KÉRDÉSEK EGY ÁRPÁD-KORI HELYNÉV KÖRÜL
|
|
|
- Éva Tóthné
- 5 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 KÉRDÉSEK EGY ÁRPÁD-KORI HELYNÉV KÖRÜL FUTAKYISTvÁN 1. Az Árpád-kori Magyarország foglalkozásnévi eredetű helyneveiről az utóbbi húsz évben - többnyire történészek tollából - egész sor tanulmány jelent meg. E szerzők, Györffy György, Heckenast Gusztáv, Kristó Gyula és mások, a kérdéses helynevekkel a szolgálónépi intézmény kapcsán foglalkoznak, de gyakran kitérnek etimológiai problémákra is. Az esetek túlnyomó részében ugyan a szavak eredete tisztázott; így a Györffy összeállította foglalkozás-jegyzék (Az Árpád-kori szolgálónépek kérdéséhez. In: Történelmi Szemle XV, ételkészítő tevékenységre utaló három helyneve közül kettő nem szorul további magyarázatra:zyxwvutsrqponmlkjihgfedcbazyxwvutsr Sza ká cs (Sza ká csi) vándorszó, "Lehetséges, hogy... valamely régi kelet-európai nyelvből" (TESz); Kohá r (Kohá ri) "a szláv kuchár 'szakács' szóból (Györffy i. m. 229). A harmadik szakács foglalkozást jelző Árpád-kori hely név Horó, Ha ró, Huró eredetéről azonban tudomásom szerint eddig senki nem nyilatkozott. Az alant kővetkező adatokkal ennek a szónak a megfejtéséhez kívánok hozzájárulni. 2. Rejtélyes hely nevünket az Árpád-kori Magyarország egymástól távol eső részein jegyezték fel. Heckenast Fejedelmi (királyi) szolgálónépek a korai Árpád-korban (Budapest, 1970.) c. monográfiájában hat adatot közöl (106. o.; ezek közül "Horohi puszta. Elpusztult falu helye Szentgál (Veszprém m.) határában" valószínüleg nem ide tartozik, vö. MNy. LXVIII, 188); magam további három forrásban is megtaláltam a szót. Az alábbiakban a fő adatokat megyék szerint közlöm: Bars megye: 1232 Hurov ; 1286 Horou 1306 Ha rou, 1322 JIorow, 1324 Ha rou (Heckenast); (Györffy, Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza 1,446); 1342 Horow, 1470 Ha ro (Karl Nehring, Comitatus Barsiensis, München 1975,31). Bihar megye: 1400 Belhorow (Georg Heller, Comitatus Bihariensis, München 1986, 155); XIV. század közepe Horon, 1417 Horo (Heckenast). Hunyad megye: 1360 Ha roui (Györffy, Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza Ill, 293). Torda megye: 1313 Hushorou (Heckenast ). Vas megye: Horow (Heckenast). Kérdéses helynevünk minden bizonnyal más megyék területén is előfordult, mint azt a következő utalás is mutatja: "Az Aranyostói és a Marostói délreponmlkj 192
2 KÉRDÉSEK EGY ÁRPÁD-KORI HELYNÉV KÖRÜL... megyei típusú szervezet csak a két Küküllő alsó folyása mentén és a Maros partjain Gyulafehérvár kőriil jött létre, mely később Fehér, Hunyad és Kiikűllő vármegyékre tagolódott. Ide már törzsi helyneveket magával hozó katonaelem nem is jutott, s a várakhoz szolgáló népelemekből is csak kevésnek (Bocsár, Haró, azaz pohárnok és szakács) maradt helynévi nyoma" (Erdély Története 1, Budapest 1986, 287k.). A fentiek alapján talán ide sorolható az Erdélyi FehérvármegyezyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFED Ha ri helyneve: 1274 Ha ri, 1292 Ha ry, 1311 Hory (Györffy, Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza II, 164). 3. A történészek - mint látható - nem kételkednek a Horó stb. helynév szakácsmesterségre utaló eredetében. Mi a biztosítéka ennek a jelentésnek? "Koronatanúként" IV. László király évi 1. Károly király által 1323-ban megerősített adománylevelére hivatkozhatunk, "melyben Veszprém-váralján (in suburbio Wesprimiensi) 8 mansio várnépet... és Alsóörsőn (in villa Wrs inferiori) 2 mansio huro-t (duo mansiones co [cor um?] qui vulgo huro appellantur ) fóldestül adományozott a veszprémi káptalannak (Veszpr. Reg sz.). A forrás kiadója, Kumorovitz L. Bernát, megjegyzi, hogy "a latin nevek helyén a hártya kiszakadt" (i. m. 63. o.); ez tehát a magyarázata a cocus 'szakács' szó mögötti kérdőjelnek. Mivel azonban -cokezdettel más latin foglalkozásnév ismeretink szerint elképzelhetetlen, a jelentés rekonstrukcióját megbízhatónak tekinthetjük, annál is inkább, mivel azt a fent idézett helynevek között található két szóösszetétel rekonstruálható jelentése is megerősíti: 1. Az 1400-ból származó Belhoroui adatunk nem tartozhat a bel- előtagú összetett szavak közé, hiszen ezek a 18. század vége felé divatba jött nyelvújítási alkotások; nem látom viszont akadályát annak, hogy a kérdéses előtagot a többek között 'zsigerek, belső részek' jelentésű bél szavunkkal azonosítsuk. Az állati 'belsőségek' szerepe a korabeli ételkészítésben nyilván nem szorul további bizonyításra Az 1313-ban feljegyzett Hushorou helynév előtagjában véleményem szerint a szakácsmesterség terén igencsak fontos hús szavunk első adatát pillant hatjuk meg (TESz: 1372 u./1448 k. JÓkK.). Ezek szerint mindkét szó állati eredetü nyersanyagok főzését-sütését végzö mesterségre utal. 4. Ha a fentiek alapján elfogadjuk a horó és társai 'szakács' jelentését, felvetődik a kérdés, feledésbe merült ősi magyar, vagy idegen eredetű szóval van-e dolgunk? A királyi adománylevél általá.nosan ismert kifejezésről beszél (qui vulgo huro appellantur)! A szó esetleges honfoglalás előtti magyar, ugor vagy finnugor származtatásához semmi fogódzót nem találtam. Az idegen eredet kérdésénél figyelmet érdemel Györffy György megállapítása: "Ha a magyarországi foglalkozásnévből képzett helynevek elterjedésének térképét összevetjük a XI. századi Magyarország Kniezsa István által készített nyelvi-néprajzi térképévei, feltűnik, hogy magyarlakta területen viszonylagzyxwvut 193
3 FUTAKY ISTVÁN kevés ilyen helynevet találunk; legtöbb a szláv-rnagyar vegyes lakosságú területen lelhető... Ez a jelenség arra figyelmeztet, hogy nem egy etnikum sajátosságáról van szó, hanem a különféle etnikumok együttlakásának a munkamegosztás és a kézművesség fejlődésére gyakorolt megtermékenyítő hatásáról" (István király és műve, Budapest, , 432). Szláv eredetű lenne tehát szavunk, hasonlóan sok más Árpád-kori foglalkozásnévhez? llyen irányú vizsgálódásom is negatív eredménnyel zárult; megoldási lehetőséget találhatunk viszont az altaji nyelvek körében. 5. A kérdéses középkori foglalkozásnév ill. helynév véleményem szerint kapcsolatba hozható a következő igével (a rövidítéseket 1. Ligeti Lajos, A magyar nyelv török kapcsolataiyxwvutsrqponmlkjihgfedcbazyx li honfoglalás előtt és az Árpád-kerban. Budapest, 1986): Török: ujg.zyxwvutsrqponmlkjihgfedcbazyxwvutsrqponmlkjihgfedcba ka, ur 'rösten', oszm. az bar. kaour,' kaur 'brennen, rösten'. krm. ka wur, ka wyr 'rösten, braten', tkm. ka r 'oparit', kmk. ka ur 'backen', hak. xör, kojb. kör, tel. kur 'Gerste rősten ' stb.(rasanen, M., Etym. Wb. 220); oszm. qa vur- 'braten' (Poppe, N.,Lautl. 48, 131). Mongol: qov ur- < *qa wür- <. "ka bűr- 'braten, rösten' (Poppe id.); kalm. xür- 'im Kessel od. mit heissem Eisen braten od. sengen', xürül 'Bratpfanne, Rőstpfanne", xar- 'braten (über dem Feuer an einem Spiesse), brennen, platten (mit dem heissen Platteisen), im Kessen etwas schnell trocken' (Ramstedt, G, J., Kalm. Wb. 202, 180). - Mandzsu-Tunguz: ma. xa ra-, za ri- 'peö, zarit; susit ' (suchari v peéke) stb.; nan. za ri- 'pet' [lepeski}; ol. za ri- 'pet' (lepeski)' (Cincius, V. 1. (otv. red.), Sravniteljnyij slovarj tunguso-manjőzurskich jazykov 1, Leningrad 1975, 463);,nan. (goldi) ha ria vuri 'backen, Brot backen' (Grube, Wilhelm, Goldisch-deutsches Wörterverzeichnis. St. Petersburg, 1900, 53). Feltételezésem szerint ennek az igének valamelyik korai alakjában kereshetjük foglalkozásnevünk s az abból származó helynevek gyökerét. 6. A szavak szembesítésekor rögtön kitűnik, hogya Kárpát-medencei adatok véghangzóit rögzítő betűk (-ov, -ow, -ou, -o) a fenti igei formáktól független - nyilván későbbi - toldalékok. Nem nehéz bennük a ma is elevencbazyxwvutsrqponmlkjihgfedcba - ó / ő melléknévi igenév képző egykori változatait észre venni; hiszen némelyik még évsz~m szerint IS egybevág a képző Árpád-kori használatát más helyen bemutató példával: 1306: Bars megye Ha rou - D. Bartha Katalin, Szóképz. 94 Byrou(telek). A képző funkciója foglalkozásnevek esetében szárnos más példa alapján ismert (vö. t.k. Bárczi Géza Szók.é 135). Egy magyar-toldalékolás-előtti tőalakot keresve kell tehát tovább lépnünk, ami azt is jelenti, hogyajövevényige honfoglalás elötti átvételével számolunk (vö. Kiss Jenő, A jövevényigék meghonosítása a finnugor nyelvekben. In: 194zyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPO
4 KÉRDÉSEK EGY ÁRPÁD-KORI HELYNÉV KÖRÚL NyK. LXXIV, 301kk.). Ha a kitaposott, hagyományos úton maradunk, az ige valamelyik török formájától indulunk el. "A török igék a kései ősmagyar korban kerültek a rűagyarba" (Ligeti 1986, 288), így az ige őstörök alakjazyxwvutsrqpon *ka bur (Poppe, N., Lautl amelyegyébként megegyezik az ősmongol alakkal, 1. fent) aligha lehet a jövevényige közvetlen elődje. Az viszont bizonyos, hogy szavunkat a benne muatkozó rotacizmus a csuvasos típusúak közé utalja (vö. Ligeti 1986, 14kk, 526). A zöngés bilabiális szóbelseji zárhang a magyar nyelv csuvasos jellegű jövevényszavaiban mint spiráns jelentkezett, s a magyar hangtörténet szabályai szerint továbbfejlődve - diftonguson keresztül - hoszzú magánhangzóvá vált (Ligeti 1986, 60kk). ilyen fejlödésen ment át pl. szór igénk is: "A török szavak ősi előzménye *sa bur volt. - A magyarba került ótörök alak sa vur vagy *sa ur lehetett" (TESZi vö. Ligeti 1986, 63, 195, aki acbazyxwvutsrqponmlkjihgfedcba - v - elötti -(3- átmenet et külön megemlíti). A szór ige nyújtotta párhuzamot igénybe véve kérdéses helyneveink tőmorfémájának magánhangzóját középnyelvállású hosszú vokálisként kell értékelnünk, nem feledve a régi magyar helyesírásból eredő sok bizony talanságot (vö. Benkő Loránd, ÁrpSzöv , különösen 104kk, 116kk). Az ilyen értékelés mellett szól talán az is, hogy az összesen 14 adatunkból nyolcban a tőmorféma vokálisát o jelzi, ami egyfajta 'statisztikai' eredménynek fogható fel. - Utoljára maradt a szókezdő mássalhangzó kérdése, ahol szembe ötlik az őstörök *k- rendhagyó megfelelése. "Szókezdő h-t tartalmazó török eredetű szavainknak csak kétféle magyarázata lehetséges: vagy olyan korán kerültek nyelvünkbe, hogy azok a korai és középső ősmagyar kor e jellegzetes hangtani változásában is részt vehettek, vagy pedig olyan török nyelvből származnak, amely ismeri a q-yxwvutsrqponmlkjihgfedcbazyxwvutsrqponmlk > x- változást... " (Ligeti 1986,27). Az első lehetőséget ki kell zárnunk, így - ha eddig helyes úton jártunk - csak a második magyarázat jöhet szóba. Ligeti e ritkább hangmegfelelést török jövevényszavaink csuvasos jellegű vonásai közt tárgyalja (1986, 26-28). Eszerint a keresett igei tőalak minden részében csuvasos típusú, s valőszinűsithető rekonstrukciója *xa(3ur-. 7. A szótő formai tekintetben megbízhatónak lát szó rekonstrukciójával még nem oldottunk meg minden kérdést. Elmehetünk-e pl. szó nélkül amellett, hogyafoglalkozásnév, ill. helynév alapjául szolgáló feltételezett kései ősmagyar-kori igének semmi nyoma sincs a nyelvemlékekben? Aligha, de itt megint Ligetire hivatkozhatunk, aki többek között a bossza nt és a bossza n- kodik igék kapcsán mutat rá arra, hogy "e származékok világosan cáfolják azt a nézetet, amely szerint magyar származékok nem járulhatnak o'yvn török alapszóhoz, amely hiányzik nyelvünkből" (1986, 227k.). Gye"g~ti az analóglát viszont az a körülmény, hogy - ellentétben Ligeti oéldáivaí - aponmlkjihgf 195
5 FUTAKY ISTVÁNzyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSR hor ó és variánsai esetében nem beszélhetünk azzyxwvutsrqponmlkjihgfed egész n yelvterü leten egykor ismert szóról. Nem lehet véletlen ui., hogy minden adatunk Árpád-kori szolgálóhelyről, ill. annak közeléből származik, s mint azt a Kniezsa István fent emlitett térképévei történt összevetés mutatta, vegyes lakosságú területröl. Ami a lakosság származását s így nyelvi összetételét illeti, figyelemre méltó a Bihar megyei fent kőzőlt adatunkkal kapcsolatba hozható kővetkező régészeti eredmény: "Jelentős korai avar megtelepedést igazolnak az Érmelléken az Érmihályfalván, Érkeserűn, Székelyhídon, Irinyben előkerült temetkezések-sírleletek... Székelyhíd-Horó tanyán szabad kézzel készített, négycsücskös peremű belső-á zsia i típusú edény" (Erdély története 1, Budapest, ). Avar-kori nyelvi maradvány lehetne - itt és másutt - kérdéses szavunk? Az avar birodalomban beszélt török-mongol nyelvekről megintcsak Ligeti Lajostól kaptunk értékes felvilágosításokat (MNy. LXXXII, ), s bizonyos adatok alapján (mint x a k helyén) úgy tűnik, hogy ilyen úton tovább haladva remélhetünk választ nemcsak az itt feltett kérdéseinkre. 196
Negyedik házi feladat
Negyedik házi feladat Név: Gyenese Péter Évfolyam: ELTE BTK magyar BA I. évfolyam Kurzuskód: BBN-MNY-232/3 Tárgynév: A magyar nyelv finnugor alapjai Oktató: Salánki Zsuzsa 1. Példa + magyarázat a belső
Antalné Szabó Ágnes 2010. A magyar helyesírás vizuális rendszere. Anyanyelv-pedagógia 4. www.anyanyelv-pedagogia.hu. Melléklet
Melléklet Helyesírási ábrák és táblázatok 1. ábra Az idegen betűkkel kiegészített magyar ábécé 2. ábra A betűrendbe sorolás szabályai 1 3. ábra A magyar helyesírás fő alapelvei 4. ábra A kiejtés szerinti
5. Az ómagyar kor magánhangzórendszere
5. Az ómagyar kor magánhangzórendszere és változásai olyan kérdéskör, amely nem önmagáért fontos gyakorlati vonatkozásai vannak szerepe: ómagyar kori szövegemlékek hangzós formáját rekonstruálni tudjuk
BÉRES JÚLIA. A Hortobágy mint tájegység
Interdiszciplinaritás a régiókutatásban IV. BÉRES JÚLIA A Hortobágy mint tájegység 1. A Hortobágy Közép-Európa legnagyobb füves pusztája, mely a Tisza bal partján, a Hajdúságtól keletre, az Észak-Tiszántúlon
ő í ö ü ö ő ő ü ö ü ő ő ö ö ö ü í ő ö ö ü í í í ü ő ő í í ú í ő
í ő í ö ü ö ő ő ü ö ü ő ő ö ö ö ü í ő ö ö ü í í í ü ő ő í í ú í ő í ő É ö ü ö ő ü ü ű ű ő í ö ö ű í ö ő ő ü ő ö ő ő ö í ö ő í üí ú í í ű ű ő ú ö ő ű ő í í ő ö ő ő ö ő í ú ö ö Í í ű í ú ü ö ö Ú ö í ő ö
ú ó ü ó ü ü ő ő ő í ó í í ü ű ü ő ó ő í ó í ó ó ú ó ü í ó ő í ú ü ü ű ü ű ő í ó í ű ő ő ű ú ó ú í ű ő í ó ó ó í ú Í ü ó í ü í í ő ó ő í ó ú ó í ó í í ü í ü ü ú ü ú ü ü ű ü ü í ú í ő úí ő í ő í í ó ü ó
Nevezési lap. Katolikus iskolák XIII. országos Takáts Sándor történelemversenye 2016/2017. A csapat neve:... A csapattagok névsora (4 fő):
Nevezési lap Katolikus iskolák XIII. országos Takáts Sándor történelemversenye 2016/2017 A csapat neve:... A csapattagok névsora (4 fő):... A felkészítő tanár neve:... A versenyző iskola neve és címe:...
ö É í ü í Ú ö ó ó ó ü ó í Ö í Ú í ö í í ó ű ö ű ö ű í ö Ö ű ü ö ü ö ű ü ó ü ó í ö ű ó í ó í ó ű í í ó í ü ű ü í ó í ü ú ó í í ó ü ü í í ó í ó í í ö í
ö É í í ü ö ö ű ü ö ö ű ü ö ű ó ó ö ü ü ó ó ó í ö í ö Ű í ö í ö ö ű ü ü ó ú ü Ö ö ű ö ú ö ö ű ü ö ű ö ö ó ö í ö ö ű ü ó ö ü ü ö ö ü ü ü ű í ó ü ú ü ü ú ö ü í ú ü ö í É ű í ü í ű ó ó ú ú ú ó ú ü ü ű ú í
ű ű ó ó ő ő ö őí üí ö í ü ő ö ö ü ó ó ő ő ö ő ö ő ö ü ó ó ó ü ú í ó í ő ö ő í ü ü ő ó ő í ü ü í ü í í ü ő ő ü Á
öü ü ű Ó É ö Ö ő ü ü ü ö Ö ő ü ü ó ó ó ő ő ő ó ő ő ö í ö Ö óü ő ü ö ü ö ö í ő ö ö ö í ö ó ö ö ö ü ő ö ü í ó í ü ű ű ó ó ő ő ö őí üí ö í ü ő ö ö ü ó ó ő ő ö ő ö ő ö ü ó ó ó ü ú í ó í ő ö ő í ü ü ő ó ő í
í í ú Í ő ő ó í ő ó ó ú ü ó ó ü ó ú ú Á ő í í ő ó ó ü ú ü í í ő ú ő ü ő í ó ó ó ü ő ü ő ü ő í í ő üí ó í ő ó í ó ü ő í ó ü í ő ő í ó ő í ő ü ü í ú í Í
ő ü ü ó Ö ő ó ó ó ó ó ő ő ó í ó í ó ő ő í ő ő í í ő ő ő ó ó í í ó í í í ó ő ő Í ő í ő ő ő ú ü ő ő ó í í ó ő í í ő í ő í ó ő í ü ó ő ó í ó Í í í ú Í ő ő ó í ő ó ó ú ü ó ó ü ó ú ú Á ő í í ő ó ó ü ú ü í í
HONFOGLALÁS KORI SÍROK TÖRÖKKANIZSÁN ÉS DOROSZLÓN
HONFOGLALÁS KORI SÍROK TÖRÖKKANIZSÁN ÉS DOROSZLÓN FODOR ISTVÁN Főként a múlt század végén és a századfordulón a Délvidéken egyremásra kerültek el ő honfoglalás kori sírok és leletek, s ekkor indultak meg
2. A mássalhangzó-rendszerrel kapcsolatos problémák
2. A mássalhangzó-rendszerrel kapcsolatos problémák 5. Eltűnő mássalhangzók különbségek az ómagyar kor elejének és végének mássalhangzórendszere között oka: változó hangok eltűnő msh-k β, χ, γ,?dźs keletkező
5. Az ómagyar kor magánhangzórendszere
5. Az ómagyar kor magánhangzórendszere és változásai 1. Bevezetés hangtörténet mítosza: ősmagyar, ómagyar nyelvben volt veláris Ï DE! azok a jelenségek, amik miatt feltételezik, enélkül is magyarázhatók
Az ómagyar hangrendszer és a főbb hangváltozások
Az ómagyar hangrendszer és a főbb hangváltozások Az ómagyar kori magánhangzó-rendszer több lényeges ponton eltér a mai állapottól. Érdemes felidézni, hogy a mai magyar köznyelvben 14 magánhangzó van, 7
IDEGENNYELV-OKTATÁS. www.sulitech.com Ingyenes szállítás az egész országban! Tel.: 06 22 33 44 55
IDEGENNYELV-OKTATÁS 1 2 SZAVAK, GYŰJTŐFOGALMAK 96 db CCA 4217 mindennapi tárgyak 21x15 cm-es fénykép CCA 2215 állatok 96 db 10x15 cm-es fénykép Tájékoztató ár: 23 410 Ft 96 db CCA 1245 élelmiszerek 96
A magyar nyelv történetének korszakai
A magyar nyelv történetének korszakai I. A korszakolás általános kérdései 1. Bevezetés. Nyelvek története: sok tízezer év de: nyelvtörténet módszereivel néhány ezer év vizsgálható de: különböző mértékben
Magyar nyelvtan tanmenet 4. osztály
COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA Magyar nyelvtan tanmenet 4. osztály 2013/2014 Tanítók: Tóth Mária, Buruncz Nóra Tankönyvcsalád: Nemzeti Tankönyvkiadó Anyanyelvünk világa 4. osztály
Á ö ö ó í í í ó í ü ó ó ú ó í í ó Ö ó ü Ö ö í ó ó ö í ó í ó ó ö Í í ü í ö Ű í ó í űó ó ű í í ö ü ó ó ö ó Ö ü ó ü í ó í ó Ó ü ú ó ü ü ú ó í í ö í
ö ü ó Ö ü ú ó í í ü Ü ó ó ó ó ö ö ö íí í ü ó ü ü ó Ó ü ó ö ö ó íí ó ó ó ö í í í ó Ö Ó ó ö ó ó óü ú ó Á ö ö ó í í í ó í ü ó ó ú ó í í ó Ö ó ü Ö ö í ó ó ö í ó í ó ó ö Í í ü í ö Ű í ó í űó ó ű í í ö ü ó ó
középső o Nyelv eleje magasabban magas hátulja magasabban mély o Ajak kerekítés (labiális) rés (illabiális) o Hossz rövid hosszú Mássalhangzók o Idő
Nyelvtan Nyelvi jelek o szavak (lexéma o szóelem (morféma: szótő és toldalék) o tovább bonthatók fonémákra (jelelemek) Nyelv 3 szint o hangok o szavak o mondatok o nyelvtan szintek egymásra épülésének
MAGYAR ŐSTÖRTÉNET Tudomány és hagyományőrzés
MAGYAR ŐSTÖRTÉNET Tudomány és hagyományőrzés MTA BTK MŐT Kiadványok 1. Sorozatszerkesztők Vásáry István Fodor Pál MTA BTK MŐT Kiadványok 1. MAGYAR ŐSTÖRTÉNET Tudomány és hagyományőrzés Szerkesztették Sudár
Á Á Ö Ö Ü É Ö É É Á Ú É É É É Á Á Ö Ö Ő
Á Á Ö Ö Ü É Ö É É Á Ú É É É É Á Á Ö Ö Ő Á Á Ú ű É Á É ű É ű Ü É Ú Ú Ó Ü Ó Ó Ó É Ü Ü ű É É Ö Á Ó Ú Á ű ű Á ű ű É ű Ú Á É É É Ü Ó É É ű ű É Ő Á Á ű Ü ű Ü ű ű Á ű Á Á ű ű ű Ü Ü Á ű É Á ű ű É ű Ó ű Ü ű ű Ú
ö ó í ü ű ö ő í ö í ó í Ú ó őú í ó í ö ú ú ó ó ö ö ö ú ó í ő ö ó í ó ö ö ö ú ó ó ű í ó ő í ó ő ó ó ú ó ö ő ó ú ó ú ü ü ö ö ó ú ú í í ó ó ó ö ó ú í ö ü
É Ú Á Á ú ó ó ó ü í ü Ú ö ú ü ú ó í Ú ó ó ú ö ú ú í ú ü ö ó ó ö ö ó ó ó Ú ó ó ó Ú ü ö ú ö ó ö ó Ú í ó ó ö ő ú ü ö ü ú ú ö ö ó ó ú ö ö í ú ü ö ú ó Ú í ó ö Ú ü ú ö ó í ö ú ó Ú ü ó ú ó ü ú ó ö ö ú ö í ú ó
í ü ü ű ö ö ü ó ö ö ú ú ö ó ü í ó ó ó ü ó ü ö ö ú ó ö ö ű ö ö í í ű ó ó ö ö ö í í ö ó ó í ö ó ü ü ó ü ú ó ö ú ü ü ü ü ü ü ó ó ü ü í ó ö ö ó ü ó ó ó ö
ö ü ö Ö ű ö ö Ö ü ö ö ö ö ö Ö ö ü ü ü ö í ü ö ö ü ö ö ö Ö ö Í Ö ü ö ö ö ö Ö ö ö Ö Á ü ű Ü í ö ö ö ö ö ö í ü ű ö ü ú ü ü í ü ü ű ö ö ü ó ö ö ú ú ö ó ü í ó ó ó ü ó ü ö ö ú ó ö ö ű ö ö í í ű ó ó ö ö ö í í
Ü Á Ü Ó Ö Á ő ö ü ü ő ö Ö ő ő ő ö ő Á ö ö ő ö ő ö ö ü Ö ö Á ű ö ö ő
Ü Á Ü Ó Ö Á ő ö ü ü ő ö Ö ő ő ő ö ő Á ö ö ő ö ő ö ö ü Ö ö Á ű ö ö ő Ú Ú Ú Ü ö ö Ü Ü Ö Ó Á ü ü ö ő Ü Á Á Á ö ö ö ü ü Á ö Á Ü Ó Á Ó Á Ü ü ü Ó Á Ü Á ü ü ö ö Ó Ú ü ü ő ü ő ü ő ű ü ü ü ű ű ű ű ő ü ő Ü ö ű
Árpád-kori erdélyi településnevek névrendszertani vizsgálatának tanulságai*
Árpád-kori erdélyi településnevek névrendszertani vizsgálatának tanulságai* 1. Írásomban az Árpád-kori Kolozs, Doboka és Erdélyi Fehér vármegyék településnevei 1 körében általam elvégzett névrendszertani
í ü Ó Ö Ö ó Ö í ú í ó ó ó í ü í í í ó Ö ó ü í í ó ü í ú ó í í í ü ó í ó í ó ó ü ü ó ó ó ű ű ó í ó í ó ó ű í í ű Á
ó Ö ü ü ó Ó Ö í ó ó ó í ó ó Ő ű í í í ó í ü ó í ó ó í í Á í ó ü í í ü ü ű í ó Ö ü ó ü ó ó ó ü ü í ű ű í í ű ü í Ú í í ü Ó Ö Ö ó Ö í ú í ó ó ó í ü í í í ó Ö ó ü í í ó ü í ú ó í í í ü ó í ó í ó ó ü ü ó ó
I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21.
Felhasznált irodalom: I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21. II. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat2szabadbattyan.jpg
A magyar honfoglalás
A magyar honfoglalás A magyar név A magyar név legkorábbi előfordulásai a 9. századi arab krónikákban találhatóak ( madzsar ). A finnugristák elmélete szerint a magyar szó embert jelentett, és ennek egy
IV. A magyar nyelvtörténet korszakolása
IV. A magyar nyelvtörténet korszakolása I. A korszakolás általános kérdései I. A korszakolás általános kérdései 1. Bevezetés. Nyelvek története: sok tízezer év I. A korszakolás általános kérdései 1. Bevezetés.
1. Területek rajzolása, megnevezése 35 pont
1. Területek rajzolása, megnevezése 35 pont 1 1. ábra: A Partium területe Bethlen Gábor halálakor. Rajzolja be a Partiumot alkotó területrészeket piros határvonalakkal, és írja be a területek neveit! 2.
A magyar nyelv története
A magyar nyelv története I. Nyelvrokonság Különböző népcsoportok történelmük kezdetén azonos földrajzi helyen közös őshazában éltek, így azonos nyelvet használtak (alapnyelv). A közös hazából elvándorolt
2. A mássalhangzó-rendszerrel kapcsolatos problémák
2. A mássalhangzó-rendszerrel kapcsolatos problémák honnan ismerhető meg? kikövetkeztetés a) ómagyar kor nyelvemlékei b) rokon nyelvek sajátosságai c) ősmagyar kor jövevényszavai 1. ősmagyar kor elejének
ő ü ö ő ü ö ő ő ó ó ö í ö ő ö ő ő ő ö ö ö ö ó ö ő ö ő Ö ü ö ó ö ú ó ő Ö í ö í ö ü ö ö ó ő ő ö ő ü ő ő í ő ü ö í ö ö ö ő ö ő ó ő í ú ö ő ő í ő ü ó ó ő
Ö Á ó ő ő ó Á Ö Ö Á Á Ő ö Á ó ő ü ö ő ü ö ő ő ó ó ö í ö ő ö ő ő ő ö ö ö ö ó ö ő ö ő Ö ü ö ó ö ú ó ő Ö í ö í ö ü ö ö ó ő ő ö ő ü ő ő í ő ü ö í ö ö ö ő ö ő ó ő í ú ö ő ő í ő ü ó ó ő í ü ö ö ő ő ö ő ü ő ő
ő é ü Ó Ó ö é Ó Ó ú Ó ö é é í é ü í é ü í ö éí íé é é é é í ő í é é é é ő ö ö é é ü ú ö é í é ü ú ő é í é é é é é é ő é é é é é é é ő é é é é Ó Ó é ü
é ú Ö Ó é ú é é ú ö é é ő é é é ő ü é é é ö é é ő é ő é é é é é ű í ö é í é é é é é ö ö é ú Ó ő Ó ő í ü ő ü é é ü í ő é é ő ő é é é í ő í é é é é ő ü é é é é ö ő é ő Ó ő ö é ő ő ő í é ő é é Ó ö é ő ő é
Az idegen szavak helyesírása
Az idegen szavak helyesírása 2007. március 26. Nagy Zsuzsanna 1 IDEGEN SZAVAK Földrajzi nevek Személynevek Egyszerű szavak Összetett szavak Glasgow Shakespeare show homepage Bonn Romeo merlot cowboy Malmö
ö ö ú ú ó ö ü ú ó ű ő ú ü ú ó ó ó ó ó ö ű ő É ő ó ö ő Á ó ö ö ó ó ú ő ö ű ó ű ö ő ő Á ó ó ö ü ó ó ö ö ó ó ö ö ó ó ó
ú ő ő ő ó ó ó ó ö ö ú ú ó ö ü ú ó ű ő ú ü ú ó ó ó ó ó ö ű ő É ő ó ö ő Á ó ö ö ó ó ú ő ö ű ó ű ö ő ő Á ó ó ö ü ó ó ö ö ó ó ö ö ó ó ó ü ü ü ü ü ü ü ü ú ú ü ü ú ü ü ü ü ü ó ó ö ö ú ó ü ő ú ú ó ó ó ó ő ú ű
ó ö ü ő ú ö ö ó ő Á ó ö ú ű ö ü ő ü ő ő ő ű ő ö ö ő ő í ú ő ó ü ü í ú ő ű ő ó ő ő ő ó ü í ő ó ü ő í ó ű í ú ő ő ő ő ú ö ö í ü ő ó í ó í í í ö ő ö ő ó
Á Á ö É ü ó É ö É ü ó í ó ö ü ő ú ö ö ó ő Á ó ö ú ű ö ü ő ü ő ő ő ű ő ö ö ő ő í ú ő ó ü ü í ú ő ű ő ó ő ő ő ó ü í ő ó ü ő í ó ű í ú ő ő ő ő ú ö ö í ü ő ó í ó í í í ö ő ö ő ó ő ó ö ó ö ő ö ő ü ö ő ö ü ú
ű ö ő ó ő ő ű ö ő ü ó ö ő ő ő ó ő ő Á ó ő ő ó ó ő ú ő ő ó ó ó ő ö ő ó ó ó ö ö ö
Ü Í Ó ó ő ó ő ő ő ü ö ő ő ő öü ő ó ű ö ő ó ő ő ű ö ő ü ó ö ő ő ő ó ő ő Á ó ő ő ó ó ő ú ő ő ó ó ó ő ö ő ó ó ó ö ö ö ő ó ő ü ó ü ő ö ö ú ö ő ö ö ú ö ü ü ő ó ü ü ő ü ó ö ö ó ó ö ő ö ö ó ö ó ó ó ó ö ő ö ü
ö ü ü ö ö í Ö Í ü ö ü ö ü Á Á í ö Í í Í ö í Í ö Í ü üí ü ö Í ű ö í í
É Á É Á Ó Á É Ü Ú ö Ó ö ü ú ö ö ö ö ö ö ü ö ö Á Á É üí ö ö ü ü ö ö í Ö Í ü ö ü ö ü Á Á í ö Í í Í ö í Í ö Í ü üí ü ö Í ű ö í í ú ö Ó ö ö ö í ö ö ü ö í ö í í ö Í ö ö ö Í ö ö í Ó í ö í í í ö ö Í Ő í ö ö ö
ó ő ü ú ú ó ó ü ú ú ő ő ó ó ü ó ú ü ő ó ü Ü ó ó ó ó ő ó ó ő ó ő ó ó ó ő ő ó ó ő ó ú ó ó ó Ú ő ó ő ó ő ó ő ő ó ő ő ó ó ő ő
ü ó ó ó ü Ő Ü ü Ü óú Ü ő ó ó Ú Ú ó ó Ú ú ő ó ő Ü ó ó ó ó ő Á ó ó ő Á ó ü ő ü ő ő ű ó ő ó ú ó ó Ú ő ű ő ó ő ő ü ő ü ó ő ü ú ú ó ó ü ú ú ő ő ó ó ü ó ú ü ő ó ü Ü ó ó ó ó ő ó ó ő ó ő ó ó ó ő ő ó ó ő ó ú ó
ő ü ö ö ó ő ú ü ö ü ü ö ő ö ö ö ő ö ő ó ö ö ő ö ö ő ó ó ő ő ü ő ő ő ü ő ő ü ő ő ó ö É Ö Ü Á Á ö ö ő ö ü ó ö ü ő ő ó ö ö ö ü ö ö ö ő ö ü ő ü ö ö ő ö ü
ö Ö ő ü ö ö ó ö ő ö Ö ó ő ő ö ő ó ó ö ö ó ö ő ö ü ö ö ó ő ő ö ü ö ő ő ó ó ö ö ó Ü ü ő ö ő ó ó ü ő ő ő ü ö ű ő ó Á Á É ö ö öú ú ó ö ó ö ü ő ü ú ő ű ö ü ó ő ő ü ü ö ö ü ő ö ö ö ü ő ű ö ő ő ő ű ü ö ö ó ü
VII. FEJEZET. Erdőhátság.
VII. FEJEZET. Erdőhátság. 1. A királyi ispánság falvai. 2. A Becsegergely nemzetség szállásterülete. 3. A Zóvárd és Barsa nem birtoktöredékei. A mezőség középső részén elterülő kisnemes falutömböt délről
ü ő Á Á ö ö ő ő ő ö ü Á ő ü ü ü ü ü ő ü ö ü ő ö ő ú ú ö ő ö ő ő ö ö ő ö ő
ü ö ő ü ő Á Á ö ö ő ő ő ö ü Á ő ü ü ü ü ü ő ü ö ü ő ö ő ú ú ö ő ö ő ő ö ö ő ö ő Á Á ö ő ő ő ű ú ö ő ő ú Ó É ő ö ü ő ő ú ö ö Ü ö ü ö ü Ú ű ö ő ő ú ú ü ő ö Ü ő ü ö ő ő ü Ü ö ü ü ü ü ö ü ő ö ű ő ő ő ü ő ö
TÓTH PÉTER. Karácsonyi kantáta. gyermekkarra és zenekarra. szövegét népi szövegek felhasználásával. MECHLER ANNA írta
TÓTH PÉTER Karácsonyi kantáta gyermekkarra és zenekarra szövegét népi szövegek elhasználásával MECHLER ANNA írta ORCHESTRA 1 Flute 1 Oboe 1 Clarinet in Sib 1 Bassoon 1 Horn in F Percussions players (Snare
TARTALOM KÖSZÖNTŐ 17 CUVÂNT DE SALUT 19 GREETINGS 21 ELŐSZÓ 23 PREFAȚĂ 31 FOREWORD 41
5 TARTALOM KÖSZÖNTŐ 17 CUVÂNT DE SALUT 19 GREETINGS 21 ELŐSZÓ 23 PREFAȚĂ 31 FOREWORD 41 BEVEZETŐ 51 SZÉKELYFÖLD FÖLDRAJZA ÉS KÖZIGAZGATÁSA (Elekes Tibor) 55 Természetföldrajzi adottságok és hasznosítható
ó ü ó ó ő ő ő ő óű ö ö í ó ü ő ö ő ö ó í ő ó Í ö ö ü ó ö ö ő ó ó ö ő ü ő ó ó ö ü ő ó ü í ö ő ő ó ó ö ű ö ó ó ó ö ö ö í í í ó ű í ő ő í ó ó í ö ő í ő í
ó ö ö í ő í í ö ö ö í ö ő Í í ű ó ú ó í ű ö ó ő ó ó ö ö ú ó ő ő ó ó ó Á Á É Á íí ő ó í ó ó ó í ó ó Í ó ű ö Ö í ö ö ó ó ő ű ő ó í ó ó ú í í ö ó ő ő ő ő ő ő ö ö ő ó ü ó ó ő ő ő ő óű ö ö í ó ü ő ö ő ö ó í
É í
É Ő É í í ő í ü í ü í Á Á Ü ö ü í í ú ő Ü ü ö í ö ö ü ö ő ü ö Í ö ű ü ü Ú ö í ú Ü ö ö ú Í ö Ü ú ü ö ö ö ö ő Ü ő ü ű í ü ö í í ü ö ő ő ő ö ö É Í É Í Á Ü ú ü ő í ű ő ö Í í ú í Ü Í ő Í Ú Ü ő í ű í Ü ű ő Ü
Ó ö ü í ü ö ü ü ü ö ü ö ö í ü ü ü ü ö ö í ö ü ö É ü ü ü É ö ü ö ö ü ü ö ü í ü ö í
É Á í ö É Á Á ű ü ö í ö ú í Ü í ö ö ü ö ü ü ü ö ö ö ü ü í ö ö ö ü ü ö ü í ü ü ü ü Ó ü í í í ü ö ö ü É ö ö ö ü ü í ö ü ü Ó ö ü í ü ö ü ü ü ö ü ö ö í ü ü ü ü ö ö í ö ü ö É ü ü ü É ö ü ö ö ü ü ö ü í ü ö í
Felvételi előkészítő. magyar nyelvből. 1. foglalkozás
Felvételi előkészítő magyar nyelvből 1. foglalkozás SZÖVEG BESZÉD Mondatok Szószerkezetek Szavak Szóelemek Hangok N Y E L V A kommunikáció tájékoztatást, közlést, felhívást és információcserét jelent.
Á É Í É ó ű ű ü ű ó ü ő ü ű ő í ő ő
ú Á ú Á ó Ö Á É Í É ó ű ű ü ű ó ü ő ü ű ő í ő ő Ú ú ó ó ü ú í í ű ó ü ó ő ú ó ű ü ő ű ű ó ű ü ő ó í ó ü ű ő ó ó ó ó ó ő ü ü ő í ó í ó í ő í ó í ó ü ó ű ő ó ó ó ó í ó ú í ó í í ó í ó ó ű ó ú í ó í ő í ó
2. Folytasd a betûk írását írott betûkkel! Figyelj az idôtartamra!
1. Másold le írott betûkkel! 2. Folytasd a betûk írását írott betûkkel! Figyelj az idôtartamra! 3. Írd le írott betûkkel! Figyelj az idôtartamra! b c cs d dz dzs f g gy h j k l ly m n ny p q r s sz t ty
ű Ö ö ü Ö ö ú ú Ö ü ö ú ü ö ü ö ö ö ü ü ü ö ö ű ü ö ö ü ö ö ü
ö ő ö ö Ó ő ü ü ű ö ö ü ö ö ö ö ö Ö ö ő ő ő ő ö ö Ö ő ü ö ú ő ő ő ú ü ő ő ű ő ú ö ü Ó ő ö ő ő ű Ö ö ü Ö ö ú ú Ö ü ö ú ü ö ü ö ö ö ü ü ü ö ö ű ü ö ö ü ö ö ü ö Ó ő ü ű ű ő ö ő ő ő ő ő ő ű ő Á Ö ö ü Ó ü Ó
BESZÉD ÉS ANYANYELV. Nyelvtan-helyesírás 2. osztályosoknak TANMENET
BESZÉD ÉS ANYANYELV Nyelvtan-helyesírás 2. osztályosoknak TANMENET Beszéd és anyanyelv Nyelvtan-helyesírás 2. osztályosoknak Tematika és tanmenet (55 óra) 1. félév heti 1 óra 2. félév heti 2 óra ÓRA CÍM
ő óű ü ó ö ő ü ö ö ó ö ő ú ü ö ö ő Í ü ó ö ö ú Í ő ó ö ö ő ö ő ó ő Úő ó ú ő ö ő ó ő ő ő ö ü ő ó ö Í ő ő ö ő ő ú ő Ú ó ó ő ö ő Í ü ő ő ő ó ü ő Í ő ő Í
ö Ö ő ü ö ő ő ő ö Ö ő ó ó ó ó ü ö ö ő ő ő ó ó ö Í ö ö ö ő Á Á É ü ü ő ó ő ű ö ó ö ö ó ó ő ö ö ü ú ö ő ö ő ö ő ő ő ó ö ö ü Í ö ő ő ű ö ő ö ő Ú ő ó Úő ü ü ö ü ü ö ö ü ú ö ő ö ő ó ő ő ö ö ő ó ö ő ü ü ö ö
ó ó í ó í ű ó í Á Á ö ő ü ó ő ű ó ő Ú ó ű ó óő
ó ó ó ű ó Í ő í ö í ő ó ó Ú ó ó ó ö ó ő ó ö ó í ó ö ő ő í ő í í ó ö í ó ü ű ö ő ö ü ő í ű ó ő ü ó í ó í ó ó í ó í ű ó í Á Á ö ő ü ó ő ű ó ő Ú ó ű ó óő É ó ó ó ö ö ó ő ó ó ö ó í ó Í í í ö ó ó ó Í í ó őü
Á Á ő ő ó ő ő ű ó ü ü ó ü ó Ü ú ú ó ó ő ú ő ó ő ő ó ű ó ú ú ő ő ü ő ú ó ú ű ó ő ő ó ű ó Í ú ú Ü ú Ü ó ó ü ű ó ó ő ű ó ő ő ó ű ú ú ő ő ü ő ú ű ó ó ú ű
ó ú ó Á Á Á ő ő ó ő ő ű ó ü ü ó ü ó Ü ú ú ó ó ő ú ő ó ő ő ó ű ó ú ú ő ő ü ő ú ó ú ű ó ő ő ó ű ó Í ú ú Ü ú Ü ó ó ü ű ó ó ő ű ó ő ő ó ű ú ú ő ő ü ő ú ű ó ó ú ű ó ő ő ó ű ó ű ú ű ó ú ú Ü ú Í ü ó Ő Ú Á ÓÁ
É É Í ú ú Ü ú ú ű
É Ú Á É É É Í ú ú Ü ú ú ű Ú Á É Á Á É É Á Á Á Á ú ú ű Í Í Á ú ú ű Á Á Á Á ü ú ü ú ü Ö Ó Ú É Á Á Á ú Í Ó É É Ü Ö Í Á Á É Ö Á Ü É Ö Á Á Á É Ő Á Á Á É É ú Ö Ú É Ú Á É É Ö ü ű ü ü Ö Ú É É Ö Á ú ü ú Ú É Á Á
KÖTELES-SZŐKE MELINDA PUBLIKÁCIÓI (HIVATKOZÁSOKKAL, RECENZIÓKKAL) *
KÖTELES-SZŐKE MELINDA PUBLIKÁCIÓI (HIVATKOZÁSOKKAL, RECENZIÓKKAL) * Munkáimra 90 független hivatkozást ismerek, amelyek 21 különböző szerzőtől származnak. Önállóan megjelent lektorált munkák: 1. A garamszentbenedeki
Á Á É Ö É Á Ó Á Ö Á Á É Ü ő Á É ú ü ű ö ö í ö É ö Ö ő ü ű ö Ö ö ö í ő ü ő ü í ő ú í ü ő ő ü ő í ö ü ö ő ű ö ő ő ő í ö ö ő í őí ő ő í ö ö ő ö í ö ö Ö ö ö ö ő ü ü ü ö ö ő ű Í ö ő ü í ö ő ö ő ü ü ö ő ü ö
ó í ú ő ó ó ü ő í ú ó ü Ö Í ö ő ü ö ö ó ő ü Ü ö Ö ö ü ó ü ú ö Ö í í ő ö ü ú ü ü ó í ő ő ü í ü É ő ő Í ö ö ó ő ó ó ő ü ö ü ő ó ő ő ö Ö ő ü ő ő ő ü ö ö
ő ö ü ú Ö ő ü ü ő ő ó ő ő ö ö í ő ü ő ő í ü ó ü ő í ú ü ő ó ő ó ú ö ü ő ü ő ő ő ü ő ó ő ü ö Ö ő ü ö Ö ő ü ú ü ö ő Í ő Í ú Í ü ő ó ü ö ü ő ó ő ü ő ó ü ő ó ó í ú ő ó ó ü ő í ú ó ü Ö Í ö ő ü ö ö ó ő ü Ü ö
í ü ü ú í ü ú ú É Á í ű Á ú í ü í Ő Ű í Ó ű í ü í ű Ú ú É í ü í í
Ő Ö ü Ö ú í Á í É ú í ü í ü ü ü í ü í ü í í ú í Ó ü í ü ü ú í ü ú ú É Á í ű Á ú í ü í Ő Ű í Ó ű í ü í ű Ú ú É í ü í í í í ü ű í ű í ű Ú í Á Á ű ú í í í ú Ő ü í í ü í Ú Ü É ü í ü í É í í Á í É ú ü í í í
í í ü ó ó ő ó ö ő ú ü ú ú ó ö ö ó ö ő ó ü ó í ö ő ú ó í í ü ü ú ü ő í ü ő ú ő ü ű ó í ö ö í ó ő ú ü ó É ó í ü ó ó í ü ó í ó ü ó ú ö ü ö ú ó ö öí ő ü í
ú ő ő ü ü ó ü ó ó ó ó ö ó í ő ü ö ö ü ö ö ó ó ó ö ó ó ó ó ö ó í ó ő ö ó í ő í í ö ü ú ü ö ő ü ő ü ú ó ö ő í ó ő ó ó ó ö í ö ö ő ó ó ö ü ö ó ó ö ő üí ó ö í í ő ö ó ü ó ő í í ü ü ö ó ó ö í í ó ő ó ó ő ü
az ELTE BTK-n. Munkahelye 2003 óta az MTA Régészeti Intézete. kés rézkori, badeni kultúra
F b S v S G b E y Emb j B R - y y vv b m F Ku ó A Fó um m j Mi végre a tudomány? m v -. 1 A y u m y v m ó um - m v. A v bó u ó m v m m m v - m. A y y m u v ju u m - m j, m y ü b u m y v v yu v, m y v ü
ö ú ó í ö ó ó ö ü ö ü ó í ö ü ö ú ü í ó ö ú ö í ú ó ó í í ö ú í ó ü ó ü ó ó í ó ú ó í Ő ü ö ü ö ö ö ö ű ű ö í ó í í ö ű ó í ó
ö Ü Ö Ö ó í í ü ü ö ö ü ö Ö ö ó í ö ö ö ö Ö ö Ö ű Ü úí Ő ö ü ü ú Ö Ö ö í ó ö ö ü ű ö ó ö ö ó ö ü ó ö ö ú ó í ö ó ó ö ü ö ü ó í ö ü ö ú ü í ó ö ú ö í ú ó ó í í ö ú í ó ü ó ü ó ó í ó ú ó í Ő ü ö ü ö ö ö
Ó É ö ú Ó ö ú ü É É ő Í ü ú ö ú Í ú ö ú ú Í ú ü ö ü Í ü ú ü ő Í ü ö ú ő ő É ö ú ő öú Í ö ő ü ü ö Í Í ő Ü ö ú ú ö ú ő ő ú ú ő ú ü ú ü ú úü Í ü úű É ö Í ú ú ú ö ü Ö É Í ú É ö ú Í ú ü Ó Í É É ő ő Ó ö Í ö
ü ö ő ü ú í í ő í ö ő ő í ő ő í ő í ü ő ő í ó í ö úú í í ű í ő ő ö ü ü ó ü ö ö ő ü ő ó ó ü ö Á ü ü ü ő í ő ü ő ú í ú ü ö ő í í ö ő ü í ü ó ú ü ú ü í ő
ö Ö ő ú ü ő ö Ö ő ö ö í ö í ó ő ő ő ö ö í ó ó ó ö í öé ö ő Á ö í ü í ö í í ü ó ö ö í ü í ü ü ö ő ö ú í ö í ö í ü ö ö őí í ü í ü ó ó ő ő í ü ó ó ó ó í ú í ú ó ő ő í ü í ú ó ó ó ö ü ö í őö í í ő Ö ö í í
Mondatkiegészítés adott. Az írásmódtól eltérô. Mondatalkotás. pótlása. Hosszú mássalhangzós. Másolás. Mondatvégi írásjelek
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. Felmérés a tanév elején Az alsó és felsô ívelésû betûcsoportok Felsô hurkolású betûk C-s kapcsolás alsó ívelés után Kis horogvonallal kapcsolódó betûk Kis horogvonal után c-s kapcsolás
Tagolatlan mondat szavakra tagolása, helyes leírása Ellenőrzés
táblák:layout 1 2008.06.13. 6:37 Oldal 18 1. Ismétlés A 2. osztályos szóanyag szavainak másolása írott és nyomtatott betűkről Tollbamondás Szógyűjtés képről, a gyűjtött szavak leírása 2. Ismétlés A 2.
SZŐKE MELINDA PUBLIKÁCIÓI (HIVATKOZÁSOKKAL, RECENZIÓKKAL) *
SZŐKE MELINDA PUBLIKÁCIÓI (HIVATKOZÁSOKKAL, RECENZIÓKKAL) * Munkáimra 152 független hivatkozást ismerek, amelyek 22 különböző szerzőtől származnak. Önállóan megjelent lektorált munkák: 1. A garamszentbenedeki
ó í ő ó ö ő ó í ö ő ő ő ő ű ö ö ő ö ö ö ő ő ő ő í ő ó ő ü ö ü ö ö ó ő ü ö ő ő ő ű ö ő ö ú ő í ő í ó í ó ö ö í í ó ó í ó ú ó í ó í ő ú ő ü ö ő ü ü ő í
ú ö ö í ü ő ü ü ö ö ü ő ő ó ó ü ö ő ó ü ő ó ő ó ö ő ő ó ó ó ö ő ü ő ü ő ó ő ö ü ö ö ü ő ő ú Ő ú ö ö ü í í ó ó ö ó í ő ó ö ő ó í ö ő ő ő ő ű ö ö ő ö ö ö ő ő ő ő í ő ó ő ü ö ü ö ö ó ő ü ö ő ő ő ű ö ő ö ú
ö ő ö ő ü ű ó ó ő ó ó ó ó ó ó ó í ó ő ó ő ő ő
ó ü ő ő ó ú Á É É Ú í ö ő ö ő ö ő ü ű ó ó ő ó ó ó ó ó ó ó í ó ő ó ő ő ő ú ó ó ű ö ő ó ö ő í ú í ú ő í ő ü ő ó í ö ó ó ö ö í ő ü ő ó í ü ő ó ü ő ó ő ü ő ó í ő ü ő ó ő ü ő ó ő ó ó ó ú ö ő í ú ó ő ó ő ó ő
Nagy munka ez! Nem mértem én ezt azonban. Csak a cél volt előttem. (Reguly Antal)
Nagy munka ez! Nem mértem én ezt azonban. Csak a cél volt előttem. (Reguly Antal) A REGULY ANTALRÓL ELNEVEZETT MAGYAR NYELVI ÉS KOMMUNIKÁCIÓS VERSENY 2017. ÉVI FELADATAI A versenyző sorszáma: Elérhető
Magyar nyelv és irodalom Fejlesztési terv
és a Magyar nyelv és irodalom Fejlesztési terv A sport összeköt testvériskolai kapcsolat kiépítése a és a Boglári Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola között Készítette: Pap Andrea Pétervására,
3. A szó eleji mássalhangzó-torlódással kapcsolatos problémák
3. A szó eleji mássalhangzó-torlódással kapcsolatos problémák 2. A mássalhangzó-torlódások feloldási módjai 2. a torlódó msh-k közé bontóhang kerül leggyakoribb közszavakban és helynevekben is a) közszavakban:
ú ú ő ü ő ü ő í ü ö ű ú Ö
ő ő Ö Á Á ü í í ú ú ő ü ő ü ő í ü ö ű ú Ö ő ű ő í í í ű ö ü ü í ö ü É ő ú ö í ő í ü ű ö ü í ü ő í ö ű ö ű ú ő í í ű í Ú ö ő ü ő í í ü í ű ö ö ü ö Ő Ó Ó Ó ű ö í ő ö ő ő ű ü ö ü ő Ó ű ö ű ű ő ö ö ú úü ü
ő ő Á Á ó ü ő ó Í ő ö í ö ö óú óú ő ú í ő ú ó ó ó ü ö ö ü ö í ő ö ő ó ü ö ö ü ő í ő ő ó í ó ó ő ő ő ő ü Í ó É ü Ö í ö ő Í Í ő Í ő
ő Ú ó ó Á ó ő ó ü ő í Á ű Á ü ő í í í ó ó ő ő ő ó í ő ő í ö ü í ú ú ü ö í ó ő ő ő ó í ú ú ó ó ö ő Í ú í ó ő ö ö ő ö ö ö ő ö í ö ö ő ó ő ö ö ü ú ú ó Ó ő ő ő í ú ú ó ő ő ő Á Á ó ü ő ó Í ő ö í ö ö óú óú ő
í ö ü ö í ó ü ó ó ö í ó ó ó ó ó ó í ü ó ó ö ü ó ó ü ó ó É í ó ö í í ó ó í ö ó ö í ö ö ó í í ó ö í ó ú í ó í ó ü ö ó í ö í ű í ű ó ö í ú í ó ú ö ü í ó
ö Ö ü ü ö Ö ü ó ö ü ö í ó ö ö ö ü í ü ö í í ö í ü ü ö í í ö ü ö í ú ó ö ü ó ü ű ö ü ö í ó ó ó ö ö í ó ö ó ü ó ü í ö ü ö í ó ü ó ó ö í ó ó ó ó ó ó í ü ó ó ö ü ó ó ü ó ó É í ó ö í í ó ó í ö ó ö í ö ö ó í
A 2011-ES ROMÁNIAI NÉPSZÁMLÁLÁS TANULSÁGAI ÉS KÖVETKEZMÉNYEI
NÉPSZÁMLÁLÁSOK 2011 9 KISS TAMÁS A 2011-ES ROMÁNIAI NÉPSZÁMLÁLÁS TANULSÁGAI ÉS KÖVETKEZMÉNYEI 2011-ben Romániában harmadszorra tartottak népszámlálást. A cenzus politikai tétjei ezúttal többrétűek voltak.
ő ü ö ő ö ö ő ő ó ó ö ő ö ó ő ő ö ö ö ö ó ö ő ö ő Ö ü ö ó ö ú ó ő Ö ö í ú ö ü ö ö ó ő ő ö ő ü ő ő í ó ü ö í ö ü ö ö ő ö ő ő ő í í ö ő ő í ő ü ó ó ő í
Ö Ő Á Á Á ó Á í ő ó Ö Ö Á Á Ő Ö Á Ő ő ü ö ő ö ö ő ő ó ó ö ő ö ó ő ő ö ö ö ö ó ö ő ö ő Ö ü ö ó ö ú ó ő Ö ö í ú ö ü ö ö ó ő ő ö ő ü ő ő í ó ü ö í ö ü ö ö ő ö ő ő ő í í ö ő ő í ő ü ó ó ő í ü ö ö ő ő ü ü ö
KALÁSZ PÉTER AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1
KALÁSZ PÉTER KI GAZDAGSZIK GYORSABBAN? PROPAGANDA ÉS VALÓSÁG A JÖVEDELEMPOLITIKAI VITÁK TÜKRÉBEN AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1 Történeti háttér Magyarország a 60-as évek elején hasonlóan a többi szocialista
é í í é ő ü ő é é é é ó ü é ó í é é í íí ó ű ő ó ő ó ő é ó í í é í Í ő í é ő é ó ó é í ó é í é ü é Í é é ó í í é é í é í ó ő é íí é é í é í í é ő ó é
é ő ő é í ó É é é ő í é ó é é éí í óú é í é Í Ú í é ó í í ü é Íé ű í ő é ó í é é ó é é é é é ű é é é ü é í é é é ő Í é ő ő é é Í ő é é ó ő ő é é ő ő í é é é í é é ó ű é í ü é í é í é ő ó é é í ő é ő í
Á í í ő ü ú ő ő ő ó ű ő ó ü ő ó ű í ő ű í ű ú ő ő ő ú í ű ó í ű ü ő ő É Á ű ő ú í ó ó ő ü ő ó ó ó ű Ö ő ó í ú
ű ő ő ú ó í í Á ü ű ó ó í ü ő ú í ü ü ű ü ő ű ú ú ú ű ő ő ü í ó í ó ü Á Á ű ő ő ű Á ő í ó ű ű ő ü ő ő í ő ú ü ü ő ű Á ő í ó ő ő í ő ü ü í Á ő ő í ő ó ű ó ó ő ő í ő ő Á í í ő ü ú ő ő ő ó ű ő ó ü ő ó ű í
ö ö ö ö ö ő ú ü ő ö ü ő ú ő ő ő ö ő ö ü ű ö ü ő ú ő ő ő ű ű ö ő ő ü
Á Á Á Ú Ö Á Á É Á Á Á Ó É Á Ő É É Á Á Á Ö Ő Á Á Ó É Ő É ű Á Á Ü ö ú Ö Ú Ó Á Á Á Á Á Ó Á Á ö Ü ö ö ö ö ö ő ú ü ő ö ü ő ú ő ő ő ö ő ö ü ű ö ü ő ú ő ő ő ű ű ö ő ő ü ö ö ü ö ü ő ú ú ö ö ü ő ő ő ú ő ú ö ö ő
Ó ő ű ó ő ó ű ő ű ó ó ü ű ő ó ő ó ó ó ú ő ü ő ó ü ó ü ő ő ű ü ú ú ü ő ő ó ó ó ő ó ó Í ő ű ó ó ó ó ő ó ó ó ő ő ő ó ú ó ő ő ü ó ó ő ő ő ú ü ó ű ő ő ó ó
Á Á Á ó Í Á Á ü ű ü ó ó ü ű ü ő ó ú ó ő ó ü ó ú ó ű ő ó ő ő ó ő ő ó ó ó ú ő ú ő ő ő ú ú ó Í ő ű ő ő ó ő ü ő ő ú ó Í ű ő ő ü ű ú ő ú ú ó Í ó ő ú ú ú ú Í ó Í ő ő ó ő ú ő ő ő Í ú ú ó ó ú ő ó Ó ő ű ó ő ó ű
ő ö ü ö ő ü ú í ü ü ö ö Ö ő ö ő ő ö ö ő í í ű ö ö ö ú ő ő ö ü í ő ő ö ű ú ő í ő ü ü í ő í í ú ú ú ö Ö ü ú ü ü ö ő ő ő ö ü ő ő ü ő í ő Ó í ö ű ő í ö ú
Á ö É ö Á ü É ö ú í ü ő ö Ó ő ő ő ö í ü ő ü ő ő ő Ö í ö ű ő í ö ú ú í í ú í í ő ő ö Ó ő ú í ő ő ő ö ü ö ő ü ú í ü ü ö ö Ö ő ö ő ő ö ö ő í í ű ö ö ö ú ő ő ö ü í ő ő ö ű ú ő í ő ü ü í ő í í ú ú ú ö Ö ü ú
ű ű É ü ü ő Ó Ü ő ő ü É ő ő ő ő ő ü ő ő Ü ő ő Ü ü
ű ő ő ü ű ő ő ő Ő ő őű ü ő Ü ű ű É ü ü ő Ó Ü ő ő ü É ő ő ő ő ő ü ő ő Ü ő ő Ü ü ő Ú ő ő ő ő ő ő Ö ő ü ő ő Ő ő ő ő ő ő ő ő ő Ő ő ő ő ü ő ő ü Ó Ő ő ű ű ő ő ő ő Ó ü ő ű ő ő ü ü Ü Ó ő Ó ő ő ő Ő Ő ő ő Ü ő Ü
Rátki Zoltán IS - SE. Őfelsége a (Magyar) Nyelv 01 - IO
Rátki Zoltán IS - SE Őfelsége a (Magyar) Nyelv 01 - IO ŐS ÉLŐ SZÓ régészeti feltárás A magyar nyelv elve csodája lényege legfőbb csodája rejtelme üzenete A (magyar) nyelv elve 2000-2004-ig összeállt a
ö Ú ö Í ö ö ú ö Í ö ö ö ö ö ö ö ö ö ö ú ö Í ö ö ö ú ö ö ö ö ö Ó ö É ö ö Ö ö
ű Ü É ú ö ű ö ö ö ö ö ö ú ú ú Ö ö É É ö Ú ö Í ö ö ú ö Í ö ö ö ö ö ö ö ö ö ö ú ö Í ö ö ö ú ö ö ö ö ö Ó ö É ö ö Ö ö Ö ö ú ö ö ö ö ö ö ö ú ö ö ö Í ö ú Í ú ö ú ú ú ö ö ö ö ö ö ö ú ú ö ö Ö É É ö ö ö ö ö ö ö
V. LEGERE IRODALMI VERSENY JÓZSEF ATTILA ÉLETMŰVE 2. TESZTLAP
V. LEGERE IRODALMI VERSENY JÓZSEF ATTILA ÉLETMŰVE 2. TESZTLAP I. CÍMTORZÓK Az alábbiakban kissé módosultak a József Attila-verscímek. Írjátok fel az eredeti címeket! a) Kérővel jöttél... b) Tavaszi virradat...
ű ö ő ó ó ö ő ő í ó í ő ó üí ü ö ó í í íí ö ő üí ú ó í ő ö ó ö ö ü ü ó ö ő ü ű ö ó ó ö ó ő ó ü ő ü ó ő ó í ö í ő ó í ő ó ő í ó í
í ö ó ő ő ú Á Ö Á Ó Á É ű ö ő ó ó ö ő ő í ó í ő ó üí ü ö ó í í íí ö ő üí ú ó í ő ö ó ö ö ü ü ó ö ő ü ű ö ó ó ö ó ő ó ü ő ü ó ő ó í ö í ő ó í ő ó ő í ó í í ő ó ű ú ö ó ű ó ő ö ö ó ő ó ő ő ó íüí ó Á í ó
é é é í ű é é ú ü é é ú é é ü é ő é ú é é ő ő é é é é ő é í ő í ő í ü é é é é ú í í é ő é é é ü é é é é é ú é é ü é é é ü í í í é é é é é é é é ő é é
ü é í é é é í ű é é ú ü é é ú é é ü é ő é ú é é ő ő é é é é ő é í ő í ő í ü é é é é ú í í é ő é é é ü é é é é é ú é é ü é é é ü í í í é é é é é é é é ő é é é í é ú ő í ü ő é í ú í í é í é ű é í ű é ő é
Magnitudó (átlag) <=2.0;?
2. Epicentrum Egy földrengés keletkezési helyének földfelszíni vetületét nevezzük a rengés epicentrumának, melynek meghatározása történhet műszeres észlelés ill. makroszeizmikus adatok alapján. Utóbbi
ő ó ó ó ő ó ő ó ő ő ő ó ö ó ó ö ő ő ö ő ö ű ó ő ő ű ő ő ö ő ó ó ő ö ó ö ő ő ű ó ö ő ő ű ő ő ő ö ó ü ó ő ő ő ő ű ő ö ő ü ő ő ó ő ö ö ö ő ó ő ő ő ó ü ö
Á ó ö ő ó ó ő ő ő ő ő ó ó Á ö ö ő ő ö ő ő ő ó ö ó ó ó ó ó ő ú ő ö ő ő ó ó ó ö ő ó ó ő ö ű ö ő ő ő ö ö ő ő ó ő ó ó ó ő ó ő ó ő ő ő ó ö ó ó ö ő ő ö ő ö ű ó ő ő ű ő ő ö ő ó ó ő ö ó ö ő ő ű ó ö ő ő ű ő ő ő
Ö Ö Ö Ö Á ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű
Ö Á ű Á Ú Ö Ö Ö Ö Á ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű Ú ű ű ű Ö ű Ö ű ű ű ű Ö Ú Á Á ű ű ű ű ű Á Ó Ó Á Á Ó Ú Ó Ó Ó Á Ó Ö Á Ú Ú Ö Ú ű Ú Ú Ú Ú Ó ű ű Ó ű Á Ó ű ű ű ű ű ű ű Ö ű ű Ú ű Ú ű ű Á ű Ó ű ű Ö ű Ú Ó Á Ú Á ű Á
ú É ú Ú ű Ú ű Ú ú Ú ú Ó ú ű ú Ü ú ú ű ű Á ű Ú Á ű ű ű ú Ú ú ú ű Ú Ő Ú
ú ű ú ú ű Ú ú ú ú ú É ű ű ú ű Á ű É ú ú ú ú É ú ú É ú ú ú É ú ú ú ú É ú Ú ű Ú ű Ú ú Ú ú Ó ú ű ú Ü ú ú ű ű Á ű Ú Á ű ű ű ú Ú ú ú ű Ú Ő Ú Üú ű Á ű É É ű ú É Á ú Ú ú É ú ú ú ú É ú ú É É ú ú ű ű ű Ú ű É ű
LENGYELTÓTI VÁROS RÉGÉSZETI LELŐHELYEI RÉGÉSZETI FELMÉRÉS LENGYELTÓTI VÁROS RENDEZÉSI TERVÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ
LENGYELTÓTI VÁROS RÉGÉSZETI LELŐHELYEI RÉGÉSZETI FELMÉRÉS LENGYELTÓTI VÁROS RENDEZÉSI TERVÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ Lengyeltóti város régészeti lelőhelyei Régészeti felmérés Lengyeltóti város rendezési tervének
Hét és fél évszázaddal később Szent István a kolozsi várispánság székhelyévé tette. Maga a város a 11. század első felében alakult ki.
Kolozsvár Története A város területén a legrégibb leletek a középső paleolitikumból származnak. Az ásatások tanúsága szerint folyamatosan lakott volt a neolitikum, bronzkor, vaskor idején is. Az ókorban
ö ó ö ö ö ú ő ö ő ő ü ő ű í í ö ö ő ö ú ö ö ó í í ő ó ö ö ö ó ó ö ő ó ü ö í ó ö ú ö ö ó ó ő í ő ő ő ó ő ő ö ő ö ő ö ö ö ö ő ő ő ú í ó í ő ő ü ö ö ó ó
ó ö Ö ö ó ö ó ó ó ö Ö ó ő ő ö ö ő ő ő ö ő ó ó ö ö ö ö ő Á ő ű ö ő ö ö ö ő ö ö Ö ő ő ö ő ü ö ő ö ű ő Ő ü ő ö ő ó ó ö ő ö ű ö ö ö ő ö í ő í ö ó ő ű ó ö í ó ö í ö ö í ü ö ú ö ü ú ü ő ő ö ö ű ö í ó ő ö í ű
