CSEHBÁNYA KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS VÉGSŐ VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSGÁLATA

Átírás

1 VÉGSŐ VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSGÁLATA Város-Teampannon K

2 KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEI MEGRENDELŐ: KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 8445, FŐ U. 39. KÉPVISELŐJE: Straub Dávid Polgármester Hornyák Attila Főépítész GENERÁLTERVEZŐ: KÉSZÍTETTE VÁROS-TEAMPANNON KFT Budapest, Veres Pálné utca 7. KÉPVISELŐJE: Koszorú Lajos Ügyvezető Tábori Attila Településtervező, Vezető területrendező tervező Város-Teampannon Kft. TR Szaló Péter Tamás Településtervező Város-Teampannon Kft. SZAKÁGI TERVEZŐ Dr. Laposa József Tájtervező Tájterv-Műhely Kft. TK/ MUNKATÁRSAK: Szekeres Petra gyakornok Város-Teampannon Kft.

3 1. Környezeti értékelés kidolgozásának folyamata A terv kidolgozásakor vizsgált változatok rövid bemutatása A változatok közötti választás indoka, alátámasztása A terv összefüggése országos és megyei területrendezési tervekkel A terv megvalósítása környezeti hatásainak, következményeinek feltárása A terv céljainak összevetése a jelentősebb környezet- és természetvédelmi célokkal A tervi tartalom környezeti szempontú konzisztenciája országos és megyei területrendezési tervekkel A terv megvalósulásával közvetlen, vagy közvetett környezeti hatást kiváltó tényezők, okok feltárása A terv megvalósítása esetén várható, a környezetet érő hatások, következmények előrejelzése A tervi változtatások környezetre káros hatásainak elkerülésére, csökkentésére vagy ellentételezésére vonatkozó szabályok és intézkedések környezeti hatékonyságának értékelése, javaslatok Javaslat olyan környezeti szempontú intézkedésekre, előírásokra, feltételekre, szempontokra, amelyeket a terv által befolyásolt más tervben figyelembe kell venni Összefoglalás

4 A környezeti vizsgálat tárgya Csehbánya településrendezési eszközeinek készítése a 2013-tól hatályos országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet (továbbiakban: OTÉK) és a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint az egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet (továbbiakban: TFR Rendelet) alapján. A hatályban lévő településrendezési eszközök a TFR rendelet 45. (1) bekezdésének értelmében csak december 31-ig alkalmazhatók. Éppen ezért a településrendezési eszközök készítésének elsődleges célja, hogy a tervek a 2012-ben módosított OTÉK településrendezési követelményeivel, valamint a TFR rendelet szerinti tartalmi követelményeivel és jelmagyarázatával összhangba kerüljenek. A környezeti értékelés a településrendezési eszközök kidolgozásával és egyeztetésével párhuzamosan készül. A tematika tartalma a 2/2005. (I. 11.) Kormányrendelet 4. sz. mellékletének figyelembevételével, valamint a 2017 júliusában lefolytatott véleményezési eljárás során beérkezett vélemények figyelembevételével történt. Az érintett véleményezőknek megküldött tematika a mellékletben található. A tematikával kapcsolatban a következő vélemények érkeztek: Budapest Főváros Kormányhivatala Építésügyi és Örökségvédelmi, Hatósági, Oktatási és Törvényességi Felügyeleti Főosztály: Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság: Veszprém Megyei Kormányhivatal Bányászati Osztály: Veszprém Megyei Kormányhivatal Veszprém Megyei Járási Hivatala Veszprém Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Fölhivatali Osztály 4

5 A véleményeket a környezeti értékelés során figyelembe vettük. Az értékeléshez számos adatot figyelembe vettünk, így magához a településrendezési eszközökhöz az államigazgatási szervektől megkapott adatokat (ökológiai hálózat elemei, hidrogeológiai védőidom stb.), a tájértékek elhelyezkedését, valamint a földhivatali ingatlan-nyilvántartási térkép által jelölt földminősítési osztályokat (lásd korábbi táblázat). A környezeti értékelés készítése során továbbá felhasználtuk a Területi Információs Rendszer (TeIR) adatait (területrendezési tervek szerkezeti tervei, övezeti rendszer), figyelembe vettük a Nemzeti Környezetvédelmi Program at, továbbá megvizsgáltuk a szomszédos településrendezési eszközöket és tekintettel voltunk a szomszédos települések településrendezési eszközeire. A településrendezési tervek változási a következő táblázat foglalja össze: Sor A változás rövid leírása Várható környezeti hatás 1. Az Újtelep és településmag közötti kijelölt falusias lakóterület visszasorolása erdőterületté o 2. Az Ökörmezőtől északra fekvő, beerdősülő területek mezőgazdasági területből erdőterületbe sorolásra 3. A Bakony utca meghosszabbításában kertvárosias lakóterület kijelölése 0/x 4.. A Bakony utcát északról határoló védelmi erdőterület szélességének csökkentése o 5. A tó területe vízgazdálkodási területbe sorolása a területhasználatnak megfelelően o 6. A kemping visszasorolása mezőgazdasági területbe o Jelmagyarázat: o jelentős környezti hatással nem járó módosítás x jelentős környezeti hatással járó módosítás o 5

6 1. Az Újtelep és településmag közötti kijelölt falusias lakóterület visszasorolása erdőterületté 1. hatályos változat 2. tervezett változatás 6

7 A területet jelenleg erdő borítja, tehát az átsorolással a jelenlegi területhasználatnak megfelelő övezetbe kerül az út menti területsáv. A módosítás környezeti hatása kedvező, mert az itt lévő erdők nem kerülnek kivágásra, és a terület terhelése sem fog növekedni. 2. Az Ökörmezőtől északra fekvő, beerdősülő területek mezőgazdasági területből erdőterületbe sorolásra 1. hatályos változat 2. tervezett változtatás Az erdő és szántó határán fekvő terület folyamatosan erdősül be, emellett az országos erdőállomány adattárban is szerepel. A módosítás hatása kedvező, hiszen biológiailag aktív erdőterület kerül kijelölésre a szántó helyére. 3. A Bakony utca meghosszabbításában kertvárosias lakóterület kijelölése 1. hatályos változat 2. tervezett változtatás A Bakony utcában kevés szabad építési telek maradt fejlesztésre, ezért célszerű a terület bővítése. Új kertvárosias lakóterület a Bakony utca folytatásában kerül kijelölésre, ahol korábban általános mezőgazdasági övezetbe volt sorolva. Mivel a terület már korábban is belterületbe tartozott, ezért művelés alól kivett területnek számított, így termőföldet nem érint a módosítás. A terület kis kiterjedésű, de egyértelműen környezeti hatás érinti a területet (beépítés, más célú végleges 7

8 hasznosítás). A méreténél fogva, a környezeti hatás nem jelentős. A módosítás iránya abból a szempontból is kedvező, hogy nem külterületet vesz igénybe az új lakóterület kijelölése. 4. A Bakony utcát északról határoló védelmi erdőterület szélességének csökkentése 1. hatályos változat 2. tervezett változtatás A hatályos rendezési tervek a település belterületének északi határában védelmi erdőt jelöltek ki. a mezőgazdasági hasznosítás érdekében a tervezett erdősáv méretének csökkentése történt. Mivel a terület erdősítése idáig nem történt meg, a módosításnak nincs negatív hatása a környezet állapotára. Pozitívum, hogy fenntartható a módosítással érintett területek mezőgazdasági művelése. 5. A tó területe vízgazdálkodási területbe sorolása a területhasználatnak megfelelően 1. hatályos változat 2. tervezett változtatás A módosítással meglévő tó környezete a meglévő területhasználatnak megfelelően vízgazdálkodási területi besorolást kapott. Ebből a szempontból korrekciónak tekinthető a változtatás. A változatás környezeti hatással nem jár. 8

9 6. Kemping visszasorolása mezőgazdasági területbe 1. hatályos változat 2. tervezett változtatás A kemping létesítésére vonatkozó korábbi fejlesztési szándékok megszűntek, ezért a terület meglévő adottságainak, használatának leginkább megfelelő általános mezőgazdasági övezetbe soroltuk. A módosítás következtében a terület közművesítésére nem került sor, ugyanakkor az átsorolással nem várható a környezet terhelése. Tervrészlet Változtatásokkal figyelembe veendő elemek Ország szerkezeti Terve Az OTrT erdőgazdálkodási térségbe sorolja a területet, ezen kívül nem ír elő más elemet a település teürletére. 9

10 Veszprém megye térségi szerkezeti terve A megyei rendezési terv a 83. sz. főutat nyomvonalát jelöli ki. A települési térség övezetébe tartozik Csehánya teljes belterülete. VMTrT: Magterület, ökológiai folyosó területe, pufferterület A magterületen és ökológiai folyosó területén az előírások szerint új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki. (Nem történt új beépítésre szánt terület kiejlölése ezeken a területeken) VMTrT: Kíváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete Az előírások alapján új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki. (Nem történt új beépítésre szánt terület kiejlölése ezeken a területeken) 10

11 OTrT: Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete A tájképvédelmi övezetek által érintett területekre a tájba illeszkedésre és a területhasználatra vonatkozó előírásokat kell megfogalmazni. A község teljes közigazgatási területe az övezetbe tartozik. A település területhasználata a természeti adottságoknak megfelelően került meghatározásra. A tájba illesztés szabályait a készülő településképi rendelet fogja tartalmazni. OTrT: Országos vízminőség védelmi terület övezete Az előírások szerint az övezetekre vonatkozóan kell előírásokat megfogalmazni a vizek védelme érdekében. (A település teljes területére olyan környezetvédelmi előírások lettek meghatározva, melyek biztosítják a felszín alatti vizek védelmét.) 11

12 A Nemzeti Környezetvédelmi Program célrendszerében három stratégiai célt határoz meg, melyek a következők: 1. Az életminőség és az emberi egészség környezeti feltételeinek javítása 2. Természeti értékek védelme és fenntartható használat 3. Erőforrás takarékosság és a hatékonyság javítása A területhasználat változásainak a Nemzeti Környezetvédelmi Programmal való összefüggéseit a következő táblázat mutatja be: Módosítás száma Területhasználat-változás Környezetvédelmi cél 1. Lakóterület átsorolása erdőterületbe Természeti értékek védelme és fenntartható használat 2. Mezőgazdasági terület átsorolása erdőterületbe Természeti értékek védelme és fenntartható használat 3. Mezőgazdasági terület kertvárosias lakóterületbe sorolása Életminőség és az emberi egészség környezeti feltételeinek javítása 4. Erdőterület mezőgazdasági területbe sorolása Erőforrás takarékosság és a hatékonyság javítása 5. Mezőgazdasági terület vízgazdálkodási területbe sorolása Természeti értékek védelme és fenntartható használat Életminőség és az emberi egészség környezeti feltételeinek javítása 6. Kemping terület mezőgazdasági területbe sorolása Természeti értékek védelme és fenntartható használat Összességében megállapítható, hogy a településszerkezeti változások a természeti értékek védelmét és a fenntartható területhasználatot, valamint az életminőség és az emberi egészség környezeti feltételeinek javítását szolgálják. A területrendezési tervek és a településrendezési eszközök összhangját a területfejlesztésről és területrendezésről szóló évi XXI. törvény, valamint az országos területrendezési tervről szóló évi XXVI. törvény írja elő. A 314/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet alátámasztó javaslat tartalmára vonatkozó 3. melléklete előírja ennek az összhangnak az igazolását. A tervi tartalom országos és megyei területrendezési tervekkel bemutatott konzisztenciáját az alátámasztó vizsgálattartalmazza, melyet itt nem ismétlünk meg. Jelenlegi környezeti helyzet, a tervvel összefüggésben lévő releváns elemeinek ismertetése A településrendezési eszközök készítését megelőzte Csehbánya területére a megalapozó vizsgálat készítése, melynek 17. számú fejezete foglalkozik Csehbánya környezeti jellemzőivel, így a föld védelmével, a felszíni és a felszín alatti vizek védelmével, a levegő, a zaj- és rezgésterheléssel, sugárzással és a hulladékkezeléssel, ezért a környezet helyzet nem kerül ismét bemutatásra. A következő táblázat megmutatja, hogy a területhasználati változások mely környezeti elemekre vannak hatással: Környezeti elem megnevezése Módosítás sorszáma Termőföldek mennyisége és minősége 1, 3, 4, 6 Felszíni és felszín alatti vizek 5 Levegő 1, 2, 4, 6 Élővilág 1, 2 12

13 Településrendezési eszközök készítése és módosítása során a közvetlen környezeti hatást kiváltó ok minden esetben magának a területhasználatnak, és a kapcsolódó tevékenységi körnek az adott területen történő megjelenése. A közvetetett környezeti hatás nehezebben megfogható, de elsősorban azok a hatások értendők alatta, mely során az adott tevékenység működéséből adódóan más terület is érintetté válik. A következő fejezetekben részletesen kidolgozásra kerülnek a közvetlen és közvetett hatások, itt csak néhány fontosabb hatást emelünk ki. Közvetlen hatás: az új beépítésre szánt területek kijelölésével, valamint a meglévő beépítésre szánt területek visszasorolásával a termőföldekre gyakorolt hatás változik; az új beépítésre szánt területeken közvetlen hatást gyakorolhatnak az építések során kibocsátott légszennyező anyagok; Közvetlen hatása: az új beépítésre szánt területek kijelölésével megnövekszik az odavezető utak forgalma, ezzel a zaj és rezgésszint, a levegőt károsító anyagok szintje is megnövekedhet, A terv a területfelhasználás rendszerét, a helyi építési szabályzatot és a szabályozási tervet úgy alakította ki, hogy a község környezetminőségére az új terv kedvezőtlen környezeti hatásokat ne okozhasson. A területfelhasználás rendszerének kialakítása során a meghatározó környezetvédelmi irányelvek a következők voltak: - Kompakt településszerkezet kialakítása, mely egyben a termőfölddel, mint természeti erőforrással való takarékos gazdálkodást is jelenti; - A településen nem került kijelölésre olyan területfelhasználási egység, melyen a környezetre jelentős negatív hatás gyakorló tevékenység végezhető; - A település zöldfelületeinek, ökológiai rendszerének, védett természeti értékeinek védelme, az erdőterületek megtartása a levegő kondicionálása, a légszennyező anyagok megkötése és a klimatikus hatások javítása érdekében; - A mezőgazdasági területek termőhelyi adottságokhoz, a történeti tájhasználathoz igazodó és a termőföldek környezeti érzékenységéhez alkalmazkodó differenciált szabályozásának fenntartása. A környezetvédelmi feltételeket a környezeti elemekre vonatkozó jogszabályok tartalmazzák. A településrendezéshez kapcsolódóan meghatározó törvény a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény. Az egyes környezeti elemek védelmére vonatkozó jogszabályokat a törvény szerinti bontásban ismertetjük. A föld védelme A környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény (a továbbiakban Kvt.) 14..(1) bekezdése szerint a föld védelme kiterjed a föld felszínére és a felszín alatti rétegeire, a talajra, a kőzetekre és az ásványokra, ezek természetes és átmeneti formáira és folyamataira. A föld védelme szempontjából meghatározó jogszabályok: évi CXXIX. törvény a termőföld védelméről, évi XXXVII. törvény az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról, - 153/2009.(XI.13.) FVM rendelet az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló évi XXXVII. törvény végrehajtásáról, évi XLVIII. törvény a bányászatról, - 239/2000.(XII.23.) Korm. rendelet a bányatavak hasznosításával kapcsolatos jogokról és kötelezettségekről, évi XXVI. törvény az Országos Területrendezési Tervről 13

14 A vizek védelme A Kvt. 18..(1) bekezdése szerint a vizek védelme kiterjed a felszíni és felszín alatti vizekre, azok készleteire, minőségére (beleértve a hőmérsékleti viszonyaikat is) és mennyiségére, a felszíni vizek medrére és partjára, a víztartó képződményekre és azok fedőrétegeire, valamint a vízzel kapcsolatosan jogszabályban vagy hatósági határozatban kijelölt megkülönböztetett védelem alatt álló (védett) területekre. A vizek védelmével összefüggő meghatározó jogszabályok: évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról, évi XXVI. törvény az Országos Területrendezési Tervről, - 123/1997.(VII.18.) Korm. rendelet a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről, - 220/2004.(VII.21.) Korm. rendelet a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól, - 219/2004.(VII.21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről, - 221/2004.(VII.21.) Korm. rendelet a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól, -240/2000.(XII.23.) Korm. rendelet a települési szennyvíztisztítás szempontjából érzékeny felszíni vizek és vízgyűjtőterületük kijelöléséről, - 27/2004.(XII.25.) KvVM rendelet a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról, - 28/2004.(XII.25.) KvVM rendelet a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól, - 6/2009.(IV.14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet a földtani közeg és a felszín alatti vizek szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről, - 147/2010.(IV.29.) Korm. rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról, - 201/2001.(X.25.) Korm. rendelet az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről, - 27/2006.(II.7.) Korm. rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről, - 59/2008.(IV.29.) FVM rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, - 239/2000.(XII.23.) Korm. rendelet a bányatavak hasznosításával kapcsolatos jogokról és kötelezettségekről. A levegő védelme A Kvt. 22..(2) bekezdése szerint a levegőt védeni kell minden olyan mesterséges hatástól, amely azt, vagy közvetítésével más környezeti elemet sugárzó, folyékony, légnemű, szilárd anyaggal minőségét veszélyeztető, vagy egészséget károsító módon terheli. A levegő védelme szempontjából meghatározó jogszabályok: - 306/2010.(XII.23.) Korm. rendelet a levegő védelméről, - 4/2002.(X.7.) KvVM rendelet a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről, - 4/2011.(I.14.) VM rendelet a levegőterhelési szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről, Zaj- és rezgés elleni védelem A Kvt. 31..(1) bekezdése szerint a környezeti zaj és rezgés elleni védelem kiterjed mindazon mesterségesen keltett energia-kibocsátásokra, amelyek kellemetlen, zavaró, veszélyeztető vagy károsító hang-, illetve rezgésterhelést okoznak. A zaj- és rezgés elleni védelem szempontjából meghatározó jogszabályok: - 284/2007.(X.29.) Korm. rendelet a környezeti zaj- és rezgés elleni védelem egyes szabályairól, - 27/2008.(XII.3.) KvVM EüM együttes rendelet a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról, 14

15 Az élővilág védelme A Kvt. 23..(1) bekezdése szerint az élővilág védelme az ökológiai rendszer természetes folyamatainak, arányainak megtartása és működőképességének biztosítása figyelembevételével valamennyi élő szervezetre, azok életközösségeire és élőhelyeire terjed ki. Az élővilág védelmével összefüggő meghatározó jogszabályok: évi LIII. törvény a természet védelméről, évi XXVI. törvény az Országos Területrendezési Tervről - 275/2004.(X.8.) Korm. rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről, - 269/2007.(X.18.) Korm. rendelet a NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól, - 346/2008.(XII.30.) Korm. rendelet a fás szárú növények védelméről. Az épített környezet védelme A Kvt 24. -a szerint az épített környezet védelme kiterjed a településekre, az egyedi építményekre és műszaki létesítményekre. Az épített környezet védelme szempontjából meghatározó jogszabályok: évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről, évi XXVI. törvény az Országos Területrendezési Tervről - 253/1997.(XII.20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről, - 314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről, - 9/2007.(IV.3.) ÖTM rendelet a területek biológiai aktivitás értékének számításáról évi LXXIV.törvény a településkép védelméről Változások hatása az épített környezetre: A településrendezési tervek két különböző településszerkezeti egységet különítenek el Csehbányán. A település szerkezetét szabályos telek- és utcaszerkezettel rendelkező Újtelep és a szabálytalan telekrendszerrel rendelkező, szervesen fejlődött településközpont alkotja. A településrendezési terv a településközpont kialakult utca- és telekszerkezetét védendő értéknek tartja, ezért erre a területen nem eszközölnek jelentős változást a rendezési tervek, csupán a településközpont beépítettségi paraméterei bővültek kis mértékben. Jelentős változások a településszerkezetben a kijelölt fejlesztési területekben találhatóak: megszűnik az Újtelep és a településközpont között kijelölt lakóterület, míg új kertvárosias lakóterület a Bakony utca folytatásában került kijelölésre. A változásokkal a település szerkezetének kompakt alakítása, és a két településrész közötti erdőterület fennmaradása várható. A rendezési tervhez készített örökségvédelmi hatástanulmány a településképi rendelethez készült települési értéktárral egyetemben javaslatot tesz a Csehbányán található helyi értékek védettségére. Az értéktár a Római katolikus templom, valamint a Mária-kápolna épületét javasolja helyi védelemre a templomok környezetében található feszületekkel egyetemben. A katolikus templom városképi jelentőségét a Fő utca tengelyében való fekvése adja, míg a Mária kápolna a település hagyományait, szakrális jelentősége miatt képvisel védendő értéket. Az épített környezet építészeti kialakítását, anyaghasználatát, tetőformáját a településképi rendelet szabályozza részletesen. Változtatások hatása a levegő védelmére Csehbánya a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet alapján a 10. számú légszennyezettségi osztályba tartozik. A település területének szennyező anyagok szerinti típusát a KvVM rendelet 1. számú melléklete rögzíti: 15

16 nitrogé n- dioxid kéndioxid szénmonoxi d PM 10 benzol talaj közeli ózon PM 10 arzén (As) PM 10 kadmiu m (Cd) PM 10 Nikkel (Ni) PM 10 Ólom F F F E F O-I F F F F D (Pb) PM 10 benz (A) pirén (BaP) A zónák típusait a levegőterhelési szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I.14.) VM rendelet 5. melléklete határozza meg. - D csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyezettségi anyag tekintetében a felső vizsgálati küszöb és a levegőterheltségi szintre vonatkozó határérték az arzén, a kadmium, nikkel és benz(a)pirén esetében a célérték között van - E csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső és az alsó vizsgálati küszöb között van. - F csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint az alsó vizsgálati küszöböt nem haladja meg - O-I csoport: azon terület, ahol a talaj közeli ózon koncentrációja meghaladja a célértéket. A település levegőminőségére egyedül a közlekedési eredetű légszennyezés van meghatározó hatással. A térség főútjai közül a település közigazgatási területét csak a 83. sz. főút érinti. Ennek nyomvonala a lakott területtől távol vezet, így nincs negatív hatással a lakosság egészségére. A települést csupán a sz. út érinti, melyen célforgalom közlekedik, így a közlekedési eredetű légszennyezés mértéke alacsony. Mivel a községbe nincs bevezetve vezetékes gáz, ezért fűtési időszakban káros hatással lehet a levegő minőségére vegyes tüzelésű fűtés, különösen amennyiben nem megfelelő, légszennyezést okozó anyaggal történik. Változtatások hatása a zaj-és rezgésvédelemre Csehbányán a zaj- és rezgésterhelés is elsősorban közlekedési eredetű terhelésből származik. Mivel a településen nincs átmenő forgalom, ezért mértéke nem jelentős. Nem történik olyan változtatás, ami miatt a zaj- és rezgés növekedne. Változtatások hatása a föld védelmére A Környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. Törvény (a továbbiakban Kvt.) 14. (1) bekezdése szerint a föld védelme kiterjed a föld felszínére és a felszín alatti rétegeire, a talajra, a kőzetekre és az ásványokra, ezek természetes és átmeneti formáira és folyamataira. A föld védelme szempontjából meghatározó a termőföldek mennyiségi és minőségi védelme. Az új OTrT a község igazgatási területén nem jelölt ki kiváló és jó termőhelyi adottságú szántóterületeket, ennek ellenére a felülvizsgálat kiemelt hangsúlyt fordít a föld védelmére. Csehbánya térségében a földhasználat a táji adottságoknak megfelelően alakult ki. A település körbevevő tájat a Magas-Bakony erdőségei határozzák meg, mely a Csehbánya teljes közigazgatási területének 85%-át borítja. A belterület és az erdőségek közötti területet kisebb szántók és gyepek alkotják, 130 ha-nyi területen. A felülvizsgálat során több olyan változás történt a településszerkezetben, mely termőföldet is érint: 2. Az Ökörmezőtől északra fekvő, beerdősülő területek mezőgazdasági területből erdőterületbe sorolásra A hatályos terv az erdősülő területet általános mezőgazdasági területként jelöli, mely gazdasági erdőterületté kerül átminősítésre. A módosítással a termőföld mértéke 1,7 ha-ral csökken. Mivel az erdősülés megindult, ezért ez nem értékelhető jelentős hatásként. 3. A Bakony utca meghosszabbításában kertvárosias lakóterület kijelölése A hatályos terven a belterület részeként, kivett mezőgazdasági területként szerepelt az érintett terület. A módosítással a terület kertvárosias lakóterületté került kijelölve, mellyel a termőföld mérete 2,0 ha-ral csökken. 4. A Bakony utcát északról határoló védelmi erdőterület szélességének csökkentése A Bakony utca felett kijelölt erdősáv a Bakony utca védelmét hivatott biztosítani. A rendezési terv továbbra is megtartja a védelmi erdősávot, de kisebb területen, mely így is alkalmas a védelmi szerep betöltésére. A változással a termőföld 2,9 ha-ral bővül. 16

17 5. A tó területe vízgazdálkodási területbe sorolása a területhasználatnak megfelelően A módosítás során a tó területe a jelenlegi területhasználatnak megfelelően vízgazdálkodási területbe kerül besorolásra. Ezzel 0,8 ha-ral csökken a termőföld területe, azonban a terület, mivel víz borította, korábban sem volt alkalmas mezőgazdasági művelésre. 6. Kemping visszasorolása mezőgazdasági területbe A korábbi fejlesztési elképzelések szerint a Torna patak közelében lévő területen kemping működött volna. A fejlesztés elmaradásával a felülvizsgálat általános mezőgazdasági területté minősítette át a területet, mellyel a termőföld mértéke 2,9 ha-ral nő. Változtatások hatása a vizek védelmére A Kvt. 18. (1) bekezdése szerint a víz védelme kiterjed a felszíni és felszín alatti vizekre, azok készleteire, minőségére (beleértve a hőmérsékleti viszonyait is) és mennyiségére, a felszíni vizek medrére és partjára, a víztartó képződményekre és azok fedőrétegeire, valamint a vízzel kapcsolatosan - jogszabályban vagy hatósági határozatban - kijelölt megkülönböztetett védelem alatt álló (védett) területekre. Veszprém megye hatályos területrendezési terve Csehbánya közigazgatási területének középső, belterületet is érintő részét kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezeteként határolja le. A módosított OTrT ezt az övezetet megszüntette, helyette pedig az Országos vízminőség védelmi terület övezetét vezette be. Az OTrT Csehbánya közigazgatási területének közepén nagy kiterjedésű az Országos vízminőség védelmi terület övezetet határoz meg. A település vízellátását a vízmű területén elhelyezett mélyfúrású karsztkút biztosítja, melyek védelmét szolgáló hidrogeológiai A és B védőövezetek rendezési terve való átvezetése megtörtént. A két védőövezet a településmag nagy részét lefedi. Ahogyan a település egész területén, úgy a hidrogeológiai védőövezet területén sem található olyan területfelhasználás, mely a felszín alatti vizek minőségére veszélyt jelentene. A vízbázisok belső és külső védőövezetére és a hidrogeológiai "A" és "B" védőövezetére vonatkozóan a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII.8.) Korm. rendelet 5. melléklete határoz meg korlátozásokat: 1 A B C D E 17 Felszíni és felszín alatti Felszín alatti vízbázisok vízbázisok hidrogeológiai 2 belső külső A B 3 védőövezetek védőövezetek 4 BEÉPÍTÉS, ÜDÜLÉS 5 Lakótelep; új percellázás üdülőterület kialakítása o 6 Lakó- vagy irodaépület csatornázással - x Lakóépületek csatornázás nélkül - - x o 8 Szennyvízcsatorna átvezetése - x o o 9 Szennyvíztisztító telep - - o + 10 Házi szennyvíz szikkasztása - - o o 11 Települési folyékonyhulladék-lerakó létesítése és x üzemeltetése 12 Települési hulladéklerakó (nem veszélyes hulladékok o lerakása) 13 Építési hulladék lerakása - - o + 14 Temető - - x + 15 Házikertek, kiskertművelés - - o o 16 Sátorozás, fürdés - x Sportpálya - x IPAR 19 Erősen mérgező vagy radioaktív anyagok előállítása, feldolgozása, ilyen hulladékok tárolása, lerakása

18 1 A B C D E Felszíni és felszín alatti Felszín alatti vízbázisok vízbázisok hidrogeológiai 20 Mérgező anyagok előállítása, feldolgozása, tárolása o 21 Mérgező anyagokkal nem dolgozó üzemek, megfelelő - x o + szennyvízelvezetéssel 22 Ásványolaj és -termékek előállítása, vezetése, feldolgozása, - - x o tárolása 23 Veszélyeshulladék-ártalmatlanító x 24 Veszélyeshulladék-lerakó Veszélyes hulladék üzemi gyűjtő - - x o 26 Élelmiszer-ipari szennyvizek szikkasztása, hulladékaik o tárolása 27 Egyéb ipari szennyvízszikkasztás Salak, hamu lerakása - - o o 29 MEZŐGAZDASÁG 30 Erdőtelepítés és művelés vegyszeres kezelés nélkül Erdőfelújítás vegyszeres kezelés nélkül Növénytermesztés - o o o 33 Komposztálótelep - - x o 34 Önellátást meghaladó állattartás - - x o 35 Legeltetés, háziállat tartás - o o + 36 Szervestrágyázás - o o + 37 Műtrágyázás - o o o 38 Hígtrágya és trágyalé kijuttatása termőföldre o 39 Hígtrágya- és trágyalé leürítés Szennyvízöntözés o 41 Tisztított szennyvízzel való öntözés - - o + 42 Növényvédő szerek alkalmazása - o o o 43 Növényvédő szer-kijuttatás légi úton o 44 Növényvédőszer-tárolás és -hulladékelhelyezés x 45 Növényvédő szeres eszközök mosása, hulladékvizek o elhelyezése 46 Szerves- és műtrágya raktározása és tárolása - - x o 47 Szennyvíziszap tárolása - - x o 48 Szennyvíziszap termőföldön történő elhelyezése - - x o 49 Állathullák elföldelése, dögkutak létesítése és működtetése o 50 Haltenyésztés, haletetés - - o o 51 KÖZLEKEDÉS 52 Autópálya, autóút, vízzáróan burkolt csapadékvízárokrendszerrel - o o + 53 Egyéb út, vízzáróan burkolt - o + + csapadékvízárok-rendszerrel 54 Egyéb út - o o + 55 Vasút - x o + 56 Gépkocsiparkoló - - o + 57 Üzemanyagtöltő-állomás - - x o 58 Gépkocsimosó, javítóműhely, sódepónia - - o + 18

19 A B C D E 1 Felszíni és felszín alatti Felszín alatti vízbázisok vízbázisok hidrogeológiai 59 Egyéb tevékenység 60 Bányászat - - x o 61 Fúrás, új kút létesítése - o o o 62 A fedő- vagy vízvezető réteget érintő egyéb tevékenység - - o o 2. Jelmagyarázat: A B C 1 - = Tilos 2 x = 3 o = Új létesítménynél, tevékenységnél tilos, a meglévőnél a környezetvédelmi felülvizsgálat vagy a környezeti hatásvizsgálat eredményétől függően megengedhető Új vagy meglévő létesítménynél, tevékenységnél a környezeti hatásvizsgálat, illetve a környezetvédelmi felülvizsgálat, illetve az ezeknek megfelelő tartalmú egyedi vizsgálat eredményétől függően megengedhető 4 + = Nincs korlátozva A felszín alatti vizek potenciális veszélyt a csatornázottság nem teljes körű kiépítése jelent. Az összegyűjtött szennyvíz az ajkai szennyvíztisztítóba kerül elvezetésre. A csatornázottság 89%-os aránya ugyan megfelelő értéknek számít, ám a felszín alatti vizek védelme érdekében szükséges az eddig nem bekötött ingatlanok bekötése a csatornahálózatba. A helyi építési szabályzat a külterületen elhelyezkedő, hálózatba nem beköthető ingatlanok számára helyben létesített szennyvíztisztító kisberendezés telepítését írja elő. A felszíni vizek védelmével biztosítható a helyben eredő Torna patak, a tavak és a Csehbányán eredő források vízminőségének megőrzése. A változtatások hatása a tájra, klímára és a természeti (ökológiai) rendszerekre Csehbánya tájképét a Bakony erdőségei uralják, melyben dombok-völgyek között bújik ki az aprócska település. Az összefüggő erdőség egyben kedvező klimatikus és ökológiai viszonyokat jelent. A tervezett módosítások a tájképet és az ökológiai rendszereket csak kis mértékben módosítják. 1. Az Újtelep és településmag közötti kijelölt falusias lakóterület visszasorolása erdőterületté A hatályos rendezési tervek lakóterületként jelölték ki a két településrészt elválasztó erdőt. A lakóterület visszasorolásával a jelenlegi tájhasználatot erősíti a rendezési terv. A két településrészt tagoló erdő megtartásával Csehbánya klímája továbbra is kedvezően alakul. 2. Az Ökörmezőtől északra fekvő, beerdősülő területek mezőgazdasági területből erdőterületbe sorolásra A terület az erdő és a szántó határán helyezkedik el, így a változással csak az erdő és a szántó találkozása helyeződik át egy kis szakaszon. 3. A Bakony utca meghosszabbításában kertvárosias lakóterület kijelölése A kertvárosias lakóterület kijelölésével új beépített terület jelenhet meg a település magasan fekvő részén. Az új lakóterület a meglévő településszerkezethez szervesen kapcsolódik, ezért nem okoz kedvezőtlen tájképi hatást. 4. A Bakony utcát északról határoló védelmi erdőterület szélességének csökkentése A módosítás kis léptékű, így ökológiai, tájképi következményei elhanyagolhatóak. 5. A tó területe vízgazdálkodási területbe sorolása a területhasználatnak megfelelően A módosítás nem jár a tájkép és az ökoszisztéma változásával, hiszen a jelenlegi területhasználathoz igazítja az övezeti besorolást. 6. Kemping visszasorolása mezőgazdasági területbe Az átminősítéssel a szabályozás a jelenlegi területhasználatot követi, így a tájkép és a természet nem változik jelentősen. 19

20 A változtatások hatása a Natura 2000 területek állapotára A rendezési tervekben történt változások a Natura 2000 területeken kívül esnek, így nincsenek hatással rá. Csehbányán Natura 2000 terület alá az erdők tartoznak, melyet a HÉSZ részleteses, differenciáltan kezel. A kulcsosház beépítettsége OTÉK-tól való eltéréssel 10%-ban lett meghatározva, ez azonban az övezet kis mérete miatt csak pontszerű változást okoz. Az OTÉK-tól való eltérésre azért volt szükség, mivel a kulcsosház beépítettsége jelenlegi állapotában is meghaladja a jogszabályban megengedett mértéket, így a változtatás inkább a jogi állapot a valós állapothoz igazítását jelenti. A változtatások hatása az érintett emberek egészségi állapotára, valamint társadalmi, gazdasági helyzetére Egészségi állapot A változások közül a sportterület övezetének bővítése, valamint a Farkasgyepűre vezető kerékpárút kijelölése van hatással a lakosság egészségére. A két fejlesztéssel a lakosság rekreációs és szabadidős lehetőségei bővülnek, melyek hozzájárulnak az egészséges életviteléhez. Ezen kívül a község új utcái kötelezően telepítendő fasorral és annak befogadására képes szabályozási szélességgel került kijelölésre, melynek segítségével vonzó, egészséges lakókörnyezet alakítható ki. Társadalmi helyzetben fellépő változások Az övezet bővítésével és az övezeti paraméterek növelésével lehetőség nyílik a közösségi rendezvényeknek helyet adó sporttelep fejlesztésére, mely a közösség számára fontos falunapok helyszínéül szolgál. A temetések során jelentkező parkolási problémákat az övezet növelésével javítja a rendezési terv. A településközpont építési paramétereinek növelésével az önkormányzatnak lehetősége van a közösségi épületek fejlesztésére, bővítésére. A mobilitást javítja a Városlőd és Farkasgyepű felé kijelölt kerékpárút. Gazdasági helyzetben fellépő változások Csehbánya településfejlesztési koncepciója Csehbánya térségi turisztikai rendszerében való bekapcsolódását tűzi ki célul. A rendezési terv ezzel összhangban támogatja fogadópontok létesítését a turistaútvonalak mentén, így a tó környezetében is 5%-os beépítettséget enged meg rekreáció céljára. Szintén a turisztikai célokat segíti a kerékpárút létesítése Farkasgyepű felé. Csehbányán gazdasági célú területhasználat nem került kijelölésre, mivel a település elsősorban természetközeli jellegével, csendességével lakófaluként pozícionálja magát a térségben. Ezt a célt a település természeti értékeinek védelmével biztosítja a szabályozási tervekben. Közvetett módon hatást kiváltó tényezők Új környezeti konfliktusok, problémák megjelenése, meglévők felerősödése Vizuális környezeti konfliktust a kertvárosias lakóterületen növényházak és fóliasátrak megjelenése okozhat, melyet meghatározott telekméret felett enged meg a HÉSZ. Ugyanakkor az előírások között szerepel az is, hogy ezen építményeket csak a főépület takarásában lehet elhelyezni, így mérsékelhetőek a vizuális konfliktusok. Környezeti konfliktust továbbá az általános mezőgazdasági területen megjelenő lakóházak jelenthetnek. A szabályok azonban úgy lett meghatározva, hogy csak kellően nagy (1,4 ha feletti) telekméret felett építhető lakóház, amivel megakadályozható a lakóépületek elburjánzása a külterületen. A külterületeken a szennyvízkezelés, tisztító kisberendezésekkel kell megoldani. Helyi adottságoknak megfelelő optimális térszerkezettől, területfelhasználási módtól való eltérés A településszerkezeti változások úgy kerültek kidolgozásra, hogy javítsa Csehbánya településszerkezetének kompaktságát. A településszerkezet alakítására veszélyt jelent, amennyiben a Bakony utca folytatásának kialakításához a telkek tulajdonosai nem járulnak hozzá. Ebben az esetben torz településszerkezet jöhet létre, mely az önkormányzat számára hosszútávon megnövekedő infrastrukturális kiadások és üzemeltetési költségeket eredményez. A táj eltartóképességéhez kapcsolódó helyi társadalmi-kulturális, gazdasági-gazdálkodási hagyományok Az általános mezőgazdasági területeken építhető lakóépületekkel kis mértékben megváltozhat a tájhasználat a település körüli szántók területén. Csehbányára hagyományosan jellemző erdőgazdálkodást részletes előírások szabályozzák, így ezen a téren nem várható változás a terv elfogadásával. Természeti erőforrások megújulásának korlátozása A felülvizsgálat során a területfelhasználás úgy lett meghatározva, hogy megőrizze Csehbánya természeti erőforrásait. Mezőgazdasági terület átsorolása csak a Bakony utca kijelölt folytatásánál történt, ezzel szemben több módosítás során is bővült a mezőgazdasági terület. Szintén a természeti erőforrások megújulását szolgálja a településmag és Újtelep közötti terület gazdasági erdőterületté való visszasorolása. 20

21 A tervi változtatások közül környezetre káros hatást az újonnan kijelölt beépítésre szánt területek okozhatnak. A beépítés feltételeit általános szabályok rögzítik, melyek a szennyvíz elvezetését, kezelését, és a csapadékvíz elvezetést szabályozzák. Közművesítésről szóló 10. előírásai: (4) Az építés feltétele közművesítettség szempontjából: a) beépítésre szánt területen, a földgáz bevezetése kivételével a teljes közművesítettség, b) beépítésre nem szánt területen, a részleges közművesítettség. A belterület határán elhelyezkedő, természetközeli területek védelmét a lakóterületi telkek végében kijelölt beültetési kötelezettség adja. A Torna patak medrét 15 m-es sávban telek be nem építhető korlátozás védi: A HÉSZ az Má-2 övezetben 1,4 ha-os telekméret felett megengedi lakóépület építését. Mivel ezen a területeken hálózatba való bekötése nehezen megoldható, a szennyvízelvezetésre vonatkozó előírás megengedik a bekötés szennyvíztisztító kisberendezéssel való kiváltását. Szennyvízelvezetésről szóló 12. előírásai: (2) Beépítésre nem szánt területen, emberi tartózkodásra alkalmas épület építése esetén helyben létesítendő szennyvíztisztító kisberendezés is alkalmazható, ahol közcsatorna nem épült ki, vagy kiépítése gazdaságtalan, amennyiben a) a tisztított vizek számára a megfelelő felszíni befogadó rendelkezésre áll (tisztított vizet sem szabad talajba szikkasztani) b) az egyéb előírások, korlátok nem tiltják, valamint illetékes szakhatóságok hozzájárulnak, c) a kisberendezés védőterület igénye nem nyúlik túl az érintett telken. 21

22 Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet (továbbiakban: OTÉK) 1. (1) bekezdése szerint: Területet használni, építmény elhelyezésére felhasználni, telket alakítani, építés alapjául szolgáló tervet elkészíteni, építményt építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, elmozdítani vagy lebontani, továbbá az építmény rendeltetését megváltoztatni e rendelet, valamint a helyi építési szabályzat rendelkezései szerint szabad. A 314/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet (továbbiakban: TFR) 11. (1) bekezdése szerint a helyi építési szabályzat a településszerkezeti tervvel összhangban, a településképi követelmények kivételével, megállapítja - a táj, az épített- és a természeti környezet, valamint a környezeti elemek védelmével kapcsolatos területhasználati korlátozásokkal, továbbá az egyes területek felhasználásával, az azokon való építés rendjével és intenzitásával kapcsolatos előírásokkal - a helyi építési követelményeket, jogokat és kötelezettségeket. Az OTÉK alapján tehát az építési tevékenységekhez kapcsolódik közvetlenül tervkészítési kötelezettség. Az építésügyi hatósági eljárások során építészeti-műszaki dokumentációt kell készíteni az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásokról szóló 312/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet (továbbiakban: Kormányrendelet) 72. (1) bekezdése szerint, az ott meghatározott esetekben és tartalommal. A helyi építési szabályzat és a szabályozási terv már tartalmazza azokat a területhasználati korlátozásokat, amelyeket a táj, a természeti környezet, valamint a környezeti elemek védelmével kapcsolatosan figyelembe kell venni az építési tevékenység során. A településrendezési eszközök ábrázolják többek között az országos ökológiai hálózat (magterület, pufferterület, ökológiai folyosó), a NATURA 2000 területeket, az ex lege területeket, a helyi természetvédelmi területeket, az országos vízminőség-védelmi területeket, a védőterületeket (védelmi sávok, parti sávok stb.), valamint a műemléki és régészeti lelőhelyeket. Ezek a lehatárolások tájékoztató elemként szerepelnek a településrendezési eszközökben, mivel más jogszabályok határozzák meg területi kiterjedésüket, ezért az építési tevékenység megkezdése előtt célszerű tájékozódni a vonatkozó jogszabályok hatályos állapotának tanulmányozásával. A vonatkozó előírásokat azért is célszerű megismerni, mert az árnyalhatja, befolyásolhatja az építmények elhelyezésének követelményeit. Amennyiben a létesítendő építmény, a tervezett tevékenység a 314/2005. (XII. 25.) Kormányrendelet alá tartozik, úgy a hatásvizsgálati dokumentáció elkészítése a megadott tartalmi követelmények figyelembe vételével kötelező, mely tisztázza a tervezett tevékenység várható környezeti hatásait, valamint a szükséges intézkedéseket. A hatóság által kiadott egységes környezethasználati engedélyben foglalt feltételeket, követelményeket minden esetben figyelembe kell venni. Ezen felül számos, környezet védelmével kapcsolatos jogszabályt kell figyelembe venni az építési tevékenységek (zaj, hulladékelhelyezés, vízvédelem stb.), valamint a konkrét tevékenység működése során. 22

23 A környezeti értékelés egyenként vizsgálta meg a koncepcionális változtatások, módosítások várható környezeti hatását, valamint megvizsgálta a településszerkezeti korrekciók környezeti hatásának jelentőségét. Összességében megállapítható, hogy a módosítások nem változtatják meg kedvezőtlenül a község környezetminőségét, sőt a legtöbb esetben elősegítik Csehbánya környezetállapotának javulását: a még kialakulatlan beépítésre szánt területek visszasorolása esetén a területek környezetterhelése jelentősen mérséklődik; a tervi változások a településszerkezet kompaktabb kialakítását tesznek lépést, mely hatékonyabb településüzemeltetést, működést és így kevesebb károsanyag-kibocsátást eredményezhet nagy távon. A terv biztosítja a természeti területek, védett természeti területek megőrzését, a Natura 2000 területek védelmét. Biztosítja továbbá az ökológiai hálózat összefüggő rendszerré történő fejlesztésének területeit. A területfelhasználás szabályozásával biztosítja a termőföld védelmét és eltartóképességének megőrzését. A természetes és természetközeli élőhelyek teljes körű védelmével, az élőhelyekhez igazodó területfelhasználások kijelölésével biztosítja az élővilág védelmét, a biológiai sokféleség megőrzését. 23