civil szervezetek rendszere, szerepe

Átírás

1 civil szervezetek rendszere, szerepe a Magyar agráriumban Vasa László bevezetés Acivilszervezetekszerepeazagráriumbantalánmégnehezebbenértékelhető,ítélhetőmeg,mintmáságazatok,illetvetevékenységiterületekesetén.Mivelamezőgazdaság sajátos szocioökonómiai tulajdonságai és a vidéki életben betöltött speciális szerepe, beágyazottságamiatt nemértékelhetőugyanolyanmódon,mintmásnemzetgazdasági ágazatok, illetve az agrárium szereplői és azok csoportjai meglehetősen fragmentáltnak tekinthetők,nagyonnehézdolgunkvan,amikorakohézióirányábaható,közöstársadalmi célok mentén megnyilvánuló civil kezdeményezéseket kívánjuk megvizsgálni. Ezért tartottam fontosnak egy olyan tanulmány megírását, amely megkísérli rendszerezni és elemezni a tágabban értelmezett mezőgazdasághoz kapcsolódó civil kezdeményezéseket,mozgalmakatazok(potenciális)hatásátakármikrokörnyezetiakártársadalmiszinten. A társadalom és a gazdaság térbeli fejlődését jelentős mértékben befolyásolják az egyénekésközösségeik.avidékiemberekközösségeikkelésazokösszesjellemzőjével együttavidékitérségekmeghatározóerőforrásátjelentik.avidékitérségekfejlődéseés a fejlesztések eredményessége nagymértékben függ attól, hogy milyen a helyi társadalomegyüttműködésikészsége;milyenatársadalmikohézió,azegyénekésaközösségek közöttiösszetartóerő;mennyireaktívahelyinépesség;léteznek-eműködőközösségek; azegyén,aközösségakar-etenniatelepülés,akistérségtársadalmi-gazdaságifejlődéséért;vagyhogyvan-eegyáltalánigényafejlettebbéletminőségiránt(kiséskocsis,2010). 25

2 a civil szerveződés alapja együttműködés, hálózatosodás és bizalom A nonprofit vagy más néven harmadik szektort alkotó civil szervezetek, mint az állampolgárokönkéntesszerveződéseiaciviltársadalomfontosalkotóelemeitjelentik,és funkcióikrévénjelentősszerepetjátszanakaterületifolyamatokalakításában.ahelyitársadalmakönszervezőképességénekmeghatározószerepevanatelepülésekéstérségek fejlődésében,különösenazagráriumáltaldetermináltmagyarvidéken.acivilszektorvidékitársadalmonbelülijelentőségét(ésennekaténynekadöntéshozókáltalfelismert fontosságát) jól mutatja az EU-forrásokból elindított LEADER program, amelynek egyik legfőbbcéljaavidékiközösségekbenlévőkezdeményezésekfelszínrehozásaaközösségiéletfelpezsdítéseáltal. Mivelmagaazagráriumismeglehetősenösszetettágazat,eltérő,egymásnakfeszülő érdekekkel,ésmivelamezőgazdaságegyreinkábbavidékfejlesztéskontextusábanértelmezhető, teljes körű elemzésre nem vállalkozhattam. Viszont néhány példán keresztül, valamint a szféra ágazaton belüli sajátosságainak bemutatásával igyekeztem egy pillanatfelvételt készíteniacivilszervezetekmezőgazdaságbanbetöltött,betöltendőszerepéről. A kormányzathoz való kapcsolataik elemzése választ adhat arra kérdésre, milyen beleszólásukvanazagráriumbantevékenykedőcivilszervezeteknekatevékenységüket, környezetüket érintő politikák befolyásolására, illetve hogy a kormányzat milyen rendszerben, milyen csatornák segítségével vonja be őket a társadalmi egyeztetés folyamatába. Acivilegyüttműködésilehetőségeketerőteljesenbehatároljaamagyar,illetveátmeneti országok specialitásaként megjelenő bizalomhiány. A bizalomhiány eredendően determináljamindahelyi,mindamezo-,mindamakroszintűérdekérvényesítés,illetve közösségi törekvések érvényesülését, láthatóvá válását. Bizalom hiányában nem jönnek létre azok a létfontosságú hálózatok, amelyek segítségével aztán, a reciprocitás elve mentén,ahatékonyegyüttműködésiformákkialakulhatnának.hálózatokatáltalánosságbanazértalakítanak,mertabennerésztvevőkközösenoldanakmegproblémákat,felhasználjákegymáserőforrásait,kicseréliktapasztalataikat,jobbankoordináljáktevékenységüket(kákai, 2009). Kákai(2010) megállapításait elfogadva, axiómának tekintem azt, hogyacivilszervezetekhálózatosodáseredményeképpenjönneklétre.ennekmegfelelőenjordan(2006)nyomándefinitívemeghatározhatóazis,miértérdemesegyüttműködésenalapulóhálózatokat,azazcivilszervezeteketlétrehozni: helyiközösségekneknyújtandójobbszolgáltatásokkialakítása,amelymásoktapasztalatainakfelhasználásánalapul; ahálózategyestagjainakkülönbözőértékeit,tudásátéspotenciáljátkamatoztatnisajátmunkánkban; közös politika és megközelítés kidolgozása a negatív társadalmi és politikai jelenségekkelszemben; egymáskölcsönösérzelmitámogatása. 26 CIvIl SzEmlE 2013/2.

3 Akapcsolatihálókszempontjábóltehátazegyének,vagycsoportoktagjaiegyezségeketkötnek,információkat,javakatszolgáltatnakegymásnak,amelybenalátenskötelék:abizalom(Kákai,2010). AbizalomindítékaitvizsgálókutatókközülkiemelkedikElster(1989)munkája,amelyben,felismerveacsupánracionáliskalkulációraalapulóbizalom-megközelítéskorlátait,kiemelte,hogyazönérdekésanormatívelköteleződés(szociálisnormák)együttesenjárulnakhozzáabizalomkialakulásához,meghatározvaazembericselekvést,amihozzájárula társadalomstabilitásáhozésakooperációhoz.gambetta(1988)isabizalmatakooperációelőfeltételénektartja,haapartnerbizalomraméltó,akkormegfontolásrakerülavele valókooperáció.fukuyama(1997)abizalomforrásakéntaközösértékeketésnormákat jelölimeg,szerinteezekalapjánműködikarendezett,becsületes,kooperatívmódoncselekvőkközössége.aszerzőehhezkapcsolódóanalaposérvekkelalátámasztvakifejti,hogy agazdaságifellendülés,akonjunktúramegteremtője,alapja,fenntartójaatársadalomban abizalomképessége,annakhiányajelenősgátjátképezhetiagazdaságihatékonyságnak, fejlődésnek.fukuyamaszerintugyanisagazdaságiéletelválaszthatatlanatársadalmikultúrától, azoktól az értékrendektől, amelyek az erkölcshöz, a közösségi szellemhez, a családhoz,avalláshozkötődnek,ésezértatúlnyomórésztérdekekkelésracionálisválasztásokkaloperálóközgazdaságtancsakkorlátozottmértékbenérvényes.a moderntársadalmaklegfőbbfeladataennélfogvaatársadalmibizalom,atársadalmitőkemagasszintjének megőrzése vagy megteremtése, mert ennek hiánya legalább olyan mértékben akadályozzaagazdaságfejlődését,mintafizikaiértelembenvetttőkeszűkössége.sabel (1992)isaközösháttérfontosságárahívjafelafigyelmetabizalmikapcsolatokban. Normálisfeltételekmellettatársadalomszereplőiismeretlenülisbíznakegymásban, ugyanisasűrűkapcsolatihálókonkeresztülterjedőinformációkolyankiválasztódásimechanizmusokatéltetnek,amelyekrászorítjákaszereplőketakorrekt,tisztességesviselkedésre,aszabályokbetartására.ezzelszembenazáltalánosbizalmatlanságritkakapcsolati hálóthozlétre.ebbenaközegbenazegyüttműködésekésegybenazinformációáramlásokisnehézkesséválnak,vagykönnyenmegrekednek(kákai,2010).asűrűnösszekapcsoltésazatomizálttársadalomközötttermészetesenszámosátmenetlétezik.jellemző válfajaatársadalomnak,amikorazemberekcsakaszűkcsaládikörbenvagytágabbrokonságbanbíztakmeg,ezekakapcsolatokirányítottákatársadalmihálózatkiformálódását(fukuyama,1995).mindebbőljólérzékelhető,hogyazokatársadalmak,amelyekben abizalmatlanságuralkodikésszétszabdaltakapcsolatháló,jelentősköltségekkelnéznek szembe azokhoz a társadalmakhoz képest, ahol mindez megvan. A kölcsönös bizalom azakötőelem,amilehetővéteszi,hogyazerőforrásokmegosztásávalazegyénekvagy szervezetek kölcsönös hasznot érjenek el, illetve költséget takarítsanak meg. A hálózatokbanrésztvevőkszámanemkorlátozott,határaitnehéz,sokszornemislehetkijelölni, végső soron a hálózatok egy-egy nemzetközi szervezeten keresztül akár globális rendszeré is összekapcsolódhatnak(osváth, 2009). Természetesen egy személy egy időben többfélekapcsolatihálónak(családi,rokoni,szomszédsági,baráti,munkahelyi,szervezeti stb.)istagjalehet,ésmindenilyenhálózatbanvalórészvételnöveliazegyéntársadalmi tőkéjét(susánszky,2008). 27

4 Anevesszociológus,Sills(1968)azemberitársadalombanazegyüttműködésöttípusát különbözteti meg: az automatikus, a hagyományos, a szerződéses, a vezérelt és a spontán.azautomatikusegyüttműködésazérdekekközösségénekazonkülönbözőfajtáirautal,amelyekpusztánazökológiaihelyzetbőlkövetkeznek,ígyezekjellemzőenösztönös alapúak. Ez a forma alapvetően az állatvilágra jellemző, de az emberi világban is megfigyelhetőbizonyosélethelyzetekben.ahagyományoskooperációkbanatársadalmi, szociálisnormákjelentikafőrendezőelvet,azokatnemazösztönök,vagyapusztastratégiaihelyzetszabályozza,mintazelőzőtípusnál.amoderntársadalmakbanakooperációinkábbszerződéses,mintsemhagyományos.ezenkooperációknálaközösviselkedés mindenrészleteszabályozvavan,ésbetartásánnem(csak)amoralitásőrködik,hanema törvényi és jogi szankciók. A szerződéses együttműködés a hagyományos társadalom felbomlásától és az individualisztikus nyitott társadalom megszületésétől fogva foglal el fontosszerepetatársadalmiberendezkedésben,olyannyira,hogyakapitalistagazdaság egyiklegfontosabbszervezőelve.avezéreltkooperációlegtipikusabbpéldájaakatonaság,demégidesorolhatókamultinacionálisvállalatok,közigazgatásiszervekis.végüla spontán kooperáció az együttműködések azon típusa, amelyet nem ösztön, normák, szerződések,parancsokírnakelő,hanemazszituációsjellegű.ezolyanközösségekrejellemző, amelyekben egyetértés uralkodik, így semmi sem akadályozza az együttműködést és a közös cél felismerése is könnyebb. Könnyen észrevehető, hogy a bemutatott ötfélekooperatívviselkedésiformainkábbideáltípus,mintsemténylegesenelkülönülőtípus,hiszenazesetektöbbségébenegyiksemfordulhatelőegymagában,atöbbinélkül. Továbbáaztisfontosmegjegyezni,hogyezenkooperációstípusokjelenlétenélkülözhetetlen a társadalom, a gazdaság és a piaci folyamatok működése szempontjából(baranyai2010). Acivilszerveződések azelőzőmegjegyzésekfigyelembevételével egyértelműena spontán koordináció ideáltípusba sorolhatók, különös tekintettel a mezőgazdaságban érintett szereplők kooperációjára. Ez utóbbit azonban erőteljesen befolyásolja az individuálisszintenmeglévő,arendszerváltásutánamindenfajtakooperációvalkapcsolatban érthetően felmerülőtávolságtartómagatartás,amelynemcsupánacivilszervezetek fragmentáltságátésbizonyosesetekbenmotivációhiányáteredményezi,hanemagazdaságihatékonyságirányábahatókezdeményezésekkelelutasításátis. Számostanulmányemeliki,hogyKözép-Kelet-Európaországaiban ígymagyarországonis azáltalánosbizalomazintézményekbenésazemberekközöttiviszonyokbanalacsonyszintetérel(koppésskrabski,2001;marsh,2000;lovell,2001).eztajelenséget általában a szocialista rendszer örökségének tekintik. Torsello(2004) szerint az általánosan elfogadott szociológiai modellek közül a térség országaiban a szituációt az ún.amorálisfamilizmus paradigmájamagyarázzaaleginkább.eszemléletszerintaszocialista rendszer regnálása alatt a bizalmatlanság, a gyanú mintegy intézményi szintre emelkedett,azemberekhozzászoktakahhoz,hogyabizalmatlanságlégkörébenéljenek. Azintézményekésatársadalomirányábaérzettbizalmatlanságaszűkcsaládi,rokoniés barátiközösségbevetettbizalomkizárólagosságáteredményezte.arendszerváltástkö- vetőenanyilvánosésprivátszféraközöttióriásiszakadékmegmaradt,ennekeredmé- 28 CIvIl SzEmlE 2013/2.

5 nyeként a közép-kelet-európai országokban a bizalom alacsony szintet ér el, a polgári közösségi részvétel is alacsony fejlettségi szinten van, ugyanakkor általános tendencia privilegizálni a család és az egyén érdekeit a közösségével szemben. Az amorális familizmusígygátjátképeziaközösségiszintűtevékenységésszervezettségmegvalósulásának, egyik lehetséges elméleti magyarázatát adva a különböző gazdálkodói együttműködésekmagyarországontapasztaltkudarcainak. civil szervezetek az agráriumban Az uniós vidékfejlesztési rendszer sarkalatos kérdése a helyi társadalom és a lokális társadalmakatleginkábbképviselőcivilszervezetekrészvétele.avidékfejlesztésirendszer reformjaiakilencvenesévekelejétőlvalamelyesttükröztékisahelyitársadaloméscivilek részvételéneknövelését.amaividékfejlesztésideológiájátadócorkinyilatkozatelfogadásavilágossátetteezt(kovácst.,2003).arendszerátláthatóvátétele,egyfajtaegyszerűsítése,akomplexitásésazalulrólépítkezéselfogadása,akörnyezetvédelemésahelyi kultúra értékeinek védelme, a nem mezőgazdasági alternatív szektorok fejlesztése egyarántacorkinyilatkozatkidolgozásábanaktívanrésztvevőcivilekfokozódórészvételéhezvezetett.aleaderegymástkövetőprogramjaijogieszközökkelbiztosítjákazalulról építkezést és a civil társadalom részvételét. A civilek növekvő részvétele azonban nem feledtethetiatényt,hogyazuniósvidékfejlesztésbenmégmindigazagráriusérdekekaz uralkodóak.acivilekintézményesérdekképviseletekevésséerőteljes,ésnövekvőrészvételükbensokaretorikaielem,amitöbbelemzőszerintinkábbszolgáljaanyíltagrártámogatások rejtett kiegészítését, mint a valóban alternatív vidékfejlesztési célokat (Kovách 2005).Valójábanazagráriummellettkétolyanszektorvan,aholacivilszervezeteknekés ahelyitársadalomnakazagráriumbankevéssévagynemközvetlenülérdekeltcsoportjai aktívabbszerepetjátszanak.ezakétszektorafalusiésökoturizmusésakörnyezetvédelem,amelyperszeismétsokszállalkötődikamezőgazdasághoz(kovácsd.,2003). Ahelyitársadalomnakéscivilszervezeteinekelsőrendűérdekeavidékfejlesztésrefordítottuniósforrásoknagyságánakfenntartása,ugyanakkorarendszertovábbierőteljes reformja,amelybenazalulrólépítkezésnekésacivilérdekekvédelménekjogibiztosítékai vannak. A helyi civil társadalmi érdekek ezen a ponton ütközhetnek a rendszer többi szereplőjénekérdekével,azuniósbürokráciakivételével,amelynekavidékfejlesztésértfelelősügyosztályaiazunióstámogatásokváltozatlanfenntartásábanérdekeltek,ugyanakkor tudják, hogy azt tisztán agrárfinanszírozással nem érhetik el (Kovách, Kucerova és Megyesi,2005).Azunióegyiklegnagyobbstratégiaikérdése,hogyavidékfejlesztésben ilymódontalálkozócivilésuniósérdektechnikaikivitelezéseésprojektesítéseátterjed-e atöbbiuniósfejlesztésirendszerreis.acivilszervezetekérdekeinekésavidékfejlesztésnek létezik egy másik komponense is, amely a környezettudatos életmód és a környezetvédelem utóbbi két évtizedben történő elterjedéséhez kapcsolódik. A zöld mozgalmak nagyrészt a városi társadalmak termékei, a bio-, öko-élelem iránti igény a városi fogyasztókigényeibenvaninkábbjelen. 29

6 Azállampolgárosodásésacivilautonómiaavidékitársadalmakbankettősséggeljellemezhető: a rendszerváltással megszűnt az államszocializmus lényegét jelentő kontroll a magánemberésamagánszférafölött,dearurálistelepüléseklakossága,vagylegalább többségük, gazdasági autonómia nélkül csak részben gyakorolhatja állampolgári jogait, amelyek a formális jog szerint a demokratikus berendezkedésű politikai rendszerekhez hasonló módon és mértékben biztosítottak, mégsem vezettek a teljes állampolgárosodáshoz.alokáliselitekösszekapcsolódógazdaságiéspolitikaibefolyásaújhierarchiákat hozott létre, amelyet a civil társadalom, intézmények hiányában, nem tud ellensúlyozni (Pálné,2008).Avidékitársadalmakközösségáltalelfogadottértékrendjeésnormakontrollja,amelyképesvoltazegyénésahatalomhelyiképviselőiéstulajdonosaiközöttis kommunikációsközösségetfenntartanimégaszocialistaidőszakbanis,aglobalizációés arendszerváltáskövetkeztébenelvesztettehosszúideigérvényesfunkcióját.acivilintézményekazáltalánosforráshiánymiatttovábbraisazállamiadminisztrációésapolitikai elitek függőségében maradnak, érdekeiket pedig áttételes politikai módokon tudják megjeleníteniésesetlegesenérvényesíteni(kovách,2010). Acivilszervezetekszerepének,helyénekmeghatározása,illetveatipizálásnehezebb mintmáságazatokesetében.a klasszikus,egy-egytémakörészerveződőcivilkezdeményezéssel (szociális, gyógyító tevékenység, környezetvédelem, állatvédelem, emberi jogokstb.)szembenazagráriumban: akeretrendszernehezenkörülhatárolható(azágazatkomplexitásaésavidékitársadalommalvalószorosszimbiózisamiatt); acélokgyakranátfedikegymást; a különböző szereplők egymással ellentétes civil kezdeményezésekben érdekeltek (vadászat versus állatvédelem/természetvédelem, intenzifikálás versus extenzifikálás azagrártermelésben,aföldhasználattársadalmiirányaistb.); acivilkezdeményezésekmögöttgyakranpolitikaiérdekekállnak. Akilencvenesévekelsőfelében50 000körülicivilszervezetkörülbelül20százaléka működött a falvakban vagy a falvakért. A civil szervezetek százaléka intézményi alapítású volt, mert a lokális társadalom intézményei, az iskolák, kórházak, egyesületek egyre kevesebb pénzhez jutnak a központi forrásokból, és a létrehozott alapítványok, egyesületek,társaságokelsősorbanazintézményekfinanciálisproblémáithivatottakenyhíteni.mégsemmondhatóazonban,hogyapolgárosodásautonómintézményeilennének. A civil szektor az ezredfordulót követően sokat erősödött, de a civil szervezetek részvétele a területfejlesztésben inkább csak formális. A magyar vidéki kistérségek civil szervezetekkelvaló lefedettsége magasabbvolt2005-ben,mintalengyelvagyacseh, dea60 000bejegyzettés47 000ténylegesenműködőkistérségicivilszervezetbőlcsak mintegy800vállaltaktívrészvételtaterületfejlesztésirendszerben(kovách,2005). Magyarországonacivilekrészvételeavidék-ésterületfejlesztésbenátmenetiállapotot tükröz.1990utánsokcivilszervezetetalapítottak.2011-ben65561civilszervezetvoltbejegyezve Magyarországon. A civil szervezetek leginkább szabadidős és sporttevékenységekkel, oktatással, szakmai érdekképviselettel és szociális ügyekkel foglalkoznak. A civil szervezetek valamivel több, mint 5 százalékának (3699) a fő tevékenysége a terület-, 30 CIvIl SzEmlE 2013/2.

7 illetve településfejlesztés. A vonatkozó törvények lehetőséget adnak a területfejlesztési rendszerben történő szervezett civil részvételre, de a több mint bejegyzett és ténylegesenműködőcivilszervezetközülmindösszemintegy800éltezzelalehetőséggel(Kovách,2005;Kovách Kelemen Kristóf,2006).Amagyarcivilszektorerőtlena régiuniósállamokéhozhasonlítva,ezértalapérdekelenneazalulrólépítkezővidékfejlesztéserőteljeskiterjesztése,amiazonbanavidékfejlesztésegyetlenmáshazaiszereplőjének semérdeke.mígarégitagállamokbanazunióshivatalok(ésazunióspályázatokszabályai) nyújtanak segítséget és támogatást a civileknek, ez Magyarországon mindeddig hiányzik,ésavidékfejlesztésbenatöbbiszereplőcsoportérdekeiérvényesülnek. a civil szervezetek és az agrárigazgatás kapcsolata Afentifelsorolásbóljóllátható,hogyatágabbanértelmezettagráriumcivilkezdeményezéseinek objektív megítélése nehéz. Célszerű ezért a civil szervezetek közigazgatásbanmegjelenőszintjeit(rendszerszemléletűmegközelítésben,ateljességigényenélkül) megvizsgálni. Azagrárigazgatásterületénfontosszerepetjátszanakagazdálkodókérdekeitképviselőérdekképviseletek.Főprofiljukezencivilszervezeteknekatermelőkinformációkkal, tanácsadásokkalvalóellátása.ilyencivilszervezetpéldáulafiatalgazdákmagyarországi Szövetsége(AGRYA),aMagyarMező- éserdőgazdaságiérdekképviseletitanács(maét), vagyaközéletbenmagátleggyakrabbanmegmutatómagyarországigazdakörökországosszövetsége(magosz).aterméktanácsok azágazatitermékpályákszereplőinekországos hatáskörű szakmai, érdekképviseleti és érdekvédelmi, nonprofit alapon működő szervezetei. A terméktanácsok egy-egy termékre vonatkozóan látnak el feladatot (pl. NyúlTerméktanács,AlmaTerméktanács).Azösszehangoltcselekvésérdekébenatermeléstőlamarketingenátafogyasztásignyomonkövetikazadotttermékéletét,derészt vesznekazágazatotérintőjogszabályokelőkészítésébenis.avidékfejlesztőcivilszervezetek megjelenéseakísérletileaderprogramokignyúlnakvissza.azonszerveződések jogutódjaként jötteklétreazegyediadottságokraépítőhelyikezdeményezések.tevékenységük a vidéki életminőség javítását és a vidéki térségek népességmegtartó erejének fenntartását célozza. Ilyen szervezet például a Magyar LEADER Szövetség a Vidék Megújításáért. A magyarországi 96 önszerveződéssel megalakított LEADER Helyi Akciócsoport önkormányzatokból,vállalkozókbóléscivilszervezetekbőláll.azakciócsoportok helyi vidékfejlesztési stratégiát készítenek a helyi adottságok figyelembevételével. A LEADERazÚMVPIV.tengelyétképezi,amelybenmintegy70milliárdforintotfordíthatnakahelyifejlesztésekmegvalósítására. AcivilszektoragráriumbanvalójelenlététaMagyarNemzetiVidékiHálózat (MNVH) fogjaössze.azmnvhfeladataavidékfejlesztésbenérdekeltösszesszereplőegyüttműködésihálózatbaszervezése,ígyazérintettkormányzati,önkormányzatiéscivilközreműködő,gazdálkodóéstársadalmiszervezetek,szakmaitestületek,információsésegyüttműködési hálózatba szervezése, tevékenységének összehangolása. Az Európai Unió 31

8 szintjén pedig az egyes tagállami hálózatokat az Európai Vidékfejlesztési Hálózat(EuropeanNetworkforRuralDevelopment)foglaljaegységesszervezetikeretbe.Láthatótehát aközösségnyitottságaacivilszerepekerősítésére.azmnvh-hozkapcsolódóanfontos kiemelnünk meg a Helyi Vidékfejlesztési Irodák szerepét. A Helyi Vidékfejlesztési Irodák (HVI) 2007 májusától Magyarország minden egyes statisztikai kistérségében (Budapest kivételével,jelenleg173helyen)működnek.tevékenységükelsősorbanadatgyűjtési,illetve információadási jellegű. Szoros együttműködésben végzik munkájukat a helyi akciócsoportokkal,máscivilszervezetekkel,illetveafalugazdászhálózattal. Aköztestületek,illetveacivilszervezetekagrárgazdaságbanjátszottszerepemellett nemhagyhatjukfigyelmenkívülamezőgazdaságkülönbözőtársulásformáitsem.akülönböző termelői csoportok, termelői és értékesítési szervezetek szintén a közös fellépésigényekéntalakulnakmeg.céljukalapvetőenahatékonyabbfeladatellátásatermeléstőlazértékesítésig.atész-ekamagánszektorszereplőikéntvesznekrésztamezőgazdaságiigazgatásbanajobbpiaciérdekérvényesítésérdekében.mindazonáltalnem tekinthetőkcivilszervezetnek,hiszentevékenységükprofitorientált,méghaelsősorban atagokegyénihasznaformájábancsapódikisle,nempedigszervezetiszinten(szilágyi, 2010). Általánosságban elmondható a civil társadalom agráriumon belüli szerveződéséről, hogy gyakorlatilag átláthatatlan; nagyszámú érdekképviselet van jelen az agrárigazgatás különböző szintjein. Sokszor a szervezetek hatáskörei nincsenek lehatárolva, gyakran egymásterületeibelépnekbe.azeu-banegyreinkábbterethódítazafelfogás,hogya civiltársadalomerősödéselehethosszútávonazeurópaiintegrációelmélyítésénekkulcsa,merteztudjaigazánösszekapcsolniazeurópaiunióközpolitikájátazállampolgárokkal.hazánkbanacivilszervezetekmeglehetősengyerekcipőbenjárnak,nemértekmég elolyanszintet,amelymegtudnávalósítaniapartnerikapcsolatotazállamiszervekkel, ugyanakkoratámogatásokfeltételrendszeréülszabottformálisegyüttműködésekigazolhatók.amagyarországiviszonyokattükrözi,hogyakülönbözőhálózatok,civilszervezetekélénpolitikusokszerepelnek,ésemiattmegjelenikapotenciálisveszélyeannak,hogy atámogatásistruktúraátpolitizálttáválik. Azadottágazatipolitikaalakításánakkülönbözőfázisaibabevontcivilszervezetekjelentőségek, a stakeholder -ek státusának, a szervezetek kormányzati elismertségének egyfajta indikátora az ún. lobbilista, azaz azon szervezetek listája, amelyek a különböző kormányzatitervezetekvéleményezésifolyamatábabevonásrakerülnek.ezértfontosnak tartottam, hogy az ezen a listán található, agrárium- és vidékfejlesztés területén tevékenykedőszervezeteksajátosságaitmegvizsgáltam. a vidékfejlesztési Minisztérium partnerlista-elemzése A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) jelenleg érvényes partnerlistája 211 szervezetet tartalmaz. A minisztérium több ágazatra kiterjedő illetékességi köre miatt(mezőgazda- ság,környezetvédelem,vidékfejlesztés)ahivatalospartnerszervezetekjellegemeglehető- 32 CIvIl SzEmlE 2013/2.

9 sensokszínű.azelemzéssoránnemvettemfigyelembeakamarákatésszakszervezeteket.ígyaszűkítettlista41-gyelkevesebbszervezetet,170-ettartalmaz.avmpartnerlistájánszereplőcivilszervezetektevékenységifókuszszerinticsoportosításátaz1.táblázat tartalmazza. 1.táblázat.AVidékfejlesztésiMinisztériumpartnerlistájánszereplőcivilszervezetek tevékenységiterületszerintimegoszlása Tevékenységjellege Szervezetekszáma Mezőgazdasághozkapcsolódó 63 Oktatási/tudományos/szaktanácsadási 21 Környezetvédelmi 20 Érdekvédelmi 16 Vidékfejlesztési 15 Terméktanács 8 Kisebbségi 8 Turizmus 7 Önkormányzatiszövetség 5 Ifjúsági 3 Politikai 2 Gazdaságfejlesztés 1 Sport 1 Fogyasztóvédelmi 1 Összesen: 170 Forrás: Az1.táblázatbóljóllátszik,hogyacivilpartnerekközöttamezőgazdaságijellegűek dominálnak;hozzávéveavidékfejlesztésiszervezeteketésaterméktanácsokatazágazat államigazgatásbanmegjelenőképviseletehangsúlyosnaktűnik.ittérdemesnéhányszót szólni a terméktanácsokról. A terméktanácsok (mint ahogyan azt fentebb is bemutattam)egyadottmezőgazdaságiágazatszereplőit(pl.baromfiágazat)képviselikmindvertikális,mindhorizontálisszempontból.magukbafoglaljákaprofitorientáltszervezeteket éppúgy,mintacivilszférátésérdekvédelmiszereplőket.aterméktanácsoktehátegyfajtakoncentráltérdekegyeztetésiszövetségnektekinthetőkanonprofitésaforprofitszféraszereplőivel,akikképesekazágazatszempontjait,véleményéthatékonyanmegjeleníteniazállamigazgatásbanésaszakpolitikaidöntésekben. Amennyiben a VM civil szervezeti partnereinek székhely szerinti megoszlását veszszük figyelembe, megállapítható, hogy a szervezetek nagy része, 117 budapesti, 9 Pest megyei, 44 pedig vidéki bejegyzésű. Ez természetesen részben annak is betudható, hogyalistánszereplőszervezetektúlnyomórésze,149,azegészországrakiterjedőtevékenységet végez(míg csupán 21 helyi fókuszú), így célszerű központjukat Budapestentudni.Másikfontosokazérdekérvényesítéstnyilvánmegkönnyítőfővárosijelenlét szükségessége. 33

10 kormányzati partnerségi megállapodások az agráriumban tevékenykedő civil szervezetekkel Egy2012.októberihírszerintstratégiaipartnerségimegállapodástkötöttaVidékfejlesztésiMinisztérium18társadalmiszervezettel:Kárpát-medenceiÖkogazdálkodókSzövetsége, Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége, Nonprofit Humán Szolgáltatók Országos Szövetsége, Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége (AGRYA), Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége, Magyar Település és Területfejlesztők Szövetsége, FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, Baromfi TermékTanács,EurópaiMinőségügyiSzervezetMagyarNemzetiBizottság,Élelmiszer-feldolgozókOrszágosSzövetsége,FagazdaságiOrszágosSzakmaiSzövetség (FAGOSZ),Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ), Magyar Pékszövetség, Országos Magyar Vadászati Védegylet, Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, Magyar Haltermelők és Halászati Vízterület-hasznosítók Szövetsége, Országos Roma Önkormányzat. A stratégiai partnerszervezeti listát megvizsgálva kitűnik, hogy ez a szervezeti kör túlnyomórészt valóban elsősorban mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódik, viszont közülük 12 tekinthető civil szervezetnek; ezek túlnyomó része országos szakmai szövetség, klasszikus, alulról szerveződő civil szervezetnek csupán kettő tekinthető. Magyar nemzeti vidék hálózat partnerek (előzetes nyilvántartásban) A mezőgazdaságban tevékenykedő civil szervezetek valós szerepének feltárásához szükségesnektartottamegy,avidékfejlesztésszervezeteiternyőszerűenösszefogóhálózat,amagyarnemzetividékhálózatelőzetesnyilvántartásonalapulótaglistájátismegvizsgálni.azmnvhhonlapjánszereplőinformációkszerintazernyőszervezetfeladataa vidékfejlesztésbenérdekeltösszesszereplőegyüttműködésihálózatbaszervezése,ígyaz érintett kormányzati, önkormányzati és civil közreműködő, gazdálkodó és társadalmi szervezetek, szakmai testületek, információs és együttműködési hálózatba szervezése, tevékenységénekösszehangolása.acélavidéktársadalmi-gazdaságifejlődése,afelzárkóztatás, valamint a támogatási források hatékony felhasználása, valamint a gyakorlatorientálttérségköziésnemzetközikapcsolatokkiépítése,amagyarnemzetiérdekekés értékekeurópaiképviselete( AVMlistájátóleltérőenittnemcsupánnonprofitszervezetekszerepelnekazadatbázisban, hanem minden csatlakozni szándékozó, szervezeti jellegtől függetlenül. Ezért az MNVHlistamagánszemélyeket,gazdaságitársaságokat,oktatásiintézményeket,egyházi szervezeteketéppúgytartalmaz,minttérségfejlesztőegyesületeketvagymezőgazdasági orientációjúcivilszervezeteket(2.táblázat). 34 CIvIl SzEmlE 2013/2.

11 2.táblázat.AzMNVHtagszervezeteinektevékenységszerintijellege Összesszervezet 602 ebből:mezőgazdasági,terület-ésfalufejlesztő,környezetvédő 245 ebből:mezőgazdasági 118 Sajátkategorizálásawww.mnvh.eulistájaalapján. a civil szervezetek megjelenése a nemzeti vidékstratégia koncepcióban következtetések és tanulságok Ahazaividékfejlesztésiiránytkijelölőkulcsfontosságú,akövetkezőtízévvidékfejlesztésiirányaitmeghatározódokumentum,a vidékalkotmánya névvelisilletettnemzeti VidékstratégiaiKoncepció 2020 vitaanyagaacivilszférátesannakszerveződéseitcsupánháromhelyenemlítimeg.először(37.o.)az erőscivilszférának anemzetiegyüttműködés rendszerében való fontos szerepét (mint a rendszer egyik legfőbb erejét ) hangsúlyozza.másodszor(49 50.o.) avidékfejlesztésbenelkötelezettcivilszerveződések bevonását emeli ki a hátrányos, leszakadó területek felzárkóztató, fejlesztő programjainakkidolgozásába.harmadszor(76.o.)ajövőrőlszólótársadalmipárbeszédjegyében a vidéki válság lehetséges megoldási lehetőségeinek kidolgozásában szán komoly szerepeta helyicivilszerveződéseknek (videkstrategia.kormany.hu/alapvetesek).acivil szféraháttérbeszorulásakétszempontbólisfurcsa.egyrésztakidolgozásában,atársadalmiegyeztetésbenakomplexterülethezkapcsolódó,abbantevékenykedőcivilszervezetek is részt vettek, másrészt a hasonló jellegű fejlesztési stratégiai dokumentumok nagymértékbenépítenekacivilszféraaktívközreműködésére,legyenszóakáreu-tagállamról,akárfejlődőországról. Azelőzőekbenbemutatott pillanatfelvétel -bőlkitűnik,hogyamezőgazdaságterületéntevékenykedőcivilszervezetekértékelése,egyáltalánafelmérésükrendkívülnehéz. Ennektöbbokaisvan: 1.célokkeveredése,azazazadottcivilszervezetazagrárjellegűcélokonkívülmáscélok menténistevékenykedik(pl.vidékfejlesztés); 2. abizalomhiánymiattacivilszervezetekelterjedésénekésaktivitásánakszintjealacsonyabbmáságazatokhozéstársadalmiszférákhozképest; 3. amezőgazdaságot,amezőgazdaságfejlesztésétegyreinkábbkomplexen,egésztermékpályára kiterjedően (mind horizontálisan, mind vertikálisan), a vidékfejlesztési keretrendszerbeágyazvaértelmezzük;emiattacivilszervezetekjellemzőentöbbfókuszúak; 4.ebbőlkövetkezőenacivilszervezetektevékenységikörében,fókuszábanisérvényesül a mezőgazdaság EU-modell mentén érvényesülő multifunkcionális megközelítése 35

12 (azaz a hagyományos mezőgazdaság eszme- és szokásrendszere egyszerre szorul háttérbeéskerülújrabeaköztudatbapl.ahagyományőrzőegyesületeksegítségével); 5. gyakran forprofit gazdasági aktorok alkotnak egyesületeket, szövetségeket jól felfogottgazdaságiérdekeikérvényesítéseérdekében; 6. egyesszervezetekazérdekvédelemésapolitikamezsgyéjénlavíroznak,ezértnehéz acivilszervezetijellegükegyértelműmeghatározása(lásdpl.akormánymunkájában szövetségeskéntrésztvevőgazdálkodóiérdekvédelmiszervezetet). A hazai agrárigazgatás egyeztetési rendszerében megjelenő civil szervezetek köre széles,mélyebbelemzésalapjánazonbanmegállapítható,hogyazokegyrésztjellemzően profitorientált ágazati szereplők által létrehozott civil szervezetek, másrészt az általános vidékfejlesztésimegközelítés(amelyamezőgazdaságotcsupánegyszegmensnektekinti asokközül)miattaszervezetekegyjelentősrészenemcsupánahagyományosmezőgazdaságiérdekeketképviselik. A jelenlegi statisztikai felmérések sok tekintetben precíz helyzetképet adnak a civil szférahelyzetéről,erőforrásairól,gazdálkodásáról,jelentősazonbanazinformációhiánya vidékenműködő,mezőgazdasági,illetvevidékfejlesztési(terület- vagytérségfejlesztési)civil szervezetekről. Ezért a civil szféra ezen speciális szegmensének további, mélyreható vizsgálatamindenképpenindokolt. irodalom Baranyai Zs. (2010): Az együttmőködés elméleti és gyakorlati kérdései a magyar mezőgazdasági géphasználatban. Doktoridisszertáció.SzentIstvánEgyetem,Gazdálkodás- ésszervezéstudományokdoktoriiskola. Elster,J.(1989):Thecementofsociety.CambridgeUniversityPress,Cambridge.In:TóthL.(2004):Abizalomszerepea helyigazdaságikapcsolatokban. SzociológiaiSzemle,2004/4., Gambetta,D.(1988):Trust.Makingandbreakingcooperativerelations.NewYork Oxford:BasilBlackwell.In:TóthL. (2004):Abizalomszerepeahelyigazdaságikapcsolatokban.SzociológiaiSzemle,2004/4., Fukuyama,F.(1997):Bizalom.Budapest:Európa.In:TóthL.(2004):Abizalomszerepeahelyigazdaságikapcsolatokban. SzociológiaiSzemle,2004/4., Fukuyama,F.(1995)Trust:Thesocialvirtuesandthecreationofprosperity. NewYork:TheFreePress. Jordan,P.(2006):Hálózatokfejlődéseésfejlesztése.CivilSzemle,1.sz Kákai,L.(2009):Kikisvagyunkmi?CivilszervezetekMagyarországon. Pécs:PublikonKiadó. KákaiL.(2010):Lokálisszervezetekhálózatosodásaésazönkormányzatok.Deiurisprudentiaetiurepublico(DIEIP), 4.,2010 /3 4., KisK. Kocsis-NagyZs.(2010):Civilaktivitáséstársadalmirészvétel AHódmezővásárhelyikistérségnonprofitszektoránakvizsgálatamegyei,regionálisésországoskitekintéssel.TerületiStatisztika,2010 /5., KoppM. SkrabskiÁ.(2001):TársadalmitőkeMagyarországon. MagyarSzemle,43.,2 3., KováchI.(szerk.)(2005/1):Civilszervezetekazeurópaiterületfejlesztésben.Acivilszervezetekésaterületfejlesztési politika.budapest,mtapolitikaitudományokintézete,műhelytanulmányok,digitálisarchívum. KováchI. Kucerová,E. MegyesiB.(2005):CivilszervezetekazEurópaiterületfejlesztésben.InKováchI.(szerk.):Acivil szervezetekésaterületfejlesztésipolitika.budapest,mtapolitikaitudományokintézete,műhelytanulmányok, DigitálisArchívum,4., Kovách,I. Kelemen,E. Kristóf,L.(2006):DemographicsandCivilSocietyinHungary.InKovách,I. Majerova,V.(eds): CivilSocietyandDemographyinRuralCentralEurope:TheCzech,HungarianandPolishcases.Budapest:Institute forpoliticalsciencehas,e books,workingpapers(6)2006/4., KovácsD.(2003):FalusivendéglátásMagyarországon.Budapest:AgroinformKiadó. 36 CIvIl SzEmlE 2013/2.

13 KovácsT.(2003):Vidékfejlesztésipolitika.Budapest Pécs:DialógCampusKiadó. Lovell,D.W.(2001):Trustandthepoliticsofpostcommunism.CommunistandPostcommunistStudies.34.,27 38.In: Torsello,D.(2004):Bizalom,bizalmatlanságéstársadalmikapcsolatokegydél-szlovákiaifaluban.FórumTársadalomtudományiSzemle,6., Marsh, C. (2000): Making Russian democracy work. Social capital, economic development and democratization. StudiesinRussianHistory.Lewiston:TheEdwinMellenPress.In:Torsello,D.(2004):Bizalom,bizalmatlanságéstársadalmikapcsolatokegydél-szlovákiaifaluban. FórumTársadalomtudományiSzemle,6., Osváth,L.(2009):Acivilszférahálózataiésatársadalmifejlődés.CivilFórum,X.évf.2., Sabel,C.(1992):StudiedTrust:BuildingNewFormsofCooperationinaVolatileEconomy.In:Pyke,F. Sengenberger, W.(eds):IndustrialDistrictsandLocalEconomicRegeneration.Genf.In:TóthL.(2004):Abizalomszerepeahelyi gazdaságikapcsolatokban.szociológiaiszemle,2004/4., Sills,D.L.(1968):Internationalencyclopediaofthesocialsciences.NewYork:Macmillan.In:PeteK. KériR.(2008): Együttműködés.Elektronikusanyag: Susánszky,A.(2008):Aszomszédságikapcsolatokszerepeatársadalmibeilleszkedésben.In:Kopp,M.(2008):Magyar lelkiállapot2008.esélyerősítéséséletminőségamaimagyartársadalomban.budapest:semmelweiskiadó, SzilágyiB.(2010):Amezőgazdasághagyományosigazgatásiésmenedzserieszközei.GlossaIuridica Alkotmányés KözigazgatásII/1., Torsello,D.(2004):Bizalom,bizalmatlanságéstársadalmikapcsolatokegydél-szlovákiaifaluban.FórumTársadalomtudományiSzemle,6., internetes hivatkozások