civil szervezetek rendszere, szerepe

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "civil szervezetek rendszere, szerepe"

Átírás

1 civil szervezetek rendszere, szerepe a Magyar agráriumban Vasa László bevezetés Acivilszervezetekszerepeazagráriumbantalánmégnehezebbenértékelhető,ítélhetőmeg,mintmáságazatok,illetvetevékenységiterületekesetén.Mivelamezőgazdaság sajátos szocioökonómiai tulajdonságai és a vidéki életben betöltött speciális szerepe, beágyazottságamiatt nemértékelhetőugyanolyanmódon,mintmásnemzetgazdasági ágazatok, illetve az agrárium szereplői és azok csoportjai meglehetősen fragmentáltnak tekinthetők,nagyonnehézdolgunkvan,amikorakohézióirányábaható,közöstársadalmi célok mentén megnyilvánuló civil kezdeményezéseket kívánjuk megvizsgálni. Ezért tartottam fontosnak egy olyan tanulmány megírását, amely megkísérli rendszerezni és elemezni a tágabban értelmezett mezőgazdasághoz kapcsolódó civil kezdeményezéseket,mozgalmakatazok(potenciális)hatásátakármikrokörnyezetiakártársadalmiszinten. A társadalom és a gazdaság térbeli fejlődését jelentős mértékben befolyásolják az egyénekésközösségeik.avidékiemberekközösségeikkelésazokösszesjellemzőjével együttavidékitérségekmeghatározóerőforrásátjelentik.avidékitérségekfejlődéseés a fejlesztések eredményessége nagymértékben függ attól, hogy milyen a helyi társadalomegyüttműködésikészsége;milyenatársadalmikohézió,azegyénekésaközösségek közöttiösszetartóerő;mennyireaktívahelyinépesség;léteznek-eműködőközösségek; azegyén,aközösségakar-etenniatelepülés,akistérségtársadalmi-gazdaságifejlődéséért;vagyhogyvan-eegyáltalánigényafejlettebbéletminőségiránt(kiséskocsis,2010). 25

2 a civil szerveződés alapja együttműködés, hálózatosodás és bizalom A nonprofit vagy más néven harmadik szektort alkotó civil szervezetek, mint az állampolgárokönkéntesszerveződéseiaciviltársadalomfontosalkotóelemeitjelentik,és funkcióikrévénjelentősszerepetjátszanakaterületifolyamatokalakításában.ahelyitársadalmakönszervezőképességénekmeghatározószerepevanatelepülésekéstérségek fejlődésében,különösenazagráriumáltaldetermináltmagyarvidéken.acivilszektorvidékitársadalmonbelülijelentőségét(ésennekaténynekadöntéshozókáltalfelismert fontosságát) jól mutatja az EU-forrásokból elindított LEADER program, amelynek egyik legfőbbcéljaavidékiközösségekbenlévőkezdeményezésekfelszínrehozásaaközösségiéletfelpezsdítéseáltal. Mivelmagaazagráriumismeglehetősenösszetettágazat,eltérő,egymásnakfeszülő érdekekkel,ésmivelamezőgazdaságegyreinkábbavidékfejlesztéskontextusábanértelmezhető, teljes körű elemzésre nem vállalkozhattam. Viszont néhány példán keresztül, valamint a szféra ágazaton belüli sajátosságainak bemutatásával igyekeztem egy pillanatfelvételt készíteniacivilszervezetekmezőgazdaságbanbetöltött,betöltendőszerepéről. A kormányzathoz való kapcsolataik elemzése választ adhat arra kérdésre, milyen beleszólásukvanazagráriumbantevékenykedőcivilszervezeteknekatevékenységüket, környezetüket érintő politikák befolyásolására, illetve hogy a kormányzat milyen rendszerben, milyen csatornák segítségével vonja be őket a társadalmi egyeztetés folyamatába. Acivilegyüttműködésilehetőségeketerőteljesenbehatároljaamagyar,illetveátmeneti országok specialitásaként megjelenő bizalomhiány. A bizalomhiány eredendően determináljamindahelyi,mindamezo-,mindamakroszintűérdekérvényesítés,illetve közösségi törekvések érvényesülését, láthatóvá válását. Bizalom hiányában nem jönnek létre azok a létfontosságú hálózatok, amelyek segítségével aztán, a reciprocitás elve mentén,ahatékonyegyüttműködésiformákkialakulhatnának.hálózatokatáltalánosságbanazértalakítanak,mertabennerésztvevőkközösenoldanakmegproblémákat,felhasználjákegymáserőforrásait,kicseréliktapasztalataikat,jobbankoordináljáktevékenységüket(kákai, 2009). Kákai(2010) megállapításait elfogadva, axiómának tekintem azt, hogyacivilszervezetekhálózatosodáseredményeképpenjönneklétre.ennekmegfelelőenjordan(2006)nyomándefinitívemeghatározhatóazis,miértérdemesegyüttműködésenalapulóhálózatokat,azazcivilszervezeteketlétrehozni: helyiközösségekneknyújtandójobbszolgáltatásokkialakítása,amelymásoktapasztalatainakfelhasználásánalapul; ahálózategyestagjainakkülönbözőértékeit,tudásátéspotenciáljátkamatoztatnisajátmunkánkban; közös politika és megközelítés kidolgozása a negatív társadalmi és politikai jelenségekkelszemben; egymáskölcsönösérzelmitámogatása. 26 CIvIl SzEmlE 2013/2.

3 Akapcsolatihálókszempontjábóltehátazegyének,vagycsoportoktagjaiegyezségeketkötnek,információkat,javakatszolgáltatnakegymásnak,amelybenalátenskötelék:abizalom(Kákai,2010). AbizalomindítékaitvizsgálókutatókközülkiemelkedikElster(1989)munkája,amelyben,felismerveacsupánracionáliskalkulációraalapulóbizalom-megközelítéskorlátait,kiemelte,hogyazönérdekésanormatívelköteleződés(szociálisnormák)együttesenjárulnakhozzáabizalomkialakulásához,meghatározvaazembericselekvést,amihozzájárula társadalomstabilitásáhozésakooperációhoz.gambetta(1988)isabizalmatakooperációelőfeltételénektartja,haapartnerbizalomraméltó,akkormegfontolásrakerülavele valókooperáció.fukuyama(1997)abizalomforrásakéntaközösértékeketésnormákat jelölimeg,szerinteezekalapjánműködikarendezett,becsületes,kooperatívmódoncselekvőkközössége.aszerzőehhezkapcsolódóanalaposérvekkelalátámasztvakifejti,hogy agazdaságifellendülés,akonjunktúramegteremtője,alapja,fenntartójaatársadalomban abizalomképessége,annakhiányajelenősgátjátképezhetiagazdaságihatékonyságnak, fejlődésnek.fukuyamaszerintugyanisagazdaságiéletelválaszthatatlanatársadalmikultúrától, azoktól az értékrendektől, amelyek az erkölcshöz, a közösségi szellemhez, a családhoz,avalláshozkötődnek,ésezértatúlnyomórésztérdekekkelésracionálisválasztásokkaloperálóközgazdaságtancsakkorlátozottmértékbenérvényes.a moderntársadalmaklegfőbbfeladataennélfogvaatársadalmibizalom,atársadalmitőkemagasszintjének megőrzése vagy megteremtése, mert ennek hiánya legalább olyan mértékben akadályozzaagazdaságfejlődését,mintafizikaiértelembenvetttőkeszűkössége.sabel (1992)isaközösháttérfontosságárahívjafelafigyelmetabizalmikapcsolatokban. Normálisfeltételekmellettatársadalomszereplőiismeretlenülisbíznakegymásban, ugyanisasűrűkapcsolatihálókonkeresztülterjedőinformációkolyankiválasztódásimechanizmusokatéltetnek,amelyekrászorítjákaszereplőketakorrekt,tisztességesviselkedésre,aszabályokbetartására.ezzelszembenazáltalánosbizalmatlanságritkakapcsolati hálóthozlétre.ebbenaközegbenazegyüttműködésekésegybenazinformációáramlásokisnehézkesséválnak,vagykönnyenmegrekednek(kákai,2010).asűrűnösszekapcsoltésazatomizálttársadalomközötttermészetesenszámosátmenetlétezik.jellemző válfajaatársadalomnak,amikorazemberekcsakaszűkcsaládikörbenvagytágabbrokonságbanbíztakmeg,ezekakapcsolatokirányítottákatársadalmihálózatkiformálódását(fukuyama,1995).mindebbőljólérzékelhető,hogyazokatársadalmak,amelyekben abizalmatlanságuralkodikésszétszabdaltakapcsolatháló,jelentősköltségekkelnéznek szembe azokhoz a társadalmakhoz képest, ahol mindez megvan. A kölcsönös bizalom azakötőelem,amilehetővéteszi,hogyazerőforrásokmegosztásávalazegyénekvagy szervezetek kölcsönös hasznot érjenek el, illetve költséget takarítsanak meg. A hálózatokbanrésztvevőkszámanemkorlátozott,határaitnehéz,sokszornemislehetkijelölni, végső soron a hálózatok egy-egy nemzetközi szervezeten keresztül akár globális rendszeré is összekapcsolódhatnak(osváth, 2009). Természetesen egy személy egy időben többfélekapcsolatihálónak(családi,rokoni,szomszédsági,baráti,munkahelyi,szervezeti stb.)istagjalehet,ésmindenilyenhálózatbanvalórészvételnöveliazegyéntársadalmi tőkéjét(susánszky,2008). 27

4 Anevesszociológus,Sills(1968)azemberitársadalombanazegyüttműködésöttípusát különbözteti meg: az automatikus, a hagyományos, a szerződéses, a vezérelt és a spontán.azautomatikusegyüttműködésazérdekekközösségénekazonkülönbözőfajtáirautal,amelyekpusztánazökológiaihelyzetbőlkövetkeznek,ígyezekjellemzőenösztönös alapúak. Ez a forma alapvetően az állatvilágra jellemző, de az emberi világban is megfigyelhetőbizonyosélethelyzetekben.ahagyományoskooperációkbanatársadalmi, szociálisnormákjelentikafőrendezőelvet,azokatnemazösztönök,vagyapusztastratégiaihelyzetszabályozza,mintazelőzőtípusnál.amoderntársadalmakbanakooperációinkábbszerződéses,mintsemhagyományos.ezenkooperációknálaközösviselkedés mindenrészleteszabályozvavan,ésbetartásánnem(csak)amoralitásőrködik,hanema törvényi és jogi szankciók. A szerződéses együttműködés a hagyományos társadalom felbomlásától és az individualisztikus nyitott társadalom megszületésétől fogva foglal el fontosszerepetatársadalmiberendezkedésben,olyannyira,hogyakapitalistagazdaság egyiklegfontosabbszervezőelve.avezéreltkooperációlegtipikusabbpéldájaakatonaság,demégidesorolhatókamultinacionálisvállalatok,közigazgatásiszervekis.végüla spontán kooperáció az együttműködések azon típusa, amelyet nem ösztön, normák, szerződések,parancsokírnakelő,hanemazszituációsjellegű.ezolyanközösségekrejellemző, amelyekben egyetértés uralkodik, így semmi sem akadályozza az együttműködést és a közös cél felismerése is könnyebb. Könnyen észrevehető, hogy a bemutatott ötfélekooperatívviselkedésiformainkábbideáltípus,mintsemténylegesenelkülönülőtípus,hiszenazesetektöbbségébenegyiksemfordulhatelőegymagában,atöbbinélkül. Továbbáaztisfontosmegjegyezni,hogyezenkooperációstípusokjelenlétenélkülözhetetlen a társadalom, a gazdaság és a piaci folyamatok működése szempontjából(baranyai2010). Acivilszerveződések azelőzőmegjegyzésekfigyelembevételével egyértelműena spontán koordináció ideáltípusba sorolhatók, különös tekintettel a mezőgazdaságban érintett szereplők kooperációjára. Ez utóbbit azonban erőteljesen befolyásolja az individuálisszintenmeglévő,arendszerváltásutánamindenfajtakooperációvalkapcsolatban érthetően felmerülőtávolságtartómagatartás,amelynemcsupánacivilszervezetek fragmentáltságátésbizonyosesetekbenmotivációhiányáteredményezi,hanemagazdaságihatékonyságirányábahatókezdeményezésekkelelutasításátis. Számostanulmányemeliki,hogyKözép-Kelet-Európaországaiban ígymagyarországonis azáltalánosbizalomazintézményekbenésazemberekközöttiviszonyokbanalacsonyszintetérel(koppésskrabski,2001;marsh,2000;lovell,2001).eztajelenséget általában a szocialista rendszer örökségének tekintik. Torsello(2004) szerint az általánosan elfogadott szociológiai modellek közül a térség országaiban a szituációt az ún.amorálisfamilizmus paradigmájamagyarázzaaleginkább.eszemléletszerintaszocialista rendszer regnálása alatt a bizalmatlanság, a gyanú mintegy intézményi szintre emelkedett,azemberekhozzászoktakahhoz,hogyabizalmatlanságlégkörébenéljenek. Azintézményekésatársadalomirányábaérzettbizalmatlanságaszűkcsaládi,rokoniés barátiközösségbevetettbizalomkizárólagosságáteredményezte.arendszerváltástkö- vetőenanyilvánosésprivátszféraközöttióriásiszakadékmegmaradt,ennekeredmé- 28 CIvIl SzEmlE 2013/2.

5 nyeként a közép-kelet-európai országokban a bizalom alacsony szintet ér el, a polgári közösségi részvétel is alacsony fejlettségi szinten van, ugyanakkor általános tendencia privilegizálni a család és az egyén érdekeit a közösségével szemben. Az amorális familizmusígygátjátképeziaközösségiszintűtevékenységésszervezettségmegvalósulásának, egyik lehetséges elméleti magyarázatát adva a különböző gazdálkodói együttműködésekmagyarországontapasztaltkudarcainak. civil szervezetek az agráriumban Az uniós vidékfejlesztési rendszer sarkalatos kérdése a helyi társadalom és a lokális társadalmakatleginkábbképviselőcivilszervezetekrészvétele.avidékfejlesztésirendszer reformjaiakilencvenesévekelejétőlvalamelyesttükröztékisahelyitársadaloméscivilek részvételéneknövelését.amaividékfejlesztésideológiájátadócorkinyilatkozatelfogadásavilágossátetteezt(kovácst.,2003).arendszerátláthatóvátétele,egyfajtaegyszerűsítése,akomplexitásésazalulrólépítkezéselfogadása,akörnyezetvédelemésahelyi kultúra értékeinek védelme, a nem mezőgazdasági alternatív szektorok fejlesztése egyarántacorkinyilatkozatkidolgozásábanaktívanrésztvevőcivilekfokozódórészvételéhezvezetett.aleaderegymástkövetőprogramjaijogieszközökkelbiztosítjákazalulról építkezést és a civil társadalom részvételét. A civilek növekvő részvétele azonban nem feledtethetiatényt,hogyazuniósvidékfejlesztésbenmégmindigazagráriusérdekekaz uralkodóak.acivilekintézményesérdekképviseletekevésséerőteljes,ésnövekvőrészvételükbensokaretorikaielem,amitöbbelemzőszerintinkábbszolgáljaanyíltagrártámogatások rejtett kiegészítését, mint a valóban alternatív vidékfejlesztési célokat (Kovách 2005).Valójábanazagráriummellettkétolyanszektorvan,aholacivilszervezeteknekés ahelyitársadalomnakazagráriumbankevéssévagynemközvetlenülérdekeltcsoportjai aktívabbszerepetjátszanak.ezakétszektorafalusiésökoturizmusésakörnyezetvédelem,amelyperszeismétsokszállalkötődikamezőgazdasághoz(kovácsd.,2003). Ahelyitársadalomnakéscivilszervezeteinekelsőrendűérdekeavidékfejlesztésrefordítottuniósforrásoknagyságánakfenntartása,ugyanakkorarendszertovábbierőteljes reformja,amelybenazalulrólépítkezésnekésacivilérdekekvédelménekjogibiztosítékai vannak. A helyi civil társadalmi érdekek ezen a ponton ütközhetnek a rendszer többi szereplőjénekérdekével,azuniósbürokráciakivételével,amelynekavidékfejlesztésértfelelősügyosztályaiazunióstámogatásokváltozatlanfenntartásábanérdekeltek,ugyanakkor tudják, hogy azt tisztán agrárfinanszírozással nem érhetik el (Kovách, Kucerova és Megyesi,2005).Azunióegyiklegnagyobbstratégiaikérdése,hogyavidékfejlesztésben ilymódontalálkozócivilésuniósérdektechnikaikivitelezéseésprojektesítéseátterjed-e atöbbiuniósfejlesztésirendszerreis.acivilszervezetekérdekeinekésavidékfejlesztésnek létezik egy másik komponense is, amely a környezettudatos életmód és a környezetvédelem utóbbi két évtizedben történő elterjedéséhez kapcsolódik. A zöld mozgalmak nagyrészt a városi társadalmak termékei, a bio-, öko-élelem iránti igény a városi fogyasztókigényeibenvaninkábbjelen. 29

6 Azállampolgárosodásésacivilautonómiaavidékitársadalmakbankettősséggeljellemezhető: a rendszerváltással megszűnt az államszocializmus lényegét jelentő kontroll a magánemberésamagánszférafölött,dearurálistelepüléseklakossága,vagylegalább többségük, gazdasági autonómia nélkül csak részben gyakorolhatja állampolgári jogait, amelyek a formális jog szerint a demokratikus berendezkedésű politikai rendszerekhez hasonló módon és mértékben biztosítottak, mégsem vezettek a teljes állampolgárosodáshoz.alokáliselitekösszekapcsolódógazdaságiéspolitikaibefolyásaújhierarchiákat hozott létre, amelyet a civil társadalom, intézmények hiányában, nem tud ellensúlyozni (Pálné,2008).Avidékitársadalmakközösségáltalelfogadottértékrendjeésnormakontrollja,amelyképesvoltazegyénésahatalomhelyiképviselőiéstulajdonosaiközöttis kommunikációsközösségetfenntartanimégaszocialistaidőszakbanis,aglobalizációés arendszerváltáskövetkeztébenelvesztettehosszúideigérvényesfunkcióját.acivilintézményekazáltalánosforráshiánymiatttovábbraisazállamiadminisztrációésapolitikai elitek függőségében maradnak, érdekeiket pedig áttételes politikai módokon tudják megjeleníteniésesetlegesenérvényesíteni(kovách,2010). Acivilszervezetekszerepének,helyénekmeghatározása,illetveatipizálásnehezebb mintmáságazatokesetében.a klasszikus,egy-egytémakörészerveződőcivilkezdeményezéssel (szociális, gyógyító tevékenység, környezetvédelem, állatvédelem, emberi jogokstb.)szembenazagráriumban: akeretrendszernehezenkörülhatárolható(azágazatkomplexitásaésavidékitársadalommalvalószorosszimbiózisamiatt); acélokgyakranátfedikegymást; a különböző szereplők egymással ellentétes civil kezdeményezésekben érdekeltek (vadászat versus állatvédelem/természetvédelem, intenzifikálás versus extenzifikálás azagrártermelésben,aföldhasználattársadalmiirányaistb.); acivilkezdeményezésekmögöttgyakranpolitikaiérdekekállnak. Akilencvenesévekelsőfelében50 000körülicivilszervezetkörülbelül20százaléka működött a falvakban vagy a falvakért. A civil szervezetek százaléka intézményi alapítású volt, mert a lokális társadalom intézményei, az iskolák, kórházak, egyesületek egyre kevesebb pénzhez jutnak a központi forrásokból, és a létrehozott alapítványok, egyesületek,társaságokelsősorbanazintézményekfinanciálisproblémáithivatottakenyhíteni.mégsemmondhatóazonban,hogyapolgárosodásautonómintézményeilennének. A civil szektor az ezredfordulót követően sokat erősödött, de a civil szervezetek részvétele a területfejlesztésben inkább csak formális. A magyar vidéki kistérségek civil szervezetekkelvaló lefedettsége magasabbvolt2005-ben,mintalengyelvagyacseh, dea60 000bejegyzettés47 000ténylegesenműködőkistérségicivilszervezetbőlcsak mintegy800vállaltaktívrészvételtaterületfejlesztésirendszerben(kovách,2005). Magyarországonacivilekrészvételeavidék-ésterületfejlesztésbenátmenetiállapotot tükröz.1990utánsokcivilszervezetetalapítottak.2011-ben65561civilszervezetvoltbejegyezve Magyarországon. A civil szervezetek leginkább szabadidős és sporttevékenységekkel, oktatással, szakmai érdekképviselettel és szociális ügyekkel foglalkoznak. A civil szervezetek valamivel több, mint 5 százalékának (3699) a fő tevékenysége a terület-, 30 CIvIl SzEmlE 2013/2.

7 illetve településfejlesztés. A vonatkozó törvények lehetőséget adnak a területfejlesztési rendszerben történő szervezett civil részvételre, de a több mint bejegyzett és ténylegesenműködőcivilszervezetközülmindösszemintegy800éltezzelalehetőséggel(Kovách,2005;Kovách Kelemen Kristóf,2006).Amagyarcivilszektorerőtlena régiuniósállamokéhozhasonlítva,ezértalapérdekelenneazalulrólépítkezővidékfejlesztéserőteljeskiterjesztése,amiazonbanavidékfejlesztésegyetlenmáshazaiszereplőjének semérdeke.mígarégitagállamokbanazunióshivatalok(ésazunióspályázatokszabályai) nyújtanak segítséget és támogatást a civileknek, ez Magyarországon mindeddig hiányzik,ésavidékfejlesztésbenatöbbiszereplőcsoportérdekeiérvényesülnek. a civil szervezetek és az agrárigazgatás kapcsolata Afentifelsorolásbóljóllátható,hogyatágabbanértelmezettagráriumcivilkezdeményezéseinek objektív megítélése nehéz. Célszerű ezért a civil szervezetek közigazgatásbanmegjelenőszintjeit(rendszerszemléletűmegközelítésben,ateljességigényenélkül) megvizsgálni. Azagrárigazgatásterületénfontosszerepetjátszanakagazdálkodókérdekeitképviselőérdekképviseletek.Főprofiljukezencivilszervezeteknekatermelőkinformációkkal, tanácsadásokkalvalóellátása.ilyencivilszervezetpéldáulafiatalgazdákmagyarországi Szövetsége(AGRYA),aMagyarMező- éserdőgazdaságiérdekképviseletitanács(maét), vagyaközéletbenmagátleggyakrabbanmegmutatómagyarországigazdakörökországosszövetsége(magosz).aterméktanácsok azágazatitermékpályákszereplőinekországos hatáskörű szakmai, érdekképviseleti és érdekvédelmi, nonprofit alapon működő szervezetei. A terméktanácsok egy-egy termékre vonatkozóan látnak el feladatot (pl. NyúlTerméktanács,AlmaTerméktanács).Azösszehangoltcselekvésérdekébenatermeléstőlamarketingenátafogyasztásignyomonkövetikazadotttermékéletét,derészt vesznekazágazatotérintőjogszabályokelőkészítésébenis.avidékfejlesztőcivilszervezetek megjelenéseakísérletileaderprogramokignyúlnakvissza.azonszerveződések jogutódjaként jötteklétreazegyediadottságokraépítőhelyikezdeményezések.tevékenységük a vidéki életminőség javítását és a vidéki térségek népességmegtartó erejének fenntartását célozza. Ilyen szervezet például a Magyar LEADER Szövetség a Vidék Megújításáért. A magyarországi 96 önszerveződéssel megalakított LEADER Helyi Akciócsoport önkormányzatokból,vállalkozókbóléscivilszervezetekbőláll.azakciócsoportok helyi vidékfejlesztési stratégiát készítenek a helyi adottságok figyelembevételével. A LEADERazÚMVPIV.tengelyétképezi,amelybenmintegy70milliárdforintotfordíthatnakahelyifejlesztésekmegvalósítására. AcivilszektoragráriumbanvalójelenlététaMagyarNemzetiVidékiHálózat (MNVH) fogjaössze.azmnvhfeladataavidékfejlesztésbenérdekeltösszesszereplőegyüttműködésihálózatbaszervezése,ígyazérintettkormányzati,önkormányzatiéscivilközreműködő,gazdálkodóéstársadalmiszervezetek,szakmaitestületek,információsésegyüttműködési hálózatba szervezése, tevékenységének összehangolása. Az Európai Unió 31

8 szintjén pedig az egyes tagállami hálózatokat az Európai Vidékfejlesztési Hálózat(EuropeanNetworkforRuralDevelopment)foglaljaegységesszervezetikeretbe.Láthatótehát aközösségnyitottságaacivilszerepekerősítésére.azmnvh-hozkapcsolódóanfontos kiemelnünk meg a Helyi Vidékfejlesztési Irodák szerepét. A Helyi Vidékfejlesztési Irodák (HVI) 2007 májusától Magyarország minden egyes statisztikai kistérségében (Budapest kivételével,jelenleg173helyen)működnek.tevékenységükelsősorbanadatgyűjtési,illetve információadási jellegű. Szoros együttműködésben végzik munkájukat a helyi akciócsoportokkal,máscivilszervezetekkel,illetveafalugazdászhálózattal. Aköztestületek,illetveacivilszervezetekagrárgazdaságbanjátszottszerepemellett nemhagyhatjukfigyelmenkívülamezőgazdaságkülönbözőtársulásformáitsem.akülönböző termelői csoportok, termelői és értékesítési szervezetek szintén a közös fellépésigényekéntalakulnakmeg.céljukalapvetőenahatékonyabbfeladatellátásatermeléstőlazértékesítésig.atész-ekamagánszektorszereplőikéntvesznekrésztamezőgazdaságiigazgatásbanajobbpiaciérdekérvényesítésérdekében.mindazonáltalnem tekinthetőkcivilszervezetnek,hiszentevékenységükprofitorientált,méghaelsősorban atagokegyénihasznaformájábancsapódikisle,nempedigszervezetiszinten(szilágyi, 2010). Általánosságban elmondható a civil társadalom agráriumon belüli szerveződéséről, hogy gyakorlatilag átláthatatlan; nagyszámú érdekképviselet van jelen az agrárigazgatás különböző szintjein. Sokszor a szervezetek hatáskörei nincsenek lehatárolva, gyakran egymásterületeibelépnekbe.azeu-banegyreinkábbterethódítazafelfogás,hogya civiltársadalomerősödéselehethosszútávonazeurópaiintegrációelmélyítésénekkulcsa,merteztudjaigazánösszekapcsolniazeurópaiunióközpolitikájátazállampolgárokkal.hazánkbanacivilszervezetekmeglehetősengyerekcipőbenjárnak,nemértekmég elolyanszintet,amelymegtudnávalósítaniapartnerikapcsolatotazállamiszervekkel, ugyanakkoratámogatásokfeltételrendszeréülszabottformálisegyüttműködésekigazolhatók.amagyarországiviszonyokattükrözi,hogyakülönbözőhálózatok,civilszervezetekélénpolitikusokszerepelnek,ésemiattmegjelenikapotenciálisveszélyeannak,hogy atámogatásistruktúraátpolitizálttáválik. Azadottágazatipolitikaalakításánakkülönbözőfázisaibabevontcivilszervezetekjelentőségek, a stakeholder -ek státusának, a szervezetek kormányzati elismertségének egyfajta indikátora az ún. lobbilista, azaz azon szervezetek listája, amelyek a különböző kormányzatitervezetekvéleményezésifolyamatábabevonásrakerülnek.ezértfontosnak tartottam, hogy az ezen a listán található, agrárium- és vidékfejlesztés területén tevékenykedőszervezeteksajátosságaitmegvizsgáltam. a vidékfejlesztési Minisztérium partnerlista-elemzése A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) jelenleg érvényes partnerlistája 211 szervezetet tartalmaz. A minisztérium több ágazatra kiterjedő illetékességi köre miatt(mezőgazda- ság,környezetvédelem,vidékfejlesztés)ahivatalospartnerszervezetekjellegemeglehető- 32 CIvIl SzEmlE 2013/2.

9 sensokszínű.azelemzéssoránnemvettemfigyelembeakamarákatésszakszervezeteket.ígyaszűkítettlista41-gyelkevesebbszervezetet,170-ettartalmaz.avmpartnerlistájánszereplőcivilszervezetektevékenységifókuszszerinticsoportosításátaz1.táblázat tartalmazza. 1.táblázat.AVidékfejlesztésiMinisztériumpartnerlistájánszereplőcivilszervezetek tevékenységiterületszerintimegoszlása Tevékenységjellege Szervezetekszáma Mezőgazdasághozkapcsolódó 63 Oktatási/tudományos/szaktanácsadási 21 Környezetvédelmi 20 Érdekvédelmi 16 Vidékfejlesztési 15 Terméktanács 8 Kisebbségi 8 Turizmus 7 Önkormányzatiszövetség 5 Ifjúsági 3 Politikai 2 Gazdaságfejlesztés 1 Sport 1 Fogyasztóvédelmi 1 Összesen: 170 Forrás:www.kormany.hualapjánsajátcsoportosítás Az1.táblázatbóljóllátszik,hogyacivilpartnerekközöttamezőgazdaságijellegűek dominálnak;hozzávéveavidékfejlesztésiszervezeteketésaterméktanácsokatazágazat államigazgatásbanmegjelenőképviseletehangsúlyosnaktűnik.ittérdemesnéhányszót szólni a terméktanácsokról. A terméktanácsok (mint ahogyan azt fentebb is bemutattam)egyadottmezőgazdaságiágazatszereplőit(pl.baromfiágazat)képviselikmindvertikális,mindhorizontálisszempontból.magukbafoglaljákaprofitorientáltszervezeteket éppúgy,mintacivilszférátésérdekvédelmiszereplőket.aterméktanácsoktehátegyfajtakoncentráltérdekegyeztetésiszövetségnektekinthetőkanonprofitésaforprofitszféraszereplőivel,akikképesekazágazatszempontjait,véleményéthatékonyanmegjeleníteniazállamigazgatásbanésaszakpolitikaidöntésekben. Amennyiben a VM civil szervezeti partnereinek székhely szerinti megoszlását veszszük figyelembe, megállapítható, hogy a szervezetek nagy része, 117 budapesti, 9 Pest megyei, 44 pedig vidéki bejegyzésű. Ez természetesen részben annak is betudható, hogyalistánszereplőszervezetektúlnyomórésze,149,azegészországrakiterjedőtevékenységet végez(míg csupán 21 helyi fókuszú), így célszerű központjukat Budapestentudni.Másikfontosokazérdekérvényesítéstnyilvánmegkönnyítőfővárosijelenlét szükségessége. 33

10 kormányzati partnerségi megállapodások az agráriumban tevékenykedő civil szervezetekkel Egy2012.októberihírszerintstratégiaipartnerségimegállapodástkötöttaVidékfejlesztésiMinisztérium18társadalmiszervezettel:Kárpát-medenceiÖkogazdálkodókSzövetsége, Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége, Nonprofit Humán Szolgáltatók Országos Szövetsége, Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége (AGRYA), Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége, Magyar Település és Területfejlesztők Szövetsége, FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, Baromfi TermékTanács,EurópaiMinőségügyiSzervezetMagyarNemzetiBizottság,Élelmiszer-feldolgozókOrszágosSzövetsége,FagazdaságiOrszágosSzakmaiSzövetség (FAGOSZ),Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ), Magyar Pékszövetség, Országos Magyar Vadászati Védegylet, Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, Magyar Haltermelők és Halászati Vízterület-hasznosítók Szövetsége, Országos Roma Önkormányzat. A stratégiai partnerszervezeti listát megvizsgálva kitűnik, hogy ez a szervezeti kör túlnyomórészt valóban elsősorban mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódik, viszont közülük 12 tekinthető civil szervezetnek; ezek túlnyomó része országos szakmai szövetség, klasszikus, alulról szerveződő civil szervezetnek csupán kettő tekinthető. Magyar nemzeti vidék hálózat partnerek (előzetes nyilvántartásban) A mezőgazdaságban tevékenykedő civil szervezetek valós szerepének feltárásához szükségesnektartottamegy,avidékfejlesztésszervezeteiternyőszerűenösszefogóhálózat,amagyarnemzetividékhálózatelőzetesnyilvántartásonalapulótaglistájátismegvizsgálni.azmnvhhonlapjánszereplőinformációkszerintazernyőszervezetfeladataa vidékfejlesztésbenérdekeltösszesszereplőegyüttműködésihálózatbaszervezése,ígyaz érintett kormányzati, önkormányzati és civil közreműködő, gazdálkodó és társadalmi szervezetek, szakmai testületek, információs és együttműködési hálózatba szervezése, tevékenységénekösszehangolása.acélavidéktársadalmi-gazdaságifejlődése,afelzárkóztatás, valamint a támogatási források hatékony felhasználása, valamint a gyakorlatorientálttérségköziésnemzetközikapcsolatokkiépítése,amagyarnemzetiérdekekés értékekeurópaiképviselete(www.mnvh.eu). AVMlistájátóleltérőenittnemcsupánnonprofitszervezetekszerepelnekazadatbázisban, hanem minden csatlakozni szándékozó, szervezeti jellegtől függetlenül. Ezért az MNVHlistamagánszemélyeket,gazdaságitársaságokat,oktatásiintézményeket,egyházi szervezeteketéppúgytartalmaz,minttérségfejlesztőegyesületeketvagymezőgazdasági orientációjúcivilszervezeteket(2.táblázat). 34 CIvIl SzEmlE 2013/2.

11 2.táblázat.AzMNVHtagszervezeteinektevékenységszerintijellege Összesszervezet 602 ebből:mezőgazdasági,terület-ésfalufejlesztő,környezetvédő 245 ebből:mezőgazdasági 118 Sajátkategorizálásawww.mnvh.eulistájaalapján. a civil szervezetek megjelenése a nemzeti vidékstratégia koncepcióban következtetések és tanulságok Ahazaividékfejlesztésiiránytkijelölőkulcsfontosságú,akövetkezőtízévvidékfejlesztésiirányaitmeghatározódokumentum,a vidékalkotmánya névvelisilletettnemzeti VidékstratégiaiKoncepció 2020 vitaanyagaacivilszférátesannakszerveződéseitcsupánháromhelyenemlítimeg.először(37.o.)az erőscivilszférának anemzetiegyüttműködés rendszerében való fontos szerepét (mint a rendszer egyik legfőbb erejét ) hangsúlyozza.másodszor(49 50.o.) avidékfejlesztésbenelkötelezettcivilszerveződések bevonását emeli ki a hátrányos, leszakadó területek felzárkóztató, fejlesztő programjainakkidolgozásába.harmadszor(76.o.)ajövőrőlszólótársadalmipárbeszédjegyében a vidéki válság lehetséges megoldási lehetőségeinek kidolgozásában szán komoly szerepeta helyicivilszerveződéseknek (videkstrategia.kormany.hu/alapvetesek).acivil szféraháttérbeszorulásakétszempontbólisfurcsa.egyrésztakidolgozásában,atársadalmiegyeztetésbenakomplexterülethezkapcsolódó,abbantevékenykedőcivilszervezetek is részt vettek, másrészt a hasonló jellegű fejlesztési stratégiai dokumentumok nagymértékbenépítenekacivilszféraaktívközreműködésére,legyenszóakáreu-tagállamról,akárfejlődőországról. Azelőzőekbenbemutatott pillanatfelvétel -bőlkitűnik,hogyamezőgazdaságterületéntevékenykedőcivilszervezetekértékelése,egyáltalánafelmérésükrendkívülnehéz. Ennektöbbokaisvan: 1.célokkeveredése,azazazadottcivilszervezetazagrárjellegűcélokonkívülmáscélok menténistevékenykedik(pl.vidékfejlesztés); 2. abizalomhiánymiattacivilszervezetekelterjedésénekésaktivitásánakszintjealacsonyabbmáságazatokhozéstársadalmiszférákhozképest; 3. amezőgazdaságot,amezőgazdaságfejlesztésétegyreinkábbkomplexen,egésztermékpályára kiterjedően (mind horizontálisan, mind vertikálisan), a vidékfejlesztési keretrendszerbeágyazvaértelmezzük;emiattacivilszervezetekjellemzőentöbbfókuszúak; 4.ebbőlkövetkezőenacivilszervezetektevékenységikörében,fókuszábanisérvényesül a mezőgazdaság EU-modell mentén érvényesülő multifunkcionális megközelítése 35

12 (azaz a hagyományos mezőgazdaság eszme- és szokásrendszere egyszerre szorul háttérbeéskerülújrabeaköztudatbapl.ahagyományőrzőegyesületeksegítségével); 5. gyakran forprofit gazdasági aktorok alkotnak egyesületeket, szövetségeket jól felfogottgazdaságiérdekeikérvényesítéseérdekében; 6. egyesszervezetekazérdekvédelemésapolitikamezsgyéjénlavíroznak,ezértnehéz acivilszervezetijellegükegyértelműmeghatározása(lásdpl.akormánymunkájában szövetségeskéntrésztvevőgazdálkodóiérdekvédelmiszervezetet). A hazai agrárigazgatás egyeztetési rendszerében megjelenő civil szervezetek köre széles,mélyebbelemzésalapjánazonbanmegállapítható,hogyazokegyrésztjellemzően profitorientált ágazati szereplők által létrehozott civil szervezetek, másrészt az általános vidékfejlesztésimegközelítés(amelyamezőgazdaságotcsupánegyszegmensnektekinti asokközül)miattaszervezetekegyjelentősrészenemcsupánahagyományosmezőgazdaságiérdekeketképviselik. A jelenlegi statisztikai felmérések sok tekintetben precíz helyzetképet adnak a civil szférahelyzetéről,erőforrásairól,gazdálkodásáról,jelentősazonbanazinformációhiánya vidékenműködő,mezőgazdasági,illetvevidékfejlesztési(terület- vagytérségfejlesztési)civil szervezetekről. Ezért a civil szféra ezen speciális szegmensének további, mélyreható vizsgálatamindenképpenindokolt. irodalom Baranyai Zs. (2010): Az együttmőködés elméleti és gyakorlati kérdései a magyar mezőgazdasági géphasználatban. Doktoridisszertáció.SzentIstvánEgyetem,Gazdálkodás- ésszervezéstudományokdoktoriiskola. Elster,J.(1989):Thecementofsociety.CambridgeUniversityPress,Cambridge.In:TóthL.(2004):Abizalomszerepea helyigazdaságikapcsolatokban. SzociológiaiSzemle,2004/4., Gambetta,D.(1988):Trust.Makingandbreakingcooperativerelations.NewYork Oxford:BasilBlackwell.In:TóthL. (2004):Abizalomszerepeahelyigazdaságikapcsolatokban.SzociológiaiSzemle,2004/4., Fukuyama,F.(1997):Bizalom.Budapest:Európa.In:TóthL.(2004):Abizalomszerepeahelyigazdaságikapcsolatokban. SzociológiaiSzemle,2004/4., Fukuyama,F.(1995)Trust:Thesocialvirtuesandthecreationofprosperity. NewYork:TheFreePress. Jordan,P.(2006):Hálózatokfejlődéseésfejlesztése.CivilSzemle,1.sz Kákai,L.(2009):Kikisvagyunkmi?CivilszervezetekMagyarországon. Pécs:PublikonKiadó. KákaiL.(2010):Lokálisszervezetekhálózatosodásaésazönkormányzatok.Deiurisprudentiaetiurepublico(DIEIP), 4.,2010 /3 4.,http://www.dieip.hu/2010_3_06.pdf KisK. Kocsis-NagyZs.(2010):Civilaktivitáséstársadalmirészvétel AHódmezővásárhelyikistérségnonprofitszektoránakvizsgálatamegyei,regionálisésországoskitekintéssel.TerületiStatisztika,2010 /5., KoppM. SkrabskiÁ.(2001):TársadalmitőkeMagyarországon. MagyarSzemle,43.,2 3., KováchI.(szerk.)(2005/1):Civilszervezetekazeurópaiterületfejlesztésben.Acivilszervezetekésaterületfejlesztési politika.budapest,mtapolitikaitudományokintézete,műhelytanulmányok,digitálisarchívum. KováchI. Kucerová,E. MegyesiB.(2005):CivilszervezetekazEurópaiterületfejlesztésben.InKováchI.(szerk.):Acivil szervezetekésaterületfejlesztésipolitika.budapest,mtapolitikaitudományokintézete,műhelytanulmányok, DigitálisArchívum,4., Kovách,I. Kelemen,E. Kristóf,L.(2006):DemographicsandCivilSocietyinHungary.InKovách,I. Majerova,V.(eds): CivilSocietyandDemographyinRuralCentralEurope:TheCzech,HungarianandPolishcases.Budapest:Institute forpoliticalsciencehas,e books,workingpapers(6)2006/4., KovácsD.(2003):FalusivendéglátásMagyarországon.Budapest:AgroinformKiadó. 36 CIvIl SzEmlE 2013/2.

13 KovácsT.(2003):Vidékfejlesztésipolitika.Budapest Pécs:DialógCampusKiadó. Lovell,D.W.(2001):Trustandthepoliticsofpostcommunism.CommunistandPostcommunistStudies.34.,27 38.In: Torsello,D.(2004):Bizalom,bizalmatlanságéstársadalmikapcsolatokegydél-szlovákiaifaluban.FórumTársadalomtudományiSzemle,6., Marsh, C. (2000): Making Russian democracy work. Social capital, economic development and democratization. StudiesinRussianHistory.Lewiston:TheEdwinMellenPress.In:Torsello,D.(2004):Bizalom,bizalmatlanságéstársadalmikapcsolatokegydél-szlovákiaifaluban. FórumTársadalomtudományiSzemle,6., Osváth,L.(2009):Acivilszférahálózataiésatársadalmifejlődés.CivilFórum,X.évf.2., Sabel,C.(1992):StudiedTrust:BuildingNewFormsofCooperationinaVolatileEconomy.In:Pyke,F. Sengenberger, W.(eds):IndustrialDistrictsandLocalEconomicRegeneration.Genf.In:TóthL.(2004):Abizalomszerepeahelyi gazdaságikapcsolatokban.szociológiaiszemle,2004/4., Sills,D.L.(1968):Internationalencyclopediaofthesocialsciences.NewYork:Macmillan.In:PeteK. KériR.(2008): Együttműködés.Elektronikusanyag: Susánszky,A.(2008):Aszomszédságikapcsolatokszerepeatársadalmibeilleszkedésben.In:Kopp,M.(2008):Magyar lelkiállapot2008.esélyerősítéséséletminőségamaimagyartársadalomban.budapest:semmelweiskiadó, SzilágyiB.(2010):Amezőgazdasághagyományosigazgatásiésmenedzserieszközei.GlossaIuridica Alkotmányés KözigazgatásII/1., Torsello,D.(2004):Bizalom,bizalmatlanságéstársadalmikapcsolatokegydél-szlovákiaifaluban.FórumTársadalomtudományiSzemle,6., internetes hivatkozások 37

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Tószegi-Faggyas Katalin vidékfejlesztési igazgató Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóság Tudásmegosztó Nap - Székesfehérvár, 2014. november 27. A vidékfejlesztés

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens Amiről szó lesz 1. A NAKVI és a tervezés kapcsolata 2. Hogyan segíti az

Részletesebben

Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben

Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben Balogh Nóra vezető tanácsos Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium 2011. június 22. Új Magyarország Vidékfejlesztési Program

Részletesebben

A Dunamellék Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Dunamellék Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dunamellék Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Az egyes célterületekhez tartozó kritériumok meghatározásához alapul vett LEADER alapelvek: 1. Terület alapú

Részletesebben

1. Ajka és Környéke Méhész Egyesület 200 000 Ft Ajka. 2. Alföldi Faiskolások Egyesülete 300 000 Ft Kecskemét

1. Ajka és Környéke Méhész Egyesület 200 000 Ft Ajka. 2. Alföldi Faiskolások Egyesülete 300 000 Ft Kecskemét sorszá m szervezet neve megítélt támogatás Székhely (megvalósítás helye) 1. Ajka és Környéke Méhész 200 000 Ft Ajka 2. Alföldi Faiskolások e 300 000 Ft Kecskemét 3. Aranyhomok Kistérségfejlesztési 200

Részletesebben

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szerepe a helyi erőforrások hálózatba szervezésében

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szerepe a helyi erőforrások hálózatba szervezésében A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szerepe a helyi erőforrások hálózatba szervezésében Tószegi-Faggyas Katalin vidékfejlesztési igazgató Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóság Mezőtúr, 2014. november

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

A Nonprofit Szövetség szerepe a gazdaságfejlesztésben

A Nonprofit Szövetség szerepe a gazdaságfejlesztésben A Nonprofit Szövetség szerepe a gazdaságfejlesztésben Apró Antal Zoltán programvezető, mentor a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács civil tagja Nonprofit Humán Szolgáltatók Országos Szövetsége 1136

Részletesebben

a 2014-2020 közötti programozási időszakra történő felkészülésről és a

a 2014-2020 közötti programozási időszakra történő felkészülésről és a A Z E M V A T Á R S F I N A N S Z Í R O Z Á S Ú I N T É Z K E D É S E K I R Á N Y Í T Ó H A T Ó S Á G Á N A K A 5./2014(II. 6.) K Ö Z L E M É N Y E a 2014-2020 közötti programozási időszakra történő felkészülésről

Részletesebben

A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében. Pásztohy András Miniszteri Biztos. Budapest, 2008. április 14.

A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében. Pásztohy András Miniszteri Biztos. Budapest, 2008. április 14. A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében Pásztohy András Miniszteri Biztos Budapest, 2008. április 14. 1 Példátlan lehetőség 2007-2013 között Mintegy 8000 milliárd

Részletesebben

A Duna Összeköt Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Duna Összeköt Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Duna Összeköt Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A LEADER-szerűség vizsgálatának kritérium rendszere a projekt javaslatok vonatkozásában A LEADER program a társadalmi-gazdasági

Részletesebben

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként LEADER-szerűség az intézkedések, projektjavaslatok vonatkozásában A LEADER program a társadalmi-gazdasági

Részletesebben

A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra

A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A megyei önkormányzat feladatai

Részletesebben

A LEADER programról. Hogyan csináljuk jól?

A LEADER programról. Hogyan csináljuk jól? A LEADER programról - Hogyan csináljuk jól? Nemes Gusztáv, hd. MTA Közgazdaságtudományi Intézet nemes@econ.core.hu KÁRÁT-MEDENCEI TÉR-SÉG 2008 MÁJUS 14. A vidékfejlesztés célja: A modernizáció és a globalizációs

Részletesebben

szakpolitikai kérdései V. Németh Zsolt Vidékfejlesztésért felelős államtitkár

szakpolitikai kérdései V. Németh Zsolt Vidékfejlesztésért felelős államtitkár A vidékfejlesztés aktuális közpolitikai és szakpolitikai kérdései V. Németh Zsolt Vidékfejlesztésért felelős államtitkár Paradigmaváltás Vidékfejlesztési Minisztérium: - Agrárium - Vidékfejlesztés - Környezetvédelem

Részletesebben

Készítette: Kiss András Operatív igazgató, KEMAFI Sz-Sz-B megyei Civil Információs Centrum Kerekes Tímea irodavezető, CIC

Készítette: Kiss András Operatív igazgató, KEMAFI Sz-Sz-B megyei Civil Információs Centrum Kerekes Tímea irodavezető, CIC Készítette: Kiss András Operatív igazgató, KEMAFI Sz-Sz-B megyei Civil Információs Centrum Kerekes Tímea irodavezető, CIC Civil Információs Centrum általában az Emberi Erőforrás Minisztérium szakmai partnere

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA Előadás címe: Településfejlesztés a gyakorlatban Előadó neve:

Részletesebben

Az MNVH és a NAKVI szerepe az IKSZT program lebonyolításában. Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid főigazgató. Budapest, 2013. március 5.

Az MNVH és a NAKVI szerepe az IKSZT program lebonyolításában. Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid főigazgató. Budapest, 2013. március 5. Az MNVH és a NAKVI szerepe az IKSZT program lebonyolításában Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid főigazgató Budapest, 2013. március 5. Az Intézet munkájának rövid bemutatása Sokrétű és szerteágazó feladatok a vidékfejlesztés

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) és a referensi hálózat Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Tudásmegosztó nap

A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) és a referensi hálózat Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Tudásmegosztó nap Székesfehérvár 2014. november 27. A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) és a referensi hálózat Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Tudásmegosztó nap Csikász Gábor MNVH B.-A.-Z. megyei referense Az MNVH célja,

Részletesebben

Az EU 2014-2020. programidőszakának új megoldásai és lehetőségei a vidékfejlesztés területén

Az EU 2014-2020. programidőszakának új megoldásai és lehetőségei a vidékfejlesztés területén Tiszaújváros 2013. március 27. Az EU 2014-2020. programidőszakának új megoldásai és lehetőségei a vidékfejlesztés területén Csikász Gábor MNVH B.-A.-Z. megyei referens A lokális és a globális szemlélete

Részletesebben

Tájvédelem - Nemzetközi kitekintés, jó gyakorlatok

Tájvédelem - Nemzetközi kitekintés, jó gyakorlatok Tájvédelem - Nemzetközi kitekintés, jó gyakorlatok Holndonner Péter környezetstratégiai referens Nemzeti Környezetügyi Intézet Miről lesz szó? Tájvédelem eszközei (Három eltérő megközelítés) Anglia (3

Részletesebben

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Köztisztasági fürdök és mosodák létrehozása, működtetése Célterület azonosító: 1 019 100 1. A projekt

Részletesebben

A Maros-völgyi LEADER Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Maros-völgyi LEADER Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Maros-völgyi LEADER Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Kulturális, sport és szabadidős célú terek kialakítása és fejlesztése Célterület azonosító: 1 021 150 1.

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZOLNOKI FŐISKOLA Kereskedelem, Marketing és Nemzetközi Gazdálkodási Tanszék SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK A Felsőfokú Szakképzés Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző szak hallgatói részére

Részletesebben

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület LEADER kritériumrendszere A Nyírség Helyi Akciócsoport

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 1 A megyei önkormányzat feladatai megyei szintű

Részletesebben

Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu

Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu Digitális követ az információs társadalom segítésére Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu EU 2020 uniós gazdasági stratégia és Európai digitális menetrend Komoly kihívás

Részletesebben

Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább?

Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább? Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább? Somlyódyné Pfeil Edit MTA Regionális Kutatások Központja Balatonföldvár, 2006. május 23 24. A regionális politika A regionalizmus válasz a

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

Aba civil szervezetei

Aba civil szervezetei Aba civil szervezetei Szervezet neve: Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület Székhely: 8127 Aba, Béke tér 1. Képviselő neve: Fejes István Képviselő címe: 8127 Aba, Béke tér 1. 20/223-0607 fejes.istvan@telehaz.hu

Részletesebben

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló -

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló - Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése - összefoglaló - A kutatás célja a Norvég Civil Támogatási Alap keretében, három pályázati körben beadott (támogatott, illetve elutasított) pályázatok

Részletesebben

Vajai László, Bardócz Tamás

Vajai László, Bardócz Tamás A halászat helye a magyar agrárágazatban A Közös Halászati Politika reformja és az EU halászati és akvakultúra ágazatának fejlesztési irányai Vajai László, Bardócz Tamás Az előadás tartalma: Magyarország

Részletesebben

Farkas Jenő Zsolt. MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét. A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24.

Farkas Jenő Zsolt. MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét. A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24. Farkas Jenő Zsolt MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24. Vázlat I. A kutatás céljai és menete II. A vidék meghatározása III. A területi szintek

Részletesebben

v e r s e n y k é p e s s é g

v e r s e n y k é p e s s é g anyanyelv ápolása kulturális tevékenysége k gyakorlása művészi alkotás szabadsága v e r s e n y k é p e s s é g közös társadalmi szükségletek ellátása K Ö Z K U L T Ú R A közkulturális infrastruktúra működése

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

Nemzeti Vidékstratégia 2012-2020 Darányi Ignác Terv

Nemzeti Vidékstratégia 2012-2020 Darányi Ignác Terv Nemzeti Vidékstratégia 2012-2020 Darányi Ignác Terv Búsi Lajos Vidékfejlesztésért Felelős Helyettes Államtitkár Nemzeti Vidékstratégia 2012-2020 szakterületei 1. Agrárgazdas rgazdaság 2. Vidékfejleszt

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT (egységes szerkezetű)

ALAPÍTÓ OKIRAT (egységes szerkezetű) ALAPÍTÓ OKIRAT (egységes szerkezetű) A Győri Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsa a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény 4. (1) bekezdése,

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

HÍRLEVÉL HELYI HÍREK, PROGRAMOK. Kedves Olvasó! A Zala Megyei Civil Információs Centrum 57. hírlevele érkezett Önhöz.

HÍRLEVÉL HELYI HÍREK, PROGRAMOK. Kedves Olvasó! A Zala Megyei Civil Információs Centrum 57. hírlevele érkezett Önhöz. HÍRLEVÉL Kedves Olvasó! A Zala Megyei Civil Információs Centrum 57. hírlevele érkezett Önhöz. Rendszeresen küldünk hírlevelet országos és megyei civil aktualitásokról, eseményekről, a civil szervezeteket

Részletesebben

Előadás elhangzott: Magyar Ifjúsági Konferencia visegrádi ünnepi ülése, szakmai panel, 2014. december 13.

Előadás elhangzott: Magyar Ifjúsági Konferencia visegrádi ünnepi ülése, szakmai panel, 2014. december 13. Előadó: Majzik Balázs főosztályvezető-helyettes EMMI Ifjúságügyi Főosztály Előadás témája: Emberi Erőforrás Fejlesztési OP, 2014-2020 Előadás elhangzott: Magyar Ifjúsági Konferencia visegrádi ünnepi ülése,

Részletesebben

A szociális gazdaság létrejöttének okai

A szociális gazdaság létrejöttének okai A szociális gazdaság létrejöttének okai A szociális, személyi és közösségi szolgáltatások iránti növekvő szükséglet Ezeknek az igényeknek az olcsó kielégíthetősége A nagy munkanélküliség, és a formális

Részletesebben

2011 az ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVE. Papp-Váry Borbála helyettes államtitkár KIM

2011 az ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVE. Papp-Váry Borbála helyettes államtitkár KIM 2011 az ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVE Papp-Váry Borbála helyettes államtitkár KIM AZ ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVÉNEK CÉLKITŰZÉSEI az Unio Tanácsa 2010/37/EK döntése alapján Az Európai Unión belüli önkéntes tevékenység

Részletesebben

Zalai Dombhátaktól a Vulkánok Völgyéig

Zalai Dombhátaktól a Vulkánok Völgyéig Zalai Dombhátaktól a Vulkánok Völgyéig Helyi Leader Közösség bemutatkozása (2007. október 18.) Elıadó: Horváth Krisztián Keszthely és Környéke Többcélú Kistérségi Társulás programfelelıs Megalakult a Zalai

Részletesebben

Az NFT I. ROP képzési programjai és a területfejlesztés aktuális feladatai

Az NFT I. ROP képzési programjai és a területfejlesztés aktuális feladatai Az NFT I. ROP képzési programjai és a területfejlesztés aktuális feladatai Sára János főosztályvezető Területfejlesztési Főosztály 2008. április 3. Az NFT I. Regionális Operatív Programjának két képzési

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) tervezése, Jász-Nagykun-Szolnok megyei kilátások a 2014-2020 közötti időszakban

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) tervezése, Jász-Nagykun-Szolnok megyei kilátások a 2014-2020 közötti időszakban A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) tervezése, Jász-Nagykun-Szolnok megyei kilátások a 2014-2020 közötti időszakban Szolnok, Városháza, 2013. november 20. Széchenyi Programiroda Őszi

Részletesebben

A Homokhátság Nonprofit Kft a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Homokhátság Nonprofit Kft a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Homokhátság Nonprofit Kft a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A LEADER alapelvek: 1. térségi jellegzetességeken alapuló helyi fejlesztési stratégia, 2. a helyi fejlesztési

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

A helyi fejlesztés a terület- és a vidékfejlesztés kereszteződésében. G.Fekete Éva Tab, 2009.11.19.

A helyi fejlesztés a terület- és a vidékfejlesztés kereszteződésében. G.Fekete Éva Tab, 2009.11.19. A helyi fejlesztés a terület- és a vidékfejlesztés kereszteződésében G.Fekete Éva Tab, 2009.11.19. A vidék fejlesztéséhez kapcsolódó szakpolitikák elméleti kapcsolatrendszere területpolitika környezetpolitika

Részletesebben

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban Dönsz Teodóra, csoportvezető Magyar Természetvédők Szövetsége Zöld Régiók Hálózata A program célja a hazai környezetvédők

Részletesebben

Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat?

Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat? Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat? Esztergom, 2015. november 26-27. Feladat megosztás - stratégiai

Részletesebben

Országos Könyvtárügyi Konferencia

Országos Könyvtárügyi Konferencia Eperjesi Tamás főigazgató-helyettes NAKVI 2012. november 22-23. Országos Könyvtárügyi Konferencia Országos Széchényi Könyvtár Az intézet rövid története 1994-ben az elődszervezetek összevonásával a szakképzési

Részletesebben

A Magyar EU elnökség a halászatban, a Közös Halászati Politika változásának lehetséges hatásai a haltermelésre

A Magyar EU elnökség a halászatban, a Közös Halászati Politika változásának lehetséges hatásai a haltermelésre A Magyar EU elnökség a halászatban, a Közös Halászati Politika változásának lehetséges hatásai a haltermelésre Bardócz Tamás halászati osztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Az előadás tartalma: Magyar

Részletesebben

Civil szervezetek jogi eszközei, lehetőségei a környezet védelmében

Civil szervezetek jogi eszközei, lehetőségei a környezet védelmében Civil szervezetek jogi eszközei, lehetőségei a környezet védelmében Reflex Környezetvédő Egyesület A programot a Nemzeti Együttműködési Alap támogatta. A társadalmi részvétel előnyei több szakmai-társadalmi

Részletesebben

Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület 2628 Szob, Köztársaság u. 2. / 06-27-370-890 / borzsony.duna@gmail.com / www.borzsonyleader.

Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület 2628 Szob, Köztársaság u. 2. / 06-27-370-890 / borzsony.duna@gmail.com / www.borzsonyleader. Emlékeztető Tárgy: Projektlátogatások ECOSYAL program 2. Időpont: 2014. augusztus 28. Helyszín: Szokolya, IKSZT 2014. áprilisától a Börzsöny Duna Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület bekapcsolódott egy már

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

Az EMVA LEADER Program 2007-2013. Magyarországi LEADER Központ

Az EMVA LEADER Program 2007-2013. Magyarországi LEADER Központ Az EMVA LEADER Program 2007-2013 Magyarországi LEADER Központ A LEADER PROGRAM Liaison Entre Actions pour le Development de l'economie Rurale (Közösségi kezdeményezés a vidék gazdasági fejlesztéséért)

Részletesebben

Helyi gazdaságfejlesztési üzenetek és beavatkozási logikák az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióban és a Partnerségi Megállapodásban

Helyi gazdaságfejlesztési üzenetek és beavatkozási logikák az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióban és a Partnerségi Megállapodásban Helyi gazdaságfejlesztési kezdeményezések 2014 20-as fejlesztéspolitika koncepcionális szintjein Helyi gazdaságfejlesztési üzenetek és beavatkozási logikák az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési

Részletesebben

A zöldítés, mint a KAP reform egyik legvitatottabb eleme. Madarász István EU agrárpolitikai referens VM Agrárközgazdasági Főosztály

A zöldítés, mint a KAP reform egyik legvitatottabb eleme. Madarász István EU agrárpolitikai referens VM Agrárközgazdasági Főosztály A zöldítés, mint a KAP reform egyik legvitatottabb eleme Madarász István EU agrárpolitikai referens VM Agrárközgazdasági Főosztály KAP ÚJ CÉLKITŰZÉSEI 1. Életképes élelmiszertermelés: a mezőgazdasági jövedelmek

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Bábolna 2013. december 10.

Bábolna 2013. december 10. Bábolna 2013. december 10. Új Magyarország Vidékfejlesztési Program 2007-2013 (uniós tervezési időszakhoz igazodva) tengelyek (I., II., III., és IV. LEADER) LEADER Helyi Akciócsoportok kiemelt feladata:

Részletesebben

Szerződés tárgya Szerződés típusa Szerződés értéke Szerződéskötés dátuma Szerződés hatálya Partner / Szerződő fél

Szerződés tárgya Szerződés típusa Szerződés értéke Szerződéskötés dátuma Szerződés hatálya Partner / Szerződő fél Szerződés tárgya Szerződés típusa Szerződés értéke Szerződéskötés dátuma Szerződés hatálya Partner / Szerződő fél Balatoni futár c. folyóirat kiadási Támogatási szerződés 1.000.000 Ft 2014.08.07 2014.10.31

Részletesebben

Közösség és megújulás: a magyar egyházak szerepe és feladatai a 2014-2020 időszak fejlesztéspolitikai céljainak megvalósításában

Közösség és megújulás: a magyar egyházak szerepe és feladatai a 2014-2020 időszak fejlesztéspolitikai céljainak megvalósításában : a magyar egyházak szerepe és feladatai a 2014-2020 időszak fejlesztéspolitikai céljainak megvalósításában Balás Gábor - A használható tudásért 1051 Budapest Október 6. utca 19. www.hetfa.hu Áttekintés

Részletesebben

Projektötlet a halfogyasztás hatékony népszer sítésére

Projektötlet a halfogyasztás hatékony népszer sítésére Projektötletahalfogyasztáshatékonynépszersítésére I. Elzmények: AVízHalEmberközhasznúalapítványcéljaiéstevékenysége A 2011ben civil kezdeményezésre létrehozott VízHalEmber közhasznú alapítvány f céljai

Részletesebben

VÖLGY VIDÉK KÖZÖSSÉG. Szendrői Júlia Vál, 2013. december 11.

VÖLGY VIDÉK KÖZÖSSÉG. Szendrői Júlia Vál, 2013. december 11. VÖLGY VIDÉK KÖZÖSSÉG Szendrői Júlia Vál, 2013. december 11. Mi a LEADER? LEADER (francia betűszó: Liaison Entre Actions pour le Developpement de l Economie Rurale) = Közösségi kezdeményezés a vidéki gazdaság

Részletesebben

Országos KID Egyesület

Országos KID Egyesület Országos KID Egyesület ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30 Debrecen, 2012. szeptember 27. Az első KID-ek 2002-2005 A KID-típusú programok módszertanát az Országos Foglalkoztatási Közalapítvánnyal (OFA)

Részletesebben

Helyi márka kialakítása a Bakonyban című projekt bemutatása

Helyi márka kialakítása a Bakonyban című projekt bemutatása Helyi márka kialakítása a Bakonyban című projekt bemutatása Előzmények 2009. évben a NATURAMA SZÖVETSÉG tagjaként FICODER szakkiállításon vettünk részt Sevillában, ahol felkérést kaptunk egy nemzetközi

Részletesebben

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése 2013. június 7. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály

Részletesebben

A NAKVI és az MNVH törekvései a helyi gazdaságfejlesztésben

A NAKVI és az MNVH törekvései a helyi gazdaságfejlesztésben A NAKVI és az MNVH törekvései a helyi gazdaságfejlesztésben Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid főigazgató Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet (NAKVI) Budapest, 2013. február 27. Amiről

Részletesebben

Győr közlekedésbiztonsági stratégiája Save Our Lives nemzetközi projekt. Pausz Ferenc GRSP Magyarország Budapest, 2015. május 08

Győr közlekedésbiztonsági stratégiája Save Our Lives nemzetközi projekt. Pausz Ferenc GRSP Magyarország Budapest, 2015. május 08 Győr közlekedésbiztonsági stratégiája Save Our Lives nemzetközi projekt Pausz Ferenc GRSP Magyarország Budapest, 2015. május 08 Közép Európa a sikerért SOL( Save Our Lives ) SOL Countries, Partners Austria

Részletesebben

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr Közösségi tervezés Sain Mátyás VÁTI Nonprofit Kft. Területi Információszolgáltatási és Tervezési Igazgatóság Területfejlesztési és Urbanisztikai

Részletesebben

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján Hétfa Kutatóintézet Nyugat-Pannon Terület- és Gazdaságfejlesztési Nonprofit Kft. Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján A TÁMOP 1.4.7.-12/1-2012-0001 FoglalkoztaTárs

Részletesebben

A 2005. évben a regionális fejlesztési tanácsok döntési hatáskörébe adott támogatásokra meghirdetésre kerülő pályázati felhívásokhoz

A 2005. évben a regionális fejlesztési tanácsok döntési hatáskörébe adott támogatásokra meghirdetésre kerülő pályázati felhívásokhoz ÉRTÉKELÉSI RENDSZER A 2005. évben a regionális fejlesztési tanácsok döntési hatáskörébe adott támogatásokra meghirdetésre kerülő pályázati felhívásokhoz Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács Észak-alföldi

Részletesebben

Helyi értéktárak létrehozása a Nemzeti Művelődési Intézet közreműködésével

Helyi értéktárak létrehozása a Nemzeti Művelődési Intézet közreműködésével Helyi értéktárak létrehozása a Nemzeti Művelődési Intézet közreműködésével ---------------------------------------------- Závogyán Magdolna Nemzeti Művelődési Intézet főigazgató A Nemzeti Művelődési Intézet

Részletesebben

Az IKSZT-k szerepe a vidékfejlesztésben

Az IKSZT-k szerepe a vidékfejlesztésben Az IKSZT-k szerepe a vidékfejlesztésben Dr. Eperjesi Tamás főigazgató-helyettes, NAKVI A TÖBBCÉLÚ KÖZÖSSÉGI TEREK FEJLESZTÉSE PROGRAM II. ORSZÁGOS SZAKMAI KONFERENCIA Lakitelek, 2015. május 20. Tanyafejlesztés

Részletesebben

Vidék Minősége közösségi és turisztikai kártya kialakítása

Vidék Minősége közösségi és turisztikai kártya kialakítása Vidék Minősége közösségi és turisztikai kártya kialakítása Több, mint turizmus I Mehr, als Tourismus nemzetközi tanácskozás I Internationale Konferenz 2015. február 12. Hegykő, Tornácos Panzió Kártyarendszerek

Részletesebben

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak.

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Horizon 2020 Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Munkatársainkkal a kis- és középvállalkozások, önkormányzatok, érdekképviseleti

Részletesebben

Helyi termék fejlesztés a Zala Termálvölgye térségében

Helyi termék fejlesztés a Zala Termálvölgye térségében Helyi termék fejlesztés a Zala Termálvölgye térségében Helyi termék fejlesztés a gyakorlatban Miért jó a helyi termék? szakmai konferencia- 2013.02.21., Szentgyörgyvár Zala Termálvölgye LEADER Helyi Akciócsoport

Részletesebben

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévíz Az élet forrása A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévízi turizmusa számokban Magánszállás 812 ház 2240 szoba 4692 ágy Kereskedelmi szállás 20 Hotel (3-5 * ) 2078 szoba 5814 ágy Összesen

Részletesebben

Gárdony-Kápolnásnyék-Nadap-Pákozd-Pázmánd-Sukoró-Velence-Vereb-Zichyújfalu

Gárdony-Kápolnásnyék-Nadap-Pákozd-Pázmánd-Sukoró-Velence-Vereb-Zichyújfalu HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI FELÜLVIZSGÁLAT (HVS) 2013! Ezúton tájékoztatjuk Önöket, hogy az EMVA társfinanszírozású intézkedések Irányító Hatósága 16/2013. (III.6.) közlemény értelmében elrendelte

Részletesebben

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88) , Fax: (88)

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88) , Fax: (88) Szám: 02/134-23/2016 VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-012 E-mail: mokelnok@vpmegye.hu E L Ő T E R J E S Z T É S a Veszprém

Részletesebben

Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft.

Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. A Balatoni Integrációs Kft. fő feladatai a régió jövőjét szolgáló fejlesztési dokumentumok elkészítése, megvalósulásukat segítő projektfejlesztési,

Részletesebben

A ZALA ZÖLD SZÍVE LEADER HACS által meghatározott LEADER kritériumok

A ZALA ZÖLD SZÍVE LEADER HACS által meghatározott LEADER kritériumok A ZALA ZÖLD SZÍVE LEADER HACS által meghatározott LEADER kritériumok A Zala Zöld Szíve HACS által meghatározott LEADER célterületek: A1 Helyi vállalkozások eszköz- és infrastrukturális fejlesztése A2 Helyi

Részletesebben

Települési ÉRtékközpont

Települési ÉRtékközpont TÉR Települési ÉRtékközpont Lajosmizse Város Önkormányzata településüzemeltetési és -fejlesztési program kidolgozása KÉPZÉS Stratégiák szerepe 2009. A közpolitika fogalma Közpolitika: az aktuálpolitika

Részletesebben

Integrált regionális és vidékfejlesztés. Specifikus célok között szerepel: TÁJÉKOZTATÓ ANYAG

Integrált regionális és vidékfejlesztés. Specifikus célok között szerepel: TÁJÉKOZTATÓ ANYAG TÁJÉKOZTATÓ ANYAG Regionális és vidékfejlesztési szakirányú agrármérnök-képzés a GAEK-on Készítette: Dr. Duray Balázs, egyetemi docens, szakirány felelős. 2014. október A Kari agrárképzés regionális és

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

Az integrált tervezés alkalmazhatóságának kérdései területi szinten Dr. Finta István Ph.D. finta@rkk.hu

Az integrált tervezés alkalmazhatóságának kérdései területi szinten Dr. Finta István Ph.D. finta@rkk.hu Az integrált tervezés alkalmazhatóságának kérdései területi szinten Dr. Finta István Ph.D. finta@rkk.hu 2 Előtérbe került az integrált szemléletmód? Közösségi szabályozás: a KSK (közösségi stratégiai keret)

Részletesebben

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS Dr. Bene Ildikó Szolnok, 2015.11.24. ÚMFT-ÚSZT projektek projektgazdák szerinti megoszlása JNSZ megyében 2007-2013 között JNSZ megye uniós támogatásai 2007-2013 ÖSSZESEN:

Részletesebben

Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink

Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink Szabó Imre miniszter Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Tartalom 1. A feladatok és végrehajtásuk szükségessége,

Részletesebben

Összefoglaló a LEADER program végrehajtásának megújításáról

Összefoglaló a LEADER program végrehajtásának megújításáról Összefoglaló a LEADER program végrehajtásának megújításáról Arnóczi Rozália tanácsos Vidékfejlesztési Főosztály 2011. február 16. Összefoglaló a LEADER program végrehajtásának megújításáról A főbb probléma

Részletesebben

LEADER Intézkedési Terv

LEADER Intézkedési Terv LEADER Intézkedési Terv Intézkedések a Völgy Vidék LEADER Helyi Akciócsoport Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájának keretében 1. Számú intézkedés 1.1. HVS intézkedés megnevezése Helyi termékek, helyi szolgáltatások

Részletesebben

MŰEMLÉKVÉDELMI STRATÉGIA HARGITA MEGYÉBEN TÖVISSI ZSOLT

MŰEMLÉKVÉDELMI STRATÉGIA HARGITA MEGYÉBEN TÖVISSI ZSOLT MŰEMLÉKVÉDELMI STRATÉGIA HARGITA MEGYÉBEN TÖVISSI ZSOLT 2013-2023 Műemlékvédelmi stratégia Hargita megyében MŰEMLÉKI LISTA Jogi státus a piramis csúcsa - mégsem garantált a védelem Műemlék740(együttes)és

Részletesebben

7285 Törökkoppány, Kossuth L. u. 66. Email: munkaszervezet@koppanyvolgye.t-online.hu Tel.: 84-377-542

7285 Törökkoppány, Kossuth L. u. 66. Email: munkaszervezet@koppanyvolgye.t-online.hu Tel.: 84-377-542 Tisztelt Olvasó! Ön a LEADER Hírlevelét nyitotta meg képernyőjén. A LEADER Hírlevél megjelentetésével Egyesületünk legfőbb célja, hogy a Koppányvölgye Helyi Akciócsoport tervezési területén lévő 56 település

Részletesebben