--, ' ... ~~:~ í i :~:- ; 9. O(;: -h,/.lr=t-3-, /4 ;JJ /1. Érkezett: Kövér László úr részére az Országgyűlés Elnöke. Országgyűlés

Átírás

1 Költségvetési Tanács Elnök Budapest 1055 Kossuth Lajos tér 1-3. Telefon ORSZÁQG\r--~ ~- ~.._,,~..., {,e, HJ,... \l:'a't'a.n. ~A T Érkezett: í i :~:- ; 9. ORSZÁGGYŰLÉS ELNCKi TW)riSÁG Kövér László úr részére az Országgyűlés Elnöke Országgyűlés Érkezett: lktat::;szárn Melléklet: _ O(;: -h,/.lr=t-3-, /4 ;JJ /1 carjb Tárgy: A Költségvetési Tanács Véleménye Magyarország évi központi költségvetéséről szóló törvény végrehajtásának helyzetéről és az államadósság várható alakulásáról (az I. félévi folyamatok alapján) Tisztelt Elnök Úr! A Költségvetési Tanács a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló évi CXCIV. törvény 23. (1) bekezdésének c) pontja szerint félévente véleményt nyilvánít a központi költségvetésről szóló törvény végrehajtásának helyzetéről és az államadósság várható alakulásáról. A Véleményt szíves tájékoztatásul csatoltan megküldöm. Budapest, szeptember 18. ' --, ' Tisztelettel: t.. ~11/41 d.... ~~:~ Dr. f9vács Arpad,/ 1 1 /

2 A Költségvetési Tanács Véleménye Magyarország évi központi költségvetéséről szóló törvény végrehajtásának helyzetéről és az államadósság várható alakulásáról (az 1. félévi folyamatok alapján) 1. A Vélemény készítésének előzményei, jogszabályi alapja és nyilvánossága A Költségvetési Tanács (a továbbiakban: Tanács, KT) a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló évi CXCIV. törvény (a továbbiakban: Stabilitási törvény, Stab. tv.) 23. (1) bekezdésének c) pontja szerint félévente véleményt nyilvánít a központi költségvetésről szóló törvény végrehajtásának helyzetéről és az államadósság várható alakulásáról. A Tanács ennek alapján tekintette át Magyarország évi központi költségvetéséről szóló évi C. törvény (a továbbiakban: évi költségvetési törvény, Kv. tv.) végrehajtásának I. félévi folyamatait és az államadósság várható alakulását. Az erről szóló Véleményében - korábban kialakított gyakorlatát és munkamódszerét követve - épített a évi költségvetési törvény előkészítésével, továbbá a évi központi költségvetésről szóló évi L. törvénnyel összefüggő - előzményekre. AKT a évi központi költségvetési törvény tervezetére kialakított 3/ számú Véleményében megállapította, hogy a,,tervezet magas - a rendelkezésre álló előrejelzéseket meghaladó - 4,3 százalékos gazdasági növekedéssel számol", s ez a,,várakozás a bruttó átlagkereset várható dinamikus emelkedésén és az uniós források tervezett nagymértékű felhasználásán alapul". Rögzítette azt is, hogy,,a kiadási és bevételi előirányzatok - néhány kivételtől eltekintve - összhangban vannak az előirányzatok bázis évi várható teljesülésével, valamint a Kormány 2018-ra vonatkozó makrogazdasági prognózisának adataival". Kifejtette, hogy a,,kormányzati szektor egésze ESA hiányának az uniós szabályozás, valamint a Stab. tv. 3/A. (2) bekezdése b) pontjában előírt szint - a GDP 3 százaléka- alatt tartását" az önkormányzati alrendszerben és az államháztartáson kívüli kormányzati szektorba sorolt szervezetek körében keletkező többlet biztosítja. Emellett felhívta a figyelmet az,,eu strukturális hiányra vonatkozó kritériuma teljesítésének" kockázatára.,,a költségvetési hiánycél biztonságos teljesítése érdekében szükségesnek tartotta az Országvédelmi Alap tervezett összegét", és egyetértett azzal, hogy,,felhasználására a tervezetben rögzített kritériumok teljesülése esetén kerüljön sor". A Tanács - mindezeken túl - Véleményében megállapította, hogy,,az államadósság tervezett nominális növekedése összhangban van a központi költségvetés tervezett pénzforgalmi hiányával. Emelkedésének mértéke azonban jelentősen elmarad a GDP nominális növekedésének tervezett ütemétől. Ennek következtében a GDP-arányos államadósság olyan mértékben mérséklődik, hogy a Stab. tv. szerinti államadósság-mutató // 1 ~

3 csökkenése teljesíti az Alaptörvény 36. cikk (5) bekezdésének követelményét1, és jelentősen túlteljesíti a Stab. tv. 4. (2a) bekezdésében meghatározott rnértéket'". Kimondta még, hogy az,,adósságráta csökkenés várható mértéke megfelel az Európai Unió államadósságra vonatkozó előírásának is 3 ". A KT a Magyarország évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat zárószavazásához kialakított 5/ számú Véleményében kifejtette, hogy,,a december 31-i tervezett államadósság-mutatónak a Magyarország évi központi költségvetéséről szóló T/15381/1237. számú egységes költségvetési törvényjavaslat 3. (3) bekezdésében tervezett mértéke megalapozott, az a Stabilitási törvény rendelkezései szerint került megállapításra, és - az egyes bevételi előirányzatok megemelése miatt megnövekedett kockázatok mellett - összhangban van a törvényjavaslat alapját képező folyamatokkal", így az Alaptörvény 36. cikk (5) bekezdésének követelménye teljesül. A Tanács a Magyarország évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat tervezetére kialakított 3/ számú Véleményének indokolásában-kitérve a évnek az I. negyedévi folyamatok alapján várható teljesülésére - megállapította, hogy az addig,,beérkezett nemzetközi makrogazdasági adatok kedvező konjunktúrát" 1 Az Alaptörvény 36. cikk (4) és (5) bekezdése - a szabályalapú költségvetés legfontosabb elemeként- tartalmazza az államadósság-szabályt. Eszerint az Országgyűlés nem fogadhat el olyan központi költségvetésről szóló törvényt, amelynek eredményeképpen az államadósság meghaladná a GDP felét. Mindaddig, amíg az államadósság a GDP felét meghaladja, az Országgyűlés csak olyan központi költségvetésről szóló törvényt fogadhat el, amely az államadósság GDP-hez viszonyított arányának csökkentését tartalmazza. 2 Az államadósság-szabály alkalmazása a Stab. tv. 4. (2)-{2a) bekezdése alapján: - a központi költségvetésről szóló törvény előkészítése során az államadósság-mutatót mind a bázis év, mind a költségvetési év utolsó napjára az akkorra várható államadósság és az adott évre prognosztizált bruttó hazai termék hányadosaként kell számításba venni. - a mutató számításakor az államháztartás központi alrendszereinek és a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezeteknek az - egymással szembeni kötelezettségek kiszűrésével számított (konszolidált) - adósságát kell viszonyítani a GDP-hez. - a külföldi pénznemben fennálló adósságot keletkeztető ügyleteket azonos, a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott árfolyamon kell figyelembe venni. - nem kell figyelembe venni az államadósság olyan növekedését, amely az európai uniós források utólagos visszatérítésének időigényéből, az Európai Unió költségvetésének esetleges likviditáshiányából vagy bármely egyéb olyan okból keletkezik, amely miatt a felmerült kiadásra jutó európai uniós támogatás nem kerül elszámolásra a központi költségvetésben. A Stab. tv ben életbe lépő előírása alapján az államadósság következő év végére a költségvetési törvényben tervezett összege az infláció és a reál GDP növekedési ütemének fele különbségének megfelelő mértékben nőhet (adósságképlet-szabály). E szabályt - a gazdasági növekedést akadályozó hatása miatt - módosították, s ennek következtében az csak 3 százalékot meghaladó inflációs cél és ugyancsak 3 százalék felett tervezett gazdasági növekedés esetén alkalmazandó. Egyéb esetben pedig az államadósság-mutató legalább 0, 1 százalékpontos csökkenését kell elérni. Az Alaptörvény 37. cikk (3) bekezdésében a költségvetés végrehajtására megfogalmazott szabály: mindaddig, amíg az államadósság a GDP felét meghaladja a központi költségvetés végrehajtása során nem vehető fel olyan kölcsön, és nem vállalható olyan pénzügyi kötelezettség, amelynek következtében az államadósságnak a teljes hazai össztermékhez viszonyított aránya a megelőző évben fennállóhoz képest növekedne. 3 Az Európai Unió adósságszabályát az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSz.) és a Tanács július 7-i 1467/97/EK rendelete definiálja. Az Európai Unió adósságszabálya 2016-tól vonatkozik először Magyarországra. A szabály értelmében az államadósságnak a bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyított aránya nem haladhatja meg a 60 százalékot. Amennyiben az államadósság meghaladja ezt a referenciaértéket, akkor az eltérésnek az ( előző három év viszonyítási alapjához képest évente átlagosan egyhuszaddal kell csökkennie. 2

4 prognosztizálnak re, a,,nemzetközi szervezetek, hazai intézményi és piaci elemzők is a további erőteljes növekedés folytatódását várják, továbbá prognózisaik 4 százalék körüli értéket valószínűsítenek". Ráirányította viszont a figyelmet arra, hogy a,,növekedést általában támogató külső feltételek mellett erőteljesen megjelenhetnek veszélyt hordozó körülmények [... ], amelyek kihatással lehetnek 2018-ban az ország gazdasági teljesítményére". A KT e határozatának indokolásában kiemelte azt is, hogy a hazai,,növekedést támogatja a Kormány gazdaságfejlesztési stratégiája, a foglalkoztatási aktivitás javítása céljával megvalósult és folytatódó adó- és járulékcsökkentés, az uniós források felhasználása". Kedvezőnek tartotta, hogy a,,nemzetgazdaság legtöbb területén kiemelkedően nő a beruházási aktivitás". Továbbá a Tanács az I. negyedévi folyamatok alapján,,a kormányzati várakozáshoz közelítő évi gazdasági növekedést tart elérhetőnek", és,,álláspontja szerint a évi 2,4 százalékos európai uniós módszertan szerint számított hiánycél tartható". Figyelmeztetett ugyanakkor arra, hogy a Konvergencia Programban 2018-ra kitűzött strukturális hiány 4 magasabb [... ] a Stabilitási törvény 3/A. (2) bekezdésének a) pontja szerint meghatározott középtávú költségvetési célként meghatározott 1,5 százaléknál". A Tanács - kialakított gyakorlatának megfelelően - a féléves értékelésnél elsősorban az Állami Számvevőszék és a Magyar Nemzeti Bank I. félév költségvetési folyamatairól szóló írásos elemzését, megállapításait vette alapul. Ezek mellett áttekintette - a Tanács titkársága által felkért - hazai kutató-elemző intézetek, valamint nemzetközi szervezetek (EU, OECD, IMF), más mértékadó piaci elemzők gazdasági elemzéseit. Az értékelésnél a KT tekintetbe vette a Magyarország re vonatkozó Konvergencia Programjában foglaltakat. A Tanács - a Stabilitási törvény 23. (1) bekezdés c) pontjában meghatározott feladatának megfelelve - az előző elnöki ciklusában is minden évben vizsgálta az éves központi költségvetési törvény féléves végrehajtásának folyamatait és jellemzőit, továbbá az államadósság várható alakulását, ezekről véleményt alakított ki és azokat nyilvánosságra hozta. A KT a Véleményéről tájékoztatja az Országgyűlés elnökét, valamint a Kormányt, továbbá értékelését az Országgyűlés honlapján közzéteszi. 4 A kormányzati szektornak a gazdaság ciklikus hatásaitól és egyedi tételektől megtisztított egyenlege (Áht. 2. ( 1) bekezdés y) pont). 3

5 II. A Tanács Véleménye A Tanács a szeptember 18-án tartott ülésén a Stabilitási törvény 23. (1) bekezdésének c) pontja alapján áttekintette Magyarország évi központi költségvetéséről szóló évi C. törvény első félévi végrehajtásának fő folyamatait és azok hátterét, valamint az államadósság várható alakulását. Ennek alapján az alábbi Véleményt alakította ki. 1) A Tanács a I. félévi kedvező makrogazdasági folyamatok alapján úgy ítéli meg, hogy a gazdasági növekedés - az év egészében - a kormányzati várakozásoknak megfelelő, 4,3 százalék körüli lehet. A bővülést általában támogató külső és belső feltételek mellett azonban fel erősödtek azok a kockázatot hordozó körülmények is, amelyek kihatással lehetnek 2018-ban az ország gazdasági teljesítményére és ezen keresztül az államháztartásra. 2) A Tanács az államháztartás I. félévi hiányának alakulásával kapcsolatban megállapítja: a) Az éves 2,4 százalékos - az EU módszertana szerint számított - ún. ESA 5 hiánycélt teljesíthetőnek látja, mivel annak számításánál az uniós támogatások megelőlegezését nem kell figyelembe venni, illetve el lehet hozzá bevételt számolni függően attól, hogy államháztartáson belüli vagy kívüli a kiadás. Az első félévi eredményszemléletű adatok a kiadások emelkedése ellenére is a célnál alacsonyabb hiányt mutatnak. Mindemellett a Tanács szerint a hiánycél eléréséhez szükség van a kiadások erőteljes kézben tartására, különösen a központi költségvetési szervek esetében. b) A központi alrendszer pénzforgalmi 6 hiánya az első félévben 1421 milliárd forint volt, ami az előző év hasonló időszakánál 509,3 milliárd forinttal magasabb, és 60 milliárd forinttal meghaladja az éves előirányzatot is. A Tanács számottevő kockázatot lát az éves pénzforgalmi hiánycél teljesíthetőségét illetően. A pénzforgalmi hiány időarányosnál rosszabb teljesülését bevételi oldalról legnagyobb mértékben az elfogadott uniós programok bevételeit érintő, az időarányos teljesüléshez képest közel 800 milliárd forint elmaradás, míg a kiadási oldalon döntően a költségvetési szervek kiadásainál és a fejezeti kezelésű előirányzatoknál tapasztalt, az időarányost 10 százalékponttal meghaladó teljesítés okozta. Utóbbit jelentős részben az előző évi maradványok felhasználása tette lehetővé. Ezek alapján a központi alrendszerben a költségvetési törvényben meghatározott pénzforgalmi szemléletű hiánycél csak abban az esetben lenne teljesíthető, ha a második félévben felgyorsulna az uniós bevételek pénzforgalmi 5 Az államháztartás ESA-egyenlege: Az Európai Unióban használt - eredményszemléletű - módszertan (European System of Accounts) alapján számítva a bevételeket és a kiadásokat nem a pénzmozgás, hanem a közgazdasági tartalmuknak megfelelő időpontban veszik figyelembe. 6 Az államháztartás pénzforgalmi egyenlegének számításánál minden bevételt és kiadást számba vesznek, kivéve az adósságfelvételt és -rörlesztést (az államadósság kezelésből származó kamatbevételt és kamatkiadást viszont igen). 4 r l~

6 beérkezése és a kiadásoknál - különösen a költségvetési fejezeteknél - még szigorúbb lenne a pénzügyi kontroll. 3) A Tanács az államadósság alakulásával kapcsolatban megállapítja: a) Előre mutatónak látja a Kormány intézkedéseit az államháztartás eladósodásának mérséklésére. A kincstári számlával nem rendelkező állami kedvezményezettek (önkormányzatok, állami tulajdonú vállalatok) részére kifizetett uniós támogatási előlegeket is - 50 millió forint támogatási összeg felett - ez év októberétől kincstári számlán kell kezelni. 7 A Központi Maradványelszámolási Alap ez évi létrehozása is - közvetetten - segítheti az egyensúlyi követelmények érvényesítését. A Tanács támogatja további ilyen célú lépések megtételét. b) A Tanács kedvezőnek ítéli azt is, hogy az államadósság-állomány szerkezete tovább javult. A forintadósság államadósságon belüli részaránya 80 százalék közelébe emelkedett, míg a devizaadósság aránya 20 százalék lett. Ezáltal a központi költségvetés államadósságon keresztüli devizakitettsége tovább mérséklődött. c) A Tanács úgy látja, hogy elsősorban az erőteljes gazdasági növekedésből fakadóan a GDP-arányos államadósság mértéke az Alaptörvényben és a Stabilitási törvényben meghatározott előírásoknak megfelelően csökkenhet, és az uniós módszertan szerint számított GDP-arányos államadósság év végére becsült mértéke várhatóan teljesíti az ún. egy-huszados szabályt is. d) A magas pénzforgalmi hiány lassítja az államadósság-ráta csökkenését a kedvező gazdasági körülmények ellenére. A tervezett pénzforgalmi hiány teljesülése az adósságráta számottevő, az előírásokat meghaladó csökkenésével járna. A Tanács szerint a nagyobb mértékű csökkenés a későbbi évekre tartalékot jelentene egy esetleges negatív külső sokk kezelésére. 1. A makrogazdasági feltételek alakulása III. Indokolás A évi központi költségvetési törvényt a Kormány 4,3 százalékos gazdasági növekedésre alapozta. Nemzetközi szervezetek, hazai intézményi és piaci elemzők is erőteljes növekedésre számítanak az év egészében, legutóbbi prognózisaik 4 százalék körüli értéket valószínűsítenek (az Európai Bizottság - az uniós források nagyarányú/gyorsított felhasználása, a beáramló külföldi működő tőke hatására - 4, az OECD ennél magasabb, 4,4 százalékos növekedésre számít, az IMF - a világgazdasági növekedés gyorsulására, kiegyensúlyozottságára tekintettel - 3,8 százalékra várja gazdaságunk bővülésének éves ütemét). 7 Az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény 51. (4) és 111. (3) bekezdése 5

7 A Tanács megítélése szerint a növekedést - a nagyobbrészt kedvező külső feltételek mellett - támogatja a Kormány gazdaságfejlesztési stratégiája, a reálbérek tartós és dinamikus emelkedése, és ezzel összefüggésben a háztartások tovább erősödő fogyasztása, az adó- és járulékcsökkentési politika, s az uniós források felhasználásának megelőlegezése. A Tanács véleménye szerint azonban a növekedést általában támogató külső feltételek mellett továbbra is jelen vannak azok a veszélyt hordozó körülmények (olajár emelkedés, Brexit- tárgyalások elhúzódása, protekcionista gazdaságpolitikák és a tömeges bevándorlásra visszavezethető feszültségek kezelésének következetlensége stb.), amelyek hatással lehetnek 2018-ban az ország gazdasági teljesítményére. A gazdaság teljesítménye 2018 első félévében 4,6 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához viszonyítva. Ehhez legnagyobb mértékben a piaci alapú szolgáltatások járultak hozzá (2,3 százalékpontot adva a GDP növekedéséhez), míg az építőipar 0,9, az ipar pedig 0,8 százalékkal növelte a GDP-t a tavalyi év második negyedévéhez képest. Felhasználási oldalról leginkább a belföldi fogyasztás húzta a GDP-t a magas béremelkedésnek és foglalkoztatásnak köszönhetően. Szintén emelkedtek az uniós és a hazai forrásból megvalósuló beruházások, amit az alacsony kamatkörnyezet, a kkv-hitelek bővülése, a as uniós költségvetési ciklus támogatásainak növekvő felhasználása is támogat. Meghaladta a GDP növekedését az export és az importdinamika, előbbi 6,2, utóbbi 7,5 százalékkal bővült idén a második negyedévben. A különböző kormányzati programok által ösztönzötten a háztartások építési és lakásvásárlási aktivitása nőtt. Tovább emelkedett az I. félévben az újonnan épített lakások száma, ezen időszakban 6517 új lakás épült, 30 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában. Továbbra is magas a kiadott építési engedélyek és az egyszerű bejelentés alapján építendő lakások száma (az I. félévben 18 ezer), de ez 8,9 százalékkal kevesebb az előző év azonos időszakának adatánál. Tovább bővült a foglalkoztatottság, és az erős munkaerő-kereslet a bérek folytatódó gyors ütemű emelkedését okozta, ami pedig az adóalapokat is növelte. A április-júniusi (háromhavi mozgóátlag) adatok szerint a foglalkoztatottak átlagos létszáma ezer fő, 55 ezerrel több az előző év azonos időszakáénál, Emelkedett a év közöttiek esetében mért foglalkoztatási ráta, 69,3 százalékra. Az elsődleges munkaerő-piacon 100 ezerrel többen dolgoznak, 39 ezerrel csökkent a közfoglalkoztatottak száma. Folytatódott a munkanélküliek számának csökkenése is: létszámuk az előző év azonos időszakéhoz képest 31 ezerrel, 165 ezerre mérséklődött, s a munkanélküliségi ráta 0, 7 százalékponttal kevesebb, 3,6 százalék lett. Az I. félévben a bruttó és a nettó átlagkereset - folytatva az előző évek trendjét - egyaránt 11,9 százalékkal nőtt a megelőző év azonos időszakához viszonyítva. A növekedésre a minimálbér és a garantált bérminimum ez évi 8, illetve 12 százalékos emelése, továbbá a költségvetési szféra egyes területein megvalósított béremelések és keresetrendezések is jelentős hatással voltak. Az egyes szakmákban meglévő munkaerőhiány miatt erősödött a munkaerőért folyó verseny, ami a béremelési trend fennmaradását valószínűsíti. i 6 l

8 A fogyasztói árak emelkedésének mértéke az I. félévben 2,3 százalék volt. A legnagyobb mértékben a gyógyszer, üzemanyag, a lakással, háztartással kapcsolatos cikkek, a szeszes italok, a dohányáruk és az élelmiszerek drágultak. A kiskereskedelmi forgalom volumene az első félévben - 6,9 százalékkal - tovább bővült az előző év azonos időszakához viszonyítva (ezen belül az élelmiszer, a nem élelmiszer és az üzemanyag értékesítése 4,4; 9,9; illetve 7,5 százalékkal nőtt). A kereskedelmi szálláshelyek kihasználtsága is erősödő igénybevételt jelez: árbevételük 10 százalékkal emelkedett az 5,3 százalékkal több vendégéjszaka regisztrálása és a szobakihasználtság javulása következtében. Az első félévi folyamatokat jellemző kedvező tendenciák fennmaradása, és a külső feltételek változatlansága esetén lehet a gazdasági növekedés a kormányzati várakozásokhoz közeli és így biztosíthatja az államháztartási célok elérését. 2. A bevételek alakulása Az államháztartás központi alrendszerének együttes bevételeinél a év I. félévi teljesítése 9064 milliárd forint, amely az éves előirányzat 48,3 százaléka (arányaiban 1 százalékponttal, míg összegében 605,7 milliárd forinttal magasabb az előző év azonos időszakának adatánál). Az alrendszeren belül a központi költségvetésben 5973 milliárd forint bevételt, a tervezett összeg 47,6 százalékát realizálták. A gazdálkodó szervezetek befizetéseinél a féléves teljesítés összege 566,8 milliárd forint, amely az éves előirányzat 41, 9 százaléka. Az éves tervhez képesti elmaradás meghatározó része a társasági adónál (teljesítés 27,1 százalék) és az egyszerűsített vállalkozói adónál (21 százalék) mutatkozik. A társasági adóban 100,2 milliárd forint befizetés érkezett az I. félévben, ennek oka a évi előleg-kiegészítést érintő rendelkezések 2018 januárra történő áthúzódása, továbbá csökkent a növekedési adóhitel-befizetések összege. A társasági adó időarányostól való elmaradását várhatóan a december havi előleg feltöltési kötelezettség teljesítése kiegyenlíti. Az éves előirányzathoz - időarányosan - közeli a teljesítés az energiaellátók jövedelemadójánál (44,2 százalék), a pénzügyi szervezetek különadójánál (48,2 százalék) és a közműadónál (48, 7 százalék). Az éves előirányzatot időarányosan meghaladó a teljesítés az energiaadónál (62,4 százalék), a bányajáradéknál (52,5 százalék), a cégautóadónál (51,6 százalék), a környezetterhelési díjnál (51,4 százalék), a j átékadónál (51, 1 százalék), valamint az egyéb központosított bevételeknél (50, 1 százalék). Ez utóbbiban meghatározó szerepe van az elektronikus és időalapú útdíj, valamint a bírságbevételek kedvező alakulásának. A kisvállalati adó (69,3 százalék) és kisadózók tételes adójának (52,4 százalék) féléves teljesítése is kedvező. A két adónemnél az azokat választó adóalanyok számának dinamikus növekedése segítette elő a befizetések éves előirányzatot időarányosan meghaladó teljesítését. 7 ( \

9 A fogyasztáshoz kapcsolódó adókból 2452 milliárd forint érkezett a költségvetésbe, a teljesítés 46,6 százalék, ami azért nem jelent kockázatot, mivel a karácsonyi időszak miatt a kereskedelemi forgalom az év második felében nagyobb, mint az elsőben. Ezt a teljesítést - hasonlóan az előző év azonos időszakához - meghaladja a pénzügyi tranzakciós illeték (56,0 százalék), a biztosítási adó (58,6 százalék) és a regisztrációs illeték (53,9 százalék) időarányos teljesítése. E bevételi csoportban legnagyobb súlyt képviselő általános forgalmi adó teljesítése 46,2 százalék (1773 milliárd forint), amely mind összegében (214,2 milliárd forinttal), mind arányában (2 százalékponttal) meghaladja az előző év azonos időszakának adatát. A bevételek alakulására kedvezően hatott, hogy mind a belföldi, mind az import és a dohánytermékek utáni áfa-bevétel nőtt, amelyet a jelentős forgalombővülés és a beruházások magas dinamikája támogatott. A belföldi befizetések bővülése alapvetően a kereskedelemhez és a feldolgozóiparhoz köthető. A 2018 január elsejétől a,,megbízható adózók" esetében 45-ről 30 napra csökkentett áfa-visszautalási határidő nem veszélyezteti az éves előirányzat teljesítését, a technikai változás csak a pénzforgalmi bevételeket érinti, az eredményszemléletű elszámolást nem. A jövedéki adóból 498 milliárd forint bevétele származott a költségvetésnek (teljesítés 45,3 százalék), amely 41 milliárd forinttal, illetve 0,6 százalékponttal haladja meg az előző év azonos időszakának adatát. A jövedéki adóbevétel kedvező alakulása a dohánytermékek után fizetett jövedéki adó 26 százalékos emelkedéséből fakad. A lakossági befizetések az első félévben 1174 milliárd forint bevételt eredményeztek (teljesítése az időarányost meghaladó, 50,2 százalék). A teljesítésben meghatározó részt képvisel a személyi jövedelemadó (1050 milliárd forint), az e címen előirányzott bevétel teljesítése 50, 1 százalék volt. Az előző évihez képesti 128,3 milliárd forintos növekményben döntő szerepe van a foglalkoztatás folyamatos bővülésének, valamint az erős bérkiáramlásnak egyaránt. Az illetékbefizetések lényegében az időarányosnak megfelelően, 49,3 százalékra teljesültek. A gépjármű adó teljesítése a forgalom/értékesítés bővülésének köszönhetően - kedvezően alakult, a teljesítése az időarányost meghaladó, 57,9 százalék. A költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok első félévi bevételei 1234 milliárd forintot, az éves előirányzat 91,4 százalékát jelentették. Ebből a költségvetési szerveknél 1121 milliárd forint, az előirányzat 85 százaléka képződött. A szakmai fejezeti kezelésű előirányzatoknál a teljesítés az előirányzat négyszerese. Ez -hasonlóan a korábbi évekhez - az államháztartáson belüli halmozódásokból adódik. A szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok EU támogatásánál a teljesítés az első félévben 230 millió forint volt, ami az előirányzat 7,6 százaléka. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek (ingatlanokkal, ingóságokkal kapcsolatosak, osztalék és egyéb bevételek) az első félévben 95 milliárd forintot tettek ki (teljesítés 99,3 százalék). Az adósságszolgálattal kapcsolatos (kamat) bevételek 2018 első félévében az éves előirányzatot (73,4 milliárd forint) meghaladóan teljesültek, a teljesítés 105,5 százalék. A 8

10 magas bevételek fő oka a forint kötvények kibocsátásakor realizált, tervezettet érdemben meghaladó kamatbevétel. Az elfogadott uniós programok bevételei 162 milliárd forintot tettek ki, ami kevesebb, mint az éves előirányzat 10 százaléka. A bevételek alacsony teljesülését a várt támogatások erőteljes csúszása okozza. Új intézmény a Központi Maradványelszámolási Alap (KMA). Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet költségvetési maradványokra vonatkozó szabályozása január l-jétől megváltozott. Az új szabályozás értelmében a KMA javára kell befizetni a kötelezettségvállalással nem terhelt költségvetési maradványokat. A KMA (kvázi tartalék) felhasználásáról a PM előterjesztése alapján a Kormány dönt. Ez azonban az előző évekhez képest nem,,plusz" forrásbiztosítási lehetőség, mivel csak a kötelezettségvállalással nem terhelt maradvány (azonos vagy más célú),,visszahagyásának" eljárásrendje változott meg. (Az előző években a tárcáktól került átcsoportosításra az összeg, most előbb befizetik a KMA-ba és onnan történik az átcsoportosítás.) Az Alapba az első félévben 156 milliárd forint befizetésére került sor. Az új szabályozás a korábbinál transzparensebb lehetőséget nyújt az egyensúlyi szempontok érvényesítésére. Az elkülönített állami pénzalapok együttes bevételi előirányzata (517 milliárd forint) az első félévben 47,4 százalékra (244,9 milliárd forint) teljesült. Az elkülönített állami pénzalapok közül a legnagyobb arányt képviselő Nemzeti Foglalkoztatási Alap (NFA) bevételei 46, 7 százalékra teljesültek, elmaradás csak az előfinanszírozott uniós programok kiadásainak visszatérülése jogcímnél van, ahol a teljesítés az időarányos alatti (39,1 százalék), ugyanakkor a szakképzési hozzájárulásból származó bevételek az időarányos teljesülés felett alakultak (58 százalék). Az NFA részesedése a szociális hozzájárulási adóból 2018-ban megszűnt. A társadalombiztosítási alapok bevételi előirányzata (5680,5 milliárd forint) az első félévben 50, 1 százalékra teljesült (ezen belül a Nyugdíj biztosítási Alap bevételei 49, 7 százalékra, az Egészségbiztosítási Alap bevételei 50,6 százalékra). A társadalombiztosítási alapok bevételeinek döntő hányada (a Nyugdíj biztosítási Alap esetében 97, 1 százaléka, az Egészségbiztosítási Alapnál 58,5 százaléka) a szociális hozzájárulási adóból és a járulékokból származik. A Nyugdíjbiztosítási Alap szociális hozzájárulási adóból és járulékokból származó bevétele 160, 1 milliárd forinttal haladja meg az előző év azonos időszakának eredményét tól változott a szociális hozzájárulási adó mértéke: 22 százalékról 19,5 százalékra csökkent, de 79,5 százalékra nőtt az Alap részesedése e forrásból, továbbá a bruttó keresetnövekedés növelte az adóalapot (és a bevételeket). Az Egészségbiztosítási Alap szociális hozzájárulási adóból és járulékokból származó bevétele 46,8 milliárd forinttal haladta meg az előző év azonos időszakának bevételi adatát - köszönhetően a bruttó keresetek és a foglalkoztatás növekedésének. Az Alapok bevételi jogcímei közül csak a késedelmi pótlék és bírság bevételeknél van az időarányoshoz mérten elmaradás (az alulteljesítés 28 illetve 30,7 százalék). Az egészségügyi hozzájárulás felső 9 i I (

11 kulcsa szintén 19,5 százalékra csökkent az idei évben, az adónem a féléves teljesülése összhangban van az előirányzattal. 3. A kiadások teljesítése A év első félévében az államháztartás központi alrendszerében milliárd forint kiadást teljesítettek, felhasználva az előirányzat 52, 1 százalékát. Ez a bevételeknél elértnél csaknem 4 százalékponttal magasabb teljesítés. A kiadások 1115 milliárd forinttal, csaknem 12 százalékkal meghaladják az elmúlt év azonos időszakának szintjét. A növekedés elsősorban a költségvetési szervek kiadásainál, a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok hazai és uniós forrású kiadásainál, valamint a nyugellátásoknál jelentkezett. A központi költségvetés képviseli az alrendszer több mint 71 százalékát, ahol a kifizetések 7449 milliárd forintot tettek ki, amely az előirányzat 53,7 százaléka. Az egyedi, normatív és a közmédiának nyújtott, valamint a menetdíj támogatásoknál 286 milliárd forint a felhasználás - az éves előirányzat 52,8 százaléka -, amely nagyobbrészt a közösségi közlekedés működtetését szolgálja. A lakásépítési támogatásoknál mindössze 80 milliárd forint (34 százalékos) a teljesítés, amely 4 milliárd forinttal elmarad az előző év azonos időszakának kiadásától is. Az elmaradás hátterében az egyes konstrukciókat igénybe vevők létszámának változása, valamint a kifizetett támogatások hónapok közötti jelentős változékonysága állhat. A családi támogatások és a jövedelempótló -kiegészítő szociális támogatások, valamint a korhatár alatti ellátások (a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Alap) kiadásai előirányzatából 326 milliárd forint (50,5 százalékos) felhasználás történt. A családi támogatásoknál, ezen belül a legnagyobb tételnél, a családi pótléknál a kifizetés valamelyest kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. A támogatási rendszerbe ugyanis kevesebben lépnek be, mint ahányan onnan kilépnek. A jövedelempótló és - kiegészítő támogatásokra is valamelyest kevesebbet fordítottak az egy évvel korábbinál főként amiatt, mert a kedvező munkaerőpiaci folyamatok miatt csökkent a foglalkoztatást helyettesítő támogatást igénybe vevők száma. A központi költségvetési intézmények és fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásai teszik ki a központi költségvetés kiadásainak kétharmadát. Valamennyi tétel közül itt volt az I. félévben a legnagyobb mértékű teljesítés, az 5273 milliárd forint kiadás az előirányzat 58 százalékát tette ki. Az időarányosnál jóval (13,7 százalékponttal) többet használtak fel az intézmények céljaira, döntően a személyi juttatásokra és járulékaikra. Az ezekre kifizetett 1564 milliárd forint 156 milliárd forinttal nagyobb az előző évi e célú kiadásnál IS. A kiadások gyorsabb növekedését részben a bevételeik tervezettet meghaladó növekedése, részben a évi jelentős - kötelezettségekkel terhelt - maradványok felhasználása tette lehetővé. Ez utóbbi azonban kockázatot jelent, ha ugyanis az előző évben keletkezett maradványok felhasználása meghaladja az adott évben keletkezett maradványok összegét, / 10 l)/j

12 akkor az növeli a pénzforgalmi hiányt. Ugyanakkor a szervek bruttó kiadásait növelte, hogy idén először a kötelezettségekkel nem terhelt előirányzat-maradványokat be kellett fizetni a Központi Maradványelszámolási Alapba. Az EU-s programokhoz kötődő kiadások 1118 milliárd forintot tettek ki, az időarányos teljesítéstől ugyan 3-4 százalékponttal elmaradva, ugyanakkor az előző évit 72 milliárd forinttal meghaladva. A kifizetések döntően a as ciklushoz kapcsolódó kohéziós operatív programoknál merültek fel, sorrendben legtöbb az Emberi Erőforrás Fejlesztési, az Integrált Közlekedésfejlesztési, a Terület- és Településfejlesztési, valamint a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programnál. A kiadásokon belül továbbra is jelentős mértékű az előlegkifizetések aránya. A hazai forrásból finanszírozott feladatokra 1395 milliárd forintot fordítottak, csaknem 10 százalékponttal többet, mint az időarányos, és 492 milliárd forinttal nagyobb összeget, mint egy évvel ezelőtt. Ezen belül közel 200 milliárd forint különböző köznevelési, nem állami felsőoktatási, szociális célok normatív támogatását, milliárd forint körüli összeg a kiemelt közúti projektek, valamint a Modern Városok Program megvalósítását szolgálta. Jelentős összeg jutott az autópálya rendelkezésre állási díjra, a közúthálózat fenntartására, egyházi közösségi beruházásokra és más programokra, a migrációval kapcsolatos költségek kezelésére, turisztikai, agrár célokra, valamint az Egészséges Budapest Programra. A helyi önkormányzatok támogatása címén átutalt 353 milliárd forint alig több, mint az előirányzat időarányos része. Az előző év azonos időszakában felhasználtnál 28 milliárd forinttal nagyobb összeg a különböző bérpolitikai intézkedések e szférát érintő többletkiadásait, valamint egyéb speciális feladatokat mint a bölcsődei feladatfinanszírozás átalakításának kihatását - finanszírozta. Az uniós költségvetéshez való hozzájárulás 157 milliárd forint volt, a teljesítés csaknem időarányos (50,7 százalék). A 103 milliárd forint állami vagyonnal kapcsolatos kiadás az előirányzatnak mindössze 31, 9 százaléka és 22 milliárd forinttal kevesebb, mint az egy évvel korábbi. Bruttó kamatkiadásokra az időarányosnál valamivel kisebb összeget, 483 milliárd forintot fordítottak. Főként a csökkenő hozamkörnyezet révén az előző féléves kiadáshoz képest 130 milliárd forint a csökkenés. A központi tartalékok közül az államháztartás egyensúlya szempontjából a legfontosabb az előre nem várt kockázatok kivédésére képzett Országvédelmi Alap. Ennek eredeti előirányzata 60,0 milliárd forint évben is változatlan szabály, hogy az Alap két ütemben (legfeljebb 30,0 milliárd Ft az EDP jelentés március 31-ig történő benyújtását követően, az ezen felüli rész az EDP jelentés szeptember 30-ig történő benyújtását követően) használható fel, amennyiben a benyújtott EDP jelentésben szereplő EDP-hiány a felhasználni kívánt tartalékösszeg figyelembevételével nem haladja meg a 11 / L---

13 GDP 2,4 százalékát. A I. félévében - az előírás betartásával - 28, 1 csoportosítottak át négy költségvetési fejezet javára. milliárd forintot Fontos a kormányzati döntésekből következő feladatok finanszírozására és az előirányzott, de elháríthatatlan ok miatt elmaradó költségvetési bevételek pótlására szolgáló Rendkívüli kormányzati intézkedések tartalék is. A évi 110,0 milliárd forint összegű eredeti előirányzatából az I. félévben 43, 7 milliárd Ft-ot csoportosítottak át kormányhatározatokkal 11 költségvetési fejezethez. Ez lényegében megegyezik az Áht. alapján az első félévben országgyűlési jóváhagyás nélkül felhasználható 40 százalékos mértékkel. A Fejezeti stabilitási tartalékokra 33,6 milliárd forintot különítettek el, felhasználás ebből - az erre vonatkozó törvényi rendelkezésekkel összhangban - az I. félévben nem volt. A költségvetési törvény úgy rendelkezik, hogy e tartalékot a szeptember 30-i EDP jelentés beadását követően és akkor lehet felhasználni, ha az a hiánycél elérését nem veszélyezteti. A meghatározott intézkedések finanszírozására szolgáló Céltartalékok előirányzata 90,6 milliárd forint. Az előirányzatból I. félévben a közszférában foglalkoztatottak - nem időarányos felhasználású - bérkompenzációjára a költségvetési fejezetek javára 12,0 milliárd forintot, az erre szánt összeg 60,2 százalékát használták fel. Az ágazati életpályák és bérintézkedések 65,8 milliárd Ft összegű felül nyitott előirányzatából - amely többek között a közalkalmazottakra is kiterjedően a rendvédelmi életpálya, az állami tisztviselői életpálya, egészségügyi bérintézkedések keretében megvalósuló bérfejlesztések forrását biztosítja - 66, 7 milliárd forintot (101,4 százalékot) csoportosítottak át. A központi alrendszer alig több mint 2 százalékát képező elkülönített állami pénzalapok kiadásainál (230 milliárd forint) az időarányostól csaknem 10 százalékponttal elmarad a teljesítés. Ez döntően a legnagyobb tétel, a Nemzeti Foglalkoztatási Alap, azon belül is a Startmunka-program (aktív) kiadásainak elmaradásából adódik. Ennek igénybevétele - hasonlóan az előző évek trendjéhez - csökkenő mértékű a munkaerőpiacon megfigyelhető erős kereslet és az alacsony munkanélküliség következtében. A társadalombiztosítási alapok kiadásai 2806 milliárd forintot tettek ki, a központi alrendszer összes kiadásainak mintegy 27 százalékát. Az első féléves felhasználás egyik alapnál sem érte el az éves előirányzat felét. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjain belül nagyságrendileg kiemelkedő tétel a Nyugdíj biztosítási Alapból nyugellátásokra fordított 1656 milliárd forint. A 2018 első félévében megfigyelt kiadási szint 92 milliárd forinttal, mintegy 6 százalékkal magasabb a első félévi tényadathoz viszonyítva. A kiadások előző évhez képesti növekedéséhez a januári 3 százalékos nyugdíjemelés mellett a cserélődési hatás és az ellátotti létszám emelkedése 1s hozzájárult. Az 1147 milliárd forintot felhasználó Egészségbiztosítási Alapon belül a legnagyobb kiadási előirányzatot képező gyógyítómegelőző ellátásokra kifizetett összeg 596 milliárd forint volt, ami 58 milliárd forinttal több a bázisidőszakénál. A növekmény az egészségügyi ágazatban végrehajtott / béremelésekből (a szakdolgozókat és orvosokat érintő 2017 novemberi emelésből, továbbá ~ 12

14 a szakdolgozók tekintetében a novemberi emelés januárra történő előre hozásából), valamint a háziorvosi és fogászati ellátás finanszírozásának növekedéséből származott. (Ez utóbbiak szerint a háziorvosi szolgálatok rezsitámogatásának havi összege 2017 II. félévében 130 ezer forinttal, majd ezt követően 2018 márciusában még ugyanilyen összeggel emelkedett, a fogászati alapellátásnál bevezették a havi 130 ezer forint rezsitámogatást.) Az Alap közel egyharmadát- 320 milliárd forintot-pénzbeli ellátásokra használták fel (rokkantsági rehabilitációs ellátásokra a megelőző félévesnél kevesebbet, míg gyermekgondozási díjra és táppénzre annál többet). 4. A hiánycél teljesíthetősége Az államháztartás központi alrendszerének pénzforgalmi hiányát a évi költségvetési törvény 1360,7 milliárd forintban állapította meg. Az első félévben elért 1420,5 milliárd forint hiány a központi költségvetés 14 76,3 milliárd forintos hiányából, illetve az elkülönített állami pénzalapok 15,3 milliárd és a társadalombiztosítási alapok 40,5 milliárd forintos többletéből állt elő. Az alrendszer hiánya az előző év I. félévében keletkezett hiányhoz képest 509,3 milliárd forinttal lett magasabb, így az éves előirányzat 104,4 százalékát tette ki (ugyanez félévében 46,2 százalék volt). Utoljára 2010-ben fordult elő, hogy a pénzforgalmi hiány az I. félévben túlszárnyalta az egész évre tervezettet. A év I. félévében a pénzforgalmi hiány abból eredt, hogy az alrendszer kiadásai a évi időarányos előirányzatot meghaladóan, 52, 1 százalékban teljesültek, míg a bevételek az időarányos előirányzat alatt, 48,3 százalékban realizálódtak. Bevételi oldalról a pénzforgalmi hiány időarányostól eltérő teljesülését legnagyobb mértékben az uniós program bevételeit érintő, az időarányos teljesüléshez képest közel 800 milliárd forintos bevételi elmaradás okozta. Emellett egyes közvetlen bevételek (kiemelten a társasági adó, az általános forgalmi adó, a jövedéki adó bevételek) félévi teljesülése is elmaradt az időarányostól. Ezeket részben a szokásos szezonalitás magyarázza. Kiadási oldalon az időarányos előirányzathoz képest történő túlteljesítést a költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásai határozták meg, melyek a évi előirányzat 58,0 százalékát tették ki. Meghatározóan befolyásolta első félévében a pénzforgalmi hiány kedvezőtlen alakulását az uniós támogatásokhoz kapcsolódó kiadások és bevételek teljesülésének eltérő üteme. A szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok uniós kiadásai között elszámolt uniós kifizetések összege 1118,4 milliárd forint volt, ami a tervezett előirányzat 46,3 százalékának felelt meg, ezzel szemben a fejezeti kezelésű előirányzatok uniós támogatása előirányzaton mindössze 0,2 milliárd forint (7,6 százalék), az uniós programok bevételei előirányzaton 162,0 milliárd forint (8,5 százalék) bevétel folyt be a központi költségvetésbe. Az uniós programok bevételeinek összege 793,6 milliárd forinttal teljesült alacsonyabban az első félévben az időarányosnál. A bevétel és a kiadás közötti jelentős különbség egyrészt a magas előlegkifizetés, másrészt az elfogadott programok várt támogatásának erőteljes csúszása okozza. 13

15 Tekintettel az előzőekben foglaltakra, a költségvetési törvényben meghatározott pénzforgalmi hiánycél teljesülését jelentős mértékű kockázatok övezik. Az államháztartás egészére - a KSH által publikált első negyedévi ESA-hiány, valamint az államháztartás MNB által jelzett második negyedévi nettó finanszírozási képessége alapján - becsült eredményszemléletű hiány az I. félévben 330 milliárd forint volt, ami harmada az éves előirányzatnak A pénzforgalmi és az eredményszemléletű hiány nagymértékű eltérését alapvetően az uniós támogatások megelőlegezése okozza, amelyet az eredményszemléletű számbavételnél nem kell figyelembe venni. Ezért az éves 2,4 százalékos ESA hiánycél teljesíthető. Ehhez szükség van azonban a kiadások erőteljes kézben tartására, különösen a központi költségvetési szervek esetében. Ahogyan a évi költségvetési törvényjavaslat tervezeténél a Tanács erre a figyelmet felhívta, a strukturális hiány 2,5 százalékos mértéke magasabb a Stabilitási törvény 3/A. (2) bekezdésének a) pontja szerint meghatározott középtávú költségvetési célként meghatározott 1,5 százaléknál. Ebben a Tanács meglátása szerint 2018-ban nem várható változás, 2019-ben már érzékelhetően jobb lesz a strukturális egyenleg. 5. Az államadósság szabályok érvényesülése A bruttó államadósság 2017 végén a GDP 73,6 százalékát, míg a I. félév végén 74,5 százalékát tette ki, ami 1,2 százalékponttal alacsonyabb az egy évvel korábbi értéknél. Az adósságráta évközi ingadozása a szokásos folyamatoknak megfelelő volt, és elsősorban az első hat hónapban kialakult magas pénzforgalmi hiány okozta. A évre szóló Konvergencia Program célkitűzése végére 73,2 százalékos adósságráta elérése. A második félévben alacsonyabb pénzforgalmi hiány várható, ami támogatja az adósságráta csökkenését. Az államadósság alakulása szempontjából meghatározó a csaknem 95 százalékot képviselő központi költségvetés adóssága. Ennek első félévi nagymértékű (1587,5 milliárd Ft összegű, az egész évre tervezettet 16 százalékkal meghaladó) növekedése összhangban van a központi költségvetés pénzforgalmi hiányának alakulásával (amelynek főként az uniós támogatásokhoz köthető tényezőit láttuk az előző pontban). Kedvező az I. félév végén ,7 milliárd forint összegű adósságállomány szerkezetének javulása, ugyanis folytatódott az elmúlt években tapasztalható tendencia, a forintadósság részarányának növekedése. A központi költségvetés forintadósságának állományi értéke június végére ,2 milliárd forintra növekedett, amelynek következtében ennek teljes államadósságon belüli részaránya a december 31-i 77,4 százalékról tovább emelkedett 79, 1 százalékra. A központi költségvetés devizaadóssága június végéig 153, 1 milliárd forinttal 5629,4 milliárd forintra csökkent az elmúlt év végéhez képest. A devizaadósság részaránya így 21,6 százalékos szintről 19,9 százalékra mérséklődött a teljes adósságon belül. Így a központi költségvetés - államadósság miatti - devizakitettsége még kisebb lett. t' 14

16 A KT az államadósság-kezelésben pozitívnak értékeli a Kormány törekvéseit. Ilyennek látja az Áht július 26-tól életbe lépő 51. (4) bekezdése szerinti szabályozást, amely szerint immár a kincstári számlával nem rendelkező állami kedvezményezettek (önkormányzatok, állami tulajdonú vállalatok) részére kifizetett uniós támogatási előlegeket is - 50 millió Ft támogatási összeg felett - kincstári számlán kell kezelni (az,,átterelés" szeptember 30-ig történik meg). A bruttó adósságrátára ható nagymértékű pénzforgalmi hiány az év egészében előreláthatóan a tervezettnél is dinamikusabb gazdasági növekedéssel párosul, így a hazai és az uniós követelményeknek megfelelően csökkenhet a bruttó adósságráta 2018 végére. Teljesül a Stab. tv. (adósságképlet) előírása. Ez utóbbi ugyams kimondja, hogy amennyiben az adott költségvetési évre előre jelzett infláció és reálgazdasági növekedés üteme egyaránt meghaladják a 3 százalékot, akkor úgy kell megtervezni a költségvetés egyenlegét, hogy a nominális államadósság éves növekedési üteme nem haladhatja meg a tervezett infláció és növekedés fele különbségének ütemét. Ha azonban a kettő közül legalább az egyik nem haladja meg a 3 százalékot, úgy az adósságszabály minimális 0, 1 százalékpontos adósságráta-csökkenést ír elő. Mivel az inflációra a évi költségvetési törvény tervezése során 3 százalékos mértékkel számoltak, így az előírás a 0, 1 százalékpontos adósságráta-csökkenés. Az adósságra vonatkozó szabályok implicit tartalékot hordoznak abban az értelemben, hogy a gazdasági alapfolyamatok alapján az előírásoknál nagyobb mértékű adósságcsökkenés is elérhetőnek látszik. A Tanács e tartalék igénybevétele helyett arra kíván ösztönözni, hogy kihasználva a kedvező gazdasági hátteret, gyorsuljon az adósságráta csökkenése és mérséklődjön az államadósság nominális összegének emelkedése. A KT teljesíthetőnek tartja az Európai Unió Stabilitási és Növekedési Egyezményének korrekciós ágához tartozó, úgynevezett egyhuszados szabályt is. A maastrichti adósságszabály értelmében a kormányzati szektor adóssága nem lehet több, mint a GDP 60 százaléka. Abban az esetben, ha több, az adósságrátát csökkenteni szükséges és megfelelő ütemben kell közelítenie a 60 százalékhoz. Fő szabály szerint akkor tekintendő egy tagállam adósságának csökkenése kielégítő mértékűnek, ha a 60 százalék és a tényleges adósság közötti rész tárgyév és a tárgyévet megelőző két év vonatkozásában évente átlagosan egyhuszaddal csökken. A Bizottság az egyhuszados szabály előírásának való megfelelést három módon számítja ki, melyek közül elegendő az egyiknek megfelelni. A három módszer közül kettőnél egy-egy küszöbértéket, benchmarkot határoznak meg, amit el kell érnie az adósságnak. Első esetben megnézik, hogy a tárgyév és a tárgyévet megelőző két év vonatkozásában csökkent-e átlagosan egyhuszaddal az adósság. Amennyiben nem, következik a második vizsgálat, az előretekintés: megvizsgálják, hogy várhatóan a tárgyévet követően csökken-e megfelelő ütemben az adósságráta. Az elemzések során a tényadatokon kívül a Bizottság a saját becslését, előrejelzését veszi figyelembe, függetlenül a tagállami előrejelzésektől. A harmadik módszernél pedig egy, a 15

17 gazdasági ciklus hatásától megtisztított adósságrátát számolnak az elmúlt három évre, amelynek teljesíteni kell az első típusú (visszatekintő) benchmarkot. Amennyiben egy tagállamban nem teljesül az egyhuszados adósságszabály egyik módszer szerint sem, a tagállammal szemben EDP-t kezdeményezhet a Bizottság. Az idei évben rendhagyó módon az egyhuszados adósságszabály nem tenné szükségessé az adósságráta csökkentését, ugyanis az adósságráta csökkenésének elvárt mértékét az elmúlt két évben jelentősen meghaladta annak esése; a 2015-ös 76,7 százalékról 2016-ra 76 százalékra, 2017-re pedig 73,6 százalékra mérséklődött a mutató. A kritérium tehát az adósságráta csökkenése nélkül is teljesülhet. A Tanács viszont a ráta csökkenését várja az előzőekben megfogalmazottaknak megfelelően, ami egyúttal elősegíti a tárgyalt szabály következő évekbeli teljesítését is. Budapest, szeptember 18. ( Kovács Árpád Költségvetési Tanács tagja Költségvetési Tanács elnöke 16