HÉSZ MÓDOSÍTÁS 2010 A 2009 ÉV VÉGI ÁLLAPOTHOZ KÉPEST ESZKÖZÖLT VÁLTOZTATÁSOK FELTÜNTETÉSÉVEL

Átírás

1 HÉSZ MÓDOSÍTÁS 2010 A 2009 ÉV VÉGI ÁLLAPOTHOZ KÉPEST ESZKÖZÖLT VÁLTOZTATÁSOK FELTÜNTETÉSÉVEL

2 Az Esztergomi Önkormányzat 41/2006.(VII.14.) ör. rendelete az Esztergom, Víziváros és Várhegy helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről Esztergom Város Önkormányzatának Képviselő- testülete a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény 16. (1) bekezdésében, valamint az bekezdése, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény 6. (3) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás, valamint az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997.(XII.20.) Kormányrendelet (továbbiakban: OTÉK) 4. (3) bekezdése alapján, az OTÉK 3. sz. mellékletében meghatározott, a véleményezési eljárásban érdekelt államigazgatási szervek bevonásával az építés helyi rendjének biztosítása érdekében, a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelme érdekében Esztergom Víziváros és Várhegy helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről a következő rendeletet alkotja.következőket rendeli el: I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A szabályzási terv és a hozzá tartozó építési szabályzat alkalmazása és hatálya 1. (1) A rendelet területi hatálya kiterjed Esztergom, Víziváros, Várhegy és Libád területére melyet, a Bercsényi M. utca Dózsa Gy. tér Vécsey K. utca Vár utca Vár köz Dobozi M. utca Fecske utca Kőrössy László utca Várfok utca Iskola utca Basa utca Béke tér - Batthyány L. utca Liszt F. utca Kis-Duna sétány Sobieski sétány határol. (2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, továbbá telket alakítani, épületet, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni (a továbbiakban együtt: építési munka ) és ezekre hatósági engedélyt adni csak az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997.(XII.20.) Kormányrendelet ( a továbbiakban: OTÉK) és jelen rendelet együttes alkalmazásával szabad. (3) A rendelet minden természetes és jogi személyre kötelező előírásokat tartalmaz, amelyek alól az elsőfokú építési hatóság a jegyző csak azon a területen és csak abban a körben biztosíthat eseti eltérést, ahol és amely tárgyat érintően erre rendelet feljogosítja. Mellékletek, függelékek 2. (1) AzA rendelet 1. számú melléklete tartalmazza a jelen rendeletben használt fogalmak meghatározását és azok alkalmazását. (2) A rendelet 2. számú mellékletét a beépítésre szánt terület övezeti jeleit és határvonalait ábrázoló M=1:1000 méretarányú Szabályozási Tervlap képezi. (3) A rendelet 3. számú mellékletmelléklete az építési övezetekhez tartozó táblázatokat tartalmazza. (4) A településrendezési feladatok megvalósulását biztosító sajátos jogintézmények közül: a 4. számú melléklet az önkormányzat elővásárlási, illetve kisajátítási jogával, aaz 5. számú melléklet a beépítési kötelezettséggel, a 6. számú melléklet a helyrehozatali kötelezettséggel érintett telkek jegyzékét tartalmazza. A szabályozási terv kötelező, nem kötelező és tájékoztató elemei 3. 1

3 (1) A SZT-en szereplő kötelező érvényű jelölések tartalmi előírásait be kell tartani. A kötelező erejű elemek módosítása a tervek, illetve jelen rendelet módosításához kötöttek. (2) A SZT-en kötelezőnek kell tekinteni: a) az övezeti besorolást és az övezeti jellemzőket, illetve az övezetek határát, b) a szabályozási vonalakat, szabályozási szélességeket, c) építési hely terepszint felett is beépíthető részét, d) építési hely kizárólag terepszint alatt beépíthető részét, e) építési hely min. 6,0 m-rel a terepszint felett beépíthető részét, f) építési vonalat, homlokzatmagasságot, g) épületrész bontása esetén az utcafronti traktus / homlokzat megtartandó (középkori falszakasz) részét, h) megőrzendő értékes fát, fasort, i) tervezési terület határát, j) a kilátás és rálátás védelmének biztosítását.biztosítása (3) A SZT kötelező, más jogszabályban előírt elemei: a) országos védelem, műemlék épület, b) helyi védelem, c) műemléki jelentőségű terület (MJT) határa, d) műemléki környezet (MK) határa, e) kilátás, rálátás védelme és biztosítása, f)e) védett utcakép, g)f)védett beépítési vonalak, h)g) védőterület határa, i)h) helyi jelentőségű védett fa, fasor, j)i) R/RV: általános/kiemelten védett régészeti terület határa. (4) A SZT egyéb elemei irányadónak tekintendők. Szabályozási Tervlap nem kötelező, javasoltirányadó szabályozási elemei: a) irányadó telekhatár, b) irányadó szabályozási vonal, c) irányadó építési vonal, d) telek zöldfelületként fenntartandó része, e) javasolt kiemelt szegélykorrekció, térburkolat jellegmegőrzése (pl. kiskockakő), f) vegyes használatú út (gyalogos- és gépjárműforgalom), g) kizárólagos gyalogosforgalom, h) jelentős szintbeli gépjárműtároló határa és jele, férőhelyszáma, i) jelentős szint alatti gépjárműtároló határa és jele, férőhelyszáma, j) beépítés feltételeként bontandó épület, k) megszüntető jel, l) tervezett fa, fasor. (5) Az irányadó szabályozási elemektől való eltérés a rendelet keretei között engedélyezhető. (6) Szabályozási Tervlap tájékoztató elemek: a) tetőidom, b) meglévő felmért lombos/tűlevelű fa, c) meglévő parkszerű faállomány határa, d) meglévő erdőszerű faállomány határa, e) jelentős emlékek/köztéri szobrok. 7) A (3) bekezdés szerinti országos védelmek, valamint helyi védelmek rendeleti változása esetén azokat a jelen rendelet vonatkozó függelékein, egy éven belül át kell vezetni, jelen rendelet módosítása nélkül. (8) Az 1. számú függelék a nyilvántartott régészeti lelőhelyek listáját rögzíti. (9) A 2. számú függelék az országos védelem alatt álló területek és művi értékek jegyzékét rögzíti. (10) A 3. számú függelék a helyi rendeletben védett épületek és területek (utcakép és beépítési vonal, kilátási / rálátási pontok) jegyzékét rögzíti. (11) A 4. számú függelék az ábrákat tartalmazza. (12) Az 5. számú függelék a felszín feletti közmű-műtárgyak telepítéséhez szükséges dokumentációk kiegészítő munkarészeire vonatkozó előírásokat tartalmazza. (13) Az irányadó elemek további tervműveletek, a területrendezési, a településrendezési és az építészeti-műszaki 2

4 tervtanácsról szóló 40/1999.(IV. 23.) FVM rendelet szerint működő Városi Tervtanács véleményezése alapján pontosíthatóak vagy megváltoztathatók. Az építési munka végzése 4. (1) Csak építési engedély alapján végezhető - az egyéb jogszabályban meghatározottakon túlmenően: a) bármely meglévő építmény felületképzésének átalakítása, felújítása, színezése, b) meglévő, közterület felől is látható nyílászáró cseréje, amennyiben annak osztása és/vagy jellege változik, c) kerítés közterület felől látható felületének, anyagának, és szerkezetének megváltoztatása, beleértve annak átszínezését is, d) bármely építmény homlokzatára szerelt vezeték, homlokzatán, záró födémén, tetőzetén antenna, antennatartó szerkezet vagy egyéb berendezés létesítése, e) kerti vízmedence létesítése, f) telek oldal- és hátsó határain tömör kerítés, kerítéstámfal létesítése, g) a közterület valamint a kilátási pontok - felől látható homlokzaton bármely méretű védőtető, előtető, ernyőszerkezet létesítése, h) a közterület valamint a kilátási pontok - felől látható homlokzaton bármely méretű cégtábla, cégér címtábla létesítése, i) épületállványon elhelyezhető reklámcélra is szolgáló védőháló, illetve ponyva elhelyezése, j) az épületnek nem minősülő sajátos építményfajták, műtárgyak (támfal, lépcső, lépcsőtámfal stb.) mérnöki létesítmények felületképzésének megváltoztatása, színezése. (2) A vonatkozó rendelkezések szerinti Városi Tervtanács véleményét ki kell kérni a külön önkormányzati rendeletben meghatározott esetekben, valamint: a) a területen bármilyen új épület, építmény elhelyezéséhez, b) bármilyen meglévő épület alapterületi bővítéséhez, tetőformájának megváltoztatásához, tetőablak létesítéséhez, térdfal-magasítással járó átépítéséhez, c) helyi egyedi védelem alatt álló, vagy területi védelem alatt álló épületet érintő bármilyen engedélyköteles építési munka esetén, d) bármilyen közterület felszíni rendezését érintő terv esetén, e) közterületen bármely típusberendezés létesítéséhez. (3) Az épülethomlokzatok színezésének meghatározását a szomszédos épületek színezésének feltüntetésével együtt színtervvel is igazolni kell. (4) Az építési tervdokumentációhoz kertépítészeti tervet is csatolni kell: a) az 1,5 m-es magasságot meghaladó tereprendezés esetén, b) a 800 m2-t meghaladó méretű telek új épülettel való beépítésénél, c) a kiemelt közterületeken, a Z jelű övezetek területén a parképítés és közterületek felszíni rendezéséhez szükséges építési engedély tervdokumentációjához. (5) A (4) bekezdés szerinti kertépítészeti tervnek tartalmaznia kell: a) az átépítéssel, építéssel érintett (köz)terület egészét bemutató terven, legalább M=1:500-as léptékben a burkolatok, szegélyek, felhajtók és akadálymentesítésre szolgáló lejtők, burkolati jelek ábrázolását a (köz)területet határoló épületek határvonalainak feltüntetetésével együtt, b) a terepszinteket, c) a burkolatfajtákat és anyagokat, a burkolatmintázatok javasolt módját, d) a parkolóhelyek kialakítását, e) favédelmi, illetőleg fakivágási tervet, a diófát, gesztenyefát nem érintő csak 3

5 gyümölcsfákkal betelepített területek kivételével -, f) a növényzet fajtáját, kiültetési módját és helyét, g) a (köz)tárgyak típus- vagy egyedi terveit, valamint azok helyét és méreteit, h) szükség esetén az elbíráláshoz szükséges egyéb részleteket M=1:200, M=1:100-as méretarányban. Ütemezett megvalósítás esetén a tervben az ütemhatárokat is fel kell tüntetni. (6) Új épület elhelyezésénél amennyiben nem az eredeti épület konfigurációtömegformálása szerint kerül kialakításra az építési helyen belül - a terület látképébe illesztett fotómontázs, látványterv készítendő, legalább a szabályzási tervlapon meghatározott látványpontokból. (7) Kirakatportálok kialakítása, elhelyezése, átalakítása, a meglévő épület nyílászáróinak cseréje, átalakítása, új nyílászáró elhelyezése vagy meglévő megszüntetése, valamint cégtáblák, cégérek és cégfeliratok elhelyezésének engedélyezési tervéhez: egyedileg védett vagy védett területen álló épület esetében az érintett homlokzat egészét bemutató tervet kell benyújtani. Az építési munka végzésének egyéb kiegészítő rendelkezései 5. (1) Új építési telek kialakítása érdekébensorán nyúlványos telek nem alakítható ki. (2) Mélygarázs, támfalgarázs létesítése, 1,5 m-t meghaladó tereprendezés esetén ki kell kérni az illetékes geológiai szakhatóság állásfoglalását. Pince, mélygarázs, támfalgarázs, támfal csak szivárgó létesítésével együtt létesíthető, az ily módon összegyűjtött felszín alatti vizek megfelelő elvezetésével egyidejűleg. (3) Geodéziai felmérés kötelező minden új épület vagy új építmény létesítésével járó esetben, valamint bővítésük esetén. A geodéziai felmérésen fel kell tüntetni a hivatalos földhivatali adatokat, a magassági adatokat, a lehatárolást szolgáló kerítéseket, a támfalakat, a telken lévő építményeket, épületeket, valamint a telek előtti közterületszakaszt is, a burkolatokkal, járdaszélekkel, valamint a közterületi fákat és köztárgyakat. (4) Talajmechanikai szakvélemény készítése kötelező minden, a terep természetes állapotát befolyásoló építési tevékenység esetén. Kizárólag részletes talajmechanikai szakvélemény alapján kidolgozott terv szerint végezhető: a) új épület létesítése, illetve a meglévő létesítmény terhelési viszonyainak megváltoztatásával járó beavatkozás (pl. emeletráépítés, új födém létrehozásával járó tetőtérbeépítés, pince-átépítés, - bővítés stb.), továbbá b) az eredeti terep 1,0 méternél mélyebb megbontásával járó földmunka, illetve a terepszint 1,0 méternél nagyobb mértékű megváltoztatása (pl. rézsű, feltöltés, pinceszint, mélygarázs stb. esetén). c) A szakvélemény ki kell terjedjen az üregvédelemre, pincefeltárásra, a talajés rétegvíz viszonyokra és azok műszaki megoldására, továbbá az adott építési tevékenységgel összefüggő és feltétlenül együtt kezelendő terület lehatárolására. (5) A régészeti lelőhelyekkel érintett telkeken a vonatkozó jogszabályok előírásainak megfelelően kell eljárni. (6) Az építési munka megkezdése előtt építési útnyomvonal tervet kell készíteni, amelyhez az útkelező hozzájárulását be kell szerezni. A hatóság a nyomvonalat a bejelentéstől eltérően is meghatározhatja. Közterületek szabályozására és kialakítására vonatkozó rendelkezések 6. (1) A SZT-ben meghatározott szabályozási vonal mentén a közterületet a kialakult állapot és a biztonságos megközelítés figyelembevétele 4

6 mellett, geodéziai felméréssel pontosítva kell kiszabályozni. (2) A SZT-en a közterületek kialakítására vonatkozó irányadó szabályozási elemek ütemezetten is végrehajthatók. (3) A forgalomcsillapításra kijelölt vegyes használatú közterületeken: a) a közterület átépítésekor süllyesztett szegéllyel b) kialakított burkolatot lehet kialakítani, mely a közterület teljes szélességében a telekhatárokig azonos minőségű, természetes anyagú burkolat legyen, c) engedélyhez kötött célforgalmú behajtást kell bevezetni a forgalmi rend megváltoztatásakor vagy a közterületek átépítésekor, a megkülönböztetett járművek behajtásának biztosítása mellett. (4) A gyalogosút és gyalogoslépcső jelzéssel ellátott közterületeken, illetve közhasználat céljára átadott területeken a burkolatot egységes kivitelben természetes anyagú, elemes burkolattal - kell kialakítani az adott közterületi szakaszon. Közhasználat céljára átadott területekre vonatkozó előírások 7. (1) A gyalogos forgalom számára megnyitott, közhasználat céljára átadott területrészként kialakított területről az önkormányzat és a tulajdonos külön szerződést köt. A közhasználat céljára átadott területeket az ingatlannyilvántartásba be kell jegyezni. (2) A közhasználat céljára átadott gyalogosforgalmi területeken a közterületekre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni az alábbi eltérésekkel.: : A telek közhasználat céljára átadott része: a) teljes egészében beépíthető a terepszint alatt, b) üvegtetővel, tetővel lefedhető, c) fölé nyúlhat teljes egészében épület vagy épületrész, árkádként is kialakítható, d) a fölé nyúló épületrész alsó síkja és a járófelület közötti távolság legalább 3,5 m, melynek szerkezeti elemei (fal, oszlop) az átadott területrészhez csatlakozhatnak, e) egyéb közterületi építménnyel nem építhető be, f) területén vendéglátó terasz elhelyezhető. A településrendezési feladatok megvalósulását biztosító sajátos jogintézmények 8. (1) Az Önkormányzat a 4. számú mellékletben felsorolt, tulajdonában nem lévő ingatlanokra a település fejlesztése céljából elővásárlási jogát biztosítja. (2) Az Önkormányzat az elővásárlási jogot az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezteti, illetve az okok megváltozása, megszűnése esetén intézkedik annak törléséről. (3) Az elővásárlási joggal terhelt ingatlan tulajdonosa eladási szándéka esetén köteles az Önkormányzathoz intézett nyilatkozatában a szerződés Polgári Törvénykönyv szabályai szerinti lényeges tartalmi elemeket közölni. (4) Amennyiben az Önkormányzat nyilatkozattételre jogosult képviselője az elővásárlási joga gyakorlásával kapcsolatos megkereséstől számított 60 naptári napon belül nem nyilatkozik, az ingatlan elidegeníthető. (5) Az Önkormányzat a 4. számú mellékletben felsorolt, tulajdonában nem lévő önkormányzati kisajátítási joggal érintett ingatlanokra a kisajátítási eljárás megindításáig építési tilalmat rendel el a település fejlesztése (útkorszerűsítés) céljából. (6) Az Önkormányzat a kisajátítási joggal érintett ingatlanokra építési tilalmat jegyeztet be az ingatlan-nyilvántartásba, illetve az okok 5

7 megváltozása, megszűnése esetén intézkedik annak törléséről. (7) Az Önkormányzat az 5. számú mellékletben felsorolt terület ingatlanaira beépítési kötelezettséget rendel el a (8) bekezdés szerinti feltételekkel. (8) Amennyiben a terület közterületei mentén a jelen rendelet hatálybalépésekor meglévő, és a telek homlokvonalától számított 15,0 m-es sávban álló fő rendeltetésű épület(ek) bontásra kerül(nek), a bontás megkezdésének bejelentésétől számított 2 éven belül a telket beépítési kötelezettség terheli. Ha az épületet engedély nélkül bontják le, úgy a két éven belüli beépítési kötelezettség a hatóság tudomására jutás napjától számít. (9) A 6. számú melléklet szerinti telkeket jelen rendelet hatálybalépésétől számított 2 éven helyreállítási kötelezettség terheli. (10) Új telek alakítása esetén a telket a földhivatali bejegyzést követő 2 éven belül beépítési kötelezettség terheli. (11) Az Önkormányzat helyreállítási kötelezettséget rendel el a közterületről látható homlokzatra /homlokzatokra vonatkozóan a következő feltételekkel: a) ha az épület védelem alatt áll, az épület helyreállítását, felújítását jelen rendelet hatálybalépésétől számított két éven belül el kell végezni, b) ha az épület nem áll védelem alatt, és a tulajdonos azt két éven belül nem bontja le, akkor annak felújítását, helyreállítását jelen rendelet hatálybalépésétől számított három éven belül el kell végezni. c) Ha az épület, épületrész bontásra kerül, úgy arra vonatkozóan a helyreállítási kötelezettség hatályát veszti, és ez esetben az (7)-(8) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni. II. KÜLÖNLEGES RENDELKEZÉSEK A TELEPÜLÉSKÉP ALAKÍTÁSÁRA, ÉS AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELMÉRE Az épületek épületszerkezetére, tetőhéjalására, színezésére, vonatkozó rendelkezések 9. (1) A területen látszó könnyűszerkezetes épület nem létesíthető. (2) Az egyedi védelem alá nem eső épületek tetőhéjalásánál a területen: a) hagyományos égetett cserép, b) fémlemezfedés, amely a Bazilika fémlemezfedésével azonos megjelenésű, c) zöldtető d) elvi építési engedély alapján kőlap burkolat alkalmazható. (3) A tetőzetek héjalása pikkelyszerű fedés lehet, a táblás jellegű fedés a (2) bekezdés b) pont szerinti kivétellel - nem engedélyezett. (4) A területen épületet feketére vagy rikító színűre színezni nem lehet. Az Lk- kisvárosias építési övezetek területén az épületek homlokzatfelületi színezésénél nem alkalmazhatók továbbá a kék, lila, rózsaszín, zöld, piros színek rikító árnyalatai. (5) Védelem alatt álló épület esetén annak felújításánál az eredeti vagy az eredeti jelleget mutató homlokzatszínek alkalmazandók. Az épületek homlokzati kialakítására vonatkozó rendelkezések 10. (1) Védelem alatt álló épület homlokzati nyílászáróinak cseréje esetén, az épület homlokzatán alkalmazott nyílászárók jellemző belső osztását meg kell tartani. Ha az épület 6

8 minden nyílászárója cserére kerül, az új nyílászárók jellemzői kövessék az eredeti nyílászárók osztását, ritmusát, jellemző profil kialakítását. Homlokzati nyílászárók, biztonsági rácsok, zsalugáterek, árnyékolók felújítása esetén a teljes homlokzatra kiterjedő felújítás kivételével csak az épületen meglévő nyílászárókkal azonos színek alkalmazhatók. (2) A területen az épületek közterület felől látható homlokzatait részleges színezéssel ellátni nem lehet, kivéve az életveszély elhárítás, a homlokzat egyes részeinek erős rongálódása, a nyílászárók, portálok cseréje miatt szükséges átmeneti jellegű javításokat. Az eltérő homlokzatszínezés, homlokzat kialakítás tilalma vonatkozik tulajdoni viszonyoktól függetlenül, az épület teljes utcai homlokzatára, a homlokzat minden elemére, beleértve a nyílászárók, üzletportálok, spaletták, ereszek és tetőfelépítmények, tetőhéjalások stb. eseteit is. (3) Épület díszkivilágítása csak olyan módon valósítható meg, hogy az a közúti jármű és gyalogosforgalom biztonságát ne zavarja. (4) A közterülettel határos új épületek földszinti homlokzatát a közterület felőli oldalon antigrafitigraffiti bevonattal kell ellátni. Már meglévő épület földszinti homlokzatfelületeiről a tulajdonos a grafiti-festményeket köteles eltávolítani, és a földszinti homlokzat felújításakor azt anti-grafitigraffiti bevonattal ellátni. (5) Utólagosan műanyag redőny nem létesíthető, redőnytokos ablak kialakításánál csak fatípusú redőny alkalmazható. Redőny helyett bukó, nyíló, harmonikás kialakítású fa spaletta, zsalugáter alkalmazható a ház építészeti karakterének megfelelő formában. (6) A közterülethez csatlakozó, vagy onnan látható épületrészeknél kötelező a hagyományos anyagok és szerkezetek használata (vakolt architektúra, fa nyílászáró, kő vagy vakolt lábazatok), az utcaképbe illeszkedő fal-nyílás arányok alkalmazása. (7) Felújítás során az épület homlokzatán meglévő kábeleket és vezetékeket, valamint azok dobozait, védőcsöveit el kell távolítani, illetve a falsíkon belül, rejtett módon kell kialakítani. Az épületeken elhelyezhető reklámokra, hirdetésekre, vonatkozó általános rendelkezések 11. (1) Hirdetési- és reklámcélú szerkezetet, reklámberendezést, reklámcélú falfestést nem szabad elhelyezni - a (2) bekezdésben meghatározottak kivételével - az épületek homlokzatain, beleértve az oromfalakat, tűzfalakat és tetőzetet is, valamint az ingatlanok kerítésein, támfalain. (2) A kulturális és oktatási intézmények épületein az arra állandósított és engedélyezett hirdető berendezéseken a kulturális rendezvényt, műsort hirdető plakátok, valamint a választási kampánnyal kapcsolatos hirdetmények elhelyezhetők. (3) A tetőn eltérő színű héjaló anyagból kirakott felirat, reklám, egyéb motívum nem létesíthető. (4) A1-es (594 x 841 mm), illetve ezt meghaladó ívméretű plakát vagy A1-es méretnél kisebb elemekből létrehozott plakát, óriásplakát a területen nem helyezhető el az építési terület lehatárolására szolgáló ideiglenes kerítéseken sem. (5) Plakát, falragasz az épületek közterületi homlokzatain nem helyezhető el. (6) Üzleti árnyékoló ernyőszerkezet - annak ponyvafelületét is beleértve - nem tartalmazhat reklámot, hirdetést, az üzlet profilját jelző lógó kivételével. (7) Cégérek, cégtábla, cégfelirat kizárólag az adott ingatlanon folytatott kereskedelmi és szolgáltatási tevékenységet reklámozhatja. (8) A megszűnt üzletek, intézmények, vállalkozások jelzésére szolgáló cégért, 7

9 cégtáblát, cégfeliratot elsősorban a Kérelmező, annak megszűnte esetén, az ingatlan tulajdonosa köteles elbontani. (6) Homlokzaton elhelyezett üzleti árnyékoló - annak ponyvafelületét is beleértve - nem tartalmazhat reklámot, hirdetést, az üzlet profilját jelző logó kivételével. (7) Választási kampányt szolgáló plakát az építmények közterületről látható homlokzatán, kerítésén nem helyezhető el. (8) Választási kampányt szolgáló plakát csak a közterületről látható épülethomlokzat üvegfelületén belül helyezhető el. A homlokzaton elhelyezhető cégérek, cégtáblák, cégfeliratok, céglógókcéglogók egyéb előírásai 12. (1) Cégéreket, cégtáblákat, cégfeliratokat és céglógókatcéglogókat úgy kell az épületek homlokzatain elhelyezni, hogy azok illeszkedjenek a homlokzatok meglévő, vagy tervezett vízszintes és függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához úgy, hogy együttesen összhangban legyenek az épület építészeti részletképzésével, színezésével, építészeti hangsúlyaival. Ha cégérek és hirdetőtáblák utólagos elhelyezésénél ez nem biztosítható, akkor az utólagos elhelyezés nem megengedett. (2) Cégérek, cégtábla, cégfelirat kizárólag az adott ingatlanon folytatott kereskedelmi és szolgáltatási tevékenységet reklámozhatja. (3) A megszűnt üzletek, intézmények, vállalkozások jelzésére szolgáló cégért, cégtáblát, cégfeliratot elsősorban a Kérelmező, annak megszűnte esetén, az ingatlan tulajdonosa köteles elbontani. (24) Az épületeken elhelyezhető cégérek, cégtáblák és cégfeliratok szerkezeteinek, festésének rikító színű kialakítása, illetve összképében zavaró hatása nem engedhető meg. (35) Homlokzatra szerelt világító, vagy betűket hordozó cégtábla nem létesíthető. Fényreklámként csak önálló világító betűs cégfelirat, céglógócéglogó vagy rejtett világítással ellátott, önálló betűkből kirakott cégfelirat helyezhető el. (46) Az önálló világító betűkkel megvalósuló cégérek kialakításánál a kábeleket a falon belül kell vezetni, a betűket külön összefogó tartószerkezet a homlokzati síkon kívülsíktól mért 5 cm-es távolságon túl nem helyezhető el. (57) Kirakatportállal rendelkező homlokzati falsíkon a kirakatportálok szerkezetén kívül csak önálló betűkből álló, szerelt vagy festett cégfelirat helyezhető el. Ha az épület építészeti kialakítása lehetővé teszi, megengedhető a falra festett cégér kialakítása is, melynek színét az építési engedély színezési tervében kell meghatározni. (68) A falsíkra merőleges kialakítású cégér alsó síkja a járdaszinttől legalább 3,0 m-re legyen és: a) falsíkra merőleges egyoldali felülete 0,5 m 2 -nél, b) magassága 0,8 m-nél, c) a homlokzati falsíktól számított kinyúlása 0,6 m-nél, d) szerkezeti vastagsága 0,3 m-nél nem lehet nagyobb. Zászlós cégér alkalmazásánál annak felülete nem haladhatja meg az a) pontban meghatározott méretet, és elhelyezése a falsíkre merőleges kell legyen. (79) A megvilágítást szolgáló elektromos vezetékek csak a berendezésen belül és rejtetten alakíthatók ki, a homlokzat falán kívül kábelcsatornában sem vezethetők. Utólagos elhelyezésnél a felszerelés és homlokzatjavítás után a homlokzat színével azonos festést el kell végezni. A kirakatokra és vitrinekre vonatkozó általános rendelkezések 13. 8

10 (1) Az épületek kirakatainak üvegfelületét nem átlátszó felületű anyaggal - fóliával, papírral, műanyaggal, festéssel vagy más dekorációs felülettel - takarni nem lehet. A kirakatportálok külső térelhatároló üvegfelületein feliratok, reklámok és hirdetések nem helyezhetők el, homok-fúvott vagy matt átlátszatlan üvegfelület, a kirakat üvegfelületének legfeljebb 30 %-án alkalmazható. (2) A területen kirakatszekrény nem létesíthető. A homlokzatokon elhelyezhető egyéb technikai- és tájékoztató berendezések 14. (1) Az épületek bármely közterület felől látható homlokzatán beleértve a tetőzetet is - parabolaantennát, légkondicionáló berendezést, napkollektort, valamint egyéb technikai berendezést kivétel közvilágítási lámpa a (2)- (4) bekezdés figyelembevételével - elhelyezni nem szabad. 8,0 m-nél keskenyebb közterületszélesség esetén a közvilágítási lámpát és forgalomjelző táblát az épület közterületi homlokzatára kell helyezni. (2) Légkondicionáló berendezés a homlokzaton csak épületszerkezeti elemmel takartan létesíthető, a kondenzvíz kifolyója a homlokzaton kívülre nem vezethető. (3) Tüzelőberendezés gépészeti kivezetése, vagy egyéb épületgépészeti szerelvény, kémény közterület felől látható esetben csak hagyományos megjelenési formában alakítható ki. (4) Árusító automata berendezés a közterület felé eső homlokzatszakaszon nem helyezhető el. (5) Bankjegy automata berendezés - a Vt-05 övezet területe kivételével - csak bankfiók rendeltetési egység esetén létesíthető: a) a falsíkba vagy kirakatportálba épített formában, a meglévő vagy tervezett nyílászárók osztását figyelembe véve, vagy b) a rendeltetési egység bejáratának belső falsíkjában. (6) Az épület közterületi homlokzatán az (5) bekezdés a) pontja szerint elhelyezett berendezést a rendeltetési mód megváltozása esetén meg kell szüntetni, és az eredeti homlokzati kialakítást helyre kell állítani. Rendelkezések a közterületen elhelyezkedő pavilonokra, vendéglátó teraszokra vonatkozóan 15. (1) Vendéglátó szezonális használatú terasz közterületfoglalási engedély alapján (melyben a vendéglátó terasz helyigényét, a szabadon maradó területek méreteit fel kell tüntetni) létesíthető. (2) A közterületi szezonális vendéglátó terasz szabadtéri létesítményét üveg, műanyag és egyéb anyagú határoló létesítménnyel ellátni nem lehet. A közterület további részétől való lehatárolás dézsás növényekkel lehetséges. Árnyékolását önálló, mobil napernyővel vagy épület homlokzatára szerelt árnyékoló szerkezettel lehet megoldani. (3) A területen csak olyan új közterületi pavilon létesíthető, mely a város egységes közterületi koncepciójával nem ellentétes. (4) A közterületen létesítendő teraszok kialakítását, a kihelyezett tárgyakat látványterv bemutatásával a városi tervtanáccsalfőépítésszel véleményeztetni kell. (5) Árnyékoló ernyőszerkezet -annak ponyvafelületét is beleértve- és egyéb kihelyezett tárgyak nem tartalmazhatnak reklámot, hirdetést, az üzlet profilját jelző logó kivételével. Rendelkezések a közterületi hirdetőberendezésre, hirdetésekre, reklámokra vonatkozóan 9

11 16. (1) Reklámhordozókat közterületen, illetőleg telken elhelyezni csak az egész területre e célból a tervtanács által is elfogadott reklámhordozókon lehet. (2) A köztárgyakon rendszeresített reklámcélú felület csak a) a tömegközlekedési eszközök megállóépítményeinek oldalán a tulajdonos hozzájárulásával -, b) a település-térképes információs táblák hátoldalán egységes kialakításban helyezhető el. (3) Nem helyezhető el reklámcélú felület és választási plakát a közterületi kerítéseken, a korlátokon, a padokon, játszóterek berendezésein, a tömegközlekedés egyéb tájékoztató tábláin, a közmű-műtárgyak felszín feletti berendezésein, továbbá támfalakon, lépcsőkön és minden olyan közterületen elhelyezett tárgyon, melynek rendeltetéséhez az hozzá nem tartozik. (4) A közterületek felett átfeszítve csak a kulturális célú rendezvények hirdetését szolgáló reklámhordozók, feliratok, valamint az időszakos ünnepi események hirdetményei helyezhetők el a hirdetett esemény időtartamára, illetve az azt megelőző 15 napos időtartamra. (5) Megállító-tábla a közterületen csak a járdán, a vendéglátó rendeltetési egység bejáratának 3,0 m-es körzetében, vagy a vendéglátó teraszon helyezhető el, ha magassága nem nagyobb 0,8 m-nél, szélessége 0,6 m-nél. A megállító-tábla felirata rikító színű nem lehet. Rendelkezések a közterületek és az azokon elhelyezhető köztárgyak és egyéb, építménynek nem minősülő tárgyak kialakítására 17. (1) Tömegközlekedési megállóhoz létesített fedett építmények környezetében, a szemétgyűjtőt a fedett építmény szerkezetével és anyaghasználatával összhangban, azzal összeszerelten kell elhelyezni. (2) A közvilágítási oszlopok, a járdavédelemre szolgáló akadályozó oszlopsor, kőbaba stb. a (4) bekezdés szerinti egyes utcaszakaszokon, a köztereken, közparkokban azonos kivitelűek legyenek és illeszkedjenek a környezet építészeti arculatához. (3) Szemétgyűjtő, telefonfülke nem helyezhető el az épület homlokzati falán, vagy az előtt közvetlenül, azt a járda berendezési sávjában kell elhelyezni. (4) A településközpont kiemelt területeit, illetőleg a lehatárolt településközponti közterületeket a meghatározó utcaszakaszokon és tereken egységesen díszburkolattal kell ellátni, az utca, vagy tér egészére vonatkozó kertépítészeti terv alapján. (5) Az üzlethelyiségek előtti árusításhoz hozzátartozó közterületi kitelepülés csak a külön jogszabályban meghatározottak betartása mellett: a) kézműves, b) népművészeti-bolt, c) zöldséges-bolt, d) virágüzlet előtt megengedett. (6) Az árubemutatásra szolgáló tartószerkezetek csak mobilak lehetnek, melyeket az árusítás, illetőleg az üzleti nyitva tartás befejeztével a közterületről el kell távolítani. Egyéb termékek bemutatása és árusítása a közterületen, illetőleg az azzal szomszédos 10,0 m-es teleksávban nem engedhető meg. (7) A terület meglévő, valamint új közterületein biztosítani kell a köztárgyak és utcabútorok - forma- és színvilágát tekintve - egységes megjelenését. Önálló bankjegy-automata, árusító automata a parkoló- és jegyárusító automaták kivételével - közterületen nem helyezhető el. A közvilágítás, a korlát, a parkolást akadályozó köztárgyak és 10

12 berendezések kialakítása és stílusa illeszkedjék a közterületek kialakításához és a mellettük lévő épületek jellegéhez. Az épületek földszintjeire vonatkozó különleges előírások 18. A közterületek, valamint a közpark övezetbe tartozó közterületek mentén: a) közterületről megközelíthető raktárhelyiség önálló rendeltetési egységként, b) kisipari műhelyek a kereskedelmi egységet kiegészítő, azzal egy rendeltetési egységként kialakított kézműipari műhelyek, szolgáltatások kivételével (keramikus, órás, képkeretező stb.), c) közterületről nyíló terem- és sorgarázsok kialakítása a földszinten nem megengedett. Mobil- és vásári árusítóhelyekre, valamint egyéb közterületen folytatott tevékenységre vonatkozó rendelkezések 19. (1) Vásári árusítóhelyeket a területen kihelyezni, csak az e célból külön meghatározott időszakokban szabad, a közterület tulajdonosának engedélyével. (2) A vásári árusítóhelyek egyenként legfeljebb 5 m2 alapterületűek lehetnek, melyeket csak az esetenként külön meghatározott utcaszakaszokon és tereken, csoportos kialakítás esetén, egységes terv alapján szabad elhelyezni. (3) Mobil árusítóhelyek a terület gyalogosfelületein elhelyezhetők, melyeket minden nap az árusítás befejeztével az adott területről el kell távolítani. A kerítésekre, támfalakra vonatkozó rendelkezések 20. (1) A területen tömör kerítés alkalmazható. A tömör kerítés felületképzése: tégla vagy kőburkolat, vakolt vagy kő lehet. A tömör kerítés magassága legfeljebb 1,8 m lehet az utcai járdaszinthez képest. (2) Támfal létesítése esetén, annak mellvédjeként kialakított magassági meghosszabbításra szolgáló tömör kerítés legfeljebb 1,10 m-rel lehet magasabb a támfal felső terepcsatlakozásának szintjénél. (3) Amennyiben a terep eredeti lejtése szükségessé teszi támfal kialakítását, a rendezett terep és az épület kapcsolatát biztosító tereplépcsők, támfalak magassága sehol sem haladhatja meg a csatlakozó rendezett terephez képest a 3,0 m-t, kivéve a már kialakult támfal(rendszer)t. A telken belül a magassági eltéréseket szükség esetén teraszos terep- és támfal kialakítással lehet rendezni. Teraszos kialakításnál a támfalak közötti minimális távolság oldalirányban legalább 1,2 m legyen. (4) Amennyiben a telek homlokvonala mentén a közterületi út bevágásban van és a telek rendezett terepszintjének csatlakozásánál a magassági különbség nagyobb 3,0 m-nél, akkor a közterület felőli támfal járdaszinttől mért magassága nem lehet nagyobb 3,0 m-nél, a további magassági különbséget teraszos terepidomokkal kell biztosítani (4. számú függelék 2. ábra). (5) Telek oldalhatáránál és hátsó határánál a szükség szerint kialakítandó támfalak az (1) bekezdésben foglaltakkal azonos méretben létesíthetők, kivéve a közterülettel csatlakozó, nagyobb szintkülönbségű telekhatárnál, ahol a támfal a közterület és a telek szintkülönbségének megfelelő magasságú, vagy biztonsági mellvéd kialakítása érdekében annál legfeljebb 1,10 m-rel lehet magasabb. (6) Támfalak létesítése esetén a vízelvezetést megfelelő eszközökkel biztosítani kell (támfal tetején folyóka stb), melyet a felszíni víz 11

13 elvezetésére alkalmas árokba vagy ciszternába be kell kötni. (7) Egyedi előírás: a Kis-Duna sétány támfalának rekonstrukciója során legalább a burkolat kialakításánál természetes anyagot (követ) kell alkalmazni. Építmények terepre illesztéseillesztésére, a terep megváltoztatására és a tereprendezésre vonatkozó rendelkezések 21. (1) Az építési telek terepfelszínének megváltoztatása nem haladhatja meg a telekhatár mentén 1,5-,3,0 m széles sávban a telek területének 50 %-át, 1000 m2 feletti telkek esetében a 35 %-át, beleértve a kertépítéssel és az építéssel érintett területrészeket is. (2) A telek természetes terepszintje tartós végleges jelleggel feltöltéssel legfeljebb 1,0 m- rel, bevágással/mélyítéssel legfeljebb 2,0 m-rel változtatható meg, kivéve az előkert közterület felőli 10,0 m-es sávjában a biztonságos bejutást szolgáló szükséges tereprendezés esetét. (3) A tereprendezés során kialakuló rézsűk hajlásszöge nem lehet nagyobb 1:2-nél, a támfalak magassága 2,0 m-nél a 9. előírásainak betartásával. (4) Telken belüli rézsűk kialakításánál 1:2-es arányúnál meredekebb rézsűt nem lehet alkalmazni 2,0 m-nél hosszabb szakaszon. (5) A tereprendezés során kialakult rézsűket megkötésükre alkalmas növényzettel kell betelepíteni az erózió megakadályozása céljából. Kilátásvédelem Települési értékvédelem 22. (1) A SZT-en jelölt helyeken a beépítés módjával, magasságával biztosítani kell a jelölt távlati városképi érték láthatóságát. (2) Az 1. számú függelék a kiemelten védett régészeti lelőhelyek és az általános védelem alatt álló régészeti lelőhelyek területeit tartalmazza. (3) A védettség által érintett területekre további előírásokat a hatályos jogszabályok tartalmazzák. Építészeti örökség értékvédelme Országos védelem 23. (1) A területen lévő területi, egyedi, országos és helyi védettségeket a SZT és a 2., 3. számú függelékek tartalmazzák. (2) A 2. számú függelék az országos védelem alatt álló épületek szobrok és területek jegyzékét tartalmazza. (3) Műemlék elbontása nem engedélyezhető. (4) A 4. (3) bekezdése szerinti országos, valamint helyi egyedi, illetve területi védelmek rendeleti módosulása esetén a változásokat jelen rendelet vonatkozó függelékeiben, a rendelet módosítása nélkül át kell vezetni. (54) A védettség által érintett területekre és épületekre vonatkozó további előírásokat a hatályos vonatkozó törvények és rendeletek tartalmazzák. Helyi védelem 24. (1) A 3. számú függelék a helyi rendeletben védett épületek és területek jegyzékét tartalmazza. 12

14 (2) Meglévő épület tetőtere, padlása - a Víziváros (MJT) területén kívül - az eredeti kubatúrán belül beépíthető és bővíthető, de az épület emeletszinttel történő magasítása, tetőtér térdfallal vagy térdfal-magasítással járó beépítése nem megengedett. (3) Meglévő homlokzat átalakításakor a nyílászárók elhelyezése, azok ritmusa, egymáshoz való távolsága és osztásuk csak az eredeti állapotnak megfelelő módon változtatható meg. Új nyílászáró nyitása, csak olyan homlokzaton létesíthető, mely nem érinti a főhomlokzatot. Ez vonatkozik a tetőzeten kialakítható új nyílászárókra is. (4) Helyi védelem alatt álló vagy arra javasolt épületet érintő bármilyen homlokzati felújítást, átalakítást az eredeti kialakítással összhangban, az értékek megtartását biztosítva kell végezni. Az építmény-, illetve a párkánymagasság akkor sem növelhető, ha azt az építési övezeti előírások lehetővé teszik. A homlokzat felújítása esetén a nyílászárók helye, mérete, osztásrendje nem változtatható meg. Új nyílászáró a közterület felőli homlokzaton nem nyitható. Ablak üzletajtóvá alakítása elvi engedély-köteles és csak akkor engedélyezhető, ha az épület homlokzati rendjébe illeszthető módon alakítható ki. (5) Épületrészre vonatkozó helyi védelem esetén a védelem tárgyát képező homlokzati elem szakszerű fenntartása szükséges, épületrészleges bontás esetén elvi építési engedélyben kell tisztázni a részérték megtartásának módját. (6) Az épületek színezése az eredeti színvilágot megjelenítő, vagy azzal harmonizáló legyen. Ez vonatkozik a nyílászárók, ácsszerkezetek, díszítések színezésére is. (7) A területen az épületek közterület felől látható homlokzatait részleges színezéssel a homlokzat egy szakaszának eltérő, a ellátni nem lehet, kivéve az életveszély elhárítás, a homlokzat egyes részeinek erős rongálódása, a nyílászárók, portálok cseréje miatt szükséges átmeneti jellegű javításokat. Új. (8) Az eltérő színezés, homlokzat kialakítás tilalma vonatkozik -tulajdoni viszonyoktól függetlenül-, az épület teljes utcai homlokzatára, a homlokzat minden elemére, beleértve a nyílászárók, üzletportálok, spaletták, ereszek és tetőfelépítmények, tetőhéjalások stb. eseteit is. Természeti értékek védelme 25. (1) A meglévőmeglévő helyi vagy országos jelentőségű természeti értéket építési tevékenység nem veszélyeztethet. Mélyépítési munkálatok a természeti értékértéktől 1,0 m-es, magasépítési tevékenység 3,0 m es távolságon belül nem folytatható, amennyiben az nem igazolható régészeti okokkal. (2) Természeti, műemléki védelem, helyi értékvédelem alapján védettnek minősülő telek esetében az építési engedélyezési terv kötelező részét képezi az érintett telekre készített olyan kertépítészeti és tereprendezési terv is, amely feltünteti a meglévő növényállományt, az esetlegesen kivágásra javasolt fákat és cserjéket (faj-, kor- és értékmeghatározással), továbbá a tervezett állapotot, tereprendezés esetén pedig az összes érintett telekkel és a közterülettel kapcsolatban a vízelvezetési megoldási javaslatot. III. KÜLÖNLEGES RENDELEKEZÉSEK A TERMÉSZETI KÖRNYEZET VÉDELÉMREVÉDELMÉRE A közterületek növényzetére vonatkozó rendelkezések 26. (1) A telek zöldfelületként fenntartandó része jellel lehatárolt területet zöldfelületként kell 13

15 kialakítani és abban építményt közművezeték, műtárgy kivételével elhelyezni nem szabad. (2) Az utak, utcák fásítása zöldsávokba vagy favermekbe történhet. (3) Az út menti fásítható zöldsáv nem lehet keskenyebb 1 m-nél. A faverem legalább 4 m2 felületű, de nem lehet 1 m-nél keskenyebb. (4) Az utcai fasorok telepítéséhez, az utca egyéb műszaki kialakítását figyelembe véve (légvezeték, közvilágítás), a területen őshonosan élő fás növényzet alkalmazható. (5) Közterületeken közparkokban kifejezetten allergén növényfajok nem telepíthetők. (6) Takaratlan tűzfalakat- amennyiben ez lehetséges- növényzettel kell befuttatni. (7) Homlokzatokra futó növényzet alkalmazása esetén az építési övezetek minimális zöldfelületi mutatóiba 6,0 m magasságig a homlokzat területének 25 %-a számítható be zöldfelületként, ha a kúszó, kapaszkodó növények telepítési távolsága min. 4,0 méter, és gyökérzetüknek minimálisan 1 m3, valamint sérüléstől és áttaposásától mechanikailag védett (növényrács, védőrács stb.) ültető gödör áll rendelkezésre. (8) Többszintes növényállomány alkalmazása esetén az építési övezetek minimális zöldfelületi mutatói a mértékszám 10 %-ával csökkenthetőek, amennyiben a telekre előírt zöldfelületi területének minden 150 m2-ére legalább egy nagy lombtömegű lombos fa és legalább 40 db cserje kerül telepítésre. (9) Gyeprács, gyephézagos burkolat alkalmazása esetén az előírt minimális zöldfelületi mutatóból kedvezmény nem adható. (10) A (7)-(9) bekezdés szabályainak teljesülése a használatbavételi engedély kiadásának feltétele. Megvalósításuk a kertépítészeti munkarészt tartalmazó engedélyezési terv javaslatai, vagy az ez alapján készült kertépítészeti kiviteli tervek alapján történhet. (11) A nem szabályozott kérdésekben a város zöldfelületeinek, parkjainak, fáinak védelméről szóló önkormányzati rendeletek az irányadóak. (12) A Duna folyam Molnár sor Dózsa Gy. tér Papnevelde utca Szent István tér Basa utca Batthyány L. utca Liszt F. utca Kis- Duna sétány által határolt területen belül zöldfelületek átalakítása csak kertészeti terv alapján kiadott engedély szerint történhet. Az engedélyhez szükséges a részletes növényállomány felmérés (növényfaj, méret, kor, állapot feltüntetésével). A környezet védelme 27. (1) A föld védelme: A talaj szennyezésének elkerülése érdekében az építményeket, a terepszint, illetve az épületek alatt lévő helyiségeket úgy kell kialakítani, hogy az ott keletkező, a környezetet károsító folyékony és/vagy veszélyes hulladékok ne kerülhessenek a talajba. (2) A levegőtisztaság védelme: A terület légszennyezettségi besorolása a vonatkozó jogszabály alapján a következő: Légszennyezettségi zóna, 3. Komárom Tatabánya Esztergom. (3) A víz védelme: a) A tervezési terület a vonatkozó jogszabály alapján a felszín alatti víz szempontjából fokozottan érzékeny kategóriába sorolt, valamint a kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőségvédelmi területen lévő település. b) A felszíni vizek elvezetésének módját a tereprendezésre, a (felszíni) vízelvezetőrendszerre és az esetlegesen szükséges szivárgó-rendszerre vonatkozó - a legalább az összefüggően kezelendő területre kidolgozott - terv(ek)ben kell meghatározni. c) Az építményeket, a terepszint, illetve az épületek alatt lévő helyiségeket úgy kell kialakítani, hogy az ott keletkező, a környezetet károsító folyékony 14

16 hulladékok (elfolyó olaj, olajszármazékok, hűtő-, fékfolyadékok) és egyéb (folyékony) veszélyes hulladékok ne kerülhessenek a csapadékvíz-elvezető csatornahálózaton keresztül a befogadóba. Terepszint, illetve épület alatti mélygarázs létesítésekor a felszín alatti vizek áramlás-rendszerét feltáró vizsgálatot kell végezni. A föld alatti létesítmények, építmények elhelyezésénél a talajvíz szabad áramlását lehetővé tevő műszaki megoldások alkalmazandók. (4) Az egyes építési övezetekben a mindenkor hatályos jogszabályban meghatározott területhasználatra vonatkozó határértékeket kell betartani. (5) A meglévő főútvonalak átépítésekor, felújításakor a zajterhelés csökkentése érdekében korszerű zajcsillapító útépítési technológiákat kell alkalmazni. (6) Távközlési építmény, átjátszóállomás a területen nem létesíthető. IV. A BEÉPÍTÉSRE ÉS ÉPÜLET ELHELYEZÉSRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Az építési hely meghatározása 28. (1) Telkeket beépíteni az építési övezetekre vonatkozó szabályozási előírásoknak megfelelően lehet. (2) Az építési telkek kialakítható elő-, oldal- és hátsókertjeinek legkisebb méretét a 23. sz. melléklet valamint a SZT az építési helyek rögzítésével határozza meg. (3) A terület beépítése a szabályozási tervlapon meghatározott építési hely szerint: a) szabadonálló, b) oldalhatáros, c) zártsorú, d) kialakult. (4) A településközponti vegyes terület és a központi vegyes terület építési övezeteiben az építési hely a hátsó telekhatárig terjed, amennyiben az SZT nem határoz meg építési helyet. (5) Ahol a SZT-en az építési vonal is rögzítésre került, ott az épület homlokzata teljes egészében az építési vonalon kell álljon, legalább az építési vonal hosszának megfelelő szakaszon. (6) Ahol az építési vonal külön nem került rögzítésre, ott az övezetben meghatározottak szerint lehet az épületet elhelyezni vagy bővíteni az építési helyen belül. (7) Ahol a terepszint alatti építési hely külön nem került rögzítésre, ott a terepszint alatti építési hely megegyezik a terepszint felettivel. (8) Oldalhatáros épület-elhelyezésnél az épület egyik határfala az oldalhatáron is építhető, de megengedett az épület oldalhatártól valóés az oldalhatár legfeljebb 1,0 m-es elhelyezése távolsága is. (9) Amennyiben a szomszédos, meglévő épület ereszvonala a telekhatáron átnyúlik, ott az új épületet legalább 1,0 m-re kell elhelyezni a telek oldalhatárától. (10) A zártsorú beépítési módú területen az épület közterület felőli épülettraktusát annak homlokzatával a közterületi homlokvonalon úgy kell elhelyezni, hogy az mindkét telekhatáron csatlakozzon a szomszédos épülethez, kivéve, ahol a szabályozási tervlap épülethézagot határoz meg. (11) A zártsorú zártudvaros beépítési módú területen a közterület felől az épület mindkét oldalon a szomszédos épülethez tűzfallal csatlakozik, és a telek oldalhatáránál és hátsó telekhatárán is tűzfalas kialakítással lehet az épületeket elhelyezni, és az így kialakított épület(ek) belső udvart határol(nak). 15

17 (12) A zártsorú hátsó-telekhatáros beépítés esetén az épületet határfalaival a hátsó- és az ahhoz csatlakozó oldalsó telekhatáron vagy attól 1,0 m-re szabad elhelyezni, a SZT-en meghatározott előkerttel. (13) A tetőidom meghatározásánál zártsorú, illetve az utcai telekhatáron álló szabadonálló beépítési módnál jellemzően az utcavonallal párhuzamos párkány- és gerincvonal kialakítása szükséges. Az udvari épületszárnyon félnyeregtető csak abban az esetben építhető, ha az meglévő tűzfalat takar. (14) A tető hajlásszöge os lehet, kivéve, ha a szomszédos, védett épület csatlakozó tetőidoma ettől eltérő illeszkedést kíván. A tetősíkokon a közterület felől látható módon álló tetőablak nem létesíthető. (15) Épület lapos tetős fedése csak elvi építési engedély alapján lehetséges. (16) A Víziváros (MJT) területén belül a tetőterek nem beépíthetőek. Egyéb területen a tetőtérben csak egy szint alakítható ki (rendeltetési egységen belül galéria létesíthető). Jelen rendelet hatálybalépése előtt már meglévő épület nem beépített tetőterének hasznosítása az építési övezet paramétereinek betartásával megengedett akkor is, ha a beépítéssel az épület szintterületi mutatója nagyobb lesz, mint az építési övezetben megengedett érték, de a tetőtér beépítésével a lakásszám nem lépheti túl az övezetben megengedett telkenkénti lakásszámot. (17) A védett területeken (MJT, MK, VJ) az épület közterületről látható homlokzatainak kialakításánál a falfelület - nyílásfelület egymáshoz viszonyított felületarányai kövessék a területen jellemző arányokat. A nyílászárók osztott üvegezésű, álló téglalap-alakúak lehetnek. A védett területeken műanyag nyílászárók nem, fém nyílászárók lakóházon nem alkalmazhatóak. Fenti területeken csak hagyományos nyíló fa kapuszárnyak létesíthetők. (18) Szomszédos utcafronti telkek összevonása a műemléki jelentőségű területen a fejlesztési területek kivételével - nem engedélyezhető. Egyéb helyen utcafronti telekösszevonás esetén a történeti telekstruktúrát térben megjelenítő homlokzati ritmus megőrzendő, az eredeti telekosztásnak megfelelő számú, az épülethomlokzatot osztó/tagoló hangsúlyos kapuzatok alakítandók ki és az összevont telken is az eredeti telekosztásnak megfelelő módon kell az épületeket elhelyezni, a telkek beépítési ritmusa nem változtatható meg. V. EGYES ÉPÍTMÉNYFAJTÁK ELHELYEZÉSÉRE ÉS EGYES MEGHATÁROZOTT FUNKCIÓJÚ ÉPÜLETEKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK A kiszolgáló épületekre vonatkozó előírások 29. (1) Ahol azt az övezeti előírások lehetővé teszik, megengedett a fő rendeltetésű épületek mellett, azokat kiszolgáló vagy kiegészítő funkciójú önálló épület (továbbiakban: kiszolgáló épület) elhelyezése. (2) A kiszolgáló épület beépített alapterülete nem haladhatja meg a megengedett beépítési mérték 25 %-át. (3) Meglévő épületben a járműtárolásra szolgáló helyiség nem alakítható át más rendeltetési egységgé, ha a parkolás ez esetben telken belül nem biztosítható. Nem szabad járműtárolás céljára szolgáló önálló kiszolgáló épületet elhelyezni, ha a járműtárolás a meglévő épületen belül már biztosított, és az önálló kiszolgáló épületként való elhelyezés a meglévő járműtároló rendeltetésének módosítása érdekében történne, vagy már a jelen rendelet hatálybalépését követően megtörtént. (4) A kiszolgáló épület tetőhéjalása a fő rendeltetést szolgáló épületével azonos legyen. Ahol a kiszolgáló épület telekhatáron lévő 16

18 támfal mellett létesül, ott a zárófödémén tetőterasz, tetőkert is kialakítható. (5) Támfalgarázs csak akkor alakítható ki, ha a telek lejtése legalább 20 %-os vagy a közterületi útpályához képest a telek homlokvonalánál a szintkülönbség 1,5 m-nél nagyobb. (6) Terepszint alatti építmény, támfalgarázs, vagy pinceszinti garázs létesítése érdekében a telek szélességi méretének legfeljebb felén a biztonságos behajtás kialakíthatósága érdekében legfeljebb 3,0m es előkert alakítható ki. (7) A területen haszonállat tartására szolgáló építmény nem létesíthető. Meglévő haszonállat tartására szolgáló épület bontása esetén új nem létesíthető, csak a meglévő épület, építmény állagmegóvási munkái végezhetők el. A kerti víz- és fürdőmedencékre vonatkozó előírások 30. (1) Kerti vízmedence legfeljebb 2,0 m 3 űrméretű lehet, és csak olyan telken létesíthető, ahol a medence szennyvizeinek közcsatornába való elvezetése biztosítható. (2) Kerti fürdőmedence vagy épületen belüli fürdő- vagy úszómedence csak a medence szennyvizeinek befogadását biztosító közcsatornába való elvezetés mellett létesíthető, a szakhatóságok állásfoglalásának figyelembevételével. A terepszint alatti beépítésre és terepszint alatti építményekre, pinceszintekre vonatkozó rendelkezések 31. (1) A telek megengedett terepszint alatti beépítési mértéke a terepszint alatti beépítés bruttó területének és a telek területének hányadosa. A telek terepszint alatti beépítési mértékébe beszámítandó: a) az épület alatti pinceszint és, b) az épületen túlnyúló pinceszint és c) az épülettől független szerkezettel megépített terepszint alatti építmény szerkezeti falakkal együtt értelmezett összes bruttó területe. (2) Az épülettel egybefüggően kialakított szerkezetű, illetve a pinceszinten kialakított, épületkontúron túl kinyúló mélygarázs vagy pince feletti zöldfelületet úgy kell kialakítani, hogy annak a talajtakaró vastagságával együtt számított felső síkja ne haladja meg az eredeti terepszinthez képest az 1,0 m-t. (3) Az épület pinceszintje épületkontúron túlnyúló részének terepszint fölé nyúló magassága akkor nem számítandó hozzá az építménymagasság értékéhez, ha az eredeti terepszint és a zárófödém szintkülönbsége nem haladja meg a 1,5 m-t és a) ha a kinyúló pinceszint záró födéme és a hozzárendezett terep rézsűvel kerül kialakításra, melynek rézsűmeredeksége legfeljebb 1:3, vagy b) ha a pinceszint nem nyúlik túl az épületkontúron, és az épületépület körüli járdavonalhoz a rendezett terep rézsűmeredeksége legfeljebb 1:4 arányú. Előírások a kereskedelmi létesítményekre 32. (1) A területen 50 m2-t meghaladó bruttó szintterületnél nagyobb kereskedelmi rendeltetésű épület, vagy önálló rendeltetési egység csak a Vt övezetekben létesíthető. (2) Kereskedelmi rendeltetésű épület előtt az előkertben és az oldalkertben szabadtéri raktározás, tárolás, árubemutatás és az ilyen célt szolgáló tetőépítmény létesítése nem megengedett. VI. A SZABÁLYOZÁSI HATÁRÉRTÉKEK ÉS A JÁRMŰELHELYEZÉSRE 17

19 VONATKOZÓ ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK Kötelező zöldfelületi minimum előírásai 33. (1) A kötelező legkisebb zöldfelület számításánál a növényzettel fedett terület alatt a szilárd burkolatú felületek nélküli, gyeppel, cserjékkel, fákkal betelepített beépítetlen terület sík vetülete értendő, ahol a nem szilárd burkolattal (pl. kavicsburkolat, homok stb.) ellátott felület nem haladhatja meg a számított zöldfelület 1/5-ét. (3(2) A telek legkisebb kötelező zöldfelületi mértékét az egyes övezeti előírások rögzítik. (4) A zöldfelület mértékébe bele kell számítani a növényzettel ellátott területek vízszintes síkvetületét, valamint a nem szilárd burkolattal ellátott területrészeket, legfeljebb az előírt legkisebb zöldfelületi érték 25 %-át meg nem haladó mértékben. (5) Takaratlan tűzfalakat - amennyiben ez lehetséges - növényzettel kell befuttatni. (63) A zöldfelület mértékébe bele kell számítani a növényzettel ellátott területek vízszintes síkvetületét, valamint a nem szilárd burkolattal ellátott területrészeket, legfeljebb az előírt legkisebb zöldfelületi érték 25 %-át meg nem haladó mértékben. (4) Takaratlan tűzfalakat - amennyiben ez lehetséges - növényzettel kell befuttatni. (5) A homlokzati zöldfelület akkor számítható be az előírt zöldfelület mértékébe, ha: a) a befuttatás magassága legalább 6,0 m egy-egy homlokzati síkon, vagy támfalon, melynek felfuttatását szolgáló korszerű, tartós szerkezet kerül kialakításra. A támrendszer teherbíró, korrózióálló fém -vagy felületkezelt fa szerkezetű legyenek kell lennikell, hogy legyen. Az így kialakított szerkezet homlokzat esetén a növényzet felfuttatásáig a homlokzat szerves részét kell, hogy képezze. b) a kúszó, kapaszkodó növények telepítési távolsága legfeljebb 3 m. (7 (6) A tetőkert kialakításánál az automata öntözőrendszer létesítése kötelező, ennek hiányában annak zöldfelülete nem számítható be a zöldfelületi minimum értékébe. (7) Többszintes növényállomány alkalmazása esetén az építési övezetek minimális zöldfelületi mutatói a mértékszám 10 %-ával csökkenthetőek, amennyiben a telekre előírt zöldfelületi területének minden 150 m2-ére legalább egy nagy lombtömegű lombos fa és legalább 40 db cserje kerül telepítésre. (8) Gyeprács, gyephézagos burkolat alkalmazása esetén az előírt minimális zöldfelületi mutatóból kedvezmény nem adható. (9) A (6)-(8) bekezdés szabályainak teljesülése a használatbavételi engedély kiadásának feltétele. Megvalósításuk a kertépítészeti munkarészt tartalmazó engedélyezési terv javaslatai, vagy az ez alapján készült kertépítészeti kiviteli tervek alapján történhet. (10) A nem szabályozott kérdésekben a város zöldfelületeinek, parkjainak, fáinak védelméről szóló önkormányzati rendeletek az irányadóak. Az épületek magassági méreteinek speciális előírásai, a homlokzatmagasság számítása 34. (1) Az építménymagasság értéke egy homlokzaton sem haladhatja meg az övezetben előírt legnagyobb magasságot, kivéve a lejtős terepen elhelyezett épület lejtő felőli egy homlokzatfelületét. Az építménymagasság OTÉK szerint számított átlagértékét ez esetben is be kell tartani. (2) Az (1) bekezdés szerinti lejtő felőli egy homlokzatra vonatkozó engedmény akkor érvényesíthető, ha a csatlakozó rendezett terep lejtése az eredeti tereplejtést követi, illetve a tereprendezésből adódóan az eredeti és a 18

20 rendezett terep magassági különbsége nem haladja meg az 1,0 m-t. (3) Az épület egy-egy homlokzatára vonatkozóan az építési övezetben rögzített legnagyobb homlokzatmagasság értékét is be kell tartani. Az épület magassági méretei együttesen kell, hogy megfeleljenek az építménymagasság és a homlokzatmagasság előírt méreteinek. (4) A homlokzatmagasság meghatározásánál a metszésvonal feletti tetőfelépítmények magasságát, illetőleg a pinceszint terepcsatlakozástól mért látható homlokzatának magasságát a homlokzatmagasság számításánál figyelembe kell venni: a) ha az adott homlokzat szélességi méretének 1/3-át meghaladja vagy, b) ha a tetőfelépítménynek a metszésvonaltól mért magassága nagyobb, mint 3,0 m vagy, c) ha a homlokzat metszésvonalára fektetett 45 fokos sík alatt lévő építményrész hátrahúzott homlokzata és a metszésvonal közötti vízszintesen mért távolság kisebb 12,0 m-nél. A pinceszint látható felületét akkor kell a homlokzatmagasság értékéhez hozzászámítani, ha annak magassági értéke nagyobb, mint a terepcsatlakozástól mért 3,0 m, és/vagy szélessége nagyobb, mint a homlokzat szélességének 1/3-a. A számítás során az átlagértékbe az a)-c) pontok szerint figyelembe veendő építményrész terepcsatlakozásától számított magasságát is be kell számítani. (5) Zártsorú épületcsatlakozás esetén az új vagy átépítésre kerülő épület közterület felőli homlokzatának magassága nem haladhatja meg a szomszédos épület meghatározó párkánymagasságát 0,5 m-rel nagyobb mértékben a csatlakozástól mért 3,0 m-es szakaszon. Ha a meglévő épület magassága a szomszédos épületnél 0,5 m-rel nagyobb, akkor az eredeti magasság átépítés esetén megmaradhat, de magassága tovább nem növelhető. (6) Amennyiben a szomszédos épülethez az épület vagy épületbővítés nem csatlakozik, az (5) bekezdés szerinti magasság közterületi szakasz 10 % feletti lejtése kivételével legfeljebb 1,0 m-rel haladhatja meg a szomszédos épületek magasságát. A járművek elhelyezésére vonatkozó általános rendelkezések 35. (1) A parkolási igényeket új építés esetén, telken belül kell kielégíteni. (2) A területen nem közforgalmi (turista) busz számára parkoló-területet csak a SZT-en feltüntetett helyen szabad elhelyezni. (3) Ahol a telekre a gépjárművel való bejutás és ott a parkolás biztosítása a meglévő terepviszonyok vagy meglévő épület miatt vagy forgalomtechnikai okból nem lehetséges, a vonatkozó önkormányzati rendelet figyelembevételével a parkolás más területen is biztosítható a (4) bekezdésben foglalt kivétellel. (4) A forgalomcsillapított vegyes használatú közterületként jelölt közterületről megközelíthető telkek esetén a vonatkozó önkormányzati rendelet szerinti közterületen való parkoló kialakítás csak lakás rendeletetési egység kialakítása vagy lakóépület esetén lehetséges a (3) bekezdés figyelembevételével. Egyéb rendeltetésű épület, vagy önálló rendeletetési egység esetén: a) szállásférőhely csak magántelken belüli parkolás biztosítása mellett létesíthető, b) az övezetben megengedett egyéb vendégforgalommal járó - rendeltetési egység létesítése esetén a parkolást a vegyes használatú területként jelölt közterületeken kívül de 500 m-es gyaloglási távolságon belül kell biztosítani. (5) Amennyiben a már meglévő épület miatt a személygépjármű tárolás másként a telken belül nem oldható meg, megengedhető az oldalkert 19