A DEBRECENI EGYETEM HALLGATÓI FELVÉTELI SZABÁLYZATA

Átírás

1 A DEBRECENI EGYETEM HALLGATÓI FELVÉTELI SZABÁLYZATA A évi CXXXIX. törvény a felsőoktatásról 21. (4), 22. (5) bk., valamint a 269/2000. (XII. 26.) Kormányrendelet (továbbiakban: Rendelet) 18. -ában kapott felhatalmazás alapján a Debreceni Egyetem Szenátusa a felvételi eljárás rendjét az alábbiakban szabályozza: 1. A szabályzat hatálya (1) E szabályzat hatálya a Debreceni Egyetemre (a továbbiakban: Egyetem), első és második, illetve további alapképzésre, kiegészítő alapképzésre és mesterképzésre, valamint felsőfokú szakképzésre jelentkező magyar és nem magyar állampolgárokra terjed ki. Nem terjed ki a nem magyar állampolgárok idegen nyelven folyó költségtérítéses képzésére. (2) A doktori (PhD) képzésre és a szakirányú továbbképzésre történő jelentkezésre vonatkozó előírásokat külön szabályzatok határozzák meg. (3) A nem magyar állampolgárságú jelentkezőkre vonatkozó szabályokat a külföldiek magyarországi és a magyarok külföldi felsőfokú tanulmányainak egyes kérdéseiről szóló 157/2001. (IX. 12.) Korm. rendelet szabályozza. 2. Jelentkezés felvételi eljárásra (1) A felvételi eljárás az OM által kiadott A jelzésű jelentkezési törzslap és legalább egy B jelű intézményi jelentkezési lap (a továbbiakban: jelentkezési lapok) benyújtásával kezdődik. A Felsőoktatási Felvételi Tájékoztatóban (a továbbiakban: Tájékoztató) meghatározott feltételekkel és módon a jelentkezési lapok benyújtása elektronikus módon is történhet. (2) A karok a felvételi kérelem megalapozott elbírálásához szükséges, ezen szabályzat kari sajátosságokat tartalmazó mellékletében (a továbbiakban: melléklet) meghatározott további információkat is kérhetnek. (3) A jelentkezési lapokat a Tájékoztatóban meghatározott módon kell kitölteni, és az ott megjelölt helyekre kell benyújtani. Az A és a B jelű jelentkezési lapon szereplő adatok eltérése esetén az A jelű jelentkezési törzslapon feltüntetett adatokat kell figyelembe venni. Ha jogszabály másként nem rendelkezik az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamának állampolgára kivételével a nem magyar állampolgárok csak költségtérítéses képzésre jelentkezhetnek. A jelentkezési lapon közölni kell az állampolgárságukat is. Az 1. (3) bekezdésében szereplő rendelet alapján elnyert ösztöndíj esetén tanulmányaikat államilag finanszírozott képzésben folytathatják. (4) A jelentkezési laphoz csatolandó mellékleteket és a csatolás módját, a felvételi eljárási díj összegét, a benyújtás határidejét is a Tájékoztató általános és az Egyetem karaira/szakjaira vonatkozó különös részei tartalmazzák. Amennyiben a jelentkező elektronikus módon jelentkezik, a Tájékoztatóban meghatározott feltételekkel és módon a Rendelet 5. (1)-(3) bekezdésében meghatározott dokumentumok benyújtása is történhet elektronikusan. 1

2 (5) A karok/önálló intézetek (továbbiakban: kar) a jelentkezők számára kötelesek biztosítani az egyetemi felvételi szabályzat megismerhetőségét. (6) Ha a jelentkezési lap, és az ahhoz tartozó mellékletek hiányosak, továbbá a jelölt a felhívás ellenére sem végzi el a pótlást, akkor kizárja magát a további felvételi eljárásból. A jelentkezési határidő lejárta után kiállított okiratok és egyéb igazolások másolatát az OM által meghatározott és a Tájékoztatóban közölt határidőig kell benyújtani az illetékes karra. Az eredeti okiratot a hallgatói jogviszony létesítésekor kell bemutatni. (7) A jelentkező a felvételi eljárás során egy alkalommal az OM által megadott, és a Tájékoztatóban közzétett határidővel és módon módosíthatja az általa meghatározott jelentkezési sorrendet. (8) Nem vehető fel felsőoktatási intézménybe beleértve az intézményben második szakra jelentkezőket is az, aki az (1) bekezdésben meghatározott jelentkezési lapokat a megadott határidőig nem adja be. (9) A karok által meghatározott követelményeket a felvételi kérelmek benyújtási határideje előtt legalább 2 évvel korábban nyilvánosságra kell hozni. (10) Ahol a Rendelet a felvételi követelményeket vagy a felsőoktatási intézmények feladatait szakcsoportra határozza meg, ott azokat a többciklusú felsőoktatási képzési szerkezet bevezetésének egyes szabályairól szóló 289/2005. (XII. 22.) Korm. rendelet szerint indított képzések esetén képzési területre, illetőleg képzési ágra vonatkozóan kell teljesíteni. Ahol a Rendelet a felvételi követelményeket vagy a jelentkezők számára meghatározott feladatokat szakra határozza meg, ott azokat a többciklusú képzésre vonatkozó rendelet szerint indított képzések esetén alapképzési szakra, illetőleg szükség szerint azon belül szakirányra vonatkozóan kell teljesíteni. Az e bekezdés szerint meghatározott konkrét követelményeket és feladatokat a melléklet szabályozza. (11) Alapképzésre történő jelentkezés feltétele az érettségi vizsga sikeres teljesítése. (12) Alapképzésre történő jelentkezéshez az adott képzési területen képzést folytató felsőoktatási intézmények közösen határozzák meg, hogy mely vizsgatantárgyakból szükséges az emeltszintű érettségi vizsga letétele. (13) Mesterképzésre az jelentkezhet, aki alapképzésben fokozatot és szakképzettséget tanúsító oklevelet szerzett. (14) A mesterképzésre történő jelentkezés további feltételeit a melléklet határozza meg, azzal a megkötéssel, hogy azonos felvételi követelményeket kötelesek alkalmazni, függetlenül attól, hogy a jelentkező mely felsőoktatási intézményben szerezte az oklevelet. (15) A felsőfokú szakképzésre jelentkezés feltétele a (16)-(18) bekezdésben foglaltak kivételével az érettségi vizsga sikeres teljesítése. (16) Felsőfokú szakképzésre történő jelentkezéshez a karok maguk határozzák meg, hogy a felvételi kérelem elfogadásához az érettségi vizsga egyes vizsgatantárgyaiból milyen szintű vizsga letétele szükséges, továbbá milyen vizsgaeredmény és milyen középiskolai 2

3 tanulmányi eredmény elérésére, illetve milyen szakképesítés meglétére van szükség. (17) Azon felsőfokú szakképzés esetén, amely egészségügyi, pályaalkalmassági követelményekhez kötött szakképesítés megszerzésére készít fel, csak azokat lehet felvenni, illetve átvenni, akik ezen alkalmassági követelményeknek megfelelnek. Az alkalmassági feltételek teljesítéséről, illetve azok igazolásáról a melléklet rendelkezik. (18) A szakmai alkalmassági vizsgához kötött felsőfokú szakképzések esetében a karok e szabályzat 6. -ában foglaltaknak megfelelően szervezik meg a szakmai alkalmassági vizsgákat. Ha a felsőfokú szakképzést a kar gazdálkodó intézménnyel vagy középiskolával közösen szervezi, a szakmai alkalmassági vizsga követelményeit a kar a gyakorlati képzés szervezőjével, illetve a középiskolával közösen állapítja meg. 3. Rangsorolás, többletpontok (1) Az alapképzésre történő felvételre benyújtott jelentkezési kérelmeket az egyes képzési területekre meghatározott egységes felvételi követelmények alapján, képzési áganként, szakonként kell rangsorba állítani. A felvételi feltételeket teljesítők felvételi kérelmét a felvételi rangsorban elért helyük alapján kell teljesíteni oly módon, hogy a felvételi rangsorban előbb állók kérelmét kell az általuk megadott intézményi rangsor szerint teljesíteni. Ennek során kötelezően figyelembe kell venni a Kormány által meghatározott, országosan felvehető államilag finanszírozott hallgatói létszámot és az oktatási miniszternek külön jogszabály alapján meghozott döntését. (2) A rangsorolást 120 pontos rendszerben, pontszámban kell kifejezni. (3) A felvételi összpontszámot a következőképpen kell meghatározni: a) a hozott pontok (maximum 60 pont) és a szerzett pontok (maximum 60 pont) összegzésével, vagy b) az érettségi vizsgatantárgyak alapján szerzett pontok megkettőzésével (maximum 120 pont), c) a Konzervatóriumban a gyakorlati vizsgán szerzett pontok (maximum 60 pont) megkettőzésével. d) A felsőfokú szakképzés befejezését követően szakirányú alapképzési szakon a felvételi pontszámot a képzés négy félévének tanulmányi átlagából számított átlageredmény 24- szerese adja. (4) Államilag finanszírozott alapképzésre történő jelentkezés esetén az érettségi évében és az azt követő három évben, költségtérítéses alapképzésre történő jelentkezés esetén az érettségi évében és az azt követő öt évben a (3) a) és b) bekezdésekben meghatározott számítási módok közül azt kell alkalmazni, amelyik a jelentkező számára előnyösebb. (5) A felsőoktatási intézmény a felvételi eljárás során a szakcsoportra jelentkezési feltételként, illetve választható módon meghatározott tárgyakból az emelt szinten teljesített legalább közepes érettségi vizsgáért többletpontot ad. Az adott alapképzési szakon többletpont legfeljebb két emelt szinten teljesített tantárgyi vizsgáért adható. Többletpont az emelt szintű érettségiért csak abban az esetben adható, ha a jelentkező e vizsgaeredmény alapján kéri az 5. (1)-(2) bekezdésében meghatározott szerzett pontjai megállapítását. (6) Ha a jelentkező a (5) bekezdés alapján jogosult az emelt szintű érettségi vizsgáért járó 3

4 többletpontra, és olyan szakra jelentkezik, ahol két érettségi vizsga alapján számolják ki a szerzett pontjait, emelt szintű érettségi vizsgatárgyanként 7-7 többletpontot kap. Amennyiben olyan szakra jelentkezik, ahol egy vizsgatárgyból számolják ki a szerzett pontjait, 14 többletpontra jogosult. (7) A felsőoktatási intézmény legfeljebb két államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsgáért nyelvvizsgánként a) középfokú C típusú nyelvvizsga esetén 7 pontot, b) a felsőfokú C típusú nyelvvizsga esetén 10 pontot ad, az így adott pontok száma január 1-jétől összesen legfeljebb 10 pont lehet. Államilag elismert középfokú A vagy B típusú, illetve felsőfokú A vagy B típusú vagy azzal egyenértékű nyelvvizsgával rendelkezőnek akkor jár 7, illetve 10 többletpont, ha a jelentkező sajátos nevelési igénye miatt a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény 30. -ának (8) bekezdése szerinti döntés alapján, igazoltan - nem tudja a C típusú nyelvvizsgát letenni. Egy adott idegen nyelvből a jelentkező döntése alapján csak egy jogcímen, az (5) bekezdés, vagy e bekezdés a) vagy b) pontjai alapján egyszer adható többletpont. (8) A karok a Rendelet 6. (7), (11) bekezdésében foglalt szabályok figyelembevételével a mellékletben meghatározott módon a felvételi eljárás során többletpontokat adhatnak. (9) Az (5) (8) bekezdések alapján adható többletpontok összege legfeljebb 24 pont lehet. (10) Szakiránynak megfelelő jelentkezés esetén azoknak a jelentkezőknek, akik a versenykiírásnak megfelelően az oktatási miniszter által ajánlott Országos Középiskolai Tanulmányi és Országos Szakmai Tanulmányi Versenyeken emelt szintű érettségi eredménynek megfelelő helyezést értek el, a (9) bekezdés szerinti maximális többletpontot kell meghatározni. 4. A középiskolai eredmény alapján történő pontszám kiszámítása (Hozott pontok) (1) A középiskolai tanulmányi eredmények alapján pontszámot csak osztályzatból lehet képezni, a következők szerint: a) öt tantárgy: a magyar nyelv és irodalom, a történelem, a matematika, egy választott tárgy, valamint egy választott idegen nyelv (vagy nemzetiségi nyelv és irodalom) utolsó - tanult - két év végi érdemjegyeinek összege, valamint b) az érettségi érdemjegyek átlagának kétszerese, egész számra kerekítve. (2) A középiskolai eredmény meghatározásánál szakközépiskolában folytatott tanulmányok esetén - a felvételiző választása szerint - egy, legalább két évig tanult, a választott szakiránynak megfelelő szakmai előkészítő, szakmai alapozó tárgy is figyelembe vehető. (3) Az (1)-(2) bekezdés alapján számított pontok az úgynevezett hozott pontok, amelyeknek az összértéke legfeljebb 60 pont lehet. (4) A jelentkezés évében érettségizők esetében az (1) bekezdés a) pontjában, továbbá a (2) bekezdésben meghatározott tantárgyak 12. (illetve 13.) évfolyamon az év végén kapott osztályzatai is figyelembe vehetők a melléklet szerint. (5) Középszintű érettségi vizsga esetén az elérhető pontszámok százalékos teljesítésének 4

5 osztályzatban történő kifejezése a következő: a) % elérése esetén jeles (5) b) 60-79% elérése esetén jó (4) c) 40-59% elérése esetén közepes (3) d) 20-39% elérése esetén elégséges (2) e) 0-19% elérése esetén elégtelen (1) Emelt szintű érettségi vizsga esetén az elérhető pontszámok százalékos teljesítésének osztályzatban történő kifejezése a következő: a) % elérése esetén jeles (5) b) 47-59% elérése esetén jó (4) c) 33-46% elérése esetén közepes (3) d) 20-32% elérése esetén elégséges (2) e) 0-19% elérése esetén elégtelen (1) A kétszintű érettségi vizsga bevezetése előtt tett tantárgyi érettségi vizsga középszinten tett érettségi vizsgának minősül, és az érdemjegyek a következő százalékos teljesítésnek felelnek meg: a) jeles (5) 100% b) jó (4) 79% c) közepes (3) 59% d) elégséges (2) 39% (6) Hozott pontot lehet és kell számítani: a) az államilag finanszírozott képzésben az érettségi évében és az azt követő három évben; b) költségtérítéses képzésben és felsőfokú szakképzésben az érettségi évében és az azt követő öt évben. A hozott pont számítása a kar döntésétől függ: a) a művészeti szakcsoportban; b) külföldi és külföldi rendszerű középiskolai bizonyítvány alapján; c) a felsőfokú szakképzésben az érettségi évét követő öt éven túl. Nem lehet hozott pontot számítani: a) az államilag finanszírozott képzésben az érettségi évét követő három éven túl; b) a költségtérítéses képzésben az érettségi évét követő öt éven túl. (7) Magyar nyelv és irodalomból (vagy nemzetiségi nyelv és irodalomból) évente a két osztályzat átlagát kell számolni, majd azok összegét egész számra kell felkerekíteni. (8) január 1-jétől a felvételi eljárás során minden szakon a művészeti és a testkulturális szakcsoportba tartozók kivételével két vizsgatárgy alapján kell kiszámolni az 5. (1)-(2) bekezdésében meghatározott szerzett pontokat. A művészeti és a testkulturális szakcsoportba jelentkezők esetében a felvételi összpontszám kizárólag a felvételi teljesítmény alapján is megállapítható, erről a mellékletben kell rendelkezni. (9) A külföldön vagy külföldi rendszerű középiskolában folytatott tanulmányok során szerzett osztályzatok, továbbá külföldi oktatási intézményben szerzett és a Magyar Köztársaságban egyenértékűnek elismert érettségi bizonyítvány eredményeit felvételi szempontból, a bemutatott okmányok alapján a mellékletben meghatározott bizottságok minősítik, és a felvételi tantárgyakból megállapítják az egyes tantárgyak vizsgaszintjét és százalékos eredményét, 5

6 valamint a melléklet rendelkezik az érettségi vizsgán elért eredmények hozott pontként történő figyelembevételéről. (10) Amennyiben a jelentkezőnek az (1) bekezdés a) pontjában felsorolt tantárgyak valamelyikéből nincs osztályzata, a nem tanult tárgy helyett - a felvételiző választása szerint - egy másik, legalább két évig tanult tantárgyból elért osztályzatai is figyelembe vehetők. (11) Az érettségi érdemjegyek átlagának kiszámításakor az érettségi bizonyítványt, illetve azokat a tanúsítványokat kell figyelembe venni, amelyeket a jelentkező a Rendelet 5. (1)-(4) bekezdéseiben, illetve a Tájékoztatóban meghatározott módon a jelentkezési lapjához mellékel. 5. Az érettségi pontok számítása (Szerzett pontok) (1) A felvételi eljárás során a karok által a szakcsoportoknál meghatározott érettségi vizsgatantárgyak alapján kiszámolt pontok (a továbbiakban szerzett pontok) összértéke legfeljebb 60 pont lehet. (2) A karon az érettségi vizsgán vizsgatantárgyanként elért százalékos eredményeket 60, illetve 30 érettségi pontra kell átszámítani annak függvényében, hogy a felsőoktatási intézmény egy, illetve két tárgyat határoz meg kötelező vagy választható vizsgatantárgyként. Az érettségi pontokat a vizsgatantárgyak százalékos eredményeiből a közép- és az emelt szintű érettségi vizsga esetén azonos módon kell számítani. Az átszámítási kulcsokat a Rendelet 2. számú melléklete tartalmazza. (3) Az érettségi vizsgatantárgyak százalékos eredményét az érettségi bizonyítvány, illetve a jelentkező által benyújtott tanúsítványok alapján kell figyelembe venni. (4) A kétszintű érettségi vizsga bevezetése előtt tett tantárgyi érettségi vizsga eredményeinek átszámítását, valamint a középszintű vagy emeltszintű érettségi vizsga százalékos teljesítményeinek érettségi osztályzatra történő átszámítását az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI.13.) Korm. rendelet 41. (7) pontjában meghatározottak szerint végzik el a karok. (5) A felsőoktatási felvételi eljárás során a jelentkezési feltételként meghatározott emelt szintű érettségi vizsga teljesítését nem helyettesíti a (4) bekezdésben meghatározott Korm. rendelet 61. (10) bekezdése szerint a nyelvvizsga-bizonyítvány alapján kiadott érettségi bizonyítvány. (6) Munkaerő-piaci vagy oktatáspolitikai célok érdekében a felsőoktatási intézmények az oktatási miniszter kezdeményezésére és engedélyével a jelentkezők egy meghatározott körére vonatkozóan hirdethetnek olyan államilag finanszírozott képzést, ahol a felvételi eljárás során a (2)-(3) bekezdések rendelkezéseitől eltérhetnek. 6. Szakmai alkalmassági és gyakorlati vizsga (1) A felvételi eljárás során szervezhető szakmai alkalmassági és gyakorlati vizsgákról, valamint 6

7 az Európai Gazdasági Térséghez tartozó országok állampolgárai számára szervezhető magyar nyelvi alkalmassági vizsgáról a Rendelet 9. (8)-(10) bekezdésében, valamint az Ftv. 41. (3)- (6) és a 42. (2), (4) bekezdésében meghatározottak szerint a melléklet szerint döntenek. (2) Amennyiben a karok az (1) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján szakmai alkalmassági vagy gyakorlati vizsga előírásáról döntenek, azok megszervezésére és lebonyolítására, illetőleg az ezzel kapcsolatos feladatok ellátására a Rendelet 11. -ában meghatározott bizottságokat kötelesek létrehozni, és az eljárás során kötelesek a Rendelet aiban foglalt előírásokat betartani. (3) Ha a kar a felvételi kérelem elbírálásához vizsgán való részvételt ír elő, akkor fogyatékossággal élő jelentkező esetén a középiskolai tanulmányok során nyújtott mentesítést, a vizsgázás sajátos formáját biztosítani kell. Megilleti ez a jog azt is, akinek a középiskolai tanulmányai során nem biztosítottak ilyen lehetőséget, de igazolja, hogy fogyatékossággal élő. 7. A felvételi döntés (1) A felvételhez szükséges minimális teljesítmény meghatározása a megadott keretszámon belül ponthatár alkalmazásával történik. Ugyanazon felsőoktatási intézményben, karon, tagozaton, szakon, képzési formában az államilag finanszírozott képzésre és a költségtérítéses képzésre meghatározott ponthatárok eltérhetnek. A megállapított ponthatár fölött és a ponthatáron mindenkit fel kell venni; a ponthatár alatt senki nem vehető fel. (2) Felsőoktatási intézménybe a felsőfokú szakképzés kivételével csak az a jelentkező vehető fel, akinek az emelt szintű érettségiért járó többletpontokkal együtt, de más jogcímen adható többletpontok nélkül számított pontszáma eléri a 78 pontot. Felsőfokú szakképzésre felvehető az a jelentkező is, akinek a többletpontok nélkül számított pontszáma eléri a 72 pontot. (3) Fel kell venni a felsőoktatási intézménybe az olimpiai bajnokságokon 1-3. helyezést elért jelentkezőket bármely általuk választott tagozaton, szakon, szakpáron. (4) Nem veheti fel az intézmény az 1. (1) bekezdésében meghatározott képzésekre azt a jelentkezőt, akit az általa megadott intézményi jelentkezési sorrendben a megelőző felsőoktatási intézmény felvesz. (5) El lehet tekinteni a (4) bekezdésben foglaltaktól, amennyiben a felsőoktatási intézmény két szak egyidejű képzési lehetőségét előzőleg a jelentkezők számára meghirdette, továbbá közös képzés esetén. (6) A jelentkezők felvételéről a nappali tagozatos szóbeli érettségi vizsgák befejezését követő 30 napon belül kell dönteni. (7) A megállapított ponthatárt nyilvánosságra kell hozni, a felvett jelentkezők névsorát és eredményeit a mellékletben meghatározott módon közzé kell tenni. (8) A felvételről vagy a felvétel elutasításáról szóló értesítésben a jelentkezőt a karok kötelesek tájékoztatni a ponthatárról és az általa elért eredményekről. 7

8 (9) Nem utasítható el a felsőfokú szakképzésre történő felvétele annak, aki hallgatói szerződést kötött, feltéve, hogy az előírt pályaalkalmassági, egészségügyi és szakmai alkalmassági követelményeknek megfelelt, továbbá teljesítette a a jogszabályban meghatározott minimális felvételi feltételeket. 8. Sajátos rendelkezések (1) Második vagy további alapképzésre és első vagy további kiegészítő alapképzésre történő jelentkezés esetén a Rendelet 6. (1)-(2) bekezdésében foglaltak figyelembe vételével, a Rendelet a szerint a karok felvételi eljárást szervezhetnek, melynek formáit, a rangsorolás elveit és módját a mellékletben kell meghatározni és a Tájékoztatóban közzé kell tenni. (2) A felsőfokú szakképzésre történő jelentkezés esetén a felvételi eredmény megállapítása az érettségi évében és az azt követő öt évben a középiskolai eredmény számított (hozott pontok) megkettőzésével történik. Az 5 évnél régebben érettségizettek esetében a felvételi eljárás, a rangsorolás elveit és módját a 3. (1) és (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével a melléklet határozza meg. (3) A felvételi eljárásban a nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozó jelentkező használhatja anyanyelvét, amennyiben középiskolai tanulmányait az adott nyelven folyó vagy két tanítási nyelvű kisebbségi oktatásban végezte és az érettségi vizsgán az anyanyelvén vizsgázott. 9. Jogorvoslat (1) A felvételt megtagadó első fokon hozott döntés ellen a felvételi eljárásra vonatkozó jogszabályok és intézményi szabályzatok megsértésére történő hivatkozással az Ftv. 73. (2) bekezdésében meghatározottak szerint jogorvoslattal lehet élni (jogorvoslati kérelem). (2) A jogorvoslati kérelmet a döntés közlésétől számított 15 napon belül a rektornak címezve a kar Felvételi Irodájába kell benyújtani. (3) A kérelemről a Hallgatói Ügyek Jogorvoslati Bizottsága dönt a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül. (4) Az eljárási szabályokat A Debreceni Egyetem szabályzata a hallgatói jogorvoslati kérelmek benyújtásának és elbírálásának rendjéről című egyetemi szabályzat határozza meg. 10. Rendkívüli felvételi eljárás (1) Az oktatási miniszter döntése alapján rendkívüli felvételi eljárás is hirdethető (pl. keresztféléves képzés esetén). 8

9 (2) Az (1) bekezdésben meghatározott felvételi eljárásokra vonatkozó, a Rendelet ában foglaltaktól eltérő szabályokat a jelentkezés határidejét, módját és feltételeit, a felvételi és vizsgakövetelményeket, valamint a felvételi döntés határidejét a Tájékoztatóban vagy az OM hivatalos közleményében kell közzétenni. 11. A hátrányos helyzetű jelentkezőkre vonatkozó rendelkezések (1) Annak a hátrányos helyzetű jelentkezőnek, aki költségtérítéses képzésre nyert felvételt, az oktatási miniszter az adott szak képesítési követelményeiben meghatározott képzési időben engedélyezheti tanulmányainak államilag finanszírozott képzésben történő folytatását a hallgatóknak a felvételi eljárás során meghatározott összpontszáma alapján kialakított sorrendjében. (2) Ha a felsőoktatási intézményben nem indul költségtérítéses képzés, az Oktatási Minisztérium által kidolgozott mentor-program keretében az intézmény a hallgatóknak a felvételi eljárás során meghatározott összpontszáma alapján kialakított sorrendjében felveszi azt a hátrányos helyzetű jelentkezőt, aki az adott intézményben, tagozaton a szak államilag finanszírozott felvételi ponthatára legalább 80%-át, de nem kevesebb, mint a 7. (2) bekezdésében meghatározott pontszámot eléri. (3) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott módon állami támogatásban legfeljebb a felsőoktatási intézmény, kar adott szakja létszáma 3%-ának megfelelő számú hallgató részesülhet a szak létszámán felül, de a Kormány által jóváhagyott, évente felvehető államilag finanszírozott összlétszámon belül. (4) Hátrányos helyzetűnek minősül a jelentkező, aki a) a középfokú tanulmányai során átmeneti vagy tartós nevelésbe vett vagy állami gondozott volt, vagy b) a középfokú tanulmányai során rendszeres gyermekvédelmi támogatásban, illetve kiegészítő családi pótlékban részesült és a törvényes felügyeletet gyakorló szülők tanulmányaikat legfeljebb az iskola 8. évfolyamán fejezték be. (5) Annak a jelentkezőnek, aki az (1)-(4) bekezdések alapján biztosított kedvezményre igényt tart, a jelentkezési lapokhoz csatolnia kell az igazolást arról, hogy átmeneti vagy tartós nevelésbe vett vagy államilag gondozott volt, illetve a szülők a személyes adataik kezeléséhez való hozzájárulását is tartalmazó nyilatkozatát az iskolai végzettségükről és a rendszeres gyermekvédelmi támogatást, kiegészítő családi pótlékot igazoló dokumentumot. 12. A felvételi okmányok kezelése (1) A felvételi eljárás során keletkezett valamennyi dokumentum okmánynak minősül. Kezelésükért az illetékes kar tanulmányi osztálya ezen feladattal megbízott dolgozói és a vezetője felelős. (2) A jelentkezők személyes iratai és a felvételi eljárás során keletkezett okmányok bizalmas jellegűek. A felvételi okmányokra vonatkozó adatszolgáltatással kapcsolatban az adatok kezelésére vonatkozó szabályokat kell betartani. 9

10 13. Záró rendelkezések (1) A jelen szabályzat január 1-én lép hatályba, rendelkezéseit első ízben a 2005/2006. tanév felvételi eljárása során kell alkalmazni. Hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a október 19-én elfogadott és többször módosított, A Debreceni Egyetem hallgatói felvételi szabályzata című szabályzat. (2) A karok saját felvételi szabályzatukat december 31-ig kötelesek elkészíteni. (3) Jelen szabályzatot a Debreceni Egyetem Tanácsa december 2-án a 11. számú határozatával elfogadta. (4) A szabályzatot a Debreceni Egyetem Szenátusa június 22-én módosította, rendelkezéseit a évi felvételi eljárásra már alkalmazni kell. Debrecen, június 22. Dr. Nagy János rektor 10

11 A DEBRECENI EGYETEM HALLGATÓI FELVÉTELI SZABÁLYZATÁNAK KARI SAJÁTOSSÁGOKAT TARTALMAZÓ MELLÉKLETE Állam- és Jogtudományi Kar 2. (2)* A Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Karára alapképzésre lehet a jelentkezést benyújtani. a) Alapképzés nappali és levelező tagozaton folyik, nappali tagozatra érettségi vizsgával, levelező tagozatra érettségi vizsgával vagy diplomával lehet jelentkezni. b) Nappali tagozatra diplomával rendelkezők nem jelentkezhetnek, a párhuzamos képzésre jelentkezők csak költségtérítéses képzésben vehetnek részt. A költségtérítés mértékét évenként a Kari Tanács határozza meg, amelyről az érintetteket felvételük esetén írásban értesíti. c) Párhuzamos képzésre felvételi eljárás útján nyerhet felvételt a jelentkező. d) A levelező képzés költségtérítéses. A költségtérítés összege tanévenként változik, a tárgyévre vonatkozó díj összegét a Kar a Felsőoktatási Felvételi Tájékoztatóban teszi közzé. 2. (10) A felvételi eljárás feletti felügyeletet a dékán látja el. 3. (8) Az intézményi (kari) döntés alapján adható többletpontokat évente a Felsőoktatási Felvételi Tájékoztató közli. 4. (4) A hozott pontok számításakor a 11. és a 12. év végi eredményeket veszik figyelembe. 5. (2) a) A jogász szakon, valamint az igazgatásszervezői alapképzésben meghatározott érettségi vizsgatárgyak nappali és levelező tagozaton a magyar nyelv és irodalom, valamint a történelem. A jogász szak levelező tagozatán felsőfokú oklevéllel rendelkezők számára meghatározott vizsgatantárgy nincs. b) A felsőfokú oklevéllel rendelkezők számára hirdetett képzésben a pontokat az alábbiak szerint számítják: egyetemi oklevél főiskolai oklevél pontszám elégséges elégséges, közepes 105 közepes jó 110 jó (cum laude) jeles 115 jeles (summa cum laude) 120 c) Levelező tagozaton második alapképzés esetén mentesülnek a (2) bekezdésben foglalt pontszámítás alól azok a jelentkezők, akik az Államigazgatási vagy Rendőrtiszti Főiskolán a jelentkezést megelőző tíz éven belül legalább jó minősítésű oklevelet szereztek. *A -ok és bekezdések az egyetemi szabályzat rendelkezéseire utalnak. 11

12 Általános Orvostudományi Kar 4. (6) Nem lehet hozott pontot számítani: c) külföldi vagy külföldi rendszerű középiskolai eredményekből 4. (9) A felvételi eljárással kapcsolatos feladatokat az ÁOK Felvételi Bizottsága végzi. Az ÁOK Felvételi Bizottság elnöke az ÁOK dékánja, vagy az általa felkért személy lehet. Tagjait a Kar vezető oktatóiból és a Hallgatói Önkormányzatból a Bizottság elnöke kéri fel. Az elnök bízza meg a Kari Nyelvi Alkalmassági Vizsgabizottság elnökét és tagjait is. Az ÁOK Felvételi Bizottságának feladata a benyújtott dokumentumok alapján a jelentkezők felvételi pontjának meghatározása, hitelesítése, és a benyújtott kérelmek elbírálása. A Felvételi Bizottság elnöke Felvételi Albizottságokat kér fel a felvételi pontok hitelesítésére. A Felvételi Albizottság két tagból áll. A külföldi oktatási intézményben szerzett és a Magyar Köztársaságban egyenértékűnek elismert érettségi bizonyítvány eredményeit felvételi szempontból, a bemutatott okmányok alapján az ÁOK Felvételi Bizottsága minősíti. A minősítés szabályai és a leggyakrabban előforduló külföldi érettségi bizonyítványok átszámolási módja a következő: A Felvételi Bizottság a nem magyar állampolgárságú jelentkezőknél csak szerzett pontot számít, és az átszámítás módját a következőképpen határozta meg. A felvételi pontokat hitelesítő Felvételi Albizottságok, a külföldön szerzett érettségi jegyeit, az OFIK honlapján megjelent OM ajánlásának megfelelően magyarországi érdemjegyekre konvertálja, az alábbiakban részletezett módon, és középszintű érettségi osztályzatként számolja át felvételi pontokká a következőképpen: Jeles 5 100% 30 Jó 4 79% 27 Közepes 3 59% 23 Elégséges 2 39% 19 KÜLFÖLDI ÉRETTSÉGI SZERZETT PONTJAINAK ÁTSZÁMÍTÁSA UKRAJNA JUGOSZLÁVIA UKRÁN MAGYAR FELVÉTELI PONT JUGOSZLÁV MAGYAR FELVÉTELI PONT 10, 11, Odican kitűnő 30 7, 8, Vri odobar jeles 27 4, 5, Dobar jó 23 1, 2, Dovoljan elégséges 19 NINCS Nedovoljan elégtelen - 12

13 ROMÁNIA SZLOVÁKIA ROMÁN MAGYAR FELVÉTELI PONT SZLOVÁK MAGYAR FELVÉTELI PONT Vyborny kitűnő Chválitebny dicséretes Dobry jó Dostatocny elégséges Nedostatocny elégtelen HORVÁTORSZÁG HORVÁT MAGYAR FELVÉTELI PONT 5 - Odican jeles Vri odobar jó Dobar közepes Dovoljan elégséges Nedovoljan elégtelen - A Nemzetközi Érettségi jegyeit is az OFIK honlapján megjelent OM ajánlásnak megfelelően számolják a Bizottságok. 5. (1) A DE ÁOK biológia és kémia vagy fizika érettségi vizsgatantárgyak alapján kiszámolt pont (továbbiakban szerzett pontok) összértéke legfeljebb 60 pont. 6. (1) A felvételi eljárás során a külföldi állampolgárok kötelesek magyar nyelvi alkalmassági vizsgát tenni. Kivételt képez, ha a külföldi állampolgár magyar nyelvű középiskolában végezte tanulmányait és erről hitelt érdemlő igazolást nyújt be. 6. (2) A Kari Nyelvi Alkalmassági Vizsgabizottság felelős a nyelvi alkalmassági vizsga megszervezéséért és lebonyolításáért, amely írásbeli és/vagy szóbeli részből áll. 8. (1) Második vagy további alapképzésre való jelentkezés esetén a fogorvos, gyógyszerész és egészségügyi főiskolai diplomával rendelkező jelentkezők esetében a rangsorolás módja a diploma átlagának 24-szeresét adó pontszám. Más oklevéllel rendelkezőknek érettségi vizsgát kell tenniük a szakcsoporthoz tartozó tantárgyakból. Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Kar 3. (8) Az Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Karon a Szabályzat (5)-(7) bekezdésében foglaltakon túl a felvételi eljárás során a következő többletpontok adhatóak: - Országos Képzési Jegyzékben szereplő, szakiránynak megfelelő emeltszintű vagy felsőfokú szakképesítésért, illetve szakirányú technikusi képesítő bizonyítványért legfeljebb 3 pont, - Olimpiai sportágban Világ- és Európa-bajnokságon elért legalább 3. helyezésért vagy olimpiai sportágban országos bajnokságban elért legalább 3. helyezésért legfeljebb 3 pont. 4. (4) A középiskolai eredmény meghatározásánál szakközépiskolában folytatott tanulmányok esetében a felvételiző választása szerint egy, legalább két évig tanult, a 13

14 választott szakiránynak megfelelő szakmai előkészítő, szakmai alapozó tárgyat is figyelembe vesz a kar a Felvételi Tájékoztatóban meghatározottak szerint. 8. (1) Az Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Kar felvételi eljárásának rangsorolási elvei második vagy további alapképzés és első vagy további kiegészítő alapképzésre történő jelentkezés esetén: A Karon a felvételi rangsor kialakítása az alapdiploma eredménye alapján történik. 8. (2) Felsőfokú szakképzésre történő jelentkezéskor öt évnél régebben érettségizettek esetében hozott pont hiányában az érettségi átlagának 24-szeresével történik a pontszámítás. Felsőfokú szakképzés elvégzését követően szakirány szerinti jelentkezés esetén a felvételi pontszámot a hozott pontok megkettőzésével, vagy a képzés négy félévének tanulmányi átlagából számított átlageredmény 24-szereseként számítjuk (abban az esetben, ha OKJ-s vizsgát tett). Bölcsészettudományi Kar 2. (5) A kar az egyetemi felvételi szabályzat megismerését a kari honlapon ( történő nyilvánosságra hozással biztosítja. 2. (10) A felvételi eljárás feletti felügyeletet a kar dékánja, vagy az általa megbízott kari vezető látja el. 3. (8) A kar a felvételi többletpontokat az alapképzésben a kötelezően előírtakon kívül az alábbi területeken biztosítja: - az érvényes képzési jegyzékben szereplő, szakiránynak megfelelő emelt szintű vagy felsőfokú szakképzettségért legfeljebb 7 pont, - olimpiai sportágban világ- és Európa-bajnokságon elért legalább 3. helyezésért 5 pont, - olimpiai sportágban országos bajnokságon elért legalább 3. helyezésért 3 pont. 4. (4) A kar a hozott pontok számítása során a jelentkezés évében érettségiző, felvételre jelentkező pályázó esetén a 12. (13.) évfolyamon a félévkor kapott osztályzatait veszi figyelembe. 4. (6) A kar a külföldi és a külföldi rendszerű középiskolai bizonyítvány alapján hozott pontokat nem számít. 4. (9) Nem magyar állampolgárságú jelentkezők külföldön szerzett érettségi eredményét a kar az OM ajánlásainak megfelelően fogadja el, figyelembe véve az adott érettségi vizsga közép-, illetve emelt szintjét. 7.. (7) A felvételi eljárási rendnek megfelelően a kar honlapján, illetve személyre szóló értesítésben tájékoztatja a hallgatókat az általuk elért eredményről, sikeres felvételi vizsga esetén további teendőikről. 8. (1) A kiegészítő, másoddiplomás képzésre jelentkezők számára azokon a szakokon, amelyeken a jelentkezések - az utóbbi három év átlagában - a tervezett irányszámot több mint kétszeresen meghaladták, a kar írásbeli felvételi vizsgát írhat elő, amelynek feltételeit az aktuális Felvételi Tájékoztatóban teszi közzé. A többi szakon a jelentkezők számának 14

15 függvényében dönthet a kar arról, felvételi mentességet biztosít-e, vagy pedig a korábbi oklevél minősítésének 24-szeresével számolva felvételi pontokat számít, s ennek alapján alakul ki a felvételi rangsor. A kari döntést a kari honlapon nyilvánosságra kell hozni. Debreceni Egyetem Konzervatóriuma 2. (2) A felvételi kérelem elbírálásához tájékoztatót kérünk a jelentkező eddigi szakmai tevékenységéről. 3. (8) A Konzervatórium a felvételi eljárás során nem ad többletpontot. 4. (6) A hozott pont számítása a kar döntésétől függ: a) a művészeti szakcsoportnál hozott pont nincs, csak a rendelet szerint a nyelvvizsgák után járó pontokat számítjuk be. 4. (8) A művészeti szakcsoportba jelentkezők esetében a felvételi összpontszám kizárólag a felvételi teljesítmény alapján állapítható meg. A pontszámítás alapja a gyakorlati vizsgán szerzett maximum 60 pont, melynek megkettőzésével jön létre az összpontszám. A felvételi eljárásban sorrend szerint legelső a főtárgy(ak) vizsgája. A felvételi vizsga akkor folytatható a kapcsolódó tárgyak vizsgáival, ha a főtárgy pontszám eléri a 40 pontot. Szolfézsből, zeneelméletből és zongorából az értékelés megfelelt/nem felelt meg. Eredményes gyakorlati (főtárgyi) vizsga esetén sem vehető fel az, aki az alkalmassági vizsgán nem felelt meg értékelést kap. 6. (1) A felvételi eljárás a Konzervatóriumban gyakorlati főtárgy vizsgából és más, a Felvételi Tájékoztatóban meghirdetett kiegészítő tantárgyak alkalmassági ( írásbeli és szóbeli) felvételi vizsgájából áll. A főtárgy és más tantárgyak felvételi anyagát a Konzervatórium tantárgyi leírásai tartalmazzák, valamint a honlapon is megtekinthetők. A Konzervatórium hangszeres és magánének főtárgy vizsgái nyilvánosak, a főtárgyon kívüli kötelező tárgyak felvételi vizsgája komplex vizsga keretében, gyakorlati-, írásbeli- és szóbeli formában zajlik. Ez a vizsgafolyamat zártkörű. A kötelező tárgyi vizsgákon kapott értékelést a hallgató megismerheti a vizsga befejeztével. 6. (2) A Konzervatórium a felvételi vizsgákkal kapcsolatos feladatok ellátására az alábbi bizottságokat hozza létre: - Felvételi Bizottság - Vizsgáztató Bizottságok A felvételi vizsgákkal kapcsolatos feladatok ellátására csak olyan oktató kérhető fel, aki büntetőjogi felelőssége tudatában, írásban nyilatkozik arról, hogy egyéni felkészítést nem végzett olyan jelentkezőnél, aki arra a szakra jelentkezik, amelyen az oktató is dolgozik, közvetlen hozzátartozója nem tesz felvételi vizsgát erre a szakra, és aki elfogulatlansági nyilatkozatot tesz a felvételizőkkel szemben. Kivétel az az oktató, aki a saját szakára jelentkező felvételizőt zeneművészeti szakközépiskolában tanította. A felvételi eljárás szabályainak betartását a Konzervatórium igazgatója felügyeli, aki beszámolási kötelezettséggel tartozik a Debreceni Egyetem oktatási rektorhelyettesének. 15

16 A Felvételi Bizottság a) Feladata a Konzervatóriumban folyó felvételi eljárás irányítása, a felvételhez szükséges minimális teljesítmény meghatározása, határozat a felvétel kimondásáról és a jelentkező értesítése a hozott döntésről. b) A Felvételi Bizottság joga a felvételi vizsgákkal kapcsolatos panaszok elbírálása. A döntést legkésőbb 72 órával a ponthatárok országos véglegesítése előtt meg kell hozni. c) A Felvételi Bizottság tagjai: az igazgató, a Zongora-, a Magánének-, a Fafúvós-, a Rézfúvós és Ütőhangszer-, a Vonós- és a Zeneelmélet- szolfézs, karvezetés Tanszék vezetője, az igazgatóhelyettes és tanácskozási joggal a tanulmányi vezető. A felvételi Bizottság elnöke a Konzervatórium igazgatója. A Hallgatói Önkormányzat elnöke szintén tagja a testületnek. d) A Felvételi Bizottság a felvételhez szükséges minimális teljesítményt a keretszámon belül a ponthatár alkalmazásával határozza meg. A megállapított ponthatárt elérő és az azt meghaladó pontszámot elért jelölteket fel kell venni, ponthatár alatt senki sem vehető fel. Fellebbezéssel az a jelölt élhet, aki a felvételi eljárás folyamán jogsértés miatt került hátrányos helyzetbe. A Vizsgáztató Bizottságok a) A meghirdetett szakokra, képzési formákra jelentkező felvételizők tehetségszintjének, felkészültségének, a szakmai alkalmasság megvizsgálásának feladata a Vizsgáztató Bizottságok felelőssége. A Vizsgáztató Bizottságok összetételére a tanszékvezetők tesznek javaslatot. A felkért oktatók munkaköri feladatként látják el a vizsgáztatás feladatát. A Vizsgáztató Bizottság elnököt választ. b) A Vizsgáztató Bizottságok tagjait úgy kell kiválasztani, hogy a tagok között helyet kapjanak a főiskolai tanárok, docensek valamint a hallgatók képviselői. c) A Vizsgáztató Bizottság döntéseit szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a bizottság elnöke dönt. d) Ha a jelentkező jogsértést tapasztal az eljárás során, azt a felvételi vizsgát követő második nap végéig írásban közli a Konzervatórium igazgatójával. A határidő elmulasztása esetén igazolásnak helye nincs. A benyújtott panaszt az igazgató három munkanapon belül kivizsgáltatja a Felvételi Bizottsággal és a döntésről három napon belül értesíti a jelentkezőt. e) A Vizsgáztató Bizottság szabályosan meghozott szakmai döntéseit semmilyen magasabb fórum nem vonhatja kétségbe, nem változtathatja meg. 7. (7) A főtárgy vizsgákon elért pontszámot az adott szak felvételi vizsgájának lebonyolítása után (többnapos vizsgánál a legutolsó vizsganap végén) a Vizsgáztató Bizottságok írásbeli közlése alapján tesszük közzé. Egészségügyi Főiskolai Kar 2. (2) A B jelű intézményi jelentkezési laphoz csatolni kell az alábbi dokumentumok másolatát: - középiskolai bizonyítvány (összes évfolyam: általában ), - az ápoló szakirány levelező tagozatára és az orvosi laboratóriumi és képalkotó diagnosztikai analitikus alapszak levelező tagozatára jelentkezők esetén a munkaviszonyról, illetve gyakorlatról szóló igazolás, a szükséges szakképesítést igazoló okirat. Beérkezési határidő: július (5) A kar felvételi szabályzatát a kar honlapján az elfogadástól számított 3 munkanapon belül közzé kell tenni.

17 3 (8) A kar a felvételi eljárás során az alábbi többletpontokat biztosítja: (OKJ-s szakképesítés, OKJ szám) ÁPOLÁS ÉS BETEGELLÁTÁS ALAPSZAKON Ápoló Klinikai szakápoló Szülésznő Csecsemő- és gyermekápoló Csecsemő- és kisgyermekgondozó Egészségügyi szakasszisztens (a tevékenység megjelölésével) Egészségügyi szakdolgozó (a tevékenység megjelölésével) EGÉSZSÉGÜGYI GONDOZÁS ÉS PREVENCIÓ ALAPSZAKON Ápoló Klinikai szakápoló Szülésznő Csecsemő- és gyermekápoló Csecsemő- és kisgyermekgondozó Egészségügyi szakasszisztens (a tevékenység megjelölésével) Egészségügyi szakdolgozó (a tevékenység megjelölésével) Mentálhigiénés asszisztens SZOCIÁLIS MUNKA ALAPSZAKON Szociális asszisztens Szociális gondozó és szervező Mentálhigiénés asszisztens EGÉSZSÉGÜGYI SZERVEZŐ ALAPSZAKON Ápoló Csecsemő- és gyermekápoló Csecsemő- és kisgyermekgondozó Egészségügyi menedzser Egészségügyi szakasszisztens (a tevékenység megjelölésével) Egészségügyi szakdolgozó (a tevékenység megjelölésével) Foglalkozás-egészségügyi szakápoló Fogtechnikus Gazdasági informatikus I Információrendszer-szervező Informatikai statisztikus és gazdasági tervező Informatikus (a tevékenység megjelölésével) Képi diagnosztikai asszisztens Mentálhigiénés asszisztens Mérlegképes könyvelő (a szak megjelölésével) Orvosdiagnosztikai laboratóriumi technológus Orvosi laboratóriumi technikai asszisztens Számítástechnikai programozó Számítógép rendszerprogramozó Szülésznő ORVOSI LABORATÓRIUMI ÉS KÉPALKOTÓ DIAGNOSZTIKAI ANALITIKUS ALAPSZAKON Hisztokémiai és immunológiai szakasszisztens Citológiai szakasszisztens Mikrobiológiai laboratóriumi szakasszisztens Klinikai laboratóriumi szakasszisztens Orvosi laboratóriumi technikai asszisztens

18 Kórszövettani-szövettani szakasszisztens Transzfuziológiai szakasszisztens Orvosdiagnosztikai laboratóriumi technológus Elektronmikroszkópos szakasszisztens Képi diagnosztikai asszisztens Röntgen- műtős szakasszisztens Képi diagnosztikai és intervenciós asszisztens Az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) szereplő, a szakiránynak megfelelő, egy emelt szintű vagy felsőfokú szakképzettségért vagy technikusi képesítő bizonyítványért (az ápoló szak levelező tagozatára jelentkezőknek egy végzettség a jelentkezés feltétele, azért többletpont nem adható) 5 pont. Az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) szereplő, a szakiránynak megfelelő, két vagy több emelt szintű vagy felsőfokú szakképzettségért vagy technikusi képesítő bizonyítványért összesen 7 pont. Országos Ifjúsági Tudományos Innovációs Versenyen elért legalább 3. helyezésért 5 pont. Olimpiai sportágban világ- és Európa-bajnokságon elért legalább 3. helyezésért 5 pont. Olimpiai sportágban országos bajnokságon elért legalább 3. helyezésért 3 pont. A többletpontok beszámítását a "B" jelű jelentkezési lap 7. pontjánál kell kérni. 4. (4) A kar a középiskolai tantárgyak alapján hozott pontok kiszámításánál az év végi osztályzatokat veszi figyelembe. 4 (6) b) A kar a külföldi és külföldi rendszerű középiskolai bizonyítvány alapján hozott pontot nem számít. c) A kar a felsőfokú szakképzésben az érettségi évét követő öt éven túl is számít hozott pontokat. 5. (3) A külföldön érettségizettek középszintű tantárgyi érettségi vizsga eredményét az érettségi bizonyítványban szereplő érdemjegyek egész számra kerekített átlaga adja, mely a következő százalékos teljesítménynek felel meg: - jeles (5) 100% (60 pont) - jó (4) 79% (54 pont) - közepes (3) 59% (46 pont) - elégséges (2) 39% (38 pont) 7. (7) A felvételi ponthatárt a megállapítást követő munkanap 16 óráig, a felvett jelentkezők névsorát a felvételi ponthatár megállapítását követő második munkanap 16 óráig nyilvánosságra kell hozni a kar honlapján. Mindezeket a felvételi döntést követő 10. munkanapon törölni kell a kar honlapjáról. 8. (2) A felsőfokú szakképzésre történő jelentkezés esetén amennyiben az az érettségi évét követő öt éven túl történik a rangsorolás az érettségi bizonyítvány átlagának 24-szeresével, 120 pontos rendszerben történik. Fogorvostudományi Kar 3. (8) A Fogorvostudományi Kar az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) szereplő fogtechnikus szakmunkás bizonyítványért 3 többletpontot ad. 4. (6) Nem lehet hozott pontot számítani:

19 c) külföldi vagy külföldi rendszerű középiskolai eredményekből 4. (9) A felvételi eljárással kapcsolatos döntéseket a DE OEC Karok Oktatási Igazgatósága által előkészített dokumentumok alapján a FOK Felvételi Bizottsága hozza. A FOK Felvételi Bizottság elnöke a FOK dékánja, vagy az általa felkért személy lehet. Tagjait a Kar vezető oktatóiból és a Hallgatói Önkormányzatból a Bizottság elnöke kéri fel. Az elnök bízza meg a Kari Nyelvi Alkalmassági Vizsgabizottság elnökét és tagjait is. A DE OEC Karok Oktatási Igazgatósága a benyújtott dokumentumok alapján meghatározza a jelentkezők felvételi pontszámát, a FOK Felvételi Bizottság feladata a meghatározott pontszámok hitelesítése, és a benyújtott kérelmek elbírálása. A külföldi oktatási intézményben szerzett és a Magyar Köztársaságban egyenértékűnek elismert érettségi bizonyítvány eredményeit felvételi szempontból, a bemutatott okmányok alapján a DE OEC Karok Oktatási Igazgatóság minősíti, és a FOK Felvételi Bizottsága hitelesíti. A minősítés szabályai és a leggyakrabban előforduló külföldi érettségi bizonyítványok átszámolási módja a következő: A DE OEC Karok Oktatási Igazgatósága a nem magyar állampolgárságú jelentkezőknél csak szerzett pontot számít, és az átszámítás módját a következő képen határozta meg, a külföldön szerzett érettségi jegyeit az OFIK honlapján megjelent OM ajánlásának megfelelően magyarországi érdemjegyekre konvertálja, az alábbiakban részletezett módon, és középszintű érettségi osztályzatként számolja át felvételi pontokká a következőképpen: Jeles 5 100% 30 Jó 4 79% 27 Közepes 3 59% 23 Elégséges 2 39% 19 KÜLFÖLDI ÉRETTSÉGI SZERZETT PONTJAINAK ÁTSZÁMÍTÁSA UKRAJNA JUGOSZLÁVIA UKRÁN MAGYAR FELVÉTELI PONT JUGOSZLÁV MAGYAR FELVÉTELI PONT 10, 11, Odican kitűnő 30 7, 8, Vri odobar jeles 27 4, 5, Dobar jó 23 1, 2, Dovoljan elégséges 19 NINCS Nedovoljan elégtelen - ROMÁNIA SZLOVÁKIA ROMÁN MAGYAR FELVÉTELI PONT SZLOVÁK MAGYAR FELVÉTELI PONT Vyborny kitűnő Chválitebny dicséretes Dobry jó Dostatocny elégséges Nedostatocny elégtelen

20 HORVÁTORSZÁG HORVÁT MAGYAR FELVÉTELI PONT 5 - Odican jeles Vri odobar jó Dobar közepes Dovoljan elégséges Nedovoljan elégtelen - A Nemzetközi Érettségi jegyeit is az OFIK honlapján megjelent OM ajánlásnak megfelelően számolja a DE OEC Karok Oktatási Igazgatósága és hitelesíti a FOK Felvételi Bizottsága. 5. (1) A DE FOK biológia és kémia vagy fizika érettségi vizsgatantárgyak alapján kiszámolt pont (továbbiakban szerzett pontok) összértéke legfeljebb 60 pont. 6. (1) A felvételi eljárás során a külföldi állampolgárok kötelesek magyar nyelvi alkalmassági vizsgát tenni. Kivételt képez, ha a külföldi állampolgár magyar nyelvű középiskolában végezte tanulmányait és erről hitelt érdemlő igazolást nyújt be. 6. (2) A Kari Nyelvi Alkalmassági Vizsgabizottság felelős a nyelvi alkalmassági vizsga megszervezéséért és lebonyolításáért, amely írásbeli és/vagy szóbeli részből áll. 8. (1) Második vagy további alapképzésre való jelentkezés esetén az általános orvos, a gyógyszerész és egészségügyi főiskolai diplomával rendelkező jelentkezők esetében a rangsorolás módja a diploma átlagának 24-szeresét adó pontszám. Más oklevéllel rendelkezőknek érettségi vizsgát kell tenniük a szakcsoporthoz tartozó tantárgyakból. Gyógyszerésztudományi Kar 3. (8) A Gyógyszerésztudományi Kar az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) szereplő gyógyszertári asszisztens szakképzettségért 3 többletpontot ad. 4. (6) Nem lehet hozott pontot számítani: c) külföldi vagy külföldi rendszerű középiskolai eredményekből 4. (9) A felvételi eljárással kapcsolatos feladatokat a GYTK Felvételi Bizottsága végzi. A GYTK Felvételi Bizottság elnöke a GYTK dékánja, vagy az általa felkért személy lehet. Tagjait a Kar vezető oktatóiból és a Hallgatói Önkormányzatból a Bizottság elnöke kéri fel. Az elnök bízza meg a Kari Nyelvi Alkalmassági Vizsgabizottság elnökét és tagjait is. A GYTK Felvételi Bizottság feladata a benyújtott dokumentumok alapján a jelentkezők felvételi pontjának meghatározása, hitelesítése, és a benyújtott kérelmek elbírálása. A Felvételi Bizottság elnöke Felvételi Albizottságokat kér fel a felvételi pontok hitelesítésére. A Felvételi Albizottság két tagból áll. A külföldi oktatási intézményben szerzett és a Magyar Köztársaságban egyenértékűnek elismert érettségi bizonyítvány eredményeit felvételi szempontból, a bemutatott okmányok alapján a GYTK Felvételi Bizottság minősíti.