A Tűz-őselem témakörében

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A Tűz-őselem témakörében"

Átírás

1 A Tűz-őselem témakörében (Project terv a vizuális ismeretek elsajátítása, a hagyományok megismerése által a család és az óvoda kapcsolatának erősítésére, az ünnepi hangulat megéreztetésére.) Lehalkul a város zaja Karácsony estére, Melengeti lelkünket a kicsiny gyertyák fénye, Megszületett a szeretet e napon, hogy az embereknek hitet, reményt adjon A project terv összeállítója: Zafirné Huszonecz Krisztina Megvalósítás helyszíne: Pesterzsébeti Gézengúz Óvoda- Gyöngyszem Tagóvoda 1201 Bp, Vörösmarty u. 91.

2 I. Az adventről Advent jelentése és szimbólumai Az advent a latin adventus szóból származik, jelentése eljövetel, megérkezés. Karácsonyt kicsi és nagy egyaránt várja. A kicsik sok ajándékot, a nagyok pihenést, nyugalmat remélnek tőle. Még ha nem is világos mindenki számára egyértelműen karácsony üzenete, mégis valami szelíd, nyugodt érzés, végső soron valami manapság már egészen ritka dolog, a szeretet árad belőle. Mit is ünnepelünk karácsonykor, mire várakozunk advent idején? Kétezer éve Betlehemben, egy pajtában született meg Jézus. Ekkoriban a kegyetlen Heródes Antipas uralkodott Júdeában. Mihelyt tudomására jutott, hogy király" születik, azonnal félteni kezdte a hatalmát és rettenetes vérengzést rendelt el. Minden elsőszülött fiúgyermeket megöletett, hogy Jézustól így biztosan megszabaduljon. Jézus azonban családjával Isten figyelmeztetésére elmenekült onnan, hiszen neki küldetése volt. Kereszthaláláig tanított, gyógyított, csodákat tett és segített az embereken. Az ő eljövetelét ünnepli a keresztény világ mind a mai napig karácsony ünnepével. Az ünnepre való készülődés időszaka, az advent december 24-ét, szentestét megelőző négy hét, amely mindig vasárnappal, kezdete András naphoz (nov.30) legközelebb eső vasárnap idén november 28.án kezdődik. Az advent varázsos hangulatát nemcsak a karácsonyi várakozás keresztény mitológiája alakította ki, hanem a téli sötétségben a melegre, a fényre, a megújuló életre vágyódás ősi izgalma is. A téli napfordulóig egyre rövidebbek a nappalok, egyre több a minket körülvevő sötétség. Ehhez kapcsolódóan mondják, hogy az adventi-koszorún ilyenkor azért gyújtanak meg hétről hétre több gyertyát, hogy karácsonyra legyen világosság ott, ahol Jézust várják. A koszorú alapot díszes szalaggal tekerik be, és kisebb fenyőgallyakkal díszítik. Négy gyertyát erősítenek rá, melyekből advent mindenvasárnapján eggyel többet gyújtanak meg. Így az ünnep beköszöntekkor már mind a négy gyertya ég. Talán ma már kevésbé ismeretes, hogy a közterületeken található igen kedvelt, lámpákkal kivilágított karácsonyfáknak és a karácsonyi fényben úszó utcarészleteknek is szimbolikus jelentése van. A fény a sötétségben az ősi vallási jelentés szerint a kereszténységnek a pogány világban való megjelenésére utal. A szépen díszített utcák, terek emellett kedves, meghitt hangulatot is teremtenek, mintha az otthont az utcára varázsolnák és embertársainkkal szeretetben való ünneplésre biztatnak. Karácsony mindenhol a világon az- az ünnep, amikor az emberek egymás felé fordulnak, megkülönböztetett figyelemmel bánnak családtagjaikkal, ismerőseikkel, és lelkiekben felkészülnek egy új év kezdetére. A varázskör Az adventi koszorú hagyománya valószínűleg abból az ősi hiedelemből származik, hogy a kör (varázskör) megvéd a gonosztól. Koszorút fontak ezért régen szalmából, fűzfavesszőből vagy zöld fenyőágakból. Azt tartották, hogy ilyen "szent" koszorúkkal minden gonosz szellem elől el lehet zárni a házat. Hasonlóan pogány szellemekkel kapcsolatos egy régi, Észak-Európában elterjedt szokás is. Decemberben itt megünnepelték a termés betakarításának végét. Mindig nagy lakomát rendeztek, és házaikat zöld növényekkel díszítették. Azért akasztottak

3 Fagyöngyöt és zöld gallyat az ajtajuk fölé, hogy kiengeszteljék az erdők szellemeit. Téli napfordulós ünnepeikre örökzöld díszeket készítettek a kelta és a teuton törzsek is. Papjaik szerint a fagyöngy szent, és ezért amulettként adták az emberek kezébe. Egy középkori hiedelem szerint a fagyöngy elűzi a boszorkányokat, ezért ez a növény különleges helyet foglal el a koszorúfonásra használatos örökzöldek (magyal, krisztustövis, vadborostyán, stb.) között. Az adventi koszorú Az örökkévalóságot, színei a termést, az életet és a fényt jelképezik. Ha koszorúalapot vásárolunk, és azt saját kezűleg készítjük el, lehetőségünk van az egyedi elképzelések megvalósítására, melyet kedvünkre cicomázhatjuk száraz termésekkel, bogyós növényekkel, szalagokkal, gyöngyökkel. Díszíthetjük a koszorúnkat hamisciprussal, izlandi zuzmóval, erdeifenyő tobozokkal, keleti életfával, fagyönggyel, csipkebogyóval. Használhatunk még aszalt narancsszeleteket, fahéj rudakat és egyéb ízléses dolgokat, terméseket is. Készíthetjük a koszorút bőséges fenyőággal, mely sokáig megőrzi színét, leveleit a meleg szobában. Az ezüstfenyő kiválóan megfelel ere a célra. Az örökzöld alapra helyezzünk el szárított virágot, ezüstzuzmót, mohát, tobozokat és szalagot. Adventi koszorú története Az ősi pogány elképzelés idővel feledésbe merült, csak 1838-ban újította fel egy keresztény férfiú, Johann Heinrich Wichern protestáns lelkész. Ő alapította az első gyermekotthont Hamburgban. A ház egyik termébe fából hatalmas csillárt készíttetett, és minden istentiszteleten egy újabb gyertyát tűzött a csillárkoszorúba. Ezen a kocsikerék nagyságú adventi koszorún még 24 gyertya állt. Minden hétköznap meggyújtottak egy fehéret és minden vasárnap egy pirosat. A gyertyák meggyújtása után adventi dalokat énekeltek és bibliai idézeteket olvastak fel. Az ötlet gyorsan követőkre talált más gyermekotthonokban is, de csak 1860-ban, Berlin-Tegelben született meg az a gondolat, hogy a fakarikát fonott fenyőkoszorúval helyettesítsék, és a huszonnégy gyertya helyett csupán négyet tűzzenek rá, a négy adventi vasárnap jelképeként. Az első világháború protestáns vidékein már egyre több családnál kigyulladtak a gyertyák az adventi koszorúkon, de csak századunk ötvenes éveitől vált mindenütt általánossá ez a szokás. Az adventi naptár története Manapság nálunk is újra terjed a gyerekek által igen kedvelt adventi naptár, ami ennek az időszaknak az időmérő eszköze. Azon időszak előrehaladtára figyelmeztet nap, mint nap, melynek vége karácsony ünnepe. Az adventi házikók, naptárak ablakaiból minden nap csak egyet szabad kinyitni, mögöttük leggyakrabban édesség rejtőzik. Régen inkább kis képek, vagy karácsonyi jókívánságokra nyíltak az ablakok. Az első nyomtatott adventi naptár ban készült a müncheni Lang kiadónál. Az ötlet állítólag Gerhard Lang, a későbbi készítő édesanyjától ered, aki megunta, hogy kisfia minden este megkérdezte tőle, hogy még hányat

4 kell aludnia karácsonyig? Ezért fogott egy kartont, huszonnégy mezőre osztotta, és mindegyikre rátűzött egy bonbont. Kisfia minden nap megehetett belőle egyet. A már felnőtt Lang később erre az ötletre alapozva készített először adventi naptárakat. Az advent-project célja: A közös élmények által a szülő-gyermek és a család és óvoda kapcsolatának erősítése. Az Adventi vizuális tevékenységek, új technikák megismerésével a hagyományápolás, az ünnepre hangolódás elősegítése. Az advent project feladatai: szociális képességek fejlesztése, a művészetekhez való pozitív viszony kialakítása. A képességfejlesztés lehetőségei: 1. Szociális területen: az együttalkotás élményének megéreztetése, együttműködő képesség fejlesztése, türelem, tolerancia képességének fejlesztése, hagyományápolás 2. Kommunikációs területen: szókincsbővítés, beszédértés, kommunikációs készség fejlesztése.

5 3. Értelmi fejlesztés területén: fantázia, esztétikai érzék, kreativitás fejlesztése, figyelem, vizuális észlelés, megfigyelőképesség fejlesztése, koncentráció, monotónia-tűrő képesség fejlesztése, feladattudat, feladattartás fejlesztése. 4. Testi képességek területén: szem-kéz koordináció fejlesztése, finom motorikus képességek fejlesztése.