Kutatásmódszertan. Egy tantárgy a megismerésről és a tudományról. Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

Átírás

1 Kutatásmódszertan Egy tantárgy a megismerésről és a tudományról Filozófia és Tudománytörténet Tanszék Kutatásmódszertan BME Filozófia és Tudománytörtényet Tanszék

2 A tárgy kialakítása A Kutatásmódszertan tárgy jelenleg a hazai oktatási gyakorlatban unikumnak számít. Fő célja megalapozni a szakmódszertanok elsajátítását, valamint segíteni a hallgatókat reflektálni életvilágbeli problémáikra A tárgy fejlesztését a BME GTK Filozófia és Tudománytörténet Tanszéke végzi Az OTKA, NKFP és az EU 7. kp. History and Philosophy in Science Education pályázatának támogatásával A tárgy kidolgozói Dr. Kutrovátz Gábor ELTE Prof. Láng Benedek Prof. Margitay Tihamér Dr. Tanács János Dr. Zemplén Gábor Dr. Héder Mihály Héra Gábor Hudy Róbert Az oktatást és számonkérést végzők a jelenlegi félévben: Lehofer Anna Bárdos Dániel

3 A félév menete: óra, 3 ZH Bevezetés, perspektívák, alapfogalmak A társadalomtudományok néhány gyakori kutatási eszköze Kutatási célok és módszerek: a magyarázattól a megértésig A legfontosabb következtetési és kutatási eszközök, módszerek, problémák Indukció, dedukció, falszifikáció Holizmus, aluldetermináltság Kutatási hagyományok fejlődése, paradigmák, forradalmak Szociológiai és történeti megfontolások, új kihívások Platformkapitalizm us és tudomány

4 ZH-k: FEBR 25 és 28, ÁPR 1 és 4, MÁJ 13 és 16

5 Fontos tudnivalók A tantárgy oktatásának módja: Előadás Az előadáson vetített anyag fellelhetősége, információk: -> Kutatásmódszertan (GTK-s) Ez a slide a 3 kredites (kifutó BMEGT41A004, ill. BMEGT41A301), Kutatásmódszertan tárgy követelményeit mutatja be (nem a hasonló nevű, mérnökkarokon futó tárgyét)!

6 Fontos tudnivalók a félévközi jegy megszerzésének feltétele mindhárom zárthelyi dolgozat legalább elégséges teljesítése. A pótlási héten lesz lehetőség két ZH pótlására. Ha a pótlási hét végére megvannak a ZH-k, akkor vizsgaidőpontot természetesen NEM kell felvenni, hiszen félévközi jegyes tárgyról van szó. Extra feladat: 5-15 pontig alkalmi ajánlatok (ZHnként min. 1)

7 A ZH-k A ZH1-3 az órák helyén és idejében lesz. (Ez összesen időpontot jelent.) A PZH később meghirdetendő termekben és időpontban lesz a megjelölt napokon FlexiZH(tm): a héten 3, a pótlási héten további 2 időpont áll majd rendelkezésre ZHra és Pótlásra. Ezek között szabad lesz majd az átjárás, amennyire a teremméretek engedik, így talán tudunk segíteni az utolsó két, brutál oktatási hét optimalizálásában.

8 Fontos tudnivalók Slide jelölések ZH-pozitív: olvass el 3x Fontos a jó ZH megírásához: 2x Sztori, illusztráció: 1x

9 Lazy College Senior Csak a ZH-pozitív részeket nézi Nem ért meg semmit

10 Kontakt Amit csak lehet, -ben kérdezzetek meg, az oktatók elérhetősége a honlapon Lehofer Anna (csütörtök) lehofer.anna@filozofia.bme.hu Bárdos Dániel (hétfő) bardos.daniel@filozofia.bme.hu A előadások anyagának internetes változatára a Creative Commons 2.5 licensz érvényes Creative Commons: jelöld meg, ne add el, ne változtasd!

11 Fontos tudnivalók Fogadó óra helye és ideje: Lásd a filozofia.bme.hu-n az oktatónál!

12 HONLAP BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

13 FACEBOOK rtenettanszek?fref=ts BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

14 BLOG ia.blog.hu/ BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

15 OHV Számít a véleményed! OHV=Oktatás Hallgatói Véleményezése (Neptun-kérdőíveken keresztül) BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

16 Bevezetés

17 1)Kutatás - módszer - tan 2)A megismerés vizsgálata 3)A tudás, a racionalitás, a döntés vizsgálata 4)A tudomány vizsgálata 5)A tudományos tudás vizsgálata

18 Miért tegyük a megismerést a vizsgálódás tárgyává? I. Milyen kihatásai lehetnek, ha egy adott időszak alatt egyenletes adagokban érkező információk befogadásának, a figyelmi intenzitásnak a görbéje: L alakú? U alakú? H (harang) alakú?

19 Miért tegyük a megismerést a vizsgálódás tárgyává? II. Lehetséges következmények, amiket befolyásolhat: Ha jó prezentőr, érvelő, tárgyaló stb. szeretnél lenni, akkor az U görbe fényében másként kell megtervezned az előadásodat, érvelésedet, tárgyalásodat, mint mondjuk az L, vagy a H görbe fényében kellene! Attól függően, hogy az U, az L vagy H írja le a befogadóképességedet, másként célszerű megterveznem az óra kezdését, menetét, befejezését!

20 Miért tegyük a megismerést a vizsgálódás tárgyává? III. Látnunk kell, hogy a tudással és megismeréssel kapcsolatos információk sajátossága, hogy ugyanúgy válhatnak hasznossá, mint bármely más területre (fizika, matematika, közgazdaságtan stb.) vonatkozó ismeret. Csak az élhet vele felelősségteljesen vagy élhet vissza a figyelmi görbével, aki ismeri. Általánosan: csak az van döntési és választási helyzetben, például, hogy alkalmazza-e a figyelmi görbét az előadásának megtervezése során vagy sem, aki rendelkezik az ismerettel, amely leírja az összefüggést.

21 Hogyan tudjuk a megismerésünket vizsgálni? Kiindulhatunk abból, hogy mindannyian megismerők vagyunk: a megismerés mindannyiunk számára ismétlődően gyakorolt tevékenység. htaéokny és siekres megsimnerőek tekntehitjük magnkuat, még ha a tudással és megismeréssel kapcsolatban mindeddig szisztematikusan nem is szereztünk ismeretet

22 Hogyan tudjuk a megismerésünket vizsgálni? Kit és milyen feltételek között tekintünk kompetensnek annak a kérdésnek a megválaszolásához,hogy az U, az L, a H vagy milyen más jelleggörbe írja le az információk befogadásának hatékonyságát? Hagyományosan tekinthetjük a kérdést olyannak, amelyet introspekcióval, önmagunk megfigyelésével megismerhetünk kérdés, hogy jók-e a megfigyeléseink, és leírják-e mások figyelmi görbéjét.

23 Egy kísérlet (introspekció) Értékeld magad: Mennyire vagy motivált (a csoport átlagához képest) Mekkora a tudásod (a csoport átlagához képest) Ha 1 és 10 között egy számmal kell jellemezni motivációd/tudásod, milyen számot adnál magadnak

24 Az egyedi, az általános és az általánosítható vizsgálata - az Egyesült Államokban, január 30-án az élők sorából távozott Joshua Abraham Norton - sírfeliratán a felirat szerint itt I. Norton, az Egyesült Államok császára, Mexikó protektora nyugszik - a nagy napilapok is megemlékeztek az uralkodó elhunytáról - volt császára az USA-nak? Sokféle kérdést vizsgálhatunk, más más módszerre van szükségünk

25 I. Norton Tud úgy állni, mint egy király? És Te? Saját pénzt nyomtatott, amit elfogadtak miért? Elképzelhető, hogy lesz második császára is az USA-nak? Lehetne Magyarországon is valaki császár? Mi volt Norton trükkje? Tényleg létezett?...

26 Őrült idegtudós? Egy orvos önvallomása - a genetikai meghatározottság alapján - sorozatgyilkosok és pszichopaták agyának PET-szkenjeit vizsgálva - Jim észrevette, hogy a saját agyáról készült kép ezekhez hasonló (és nem a normál alanyokéhoz, ld. kontroll) A pszichopatákra jellemző aktivitási mintát később genetikai vizsgálatok is megerősítették a MAO-A gén agresszivitásért felelős allélját is megtalálták benne. Bár tudta, hogy kompetitív és izgatja a manipuláció és a hatalom, soha nem gondolta magát beteg -nek. Hogy a látszólagos ellentmondást értelmezze, magára, mint pro-szociális pszichopata gondol, akiben ugyan nincs különösen sok empátia, de a társadalmi elvárások keretén belül tartja a viselkedését. Amióta saját viselkedés ebből az új perspektívából látja, igyekszik jobbá válni, de elsősorban büszkeségből.

27 Továbbgondolandó Tudomány eredményei általában felhasználnak háttérelméleteket - mi van, ha kiderül, hogy ezek nem elfogadhatók? - sorolj fel példákat, amelyeknek gazdasági következményei is vannak Tudomány állandóan új jelenségekkel találkozik - látszik-e változás abban, hogy mit értünk egy kifejezés alatt? - sorolj fel példákat, ahol jelentésváltozás törtönt (tudományos) szakkifejezések esetében

28 Hogyan tudjuk a megismerésünket vizsgálni? Sok esetben azonban úgy gondoljuk, hogy egy szakértő jobban tudja a kérdést megválaszolni, és ez esetben kézenfekvően adódik a válasz, hogy a megismeréssel foglalkozó tudós (pl. pszichológus, kognitív tudós), és a tudomány keretei biztosítják a megfelelő feltételeket a megismeréssel kapcsolatos válaszok megtalálására. Vizsgálhatjuk tehát a megismerést a tudományok segítségével.

29 Hogyan tudjuk a megismerésünket vizsgálni? II. Csakhogy én is, a tudós is megismerő, és a tudomány maga is megismerés! Ha az én megismerésemet vizsgálhatja is a tudós, ki vizsgálja a tudós / tudomány megismerését? A tudományos megismeréssel kapcsolatban is felmerülhet, hogy érdemes vizsgálat tárgyává tenni, mert magáról erről a speciális megismerésfajtáról is megtudhatunk olyasmiket, amik csak ezen a vizsgálódáson keresztül válnak hozzáférhetővé számunkra. Minthogy a tudományos megismerés valamilyen módon maga is megismerés, ezért vizsgálhatjuk mindazokkal az eszközökkel, amelyekkel általában a megismerést, azaz vizsgálhatjuk a különböző tudományok segítségével.

30 Hogyan tudjuk a megismerésünket vizsgálni? III. De a tudomány önmagát aligha tudja megalapozni, hiszen ez körbenforgás lenne. A megismerésnek vannak olyan jellegzetességei, amire maga a tudomány rendszerint nem kérdez rá. Ezeket az úgynevezett meta-tudományos szintű kérdések. Például: Melyek azok a legáltalánosabb elvek, módszerek stb., amelyeket akár a hétköznapi, akár a tudományos megismerés során egyaránt használunk? Mi teszi egyáltalán lehetővé a megismerést, legyen az hétköznapi vagy tudományos megismerés?

31 Hogyan tudjuk a megismerésünket vizsgálni? III. Továbbá Általában a megismerés során milyen előfeltevésekkel élünk a világra, magunkra vagy akár egymásra vonatkozóan? Figyelembe véve például, hogy a tudós is csak ugyanúgy tud észlelni, mint bárki más, azaz mint a hétköznapi megismerő, vajon vannak-e lényeges különbségek a hétköznapi és a tudományos megismerés között? Vajon a különbségek elegendőek-e ahhoz, hogy lényegesen különbözőnek tekintsük a tudományos és a hétköznapi megismerést? Nézzünk egy példát

32 1)Kutatás - módszer - tan 2)A megismerés vizsgálata 3)A tudás, a racionalitás, a döntés vizsgálata 4)A tudomány vizsgálata 5)A tudományos tudás vizsgálata

33 Honnan származik a tudásunk? A tudományra úgy tekintünk, mint ami tudáshoz juttat de általában hogyan jutunk el valaminek a tudásához? Tényleg megbízható a tudományos tudás? És ha valóban a tudomány rendelkezik is a legátfogóbb, legmegbízhatóbb tudással, akkor ez tényleg indokolja, hogy ilyen befolyással bírjon?

34 Honnan származik a tudásunk? A leggyakoribb válasz Emlékezet Következtetés Tapasztalat Tudás

35 Honnan származik a tudásunk? 1. Tapasztalat: látom, hogy, hallom, hogy, stb. érzékszerveim folyamatosan ismereteket szolgáltatnak: süt a nap Fogalmi illetve nem fogalmi tapasztalás 2. Emlékezet: Emlékszem, hogy (pl. mert tapasztaltam) Rövidtávú memória Hosszútávú memória Munkamemória 3. Következtetés: mivel tudom, hogy, és azt is tudom, hogy, akkor azt is tudom, hogy Induktív - Deduktív nem látom a napot, mert a pincében vagyok, de azt látom, hogy az emberek napszemüvegben jönnek le, élesek az árnyékok az ajtó előtt, stb mindebből arra következtetek, hogy süt a nap

36 Honnan származik a tudásunk? (legalábbis nagy része) Egyetemi tanulmányok Olvasmányok Internet Emlékezet Közlés Következtetés Tapasztalat Tudás

37 Honnan származik a tudásunk? II. 4. Közlés: X mondta, hogy, Y-ban olvastam, hogy elhiszünk dolgokat, melyeket mondanak nekünk: tudom, hogy süt a nap, mert bár egy ablaktalan helyiségben vagyok, de a belépő hallgatók azt mondják, hogy kint süt a nap. E tudásszerző mechanizmusokat nem egyforma mértékben tartjuk megbízhatónak (közlés) megbízhatatlan (emlékezet)-ről nem sokat mondhatunk

38 A közlés mint gyanús forrás Tudom, hogy a magyar focicsapat legyőzte a brazilt Mert ott voltam és láttam -> tévedhetek (álmodtam, hallucináltam), de általában megbízható a tapasztalat Mert kikövetkeztettem: láttam, hogy a magyar szurkolók boldogan jönnek ki, a brazilok meg leverten -> itt már könnyebb tévedni (pl. döntetlen lett), de ha körültekintő vagyok, elég megbízható Mert valaki azt mondta -> miért higgyek neki ilyen valószínűtlen dologban? Úgy tűnik, a közlés a legkevésbé megbízható forrás Viszont éppen ezzel élünk a leggyakrabban, Nem?

39 A közlés mint elsődleges forrás Tudáskészletünk túlnyomó többsége közlésből származik történelmi tudás: nyilván nem voltam ott rengeteg tudás sosem látott tájakról, emberekről (Kínában kínaiul beszélnek) természettudományos tudás: szinte semmit sem tapasztaltam saját szememmel, csak elhiszem, mert mondták (elektronok, dinoszauruszok, fekete lyukak, a Holdon hideg van, a védekezés nélküli szex AIDS fertőzéshez vezethet) Rengeteg dolgot nem tapasztalhatok, sőt nem is következtethetek ki, mégis tudom Ha kivonom a tudományos tudásomból mindazt, amire közlés útján tettem szert, akkor szánalmasan kevés marad

40 Hiedelemtípusok Intuitív hiedelmek: Spontán, tudattalan észlelésekből tapasztalatokból, velünk született hajlamokból erednek; konkrétak; világ hétköznapi képét adják Tárgyak vannak benne, amibe beleütközhetünk, Van tűz, ami meg tud égetni... Reflektív hiedelmek Ideiglenes formát adnak félig vagy egyáltalán nem értett információnak Beágyazottak az intuitív hiedelmekbe; lehet félig megértett, de teljesen érthető is Megbízható tekintélybe vetett bizalomból ered metareprezentáció

41 Mikor fogadunk el egy közlést? Ha konzisztens meglevő tudásunkkal Pl. azt, hogy a brazil csapat megverte a magyart, sokkal könnyebben hiszem el, mint fordítva -> Ez attól függ, miket tapasztaltam korábban, illetve miket mondtak: milyen kultúrában élek. Tudomány: a mi kultúránkban alapvető, eddig is elfogadtuk, így könnyen hiszünk neki (nem a birkaszellem eredménye tehát a bizalmunk, hanem így épül fel a társadalmunk, ettől működik)

42 Mikor fogadunk el egy közlést? Ha megbízható a forrás: Pl. xy gyakran füllent, megviccel, figyelmetlen Xy-t nem érdekli a foci, de Zw-t igen -> szakértőiség kérdése: ki a szakértő? Vagyis különböző személyekben (témától függően) más-más mértékben bízunk

43 Mikor fogadunk el egy közlést? A forrás személy vagy intézmény? A bizalom alapvetően a megbízható személyek felé működik, társadalmunk azonban intézményeket hozott létre: A forrás mint intézmény bizalmat élvez: a sportújságnak könnyebben hiszek, mint xy-nak (de a kedvenc orvosomban jobban bízok, mint a hazai egészségügyben)

44 A tudás különös természete (fiktív kördiagram, elkészítheted sajátod) Tapasztalat memória következtetés Megbízhatóság közlés Tapasztalat Memória Következtetés Valódi Használat Közlés

45 Korlátozottan racionális ágensek vagyunk - és jó döntéseket akarunk hozni (biztos) alapokon

46 Mennyire vagyunk irracionálisak anélkül, hogy észrevennénk? Solomon Ash atch?v=tyih4mkcfja Stanley Milgram h?v=adxpezyc29e. 8:35-től Robert Rosenthal and Lenore Jacobson s omtylzme