Táj- és talajvizsgálat

Átírás

1 Képzési kézikönyv a GROW évi érzékelési feladatához 7. Táj- és talajvizsgálat A SZONDA ADATAINAK FELHASZNÁLÁSÁHOZ ÉS AZOKBÓL ÉRTELMES KÖVETKEZTETÉSEK LEVONÁSÁHOZ SZÜKSÉGÜNK VAN NÉMI INFORMÁCIÓRA ARRÓL, HOGY HOL HELYEZKEDIK EL A SZONDA, PÉLDÁUL MILYEN TÁJI ADOTTSÁGOKKAL RENDELKEZIK ÉS MILYEN TÍPUSÚ TALAJBAN VAN. A KÉZIKÖNYV KÖVETKEZŐ RÉSZE VÉGIGVEZETI EZEN ADATOK BEGYŰJTÉSÉN ÉS RÖGZÍTÉSÉN. MIND A TÁJ-, MIND A TALAJVIZSGÁLATOT LEGJOBB KINT, A SZONDA KÖZELÉBEN ELVÉGEZNI. MIELŐTT EZEKET A KIEGÉSZÍTŐ MEGFIGYELÉSEKET ELVÉGEZNÉ, GYŐZŐDJÖN MEG RÓLA, HOGY MEGFELELŐ, ALKALMAS HELYET TALÁLT A SZONDÁNAK. Táji adottságok vizsgálata Itt a környez területek általános földhasználatáról, valamint a szonda környezetének specifikus használatáról fogunk kérdéseket feltenni. Lényeges annak ismerete, hogy mi borítja a szonda körüli földterületet, milyen növények nnek itt, és hogy vannak-e nem vízátereszt felületek közvetlenül mellette vagy a közelében. Reméljük, a táj sajátságairól is tud információt adni, például hogy dombos területeken a lejt északra vagy keletre néz ezt kitettségnek nevezzük. Ezenkívül a szonda adatainak megértéséhez nagyon fontos annak ismerete, hogy mveli-e azt a földet, ahol a szonda található, és ha igen, hogyan. Miért? Mert ezek a tényezk mind befolyásolják a talajnedvességet árnyékolással és azzal, hogy mennyi nedvesség tud a talajba jutni vagy mi a vízmozgás általános iránya. A táj-vizsgálat elvégzéséhez körülbelül 20 percre van szükség. A tájvizsgálat magától értetd, útmutatónak és referenciának használja a kérdívet/adatlapot. Földhasználat, talajborítás és lefedettség A TÁJ LEÍRÁSÁNAK EGYIK ALAPVETŐ MÓDJA AZ, HOGY MINDENT LEÍR, AMIT A TALAJ FELSZÍNÉN LÁT. PÉLDÁUL FÁK, BOKROK, VIZEK, TERMŐFÖLDEK, ÉPÜLETEK, UTAK, ÜVEGHÁZAK ÉS BÁRMELY MÁS EGYÉB JELLEGZETESSÉG. EZEN ELEMEK MEGFIGYELÉSE ÉS LEÍRÁSA SEGÍTHET MEGÉRTENI, HOGYAN BEFOLYÁSOLHATNAK EZEK A HELYSZÍNEN BIZONYOS KÖRÜLMÉNYEKET (NAPSÜTÉS, NEDVESSÉG, HŐMÉRSÉKLET, A NÖVÉNYEK NÖVEKEDÉSE). A KUTATÓK EZEKET FELSZÍNBORÍTOTTSÁGI OSZTÁLYOKNAK NEVEZIK. Tekintheti ket a tájkép összetettebb jellegzetességeinek erdk, kiskertek, vetések, falvak, utcák, játszóterek, tavak, hátsó kertek, országutak vagy városi parkok alkotóelemeinek is. Nem csak fizikai szerkezettel rendelkeznek, hanem egy adott funkciót vagy földhasználatot is jeleznek (mezgazdaság, szállítás, pihenés, lakóhely, elhagyatott területek stb.).

2 A földhasználat és a föld takarása mellett a talajlefedettség azt jelenti, hogy a felszín mekkora részét takarják ténylegesen takaróelemek, vagyis mekkora területet borítanak fák, fű, zöldségek vagy mulcsozott talaj. Ez részletesebb információt nyújt a talajnedvességet befolyásoló fontos sajátságokról, például hogy mennyi napfény éri a földet, milyen nedves lehet, milyen relatív hőmérséklet várható vagy milyen gyorsan fog kiszáradni a vizes talaj felszíne. A lejtő típusa, helyzete és kitettsége MIND A LEJTŐ DŐLÉSSZÖGE, MIND A KITETTSÉGE BEFOLYÁSOLHATJA A NÖVÉNYTERMESZTÉSI KÖRNYEZETET. BEFOLYÁSOLHATJÁK, HOGY MENNYI FÉNYT KAP EGY TERÜLET, MILYEN MELEG, HOGYAN HALAD ÁT RAJTA A NEDVESSÉG, VALAMINT HOGYAN BEFOLYÁSOLHATJÁK KÜLÖNBÖZŐ FOLYAMATOK - PÉLDÁUL A LEPUSZTULÁS VAGY FELHALMOZÓDÁS - A KŐZETEK MÁLLÁSÁT ÉS A TALAJKÉPZŐDÉST. Sík területek a víz mozgása és az általános fénykitettség valószínleg egyforma a területen. Lejt ezek a tényezk változnak attól függen, hogy melyik égtáj felé néz a lejt (a lejt kitettsége) és milyen meredek a lejt (a lejt dlésszöge). Talajvizsgálat A TALAJVIZSGÁLATHOZ TÖBB HÁZTARTÁSI TÁRGYRA ÉS ESZKÖZRE IS SZÜKSÉG VAN, PL. A TALAJ TEXTÚRÁJÁNAK ÉS A KŐZETTARTALOM MEGHATÁROZÁSÁHOZ. ELŐSZÖR MINDENKÉPPEN OLVASSA VÉGIG AZ ÚTMUTATÓT, HOGY ALAPOSAN FELKÉSZÜLVE MEHESSEN KI A TEREPRE! Miért fontos a talaj textúra és a kőzettartalom a talajnedvesség változásainak megértéséhez? A talajnedvesség a talaj egészségének és a növények növekedésének fontos mutatója. A talajnedvesség-mérések globális szinten felhasználhatók az éghajlatváltozással kapcsolatos események, például hhullámok és aszályok meghatározására. A talajnedvesség változásainak közvetlen hatása van a vízkörforgásra a víz felszíni és felszín alatti elfolyásának befolyásolásával, ez pedig a természetes növényzetet és a csupán az esvízre támaszkodó mezgazdaságot is befolyásolja. Ha esik vagy öntözi a termterületet, a talaj pórusai megtelnek vízzel. A megkötött víz mennyisége függ a talaj textúrájától és szerkezetétl, mivel ezek a sajátosságok nagymértékben befolyásolják azt a folyamatot, melynek során a talaj felszínén lev víz bekerül a talajba (beszivárgás), valamint a talaj vízvezet és vízmegtartó képességét. A talaj kétféle módon tarthatja meg a vizet: a pórusokban, valamint a talajrészecskék körüli vékony rétegben. A lenti ábra azt mutatja be, milyen kapcsolatban áll egymással a talaj és a víz. 2

3 A talaj textúrája A TALAJOK ÁSVÁNYI ÉS SZERVES ÖSSZETEVŐKBŐL ÉPÜLNEK FEL. A TALAJ TEXTÚRÁT A FINOM 2 MM-NÉL KISEBB ÁTMÉRŐJŰ ÁSVÁNYI ÖSSZETEVŐK HATÁROZZÁK MEG. A talaj állagát három részecske adja, ezek egymáshoz viszonyított aránya határozza meg a talaj textúráját. Ezek a következk: Homok (a legnagyobb), Iszap Agyag (nagyon kis részecskék). Ha nagyjából egyenl arányban vannak jelen, a talaj vályogos állagú. A vályogtalajok ideálisak élelmiszer-termesztésre, mivel a kisebb és nagyobb részecskék egyensúlya jó, ami azt jelenti, hogy megfelel hely áll rendelkezésre közöttük a leveg és víz számára (a legtöbb növény gyökerének mindkettre szüksége van); a vályogtalajokon a víz áthalad, de nem túl gyorsan, így nem lesznek túl vizesek, de nem is száradnak ki túlságosan, valamint a tápanyagokat is jól megtartják. A nagyon homokos talajokon a víz igen gyorsan átfolyik, kimosva a tápanyagokat, így ezeken nehéz lehet a növénytermesztés. 3

4 Az ersen agyagos talajok vízzel telítdhetnek, mivel a részecskék közötti üregek annyira kicsik, hogy az agyagrészecskék a víz számára átjárhatatlan réteget képezhetnek. Ha a növények gyökerét túl hosszú ideig borítja víz, elpusztulnak. Ha az agyagtalaj kiszárad, nagyon megkeményedhet, és a növények gyökere rendkívül nehezen járhatja át; így ilyenkor a növények gyökere könnyen elszakadhat. A talaj textúra aránylag kis távolságon is nagymértékben megváltozhat, ezért nagyon fontos, hogy a talaj textúra vizsgálatát közvetlenül a szonda mellett végezze el. Kőzettartalom A talaj fontos összetevi a kavicsok és kdarabok is. Mindkett a nagyobb sziklák (ezt anyakzetnek is nevezik) aprózódásának és átalakulásának terméke. A földes résszel ellentétben a tiszta kavics- és kzetfelhalmozódások nem képesek megtartani a vizet vagy más, a növények és talajélet szempontjából fontos tápanyagokat és szerves anyagokat. (Ezeket közömbös összetevként írják le.) Közömbösségük ellenére ha a talajban kavicsok vagy kzet van, ez nagy befolyást gyakorolhat a fontos talajtulajdonságokra. Minél több szilárd kzetdarabot talál egy adott térfogatú talajban, annál kövesebb, kevésbé finom a talaj, amely így kevesebb vizet képes megtartani. Másrészrl a köves talajok fokozzák a vízszivárgást és így javítják a felszíni vízelvezetést, ami viszont csökkenti a talaj lepusztulását a felszínrl heves eszések vagy áradások során. 4

5 Az adatlapon vizuális segédletet talál a becslés megkönnyítésére. Ha a becslést nehéznek találja, nézze meg a gödör oldalát, vegyen ki egy kevés talajt a szelvény falából és vizsgálja meg közelebbrl, szemrevételezéssel és érintéssel is így sokkal jobban fel fogja ismerni a kisméret köveket. Módszertani útmutató (a talaj textúrája és kőzettartalma) FELSZERELÉS Ásó, illetve lapát ásáshoz és kaparáshoz Konyhakés Szita (2 mm-es) Befttesüveg (min. 250 ml-es) és tet Víz a befttesüveg feltöltéséhez (desztillált víz vagy esvíz) Alkoholos filc Idzít vagy stopperóra Mérszalag vagy vonalzó a mérésekhez Kerti keszty LÉPÉSEK A talajmintát a talajszondától 15 cm-re vegye úgy, hogy közben ne bolygassa a szonda körül a talajt. Kőzettartalom 1. LÉPÉS: Ásson egy körülbelül 20 cm átmérőjű és cm mély gödröt, a talajt emelje ki és tegye félre. 2. LÉPÉS: A gödör egyik falát az ásóval faragja le úgy, hogy egy falhoz hasonlóan sima és függőleges legyen. 3. LÉPÉS: A konyhakéssel kaparja meg a falat úgy, hogy a felülete kissé durva legyen. Finoman tisztítsa le a falat a kezével, hogy ha vannak benne kövek, azok láthatóvá váljanak. 4. LÉPÉS: Az adatlapon vizuálisan becsülje meg a kutatógödörben látható kövek mennyiségét. Azt is megteheti, hogy a falból talajt emel ki és azt szemmel és érintéssel megvizsgálja így jobban észlelheti a kisebb kövek jelenlétét. A becslést jegyezze fel az adatlapra. A talaj textúrája (25 perc plusz az ülepedési idők) 1. A kiásott talajból vegyen talajmintát. 2. A 2 mm-nél nagyobb átmérj törmeléket és köveket távolítsa el a mintából. Ezt végezheti szitával vagy az ujjaival is. 3. A befttesüveget félig töltse meg ezzel a talajjal. Ügyeljen arra, hogy a talajt nagyon jól tömörítse össze és ne maradjanak benne üregek. Egyengesse el a befttesüvegben lev talajt, és jelölje meg a szintjét az üveg küls oldalán az alkoholos filccel. Írja rá a tömör talaj feliratot. Mérje meg a vonal magasságát, és jegyezze fel az adatlapra mm-ben. 4. Töltse meg az üveget vízzel, és szorosan tekerje rá a tetejét. Alaposan rázza össze az üveget. Az a cél, hogy a talaj és a víz teljesen összekeveredjen. Elfordulhat, hogy fel kell keverni; ezután rázza össze újra. A következő lépés az, hogy jegyezze fel a különböző állagú talajrétegeket; ezek leülepedéséhez különböző hosszúságú időtartamra van szükség. A homoknak körülbelül 2 percre van szüksége (első mérés), az iszapnak 1-2 órára (második 5

6 mérés), az agyagnak pedig legalább 24 órára (harmadik mérés). 1. Hagyja a befőttesüveget 2 percig állni. Ezután jelölje meg az üledék szintjét. Ez a homokréteg. Ha kívánja, feliratot is tehet az üvegre. Az adatlapon jegyezze fel ezen réteg magasságát mm-ben. 2. Hagyja az üveget egy olyan vízszintes felületen, ahol az ülepedés során senki sem fogja háborgatni. Tegye egy asztalra vagy más magasabb felületre, és hagyja, hogy tovább ülepedjen óra után a talaj állagának vizsgálatára használt üvegen végezze el a második mérést. 4. Jelölje meg az újonnan leülepedett réteg vastagságát; a befőttesüveget ne emelje fel és ne mozdítsa meg közben. Jelölje meg ezt a réteget az iszap felirattal. Mérje meg a távolságot a Homok feliratú vonaltól az új vonalig, és jegyezze fel az adatlapra. Ez az iszap szintje. Lehetség szerint a következ lépést az els mérések után legalább 24 órával végezze el. Ha a víz még nem tiszta, érdemes lehet még egy napot várni. Ügyeljen arra, hogy az üveget továbbra se háborgassák. 1. Az üveg felemelése nélkül jelölje meg az újonnan lerakódott réteg szintjét. Jelölje meg ezt a vonalat az agyag felirattal. 2. A lebeg törmelék a talajban lev szerves anyag. 3. Mérje meg az agyagréteget. Egy vonalzóval mérje meg az iszap vonalától az új, agyagot jelz vonalig terjed távolságot. Ez az agyagréteg vastagsága. 4. Jegyezze fel az értéket az adatlapra. A projektet az Európai Unió Horizon 2020 kutatási és innovációs programja támogatta, a támogatási megállapodás száma