VEZETÉS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNY
|
|
- Emília Nemes
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 DR. BUKOVICS ISTVÁN A KATASZTRÓFAVÉDELEM FELKÉSZÜLÉSI IRÁNYAI A VALÓSZÍNŰSÍTETT KRITIKUS KLÍMAVÁLTOZÁS LEHETSÉGES HATÁSAIRA BEVEZETŐ GONDOLATOK Az utóbbi évtizedekben mind többször találkozik a közvélemény is a globális klímaváltozás, globális felmelegedés fogalmaival és gondolatkörével. E fogalompárok amelynek eseményei mintegy három évtizedes múltra tekintenek vissza 1988-tól kerültek a közérdeklődés homlokterébe. Ekkor számolt be James Hansen NASA-klímakutató a washingtoni szenátus szakbizottsága előtt erre vonatkozó vizsgálati eredményeiről. Ezután tíz évvel Hansen visszakozott, közölte, a mérések mégsem bizonyítják korábbi állításait. A közhiedelemmel ellentétben a tudósok megosztottak a tekintetben, hogy milyen mértékű a globális klímaváltozás, az milyen hatásokat indukál(hat), valamint a változások mennyiben természetes illetve antropogén okok következményei. Megalapozott és jogos-e a változások trendjeire hivatkozva beavatkozni a termelés, fogyasztás, energiafelhasználás jelenlegi módozataiba? A Magyarországon is észlelhető klimatikai és meteorológiai jelenségekre meghatározandó válaszok az eddigi adatok, elemzések és kutatások mennél gyorsabb tudományos igényességű szintézisét igénylik. Ennek érdekében indította a Magyar Tudományos Akadémia és a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium közös projektjét, amelynek alapkoncepcióját három egymásra épülő fogalom jelzi: változás-hatás-válaszadás (egyszerűsített mozaikszóval: VAHAVA ). A projekt természetesen nem előzmények nélküli: nemzetközi jelentések és modellek [pl. az ENSZ IPCC 1 jelentései, a GCM 2 hazai klímaviszonyokra is adaptálható változata stb.], számos külföldi és hazai szerző kutatásainak eredményei (utóbbiak közül kiemelkedő szerzők: Czelnai Rudolf, Mika János, Mersich Iván, Antal Emánuel és sokan mások) szolgálnak alapul. E projekt munkálataiban valamennyi további résztvevővel párhuzamosan a hazai katasztrófavédelmi szakma is részt vesz. 1 Intergovernmental Panel on Climate Change Klímaváltozásokkal foglalkozó Kormányközi Szakértői Testület. 2 General Circulation Models Általános cirkulációs modellek. 161
2 NEMZETVÉDELMI EGYETEMI KÖZLEMÉNYEK A Föld légkörének összetétele és klímája a földtörténet folyamán sokszor változott. Klímajelző földtani képződmények, ősmaradványok, bizonyos stabil izotópok arányának mérése stb. alapján a klíma alakulását sok millió évre viszszamenően meg lehetett ismerni, sőt a klímaváltozások okaira is meggyőző magyarázatokat sikerült adni. Ezek a legtöbb szakvélemény szerint természetes és emberi tevékenységből következő okokra egyaránt visszavezethetők. Mindezeket áttekintve a következőket érdemes kiemelni. A KIHÍVÁSOK A fosszilis energiahordozókat körülbelül 200 év óta egyre gyorsuló ütemben égeti az emberiség. Emellett ugyancsak gyorsuló, minden képzeletet felülmúló méretű ütemben folyik a föld erdőségeinek irtása részben égetés, részben ipari hasznosítás céljából. Sokáig tartotta magát az a vélemény, hogy a földi klíma oly stabil, olyannyira képes regenerálódni, hogy nyugodtan folytatható az üvegházhatású gázok kibocsátása, az erdőségek hasznosítása, mert a természet regenerálja önmagát. Sajnos a tények mást mutatnak. A Meteorológiai Világszervezet 3 évente kiadott állásfoglalásai ( statements ) szerint 1860 és 1999 között a teljes földfelszínre vonatkoztatva 0,6 C hőmérsékletnövekedés következett be. Ezt megelőzően történeti adatok, évgyűrűk, jégminták izotópvizsgálata stb. alapján 1000 és 1860 között enyhe ingadozásokkal, de körülbelül 0,1 0,3 C-t csökkent a földfelszín hőmérséklete. Az 1860 óta bekövetkezett, fokozatosan gyorsuló általános felmelegedés okául a szakemberek a légkör exponenciálisan növekedő széndioxid és metán tartalmát tekintik. Ez a közismert üvegházhatás. Statisztikai felmérések szerint jelenleg az energiahordozók elégetése évente 27 milliárd tonna CO 2 gázt juttat a levegőbe. Haszpra László szerint a légkör széndioxid tartalma napjainkra 365 ppm 4 -re növekedett és a koncentráció növekedése évről-évre gyorsul. Marx György becslése szerint a teljes kitermelhető kőszén, kőolaj és földgáz készlet elégetése körülbelül megháromszorozná a légkör mai CO 2 tartalmát. A WMO évi jelentése szerint az elmúlt év folyamán évente átlagosan 2,1 cm-rel emelkedett az óceánok szintje. Ha ez a folyamat ebben az ütemben folytatódik, éven belül a tengerparti síkságok sűrűn lakott területei komoly veszélybe kerülnek. 3 World Meteorological Organization WMO. 4 Part per million rövidítése (helyesebben: mg/kg). A környezeti elemek vagy a különféle anyagok szennyezettségének vagy szennyezőanyag-tartalmának (pl. szermaradék, légszennyező anyag, vízszennyező anyag) koncentrációmegadásra használt mértékegysége. 162
3 Gyorsabbnak és veszélyesebbnek tűnik a szélsőséges klimatikus események gyakoriságának növekedése. Eddig nem tapasztalt erejű szélviharokról, trópusi ciklonokról, hurrikánokról és tornádókról számolnak be a híradások. Egyes helyeken egyetlen nap alatt mm eső hullik, pusztító földcsuszamlásokat és áradásokat okozva. Európa egyes nagy folyóin korábban nem észlelt méretű árvizek vonulnak le. (Elég a legutóbbi nagy tiszai, rajnai árvizekre utalni.) Szélsőséges hőhullámok, hideghullámok és aszályos időszakok alakulnak ki. Korábban ezt a média fejlődésével (is) magyarázták, mára a gyakoriság növekedése azonban bizonyítottá vált. A meteorológia tudományának egyik új felismerése az, hogy a globális klíma meghatározó tényezője az óceán, gondoljunk itt az El Niňo jelenségre, annak a napi sajtóban is sokat emlegetett jelentőségére. Ezzel, összefüggésben kiemelkedő jelentőségű az a felismerés, hogy az egész világóceánt egyetlen hatalmas áramlási rendszer szállító szalagok sokasága hálózza be és a mindenkori klímát ez alapvetően meghatározza. Számítógépes modellkísérletek alapján megállapították, hogy ez az áramlási rendszer igen érzékeny, az áramlás iránya kis felszíni hőmérséklet- és sókoncentráció-változások hatására is jelentős mértékben módosulhat. Ha a sark-közeli régiókban megnő az édesvíz aránya a tengerekben a jégmezők fokozottabb olvadása következtében, az szükségszerűen felhígítja a Golf-áram vizének sókoncentrációját. Ennek következtében egy bizonyos határértéken túllépve a víz hiába hűl le, a sókoncentrácó csökkenése következtében nem válik nehezebbé az alatta levő mélyvíznél és így nem tud lesüllyedni, a cirkuláció megakad. Broecker, a kiváló amerikai oceanográfus és klimatológus szerint ennek lehetősége fennáll és a jövőben be is következhet. Hatása pedig egész kontinenseken jelentős klimatikai és időjárás változásokat generálna. Hazai klimatológusaink szerint 2050-ig Magyarországon a következő változások lehetségesek: nyáron (átlagban) 0,8, télen 1,0-2,5 fokos hőmérséklet emelkedés, 10%-os napfénytartam-növekedés, valamint mm közötti éves csapadékmennyiség csökkenés feltételezhető, de nem prognosztizálható. A klímaváltozásokra vonatkozó tudományos eredmények hitelességénél ugyanakkor figyelembe kell venni a meteorológiai kutatások és szolgáltatások piaci kényszereit is. Ma a meteorológia tudománya ott tart állítja Vissy Károly, az Országos Meteorológiai Szolgálat elnökének főtanácsadója, hogy körülbelül egy hétre előre tudja megmondani elfogadható pontossággal a várható időjárást. Annak helyességét, hogy miként vált be, mérik: ha az előrejelzésekre alapozott (gazdasági) döntések előnye nagyobb, mint az esetleges tévedésekből származó kár, akkor a meteorológiai jóslat hasznosnak tekinthető. A tudomány terméke így válik piaci árucikké, amelynek versenyképesnek kellene lennie. Ugyanígy 163
4 NEMZETVÉDELMI EGYETEMI KÖZLEMÉNYEK sokan árunak tekintik a hosszabb távú, az éghajlatváltozásokra vonatkozó tudományos előrejelzéseket is. Ez az áru szenzációtartalmánál fogva kelendő, egyre nagyobb befolyást gyakorol az országok közvéleményére és gazdaságára. Ugyanakkor sokak számára félelmetes is, hiszen a Föld klímaváltozásaira vonatkozó jóslatok az utóbbi esztendőkben a globális fölmelegedés rémével fenyegetnek, emellett az önkorlátozásra buzdító felhívások jó néhány gazdasági csoport érdekeit sértik. A különböző ellenérdekelt lobbik kihasználják azt, hogy ezekben a kérdésekben egyelőre nagy a bizonytalanság a tudomány területén. A természetes klímaváltozásoknak és a mesterségesen, az ember által előidézett változásoknak különböző a sebességük figyelmeztet Bartholy Judit, az Eötvös Loránd Tudományegyetem meteorológia tanszékének vezetője. A kutatási eredményekből értelmezése alapján az a következtetés vonható le, hogy esetleg évtizedek alatt sokkal nagyobb mértékű változások következhetnek be az éghajlatban, mint amilyenek eddig több ezer év alatt zajlottak le. Ám a viszonylag kicsi, 1-2 fokos hőmérséklet-emelkedések is rendkívül komoly következményekkel járhatnak. Felgyorsulhat a sarkokon a jégsapkák olvadása, észrevehetően megemelkedhet a tengerek szintje, és akkor nemcsak a gazdag amerikai tengerparti városokat, a remek gátrendszerrel védekező Hollandiát, de Velence kincseit és a bangladesi szegénynegyedeket is veszély fenyegeti. A kis, csendes-óceáni szigetek teljes eltűnésüktől félnek. A fentieket összegezve és kiegészítve, a hatásoknak legalább öt csoportjával kell számolni: 1. Az első maga a közvetlen melegedés. Ha ez a hőmérséklet emelkedés átlagosan oszlana el, azaz hazánkban is az átlagnak megfelelő mértékű felmelegedés következne be, akkor forró nyaraink, enyhe (enyhébb) teleink, melegebb (rövidebb) tavaszaink és őszeink lennének. 2. Csakhogy az egyenletes eloszlás eme forgatókönyve nem igazán valószínű. Már most is inkább a nem (vagy csupán nagy hibaszázalékkal) előre jelezhető változás jegyei látszanak. Módosul a szelek járása, eltérül a felhők szokásos vonulási rendje. Azokon a területeken lehet sok csapadék, ahol eddig az alacsony szint volt a jellemző, míg más területeken jelentőse csökkenhet annak mértéke. Ha az uralkodó széljárás ezután túlnyomóan déli, nem pedig nyugati (a pólusok erőteljesebb melegedésével ez reális lehetőség), akkor monszunjellegű trópusi esők, tartós szárazságok és hirtelen áradások következhetnek be. 3. A harmadik hatás a nagyobb területi egyenlőtlenség. Ha a kezdeti melegedés megolvasztja az Északi-sark jegét amint látjuk is, akkor a délre úszó jégtömbök hozzájárulhatnak a Golf-áramlat lehűtéséhez. Mivel pedig az elmúlt tízezer évben ez a meleg-áramlat tartotta lakhatóan langyosnak Nyugat- és Észak-Európát, ha ennek hőszállító hatása mérséklődik, esetleg megszűnik, akkor az általános felmelegedés körül- 164
5 ményei közepette Európa észak-nyugati területei akár 5-8 fokkal is lehűlhetnek. Ez Magyarországon hideg, nyirkos nyarakat és dermesztő teleket jelentene. 4. A negyedik típusú következmény, ha a kezdeti melegedés önerősítő visszahatások révén hirtelen felgyorsulna. Például, ha elolvadnak a sarki jég- és hósapkák s helyükön kilátszik a vízfelület meg a barna föld, akkor az addigi hőtükröző felület helyén egy hőnyelő felszín jelenik meg, ami roppantul felgyorsíthatja a melegedési folyamatot. A jelen állapotokat fenntartó vezérlési tartományból való kiesés a hipotetikus számítások és az eddigi földtörténeti tapasztalatok szerint kb. 17 Celsius-fokos átlagos földközeli hőmérséklet környékén következhet be, ami után a melegedést jelen feltételezéseink szerint nem lehet többé megfékezni. A Föld mai átlaghőmérséklete kb. 15 Celsius-fok. 5. Az ötödik is igen veszélyes lehetőség, de éppen ellentétes előjelű. Az emberi faj a jégkorszak körülményei között szenvedte végig őskorát. Földművelésre és letelepedésre alkalmas, stabil és enyhe idő csak az elmúlt nyolc-tízezer év folyamán volt. Ez a hozzáértők szerint is kisebb fajta csoda: mire a modern ember genetikailag készen lett, az éghajlat is felhagyott a hirtelen és nagy amplitúdójú ingadozásokkal, a jéghatár előre-hátra húzódásával és a tengerszint fel-le emelkedésével, és a hőmérséklet egy viszonylag magas szinten stabilizálódott. Ez a nyugodt, egyenletes, enyhe tízezer év tette lehetővé az emberi civilizáció felemelkedését, a földműves kultúra kivirágzását. Mármost a kutatások szerint ezt a jelenünkig tartó kiegyensúlyozott, meleg kort egy hirtelen, nagyon meredek hőmérséklet-emelkedés előzte meg, amivel mintegy kiakadt a kapcsoló, s megszűnt az éghajlat heves ide-oda ingadozása. A valódi veszély az, hogy az elkövetkező néhány fokos hőmérséklet-emelkedés megint bepöccenti a kapcsolót és visszatérnek a veszedelmes, néhány évtized alatt leforgó, pusztító éghajlati szélsőségek, a tucat fokos hőmérséklet-zuhanástól a tengerszint-emelkedésig és a további szélsőséges időjárási jelenségekig. Ez az élelmiszertermelés jelenlegi feltételeinek szélsőséges megváltoztatásán keresztül súlyos gazdasági hatásokkal járna. A fentiek alapján a kiinduló problémát elvont szinten a klímaváltozás következő lehetséges, alternatív hatásaiként értelmezhetjük a Kárpát-medence vonatkozásában: 1. az átlaghőmérséklet emelkedése, amely váltakozhat egy-egy hosszabbrövidebb időszakban a magasabb hőmérséklet-tartományokban történő stabilizálódással ; 2. az átlaghőmérséklet csökkenése, amely váltakozhat egy-egy hosszabbrövidebb időszakban az alacsonyabb hőmérséklet-tartományokban történő stabilizálódással ; 165
6 NEMZETVÉDELMI EGYETEMI KÖZLEMÉNYEK 3. szélsőséges (intenzív és/vagy tartós és/vagy időbeli megoszlásban kaotikus, azaz váratlan) időjárási jelenségek (esőzés, havazás, szélvihar, rövid átmenettel bekövetkező felmelegedés vagy lehűlés, illetve ezek egymásra torlódó váltakozása, tartós nagy hideg vagy tartós hőhullám) kialakulása; 4. az előző, 1 3. pontok alatti folyamatok és jelenségek meteorológiailag értelmezhető (lehetséges) kombinációi. 1. sz. ábra. Forrás: Jövőképek a következő ötven évre (Internet) A KIINDULÓ PROBLÉMÁT tehát: a régiónk klímájában valószínűsíthető, azaz mai ismereteink szerint: elvileg ki nem zárható tartós trendek (vagy felmelegedés vagy lehűlés) érvényesüléséből; az azok mellett hirtelen bekövetkező és/vagy szélsőséges értékeket (is) mutató időjárás változásokból következő ALKALMAZKODÁSI KÉNYSZER JELENTI. Mindazonáltal tekintettel arra, hogy az érintett szaktudományok, a klimatológia és a meteorológia kutató és tudós képviselői maguk is hipotetikus és valószínűségi formában fogalmaznak a katasztrófavédelem is a fenti megál- 166
7 lapításokat mint alternatív lehetőségeket veszi számba. A nem bizonyított, ugyanakkor elméletileg ki sem zárható események és folyamatok megismerése után azonban egy professzionális védelmi szervezetnél nem csökken a felelőség a lehetségesre való ésszerű felkészülés terén. Mit jelenthet mindez a katasztrófavédelem ezen belül a tűz- és polgári védelem vonatkozásában? KATASZTRÓFAVÉDELMI VONATKOZÁSOK A valószínüsíthető klímaváltozásból levezethető természeti, társadalmi és emberi hatásokhoz szükséges alkalmazkodás részben egyéni és közösségi, részben azonban átfogó és össztársadalmi szintű, amin belül a katasztrófavédelem feladatköre csupán egy szűkebb szelet. Emellett ezt a feladatkört, valamint az ahhoz rendelt szervezetet egy klímaváltozás előtti korszak körülményeihez szabottan határozták meg. A lehetséges trendeket figyelembe véve a katasztrófavédelem mint a maga szintjén ugyancsak összetett feladatrendszer összefüggései a klímaváltozással szükségszerűen két (egymással összefüggő, egymásra épülő) közelítésben fogalmazhatók meg: 1. A katasztrófa-, azon belül a tűz- és a polgári védelem mai intézmény- és szervezetrendszerének szabályozott hatás- és felelősségkörén belül, a meglevő védekező képességei (erőforrásai, eszközei, mozgástere stb.) alapján az időjárással összefüggő természeti csapások elleni védekezés folytatása. 2. A fent körvonalazott klíma és eddigiektől eltérő, valószínűsített időjárási események, természeti csapások hatásaiból, mint új kihívások kiváltotta védekezés (új) követelményeinek folyamatos elemzése és ennek alapján a védekezés új módszereinek, eljárásainak, eszközeinek alkalmazására történő felkészülés. ad 1) A jelen status quo -t képviselő katasztrófavédelmi védekező tevékenységet sokoldalúan határozzák meg az évi LXXIV. törvény a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, az évi XXXVII. törvény a polgári védelemről, az évi XXXI. törvény a tűzvédelemről, ezek végrehajtási utasításai, valamint az ezekből levezetett kormány- és miniszteri rendeletek, határozatok. Ezek rendelkeznek a mai katasztrófavédelmi (tűz- és polgári védelmi) szervezetekről, ezek alapján történik ma is többek között pl. az árvizek, a viharkárok, erdőtüzek, váratlan elöntések stb. megelőzése, elhárítása illetve kárfelszámolása és elsődleges helyreállítási tevékenysége. Ez az összetett feladatés tevékenységrendszer valójában egy komplex képesség-együttes, amely azonban a védekezés során már ma is több esetben saját korlátaiba ütközhet, 167
8 NEMZETVÉDELMI EGYETEMI KÖZLEMÉNYEK amennyiben a veszélyhelyzetek a korábban tapasztalt, megszokott mértéket, paramétereket (kialakulás gyorsasága, káresemény pl. belvíz, bozóttűz terjedelme, növekedési sebessége, a veszélyeztetett objektumok és kapcsolódásaik, a kimenekítendő lakosság száma stb.) túllépik. Ezért szükséges napjainkban is a katasztrófavédelmi intézmény- és szervezetrendszer saját hatáskörben megfogalmazott és más intézményekkel, szervezetekkel együttműködésben kifejtett reagáló képességének állandó javítása, a szervezetrendszer folyamatos továbbfejlesztése. Az új kihívások emellett szükségessé tehetik az új elemekkel történő kiegészítést, esetleg a teljes rendszer koncepcionális újra fogalmazását is. A reagáló képesség fokozása olyan fejlesztésekkel jár, amelyek a mai természeti csapások kezelésének mai eredményességét, emellett a lehetséges jövőbeni változó klimatikai és időjárási viszonyok között a katasztrófavédelem egész mechanizmusának taktikai hatékonyságát is növelik. Az ezzel kapcsolatos fejlesztések elsősorban a következő területekre terjedhetnek ki: a legkorszerűbb nemzetközi és további hazai informatikai hálózatokkal is kompatibilis országos katasztrófavédelmi (tér)informatikai és bevetésirányítási rendszer(ek) kiépítése; az új kihívások vonatkozásában is képzett és döntési jogosítványokkal felruházott szakemberek alkalmazása; a kárelhárításhoz szükséges további és új eszközök (pl. monitoring rendszerek, mobil szivattyúkapacitás bővítése, a nagy terjedelmű erdő- és területtüzek oltására alkalmas kapacitás bővítése, további különleges védőfelszerelések, új műszerek) beszerzése, valamint ezek optimális területi allokációja; olyan új módszerek kidolgozása, adoptálása, valamint eszközök szükség szerinti beszerzése, amelyek a valószínűsíthető módosult klíma- és időjárási viszonyok között (pl. szélsőséges hidegben vagy nagy melegben) is rendeltetésszerű működésre képesek; fokozott és új elemekkel is kiegészülő együttműködések mind az önkormányzati, az önkéntes és civil-szervezetekkel, valamint a piaci és állami szektorral; a mindehhez szükséges jogszabályi, szervezeti, oktatás-képzési átalakítások, forrásbiztosítás és beszerzések, beruházások végrehajtása. Az előző szempontok mellett külön figyelmet érdemlő kérdéskörökként merülnek fel a klímaváltozás hatásaival kapcsolatban a következő területek: mely infrastruktúra-elemek illetve -rendszerek működését módosítják vagy gátolják a klímaváltozásból várható hatások és ezzel milyen veszélyhelyzeteket idéznek elő fontos közszolgáltató intézmények működése, a lakosság épsége és életvitele stb. területein; 168
9 miként csökkenthető minimálisra komplex intézkedésekkel a valószínűsíthetően növekvő erdő- és mezőgazdasági tűz veszélye, különös tekintettel a településekkel vagy egyéb fontos/értékes objektumokkal határos erdőterületeken, valamint a természetvédelmi területeken; miként készíthető fel és tájékoztatható a lakosság, valamint az érintett intézmények személyi állománya a valószínűsíthető klímaváltozásokból következő hatások fogadására úgy, hogy az körükben a katasztrófavédelmi szervezetekkel, az önkormányzatokkal és egyéb szakmai szervezetekkel való együttműködési hajlamot, valamint az önvédelmi beállítottságot növelje. ad 2) A folyamatos klímaváltozás és a szélsőséges, hirtelen kialakuló, növekvő intenzitású időjárási jelenségek ugyanakkor a fentieken túl új veszélyhelyzeteket idézhetnek elő és azokból következő, Magyarországon eddig nem tapasztalt következményekkel is járhatnak. Ezek kezelésére ma a katasztrófavédelem a legtöbb esetben nincs felkészülve. Az új kihívásokat és a kapcsolatos új követelményeket ezért időben elemezni kell. Ennek kapcsán felmerülhet a katasztrófavédelem jelenlegi képességeinek magától értetődő továbbfejlesztése mellett a jelenlegi katasztrófavédelmi intézmény-rendszer átfogó, innovatív újrafogalmazása is. Ez politikai és szakmapolitikai döntések, valamint a közvetlen társadalmi-intézményi környezet változásainak függvénye. Mindenek előtt azonban attól függ, hogy milyen tartalmú és mennyire megbízható előzetes, tudományos ismeretek, információk lesznek elérhetők a legközelebbi jövőben a várható klímaváltozásról. Lényeges tényező emellett az is, hogy időközben a katasztrófavédelmi szervezetek milyen új tapasztalatokra tesznek szert, valamint a mindenkori vezetőség milyen döntéseket képes meghozni és javasolni az új kihívásokra vonatkozó felkészülés érdekében. Ez utóbbi lehetőségeiket nagymértékben lesz képes támogatni a klímaváltozásra vonatkozó új tudományos ismeretek időben történő elérhetősége. FELHASZNÁLT IRODALOM évi XXXI. törvény a tűzvédelemről évi XXXVII. a polgári védelemről évi LXXIV. törvény a katasztrófák elleni védekezés irányításáról. ANTAL EMÁNUEL: Az éghajlatváltozás és a növényállományok Agro 21' Füzetek, 2003/32. sz. BÁRDOSSY GYÖRGY: Globális energiafelhasználás és a klímaváltozások összefüggései. CZELNAI RUDOLF: Klímaváltozás: IPCC konszenzus Agro 21' Füzetek, 2003/32. sz. HASZPRA LÁSZLÓ: Üvegház hatású gázok a légkörben HOFFMANN IMRE: Globális klímaváltozás és a katasztrófavédelem. Agro 21' Füzetek, 2003/31. sz. LÁNG ISTVÁN: Bevezető gondolatok a globális klímaváltozással összefüggő Agro 21' Füzetek, 2003/31. sz. MARX GYÖRGY: Lakható-e a Föld? SERES LÁSZLÓ: Ökológiai hadviselés
Kovács Mária, Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Szépszó Gabriella. Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati osztály, Klímamodellező Csoport
Kovács Mária, Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Szépszó Gabriella Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati osztály, Klímamodellező Csoport 2012. március 21. Klímaváltozás - miről fecseg a felszín és miről
Részletesebben10 rémisztő tény a globális felmelegedésről
10 rémisztő tény a globális felmelegedésről A globális felmelegedés az egyik legégetőbb probléma, amivel a mai kor embere szembesül. Hatása az állat- és növényvilágra, a mezőgazdaságra egyaránt ijesztő,
RészletesebbenA kérdőív statisztikai értékelése
A kérdőív statisztikai értékelése 1. A kérdőívet kitöltők nemek szerinti megoszlása Férfi Nő 41,95 % 58,05 % 2. A kérdőívet kitöltők korosztályok szerinti megoszlása 65 év felett 41-65 26-40 21-25 15-20
RészletesebbenG L O B A L W A R M I N
G L O B A L W A R M I N Az üvegházhatás és a globális felmelegedés Az utóbbi kétszáz évben a légkör egyre többet szenved az emberi tevékenység okozta zavaró következményektől. Az utóbbi évtizedek fő változása
RészletesebbenÁltalános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás
Általános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás (K) GLOBÁLIS FELMELEGEDÉS Unger János unger@geo.u @geo.u-szeged.hu www.sci.u-szeged.hu/eghajlattan szeged.hu/eghajlattan SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi
Részletesebbenkutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport
A klímaváltozás várható hatása az agrárágazatra Harnos Zsolt MHAS kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport IV. ALFÖLD Kongresszus Békéscsaba 2008. november 27. 1 A klímaváltozás
RészletesebbenA LÉGKÖRI SZÉN-DIOXID ÉS AZ ÉGHAJLAT KÖLCSÖNHATÁSA
A LÉGKÖRI SZÉN-DIOXID ÉS AZ ÉGHAJLAT KÖLCSÖNHATÁSA CH 4 CFC CO 2 O 3 +14-19 o C N 2 O H 2 O 1824: Jean-Baptist Fourier az üvegházhatás felismerése 1859: John Tyndall a vízgőz és a szén-dioxid meghatározó
RészletesebbenMETEOROLÓGIA. alapkurzus Környezettudományi BsC alapszakos hallgatóknak. Bartholy Judit, tanszékvezető egyetemi tanár
METEOROLÓGIA alapkurzus Környezettudományi BsC alapszakos hallgatóknak Bartholy Judit, tanszékvezető egyetemi tanár ELTE TTK - METEOROLÓGIAI TANSZÉK A MAI ÓRA VÁZLATA 1. BSc KÉPZÉS / SPECIALIZÁCIÓ 2. TEMATIKA
RészletesebbenA klímamodellezés nemzetközi és hazai eredményei - a gazdasági-társadalmi előrejelzések pillérei
A klímamodellezés nemzetközi és hazai eredményei - a gazdasági-társadalmi előrejelzések pillérei Hoyk Edit Kovács András Donát Tudományos munkatárs, MTA KRTK RKI ATO MRTT XII. Vándorgyűlés, Eger, 2015.
RészletesebbenREGIONÁLIS KLÍMAMODELLEZÉS AZ OMSZ-NÁL. Magyar Tudományos Akadémia szeptember 15. 1
Regionális klímamodellezés az Országos Meteorológiai Szolgálatnál HORÁNYI ANDRÁS (horanyi.a@met.hu) Csima Gabriella, Szabó Péter, Szépszó Gabriella Országos Meteorológiai Szolgálat Numerikus Modellező
RészletesebbenA jövő éghajlatának kutatása
Múzeumok Éjszakája 2018.06.23. A jövő éghajlatának kutatása Zsebeházi Gabriella Klímamodellező Csoport Hogyan lehet előrejelezni a következő évtizedek csapadékváltozását, miközben a következő heti is bizonytalan?
RészletesebbenSZKA_207_22. A lázas Föld. Sikolyok az üvegházból
SZKA_207_22 A lázas Föld Sikolyok az üvegházból diákmelléklet A lázas Föld 7. évfolyam 219 22/1A HÁTTÉRANYAGOK A klímaváltozás témájának feldolgozásához A kiotói megállapodás Az iparosodott országok 1997-ben
RészletesebbenTELEPÜLÉSI CSAPADÉKVÍZGAZDÁLKODÁS: Érdekek, lehetőségek, akadályok
TELEPÜLÉSI CSAPADÉKVÍZGAZDÁLKODÁS: Érdekek, lehetőségek, akadályok Dr. Buzás Kálmán BME, Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék A hazai csapadékvízgazdálkodás jelen gyakorlata, nehézségei és jövőbeli lehetőségei
RészletesebbenProf. Dr. Bukovics István: FELKÉSZÜLÉS A KLÍMAVÁLTOZÁSRA: KÖRNYEZET KOCKÁZAT - TÁRSADALOM TÉMÁJÚ KUTATÁS AKTUALITÁSA
Prof. Dr. Bukovics István: FELKÉSZÜLÉS A KLÍMAVÁLTOZÁSRA: KÖRNYEZET KOCKÁZAT - TÁRSADALOM TÉMÁJÚ KUTATÁS AKTUALITÁSA Felkészülés a klímaváltozásra: környezet kockázat társadalom című tudományos projekt
RészletesebbenBARTHOLY JUDIT. Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék Budapest
Klíma ügye(in)k 2017 2017. május 25. Budapest Nemzeti Közszolgálati Egyetem ********************************************************************************************************** Változó éghajlat,
RészletesebbenG E S Z T I H Í R M O N D Ó
G E S Z T I H Í R M O N D Ó, INGYENES INFORMÁCIÓS LAP III. Évfolyam 4. szám Közlemény Tájékoztatjuk Tisztelt Ügyfeleinket, hogy a MOL Rt. 2005. július 20-án 14-24 óra közötti időszakban Biharugra, Geszt,
RészletesebbenA domborzat mikroklimatikus hatásai Mérési eredmények és mezőgazdasági vonatkozások
A domborzat mikroklimatikus hatásai Mérési eredmények és mezőgazdasági vonatkozások Dr. Gombos Béla SZENT ISTVÁN EGYETEM Agrár- és Gazdaságtudományi Kar MMT Agro- és Biometeorológiai Szakosztályának ülése
RészletesebbenGlobális változások lokális veszélyek
Globális változások lokális veszélyek Dr. Radics Kornélia ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLAT Sivatagosodás és Aszály Elleni Küzdelem Világnapja Budapest, 2019. június 19. Globális kitekintés Éghajlatváltozás:
RészletesebbenELÕSZÓ...7 Prof. Dr. Bukovics István
P1-16.qxd 7/28/2008 12:34 PM Page 6 6 TARTALOMJEGYZÉK ELÕSZÓ...7 Prof. Dr. Bukovics István FELKÉSZÜLÉS A KLÍMAVÁLTOZÁSRA: KÖRNYEZET-KOCKÁZAT- TÁRSADALOM TÉMÁJÚ KUTATÁS AKTUALITÁSA...9 Prof. Dr. Bukovics
RészletesebbenBugát Pál XXXIII. Országos Középiskolai Természetismereti Műveltségi Vetélkedő Döntő, Földrajz
Bugát Pál XXXIII. Országos Középiskolai Természetismereti Műveltségi Vetélkedő Döntő, Földrajz 1. Változó éghajlat Válasszátok ki az egyes kérdésekre adható helyes válasz(oka)t! Karikázzátok be a betűjelét!
RészletesebbenMÉRNÖKI METEOROLÓGIA (BME GEÁT 5128) Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Áramlástan Tanszék, 2008 Dr. Goricsán István
MÉRNÖKI METEOROLÓGIA (BME GEÁT 5128) Üvegházhatás, globális felmelegedés, ózonpajzs szerepe Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Áramlástan Tanszék, 2008 Dr. Goricsán István FÖLDFELSZÍN EGYENSÚLYI
RészletesebbenNEMZETKÖZI TÖREKVÉSEK GLOBÁLIS CÉLOK
Klímaváltozás: NEMZETKÖZI TÖREKVÉSEK GLOBÁLIS CÉLOK Dr. Radics Kornélia Országos Meteorológiai Szolgálat elnök Bevezetés Edward Lorenz: Az éghajlat az, amire számítunk, az időjárás az, ami bekövetkezik.
RészletesebbenPannon löszgyep ökológiai viselkedése jövőbeli klimatikus viszonyok mellett
Pannon löszgyep ökológiai viselkedése jövőbeli klimatikus viszonyok mellett Cserhalmi Dóra (környezettudomány szak) Témavezető: Balogh János (MTA-SZIE, Növényökológiai Kutatócsoport) Külső konzulens: Prof.
RészletesebbenAz Országos Meteorológiai Szolgálat szolgáltatásai a klímatudatos önkormányzatok számára
Az Országos Meteorológiai Szolgálat szolgáltatásai a klímatudatos önkormányzatok számára Wantuchné Dobi Ildikó OMSZ dobi.i@met.hu A klíma és energiatudatos városfejlesztés, mint a városi hősziget csökkentésének
RészletesebbenÖkoPosta: a jövőnek címezve. Klímavédelmi kihívások, globális jelenségek és hatásaik
ÖkoPosta: a jövőnek címezve Előadó: Hermann-né Garai Mária EBK osztályvezető Magyar Posta Zrt. Biztonsági Főigazgatóság EBK Osztály Budapest, 2017. november 8. Klímavédelmi kihívások, globális jelenségek
RészletesebbenA katasztrófavédelem megújított rendszere
A katasztrófavédelem megújított rendszere MAGYARORSZÁG BIZTONSÁGA ÁLLAM BM OKF ÁLLAM- POLGÁR... A régi Kat. törvény alapvetően jó volt DE 10 év 2010. évi árvízi veszélyhelyzet; vörösiszap katasztrófa kezelésének
RészletesebbenSzakmai törzsanyag Alkalmazott földtudományi modul
FÖLDTUDOMÁNYI BSC METEOROLÓGUS SZAKIRÁNY Szakmai törzsanyag Alkalmazott földtudományi modul MAGYARORSZÁG ÉGHAJLATA Óraszám: 3+0 Kredit: 4 Tantárgyfelelős: Dr habil Tar Károly tanszékvezető egyetemi docens
RészletesebbenÉGHAJLAT. Északi oldal
ÉGHAJLAT A Balaton területe a mérsékelten meleg éghajlati típushoz tartozik. Felszínét évente 195-2 órán, nyáron 82-83 órán keresztül süti a nap. Télen kevéssel 2 óra fölötti a napsütéses órák száma. A
RészletesebbenVáltozó éghajlat, szélsőségek
Változó éghajlat, szélsőségek BARTHOLY JUDIT Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék Budapest Vázlat A közelmúlt detektált változásai Jövőbeli tendenciák és várható következmények Időjárási
RészletesebbenHogyan ismerhetők fel az éghajlat változások a földtörténet során? Klímajelző üledékek (pl. evaporit, kőszén, bauxit, sekélytengeri karbonátok,
Hogyan ismerhetők fel az éghajlat változások a földtörténet során? Klímajelző üledékek (pl. evaporit, kőszén, bauxit, sekélytengeri karbonátok, tillit) eloszlása Ősmaradványok mennyisége, eloszlása δ 18O
RészletesebbenHáttér jegyzetek a ppt1-hez
Háttér jegyzetek a ppt1-hez 1. dia Éghajlatváltozás A tudományos eredmények meggyőzőek E prezentáció célja, hogy bevezesse a közönséget az éghajlatváltozás témájába, majd (rövid) áttekintést nyújtson a
RészletesebbenKlímaváltozás és klímaadaptáció helyi léptékben Egy kutatási projekt tapasztalatai a hazai társadalmi-gazdasági folyamatok modellezésében
Király Gábor Czirfusz Márton Koós Bálint Tagai Gergő Uzzoli Annamária: Klímaváltozás és klímaadaptáció helyi léptékben Egy kutatási projekt tapasztalatai a hazai társadalmi-gazdasági folyamatok modellezésében
RészletesebbenCSAPADÉKVÍZ GAZDÁLKODÁS A TELEPÜLÉSEKEN
CSAPADÉKVÍZ GAZDÁLKODÁS A TELEPÜLÉSEKEN Dr. Buzás Kálmán c. egyetemi tanár BME, Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék LIFE-MICACC projekt LIFE 16 CCA/HU/000115 Lajosmizse, 2019. június 19. Csapadékvíz
RészletesebbenA jövőben várható klímaváltozás és néhány lehetséges hatása a régióban
A jövőben várható klímaváltozás és néhány lehetséges hatása a régióban Blanka Viktória, Mezősi Gábor, Ladányi Zsuzsanna, Bata Teodóra Szegedi Tudományegyetem, Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék
RészletesebbenÚj klímamodell-szimulációk és megoldások a hatásvizsgálatok támogatására
Új klímamodell-szimulációk és megoldások a hatásvizsgálatok támogatására Zsebeházi Gabriella Országos Meteorológiai Szolgálat KlimAdat hatásvizsgálói workshop 2018. december 7. TARTALOM 1. Klímamodellezés
RészletesebbenAlkalmazkodási feladatok és kihívások a SECAP készítése során. Dr. Buzási Attila Miskolc,
Alkalmazkodási feladatok és kihívások a SECAP készítése során Dr. Buzási Attila Miskolc, 2019.03.12. Száraz tények színes köntösben I. FORRÁS: BARTHOLY ET AL., 2007 Száraz tények színes köntösben II. FORRÁS:
RészletesebbenKlíma téma. Gyermek (pályázó) neve:... Gyermek életkora:... Gyermek iskolája, osztálya:... Szülő vagy pedagógus címe:...
Klíma téma A Richter Gedeon Nyrt. és a Wekerlei Kultúrház és Könyvtár természettudományi pályázatnak 1. fordulós feladatsora (7 osztályos tanulók részére) A leadási határidő: 2017. október 20. A kitöltött
RészletesebbenA légkör mint erőforrás és kockázat
A légkör mint erőforrás és kockázat Prof. Dr. Mika János TÁMOP-4.1.2.A/1-11-1-2011-0038 Projekt ismertető 2012. november 22. Fejezetek 1. A légköri mozgásrendszerek térbeli és időbeli jellemzői 2. A mérsékelt
RészletesebbenProf. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem
Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,
RészletesebbenKatasztrófavédelmi Műveleti Tanszék Javaslatai a szakdolgozat címjegyzékéhez 2016/2017-es tanévre
Katasztrófavédelmi Műveleti Tanszék Javaslatai a szakdolgozat címjegyzékéhez 2016/2017-es tanévre Ssz. Szakdolgozat címek 1. AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1313/2013/EU HATÁROZATA és az uniós polgári
RészletesebbenA monszun szél és éghajlat
A monszun szél és éghajlat Kiegészítő prezentáció a 7. osztályos földrajz tananyaghoz Készítette : Cseresznyés Géza e-mail: csgeza@truenet.hu Éghajlatok szélrendszerek - ismétlés - Az éghajlati rendszer
RészletesebbenREGIONÁLIS KLÍMAMODELLEZÉS. Alkalmazkodás a klímaváltozáshoz 2008. november 28. 1
Regionális klímamodellek és eredményeik alkalmazhatósága éghajlati hatásvizsgálatokra II. felvonás HORÁNYI ANDRÁS (horanyi.a@met.hu) Csima Gabriella, Szabó Péter, Szépszó Gabriella Országos Meteorológiai
RészletesebbenJAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM. 7. évfolyam
JAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM 7. évfolyam A szilárd Föld anyagai és Földrajzi övezetesség alapjai Gazdasági alapismeretek Afrika és Amerika földrajza Környezetünk
RészletesebbenA GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS: Hazai hatások és válaszok
KvVM MTA VAHAVA projekt MTA 2006. november 23. A GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS: Hazai hatások és válaszok Ifjúsági fórum a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiáról Bartholy Judit felkért hozzászólása Eötvös s Loránd
RészletesebbenKörnyezet és fejlődés 2017 Ellenőrző kérdések
Környezet és fejlődés 2017 Ellenőrző kérdések A növekedés határai 1. Mit értünk azon, hogy a Föld összetett anyagforgalmi rendszer? 2. Mely kérdésekre keresték a választ a Római Klub által megbízott kutatók,
RészletesebbenA NATéR, mint a hazai klímapolitika eszköze Hizó Ferenc
A NATéR, mint a hazai klímapolitika eszköze Hizó Ferenc zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért és kiemelt közszolgáltatásokért felelős helyettes államtitkár Tudományos háttér ENSZ Éghajlatváltozási
RészletesebbenWMO sajtóközlemény. A WMO éves állásfoglalása megerősíti, hogy a 2011-es év a 11. legmelegebb év a feljegyzések
WMO sajtóközlemény A WMO éves állásfoglalása megerősíti, hogy a 2011-es év a 11. legmelegebb év a feljegyzések kezdete óta. Az előzetes értékelés alapján a 2001-2010-es időszakban felgyorsult az éghajlatváltozás.
RészletesebbenKorlátok és lehetőségek igények, eszközök, módszerek a kárenyhítésben
ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLAT Korlátok és lehetőségek igények, eszközök, módszerek a kárenyhítésben Horváth Gyula Szakmai elnökhelyettes Alapítva: 1870 Mezőgazdaság a meteorológiában meteorológia a
RészletesebbenAgg Zoltán, főszerkesztő, Comitatus folyóirat. Önkormányzati vezetők klímatudatossága a Balaton régióban
Magyar Regionális Tudományos Társaság XII. Vándorgyűlése Veszprém, 2014. november 27-27 Agg Zoltán, főszerkesztő, Comitatus folyóirat Önkormányzati vezetők klímatudatossága a Balaton régióban A TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0064
RészletesebbenÚj regionális éghajlati projekciók a klímaváltozás magyarországi hatásainak vizsgálatára
Új regionális éghajlati projekciók a klímaváltozás magyarországi hatásainak vizsgálatára Szépszó Gabriella Országos Meteorológiai Szolgálat 42. Meteorológiai Tudományos Napok 2016. december 6. TARTALOM
Részletesebben2017. évi december havi jelentés
2017. évi december havi jelentés Az Energetikai Szakreferens szerződés, valamint a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal 2015. évi LVII. törvény által előírtaknak megfelelően. 1. Összes energiafogyasztás
RészletesebbenRegionális klímadinamikai kutatások: nemzetközi és hazai kitekintés. Meteorológiai Tudományos Napok, november 24. 1
Regionális klímadinamikai kutatások: nemzetközi és hazai kitekintés HORÁNYI ANDRÁS Országos Meteorológiai Szolgálat 2005. november 24. 1 TARTALOM Az éghajlati rendszer és modellezése Az éghajlat regionális
RészletesebbenA klímaváltozás várható gazdasági hatásai Magyarországon Kutatási eredmények áttekintése
A klímaváltozás várható gazdasági hatásai Magyarországon 2020-2040 Kutatási eredmények áttekintése I. Elméleti keretek Tények és kockázatok A tudományos elemzések szerint az emberi tevékenység jelentős
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenTELEPÜLÉSI CSAPADÉKVÍZGAZDÁLKODÁS: Tervezési szempontok módszerek a jövőben
TELEPÜLÉSI CSAPADÉKVÍZGAZDÁLKODÁS: Tervezési szempontok módszerek a jövőben Dr. Buzás Kálmán BME, Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék Somogy megyei Mérnöki Kamara Kaposvár, 2019. május 14. TÉMAKÖRÖK
RészletesebbenHidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27.
Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. 2011. év hidrometeorológiai jellemzése A 2010. év kiemelkedően sok csapadékával szemben a 2011-es év az egyik legszárazabb esztendő volt az Alföldön.
RészletesebbenPannErgy Nyrt. NEGYEDÉVES TERMELÉSI JELENTÉS II. negyedévének időszaka július 15.
PannErgy Nyrt. NEGYEDÉVES TERMELÉSI JELENTÉS II. negyedévének időszaka július 15. PannErgy Nyrt. Negyedéves termelési jelentés II. negyedév Bevezető: A PannErgy Nyrt. zöld energia termelését és hasznosítását
RészletesebbenVÁROSI CSAPADÉKVÍZ GAZDÁLKODÁS A jelenlegi tervezési gyakorlat alkalmazhatóságának korlátozottsága az éghajlat változó körülményei között
VÁROSI CSAPADÉKVÍZ GAZDÁLKODÁS A jelenlegi tervezési gyakorlat alkalmazhatóságának korlátozottsága az éghajlat változó körülményei között Dr. Buzás Kálmán címzetes egyetemi tanár BME, Vízi Közmű és Környezetmérnöki
RészletesebbenMagyarország klímasérülékenységi vizsgálata a Nemzeti Alkalmazkodási és Térinformatikai Rendszer adatai tükrében
Magyarország klímasérülékenységi vizsgálata a Nemzeti Alkalmazkodási és Térinformatikai Rendszer adatai tükrében A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XVI. VÁNDORGYŰLÉSE Áramlások a térgazdaságban Előadó:
RészletesebbenKLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSA AZ ALKALMAZANDÓ ÉPÜLETSZERKEZETEKRE, AZ ÉPÜLETSZERKEZETEK HATÁSA A BELTÉRI MAGASFREKVENCIÁS ELEKTROMÁGNESES TEREKRE
KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSA AZ ALKALMAZANDÓ ÉPÜLETSZERKEZETEKRE, AZ ÉPÜLETSZERKEZETEK HATÁSA A BELTÉRI MAGASFREKVENCIÁS ELEKTROMÁGNESES TEREKRE Vizi Gergely Klímaváltozásról Magyarországon Építményeket érő hatások
RészletesebbenAz RCMTéR projekt: új éghajlati szcenáriók a Kárpát-medencére
Az RCMTéR projekt: új éghajlati szcenáriók a Kárpát-medencére Szépszó Gabriella Országos Meteorológiai Szolgálat, szepszo.g@met.hu RCMTéR projekt nyitórendezvénye 2015. április 27. TARTALOM 1. Motiváció
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. november kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenAz idıjárás-elırejelzések szerepe a változó éghajlati viszonyok között
Az idıjárás-elırejelzések szerepe a változó éghajlati viszonyok között az Országos Meteorológiai Szolgálat adataira, idıjárás- és éghajlatkutatóinak munkáira támaszkodva összeállította: Vissy Károly meteorológus
RészletesebbenA települések katasztrófavédelmi besorolásának szabályai, védelmi követelmények.
II/1. VESZÉLY-ELHÁRÍTÁSI TERVEZÉS A települések katasztrófavédelmi besorolásának szabályai, védelmi követelmények. Települési szintű veszély-elhárítási tervezés rendszere, jogi háttere. A besorolás és
RészletesebbenE G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S
E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium és a Magyar Tudományos Akadémia között környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi komplex kutatások elvégzésére
RészletesebbenTATABÁNYA LÉGSZENNYEZETTSÉGE, IDŐJÁRÁSI JELLEMZŐI ÉS A TATABÁNYAI KLÍMAPROGRAM
TATABÁNYA LÉGSZENNYEZETTSÉGE, IDŐJÁRÁSI JELLEMZŐI ÉS A TATABÁNYAI KLÍMAPROGRAM 1 Flasch Judit Környezettan BSc Meteorológia szakirányos hallgató Témavezető: Antal Z. László MTA Szociológiai Kutatóintézet
RészletesebbenA GLOBÁLIS MELEGEDÉS ÉS HATÁSAI MAGYARORSZÁGON
FÖLDTUDOMÁNYOS FORGATAG Budapest, 2008. április 17-20. A GLOBÁLIS MELEGEDÉS ÉS HATÁSAI MAGYARORSZÁGON ELTE Meteorológiai Tanszék, Budapest VÁZLAT I. Változó éghajlat II. XXI. századra várható éghajlati
RészletesebbenA globalizáció fogalma
Globális problémák A globalizáció fogalma átfogó problémák tudománya, amely az EGÉSZ emberiséget új j módon, tendenciájukban egyenesen egzisztenciálisan is érintik. Területei: például az ökológiai problematika,,
RészletesebbenTELEPÜLÉSI CSAPADÉKVÍZGAZDÁLKODÁS: Tervezési szempontok módszerek a jövőben
TELEPÜLÉSI CSAPADÉKVÍZGAZDÁLKODÁS: Tervezési szempontok módszerek a jövőben Dr. Buzás Kálmán BME, Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék Komárom-Esztergom megyei Mérnöki Kamara Tatabánya, 2019. március
RészletesebbenA magyarországi földhasználatváltozás. előrejelzése. Lennert József Farkas Jenő MTA KRTK RKI
A magyarországi földhasználatváltozás modellezése és Lennert József Farkas Jenő MTA KRTK RKI előrejelzése A Magyar Regionális Tudományi Társaság XIII. Vándorgyűlése 2015. 11. 19. A Magyarország hosszú
Részletesebben3. Ökoszisztéma szolgáltatások
3. Ökoszisztéma szolgáltatások Általános ökológia EA 2013 Kalapos Tibor Ökoszisztéma szolgáltatások (ecosystem services) - az ökológiai rendszerek az emberiség számára számtalan nélkülözhetetlen szolgáltatásokat
RészletesebbenKlímaváltozás és katasztrófakockázatértékelés
Klímaváltozás és katasztrófakockázatértékelés A SEERISK projekt tapasztalatai Székely Miklós, Horváth Anikó; BM OKF Meteorológiai Tudományos Napok, MTA Budapest, 2014. november 21. SEERISK projekt Közös
RészletesebbenA XXI. SZÁZADRA BECSÜLT KLIMATIKUS TENDENCIÁK VÁRHATÓ HATÁSA A LEFOLYÁS SZÉLSŐSÉGEIRE A FELSŐ-TISZA VÍZGYŰJTŐJÉN
44. Meteorológiai Tudományos Napok Budapest, 2018. november 22 23. A XXI. SZÁZADRA BECSÜLT KLIMATIKUS TENDENCIÁK VÁRHATÓ HATÁSA A LEFOLYÁS SZÉLSŐSÉGEIRE A FELSŐ-TISZA VÍZGYŰJTŐJÉN Kis Anna 1,2, Pongrácz
Részletesebbenhalálozás férfiak körében, 2002, halálozás nők körében, 2002 Ukrajna Szlovakia Orosz Federáció Romania Lengyelország Halálozás Incidencia Moldava
Az 1990-es évek elején még kevéssé volt a figyelem előterében a klímaváltozás egészségkárosító hatása. Ezt tükrözte a UN/IPCC (Éghajlatváltozással Foglalkozó Kormányközti Testület) első jelentése 1991-
Részletesebben17. Fő váro s i I nfo r mat ika A lka lma zó T a nu lmá n yi V er s e ny. Ko mp le x 2. kat egó r ia
17. Fő váro s i I nfo r mat ika A lka lma zó T a nu lmá n yi V er s e ny Ko mp le x 2. kat egó r ia Készítette: 2008.06.05. Iskola neve: Felkészítő tanárok: Károlyi István 12 Évfolyamos Gimnázium Kanyuk
RészletesebbenOMSZ klímaszolgáltatások, rácsponti adatbázisok kialakítása az éghajlati monitoringhoz
OMSZ klímaszolgáltatások, rácsponti adatbázisok kialakítása az éghajlati monitoringhoz BIHARI ZITA1, HOFFMANN LILLA1, IZSÁK BEATRIX1, KIRCSI ANDREA1, LAKATOS MÓNIKA1, SZENTIMREY TAMÁS2 1Országos Meteorológiai
RészletesebbenMelegszik-e a Földünk?
Melegszik-e a Földünk? Érvek és ellenérvek a fenntartható fejlődés, globális felmelegedés témakörben Dr. Aszódi Attila, Boros Ildikó BME Nukleáris Technikai Intézet Szervező: 1 Ózonlyuk, globális felmelegedés
RészletesebbenReprezentatív adatbázis létrehozása az éghajlatváltozási hatásvizsgálatok és a döntéshozatal támogatására
Reprezentatív adatbázis létrehozása az éghajlatváltozási hatásvizsgálatok és a döntéshozatal támogatására Zsebeházi Gabriella, Bán Beatrix, Bihari Zita, Szabó Péter Országos Meteorológiai Szolgálat 44.
RészletesebbenUniós szintű fellépések Hosszú- és középtávú tervek. Dr. Baranyai Gábor Külügyminisztérium
Uniós szintű fellépések Hosszú- és középtávú tervek Dr. Baranyai Gábor Külügyminisztérium A kibocsátás csökkentés globális feladat A világ átlaghőmérséklet-növekedésének 2 C fok alatt tartása nemzetközileg
Részletesebben2017. augusztus 2. szám
2017. augusztus 2. szám Tisztelt Olvasók! A módszertan- és kapacitásfejlesztés, valamint szemléletformálás című projektünk 2016. szeptember 1-jén indult. A pályázati felhívás alapvető célja a klímaalkalmazkodást
RészletesebbenDuna Stratégia Zöld minikonferencia október 8. A talajvízforgalom szerepe és jelentősége változó világunkban
A talajvízforgalom szerepe és jelentősége változó világunkban Tóth Eszter MTA ATK Talajtani és Agrokémiai Intézet Pannon Egyetem Földünk klímája 10 millió évvel ezelőttől napjainkig Forrás: met.hu Az elmúlt
RészletesebbenEnergetikai trendek, klímaváltozás, támogatás
S Energetikai trendek, klímaváltozás, támogatás Dr. Gács Iván BME Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Energetikai Szakkollégium, 2005.
RészletesebbenSérülékenység vizsgálatok a második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiában
Sérülékenység vizsgálatok a második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiában Dr. Pálvölgyi Tamás NÉS szakmai koordinátor Nemzeti Alkalmazkodási Központ 2013. november 13. NÉS-2 szakmai műhelyvita Magyar
RészletesebbenNemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács
Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács Éghajlatvédelmi kerettörvény Éger Ákos 2009. október 28. 41. Nemzetközi Gázkonferencia és Szakkiállítás, Siófok NFFT létrehozása A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanácsot
RészletesebbenA KLÍMAVÁLTOZÁS ÉS ANNAK LEHETSÉGES HATÁSAI A MAGYAR HONVÉDSÉGRE
Mező András mk. őrnagy Ferencz Gábor mk. főhadnagy: A KLÍMAVÁLTOZÁS ÉS ANNAK LEHETSÉGES HATÁSAI A MAGYAR HONVÉDSÉGRE A klímaváltozás témája rendkívüli népszerűségnek örvend mind a tudományos élet, mind
RészletesebbenMeteorológiai információk szerepe a vízgazdálkodásban
Meteorológiai információk szerepe a vízgazdálkodásban Dr. Radics Kornélia Országos Meteorológiai Szolgálat elnök Alapítva: 1870 Víz körforgása Felhőelemek, vízgőz Légköri transzport folyamatok Felhőelemek,
RészletesebbenGlobális felmelegedés. Levegőtisztaság-védelem. Pozitív és negatív visszacsatolás. Természeti okok: pozitív visszacsatolású folyamatok.
Globális felmelegedés Levegőtisztaság-védelem Évtizedek éghajlati változásai, emelkedik az óceánok és a felszín közeli levegő hőmérséklete. Globális klímaváltozás Globális felmelegedés okai Természeti
RészletesebbenEgyüttműködési tapasztalatok a klímaváltozás s hatásvizsgálatainálsvizsgálatain
Hatásvizsgálói konzultációs workshop 2015. 06. 22. Budapest ********************************************************************************************************** Együttműködési tapasztalatok a klímaváltozás
RészletesebbenA KRITéR projekt nyitórendezvénye
A KRITéR projekt nyitórendezvénye Tove Skarstein A Norvég Királyság budapesti nagykövete 2015. június 1. Tisztelettel köszöntöm a Projektpartnereket, a REC munkatársait és a kedves vendégeket! Nagy öröm
RészletesebbenA hazai dekarbonizáció: lehetőség vagy akadály?
A hazai dekarbonizáció: lehetőség vagy akadály? Dr. Pálvölgyi Tamás BME egyetemi docens MFGI Nemzeti Alkalmazkodási Központ XXVII. Téglás Napok 2012. október 4. Hunguest Hotel Palota, Lillafüred Mi fán
RészletesebbenKlíma és társadalom kapcsolata a Kárpát-medencében az elmúlt 5000 évben Demény Attila 1, Bondár Mária 2, Sümegi Pál 3
Klíma és társadalom kapcsolata a Kárpát-medencében az elmúlt 5000 évben Demény Attila 1, Bondár Mária 2, Sümegi Pál 3 valamint Cserny Tibor 4, Fábián Szilvia 2, Fórizs István 1, Schöll- Barna Gabriella
Részletesebben1. Magyarországi INCA-CE továbbképzés
1. Magyarországi INCA rendszer kimenetei. A meteorológiai paraméterek gyakorlati felhasználása, sa, értelmezése Simon André Országos Meteorológiai Szolgálat lat Siófok, 2011. szeptember 26. INCA kimenetek
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról
VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. Vízgazdálkodási Igazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat TÁJÉKOZTATÓ a Dunán 29. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató
Részletesebben1. HELYZETÉRTÉKELÉS. A sokévi szeptemberi átlaghoz viszonyított legnagyobb csapadékhiány (20-39 mm) a Szatmári-síkságon jelentkezett.
1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 szeptemberében a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 9 mm (Fehérgyarmat) és 250 mm (Murakeresztúr) között alakult, az
RészletesebbenHőmérséklet változás- felmelegedés
Hőmérséklet változás- felmelegedés A napjainkban tapasztalható felmelegedés oka a Föld légkörében jelentkező üvegházhatás erősödése, amit az üvegházhatású gázok koncentrációjának növekedése okoz. Az üvegházhatású
RészletesebbenEnergiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója
Energiamenedzsment ISO 50001 A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Hogyan bizonyítható egy vállalat környezettudatossága vásárlói felé? Az egész vállalatra,
RészletesebbenÖSSZEFOGLALÓ A 2015/2016-ÖS HIDROLÓGIAI ÉVRŐL
A l s ó - T i s z a - v i d é k i V í z ü g y i I g a z g a t ó s á g 6 7 2 0 S z e g e d, S t e f á n i a 4. P f. 3 9 0 Telefon: (62) 599-599, Telefax: (62) 420-774, E-mail: titkarsag@ativizig.hu ÖSSZEFOGLALÓ
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. március - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenÁltalános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás
Általános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás (P) MAGYARORSZÁG ÉGHAJLATA Gál Tamás tgal@geo.u @geo.u-szeged.hu www.sci.u-szeged.hu/eghajlattan szeged.hu/eghajlattan SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi
RészletesebbenA térkép I. 11 A térkép II. 12 Távérzékelés és térinformatika 13
Előszó 9 TÉRKÉPI ISMERETEK A térkép I. 11 A térkép II. 12 Távérzékelés és térinformatika 13 KOZMIKUS KÖRNYEZETÜNK A Világegyetem 14 A Nap 15 A Nap körül keringő égitestek 16 A Hold 17 A Föld és mozgásai
Részletesebben