343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet. az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelölésérıl és mőködési feltételeirıl. Az építésügyi hatóság

Átírás

1 az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelölésérıl és mőködési feltételeirıl A Kormány az épített környezet alakításáról és védelmérıl szóló évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 6. -a (1) bekezdésének a) és c) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következıket rendeli el: Az építésügyi hatóság 1. (1) A Kormány - a ()-() bekezdésben meghatározott építésügyi hatósági ügyek, a sajátos építményfajták és a repülıtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének, valamint a leszállóhely létesítésének és megszüntetésének szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott hatósági ügyek kivételével - az elsı fokú építésügyi hatósági feladatokat ellátó általános építésügyi hatóságként (a továbbiakban: elsı fokú építésügyi hatóság) az építmények, építési tevékenységek tekintetében a járásszékhely települési önkormányzat jegyzıjét és a fıvárosi kerületi önkormányzat jegyzıjét jelöli ki. A járásszékhely települési önkormányzat jegyzıjének illetékessége a járási (fıvárosi kerületi) hivatalokról szóló 18/01. (VIII. 13.) Korm. rendelet 1. mellékletében meghatározott településekre terjed ki. () A Kormány a) a Kormány által rendeletben kiemelt jelentıségő üggyé (a továbbiakban: kiemelt jelentıségő ügy) nyilvánított általános építésügyi hatósági ügyben - a kiemelt jelentıségő üggyé nyilvánításról szóló kormányrendelet eltérı rendelkezése hiányában -, b) eljáró hatóságként az összevont telepítési eljárással kapcsolatos ügyben, c) ha az integrált eljárásban építésügyi hatósági eljárás is lefolytatásra kerül, akkor a külön jogszabály szerinti közremőködı vagy társhatósági feladatok ellátására, d) a kihirdetett veszélyhelyzetben szükséges építésügyi hatósági intézkedések megtétele és a kihirdetett veszélyhelyzet folytán bekövetkezett építménykárok helyreállításával összefüggı építésügyi hatósági ügyben, e) az Étv.. (3a) bekezdésében meghatározott ügyben, valamint f) az elsı fokú építésügyi hatóságot érintı kizárási ügyben az elsı fokú építésügyi hatósági feladatokat ellátó általános építésügyi hatóságként (a továbbiakban: elsı fokú kiemelt építésügyi hatóság) - a sajátos építményfajták, valamint a repülıtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének, valamint a leszállóhely létesítésének és megszüntetésének szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározottak kivételével - az építmények, építési tevékenységek tekintetében az 1. melléklet I. és II. részében meghatározott járási (fıvárosi kerületi) hivatal szakigazgatási szerveként mőködı járási építésügyi hivatalt - a (3) bekezdésben meghatározott kivételekkel -, illetve járási építésügyi és örökségvédelmi hivatalt jelöli ki az 1. melléklet I. és II. részében felsorolt járásokra, fıvárosi kerületekre kiterjedı illetékességgel. (3) Az 1. melléklet II. részében felsorolt járási (fıvárosi kerületi) hivatal szakigazgatási szerveként mőködı járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal az 1. melléklet II. részében meghatározott illetékességi területén - a () bekezdésben meghatározott feladatok mellett - ellátja a mőemlékekkel kapcsolatos elsı fokú építésügyi hatósági feladatokat. () A Kormány a fıvárosban - az (1) bekezdésben meghatározott feladatok mellett - az Étv. rendelkezései alapján a helyi építészeti értékvédelem alá vont építmények esetében az elsı fokú építésügyi hatósági feladatok ellátására a fıvárosi kerületi önkormányzat jegyzıjét jelöli ki. (5) A Kormány a másodfokú építésügyi hatósági feladatokat ellátó általános építésügyi hatóságként, valamint a mőemlékvédelem területén a külön jogszabályban meghatározott másodfokú feladatok ellátására az építmények, építési tevékenységek tekintetében - a sajátos építményfajták, valamint a repülıtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének, valamint a leszállóhely létesítésének és megszüntetésének szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározottak kivételével - a fıvárosi és megyei kormányhivatal szakigazgatási szerveként mőködı építésügyi és örökségvédelmi hivatalának építésfelügyeleti hatósági és örökségvédelemmel kapcsolatos hatósági feladatokat is ellátó önálló feladat- és hatáskörrel rendelkezı szervezeti egységét (a továbbiakban: másodfokú építésügyi hatóság) jelöli ki.

2 (6) A Kormány a hírközlési sajátos építményfajták közül az antennák, antennatartó szerkezetek, az azokhoz tartozó mőtárgyak tekintetében elsı fokú építésügyi hatóságként a () bekezdés, másodfokú építésügyi hatóságként az (5) bekezdés szerinti feladatokat ellátó építésügyi hatóságot jelöli ki. (7) A sajátos építményfajták tekintetében az építésügyi hatósági feladatokat ellátó hatóságot külön jogszabály jelöli ki. Ilyen jogszabály hiányában ezen építményfajtákat és építményeket érintı építésügyi hatósági ügyekben a () és az (5) bekezdés szerinti feladatokat ellátó építésügyi hatóság jár el. (8) Azokban az esetekben, amikor az ügyfajtára vonatkozó jogszabály általános építésügyi szakkérdésben szakhatóság közremőködését rendeli el, a Kormány a kiemelt jelentıségő ügyben - a kiemelt jelentıségő üggyé nyilvánításról szóló kormányrendelet eltérı rendelkezése hiányában - szakhatóságként elsı fokon a () bekezdés szerinti hatóságot, másodfokon az (5) bekezdés szerinti hatóságot jelöli ki. (9) Építésügyi Szolgáltatási Pontként az 1. melléklet III. részében meghatározott városi és 5000 fı lakosságszám feletti települési önkormányzat a következı építésügyi szolgáltatási feladatokat látja el: a) információszolgáltatás az állampolgárok részére az építésügyi hatósági ügyintézésük elısegítése érdekében, b) az építésügyi feladatok intézéséhez az állampolgári kérelmek átvételének és továbbításának, hiánypótlás befogadásának, nyilatkozatok felvételének és továbbításának, digitalizálásának és feltöltésének biztosítása az építésügyi hatósági engedélyezési eljárást támogató elektronikus dokumentációs rendszerbe (a továbbiakban: ÉTDR), c) kérelmek papír alapon vagy elektronikus adathordozón való fogadása, szükség szerinti szkennelése és az ÉTDR-be történı feltöltésének biztosítása, d) az építésügyi hatósági eljárás illetékének és az építésügyi igazgatási szolgáltatási díjak befizetésének lehetıvé tétele, továbbá e) települési önkormányzati egyéb mőszaki, üzemeltetési feladatok. 1/A-1/C.. /A. (1) Az építmény létesítési céljának megfelelı fı rendeltetése szerinti építésügyi hatóság jár el engedélyezı hatóságként (a továbbiakban: építésügyi fıhatóság) - az atomenergia alkalmazására szolgáló sajátos technológiájú építmények kivételével -, a) ha többcélú felhasználás céljára új építmény épül és az ezen építményben létesülı önálló rendeltetési egységek engedélyezésére több - nem építésügyi fıhatóságnak minısülı - építésügyi hatóság is hatáskörrel rendelkezik, vagy b) ha a meglévı építmény többcélú felhasználása érdekében az építmény vagy annak részeként létesülı önálló rendeltetési egység építésének, kialakításának engedélyezésére több építésügyi hatóság is hatáskörrel rendelkezik. () Az építésügyi fıhatóság által lefolytatott engedélyezési eljárásban szakhatóságként mőködnek közre a) - az építményfajtára vonatkozó építésügyi követelmények érvényre juttatásával kapcsolatos szakkérdésben - az (1) bekezdés alapján nem építésügyi fıhatóságnak minısülı építésügyi hatóságok, valamint b) azok a hatóságok, amelyek az a) pont szerinti építésügyi hatóság eljárásában szakhatóságként jártak volna el. /B. /C. Az építésfelügyeleti hatóság 3. (1) A Kormány építésfelügyeleti hatóságként - a () bekezdésben foglalt kivétellel - a) elsı fokon az 1. melléklet I. és II. részében meghatározott járási (fıvárosi kerületi) hivatal szakigazgatási szerveként mőködı járási építésügyi hivatalt - a () bekezdésben meghatározott kivétellel -, illetve járási építésügyi és örökségvédelmi hivatalt (a továbbiakban együtt: elsı fokú építésfelügyeleti hatóság) az 1. melléklet I. és II. részében felsorolt járásokra, fıvárosi kerületekre kiterjedı illetékességgel, b) másodfokon a fıvárosi és megyei kormányhivatal szakigazgatási szerveként mőködı építésügyi és örökségvédelmi hivatalának építésügyi hatósági és örökségvédelemmel kapcsolatos hatósági feladatokat is ellátó önálló feladat- és hatáskörrel rendelkezı szervezeti egységét (a továbbiakban: másodfokú építésfelügyeleti hatóság) jelöli ki. () A mőemléki jelentıségő területen a telek közterületi határához legközelebb, de legfeljebb 10 méterre álló, meglévı épület bontásának tudomásulvételével kapcsolatos elsı fokú építésfelügyeleti hatósági feladatokat az 1. melléklet II. részében felsorolt járási (fıvárosi kerületi) hivatal szakigazgatási szerveként mőködı járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal látja el, az 1. (3) bekezdése szerinti hatásköre vonatkozásában meghatározott illetékességi területén. - -

3 (3) A Kormány a hírközlési sajátos építményfajták közül az antennák, antennatartó szerkezetek, az azokhoz tartozó mőtárgyak tekintetében az építésfelügyeleti hatósági feladatokat ellátó hatóságként az (1) bekezdés szerinti feladatokat ellátó építésfelügyeleti hatóságot jelöli ki. () A (3) bekezdés hatálya alá nem tartozó sajátos építményfajták tekintetében az építésfelügyeleti ellenırzési feladatokat ellátó hatóságot külön jogszabály jelöli ki. Ilyen jogszabály hiányában ezen építményfajtákat és építményeket érintı építésfelügyeleti hatósági ügyekben az (1) bekezdés szerinti feladatokat ellátó építésfelügyeleti hatóság jár el. A szakmai irányító szerv 3/A. A fıvárosi és megyei kormányhivatal szakigazgatási szerveként mőködı építésügyi és örökségvédelmi hivatal tekintetében a fıvárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fıvárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggı törvénymódosításokról szóló 010. évi CXXVI. törvény 6. () bekezdésében, valamint 7. -ában meghatározott hatáskörök - a központi államigazgatási szervekrıl, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 010. évi XLIII. törvény. (1) bekezdés h)-i) pontja szerinti hatáskört is beleértve - gyakorlására jogosult szakmai irányító szerv vezetıje az építésügyért felelıs miniszter (a továbbiakban: miniszter). A sajátos építményfajták körébe tartozó nemzetbiztonsági célú, illetve rendeltetéső építmények engedélyezését ellátó építésügyi hatóság és építésfelügyeletét ellátó hatóság kijelölése 3/B. (1) A Kormány a nemzetbiztonsági célú, illetve rendeltetéső építmények vonatkozásában az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági jogkör gyakorlójaként, országos illetékességgel a) elsı fokon a Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal vezetıjét, b) másodfokon a honvédelemért felelıs minisztert jelöli ki. () A nemzetbiztonsági célú, illetve rendeltetéső építmények vonatkozásában az építésügyi hatósági jogkör gyakorlása során a sajátos építményfajták körébe tartozó honvédelmi és katonai célú építményekre vonatkozó építésügyi hatósági engedélyezési eljárások szabályairól szóló kormányrendeletben, az építésfelügyeleti hatósági jogkör gyakorlása során a honvédelmi és katonai célú építményekkel kapcsolatos építésfelügyeleti tevékenységrıl szóló kormányrendeletben meghatározott eljárási szabályokat kell megfelelıen alkalmazni. Foglalkoztatási feltételek. (1) Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóság köztisztviselıi és kormánytisztviselıi létszámát úgy kell meghatározni, hogy a hatósági tevékenység folyamatos végzése biztosított legyen, és az építésügyi valamint az építésfelügyeleti hatóságnak legalább fı - a () bekezdésben meghatározott foglalkoztatási feltételekkel rendelkezı - teljes munkaidıben foglalkoztatott köztisztviselıt vagy kormánytisztviselıt kell foglalkoztatnia. () A (3) bekezdésben meghatározott kivétellel az építésfelügyeleti ellenırzési tevékenységet, az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági ügyek döntésre való szakmai elıkészítését, a döntés meghozatalát, végrehajtását ellátó köztisztviselı és kormánytisztviselı foglalkoztatási feltételei: a) a külön jogszabályban meghatározott aa) és e rendelet. melléklete szerint megállapított szakirányú felsıfokú végzettség, ab) a szakterületnek megfelelı tartalmú építésügyi vizsga letételének az igazolása, ac) szakmai továbbképzésen való eredményes részvétel; valamint b) az e rendeletben meghatározott szakmai gyakorlat teljesítése. (3) A járásszékhely település jegyzıjére, a fıvárosi kerület jegyzıjére, a járási (fıvárosi kerületi) hivatal vezetıjére, a fıvárosi és a megyei kormányhivatal kormánymegbízottjára, fıigazgatójára és igazgatójára nem vonatkoznak a. () és () bekezdésében, valamint az ban meghatározott foglalkoztatási feltételek. () Az (1)-() bekezdésben meghatározott építésügyi hatósági köztisztviselı és kormánytisztviselı kizárólag építésügyi hatósági, az építésfelügyeleti hatósági kormánytisztviselı kizárólag építésfelügyeleti hatósági ügyekkel kapcsolatos feladatkört láthat el

4 (a) A járási (fıvárosi kerületi) hivatal szakigazgatási szerveként mőködı járási építésügyi hivatalnál az építésügyi hatósági munkakört ellátó kormánytisztviselı építésfelügyeleti hatósági ügyekkel kapcsolatos feladatkört is elláthat, az építésfelügyeleti hatósági munkakört ellátó kormánytisztviselı az építésügyi hatósági ügyekkel kapcsolatos feladatkört is elláthat, ha a feladat ellátásához az e rendeletben és a közszolgálati tisztviselık képesítési elıírásairól szóló kormányrendeletben meghatározott képesítéssel rendelkezik. (b) A járási (fıvárosi kerületi) hivatal szakigazgatási szerveként mőködı járási építésügyi és örökségvédelmi hivatalnál az építésügyi hatósági, az építésfelügyeleti hatósági, valamint a mőemlékkel és a mőemléki érték védelmével kapcsolatos munkakört ellátó kormánytisztviselı építésügyi hatósági és építésfelügyeleti hatósági, valamint a mőemlékkel és a mőemléki értékvédelmével kapcsolatos feladatkört is elláthat, ha a feladat ellátásához az e rendeletben és a közszolgálati tisztviselık képesítési elıírásairól szóló kormányrendeletben meghatározott képesítéssel rendelkezik. (c) A fıvárosi és megyei kormányhivatal szakigazgatási szerveként mőködı építésügyi és örökségvédelmi hivatalnál az építésügyi hatósági, az építésfelügyeleti hatósági, valamint a mőemlékekkel és a mőemléki érték védelmével kapcsolatos építésügyi hatósági munkakört ellátó kormánytisztviselı építésügyi hatósági, építésfelügyeleti hatósági és örökségvédelmi hatósági ügyekkel kapcsolatos feladatkört is elláthat, ha a feladat ellátásához az e rendeletben és a közszolgálati tisztviselık képesítési elıírásairól szóló kormányrendeletben meghatározott képesítéssel rendelkezik. (5) Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági munka minimális technikai feltételeit e rendelet 5. melléklete határozza meg. (6) Ha az építésügyi vagy építésfelügyeleti hatósági munkakör betöltéséhez a köztisztviselı vagy kormánytisztviselı végzettségét igazoló oklevélbıl a szakirányú végzettség, valamint a közszolgálati tisztviselık képesítési elıírásairól szóló kormányrendeletben meghatározott munkakört megalapozó képzettségi szint - a jogszabály alapján - nem állapítható meg, akkor az oklevél szakirányúságáról, egyenértékőségérıl a Magyar Építész Kamara vagy a Magyar Mérnöki Kamara által létrehozott bizottság dönt. (6a) A többciklusú képzési szerkezet bevezetését követıen, felmenı rendszerben kibocsátott oklevelek egyenértékőségének ellenırzésekor az oklevél szakirányú kredittartalmát a. melléklet szerint kell megállapítani. (6b) A (6) bekezdés szerinti bizottsághoz az oklevél szakirányának, egyenértékőségének ellenırzése céljából az Europass oklevélmelléklet másolatot, ennek hiányában a leckekönyv másolatot vagy az azt pótló hivatalos okiratot kell csatolni. A képzési kimeneti követelménytıl eltérı tantárgy megnevezések esetében tantárgy leírást is mellékelni kell. (6c) A (6) bekezdés szerinti oklevelek szakirányúsága egyenértékőségének vizsgálata alapján megállapított hiányzó ismeretek megszerzésére felsıoktatási intézményben szakirányú továbbképzés vagy hallgatói jogviszony keretében megszerezhetı részismereti képzés keretében van lehetıség. (6d) A miniszter évente közzéteszi az oklevelek szakirányúsága egyenértékőségének szempontjából már megvizsgált és elfogadásra került a) oklevelek megnevezését, kibocsátásának dátumát, a képzést folytató felsıoktatási intézmény megnevezését, és b) szakirányú továbbképzés körében kibocsátott szakirányú szakképzettségek megnevezését a beszámítható kreditérték meghatározását. (6e) A (6d) bekezdés szerint elfogadott oklevelek és szakirányú továbbképzés körében kibocsátott szakirányú szakképzettségek esetében további vizsgálatot nem kell lefolytatni, kivéve ha a képesítési elıírások megváltoznak. (7) Az 1. (9) bekezdésében meghatározott feladatokat a feladatellátást biztosító felsıfokú végzettséggel rendelkezı köztisztviselı láthatja el. Szakmai gyakorlat 5. (1) Az elsı fokú építésügyi hatóságnál és az elsı fokú kiemelt építésügyi hatóságnál foglalkoztatott köztisztviselınek és kormánytisztviselınek szakmai gyakorlattal nem kell rendelkeznie, azonban az építésügyi vizsga letételéig döntéshozó, kiadmányozó munkakört nem tölthet be. () A másodfokú építésügyi hatóságnál foglalkoztatott kormánytisztviselınek - a (6) bekezdésben foglaltak kivételével - legalább 3 éves építésügyi vagy építésfelügyeleti hatósági területen szerzett szakmai gyakorlattal kell rendelkeznie. (3) A másodfokú építésfelügyeleti hatóságnál foglalkoztatott kormánytisztviselı szakmai gyakorlati idejeként - a (6) bekezdésben foglaltak kivételével - az a) építési mőszaki ellenıri; b) felelıs mőszaki vezetıi; - -

5 c) építıipari kivitelezési; d) építésügyi hatósági; e) építésfelügyeleti; f)-g) h) építészeti-mőszaki tervezési; i) építésügyi-mőszaki szakértıi tevékenység folytatásának idıtartamát kell figyelembe venni. () Az elsı fokú építésfelügyeleti hatóságnál foglalkoztatott kormánytisztviselınek szakmai gyakorlattal nem kell rendelkeznie. A másodfokú építésfelügyeleti hatóságnál foglalkoztatott kormánytisztviselı gyakorlati ideje legalább három év. Az elsı és másodfokú építésfelügyeleti hatóságnál foglalkoztatott kormánytisztviselı az építésügyi vizsga letételéig döntéshozó, kiadmányozó munkakört nem tölthet be. (5) Az 1. (9) bekezdésében meghatározott feladatokat ellátó köztisztviselınek szakmai gyakorlattal nem kell rendelkeznie. (6) A fıvárosi és megyei kormányhivatal szakigazgatási szerveként mőködı építésügyi és örökségvédelmi hivatal vezetıjének a gyakorlati ideje legalább három év, amelyet köztisztviselıként vagy kormánytisztviselıként építésügyi igazgatási vagy örökségvédelmi igazgatási területen kell megszerezni. Építésügyi vizsga 6. (1) Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságnál foglalkoztatott köztisztviselınek és kormánytisztviselınek az építésügyi vizsgát legkésıbb a közigazgatási alapvizsga letételét követı egy éven belül kell teljesítenie. () Az építésügyi vizsga letételére elıírt határidıbe - igazolás alapján - nem számít bele a) a 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság idıtartama, b) a 30 napot meghaladó hivatalos kiküldetés idıtartama, c) a keresıképtelenség idıtartama, és d) az építési jogi szakokleveles mérnöki képzésben történı részvétel idıtartama az oklevél megszerzéséig, de legfeljebb a képzés megkezdésétıl számított évig. (3) Mentesül a köztisztviselı és a kormánytisztviselı az építésügyi vizsga letétele alól, ha a) olyan közigazgatási szakvizsgával rendelkezik, amelyben az építésügyi igazgatást választotta vizsgatárgyként, b) építési jogi szakokleveles mérnöki végzettséggel rendelkezik, vagy c) építésügyi igazgatási területen legalább 10 év közszolgálati jogviszonnyal rendelkezik. () Részben mentesül a köztisztviselı és a kormánytisztviselı az építésügyi vizsga letétele alól, ha az építészetimőszaki tervezıi, az építésügyi mőszaki szakértıi, vagy a felelıs mőszaki vezetıi szakmagyakorlási jogosultság valamely szakterületén már eredményes jogosultsági vizsgát tett. (5) Az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságnál vezetıi megbízást, vezetıi kinevezést - a. (3) bekezdésében meghatározottak kivételével - csak az kaphat, aki eredményes építésügyi vizsgát tett vagy annak letétele alól mentesült. (6) A fıvárosi és megyei kormányhivatal szakigazgatási szerveként mőködı építésügyi és örökségvédelmi hivatal vezetıjének eredményes építésügyi vizsgával vagy fıépítészi vizsgával kell rendelkeznie, kivéve ha azok letétele alól mentesült. Szakmai továbbképzés 7. (1) Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságnál foglalkoztatott köztisztviselı és kormánytisztviselı a külön jogszabályban meghatározottak szerint szakmai továbbképzésen vesz részt. () Mentesül az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságnál foglalkoztatott köztisztviselı és kormánytisztviselı a továbbképzésen való részvétel alól, ha a 60. életévét betöltötte. (3) Részben mentesül az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságnál foglalkoztatott köztisztviselı és kormánytisztviselı a továbbképzésen való részvétel alól, ha a külön jogszabályban szabályozott, az egyes építésügyi szakmagyakorlási tevékenységekhez kötelezıen elıírt továbbképzést teljesítette. Ilyen esetben a köztisztviselınek és a kormánytisztviselınek az azonos tartalmú szakmai továbbképzésen nem kell részt vennie. () Az építésügyi vizsga, illetve a továbbképzés határidejének elmulasztása esetén - a mentesítésre vonatkozó elıírások kivételével - az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságnál foglalkoztatott köztisztviselı és kormánytisztviselı a. () bekezdése szerinti tevékenységgel járó munkakörben nem foglalkoztatható tovább

6 Összeférhetetlenség 8. (1) Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatósági tevékenység körében a közszolgálati tisztviselıkrıl szóló 011. évi CXCIX. törvény 85. () bekezdés a) pontjában említett pártatlan, befolyástól mentes tevékenységet veszélyeztetı tevékenységnek minısül különösen, ha az építésügyi vagy az építésfelügyeleti hatóság köztisztviselıje vagy kormánytisztviselıje olyan építménnyel, telekkel összefüggésben lát el a) építészeti-mőszaki tervezési, b) építésügyi mőszaki szakértıi, c) felelıs mőszaki vezetıi, d) beruházáslebonyolítói, e) építésügyi igazgatási szakértıi, f) építési mőszaki ellenıri, g) építıipari kivitelezési, h) igazságügyi szakértıi, i) településtervezési, j) településrendezési szakértıi, vagy k) energetikai tanúsítói tevékenységet, amely annak a hatóságnak az illetékességi területén található, ahol építésügyi vagy építésfelügyeleti hatósági feladatot lát el. () (3) Az építésügyi, valamint az építésfelügyeleti hatósági feladatot ellátó köztisztviselı és kormánytisztviselı nem lehet a hatóság illetékességi területén mőködı területi építész vagy mérnöki kamara tisztségviselıje, valamint nem láthat el önkormányzati fıépítészi feladatot. Átmeneti és záró rendelkezések 9. (1) Ez a rendelet - a (), (3) és (5) bekezdésben foglaltak kivételével január 1-jén lép hatályba. () E rendelet. () bekezdés aa) és ab) pontja 007. július 1-jén lép hatályba. (3) A. () bekezdés ac) pontja 008. január 1-jén lép hatályba. () Az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságoknál 010. január 1-je elıtt foglalkoztatott és a 6. szerint építésügyi vizsgára kötelezett köztisztviselınek az építésügyi vizsgát legkésıbb 011. március 31-ig kell teljesíteni. (5) E rendeletnek az egyes kormányrendeleteknek a mőemlékekkel kapcsolatos építésügyi hatáskör változásával összefüggı módosításáról szóló 13/01. (VI. 8.) Korm. rendelettel módosított 1. -át és /B. -át a 01. július 1- jét követıen indult, illetve a megismételt eljárásokban kell alkalmazni. 9/A. Az építésügyi hatóságnál 007. január 1-je elıtt foglalkoztatott köztisztviselıre e rendeletnek a szakmai gyakorlati idıre vonatkozó rendelkezéseit nem kell alkalmazni, ha jogszabály alapján a szakmai gyakorlati idı teljesítése alól mentesítették. 10. E rendeletnek - az építésügyi és az építésfelügyeleti hatósági eljárásokkal összefüggı egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 177/010. (V. 13.) Korm. rendelet 10. (1)-(3) bekezdésével megállapított - 1. (1) és (3) bekezdését, valamint /C. -át a repülıtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének, valamint a leszállóhely létesítésének és megszüntetésének szabályairól szóló 159/010. (V. 6.) Korm. rendelet hatálybalépését követıen indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni. 11. (1) () A 011. január 1-jét megelızıen a fıvárosi, megyei közigazgatási hivatal szakigazgatási szerveként mőködött építésfelügyelet feladat- és hatáskörei és ahhoz kapcsolódó jogviszonyok tekintetében a megyei (fıvárosi) közigazgatási hivatal jogutódának - az alapító okiratban és a jogutódlás egyes kérdéseit meghatározó megállapodásokban foglaltak szerint, a megyei (fıvárosi) illetékességi területet alapul véve - a szakigazgatási szerv korábbi különös illetékességi területén mőködı azon megyei (fıvárosi) kormányhivatal tekintendı, amelynek a szakigazgatási szervévé az Építésügyi Hivatal válik. 1. A 013. január 1. elıtt a közszolgálati tisztviselık képesítési elıírásairól szóló 9/01. (III. 7.) Korm. rendelet 1. melléklet I. pont. alpontja szerinti építésügyi igazgatási (hatósági) kiemelt munkakörben: az I. besorolási osztályra elıírt képesítéssel, a. melléklet I. pont 3. alpontja szerint az építésügyi igazgatási (hatósági) kiemelt munkakörben: az I. besorolási osztályra, vagy az Építésügyi Hivatal Építésfelügyeleti hatósági kiemelt munkakörben: az I. besorolási osztályra elıírt képesítéssel, vagy a 3. melléklet 38. pontja szerinti építésügyi igazgatási feladatkör az I. besorolási osztályban: építésügyi hatósági munkaterületre vagy építésfelügyeleti hatósági - 6 -

7 munkaterületre elıírt képesítéssel közszolgálati, illetve kormányzati szolgálati jogviszonyban jogszerően foglalkoztatott a) közszolgálati tisztviselıt a feladatköre megváltozásáig képesítettnek kell tekinteni, b) közszolgálati tisztviselı a járási (fıvárosi kerületi) hivatal szakigazgatási szerveként mőködı járási építésügyi hivatalnál, valamint a járási építésügyi és örökségvédelmi hivatalnál építésügyi vagy építésfelügyeleti hatósági ügyintézıként továbbfoglalkoztatható. 13. (1) A 01. december 31-ig elsı fokú építésügyi hatáskört gyakorló jegyzı (a továbbiakban: jegyzı), illetve a polgármesteri hivatal építésügyi hatósági ügyintézıje a 01. december 31. napján folyamatban lévı - a járásszékhely települési önkormányzat jegyzıje által átvételre kerülı - ügyek iratait a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 00. évi CXL. törvény. (1)-() bekezdése alapján az iratok kezelésére vonatkozó jogszabályoknak megfelelı bontásban megküldi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkezı járásszékhely települési önkormányzat jegyzıjének. () A 01. december 31. napjáig lezárt iratok ırzésérıl a jegyzı gondoskodik az önkormányzati hivatalok egységes irattári tervének kiadásáról szóló rendelet szerinti egységes irattári terv, valamint az önkormányzati hivatal iratkezelési szabályzata alapján. A járásszékhely települési önkormányzat jegyzıje kérésére a lezárt iratokat a jegyzı köteles három napon belül átadni a járásszékhely települési önkormányzat jegyzıjének. 1. melléklet a hez I. rész A járási hivatalok szakigazgatási szerveként mőködı járási építésügyi hivatalok és illetékességi területük Sorszám Járási hivatal járási építésügyi hivatalának központja Megye Járási hivatal járási építésügyi hivatalának illetékességi területéhez tartozó járások 1. Baranya 1.1. Szigetvári Szigetvári, Szentlırinci, Sellyei 1.. Mohácsi Bólyi, Mohácsi. Bács-Kiskun.1. Bajai Bajai, Bácsalmási, Jánoshalmai, Kiskunhalasi.. Kalocsai Kalocsai, Kunszentmiklósi, Kiskırösi 3. Békés 3.1. Szarvasi Szarvasi, Orosházi, Gyomaendrıdi 3.. Gyulai Mezıkovácsházai, Gyulai, Sarkadi. Borsod-Abaúj-.1. Ózdi Ózdi, Putnoki, Kazincbarcikai, Edelényi Zemplén.. Sárospataki Szerencsi, Gönci, Sátoraljaújhelyi, Sárospataki, Cigándi, Tokaji 5. Csongrád 5.1. Hódmezıvásárhelyi Szentesi, Hódmezıvásárhelyi, Makói 6. Fejér 6.1. Dunaújvárosi Martonvásári, Dunaújvárosi, Sárbogárdi 7. Gyır-Moson Mosonmagyaróvári Mosonmagyaróvári, Csornai Sopron 7.. Soproni Soproni, Kapuvári 8. Hajdú-Bihar 8.1. Hajdúszoboszlói Hajdúszoboszlói, Püspökladányi, Berettyóújfalui 8.. Hajdúböszörményi Hajdúböszörményi, Balmazújvárosi, Hajdúnánási 9. Heves 9.1. Gyöngyösi Hatvani, Gyöngyösi, Hevesi 10. Jász-Nagykun Karcagi Kunhegyesi, Karcagi, Tiszafüredi Szolnok 10.. Törökszentmiklósi Törökszentmiklósi, Mezıtúri, Kunszentmártoni 11. Komárom Esztergomi Esztergomi Esztergom 11.. Komáromi Komáromi, Kisbéri 1. Nógrád 1.1. Balassagyarmati Szécsényi, Balassagyarmati, Rétsági 13. Pest Gödöllıi Gödöllıi, Aszódi 13.. Ceglédi Ceglédi, Nagykátai, Nagykırösi Gyáli Gyáli, Monori, Dabasi, Vecsési - 7 -

8 13.. Szigetszentmiklósi Szigetszentmiklósi, Ráckevei Váci Dunakeszi, Váci, Szobi Szentendrei Szentendrei, Pilisvörösvári 1. Somogy 1.1. Marcali Marcali, Nagyatádi, Csurgói 1.. Siófoki Siófoki, Tabi, Fonyódi 15. Szabolcs-Szatmár Nyírbátori Nagykállói, Nyírbátori, Baktalórántházi Bereg 15.. Kisvárdai Ibrányi, Kisvárdai, Záhonyi, Vásárosnaményi Mátészalkai Mátészalkai, Fehérgyarmati, Csengeri 16. Tolna Dombóvári Dombóvári, Tamási 17. Vas Sárvári Sárvári, Celldömölki 17.. Körmendi Körmendi, Szentgotthárdi, Vasvári 18. Veszprém Balatonfüredi Tapolcai, Balatonfüredi, Balatonalmádi 18.. Pápai Pápai, Sümegi, Devecseri 19. Zala Nagykanizsai Nagykanizsai, Letenyei 19.. Keszthelyi Keszthelyi, Zalaszentgróti II. rész A járási (fıvárosi kerületi) hivatalok szakigazgatási szerveként mőködı járási építésügyi és örökségvédelmi hivatalok és illetékességi területük Sorszám Járási (fıvárosi kerületi) hivatal építésügyi és örökségvédelmi hivatalának központja Megye Járási (fıvárosi kerületi) hivatal építésügyi és örökségvédelmi hivatalának illetékességi területe 1. Baranya Pécs az 1. () bekezdésében meghatározott feladatok tekintetében: Hegyháti, Komlói, Pécsi, Pécsváradi, Siklósi járás. Bács-Kiskun Kecskemét az 1. () bekezdésében meghatározott feladatok tekintetében: Kecskeméti, Tiszakécskei, Kiskunfélegyházi, Kiskunmajsai járás 3. Békés Békéscsaba az 1. () bekezdésében meghatározott feladatok tekintetében: Békéscsabai, Békési, Szeghalmi járás. Borsod-Abaúj-Zemplén Miskolc az 1. () bekezdésében meghatározott feladatok tekintetében: Miskolci, Mezıkövesdi, Tiszaújvárosi, Mezıcsáti, Szikszói, Encsi járás 5. Csongrád Szeged az 1. () bekezdésében meghatározott feladatok tekintetében: Csongrádi, Kisteleki, Mórahalmi, Szegedi járás 6. Fejér Székesfehérvár az 1. () bekezdésében meghatározott feladatok tekintetében: Móri, Bicskei, Székesfehérvári, Gárdonyi, - 8 -

9 Polgárdi, Enyingi járás 7. Gyır-Moson-Sopron Gyır az 1. () bekezdésében meghatározott feladatok tekintetében: Gyıri, Téti, Pannonhalmi járás 8. Hajdú-Bihar Debrecen az 1. () bekezdésében meghatározott feladatok tekintetében: Hajdúhadházi, Debreceni, Nyíradonyi, Derecskei járás 9. Heves Eger az 1. () bekezdésében meghatározott feladatok tekintetében: Pétervásárai, Bélapátfalvai, Egri, Füzesabonyi járás 10. Jász-Nagykun-Szolnok Szolnok az 1. () bekezdésében meghatározott feladatok tekintetében: Szolnoki, Jászapáti, Jászberényi járás 11. Komárom-Esztergom Tatabánya az 1. () bekezdésében meghatározott feladatok tekintetében: Tatabányai, Tatai, Oroszlányi járás 1. Nógrád Salgótarján az 1. () bekezdésében meghatározott feladatok tekintetében: Salgótarjáni, Bátonyterenyei, Pásztói járás 13. Pest Érd az 1. () bekezdésében meghatározott feladatok tekintetében: Budakeszi, Érdi járás 1. Somogy Kaposvár az 1. () bekezdésében meghatározott feladatok tekintetében: Kaposvári, Barcsi járás 15. Szabolcs-Szatmár- Bereg Nyíregyháza az 1. () bekezdésében meghatározott feladatok tekintetében: Tiszavasvári, Nyíregyházi, Kemecsei járás 16. Tolna Szekszárd az 1. () bekezdésében meghatározott feladatok tekintetében: Paksi, Tolnai, Szekszárdi, Bonyhádi járás 17. Vas Szombathely az 1. () bekezdésében meghatározott feladatok tekintetében: Szombathelyi, Kıszegi járás 18. Veszprém Veszprém az 1. () bekezdésében meghatározott feladatok tekintetében: Zirci, Veszprémi, Várpalotai, Ajkai járás 19. Zala Zalaegerszeg az 1. () bekezdésében meghatározott feladatok tekintetében: Lenti, Zalaegerszegi járás - 9 -

10 0. Budapest I. kerület az 1. ()-(3) bekezdésében meghatározott feladatok tekintetében: I. kerület, II. kerület, III. kerület, XI. kerület, XII. kerület, XX. kerület, XXI. kerület, XXII. kerület, XXIII. kerület V. kerület az 1. ()-(3) bekezdésében meghatározott feladatok tekintetében: IV. kerület, V. kerület, VI. kerület, VII. kerület, VIII. kerület, IX. kerület, X. kerület, XIII. kerület, XIV. kerület, XV. kerület, XVI. kerület, XVII. kerület, XVIII. kerület, XIX. kerület III. rész Az Építésügyi Szolgáltató Pont 1. (9) bekezdésében meghatározott feladatait ellátó, építésügyi hatósági feladattal és hatáskörrel nem rendelkezı települési önkormányzatok A B 1. Önkormányzat neve Megye. Tiszaalpár Bács-Kiskun 3. Mélykút Bács-Kiskun. Izsák Bács-Kiskun 5. Kerekegyháza Bács-Kiskun 6. Szabadszállás Bács-Kiskun 7. Solt Bács-Kiskun 8. Soltvadkert Bács-Kiskun 9. Kecel Bács-Kiskun 10. Lajosmizse Bács-Kiskun 11. Kozármisleny Baranya 1. Csorvás Békés 13. Nagyszénás Békés 1. Kondoros Békés 15. Újkígyós Békés 16. Mezıhegyes Békés 17. Füzesgyarmat Békés 18. Battonya Békés 19. Tótkomlós Békés 0. Vésztı Békés 1. Dévaványa Békés 3. Mezıberény Békés. Nyékládháza Borsod-Abaúj-Zemplén 5. Emıd Borsod-Abaúj-Zemplén 6. Tiszalúc Borsod-Abaúj-Zemplén 7. Alsózsolca Borsod-Abaúj-Zemplén 8. Felsızsolca Borsod-Abaúj-Zemplén 9. Sajószentpéter Borsod-Abaúj-Zemplén 30. Algyı Csongrád 31. Mindszent Csongrád

11 3. Sándorfalva Csongrád 33. Csákvár Fejér 3. Velence Fejér 35. Pusztaszabolcs Fejér 36. Ercsi Fejér 37. Gyırújbarát Gyır-Moson-Sopron 38. Jánossomorja Gyır-Moson-Sopron 39. Vámospércs Hajdú-Bihar 0. Egyek Hajdú-Bihar 1. Komádi Hajdú-Bihar. Hosszúpályi Hajdú-Bihar 3. Kaba Hajdú-Bihar. Téglás Hajdú-Bihar 5. Létavértes Hajdú-Bihar 6. Polgár Hajdú-Bihar 7. Hajdúdorog Hajdú-Bihar 8. Nádudvar Hajdú-Bihar 9. Hajdúsámson Hajdú-Bihar 50. Lırinci Heves 51. Rákóczifalva Jász-Nagykun-Szolnok 5. Jászkisér Jász-Nagykun-Szolnok 53. Jászfényszaru Jász-Nagykun-Szolnok 5. Kunmadaras Jász-Nagykun-Szolnok 55. Jászladány Jász-Nagykun-Szolnok 56. Újszász Jász-Nagykun-Szolnok 57. Martfő Jász-Nagykun-Szolnok 58. Fegyvernek Jász-Nagykun-Szolnok 59. Jászárokszállás Jász-Nagykun-Szolnok 60. Túrkeve Jász-Nagykun-Szolnok 61. Tiszaföldvár Jász-Nagykun-Szolnok 6. Kisújszállás Jász-Nagykun-Szolnok 63. Lábatlan Komárom-Esztergom 6. Tát Komárom-Esztergom 65. Ács Komárom-Esztergom 66. Nyergesújfalu Komárom-Esztergom 67. Dorog Komárom-Esztergom 68. Szentmártonkáta Pest 69. Alsónémedi Pest 70. Bugyi Pest 71. Zsámbék Pest 7. Tápiószentmárton Pest 73. Tahitótfalu Pest 7. Kartal Pest 75. Dömsöd Pest 76. Tápiószele Pest 77. Taksony Pest 78. Tápiószecsı Pest 79. Mogyoród Pest 80. Páty Pest 81. Nagykovácsi Pest 8. İrbottyán Pest 83. Üröm Pest 8. Dunavarsány Pest

12 85. Piliscsaba Pest 86. Erdıkertes Pest 87. Tura Pest 88. Sülysáp Pest 89. Csömör Pest 90. Kiskunlacháza Pest 91. Diósd Pest 9. Tárnok Pest 93. Ócsa Pest 9. Halásztelek Pest 95. Tököl Pest 96. Kerepes Pest 97. Solymár Pest 98. Budakalász Pest 99. Isaszeg Pest 100. Üllı Pest 101. Pilis Pest 10. Maglód Pest 103. Kistarcsa Pest 10. Biatorbágy Pest 105. Albertirsa Pest 106. Törökbálint Pest 107. Abony Pest 108. Pécel Pest 109. Gyömrı Pest 110. Veresegyház Pest 111. Pomáz Pest 11. Szigethalom Pest 113. Göd Pest 11. Százhalombatta Pest 115. Fót Pest 116. Dunaharaszti Pest 117. Budaörs Pest 118. Balatonlelle Somogy 119. Balatonboglár Somogy 10. Tiszalök Szabolcs-Szatmár-Bereg 11. Nagyhalász Szabolcs-Szatmár-Bereg 1. Balkány Szabolcs-Szatmár-Bereg 13. Nagyecsed Szabolcs-Szatmár-Bereg 1. Nyírtelek Szabolcs-Szatmár-Bereg 15. Újfehértó Szabolcs-Szatmár-Bereg 16. Bátaszék Tolna 17. Dunaföldvár Tolna 18. Berhida Veszprém 1/A-1/B. melléklet a 1. mellékletéhez. melléklet a hez 3. melléklet a hez - 1 -

13 . melléklet a hez A többciklusú képzési szerkezet bevezetését követıen, felmenı rendszerben kibocsátott oklevelek egyenértékőségének vizsgálatához: Ha az építésügyi vagy építésfelügyeleti hatósági munkakör betöltéséhez a köztisztviselı vagy a kormánytisztviselı végzettségét igazoló oklevélbıl a szakirányú kredittartalom, illetve a külön jogszabályban meghatározott munkakört megalapozó képzettségi szint - jogszabály alapján - nem állapítható meg, akkor a köztisztviselınek vagy a kormánytisztviselınek a végzettsége egyenértékő elismeréséhez mőszaki képzési területen legalább 139 kreditet kell igazolnia a táblázatban meghatározott ismeretkörök figyelembevételével. A megfeleltethetıség szempontjából releváns oklevélnek legalább 60%-os lefedettséget kell tanúsítania a beszámításkor alapul vett kreditérték viszonylatában. I. Építésügyi hatósági munkakör betöltéséhez szükséges képesítési követelmény kredittartalma 1. Természettudományos alapismeretek 1. tantárgy / tevékenységi kör témakörök, tantárgyak, kompetenciák beszámítható kreditek száma. 1.1 Ábrázoló geometria Statika - szilárdságtan Épületfizika Hıtechnika, páratechnika, akusztika Épületenergetika Az energiamérleg összetevıi, követelmények, fajlagos hıigény, az energetikai méretezés és ellenırzés módja és menete. A hıszigetelés gazdaságossága, energiatudatos építészet, passzív szoláris rendszerek. 6. A beszámítható kreditek száma természettudományos alapismeretekbıl összesen kredit. Gazdasági és humán ismeretek 1. tantárgy / tevékenységi kör témakörök, tantárgyak, kompetenciák beszámítható kreditek száma..1 Építésgazdaságtan és Az építıiparral és az építési piaccal összefüggı menedzsment gazdasági kérdések. Építési beruházások pénzügyigazdasági tervezése, az épületüzemeltetés gyakorlata. 3.. Építési jog Építésjogi és igazgatási ismeretek: Építési jogszabályok, hatósági eljárások ismerete, építésügyi bírság, (építésügyi, építésfelügyeleti) hatósági ellenırzés, engedélyezési és kivitelezési dokumentáció, kivitelezési jogosultság.)..3 Építészettörténet, építészetelmélet. Szociológia építészeknek Építészettörténet és az építészeti elméletek, valamint a kapcsolódó mővészetek, technológiák és tudományok ismerete. Település és városszociológia. 5. A beszámítható kreditek száma gazdasági és humán ismeretekbıl összesen 9 kredit 3. Szakmai törzsanyag 1. tantárgy / tevékenységi kör témakörök, tantárgyak, kompetenciák beszámítható

14 kreditek száma. 3.1 Rajz Szabadkézi rajz, építészeti ábrázolás, intuitív 10 ábrázolás, építészeti grafika, építészeti formálás Épületszerkezettan Épületszerkezettani ismeretek (falszerkezetek, 1 koszorúk, kiváltók, födémszerkezetek, kémény és szellızı-, valamint lépcsıszerkezetek, alapozások, tetıszerkezetek, szigetelések, homlokzatburkolatok). 3.3 Építıanyagok Építmények anyagainak rendszere, osztályozása, 3 alkalmazási lehetısége. Az építıanyagok általános kémiai, fizikai, szilárdsági, alakváltozási tulajdonságai Épületgépészet Vízellátás-csatornázás, gázellátás, épületek villamos berendezései, főtéstechnika, légtechnika Tartószerkezetek- Vasbeton tartószerkezetek, acél tartószerkezetek 8 szerkezettervezés Építéskivitelezés-szervezés Építésszervezési alapismeretek, az épület 6 kivitelezésének tervezése, elıkészítése (organizáció alapjai térben és idıben), a kivitelezés költségeinek összetevıi, az építésgépesítés alapjai. Jellemzı kivitelezési technológiák, a jellemzı folyamatok szervezése (idı, tér, költség), a technológiai folyamatok ellenırzésének és minıségbiztosításának alapvetı módszerei Épülettervezés Építészet alapjai, lakóépület tervezés, középület 8 tervezés Városépítés A beszámítható kreditek száma szakmai törzsanyagból összesen 58 kredit. Differenciált szakmai ismeretek 1. tantárgy / tevékenységi kör témakörök, tantárgyak beszámítható kreditek száma..1 Épületszerkezettan Belsı és homlokzati nyílászáró, kiegészítı 8 szerkezetek. A belsı felületek kialakításának szerkezetei. A korábban tanult szerkezetekbıl különféle tartószerkezető és technológiájú épületek épületszerkezeteit komplexen, összefüggéseiket vizsgáló tervezés. 3.. Tartószerkezetek Fa tartószerkezetek, tartószerkezetek tervezése...3 Talajmechanika és alapozás Építéskivitelezés-szervezés Szakipari munkák technológiái, az építési 6 beruházástervezés alapjai, a technológia a költség-, idı- és térbeli tervezés összefüggése az építési beruházás kezdeményezésétıl a létesítmény átadásátvételig Építıanyagok Lakóépület tervezés Jellemzı lakóépület-típusok tervezési feladatai (családi házak, csoportházak, többlakásos lakóépületek) Középület tervezés Kisebb középület (cca m alapterülettel) megtervezése Komplex tervezés A korábbi tervezési, mőszaki tárgyak ismereteinek összegzése egy épület tervezésén keresztül 3-1 -

15 (engedélyezési terv, majd kiviteli terv szintő tervcsomag elıállítása) Diplomatervezés Önálló komplex tervezési feladat A beszámítható kreditek száma differenciált szakmai törzsanyagból összesen 8 kredit II. Építésfelügyeleti hatósági munkakör betöltéséhez szükséges képesítési követelmény kredittartalma 1. Természettudományos alapismeretek 1. tantárgy / tevékenységi kör témakörök, tantárgyak beszámítható kreditek száma. 1.1 Építıipari ábrázolás Ábrázoló geometria, mőszaki ábrázolás, CAD/CAAD Mechanika Statika, szilárdságtan Építıipari kémia Épületfizika Hıtechnika, páratechnika, akusztika Épületenergetika Az energiamérleg összetevıi, követelmények, fajlagos hıigény, az energetikai méretezés és ellenırzés módja és menete. A hıszigetelés gazdaságossága, energiatudatos építészet, passzív szoláris rendszerek. 7. A beszámítható kreditek száma természettudományos alapismeretekbıl összesen kredit. Gazdasági és humán ismeretek 1. tantárgy / tevékenységi kör témakörök, tantárgyak beszámítható kreditek száma..1 Menedzsment és vállalkozás- Az építıiparral és az építési piaccal összefüggı gazdaságtan gazdasági kérdések. Építési beruházások pénzügyigazdasági tervezése. 3.. Jogi és államigazgatási Építésjogi és igazgatási ismeretek. ismeretek Építésügyi eljárások...3 Építészettörténet, építészetelmélet 3 5. A beszámítható kreditek száma gazdasági és humán ismeretekbıl összesen 9 kredit 3. Szakmai törzsanyag 1. tantárgy / tevékenységi kör témakörök, tantárgyak beszámítható kreditek száma. 3.1 Építıanyagok I Szerkezetek I. Acélszerkezetek, vasbetonszerkezetek, fa-, falazott és 10 kıszerkezetek Földmővek, alapozás Magasépítés alapjai Magasépítéstan I Tartók statikája Szerkezet kivitelezéstervezés 3.8 Szerkezet kivitelezés

16 vállalkozás Épülettervezés I Lakóépületek tervezése Épületszerkezetek 3.1 Épületgépészet Közmővek 3.1 Szerkezet-technológia A tervezés alapfogalma, tervfajták, tervezési szempontok, a lakóépülettervezés alapjai. Közmőellátás feladata. Közmővek és várostervezés kapcsolata. Védıtávolságok. Közmőellátó rendszerek vonalvezetési szabályai. Méretezési alapelvek, módszerek. Üzemeltetés. 11. A beszámítható kreditek száma differenciált szakmai törzsanyagból összesen 58 kredit. Differenciált szakmai ismeretek 1. tantárgy / tevékenységi kör témakörök, tantárgyak beszámítható kreditek száma..1 Magasépítési acélszerkezetek Csarnokok, egy és többszintes épületek, sportlétesítmények és speciális szerkezetek. Szerkezetek tervezése az Eurocode szabványrendszer alapján. 3.. Magasépítési Magas épületek szerkezeti kialakítása. vasbetonszerkezetek Födémek, födémrendszerek, keretek, épületmerevítések, faltartók, csarnokok számítása...3 Szerkezetek megerısítése Épületdiagnosztikai vizsgálatok, módszerek. Vizsgálati módszerek alkalmazása, kiértékelése. A teherhordó szerkezetek közvetett és közvetlen károsodásának okai. A szerkezet-cserék és a szerkezet-megerısítések szempontjai és a felújítások hatékonysága. 5.. Épülettervezés II. (Ipari és mezıgazdasági épületek tervezése).5 Nagyfesztávú épületek tervezése Többszintes, többlakásos lakóépület, középület, ipari park fogalma. Épület külsı környezeti kapcsolata, településszerkezeti kapcsolatok. Tőzvédelem. Tervezési metodika, magvalósulási folyamat Magasépítéstan II Acélszerkezetek II..8 Vasbetonszerkezetek II Építéskivitelezés-szervezés Az építési beruházás tervezés alapjai, a technológia a költség-, idı- és térbeli tervezés összefüggése az építési beruházás kezdeményezésétıl a létesítmény átadásátvételéig Település- régiófejlesztés A fejlesztés és rendezés szereplıi, térségi és településtervezés dokumentumai, településrendezési terv. Szabályozási terv és a helyi építésügyi szabályzat Diplomamunka Magasépítési területrıl választott témában, önálló komplex tervezési feladat A beszámítható kreditek száma differenciált szakmai törzsanyagból összesen 8 kredit melléklet a hez Az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok üzemeltetéséhez biztosított eszközök

17 I. Konfiguráció (Munkaállomás) Minimum Pentium IV PC (vagy ezzel egyenértékő) + (minimum 1 GB RAM és 80 Gb HDD) + minimum 17 színes monitor, scanner, nyomtató, elektronikus jogtár - köztisztviselınként 1 db II. Irodai felszerelés 1. Digitális fényképezıgép legalább 5 Mp és 3x optikai zoomos - köztisztviselınként 1 db. Hatóságonként internet hozzáférés 3. Mérıszalag - köztisztviselınként 1 db. Szintezımőszer - hatóságonként 1 db 5. Kézilézertávmérı - köztisztviselınként 1 db 6. Gépkocsi - hatóságonként minimum 1 db 7. Laptop - hatóságonként minimum 1db III. Irodai nyomtatók Irodai lézernyomtató (minimum 18 lap/perc) - hatóságonként minimum 1 db I-II. Az építésügyi hatóság a köztisztviselınek munkavégzése során a külön jogszabály szerinti egyéni védıeszközt biztosítja. 6. melléklet a hez