A magyar kormányok nemzetpolitikájának jellemző vonásai a rendszerváltás óta
|
|
- Veronika Alexandra Magyarné
- 5 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A magyar kormányok nemzetpolitikájának jellemző vonásai a rendszerváltás óta Zlatica Sáposová, Spoločenskovedný ústav SAV, Košice, saposova@saske.sk SÁPOSOVÁ, Zlatica. Distinguishing features ethnic Hungarian governments policy changes in the political system. Individual and Society, 2006, Vol. 9, No. 2. Democratically elected government in Hungary since 1990 and government programs as one of the major areas considered policy aimed at safeguarding the Hungarian national minorities living beyond the borders of Hungary. All governments (right-wing or left-wing) for 16 years emphasized the important role of national policy, which has become central to the foreign policy of Hungary. The previous Hungarian government considered the protection and promotion of Hungarian minorities living beyond the borders of Hungary as a national but also a moral role. Implementation of minority policy of the governments of each ran a different way, which resulted from the fact that although the Constitution provides support for Hungarian minorities abroad, does not specify the form and methods of implementation support for minorities. Minority policy. Hungarian minorities. Government in Hungary. Táto práca bola podporovaná Agentúrou na podporu výskumu a vývoja na základe Zmluvy č. APVV A magyarországi rendszerváltás óta a magyar politikai élet egyik legfontosabb központi kérdése a nemzetpolitika lett melynek jellegzetes irányvonalai egyre erősebben rajzolódnak ki. Fokozatosan önálló szakpolitikává válik, melyet elsősorban a budapesti politikai vezetés, s másodsorban a határontúli magyar politikai elit igényei formálnak. 1 A mindenkori magyar kormány nemzeti érdeke, erkölcsi feladata és alkotmányos felelőssége a határon túli magyar közösségek támogatása, helyzetének javítása a szülőfőldön való megmaradás érdekében. A Magyar Köztársaság Alkotmányának 6. -nak 3. pontja kimondja, hogy a Magyar Köztársaság felelősséget érez a határain kívűl élő magyarok sorsáért, és előmozdítja a Magyarországgal való kapcsolatuk ápolását. Az alkotmány tehát legmagasabb jogszabályi szintre emelte a határon túli magyar kisebbség támogatását, de annak formáját és eszközeit nem határozta meg. Így azt sem határozta meg, hogy a nemzetpolitika a külpolitikába miként tagolódjon be, és mennyire váljon ennek központi részévé után új korszak kezdődött a kisebbségpolitikában, megváltozott a dinamikája s egyben a szerepe, a magyar külpolitika egyik központi pontjává és a magyarországi belpolitikai csatározások fontos elemévé vált után az Antall-kormány feladata lett az intézményes rendszer kiépítése és kormányzati munkában való elhelyezése. 2 Az Antall-kormány történelmi feladatnak és kötelességnek tekintette a határon túli magyarság felkarolását, így külpolitikájának egyik legfontosabb része a határontúli magyar kisebbség védelmének koncepciója lett. Gyakori esetben ez a politizálás elrugaszkodott a realitásoktól és nemzetközi szinten nem talált megértésre. 1
2 Bárdi Nándor 3 az Antall-kormány a határon túli magyarságra vonatkozó politikát három célkitűzésben összegzi: Felvállalni a magyar kisebbségek diplomáciai védelmét a nemzetközi emberjogi és kisebbségjogi normákra alapozva. Nyugat- európai mintára támaszkodva közép-európai mintaadó modell létrehozása a kisebbségi kérdés kezelésére. A határon túli magyarok véleményének meghallgatása nélkül nem lehet magyarságpolitikai kérdésben róluk döntést hozni. ( ezt a tételt Antall-doktrínaként emlegetik) A Horn kormány alkotmányos kötelezettségéből kiindulva építette ki nemzetpolitikáját, ügyelve arra a tényre, hogy a határon túli magyarok érdekében tett lépések semmilyen esetben ne befolyásolhassák a jószomszédi kapcsolatokat. Horn Gyula miniszterelnökségének időszakában írták alá a Romániával és Szlovákiával megkötött alapszerződéseket. Az alapszerződések megkötésével a magyar külpolitika megvált a térség stabilitását veszélyeztető jelzőtől. A határontúli kisebbségek támogatáspolitikáját a kormányzat széleskörűvé tette. A határontúli magyar elit szélesebb rétegeit szólította meg és vonta be különböző alkuratóriumok tevékenységébe (Illyés Közalapítvány). Ezt a támogatást leggyakrabban a kisebbségi magyarság szűkebb elitje használta ki. A Horn-kormány támogatáspolitikája sem rendelkezett olyan hatékony elképzelésekkel, amelyek a magyarok által lakott térség gazdasági hátterét, határmenti kapcsolatinak fejlesztését segítették volna elő ( ez a hiányosság az Antall-kormány támogatáspolitikájában is jelen volt). Jól érzékelve és meglátva az ilyen irányú támogatásban rejlő komoly gazdasági jelentőséget Tabajdi Csaba, Lábody László és Törzsök Erika új irányvonalat dolgozott ki az eddig megszokott segélyező támogatáspolitikával szemben. A magyarlakta régiók gazdasági hátterének fejlesztése érdekében új programokat indítottak el. Az Új Kézfogás Alapítványon keresztül a határmenti gazdaságfejlesztés, gazdasági egyűttműködés, tőkeberuházás beindítására került sor abból a célból, hogy elősegítsék a régiók gazdasági felzárkózását és megállítsák vagy csökkentsék a magyar nemzetiségű lakosság migrációját a térségből. Sajnos ez az irányvonal nem talált megértésre a kisebbségi magyar politikai elit körében, amely megszokta az Antall-kormány időszakában a személyi kapcsolatokra épített támogatáspolitikát, és attól tartott, hogy ezek a programok aláássák, megfosztják egyedi jogosultságaiktól. Ezt tetézte még az a tény is, hogy e programok megvalósításához nem volt kiépülve a megfelelő intézményi, forrásrendszer és kapcsolat-hálózat. Az Antall- és a Horn- kormány idején a kisebbségi jogokat elsősorban az alapszerződések megkötésével igyekeztek biztosítani. A nemzetközi jogokat figyelembe véve igyekeztek megvalósítani kisebbségpolitikájukat. Az Orbán-kormány időszakára Magyarország a térség egyik legmegbízhatóbb (NATO tagságából is kifolyólag), legstabilabb, gazdaságilag kiegyensúlyozott, fejlődőképes állama lett. A FIDESZ-MDF-FKgP kormányzat kedvezőbb állapotban vette át az orzság irányítását, mint az előző kormányzatok, és ezt a helyzetet jól használta ki kisebbségpolitikájában. A FIDESZ kihasználta az adott gazdasági és politikai lehetőséget, és látható eredményekre törekedett (programfinanszírozás intézmények létrehozása), továbbá a magyarságpolitikát mint hivatali szakkérdést beépítette a magyarországi közigazgatásba. 4 Az Orbán-kormány kisebbségpolitikája nemzeti érdekekeket figyelembe véve szakított a hagyományos magyar külpolitikával. A státusztörvénnyel (2001. évi LXII. Tv.) a magyar kisebbséghez tartozó személyek és csoportok magyar államhoz fűződő intézményes, közjogi és politikai természetű kapcsolatát szabályozza, mely a kulturális kedvezményeken túl szociális és gazdasági jellegű kedvezményeket is biztosít. A státusztörvényhez az Európai Unió több intézménye és politikusa is fűzött negatív kritikát. A Medgyesi- és Gyurcsány- kormány kisebbségpolitikája A Medgyesi-kormány örökölte az Orbán kormány státusztörvényének utóhatását, mely a törvény nemzeközi megítélésében (Velencei Bizottság jelentése) és a szomszédos országok szembenállásában nyilvánult meg. Két évig tartott a kedvezménytörvény módosítása, míg Szlovákia és Románia is elfogadta. 2
3 , A magyar kormányok nemzetpolitikájának jellemző vonásai a rendszerváltás óta A törvény módosítása tulajdonképpen kül- de inkább belpolitikai küzdelem következménye volt, ugyanakkor tényleges hangsúlyt fektetett a Velencei Bizottság által feltárt konkrét és általános hiányosságok kiküszöbölésére. 5 Medgyesi folytatta a Horn-kormány nemzetstratégiáját, de az állandó támadások miatt ez a politikai irányvonal szinte teljesen kimerült. A magyar állampolgárságról szóló népszavazás 6 megmutatta, hogy a magyar szavazópolgár alapvetően érzelmi és gazdasági téren ítéli meg a határon túli magyarság helyzetét. A népszavazás egyetlen eredménye, hogy a mindenkori magyar kormány a határontúli magyarság helyzetéről mindenki számára világos elképzelést és célkitűzést nyújtson. Az eddigi MSZP-SZDSZ kormánykoalíció szinte változatlan nemzetpolitikájába Gyurcsány Ferenc miniszterelnök január 6-án meghirdetett A nemzeti felelősség 5 pontja nemzetstratégiai tervezete hozott új lendelütet. Gyurcsány Ferenc, kormányfő szerint a határon túl élő magyar nemzetiségű kisebbségnek joga van nyelvének használátára, kultúrájának megőrzésére és fejlesztésére és arra, hogy a közös magyar történelem részesének tekintse magát. Ehhez törvényi feltételek, intézmények és pénzügyi lehetőségek kellenek. A magyar államnak kötelessége, hogy támogassa a magyar közösségeket e jogok megszerzésében, gyakorlatában és megvédésében, az intézmények felállításában és működtetésében. E tárgyban nincs érdemi nézetkülönbség a hazai politikai szereplők között, vita legfeljebb részletekről, mértékekről és arányokról folyik. 7 A Gyurcsány-kormány eddigi kézzel fogható eredménye a Szülőföld Alap, mely a Nemzeti felelősség 5 pontja című program egyik része. A koalíció felismerte, hogy a nemzetpolitikai stratégiának jelentős részévé kell válnia a gazdaságfejlesztési szempontoknak is. A konfrontációs politikahelyett a kooperációs utat választotta a Gyurcsány -kormány. A Gyurcsány kormány nemzetpolitikájának összefoglalása pontokban 8 1. Új helyzetben régi gondok Az Európai Unióhoz való csatlakozás révén 85 év után a magyarság jelentős része újra egyazon politikai és gazdasági egységbe került és új távlatok nyíltak a határon túli magyar kisebbségek előtt. Kialakult a kisebbségi érdekérvényesítés intézményrendszere (kulturális, oktatási, politikai) és működési tapasztalata. A rendszerváltás óta a kisebbségi kérdés többnyire a kulturális és etnikai identitás körül forog; Paternalista támogatáspolitika jött létre. * A továbblépés korlátai Az együttműködésre való szándék hiánya Sérelmi politizálás térnyerése Közösen kialakított célok hiánya A többség rövidlátó önzése A centralizált nemzetállam eszménye * Új feltételrendszer létrejötte Azonos szövetségi rendszerhez tartozás (EU, NATO) A kisebbségben élő magyarok és a többségi nemzet fejlődési lehetőségei, gazdasági érdekei egybeesnek Verseny és együttműködés egyszerre van jelen a revitalizálódó régiókban (a határokra való tekintet nélkül) Térségek le- és felértékelődése megfelelés a globalizáció és az integrált munkaerőpiac kihívásainak; Magyar nemzetstratégia nemzeti fejlesztési tervek határon átnyúló regionális fejlesztési programként történő megvalósítása. * Támogatási rendszer 3
4 Az EU-hoz való csatlakozás után az etnikai alapon történő forráskihelyezés lehetősége megváltozik Eddig: szaktárcák köztestületek közalapítványok HTMH Hatás: nem érezhető koncentráltan, egy szűk lobbi sajátítja ki. Alapvető kérdés: sikerül-e a szomszédos államokkal megteremteni a gazdasági integrációt, különösen észak-dél irányban? * Gazdasági reintegráció A szabadságjogok kelet-európai kiteljesedésének feltétele a térség értéktermelő képességének és a lakosság jólétének növelése; Csak egy prosperáló társadalomban oldódhatnak fel a térség sok évszázados újra- és újratermelődő konfliktusai; A jólét megteremtésének feltétele a helyi bázison létrejött kis- és középvállalkozások erősödése; A versenyképesség fokozásának eszköze a tudás és ismeretek üzleti alapú cseréje, hálózatba szerveződése. *A határon túli magyarsággal összefüggő feladatok A Nemzeti Felelősség Programjának célja: Szülőföldön való boldogulás, identitás megőrzése Szülőföld Alap Szabad mozgás biztosítása az anyaország irányába vízumrezsim könnyítése, nemzeti vízum bevezetése Magyarországi letelepedéshez gyors és méltányos eljárás bevezetése (állampolgárság megszerzése). A határontúli magyarság autonóm törekvéseinek támogatása Közjogi kapcsolatok rendezése * Szülőföld Alap A Nemzeti Felelősség Program központi része. A évi II. törvény végrehajtási rendelete június 8-án született meg. Költségvetése 1 milliárd Ft. A határon túli magyar szervezetek a 15 fős Tanácsban, illetve a pályázatokat elbíráló kollégiumokban delegáltjaik útján aktívan részt vesznek a források elosztásában ( velük és ne nélkülük elv!) Lényeges alapelv: fejlesztésorientált projektszemlélet és nem segélyezés. Fontos: az általa nyújtott támogatások nem érintik az eddig biztosított kedvezményeket. * Nemzeti vízum Az OGY június 6-án döntött e speciális vízum január 1-i bevezetéséről. A szomszédos államok valamennyi állampolgára igényelheti. 90 napot meghaladóan folyamatosan Magyarországon tartózkodhatnak (anyagi, lakhatási feltételek adottak). A tartózkodái engedélyt Magyarországon kapják meg. Magyarország schengeni tagsága után a nemzeti útlevél és a magyar tartózkodási engedély jogosít majd a Schengen térségbe történő továbbutazásra. Külképviseleti hálózat fejlesztése (új szakkonzulok, technikai feltételek). *Autonómiára irányuló törekvések támogatása 4
5 , A magyar kormányok nemzetpolitikájának jellemző vonásai a rendszerváltás óta A magyar közösségek legitim képviselői által kidolgozott autonómia-formák támogatása Kritériumok: az adott kisebbség dolgozza ki és vállalja fel rendelkezzen európai precedenssel a többségi nemzet legyen fogadókész békés úton vívjuk ki * Nemzetpolgárság Cél: a határon túli magyar közjogi státuszának megfogalmazása és alkotmányos keretek közé illesztése. A kormányt köti a december 5-i népszavazás eredménye júliusi szakértői konferencia (nemzetközi tapasztalatok) szeptember 5-i miniszterelnöki találkozó javaslatai: a) alkotmánymódosítás b) speciális útiokmány bevezetése c) állandó parlamenti bizottság felállítása *Alkotmánymódosítás A határontúli kisebbségek részei a magyar nemzetnek, mint a kulturális, nyelvi és történelmi közösségnek Számukra törvényben fogják megállapítani azokat a jogokat, amelyek a Magyar Köztársaság területén illetik meg őket, és azokat a kedvezményeket, támogatásokat, amelyeket a határon túl vehetnek igénybe Felelősséget érez fogalom helyett a felelősséget visel fogalom jelenik meg A magyar külpolitikában a rendszerváltás óta nem tisztáztak alapvető kérdéseket, elképzeléseket a határon túli magyar kisebbséggel kapcsolatosan. Nem átgondolt ígéretek, tervek, fogalmak születtek meg, így nem derült ki, hogy ezek az elképzelések mit is jelentenek a kisebbségi magyarokra nézve. Igaz a politikai pártok mindegyike hangoztattja a szülőföldön maradás fontosságát és ennek az elősegítését, de a rendszerváltás óta nem született olyan terv, ami ezt hatásosan elősegítené, ugyanis közismert tény, hogy egyre nagyobb az áttelepülés a határon túlról Magyarországra, de mindkét politikai oldal hatásosan használta ki a határon túli magyar kisebbséget belpolitikai csatározásaihoz. Zárszó helyett A határon túli magyar kisebbség iránti komolyabb odafigyelést, sőt felelősséget nem várhatunk olyan magyaroszági elitekben, amelyeknek az adott térségről, az ott elő emberekről komoly személyes tapasztalatuk nincs. Szükség lenne semleges, de a térséghez ertő magyaroszági-anyaországi szakemberekre, olyan határon túliakra, akik nem csupán áttelepültek, hanem képesek korábbi reflexek nélkül rácsodálkozni a kisebbségi-többségi kapcsolatokra. A támogatási rendszer átalakítását minden bizonnyal olyan vegyes bizottságok hálózatának kellene előkészíteni, amelyekben határokon inneniek és túliak együtt munkálnak ki az elfogadásra ajánlott új megoldásokat. (Tamás Pál gondoltai, Hét,2006. május 3.) Poznámky 1.Tamás, P.: A Hét május ben a 90/1992 Kormányrendelet alapján létre jott a Határon Túli Magyarok Hivatala 3. Bárdi, N.: Tény és való. A budapest kormányzati és határon túli magyarság kapcsolattörténete. Pozsony, 2004, p
6 4. Bárdi, N.: Tény és való. A budapest kormányzati és határon túli magyarság kapcsolattörténete. Pozsony, 2004, p Dr.Kéry Nagy, Zs.: A magyar nemzetpolitika szerepe a térség stabilitása tükrében. Kapu XIX. évfolyam, p Patrubány, M.: MVSz elnöke kezdeményezte szakmai előkészület nélkül. 7. Gyurcsány, F.: Útközben, Budapest, 2005, p Nemzeti identitásunk útvesztői c. rendezvény sorozata keretében Szerencsés Jánosnak KÜM Nemzetpolitikai Ügyek Irodája vezetője előadásának alapján Nemezetpolitikánk a megvalósulás útján címmel. (Nagykanizsa, nov. 2 5.) Charakteristické črty národnostnej politiky maďarských vlád po zmenách politického systému Abstract Demokraticky zvolené vlády v Maďarsku od roku 1990 a ich vládne programy za jednu z významných oblastí považujú politiku orientovanú na ochranu maďarských národnostných menšín žijúcich za hranicami Maďarska. Všetky vlády (pravicové či ľavicové) počas 16 rokov zdôrazňovali významnú úlohu národnej politiky, ktorá sa stala centrálnou otázkou zahraničnej politiky Maďarskej republiky. Doterajšie maďarské vlády považovali ochranu a podporu maďarských menšín žijúcich za hranicami Maďarska za národnú ale aj morálnu úlohu. Realizácia menšinovej politiky každej z vlád prebiehala iným spôsobom, čo vyplývalo aj z toho, že aj keď ústava zakotvuje podporu maďarským menšinám v zahraničí, neurčuje formy a metódy realizácie podpory menšinám. 6
1. fejezet. 2. fejezet
Tartalomjegyzék 1. fejezet Nemzet, állam, kisebbség 13 1.1. A nemzetpolitika alapjai 13 1.2. Magyarok kisebbségben 17 1.2.1. A trianoni békeszerződés 17 1.2.2. A két világháború közötti időszak 18 1.2.3.
RészletesebbenCím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki
Semmi új a nap alatt: kisebbségi jogok, kettős állampolgárság, autonómia A mostani kormányzati ciklus nemzetpolitikai alapvetéseként is értelmezhető Orbán Viktor beiktatásakor elhangzott kijelentése: A
RészletesebbenKÖZÉP-EURÓPAI KÖNYVEK A STÁTUSTÖRVÉNY ELÕZMÉNYEK ÉS KÖVETKEZMÉNYEK TELEKI LÁSZLÓ ALAPÍTVÁNY
KÖZÉP-EURÓPAI KÖNYVEK A STÁTUSTÖRVÉNY * ELÕZMÉNYEK ÉS KÖVETKEZMÉNYEK TELEKI LÁSZLÓ ALAPÍTVÁNY A STÁTUSTÖRVÉNY ELÕZMÉNYEK ÉS KÖVETKEZMÉNYEK Teleki László Alapítvány 2002 A kötet a Teleki László Intézetben
RészletesebbenNemzetiségi közösségi művelődési stratégia
Nemzetiségi közösségi művelődési stratégia 161 Nemzetiségi közösségi művelődési stratégia A közösségi művelődés még ma is a magyarországi nemzetiségek kultúrájának kulcsterülete, mely közvetlenül és a
RészletesebbenKözszolgálati Nemzetközi Képzési Központ
Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ Nemzetközi Közszolgálati Továbbképzési Program A magyar külpolitika aktuális kérdései Bába Iván Nemzeti Közszolgálati Egyetem Postacím: 1581 Budapest, Pf.: 15.
RészletesebbenPanel második hullám változói
Panel második hullám változói volt az előző A B C hullámban is A2.1 tévénézési gyakorisága x x x A2.2 újságolvasás gyakorisága x x x A2.3 amerikai elnök személyének ismerete x x x A2.4 Magyar miniszterelnök
RészletesebbenRákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet
Rákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet Közjogi berendezkedés Államforma: köztársaság Kormányforma: parlamentáris köztársaság Végrehajtó hatalom legfőbb szerve a kormány A törvényhozó hatalom letéteményese
RészletesebbenEgység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal
23. Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal Egység a sokféleségben - 2008 a Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Éve A KultúrPont Iroda munkatársa a 2008: a Kultúrák Közötti Párbeszéd
RészletesebbenKözlekedés és térségfejlesztés kapcsolata
A közlekedés helyzete, jövője ma Magyarországon Szakmai Konferencia 2008. május 13-15, Balatonföldvár Közlekedés és térségfejlesztés kapcsolata Dr. Szegvári Péter c.egyetemi docens Stratégiai Igazgató
RészletesebbenDr. Kántor Zoltán, Nemzetpolitikai Kutatóintézet
Történeti és elméleti alapok: Kisebbségtörténet. Nacionalizmuselméletek és kisebbségszociológia. Nemzetpolitikai stratégia. A nemzetpolitika dokumentumai. Dr. Kántor Zoltán, Nemzetpolitikai Kutatóintézet
RészletesebbenAlkotmányjog 1. Alkotmány, alapelvek Jogforrások Státusok Részvétel tavaszi szemeszter ELTE ÁJK február 16.
Alkotmányjog 1 Alkotmány, alapelvek Jogforrások Státusok Részvétel 2016-17. tavaszi szemeszter ELTE ÁJK 2017. február 16. A tantárgy Előadás Gyakorlat Vizsgakövetelmények Vizsgarendszer A tanszékről alkjog.elte.hu/
RészletesebbenRákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet
Rákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet Közjogi berendezkedés Államforma: köztársaság Kormányforma: parlamentáris köztársaság Végrehajtó hatalom legfőbb szerve a kormány A törvényhozó hatalom letéteményese
RészletesebbenA Magyar Állandó Értekezlet második ülésének Zárónyilatkozata
A Magyar Állandó Értekezlet második ülésének Zárónyilatkozata A Magyar Állandó Értekezlet résztvevői megemlékeznek a Szent István-i államalapítás és a kereszténység felvételének ezeréves évfordulójáról.
Részletesebben1. A rendelet célja. 2. A rendelet hatálya. 3. A közművelődési feladatok ellátásának alapelvei
Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2017. (II.21.) önkormányzati rendelete az önkormányzat közművelődési feladatairól Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros
RészletesebbenBudapest, Február 7-9. Dr. Lengyel Márton Heller Farkas Főiskola, Budapest
Desztinációs Menedzsment Nemzetközi Konferencia Budapest, 2007. Február 7-9. Desztinációs Menedzsment Koncepció és Magyarország esete Dr. Lengyel Márton Heller Farkas Főiskola, Budapest Koncepció Desztinációs
RészletesebbenMichal Vašečka Masaryk University Masaryk Egyetem. A romák oktatása, mint a társadalmi integrációs politika legnagyobb kihívása
Michal Vašečka Masaryk University Masaryk Egyetem A romák oktatása, mint a társadalmi integrációs politika legnagyobb kihívása A társadalmi kirekesztés - Kelet-Közép-Európa meghatározó problémája A kisebbségek
RészletesebbenSzínház- és Filmművészeti Egyetem Doktori Iskola
Színház- és Filmművészeti Egyetem Doktori Iskola AZ ÁLLAM SZEREPVÁLLALÁSA A MAGYAR FILMMŰVÉSZET ÉS FILMIPAR 2004-2014. KÖZÖTTI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁBAN, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A MOZGÓKÉPÖRÖKSÉG MEGŐRZÉSÉRE
RészletesebbenSzakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.
12.A területfejlesztés és területrendezés jogintézményei és szervei /A területfejlesztés és területrendezés célja és feladata/ Szabályozás: 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről
RészletesebbenA budapesti kormányzatok magyarságpolitikája
FORRÁSOK Kormánynyilatkozat a magyar kisebbségekről [ ] a nemzetállam eszméjét végképp meghaladta az idő. Ilyen körülmények között az etnikailag tiszta államok létesítésére irányuló törekvések anakronisztikusak,
Részletesebben2005. évi II. törvény
Az Országgyűlés 2005. évi II. törvény a Szülőföld Alapról[1] - a szomszédos államokban élő magyarság szülőföldjén való boldogulásának, Magyarországgal való sokoldalú kapcsolatai ápolásának és fejlesztésének
RészletesebbenTérszerkezet és regionalizmus:a portugál régióépítés nemzetközi tapasztalatai
Térszerkezet és regionalizmus:a portugál régióépítés nemzetközi tapasztalatai Térfejlődés és térszerkezet a globalizáció korában 1. A huszonegyedik század a globalizációnak, a különböző értékeket, értékrendszereket
Részletesebben2010. évi CLXXXII. törvény. a Bethlen Gábor Alapról. 1. Az Alap célja, kedvezményezettjei
2010. évi CLXXXII. törvény a Bethlen Gábor Alapról Az Országgyűlés - a Magyarország határain kívül élő magyarság szülőföldjén való boldogulásának, Magyarországgal való sokoldalú kapcsolatai ápolásának
RészletesebbenAlkotmányjog 1 előadás november 6.
Alkotmányjog 1 előadás 2017. november 6. Népszuverenitás elve a közhatalom-gyakorlás legitimációja Minden közhatalom-gyakorlás forrása: a NÉP alanyi kör meghatározás? NÉP? Megközelítések Alaptörvény B)
Részletesebben5. A HARMADIK ÉV MŰKÖDÉSI TERVE
5. A HARMADIK ÉV MŰKÖDÉSI TERVE A HVK 3. éve működési tervének kialakítása során figyelembe vettük a HVK eddigi működésének tapasztalatait, a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 1995. évben megalkotott
RészletesebbenFidesz Magyar Polgári Szövetség Képviselőcsoportja. Kereszténydemokrata Néppárt 1 S% T/... számú törvényjavasla t
Fidesz Magyar Polgári Szövetség Képviselőcsoportja Képviselőcsoportja 1 S% É e :Zola MM 19. a T/... számú törvényjavasla t a Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételr ől Előterjesztő : Budapest, 2010.
RészletesebbenNemzetpolitikai továbbképzés. a közigazgatásban dolgozók számára
Nemzetpolitikai továbbképzés a közigazgatásban dolgozók számára 2014. március 3-4. Magyarság Háza 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Program Március 3. 8:30 8:40 Megnyitó, köszöntő. Milován Orsolya, főosztályvezető
RészletesebbenA helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei
A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés
RészletesebbenSalgótarján Megyei Jogú Város Polgárm estere. Javaslat stratégiai együttműködési megállapodás megkötésére
Salgótarján Megyei Jogú Város Polgárm estere Szám: 33367/2013. Javaslat stratégiai együttműködési megállapodás megkötésére A szabad vállalkozási zónák kedvező feltételeket és kedvezményeket biztosítanak
RészletesebbenA magyar regionális fejlesztéspolitika múltja, jelene és jövője
A magyar regionális fejlesztéspolitika múltja, jelene és jövője Együttműködési lehetőségek a magyar-horvát területfejlesztésben konferencia Eszék, 2018. február 5. A magyar regionális fejlesztés politika
RészletesebbenKárpát-medencei Területfejlesztési Nyári Egyetem A területi kohézió jövője Debrecen, 2010. július 26 augusztus 1.
Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézetének Debreceni Osztálya PARADIGMAVÁLTÁS A HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSEKBEN Dr. habil. Béla Baranyi az MTA doktora tudományos
RészletesebbenElőterjesztés a Határon Átnyúló Kezdeményezések Közép-európai Segítő Szolgálata közgyűlésének 2010. december 10-i ülésére
Előterjesztés a Határon Átnyúló Kezdeményezések Közép-európai Segítő Szolgálata közgyűlésének 2010. december 10-i ülésére 6. napirend: Az Egyesület 2011-es tervei Tisztelt Közgyűlés! 2011-es tervezett
RészletesebbenTerületi kohézió a fejlesztéspolitikában
Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Dr. Szaló Péter szakállamtitkár 2008. Március 20.. Lisszaboni szerzıdés az EU-ról 2007 december 13 aláírják az Európai Alkotmányt Az Európai Unióról és az Európai
RészletesebbenA törzsvendég és a többiek Az Illyés Közalapítvány szerepe a szlovákiai magyar kulturális intézmények támogatásában, 1996-2006
Morauszki András Porubszky Zoltán A törzsvendég és a többiek Az Illyés Közalapítvány szerepe a szlovákiai magyar kulturális intézmények támogatásában, 1996-2006 A rendszerváltás alapvető változásokat hozott
RészletesebbenAZ SZTNH SZEREPE A HAZAI INNOVÁCIÓ-, ÉS GAZDASÁGFEJLESZTÉSBEN. Pomázi Gyula
AZ SZTNH SZEREPE A HAZAI INNOVÁCIÓ-, ÉS GAZDASÁGFEJLESZTÉSBEN Pomázi Gyula 2019.06.20. 2 Szakpolitikai és fejlesztéspolitikai paradigma váltás 3 A gazdaság versenyképességének további fokozása mögötti
RészletesebbenJeney Petra. Évfolyamdolgozat témák
Az ELTE ÁJK Nemzetközi jogi tanszék oktatói által fogadott évfolyam- és szakdolgozati témák (ellenkező jelzés hiányában más témák is szóba kerülhetnek, egyéni konzultáció után) Jeney Petra Évfolyamdolgozat
RészletesebbenTerületfejlesztési konferencia. Az innováció szerepe Nógrád megye gazdasági fejlődésében
Területfejlesztési konferencia Dr. Simonyi Sándor - ügyv. ig. (TRIGON, SIK) Kókai Szabina - ügyv. ig. (UNIVERSIS Kft.) Az innováció szerepe Nógrád megye gazdasági fejlődésében 2012.11.29. Lehetséges gazdasági
RészletesebbenNAVRACSICS Tibor: Európai belpolitika. Az Európai Unió politikatudományi elemzése. Bp. Korona K , [2] p.
NAVRACSICS TIBOR Önálló monográfia, tankönyv NAVRACSICS Tibor: Európai belpolitika. Az Európai Unió politikatudományi elemzése. B Korona K. 1998. 342, [2] Tanulmány gyűjteményes kötetben NAVRACSICS Tibor:
RészletesebbenRomák az Unióban és tagállamaiban
Romák az Unióban és tagállamaiban Az Unió legnagyobb etnikai kisebbsége 10-12 millió között feltételezik létszámukat Minden országban hasonló problémákkal küzdenek Diszkrimináció a lakhatás, oktatás, egészségügy,
RészletesebbenHelyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján
Hétfa Kutatóintézet Nyugat-Pannon Terület- és Gazdaságfejlesztési Nonprofit Kft. Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján A TÁMOP 1.4.7.-12/1-2012-0001 FoglalkoztaTárs
RészletesebbenÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Plenárisülés-dokumentum 20.6.2013 B7-****/2013 ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY a B7-****/2103. számú szóbeli választ igénylő kérdéshez az eljárási szabályzat 115. cikkének
RészletesebbenEngelberth István főiskolai docens BGF PSZK
Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Politológia 2. I. Politikai rendszer funkciói II. A politikai rendszer elemei 2013. I. Politikai rendszer funkciói 1) A társadalom felé 2) A politikai rendszeren
RészletesebbenMátészalka Város Polgármesteri Hivatal Szervezetfejlesztése /ÁROP-1.A.2/A-2008-0084. sz./
Mátészalka Város Polgármesteri Hivatal Szervezetfejlesztése /ÁROP-1.A.2/A-2008-0084. sz./ Kivonat a Corporate Values Szervezetfejlesztési és Vezetési Tanácsadó Kft. Stratégiai műhelymunkáról szóló visszajelző
Részletesebben7232/19 ADD 1 REV 1 lg/eo 1 TREE.2.B LIMITE HU
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2019. június 7. (OR. en) 7232/19 ADD 1 REV 1 LIMITE PV CONS 9 TRANS 178 TELECOM 112 ENER 153 TERVEZET JEGYZŐKÖNYV AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA (Közlekedés, Távközlés és Energia)
RészletesebbenMagyarország Európa politikája
Magyarország Európa politikája Dr. Molnár Balázs, európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkár Merre tovább Európa? Körkép 60 évvel a Római Szerződés aláírása után c. konferencia 2017. Március
RészletesebbenAz új Alaptörvény és a jogélet reformja. Egy új nemzet születése? Az alaptörvényi nemzetfogalom értelmezésének progresszív megközelítése
Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola Az új Alaptörvény és a jogélet reformja 2011. 11. 26. Egy új nemzet születése? Az alaptörvényi nemzetfogalom értelmezésének progresszív megközelítése
RészletesebbenMEGÁLLAPODÁS. azzal a céllal, hogy elősegítsék és továbbfejlesszék a rendőri együttműködést a szomszédos országok között;
BGBl. III - Ausgegeben am 18. April 2008 - Nr. 42 1 von 5 MEGÁLLAPODÁS az Osztrák Köztársaság Kormánya, a Magyar Köztársaság Kormánya és a Szlovén Köztársaság Kormánya között Dolga Vason Rendészeti Együttműködési
RészletesebbenKÖZIGAZGATÁSI MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR. Államtudomány Közigazgatás
Államtudomány Közigazgatás 1. A kameralisztika, az abszolutizmus kormányzati változatai 2. Jogi irányzatok a közigazgatás-tudományban 3. A közigazgatás politikatudományi megközelítése 4. A közigazgatás
RészletesebbenItthon, Magyarországon
Itthon, Magyarországon Dóra Bálint Nemzetközi Migrációs Szervezet IOM Budapest 2012 Bepillantás az IOM-be Az IOM küldetése IOM Magyarországon Otthon, Magyarországon alapok Otthon, Magyarországon célok
RészletesebbenA Maros-völgyi LEADER Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként
A Maros-völgyi LEADER Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Kulturális, sport és szabadidős célú terek kialakítása és fejlesztése Célterület azonosító: 1 021 150 1.
RészletesebbenA Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)
C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak
RészletesebbenAz ún. státustörvényrõl 1
UDVARVÖLGYI ZSOLT Az ún. státustörvényrõl 1 A Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) 1999. novemberi ülésének egyhangúlag elfogadott zárónyilatkozatában fogalmazódott meg az az igény, hogy a kormány vizsgálja
RészletesebbenTransznacionális programok
Transznacionális programok Csalagovits Imre János csalagovits@vati.hu 06 30 2307651 OTKA Konferencia 2009 Május 22 1 Tartalom Hidden Agenda Nemzeti és transznacionális érdek Stratégia és menedzsment Transznacionális
RészletesebbenVITAINDÍTÓ. A 21. század eleji magyar nemzetfogalom értelmezési keretei. Szarka László. 1. Helyzetelemzés
VITAINDÍTÓ Szarka László A 21. század eleji magyar nemzetfogalom értelmezési keretei 1. Helyzetelemzés 1.1 Nemzetpolitikai stratégiák a magyar külpolitikában A magyar külpolitika formálói, irányítói 1918
RészletesebbenIromány száma: T/3292. Benyújtás dátuma: :43. Parlex azonosító: 1C518CU90001
Iromány száma: T/3292. Benyújtás dátuma: 2018-10-31 20:43 Miniszterelnökség Parlex azonosító: 1C518CU90001 Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása Benyújtó: Dr.
RészletesebbenAbudapesti kormányzatok 1918 óta a nemzetközi, valamint
A STÁTUSTÖRVÉNY VÉGREHAJTÁSA ÉS A MAGYAR KISEBBSÉGPOLITIKÁK A kedvezménytörvény mint támogatáspolitikai lehetõség: segélyezés vagy építkezés? * Problémafelvetés BÁRDI NÁNDOR Abudapesti kormányzatok 1918
RészletesebbenI. BELPOLITIKAI TÉMÁJÚ FELADATOK
I. BELPOLITIKAI TÉMÁJÚ FELADATOK 1. MEDGYESSY-KORMÁNY - MINISZTÉRIUMOK Párosítsd össze a minisztereket az általuk vezetett intézménnyel! 1.Kovács László Igazságügyi Minisztérium (6.) 2. Juhász Ferenc Környezetvédelmi
RészletesebbenBarcelonai Folyamat 10.
Az Euro-mediterrán Partnerség és a kultúra 40. Kultúrák közötti párbeszéd vagy a gazdasági érdekek újabb fajta megnyilvánulása? - az Euro-mediterrán Partnerség és a kultúra A mediterrán régió nagy és kiegészítő
RészletesebbenA Duna Stratégia közlekedési
Dr. Pál Ernő A Duna Stratégia közlekedési vonatkozásai Közlekedéstudományi Konferencia Széchenyi Egyetem, Győr 2011 március 24-25 Tartalom Bevezetés Kiemelt témakörök A Duna, mint vízi út jelentősége Európában
RészletesebbenZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSSOR NKK MA 2017 júniusi vizsgaidőszak. KÖZÖS KÉRDÉSSOR Nemzetközi jog / nemzetközi szervezetek / külügyi igazgatás
ZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSSOR NKK MA 2017 júniusi vizsgaidőszak KÖZÖS KÉRDÉSSOR Nemzetközi jog / nemzetközi szervezetek / külügyi igazgatás 1. A nemzetközi jog forrásai és alanyai 2. Az állami, mint a nemzetközi
RészletesebbenKi tud többet klaszterül?
Ki tud többet klaszterül? Lenkey Péter (fejlesztési igazgató, ) Quo vadis Technopolis Konferencia Klaszter workshop Miskolc, 2008.10.15. Egy nyelvet beszélünk? Nyelvvizsga bizonyítvány, de milyen nyelven?
RészletesebbenHelyi fejlesztés - a TEHO-tól a társadalmi innovációig
Helyi fejlesztés - a TEHO-tól a társadalmi innovációig Gazdaságtudományi Kar Eger, 2015. november 19. Tartalom Elemzési keretek: a helyi fejlesztés fogalma, feltételrendszere A magyarországi helyi fejlesztés
RészletesebbenA határon túli magyarság demográfiai helyzete. Nemzetpolitikai továbbképzés 2015. június 9.
A határon túli magyarság demográfiai helyzete Nemzetpolitikai továbbképzés 2015. június 9. Magyarok a Kárpát-medencében a 15. században Magyarok a Kárpát-medencében 2000 körül Magyarok a Kárpát-medencében
RészletesebbenOrszágos Érdekegyeztető Tanács első félévi munkaprogramja. Plenáris ülésen megvitatásra javasolt program
Országos Érdekegyeztető Tanács 2007. első félévi munkaprogramja 2. számú melléklet I. Plenáris ülésen megvitatásra javasolt program Január 2007. évi bértárgyalások a keresetnövelés éves mértékéről ( OÉT)
RészletesebbenBudapest Főváros Terézváros Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2004. (V.25.) rendelete az Önkormányzat közművelődési feladatairól
Budapest Főváros Terézváros Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2004. (V.25.) rendelete az Önkormányzat közművelődési feladatairól Módosítás: a) 21/2009. (VI. 29.) ör. /2009. VII. 1- Budapest Főváros
RészletesebbenAz Előcsatlakozási Alapok és a Közösségi Kezdeményezések rendszere. Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI
Az Előcsatlakozási Alapok és a Közösségi Kezdeményezések rendszere Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI Létrehozásuk célja Felkészítés a csatlakozás utáni időszakra Tanulási
RészletesebbenEURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI IGAZGATÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR
A nemzeti, az uniós és a globális nemzetközi intézményrendszer (az államtudományi és közigazgatási szempontból) 1. Az államtudomány fogalma. Az állam fogalmának alakulása kezdetektől napjainkig. 2. Az
RészletesebbenA Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként
A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Köztisztasági fürdök és mosodák létrehozása, működtetése Célterület azonosító: 1 019 100 1. A projekt
RészletesebbenMagyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013
Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 Emberi erőforr források közös k s használata és s fejlesztése se Munkaerő-piaci együttm ttműködési kezdeményez nyezések HU-SK 2008/01/1.6.2/0156
RészletesebbenVizsgakérdések az Európai Biztonsági Struktúra tárgyból 2006/2007 I. félév
Vizsgakérdések az Európai Biztonsági Struktúra tárgyból 2006/2007 I. félév 1. Mit értünk biztonságpolitika alatt? 2. Hogyan változott meg a biztonságnak, mint fogalomnak a tartalmi háttere az elmúlt 16
RészletesebbenAz angolszász országok kompetencia alapú tanárképzési és szaktanárképzési tapasztalatai
Az angolszász országok kompetencia alapú tanárképzési és szaktanárképzési tapasztalatai Dr. Kelemen Gyula HEFOP 3.5.1. Korszerű felnőttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása Tanár-továbbképzési alprogram
RészletesebbenA Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák
A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok
RészletesebbenFinanszírozási lehetőségek közvetlen brüsszeli források
Finanszírozási lehetőségek közvetlen brüsszeli források Energiahatékonyság finanszírozása műhelyfoglalkozás I. Miskolc, 2019. április 16. Tisza Orsolya vezető projektmenedzser BEVEZETÉS Uniós finanszírozás
RészletesebbenA rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye III. Az első Orbán-kormány
A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye III. Az első Orbán-kormány Kovács János vezető elemző Kovács János 1 Az 1998-as parlamenti választásokat követően koalíciós
RészletesebbenTízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább?
Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább? Somlyódyné Pfeil Edit MTA Regionális Kutatások Központja Balatonföldvár, 2006. május 23 24. A regionális politika A regionalizmus válasz a
RészletesebbenORSZÁGGYŰLÉS HIVATALA
Az Országgyűlés Nemzeti összetartozás bizottsága Iromány száma: T/1671/ A t Benyújtás dátuma: 2018. október 25. ORSZÁGGYŰLÉS HIVATALA Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke Benyújtó: Pánczél Károly,
Részletesebben5 A kockázat-megelőzés és katasztrófakezelés ,50 euró, amelyből ,12 euró ERFA támogatás
ROHU-72 Határon átnyúló rendszer a katasztrófákkal szembeni ellenálló képesség és vészhelyzetek kockázatkezeléséért 5 A kockázat-megelőzés és katasztrófakezelés 5/b Egyedi kockázatok kezelését, katasztrófákkal
RészletesebbenTÖRTÉNELEM MESTERKÉPZÉSI SZAK MINTATANTERVE NAPPALI TAGOZAT Érvényes a 2016/2017. tanévtől
Felvétele Kreditpont Követelmény típusa Heti óraszám Ajánlott félév Felvétel típusa Meghirdető tanszék/intézet TÖRTÉNELEM MESTERKÉPZÉSI SZAK MINTATANTERVE NAPPALI TAGOZAT Érvényes a 2016/2017. tanévtől
RészletesebbenMAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről
Részletesebbenalapozó ismeretek 1. Közjogi és közigazgatási ismeretek 2.
tantárgyak alapozó ismeretek Közjogi és közigazgatási ismeretek A magyar külügyi igazgatás Nemzetközi kapcsolatok elmélete Nemzetközi politikai gazdaságtan Nemzetközi jog és nemzetközi szervezetek szakmai
RészletesebbenTANULÁSI SEGÉDLET. a közigazgatási alapvizsga Nemzetpolitika című moduljának feldolgozásához vizsgázóknak április
TANULÁSI SEGÉDLET a közigazgatási alapvizsga Nemzetpolitika című moduljának feldolgozásához vizsgázóknak 2016. április Tisztelt Vizsgázó! A következő néhány oldalon a közigazgatási alapvizsga tankönyv
RészletesebbenEUGA. EU Pályázati Tanácsadó (EU Grants Advisor) Vicze Gábor EU Üzletfejlesztési tanácsadó v-gaborv@microsoft.com www.microsoft.
EUGA EU Pályázati Tanácsadó (EU Grants Advisor) Vicze Gábor EU Üzletfejlesztési tanácsadó v-gaborv@microsoft.com www.microsoft.com/hun/euga EUGA projekt háttere Lisszaboni program Az EU 2010-re a világ
RészletesebbenBeruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály
Beruházási pályázati lehetőségek 2014-2020 Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály TÁMOGATÓ VÁLLALKOZÁSI KÖRNYEZET Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája A STRATÉGIA
RészletesebbenA Körösök Völgye Akciócsoport Nonprofit Kft. a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként
A Körösök Völgye Akciócsoport Nonprofit Kft. a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A LEADER kritériumok kiindulási pontjaként tekintett LEADER alapelvek: 1. Területalapú megközelítés
RészletesebbenAz EU intézményrendszere
Az EU intézményrendszere EU Parlament EU Tanácsa EU Bizottság 1 A Tanács és a Főtitkárság főépülete, a Justus Lipsius Brüsszelben Justus Lipsius (1547-1606) holland jogfilozófus és filológus https://commons.wikimedia.org/wiki/file:justus_lipsius,_eastern_side.jpg
RészletesebbenKutató, Tudományos munkatárs (MTA TK KI)
Kállai Ernő Kutató, Tudományos munkatárs (MTA TK KI) Osztály: Romakutatások Osztálya Tudományos cím vagy fokozat: PhD E-mail: kallai.erno@tk.mta.hu Telefonszám: +36-1 224-6700 / 5224 Épület: T (Emelet,
Részletesebbena Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat közép-és hosszú távú vagyongazdálkodási tervére
Tisztelt Közgyűlés! Előterjesztő: Dr. Mengyi Roland a közgyűlés elnöke Készítette: Szervezési, Jogi és Pénzügyi Osztály JAVASLAT a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat közép-és hosszú távú vagyongazdálkodási
RészletesebbenA cigányság helyzete Magyarországon
SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar A cigányság helyzete Magyarországon 2008/09. tanév, 1. félév Mai magyar társadalom I. Páthy Ádám Történet Elıször a XIV-XV. században érkeznek,
RészletesebbenMezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01
Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából
RészletesebbenRegionális gazdaságtan Település- és térségfejlesztés. Urbánné Malomsoki Mónika
Regionális gazdaságtan Település- és térségfejlesztés Urbánné Malomsoki Mónika Urbanne.Monika@gtk.szie.hu Település A társadalmi tér mesterségesen létrehozott, eltérő nagyságú alapegysége, amelyben a legfontosabb
RészletesebbenA határon átívelő Európai uniós programok hatásai a vajdasági magyarság helyzetére
Ricz András: A határon átívelő Európai uniós programok hatásai a vajdasági magyarság helyzetére Szabadka, 2011. december 17. Regionális Tudományi Társaság, Szabadka Háttér Európai Uniós szomszédsági programok
RészletesebbenKÖZÖSEN AZ UNIÓS FEJLESZTÉSI FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁÉRT Környezetpolitikai Fórum Budapest, Március 20. Partnerség és fenntarthatóság
KÖZÖSEN AZ UNIÓS FEJLESZTÉSI FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁÉRT Környezetpolitikai Fórum Budapest, 2008. Március 20. Partnerség és fenntarthatóság Dr. Szegvári Péter c. egyetemi docens A regionális politika szakaszai
RészletesebbenGazdaságfejlesztési együttmőködések a magyar-szerb határ menti térségben. Szeged, 2009. 10. 20. Pitó Enikı Regionális Igazgató Dél-alföldi régió
Gazdaságfejlesztési együttmőködések a magyar-szerb határ menti térségben Szeged, 2009. 10. 20. Pitó Enikı Regionális Igazgató Dél-alföldi régió Tartalom 1. Az ITD Hungary tevékenységérıl nagyon röviden
RészletesebbenEU közjogi alapjai május 7.
EU közjogi alapjai 2018. május 7. TEMATIKA febr. 12. Integrációtörténeti áttekintés febr. 19. Az EU jogalanyisága, alapértékei, integrációs célkitűzések, tagság, Az EU hatáskörei febr. 26. Az intézmények
RészletesebbenÁROP-1.A
ÁROP-1.A.3-2014-2014-0091 TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA A SALGÓTARJÁNI JÁRÁSBAN, A HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMOK CÉLKITŰZÉSEINEK MEGVALÓSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN CÍMŰ PROJEKT KERETEIT
RészletesebbenSzentes Város Polgármesterétől Szentes, Kossuth tér 6. Témafelelős: Szigetiné Mészáros Zsuzsanna
Szentes Város Polgármesterétől Szentes, Kossuth tér 6. Témafelelős: Szigetiné Mészáros Zsuzsanna Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testületének Székhelyén Tárgy: Dél-Alföldi Turisztikai Klaszterbe
RészletesebbenTinédzserkori terhesség és korai iskolaelhagyás
Tinédzserkori terhesség és korai iskolaelhagyás ELEK ZSUZSANNA RÉKA 2017.11.23. A tinédzserkori terhességek lehetséges negatív következményei Anyára Gyakoribb egészségügyi szövődmények Stigma Korai iskolaelhagyás,
RészletesebbenTakácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről
Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a többször módosított 1990. évi LXV. tv. 16.. / 1 / bekezdésében
RészletesebbenA DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI
A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási
Részletesebben2 LXV. Szülőföld Alap előirányzatainak alakulása 2008-ban
Alappal való rendelkezésre jogosult, a felhasználásért felelős: Társadalompolitika Összehangolásáért Felelős Tárca Nélküli Miniszter Alapkezelő megnevezése: Szülőföld Alap Iroda Alap megnevezése: Szülőföld
RészletesebbenA VISEGRÁDI NÉGYEK LEGFŐBB ÜGYÉSZEINEK SOPOTI NYILATKOZATA
A VISEGRÁDI NÉGYEK LEGFŐBB ÜGYÉSZEINEK SOPOTI NYILATKOZATA SOPOT, 2015. MÁJUS 15. EURÓPAI ÜGYÉSZSÉG 1. A Visegrádi Négyek kiemelt figyelmet fordítanak az Európai Ügyészség felállításáról szóló egyeztetésekre.
Részletesebben