Egészségügyi dolgozók körében előforduló gyakori mozgásszervi megbetegedések

Átírás

1 Prof. Dr. Sandra Sándor Egészségügyi dolgozók körében előforduló gyakori mozgásszervi megbetegedések Foglalkozás-egészségügyi szakmai továbbképzés Budapest

2 Az egészségügyi dolgozók tevékenység alapján történő besorolása A mindennapos betegellátásban tevékenykedők: (Az alap-, járó és fekvőbetegellátás (beleértve az ápolást, a gondozást, a diagnosztikai hátteret, a speciális kiszolgáló tevékenységek biztosítását, a képzést és oktatást, valamint a fürdő- és klímagyógyintézeteket stb.) Mentésben, betegszállításban, vérellátásban tevékenykedők Speciális tevékenységet végzők (az egészségügyi intézmények működtetése és fenntartása céljából (altatás, labormunkák, sterilizálás, veszélyes hulladékok kezelése; orvostechnika, logisztika, szállítás, élelmezés, karbantartás, takarítás, mosoda stb.) Kiemelt csoportokkal foglalkozó személyzet (tanulók oktatása, gyakornokok képzése,látogatók/kísérők fogadása) Adminisztratív tevékenységet végzők

3 Az egészségügyi ágazat legfőbb kockázati tényezői Baleseti kockázat (elesés, elcsúszás, vágás, tűszúrás, elektromos áramütés stb.); A váz- és izomrendszer túlzott terhelése (nehéz terhek cipelése, kézi anyagmozgatás, betegmozgatás, megerőltető kényszer testtartás, hosszas állás, járkálás) Fokozott pszichés terhelés és pszicho-szociális kóroki tényezők (stressz, kiégés, munkahelyi erőszak, mobbing, agresszió a betegellátás során, munkaszervezés: váltóműszak, éjszakai munka, ügyelet) Biológiai kóroki tényezők (mikroorganizmusok: pl. HIV és Hepatitis B, Calici vírus); Kémiai kóroki tényezők (pl fertőtlenítők, altató gázok, érzéstelenítők, antibiotikumok, allergizáló anyagok, bőr- és légzőrendszer károsítók, emberi rákkeltők) Fizikai kóroki tényezők (sugárzás (ionizáló-, nem-ionizáló-), zaj-, rezgésexpozíció)

4 Baleseti kockázat Szinte valamennyi tevékenységnél pl. a konyhában, a takarításkor, valamint a műtőben vagy a különböző eszközök raktározásánál és szállításánál előfordulhatnak balesetek, főként elcsúszásból és elesésből adódóan. Még az adminisztratív tevékenységet végző munkavállalók is ki lehetnek téve az elcsúszás és elesés kockázatának vagy az áramütés veszélyének.

5 A váz- és izomrendszer túlzott terhelése Azt gondolnánk, hogy ez a kockázati tényező Európában, ami több millió munkavállalót érint. A váz- és izomrendszeri megbetegedések nemcsak azért adnak aggodalomra okot, mert hatással vannak az egyes munkavállalók egészségére, hanem azért is, mert gazdasági hatással vannak a vállalatokra, intézményekre és növelik a szociális költségeket az európai országokban. Néhány országban a munkavállalók balesetbiztosítási költségeinek 40%-áért a váz- és izomrendszeri megbetegedések felelősek, ami az országok bruttó hazai termékének (GDP) akár 1,6%-a is lehet. Az egészségügyi tevékenységek során gyakran kell betegeket és nehéz terheket mozgatni, ezek a tevékenységek sokfélék, dinamikusak, kiszámíthatatlanok és összetettek lehetnek.

6 A kockázatok különösen az alábbi tényezők miatt merülhetnek fel a beteg vagy a testrész, amelyet mozgatni kell, túl nehéz, illetve nagy méretű; a tehermozgatási tevékenységhez el kell fordulni, le kell hajolni, nyújtózkodni kell, vagy a testtől távol kell dolgozni; a munkamódszer/mozdulatsor nem megfelelő (például hirtelen, lendülettel, felhúzott vállakkal kell végezni, a térdek 90 -nál jobban be vannak hajlítva); nincs elég hely ahhoz, hogy a munkavállaló a tevékenység során zavartalanul mozogjon.

7 Egyéni tényezők a tapasztalat, a képzés és a munkafeladat ismeretének hiánya; egyéni viselkedés: stressz, gyors iram, kimerültség, figyelemkiesés, felelősségérzet hiánya, hanyagság, túlterheltség vagy veszélyes munkavégzést eredményező szokások (pl. a munkavállaló nem használ mozgatási segédeszközöket, nem hord megfelelő ruházatot, lábbelit vagy más személyes használati tárgyat, ékszert, kiegészítőt, elektronikus eszközt visel);

8 fizikai alkalmasság a munka elvégzésére: a kockázatértékelés és a munkaköri alkalmasság orvosi vizsgálata során figyelembe kell venni, hogy a munkavállaló fizikailag megfelelő-e a munkára; a munkavállaló nagyobb kockázatnak van kitéve ha: fizikailag alkalmatlan a szóban forgó feladat elvégzésére (fizikai méretek és képességek, mint pl. magasság, testsúly vagy erőkifejtés); betöltött bizonyos életkort: a váz- és izomrendszeri megbetegedések kockázata magas a nagyon fiatal dolgozók esetében, és minden munkavállalónál nő az életkorral és a munkában eltöltött évekkel; korábbi váz- és izomrendszeri megbetegedés esetén: ha a munkavállalónak valamilyen betegsége van (pl. hátsérülése) vagy fogyatékossággal él, még nagyobb a veszélyeztetettség.

9 A stressz hormonok kibocsátása az izmok összehúzódásához vagy izomproblémákhoz vezethet. Elsősorban a háti és a nyaki gerinc, illetve a vállöv lehet túlzott terhelésnek kitéve, amelynek következtében az alábbi sérülések, illetve betegségek alakulhatnak ki: betegmozgatás, nagy súlyú anyagok mozgatása: gerincbántalmak, húzódások, izom és idegsérülések; állás, járás: ízületi bántalmak, vénás keringési zavar, statikus gerincfájdalmak, izomfájdalom; kényszertartásos helyzetek: izom és ízületi fájdalmak, deformitások kialakulása.

10 Kórházaink többségében nincsenek betegmozgató készülékek, és ha vannak, nem tudják mindig megfelelően alkalmazni (pl. nem fér be az ajtón, a dolgozók nem kaptak oktatást, illetve időhiányra hivatkozva és a rossz beidegződések miatt nem használják). A hátsérülések kockázatával járó kézi tehermozgatás minimális egészségi és biztonsági követelményeit a 25/1998. (XII. 27.) EüM rendelet tartalmazza.

11 Az egészségügyi dolgozók körében a leggyakoribb mozgásszervi elváltozás a derékfájdalom, amely jelentős foglalkozás egészségügyi probléma. A felmérések szerint ezen fájdalom hátterében legnagyobb részben a nem megfelelően végzett betegmozgatási feladatok okozta túlterhelés áll.

12 A váz- és izomrendszeri megbetegedések jellemzően a hátat, a nyakat, a vállakat és a felső végtagokat érintik, de ugyanúgy a derékra, az alsó végtagokra is kihathatnak. A panaszok igen széles skálán mozognak a kisebb fájdalmaktól a súlyosabb, táppénzes állományt vagy akár orvosi, intézeti kezelést is igénylő megbetegedésekig, akár tartós egészségkárosodásig, a munkahely elvesztéséig. A munkával kapcsolatos váz- és izomrendszeri megbetegedések legtöbbször hosszú idő alatt alakulnak ki és egyszerre több különféle tényező együttese okozza.

13 Tényezők Kézi tehermozgatás, különösen a törzs hajlítása és csavarása során Ismétlődő, nagy erőkifejtést igénylő mozdulatok Kényelmetlen vagy statikus testhelyzetek Hosszan tartó ülés vagy állás ugyanabban a testhelyzetben Betegmozgatás kockázati tényezői a fizikai erő hiánya, a nem megfelelő tudás és gyakorlat, a helytelenül végzett, sokszor ismétlődő mozgássorok hatására kialakuló fáradásos sérülések, a mozgatási feladatok során alkalmazott nem megfelelő testtartás, nem megtervezett mozgás, egyensúlyzavarok, korrigálások emelés közben

14 Az olyan munkavállalók esetében azonban, akik már váz- és izomrendszeri megbetegedésben szenvednek, az jelenti a kihívást, hogy munkaképességüket megtartsák, munkában maradjanak, illetve szükség esetén visszailleszkedjenek a munkahelyre.

15 Meg kell tanulni, tanítani a helyes testtartást statikus ülő-, és álló helyzetben, helyes testtartást dinamikus helyzetekben- járás, betegemelés, betegmozgatás közben, betegmozgatási feladatok részelemeinek alkalmazását, egyenes törzsdöntés alkalmazását betegmozgatás közben, testsúly áthelyezés alkalmazását betegmozgatás közben, a beteg tolása, húzása, gördítése, csúsztatása betegmozgatás során.

16 Inaktív beteg oldalra fordítása Részben aktív beteg ágyban feljebb helyezése

17 Inaktív beteg ágy szélére kicsúsztatása

18

19

20

21 A gerinc a felegyenesedett életmóddal járó, tengelyirányú terhelésre érzékenyebb, ezért minden, ami jelentős súlyterheléssel jár (elsősorban a túlsúly, nehéz terhek emelése), fokozza a gerincsérv kialakulásának kockázatát.

22

23

24

25 Baastrup-szindróma A szomszédos tövisnyúlványok érintkezése miatt az ismétlődő, nyíró igénybevétel hatására kialakuló gyulladás a járulékos nyáktömlőben. A gerincoszlop extenziójára súlyosbodó és flexiójakor enyhülő hátfájás jelentkezik. Leggyakrabban az LIV-LV szegmens érintett. A folyamat az esetek zömében csupán egyetlen csigolyapárra korlátozódik. A gerinc bármely degeneratív elváltozásával társulhat; többnyire a canalis centralis szűkületével, anterolisthesissel, és a csigolyaközti porckorong kiboltosulásával jár. Konzervatív kezelésre jól reagál, de ennek eredménytelensége esetén a processus spinosusok részleges rezekciója lehet szükséges.

26 C gerinc

27 Hernia disci A porckorong egy, a csigolyatestek között elhelyezkedő porclemez, ami egy külső rostos gyűrűből és egy belső puhább, zselészerű anyagot tartalmazó részből áll. Amikor a rostos gyűrű elszakad, a puha kocsonyás anyag kitüremkedik, és leggyakrabban a kilépő ideggyököket tartalmazó csigolyacsatornában, vagy ritkábban középen a gerinccsatornában jelenik meg.

28 Tünetek nyakból - karba, vállba, derékból - lábba, lábszárba sugárzó fájdalom a derékfájás néha nem is jelentkezik, csak bizonytalan alsóvégtagi fájdalom a fájdalom változó erősségű, napokon, heteken át igen kifejezett lehet, majd csökken, és később ismételt terhelésre ugyanazon a területen ismét jelentkezik zsibbadás és izomgyengeség is lehet kifejezett izomgyengeség, érzészavar, vizeletelakadás vagy -visszatartási nehézség esetén idegsebészeti beavatkozás válhat szükségessé.

29 A cauda equina szindróma tünetei, melyek azonnali idegsebészeti beavatkozást indokolnak progresszív alsó végtagi motoros deficit, mely hirtelen alakul ki, széklet, vizelet indítási és visszatartási nehézség (inkontinencia), végbélnyílás körüli szenzoros deficit, lovaglónadrág típusú érzéscsökkenés.

30 Terápia a gerinc teljes tehermentesítése gyógyszeres kezelés: fájdalomcsillapítás (nem szteroid gyulladáscsökkentők), izomlazítók. A gyógyszereket oralisan, infúzióban, a fájdalom helyére adott lokális ill. izomba adott injekcióval, valamint bőrön keresztül felszívódó tapasz formájában juttathatjuk a szervezetbe. a beteg számára kialakított egyéni gyógytorna, a fizikoterápiás kezelések, a masszázs és egyes porcképző-porcvédő készítmények alkalmazása segédeszköz (gerincfűző) használata, bár folyamatos viselése nem javasolt a gerinc izmainak esetleges sorvadása miatt műtéti kezelés érzészavar, vizelési és székelési zavar, nem befolyásolható fájdalom, konzervatív kezelésre nem javuló tünetek, melyek hátterében CT/MR-el igazolt porckorongsérv áll

31 Fokozott gerinc görbület

32 Spondylolysis, -listhesis instabilitással járó gerincbetegség röntgenfelvételen könnyen diagnosztizálható combokba sugárzó derékfájdalom, mely mozgásra vagy terhelésre fokozódik Az erős törzsizomzat megvédi az ízületeket a terheléstől, helyén tartja a csigolyaoszlopot. A mozgásszegény életmód viszont elgyengíti a törzsizmokat, a csigolyák elmozdulhatnak egymáson.

33 Spondylolysis Egyoldali csigolyaív szakadás (leggyakrabban az L4, L5 ágyéki csigolya érintett). A csigolyaív legvékonyabb részén (pars interarticularison) a csont folytonossága megszakad.

34 Spondylolisthesis Kétoldali csigolyaív szakadás és csúszás is egyben, amikor a csigolya a felette lévő összes csigolyával előrecsúszik. Különböző súlyosságú lehet, nagyon fontos megállapítani és nyomon követni a csúszás mértékét!

35 Okok extenzióval járó intenzív sportolás szakszerűtlen sportolás trauma tartós megterhelés, kényszer testtartás csont anyagcserezavar ritkán veleszületett is lehet

36 A spondylolisthesis kialakulásáért felelős erőviszonyok G: gravitációs erő; S: gravitációs erő nyíró komponense; C: gravitációs erő kompressziós komponense; S =R

37 Tünetek lumbágószerű fájdalom extenzióra fokozódó fájdalom hosszantartó állásra jelentkező fájdalom farba, combba sugárzó fájdalom törzscsavarodással járó fájdalmas előrehajlás a vertikális terhelés fokozza a panaszokat az érintett területen lépcsőképződés tapintható a beteg munkavégzési képessége, járásképessége, és végül önellátásra is képtelenné válhat

38 DIAGNOSZTIKA A röntgent 4 irányból kell készíteni A 2 ir L-s röntgen felvétel nem minden esetben elegendő, az ívszakadás teljes biztonsággal ferde irányú Dittmar felvételeken látható. A csigolya az alatta lévő csigolya testen elcsúszik, többnyire előre (ventrolisthesis), ritkábban hátra (retrolisthesis). Neurológiai tünetek megjelenésekor MR CT Myelographia szükséges

39 Meyerding skála I. stádium 0 és 25% között: a zárólemez hosszának 1/4 - ét meg nem haladó csigolyatest előrehelyeződés. II. stádium 25% és 50% között: a záró lemez hosszának 1/4 -ét meghaladó, de felét el nem érő csigolyatest előrehelyeződés. III. stádium 50% és 75% között: a zárólemez hosszának felét meghaladó, de 3/4 - ét el nem érő csigolyatest előrehelyeződés. IV. stádium 75% és 100% között: a zárólemez hosszának 3/4 - ét meghaladó csigolyatest előrehelyeződés. V. stádium: spondyloptosis: az előrehelyeződött csigolya az alatta levő elé kerül.

40 Érdemben a törzsizomzat és a medence körüli izmok megerősítése szünteti meg a betegek fájdalmának okát. A betegek nem szeretik a terápiát, mert munkával és izzadtsággal jár! Életmódbeli változtatások szükségesek. A legfontosabb az ideális testsúly elérése, megtartása, a rendszeres gyógytorna végzése. Kezdetben aktív pihenés, a gerinc teljes tehermentesítése, non- steroid adása, fizioterápia, balneoterápia javasolt Súlyos esetben fűző (terheléskor) viselése javasolt, szükség esetén műtét (pl. csigolyacsavarozás) is szóba jöhet

41 Spina bifida A csigolyaív záródási, fejlődési rendellenessége. Gyakori fejlődési rendellenesség, többnyire az L5 és S1 csigolyákat érinti. Az S1 spina bifida tekintettel a sacrum egészének összecsontosodására statikai jelentőséggel nem bír, így nem is okozhat panaszokat. Míg az L5 csigolya hasonló elváltozásával kapcsolatban megoszlanak a vélemények. Egyesek szerint nem lehet a panaszok forrása, míg más vélemények szerint az L5 csigolya nagy statikai terhelése miatt bármilyen variáció és meggyengülés okozhat panaszokat. A panaszok nem radicularis jellegűek, többnyire fizikai aktivitás provokálta derék fájdalmak. A konzervatív kezelésre jól reagálnak. A terápia eredménytelensége más kórkép keresését veti fel.

42 Térd fekvő Térd terheléses

43 Fekvő térd Terheléses térd

44 Torsios scoliosis

45 Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Nem lehet elég korán kezdeni