Typewriter abcdefghijklm nopqrstuvwxyz VIZUÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ. Tankönyv osztályosoknak

Átírás

1 TVeteran Typewriter abcdefghijklm nopqrstuvwxyz VIZUÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ Tankönyv osztályosoknak

2 Vizuális kommunikáció Tankönyv osztályosoknak Szerkesztette: Gaul Emil Nyíregyháza,

3 A munka az OTKA 2005/F számú kutatási támogatásával valósult meg. E kötet egyes fejezeteit a Magyar Iparművészeti Egyetem Tanárképző tanszékének egyetemi kiegészítő képzésben részvevő hallgatói írták diplomamunkaként a tanévben. A szerkesztés 2009-ben fejeződött be. A TANULMÁNYOKAT ÍRTÁK ÉS KONZULTÁCIÓVAL SEGÍTETTÉK Törzsanyag SZERZŐ Baukó Bernadett Csanádi Judit Deli Júlia Falcione Sarolta Farkas László Győrffy-Kovács Adrienn Hadobás Zoltán Hegedűs Tibor Kaslik Mónika Kópisné Nagy Mária Koscsó László Kovács Gombos Dávid Kőrös Sára Láng Éva Pressingné Asztalos Mária Sarkadi Nagy Balázs Schwanner Péter Szabó Krisztina Szávin László KONZULENS Lévai Klára Lévai Klára Bodóczky István Lévai Klára Lévai Klára Horányi Attila Bán András Gabnai Katalin Lévai Klára Mélyi József Lévai Klára Mélyi József Bodóczky István Bodóczky István Horányi Attila Bodóczky István Bán András Bán András Bán András Olvasmányok SZERZŐ KONZULENS Gyenes Péter Hargitai Lilla Hufnágel Erika Gaul Emil László János Pohárnok Mihály Rónai Gábor Gaul Emil S. Takár Anita Antalóczy Tímea Tokodi Anita Hargitai Lilla Tóthné dr-né N. Beatrix Antalóczy Tímea ISBN Nyíregyházi Főiskola, Nyíregyháza Kiadóvezető: Száraz Zoltán

4 Tartalom Törzsanyag A közvetlen emberi kommunikáció... 4 Feladatok... 8 Térközszabályozás... 9 Az írás jelentősége a kommunikációban. Története, főbb típusai Feladatok Az íráskép fejlődése a tipográfia megjelenése előtt és után Feladatok Tipográfia Hogyan kommunikálunk ma? A könyvnyomtatás feltalálása, elterjedése és művészete a preraffaeliták koráig A sajtó és könyv szövegfajtái és társadalmi kérdései A kép kialakulása, jelentősége a kultúrában. A kép fajtái Az állókép és a hasonlóság A térábrázolás Feladatok A képi kifejezés története Feladatok A fotográfia képi nyelve és társadalomalakító hatása Feladatok A fotó képi nyelve Ábrázolás és valóság. Észlelési zavarok - optikai csalódások - illúziók Feladatok Miért alkotunk képeket? Az állókép társadalmi jelentősége és kérdései Mozgásábrázolás, mozgásillúzió A képregény Feladatok Internet és vizualitás. Honlapok Feladatok Márkák és fogyasztók Ismerkedés az arculattervezéssel Tömegkultúra és magaskultúra, érték és érdekesség, közérthetőség Feladatok Tömegkultúra, magas kultúra. Érték és érdekesség, közérthetőség Feladatok Az ifjúság a fogyasztói társadalomban Feladatok Az ifjúsági szubkultúrák képi világa. Graffiti, streetart, tetoválás Képmelléklet Hálózati kommunikáció és társadalmi kérdései Feladatok

5 Bevezetés A hazai vizuális nevelés súlypontjában hagyományosan a képzőművészet, pontosabban a festészet ál. Ennek óriási előnye, hogy a kiváló műalkotások, a felcserélhetetlen remekművek bemutatásával biztos értéket tudunk közvetíteni a tanulóink számára. A képzőművészeti alkotás ugyanakkor a kreatív tevékenység egyik mintapéldája is, tehát az alkotóképesség fejlesztése magától értetődő e terület művelő, követői számára. A képzőművészet néhány évezreden át az egyházak szolgálatában állt, témái, nyelve emelkedett, ünnepi. A hétköznapok vizuális világa sokkal profánabb, ugyanakkor ez vesz körbe mindannyiunkat nap, mint nap, így hatása nem hanyagolható el. Ez a meggondolás vezette világszerte a közoktatás fejlesztőit ahhoz, hogy a mindennapi vizualitás témáját is bevonja az iskolába. Nálunk a Nemzeti alaptanterv 1995-ös változatában a művészetek terület, vizuális kultúra tantárgy keretében először jelent meg a tárgy és környezetkultúra és a vizuális kommunikáció, mint önálló témakör. Az előbbi a fogyasztói nevelés és a design, a hasznos és szép környezet iránti igény kimunkálását célozza. A vizuális kommunikáció pedig a világ képi ábrázolását, azaz a rajzot, valamint a média egy részét, a nyomtatott és digitális állóképek világát reprezentálja a tantervben, benne a tipográfia, fotó, grafikonok, használati utasítások témáit, szerkesztésmódját. Míg a rajz iskolai tanítása nagy múltra tekinthet vissza, addig a vizuális kommunikáció elméletét és a tervezőgrafika módszereit a rajztanárok nem tanulták, így nem igazán tudták, hogy hogyan adják tovább. Ugyan rendelkezésre állt a téma szakirodalma, de annak áttanulmányozását, kihüvelyezését nem lehet elvárni a gyakorló tanároktól. A probléma áthidalására szakkönyvek jelentek meg a vizuális kommunikáció értelmezésének segítésére, az iskolai tanítás támogatására. Ezeket a szakkönyveket kommunikáció elméleti szakemberek, művészettörténészek írták, és ennek a szövege bizonyos fokig idegen és nehéz volt a rajztanárok számára. Tanulmánykötetünk pontosan ennek a problémának az orvoslására vállalkozott. A Magyar Iparművészeti Egyetem Tanárképző tanszékének egyetemi kiegészítő képzésében résztvevő hallgatók, a as tanévben szakdolgozatukat a vizuális kommunikáció egy-egy az oktatás szempontjából fontos altémájából írták. Mint gyakorló tanárok a tanulmányok írása közben állandóan érezték, hogy mi releváns az iskolában és mi felesleges. Mint egyetemi hallgatók alapos szakirodalmi kutatást végeztek a választott területükön, így biztosítva a szövegek szakszerűségét. A megfelelő források megtalálásában a konzulensek is segítették őket. A tanulmánykötetet 7-10 évfolyamos tanulók számára írott tankönyv egészíti ki. A tankönyvben az egyetemi hallgatók a tanulmányuk témáját fogalmazták meg a tizenévesek számára érthető formában. A szöveget és az illusztrációkat feladatok egészítik ki. A gyakorlati rész, a tankönyv írása mintegy ellenőrzése volt az elméleti résznek, a kettőt együtt alakították, amíg egyensúlyba nem hozták. Reméljük, hogy ez a sajátos műfaj a tanárok, mint kutatók meghozza a hozzá fűzött reményt és így a tanárok jól érthető szakszövegeket, a tanulók pedig élvezetes és hasznos tanulnivalót kapnak. 3

6 Pressingné Asztalos Mária A közvetlen emberi kommunikáció Az ember az evolúció csúcsán lévő főemlős sok egyedi tulajdonsággal rendelkező faj, amelyre jellemző a szocializáció. Az orvostudomány, és a pszichológia tudománya sokat fejlődött, ám az embereket máig foglalkoztatja a kérdés, hogy miképpen fejezzék ki érzelmeiket, gondolataikat, hogy a társuk is ugyanazt és ugyanúgy értse, illetve a társas kommunikációkban mennyi a genetikai, és mennyi a tanult tartalom. A humán etológia a fajspecifikus, öröklött viselkedésformák vizsgálatát tekinti legfontosabb feladatának. A különböző öröklött magatartásformák létezése ma már bizonyított tény. A baba születése után képes imitációra, más viselkedésformák pedig az egyedfejlődés során alakulnak ki. Konrád Lorenz megfigyelései alapján egyértelmű, hogy a mosoly, a sírás, a nevetés és a düh kifejezése az öröklött mozgásmintázatokhoz tartoznak. A kommunikáció elméleti modellje és a társadalmi kommunikáció rendszerének alapvonásai A kommunikációs diszciplínáknak van egy általános kommunikáció-modellje, mely a mindennapi gondolkodás logikáját veszi alapul. A kommunikáció elméleti modellje a kétszemélyes kommunikáció szempontjából. Hajnal (1970) koncepciója szerint a modellképzés alapja a taxonómikus modell kialakítása, mely a jelenség tényeit rendszerezi, osztályozza, feltárja a köztük levő kapcsolatot, összefüggést. Taxonómikus modellek a kommunikációs esemény alapján: a kommunikációs tartalom változói szerint, a kód típusai eredet és kommunikációs csatornák szerint, nyelvi kód, nem verbális kommunikáció valamely kódja, a kommunikáció szituációja szerint, a szituáció minősítése a kontextusban elfoglalt helyétől függően. 4

7 A kommunikáló személyiség szerepe szól a kommunikáció címzettjéről és a kommunikáció szituációjáról: A kommunikáció címzettje és befogadója, mint a dekódolás létrehozója. A közvetlen emberi kommunikáció csatornái Verbális csatorna A beszéd kulturális termék, az ember fejlődéstörténete során alakul ki. A nyelv szoros korrelációt hordoz a társadalmi helyzettel. A beszéd nyelv használatát kiegészítik a különböző metakommunikációs jelzések, hanglejtés, hangsúly, gesztusok stb. Nem verbális csatornák A verbális és a nem verbális kommunikáció szétválasztása csak vizsgálódás szempontjából lehetséges, mivel szorosan összefüggenek, egymást kiegészítik. Mimikai kommunikáció A mimika az arcizmok mozgása révén közöl információkat. Ezek részben a beszéd árnyalását szolgálják, részben önálló jelentéshordozók. Leggyakoribb mimikai megnyilvánulás az érzelmek tükröződése az arcon, melynek spontán megjelenítéséért az idegrendszer ősi területei (limbikus rendszer) a felelősek. Az agykéreg a nem verbális kommunikáció kontrollját végzi. Az ember az állatvilágban egyedülálló módon képes arra, hogy arcvonásait szabályozza. Kísérletek igazolják, hogy hat alapvető érzelem (öröm, harag, meglepetés, undor, szomorúság, aggódás) arcon megjelenő mimikája azonos a föld minden lakója számára. Érzelmeink kifejezése genetikai programon alapul és kultúra független, sokféleségük ma is nélkülözhetetlen az emberi kapcsolatok szabályozásában. A kommunikáció során használt tudatos jelek gyors kulturális változásban vannak, egyesek használata ritkul, mások előtérbe kerülnek, időnként pedig új jelek bukkannak fel. Kisebb csoportok konvencionális mozgásjeleket alkothatnak és begyakorolva azt, ezeknek kommunikációs szerepet adnak. Ilyenek, pl. a jelbeszédformák. Ennek legismertebb változata a süketnémák mutogatós jelbeszéde, amely egységes és kodifikált. A tekintet, mint kommunikációs csatorna Megfigyelések szerint a tekintet biológiai kommunikációs csatorna a különböző fajok között. Az emberi interakciókban a tekintet irányának és tartalmának jel értéke van, melyre az 5

8 interakciós partner figyel. A tekintet a mimika szerves része. A legtöbb emóció az arc felső harmadából felismerhető. Mozgásos kommunikációs csatornák Meghatározott izmok mozgása révén létrehozott jelekkel történik a kommunikáció, amely minden esetben mozgás eredménye például a beszédben a gégeizmok, a nyelvizmok a szájkörüli izmok vesznek részt, a mimikában az arc izmai, stb. A cselekvést és helyváltoztatást szolgáló izmok működése feltűnőbb, mert a mozgás egész testrészekre vagy az egész testre kiterjed. Többféle ilyen csatornát különböztetünk meg. Ilyenek például a gesztusok. A gesztusok A gesztusok közé a fej, a kezek, karok mozgását soroljuk. A közvetlen kommunikáció során ezek a testrészek állandó mozgásban vannak, amely mozgásoknak értelme és jelentése van. Egyrészűk tudatos, másrészük öntudatlan. Valamennyi nem verbális kommunikációs csatorna közül a gesztusokban van a legtöbb egyezményes jel. A fej mozgásai igenlést vagy tagadást jelenthetnek. Az európaiak és számos más társadalom tagjai horizontálisan tagadólag rázzák a fejüket, ha valamire nemmel válaszolnak. Ezek a magatartásformák kulturálisan létrehozott konvenciók, melyek az adott kultúrában értelmezhetők. A gesztusok sok zavarjelet is közvetítenek, a kezek például érzékenyen mutatják a feszültséget, mely akaratlan kézmozgásokban nyilvánul meg Kommunikáció a testtartás révén (poszturális kommunikáció) A gesztusok mellett fontos nem verbális kommunikációs csatorna a testtartás is. Szubjektív értékelést, viszonyt, álláspontot fejez ki, amely normatív módon meghatározott, de sok benne a tudattalan elem. A testtartást az emóció felerősítheti. A térközszabályozás kommunikációs csatornái Az interakciós partnerek közötti térköz a partnerek közötti viszonylatformát kommunikálja. Minél lazább, formálisabb a viszony, annál nagyobb a térköz a résztvevők között. Edward T. Hall évtizedeken keresztül tanulmányozta ezt a jelenséget. Ő nevezte el a térköztartással foglalkozó vizsgálatát proxemikának. Vizsgálatai alapján megállapította, hogy más kultúrában különbözőek lehetnek a proxemikus normák. 6

9 Hall a távolságzónák között megkülönböztet bizalmas személyes társasági nyilvános távolsági szakaszt. Kinezika és kinezikus kommunikáció Azokat a mozgásokat vizsgálja, melyeknek a kommunikáció folyamatában jelzés értéke van. Vizuális kommunikáció- a kép szerepe A vizuális kommunikáció alatt elsősorban a képi megformáláson alapuló kommunikációt értjük. A háromdimenziós térben történő látásos érzékelés képi jellegű, az adott kép valósághoz fűződő viszonyának megítélését befolyásolja az érzékelő személy kulturális háttere, normarendszere. Tömegkommunikáció és média A tömegkommunikáció főbb jellemzői a résztvevők nagy száma, tér és időbeli elkülönülésük. Azt a folyamatot értjük alatta, mely során egyének vagy csoportok nagy tömeghez egyszerre juttatnak el információkat a tömegkommunikációs eszközökön keresztül. Főbb funkciói: tájékoztatás-tájékozódás vita, eszmecsere szocializáció kultúra közvetítés, oktatás szórakoztatás 7

10 FELADATOK 1) Feladat: Keress olyan portrét /fényképet/, amelynek az arckifejezését érdekesnek találod! Rajzold le, próbáld megfejteni a titkot! 2) Feladat: A különböző arckifejezések mellé írd oda, mit olvasol belőle, mire gondolhat a képen látható személy! 3) Feladat: Montázzsal alkoss új személyiségeket! 4) Feladat: Az árnyékok felhasználásával egészíts ki szituációs helyzeteket! 5) Feladat: Különböző képek szereplőinek keress másik szituációt! 8

11 Hegedűs Tibor Térközszabályozás Játék: Közelíts észrevétlenül beszélgetőpartneredhez! Saccold meg, mekkora távolságból szoktál beszélgetni vele, s közelíts hozzá átlépve ezt a távolságot néhány centiméterrel. Mit tapasztalsz? A közvetlen emberi kommunikációnak egyik legősibb és legáltalánosabb formája, mely a térközeink által jut kifejezésre. Az emberi kapcsolatok, interakciók során meghatározó az a távolság, melyet partnerünkkel tartunk. Edward T. Hall amerikai antropológus a proxemika kifejezést alkotta meg a jelenség vizsgálatakor. Megfigyelte, hogy más-más térközöket tartunk partnerünkkel, ha intim viszony (feleség, gyermek), személyes viszony (munkatárs, ismerős), vagy semleges viszony (egy előadóterem közönsége) áll fenn. Fogalmak: interakció: emberek kapcsolata együttlétük során kötetlen tér: ahol a környezet nem befolyásolja viselkedésünket proxemika: a térközök vizsgálata interakcióinkban Játék: Videózzátok le egy szünetben az osztályt kötetlen beszélgetés közben, majd játsszátok le gyorsítva a felvételt. Milyen téri helyzetek alakultak ki? A kötetlen tér jellegzetességeihez sorolható az a láthatatlan "buborék", mely körülvesz bennünket, s mindenhova magunkkal visszük. Kommunikációs értéke van, ha partnereinkkel a buborékaink átfedésbe kerülnek. Proxemikai szempontból négy szakaszra bonthatók társas viszonyaink, a felosztást főként a látás és a hallás törvényszerűségei befolyásolják. Bizalmas távolság- közeli szakasz A legbensőségesebb, legközvetlenebb emberi magatartásokhoz, mint a szeretkezés, birkózás, gyámolítás, vigasztalás, köthető. Ilyenkor jelentkezik tudatunkban legintenzívebben a másikkal való fizikai kapcsolat. Ősibb érzékszerveink kapnak ilyenkor szerepet, a szaglás, hőérzékelés, tapintás, a bőr és az izmok kommunikálnak. Az éles látás elmosódik. 9

12 Bizalmas távolság- távoli szakasz (Távolság: cm.) Kezünkkel elérhetjük és megfoghatjuk partnerünk végtagjait. Közléseink ebben a tartományban bensőségesek, amihez hozzájárul, hogy ilyen közelségből érezhető a másik ember leheletének melege és szaga. Nyilvános érintkezések során nem tartjuk elfogadhatónak a bizalmas távolság használatát, ha zsúfolt metrón, vagy autóbuszon ilyen közelségbe kényszerülnek az emberek, akkor olyan védekező megoldásokkal élnek, amely megfosztja a szituációt a valódi meghittség érzetétől: amennyire lehetséges, mozdulatlanul állnak, izmaikat megfeszítik. Személyes távolság-közeli szakasz (Távolság: cm.) Kicsiny buboréknak, védelmi szférának tekintjük ezt, amit az emberek maguk, s partnereik közé iktatnak. A partnerek végtagjaikkal még érinthetik egymást. Partnerünk vonásait ebből a távolságból már nem látjuk torzultnak, rendkívül éles, tiszta képet kapunk. A tárgyak háromdimenziós jellege erősen hangsúlyos. A felületek anyaga is jól érvényesül, jellege élesen megkülönböztethető. Ha két ember egymás személyes zónájában áll, akkor okkal feltételezhető a közöttük levő bensőséges viszony. A zsúfolt irodában már zavarhatja az embert társai közelsége Betti és Gina barátnők Személyes távolság-távoli szakasz (Távolság: em.) Kartávolságként is jellemezhetjük ezt a relációt, hiszen felső határán két ember még nyújtott karokkal érintheti egymást. Ez a fizikai dominancia végső határa. A fej méreteit ebből a távolságból normálisnak észleljük, tisztán láthatjuk partnerünk arcvonásait, mimikáját. A kezek mozgása, gesztusai jól kivehetők. Ilyen távolságban mérsékelt hangerővel beszélhetünk. 10

13 Társasági távolság-közeli szakasz (Távolság: em.) Minél jobban távolodunk a vizsgált személytől, testének egyre nagyobb részlete kerül a látómezőnkbe, 210 cm-ről a teljes emberi test belefér. A hangerőszint normális, bár némi különbség mutatkozik a közeli és távoli szakasz tekintetében. Ez a távolság személytelen ügyek megtárgyalására való, együtt dolgozó emberek, vagy alkalmi társas összejövetelek résztvevői szokták ezt a távolságot tartani. Társasági távolság-távoli szakasz (Távolság: em.) Az arc legfinomabb részletei már nem láthatók, de a felszíni hatások (pl. ápolatlan haj) igen. Társunk egész testét jól láthatjuk, sőt a környezetéből is egy kicsit. A vizuális kapcsolat fenntartása nehezebb, mint az e1őző szakaszokban. Hivatalosabb típusú üzleti, vagy társasági beszélgetések folyamán használatos ez a távolság. Proxemikai sajátossága, hogy elszigeteli egymástól az embereket akkor is, ha egy helyiségben tartózkodnak, így mások jelenlétében dolgozhatunk anélkül hogy tapintatlanok lennénk. Nyilvános távolság-közeli szakasz (Távolság cm.) A beszéd hangereje nagy, ebből a távolságból már reagálhatunk partnerünk váratlan (pl. támadó) viselkedésére is. Nyelvészeti megfigyelések szerint a beszéd is választékosabb, tervezettebb. Öt méterről a test plasztikája jelentőségét veszti. A tiszta látás mezejébe két egész emberi alak is belefér. Nyilvános távolság- távoli szakasz (Távolság 750cmtől) A nyilvános szereplések távolsága ez ahol már hangerővel, eltúlzott gesztusokkal, testtartással kell nyomatékosabbá tenni közlendőnket. A beszédtempó lassul, a szavakat gondosabban kell kiejteni. A szónokot mindig környezetével együtt vesszük szemügyre, periférikus látásunk felöleli a teljes környezetet, közvetítve az oldalt lejátszódó mozgásokat. 1) Feladat: Térköz-kvíz: (az Amerikából jöttem játék proxemikus változata). Két csoportban játszhatjuk, mindkét csoport tetszőleges számú szereplővel mutat be egy szituációt, de kifejezőeszközként csak az egymástól való távolságot és a testtartást alkalmazhatják. Pl. temetés, strand, rettegett főnök és beosztottak, stb., a másik csoport pedig megpróbálja kitalálni, kik a szituáció szereplői. 11

14 Más népeknél más térköz a társadalmilag elfogadott norma. Az arabok közelebb állnak egymáshoz interakcióik során, így az érintések és szagok segítségével is kommunikálhatnak egymással. A megtartott térköz nagysága függ a rangtól is. A magasabb rangot viselőt messzebbről szólítjuk meg, s nagyobb térközt tartunk vele. Az arab piacon hozzád is érhetnek Fogalmak: kötött tér: a tér nem mozdítható része, falak, épületelemek. részben kötött tér: a tér elmozdítható részei, pl. bútorok. A bennünket körülvevő tereket hol barátságosnak, hol otthonosnak, hol pedig kifejezetten zavarónak, kényelmetlennek. Az egyes népek kultúránként más-más elvárásokat támasztanak épületeikkel, tereikkel szemben. A kötött tér sajátosságaihoz tartozik, hogy munkánk, pihenésünk során megfelelõ feltételeket kell, hogy biztosítson az adott tevékenységhez. Egyes helyeket előnyben részesítünk másokkal szemben attó1 függően, hogy éppen mit teszünk. Játék: Egy asztal á1l a terem közepén, körben székek. Párosával jönnek be a terembe a tanulók, és helyet foglalnak egy baráti beszélgetéshez. Figyeljétek meg az ülőhelyválasztások gyakoriságát! A beszélgetéshez legtöbbször a szomszédos székeket választjuk, versengő szituációban viszont a szemközti ülőhelyeket részesítjük előnyben. Fogalmak: Szociopetális tér: olyan térszervezés, amely közel hozza egymáshoz az embereket, Szociofugális tér: olyan térszervezés, mely elhatárolódásra, visszahúzódásra késztet. 12

15 A kávéház közel hozza egymáshoz az embereket, a kórházi váróterem inkább eltávolítja. 2) Feladat: Tervezd meg egy állatkerti sétány padjainak elrendezését úgy, hogy az azt használó emberek ne zavarják egymás pihenését! 3) Feladat: Tervezz beszélgetősarkot iskolád aulájába, ahol barátaiddal szívesen töltenéd az időt! 4) Feladat: Mit tudsz Madarász Viktor képéről leolvasni a térközök által? Madarász Viktor: Zrínyi és Frangepán a bécsújhelyi börtönben (1864, 177x236 cm) 13

16 Kaslik Mónika Az írás jelentősége a kommunikációban. Története, főbb típusai 1. Az írás kialakulásáról Az írás, a betű, az egész emberi közösség kollektív tudatának alakító, összefűző, szervező, spirituális ereje. Olyan csodás jelrendszer, mely rögzíteni képes elvont fogalmakat, elröppenő gondolatokat. Ma már minden tudás feltétele. Rajta keresztül, vagy vele kapcsolódik múlt, jelen és jövő, akár népek, vagy egyének történetéről legyen is szó. Mi is az írás? Az írás a gondolat megörökítése grafikus eszközökkel. Ez történhet a beszéd rögzítése nélkül, vagy a beszéd hangjainak jelölésével (fonetikus írásokkal). A fejlődési folyamat az egész világon közel azonos. Emberi, állati, tárgyi, növényi ábrák egyszerű rögzítésével indul, és mindig az absztraktabb felé halad. Ezekből a képletekből lassú fejlődés útján betűformák álltak elő. Néhány szakember az írást a rajzolás kezdetétől számítja. Hitetlenkedve nézzük, hogy az ősember 35 ezer évvel ezelőtt milyen művészi érzékkel, tehetséggel rendelkezett. Mivel rajzolni már megtanult, megteremtődött az írás egyik fontos feltétele is. 2. Ősformák 2.1 Tárgy-írás Ez az írás minden népnél megtalálható volt, és a legváltozatosabb formában napjainkig fennmaradt. Az abvaki indiánok földbeszúrt karókkal jelzik a útirányt. Hazánkban régen az alföldi tanyákon a gazdasszony a tanya kiemelkedő pontjára fehér kenyérruhát húzott fel, hogy jelezze a távolabb dolgozó családtagoknak, kész van az ebéd. Emlékeztető napjainkban is a zsebkendőn a csomó, vagy az európai turistaösvények bemeszelt fáin levő jelzésekben is ősrégi hagyományok élnek tovább. 2.2 Tulajdonjegy (billog) Európa és Ázsia számos népe előszeretettel alkalmazta jószágaik megjelölésére a tulajdonjegyet, népiesen billogot, tamgajelet, ami kis ábra volt. A tulajdonjegyek általában egyszerű tárgyak képei voltak: csillag, kereszt, kör, kerék, szarv, madárláb, szív, sarló, villa, sarkantyú, kehely fordult elő leggyakrabban. 14

17 2.3 Rováspálca Különösen szerződések, kölcsönök, adófizetések, darabszámra végzett munkák ellenőrzésére alkalmazták. A fára teljes kerületén megfelelő rovátkákat véstek, aztán hosszában kettéhasították, így mindkét fadarabon ugyanaz a feljegyzés volt található: egyiket az egyik szerződő fél, vagy a hitelező, másikat a másik fél, vagy az adós kapta. 2.4 Hírvivő bot A pálcaformájú bot neve onnan ered, hogy üzenetküldéskor használták A vésett jelek sok esetben különféle alkalmakra szóló meghívók lehettek. Kereskedelmi tartalmuk lehetett, sokszor háborús időkben segítségkérésre használták. 2.5 Csomójelek A kínaiak szerint ez volt az írás legősibb alakja, főként számadatok rögzítésére használták. A csomóírás, kipu, az inkák alatt fejlődött magas szintre: az államigazgatásban főként statisztikákra, míg a közigazgatásban számvitelre használták. 2.6 Kagylófüzérek A nyugat-afrikai négerek kagylófüzéreket használtak üzenetváltásra, a Guineai-öböl partvidékén még napjainkban is kaurikagylókkal leveleznek. A hírközlésre szolgáló kagylófüzéreket arokónak nevezik. 2.7 Barlangrajzok Európában és Afrikában nagyon sok helyen fedeztek fel barlang, és sziklarajzokat, festményeket, karcokat. Legjelentősebbek a franciaországi, és spanyolországi barlangok, és ezek között is az Altamíra-barlang festményei. Megdöbbentő a művekben megcsillanó művészi ábrázolókészség, a vonalak kifejező egyszerűsége, élethűsége, a színek frissessége. Az alakok nem járnak a földön, nem érzékelünk körülöttük levegőt, hiányzik a perspektíva. 15

18 3. A fejlődés útja 3.1 Képírás Az ember a tárgyat, eseményt néhány vonással rajzolja le, karcolja fába, vési sziklába Ez az élethűségtől eltávolodott, jelképes ábrázolás vezetett a képírás jeleinek kialakulásához. Így az indiánok rendkívül fejlett képírásait ismerjük, az aztékok és a mayák közösségeiből maradtak ránk emlékek. (Drezdai kódex) Sőt kiderült, hogy az Észak-Amerikában rezervátumban élő bennszülöttek még mindig képírást használnak. Az indián képírás legnevezetesebb emlékei, az úgynevezett Téli Krónikák (az év legfőbb eseményeire emlékeztető feljegyzések) 3.2 Fogalomírás Amikor a szöveg és a jelek közötti kapcsolat szorosabb lett, az írás is átalakult. A tárgyak, majd a fogalmak lényeges elemeiből alakult ki a fogalomírás. Legalaposabban az indiánok fogalomjegyeit ismerjük. Az indiánok leveleket, okmányokat írtak, naptárakat szerkesztettek, rébusz jellegű rajzokkal, jegyekkel. 3.3 Szó- és szótagírás EGYIPTOM A kultúrák sokféle fogalomírásának talán legjellemzőbb megjelenési formája az egyiptomiak hieroglifikus írása. Ilyen formán összekötőkapocs is a kétféle írás között. Kezdetben az egyiptomi írás tiszta képírás volt, hiszen a szavakat, fogalmakat teljes részletességű rajzzal jelenítette meg. A társadalom fejlődése során az írás is megváltozott, és a gyakorlati élet számára egyszerűsített jelekből álló szóírás: a hieratikus írás. A hieroglifikus írásmód megmaradt a kevésbé gyors fejlődésű vallási szervezetek írásmódjának. Az egyiptomiaknak reprezentáló írása volt emlékoszlopokon, sírfeliratokon alkalmazták. A kép és szóírástól az írás útja a szótagíráshoz vezetett. A hieratikus írás már majdnem teljesen tiszta szótagírás volt. Az egyiptomi dinasztiák harmadik legfiatalabb írása a démotikus i.e. VIII. században ami már tartalmazott fonetikus jeleket is. Nevét onnan kaptak, hogy az egész társadalom ezt alkalmazta. (Üzleti és magánügyek.) Ez azonban nem volt alapja a hangírás rendszerének, hanem belőle fejlődött ki az. Az ásatásokból napfényre került legrégibb írott emlékek e kor 16

19 maradványai, s már igen fejlett írásrendszerről tanúskodnak. Elefántcsont táblák, kőfeliratok, papirusztekercsek. A hieroglifák megfejtése három évezreden keresztül meghiúsult. A titok nyitjára az úgynevezett rosette-i kő egy titokzatos fekete bazalt táblán talált háromféle írással ellátott szöveg szolgált. (hieroglif, démotikus és görög). A kőtábla hieroglifáinak megfejtése Thomas Young angol orvos és Jean Francois Champollion francia tudós nevéhez fűződik. Kb. ezer esztendőn keresztül ezt az írást használták addig, amíg a kereszténység elterjedésével az egyiptomiak is át nem vették a görög abc-t MEZOPOTÁMIA A sumérok egyfajta kezdetleges fogalmi képekből (fogalomírásból) fejlesztették a képírás egy sajátos formáját, amely azután a különféle elő-ázsiai népek évezredeken át uralkodó írásmódjává vált. Nekik tulajdonítja a tudomány az ékírás megalkotását. Ez a fajta piktográfia ék alakú profilra képzett néhány fapálcika anyagba nyomkodott vonalkombinációja. 3.4 Írott betű, hangírás (fonográfia) Az írástörténet fejlődésének utolsó foka a hangírás, amely a gondolatnak jelölésére már nem a hangsor egy-egy csoportját (szavakat, szótagokat), hanem a beszéd egyes hangjait rögzíti jelekkel, mai szóhasználattal: betűkkel A FÖNÍCIAI ÍRÁS Az ósémiták írásából a protosinai írásból alakult ki írásuk. Belőle pedig a görögök írása. A föníciai írás jobbról balra haladó mássalhangzóírás. Legrégibb emlékei i.e. 13. századból Ahiram király sírfelirata. Írásuk folyamatos volt, a szavakat nem különítették el egymástól. 22 jelük között néhány olyan található, amilyeneket az egyiptomiak is használtak már ÓGÖRÖG ÍRÁSFORMÁK A görög világ első írásai szótagírások: a krétai lineáris A illetve az ebből származó lineáris B. i.e. 900 körül városállamaiknak kialakulása korában átvették a föníciai hangírást, és továbbfejlesztették azt. Az ógörög írásra hatottak még ciprusi és a krétai formák, s így együtt alakult ki a görög alfabéta kezdeti formája. Megoldották a magánhangzók jelölését, ami az így létrehozott fonogramma-rendszer minden nép által való alkalmazhatóságát jelentette. Az írásban a szépség, a rend, a célszerűség fejeződött ki. Az így kialakult kőbeírást nevezzük görög felirat-írásnak. 17

20 3.4.3 A RÓMAI KAPITÁLIS ÍRÁSOK A mi írásunk fejlődésének következő nagy lépése abc-nk hazájában, Rómában történik meg. A római írás a görög alfabétumból fejlődött ki, és meghatározó jelentőségű volt az európai írásművészet szempontjából. Rómában a köztársaság idején alakult ki a latin írás i.e. VI. századtól a III. századig. A napjainkban is alkalmazott latin írás legrégibb ismert emléke a római Fórum Romanum-on talált Fekete kő (Lapis niger). Az ott található betűk formája meglehetősen egyezik a későbbi római kapitális írással. A latin alfabétum mai napig is használatos formája a római kapitális. (Kőbevésett római felíratok nagybetűi.) MAGYAR ROVÁSÍRÁS A magyar rovásírás különleges helyet foglal el az írások körében. Eredete a régmúltba vezet, pontosan máig sem tisztázott (feltételezik, hogy hun eredetű). Betűírás, 38 jellel. Jellegzetessége, hogy a magyar nyelvnek megfelelő kétjegyű betűk (cs, zs, ty, stb.) önálló jelként léteznek. Jellemzi a hangugratás, vagyis a magánhangzók elhagyása, valamint a jobbról balra tartó sorvezetés. A rovásírást még a XX. században is használták Erdélyben. 4. A kínai papírgyártás és sokszorosítás Kína adta az első papírost a világnak. Kezdetben Kínában is kézírásos könyvek készültek. Nagy jelentőségű, amit a kínaiak véghez vittek. A betűöntés, szedés-nyomás, a sokszorosítás technikáját is kidolgozták. Ma már természetes dolognak tartjuk a nyomtatást, és furcsa, miért ilyen lassú léptekkel haladt előre vele az ember. Pedig évezredek óta kezében van a kulcs. Ez a kulcs pedig az a szerszám, amit ma pecsétnek nevezünk. A titok pedig az, hogy a képnek, jelnek stb., amit lenyomni kívánunk, a tükörképét kell először kiformálni. A kulcsot szinte minden nép a kezében tartotta, de nem használta ki a benne rejlő lehetőségeket. Így született meg a nyomtatott könyv. Apja tehát a táblanyomat, anyja pedig a papír; egyik feltételezi a másikat, s a származására nézve mind a kettő kínai. 18

21 FELADATOK 1) Feladat: Egyszerűsíts olyan természeti formát, (pl. virágot) melynek jellemző vonásait kihangsúlyozod! 2) Feladat: Tervezz saját abc-t egyedi betűkészlettel! 3) Feladat: Készíts piktogrammokat emberi érzelmek kifejezésére! 4) Feladat: Gyűjts magazinokból, újságokból jeleket, jelképeket. Csoportosítsd őket! 5) Feladat: Írj képekkel történetet! A felhasznált jelek legyenek nagyon egyszerűek. 6) Feladat: Készíts szemléltető tablót kitalált folyamatábráról! Pl.: citromból alma. 7) Feladat (csoportmunka): 3-5-en alkossatok csoportot, majd egy elképzelt közösség tagjaiként pl.: zenészek, régészek stb. alkossátok meg csoportjeleteket. 19

22 Koscsó László Az íráskép fejlődése a tipográfia megjelenése előtt és után I. Társadalmi jelformák és jelrendszer I.1. A beszéd és az írás A kommunikáció meghatározott célú információ csere. A kommunikáció az információs műveletek közül a közlést, átvitelt jelenti. Az információval kapcsolatos további műveletek az információgyűjtés, feldolgozás vagy kezelés, illetve az információtárolás. A kommunikációhoz a jelek kódolása szükséges. Az információt adó eszközről kommunikációs csatornán jut el a kódolt jel a vevőhöz, amely visszaalakítja azt eredeti formájára. A tipográfia nyomtatott betűkkel foglalkozó tudomány, melynek célja olyan írásképet kialakítani a betűtípusok és betűcsaládok alkalmazásával, amely egyszerre esztétikus és célszerű. A szó görög eredetű τσπος (tüposz): vert vagy vésett ábra, γραφω (grapho): írni. A mai értelemben a XVI. század közepétől használják, előtte a scrivere sine penne (toll nélküli írás) kifejezést használták. Az írás nyelvileg kifejezett gondolatok maradandó rögzítésére szolgáló, kisebb-nagyobb emberi közösségektől elfogadott, egyezményes grafikai jelek rendszere. ( Kéki Béla)Az írás előnyei a beszéddel szemben: maradandó, tárolható, bármikor változatlan formában visszaidézhető, bármilyen távolságra eljuttatható. I.2. Az írás ősi formái Az írás története természetesen nem az első leírt betűvel kezdődik, mert az írás lényege a gondolat látható formában történő megörökítése. Írásjelnek nevezhető minden olyan eszköz, jel, jelkép, amely alkalmas arra, hogy információt közöljön. TÁRGY-ÍRÁS A turistaösvények jelzett fáin, forrás-, menedékház-jelzésein ilyen ősi hagyományok élnek tovább. A mesterségeket jelző S Szaharai sziklarajz 20

23 cégérek vagy jelvények, közlekedési szabályokra figyelmeztető táblák, de még a katonai rangjelzések is, mind kezdetleges írásjelek. Általában közös vonásuk az emblémaszerűség, a formaredukció. Jelentésüket közmegegyezés szerint fogadták el. Hírnökbotok Hírvivőbot. Pálca formájú, nevét onnan kapta, hogy üzenetküldésre használták. Ahány pontból állt az üzenetvivő mondanivalója, annyi különböző formájú jelet véstek a botra, ezeket a futárnak meg kellett jegyeznie. Rováspálcák. Ezek hosszában kettéhasított fadarabok. Különösen szerződések, kölcsönök, adófizetések, darabszámra végzett munkák ellenőrzésére alkalmasak Rováspálca Kagylóírás. Irokéz indiánok találmánya, az ábrák mellett a szín, az anyag, a kagyló is jelentőséggel bírt. Az írás nem más, mint egy kagylókkal végig fűzött szalag, közepébe különböző színű és méretű kagylókból formált figurákkal. Zsinór- vagy csomóírás. Idegen neve kipu, így hívták Peru és Bolívia régi lakosait.különböző átmérőjű és színű zsinórokra kötött csomók tömegéből állt. A csomók jelentése a fonal színétől, a hurkolás módjától és számától függött. Főként statisztikai összeírásokra, számvitelre, közigazgatási célokra használták. Kipu csomók Tetoválás. Az ősi kultúrájú népeknél mindenütt megjelenik. Célja mágikus eredetű, a jelben megfogalmazott erőt átviszik a jelet hordozóra. Varázslat ez, ezért igen fontos. 21

24 Tetoválások II. Az íráskép történeti áttekintése A képírástól a betűírásig Az írás keletkezése és fejlődése Az ábrázolás és az írás kezdetben azonos tevékenység volt. Az egyes jelzések annyira leegyszerűsödtek, hogy szinte utalásokká, szimbolikus ábrákká, írásjelekké váltak. A képírás tehát már valóban írásnak tekinthető. Képírás 22

25 II.1. Amerikai írások Kajova indiánok bölénybőrre írt krónikája A Maják voltak Amerika kontinens görögjei. Műveltségükről fantasztikus épületeik, romvárosaik tanúskodnak. Különösen a matematika tudományában és az időszámításban (csillagászatban) értek el kitűnő eredményeket, művészetük pedig az összes indián népét felülmúlja. II.2. Kínai írás Első írásos emlékek Kínából A 2. évezred első feléből származnak az első fennmaradt írásos emlékek is, az úgynevezett orákulum-csontok.a kínai nyelv egy szótagú. Nemcsak az írásjegyek hihetetlen sokasága okozta, hogy a kínai "ábécé" annyi jelből áll, ahány szóból a nyelv, hanem a néprajzi és történelmi adottság, és a különféle szokások és a hagyomány is. Az egyszerűsítés azonban semmiképp sem egyszerű. A bővülő ismeretekkel, a szókinccsel együtt az írásjelek is egyre szaporodtak. A művelt kínaiaknak írásjelet kellett megtanulniuk. A hajecset és a tus használata fontos, meghatározó szereppel bír a kínai íráskép alakulásában. A mozgatható betűkkel történő nyomtatást Kínában kr.u.1000-ben már ismerték. 23

26 II.3. Mezopotámia Sumér pecséthenger Az írásbeliségük addig ismert legrégibb emlékei, az eridui cserépbélyegzők és pecséthengerek a 4-3. évezred fordulójáról. Már kialakult szójeleket (állatrajzokat) és jelképeket használtak. Az agyag csodálatosan puha anyag, nem kell hozzá fémvéső, helyette faragott pálcával lehet rajta nyomot hagyni. Gyorsan halad az írás fentről lefelé, jobbról balra. A puha agyagon könnyebben, tisztábban halad a nyomhagyás. Kialakul az ékírás. A sumér írnok oldalt, vízszintes irányba elfordítja a hosszúkás táblát, így az első betűoszlop nem függőleges, hanem vízszintesen jelenik meg előtte a tábla felső részén. A jelek a bal felső sarokból indulnak el jobb felé, a sorok egymás alatt következnek, hasonlóképpen, mint a mi írásunknál. Ékírás eszközei 24

27 II.4. Hieroglif írás A hieroglif írás elnevezés a hieroglifa nevű írásjeleiről kapta a nevét. A hieroglifa görög szóösszetétel, fordítása: szent véset. Formailag képírás, tartalmilag azonban szó, szótag, sőt mássalhangzó értékű jelei is vannak. Több más íráshoz hasonlóan az egyiptomi írás eleinte tiszta képírás lehetett. Egyiptomi íróeszközök Egyiptom több ezer éves történelme folyamán az írásnak három különböző formája alakult ki. A hieroglif írás, hieratikus írás, a démotikus. A hieroglif írás a köztudatban élő elképzeléssel ellentétben nem képírás, hanem szótag- és betűírás. Demotikus íráskép Hieratikus íráskép A hieroglif írásból kialakult hieratikus írás szintén végigkísérte Egyiptom történelmét (i. e keletkezhetett). Nevét a görög hieratikosz szóból kapta, ami papi írást jelent. A hieratikus írást hivatali, adminisztrációs célokra használták. Leegyszerűsödött formái is mutatják, hogy míg a hieroglifákat elsősorban falakra, vésővel írták, addig a hieratikusat papiruszra, írónáddal. Napjaink gyorsírásához hasonlóan az írásjelek gyakran több jel összevonásából keletkeztek. A hieroglifákkal ellentétben a hieratikus írást csak jobbról balra lehetett írni és olvasni. 25

28 A démotikus írás, neve a görög demotikos, azaz népi szóból ered. Ebben az időben a görög kultúra már hatással volt Egyiptomra, és a démotikus írás már erőteljes görög hatást mutat. A rosette-i kő felirat megfejtése Jean François Champollion francia tudós nevéhez fűződik. Hieroglifák Rosette-i kő a British Múzeumban Az ókori kultúrákban az íróanyagot a természeti körülmények határozták meg, így lett Egyiptomban a Nílus mentén bőven megtalálható papirusznád (Cyperus papyrus) a dokumentumok alapanyaga. Az íráshoz szükséges íróvessző szintén nádból készült, maguk az írnokok faragták. A festéket, melyből legalább két színt, feketét és pirosat minden írnok palettája tartalmazott, koromból és vízből, illetve növényi alapú festékanyagokból keverték ki. A hieroglif ABC alaphangzói A hieroglifák olvasásának irányai Az egyiptomi írás saját idejében a legfejlettebb írás volt. A mai értelemben vett ábécé feltalálása nem az egyiptomiak, hanem a föníciaiak érdeme. 26

29 III. Betűírás III.1. Az ósémita és föníciai írás A föníciaiak, mint kereskedők hajóikkal bejárták az egész akkor ismert világot. Mindenhol kereskedelmi állomásokat létesítettek, minden tenger menti város kereskedelmét és közlekedését kezükben tartották. Ami szempontunkból legfontosabb, megismertették a világot írásmódjukkal. A föníciaiak írása az ósemiták írásából alakult ki. Ebből alakult ki a görög írás, amelyből azután a latin, és közvetve az egész európai írás. A föníciai írása, mint minden keleti írás, jobbról balra haladt. Ábécéjük minden betűjének neve volt. A föníciaiak ábécéjében az első betű halef, amely ökörfejet jelent, ezt a ha hang jelölésére használták, második betűje a béth, amely házat jelent, és ezzel jelölték a b betűt, a harmadik betűje a gimel, amely tevét jelent, ez a g betű, a negyedik betűje daleth, amely ajtót jelent, és a d betűt jelölték vele. Föníciai és görög abc Mi sem bizonyítja jobban az európai írás föníciai eredetét, mint a görög betűk nevei, és a legrégibb görög írás sorvezetése. Ha a ma embere az ábécéről beszél, nem is gondol arra, hogy a betűjelek a föníciaiak haleph (görögül alpha), béth (görögül béta), gimel (görögül gamma), daleth (görögül delta) stb. betűjeleire vezethetők vissza. Az ógörög szokás, hogy a sorvezetés jobbról balra halad, ugyanebből a forrásból származik, csak később tértek át a balról jobbra haladó sorvezetésre, közben azonban átmenet is volt a ökörfordulós írás, ahol a 27

30 sorok, váltogatva egyszer jobbról balra, majd balról jobbra haladtak. Csak száz évvel később tértek át véglegesen a balról jobbra haladó sorvezetésre. A föníciai írás, mint a legtöbb keleti írás, csak a mássalhangzókat jelölte. A görög nyelv viszont nem nélkülözhette a magánhangzókat. Ezeknek a jelölésére olyan föníciai írásjeleket használtak fel, amelyekre a görög nyelvnek nem volt szüksége. Így keletkeztek az A, E, I, O, U betűk Föníciai abc III.2. Magyar rovásírás A nomád népek is megteremtették az életformájuk mellett elérhető legmagasabb műveltséget. Hun, szkíta vagy székely írásnak nevezik, mert a székelyek közt maradt fenn, a székelyek pedig a hunoktól származtatják magukat; mert a hun nép is türk, mint a székely. Az íráskép eszközfüggő, az íróeszköz meghatározza az íráskép vizuális megjelenését. A magyar rovásírás esetén ez még inkább szembetűnő, hiszen íróeszközül egy éles bicska szolgált. Puha fafelületekre vésték jeleiket, a farostok a száliránya szerint vésték a betűket, keresztirányban nehezebb volt a vésés. A betűk formarendjét átvitték a kézírásba is. Hun- magyar- székely rovásírás 28

31 IV. Az európai írás IV.1. Görög és római írás A korai görög írásokban még nem ismertek kis - és nagybetűket. Csak később, i.sz. a IX. században alakult ki a kétféle betűalak. A korábban használt betű lett a görög ábécé nagybetűje, és ehhez alakították ki a kisbetűket. Az ógörög írásban nem hagytak térközt az egyes szavak között. Az egész írás egybefolyt, a fejlődés folyamán ez azonban eltűnt. A betűk formái természetesen nemcsak a hordozó anyaghoz alkalmazkodtak, hanem egyszerűsödtek. Kezdtek hasonlítani egymáshoz, azaz egységes vonalvezetésű és vizuális megjelenésűvé váltak, ez minden betűmetszés törvénye. Náddal vagy az ecsettel viszont lekerekítették a szögletes formákat, megteremtve ezzel az unciális írást. A könyveket, iratokat, irodalmi és tudományos műveket kizárólag nagybetűkkel, kapitálisokkal írják, a kurzív (kisbetű) később alakul ki. A latin írás a nyugati görög dór írásból ered. A dór írás 24 betűjéből 21 betűt vett át a latin nyelv, majd később további két betű (G, Y) átvételével 23 betűre bővült a rómaiak ábécéje. A korai időkben még merev és szögletes volt a latin betűk formája. A később világos és tiszta vonalvezetésű betűk kerülnek a szobrokra, diadalívekre, emlékoszlopokra. Látható rajtuk, hogy a műemléket alkotó kőfaragó keze formálta a betűket is. Az esetlen betűformákat felváltják a finom rajzú és hajlatú, vastag és vékony vonalak játékából álló ritmikus 29

32 betűalakok, melyek nem csupán könnyebben olvashatók, de díszítő elemeiként is szolgálnak emlékműveiken. A római betű művészi tökéletességű megnyilvánulása a capitalis. Legszebb formájában a római Traianus-oszlopon maradt meg. Az oszlopon alkalmazott szövegsorok betűképeiben egyenlő magas és egyenlő értékű elemek sorakoznak, a sorok harmonikusak és ritmikusak, a betűk magasságának és szélességének arányai finom érzékkel kiegyenlítettek, az egyes betűk közötti betűköz optikai és esztétikai szempontból tökéletes. A betűk szárait talpacskák, serifek zárják le. Traianus-oszlop Római kapitális A capitalis betű alakját tulajdonképpen a kőfaragó-technika határozta meg. Szerkezetük is ehhez alkalmazkodik, mert nem írott, hanem tervezett, rajzolt képet mutatnak. A capitalis írás átalakult capitalis quadratára, amelynél a sor betűinek magassága egyenlő, és a betűk körülbelül olyan szélesek, mint amilyen magasak (innen származik a "quadrata" elnevezés). Capitalis quadratára Kapitális rusztika Másik gyakran használt betűfajta az úgynevezett rustica (rusticus = parasztos, dúrva). Keskeny, nyújtott írás, mely esztétikai szempontból elmarad a capitalis írás mögött. Az 30

33 alapformák ugyan megtalálhatók benne. Tollal vagy ecsettel írták, a kézírás elvárásokhoz alkalmazkodott, ezért az írás könnyebben és gyorsabban haladt. Az unciális írás a régi római formából indult ki, szélesre vágott írótoll volt az íróeszköz. Az unciális írásban a betűk egyszerűbbé váltak és lekerekedtek. Az egyszerűsítés lehetősége az írás gyorsabb ütemben történő elkészítésének, a kerekdedség a papiruszról a pergamenre való áttérésnek tulajdonítható. Az unciális lassan kiszorította a capitalis quadratát és a rusticát. Unciális íráskép IV.2. A kódex, mint a nyomtatott könyv előzménye Az ókori népek évezredeken át nem is gondolhattak arra, hogy az írás hordozó anyagán változtassanak. A papiruszlapok törékenyek és merevek voltak, nehezen lehetett hajtogatni, más anyagra volt tehát igény és szükség. Borjú-, kecske- és juhbőrből sikerült vékony hajlékony, sárgásfehér színű lapokat előállítani. A pergamoniak a pergament is tekercsekbe göngyölítették. Csak később jöttek rá, hogy hajtogatva sokkal célszerűbb és kezelhetőbb az anyag. Ezt az új anyagot Pergamon városáról, pergamennek nevezték el, és ma is így ismerjük. Az új könyv alapanyag hozta létre a 31

34 kódexeket, amelyek már a mai értelemben vett könyvek alakját mutatják. A kódexnek igen nagy előnyei vannak a tekerccsel szemben. A pergamen mindkét oldalára írhattak, ezzel jelentős mennyiségű anyagot és helyet takarítottak meg. Textúrák, 1200 körüli időkből A fejezetek nagy kezdőbetűi, iniciálék voltak, melyeket különös műgonddal készítettek el, gyakran aranyozták is. A belívek margóit gazdagon díszítették, elsősorban ornamentális motívumokkal. A kódex műtárgy lett, amelyet tulajdonosa nagy becsben tartott. KÖZÉPKORI KÓDEXEINK ÍRÁSTÍPUSAI Textúr Bastarda Rotunda A gót írás elnevezése az antik kedvelő humanistáktól származik. A széles betűk karcsúbbá, arányosabbá váltak, a tágas, levegős textúra összetömörödik, megnövekszik a szóköz. A betűformákon jellemzővé válik a germán népi jelleg. Szögletessé válnak a vonalak, a szavak betűképe zavarossá, szinte olvashatatlanná válik. Az írás felgyorsulása egyre több rövidítést eredményez, ez a mai német, fraktúr ábécé őse. A karoling minuszkula a legjelentősebb középkori írás. Egyszerű, tiszta, világos, jól rendezett, egyenletes vonalvezetésű, a XII. századig fenn maradt. 32

35 Karoling minuscula A reneszánsz írás visszatér az antik formákhoz. A humanisták ezeket az írásokat tartották antik mintaképnek. A karoling írás, szellemében és formájában egyaránt, a legközelebb állt a római betűkhöz. Így keletkezett a humanista írás, és kapta az antikva nevet. Reneszánsz (humanista) antikva A reneszánsz antikva szép arányú, egyenletes, tisztán képzett, rendkívül jól olvasható, írás. Elterjedt ez az írásforma is szerte Európában. A kódexírás az egész középkoron keresztül nem került ki a kolostorokból, csak azok tanultak meg írni, akiknek a mestersége megkívánta, ez pedig a papság volt. 33

36 GUTENBERG ÉS AZ ŐSNYOMDÁSZAT 1430 körül egy német aranyműves, bizonyos Johannes Gensfleisch zur Laden zum Gutenberg (Mainz, 1400 körül február 3.) kísérletezni kezd a könyvnyomtatással. A könyvek sokszorosítását, nyomtatási eljárással, találmányának tökéletesítésével igyekezett megoldani, ezt 12 évi kísérletezéssel, vagyonának feláldozásával érte el. Gutenberg korabeli metszeteken 42 soros biblia, mely mindmáig a könyvnyomtatás remeke Az általa nyomtatott kiadványok egy része kis terjedelmű munka volt: népkönyvek, kalendáriumok, búcsúlevelek, imádságok, latin nyelvkönyvek, papi bulla. Főműve a napjainkban is az egyik legszebbként számon tartott nyomdai munka, a kézi festéssel gazdagon díszített, 42 soros Biblia, amely között készült. Gutenberg találmánya rövid időn belül ismertté vált Európa számos országában. A 42 soros biblia egyik lapja 34

37 Nyomdai jelzés Az emberi művelődéstörténet új korszaka kezdődött a XV. század közepén Gutenberg találmányával. A felfedezés lényege a betűk sorozatgyártásának, azaz az azonos betűknek a sokszorosítása, ilyen módon lehetővé válik szövegek kiszedése, majd a sajtó felhasználásával ezekről több azonos példány készítése. A kézzel írott könyv (kódex) mellett megjelent a nyomtatott könyv, amelynek döntő szerepe lett a műveltség elterjedésében, valamint az információ terjesztésében. Matricák és patricák Gutenberg rekonstruált műhelye Mainzban Évszázadokon át a nyomtatvány előállítása során a legfontosabb munkamenet az ólombetűk előállítása volt. A művészi készséget, kézügyességet igénylő munkafolyamat tartalmazta a betűk megtervezését, a patricák vésését, ezek alapján a matricák elkészítését majd a betűknek a matricákról történő kiöntését. A kézisajtó korában a betűk sokszorosításának Johannes Gutenberg által kifejlesztett eljárása érvényesült, vagyis a könyvnyomtatás alapanyaga a patrica és a matrica alapján öntés útján sokszorosított ólombetű volt. 35

38 Betűöntés, XV. századi fametszet (jól követhető a technológia folyamat) Betűmetsző XV. századi fametszeten Kezdetben vésnökök és fémművesek, ötvösök készítették a betűk metszését, majd a specializálódás eredményeképpen betűmetszők végezték ezt a művészi igényű munkát. A betűmetszők rendkívül kemény fémből egyéni rajzú betűket véstek. Míg a patrica egyedi darab volt, addig a matricából több is készülhetett. A korlátlan számú ólombetű öntése a matrica segítségével történt. A szedő feladata volt a nyomtatandó szöveghez az ólombetűk kiválasztása, összerakása. A nyomtatóprés ötletét a mezőgazdasági munkafolyamatban szőlő- és olajpréselésnél alkalmazott technika és eszköz adhatta. A technikai eljárás elve nem változott a XIX. század elejéig. Ekkor a korábbi fából készített sajtót felváltotta a kisebb méretű öntöttvas nyomdai prés. Festékező labda készítése lószőrből és bőrből A könyv írásban rögzített szövegeket tartalmaz. A könyvet az jellemzi, hogy hordozható, eljuttatható másokhoz, és szövege folytatólagos lapokra van írva. Eleinte merev anyagokból készült a könyv. A feltevések szerint legrégibb a fa volt. 36

39 SZEDÉSNYOMÁS Gutenberg nem a táblanyomást fejlesztette művészivé, hanem a szedésnyomást. Az ősnyomdászat Németországban és Hollandiában jelenik meg először. A könyvnyomtatás feltalálását példátlan siker koronázta. Megszületik egy új mesterség, mely sokszorosan felülmúlja elődjének teljesítő képességét. A TIPOGRÁFIA MEGJELENÉSE A tipográfia kezdete: Ősnyomtatványnak tekintünk minden olyan, nyomtatással készült kiadványt, amelyik január 1. előtt keletkezett. A nyomtatott könyv története a tipográfia története, elvesztettük ugyan a könyv illetve kézírás egyediségét, de ennek helyén új művészet keletkezett. Gutenberg 1456-ban elérte életcélját, a Biblia kiadását, visszavonul a nyomdai munkák vezetésétől, hátralevő éveiben a Biblia példányainak értékesítését és szállítását szervezi. A Gutenberg-nyomda nyomdászlegényei szétszéledtek szerte Európában, maguk alapítottak nyomdákat, az ő munkásaik megint tovább terjesztették a könyvnyomtatás új módszerét, mely már nemcsak ipar, hanem művészet számba ment. Jacobus Philippus de Bergamo: Jacobus Philippus de Bergamo: De claris mulieribus Ferrara, De claris mulieribus, Ferrara, Chronica Hungarorum egyik lapja Az első magyarországi ősnyomtatvány, a Chronica Hungarorum, 1473 májusában jelent meg. Nyomdásza a kolofonban, Andreas Hessnek nevezi magát. 37

40 V. Betűtípusok, betűcsaládok V.1. A tipográfia alapeleme a betű Betűtípusnak nevezzük az azonos tipográfiai elv alapján készített, azonos formajegyekkel rendelkező betűsort, és a hozzá tartozó írásjeleket. A betűtípusok felismerése grafikai jellegzetességeiknek ismeretében lehetséges. Ebben segítségünkre lehet a betű vonalvezetése, vonalvastagságának váltakozása, az alap- és segédvonalak viszonya, a betűtalpak formája, a fel- és lenyúló szárak aránya, az írásjelek kapcsolódása, valamint a betűtengely dőlési szöge. A LEGFONTOSABB BETŰTÍPUSOK: 1. Velencei reneszánsz antikva 2. Francia reneszánsz antikva 3. Barokk antikva 4. Klasszicista antikva 5. Betűtalpas lineáris antikva 6. Betűtalp nélküli lineáris antikva 7. Egyéb antikvák 8. Írott betűk 9. Dísz- és reklámbetűk 10. Gót, vagy fraktúr betűk 11. Idegen betűtípusok 38

41 A BETŰFAJTÁK LEHETNEK: Antikva (álló), Kurzív (dőlt), Kurrens (kisbetű), Verzális (nagybetű), Kapitális vagy Kiskapitális (amikor kisbetűk helyett a kisbetű méretével azonos nagybetűket használunk). Továbbá a betűfajtákat megkülönböztethetjük vastagságuk és szélességük szerint is. Az olvashatósághoz nélkülözhetetlen a tipográfiai és nyomdai eszközök helyes használata (sorköz, betűköz, betűfajta, betűszín, méret, festékezés, kiemelések, és a papírszín vagy háttérszín stb.) Rendkívül fontos az egyes betűtípusok olvashatóságának megtartása. Minél egyszerűbbek és letisztultabbak a betűformák, annál olvashatóbbak. Az írásnak, mint absztrakt információs adathalmaznak a képi megjelenési formája folyamatosan változik addig, ameddig az írás jelrendszerének nemzetközi elfogadása meg nem történik. Lényegében a reneszánszkor tudásbázisának megnövekedése, a társadalmi igények fokozádása szinte kikényszerítette a változást, az írásbeliség felgyorsítását. A társadalmi hatások és az eltérő kulturális körülmények sajátosan hatottak. Az információ, az ismeretanyag bővülése, a képi jelrendszer megteremtődése, valamint a műveltség elterjedése vezetett a Gutenberg galaxis kialakulásához. Ez a változás ma is zajlik. Az információs forradalom gyökeresen megváltoztatta életünket. Úgy tűnik, az információs forradalom ma még elképzelhetetlen távlatokat nyit meg az emberiség előtt. V.2. Híres tipográfusok, nyomdászok ALDUS MANUTIUS ( ) 1449-ben született Bassiano-ban. Velencei tudós, aki kiadóvá és nyomdásszá vált, amikor 1495-ben megalapította az Aldine nyomdát. Ő adta ki a latin és görög klasszikusok és kortársai pl. Erasmus írásait is. Betűtípusait az a Francesco Griffo tervezte és készítette, aki a klasszikus római nagybetűk tanulmányozását követően elsőként alkotta meg a roman betűtípust. Manutius összeállította az első latin és görög lexikont. Fontjai: Bembo, Bembo Book, Poliphilus február 6-án hunyt el Velencében. 39

42 MISZTÓTFALUSI KIS MIKLÓS ( ) Tótfalusi Kis Miklós nyomdász, a hazai könyvművészet megalapozója, a betűmetszés mestere, 1650-ben született a Nagybánya közelében levő (Alsó)Misztótfalu mezővárosban. Tófeus Mihály püspök megbízásából 1680-ban Hollandiába ment, hogy felügyelje az ott készülő magyar nyelvű Biblia nyomtatását. Amszterdamban elsajátította a betűöntést, a nyomdászatot és a betűmetszést. A háborús viszonyok miatt hazai kapcsolatai megszakadtak, ezért a maga erejéből vágott neki a Biblia kinyomtatásának. A hiteles héber és görög kiadással való összevetés és a bibliakritikai munkák tanulmányozása után nekifogott a fordítási hibákat tartalmazó magyar kiadás javításának. Nyomdát bérelt, és ben kinyomtatta a Bibliát, majd a következő évben a Zsoltárokat. A vállalkozásához szükséges összeget betűmetsző munkájával teremtette elő. Rövid idő alatt a németalföldi barokk betűmetszés élvonalbeli mesterévé vált. Hazatért, 1689-től kolozsvári nyomdájából száznál több kiadványt bocsátott ki. Megújította a magyar helyesírást március 20-án hunyt el Kolozsvárott. Misztótfalusi Kis Miklós betűtáblái WILLIAM CASLON ( ) Az angol tipográfus Worcestershire-ben született 1692-ben. Először Londonban dolgozott, majd 1716-ban megalapította saját öntödéjét. Betűinek nagyszerűségét akkor fedezték fel újra, amikor John Baskerville,,fontjainak népszerűsége csökkent. Az ő betűit használták az közötti évek legfontosabb nyomtatványainál. Az egyik ilyen példa az Amerikai Egyesült Államok Függetlenségi Nyilatkozatának első nyomtatott változata. A betűket még napjainkban is használják os halálát követően munkáját legidősebb fia, William ( ) folytatta. 40

43 JOHN BASKERVILLE ( ) Az angol betűtervező és nyomdász 1706-ban született. Caslonnal együtt ők voltak a szakma meghatározó személyiségei a XVIII. századi Angliában ben kezdett el kiadóként és nyomdászként dolgozni, 1758-ban a Cambridge Egyetem szállítója lett. Első munkája egy Vergilius kötet volt. Betűtípusai modern, álklasszikus stílusban készültek, a vékony és vastag vonalak kontrasztjának kihangsúlyozásával. Az általa készített könyvekre jellemző a széles margó, a kitűnő papír és tinta. Mestermunkája a Biblia volt 1763-ban. GIAMBATTISTA BODONI ( ) Az olasz metsző, tipográfus és szerkesztő Saluzzo-ban született, és Parmaban halt meg 1813-ban től foglalkozott tipográfiával, nyomtatványai azonnal híresek lettek a címoldalak eleganciájáról a használt papír és tinta minőségéről. Csak néhány a legnevesebb munkák közül: Epithalamia exoticis linguis reddita (1775), Horatius alkotásai (1791), La Gerusalemme liberata és az Oratio dominica (1806). 41

44 FELADATOK Az írás ősformái 1) Feladat: Készítsetek rováspálcát egy napi bevásárlás elszámolására! 2) Feladat: Faragjatok hírnökbotot, ezzel értesítsétek barátaitokat pl. hétvégi buliról! 3) Feladat: Gyűjtsetek kagylókat, fűzzétek fel úgy, hogy üzenetet hordozzon! Az íráskép története 4) Feladat: Készítsetek olya rajzokat, ahol az ábrázolás és az írás nem választható szét! 5) Feladat: A kínai írást mozgatható betűkkel nyomtatták kr.u körül, ennek mintájára azonos magasságú radírgumikból faragjatok különböző betűket, hozzatok létre értelmes szavakat és nyomtassátok le! 6) Feladat: Legyetek sumér írnokok! Figyeljétek meg az ékírás alap motívumait és friss agyagba nyomkodjatok üzeneteket különböző profilú faragott pálcával! 7) Feladat: Legyetek egyiptomi írnokok! Rajzoljatok egyszerű természeti formák felhasználásával hieroglifákat, majd egyszerűsítsétek úgy, hogy hieratikus és demotikus íráskép váljék belőlük! Betűírás 8) Feladat: Hasonlítsátok össze a főníciai és a görög abc betűit! Rajzoljátok le a föníciai betűk átalakulásának folyamatát! 9) Feladat: A magyar rovásírás betűkészletének felhasználásával írjátok le neveteket, lakcímeteket! 10) Feladat: Az A betűt rajzoljátok meg vágott szárú náddal római kapitálisként, kapitális quadratakén, kapitális rusztikaként és unciálisként! 11) Feladat: Legyetek középkori scriptorok! Készítsetek kódexlapot! Egy mai újságcikket dolgozzatok fel, iniciáléval, textúr betűtípussal, ornamentális díszítéssel olyan módon, hogy a kódexírás szabályainak feleljen meg! 12) Feladat: Legyetek humanista nyomdászok! Készítsétek el az abc betűit burgonyából, a betűtípus humanista antikva legyen! A kimetszett betűk nyomóformáit vízfestékkel festékezzétek fel és értelmes szöveget állítsatok elő! 13) Feladat: Készítsük el adott betűsornak (szónak) íráskép változatait a betűtípusok tízes osztályozása szerint! Híres tipográfusok, nyomdászok 14) Feladat: Az internet használatával keressetek olyan híres tipográfusokat, akinek a nevéhez új betűtípus metszése és alkalmazása kötődik! 42

45 Farkas László Tipográfia A tipográfia fogalma Tipográfia ez a szó azt jelenti: típusokkal írni. A tüposz görögül vert vagy vésett ábra, gráfó pedig: írni. Ezt a kifejezést a 16. század közepétől használjuk; azelőtt azt a találmányt, amit Gutenbergnek tulajdonítanak, úgy nevezték: toll nélkül írni (scrivere sine penne). (Virágvölgyi Péter: A tipográfia mestersége számítógéppel, Osiris, 1999.) A tipográfia betű-, vagy betűkkel való tervezés. Mai értelemben minden tipográfia, amit betűkkel terveznek. A pályaudvaron lévő információs rendszertől a tejes dobozon át egészen az internetoldalakig ez mind tipográfia. Ide tartozik az összes kiadvány, legyen az nyomtatott vagy pixel-alapú. A reklámipar, a cég- és termékarculatok szintén tipográfiailag megformáltak. Ma már a tervezőgrafika és a tipográfia elválaszthatatlan egymástól, mindkettő a környezetünket megformáló dizájn része. A hétköznapi életünkben gyakran kell tipográfiai problémákat megoldanunk, még ha ez nem is tudatosul bennünk, (pl. önéletrajz, meghívó és plakát készítésénél). A következő pár oldal tipográfiai fogalmakat ír le, és tipográfiai feladatokat javasol ezen fogalmak jobb megértésének elősegítésére. Betű A tipográfia alkotóelemei (Lásd Az íráskép fejlődése a tipográfia megjelenése előtt és után c. fejezet) Betűtípus; betűcsalád Azonos grafikai elven megtervezett ábécé, amelynek számos változata lehet (egy típus néhány változata: kurzív, világos, kövér, keskeny, széles, kiskapitális, kontúros, díszített stb.), ezek együtt a betűcsaládot adják. (Virágvölgyi Péter: A tipográfia mestersége számítógéppel, Osiris, 1999.) Betűköz A betűk közötti távolság, amit a betű tervezője határoz meg. A programokban ez a távolság átállítható. A betűket lehet sűríteni, ritkítani, és lehet a köztük lévő távolságot kiegyenlíteni. 43

46 Kiegyenlítésre akkor van szükség, ha a program nem megfelelően osztja el a távolságokat. Természetesen kivágott betűk ragasztgatásánál vagy kézzel írt verzál szöveg esetében is ügyelnünk kell a kiegyenlítettségre. Betűköz Szóköz A térközök hierarchiájában a szóköznél csak a betűköz kisebb. Feladata, hogy a szavakat elkülönítse egymástól anélkül, hogy a folyamatos olvasást akadályozná, a sort széttöredezetté tenné. A szóköz általában a betű méretének egyharmada és egynegyede közötti érték. 1) Feladat: Fotózz a városban, gyűjts képeket köztéren lévő karakterekről, és fotózz olyan tárgyakat, jeleket, nyilvános helyeken lévő bármilyen dolgot, aminek a neve magyar nyelven az adott betűvel kezdődik. Gyűjtésedből készíts olyan összerakott képet, ahol a karakter és a kép értelmezi egymást! 2) Feladat (egalizálás): Nyomtasd ki csupa verzállal a VÁLASZTÁS szót! Vágd ki a betűket, és ragaszd egymás mellé őket. Próbáld figyelembe venni, hogy melyik két betű nem közelíthető már jobban egymáshoz, és ezt a legnagyobb távolságot (negatív formát) alkalmazd a többi betűpárhoz! Számítógéppel is készítsd el az egalizálást! 44

47 Sorköz A sorköz az alapvonalak közti távolság. Alapvonalnak nevezzük azt a képzeletbeli vonalat, amelyen a betűk állnak. A sorköz nagyobb, mint a betűköz. A tömbszerű szöveg olvashatóságának szempontjából fontos, hogy jól érzékeljük a sorokat, de ne váljanak különálló sorszalagokká. A különálló sorszalagok a főszövegen kívüli egyéb szövegegységek elkülönítésének egyik eszköze. A sorhossz összefügg a sorközzel, minél hosszabb egy sor, annál nagyobb sorközt szükséges állítani. A térközök hierarchiája A térközök megfelelő arányának ismerete fontos a tipografikus gondolkodásban, a tipografikus szem kialakításában. Legkisebb a betűköz, nagyobb a szóköz, még nagyobb a sorköz, annál is nagyobb a hasábköz, és legnagyobb a margó. Szürkeérték Egy szöveg megjelenésének fontos jellemzője a szürkeértéke. Egy szövegtömb szemrevételezésekor, ha hunyorítunk, és már nem látjuk külön a szavakat és a sorokat, akkor egy szürke tónusú téglalapot érzékelünk. Ez a szöveg szürkeértéke (tónusa). Finom és erőteljesebb kontrasztokat lehet létrehozni két szövegtömb között a tónusérték változtatásával. Egyszerű megoldás, ha az egyik tömböt félkövér változattal szedjük, a másikat pedig normállal. Érdekes és hasznos tipográfiai gyakorlat, ha a térközök közül csak az egyiket növeljük meg, és ezzel világosítjuk a szöveget. 45

48 3) Feladat: sortávolság optikai megváltoztatása Válassz két nagyon eltérő középmagasságú betűtípust! Hozz létre szöveget azonos betűméretben és sortávolsággal! Szürke téglalapot helyezz az alapvonal és a betűszem közé! Egyforma vastag-e a két téglalap? (Hiszen a sortávolság és a betűméret azonos.) 46

49 4) Feladat: Tipográfiai kompozíció Különböző újságokból vágj ki szövegeket, és készíts tipográfiai kompozíciót! A szövegeknek legyen eltérő a szürkeértéke! Kép vagy képrészlet is szerepeljen, tónusértéke szerint kiválasztva! Készíts több változatot! Számítógéppel is készítsd el a feladatot, és nyomtasd ki! Próbáld változtatni a térközöket, és ezzel beállítani a kompozíció szempontjából megfelelő tónust! 5) Feladat: sorok eltolása Egy rövid szövegnek tolja el a sorait, és a szavak méretét is tegye változatos méretűvé. A szavakat egyenként is tolja el az alapvonaltól. Méretkontrasztokat hozzon létre a szövegen belül. A megfelelő betű kiválasztása esetén változatos ritmusú szöveg jön létre. Ez a cél. 47

50 A hagyományos stílus Az információ és a gondolat közvetítésének évszázadok óta a hagyományos módja a nyomtatott szöveges közlés. Ennek a formája a reneszánszban alakult ki. Évezredek fejlődése előzte meg e tradicionális stílus kialakulását. A tradicionális oldal meghatározó elemei: az oldal arányai és a margók. A margókon belül az információ egységekbe szerveződik. Ez a stílus hosszú szövegegységek rögzítésére és lineáris rendszerű információ bemutatására a legalkalmasabb. A hagyományos stílus a reneszánsz esztétikai normáit tükrözi. A klasszikus arányok, a szimmetria és a statikus egyensúly uralkodó mozzanatok. A nyomtatott oldal modellje számunkra továbbra is a reneszánsz nyomdász alkotta oldal. A hagyományos stílus, amely tükrözi a kézzel szedett ólombetűk rendszerében rejlő megszorításokat, túlélte a szedés gépesítésének, majd a fényszedésnek a hatását, s valószínű, hogy a digitális forradalmat is túl fogja é1ni. A jellegében formális hagyományos stílus továbbra is szinte kizárólagosan uralkodik az olyan tárgyakon, mint a sírkő és az esküvői meghívó, a pénzügyi és jogi intézmények közleményei.(suzanne West: Stílusgyakorlatok, UR, 1998) A lineáris információ A lineáris információ jellemzői: a szöveg olvasása balról jobbra, felülről lefelé halad, a gondolati egységeket, a bekezdéseket térközök választják el egymástól. A kiemelések nem törik szét a folyamatos szöveget. A képek is beilleszkednek a szövegbe. Iniciálé A klasszikus stílusban az oldal első bekezdését iniciáléval, kiemelt nagybetűvel kezdik. 48

51 Verzál A nyomdászok szaknyelvében a nagybetűket nevezik verzálnak. A klasszikus stílusban a címeket verzállal szedik, jóval nagyobb betűméretben, mint a kenyérszöveget. Kenyérszövegnek az oldalakon keresztül futó fő szöveget nevezik. Sorkizárt Sorkizárt szedésnek nevezzük a tömbös elhelyezkedésű szöveget. 49

52 Modern stílus A kiadvány oldalait aszimmetria, mozgalmasság, dinamikus egyensúly jellemzi. A Bauhausszal indul kb tól. Az oldalak szerkezetét a modulháló határozza meg, az oldalon kis margók, sok, akár kifutó kép, viszonylag kevés, több hasábos szöveg és sok üres terület található. Groteszk betűs kenyérszövege és címsorai kb. 40 karakteres, balra zárt sorokból állnak. Modulháló A modulháló kis, egyenlő egységekre osztott felület, ami szervezi az oldalt. Az egységekből mezők szervezhetők, amelyekben elhelyezhetők a képi és a szöveges elemek. A modulháló a szerkezet, a képek és a szöveg a tartalom. 50

53 Dekonstrukció A dekonstrukció a háló széttörése, a háló részleges használata, de nem rigorózus betartása, mint rácsrendszernek, hanem az attól való bátor és kreatív ellépés. 6) Feladat: Tipográfiai kompozíció Szövegek beszedése, nyomtatása Tipográfiai kompozíció készítése, kiemelések: méret és színkontrasztok használatával. A hangsúlyokat összeolvasva a kiemelt részeknek értelmes szöveget kell eredményeznie! A folyamatos szövegen csíkszerű kiemelések használata, a csíkok összeolvasása által értelmes információnak kell létrejönnie. A feladat értékelésénél fontos szempont, hogy a kiemelések valóban a szöveg lényegesebb részét hangsúlyozzák-e. Technikai szükségletek: fénymásoló, ragasztó, világos színű filctollak(számítógép, nyomtató, szkenner). 51

54 Baukó Bernadett Hogyan kommunikálunk ma? Hang és beszéd a mai kommunikációban Hol vagy? Honnan beszélsz? hangzik el oly sokszor mostanság a kérdés, legyünk akár villamoson, vagy vonaton, akár egy külföldi kisváros egyik éttermének teraszán. Bizonyára emlékeztek még rá, hogy nem is olyan rég még lehetetlennek tűnt úgy szót váltani ismerőseinkkel, hogy az nem egy bizonyos helyhez kötött volna minket. Fix telefonokat használtunk, és persze még sok helyen ma is használunk, ami annyit jelent, hogy ha valakivel beszélni szeretnénk, akkor telefonközelben kell lennünk, hogy megtörténhessen a kapcsolat. A telefon alapjait még Morse távírója (1838.) fektette le, ami szintén elektromos jeleket továbbított, de végül 1876-ban Bell és csapata alkotta meg az első telefonkészüléket. A mobiltelefon korunk legelterjedtebb kommunikációs eszközévé vált, mely telefon orvosolja a fix telefonok hiányosságait. Mobilkészülékünkkel nem kell egy helyben maradnunk, ha beszélni szeretnénk valakivel, bárhol elérhetőek vagyunk. Összeköt minket emberekkel, intézményekkel, banki ügyeket intézhetünk vele, repülőjáratokat foglalhatunk, vásárolhatunk segítségével. A mobiltelefonnál továbbá kibővül a szóbeli kommunikáció az írásbeli kommunikáció lehetőségével, (SMS) illetve a képes üzenetek küldésével. (MMS) Ezzel válik egy készüléken belül elérhetővé írásbeli és hangbeli kommunikáció, melyek erősíthetik, kiegészíthetik egymást. 1) Feladat: Írjátok össze, hogy milyen funkciókat használtok mobiltelefonotokon, illetve még milyen funkciókat tud ellátni, amit esetleg egyelőre nem használtok, majd gyűjtsétek össze azokat a funkciókat, amiket még hasznosnak találnátok! Gondoljatok kényelmességi szempontokra, high-tech/extra funkciókra, vagy a mostani hiányosságai kiküszöbölésére irányuló funkciókra. 2) Feladat: Tervezzetek formában hozzátok illő mobiltelefont! Meghatározhattok egyedi anyagokat is. A forma kövesse az általatok megjelölt egyedi funkciót. SMS: Short Message Service / rövid üzenet-szolgáltatás. Mobiltelefonnal küldhető rövid, meghatározott karakterszámú üzenet. Itt írásban történik a kommunikáció, nem pedig hanggal. 52

55 MMS: Multimedia Messaging Service / multimédiás üzenetküldési szolgáltatás. Az SMS továbbfejlesztett változata, amikor szöveges üzeneteken kívül e technika segítségével képesek vagyunk, kép, hang illetve videóüzeneteket küldeni illetve fogadni mobiltelefonunkról egy másik mobiltelefonra, vagy -címre. Üres, utazással töltött időnket is sokszor kommunikációval töltjük, ami sms-írásban, internetezésben, vagy mobil-használat formájában mutatkozik meg. A felgyorsult információáramlás időszakában sokszor nehezünkre esik a csönd és a semmittevés. Egy állandó on-line állapot jön létre, ami azt eredményezi, hogy mindig elérhetők vagyunk. Ebben az állandó on-line kapcsolatban a személy tekinthető állandóságnak és nem a hely (otthon, munkahely, telefonfülke), ahogy régebben megszokhattuk. A mi igényünk az, hogy az információkhoz bármikor, bármilyen körülmények között hozzáférhessünk, ennek érdekében fejlődnek a technikák a mobilitás irányába. A XX. század utolsó harmadában a fejlett és közepesen fejlett országokban egyaránt megfigyelhető volt a társadalom minden szintjén az információ mennyiségének növekedése, mely tendencia társadalmi és gazdasági okokból eredt és a szakemberek csak információrobbanás névvel illetik. Az információnak egyre nagyobb értéke lett, és így az információ cseréje, továbbítása a középpontba került. Nem is nevezik másképp a szociológusok a XXI. századot, mint az információs társadalom századának. Ahhoz pedig, hogy információkat tudjunk közvetíteni, és információkhoz tudjunk hozzájutni, kommunikációra van szükségünk. Az emberi kommunikációt közvetlen és közvetett kommunikációra oszthatjuk. Közvetlen emberi kommunikációról akkor beszélünk, amikor a kommunikációban legalább két szereplő vesz részt és a kommunikációban minden emberi érzékszerv jelen van. Érzékszerveink tekintetében a hallásnak és a látásnak van a legfontosabb szerepe. Közvetett kommunikációról akkor beszélünk, amikor a kommunikáció közvetítői különböző technikai eszközök lehetnek, ekkor az információ nagyban torzulhat. Közvetett kommunikációnál tehát valami plusz technikai eszköz áll a kommunikáció szolgálatába. Alapkommunikációnknak a beszédet tekintjük, de nemcsak a beszéd, hanem a vizuális nyelv is egy kifejezőeszközünk, melynek tára mérhetetlenül gazdag. A beszéddel, hanggal való kommunikálás párhuzamos megjelenése a jelek, a jelzések, a gesztusok, a formák is. 53

56 Ha úgy csoportosítjuk a kommunikációban használatos technikai eszközöket, hogy azok segítségével hanggal vagy írásban kommunikálunk, azaz melyik kommunikációs forma a dominánsabb, akkor elmondhatjuk, hogy amikor telefonálunk, telefonon beszélünk, akkor a hangnak van nagyobb szerepe az írással szemben. Az emberek többek között azért szeretik a telefont, mert ez hasonlít legjobban a közvetlen emberi kommunikációban megszokott állapothoz és amíg írásban sokszor torzulhat a szöveg, hisz nem vagyunk képesek a pontos hangsúlyokra (bár jól körülírhatjuk gondolatainkat), addig szóban kevesebb a félreértés lehetősége. Új viselkedési formák megjelenése mobiltelefon használatakor A hagyományos telefonoknál a beszélgetés megkezdésekor meg kell győződnünk róla, hogy a megfelelő személlyel beszélek-e, továbbá figyelembe kell vennünk az időbeli korlátokat (nem illik túl későn vagy esetleg túl korán telefonálni, ha egy magánszámot kezdeményezünk), s ezek a formulák kissé formálissá teszik a beszélgetést. Ma a mobiltelefon az adott személy tartozéka, azaz személyhez, és nem helyhez kötött eszköz, így a fix telefonnál megszokott szabályok átalakulni látszanak. Ha rosszkor telefonálunk, illetve rossz időpontban küldünk sms-t azt a kikapcsolt mobiltelefon jelzi, vagy az illető lenyomja a készüléket, és később visszahív minket. Sokkal inkább zavar minket és érezzük tapintatlan -nak, ha valakit nem érünk el, vagy ha hívjuk, illetve üzenetet hagyunk neki, és az illető nem jelez vissza. A telefon a személy részévé vált, és akinek nincs mobiltelefonja, vagy nem érhető el, az kiszorítja magát az információáramlás folyamatából. A mobil és internet használat egyes kutatások szerint nem kedvez helyesírásunknak, hisz a szlengek folyamatos térhódítása slampossá teszi kommunikációs stílusunkat, lazábbá teszi a nyelvhasználatot, rombolólag hat továbbá az amúgy is gyenge szókincsre illetve a magyar-angol keveréknyelv kialakulásához vezet. Azonban az is elmondható, hogy az SMS használat következtében felmerülő korlátok miatt születő gyors, rövid levelek, melyek a nyelv elszegényedéséhez vezethetnek, egyben a kreatív megoldások megszületését is jelentik: minél szűkösebb lehetőségekkel kreatívan lecsupaszítva tudni közölni az információt. 3) Feladat: Válasszátok ki egyik kedvenc verseteket és próbáljátok lényegét sms üzenetként elküldeni egymásnak, a párotoknak pedig ki kell találnia, hogy melyik versidézetet kapta. 54

57 4) Feladat: Képzeld el, hogy zajlott volna egy sms párbeszéd a reneszánsz idején. Írj le egy sms-dialógust két általad kedvelt reneszánsz ember között! (Próbáld nyelvezeteddel megidézni az akkori kort, de legyél frappáns és rövid) 5) Feladat: Amikor sms-t írunk, akkor csak rövid üzenetek írására van lehetőségünk. Hogyan írnád meg a két üzenet egyikét, ha csak egy 4 cm x 7cm-es felület állna rendelkezésedre? Használj ikonokat, különféle jeleket is, olyanokat is, amiket te találsz ki. Az esetlegesen használt szavakat tetszés szerint rövidítheted, át is fogalmazhatod, de úgy, hogy érthető legyen a mondat és az értelme megegyezzen az eredetiével. (a kis ikonok, jelek lehetnek rajzos ikonok vagy a beűkarakterekből kirakott jelek is. Például: :) :o) Az egyik választható üzenet: Holnap találkozunk, hozz magaddal CD-t is, mert buli lesz! Nálam leszünk, mert anyuék elutaztak. Sokan leszünk, a szomszédok is átjönnek... Nagyon szeretném, ha jönnél! szia! A másik választható üzenet: A Balatonnál vagyok, épp napozok. Minden szuper, a víz meleg, tele a hűtő, a tulajdonosok mindent itt hagytak. Még egy csónakot is használhatok! Ha tudsz, gyere el hétvégén, legalább megtudjuk beszélni a történteket! szia: Mónika (Ehhez kapcsolódnak még a 7-9. feladatok.) Voip (Voice over IP) Egy olyan távközlési technika, amikor a hangátvitel nem egy telefonközponton át, hanem az interneten, vagy más IP alapú hálózaton keresztül zajlik. Az internetes telefonálás a mobilhasználat során felmerülő költségek minimalizálását tette lehetővé. Az analóg beszéd digitalizálása révén vagyunk képesek egymással interneten ingyen beszélgetni, mely meglehetősen vonzó lehetőség. Google is létrehozta a VoIP funkcióját, 55

58 majd az MSN-Messenger is megalkotta ezt a funkciót a szöveges üzenet lehetősége mellett, illetve közkedvelt a Skype VoIP funkciója is. A hangkommunikációkkal egyetemben egy újfajta lehetőség is napvilágot látott, nevezetesen a videókommunikáció, melynek segítségével a hang, és az írás mellett a mozgókép, mint kommunikációs forma is bekapcsolódhat a kommunikációba. Az írás és a látás a mai kommunikációban Az írás kialakulásával párhuzamosan a levelezés is megjelent, azonban eleinte csak királyi, és főúri körökben leveleztek, majd később vált mindenki számára elérhetővé egy-egy levél megírása és elküldése. A levélírók valóban csak fontos közlendőket vetettek papírra, és küldték azt tovább a címzetthez, nem úgy mint manapság, amikor elektronikus leveleinkben sokszor mindenféle másodlagos üzenetekre is sort kerítünk. A levelezés klasszikus formájának hiányossága a közvetlen kommunikációval szemben az, hogy nincs meg az egyidejűség, hisz a címzett válaszát csak később kapjuk meg, illetve a közvetlen kommunikációban megszokott és érzékelt hangsúlyok, gesztusok sem tudnak olyan egyértelművé válni a levelezés során. Viszont az is igaz, hogy egy-egy tartalmat alaposabban körül lehet járni, amivel értelmezhetővé válik a mondandó és maga a személyesség fogalmát is meg kell említenünk, mely fontos mozzanata a levélírásnak. Az egyidejűség és gyorsabb válaszadás hiányosságát próbálja kiküszöbölni az , ami másodperceken belül célba talál és eljut a címzetthez. Az angol szóból, az electronic mail kifejezésből származik, melyet elektronikus levélnek fordíthatunk. Az alkalmával azonban említést kell tennünk egy olyan kommunikációs térről, mely lehetővé teszi írásos üzeneteink gyors közvetítését, ez az Internet. Internet: Az internet egyetemes kommunikációs lehetőségekkel rendelkező globális felhasználói alap. (Wernhard, 1998/ oldal). A szó jelentése: a hálózatok hálózata. Az egész világot körülölelő számítógép-hálózat. (Wikipédia, internetes enciklopédia). Az Internet ad tehát teret -es üzeneteink küldésére, de az internet egy sokkal komplexebb rendszer, hisz lehetőséget teremt számos más dologra is, úgy mint telvízió nézésre, zenehallgatásra és a fentebb említett VoIP chat-es funkcióra is. 56

59 Az Internetet eredetileg hadi célokra dolgozták ki, ugyanis a 60-as években az USA és Szovjetúnió közötti hidegháborúban szükség volt a gyors információcserére. Magyarországon a Budapesti Műszaki Egyetem és más magyar egyetemek hallgatói 1995-től kapcsolódhattak az internetre. Új viselkedési formák felmerülése az internetes levelezés kapcsán Az interneten az egyik fő funkció a böngészés, amikor információkat keresünk, a másik az e- mail-ezés, azaz az internetes levelezés. Jó esetben nem kell napokat várnunk arra, hogy válasz érkezzen levelünkre, hisz az üzenet azonnal látható az arra alkalmas levelezési felületen, így az információáramlás meglehetősen gyorsnak tekinthető. A levelezés itt főleg ismerősökkel folytatott levelezést jelent, de egy újfajta kommunikációs viselkedést is megfigyelhetünk, miszerint nem ritka az ismeretlen emberekkel való levelezés sem. Ez az újfajta kommunikációs rendszer lehetőséget ad a személy telen, gyors kapcsolatok teremtésére, de a fontos, hosszú távú kapcsolatok további elmélyítésére is. Rengeteg olyan emberrel állunk internetes levelező kapcsolatban, akiket nem ismerünk személyesen. Ugyanezt az újfajta kapcsolatfelvételt figyelhetjük meg a különböző társkereső oldalakon is. Nem ismerjük azt a személyt, akivel kommunikálunk, csak virtuális kapcsolatban állunk vele. Virtuális kapcsolat: Olyan kapcsolatokat nevezünk virtuálisnak, melyek nem a valós életben köttettek, hanem az interneten. Kizárólag csak a világhálón léteznek, nem köthetők tényleges fizikai értelembe vett találkozások hozzájuk, csak és kizárólag egy virtuális (képzeletbeli) térben léteznek. Valós kapcsolat: Azok a kapcsolatok, melyeket életünk során, valódi életünkben alakítunk ki valódi találkozások alkalmával. Az mellett a mai kommunikációban használt másik eszköz, melynél szintén írásban kommunikálunk, az internetes Chat. Chat A chat írásos beszélgetést takar, amikor egyszerre ketten vagy többen szöveges üzenetet váltanak, és a beírások minden résztvevő számára azonnal láthatóak, azaz ez a 57

60 kommunikációs forma majdhogynem megegyezik a közvetlen emberi kommunikáció egyidejűségével ( A chat egy olyan kommunikációs forma, mely a szóbeli és írásbeli kommunikáció között áll, hisz elmondható, hogy a chat-es kommunikáció szinte a beszélt közvetlen kommunikációval megegyező egyidejűséget mutatja. Az ICQ 1996-os megjelenése óta ez a technika kedvelt kommunikációs formává vált az internet használók körében. Később 2003-ban megjelent a Skype is, mely felhasználóbarát felületével lett kedvelt, de említhetjük ugyanígy az MSNmessengert is, ami szintén ezt a szolgáltatást nyújtja. Azonban mind a Skype, mind az MSN már nem csak szöveges üzenetek küldésére alkalmas, hanem hang kommunikációt is lehetővé tesz, továbbá nagyméretű file-ok küldését is. Az ismeretlen, virtuális kapcsolatok ápolásán túl a már meglévő tényleges, illetve valós kapcsolataink mélyítésére is alakultak oldalak, melynek mai divatos példája az IWIW. Elődje április 14-én látott napvilágot. Eredetileg az érdekelte az alkotót, hogy az emberi kapcsolatok hálóját az Interneten keresztül is létre lehet-e hozni, és íme valósággá vált. Bizonyára mindegyikőtök leellenőrizte már egyik-másik ismerősét, hogy mi a legrövidebb út az ismeretséghez és nagy csodálatra 4-5 főnél több nem is kell ahhoz, hogy eljussunk A ismerőstől B ismerősig. 6) Feladat: Rajzoljátok meg kapcsolataitok hálóját! Valahogy különböztességtek meg a hozzátok érzelmileg szorosabban, közellebb álló személyeket (színekkel, formával, nagysággal) a tőletek távolabb álló személyektől. 58

61 Egyéb feladatok még az sms-írást követően: 7) Feladat: Tervezzetek egyedi emblémákat megadott témában! (embléma: Olyan grafikai jel, amelyet cégek, intézmények, vállalatok sőt országok is jelvénynek, szimbólumnak használnak.) Témák: a.) dinnyeevésre kijelölt hely. b.) tilos tetováltatni! c.) zenehallgatásra kilyelölt hely. d.) tilos a falat fújkálni! 8) Feladat: Tervezzetek önarckép matricát vagy kitűzőt az előzőekben alkalmazott egyszerűsített jelekkel! Használjátok motívumként azt amivel szerettek foglalkozni, vagy ami rátok jellemző! 9) Feladat: Tervezzétek meg kedvenc szórakozóhelyetek vagy boltotok emblémáját/logóját! Próbáljatok geometrikus elemekből építkezni. Az egyszerűség végett fekete-fehér logókat tervzzetek, vagy esetleg még egy pusz színt alkalmazzatok. 59

62 Falcione Sarolta A könyvnyomtatás feltalálása, elterjedése és művészete a preraffaeliták koráig A mozgatható, azaz összerakható és szétszedhető betűknek, a betűk öntésének és a kiszedett szöveg nyomási eljárásának feltalálása a mainzi születésű Johannes Gutenberg (1400?-1468) nevéhez fűződik. A mester új technikai ötletével, az ólombetű valamint a nyomdasajtó megszerkesztésének és beállításának megoldásával korszakalkotó találmányt alkotott. Nyomtató prése a már létező prés-szerkezetek leszármazottja volt, amelyet a nyomtatás kívánalmaihoz igazított. A lényeg annak az öntőműszernek a kitalálása volt, mely fémipari módszerrel történő betű-sorozatgyártást tett lehetővé. Újításának jelentőségét abban kereshetjük, hogy a világtörténelem során első alkalommal vált lehetségessé egyforma alakú, szélességű és magasságú betűformák sorozatgyártása. Szerkezetének működési elve lehetővé tette az abc kis és nagy betűinek, írásjeleinek ugyanazon méretű, végtelen számú előállításának módját. A mozgatható, variálható betűkészlet megszületése által jött létre a valódi nyomtatás. Minden egyes betűjelről acélba metszett bélyegvasat készített. A bélyegzővas egy simára csiszolt acélpálcika volt, amelynek a felületébe síkból kiálló, tükörfordított betűjelet vésett. A kiemelkedő betű körvonalát reszelővel, vésővel tökéletesre dolgozta ki. Ez az úgynevezett patrica. Bélyegzővas patricával Betűöntő készülék A bélyegzővasat kalapács segítségével előre elkészített simára csiszolt kicsiny rézlemezbe ütötte, amelyben a betű képe benyomódva nem tükörfordítottan, hanem helyesen jelent meg. 60

63 Ezt nevezik matricának. Ez az apró matrica került a Gutenberg által kidolgozott betűöntő készülékbe. A megfelelő magasságú vaspofák közé szorított matricába forró, folyékony ólmot öntött, amely a kihűlés és megszilárdulás után levált a rézmatricáról és tükörfordított ólombetűt eredményezett. Ha a rézmatrica elkopott, vagy megsérült, a bélyegzővasról újabb leütéssel, az első matricával teljesen megegyező újat készíthetett. Ezzel a technológiával végtelen számú ólombetűt, szóközt, és egyéb írásjelet tudott előállítani. Sikerült a betűk teljes egyenletességét, azonosságát biztosítania. Fő műve, a 42 soros Biblia, nagy valószínűség szerint 1455-ben készült el. 641 lapot tartalmazott és minden oldal kéthasábosan volt szedve. Betűje a textúra volt, amely egy szép rajzolatú gótikus típus volt. Ornamentális keretdíszei, iniciáléi illuminált kódex hatását keltették. Részlet Gutenberg 42 Soros Bibliájából Gutenberg rendkívüli ösztönnel és tehetséggel megáldott mester volt, aki új utakat nyitott meg az európai kultúra történetében a betűöntőgép megalkotásával és a könyvnyomtatás feltalálásával. Az eljárás és így a könyv elterjedése, később az általánossá váló írás-olvasás oktatás tette lehetővé azt, hogy elvileg minden ember hozzájusson a tudáshoz, a tudomány, a művészet alkotásaihoz és eredményeihez, a hírekhez, egyáltalán mindenhez, ami szavakba, szövegekbe foglalható. A könyv feladata tehát már a kezdetek idején is igen sokrétű volt, hiszen egyszerre volt képes tudást, műveltséget, és nem utolsó sorban esztétikumot közvetíteni. Ezt ismerték fel a régi nyomdászmesterek. Gutenberg követői, a Mainzot elhagyó német nyomdászok kirajzásukkal elterjesztették és megalapozták a reneszánszkori Európában az új mesterség alapjait. Munkásságuk során szem előtt tartották kiadványaik tartalomra vonatkozó pontos előírásait, de emellett magas fokú 61

64 esztétikai követelményeket állítottak fel. Céljuk a szép könyv megalkotása volt. Ezt az igényességre való törekvést vitte tovább a legnagyobb velencei nyomdász, Aldus Manutius és betűmetszője Griffo, akik az antikva betű nyomdai megalkotásával, tökéletesítésével megalapozták az európai nyomtatott írásbeliséget. 1) Feladat: Nézz utána, hogy milyen betű, illetve könyvtörténeti újítást köszönhetünk Manutiusnak és Griffonak! Hasonlóképpen gondolkodtak a könyvművészetről a barokk kor francia, holland és flamand nyomdászmesterei is. Felismerték a könyvnyomtatásban rejlő üzleti lehetőségeket, azonban sikerességük záloga az igényes és szép kiadványok kiadásában rejlett. Ennek a korszaknak volt kiválósága M. Tótfalusi Kis Miklós is, aki korának egyik legnagyobb betűmetszője, könyvművésze volt. Bibliája tökéletes szépségű, hibátlan szövegű remekmű lett, kitűnő formaérzékkel alkotott antikváit az utókor ma is csodálja. 2) Feladat: Sorolj fel néhány híres nyomdászt, vagy nyomdász- családot, akik igényes, művészi kivitelezésű kiadványaikkal gazdagították az európai barokk könyvművészetet! A klasszicista, új polgári ízlésű Európa Baskerville-t, Bodoni-t és Didot-t adta a világnak, akik letisztult, elegáns stílusukkal, igényes betűsoraikkal napjaink könyvművészetére is hatást gyakorolnak. 3) Feladat: Melyek a klasszicista antikva betű jellegzetes sajátosságai? Az Angliából kiinduló és Európát meghódító ipari forradalom korában, a preraffaelita William Morris könyvművészete, az egyedi szépségű és minőségben is kiemelkedő kiadványok megteremtésére törekedett. Visszatalált a régmúlt idők, az ősnyomtatványok korához. Rájött, hogy a könyvművészet korabeli mestereinek technikai felkészültsége, fanatikus lelkesedése a szép könyvek iránt, példaértékű lehet az utókor számára. Felismerése századunk könyvkiadását is meghatározza. 4) Feladat: Milyen újszerű szemlélettel, gondolkodásmóddal gazdagította a preraffaelita mozgalom a XIX. század művészeti törekvéseit? 62

65 Morris elvitathatatlan érdeme, hogy ráébresztette a nyomdászokat arra, hogy mennyire nélkülözhetetlen munkájukban a művészi érzék, az ízlés, az esztétikai követelmények érvényesítése. Visszaemelte régi rangjára a könyvművészetet. A könyvkiadásban kialakult gépesített tömegtermelés visszaszorítása, már a múlt század korában sem volt lehetséges. Erre a problémára adott határozott választ Walter Crane, Morris könyveinek egyik legkiválóbb illusztrátora: tehetséges tervezőket kell a gyárakban és nyomdákban alkalmazni és akkor a nagy tömegben előállított bútorok, lámpák, edények vagy könyvek is lehetnek művészien szépek. E gondolat részben valósággá vált, hiszen napjaink modern technológiájú könyvkiadása, a silányabb színvonalú tömegtermelés mellett, gondot fordít a szép kiállítású, tervezők és művészek által megálmodott könyvekre is. 63

66 Csanádi Judit A sajtó és könyv szövegfajtái és társadalmi kérdései Szövegfajták és stílus Az emberiség fejlődéstörténetében megjelent és kialakult a gondolatot rögzítő és közvetítő írásos közlésfajta. Célja az emberiség tapasztalatainak maradandó rögzítése lett. Három alapvető funkciója van: 1. tájékoztatás, ismeretek tárolása, véleménynyilvánítás, gondolatok formába öntése, 2. érzelmek kifejezése, 3. felhívás, amely kérést, kívánságot, felszólítást tartalmaz. Gondolatainkat nyelvi elemek szabályos összefűzésével fejezzük ki. A szöveg a mondatnál nagyobb, magasabb szintű nyelvi egység, egymással összefüggő mondatok sorából álló szerkesztett egész. A szövegtan a szövegeket típusokba sorolja, ezek egy része ritkán alkot önállóan szöveget, többnyire keverten fordulnak elő. Fajtái: Elbeszélő szövegek (kronologikus beszámoló, személyes történetmondás, napló, élménybeszámoló, útirajz). Leíró- ábrázoló szövegek (leírás, jellemzés, ismertetés, beszámoló, meghatározás, lexikon-szócikk, ismeretterjesztő szöveg, esszé, értekezés, tanulmány). Érvelő-meggyőző szövegek (érvelés, kifejtés, ajánlás). Egyéb szövegtípusok, pl.: a média szövegfajtái (hír, tudósítás, riport, interjú, glossza, kommentár, hirdetés, reklám). Az egyes szövegek stílusa mindig választás eredménye, egy szöveg több stílusban is megfogalmazható, ilyenkor más-más lesz a közlés tartalma. Hatást keltő stíluselemek lehetnek a hangok, régi szavak, jelzők mennyisége és megválasztása, igeidők, mondatszerkezet, szórend, választékos beszéd, hangalaki eltérés, régis ragozás, hasonlatok stb. 64

67 Az információ Tudásunkat különféle színtereken szerezzük életünk során, az elsődleges szocializációs közegek a család és az iskola. Új információkat folyamatosan kapunk, gyűjtünk, ezeknek különösen fontos szerepük van a dinamikusan fejlődő társadalmakban. Az információkkal való élni tudás intelligenciánk függvénye. Az informálódás egy nyitott folyamat, amelyben információadó és információvevő állandó kapcsolatban állnak egymással. A tömegtájékoztatás napjainkban írott és elektronikus médiumok útján történik. Legfontosabbak a sajtó, a rádió és a televízió. A sajtó alapvető funkciója a tájékoztatás, az információ-átadás, melyet a mindenkori gazdasági és kulturális viszonyok határoznak meg. Ki tájékoztat kit, milyen módon, milyen nyelven, milyen részletességgel és milyen szemszögből, kinek fontos a tájékoztatás, milyen információkra van szükség és kinek- ezek azok a kérdések, amelyek mindig is meghatározták a sajtó szerepét a mindenkori társadalmakban. A nyomtatott sajtó mellett egyre nagyobb szerepet kap az elektronikus újságírás is, mivel az olvasók nagy része nyitott az internetes portálok olvasására, böngészésére. A nyomtatott és elektronikus sajtó jellemzői: Nyomtatott: Az olvasó maga válogat a közlések között, az olvasás sorrendje nem kötött. A közlés terjedelme kevésbé korlátozott. A szöveg mellett legfeljebb kép jelenik meg. Viszonylag állandó rovatrendszer jellemzi. Műfaji gazdagság jellemzi. Címrendszerrel orientál. Tipográfiailag megkomponált. Elektronikus: Elsősorban a gyors információt biztosító műfajok, mint a hír és tudósítás, kapnak helyet. Sajátos műfajok színesítik, mint a webajánló, hírlevél. A cím szerepe különösen fontos, hiszen sokat csak végigpásztázzák az oldalakat. Az olvasónak lehetősége van akár az azonnali reagálásra is. Linkek segítségével újabb információkhoz juthat az olvasó érdeklődésének megfelelően. 65

68 Az újságban nem minden hír jelenik meg, ami a szerkesztőségbe jut. A hírkiválasztásnál a szerkesztő dönti el, mit tart közlésre érdemesnek, mit nem. Az újságíró magatartását a Sajtótörvény és a Magyar Újságírók Országos Szövetsége által megfogalmazott etikai kódex határozza meg. Törekedniük kell a tárgyilagosságra, objektivitásra, személyes érzelmek csak meghatározott formáknál jelenhetnek meg. Mindenekelőtt tiszteletben kell tartani az emberi személyiségi jogokat és méltóságot. 1) Feladat: Tervezzetek kis csoportokban internetes hírportált az osztályotok vagy iskolátok, esetlek baráti körötök részére. Papíron készítsetek vázlatot az egyes közlemények, információk elhelyezéséről. Tervezzetek állandó rovatokat, és helyezzetek el linkeket, további elérhető információkat jelölve. Tegyetek néhány szavas megjegyzéseket az egyes pontokhoz arra vonatozóan, hogy kinek a feladata lesz a cikk megírása, milyen időközönként frissítitek azt és honnan szerzitek be az információkat. A sajtó szövegfajtái A publicisztika nyelve az irodalmi nyelven belül helyezkedik el, de emellett több más nyelvi rétegből is átvehet elemeket. Szóhasználata két fő célt szolgál, egyrészt a pontos információt és közérthetőséget, másrészt a hatáskeltést, melyet színesítéssel, divatos szavakkal, esetleg felszínességgel érhet el. Jelrendszerébe sokféle eszköz tartozik, többletinformációt hordozhat a cikk, az illusztráció, az oldalak elrendezése, a vonalak és egyéb tagoló eljárások, a kiemelések, a színes vagy fekete-fehér nyomás megválasztása, a lap mérete is. A hír röviden közöl valamilyen információt. Felépítése jellegzetes, először a lényeget mondja el, ezután kifejti a hírt és részletezi. Objektivitás, tömörség, adatszerűség, pontosság jellemzi. Sajátos műfaja a szalaghír, mely a címlap felső részén helyezkedik el, nagy betűkkel írva. A tudósítás egy eseményről a helyszínen, személyes tapasztalat alapján friss, hiteles információkat közöl. A riport megszólítja a helyszínen lévőket, széles nyilvánosságnak készülő tudósítás. Az interjú a riport fajtája, általában egy érdekes személyiséggel történő beszélgetés. E három szövegtípus jellemzői, hogy tárgya a közérdeklődésnek örvend, hiteles tájékoztatást nyújt, objektív, felkelti az érdeklődést, élményszerű, a címe kulcsfontosságú elem. A glossza személyes tartalmú szövegtípus, véleményt, fejtegetést, magyarázatot tartalmazó eszmefuttatás. 66

69 A hírmagyarázat olyan publicisztikai kommentár, amely egy eseményhez vagy jelenséghez fűz fejtegetést vagy bírálatot. Mindkettő célja az újságíró véleményének elfogadtatása, tiszta és egyenes vonalú logikai haladás, és meggyőző érvelés jellemzi őket. A hirdetés egy elkövetkező eseményről értesít. Lehet szöveges és rajzos, egyik fajtája az apróhirdetés. Jellemző rá a pontos, tömör, tényszerű információközlés és a figyelem felkeltése. A reklám az üzleti életben előforduló népszerűsítő szövegtípus. A mai világ egyik leggyakoribb szövegtípusa. Lehet szöveges, rajzos vagy klip formátumú. Az előnyös tulajdonságokat közli tömören, hatásosan, eredeti ötletekkel, hangulatokat, érzéseket kelt. Kommunikációs szerepe a felhívás, tájékoztatás. 2) Feladat: Nézd meg ezt a képet és fogalmazz hozzá egy/ esetleg több összefüggő mondatot. Készíts a mondatból vagy mondatokból többféle szövegfajtát a fenti meghatározások segítségével egy újság számára. Fontos, hogy minden szövegfajtánál ugyanabból a mondatból indulj ki. 3) Feladat: Az elkészített sajtószövegekből tervezz egy újságoldalt, A/4-es méretben szövegszerkesztő program segítségével. Formázd úgy a szövegeket, hogy azok a legjobban érvényesüljenek, eleget téve rendeltetésüknek. Használj különféle betűtípusokat, méretezéseket, léniákat stb. A kiinduló képet is építsd be, jól megválasztott helyre. A kinyomtatott újságlapokat végül hasonlítsátok össze, vitassátok meg, melyik sikerült jobban és miért, vonjatok le következtetéseket. A könyv megjelenési fajtái A könyv, mint írásos művet közlő dokumentum, az utóbbi időben több változáson is keresztül ment. Korábban az értékesített könyvek többsége szépirodalmi mű volt, ma már a gazdaságilag fejlett államokban a műszaki, tudományos, tankönyv és szótár jellegű könyvek 67

70 vannak túlsúlyban. Az internet térhódításával megváltoztak az olvasási szokások is, rövidebb szövegeket olvasunk, viszont gyakrabban. A könyv az Unesco ajánlása szerint: az az önálló nem időszaki kiadvány, amely legalább 49 oldalt tartalmaz borítófedél nélkül. Az egyes országok bibliográfiai gyakorlata azonban más és más: nálunk az olyan dokumentumot tekintjük könyvnek, melynek legalább 4 ív a terjedelme, azaz 64 oldal, és nem időszakosan jelenik meg. Másutt, pl.: Angliában a kiadvány ára határozza meg, hogy könyvnek tekinthető-e. Megjelenési formáit tekintve a hagyományos nyomtatott papírkönyv mellett ma már több fajta is létezik: a hagyományos könyv digitalizált változata, kimondottan elektronikus megjelenítésre készült könyv - az e-tex, a hangos könyv, a vakok számára készült Barille-szövegű nyomtatott könyvek. A könyvek digitalizálása olyan szükségszerűség korunkban, amelyet a fejlődő társadalom diktál, az emberiség írásos örökségét őrzi meg, mindenki számára biztosítva a gyors és egyszerű hozzáférést. Feltehetően a könyvek digitalizálásának elterjedése új írásos-irodalmi műfajokat is fog teremteni a közeljövőben. 4) Feladat: Nézzetek körül az interneten, és keressetek olyan oldalakat, ahonnan ingyenesen tudtok digitalizált könyveket letölteni. Gyűjtsetek fejenként 10 olyan könyvet, amit ismertek és szívesen ajánlanátok másoknak is, vagy a címe felkeltette érdeklődéseteket. Írjátok le, hogy mi a pontos elérhetősége az elektronikus könyvtárnak, milyen fájlformátumban tölthetőek le az adott könyvek. Készítsetek a gyűjteményekből egy közös listát az osztály számára, így mindenki hozzáférhet a kedvencekhez, és a későbbiekben bővíthetitek is azt. Tartalmilag alapvetően két nagy csoportról beszélhetünk, egyrészt a szépirodalmi művekről, másrészt az ismeretközlő, tudományos könyvekről. Szövegfajtái elbeszélő (pl.: elbeszélés és útirajz))- és leíró szövegek (pl.: jellemzés és meghatározás), valamint ezek fajtái lehetnek. 68

71 5) Feladat: Válogass könyveid között. Gondold végig, melyek azok, amelyeket csak hagyományos papírkönyvként vennél szívesen a kezedbe és melyek azok, amelyeket digitális változatban használnál inkább. Gyűjts érveket és ellenérveket a két kategóriához. A digitális változatnál milyen előnyöket kínálhat a technika? Tervezz egy könyv digitális változatához speciális keresési szempontokat, menüpontokat, amelyek segítségedre szolgálnának a könyv használatában! (Pl.: összes definíció kigyűjtése stb.) 69

72 Győrffy-Kovács Adrienn A kép kialakulása, jelentősége a kultúrában. A kép fajtái Mi a kép? Thomas Mitchell a képek családfáját az alábbi módon rajzolta meg: Grafikus képek (festmények, szobrok, tervrajzok) Optikai képek (tükrök, kivetítések) Észlelési képek (érzéki adatok, érzékelhető emlékek, formák, jelenségek, fantazmák) Mentális képek (álmok, leírások, ideák) Verbális képek (metaforák) A fenti különböző képtípusok mindegyikéhez hozzárendelhető a tudomány és a művészettörténet egy-egy ága: Grafikus képek művészettörténet Optikai képek fizika Észlelési képek fiziológia, neurológia, pszichológia, művészettörténet, filozófia, optika, irodalomkritika Mentális képek pszichológia Verbális képek irodalomtörténet Mint látható, igen sokféle tudományág hatáskörét érinti a képekkel való foglakozás. A különböző képtípusok közül a legtöbb ember számára az első csoportba tartozó képek, a grafikus képek az igazi képek. Ha meghalljuk a kép szót, először minden bizonnyal egy festmény, egy grafika vagy egy fotó jut eszünkbe. Ezek ugyanis olyan képek, amelyek valóságosnak tűnnek a szemünkben. Megfoghatóak, testük van, szilárd anyaguk, színük, sőt, a frissen festett olajfestményeknek még szaguk is van. Tehát rendelkeznek mindazon tulajdonságokkal, melyek alapján besorolhatjuk őket a valóságos, a létező dolgok közé. A képnek ez a meghatározása konzervatív, hagyományos felfogásnak nevezhető. A grafikus képek vizsgálatával, elemzésével, művészi kvalitásaik megítélésével a művészettörténet foglalkozik. Más a helyzet azonban a többi képfajta esetében. Azoknál ugyanis ez a séma nem alkalmazható. A leginkább még talán a második csoportnál, az optikai képek csoportjánál 70

73 használható a hagyományos képfogalom, de már ott sem teljes egészében. Az optikai képek még rendelkeznek a grafikus képek néhány tulajdonságával. Például azzal, hogy fizikai létükben láthatóak, van kiterjedésük. Viszont testük, azaz megfogható, tapintható anyaguk nincs. Különböző tükrök és vetítők segítségével jelenítik meg őket. Látható, hogy ezek a képek már nem egészen anyagi képek, bár vannak még az anyagban megjelenő tulajdonságaik. Létük alapja a fény, e nélkül nem tudnak létrejönni. Az optikai képek létrehozása, azok működtetése és használata elsősorban a fizikán mint tudományágon nyugszik. Ismét más a helyzet az észlelési képekkel. E képek még az optikai képeknél is megfoghatatlanabbak, mert keletkezésük a fizikai világban szinte nem észlelhető. Ezek a képek az idegrendszer, az agy tevékenysége nyomán jönnek létre az észlelőben, azaz az ember testében. A külső és belső ingereket alakítja át az idegrendszer belső kivetítésű képekké. Egyfajta belső mozi jön létre így, amely emlékekből, fantáziákból és különböző észlelési benyomásokból áll. Ezeket a képeket már tényleg bajosan lehetne anyagi képeknek nevezni, mégis képek, csak testetlen képek. Illetve még ez sem igaz, mert van testük, csak ez a test az emberi szem számára láthatatlan marad. Az észlelési képek testének az idegrendszert alkotó sejtek, a neuronok tekinthetők. A neuronok szükségesek ahhoz, hogy az észlelési képek létrejöjjenek. A neuron olyan az észlelési kép számára, mint a vászon egy festmény esetében. Az észlelési kép mintegy a neuron vásznán jelenik meg belső tekintetünk előtt. Az észlelési képekkel több tudományág is foglalkozik. Vizsgálják orvosi, filozófiai, pszichológiai, művészettörténeti szempontból egyaránt. A mentális képek sok szempontból hasonlítanak az észlelési képekhez, azzal a különbséggel, hogy az ő esetükben a külvilágból jött ingerekre szinte már egyáltalán nincs szükség. Alapjuk természetesen az esetek nagy részében egy külvilágból érkezett inger, amely aztán odabent, az emberi agy bonyolult mechanizmusai által teljesíti ki önmagát. A mentális képek működését talán úgy a legegyszerűbb elképzelni, ha megpróbálunk belehelyezkedni egy író helyzetébe. Az író kétségkívül a valóságból veszi alapanyagát, azonban ahhoz, hogy ebből az alapanyagból létre tudjon hozni egy szépirodalmi művet, magában kell tovább építenie a külvilágból érkezett benyomásait. A regények cselekménye, belső világa, több szálon futó történetvezetése mind-mind mentális képeken alapul. Az író képzelete mentális képek formájában alakítja a művet. Azt, hogy mit és hogyan ír, elsősorban a benne létrejövő mentális képek határozzák meg. 71

74 Ha álmainkra gondolunk, nem nehéz képet alkotnunk arról, milyenek is a mentális képek. Álmaink szereplői, helyszínei mind mentális képek, amelyek gyakran kapcsolódnak valós helyekhez és személyekhez, de akadnak olyanok is, amelyeket mindenestül mentális tevékenységünk hívott életre. Az álomkép mentális kép, ahogyan az íróban létrejövő belső kép is mentális kép. A mentális képek agyunk tevékenységének termékei. A képek családfájának legutolsó tagja, a verbális kép talán a legkülönösebb tagja a képek családjának. A verbális kép alapja a mentális kép. A verbális kép a már megszületett mentális kép nyomán jön létre. A verbális képet leginkább a költészetben, a versekben lehet tetten érni. Mindnyájan olvastunk már verseket, amelyekben bizonyos helyzetek, érzelmi állapotok nem szó szerint vannak megjelenítve, hanem inkább a mű hangulatából, hasonlataiból, metaforáiból tudunk következtetni arra, hogy a költő bizony szerelmes, dühös vagy éppen végtelenül magányosnak érzi magát. A magányosság állapotát például egy tágas mezőn egymagában álló fa képe jelenítheti meg. A dühöt, az indulatokat sok esetben a tenger haragvó hullámai mutatják meg az olvasónak, ahogyan a szerelmet például két madár tánca a tavaszi égen. A verbális kép a szavakon keresztül mutatja meg magát. A költő a szavak, a rímek, a különböző versformák használatával hozza létre a verbális képet, amely a befogadóban, azaz az olvasóban is működni kezd. Ha egy szerelmes vers elolvasása után úgy érezzük, hirtelen mi is szerelmesek lettünk abba a bizonyos lányba vagy fiúba, biztosak lehetünk benne, hogy a bennünk keletkezett állapot elsősorban a verbális képek hatásának köszönhető. Kép és médium Amint már a fentiekből is kiderült, minden képtípusnak szüksége van valamiféle testre, amelyen keresztül képes láthatóvá, érzékelhetővé tenni önmagát. A médium az a test, illetve közvetítő közeg, ami a képet eljuttatja a nézőhöz. Így tehát médiumnak tekinthető a több tízezer éves barlangrajzok esetében a sziklafal, amelyre a képet festették, de ugyanígy médium a keretre feszített vászon, amellyel a festőművész dolgozik. A médium a kép formája, a kép közvetítése. A képeknek azért van szükségük médiumokra, hogy láthatóvá váljanak. Az emlékezet és a fantázia képei a testünkben keletkeznek, ezért az ilyen képek esetében saját testünk a médium, amelynek segítségével ezek a képek létrejöhetnek. A médiumok a 20. században felgyorsult technikai fejlődés következtében jelentősen átalakultak. A számítógép, az internet elterjedésével szinte mindenhová eljuttathatunk 72

75 képeket. Médium a fényképezőgép, a számítógép monitora, a mobiltelefon képernyője. Amit látunk, mindig valamin keresztül látjuk. Ez a valami a médium. Felfedezések és találmányok A képeket hosszú időn keresztül csak igen kevés eszköz illetve médium segítségével tudták eljuttatni a nézőhöz. Ilyen volt például az állatbőr, a papír vagy a templomi freskó. A középkor végétől kezdődően, az ipari forradalmak hatására robbanásszerű fejlődés indult meg a tudományban és a technikában. Ez a fejlődés a képeket és a képek médiumait is alapvetően megváltoztatta. Az első nagy lépés ezen az úton a könyvnyomtatás elterjedése volt. Később, a században sorra tűntek fel olyan eszközök, amelyek a kép megmozdítására szolgáltak. Ilyen eszköz a kaleidoszkóp, a sztroboszkóp, a kromatróp. A 19. század nagy találmánya a fotográfia, ami forradalmasította a képek előállítását és terjesztését. A fotográfia segítségével olyan mennyiségben készülhettek képek, mint azelőtt soha. A fotográfia, az állókép után már nem maradt más hátra, mint a mozgókép feltalálása és tökéletesítése. A mozgókép, a mozi, a film mozdította meg látványosan az addig mozdulatlan, statikus képeket. A mozgókép sugárzására alkalmas televízió a világ legelterjedtebb eszközei közé tartozik. A televízió a képek tömegtermelésének alapja. A számítógép, az internet teszi lehetővé, hogy a felhasználók már egymás között is gyorsan és nagy tömegben cserélhessenek képeket. A képek története összefügg médiumaik, azaz a különböző közvetítő eszközök fejlődésének történetével. Az őskép A kép az emberrel egyidős. Bizonyos képek hatása és ereje olyan szerteágazó, hogy a földön élő összes ember megérti őket. Ilyen hatalmas erejű képek az éggel, a földdel, a lélekkel, az anyával, az Istennel kapcsolatos képek. Az őskép az emberiség közös alapjának, közös kincsesbányájának tekinthető. Olyan képek tartoznak ide, amelyek megértéséhez nincs szükség más nyelvek ismeretére, más kultúrákban való elmélyülésre. Azt mondhatjuk, hogy ezek a képek az emberrel együtt születnek, és mindazt kifejezik, ami az ember életének értelmét és értékét adja. 73

76 Kópisné Nagy Mária Az állókép és a hasonlóság A térábrázolás Elgondolkoztál-e már azon, hogy egy őskori barlangrajz, egy kubista kép vagy egy kördiagram hasonlít leginkább a valóságra? És milyen céllal készülnek, készültek a képek? A kép célja a hasonlóság? A mű célja lehet: mágia, vallás, megörökítés, katarzis, gyönyörködtetés, szórakoztatás, megismerés, elgondolkodtatás, provokálás, reprezentálás, népszerűsítés. (Tatai, 2003.) A továbbiakban arra keresünk választ, hogy az állókép, mint jelölő milyen mértékben hasonlít a jelölthöz, az általa ábrázolthoz? 1. A kép fogalma Mit értünk a kép fogalma alatt? Miért van szükségünk képekre? Mire használjuk őket? Egy képet, mondjuk egy férfiét, számtalan módon használhatunk. Használhatjuk emlékek felidézésére, az általa viselt ruhák hirdetésére, hogy közönségünket egy ritka fertőzéssel megismertessük, vagy hogy a fertőző májgyulladás tüneteinek vizuális leírását megadjuk. Használható kegyeleti tárgyként, díszként; másrészt egy történeti esemény magyarázataként, sőt egy bűnöző azonosítása céljából is. - olvashatjuk David Novitz tanulmányában Horányi Özséb Válogatott tanulmányok kötetében (Horányi, 2003 :363) a képek különleges és nagyon fontos szerepet töltenek be a kommunikációban. Tudjuk például, hogy egy kép használata egy pillanat alatt megvilágítja azt, amit leírni csak percek alatt lehetne csak, néhány esetben sokkal hatásosabb, mint a szavak használata. Egy olyan útlevél, amely a kép helyén írott mondatot tartalmaz, kevésbé töltené be a szerepét (Horányi, 2003:364) Tehát a kép fogalmát több irányból közelíthetjük meg, a legegyszerűbbtől a legösszetettebb magyarázatokig találunk példákat a szakirodalomban. A kép ábrázol és kifejez. Valakinek vagy valaminek síkban történő ábrázolása, lehet tükörkép, vagy optikai lencsén át megjelenő, illetve azzal vetített fénykép. A kép kifejezhet egy arcot, valaki képmását, ugyanakkor látványt jeleníthet meg, egy tájképet, csendéletet stb. festmény vagy fotó, mint médiumok révén. Az irodalomban költői képről, a színházban színpadi képről, a politikai életben képviselőről beszélünk. Tehát a kép sokjelentésű hangalak. 74

77 Tágabb értelemben a kép ábrázolás, a valóság valamiféle bemutatása, képzőművészeti értelemben, pedig lényegében két dimenzióban megjelenő kompozíció. Nem volna pontos a sík kompozíció kifejezés, hiszen egy váza domború vagy egy kupola homorú felületén is megjelenhetnek képek. (Tatai, 2003 :99) Alapvető kifejezőeszközei a pont, a vonal és a (színes, tónusos) folt, tekintet nélkül arra, hogy e képeket mivel hozták létre ceruzával, páccal, szénnel, tűvel, vésővel, ecsettel, fényképezőgéppel vagy nyomtatással. (Tatai, 2003.) 1.1. A kép mint ábrázolás Tehát a kép tágabb értelemben vett ábrázolás. Felmerülhet egy újabb kérdés, tulajdonképpen mi az ábrázolás? A művészet egész történetét már kezdetektől végigkíséri az a kettősség, amit tömören a látás vagy a tudás elsődlegességének ellentéteként foglalhatunk össze. A probléma másként fogalmazva -mit ábrázolunk?- kérdése. Ezzel a kérdéssel szorosan összefügg a mire használjuk a képeket?- kérdése. Az írás megjelenése előtt főként mágikus céllal, a dolgok helyettesítésére használták. Egyes kutatók szerint az őskori ember a vadászatot előre, mágikus utánzással eljátszotta, azonosítva a festményt az élő állattal, ezért a valósághűebb ábrázolásra törekedtek. Az írás megjelenése után az ember a képeknek fogalmi jelentést tulajdoníthatott. Így váltak a képek az emberek közötti kommunikáció eszközévé. A művészi ábrázolást ősidők óta kísérő kettős szemlélet a képi és fogalmi gondolkodás kettősségéből fakad. Azt ábrázolom-e amit látok, vagyis amit az érzékeimmel felfogok, vagy azt, ami a látványról a tudatomban él mint képzet, vélekedés, hit vagy tudás. Az előbbi szemléletet nevezik a művészettörténészek az érzékelésen alapuló (szenzualista, realista, naturalista ábrázolási módnak, az utóbbit pedig a világban az egységet, a látszati valóság mögötti lényeget kereső, tudáson alapuló (heraldikus, totemikus, ikonikus) művészetnek. (Ifj. Csákvári-Malinák,1998.) 1.2. A kép mint kommunikációs üzenet, médium A kép kommunikáció, párbeszédre ösztönző médium. A képnek, mint médiumnak a természetéről, mibenlétéről való párbeszédre indít. A kép jel (vagy jelegyüttes). Ami egy képen látható, az árnyak, színek, tónusok, azaz látáson alapuló (vizuális) kódok meghatározott rendbe, kompozícióba való állítása, amelyek számunkra például egy tárgyat jelölnek. Az ábrázolt tárgy képe a jelölő, amelyet megfejtve (a színeket, fényeket, tónusokat észlelve és értelmezve) kapcsolatot teremtünk a tudatunkban lévő tárgy, és a jelölt (jelentés) fogalmával. A jelölőt és azt, amire vonatkozik, a jelöltet együtt 75

78 jelnek nevezzük. Ahhoz, hogy a jelölőt és a jelölt tárgyat felismerhessük, szükséges a jel ismerete, mely közös kulturális ismeretet feltételez. Másrészt, hiába rendelkezünk közös kulturális ismerettel, ha nem ismerjük mindannyian azokat a vizuális kódokat, amelyek meghatározott rendben az ábrázolt tárgy képét, azaz a jelölt lépét jelentik, denotálják. Tehát a képi, vizuális jel megfejtése is közös kulturális ismereten, mégpedig a jelet létrehozó kódok és használatuk ismeretén alapul A kép új valóság A festmény, a kép (a műalkotás, a médium) nem azonos a valósággal, azt nem is helyettesíti, hanem egy új, elvont, ún. jelvalóságot teremt, amely a tárgyi és fogalmi valóságra, a tárgyvalóságra utal meghatározott kódok és szabályok segítségével. Az alkotó a saját tudatában lévő valóságot ábrázolja a médium segítségével. Ilyen értelemben a valóság megjelenítésének folyamata többszörösen áttételes: egyrészt befolyásolja a közlő,(művész, alkotó) gondolat- és érzelemvilága, másrészt a médium a (kifejezés eszköze) sajátos kódrendszerének lehetőségei (a médium természete), és végül a címzett (szemlélő) kulturális ismeretei, érzelmi és gondolatvilága, viszonylagos szabadsága az egyes kódok értelmezésében. (Ifj. Csákvári -Malinák,1998.) 1.4. A kép ábrázol és kifejez Kommunikáció szempontjából a kép ábrázol és kifejez. Az ábrázolást a gyakorlati- és tudományos vizuális kommunikáció használja, és a képi közlés összetett folyamatából az objektív mozzanatát állítja előtérbe (megfejtő, értelmező ábrázolás látvány után, ábrák, sémák, embléma, piktogram stb.). A kifejezést a művészeti vizuális kommunikációhoz sorolhatjuk, és a képi közlés összetett folyamatából a szubjektív mozzanatot, az alkotói én belső tartalmainak felmutatását, kivetítését helyezhetjük előtérbe (illusztráció, szubjektív tematika). (Bálványos, Sánta,1997.) Nelson Goodman A művészet nyelvei című könyvében a szemiotikai esztétika irányából többek között azt a megállapítást teszi, hogy a képek olyan szimbólumrendszerek elemei, amelyeket ugyanúgy kell értenünk, miként a nyelveket értjük meg, hogy az ábrázolás és a leírás különböző fajok egy közös nemen belül, amelyeket a denotációval kell értelmeznünk. Goodman egyik következtetése, amelyet elméletéből levon az, hogy az ábrázolás konvenciókhoz kötött: az a tény, hogy pl. egy kép egy bizonyos férfit ábrázol, épp annyira konvenció dolga, mint az a tény, hogy egy bizonyos kifejezés leírja az illetőt. 76

79 A szakirodalomban a képnek és a képiségnek különféle megközelítéseivel találkozhatunk. Szinte minden meghatározásban találunk utalást a kép és az eredetije közötti kapcsolatra. Például Peirce tipológiája alapján a valósághoz fűződő viszony lehet indexikus, ikonikus, szimbolikus. (Bálványos, Sánta,1997.) A kép fogalmának meghatározásához egyben a képfajták megnevezése, csoportosítása is segítséget nyújthat. A kép fajtái technikai-médiaelméleti szempontból, médiumból adódóan lehet manuális (festmény), optikai (fotó, film), elektronikus (videó) és digitális. Peternák Miklós új képfajtáknak nevezi azokat a képeket, melyek közvetlenül, manuális (emberi) beavatkozás nélkül, valamely berendezés, egy működés/művelet vagy modell, illetve fizikai-kémiai folyamatok révén jönnek létre Vilém Flusser apparátusokról beszél-, állandó vagy változó formában s ezen említett folyamatok által adott esetben rögzíthetően. (Peternák, 1993 :43) Minden esetben fő energiaforrásként a fényt jelöli meg, és általában létező természeti törvények spontán (ellenben valamely eszköz által irányított, befolyásolt) működése nyomán jönnek létre. E képfajták előzményei természeti jelenségek, mint a tükörkép, árnykép, nyom (lenyomat) s délibáb, amely közvetlen kapocs az olyan egyszerű modellekhez, mint a domború lencsék, a camera obscura s az analóg sokszorozás és szállítás tekintetében a laterna magica is. (Peternák, ) Az új képfajták közé sorol mindenféle fotográfiai és kinematográfiai eljárást, a réskamera képét, az elektronikus képet, a holográfiát, a fénymásolót s végül a komputerképet, mely e fejlődés végpontja s egy újabb szakasz kezdet, amit mutat, hogy már a legegyszerűbb rajzolóprogramok is a kéz mozgására építenek. (Peternák,1993 :43) Beke László Médium/elmélet című könyvében szintén új médiumokról beszél, s a fotóról azt írja, hogy a fénykép, úgy, mint az árnyék, a camera obscura jelensége, a fénymásolat mind a fény képe, tehát sokkal ősibb, ember előtti mechanizmusokra vezethető vissza Nap- az új médium meghatározás csak megállapodás kérdése tól beszélünk fotóról. (Beke, 1997.) 2. Az állókép és a mozgókép A képek ilyen nemű csoportosítását egyszerű technikai felsorolással nem lehet elintézni, bár a fogalmak tisztázásához kiindulásként próbálkozhatunk vele, miszerint az állóképek közé a manuálisan készített festmények, grafikák, illetve az optikai képek közül a fotó, vagy a digitális fotó, computer grafika, a mozgóképekhez pedig az optikai képek közül a film, az elektronikus képként a videó, és a digitális eljárásokkal készült mozgóképek (pl. animáció) sorolható. 77

80 Technikai szempontból az állókép a mozgókép alapegységeként értelmezhető, amennyiben a mozgóképet állóképek sorozataként - másodpercenként vetített állóképek száma 12 (animáció), vagy (tévészabvány), esetleg több (az agy- szem vonatkozásban biológiai/fiziológiai határértéknek tekinthető kép/1 másodperces átlagtól) definiálnánk. A mozgókép tulajdonképpen állóképekből áll. Az állóképpel (festmény, fotó ) szemben a mozgókép egyben tempuszkép is. Soha nincs jelen egyszerre a maga egészében, mint a festmény vagy a fotó. A mozgókép esetében a legkisebb értelmezési egység nem az egyes képkocka, hanem a mozgás által meghatározott, nem behatárolható képsor, az aktuális kép kioltja az előzőt, s azt a következő. Egy képsornak sem a kezdete, sem a vége nem pontosan határozható meg, mert szervesen kapcsolódik az őt megelőző és az utána következő képsorokhoz. Ezért a képsorok olyan szegmentumok, amelyek nem egyszerűen követik egymást, hanem egymásban folytatódnak, egymást átfedik. Az egyes szegmentumok sem tekinthetők teljes értékűnek önmagukban. Olyan töredékegységek, amelyek értelmüket a többi képtöredékben és azokkal való kapcsolatukban hordozzák, abban a folyamatban és meghatározott sorrendben, ahogy egymás után megjelennek és eltűnnek. A filmegész csak az emlékezetben létezik, vagyis a mozgókép mint értelmes és befejezett egész, mindig láthatatlan marad. Láthatatlansága feltétele annak az értelem egésznek, amit mozgóképnek hívunk. 1 (Zrínyifalvi Gábor). Tehát a mozgóképek, mint új médiumok specialitása, egyedisége épp az időhöz való viszonyukban, és a kiállítótermek falai közé általuk beemelt idődimenzióval határozható meg. Egyszerűbben megfogalmazva: nem csak vannak, hanem valamettől valameddig tartanak, így a nézőnek, ha teljes képet akar alkotni róluk, végig kell kísérnie az általuk bemutatott folyamatot. A médiaművészet ebben az olvasatban olyan műformaként jelenik meg, amely a legújabb technikai eszközök segítségével az időt, mint alapanyagot használja fel. Az új technológiák megjelenése azonban változtatott ezen a helyzeten: kimerevíthetjük, újra és újra visszajátszhatjuk ugyanazt a pillanatot, felgyorsíthatjuk és lelassíthatjuk az események menetét, szokatlan perspektívákból tekinthetünk rá, más és más nézőpontokból szemlélhetjük, változtathatunk az arányokon. Végeredményben megállapíthatjuk, hogy a film/mozgókép nemcsak hagyományos narratív szerkezettel értelmezhető, és nem a történeten és a szereplőkön van a hangsúly, hanem azon, hogy a kép megmozdul (az agy-szem vonatkozásban biológiai/fiziológiai határértéknek tekinthető kép/1 másodperces átlagtól). 1 Zrínyifalvi Gábor: A kép paradigmája emc.elte.hu./metropolis/9703/zri3.html 78

81 3. Az állóképek térábrázolása Hogyan is kapcsolódik egymáshoz az állóképek térábrázolása, a képek tere és az állókép - hasonlósági viszony? Például a kép elhiteti-e velem a tér illúzióját - amennyiben a művész célja a csalás, vagy a megtévesztés. Az állóképeken megjelenített tér, térábrázolás mindenképpen többletinformációval szolgál, ahogy erről olvashatunk is Tatai Erzsébet Művészettörténeti ismeretek című könyvében: A térábrázolás módjának megválasztása kifejezi az adott kultúra térszemléletét is, azt, hogy hogyan érzékelték a teret, mit gondoltak róla ami, ha csak áttételesen is, de világfelfogást tükröz -, illetve azt, hogy fontos (méltó) volt-e egyáltalán az ábrázolás számára. (Tatai, 2003 :160) 3.1. A képek tere A háromdimenziós tér két dimenzióban történő ábrázolása, mint egyik legfőbb probléma végigkíséri a képkészítés történetét. A különböző korszakok más-más térábrázolása mögött a térfelfogás tartalmi és világnézeti vonatkozásai rejlenek. Tér illúzióját keltheti, ha egy felületre egy vonalat, vagy foltot festünk. Ennek oka, észlelésünk az alakzat és a háttér elkülönítésére törekszik. A tér ábrázolásában megkülönböztetünk alap, háttér, környezet kifejezéseket. Amikor az alaknak és környezetének nincs hangsúlyos térbeli jellege, akkor alapról beszélünk. A háttér kifejezést a képen megmutatkozó mélységi viszonyok esetében használjuk. Az alakok környezetéről általában a térillúziót keltő képeknél beszélhetünk. A képek többségét egy nézőpontra komponálták, azaz megtekintésük szemből ideális, illetve a képnek van teteje=fönn, alja=lenn. Perszer kivételek is léteznek, mint például az erős oldalnézetben értelmezhető képek, illetve az illuzionisztikus mennyezetfreskók esetében számtalan nézőpont lehetséges, ahol a fönn a kép közepén, s a lenn a kép szélén látható (1.kép). A térmélység megjelenítésének lehetséges módjai: takarás, textúra-gradiens, vonalperspektíva, levegőperspektíva, fény-árnyék. A textúra-gradiensről, vagy textúra perspektíváról beszélünk, amikor a kép felszínének szemcsesűrűsége a távolsággal fokozatosan növekszik. A levegőperspektívában a távolabbi dolgok homályosabbnak tűnnek, kevésbé részletezettebbek, színeik és a kontrasztok tompulnak, hidegebbé, fakóbbá válnak. 79

82 Amikor az érzéki megismerésnek általában megnő a jelentősége, a térábrázolás fontossá válik a képeken, amit a művészek az ábrázolt jelenetek hitelességét annak látványszerű megjelenítésével igyekeztek fokozni. A tér (táj) önálló témaként való megjelenítése az európai barokkban és a kínai festészetben jelentkezik, de az is előfordul, hogy a környezet megfestése csak a tér illuzionisztikus kitágításának eszköze. (Tatai, 2003.) 3.2. A térábrázolás konvenciói Az ábrázolási konvenciók születéséről egy korábbi megfogalmazás szerint az alábbiakat olvashatjuk: Az ábrázolási konvenciók kultúrák és korok kommunikációs szükségletei szerint természetes szelekció útján bevált, szokássá, szabállyá lett ábrázolási módok. Módok, amelyek együtteséből összeáll például egy korszak stílusa.a látást meghatározó optikai, fiziológiai és lélektani törvényszerűségek, a manuális alakítás lehetőségei, valamint az ábrázolásra alkalmas anyagok és eszközök viszont mindenkori adottságok, amelyek behatárolják az ábrázolási konvenciók változatosságát. (Bálványos- Sánta,1997:69) A TÉR SÍKON VALÓ ÁBRÁZOLÁSÁNAK KONVENCIÓI a) A tér teljességre törő egy nézőpontot kiszolgáló naturális illúziójának hatáskeltő konvenciói b) A tér több nézetét egy képben egyesítő konvenciók c) A téri látszatnak csak egyes mozzanatait imitáló konvenciók d) Az elvonatkoztatott (képzeletbeli) tér leképezési konvenciói (Bálványos-Sánta,1997:78) A PERSPEKTÍVA FAJTÁI I. J. GIBSON ÉS E.T. HALL NYOMÁN I. Pozícióperspektívák: a felületperspektíva, méretperspektíva és a vonalas perspektíva. II. Parallaxisperspektívák 2 : a binokuláris perspektíva 3 és a mozgásperspektíva 4. 2 Parallaxis: az a szög, amelyet két különböző pontból (A,B) egy harmadikhoz (C) húzott egyenesek egymással bezárnak. A csillagászatban az égitestek távolságának mérésére használják. 3 A látás megduplázottságán alapul, a tudatunktól nagyrészt független, keletkezésének oka az, hogy a két szemünk más-más képet lát. A közeli tárgyak észlelésekor nagyobb az eltérés, mint a távolabbiak esetében. A binokuláris mélységérzékelés problémáját Julesz Béla, magyar származású amerikai mérnök találmánya, az úgynevezett random dot sztereogram oldotta meg. 80

83 III. A szemlélő helyzetétől független perspektívák: Légperspektíva, az életlenség perspektívája, a vizuális mező függőleges elmozdulása, a körvonalak folyamatossága, fény-árnyék átmenet, a felszín szerkezeti sűrűségének ugrásszerű változása, a kettős kép változásai és a mozgási sebesség változásai. (Ifj. Csákvári-Malinák,1998) TÉRHIÁNYOS KÉPEK, LÁTVÁNYSZERŰ ÁBRÁZOLÁS, IMAGINÁRIUS TÉR Az alkalmazott térábrázolási módszer a kompozíció eszköze, ugyanakkor tartalmi tényezője is lehet. Megválasztása az adott kultúra térszemléletéről, és átvitt értelemben világfelfogásáról nyújt képet, illetve arról, hogy egyáltalán fontos (méltó) volt-e a tér megjelenítése. Ebből a szempontból a térábrázolást az alábbi csoportokba sorolhatjuk (Tatai Erzsébet, 2003.): a) térhiányos képek (a térnek szinte semmilyen illúzióját keltik, még a takarást vagy a lejjebb-feljebb helyezést sem alkalmazzák), a környezetre legfeljebb jelzésszerűen utalnak, (2., 3. kép) b) látványszerű ábrázolás ( a háromdimenziós teret megragadva, a valóságos, egyszerre feltáruló látványként kívánják ábrázolni, /Tatai, 2003:164/ pl. a XV. századi művészek által kidolgozott centrális, vagy vonalperspektíva), (1., 4., 16.kép) c) imaginárius tér (Az összes átmenet a kelet-ázsiai képektől az európai középkori ábrázolásokig. Nem tagadják a teret, de nem jellemzi a képeket az egységes térszemlélet.). (14., 15.kép) 4 A mozgó megfigyelőhöz közelebb helyezkedő tárgyak látszólag gyorsabban mozognak, mint a távolabbiak. Az álló megfigyelő az azonos sebességgel mozgó tárgyat messzebbről lassabban mozgónak érzékeli. Ez a perspektíva a filmen és a tévében játszik fontos szerepet. 81

84 1. kép. Andrea Pozzo: Szent Ignác megdicsőülése, , freskó, Róma, San Ignazio A tér teljességre törő egy nézőpontot kiszolgáló naturális illúziójának hatáskeltő konvencióira az egyik legjellemzőbb példa a barokk mennyezetképeknek az architektúrát festve folytató illuzionizmusa. 2. kép. Táncosnők, i.e körül, thébai falfestmény Térhiányos kép: a különböző nézetek keverésével találkozhatunk, és mint egy leltárból, számba vehető a környezet elemei. 82

85 3. kép. Andrej Rubljov: Szentháromság, 1411, 142x114cm, Moszkva, Tretyakov Képtár A középkori bizánci és bizánci hatású képeken gyakran alkalmazott arany háttér a csillogásával nem jelöl konkrét teret, ellenben a mennyei szférát absztrakt síkszerűsége által jelentheti. A keleti keresztény egyház táblaképei, ikonjai axonometrikus-jellegű térábrázolással, vagy az úgynevezett fordított perspektívával az időn és téren kívüliséget őrzik. (3. kép A szabálytalanságok alapján fordított perspektíváról, erősen összetartó perspektíváról és a párhuzamos perspektíváról beszélhetünk. Legfontosabb jellemzőik a sok enyészpont egyben többnézőpontúság, amely dinamikus szemlélést feltételez. (Mezei,1987.) 83

86 4. kép. Raffaello Santi: Athéni iskola ( ) szélessége: 770cm, freskó, Stanza della Segnatura, Vatikán A centrális- vagy vonalperspektíva lényege: az egyetlen, mégpedig mozdulatlan nézőpontnak egy, a horizont szintjén elhelyezkedő enyészpont felel meg. (Mezei,1987.) (4., 16. kép) A tér teljességre törő, egy nézőpontot kiszolgáló naturális illúziójának hatáskeltő konvenciójaként olvashatunk róla Bálványos Huba, Sánta László Vizuális megismerés, kommunikáció című könyvében. Az egy nézőpontból tekintett egységes látvány megteremtése az itáliai reneszánsz szülötte, az építész Philippo Brunelleschi leleménye. 84

87 5. kép. Rajzoló hálója Először Leon Battista Alberti és Brunelleschi alkalmazta a perspektívát festői eljárásként a XV. században. Dürer átlátásként értelmezte Alberti nyomán, aki a kép felületét egy gúla alakú vizuális sugárnyalábot átszelő síknak képzelte el. A klasszikus perspektíva lényegében a reális térnek valamely síkra vetítésére szolgáló geometrikus módszer, ahol a megfigyelő szeme az a pont, amely megszabja a projekció feltételeit.ez abból áll, hogy a megfigyelő szeme és a rajzolandó motívum közé egy áttetsző síkot, például üveget iktatnak, amire közvetlenül felrajzolják a motívumot. Miután a rajzoló szeme mozdulatlan, a valóságos térnek az adott látómezőbe eső mindegyik pontját összekötheti vele. A vonalnyaláb által létrehozott látókúpot az üveg kettévágja. Mindegyik egyenesnek az üveggel alkotott metszéspontjában ott a valóságos tér pontjának a képe, ennek a perspektívája. olvashatjuk André Barre-Albert Flocon A görbe vonalú perspektíva (A vizuális tértől a képi építkezésig) tanulmányában. (Mezei,1987:27) Ez az eljárás egyszerű, és megbízható, amennyiben a rajzoló feje mozdulatlan maradt. A rajz méretét az határozza meg, hogy milyen távolságra van az üveg a szemtől a befogott látótérhez képest. Dürer az üveglapra négyzethálót helyezett, ablakocskának nevezett készüléket alkotott, amelynek segítségével az előbbiekben leírt módszerek alapján hagyományos átlátszatlan alapra (papír, vászon stb.) megrajzolták, bejelölték a tér pontjait. 85

88 6. kép ifj. Hans Holbein: Francia követek képmása, 1533, olaj, fa, 206x209cm, London, The National Gallery Leonardo vizsgálta elsőször a perspektivikus torzítás egy formáját, a görögül átalakulást jelentő anamorfózist. (Ifj. Csákvári-Malinák,1998.) A látványtól erősen eltérő, eltorzított, de speciális nézőpontból vagy domború tükör segítségével helyreállítható ábrázolásokat anamorfózisnak nevezzük. (Tatai, 2003:168) (6.,7. kép) A reneszánszban két új képtípus jelenik meg, a panorámakép és az anamorfózis. A panorámakép belső nézőpontot feltételez, míg az anamorfózis külső nézőpontból értelmezhető. A panorámakép és az anamorfózis megelőzi a camera obscura széles használatát és megváltoztatja a képkészítést, a képről való gondolkodást, képértelmezést. 86

89 7. kép. Anamorfózis 8. kép. Camera obscura 87

90 9. kép. Camera obscura Amikor a perspektívát felfedezték a vallási képeken alkalmazták, mellyel valószerűvé, jelenvalóvá teremtették azokat, s egyben a tapasztalati térben létrehozott geometrikus renddel az isteni rendet sugallták. A perspektíva festészeti alkalmazását elvként használták a reneszánsz alkotói, -miszerint nem csak kézműves, hanem geometriai ismeretek is szükségesek a festészethez-, amivel a festészet komolyságát hivatottak bizonytani, s általa a festészetet a szabad művészetek rangjára emelték az aritmetika, a geometria, a zene, a dialektika, retorika, a grammatika és az asztronómia mellé. Ettől kezdve a térillúziót egyre rafináltabb eszközökkel próbálták létrehozni. Az egyik ilyen készülék a camera obscura (8., 9., 10. kép), melyből a későbbiekben a fényképezőgépet konstruálták, eleinte csak természettudományos-technikai, speciális napfigyelési célokra és vásári látványosságként alkalmazták, a későbbiekben viszont a XVII. századi tökéletesítése óta úgynevezett rajzolókameraként használták a festők. Művészettörténészek a kutatásaik során arra a következtetésre jutottak, hogy a camera obscurát asztali vagy állványos formában már Jan Vermeer van Delftnek is ismernie kellett (10. kép), David Hockney szerint már a reneszánszban is használták: Van Eyck, a XVIII. Században a vedutafestőknek, és még más festőknek is állandó segédeszköze lehetett. 88

91 10. kép. Camera obscura 11. kép. Camera lucida Miután 1800 körül annyira kiélezett volt az a törekvés, hogy a természetről és a tárgyi világról a lehető legobjektívebb ábrázolások készüljenek, számos feltaláló dolgozott olyan készüléken, amelyek a lehető leghívebben adták vissza a szem élményeit. Egyaránt ide számítható a camera lucida (11., 12. kép) és az úgynevezett physionotrace (13. kép) mindkettő olyan prizmákból szerkesztett optikai készülék, amely a tárgymegfigyelés és a rajzos lejegyzés projektív fedésbe hozásával tette a rögzítést mechanikusan gyakorolhatóvá. - olvashatjuk J. A. Schmoll gen. Eisenwerthtől tanulmányában. (Bán Beke, 1997 :16) 89

92 12. kép. Camera Lucida 13. kép. Albrecht Dürer: Underweysung der Messung, mit dem Zirckel un Richtscheyt /Nuremberg/ Special Collections, UH Library szívességéből 90

93 14. kép Kazimir Malevics: Fekete négyzet (1913) , olaj, vászon, 106,2x106,5cm, Orosz Múzeum, Szentpétervár Az absztrakt festők többsége a térillúziót csalásnak minősítve, visszatért a síkhatású képek készítésére, amelyek természetesen nem nélkülözik teljesen a tér érzetét keltő festői hatásokat. (14. kép) 15. kép. Martin Kobe: Rudera Medium, akril, vászon x in. / 280 x cm. Év: 2006 A XX. században a festők a térfelfogása megváltozott, elvetették a térillúzió síkon valóábrázolását. A végtelen, egynemű tér helyét a tér relativitása, a szubjektíven átélt tér 91

94 vette át a tudományban és a művészetben egyaránt. (Tatai, 2003:171) Az alkotók különböző tér-elképzelések jegyében festették képeiket (több, illetve mozgó nézőpont). (15. kép) 16. kép. David Schnell: Tisztás, tojás tempera, festék és faszén, vásznon, 2002 h: 98.4 x w: 70.9 in / h: x w: cm 92

95 FELADATOK 1) Feladat: Anamorfózis - Torzítás Találjatok ki egy torzítási rendszert (például oldalirányban kétszeresére növelni a képet) és ennek szabályai szerint transzformáljatok egy képet vagy rajzot! 2) Feladat: Fotóátértelmezés Fessetek képet egy fotó alapján úgy, hogy a fotó kontúros rajzát színekkel átértelmezitek! A munka végén beszéljétek meg, hogy az elkészült rajz, mint jelölő még hasonlít-e rá vagy kifejezi-e a fotó által megjelenített teret, vagy csendéletet stb. 3) Feladat: Assemblage-önarckép Készítsetek a környezetetekben található, kisméretű tárgyakból (esetleg egyetlen tárgy átalakításával) önportrét! Ne imitatív jellegű legyen a munka; belső tulajdonságaitokat, vágyaitokat igyekezzetek a kompozícióban visszaadni! 4) Feladat: Jel Készítsetek piktogramokat, amelyekkel emberi tulajdonságok jelezhetők! (3-4 tanulónak ugyanazt a tulajdonság adható feldolgozásra.) A kész munkák tussal vagy temperával készüljenek 10x10 cm-es méretben! 5) Feladat: Jelképgyűjtés Megadott fogalom (szeretet, hatalom, erőszak, halál, hiúság stb.) képi kifejezéseit gyűjtsétek egy mappába (különböző korokból és kultúrákból)! 6) Feladat: Jelentéskioltás Arcfestéssel vagy más módon (pl. tárgyak hozzáadásával, vagy más környezetbe helyezéssel) próbáljátok meg fotón vagy rajzon az arc jelentését megváltoztatni! Vizsgáljátok meg, hogy melyik az a pont, ahol az arc már nem hat arcnak! /A feladat a vizsgált dolog, jelenség itt az emberi arc lényegét segít feltárni. Az arc annyira jelentős az ember számára, hogy a legkülönbözőbb változásoknak is makacsul ellenáll: a legvégsőkig megőrzi az arc jellegét./ 7) Feladat: Egy pontból Különböző méretű, azonos formájú síkidomokat helyezzetek el a térben úgy, hogy azok egy adott helyről nézve azonos méretűnek látszódjanak! (Ennek ellenőrzésére készítsenek fénylépet!) 93

96 8) Feladat: Több nézőpont Belső teret vagy csendéletet rajzoljatok le úgy, hogy a rajzon belül több nézőpontot alkalmaztok! A végén beszéljétek meg, hogy a rajzaitok, mint jelölő mennyiben hasonlít az ábrázolt csendélethez, mint jelölthöz! 94

97 Kovács Gombos Dávid A képi kifejezés története Ha képről beszélünk, általában legalábbis a tanórák keretében- legtöbbször egy bekeretezett festményre, rajzra, esetleg egy fényképre gondolunk. Száz évvel ezelőtt ez még talán kimerítő felsorolásnak számított volna, azonban manapság ezeken kívül is rengeteg képpel találkozunk: közlekedési táblák, tévéfilmek, videók, képek az interneten, MMS a mobiltelefonon, ábrás védjegyek, logók, stb. Ezen újfajta képek jelentős része az utóbbi néhány évtized technikai fejlődésének köszönhetően jött létre, ezért azokra gyakran nem is képként gondolunk, pedig azok. Míg korábban egy-egy kép, híres festmény megtekintéséhez vagy oda kellett születni, vagy el kellett utazni oda, ahol a kép volt, most elég a könyvtárban kikeresni az albumokban, vagy az Interneten. Így a tőlünk nagyon távoli képek is percek alatt elérhetőek számunkra. Könnyen lehet azonban, hogy a gyorsan kikeresett képet nem értjük meg, vagy nem tudjuk megfelelően szemlélni. Egy-egy kép ugyanis mindenkinek mást mond, attól függően, hogy az illető honnan származik, mivel foglalkozik, mennyire ismeri és érti a kép keletkezésének történetét vagy a művész életútját, stb. A képek ugyanis amellett, hogy gyönyörködtetnek, tehát a szépérzékünkre hatnak, egyfajta történetet is elmesélnek, és lehet, hogy ezt a történetet, az utalásokat csak az adott kultúrában élő (vagy abban jártas) ember ismeri vagy ismeri fel. Emiatt nagyon nehéz dolga van a művészettörténészeknek, ha különböző kultúrából származó képeket kell besorolniuk valahová. Teljesen máshogy mesélték el pl. a XV. századi Itáliában a bibliai Dávid hőstörténetét (1. kép), mint ahogy ugyanebben az időben az amerikai indiánok a falujukét (2. kép). Michelangelo Buonarotti: Dávid (1504) Haida totemoszlop Gvaisz Kun falu hőstörténetéről (1500 körül) 95

98 1) Feladat: Rajzold le, hogy hogyan tudnád János vitéz történetét bemutatni indián totem-oszlopként! A művészettörténészek emiatt már régóta szerettek volna egy olyan rendszert alkotni, amelybe minden kép belefér, és amellyel minden kép értelmezhető. A probléma az volt, hogy nem találtak olyan közös rendező elvet, amelyik mindegyik kultúrában megtalálható lett volna. Emiatt úgy gondolták, hogy a művészetnek és a művészettel foglalkozó tudománynak függetlennek kell lennie a különböző kultúráktól, sőt, magától a körülöttünk levő világtól is; azaz a művészetet egy mindentől független, objektív szempontból kell vizsgálni. A képek történetében az első nagy fordulatot a fénykép megjelenése okozta. A fénykép ugyanis az akkori emberek hite szerint objektív szemszögből ábrázolja a valóságot, ezért megbízhatóbb a festménynél és a rajznál, mert azok mindig magukban hordják az alkotó személyes látásmódját. Azt gondolták, hogy a fénykép teljesen független lesz az alkotótól, így ez lett volna az első lépés egy objektív kép megteremtése felé. A fényképeknek köszönhetően megnövekedett a képek száma, amelyek a könyvekbe is bekerültek, így nagyon sok emberhez jutottak el egyszerre. 2) Feladat: Rajzoljatok valamilyen egzotikus állatot, és jövő órára hozzatok egy olyan könyvet vagy újságot, amelyikben az adott állat fényképe szerepel. A film, vagyis a mozgókép feltalálása szintén új fejezetet nyitott a képek történetében. Addig ugyanis csak pillanatokat tudtak képben ábrázolni, folyamatot nem. A film a fényképnél részletesebb történetet tud elmesélni, és azt egyszerre nagyon sok helyen élő emberhez tudja eljuttatni, különösen a televízió feltalálása és elterjedése óta. Nyilvánvaló, hogy ez a rengeteg új kép, film, videó, stb. nem mind művészi képnek készült, ezért nem is mindegyik bír hagyományos művészi értékkel. A művészettörténészek arra keresik a választ, hogy miképpen lehet rendszerezni azt a rengeteg képet, ami bennünket naponta körülvesz. Az egyik csoportjuk (az amerikai visual studies vizuális tanulmányok követői) azt mondja, hogy a művészettörténetnek kellene vizsgálnia bármilyen képet (tehát akkor is, ha az kifejezetten nem művészi képnek készült), és ehhez az kell, hogy a művészettörténetből száműzzék a szépség, a tetszetősség vizsgálatát. 96

99 A művészettörténészek másik csoportjának (az iconic turn a képi fordulat hívei) álláspontja alapján a művészi képeket saját megjelenési formájuk szerint kell értelmezni, a többi képnél pedig az egyik legfontosabb kérdés az, hogy az a nézőnek milyen szerepet szán (pl. egy KRESZ-tábla közlekedési parancsot jelent, amit mindenkinek köteles betartania, azaz nem tehet semmit, és nem mulaszthat el semmit, amivel azt a parancsot megsértené). Ez tehát egy új képtudomány megalkotását jelenti, aminek egy részét képezné a művészi képekkel foglalkozó művészettörténet. Mint említettük, korábban a festmények, képek egy-egy jelenetet, történetet meséltek el, ezért a képek hátterét valamilyen szöveg (mese, elbeszélés, stb.) alkotta. Manapság azonban sok olyan kép van, aminek a pontos jelentése szöveggel nem, vagy aránytalanul hosszan írható le (lásd például ún. emoticon-okat: ezek a smiley-k különböző fajtái :-) ;-( =O) stb.). Ez azért van, mivel mint korábban említettük az egyes képeket mindig az tudja jól értelmezni, aki ismeri a kép keletkezésének kultúráját, így az ahhoz a kultúrához kapcsolódó nyelvet is. Mivel a televízió, a videó, és főleg az Internet egymástól nagyon távoli, más kultúrájú és más nyelvű embereket is közel hoz egymáshoz, egyre fontosabb lett a képek tartalmának az a része, ami minden nyelven ugyanazt jelenti, vagy aminek nincs is nyelvileg pontosan, vagy elég tömören visszaadható jelentése. Ezek miatt a modern ember, köztük is leginkább a fiatalok gondolkodásában gyakran nagyobb szereppel bír a kép, mint a szöveg. A legjobb példa erre a televízió által közvetített filmekben szereplő értékrend; mivel a filmen látható történetek legtöbbször valóságnak látszanak, ezért ezekkel különösen jól lehet hatni az emberek gondolkodására és világnézetére is. Ezt használják ki a reklám-plakátok és filmek, amikor híres emberekkel, vagy más módon, valóságnak beállított képekkel mutatják be a boldogság lehetőségét, amelyhez a reklámozott terméken keresztül vezet az út. De ilyenek a választási reklámfilmek is, ahol a különböző pártok képekkel mutatják be, hogy milyen előny származik abból, ha sokan szavaznak rájuk. Gyakran azonban nem ennyire nyílt az emberekre történő ráhatás. Régebben például a dohánycégek pénzt fizettek a filmgyárnak, hogy a főhős az ő cigarettamárkájukat szívja, és azok, akik a filmbeli főhőssel azonosultak, ilyen cigarettákat kezdtek el vásárolni (ma már sok országban törvény tiltja, hogy a filmekben a főhős dohányozzon). 97

100 Bruce Willis Marlboro cigarettával a Die Hard című filmben (1988) Bruce Willis cigaretta nélkül a Die Hard 4. c. filmben (2007) 3) Feladat: Rajzoljantok olyan szöveg nélküli reklámplakát-terveket, amelynek célja az, hogy valamire rávegyék az embert. A képek tehát gyakran hatnak az emberre, anélkül is, hogy akarnánk. Bár tudjuk, hogy a filmben szereplő jelenet nem történt meg igazából, de amíg nézzük, mi is átéljük a látottakat, és magunkat képzeljük a főhős helyébe. Ezáltal a saját valóságunknak érezzük a filmet, és így kialakulhat a képernyő-függőség. Hasonló a helyzet népszerű sztárok képeivel, melyet a rajongók szinte vallási tisztelettel kezelnek, hiszen azok által személyes ismerősüknek érzik a hírességeket. A képek megnövekedett szerepe a társadalomban és hétköznapi életünkben lassan beéri és megelőzi a szöveget; az egymás közötti kommunikáció (webkamerás MSN, stb.), az önkifejezés (blogok, internetes fórumokon a bejelentkezők avatárjai, stb.) is képi jelleget ölt. Ezért van szükség arra, hogy a művészettörténet kidolgozza az új képtudományt. FELADATOK 4) Feladat: Válasszatok ki egy naturálisan megfestett csendéletet és abból készítsetek piktogramot! 5) Feladat: Válasszatok ki egy tetszőleges piktogramot, vagy közlekedési táblát, ezután írjátok le minél bővebben a kép jelentését, mondanivalóját, majd rajzoljátok, fessétek le minél gazdagabb részletezéssel a kép mondanivalójából kiindulva, tér és fény ábrázolással. 98

101 Szabó Krisztina A fotográfia képi nyelve és társadalomalakító hatása A fénykép átformálja és kiszélesíti fogalmainkat arról, mit érdemes megnézni, mit van jogunk megfigyelni. A fotózásnak, mint vállalkozásnak az a leglenyűgözőbb vívmánya, hogy általa úgy érezzük, az egész világot fejünkben tarthatjuk. Más médiumokkal szemben az állókép viszont tárgy is, könnyen hordozható, gyűjthető, tárolható. A fényképek a körülmények az ember és a tárgyak közötti kontextus egy-egy pillanatát őrzi. Mindenütt találkozunk fotókkal. A fényképekkel való rendszeres kapcsolat hozzátartozik életünkhöz, segít a mindennapi valóság megfelelő megismeréséhez. A fotót minden képalkotási módnál hitelesebbnek tekintjük. Vele természetet és épített környezetet, földrészek, országok építményeit, és az egyszerű polgárok mindennapi életét, valódi arcát, viseletét, gesztusait konstruáljuk meg. Ezek a képek láthatóvá, észlelhetővé és átélhetővé válnak a néző számára. Hangulatot, érzéseket, ízlést, egyéniséget idéz fel. A fényképeket széles körben alkalmazzák a tudomány különböző területein, különösen az orvostudományban, a csillagászatban, a fizikában és a földrajzban. A társadalomtudományok közül a néprajz, a régészet is és a 19. század végétől a rendőrség is felhasználta. A fényképészetet nagyban segíti a számítógép kora. Ezek a gépek a szemnél vagy a lencsénél több információt eredményezhetnek, és jobban is elemeznek, mint az emberek. Az aktuális vizuális kultúra nagy kifinomultságot követel. A közönségnek körültekintőnek kell lenni, hogy mit látnak, és mit nem látnak ott, ahol a fényképek tartalmának egyre inkább instabil a természete. Ez egy nyugtalankodó pozíció, nap mint nap a kommunikációtól is függ. A fényképek jelentése mindig megfoghatatlan, és az egyén dönti el, hogy milyen reakciót ad a képre, még akkor is, ha a fénykép nem manipulált. Az emberek nagy részében már benne van, hogy elhiggyék, amit egy fényképen látnak. A kérdés csak az, hogy mit fognak elhinni, mert a fényképek már egyre inkább nem megbízható eszközei a kommunikációnak. Foglalkozhatunk fényképekkel, a mindenkori társadalmakban betöltött szerepével. Bepillantást nyerhetünk, hogyan épült be - egyre jobban -, a társadalomba a fénykép, hogyan vált a mindennapok részévé. Körülveszi és elárasztja a kor emberét, olykor a manipuláció, a politikai propaganda eszközévé válik. Elsősorban a fénykép hatását a társadalom tükrében vizsgálhatjuk. Társadalmi hitelességét, politikai meggyőző szerepét. A történelem 99

102 legfontosabb eseményeit, történéseit tekintve végig. Valamint azt, hogy az adott kor technikai szintjén milyen történeti forrásként használható fényképekkel találkozhatunk egy időszakban. Először megnéznénk néhány híres képet. A feladat az, hogy a következő állításokat megvizsgálva megbeszéljük, mely fényképekre jellemzőek. társadalomra gyakorolt bizonyító erejével hat, politikai meggyőző szerepe van, tudományos felfedezéshez köthető, hírességeket ábrázol, hatásos, de megdöbbentő kép, szociális eseményeket mutat be, amelyek sajnos - a mai napig jó témát adnak egy fotós kezébe, újságok és a televízió szerepét vizsgálva, a fényképészet hogyan segíti ezeket a médiumokat, manipulálható fényképek, melyek a társadalomra milyen hatást gyakorolnak. 1. kép Matthew Zimmerman: 2. kép George R. Caron: Hiroshima 3. kép Alberto Korda: Che Marylin Monroe, 1954 atom-bombázása, Guevara, kép Charles Moore: Emberek nadrágját 5. kép Huynh Cong Ut: Gyerekek, akik szaggató kutyák elmenekülnek egy napalm-csapás elől Alabama,

103 6. kép Dorothea Lange: Vándorló anya, kép William Anders: Földfelkelte kép Margaret Brouke-White: Túlélők 9. kép Eddie Adams: Loan tábornok szögesdrót mögött kivégez egy vietkong gyanúsítottat Buchenwald, kép Anthony Berger: Abraham 11. kép Wilhelm Conrad Lincoln, Röntgen: X-sugárzás, Egy fényképnek hatalma van, ha az emberek a megfelelő időben látják azt a helyes kontextusban. Ezek a fényképek hozzájárulnak a változásokhoz, és a tudomány, a kultúra, a választások területén is, véleményt alkotnak, dönthetnek az egyén sorsa felett. Fényképek bizonyítékot adhatnak társadalmi megújulásról, politikai meggyőzésről, hírnévről, mindenkire más-más hatást gyakorolva. Azok a fényképek, amelyekről feltételezik, hogy társadalmi reformot hirdetnek, hitelesnek tűntek, működtek, mert akkor ilyen kinyilatkoztatásaik voltak. Hasonló a hírnév és a politikai meggyőzés szerepe is, de ezek jobban összefonódnak. A hírnév önmagában meggyőző, és fordítva, a hírnév hatalmat tud átruházni, de a hatalom még 101

104 nem elég a hírnévhez. Érteni egy fénykép hatását egy kevés megértést követel a világtól. A fényképek kulturális jelentéseket kötnek össze egy mátrixban. Meghatározott időben, hitelesnek kell lennie. Ha a közönség nem áll készen a fénykép fogadására, üzenetét sem fogja felismerni. Az olvasónak saját választása van, a fényképek gondolataival, mondanivalóival kapcsolatban. Figyelemre méltó, hogy ezek a képek mindegyike egy adott pillanatban jelentősen működtek, azután eltűntek az elfelejtett képek vadonába. ( Ezek a fényképek ki-be sétálnak életünkbe, és útközben befolyásolnak, esetleg megváltoztatnak valamit. Olyan művészetről, kommunikációról szólnak, amelyek napjainkban nézve, már egy letűnőben lévő fotókorszakról mesélnek. FELADATOK 1) Feladat: Keress olyan magyar általad híresnek vélt fényképet, amelyről eldönthető hitelessége. Fontos, hogy témáját is meg tudd határozni. Ez lehet politikai, vagy akár híres ember fotója is. 2) Feladat: Készíts manipulált képet! Családi vagy internetről felhasznált fényképet alakíts át, számítógép segítségével! 3) Feladat (fotóelemzés): Nézz utána, és írj kb. egy oldalas esszét az általad választott fényképről (szerző, cím, téma, történet)! 4) Feladat: Készíts fényképet! Lehet szocio-, dokumentum-, természetfotó, egy esetleges pillanatfelvétel, vagy híresség fotója. Készíthetsz hiteles vagy hiteltelennek tűnő fényképet is. 102

105 Szávin László A fotó képi nyelve Napjainkban óriási képmennyiséggel találkozhatunk. Otthon, vagy utcán, iskolában, vagy szórakozóhelyen mozgó-és állóképek ezreit láthatjuk nap-mint nap. Ez a képtömeg rengeteg információt tartalmaz. Ez a tömeges képhasználat a fotózás előtti időkben ismeretlen volt. A fotó sajátos képi világot teremtett, amely befolyásolja a bennünket körülvevő világ megismerését. Gondoljunk csak arra, hogy mennyi ismeretlen tájat, embert, állatot, növényt fotóról ismerünk meg! Ahhoz, hogy a fotót értelmezni tudjuk, szükséges a kép elemeinek felismerése. A valóság körüljárható, tapintható, hallható, szagolható, vagy éppen ízlelhető valami, a fotón a látható világ egy nézőpontból képeződik le, a kép síkjában fekvő különböző formájú, világosságú, színű foltokká alakul át. A fotón szereplő elemek a képen egyenrangúnak látszanak, ezért sokszor a tapasztalati tényeket is meghazudtolhatja egy jó szemű fotós. Azt, hogy az utólag manipulálatlan fotó a valóság hű képe, mindannyian elfogadjuk. Sokszor a valósággal azonosnak is érezzük, ezért a valóságos világ viszonyait érezzük természetesnek rajtuk. 103

106 1) Feladat: Padtársatok családi fotójáról meséljétek el, hogy mi volt ez az esemény, kikivel milyen rokonságban áll, hogy éreztétek magatokat akkor. 2) Feladat: Készítsünk csoportképet magunkról, amely különféle társaságokat ábrázol, (sportegyesület, osztály, közlekedési ellenőr-továbbképzés, esküvő, stb.) A fő témát körülvevő képi elemek, a környezet tárgyai befolyásolhatják a kép értelmezését. Egy öltönyös, fontos politikus, amint nyilatkozik a konyhában? Ugye, elég furcsa volna neki klasszicista épület, vagy súlyos íróasztal dukál. Az sem mindegy, hogy a fotón hol helyezkednek el a képalkotó elemek. A fontosságukat, szerepüket a képen, az elhelyezkedésük is befolyásolja. Mivel a világ, amelyben élünk, a gravitáció által meghatározott, ez a tudás a képek értelmezésében is fontos szerepet kap. Ha nyugalmat akarunk a képen, a valóságban súlyos dolgok, a képen is stabilan állnak. A függőleges és vízszintes elemek torzulása, billenése például egy építészeti albumban megengedhetetlen, de egy olyan képen, amelyben a bizonytalanság, vagy a félelem, vagy akár a játék a téma, eszközzé válhat ez is. A mozgásoknak, például egy sétáló embernek, járműnek a képen, a haladás irányában több térre van szükségük, ellenkező esetben a kép bizonytalanságot, feszültséget kelt. Persze, lehet pont ez a cél. 3) Feladat: Készíts olyan fotót, melyen valaki érkezik, vagy valaki indul! Milyen irányokat választottál? Beszéljük meg, mi a különbség oka! 4) Feladat: Fotózzunk ülve, fekve pihenő alakot! Készítsünk olyan kivágásokat, amelyekben a pihenés, a nyugalom, ellenkezőjére fordul! 104

107 A fotónak vannak olyan nyelvi elemei, amelyek minden más képalkotó eljárástól megkülönböztetik. Meghatározza a képen szereplők megítélését az a szög, ahonnan a kép készült. Ha valakit alulról, mondjuk derékmagasságból mutatunk, hatalmasnak látszik, mintha egy felnőttre tekintenénk gyermekszemmel. Fontos eszköz ma már a fotózásban a mélységélesség, a különböző fontosságú képi elemek kiemelésében. A hagyományos, és a jobb digitális gépek is képesek arra, hogy a blende (beérkező fényt szabályozó nyílás) nagyobbra nyitásával csökkenthető legyen a mélységélesség. Így csak azok a dolgok lesznek élesek, amelyekre fókuszálunk, az előtte, vagy mögötte lévő dolgok homályosabbak maradnak. A fény mennyiségének szerepe is meghatározó. Az emberiség történetének kezdete óta a fényt az élethez, a sötétséget a halálhoz kötjük. Egy túl sötétre sikerült kép hangulata akkor is nyomasztó lehet, ha a szülinapi torta gyertyáinak elfújásakor készült. 5) Feladat: Készíts a feladatot magyarázó tanárról olyan képet, amelyen elveszíti központi szerepét, súlyát! (használd a mélységélességet, a nézőszöget ennek eléréséhez!) 6) Feladat: Vizsgáljunk meg közösen reklámfotókat, keressük meg, mi az a képi nyelvi elem, amely a figyelmünket irányítja, vezeti! A fotó tehát akkor is manipulált, ha nem alakítjuk utólag. A felsorolt eszközök már a kép készítésének pillanatában befolyásolják az üzenetet. A fotós személye mindenkor döntő, mindenki mást tart fontosnak, másra figyel fel. Életkorunk, tapasztalataink, műveltségünk, politikai elkötelezettségünk meghatározzák, milyen képeket készítünk, akár ugyanarról az utcarészletről, eseményről, vagy tájról van szó. A fotózás feltalálásakor sokan jósolták a művészetek végét, mondván, nincs szükség már a festészetre, grafikára, az ábrázolásban a fotó átveszi az egyeduralmat. Elmondhatjuk, hogy szerencsére nem ez történt. Használhatjuk művészi szinten, de lehet az információ átadásának hétköznapi eszköze is. A fotó megtalálta a helyét a képalkotó eljárások között. 105

108 Schwanner Péter Ábrázolás és valóság. Észlelési zavarok - optikai csalódások - illúziók Életkoronként tekintve, hároméves kor körül jelenik meg a gyerekeknél a vizuális ábrázolás szándéka, amely ekkor és még sokáig a kifejezés vágyát is magában foglalja. A rajzfejlődés során a megjelenítés minősége törvényszerűen halad szintről szintre, s minden szintnek megvan a maga szerepe, a maga kifejező eszköztára és a maga szépsége. A gyermek kilencéves korában, a szemléleti realizmus idején azt akarja ábrázolni, amit lát és úgy, ahogy látja Rajzfejlődése az alkalmazott pedagógiai módszerektől függően, ettől kezdve két irányt vehet. Vagy a látott világ és saját belső világa jobb kifejezésének szolgálatába állítja a megtanult ábrázolási fogásokat, vagy eluralkodik a megtanult technika. Ezért a gyermek és az ifjú érdeklődését figyelembe véve szükséges megadni a vizuális ábrázolás tárgyát és céljait, a megfelelő időben kell megtanítani a vizuális ábrázolás eszközhasználati módszereit, formanyelvi leleményeit, konvencióit, és érdemes minél gyakrabban biztosítani alkotó jellegű, önálló használatukat. Mihelyt lehet, tudatosítani szükséges a tanulókban az ábrázolásnak és kifejezésnek, mint közlési lehetőségeknek a sajátosságait, s ezzel együtt a feladatok kiadásában, a követelményekben és az értékelésben is különbséget kell tenni a két megjelenítési mód között. (Mérei F. Binet Á.: Gyermeklélektan. Bp ; Arnheim, R.: A vizuális élmény. Bp ) A vizuális nevelés és a művészeti ismeretek tanításának célja és feladata a vizuális befogadás, megismerés, a vizuális kommunikáció elsajátítása, művészi alapismeretek és esztétikai szemlélet átadása a tanulóknak. Elsődleges cél a tanulók megismertetése a környező világ vizuális jeleivel és közléseivel, azok felismerése és hasznosítása a vizuális kommunikációban, valamint a vizuális művészeti ágakban. Miközben a tanuló elsajátítja a vizuális megismerés és megjelenítés legkülönfélébb módjait, a vizuális nyelv nemzetköziségét és művészeti korokon átívelő egyetemességét, meghatározó esztétikai és művészettörténeti ismeretekre tehet szert, melyek segítségével saját esztétikai ízlés, a szép iránti fogékonyság kialakításához lát hozzá. A tanár feladata, hogy a vizuális kommunikációs eljárásokat, ábrázolási és kifejezési lehetőségeket ismertetve arra tanítson, különösen a felnőtt korú tanulók esetében, hogy az esetleges korábban szerzett vizuális ismeretekkel és tudással együtt a tanulók ismereteiket 106

109 összerendezzék, majd kiegészítve, megértve és megszilárdítva, a világ megismeréséhez alkalmazzák azokat. A vizuális nevelés ugyanis sajátos, érzelmi-értelmi egységet megteremtő eszközeivel részt vesz a személyiség formálásában, a világkép kiteljesítésében. Feladatai a képi gondolkodás és elemzés elsajátítása, az alkotó képzelet fejlesztése olyan módon, hogy a forma és a funkció, az anyag és a szerkezet összefüggéseinek vizsgálatát elvégezve problémamegoldó, innovatív gondolkodásra és alkotókészségre tanít. A vizuális tartalmak általános törvényszerűségeit a vizuális nevelés konkrét képi elemzésekben és konkrét képalakítási gyakorlatokban tárja fel. Ezért a személyiségformálás szempontjából egyrészt a műveltséganyagokat, a látás útján elsajátítható vizuális vagy vizualizálható ismereteket és információkat kell a középpontba helyeznie, másrészt a látási, valamint a látás útján működő képességekre, készségekre és jártasságokra. A vizuális és művészeti nevelés feladata, hogy górcső alá vegye a művészeti tárgyakon (műtárgyakon, műemlékeken) túl az elektronikus képfeldolgozó eszközök által előállított képi világot és a vizuális kommunikációban betöltött szerepüket, valamint a tömegkommunikáció vizuális eszközeit és műsorkínálatát. Segítse a tanulót, hogy mindezen vizuális világokhoz megfelelő kritikai hozzá-állás alakuljon ki a tanulóban, amelynek alapja az esztétikaiművészeti ismeretanyag segítségével kialakított egyéni ízlés. Fontos, hogy a tanulókban kialakuljon az arra való igény, hogy részese legyen az esztétikai, művészeti élménynek (tárlatlátogatás, múzeumlátogatás, igényes környezet-alakítás), valamint hogy szelektáljon a felkínált vizuális világok között (filmek, képek stb.). Ezek alapján a tanuló képessé válik arra, hogy ítéletet mondjon és megfelelően hasznosítsa a vizualitás és a művészet területén szerzett tapasztalatait a mindennapi életben. Az optikai játékok TAUMATRÓP Az utókép-jelenséget kihasználó optikai eszközök legegyszerűbbike a taumatróp, Fitton os találmánya. Egy kis kerek kartonlap két oldalára egymást kiegészítő képecskéket rajzolnak: pl. egy kisfiút és egy kutyát. A kartonlap két oldalára erősített zsinórral a kartonlap megforgatható. Egy bizonyos sebességnél a két kép egymásra vetül, s az a benyomásunk, hogy a kisfiú húzza a kutya farkát. 107

110 FENAKISZTOSZKÓPNAK VAGY SZTROBOSZKÓP A genti Plateau professzor találmánya legegyszerűbb formájában 8 vagy 16 egyenlő távolságra lévő rést tartalmaz egy középen fogantyúval forgatható körlemezen. Az osztrák Simon Stampfer, aki ugyanabban az időben hasonló kutatásokat végzett, lényegében az említettel megegyező találmányát sztroboszkópnak nevezték el. Ha az egyik bemetszésen át egy tükörbe pillantunk, úgy látjuk, hogy a megforgatott korong, s rajta a bemetszések nem mozognak. Mivel a szem mindig csak egy másodperc-töredékig néz át a gyorsan továbbforduló résen a tükörbe, ez a csekély idő kevés ahhoz, hogy felfogható legyen a tárcsa forgása. Noha mindig más résen át nézünk a tükörbe, mindig ugyanazt a benyomást kapjuk. Ha a korongra koncentrikusan egymástól kicsit eltérő mozgásfázisokat rajzolunk, a tükörbe tekintve úgy tűnik, mintha a rések nem mozdulnának, de a figura mozogna. Mivel a fázisképek nagyon gyorsan követik egymást, az agy azonosítja a képeket: egynek véli, de mivel egyszersmind a rajzbéli különbségeket is felfogja, mozgásnak érzékeli a látott jelenséget.(kolta, 2003) ZOETRÓP 1834-ban újdonságról számolt be az angol William George Horner ( ), mégpedig a daedaleumról vagy zoetrópról, más néven csodadobról. A felül nyitott, alul zárt üreges papírhengert egy függőleges tengely körül forgatták. A hengerfal alsó részén bevágások voltak egymástól azonos távolságra. A palást belső oldalára pedig olyan papírcsíkot ragasztottak (ez természetesen cserélhető), amin egy mozgás fázisrajzai láthatóak. Ha a henger gyorsan forgott, a tengellyel párhuzamos réseken betekintve mozgó képet láttak. Minél keskenyebbek a rések, annál élesebben látszanak a képek, viszont annál sötétebbek. Ezért viszonylag erős megvilágítás szükséges hozzá a beragasztott papírcsíkokon a rajzot is hamar felváltotta a fotográfiai kép. (Kolta, 2003) KINEOGRÁF, ZSEBMOZI ÉS MUTOSZKÓP VAGY KINORA A kineográf alapgondolata, hogy a mozgásfázisoknak a szem előtt olyan gyorsan kell követniük egymást, ami valódi mozgás érzetét kelti. Ennek bemutatási módját 1868-ban. J. B. Linnet szabadalmaztatta. Minden mozdulatfázist egy-egy külön papírra rajzolt vagy nyomtatott, a lapokat pedig egy kis könyvecskébe a zsebmoziba fogta össze. A bal kézben tartott könyvet jobb hüvelykujjal pergetve lehet végignézni. Linnett kineográfja akkor lett üzletileg is siker, amikor a fotográfia nyomdai sokszorosítása lehetővé vált. Jeles események, 108

111 híres emberek egyaránt megjelentek ezeken a pillanatképeken, sőt a megrendelő szokványos arckép helyett saját portréját is ebben a formában ajándékozhatta szeretteinek. Egy amerikai konstruktőr, Herman Casler szabadalmaztatta 1895-ben a kineográf elvén alapult a mutoszkópot vagy kinorát. A mutoszkóp egy fa- vagy fémdoboz, belsejében a külön lapokon szereplő fázisképet sugárirányban erősítették fel egy függőleges tengelyre. A képeket vékony, ruganyos, a zavaró reflexfényeket kiküszöbölő, feketére festett hátú bádoglapra ragasztották. A fadoboz tetején nagyítóüveggel ellátott, fényt árnyékoló betekintő nyílás volt, amelyen keresztül a néző rövid ideig látja a - többnyire elektromosan megvilágított - képeket, amelyeket egy keresztléccel egy-egy pillanatra megállítanak a betekintőnyílás előtt. (Kolta, 2003) PRAXINOSZKÓP Emile Reynaud nemcsak továbbfejlesztette, de színházi előadássá avatta a tökéletesített zootrópot praxinoszkópot, melyet 1877-ben szabadalmaztatott. A praxinoszkópban nem közvetlenül nézzük a rajzolt papírcsíkot, hanem egy tükörben annak tükörképét látjuk. A henger csodadobénál sokkal alacsonyabb falán nincsenek nyílások, viszont a henger közepére, a belső tengely köré sokszögben elhelyezett tükröket tesznek. A dob belső oldalán van a képcsík, s minden tükörlap szegmenshez tartozik egy képfázis. A tükör és a rajzok egyszerre forognak körbe, s a néző ugyan mindig más tükörbe pillant forgás közben, de nyugodt képet lát, mert az egyik kép felét már a másik tükörben látható képpel kiegészítve, egységként érzékeli. Ez az eszköz a korábbi zökkenő-döccenő, oldalazóan zavaros mozgású képsorozatokkal szemben képes a megszakítatlanság, a folyamatos mozgás érzetét kelteni. Mivel a forgatótengely tetején színes ernyős kis gyertyatartót is elhelyezett, ezáltal pótlólagos fényforráshoz juttatta a képeket, ami szintén javította az összhatást. 109

112 FELADATOK 1) Feladat: Valamely látvány vagy tárgy látszati struktúráját változtassa meg úgy, hogy arra egy másik, az eredetitől teljesen eltérő struktúrát vetít rá. 2) Feladat: Készítsen ruhatervet, öltözéket (ruha, kalap, cipő, stb.), melyben viselője beleolvad a környezetbe. 3) Feladat: Tervezzen saját ábrákkal, fotó vagy fotósorozatokkal taumatrópot, zootrópot. 4) Feladat: Tervezzen fekete-fehér foltokból emblémát, amely vizuális kétértelműséget tartalmaz, vagy két alkotóeleme megjelenít egy harmadik összetevőt (FedEx). 5) Feladat: Készítsenek aszfaltra krétával olyan ábrát amely bizonyos nézőpontból térbeliséget mutat. Elsőnek lehet az egy négyzet. A munkáról készüljön több nézőpontos dokumentáció. 110

113 Hadobás Zoltán Miért alkotunk képeket? Az állókép társadalmi jelentősége és kérdései. A képek státusza világunkban Minden történelmi korszak előszeretettel aknázta ki a kultúra közvetítésében a képek erejét. Ma is megőrizte ezt a funkcióját, de képhasználati szokásunk megváltozásának köszönhetően más közvetítő szereppel is felruháztuk. Közvetít a személyek, gazdasági csoportok, társadalom különböző rétegei között, értéket, értéktelenséget sugározva manipulálja az embert. Az állóképek helyes használata és megértése társadalmi igény, mint ahogyan az is, hogy ne csupán fogyasztói, hanem értő felhasználói és létrehozói is legyünk a képeknek. A képek elsősorban a megértést, a figyelemfelkeltést, a tájékozódást, a tudást az információátadást, összetett világunkban való eligazodást segítik, rendkívül változatosan és meggyőzően. Ösztönözhetnek minket kapcsolatteremtésre, vásárlásra, szabadidő eltöltésére és még sok egyébre. A könyv ebben a fejezetében a következő kérdésekre keresünk választ: Vajon a képet mely tulajdonságai teszik alkalmas eszközzé az emberi kommunikációban? Milyen társadalmi elvárásnak kell megfelelnie a képnek? 1) Feladat: Vegyél egy magazint és egy napilapot! Válasz belőlük 3 3 különböző témát. Milyen képtípusokat használtak a szerkesztők, hogyan illusztrálták a dolgokat ezek a képek? Írj 3 képről, úgy, hogy nem olvasod el a szöveget, vajon a szöveget reprezentálják a képek? Kérdések: Szerinted a társadalom milyen elvárásokat támaszt a képekkel kapcsolatban? Az életedben milyen szerepet töltenek be a képek? Az állókép tulajdonsága A képek segítenek világunk megértésében és belső világunk kifejezésében. Az életben maradásunkhoz szükséges a látott világ képeinek értelmezése. A képek értelmezési könnyebbségének fő oka, hogy a tárgy képe hasonlít az őt ábrázolt képre. A képalkotók magukon keresztül, tanulás, észlelés és elsajátított technikák segítségével kívánták meggyőzni a világot egy paradoxonról: A térbeli világot nem síkképekben látjuk, de a sík képet úgy látjuk, 111

114 mintha a világ lenne. Ez a kép csodája, a kép mágikus természete, mely alkalmas közvetítőkön keresztül lett az emberiség fontos kincse. A világot térbelinek érzékeljük, de a síkon megjelenő képeket a világ képeként látjuk. Vizuális megismerésünk fontosságát alátámasztják a pszichiáterek tudományos eredményei is, melyekben úgy vélik, hogy az emberi gondolkodás eredendően nem szónyelvi formában, hanem lelki képek közegében zajlik. Az emberi kommunikációban az arcmimikára, testbeszédre épülő gesztusnyelvből alakult ki elvontabb gondolkodás eredményeként a szónyelv. A szónyelv és az írott nyelv is alapvetően tartalmaz képi elemeket, melyek elősegítik, hogy a megszerzett tudás képekben rögzüljön, az emlékezet képekhez kötődjön. A kép mint kód feldolgozásához velünk született programok vannak. A szónyelvet meg kell tanulni és el kell sajátítani, ezzel a tudással képes az ember gyorsan és meggyőzően kommunikálni társaival, míg a képfelfogás és értelmezése ösztönösebb jellegű, nyelvezetének szakszerű és választékos elsajátítása viszont ugyan úgy tanulást igényel. 2) Feladat: Készíts egy tárgycsoportról egy tanulmány festményt, majd ugyanezekről a tárgyakról egy fotót! Ha elkészültél a munkával vesd össze a három eredményt és vizsgáld meg a látható képek különbözőségét! Vajon melyik kép marad meg az emlékezetedben? Kérdések: A világot szerinted is állóképekben tároljuk az emlékezetünkben? Történelemi és mágikus tudat A képek segítenek megérteni a világot és az embert. Közvetítenek az ember és a világ között. A képek olyan konstrukciók, melyeket az emberiség fokozatosan alakított ki, és a benne működő szabályok révén a társadalom magára és a világra reflektálhat. A tudás és kultúra átadásában a történelem során alapvetően két nézőpont érvényesült. Az ősibb a képek segítségével kommunikáló úgynevezett képírók nézete, a másik az írás kialakulása óta az írott szövegekre támaszkodóké a szövegíróké. Képírók számára a világ jelenetek sorából áll, melyben a dolgok viszonya a fontos. Ezt mágikus tudatnak nevezi. Szövegírók számára a világ folyamatokból áll, az a fontos, ahogyan meg esnek a dolgok. Ezt történelmi tudatnak hívjuk. Korunkban egyszerre van jelen mind a két tudat, bár a modern ember tud olvasni és írni, mégis gyorsuló világunkban nagyon gyakran nyúlunk a kézenfekvő, kevesebbé elvontabb gondolkodást igénylő képekhez. 112

115 A tardicionális képek a különböző stílusokban A képek közvetítők az isteni és emberi világ között. Az ősember és természeti népek számára a kép a mágia része. Felidézte, megidézte a dolgokat, eszköz volt a nem csupán anyagi világgal való kapcsolattartáshoz. A varázslás során a közösség rituálisan a képet felruházta olyan tulajdonságokkal, melyek megszemélyesítő jellegűek voltak. A művészet során voltak olyan korok, amikor a kultikus képek uralkodtak. A kultikus képek olyan tulajdonságúak, hogy Istenre, a transzcendencia felé irányítják figyelmünket, érzelmeinket. A rituálékban élő társadalomban a dolgok nem változnak. Az újító szándék helyett az újraalkotás konzerváló eszménye uralkodik. Az egyiptomi, a bizánci, vagy a koraközépkori művészetben nem várták el senkitől, hogy értékeljen, bíráljon, módosítson a képalkotás folyamatában, hiszen ezzel a szakrális képek belső állandóságát, időtlenségét, szentségét sértették volna meg. A képek elsősorban az ember és Isten és nem az ember és a világ között közvetítettek. A realisztikus képek A görög-római korszak utánzó művészetet hozott létre. Cél a világról maximális információ-átvitel volt. A képnek a valóságot kellett utánoznia. Kiaknázták a képi hasonlóságban, mint természetes jelentésközvetítő elemben rejlő lehetőséget. A klasszikus antik ember a világot és magát kívánta megismerni, ehhez a közvetítő szerephez kellett megfelelő képeket találnia, létrehoznia. Ezért nem szakadt el a tapasztalattól mint a megismerés fő útjától. Közérthető közvetítéshez a művészek eljárásokat és technikákat hoztak létre. Kialakították a kép formarendjét, a képalkotó eljárásokat és a képépítő rendszereket mint pl a komponálás, a téralkotás, a tömeg- és színelmélet, plasztikusság, karakter, érzelmek kifejezése stb. Ezeket tudatosan használták annak érdekében, hogy a kép meggyőző legyen. A klasszikus művészet megtanította az emberiséget képet olvasni, látni a képeket, oly módon, hogy közben a néző a valóságra reagáljon. A reneszánszban létrejön a művész fogalma, aki műalkotást hoz létre, újat teremt és egy szűkebb közösség megbecsülését élvezi. Figyelmét egyre inkább az embert körülvevő világra összpontosítja. Az antik hagyományokra építve az embert ebben a korban a fejlődés és az önmagába vetett hite érdekelte. Fontossá vált, hogy a művész értékeljen, reflektáljon, módosítson a képalkotás folyamatában, melynek köszönhetően a képek személyekhez kötődő, egyéni stílusjegyekkel gazdagodtak. A reneszánszban a művészek új technikai megoldásokat 113

116 hoztak létre a valóság képen való közvetítésére (perspektíva, sfumato, tónusok stb.), a tradicionális ábrázolási formákra építve azokat felhasználva újító szándékkal eltérő megoldásokat kutattak, melyekkel a képeket egyre meggyőzőbbé kívánták tenni a világra való reflektálásukban. Ettől a korszaktól kezdve a művészek egymástól tanulva, egymást utánozva és meghaladva láncolatot hoztak létre, - ez a folyamat a jelen korunkig tart mely megteremti, majd kioltja a különböző stílusokat. A reneszánsz értelmező, rendszerező, inkább intellektuális valóságelemzését fokozatosan váltják fel az emberi érzelmeket megszólító festői barokk ábrázolási módok. Előtérbe kerül a fény-árnyék, a mozgalmasság a lelki folyamatok és a jólét ábrázolása, mely nem jellemzi az egész társadalmat, de társadalmi igény. A kép és a modernista gondolat A XVIII. század végére megszületik az általános jólét eszméje. Az ember úgy érzi, hogy egyre inkább képes irányítani saját sorsát. A politika eszméket fogalmaz meg egy igazságosabb, jobb társadalom eléréséhez és ehhez élni kíván a képzőművészet eszközével. Új képközvetítő médiumok jöttek létre, melyek a képek forradalmát indították el (litográfia, fotó, nyomtatott sajtó, plakátok). A kép az aktív társadalmi kommunikáció eszközeként olcsón minden emberhez eljuthatott és az írott szót alátámasztva, kiegészítve aktív szerepet kapott a közkultúra létrehozásában. A képek közkinccsé válása kialakította a képi hierarchiát is. Létrejött a magas és népszerű művészet közötti különbség és létrejött a nem művészeti célt szolgáló képek sokasága. A század végére az impresszionista festészettel végső ponthoz ért az utánzó művészet, a impresszionizmus végső pontja a figuratív festészetnek. A modernista társadalmi szükséglet és a figuratív festészet eszközeinek végigjárása új médium szükségességét követelte meg. Ez a médium a fotográfia lett. Mivel a társadalmi elvárásnak a festészet már nem kívánt megfelelni, az alkotó és társadalom kapcsolata lassan konfliktushoz vezetett, melyben az alkotó magára maradva azt kutatja, hogy a művészet mire képes. Az avantgarde szellemiségében születő műalkotások egyre inkább kizárják a befogadók széles tömegét, és a technikai megvalósítás egyre inkább fontosabbá válik, mint a képek funkciója. Az eszközhasználat sokszínűsége és a médiumok komplexitása sok hibalehetőséget hordoz, sok rossz mű keletkezik, ezért a társadalom egyre inkább elfordul a magas művészettől. 114

117 3) Feladat: Válassz ki egy témához három képet úgy, hogy az egyik a kultikus, másik a mimetikus, harmadik a modern korszakból származzon! Összehasonlító elemzéssel vizsgáld meg a képalkotó különbségeket! Mire hívja fel a figyelmet az adott kép? Melyik számodra a legmeggyőzőbb és miért? Kérdések: Vajon a fotográfia elterjedése miért állította válaszút elé a festőket? Számodra mi a művészet, ki a művész? Miért nem közérthető egy kubista kép? A kép és tudomány kapcsolata A tudás átadása társadalmi szükséglet, hiszen szükséges a túléléshez és fejlődéshez. A szónyelv, a mozdulatsorok és az írott szövegek alkalmasak a tudás átadására, de vajon hogyan alkalmas erre a kép? Az ember képzeletét, gondolkodását elindítja az írás az írott szöveg vizuális dimenzióval is rendelkezik -, a képek pedig meghatározzák azt, hogy miről alakítsunk ki véleményt. A megszerzett tudás képekben rögzül, az emlékezet képekhez kötődik. Ez a szónyelv képi tulajdonsága miatt van így. A képek olyan vizuális rendet közvetítenek, amely a nyelv számára esetleg észrevétlen maradna. A valóság szerkezete, felépítése esetenként jobban érvényesül a képeken, mint a szövegben, mivel a képek szemléletessé teszik a valóság elemeinek kapcsolódásait. A képek párhuzamos módon megfelelnek a vizuális látványnak és ennek következtében közvetlenül mutatják be az ábrázolt dolgot. A tudományos gondolkodás azokra a társadalmakra jellemző, ahol elvárják az emberektől, hogy értékeljen, bíráljon, módosítson, érveljen a világ megismerése során. A tudományos gondolkodást és így a fejlődést nagyban korlátozta a közvetítő eszközök fejletlensége. Ha azt akarjuk, hogy a tudás közkincs legyen fontos az információ átadása, amely folyamattól azt várjuk, hogy hitelességét megőrizve széles néptömegekhez jusson el. A sokszorosító eszközök hiánya sokáig nem teszi lehetővé a tudás tudományos közcélú felhasználását. A képnyomtatás feltalálása a XV. században elindítja a képekkel alátámasztott tudományos ismeretterjesztés lehetőségét. A tudományos igényű képeknek a következő tulajdonságokkal kell rendelkeznie: érzelemmentesebb, tárgyilagos közlés, világos jól érthető képi információ, a célnak leginkább megfelelő képtípus választása. A folyamat, mely a művészi nyomatoktól a csupán informatív jellegű diagrammikus képekig vezet jó néhány évszázadot ölelnek fel. A folyamat közben felmerültek alapvető problémák. Amíg a képalkotás kézi mesterség, addig a született kép mindig hordozza a képalkotó egyéni látásmódját, kezének nyomait, egyéni stílusát. Az információ megfogalmazása közben a különböző művészek akkora különbségeket 115

118 hoztak létre, melyek azonos kezeléséhez nagy képzelőerőre volt szükség. A fotográfia megjelenéséig nem volt olyan technika, amely alkalmas lett volna egyes tárgyak pontos képi ábrázolásához. A hű leképezést azóta egy gép végzi, mely drámaian megváltoztatta a képi ábrázolás mesterségét. Alapvető képtípus az illusztráció, mely jól hasznosítható például a botanika, orvostudomány, antropológia, állattan stb. tudományágakban. A képek ez esetben a szöveget jól alátámasztják különösen, ha egyedi jelenséget vagy tulajdonságot mutatnak be, melyek a nyelv eszközeivel nehezen kifejezhetők. A fizikában vagy kémiában már nem ilyen képtípusra van szükségünk. A tudományág jellegéből adódik a modellkészítés igénye. Olyan képi reprezentációra van szükségünk, mely nehezen leírható, és közvetlenül nem látható jelenségek leírására alkalmas. (diagramok, sematikus ábrák, folyamatábrák, képletek stb.) A technikai eszközök elterjedése és fejlettsége sok esetben hozza magával a vizualitás lehetőségét is. Egyre gyakrabban használ a tudomány vizuális segédanyagokat, így a diagnosztika, a tervezés de akár a társadalomtudományok is. A mobiltelefonok és internetes mobilrendszerek világában előtérbe került a szavak nélkül történő ikonikus kommunikáció. Az ikonikus jelek elterjedését segítheti, a globális szoftverhálózatok hasonló vizuális kommunikációja is. Gondoljunk arra, hogy a felhasználó, grafikusan megjelenített felületeken keresztül képobjektumokat tesz aktívvá, rákapcsolok a megfelelő ikonra - majd ezek segítségével végzi munkáját. Ezek az aktív ikonok a szoftverek elterjedésével a globális emberi kultúra részévé válnak. A jelek utalnak az általuk hordozott tartalmakra. Nem szövegesen, hanem egy képpel egyszerűen, hatékonyan magyarázzák el funkciójukat, s közben minden nyelven érthetően kommunikálnak. 4) Feladat: Készíts tudományos igényű képet egy kémiai, egy biológiai, és egy matematikai probléma illusztrálásához! Milyen nehézségekkel kell számolnod? Kérdések: A kép hogyan sűrít információkat egy adott dologról? Milyen tudományos ismeret közléséhez használnál inkább szöveget, és milyenhez inkább képet? Képhasználat a szakmai kommunikációban A tömegkommunikációs eszközök hihetetlen mennyiségben és minőségben használják a képeket, a társadalom egyre kevésbé kívánja kivonni magát a képekben rejlő kommunikációs lehetőségből. Az emberi gondolkodást és az igazsághoz való viszonyunkat rendívül megváltoztatták a technikai képek. Felruháztuk olyan tulajdonságokkal, 116

119 melyekkel a tradicionális képek manuális voltuk miatt nem rendelkeztek pl.: tárgyilagosság, pontosság, valósághűség, kellő részletesség, tévedhetetlenség, közvetlenség. A ma születő képek nagy része technikai úton előállított kép. Nem igénylik az ember ügyességét, személyiségét, kevéssé erősítik bennünk az asszociatív képességünket. Különböző szakmák összetettségük és sokszínűségük miatt nagyon sok képformát, képtípust alkalmaznak. Céljaiknak megfelelően másként és mást közvetít egy röntgenkép, egy diagram, egy reklám, egy ismertető, egy plakát, egy újságkép, vagy egy műszaki rajz. A szakmai kommunikáció sokszínűsége a képek gazdag alkalmazási lehetőségét nyújtja, melyek rendszerezése, vizsgálata egy külön könyvet igényel. Ezért csak néhány példán keresztül két kérdésre keressük a választ: A társadalomnak mi lehet a közös elvárása ezekkel a képekkel? Milyen módon válhat alkalmassá erre a kép? Képi kommunikáció sajátosságai Fontos, hogy tisztábban legyünk a képek információs értékével, mely függ a közléstől, az információ mennyiségétől, az értelmezés módjától, a befogadó előzetes tudásától, a kontextustól, a céltól, az adott társadalmi helyzettől, és a helyes képhasználattól. Az állókép közvetítő, felidéző, felhívó, megerősítő, információközlő, érzelemkiváltó szereppel rendelkezik. Azért érezzük, hogy a kép hasznos kiegészítője az emberi kommunikációnak, mert figyelemfelkeltő és felerősítő szerepe van. A kép helyes kódolásához a kód, felirat, kontextus hármassága fontos. A felirat hatása kettős: vagy elmélyíti az üzenetet vagy kiegészíti. Sokszor a felirat önmagában is elegendő a közléshez. A szó és a kép együttese növeli a helyes rekonstrukció valószínűségét, s a nyelv és kép kölcsönös kiegészítése elősegíti emlékezetbe vésését vagy a felidézést. A kép egyedül nem képes világos üzeneteket közölni csak más tényezőkkel együttműködve. Vannak egyszerűen kódolt képek, melyek megfejtése nem igényel sok ismeretet pl. egy fának ütközött autóról készült fotó. Mindenki egy balesetről készült képet lát, és az ezzel kapcsolatos ismereteit eleveníti fel. A példa alapján megállapítható, ha a kód és tartalom minél könnyebben elválasztható egymástól annál inkább támaszkodhatunk a képre. Érdekes eljátszani azzal a gondolattal, hogy változik a kép üzenete, ha megváltoztatjuk a célt és a kontextust. Mindjárt látni fogjuk, hogy mennyire nem képes a kép egymaga egyértelmű kommunikációra, mennyire változik meg az üzenet. A fotó egy elnyűtt ruhás szegény afrikai kisfiút ábrázol, aki áll és ránk néz. /Ismerjük ezt a tekintetet, hiszen már a fotóknak köszönhetően beleéget emlékezetünkbe./ Cél a részvét felkeltése, adakozás elérése. Kontextus a nemzetközi vöröskereszt plakátja. Ugyan ez a kép egy butik üvegajtaján 117

120 ragasztott fóliaként befelé néz. Ebben az esetben megváltozik a kép üzenete, hiszen a feltárt ismeretek más összefüggésbe hozzák a kép tartalmát a valósággal. A cél így provokatívvá vált. Szembesíti a jóléti társadalmak emberét az éhes bevándorlók veszélyével, és azzal, hogy amint nyitjuk az ajtót, ezt mind félre kívánjuk lökni. A képek információs értéke sok mindentől függ. Fontos a szándék: mit akar vele közölni, mennyi információt kíván kódolni, és hogyan kívánja értelmezni a dolgokat a készítő. A képalkotó értelmezési folyamata annál hatékonyabb, minél jobban egybevág a néző értelmezési folyamatával. A képek gyorsabban és hatékonyabban adják vissza a viszonyokat mint a szósorok. Két példa: a szerelési útmutató, és hirdetések képei A mozgókép és az állókép határán léteznek azok a képek, képsorozatok, melyek folyamatábraszerűen működnek. Ezek szép példái szerelési útmutatókhoz készített rajzok. Ezek a jelzések a kép több előnyös tulajdonságára hívják fel a figyelmet. Az első, hogy ha világos a kontextus ( pl. a szekrény összeszerelésében segít), akkor ezek a képek szavak nélkül is megállják a helyüket, önmagukat magyarázzák, mivel a hozzájuk kapcsolódó jelentések száma kevés. Ez rendkívül fontos, hiszen így válnak nemzetek feletti nyelvvé. A kép és szöveg szoros kapcsolatára építenek a hirdetések. A hirdetések tömören, hitelesen és érthetően közlik mondanivalójukat, melyhez nagy segítséget nyújtanak a képek. A képeket a hirdetések, reklámok, plakátok használják talán a legötletesebben. Nem csoda, hiszen szándékuk az ember figyelemének felkeltésén túl a bevésődés és a reprodukálás is. Számos képi reprezentációt használnak céljuk eléréséhez. Lehet realisztikus, lényegre koncentrálóan reduktív vagy éppen lényegi jegyeket kiemelő. Céljuk a figyelem felkeltése, sűrítés és szelektív hangsúlyozás, melyet a felhívó jellegük mellett meglepetés-értékükkel érnek el. 5) Feladat: Készíts plakátot egy filmhez, egy gyógyszerhez és egy iskolához! Milyen technika megoldások jöhetnek szóba! Készítsd el otthon a családod családfáját! Egy adott képnek változtasd meg a hátterét és feliratát, úgy hogy mást és más közöljön! Kérdések: Milyen képtípusokat használnak még a szakmai kommunikációban? Mit mutatnának azok a képek, amelyek egy versenybiciklit szeretnének népszerűsíteni? A szakmai kommunikációban, van-e olyan szakterület, ahol nem nagyon használnak képeket? 118

121 Kép a személyek közötti kommunikációban Az emberiség társas kapcsolatához mindig hozzátartoztak a képek, nem csupán kulturális, gazdasági, tudományos szempontból, hanem a személyek közötti kapcsolattartás eszközei is voltak. Egy képeslap, egy családi kép, egy portré személyes üzeneteket közvetítenek ember és ember között. A fotográfia jelentősége a személyek közötti kommunikációban A fotó olyan kép, melyet, ha birtokoljuk az előállításhoz szükséges eszközt, akkor mindenki gyorsan és hatékonyan létre tud hozni. A fotografikus kép értelmezése, kódjainak megértése ugyanolyan tanulási folyamatot igényel, mint a nyelvé, vagy a tradicionális képeké, artisztikus használata hasonló problematikus, mint az autonóm képalkotásé. A fotó egyszerre dokumentatív és ábrázoló jellegű, minél inkább dominál benne a dokumentarista jelleg, annál inkább tárgyilagosabb, tudományosan korrekt. A fotografikus kép sem azonos az általa bemutatott dologgal, még ha hasonlatosságuk vitathatatlan. Erősen tetten érhető benne a szemtanúi jelleg és a pillanat megragadása. Az exponálás után ez a pillanat rögtön távolodni kezd, halottá válik az idő. Az az idő tűnik tova, melyben az ember létezik, és amelyet mindig meg akar ragadni, konzerválni, megállítani. A kép az idő megállítása. Ez az időjáték erős érzelmi többlettel ruházza fel az állóképeket, különösen a szemnek annyira a világot tükröző fotográfiát. A valószerű, természethű ábrázolásra való törekvés mögött tulajdonképpen a múlandóságtól való félelem, a múlandóság elleni harc áll. A két fő típus a családi és igazolvány kép A családi és igazolványkép képtípusaiból készítjük a legtöbbet, ezek kapcsolódnak legjobban életünkhöz és ezek a képek reprezentálnak minket a világ felé. Különböző funkciókat látnak el. A családi fotók felidéznek, informálnak, (ismerősöket, rokonokat, barátokat), érzelmeket váltanak ki, az igazolványképek a megfelelő szituációkban azonosítják, reprezentálják tulajdonosukat. A családi fotók igen hatékonyan felidézik az akkor és ott élményét, dacolva az idő és emlékezet múlandóságával. Az idő megragadásában a fotográfia kétféle lehet: narratív vagy emblematikus. Ha a fotó narratív jellege dominál, melyben az idő cselekvéssorhoz kötődik, azaz benne rejlik az előtte és utána érzése, akkor a lineáris időszemlélet érvényesül benne. Amennyiben emblematikus a történet nem leírható, zárt, akkor az idő is zárt ciklikus szemléletű. 119

122 Az embert ábrázoló képekhez való viszonyunkat gazdagítja magához az ábrázolt személyhez való viszonyunk is. Milyen jó látni kedves feleségemet fiatalon vagy elhunyt apámat, mikor még élt. Olyan tulajdonságokkal ruházzuk tehát fel a képeket, melyek nincsenek benne. Más képtípusoknál nem ilyen erős ez az aspektus. Számtalan közege lehet a képi kommunikációnak, de nem mindegyik képtípus válik alkalmassá, hogy emberi kapcsolatainkban is közvetítsen. A képtípusok közül azok alkalmasak erre a szerepre, melyek személyes élményeket tükröznek, és ezek az élmények mások számára is felidézhetők, társíthatók. Az ember társas lény mivolta miatt szereti magát megosztani másokkal. A képeket felruháztuk olyan tulajdonságokkal, melyek segítségével az emberek megoszthatják magukat másokkal, birtokolhatókká válnak. A szerelmem képe az irattárcámban olyan tulajdonsággal rendelkezik, mellyel a fénykép természete és én magam is felruháztam. Az őt ábrázoló kép által tárgyiasul jelenléte életemben. Kézzel fogható, birtokolható jelenlét. Korunk embere is harcba szál az idővel, és úgy mint régen, a képekre támaszkodik. A technika bűvöletében azonban elsősorban mennyiségben növeljük képeinket, olyan hihetetlen módon, mint ahogyan növeljük szeméthalmainkat. Nem tudjuk hová lesznek majd ezek a képek, s azt sem, hogy az utókor mit tesz majd velük. Egyet tudunk, múlékony a világunk, mint ahogyan képeink is. A kép, állókép része mindennapjainknak és hatékony eszköze az emberi kommunikációnak. Ugyan társadalmi rangja a mozgókép térhódításával meggyengült, de évezredek óta betöltött szerepét még mindig nem veszítette el. Konzerválja az emberiség pillanatait. 6) Feladat: Készíts emblematikus és narratív képet családtagjaidról! Készíts anyukádról egy informatív és egy érzelemmel teli portrét! Milyen eszközöket vettél igénybe a különbségek létrehozásához? A szívedhez közelálló személyről készült fotót egészítsd ki olyan képi elemekkel, melyek több értékes belső tulajdonságára felhívják a figyelmünket? Készíts úgy egy portét, hogy a kép talányos legyen! Kérdések: Milyen képeket raknál fel az internetre családodról és magadról? Milyen módon reprezentál téged másképen egy igazolványkép vagy egy tablókép? 120

123 Sarkadi-Nagy Balázs Mozgásábrázolás, mozgásillúzió A mozgásábrázolás, mozgásillúzió oktatása elképzelhetetlen gyakorlati munka nélkül. Magyarországon a médiaoktatás mikéntjével kapcsolatban talán egyetlen kérdés van, amelyben mindenki egyetért: a média oktatása, tehát a befogadásra, az üzenetek egyéni ítélőképességen alapuló értelmezésére való felkészítés, a dekódolás lehetetlen a kreatív munka, a kódolás gyakorlata nélkül. (Csákváry, o.) A média említése azért helyénvaló véleményem szerint, mert a téma a gyakorlatban leginkább itt van jelen, legyen az tévéreklám, videoklip vagy bármilyen izgalmas vizuális téma a minket körülvevő világból. Meggyőződésem, hogy a fiatalokat körülvevő virtuális és valós világ az, ami számukra a legkönnyebben elérhető, ezért ajánlom ezt a tanítás alapanyagának és illusztrációjának. A klasszikus történeti bemutatás szerintem erősebb és érthetőbb ha a hozzánk közelebb álló kortárs példákból indulunk ki. A fiataloknak rendkívül összetett vizuális ingereket kell feldolgozniuk, értelmezniük illetve létrehozniuk. Napjainkban a képrögzítő, képmegjelenítő eszközök mindenki számára elérhetővé váltak. Hagyományos digitális fényképezőgép, videókamera, számítógép szinte minden iskolában hozzáférhető, a mobiltelefonokban a fényképezőgép, kamera szinte alaptartozék. A digitális álló- és mozgóképeket feldolgozó szoftverek, jogtisztán, ingyenesen letölthetők számos könnyen elérhető honlapról. A rögzített anyagok felbontása folyamatosan nő. Minden adott, hogy az új eszközöket kreatívan felhasználva, mi magunk is létrehozhassuk az eddig csak befogadói oldalról ismert mozgásillúziót. Az észlelési zavar alapja a retinális utókép, mely az erős stimulációt követő illúzió. A szem kb. egytized másodpercig megőrzi a látványt. Erre a jelenségre épülnek a melléklet elején leírt optikai játékok is. Mivel ezeket közvetlenül a mozgókép előzményeinek tekinthetjük, közülük készítünk majd el 3 típust: a traumatrópot, a zsebmozit és a zoetrópot, természetesen a bevezetőben említett digitális eszközök segítségével. A digitális és egyéb eszközökről Traumatróp és digitális print Illusztráció: (videó: 018-ppg-movie-trailer.mov). A rajzfilmben figyeljük meg a kétfázisú háttéranimációkat és (videó: 018-tauma.mov) az eszköz működését. 121

124 1) Feladat: készíts traumatrópot, amelyen az optikai hatást digitálisan rögzített printek adják. Például ilyen fázisok a padtárs hűlt helye és a padtárs a helyén. A fotózást követően nyomtasd ki, ragaszd kartonra, lásd el zsinórral és vágd körbe. Digitális zsebmozi Illusztráció: (videó: 024-flipbook.avi) (videó: 025-flipbook2.avi). A filmekben jól látható a zsebmozi szerkezete és működése. 2) Feladat: készíts zsebmozit, melynek lapjait digitális fotók adják tetszőleges, de egyszerű témában. A kész anyagot dúsítani lehet belerajzolással, montázzsal. Figyelni kell papírválasztásnál a súlyra, hogy kellő rugalmassággal lehessen pörgetni. Egy A/4-es papírból 10db lap jön ki, egy történet minimum 60 lapot igényel. Csodadob Illusztráció: (videó: 026-stopmotion.avi). A film szemléletesen mutatja be az időbeli és térbeli egymásutániságot. 3) Feladat: készíts csodadoboz palástot, melynek fázisait digitálisan állítod elő. Érdemes egy vak palástot készíteni amelyen láthatóak fázisprintek és a bevágások helyei. Az összeragasztott körcsíkot a lemezjátszón lehet megtekinteni és hallgatni. 122

125 Deli Julianna A képregény A képregény jellegzetességei Általában képeskönyvek segítségével tanulunk meg olvasni. A képregényeket azonban a képeskönyvektől eltérően kell kezelnünk, mivel esetükben a kép nemcsak illusztrálhatja a szöveget, hanem egyebek közt hozzáadhat a jelentéséhez, szerves egységet képezhet vele. Ilyenkor az is előfordulhat, hogy egyiknek sincs értelme a másik nélkül, vagy akár párhuzamosan mást és mást közölhetnek az olvasóval. Sokan a képregényt a felnőttek képeskönyveinek tekintik. Márpedig a képregény olvasását ugyanúgy meg kell tanulni, mint a könyvekét. Noha sem a mozgókép, sem a képregény nem tekinthető olyan típusú nyelvi rendszerrel rendelkező művészetnek, mint az irodalom, kódjai ugyanúgy elsajátítást igényelnek, sőt nemzeti kultúrától függőek és ugyanúgy árnyalhatók, mélyíthetők jelentés szintjén, mint bármely más művészet jelrendszere. Elnevezései: Magyarul: képregény Angolul: comics Franciául: bande dessinée Japánul: manga A képregény története Vannak, akik a barlangfestményekben látják a képregények legkorábbi előképeit, mondván, hogy ezek is történeteket mesélnek el képek segítségével. Az ókori birodalmak, Egyiptom, Hellász és Róma falfestményei, féldomborművei már közelebb állnak a képregényhez annyiban, hogy képek sorozatával beszélnek el egy történetet. Ismert példa Traianus római császár oszlopa, ami a dákiai hadjáratot örökíti meg. A képregény előfutáraként leggyakrabban emlegetett példa a XI. század végén készült bayeux-i faliszőnyeg, amely Hódító Vilmos 1066-os angliai partraszállását és a hastingsi csatát mutatja be. A svájci karikaturista, Rodolphe Töpffer kulcsszereplő a képregény történetében. Töpffert tartják a képregényalbum feltalálójának, mert minden munkája hosszabb lélegzetvételű. 123

126 Könnyed rajzaival a társadalmi szokásokat, a politikát, a tudósokat karikírozta. Munkáiban a hangsúly már egyértelműen a rajzokon van, a szöveg csak kiegészíti, összekapcsolja azokat. A képregény valódi korszaka a 20. század elején kezdődött két amerikai sajtómágnás J. Pulitzer és W.R. Hearst vetekedésével, újságaik színes vasárnapi mellékletében. Kezdetben a képregény egy elbeszélés egyszerű illusztrációja volt csupán, de hamarosan sajátos helyet vívott ki magának. A rajzokon léggömb vagy buborék formájú vonallal körülkerített nagy, fehér foltok tűntek fel, és a szöveget foglalták magukba. A képregény kezdetben humoros, innen kapta angol nevét, a comics-ot. A képregény vizuális nyelve A legfontosabb maga a hős, a rajzfilmfigura. A rajzfigurákra jobban reagálunk, mint a valószerű képekre. Az emberi agy olyan, hogy szinte, bármilyen formába képes arcot látni pont, pont vesszőcske, készen van a fejecske. Egy leegyszerűsített figura sokkal erősebb hatást kelt, magára vonja a figyelmet. Nem csak nézzük a rajzfigurát, eggyé is válunk vele. Ez az oka, hogy a rajzfigurák többnyire stilizáltak. A képkocka A képregény panelekből (amelyeket neveznek képkockának is) épül fel. A képek egymáshoz viszonyított méretének a variálásával kiemelhetjük az adott kép jelentőségét a képregényoldalon. A képregény jellemzője, hogy hiányzik belőle a mozgás csak a mozgás érzékeltetésére képes (például kihagyásokkal vagy vonalak segítségével); a történet így nem a szemünk előtt, hanem az elménkben elevenedik meg az állókép és a szöveg összekapcsolásával. A képkockákat úgynevezett csatornák, fehér csíkok választják el egymástól. A panelek közötti csatornákban a befogadó képzeletében folytatódik a történet. A szöveg Sokan negatívumként róják fel a képregénynek, hogy a filmmel szemben nincs benne se hang, se mozgás. Márpedig a képregény képes a hangok és a mozgás érzékeltetésére. A szöveg nemcsak a tartalmával üzen, hanem a képen belül elfoglalt helyével, valamint a betű nagyságával, formájával is. A betűk hol megdagadnak, hol elkeskenyednek, majd szétesnek. Kitüremkednek a buborékból, elfoglalják a képet, hangutánzó szavakká álnak össze. 124

127 A képregény és a film A képregény robbanékony, rugalmas műfaj, s elsősorban képkivágásaiban, a nézőpontok megválasztásában számtalan rokoni kapcsolatot mutat a filmmel. Az eltelt 100 év képregényeit és filmművészeti alkotásait párhuzamba állítva láthatóvá válik, hogy a képregény rengeteg képi ötletet adott a filmnek. A filmen mozgásban megjelenő rajzi ötletek ugyanakkor visszahatottak a képregények rajzolóira, s újabb grafikai megoldásokra inspirálták őket. A képregény eszközei még az idő érzékeltetésére is képesek. Minél több panelra osztja a művész az események ábrázolását, annál hosszabbnak érezzük az időt, amelyek alatt lezajlanak. Ugyanakkor minél keskenyebbek a kockák, annál gyorsabbnak tűnik a tempó. Winsor McCay Kis Némó Álomországban című sorozata a legelső a filmszerű képregények között. A szerző maga adaptálta rajzfilmre a történeteket. Némó menden éjszaka csodálatos kalandokba keveredik álmában, majd saját ágya mellet ébred a földön. A bemutatott részleten a kisfiú ágya egyre nagyobb lábakat növeszt, majd kisétál az utcára 1. ábra Winsor McCay Kis Némó Álomországban A japán manga még látványosabb megoldásokkal él. Nem csak az idő megnyújtását tapasztaljuk a keleti képregényeknél, de a hangulatfestő képek is nagyon gyakoriak. Otomo Katsuhiro több ezer oldalas science fiction mangájában, az Akirában sok ilyen oldal található. (2. ábra) A száguldás élményét változatos formájú panelekkel érzékelteti 2. ábra Otomo Katsuhiro: Akira 125

128 az alkotó. Az adott pillanatot sok apró részletre snittelve látjuk. Mintha egy kamerával közelítenénk a száguldó autó egy-egy részletére. A hatást a sebességvonalak tovább fokozzák, amelyek nem mások, mint a mozgás irányát jelző párhuzamos vonalak a háttérben. FELADATOK 1) Feladat: Mondd el, mit látsz a képsoron! (2. ábra) Több, bővített mondatot használj, mintha egy általad látott történetet mesélnél el a barátaidnak. Ugyanezt lehet csapatokban is megoldani. Minden csapat elmeséli a maga történetét, majd összehasonlítják. 2) Feladat: Szintén a 2. ábrához kapcsolódóan. a. Rajzold át a képregényt, úgy, hogy azonos méretű képkockákból álljon! A kockákban lévő jelenetek tágabb környezetet mutassanak be! b. Egy képben mutasd be az itt látható jelenetet! 3) Feladat: Egészítsd ki az itt látható két képkockát még legalább négy újabbal! 3. ábra Gróf Balázs részlet a Butapest sorozatból 126

129 Kőrös Sára Internet és vizualitás. Honlapok. A ma mindenre kiterjedő fejlődés nem egyéb, mint a tegnap képtelensége." (Luigi Barzani, Comiere della Sera, 1910) Felgyorsult világunkban nincs idő az albumok nézegetésére, lassú elmélkedésre temérdek információt kell begyűjteni, azonnal szelektálni. Az emberi agy felépítéséből következően a vizuális kódok határtalan befogadására, értelmezésére és tárolására képes. Az a vizuális kommunikációs közeg, mely technikailag biztosítani tudja a gyors információt az Internet egy világháló, amelyhez számítógépek milliói kapcsolódnak. Varázslata abban is rejlik, hogy az információkra, üzenetekre azonnal reagálni lehet. Az Internetnek a hagyományos médiákkal szemben az alábbiak a jellemzői: nagyfokú nyilvánosság, interaktivitás; kétirányú tájékoztatás; több csatorna fogadása; nincs adásidő, nincs lapzárta; szolgáltatások azonos interfészen keresztül. A világhálót web böngésző program segítségével lehet elérni. Ez a program képes megjeleníteni az egyes dokumentumokat, weblapokat. 1. ábra: ÉMOS a 2005-ös év honlapja ( 127

130 Weblap, weboldal, webhely vagy honlap? A weblap egy vagy több oldalból álló komplex dokumentumhalmaz. A kapcsolatot az egyes oldalak között az un. linkek (láncok) teremtik meg. 5 Web page (Weboldal) Egy olyan dokumentum, amely a Böngészőben egy oldalként jelenik meg. Web site (Webhely) Általában az egy elérési cím (Domain) alatt található, egymással szoros kapcsolatban lévő Web-oldalak együttese Homepage (Kezdőoldal/Honlap) A Web site bevezető oldala és általában tartalomjegyzéke, ahonnan a Web site szinte bármelyik részére eljuthatunk. (A köznapi nyelvezet nem tesz különbséget a fogalmak között: amikor a látogató beüt egy címet, és belép egy webhelyre nem gondolkodik azon, hogy most honlapot, weboldalt esetleg weblapot böngész. Így a továbbiakban a három kifejezés egyazon fogalmat jelenti: Weblap) Szerkezet A weboldal egy olyan műfaj, ahol a látvány, a benyomás és a hangulat megteremtése a cél. Ennek alapját az azonos váz teremti meg: logó név, vagy szlogen fejléc banner szöveg, képek, stb görgető sáv menü tartalmi rész 2. ábra: A hagyományos honlap-szerkezet, hírportál

131 Csoportosítás Működés alapján: o statikus (nincsen semmilyen interakció) o dinamikus (megtörténik az interakció) Összetettség szerint: o Egyoldalas o többoldalas: lineáris, rácsszerkezetű, hierarchikus, webes (hálózatos) Tartalom/cél alapján: o üzleti (információs, korporatív, promóciós, online katalógus, web áruház) o hobby, o személyes, o hírportál, o közösségi (fórum, blog), o keresőoldal Tervezés A weblapok arculatának elkészítése a web design feladata. A vizuális megjelenés mellett átfogó strukturális és navigációs tervezést is jelent, amely több tudományág eredményeit, kutatásait felhasználó komplex tevékenység. Elsődleges célja a kommunikáció, az eladás, az üzlet. Ennek a művészetnek hatékonyságát nagymértékben a képi hatások (színek, fények, képekmozgóképek, betűk, tipográfia) befolyásolják. Minden és bármi, ami a képernyőnkön megjelenik a design mellett fellelhető egyéb területek eredményeitől és kutatásaitól függ, ill. ezek tükrében változik. Ezt a folyamatot mutatja be a következő ábra: 129

132 3. ábra: A Web tervezési projekt munkamenete N. Macdonald: What is Web design? című könyve alapján 130

133 Weboldalak alkotóelemei Egy weblap külső megjelenéséhez az egyes tipográfiai, vizuális és szerkezeti elemek együttes hatását használja. Segítségükkel lehet dinamizmust, feszültséget, érzelmet és lendületet adni a webes arculatnak. De bármely elemet is vesszük alapul, a harmonikus összkép megjelenítése a cél, így elsődleges szempont az alkotórészek egymáshoz való viszonyának, hatásának ismerete. A végeredmény, a pozitív élmény eléréséhez egyszerűségre, olvashatóságra, áttekinthetőségre és harmóniára kell törekedni. Szerkezeti elemek A hat fő alkotóelem, mely az oldalak szerkezetét meghatározza: a háttér, szavak (szöveg), képek, logók, linkek és útjelző táblák, visszacsatolási és válaszlehetőségek. HÁTTÉR A szavak és a képek mögötti szerényen meghúzódó réteget jelenti. Feladata az olvashatóság és képi harmónia fokozása. SZAVAK (SZÖVEG) Jól olvasható és könnyen érthető. ez a szlogen. A jó tartalom és a meggyőző szövegek létfontosságúak, hiszen az átadandó információ elsődleges hordozói. A többsoros címsorok tördelésénél az alábbi elrendezések valamelyikét érdemes használni: A fontos részek kiemelhetőek kövérítéssel, vagy döntéssel. Sok esetben a b e t ű k ö z ö k n ö v e l é s e is a megfelelő eredményre vezethet. Az aláhúzás azonban, mivel információink nagy részét a betűk felső részéből nyerjük, zavart okoz: eltereli a figyelmet és kizökkent az olvasásból. 131

134 A kisbetűk egyedi alakja megkönnyíti az olvasást, ezért a törzsszöveg szedéséhez a kisbetű javasolt. Hosszabb lélegzetű irományokat célszerű talpas betűkkel megjeleníteni. KÉPEK Ide soroljuk a fotókon kívül a lapokon megjelenő egyéb grafikai elemeket is: rajzokat, ikonokat, diagramokat, táblázatokat stb., ill. a mostanában nagy népszerűségnek örvendő videókat. Fotó: leggyakrabban előforduló képi elem. Használatakor ügyelni kell minőségére. LOGÓK Egyszerű és célszerű. Kevés, de jelértékű szín, szó vagy szómontázs, stilizált grafika, egyedi stílus. LINKEK ÉS ÚTJELZŐ TÁBLÁK A weblapok olvasói a számukra legérdekesebb témához ugranak. Ebben segítenek a kiemelt szövegrészek, grafikák vagy virtuális gombok. A főbb navigációs típusok a következők: menük, helyzetjelzők, térkép-menük, keretek. VISSZACSATOLÁSI ÉS VÁLASZLEHETŐSÉGEK Mivel az Internet természetéből adódóan interaktív felület, a honlapok pedig üzeneteket közvetítenek, egyik fő cél a folyamatos eszmecsere kialakítása a látogatókkal. Nem véletlen, hogy a weblapokon szinte minden a kapcsolatfelvételhez vezet: alul, felül, linkben, menüben stb. (A fórum, blog és chat oldalak szinte csak erre épülnek.) Finom és nem tolakodó kiemelésük hozzátartozik az oldal összképéhez. Grafikai összetevők: betűk, színek, képek Egy oldalon belül a grafikus elemek egymással szoros kölcsönhatásban vannak és ez a kölcsönhatás különböző érzelmi hatások kiváltására is alkalmas. Méretük, foltszerű megjelenésük, és helyzetük meghatározza az emberi reakciókat. Szimmetriával nyugalom, míg egy aszimmetrikus elhelyezéssel feszültség, izgalom fejezhető ki. Eltérő méretű formák esetében a kicsi és a nagy finom eltúlzása a hangsúly eszköze lehet (szemléltető ábrák). 132

135 BETŰK A fehér felületek mellett a betűtípus a másik fontos üzenet közvetítő eszköz. Az emberi szem inkább a szavak és bekezdések formáját olvassa, és nem egyéni írásjegyekre összpontosít. Ennél fogva az írásjegyek alakja is hatással van az olvasmányosságra. Betűtípusok Talpas betűk (serif) Talpnélküli betűk (sans serif) Jellemzők Alkalmazás a betűk száránál található vastagodásról ismerhetők meg (optikai stabilitást kölcsönöz a betűknek). törzsszövegek szedéséhez kiváló szára szigorúan egyenes, semmiféle talpban nem végződik címekben, rövid feliratokon, reklámszövegekben jól alkalmazható. Gyakran használják fő- és alcímek szedéséhez. Kalligrafikus - kézírásos betűk (script) a betűk grafikai megvalósítása is a kézírást utánozza, kötetlen, bensőséges image közvetítői, ezért kisebb terjedelmű szöveg szedésére javasolt. Dekoratív betűk (decorative) speciális arculat közvetítésére alkalmasak. Rövid, hangsúlyos részekhez készülnek jól használhatóak logókban, emblémákban és reklámfeliratokban. A címsorokban alkalmazva a kiadványoknak modernséget, fiatalosságot, egyediséget kölcsönöz. Példa Brush script Lucida Blackadder Calligraphy Algerian Gigi Snap Általában a talpas betűk érthetőségben, a talpatlanok felismerhetőségben kiemelkedőek. A Courier, Times, Arial és Helvetica betűformák jól olvashatóan működnek a weben. Az első webre optimalizált betűkészletek a Verdana, egy sans serif (betűtalp nélküli), és a Georgia, egy serif (betűtalpas) betűforma olyan alapvető tulajdonságokkal rendelkeznek, amik elősegítik az olvashatóságot és az olvasmányosságot: széles írásjegyek, nagy x- magasság és egyszerű, nyitott formák. Ezek a betűk hozzá adódtak a Windows alap betűkészleteihez. 133

136 SZÍNEK Összetett és erőteljes hatásuk miatt egy kiadvány elkészítése során az egyik legnehezebb feladat a megfelelő színek kiválasztása. A színek jelentéssel bírnak és egyben látható rezgéseket is küldenek. A szörfözők bizonyos színekhez határozott érzeteket, gondolatokat fűznek. Ezek hamarabb alakulnak ki bennük, mint bármiféle más információn alapuló vélemény, amit a tartalom olvasásával szereznek. Ezért nagyon fontos, hogy egy oldal színvilága hogyan épül fel. Néhány alapvető szín jelentése: Piros Sárga Zöld Kék Bordó Barna Narancs Lila Fehér Fekete energia, dinamizmus, jókedv,n yár, természe -tesség, igazság, békes- elegancia, férfiasság, büszkeség, lelkiség szellem tisztaság, elegan cia, a vér tettre- megnyug ség, drága- stabili önérze- királyi, szűzies- méltó- színe, készség, -vás, bölcsesség, az föld segítőkus béke, formáság tás, a tesség, misztiségság, erotikus, a felsza- remény, tűz színe, badult- ság, az termékenység, színe, ambíció, egyen- szigorú égbolt színe készség, teljes lis, cselekvésre késztet, félté- higgadt- kreatisúly, gyász, irigység színe negatív kenység ság, vitás, semlegesség depresszió megközelít ésben a harag színe színe biztonság hűség, bizalom, tekintély életerő Általában harmóniát biztosítanak azok a színek, amelyek a természetben is megtalálhatók egymás mellett. Egy honlapon például a piros cselekvésre buzdító hatását gombok színezésére használva megfelelő irányba terelhetjük a látogatókat.(erre a színre ugyanis sűrűbben kattintnak.) Hangulati hatás szerint megkülönböztetünk hideg, meleg és semleges színeket. A meleg szín kiemel, felhívja magára a figyelmet, fellendíti a hangulatot és a védettség érzését kelti. Ellentétben a meleg színnel, a hideg szín háttérbe tol, eltaszít, vagy elrejt, mindemellett nyugtat, pihentet. A semleges szín a meleg és a hideg határán helyezkedik el. Leginkább szürke és árnyalatai, melyek folytonosan a fehértől a feketéig terjednek számtalan sok szürkeárnyalattal. A web tervezők az oldalak elkészítése során csupán néhány, egymással harmonizáló színt alkalmaznak az egész oldalon, ugyanis a színek legfontosabb célja, hogy visszatérő alkalmazásukkal egységet teremtsenek a dokumentumon belül, összekapcsolják, egy szintre hozzák az egyes elemeket. (Ir.: Szabó Zénó László: Tipográfia a Weben, 2002.) 134

137 KÉPEK Segíti ez a kép az üzenet, az egyéniség átadását, hangsúlyt ad az információnak? Ha nem, akkor fölöslegessé válik, zavaró lesz. Néhány alapszabály a képek alkalmazásához: Grafikai elemekkel vegyítve fiatalos lendületet kap az oldal. Nem csak megkönnyíti az olvasást, de egyfajta harmonikusságot is közvetít a kiadványokban, a ritmusosan ismétlődő elemek alkalmazása. Ennek legszemléletesebb példája a táblázat sorainak eltérő háttérszínnel történő elkülönítése. Legyenek összhangban a képek a többi fotóval vagy a szöveggel. A feliratok ne érjenek a kép széléhez! A dekorációként használt fotók esetében is vannak divatok: az utóbbi évek fotó divata a közeli és a szuperközeli felvétel. A galériaoldalak esetében minimális méretű indexképeket jelenítsünk meg, melyekre rákattintva nyílik meg a nagyméretű kép. Módosított, vagyis ha kell világosított, átméretezett és 72 DPI felbontású képek használata javasolt. A képfájl típusa JPG, GIF, esetleg PNG legyen, bár ez utóbbi némelyik böngészőn nem megfelelően jelenik meg. Legyen figyelemfelkeltő (az arcot ábrázoló fotókat többen nézik meg). Összegezve A letisztult formavilág, harmonizáló szín együttesek összefogják az oldalak képi egységét, segítik a tájékozódást. Képek, színek, grafikák és szövegek egy egy foltot alkotnak az oldalakon, mely az emberi szem számára azonnal érzékelhetővé válik. A szem az egyes felületek színét és nagyságát pásztázva fog fókuszálni bizonyos területekre. Melyek az igényes weblapok, amelyeknek vizuális erejük visszatérésre is kényszeríti a látogatót? Nehéz erre a kérdésre válaszolni: az egyéni ízlésvilág, érdeklődési kör és az éppen szükséges információ mellett nemcsak az aktuális divat, hanem az éppen megszületett kreatív 135

138 ötletek és újdonságok egyaránt meghatározói lehetnek a sikernek. De csak akkor, ha a képi és technikai megújulás folyamatos és egyedi. Kreatív ötlettel nyert a NIKE oldala a fiatalok körében. Flash oldalán olyan lehetőséget biztosít az ide látogatóknak, amelynek segítségével megtervezhetik, egyedivé tehetik a kiválasztott termékeket, akár szín, akár formavilág tekintetében. Mindezt a képernyőn végig is követhetik. FELADATOK 1) Feladat: Az alábbi képen az Origo honlapját ( láthatod. Tanulmányozd alaposan és nevezd meg a weblap egyes szerkezeti elemeit!

139 2) Feladat: Az olvashatóságot segíti a betűk megfelelő használata, a szöveg tördelése. Erről olvashattál a grafikai és szerkezeti elemek című részben. Elemezd a The New York Times oldalát ( betűhasználat, betűtípus, elrendezés és olvashatóság szempontjából! 3) Feladat: Keresd fel kedvenc weboldalaid egyikét (ha van rá lehetőséged)! Írd le, hogy milyen kreatív ötletekkel (szín, betű, logó, képek, elrendezés, egyéb ) változtatta meg a honlap szerkesztés szabályait! Milyen hatást ért el ezzel, mi volt a célja? 4) 137

140 4) Feladat: Olvasd el figyelmesen a honlap melletti elemzést! Nyomtasd ki, vagy fénymásold több példányban a weboldal képét, majd vágd le róla a világosbarna hátteret! Az így megmaradt könyvszerű alakzatot helyezd különböző színű papírokra (lehet szalvéta és csomagolópapír is)! Fotózd le munkádat! A háttér módosítása milyen információs, vagy érzelmi változást adott a lapnak? Egy-két mondattal jellemezd az elkészült oldalakat! A visionmaster kezdőlapja gyors effekteket alkalmazó pár másodperces videóval indul. Az erőteljes képi vibrálást finoman nyugtatják le a háttér semleges pasztell színei, ill. a relatíve nagy felületet elfoglaló barna hivatott, mint ellenpont a kép mozgásával szemben a stabilitást is megteremteni. Összképe a tökéletes egyensúly példája is, ahol a piros szín mintha a térben elhelyezett könyvlap eleme lenne tolakodás nélkül vezeti a tekintetet a baloldali menü gombjaihoz, ill. a logót játékosan felhasználó HOME táblácskához. 138

141 5) Feladat: Néhány ismert logót láthatsz az alábbiakban. Te a saját honlapodra milyet terveznél? Mielőtt hozzá fognál a munkához gondold át, hogy miről és kinek is szólna weboldalad! Tartsd szem előtt a szlogent : egyszerű és nagyszerű. Logó Megjegyzés Egy grafikusoknak készült betűstílus nézegető program játékos logója stilizált rózsaszín malacorr + játékos stílusú felirat. Fiatal művészek grafikai stúdiója: humorosan ördögi. Nem is meglepő, hogy az alapító és vezető Ördögh László. Biztosítási és befektetési tanácsadó iroda logója. Színés forma választásánál meghatározó volt stratégiai partnerének arculata: Amikor már szimbólummá vált a logó A logó lehet egy szöveges felirat, a szolgáltatás vagy cég neve, akár szlogennel, vagy tartozhat hozzá valamilyen grafikai ábra, embléma is. Leírás és szlogen Formaterv Színterv 139