2009. ÁPRILIS / MÁJUS

Átírás

1 HÍRLEVÉL ÁPRILIS / MÁJUS A tartalomból I. JOGSZABÁLYVÁLTOZÁSOK Számviteli beszámolók benyújtásának új szabályai Reklámtörvény Dráguló adathordozók Csökkennek a külföldi mobilhasználat díjai... 4 II. MÉDIA Digitális átállás Koncessziós díjak Sláger Rádió és Danubius Rádió Ágazati vizsgálat GVH Viasat3 székhely-áthelyezés ORTT - Burkolt reklám miatt bírság az RTL Klubnak Mobiltender... 7 III. TÖRVÉNYTERVEZETEK Salátatörvény - UCP Csődtörvény

2 I. JOGSZABÁLYVÁLTOZÁSOK 1. Számviteli beszámolók benyújtásának új szabályai Mint azt a 2008 decemberi hírlevelünkben már előre jeleztük, május 1-jétől változik a számviteli beszámolók benyújtásának és közzétételének rendje. A fenti időponttól kizárólag elektronikus úton lehetséges a beszámolók (és természetesen a független könyvvizsgálói jelentések) eljuttatása a céginformációs szolgálathoz, mégpedig a kormányzati portál az Ügyfélkapu - útján. (Az elektronikus beszámoló megküldéséhez elengedhetetlen, hogy a megküldő rendelkezzen Ügyfélkapus hozzáféréssel.) Az elektronikus megküldéssel a cég eleget tesz a letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének is, ezt követően tehát papír alapú benyújtási kötelezettség a cégeket többé nem terheli. A beszámolót nem kell elektronikus aláírással ellátni. A cég képviseletére jogosult személy 1 az elektronikus űrlapon igazolja a beszámoló valóságtartalmát (és ehhez csatolja mellékletként magát a beszámolót és az Államkincstár igazolását a közzétételi költségtérítés befizetéséről). Az elektronikus űrlap letölthető a honlapról (amely az adóbevalláshoz is használt ABEV 2006 program segítségével tölthető ki). Az új rendszer biztosítja a beszámolók teljes körű nyilvánosságát is: az e célra létrehozott honlapon ( a beszámolókat ingyenesen, korlátozás és regisztráció nélkül a cégnév, cégjegyzékszám, vagy adószám megadásával bárki azonnal megtekintheti. A honlapon a cég mérlege, eredmény-kimutatása, a kiegészítő melléklete, könyvvizsgálói jelentése, és az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozat ismerhető meg. Az adatok napi rendszerességgel kerülnek feltöltésre. Ha a közzétételi költségtérítés befizetése nem vagy nem megfelelő összegben történt meg, erről a Céginformációs Szolgálat 30 napon belül értesíti az állami adóhatóságot. Ebben az esetben a céget úgy kell tekinteni, mint amely a letétbe helyezési és a közzétételi kötelezettségnek nem tett eleget. Ezentúl az állami adóhatóság ellenőrzi a beszámoló megküldésének tényét és időpontját az elektronikus űrlap adatai alapján (amelyet a céginformációs szolgálta haladéktalanul továbbít a részére). Amennyiben az állami adóhatóság azt állapítja meg, hogy a cég a letétbe helyezésre és közzétételre előírt törvényi határidőig nem küldte meg a beszámolót, felhívja a cég figyelmét kötelezettségének elmulasztására, továbbá arra, hogy 15 napon belül tegyen annak eleget. A felhívás eredménytelensége esetén az állami adóhatóság adózó adószámát 60 napos határozott időtartamra felfüggeszti, majd a felfüggesztés lejártát követően értesíti a cégbíróságot, és kezdeményezi a cég megszűntnek nyilvánítását. A beszámolók benyújtásának rendjéről további információt és részletes tájékoztatást a honlap tartalmaz. 1 Az adózás rendjéről szóló törvény 7. (2) bek. értelmében: a cég törvényes képviselője, a képviseleti jogosultságát igazoló nagykorú alkalmazott, jogtanácsos, továbbá ügyvéd, ügyvédi iroda, európai közösségi jogász, adószakértő, okleveles adószakértő, adótanácsadó, könyvelő, számviteli, könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra jogosult gazdasági társaság, illetőleg egyéb szervezet alkalmazottja, tagja. 2

3 2. Reklámtörvény A tavaly elfogadott új Reklámtörvény változásakor már jeleztük, most ismételten felhívjuk a figyelmet, hogy május 31-én lejár a közvetlen üzletszerzés útján történő opt-in reklámok közlését az érintettek hozzájárulása nélkül is lehetővé tévő moratórium. Május 31-ét követően tehát, csak azokkal a személyekkel közölhető opt-in reklám közvetlen megkeresés módszerével, akik ehhez előzőleg kifejezetten hozzájárultak. (Ez sajnos vonatkozik az ügyfélkapcsolat során szerzett személyes adatok esetén a postai címzett küldeményekre is, mivel az ügyfél-státusz eleve hozzájárulást feltételez, így rájuk nem lehet alkalmazni a postai címzett küldeményekre vonatkozó opt-out szabályt.) Azon személyek adatait, akik ezen időpontig nem juttattak el kifejezett hozzájáruló nyilatkozatot az üzletszerző szerv részére (vagy nem járultak hozzá adataik kezeléséhez), egyrészről törölni kell a közvetlen üzletszerzési listáról (kapcsolatfelvételi listáról), és tilalmi listára kell őket helyezni, másrészről többé semmilyen célból még egy esetleges hozzájárulás beszerzése céljából sem kereshetőek meg. Az illetékes hatóság (a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH), illetőleg elektronikus úton végzett DM tevékenység esetén a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH)) egy esetleges ellenőrzéskor reklámozó/reklámszolgáltató/reklám közzétevőjétől kérheti a hozzájáruló nyilatkozatot tevő személyek adatairól vezetett nyilvántartás bemutatását, és azt adott esetben le is foglalhatja. A törvényi előírások megszegése esetén a hatóság végső esetben bírságot is kiszabhat, amelynek minimum értéke Ft, felső határa pedig (i) 100 millió Ft millió forintot meghaladó éves nettó árbevétel esetén, illetve (ii) Ft 100 millió forint alatti éves nettó árbevétel esetén. 3. Dráguló adathordozók Drágulnak az üres adathordozók, így például az USB-portok és a pendrive-ok április 15-től, illetve azok a mobiltelefonok, amelyek kapacitása meghaladja a 64 megabájtot. Április 15-től kell ugyanis a kereskedőknek hologramos címkével ellátni ezeket az eszközöket, s bejelenteni számukat az ARTISJUS Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesületnek. A díjakat az ARTISJUS a FilmJus Filmszerzők és Előállítók Szerzői Jogvédő Egyesületével, a HUNGART Vizuális Művészek Közös Jogkezelő Társasága Egyesülettel, a Magyar Hanglemezkiadók Szövetségével, valamint a Művészeti Szakszervezetek Szövetsége Előadóművészi Jogvédő Irodájával egyetértésben állapította meg. A díjak a kép-, illetve hangfelvételek magáncélú másolására tekintettel az üres kép- és hanghordozókra érvényesek. Az ARTISJUS honlapján részletesen ismertetett adatok szerint a pendrive-ok díja egy gigabájt nettó 100 forint, ám egy 32 gigabájtosé már eléri a 2400 forintot. A táblázatban szerepelnek továbbá az audio- és videokazetták, a kép- és hanghordozóként használható memóriakártyák és az egyéb tárolóegységek díjai is. Az ARTISJUS jogdíjközleménye február 27-én jelent meg, ettől az időponttól hatályos, de április közepéig egyfajta türelmi időt adott a kereskedőknek készleteik felmérésére és bejelentésére. 3

4 4. Csökkennek a külföldi mobilhasználat díjai Az Európai Parlament elfogadta a többek között roaming díjakról szóló rendeletet, amelynek alapján július 1-jétől percenként az eddigi 46 helyett legfeljebb 43 centet fizethetünk híváskezdeményezés, és legfeljebb 19 centet hívásfogadás esetén az EU-n belül. A jelenlegi átlag 29 cent helyett pedig legfeljebb 11 centet kellene fizetni, ha az EU-n belüli másik országba küldünk sms-t (a fenti értékek ÁFA nélkül értendők) júliusától a roaming híváskezdeményezés díja legfeljebb 39 cent, míg 2011 júliusától 35 cent lehet. Hívásfogadásért pedig 2010 júliusától legfeljebb 15 centet, 2011 júliusától legfeljebb 11 centet kell majd fizetni. Legkésőbb 2010 júliusától az ügyfeleknek nem kellene többé fizetniük, ha az EU-n belüli másik országból kapnak sms-t júliusától pedig legfeljebb 11 centet kellene fizetniük, ha egy az EU-n belüli másik országba küldenek sms-t. II. MÉDIA 1. Digitális átállás Akadozik a digitális átállás, jelenleg egyedül a Duna Televíziót lehet fogni a rendszerben (ingyen), miután az m1 és az m2 addig nagy felbontású, azaz hd-minőségben sugárzott adását a februári kísérleti sugárzást követően márciusban levették a digitális platformról. A köztelevízió ugyanis nem tud megállapodni a jelenlegi feltételek szerint a platformot üzemeltető Antenna Hungáriával (AH) mint ahogy a TV2, az RTL Klub és a Visat3 sem. A digitális átállásról szóló törvény csak a közszolgálati televíziók számára írta elő 2008 decemberéig a szerződéskötési kötelezettséget, a kereskedelmi adókról viszont nem szól. Ezeknek már csak azért sem áll érdekében a digitális platformra való fellépés, mert itt korlátlan számú konkurenssel kellene versenyt tartaniuk, míg az analóg rendszerben jelentős fölénnyel rendelkeznek. Bár korántsem biztos, hogy a várakozásoknak megfelelő új adó kapcsolódna a versenybe, hiszen a magyar reklámpiac nem tudna eltartani több tucat ingyen fogható csatornát, így maradnának az üres multiplexek. A Magyar Rádió a digitális rádiós sugárzás (DAB+) tenderét még csak ki sem írta szintén az Antenna Hungária által diktált, a rádió részéről vállalhatatlan feltételek miatt. A Nemzeti Hírközlési Hatóság most megjelent jelentése szerint az Antenna Hungária minden területen (rádiós és a digitális földfelszíni televíziós platformon és a mobiltévé tekintetében is) le van maradva a vállalásaihoz képest. Az NHH most piacfelügyeleti vizsgálatot rendelt el, amiben már azt is megnézik, hogy mégis miért késlekedik az AH, és a vizsgálat végén akár bírságolhatnak is, a bírság maximális össze a cég árbevételének öt százaléka lehet. 2. Koncessziós díjak Az RTL Klub és a TV2 immáron harmadszor kérelmezte a médiahatóságtól az országos frekvencia után fizetendő koncessziós díj csökkentését a gazdasági válságra, és a kisebb kereskedelmi csatornák fokozatos térnyerésére hivatkozással. Kétféle javaslatot terjesztettek elő: az egyik szerint a koncessziós díj a felére csökkenne, a másik szerint bevételarányosan, 4

5 az árbevétel 3,5 %-ában határozná meg a díjat. Ez utóbbi megoldás szerepel a jelenlegi fix ár helyett a Médiatörvény-tervezet 5. változatában is. A koncessziós díjak csökkentése azonban jelentősen befolyásolná az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) és ennek következtében a köztelevíziók (a koncessziós díjból befolyó bevételeket egy részét az MTV és Duna Televízió kapja), valamint az ORTT által támogatott kisebb csatornák költségvetését is. Nem elhanyagolható módon hatna ki továbbá a tervezettnél lassabban és jóval nagyobb problémákkal folyó digitális átállásra is a csökkentés, ugyanis az RTL Klub által fizetett díj teljes egésze az ORTT által kezelt elkülönített pénzalapba folyik be, amely kizárólag a digitális átállásra fordítható. Az ORTT a május 5-én tartott ülésén egyelőre - nem szavazta meg a díjcsökkentést, a döntést elhalasztották. Egyes hírek szerint a testület többsége még hajlana is arra, hogy engedjen a kereskedelmi csatornák kérésének, annak fejében, hogy az RTL Klub és a TV2 nem akadékoskodik tovább, hanem részt vesz a digitális földfelszíni sugárzásban, és szerződést köt az Antenna Hungáriával. 3. Sláger Rádió és Danubius Rádió Továbbra sem tudott dönteni az ORTT a két kereskedelmi rádió lejáró frekvenciahasználati szerződésének következtében felszabaduló frekvenciák megpályáztatásáról sem. Leghamarabb június 4-én tűzhetik újból napirendre a kérdést. Ekkor már nagy valószínűséggel megszülethet a döntés, hiszen a következő harmadik alkalommal a 2/3-os többség helyett már elegendő a testület felének egybehangzó szavazata. A győztesek az analóg rádiós műsorszolgáltatás 2014-re előirányzott leállásáig, de legfeljebb hét évre nyerhetnék el a hullámsávtartományt, mégpedig november 19-től. 4. Ágazati vizsgálat GVH Áprilisban lezárta a GVH a 2007-ben indított elektronikus média ágazati vizsgálatát, és megállapításait közzétette a honlapon. A vizsgálatra okot adó fő problémafelvetésekkel kapcsolatosan (a két országos kereskedelmi csatorna reklámértékesítési gyakorlatának estleges versenyt torzító hatása, valamint a kábeltelevíziós platform hangsúlyos szerepének hatása a műsorszolgáltatók piacra lépésének lehetőségeire) azonban a GVH nem azonosított olyan piaci zavart, amelynek felszámolása érdekében azonnali, egyedi versenyfelügyeleti eljárás indítására vagy speciális szabályozás kialakításának kezdeményezésére lenne szükség. 4.1 Verseny a műsorterjesztésben Ami a műsorszolgáltatási platformokhoz való hozzáférést illeti, a versenyhatóság megállapította, hogy a kábelszolgáltatók jelentős fölénnyel rendelkeznek a piacon, és ezzel akár akadályozhatják a műsorszolgáltatók piacra lépését, azonban a platformok közti verseny élénkülése a digitális földfelszíni sugárzás fokozatos elterjedése egyre inkább valószínűtlenné teszi, hogy a kábelszolgáltatók indokolatlanul elzárkózzanak bizonyos műsorok terjesztésétől. A digitális platform bevezetésének versenyre gyakorolt kedvező hatásai mind a műsorterjesztés, mind a műsorszolgáltatás területén érezhetőek lesznek, annak ellenére, hogy 5

6 egyelőre a két legnagyobb kereskedelmi csatorna még mindig nem érhető el digitális formában (és az Antenna Hungáriával való szerződéskötésre ösztönzés egyelőre nem megoldott), azonban hosszú távon, legkésőbb az átállás határidejének lejáratakor, 2012-ben mindez változni fog. A digitális műsorszórás általánossá válásával, és ennek következtében az országos lefedettségű csatornák számának bővülésével az intenzívebb reklámpiaci verseny lehetősége is megteremtődne. A GVH hangsúlyozta továbbá azt is, hogy fontosnak tartaná a csatornaalapítási korlátok feloldását (miszerint a műsorszolgáltatók nem szerezhetnek befolyásoló részesedést más műsorszolgáltatóban), ugyanis a jelenlegi rendszer arra ösztönzi a magyarországi műsorszolgáltatókat, hogy Magyarország területén kívül telepedjenek le és alapítsanak csatornákat (ezt a megállapítást igazolja a Viasat3 székhelyének közelmúltban történő áthelyezése az Egyesült Királyságba). 4.2 Televíziós reklámpiac Az ágazati vizsgálat indítására okot adó körülmények közül a televíziós reklámpiachoz az a problémafelvetés kapcsolódott, hogy az országos kereskedelmi csatornák együttes 60% körüli nézettségükhöz képest aránytalanul nagy részesedéssel (kb. 90%) rendelkeznek a televíziós reklámbevételekből, vagyis ilyen értelemben torzul a televíziós reklámpiac, és ez megnehezíti a reklámbevételekre (is) építő csatornák piacra lépését, piacon való terjeszkedését. Azonban a nézettség méréséhez használt GPR mutatót alapul véve már csak az RTL Klub esetében érzékelhető aránytalanság, viszont a GVH megállapításai szerint a reklámpiac sajátosságait és a csatorna reklámpiaci hatékonysági előnyeit figyelembe véve ez egy normális piaci folyamatnak tekinthető. Az RTL csoport értékesítőházával összefüggésben megállapítható továbbá, hogy az értékesítőház által összefogott csatornák és az RTL Klub kapcsolt értékesítése nem jellemző, ezért nem valószínűsíthető, hogy az értékesítőház kifejezetten hozzájárul az RTL Klub csatorna reklámpiaci előnyéhez. A két nagy kereskedelmi csatorna kedvezmény- és bónuszrendszerének vizsgálata alapján az is megállapítható, hogy az általuk alkalmazott költési-arányhoz kötött kedvezmény- és bónuszfeltételek nem kifogásolhatóak versenyjogi alapon, habár ezek természetüknél fogva magukban hordozzák a versenyjog megsértésének lehetőségét. Ennek oka egyrészt, hogy az ágazati vizsgálatban rendelkezésre álló információk alapján nem feltétlenül valószínűsíthető sem az RTL Klub egyedüli, sem a TV2-vel közös gazdasági erőfölényes helyzete a televíziós reklámpiacon. Másrészt a költési-arány vállalások eredménye elsősorban az lehet, hogy a hirdetők, ügynökségek a két nagy csatorna közül az egyiket használják intenzívebben. Ennek a hatása elsősorban a TV2 kárára érvényesül, ugyanakkor az RTL Klub piaci előnye jelentős mértékben fakadhat az RTL Klub valós reklámpiaci hatékonysági előnyeiből. 5. Viasat3 székhely-áthelyezés A Viasat3 tulajdonosa brit joghatóság alá helyezte a csatornát 2009 májusától, amit ezentúl a Viasat Broadcasting UK működtet. A döntés, többek között, azon a költségtakarékossági szemponton alapul, hogy közszolgálati tartalmak és hírműsorok hiányában az ORTT folyamatosan bírságolta volna a csatornát. A Viasat3 a legmagasabb nézettséggel és 6

7 reklámbevétellel rendelkező kereskedelmi csatorna, amely külföldre helyezte át a székhelyét, a Romániából sugárzó Cool TV, a Sportklub és a Film+, vagy a Csehországból sugárzó HBO és Minimax után. 6. ORTT - Burkolt reklám miatt bírság az RTL Klubnak Két ügyben is mintegy másfél millió forintra büntette burkolt reklám miatt az ORTT az RTL Klubot közölte a testület ülésének több résztvevője. A szankcióra azért került sor, mert úgy ítélték meg, hogy a Heti hetes egy tavaly decemberi adásában Farkasházy Tivadar a nézők figyelmébe ajánlotta Overdose-könyvét, míg a másik büntetés indoka, hogy az Esti showder Fábry Sándorral február eleji adásában - egy pultoslány-verseny kapcsán - több esetben is elhangzott egy budai vendéglátóhely neve, egyszer pedig utalás arra, hogy a tulajdonos a műsor producere. 7. Mobiltender Az NHH a 2008 decemberében kiírt negyedik mobilszolgáltató piacra lépését lehetővé tevő pályázati eljárást eredménytelennek minősítette. A hatóság a pályázatot a 2008 harmadik harmadában kialakult hazai és nemzetközi gazdasági környezet miatt okafogyottnak ítélte meg, mivel úgy ítélte meg, hogy jelenleg a belépés sikertelenségének kockázata meghaladja azt az elfogadható szintet, ami a kockázatok szétterítése során mind a pályázó, mind a hatékony frekvenciagazdálkodásért felelős szervezet oldalán felvállalható. A hatóság döntésénél a fentieken túl figyelemmel volt arra is, hogy a frekvenciablokk a jövőben a jelenleginél nagyobb piaci értéken, kiszámíthatóbb körülmények és várhatóan nagyobb érdeklődés mellett lesz versenyeztethető. III. TÖRVÉNYTERVEZETEK 1. Salátatörvény - UCP A Parlamenthez benyújtottak egy ún. Salátatörvény tervezetet, amelynek alapja a közigazgatási eljárásra vonatkozó EU-s szabályozás. A Salátatörvény az ajándéksorsolásokat illetően nem tartalmaz lényegi változásokat, elsősorban az adóhatóság kötelezettségeit módosítja jelentéktelen mértékben, illetve szóhasználatában - és nem érdemben - tér el a jelenlegi szabályozástól. A Salátatörvény azonban módosítaná az UCP törvény feketelistájának 28. pontját, amelynek értelmében tilos Reklámban kiskorúak közvetlen felszólítása a reklámozott áru megvételére, illetve igénybevételére vagy arra, hogy győzzék meg szüleiket vagy más felnőttet, hogy vásárolja meg számukra a reklámozott árut. A kiskorúak szó helyébe a gyermekkorúak szó lépne, amely így a tilalmat a 18 éven aluliak helyett csak a 14 éven aluliakra korlátozná. A közvetlen felszólítás helyett azonban az ösztönzést tervezik bevezetni, ezzel a kevésbé direkt megszólításokat is szankcionálva, és teret engedve ezáltal a kétértelműségnek. 7

8 Végül a Reklámtörvény 6. (2) bekezdése is módosulna megszüntetve ezáltal azt a különösen e-dm esetén felesleges kötelezettséget, hogy az opt-in rendszerben a hozzájáruló nyilatkozatnak tartalmaznia kellett a nyilatkozó lakcímét. A módosítás következtében tehát az érintett személynek a lakcímét a jövőben nem kellene megadnia, csupán a nevét (és természetesen születési helyét és idejét, ha a reklám csak meghatározott életkorú személyek számára közölhető, illetőleg azokat a személyes adatokat, amelyek kezeléséhez a nyilatkozó hozzájárult). 2. Csődtörvény Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium elkészítette a Csődtörvényt módosító tervezetét, amely megtalálható a minisztérium honlapján és április 10-től kezdődően véleményezhető is. A tervezet elsősorban a csődeljárással kapcsolatosan tartalmaz lényeges változásokat, azonban a felszámolási eljárásra vonatkozó egyes rendelkezések is módosulnának. A csődeljárás tekintetében lényeges változás lenne, hogy az adós a törvény erejénél fogva azonnali fizetési haladékot (ún. ideiglenes fizetési haladék) kaphatna a csődeljárás iránti kérelemének benyújtásával (ellentétben a jelenlegi szabályozással, amely szerint az adósnak csupán fizetési haladék kezdeményezésére van lehetősége e csődegyezség megkötése érdekében, és a hitelezők egyetértését követően kapja meg a tényleges fizetési haladékot). Az ideiglenes fizetési haladék az adós kérelmének bíróság általi megvizsgálást követően, jogossága esetén, hivatalból elrendelt fizetési haladékká alakulna át. A csődmoratórium időtartam 80 és 365 nap közötti tartományban mozogna a hitelezők hozzájárulásától függően. A tervezet szerint a vagyonfelügyelő jogköre garantálná, hogy az adós ne éljen vissza a csődvédelemmel, és ne legyen alkalma arra, hogy a moratórium időtartama alatt eltüntesse a csődvagyont. Amennyiben az adós nem tartja be a csődegyezséget, az ugyanúgy felszámoláshoz vezetne, mint a jelenleg hatályos szabályozás szerint. A hitelezőnek akkor lenne alkalma csődeljárást indítani, ha a felszámolási eljárás követelményei fennállnak, azonban a hitelező a felszámolási eljárás megindítását nem kívánja. Bővülne a hitelező fogalma a felszámolási eljárásban. A törvénytervezet szerint hitelező a felszámolási eljárás kezdő időpontját követően nemcsak az, akinek az adóssal szemben pénzvagy pénzben kifejezett vagyoni követelése van, hanem hitelezői státuszt kapnának azok is, akiknek a jóteljesítési, illetve szavatossági garanciából eredően olyan függő követeléseik vannak, amelyeknek a beállta és esedékessége még bizonytalan. Ha a fentiekkel kapcsolatban bármilyen kérdése, észrevétele lenne, lépjen kapcsolatba Pánszky Gyulával a gyula.panszky@kkplaw.hu címen, vagy a os telefonszámon. Köszönjük. 8

9 Budapest, május 8. Pánszky Ügyvédi Iroda 9