Bevezetés Célkitűzések Irodalmi áttekintés

Átírás

1 Opponensi vélemény Maráczi Katalin Exota örökzöld lomblevelű díszcserjék új télállósági zónákba sorolása hidegtűrési és ökofiziológiai vizsgálatok alapján című PhD értekezéséről Jelölt munkája során a szabadföldi növényalkalmazás részterületével foglalkozott, nevezetesen egzóta lomblevelű örökzöld díszcserjék hazai szabadtéri alkalmazhatóságát figyelte meg mintegy hét esztendőn át tartó szabadföldi, illetőleg laboratóriumi kísérletek segítségével. A választott téma messzemenősen aktuális, hiszen hazánkban is egyre nő az igény a különlegesen mutatós, lombleveleikkel, virágaikkal, s terméseikkel díszítő lomblevelű örökzöldek telepítésére. A hazánkban honos lomblevelű örökzöld fajok száma sajnálatosan kevés, ezért az egzóta fajok, s fajtáik behozatalára, illetőleg szaporítására, nemesítésére szorulunk, melyek elsősorban a Mediterráneum, valamint Nyugat-Európa, Kelet-Ázsia és Észak-Amerika mediterrán, szubtrópusi területein honosak. Az egzóta díszcserjék hazai telepítése ez idáig szinte kizárólag csak nagyon védett körülmények között, így például a déli országrészben vagy a Balaton mediterrán jellegű északi partvidékén, esetleg déli fekvésű, napos, védett közép-magyarországi kertekben volt elképzelhető. A globális klímaváltozás, illetve felmelegedés hatására azonban ma már hazákban sem számít ritkaságnak egy-egy melegigényesebb faj, fajta telepítése, de természetesen abban az esetben, ha a mezoklimatikus adottságok ezt lehetővé teszik. A lomblevelű örökzöld díszcserjék nemesítése az utóbbi 20 esztendőben nagy sebességgel nőtt, Nyugat-Európából számos fajta érkezett el hozzánk is, kipróbálásuk részben konténeres, részben szabadföldi körülmények között folyamatban van, s hangsúlyozni kell azt is, hogy a hazai dendrológiai nemesítés eredményei is egyre inkább megjelennek a mindennapi növényalkalmazásban. Jelölt dolgozatának elkészítésével az egzóta lomblevelű díszcserjék alkalmazási lehetőségeit, téltűrését vizsgálta a globális klímaváltozás hazai jelenségeit megfigyelve, s javaslatokat adott a faj és fajtahasználat, valamint a növények fenntartási és ápolási munkáira vonatkozó kérdésekre. A dolgozat értékelése formai szempontból: A dolgozat megfelel a formai követelményeknek. A mellékletekkel együtt 160 számozott oldalt tartalmaz, szerkezeti tagolása megfelelő, a nagyfejezeteket és az alfejezeteket Jelölt az előírt decimális számozással látta el. Itt jegyzem meg, hogy a számozás sorszámozást jelent, ezért pontot kell tenni a számozás utolsó tagjai után, sajnos ez mindenütt hiányzik. Ugyancsak itt kell felhívnom a figyelmet arra, hogy sajnálatosan sok, helyenként értelemzavaró gépelési, elsősorban vesszőhiba nehezíti az olvasást, helyenként az egyes és többes szám egyeztetése is elmaradt. A munkát többnyire jól áttekinthető fényképek, ábrák, grafikonok és táblázatok teszik szemléletesessé, melyekre Jelölt a szövegben jól hivatkozik. Az ábra szó után kettőspontot célszerű tenni a pont helyett. A dolgozat végén helyesen a Melléklet fejezetbe illesztette be a terjedelmesebb értékelő táblázatokat. A dolgozat értékelése tartalmi szempontból: A Tartalomjegyzéket nagyon rövid jelmagyarázat és a fotók készítőinek felsorolása követi, ezt az oldalt feleslegesnek tartom, mivel a jelmagyarázat később az aktuális fejezetrészben ugyancsak szerepel, az ábrák készítőinek nevét pedig az ábrák után is fel lehet tüntetni. Az angol nyelvű kivonat helyesen: Abstract.

2 A Bevezetés fejezetben Jelölt kiemeli az egzóta lomblevelű örökzöld cserjék jelentőségét, mind növényalkalmazási, mint díszfaiskolai, értékesítési, így gazdasági szempontból is. Itt érdemes lett volna konkrét, pontos fajneveket adni, pl. Hedera helix a Hedera helyett. A Célkitűzések fejezetrészben Jelölt jól áttekinthetően bemutatja munkájának fő részterületeit. Táblázatos formában ismertet meg a 16 taxont felölelő vizsgálati növényanyaggal, illetve az egyes növényeken elvégzett megfigyelésekkel, mérésekkel. Felhívom Jelölt figyelmét, hogy e fejezetben is, de a dolgozatban később többször is, minden bizonnyal csupán figyelmetlenség miatt, pontatlanul sorol fel fajtákat is fajnévként (pl. 12. oldal), ezekben az esetekben szerencsésebb lett volna a taxon kifejezés alkalmazása. Az Irodalmi áttekintés nagyfejezet nagyon széleskörű ismereteket tárgyal, igen nagyszámú irodalmi forrást feldolgozva, de néhol túl régi irodalmi források, adatok alapján. Stílusa helyenként, főként az örökzöldekkel foglalkozó alfejezetekben inkább ismeretterjesztő, ezt még inkább erősíti a sok helyen alkalmazott többes szám első személyű megfogalmazás a célszerű többes szám harmadik személy helyett. A hivatkozásoknál gyakran hiányzik a vessző az évszámok elől. Az általában a fásszárú növények jelentőségéről szóló alfejezetrész véleményem szerint esetleg elhagyható is lehetett volna, inkább a lomblevelű örökzöldek szerepét lehetett volna még inkább kifejteni. E fejezetben kissé zavaró, hogy konkrét faj-, illetve fajtanevek helyett az egyes alkalmazási lehetőségekhez Jelölt csupán nemzetségneveket mutat be példaként. Ugyanakkor a fák környezetalakító szolgáltatásai vonatkozásában értékes adatokat vonultat fel, ezek a lomblevelű örökzöldek esetében is nagy jelentőségűek. Jelölt pontosan hivatkozik Radó Dezső munkásságára, illetve publikációira. Érdemes lett volna a legfrissebb irodalmi adatokat is tanulmányozni, például a BCE Dísznövénytermesztési és Dendrológiai Tanszékének munkatársai útsorfák fiziológia adatainak gyűjtésével is foglalkoznak. A lomblevelű örökzöldek fejezetrészben e növénycsoport meghatározását, csoportosítását nem a fejezet végére, hanem az elejére kellett volna tenni. Valószínűleg csak elírás a 16. oldalon a növénytársulások kialakítása megfogalmazás, inkább a növényegyüttes kifejezést érdemes használni. A kertjeinkben meghonosodott exoták helyett az idegenhonos jelentésű exota kifejezést már fonetikusan is írhatjuk egzótaként, bátran lehet hazai publikációkban is így alkalmazni. Vitatkozom azzal a kijelentésével, hogy a nálunk telepített lomblevelű örökzöldek kivétel nélkül cserjetermetűek, hiszen fatermetűvé nőhet például a Quercus turneri Pseudoturneri, de az Ilex aquifolium is. A A lomblevelű örökzöldek választékának alakulása a Prenornál c. alfejezetet az Eredmények közé lehetett volna beilleszteni, hiszen itt már a forgalmi adatok feldolgozását végezte el Jelölt a Prenor Kertészeti és Parképítő Kft. katalógusai alapján, pontosan kiírva a díszfaiskola nevét. A klímaadatok nagyon érdekesek, s nagyon jól alátámasztják Jelölt eredményeit. Egy-egy fogalom pontosítása, meghatározása viszont kimaradt, például, hogy mit jelent a klímanormál, illetve a zord napok fogalma. A télállóságra és fagytűrésre vonatkozó növényélettani irodalom feldolgozása alapos, bár néhol kissé eklektikusan követik egymást az egyes bekezdések. Jó lett volna viszont a fogalmakat a fejezetrész elején, s nem a közepén tisztázni, s az élettani magyarázatokat még mélyebben tárgyalni.

3 A télállósági zónákkal foglalkozó fejezetrész nagyon fontos, ábrákkal jól alátámasztott, viszont a zónák kialakításáról, az értékek jelentéséről, jelentőségéről csak nagyon röviden írt Jelölt. Az alfejezetet egyébként később lehetett volna szerepeltetni, s nem az élettani kérdésekkel foglalkozó részek között, vagy figyelemfelhívóbban lehetett volna összekötni a télállósági fejezetrésszel. A jégtelenítő só kifejezés helyett a síkosság-mentesítés a szakszerűbb. A SPAD-készülék alkalmazásával valóban roncsolásmentesen lehet következtetni a lombozat klorofilltartalmára, de alkalmazása, illetve a kapott adatok értékelése igen nagy körültekintést kíván, s tényleg csak tájékoztató adatsorral szolgál. Bár Jelölt irodalmi forrásokat is említ, a SPAD-készülékkel a levelek N-koncentrációját nem tudjuk mérni, csak nagyon áttételesen lehet erre vonatkozó következtetéseket levonni. Jelölt a műszer sok alkalmazási területét sorolja fel, a felsoroláson kívül itt néhány eredményt is be lehetetett volna mutatni. Egyébként más hazai kutatóműhelyekben ugyancsak mértek az eszközzel, fásszárú és lágyszárú növényeken egyaránt. Egy-egy növénynév megemlítésénél törekedjen Jelölt a pontosságra, a Platanus occidentalis például nem egyszerűen platán, hanem az amerikai platán. A klorolfill-fluoreszcenciáról szóló alfejezetrész nagyon jó összeállítás, de kissé szűkszavú, kissé bővebb fotoszintézis-elmélet is szerepelhetett volna. Valójában mi a klorofill-fluoreszcencia? Mit jelent a Jelölt által alkalmazott klorofill-fluoreszcencia hozama kifejezés? A lomblevél szöveti szerkezetéről szóló alfejezet kicsit szűkszavú, a munkához kapcsolódóan a lomblevelű örökzöld növények leveleiről lehetett volna bővebben írni. Az Anyag és módszer fejezetben Jelölt jól áttekinthetően és szemléletesen ismerteti a kísérletek beállítását, valamint megfigyelései és mérései menetét. A fejezet a kísérleti növények leírásával kezdődik, többnyire két szerző alapján. Kár, hogy a növényekről itt nem szerepelnek fotók, bár az Eredmények között már szerepeltet Jelölt fotókat, s erre utalást is tesz. Jó lett volna pl. Tóth, 2012-es munkáját nem szó szerint átvenni, vagy legalábbis idézőjelben szerepeltetni, ha nem a saját szavaival ír a növényekről. Az Elaeagnus pungens Maculata Aurea Tóth (2012) munkájában egyébként nem szerepel, csak az Aurea és a Maculata fajtákat említi. Néhol botanikai pontatlanságok fordulnak elő, többnyire fordítási hiba miatt: az Aucuba japonica Dirr munkájában a Cornaceae család tagja, a hivatkozott munkában viszont az Aucubacea családba sorolja Tóth (2012), más szerzőknél egyébként a Garryaceae családba is sorolják. A Ligustrum texanum termése nem csonthéjas, hanem bogyó, a Phillyrea angustifolia pártája nem 4 lebenyes, hanem 4 cimpájú, a Viburnum cinnamonifolium bengetermésű, bokor-szerű vagy fa-szerű formájú növény helyett fa- vagy cserjetermetű jelzőt célszerű alkalmazni. Kerülni célszerű a kissé népszerűsítő irodalomba illő kifejezéseket, mint például a golyóálló növény vagy a geometrikus zöld gombóc kifejezést. A felhasználási lehetőségeket az eredmények rész adataival a későbbi fejezetekben támaszthatta volna alá. Érdemes lett volna egységesen megadni a növények méreteit, helyenként méterben, helyenként pedig centiméterben megadva szerepelteti Jelölt ezeket az adatokat. A kísérleti területek bemutatása, s rajtuk a növények kiültetési rendszerének leírása lehetett volna bővebb. Nem derül ki, hogy pl. az 1. sz. kísérleti terület melyik intézményhez tartozik. A műholdas felvételek forrása hiányzik. Az egyes területi adatokat csak a talajviszonyokra vonatkozóan olvashatjuk, de itt utalni kellett volna arra, hogy az egyéb jellemzőket az 5.4. alfejezetben ismerteti Jelölt részletesen.

4 A piackutatásba, illetve előfordulási adatfelvételezésbe bevont cégek, intézmények táblázatos feltüntetésénél kár, hogy a díszfaiskolák, illetve botanikus kertek neve nem szerepel pontosan, illetve nem egyértelmű, hogy melyik a faiskola, s melyik az áruda. A meteorológiai megfigyelések igen értékes adatsorral gazdagítják a dolgozatot. S bár ezek az adatok az egyes kísérleti területeket jellemzik, mégis inkább az Eredmények fejezetrészbe lehetett volna illeszteni, hiszen saját mérések nyomán dolgozták fel a meteorológiai jellemzőket. A klímakamrás vizsgálatok leírása kicsit szűkszavú, például nem derül ki, hogy a levágott hajtásrészeket vízbe állították-e, illetve a télállósági megfigyelések esetében az értékeléseknél hogyan történt a beszáradás mértékének, a levél elszíneződésének, a levélhullás arányának, a rügyek életképességének megállapítása. A szabadföldi kísérletek esetében ugyancsak jó lett volna a bonitálási értékeket pontosabban meghatározni. Az Eredmények és értékelésük fejezetrész nagyon érdekes és szemléletes adatsorokat tartalmaz. A piackutatási eredményeket érdemes inkább múlt időben feltüntetni. A klímakamrás kísérletek fotókkal illusztráltan jól mutatják be a vizsgált növények fagytűrését, különösen izgalmas, hogy Jelölt összehasonlította eredményeit az irodalmi adatokkal. A szabadföldi kiültetések télállósági eredményei ugyancsak nagyon érdekesek, még szemléletesebbé teszik a 4. Melléklet adatai, illetőleg örömmel vettem már a növényfelvételek szerepeltetését. A fenológiai megfigyelések ugyancsak újszerű adatokat vonultatnak fel, hiszen ilyen jellegű adatsorokat a megfigyelt növényekkel kapcsolatban még nem publikáltak. A szalagdiagram szerepeltetése nagyon szerencsés, mert jól, s összehasonlíthatóan láthatók az egyes fenofázisok a vizsgált növényeknél. A SPAD-értékek adatai nagyon érdekesek, elemzésüknél Jelölt kiemelte, hogy azok az év során változtak, bár a többnyire növekvő értékekről csak később, a Következtetések fejezetben tesz említést. A nagy szórásértékek viszont, tanszéki méréseink nyomán is, igen nagyok lehetnek egy-egy levél mérése esetén is, ezért a levélváltásra vonatkozó messzemenő következtetések levonása érdekében további méréseket is érdemes lenne elvégezni, esetleg levelenként még több méréssel. A klorofill-fluoreszcencia mérések eredményeit Jelölt ugyancsak nagyon szemléletesen ábrázolta, s elemezte, külön értéke e fejezetrésznek, hogy Jelölt a konténeres növényanyagot is bevonta a vizsgálatokba, s az edényes nevelhetőségre vonatkozó adatokat kapott. A levélanatómiai megfigyelések szintén újszerűek, gazdagították a vizsgált növényekre vonatkozó botanikai irodalmat. Sajnos két ábra kissé életlen, s jó lett volna magyarázó nyilakkal, feliratokkal a szövettájakat ellátni. A Következtetések fejezetrész a dolgozat nagyon értékes, a gyakorlati növényalkalmazás számára kiváló segítséget nyújtó része. Itt találkozunk először a megfigyelt növényanyag címben szereplő, a korábbi irodalmi adatokat is esetlegesen felülíró, új télállósági zónába sorolásával. A SPAD-értékek nagyon érdekes, s fontos adatsorokat szolgáltatnak, ám azok szórásából véleményem szerint nem lehet még egyértelműen következtetni a levélváltásra. A klorofillfluoreszcencia-mérésekre, valamint az örökzöld lomblevelek anatómiájára vonatkozó következtetései is újszerűek, helytállóak. Az Összefoglalás fejezetrész külön értéke, hogy növényalkalmazási szempontból is hangsúlyozza a vizsgált növények díszítő értékét, illetve felhasználási lehetőségeit.

5 Nyilatkozat: A dolgozat önálló, értékes munka, mely megfelel a PhD disszertációkkal szemben támasztott követelményeknek, nyilvános vitára bocsátható, s sikeres védés esetén javaslom a doktori fokozat odaítélését. Kérdések: 1. Milyen szempontok alapján választotta ki Jelölt a vizsgálandó növényfajt, -fajtákat? 2. Mi lehet az oka annak, hogy számos vizsgált taxon forgalmazása visszaesett a megfigyelési időszak végére? 3. Milyen ápolási, fenntartási munkákat végeztek a kísérleti növényállományoknál? 4. Milyen az összetétele a konténeres nevelésnél alkalmazott talajkeveréknek? 5. Hogyan alkalmazná a szélesebb felhasználói gyakorlatban a SPAD, illetve klorofillfluoreszcencia-méréseket? Új tudományos eredményként a következőket fogadom el: 1. Hazánkban először végzett fenológiai megfigyeléseket 14 lomblevelű örökzöld díszcserje taxon esetében két, eltérő kitettségű termőhelyen, mely alapján javaslatot tett 13 taxon télállósági zónába sorolásának módosítására, valamint a Cotoneaster franchetii-t besorolta a 6-os zónába. 2. Hordozható ökofiziológiai mérőműszereket szabadföldön alkalmazva hazánkban elsőként végzett 14 lomblevelű örökzöld díszcserje taxon esetében méréseket, s a klorofillfluoreszcencia értékek alapján megállapította, hogy Cotoneaster franchetii és a Prunus lusitanica kevésbé érzékeny a különböző élőhelyekre, valamint az Ilex cornuta és az Osmanthus heterophyllus konténeres növényként is jól alkalmazható. 3. Öt lomblevelű örökzöld díszcserje taxon levélanatómiai vizsgálata során megállapította az Ilex cornuta vízigényességét, melyet a klorofillfluoreszcencia-vizsgálatok is alátámasztottak. 4. Az epidermisznyúzatok elemzése során megállapította, hogy Viburnum cinnamonifolium sztómái anomocitikusak, míg a Viburnum tinus sztómái paracitikusak. Budapest, január 5. Sütöriné Diószegi Magdolna PhD adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Kar Dísznövénytermesztési és Dendrológiai Tanszék