Illés Bernadett Légkörből származó kadmium hatásai a kukorica növényre Effects of atmospheric cadmium on maize

Átírás

1 Illés Bernadett Légkörből származó kadmium hatásai a kukorica növényre Effects of atmospheric cadmium on maize illes.bernadett86@gmail.com Pannon Egyetem Georgikon Kar, Meteorológia és Vízgazdálkodás Tanszék, PhD hallgató Kivonat A kadmium (Cd) az egyik leggyakoribb nehézfém a világon. Méréseink során célunk volt, hogy a légkörből származó Cd hatásait megfigyeljük szabadföldi körülmények között, mellyel a közlekedés eredetű Cd hatásait próbáltuk szimulálni. Számos kutatás foglakozik a Cd felvételével, akkumulációjával, de főleg a gyökéren keresztül. Arra, hogy a légköri ülepedésből származik-e valamilyen káros hatás, eddig kevés kutatási eredmény áll rendelkezésre, és nagyrészt laboratóriumi körülmények között végezték. Ehhez a kérdéskörhöz szeretnénk a kutatásunkkal hozzá járulni. A vizsgálat helyszíne a Pannon Egyetem Georgikon Karának Agrometeorológiai Kutatóállomása Keszthelyen, ideje egymást követő három év (2010, 2011, 2012) tenyészidőszaka volt. Teszt növénynek egy rövid tenyészidejű hibrid csemegekukoricát (FAO 340) választottunk, tő ha -1 mennyiségben, melyet a magyar éghajlati viszonyoknál széles körben alkalmaznak. A meteorológiai adatokat a helyszínen található meteorológiai állomás biztosította. Az alkalmazott kadmium koncentráció 10-5 M [Cd(NO 3) 2 4H 2O] volt, melyet hetente juttattunk ki a vizsgált területre egy motoros porozó (SP 415) segítségével. A sugárzási jellemzők közül az albedó meghatározásához CMA-11 típusú piranométert alkalmaztunk (Kipp & Zonen, Vaisala), a levélfelület-index (LAI) meghatározásához pedig automatikus planimétert (LI 3000A) használtunk. A vizsgálatok két vízellátási szinten történtek, evapotranszspirométerekben (ET-kádak), ahol ad libitum vízellátás volt biztosított a növények számára, valamint öntözetlen parcellákon. A parcellákon tenyészidőszak elején kijelöltünk 5-5 növényt, az ET-kádakban pedig 4-4 növényt és az egész vizsgálati időszak alatt ezeket a növényeket mértük.. A tenyészidőszak végén statisztikailag elemeztük a kapott eredményeket. Az időjárás tekintetében a kutatás során egy humid és két arid év adatait hasonlítottuk össze. Az időjárás nagyban befolyásolta a Cd hatásait. A vizsgálatok során külön vettük figyelembe a kiegészítő vízellátást, mely minden évben pozitív hatást fejtett ki, és a Cd hatását a kukorica növényekre. Mindkét paraméter jelentősen befolyásolta a növény teljes szárazanyag 407

2 produkcióját (TDM) és efficienciáját [%], mely egy százalékban kifejezett érték és azt mutatja meg, hogy a növény a fénysugárzásból mennyit képes hasznosítani a fotoszintetikus folyamatai során a szervesanyagának felépítésére. Kulcsszavak: kadmium, albedó, produkció, efficiencia, kukorica Bevezetés A nehézfémek által okozott szennyezések egyre nagyobb problémát jelentenek a mezőgazdasági területekre nézve. Antropogén forrásaik származhatnak az iparból, a bányászatból, kohászatból, illetve a nem megfelelő hulladék ártalmatlanítási módszerek alkalmazásából és a helytelen mezőgazdasági művelésből (Herawati és mtsai., 2000). Kutatásunk során az egyik legfontosabb nehézfémmel, a kadmiummal (Cd) foglalkoztunk. A világon számos helyen fordulnak elő Cd-mal szennyezett területek, így például Indiában, Kínában, Indonéziában (Herawati és mtsai., 2000), Görögországban (Zanthopolouse és mtsai., 1999) és Ausztráliában (Smith, 1996) egyaránt. Célunk volt a gépjárművek működéséből származó légköri eredetű Cd szennyezés vizsgálata. Választásunkat és kutatásunk fontosságát támasztotta alá, hogy Magyarországon számos közút húzódik mezőgazdasági terület mentén, és a gépjárművekből eredő Cd hatásait szabadföldi körülmények között vizsgálva, közelebbi képet kaphatunk a növényekre gyakorolt káros hatásairól, illetve élelmiszerbiztonsági szempontból is fontos. Közlekedés eredetű szennyezéssel már számos irodalom foglalkozott (McBrige, 2003; Entezari és mtsai., 2006), leginkább a dízelüzemű gépjárművek bocsátanak ki Cd részecskéket a légkörbe, melyek aeroszolokat képezve nagy távolságokra jutnak el, majd a növények felületére kiülepednek és kifejtik káros hatásaikat (Nagajyoti és mtsai., 2010). Már kis mennyiségben is toxikusak lehetnek a növényekre nézve (Lenntech Water Treatment and Air Purification, 2004). A növények szervezetében képes felhalmozódni a Cd és számos élettani folyamatra hatással van, mint a fotoszintézisre, a légzésre és nitrogén-anyagcserére, ami gyenge növekedést és kevés biomasszát eredményez (Carpena és mtsai., 2003). A talajból történő Cd-felvételt és akkumulációját számos irodalmi forrás támasztja alá (Wójcik és Tukiendorf, 2005; Carpena és mtsai., 2003). A növények gyökereikben halmozzák fel a nehézfémeket, itt magasabb a nehézfém koncentráció, mint a hajtásokban, mivel ez az első szervük, amely kapcsolatba lép velük (Wang és mtsai., 2007; Liu és mtsai., 2008). A gyökerek képesek egyfajta gátat is képezni a toxikus fémek tovább szállítására a növények hajtásaiba és leveleikbe (Pal és mtsai., 2005). 408

3 A kutatásunk egy hosszabb időszakot átölelő, szabadföldi körülmények között végzett kísérlet volt, így jobban közelítve a tényleges szennyezést a laboratóriumi kísérletekkel szemben. A légköri eredet vizsgálata szintén kiegészítést nyújt az eddig jórészt talajból történő Cd felvételének irodalmi adataihoz. Anyag és módszer A kísérlet helyszíne Keszthelyen a Pannon Egyetem Georgikon Karának (PE GK) Agrometeorológiai Kutatóállomás volt, ahol egymást követő három év tenyészidőszakában (2010, 2011, 2012) vizsgáltuk a Cd szennyezés káros hatásait kukorica növényen. A Kutatóállomás területén található egy QLC 50 típusú automata klímaállomás, melynek fenntartásáért az Országos Meteorológiai Szolgálat és a PE GK Meteorológia és Vízgazdálkodás Tanszék munkatársai felelnek (Kocsis és Anda, 2006). Ramann típusú barna erdőtalaj az uralkodó talajtípus a területen. Szántóföldi vízkapacitása 150 mm m -1, és az átlagos sűrűsége 1,46 Mg m -3 a felső 1 m-es rétegben. Minden tavasszal, közvetlenül a vetés előtt juttattuk ki a megfelelő tápanyagokat (180, 80 és 120 kg ha -1, N, P és K) a vizsgált területre. A gyomirtást és növényvédelmet (agronómiai eljárások) az egyetem javaslatai szerint végeztük el. Tesztnövényünk egy rövid tenyészidejű svájci hibrid csemegekukorica volt (FAO 340) tő ha -1 volt az alkalmazott tőszám, mely a magyar éghajlati viszonyok mellett széles körben elterjedt. Vizsgálatainkat különböző vízellátás mellett tettük, öntözetlen parcellákon és evapotranszspirométerekben (ET-kád). Az öntözetlen parcellákon az időjárási viszonyoknak megfelelő mennyiségű vizet kapott a kukorica csapadék formájában. Az evapotranszspirométerekben ad libitum vízellátás volt biztosított az állomány részére (Anda és Soós, 2012). Az ET-kádak Thornthwaite-féle kompenzációs evapotranszspirométerek, melyek 4 m 3 -es tenyészedények (2 2 méteres felülettel és 1 méteres mélységgel). Az ET-kádak több célt is szolgáltak. Egyrészt meghosszabbították a vizsgálati időszakot, másrészt össze tudtuk hasonlítani egy száraz évben, hogy lenne-e bármi hatása az öntözésnek. A szennyezéshez alkalmazott Cd dózis hetente 10 5 M (10 µm) [Cd(NO3)2 4H2O] volt. A kijuttatásához motoros porozót (SP 415) használtunk. Ezt az arányt irodalmi adatok alapján (Rüegsegger és Brunold, 1992; Wójcik és Tukiendorf, 2005) azért választottuk, hogy egy közepes légköri eredetű Cd szennyezést szimuláljunk. A parcellák felett elhelyezett CMA-11 típusú piranométert az albedó meghatározásához alkalmaztuk (Kipp & Zonen, Vaisala). A mérőműszert a 0,3 ha területű parcellák közepén 409

4 helyeztük el, mindig legalább 1,5-2 m-re az állomány felett. Logbox SD (Kipp & Zonen, Vaisala) adatgyűjtő segítségével gyűjtöttük be az adatok 20 perces átlagait (a minták 6 másodpercenként voltak rögzítve). A levélfelület-index meghatározásához automatikus planimétert használtunk (LI 3000A). Az ismétlések száma a parcellákon 5, az ET kádakban 4 volt. A tenyészidőszak végén meghatároztuk a növény teljes szárazanyag (TDM) tartalmát. 60 Con tömegállandóságig szárítottuk a növényeket, majd ezt vetettük össze a zöld tömeggel. Az efficiencia meghatározásához, mely megmutatja, hogy a növény a fotoszintetikus folyamatai során hány százalékát hasznosítja a fénysugárzásnak, a következő képletet alkalmaztuk: TDM x ε = 100 [%] (1) G ε: efficiencia, TDM: teljes száraz anyag produkció, 18,18: korrigációs tényező, mely az 1 g szárazanyag előállításához szükséges energiamennyiség (kj), Jones (1983) alapján, G: globál sugárzás (kj). Kezelések hatását az egyutas ANOVA program segítségével határoztuk meg, mely Duncan vagy Games-Howell egyidejű átlagos összehasonlító tesztek kiegészítése. Feltételezésünk alapja az volt, hogy a Levene-teszt alapján a variancia közel azonos, tehát a teszt nem szignifikáns, alapfeltétele az ANOVA program használatához. Az adatok analíziséhez SPSS programcsomagot használtunk (SPSS Statistics 17.0; IBM Corporation, New York, US). Eredmények és következtetések Időjárási viszonyok és hatásai a kukorica fenológiai fázisaira A vizsgált három évben az időjárási viszonyok eltérőek voltak. Az első tenyészidőszakban, 2010-ben a havi középhőmérséklet jelentősen nem tért el a sokéves átlaghoz ( ) képest, viszont a következő két tenyészidőszakban magasabb volt ben 1,2 C-kal, ben 1,6 C-kal (1. táblázat). A csapadékbevétel tekintetében a 2010-es év volt kiemelkedő, hiszen vagy 40%-kal több csapadék hullott a tenyészidőszakban, mint a sokéves átlag. Ezzel ellentétben 2011-ben 44%-kal, 2012-ben pedig 29%-kal kevesebb volt a szezonális 410

5 csapadékösszeg, mint a sokéves átlag. Ezekből következően kutatásunkat egy humid és két arid évben végeztük. 1. táblázat A vizsgált három év ( ) tenyészidőszakának havi középhőmérséklete (ºC) és havi csapadékösszege (mm) a sokéves átlaghoz ( ) képest. Hónap Klíma normál Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szept. Okt. Ta ( C) ,2 18,6 20,5 19,6 15,7 10,4 ( ) P (mm) Ta ( C) P (mm) Ta ( C) 12,6 15,6 20,1 20,5 21,5 18,5 9,6 P (mm) Ta ( C) 11,5 16,1 20,9 22,7 22,5 17,2 10,5 P (mm) Az 1. táblázatból kitűnik, hogy júliusban jelentős eltérés nem mutatkozott sem a léghőmérséklet, sem a csapadékbevétel tekintetében a sokéves átlaghoz képest. Ez jelentős a kukorica növekedése szempontjából, mivel minden évben a címerhányás erre a hónapra esett, mely a legérzékenyebb szakasza a kukoricának, így fejlődésére ez pozitívan hathatott. A Cd a kukorica fenológiai fázisainak hosszát és bekövetkezésének idejét nem befolyásolta ben a leszáradás tovább tartott, mint a másik két évben a bőséges csapadékbevétel miatt, de ez már a teljes érés után volt, így nem változtatta a vizsgálatunkat. A kukorica magassága a kontroll állományhoz képest alacsonyabb (20-30 cm) volt, de ezt csak tendencia jelleggel állapítottuk meg. Korábban is számos kutatás állapította meg a Cd okozta méret csökkenést, de leginkább a talajból történő felvétel esetében (Wang és mtsai. 2007; Chaffai és mtsai. 2006). A kukorica LAI-jának alakulása szignifikánsnak mutatkozott, mind a parcellákon (1. ábra), mind az ET-kádakban (2. ábra) egyaránt. 411

6 1. ábra tenyészidőszakának levélfelület-index változásai a kadmiummal szennyezett parcellán (P Cd) a kontroll parcellához (P C) képest. A parcellákon erősebb volt a különbség a Cd-mal szennyezett és kontroll állomány LAI-ja között, míg a kiegészítő vízellátás pozitív hatása mutatkozott az ET-kádakban. 2. ábra tenyészidőszakának levélfelület-index változásai a kadmiummal szennyezett ETkádakban (ET Cd) a kontroll ET-kádakhoz (ET C) képest. 412

7 2010-ben volt a legjelentősebb az eltérés, mintegy 33,7%-kal (P<0.000) volt kisebb a parcellán és 19,7%-kal (P<0.000) az ET-kádakban a Cd-mal szennyezett kukorica levélfelülete, mint a kontroll kukoricáé. Az arid években a csökkenés mérsékeltebb volt, de még mindig szignifikáns ben a parcellán 10,6%-kal (P>0.01), az ET-kádakban 9,6%-kal (P<0.000), 2012-ben a parcellán 26,9%-kal (P<0.000), az ET-kádakban 10,1%-kal (P<0.008) volt kisebb a szennyezett állomány LAI-ja, mint a kezeletlen állományé. A 2010-es év erősebb csökkenése a bőséges csapadéknak tudható be, mely lemoshatta a növény felületéről a Cd-ot bekerülve a talajba, ahonnan a növény erőteljesebben vehette fel a gyökerein keresztül. Albedó A sugárzási jellemzők közül ez a mutató, amely a legnagyobb állandóságot és jelentős változást mutatta mindhárom évben ben a vegetatív szakaszban tapasztaltunk 4,8%-os (P<0.001) növekedést, mely július 16-ig tartott, majd a generatív szakaszban (augusztus 26-ig) közel azonos volt a Cd-mal szennyezett és kontroll állomány albedója és a hosszú leszáradás idején 6,2%-kos csökkenést tapasztaltunk. A két meleg évben az albedó alakulása nagyobb állandóságot mutatott ben 2,8%-os (P<0.001) növekedést tapasztaltunk a kezelt állományban, mely szinte az egész tenyészidőszak alatt megmaradt. Ebben az évben is volt csökkenés, de a gyorsabb leszáradás miatt csupán egy-két napnak adódott ben volt a kontroll kukoricához képest a legmagasabb értéke a kezelt kukorica albedójának, a növekedés 6%-os (P<0.000) volt. A Cd-mal kezelt kukorica megnövekedett albedója szoros kapcsolatban áll a csökkent LAI-val. A kisebb levélfelült miatt a talajtakarás is kisebb volt. A talaj albedója ebben a térségben meghaladja a növények albedóját. A magasabb albedó miatt kisebb volt a kukorica energia bevétele. Efficiencia Az efficiencia százalékos értéke megadja, hogy az adott növény mennyit hasznosít a beérkező fénysugárzásból a fotoszintetikus folyamatai során a szerves anyagának felépítésére. A kutatásunk során az öntözetlen kontroll kezelésekben az efficiencia éves átlaga 0,92% volt. A Cd szennyezés rontott ezen az értéken, már csak 0,72%-ot hasznosított a növény a beérkező fényből. Az öntözött kontroll állomány efficienciájának éves átlaga 1,16% volt és az öntözött Cd kezelt állományé 1,01%. Az öntözött és öntözetlen állomány közötti különbség árulkodik a kiegészítő vízellátás pozitív hatásáról. Az öntözött kontroll állományban az efficiencia éves átlaga 23%-kal volt magasabb az öntözetlen kontroll állományhoz képest, míg a Cd-mal kezelt öntözött állományé pedig 33,5%-kal volt magasabb, mint az öntözetlen Cd-mal kezelt állományé. A kiegészítő vízellátás hatásait vizsgálva (2. táblázat) kaptuk, hogy mindhárom évben szignifikáns eltérés mutatkozott az öntözés hatására ben a kontroll kezeléseknél az 413

8 öntözött állomány efficiencia értéke 11,5%-kal (P<0.047), 2011-ben 28,0%-kal (P<0.000) és 2012-ben 31,9%-kal (P<0.002) volt magasabb, mint az öntözetlen állomány efficiencia értéke. Az öntözés pozitív hatása a Cd-mal szennyezett állomány esetében is mutatkozott. Itt az öntözött Cd-mal kezelt növény efficiencia értéke 2010-ben 23,8%-kal (P<0.019), 2011-ben és 2012-ben rendre 40,5%-kal (P<0.000) volt magasabb, mint az öntözetlené. Ebből következik, hogy az öntözött állomány jobban hasznosította a beérkező fénysugárzást kezeléstől függetlenül. 2. táblázat A kiegészítő vízellátás (ET) hatása az efficienciára a kontroll (C) és kadmiummal szennyezett (Cd) kezelésekben (parcella P) 2010 Kiegészítő vízellátás hatása az efficienciára ET C P C Szig. ET Cd P Cd Szig. Efficiencia (%) Efficiencia (%) Efficiencia (%) Az öntözésen kívül vizsgáltuk külön a Cd hatását is a fényhasznosítás szempontjából (3. táblázat) ben csak az öntözetlen állományban tapasztaltunk szignifikáns eltérést. Itt 22,0%-kal (P<0.000) volt alacsonyabb a Cd-mal kezelt kukorica efficiencia értéke, mint a kontroll kukoricáé. Az öntözött kukorica esetében is negatív hatása volt a Cd kezelésnek (9,7%), de nem volt szignifikáns a különbség. Ezzel ellentétben a két száraz évben a hatások fokozódtak. Az öntözött állományban 2011-ben a Cd hatására 17,8%-kal (P<0.002), 2012-ben 14,3%-kal (P<0.005) volt alacsonyabb a fényhasznosítása a kukoricának a kontrollhoz képest. Az öntözetlen állományban mértük a legnagyobb eltérést a kontroll és a Cd-mal kezelt kukorica efficiencia értékében ben 30,6%-kal (P<0.000) és 2012-ben 23,1%-kal (P<0.038) volt rosszabb a Cd-os kukorica fényhasznosítása. 414

9 3. táblázat Kadmium szennyezés (Cd) hatása az öntözött (ET) és öntözetlen (P) kukorica efficiencia értékére (kontroll C) 2010 Kadmium szennyezés hatása az efficienciára ET C ET Cd Szig. P C P Cd Szig. Efficiencia (%) Efficiencia (%) Efficiencia (%) TDM A vizsgált három évben a kiegészítő vízellátásnak pozitív hatásait figyeltük meg a teljes szárazanyag produkció tekintetében (2. táblázat) mind a kontroll, mind a Cd-mal kezelt kukorica esetében ben a Cd-mal kezelt állomány esetében nem volt szignifikáns az eltérés az öntözés hatására, bár a kontroll állomány is csak éppen szignifikánsnak mondható. 11,3%-os (P<0.047) volt az öntözetlen kontroll TDM-jének csökkenése az öntözött kontroll állományhoz képest. Ezzel ellentétben a két száraz évben megmutatkozott az öntözés pozitív hatása ben a kontroll állomány esetében az öntözés következtében mintegy 28,6%-kal (P<0.000) megnövekedett a kukorica produkciója és az öntözött Cd-mal kezelt kukoricáé pedig 39,7%-kal (P<0.000) növekedett meg a nem öntözött állományokhoz képest ben szintén szignifikáns növekedést tapasztaltunk az öntözött kontroll (31,1% (P<0.002)) és az öntözött Cd-mal kezelt állomány (40% (P<0.000) TDM-jében a parcellákhoz képest. 4. táblázat A kiegészítő vízellátás (ET) hatása a teljes szárazanyag produkcióra (TDM) az öntözetlen állományhoz (P) képest a kontroll (C) és kadmiummal kezelt (Cd) állományban 2010 Kiegészítő vízellátás hatása a kukorica produkciójára ET C P C Szig. ET Cd P Cd Szig. TDM [kg m -2 ] TDM [kg m -2 ] TDM [kg m -2 ]

10 A Cd hatása a TDM-re szintén jelentős változásokat mutatott (3. táblázat) ben csak a parcellán mutatkozott jelentős eltérés. A Cd hatására 22,4%-kal (P<0.000) csökkent a kukorica produkciója, míg az ET-kádakban csupán 9%-os volt a csökkenés és nem szignifikáns ben és 2012-ben a Cd-mal kezelt kukorica TDM-je mind a parcellán, mind az ET-kádban jelentősen csökkent. A második évben a parcellán 29,5%-os (P<0.000) a harmadik évben 22,2%-os (P<0.038) volt a produkció csökkenés. Az ET-kádakban ez a csökkenés kisebb volt, 2011-ben 18,2%-os (P<0.002) és 2012-ben 14,2%-os (P<0.005), így az öntözés a Cd szennyezésre is pozitív hatást fejt ki. 5. táblázat A kadmium (Cd) szennyezés hatása az ET-kádakban (ET) és a parcellákon (P) 2010 Kadmium szennyezés hatása a kukorica produkciójára ET C ET Cd Szig. P C P Cd Szig. TDM [kg m -2 ] TDM [kg m -2 ] TDM [kg m -2 ] A légkörből történő Cd szennyezés káros hatásai csökkenthetők a kiegészítő vízellátás hatására, mely öntözés formájában jelenthet megoldást. Az arid években különös jelentőséggel bírhat az öntözés a kukorica teljes szárazanyag produkciójára. Összefoglalva elmondható, hogy a Cd szennyezés hatást gyakorolhat a kukorica fénysugárzásának hasznosítására és ronthatja a száraz anyag produkcióját is ben általánosságban minden hatás gyengébben jelentkezett, ennek oka a bőséges csapadék lehetett, de még így is tapasztaltunk pozitív hatását az öntözésnek. A következő két meleg-száraz évben jelentősebbek voltak a hatások, de mérsékelhetők az öntözés hatására. Köszönetnyilvánítás: jelen publikáció a TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KONV és a TÁMOP A/ számú pályázatok anyagi támogatásával készült. 416

11 Felhasznált irodalom 1. Anda, A., Soós, G. (2012) Validation of an automated compensation evapotranspirometer with cadmium polluted maize. Georgikon for Agriculture, 15:(1) Carpena, R.O., Vázquez, S., Esteban, E., Fernández-Pascual, M., de Felipe, M.R., Zornoza, P. (2003) Cadmium-stress in white lupin: effects on nodule stucture and functioning. Plant Physiol. Biochem. 41, Chaffai R., Tekitek A., El-Ferjani E. (2006) A comparative study on the organic acid content and exudation in maize seedlings under conditions of copper and cadmium stress. Asian J. Plant Sci. 5(5): Entezari, M.H., Ghows, N., Chamsaz, M. (2006) Ultrasound facilitates and improves removal of Cd (II) from aqueous solution by the discarted tire rubber. J. Hazard. Mater. B131, Herawati, N., Suzuki, S., Hayashi, K., Rivai, I.F., Koyoma, H. (2000) Cadmium, copper and zinc levels in rice and soil of Japan, Indonesia and China by soil type. Bull Environ Contam Toxicol 64: Jones, H.G. (1983) Plants and Microclimate. Cambridge University Press, Cambridge London-New York-New Rochelle-Melbourne-Sydney: Kocsis, T., Anda, A., (2006) A keszthelyi meteorológiai megfigyelések története. PE GMK, Keszthely 8. Lenntech Water Treatment and Air Purification (2004) Water treatment. Lenntech, Rotterdamseweg, Netherlands 9. Liu, J., Zhou, Q., Sun, T., Ma, L.Q., Wang, S. (2008) Growth responses of three ornamental plants to Cd and Cd-Pb stress and their metal accumulation characteristics. J. Hazard. Mater. 151, McBrige, M.B. (2003) Toxic metals in sewage sludge-amended soils: has promotion of beneficial use discounted the risks? Adv. Environ. Res. 8, Nagajyoti, P.C., Lee, K.D., Sreekanth, T.V.M. (2010) Heavy metals, occurrence and toxicity for plants: a review. Environmental Chemistry Letters. 8: Pal, M., Horvath, E., Janda, T., Paldi, E., Szalai, G. (2005) Cadmium stimulates the accumulation of salicylic acid and its putative precursors in maize (Zea mays) plants. Physiol. Plantarum. 125,

12 13. Rüegsegger, A., Brunold, C. (1992) Effect of cadmium an γ-glutamylcysteine synthesis in maize seedlings. Plant Physiol 99: Smith, S.R. (1996) Agricultural recycling of sewage sludge and the environment. CAB International, Wallingford, UK 15. Wang, M., Zou, J., Duan, X., Jiang, W., Liu, D. (2007) Cadmium accumulation and its effects on metal uptake in maize (Z. mays L.). Bioresour Technol. 98, Wójcik, M., Tukiendorf, A. (2005) Cadmium uptake, localization and detoxification in Zea mays. Biologia Plantarum, 49 (2): Zhanthopolous, N., Antoniou, V., Nikolaidis, E. (1999) Copper, zinc, cadmium and lead in sheep geazing in North Greece. Bull Environ Contam Toxicol 62: