Környezetvédelem NGB_KM002_1. 2. Ökológiai lábnyom. A környezetvédelem történetének áttekintése. Széchenyi István Egyetem

Átírás

1 Környezetvédelem NGB_KM002_1 2. Ökológiai lábnyom. A környezetvédelem történetének áttekintése. 2015/2016. tanév I. félév Bedő Anett egyetemi tanársegéd bedoa@sze.hu SZE MTK BGÉKI Környezetmérnöki Tanszék 1

2 Ökológiai lábnyom Mennyink van, és mire van szükségünk? Minden egyes ember és társadalom elfoglal bizonyos teret bolygónk felszínéből Megtermeli az élete fenntartásához szükséges javakat (élelmiszerek, energia, szórakozás stb.) Feldolgoztatja a természettel a hulladékokat Ennek a térnek a nagysága: ökológiai lábnyom Wiiliam Rees kanadai ökológus professzor és Mathis Wackernagel (1995) Föld biokapacitása: 11,9 milliárd globális ha 7 milliárd ember (1,7 gha/fő); mai átlag: 2,7 gha/fő. Globális földhektár, olyan hektár, amelynek a termelékenysége egyenlő a Föld teljes bioproduktív hektárjának átlagos termelékenységével. Egy kanadai átlagember ennél négyszer több földterületet használ, míg egy átlag indiai ökológiai lábnyoma nem éri el az 1 hektárt 2

3 Ökológiai lábnyom Elemei az a terület, ahol a táplálkozáshoz szükséges gabona megtermelhető az a legelőnagyság, amely a hústermeléshez nélkülözhetetlen a fa-és papírfogyasztásunkat fedező erdőterület a hal, rák és más vízi állatok fogyasztásával arányos tenger a lakáshoz szükséges földterület és az az erdőterület, amely az energiafogyasztás során keletkező széndioxidot megköti Leggyakrabban a táplálék, a lakásviszonyok, a közlekedés, a fogyasztási cikkek és szolgáltatások igénybevételét veszik figyelembe az ökológiai lábnyom kiszámításánál 3

4 Ökológiai lábnyom Ökológiai lábnyom: az a terület, ami károsodás nélkül meg tudja termelni az aktuális életvitelünkhöz szükséges javakat (élelem, energia...). 4

5 Ökológiai lábnyom 5

6 Ökológiai lábnyom

7 Ökológiai lábnyom 7

8 Ökológiai lábnyom Sokféle kategória; különböző számítások a források előállításához szükséges földterület nagysága összehasonlítás Kiszámítható egyes emberekre, csoportokra, régiókra, országokra vagy vállalkozásokra is

9 Néhány nép átlagos lábnyoma Az emberiség lábnyoma: 2,7 ha/fő USA polgár lábnyoma: Arab Emirátusé Afgán polgár Kongói polgáré Magyarok lábnyoma: 9,4 ha/fő 9,5 ha/fő 0,5 ha/fő 0,5 ha/fő 3,5 ha/fő 9

10 Ökológiai lábnyom országonként

11 Ökológiai lábnyom 11

12 Ökológiai lábnyom 12

13 Ökológiai deficit Ökológiai hiány (deficit) 1.Fogyasztás (hova és mennyit utazunk, milyen tágas otthonban élünk és milyen fajta ételt fogyasztunk) 2.Technológia (milyen tisztán és hatékonyan termeljük a javakat és nyújtjuk a szolgáltatásokat ) 3.Népesség (bolygónk lakóinak mennyisége) 4. Minél több ember lesz, annál kevesebb lesz a rendelkezésre álló kapacitás személyenként környezeti adósságot halmoznak fel a jövővel szemben Az ökológiai rendszer egészsége a más életfajták védelme érdekében tett erőfeszítés és az ökoszisztéma ember általi terhelésének csökkentése 13

14 Ökológiai deficit Ha egy ország túllépi ökológiai lehetőségeit a fogyasztás szintje, vagyis a "kiadások" növekszenek adósság után fizetendő kamat a zsugorodó erdők, a biodiverzitás és a halhozamokcsökkenése, az élelmiszerhiány, a kimerített földterületeken tapasztalható termelékenység csökkenése, a légkörben és óceánokban a felhalmozódott széndioxid megterheli a környezetet, tönkreteszi a gazdaságot is globális felmelegedés 14

15 Ökológiai deficit Ha egy ország túllépi ökológiai lehetőségeit Vízhiány, Talajerózió, Elsivatagosodás, A mezőgazdasági termelékenység stagnálása vagy visszaesése, A fajpusztulás, a halászat összeomlása, A talajvízszint csökkenése, A legelők kimerülése és A klímaváltozás 15

16 Az emberiség ökológiai deficit 16

17 Az emberiség ökológiai deficit (Németország) 17

18 Az emberiség ökológiai deficite (Vietnam) 18

19 Ökológiai lábnyom Ha fenntartható módon élnénk és igazságosan lennének elosztva a javak, elvileg minden egyes földlakóra 2,1 hektár, vagyis m 2 jutna (ez a biológiai kapacitás). A Föld lakosságának átlagos ökológiai lábnyoma jelenleg 2,7 hektár, ami azt jelenti, hogy 30 százalékkal nagyobb lábon élünk, mint amennyit a Föld eltartani képes. A Föld országainak 75%-a ökológiai adós, vagyis a nemzeti fogyasztás fölülmúlja az ország biológiai kapacitását. 19

20 Ökológiai lábnyom A bolygó biokapacitásának fele 8 állam (Egyesült Államok, Brazília, Oroszország, Kína, India, Kanada, Argentína és Ausztrália) területén oszlik el. Az ökológiai adósok a világ többi állama, és a jövő nemzedékek biológiai tartalékait használják fel. Bolygónkra a legnagyobb terhet az Egyesült Államok és Kína rója, akik a Föld teljes biológiai kapacitásának 21 százalékát használják. Az Egyesült Államok lakóinak ökológiai lábnyoma fejenként 9,4 hektár, ezzel szemben egy kínai lakosé mindössze 2,1 hektár. Azonban Kína népessége négyszerese az Államokénak, így összességében ugyanolyan jelentős a terhelésük. Ha mindenki úgy élne, mint az Egyesült Államok lakói, akkor csak a Földnél négy és félszer nagyobb planéta tudná az igényeket kielégíteni. 20

21 Ökológiai lábnyom Ökológiai túllövés (~ pénzügyi túlköltekezés) az emberiség túlfogyasztja a Föld természeti erőforrásait felhasználjuk az erőforrásokat, amelyeket a bolygó fenntartható módon képes előállítani adott évben, és így átlépünk a túllövés állapotába már nem csak a természeti tőke hozamait használjuk, hanem azon túl már a tőkéből is költekezünk az emberiség tehát több erőforrást fogyaszt, mint amit a Föld biztosítani képes ez az állapot hosszútávon nem lehet fenntartható (egyszer kifogyunk az erőforrásokból, hacsak nem változtatjuk meg, hogyan, hányan, milyen félét használunk belőlük) szeptember augusztus szeptember augusztus augusztus augusztus augusztus

22 Az emberiség ökológiai lábnyoma (1961) Minél sötétebb zöld egy ország, annál kisebb az ökológiai lábnyoma. A legsötétebb zöld országok: 1,5 x-ese volt (Kanada, Ausztrália, Finnország) volt annak, amit ezek az országok felhasználtak USA: kevesebb, mint 50 százalékkal lépte túl a határ Nem zöld: túllépték biológiai eltartó-képességüket 22

23 Az emberiség ökológiai lábnyoma (2005) Ökológiai fenntarthatóságát túllépi: USA (50-100%-kal); Mexikó, Kína, vagy India ( %-kal); Egyiptom, Spanyolország, Nagy-Britannia vagy Japán. (>150%) Ausztrália és Kanada: még mindig fenntartható (alacsony népességszám 23

24 Saját ökológiai lábnyom Lakhatás a.) Hány fő él a háztartásban? vagy több b.) Mivel fűtik a házat? Földgáz Villamos áram Olaj Megújuló energiaforrás c.) Hány vízcsap van a házban/lakásban? (konyha, fürdő, WC, kert, stb.) kevesebb, mint több, mint 10 d.) Hol él? Lakásban Családi házban 24

25 Saját ökológiai lábnyom Étkezés a.) Egy héten hányszor eszeik húst vagy halat? nél többször b.) Egy héten hányszor eszik otthon készített ételt? (azt is számítsa ide, amit munkába visz!) 10-nél kevesebbszer nál többször c.) Ha ételt vásárol, igyekszik hazai/helyi terméket venni? Igen Nem Néha Ritkán Nem tudom 25

26 Saját ökológiai lábnyom Közlekedés a.) Ha van saját járműve/vagy amit használnak, az milyen? motorkerékpár kisautó középkategóriás nagy családi autó sportkocsi vagy kisteher teherautó b.) Mivel jár iskolába/munkába? Autóval Tömegközlekedési eszközzel Iskolabusszal/vállalati busszal Gyalog, kerékpárral, görkorival c.) Hetente hányszor használ tömegközlekedési eszközt autó helyett? nél többször 26

27 Saját ökológiai lábnyom Közlekedés d.) Hol volt nyaralni? Nem voltam Belföldön Európában Európán kívül A világ másik végén e.) Évente hányszor kirándul autóval? Egyszer sem nél többször 27

28 Saját ökológiai lábnyom Beszerzés, vásárlás a.) Hány nagyobb háztartási beruházása volt az elmúlt évben? (TV, videó, számítógép, autó, szekrénysor, hűtő, tűzhely, stb.) Egy sem nál több b.) Döntései során választott energiatakarékos berendezést? Igen Nem 28

29 Saját ökológiai lábnyom Hulladék a.) Igyekeznek a háztartásban csökkenteni a keletkező hulladékot? (vásárlás nagy kiszerelésben, szórólapok elutasítása, stb.) Mindig Néha Ritkán Soha b.) Alkalmaznak komposztálást otthon? Igen, mindig Néha Ritkán Soha c.) Újrahasznosítják az újságpapírt, papírdobozt, műanyag és üvegpalackokat vagy bármi más hulladékot? Igen, mindig Néha Ritkán Soha d.) Hetente hány zsák/kuka szemetet termelnek? 0 Fél zsákkal Egy zsákkal Két zsákkal Több, mint két zsákkal 29

30 Lakhatás Saját ökológiai lábnyom a.) Hány fő él a háztartásban? Pontszám vagy több 10 b.) Mivel fűtöd a házad? Földgáz 30 Villamos áram 40 Olaj 50 Megújuló energiaforrás 0 c.) Hány vízcsap van a házban/lakásban? (konyha, fürdő, WC, kert, stb.) kevesebb, mint több, mint d.) Hol élsz? Lakásban 20 Családi házban 40 30

31 Saját ökológiai lábnyom Étkezés a.) Egy héten hányszor eszeik húst vagy halat? nél többször 50 b.) Egy héten hányszor eszik otthon készített ételt? (azt is számítsa ide, amit munkába visz!) 10-nél kevesebbszer nál többször 10 c.) Ha ételt vásárol, igyekszik hazai/helyi terméket venni? Igen 25 Nem 125 Néha 50 Ritkán 100 Nem tudom 75 31

32 Saját ökológiai lábnyom Közlekedés a.) Ha van saját járműve/vagy amit használnak, az milyen? motorkerékpár 15 kisautó 35 középkategóriás 60 nagy családi autó 75 sportkocsi vagy kisteher 100 teherautó 130 b.) Mivel jár iskolába/munkába? Autóval 50 Tömegközlekedési eszközzel 25 Iskolabusszal/vállalati busszal 20 Gyalog, kerékpárral, görkorival 0 c.) Hetente hányszor használ tömegközlekedési eszközt autó helyett? nél többször 10 32

33 Saját ökológiai lábnyom Közlekedés d.) Hol volt nyaralni? Nem voltam 0 Belföldön 10 Európában 30 Európán kívül 40 A világ másik végén 70 e.) Évente hányszor kirándul autóval? Egyszer sem nél többször 40 33

34 Saját ökológiai lábnyom Beszerzés, vásárlás a.) Hány nagyobb háztartási beruházása volt az elmúlt évben? (TV, videó, számítógép, autó, szekrénysor, hűtő, tűzhely, stb.) Egy sem nál több 45 b.) Döntései során választott energiatakarékos berendezést? Igen 0 Nem 25 34

35 Saját ökológiai lábnyom Hulladék a.) Igyekeznek a háztartásban csökkenteni a keletkező hulladékot? (vásárlás nagy kiszerelésben, szórólapok elutasítása, stb.) Mindig 0 Néha 10 Ritkán 20 Soha 30 b.) Alkalmaznak komposztálást otthon? Igen, mindig 0 Néha 10 Ritkán 15 Soha 20 c.) Újrahasznosítják az újságpapírt, papírdobozt, műanyag és üvegpalackokat vagy bármi más hulladékot? Igen, mindig 0 Néha 10 Ritkán 15 Soha 20 d.) Hetente hány zsák/kuka szemetet termelnek? 0 0 Fél zsákkal 5 Egy zsákkal 10 Két zsákkal 20 Több, mint két zsákkal 30 35

36 Saját ökológiai lábnyom Értékelés I. Kevesebb, mint 150 pont kisebb, mint 4 hektár II hektár III ,8 hektár IV ,8-10 hektár V. Több, mint 750 nagyobb, mint 10 hektár 36

37 Saját ökológiai lábnyom 37

38 A környezetvédelem nemzetközi áttekintése ig Az első korszak előtt A környezetvédelem első korszaka A tudományos ismeretek fejlődése A környezetvédelem második korszaka Az új technológiák alkalmazása és hatásuk megértése A környezetvédelem harmadik korszaka Politikai és társadalmi tudatosság vonatkozásában bekövetkezett változások A környezetvédelem negyedik korszaka A nemzetközi jogrendben és az intézményrendszerben bekövetkezett strukturális változások 38

39 Az első korszak előtt 1900-ig Hordákban élő, gyűjtögető életmódot folytató ember eseti sérüléseket okozott Növénytermesztés szántóföldi művelésre történő áttérése mezőgazdasági forradalom Helyi és regionális szintű változások, de nem globális Ókor öntözés és eke vízellátás, szennyvízelvezetés, - kezelés szemétkezelés, higiéniai kérdések (Róma Cloaca Maxima az első zárt szennyvízcsatorna) Középkorban az alacsony higiéniai színvonal, fertőzött víz, járványok jellemezték. Erdőirtás, mocsarak lecsapolása sz.: folyóvizek energiájának hasznosítása sz.: szélmalmok elterjedése Új energiaforrás: faszén (kőszénfejtés, Anglia) 39

40 Az első korszak előtt 1900-ig Kőszén elégetésekor kén-dioxid keletkezik, a levegő páratartalmával savat alkot savas esők kialakulása 1500-as évek I. Edward angol király betiltotta Londonban a kőszén égetését Zsigmond király erdőtörvénye; Népességnövekedés, termelés, fogyasztás, természetpusztítás Ércbányászat, fémkohászat, közlekedés Vaskor: réz, bronz majd acél Gépesített gyári nagyipar ipar forradalom Nagyarányú tőkefelhalmozás, fejlett kereskedelem és hitelrendszer, felgyorsult urbanizáció, új iparágak Gőzgép (James Watt, 1765) Gőzhajó (Robert Fulton, 1807) Gőzmozdony (George Stephenson, 1825) 40

41 Az első korszak előtt 1900-ig Ennek eredményeként: a városok levegőjét kéntartalmú füst és por szennyezte, csökkent a napfényes órák száma (szmog), a káros egészségügyi következmények miatt megjelent az angolkór, és hatalmas mennyiségű ipari és kommunális szennyvíz került a városokon átfolyó folyókba Emberiség lélekszáma 1850: kb. 1 milliárd, 19. sz. vége: 1,5 milliárd (20. sz. vége: 6 milliárd) A születéskor várható élettartam javult Himlőoltás felfedezése, higiénés feltételek, táplálkozás és élelmezés javulása Szabályok az emberi egészséget, komfortérzetet és nem környezetvédelemét szolgálták 1870-ben végezték az első levegőszennyezettségi vizsgálatokat, míg Walesben az átlagéletkor 43 év volt, a városokban csupán 28 év! 41

42 A környezetvédelem első korszaka Kétoldalú halászati megállapodások, vadvilág védelmét célzó kezdeményezések madarak, fókák, tengeri élőlények túlvadászat, túlhalászat megelőzése Yellowstone Nemzeti Park Az első nemzetközi összefogások a természetvédelem terén Magyar erdőtörvény 1902: Párizsi Egyezmény (Mezőgazdaság számára hasznos madarak védelme) Nemzetközi Madárvédelmi Bizottság, London Nemzetközi Természetvédelmi Hivatal, Brüsszel 42

43 A környezetvédelem második korszaka II. vh. után az olaj olcsó és bőséges energiaforrás Hihetetlen gyors iparfejlesztés A környezeti károk globálissá váltak Levegő, vizek mindenütt elszennyeződtek Egészségkárosodás, új betegségek megjelenése 1950-es évek: új termelési irányzatok (modern gépek, vegyszerek, műanyagok) Közlekedés (légi)- rohamos fejlődés A természeti erőforrások fogynak. A növekvő ipari termelés fokozódó nyersanyagszükséglete növeli a környezetvédelmi gondokat. 43

44 A környezetvédelem második korszaka ENSZ Célja a béke és a biztonság megőrzése, a szabadságjogok tiszteletben tartása, a nemzetek közötti együttműködés elősegítése (világbéke) FAO, Róma (Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezet) Célja a tagállamok táplálkozási és életszínvonalának emelése UNESCO (Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezet) Célja az írástudatlanság elleni küzdelem, az alapfokú oktatás általánossá tétele, a kiskorúak jogvédelme, az emberiség kulturális örökségének megőrzése, valamint a természet- és társadalomtudományok fejlődésének nemzetközi előmozdítása 44

45 A környezetvédelem második korszaka IUCN (Nemzetközi Unió a Természet védelméért) célja a természetvédelmi kérdésekben való kutatás, oktatás és ismeretterjesztés 1960-as évek Nemzetközi Biológiai Program (IBP) Célja a Föld élővilágának leltárba vétele Ember és Bioszféra (MAB) Az emberi tevékenység hatása a legelőterületekre; a tavak, mocsarak, folyóvizek, torkolatok természeti értékeire; a hegyi és tundra ökoszisztémákra, A környezet minőségének értékelése DDT, HCH klórozott szénhidrogének A környezetvédelem bel-, majd külpolitikai kérdéssé vált 45

46 A környezetvédelem második korszaka Természetvédelmi Világalap (WWF) fő cél: élővilág sokféleségének védelme, természeti erőforrások megőrzése, környezeti szennyezések megszűntetése Rachel Carson: Néma tavasz (Silent Spring) Vegyszerhasználat veszélyei Nem tudományos mű, de tudományos alaposságú ökológai krimi Red Data Book (Vörös Könyv) kipusztult vagy veszélyeztetett növény- és állatfajok Római Klub 10 ország 30 tudósa (jelenleg 25 ország 70 tudósa) Szigorúan zárt körű tagsággal A világ elé tárja az emberiséget fenyegető veszélyeket (globális gondok) Globális nézőpont, holisztikus szemlélet, hosszú távú megoldások 46

47 A környezetvédelem második korszaka április 22. Föld napja USA 20 millió ember Greenpeace Vizes élőhelyek védelméről szóló egyezmény, Ramsar Vizes területek visszaszorítása, pusztítása ellen, vízimadarak háborítatlanságának biztosítása Hazánkban 23 terület áll védelem alatt 47

48 Ramsari-terület - Magyarország Balaton Kardoskúti Fehér-tó Baradla Kis-Balaton Béda-Karapancsa Mártély Tájvédelmi Körzet Biharugrai halastavak Ócsai Tájvédelmi Körzet Bodrogzug Pacsmagi Természetvédelmi Terület Dinnyési-fertő Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet Felső Kiskunsági tavak Szaporcai Ó-Dráva meder Hortobágyi Nemzeti Park Gemenc Tatai Öreg-tó Fertő-tó Velencei-tó Ipoly-völgy Izsáki Kolon-tó Rétszilasi tavak Természetvédelmi Terület 48

49 A környezetvédelem második korszaka Daniella Meadows: A növekedés határai (világmodell) Római Klub első jelentése Matematikai modell az közti időszakra, öt változóra: népességnövekedés, energia-és nyersanyagkészletek felhasználása (fogyása), a környezetszennyezés, az ipari termelés és az élelmiszertermelés A trendeket extrapolálták 2100-ig (feltételezve, hogy azok töretlenül folytatódnak) A számítógép által produkált eredmény: ha nem avatkozunk be, és az exponenciális növekedés tovább folytatódik, akkor a XXI. század közepén az emberi civilizáció összeomlik. 49

50 A környezetvédelem második korszaka Daniella Meadows(1972): A növekedés határai Fázisok kimerülnek az energia-és nyersanyagkészletek, lecsökken mind az ipari, mind a mezőgazdasági termelés a népességnövekedés viszont tovább tart elviselhetetlen lesz a környezetszennyezés, a termőföldek elfogynak és elszennyeződnek 2050 körül a populáció is összeomlik Megoldási javaslat A zéró növekedés modellje A születések és halálozások számát egyensúlyba kell hozni Az ipari termelés 1990-ig növekedhet a világon, egy főre vetítve elérheti az 1970-es szint háromszorosát, de ezután le kell állni (világátlagban). 50

51 A környezetvédelem második korszaka ENSZ Konferencia az Emberi Környezetről, Stockholm Diplomáciai bonyodalmak miatt a szocialista országok nem vettek részt, ennek ellenére a tevékenysége sikeresnek ítélhető meg. A Konferencia kimondta, hogy egy államon belüli tevékenység nem állhat ellentétben más állam vagy annak lakosainak érdekével A környezetszennyezés nem ismeri az országhatárokat, így ezek többé nem lehetnek a belpolitika ügyei. A konferencia kiemelkedő értéke, hogy kimondta a globális felelősséget és hozzárendelte a megvalósítás eszközeit is, a jogi, gazdasági javaslatok mellett külön akcióprogramot fogalmazott meg a környezetvédelem pedagógiai, tájékoztatási, szociális és kulturális problémái számára csak egy Földünk van gondolat, békés körülmények között is kialakulhat veszélyhelyzet Politikai és társadalmi tudatosságban bekövetkezett változás 51

52 A környezetvédelem harmadik korszaka Párizsi Világörökség-védelmi Egyezmény Magyarország 1985-ben csatlakozott a Világörökség Egyezményhez Budapest Duna-parti látképe, a Budai Várnegyed, az Andrássy út és történelmi környezete Hollókő ófalu és táji környezete Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai Az Ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és közvetlen természeti környezete Hortobágyi Nemzeti Park - a Puszta Pécsi ókeresztény sírkamrák Fertő / Neusiedlersee kultúrtáj A tokaji történelmi borvidék 52

53 A környezetvédelem harmadik korszaka Washingtoni CITES Egyezmény A veszélyeztetett vadon élő növény- és állatfajok nemzetközi kereskedelméről első környezetvédelmi törvény Mo-on Bonni Egyezmény A vándorló vadon élő fajok és vonulási helyük védelméről Berni Egyezmény Az európai vadon élő növények, állatok és természetes élőhelyeik védelméről Montevideo Program Szárazföldi eredetű tengerszennyezés, a sztratoszférikus ózonréteg védelme és a veszélyes vegyi anyagok szállítása, kezelése Nemzetközi környezetvédelmi jog fejlesztése (oktatás, kutatás) 53

54 A harmadik korszak súlyos környezeti katasztrófái 20. század: vegyipar százada műtrágyák, növényvédő szerek, gyógyszerek, műanyagok a gazdaság (és az emberiség) igényeit elégítette ki július: Seveso (Észak-Olaszország) Vegyi gyártelep, növényvédő szer, rovarirtó Az egyik reaktor túlhevült,felrobbant, emberi mulasztás miatt következett be Dioxin-felhő szintetikus vegyi anyag A baleset után egy héttel közölték ezt a néppel Kb legelő állatot, egész kukorica mezőket pusztított el Spóroltak a biztonságon A környéken 30cm mélyen kellett eltávolítani- és 1000 o C-on kiégetni a talajt Vetélés, bőrprobléma, születési rendellenességek Seveso I., Seveso II. irányelvek kidolgozása 54

55 A harmadik korszak súlyos környezeti katasztrófái 55

56 A harmadik korszak súlyos környezeti katasztrófái Sandoz (Svájc) Sandos gyár üzemének balesete hosszú időre beszennyezte a Rajnát.-metil izicianát Bhopal (India) Vegyipar Hirosimája Növényvédőszer-gyárból kiszabadult 40 tonna metilizocianát gáz 3 ezer ember azonnali halálát okozta, > 200ezer ember súlyosan megbetegedett (kár: >3.300 billió $) A metil-izocianid hatása: szemfájás, könnyezés, légzési nehézségek, majd vakság és végül halál A vegyszer hatása még ma is erősen érezhető a környéken A vegyiparban nincsen helye rögtönzésnek, túlzott takarékoskodásnak Seveso II. irányelv: a fentiekhez hasonló balesetek elkerülését tűzte ki célul Új társadalmi kultúrát kell teremteni Állampolgárok bevonása, önkormányzatok felelőssége 56

57 A harmadik korszak súlyos környezeti katasztrófái április 26. Csernobili katasztrófa Uránium, plútónium, jód-131, cézium-137 A baleset 3,7 millió ember életkörülményeit érintette A szennyezettség kb. 30 ezer km 2 -en JELENLEG is magas 3 napon át eltitkolták a balesetet A mentést végző embereket nem tájékoztatták a sugárzásról és annak kockázatáról! Több 10 ezer ember maradandó betegség (testi mutáció, rák) Sugármérgezés a környező területen Jóvátehetetlen károkat okoztak a környezetben 57

58 A harmadik korszak fontos katasztrófái 58

59 A harmadik korszak súlyos környezeti katasztrófái Exxon Valdez tonnás hajó megfeneklett jéghegydetektor nélkül mentek 42 millió liter olaj került a környezetbe Emberi mulasztás volt az ok: Látták a zátonyt, de éppen őrségváltás volt, így az új legénység mit sem tudott arról, hogy meg kellene változtatni az útirányt Parancsnok alkoholt fogyasztott 1300 km 2 szennyeződött be (part, tenger) az olajfolt terjedésének megakadályozására kidolgozott módszereik kudarcot vallottak környezetszennyezés miatt halászok és halkereskedők maradtak megélhetés nélkül, a turizmusban több mint húszezren vesztették el 59

60 A harmadik korszak súlyos környezeti katasztrófái 60

61 A harmadik korszak fontos eseményei Genfi Egyezmény A nagy távolságokra jutó, országhatárokon átterjedő szennyezésekről - SO Genfi Jegyzőkönyv Célja a levegőszennyező-anyagok nagy távolságra eljutásának megfigyelésére és értékelésére kidolgozott európai együttműködési program finanszírozása Helsinki Jegyzőkönyv Célja a kénkibocsátások és azok országhatárokon való átáramlásának legalább 30 %-kal történő csökkentésehazánkban teljesült Szófiai Jegyzőkönyv Célja a nitrogén-vegyületek által okozott káros hatások csökkentése hazánkban teljesült Genfi Jegyzőkönyv Az illékony szerves vegyületek légköri kibocsátásáról és csökkentéséről szól Oslói Jegyzőkönyv A kén kibocsátásának további csökkentéséről szól 61

62 A harmadik korszak fontos eseményei Aarhusi Jegyzőkönyv a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyezőanyagok (POP) légköri kibocsátásának csökkentéséről Növényvédőszerek (DDT) Ipari vegyi anyagok (PCB) Melléktermékek (PAH) Aarhusi Jegyzőkönyv A toxikus nehézfémek légköri kibocsátásának csökkentéséről Cd, Pb, Hg Göteborgi Jegyzőkönyv A savasodás, az eutrofizáció és a talaj közeli ólom csökkentéséről szól No x - csökkentés Bécsi Jegyzőkönyv Az ózonréteg védelmét írja elő Bázeli Egyezmény A veszélyes hulladék országhatárokon túlra szállításának és elhelyezésének ellenőrzéséről Környezet és Fejlődés Világbizottság Vezetője: Gro Harlem Brundtland norvég miniszterelnök asszony Jelentése: Közös Jövőnk 62

63 A harmadik korszak fontos eseményei Közös Jövőnk A népesedés, a környezetvédelem és a fenntartható fejlődés perspektívái Energia és környezetvédelem Ipari környezetvédelem és fejlődés Élelmiszer-biztonság Emberi települések Nemzetközi gazdasági kapcsolatok A környezetgazdálkodást támogató döntési rendszerek Nemzetközi együttműködés A fenntartható fejlődés fogalma a fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket A környezet-gazdaság-társadalom egymással összefügg Oktatás, nevelés hiányzik - kritika 63

64 A környezetvédelem negyedik korszaka Helsinki Egyezmény Témája a határokat átlépő vízfolyások és a nemzetközi tavak védelme és használata Magyarország felszíni vizeinek 96 %-a külföldről érkezik Környezet és fejlődés Világkonferencia, Rio de Janeiro Riói Nyilatkozat a Környezetről és Fejlődésről 27 alapelvet tartalmaz Föld Charta dokumentum Éghajlat-változási Keretegyezmény üvegházhatású gázok csökkentése Egyezmény a Biológiai sokféleségről Az erdők védelméről szóló egyezmény Feladatok a 21. századra (Agenda 21) cselekvési program a fenntartható fejlődés eszméjét mindenki elfogadta fejlett és fejlődő országok ellentmondásainak feloldását várták tőle jelentős környezetpolitikai siker, kevés kézzel fogható eredménnyel 64

65 A környezetvédelem negyedik korszaka Kiotói egyezmény Fejlett országok vállalták: es időszakra 5,2 százalékkal az 1990-es szint alá szorítják vissza az üvegházhatású gázok kibocsátást (országonként eltérő lehet) Mo. 8% A megállapodás életbe lépésének feltétele, hogy azt legalább 55 olyan ország ratifikálja, amelyek együttesen a fejlett országok évi kibocsátásának minimum 55 százalékát adják február 16-án lépett hatályba decemberéig 169 állam csatlakozott az egyezményhez, amelyek összességében a világ széndioxid-kibocsátásának 61.6 százalékáért felelősek. A viszonylag alacsony arány: Egyesült Államok, Ausztrália nem csatlakozott. 65

66 A környezetvédelem negyedik korszaka ig zöld: aláírta, ratifikálta; sárga: aláírta, ratifikálás függőben; piros: aláírta, ratifikálást visszautasította; szürke: nem írta alá 66

67 A környezetvédelem negyedik korszaka Firenzei Egyezmény Témája az Európai Táj védelme szeptember: Johannesburgi Konferencia Fenntartható Fejlődés Világtalálkozó Agenda 21 megvalósításának értékelése Erős globalizáció- és amerika ellenes hangulat Egészséges ivóvízhez jutás Energia megújuló Halászat szaporítani a kipusztulással fenyegetett fajokat Segélyek fejlődő országoknak Biológiai sokféleség megörzése Koppenhágai klímacsúcs A kiotói jegyzőkönyvet tárgyalták újra a jövő szempontjából egyértelműen kudarcot vallott 67

68 A környezetvédelem előtörténete 68

69 Jeles napok Február 2. A Vizes Élőhelyek Világnapja Március 6. Nemzetközi Energiatakarékossági Világnap Március 22. A Víz Világnapja Április 22. A Föld Napja Április 24. A Kísérleti Állatok Védelmének Világnapja Május 10. Madarak ás Fák Napja Június 5. Környezetvédelmi Világnap Június 8. A Óceánok Világnapja Június 17. Világnap az elsivatagosodás és az Aszály Ellen Június 21. A Nap Napja Július 11. Népesedés Világnapja Szeptember 16. Az Ózon Világnapja Szeptember 23. Takarítási Világnap Szeptember 26. A Tiszta hegyek Napja Október 4. Állatok Világnapja Október 8. A Természeti Katasztrófák Elleni Védekezés Világnapja Október 21. Földünkért Világnap November 27. Ne vásárolj semmit! Nap December 29. A Biodiverzitás Védelmének Világnapja 69

70 Köszönöm a figyelmet! 70