Környezetvédelem NGB_KM002_1
|
|
- Mariska Pintér
- 5 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Környezetvédelem NGB_KM002_1 2. Az ökológiai lábnyom, a környezetvédelem történetének áttekintése. 2018/2019. tanév I. félév Győrfi András phd hallgató gyorfia@sze.hu SZE AHJK - Környezetmérnöki Tanszék
2 Előadás tartalma Ökológiai lábnyom Ökológiai deficit Saját ökológiai lábnyom Környezetvédelem története Első korszak előtt Első korszak Második korszak Harmadik korszak (katasztrófák) Negyedik korszak
3 Ökológiai lábnyom Ökológiai lábnyom: az a terület, ami károsodás nélkül meg tudja termelni az aktuális életvitelünkhöz szükséges javakat (élelem, energia...). Mennyink van, és mire van szükségünk? Minden egyes ember és társadalom elfoglal bizonyos teret bolygónk felszínéből Megtermeli az élete fenntartásához szükséges javakat (élelmiszerek, energia, szórakozás stb.) Feldolgoztatja a természettel a hulladékokat
4 Ökológiai lábnyom Wiiliam Rees kanadai ökológus professzor és Mathis Wackernagel (1995). Föld biokapacitása: 12,6 milliárd globális ha 7,4 milliárd ember (1,7 gha/fő); mai átlag: 2,7 gha/fő. Globális földhektár, olyan hektár, amelynek a termelékenysége egyenlő a Föld teljes bioproduktív hektárjának átlagos. termelékenységével. Egy kanadai átlagember ennél négyszer több földterületet használ, míg egy átlag indiai ökológiai lábnyoma nem éri el az 1 hektárt.
5 Ökológiai lábnyom Elemei Leggyakrabban az a terület, ahol a táplálkozáshoz szükséges gabona megtermelhető az a legelőnagyság, amely a hústermeléshez nélkülözhetetlen a fa-és papírfogyasztásunkat fedező erdőterület a hal, rák és más vízi állatok fogyasztásával arányos tenger a lakáshoz szükséges földterület és az az erdőterület, amely az energiafogyasztás során keletkező szén-dioxidot megköti a táplálék, a lakásviszonyok, a közlekedés, a fogyasztási cikkek és szolgáltatások igénybevételét veszik figyelembe az ökológiai lábnyom kiszámításánál
6 Ökológiai lábnyom
7 Ökológiai lábnyom
8 Ökológiai lábnyom
9 Ökológiai lábnyom Sokféle kategória; különböző számítások a források előállításához szükséges földterület nagysága összehasonlítás Kiszámítható egyes emberekre, csoportokra, régiókra, országokra vagy vállalkozásokra is
10 Néhány ország átlagos ökológiai lábnyoma (2010) Az emberiség lábnyoma: Arab Emirátus USA : Oman Németország: Magyarország Afgán: Kongó: 2,7 gha/fő 9,5 gha/fő 8,2 gha/fő 7,5 gha/fő 5,3 gha/fő 2,9 gha/fő 0,8 gha/fő 0,8 gha/fő
11 Néhány ország átlagos ökológiai lábnyoma (2010)
12 Magyarország átlagos ökológiai lábnyoma (2010)
13 Ökológiai deficit Ökológiai hiány (deficit) 1. Fogyasztás (hova és mennyit utazunk, milyen tágasotthonban élünk és milyen fajta ételt fogyasztunk) 2. Technológia -milyen tisztán és hatékonyan termeljük a javakat és nyújtjuk a szolgáltatásokat 3. Népesség (bolygónk lakóinak mennyisége) 4. Minél több ember lesz, annál kevesebb lesz a rendelkezésre álló kapacitás személyenként környezeti adósságot halmoznak fel a jövővel szemben Az ökológiai rendszer egészsége a más életfajták védelme érdekében tett erőfeszítés és az ökoszisztéma ember általi terhelésének csökkentése
14 Ökológiai deficit Ha egy ország túllépi ökológiai lehetőségeit + a fogyasztás szintje, vagyis a "kiadások" növekszenek adósság után fizetendő kamat - a zsugorodó erdők, a biodiverzitás és a halhozamok csökkenése, az élelmiszerhiány, a kimerített földterületeken tapasztalható termelékenység csökkenése, a légkörben és óceánokban a felhalmozódott szén-dioxid megterheli a környezetet, tönkreteszi a gazdaságot is globális felmelegedés
15 Ökológiai deficit Ha egy ország túllépi ökológiai lehetőségeit Vízhiány, Talajerózió, Elsivatagosodás, A mezőgazdasági termelékenység stagnálása vagy visszaesése, A fajpusztulás, a halászat összeomlása, A talajvízszint csökkenése, A legelők kimerülése és A klímaváltozás
16 Az emberiség ökológiai deficit
17 Németország - ökológiai deficit
18 Vietnam - ökológiai deficit
19 Ökológiai lábnyom Ha fenntartható módon élnénk és igazságosan lennének elosztva a javak, elvileg minden egyes földlakóra 2,1 hektár, vagyis m2 jutna (ez a biológiai kapacitás). A Föld lakosságának átlagos ökológiai lábnyoma jelenleg 2,7 hektár, ami azt jelenti, hogy 30 százalékkal nagyobb lábon élünk, mint amennyit a Föld eltartani képes. A Föld országainak 75%-a ökológiai adós, vagyis a nemzeti fogyasztás fölülmúlja az ország biológiai kapacitását.
20 Ökológiai lábnyom A bolygó biokapacitásának fele 8 állam (Egyesült Államok, Brazília, Oroszország, Kína, India, Kanada, Argentína és Ausztrália) területén oszlik el. Az ökológiai adósok a világ többi állama, és a jövő nemzedékek biológiai tartalékait használják fel. Bolygónkra a legnagyobb terhet az Egyesült Államok és Kína rója, akik a Föld teljes biológiai kapacitásának Az Egyesült Államok lakóinak ökológiai lábnyoma fejenként 9,4 hektár, ezzel szemben egy kínai lakosé mindössze 2,1 hektár. Azonban Kína népessége négyszerese az Államokénak, így összességében ugyanolyan jelentős a terhelésük. Ha mindenki úgy élne, mint az Egyesült Államok lakói, akkor csak a Földnél négy és félszer nagyobb planéta tudná az igényeket kielégíteni. Számítsd ki Te mekkora lábon élsz?!
21 Ökológiai lábnyom Ökológiai túllövés (~ pénzügyi túlköltekezés) az emberiség túlfogyasztja a Föld természeti erőforrásait felhasználjuk az erőforrásokat, amelyeket a bolygó fenntartható módon képes előállítani adott évben, és így átlépünk a túllövés állapotába már nem csak a természeti tőke hozamait használjuk, hanem azon túl már a tőkéből is költekezünk az emberiség tehát több erőforrást fogyaszt, mint amit a Föld biztosítani képes ez az állapot hosszútávon nem lehet fenntartható (egyszer kifogyunk az erőforrásokból, hacsak nem változtatjuk meg, hogyan, hányan, milyen félét használunk belőlük) szeptember augusztus szeptember augusztus augusztus augusztus augusztus augusztus 9.
22 A környezetvédelem nemzetközi áttekintése ig Az első korszak előtt A környezetvédelem első korszaka - A tudományos ismeretek fejlődése A környezetvédelem második korszaka - Az új technológiák alkalmazása és hatásuk megértése A környezetvédelem harmadik korszaka - Politikai és társadalmi tudatosság vonatkozásában bekövetkezett változások A környezetvédelem negyedik korszaka - A nemzetközi jogrendben és az intézményrendszerben bekövetkezett strukturális változások
23 Az első korszak előtt ig Kőszén elégetésekor kén-dioxid keletkezik, a levegő páratartalmával savat alkot ^ savas esők kialakulása 1500-as évek - I. Edward angol király betiltotta Londonban a kőszén égetését - Zsigmond király erdőtörvénye; Népességnövekedés, termelés, fogyasztás, természetpusztítás Ércbányászat, fémkohászat, közlekedés - Vaskor: réz, bronz, acél Gépesített gyári nagyipar ^ ipar forradalom - Nagyarányú tőkefelhalmozás, fejlett kereskedelem és hitelrendszer, felgyorsult urbanizáció, új iparágak - Gőzgép (James Watt, 1765) - Gőzhajó (Robert Fulton, 1807) - Gőzmozdony (George Stephenson, 1825)
24 Az első korszak előtt ig Ennek eredményeként: - a városok levegőjét kéntartalmú füst és por szennyezte, - csökkent a napfényes órák száma (szmog), - a káros egészségügyi következmények miatt megjelent az angolkór, és - hatalmas mennyiségű ipari és kommunális szennyvíz került a városokon átfolyó folyókba Emberiség lélekszáma 1850: kb. 1 milliárd, 19. sz. vége: 1,5 milliárd (20. sz. vége: 6 milliárd) A születéskor várható élettartam javult - Himlőoltás felfedezése, higiénés feltételek, táplálkozás és élelmezés javulása Szabályok az emberi egészséget, komfortérzetet és nem környezetvédelemét szolgálták ben végezték az első levegőszennyezettségi vizsgálatokat, míg Walesben az átlagéletkor 43 év volt, a városokban csupán 28 év!
25 A környezetvédelem első korszaka Kétoldalú halászati megállapodások, vadvilág védelmét célzó kezdeményezések - madarak, fókák, tengeri élőlények - túlvadászat, túlhalászat megelőzése Yellowstone Nemzeti Park - Az első nemzetközi összefogások a természetvédelem terén Magyar erdőtörvény 1902: Párizsi Egyezmény (Mezőgazdaság számára hasznos madarak védelme) Nemzetközi Madárvédelmi Bizottság, London Nemzetközi Természetvédelmi Hivatal, Brüsszel
26 A környezetvédelem második korszaka II. vh. után az olaj - olcsó és bőséges energiaforrás - Hihetetlen gyors iparfejlesztés. - A környezeti károk globálissá váltak. - Levegő, vizek mindenütt elszennyeződtek. - Egészségkárosodás, új betegségek megjelenése. - A lakosság nem figyel oda az intő jelekre, sokáig a jólétet kísérő kellemetlenségnek tekintették es évek: új termelési irányzatok (modern gépek, vegyszerek, műanyagok) Közlekedés (légi)- rohamos fejlődés A természeti erőforrások fogynak. A növekvő ipari termelés fokozódó nyersanyag-szükséglete növeli a környezetvédelmi gondokat.
27 A környezetvédelem második korszaka ENSZ (Egyesült Nemzetek Szövetsége) - Célja a béke és a biztonság megőrzése, a szabadságjogok tiszteletben tartása, a nemzetek közötti együttműködés elősegítése (világbéke) FAO, Róma (Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezet) - Célja a tagállamok táplálkozási és életszínvonalának emelése UNESCO (Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezet) - Célja az írástudatlanság elleni küzdelem, az alapfokú oktatás általánossá tétele, a kiskorúak jogvédelme, az emberiség kulturális örökségének megőrzése, valamint a természet- és társadalomtudományok fejlődésének nemzetközi előmozdítása.
28 A környezetvédelem második korszaka IUCN (Nemzetközi Unió a Természet védelméért) - célja a természetvédelmi kérdésekben való kutatás, oktatás és ismeretterjesztés as évek Nemzetközi Biológiai Program (IBP) - célja a Föld élővilágának leltárba vétele. Ember és Bioszféra (MAB) - Az emberi tevékenység hatása a legelőterületekre; a tavak, mocsarak, folyóvizek, torkolatok természeti értékeire; a hegyi és tundra ökoszisztémákra. - A környezet minőségének értékelése. DDT (diklór-difenil-triklóretán), HCH (hexaklór- ciklohexán) - klórozott szénhidrogének A környezetvédelem bel-, majd külpolitikai kérdéssé vált!
29 A környezetvédelem második korszaka Természetvédelmi Világalap (WWF) - fő cél: élővilág sokféleségének védelme, természeti erőforrások megőrzése, környezeti szennyezések megszűntetése Rachel Carson: Néma tavasz (Silent Spring) - Vegyszerhasználat veszélyei - Nem tudományos mű, de tudományos alaposságú ökológai krimi Red Data Book (Vörös Könyv) - kipusztult vagy veszélyeztetett növény- és állatfajok Római Klub - 10 ország 30 tudósa (jelenleg 25 ország 70 tudósa) - Szigorúan zárt körű tagsággal - A világ elé tárja az emberiséget fenyegető veszélyeket (globális gondok) - Globális nézőpont, holisztikus szemlélet, hosszú távú megoldások
30 A környezetvédelem második korszaka április A Föld napja Greenpeace Vizes élőhelyek védelméről szóló egyezmény, Ramsar - Vizes területek visszaszorítása, pusztítása ellen, vízimadarak háborítatlanságának biztosítása - Hazánkban 23 terület áll védelem alatt
31 Ramsari-terület - Magyarország Balaton Baradla Béda-Karapancsa Biharugrai Hortobágyi Nemzeti Park Gemenc Fertő-tó Ipoly-völgy Kardoskúti Fehér-tó Kis-Balaton Mártély Tájvédelmi Körzet Ócsai Tájvédelmi Körzet
32 A környezetvédelem második korszaka Daniella Meadows: A növekedés határai (világmodell) - Római Klub első jelentése - Matematikai modell az közti időszakra, öt változóra: népességnövekedés, energia-és nyersanyagkészletek felhasználása (fogyása), a környezetszennyezés, az ipari termelés és az élelmiszertermelés - A trendeket extrapolálták 2100-ig (feltételezve, hogy azok töretlenül folytatódnak) - A számítógép által produkált eredmény: ha nem avatkozunk be, és az exponenciális növekedés tovább folytatódik, akkor a XXI. század közepén az emberi civilizáció összeomlik.
33 A környezetvédelem második korszaka
34 A környezetvédelem második korszaka Daniella Meadows: A növekedés határai - Fázisok kimerülnek az energia-és nyersanyagkészletek, lecsökken mind az ipari, mind a mezőgazdasági termelés a népességnövekedés viszont tovább tart elviselhetetlen lesz a környezetszennyezés, a termőföldek elfogynak és elszennyeződnek 2050 körül a populáció is összeomlik Megoldási javaslat A zéró növekedés modellje A születések és halálozások számát egyensúlyba kell hozni Az ipari termelés 1990-ig növekedhet a világon, egy főre vetítve elérheti az 1970-es szint háromszorosát, de ezután le kell állni
35 A környezetvédelem második korszaka ENSZ Konferencia az Emberi Környezetről, Stockholm Diplomáciai bonyodalmak miatt a szocialista országok nem vettek részt, ennek ellenére a tevékenysége sikeresnek ítélhető meg. A Konferencia kimondta, hogy...egy államon belüli tevékenység nem állhat ellentétben más állam vagy annak lakosainak érdekével A környezetszennyezés nem ismeri az országhatárokat, így ezek többé nem lehetnek a belpolitika ügyei. A konferencia kiemelkedő értéke, hogy kimondta a globális felelősséget és hozzárendelte a megvalósítás eszközeit is, a jogi, gazdasági javaslatok mellett külön akcióprogramot fogalmazott meg a környezetvédelem pedagógiai, tájékoztatási, szociális és kulturális problémái csak egy Földünk van gondolat, békés körülmények között is kialakulhat veszélyhelyzet Politikai és társadalmi tudatosságban bekövetkezett változás
36 A környezetvédelem harmadik korszaka Párizsi Világörökség-védelmi Egyezmény Magyarország 1985-ben csatlakozott a Világörökség Egyezményhez Budapest Duna-parti látképe, a Budai Várnegyed, az Andrássy út és történelmi környezete Hollókő ófalu és táji környezete Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai Az Ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és közvetlen természeti környezete Hortobágyi Nemzeti Park - a Puszta Pécsi ókeresztény sírkamrák Fertő / Neusiedlersee kultúrtáj A tokaji történelmi borvidék
37 A környezetvédelem harmadik korszaka Washingtoni CITES Egyezmény - A veszélyeztetett vadon élő növény- és állatfajok nemzetközi kereskedelméről első környezetvédelmi törvény Mo-on Bonni Egyezmény - A vándorló vadon élő fajok és vonulási helyük védelméről Berni Egyezmény - Az európai vadon élő növények, állatok és természetes élőhelyeik védelméről Montevideo Program - Szárazföldi eredetű tengerszennyezés, a sztratoszférikus ózonréteg védelme és a veszélyes vegyi anyagok szállítása, kezelése - Nemzetközi környezetvédelmi jog fejlesztése (oktatás, kutatás)
38 A harmadik korszak súlyos környezeti katasztrófái 20. század: vegyipar százada műtrágyák, növényvédő szerek, gyógyszerek, műanyagok a gazdaság (és az emberiség) igényeit elégítette ki július: Seveso (Észak-Olaszország) Vegyi gyártelep, növényvédő szer, rovarirtó Az egyik reaktor túlhevült,felrobbant, emberi mulasztás miatt következett be Dioxin-felhő - szintetikus vegyi anyag A baleset után egy héttel közölték ezt a néppel Kb legelő állatot, egész kukorica mezőket pusztított el Spóroltak a biztonságon A környéken 30cm mélyen kellett eltávolítani- és 1000 celsius fokon kiégetni a talajt Vetélés, bőrprobléma, születési rendellenességek Seveso I., Seveso II. irányelvek kidolgozása
39 A harmadik korszak súlyos környezeti katasztrófái Viktor Yushchenko
40 A harmadik korszak súlyos környezeti katasztrófái Sandoz (Svájc) Sandos gyár üzemének balesete hosszú időre beszennyezte a Rajnát.-metil izicianát Bhopal (India) Vegyipar Hirosimája Növényvédőszer-gyárból kiszabadult 40 tonna metil- izocianát gáz 3 ezer ember azonnali halálát okozta, > 200ezer ember súlyosan megbetegedett (kár: >3.300 billió $) A metil-izocianid hatása: szemfájás, könnyezés, légzési nehézségek, majd vakság és végül halál - A vegyszer hatása még ma is erősen érezhető a környéken A vegyiparban nincsen helye rögtönzésnek, túlzott takarékoskodásnak Seveso II. irányelv: a fentiekhez hasonló balesetek elkerülését tűzte ki célul Új társadalmi kultúrát kell teremteni Állampolgárok bevonása, önkormányzatok felelőssége
41 A harmadik korszak súlyos környezeti katasztrófái április 26. Csernobili katasztrófa Uránium, plútónium, jód-131, cézium-137 A baleset 3,7 millió ember életkörülményeit érintette A szennyezettség kb. 30 ezer km2-en JELENLEG is magas Atomerőmű 4-es reaktorában emberi mulasztás miatt robbanás történt és kigyulladt. A robbanások sorozata, tűz és bekövetkezett a nukleáris olvadás. A tűzoltók, akik a balesetnél dolgoztak, nem tudták a tűz okát, így ők csak öntötték a vizet a reaktor romjaira. Ez rontott a helyzeten és több kisebb robbanás is követte, amely súlyos radioaktív szennyezéssel járt. A mentést végző embereket nem tájékoztatták a sugárzásról és annak kockázatáról! A tragédián súlyosbított a helyi vezetés hozzá nem értése. 3 napon át eltitkolták a balesetet Több 10 ezer ember maradandó betegség (testi mutáció, rák) Sugármérgezés a környező területen Jóvátehetetlen károkat okoztak a környezetben
42 A harmadik korszak súlyos környezeti katasztrófái
43 A harmadik korszak súlyos környezeti katasztrófái Tanker katasztrófák Rövid idő alatt hatalmas mennyiségű szennyeződés kerül a vizekbe. A szétterülő olajréteg a víz és a levegő között záróréteget alkot. Megakadályozva a levegő oxigénjének feloldódását. A víz oldott oxigéntartalma csökken. Megindul az élőlények pusztulása. Az algák, a planktonok és a moszatok egyaránt nagyon kényesek a víz tisztaságára, egyfajta indikátor élőlényeknek is tekinthetők. Az algák, planktonok és moszatok nagymértékű eltűnésével megszakad a tápláléklánc, a negatív folyamatok pedig kritikus hatással lehetnek a halállományra.
44 A harmadik korszak súlyos környezeti katasztrófái Exxon Valdez Alaszka partjainál az Exxon Valdez nevet viselő olajszállító tankhajó megfeneklett. 300 m hosszú, 5 km-re van szüksége, hogy teljesen megálljon. A hajó kapitánya fiatal kora ellenére 10 éves hajózási tapasztalattal bírt. Emberi mulasztás volt az ok: Látták a zátonyt, de éppen őrségváltás volt, így az új legénység mit sem tudott arról, hogy meg kellene változtatni az útirányt Parancsnok alkoholt fogyasztott Jéghegydetektor nélkül mentek. Közel 50 millió liter nyersolaj szivárgott a tengerbe négyzetkilométernyi területet szennyezett el.
45 A harmadik korszak súlyos környezeti katasztrófái
46 A harmadik korszak súlyos környezeti katasztrófái Nehezen megközelíthető helyszínen történt, valamint a zord idő is hátráltatta a beavatkozási munkálatokat. Az illetékesek sem tudtak azonnal döntéseket hozni, hogy milyen módszerrel kezdjenek hozzá a kár elhárításához. Két héttel a katasztrófa bekövetkezése után alig 20%-át tudták megtisztítani a tengernek. A mentésben több mint ember vett részt, a megtisztítási költségek meghaladták a 2 milliárd dollárt is.
47 A harmadik korszak súlyos környezeti katasztrófái
48 A harmadik korszak fontos eseményei Genfi Egyezmény A nagy távolságokra jutó, országhatárokon átterjedő szennyezésekről - S Genfi Jegyzőkönyv Célja a levegőszennyező-anyagok nagy távolságra eljutásának megfigyelésére és értékelésére kidolgozott európai együttműködési program finanszírozása Helsinki Jegyzőkönyv Célja a kénkibocsátások és azok országhatárokon való átáramlásának legalább 30 %-kal történő csökkentésehazánkban teljesült Szófiai Jegyzőkönyv Célja a nitrogén-vegyületek által okozott káros hatások csökkentése - hazánkban teljesült Genfi Jegyzőkönyv Az illékony szerves vegyületek légköri kibocsátásáról és csökkentéséről szól Oslói Jegyzőkönyv A kén kibocsátásának további csökkentéséről szól
49 A harmadik korszak fontos eseményei Aarhusi Jegyzőkönyv - a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyezőanyagok (POP) légköri kibocsátásának csökkentéséről Növényvédőszerek (DDT-diklól-difenil-triklóretán) Ipari vegyi anyagok (PCB-poliklór-bifenilek9 Melléktermékek (PAH-policiklikus aromás vegyületek) Aarhusi Jegyzőkönyv A toxikus nehézfémek légköri kibocsátásának csökkentéséről Cd, Pb, Hg Göteborgi Jegyzőkönyv A savasodás, az eutrofizáció és a talaj közeli ólom csökkentéséről szól Nox - csökkentés Bécsi Jegyzőkönyv Az ózonréteg védelmét írja elő Bázeli Egyezmény A veszélyes hulladék országhatárokon túlra szállításának és elhelyezésének ellenőrzéséről Környezet és Fejlődés Világbizottság Vezetője: Gro Harlem Brundtland norvég miniszterelnök asszony Jelentése: Közös Jövőnk
50 A harmadik korszak fontos eseményei Közös Jövőnk A fenntartható fejlődés fogalma a fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket A Bizottság hangsúlyozza, hogy a fejlődés során meg kell változnia a társadalomnak, a gazdaságnak. A fizikai fenntarthatóság csak akkor biztosítható, ha a politika figyelmet fordít arra, hogy az erőforrásokat helyesen használják, a költségek és juttatások méltányosan legyenek megosztva. A fenntartható fejlődés lényege, hogy a fogyasztás az ökológiai határokon belül maradjon és mindenki számára elérhető legyen. A jelentés kimondja, hogy sokan a világ ökológiai vagyonát túllépve élnek. A korlátozás gondolata először jelenik meg ilyen konkrét formában.
51 A harmadik korszak fontos eseményei A Bizottság megfogalmazza a növekedés minőségének megváltoztatását is, és a földi rendszerre gyakorolt hatásának figyelembevételét. Fenn kell tartani a bioszféra működése szempontjából alapvető ökoszisztémákat és ökológiai folyamatokat, meg kell őrizni a biológiai változatosságot, be kell tartani a fenntartást optimálisan biztosító kitermelés elvét. A fenntarthatóság körvonalazása mellett a Bizottság javaslatokat tesz az intézményi és jogi változásokra, a nemzetközi béke, biztonság megőrzésére és továbbfejlesztésére. Oktatás, nevelés hiányzik - kritika
52 A környezeti alapprobléma és a fenntartható fejlődés
53 A környezetvédelem negyedik korszaka Helsinki Egyezmény Témája a határokat átlépő vízfolyások és a nemzetközi tavak védelme és használata Magyarország felszíni vizeinek 96 %-a külföldről érkezik Környezet és fejlődés Világkonferencia, Rio de Janeiro Riói Nyilatkozat a Környezetről és Fejlődésről - 27 alapelvet tartalmaz Föld Charta dokumentum Éghajlat-változási Keretegyezmény - üvegházhatású gázok csökkentése Egyezmény a Biológiai sokféleségről Az erdők védelméről szóló egyezmény - Feladatok a 21. századra (Agenda 21) - cselekvési program a fenntartható fejlődés eszméjét mindenki elfogadta fejlett és fejlődő országok ellentmondásainak feloldását várták tőle jelentős környezetpolitikai siker, kevés kézzel fogható eredménnyel
54 A környezetvédelem negyedik korszaka Kiotói - egyezmény Fejlett országok vállalták: es időszakra 5,2 százalékkal az 1990-es szint alá szorítják vissza az üvegházhatású gázok kibocsátást (országonként eltérő lehet) Mo. - 8% A megállapodás életbe lépésének feltétele, hogy azt legalább 55 olyan ország ratifikálja, amelyek együttesen a fejlett országok évi kibocsátásának minimum 55 százalékát adják február 16-án lépett hatályba decemberéig 169 állam csatlakozott az egyezményhez, amelyek összességében a világ széndioxid-kibocsátásának 61.6 százalékáért felelősek. A viszonylag alacsony arány: Egyesült Államok, Ausztrália nem csatlakozott.
55 A környezetvédelem negyedik korszaka
56 A környezetvédelem negyedik korszaka Firenzei Egyezmény - Témája az Európai Táj védelme szeptember: Johannesburgi Konferencia - Fenntartható Fejlődés Világtalálkozó - Agenda 21 megvalósításának értékelése - Erős globalizáció- és amerika ellenes hangulat - Egészséges ivóvízhez jutás - Energia - megújuló - Halászat - szaporítani a kipusztulással fenyegetett fajokat - Segélyek - fejlődő országoknak - Biológiai sokféleség megőrzése Koppenhágai klímacsúcs - A kiotói jegyzőkönyvet tárgyalták újra - a jövő szempontjából egyértelműen kudarcot vallott
57 Jeles napok Február 2. A Vizes Élőhelyek Világnapja Március 6. Nemzetközi Energiatakarékossági Világnap Március 22. A Víz Világnapja Április 22. A Föld Napja Április 24. A Kísérleti Állatok Védelmének Világnapja Május 10. Madarak ás Fák Napja Június 5. Környezetvédelmi Világnap Június 8. A Óceánok Világnapja Június 17. Világnap az elsivatagosodás és az Aszály Ellen Június 21. A Nap Napja Július 11. Népesedés Világnapja Szeptember 16. Az Ózon Világnapja Szeptember 23. Takarítási Világnap Szeptember 26. A Tiszta hegyek Napja Október 4. Állatok Világnapja Október 8. A Természeti Katasztrófák Elleni Védekezés Világnapja Október 21. Földünkért Világnap November 27. Ne vásárolj semmit! Nap December 29. A Biodiverzitás Védelmének Világnapja
58 Köszönöm a figyelmet!
Környezetvédelem. 2. A környezetvédelem történetének áttekintése. Globális környezeti problémák. Népesedési problémák. Széchenyi István Egyetem
Környezetvédelem 2. A környezetvédelem történetének áttekintése. Globális környezeti problémák. Népesedési problémák. 2015/2016. tanév I. félév Buruzs Adrienn egyetemi tanársegéd buruzs@sze.hu SZE AHJK
RészletesebbenKörnyezetvédelem AJNB_KMTM Ökológiai lábnyom. A környezetvédelem történetének áttekintése. Széchenyi István Egyetem
Környezetvédelem AJNB_KMTM002 2. Ökológiai lábnyom. A környezetvédelem történetének áttekintése. 2018/2019. tanév I. félév Bedő Anett egyetemi tanársegéd bedoa@sze.hu SZE AHJK Környezetmérnöki Tanszék
RészletesebbenKörnyezetvédelem NGB_KM002_1. 2. Ökológiai lábnyom. A környezetvédelem történetének áttekintése. Széchenyi István Egyetem
Környezetvédelem NGB_KM002_1 2. Ökológiai lábnyom. A környezetvédelem történetének áttekintése. 2015/2016. tanév I. félév Bedő Anett egyetemi tanársegéd bedoa@sze.hu SZE MTK BGÉKI Környezetmérnöki Tanszék
RészletesebbenFENNTARTHATÓSÁG????????????????????????????????
FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyeit arra, hogy
RészletesebbenKÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák.
KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens ENSZ világértekezlet: Stockholmi Környezetvédelmi Világkonferencia Stockholm, 1972. június 5-16.
RészletesebbenTurizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés
Turizmus Környezetvédelem a turizmusban Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely képes kielégíteni a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációinak lehetőségeit saját szükségleteik
RészletesebbenTudománytörténet 6. A környezeti problémák globálissá válnak
Tudománytörténet 6. A környezeti problémák globálissá válnak XIX. század Kialakul a vegyipar: Szerves: első műanyag Chardonne-műselyem Szervetlen: elektrolízis alumíniumgyártás Robbanómotorok megalkotása:
RészletesebbenHatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások
Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei
RészletesebbenKörnyezet fogalma Földtörténeti, kémiai és biológiai evolúció Ember megjelenése és hatása a környezetre az ókortól az ipari forradalomig
Környezet fogalma Földtörténeti, kémiai és biológiai evolúció Ember megjelenése és hatása a környezetre az ókortól az ipari forradalomig H.G. Wells és José Martí A XX. században az előző évszázadokénál
RészletesebbenTermészetes környezet. A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok
Természetes környezet A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok 1 Környezet természetes (erdő, mező) és művi elemekből (város, utak)
RészletesebbenKörnyezetgazdálkodás 2. előadás. Társadalmi, gazdasági fejlődés és globális hatásai Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem RKK.2010.
Környezetgazdálkodás 2. előadás Társadalmi, gazdasági fejlődés és globális hatásai Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem RKK.2010. Aurelio Peccei olasz gazdasági szakember által alapított nemzetközi tudóstársaság:
RészletesebbenA stratégiai célok közül egy tetszőlegesen kiválasztottnak a feldolgozása!
Biodiverzitás stratégia 2020 CÉLOK és ESZKÖZÖK Források: http://www.biodiv.hu/convention/f1117799202; http://ec.europa.eu/environment/nature/biodiversity/comm2006/2020.htm; FELADAT A stratégiai célok közül
RészletesebbenKörnyezetvédelem, hulladékgazdálkodás
Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás 2009 Dr Farkas Hilda Főosztályvezető, címzetes egyetemi docens KÖRNYEZETVÉDELEM A környezet védelme egyre inkább gazdasági szükségszerűség. Stern Jelentés Környezetvédelem
RészletesebbenH.G. Wells és José Martí A XX. században az előző évszázadokénál drasztikusabb változások következtek be,
H.G. Wells és José Martí A XX. században az előző évszázadokénál drasztikusabb változások következtek be, a Föld lakosainak száma négyszeresére, az energiafelhasználás a tizenhatszorosára, az ipari termelés
Részletesebben3. Ökoszisztéma szolgáltatások
3. Ökoszisztéma szolgáltatások Általános ökológia EA 2013 Kalapos Tibor Ökoszisztéma szolgáltatások (ecosystem services) - az ökológiai rendszerek az emberiség számára számtalan nélkülözhetetlen szolgáltatásokat
RészletesebbenVízszennyezésnek nevezünk minden olyan hatást, amely felszíni és felszín alatti vizeink minőségét úgy változtatja meg, hogy a víz alkalmassága emberi
VÍZSZENNYEZÉS Vízszennyezésnek nevezünk minden olyan hatást, amely felszíni és felszín alatti vizeink minőségét úgy változtatja meg, hogy a víz alkalmassága emberi használatra és a benne zajló természetes
RészletesebbenKÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI
KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI FIZIKA ALAPSZAKOS HALLGATÓKNAK SZÓLÓ ELŐADÁS VÁZLATA I. Bevezetés: a környezettudomány tárgya, a fizikai vonatkozások II. A globális ökológia fő kérdései III.Sugárzások környezetünkben,
RészletesebbenKörnyezetvédelem. 2. A környezetvédelem történetének áttekintése. Globális környezeti problémák. Népesedési problémák. Széchenyi István Egyetem
Környezetvédelem 2. A környezetvédelem történetének áttekintése. Globális környezeti problémák. Népesedési problémák. 2014/2015. tanév I. félév Bedő Anett egyetemi tanársegéd bedoa@sze.hu SZE MTK BGÉKI
RészletesebbenA természet láthatatlan szolgáltatásai ingyenesek, és gyakran magától értetődőnek tekintjük azokat pedig értékesek és veszélyeztetettek
TERMÉSZET ÉS BIODIVERZITÁS Miért fontos Önnek is? A biodiverzitás az élet biológiai sokféleségét jelenti. Ez jólétünk és gazdaságunk alapja Az élelem, a víz, a levegő, az egészség, a talaj termőképessége
RészletesebbenA globalizáció fogalma
Globális problémák A globalizáció fogalma átfogó problémák tudománya, amely az EGÉSZ emberiséget új j módon, tendenciájukban egyenesen egzisztenciálisan is érintik. Területei: például az ökológiai problematika,,
RészletesebbenLáng István. A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából
Fenntartható fejlıdés: a XXI. század globális kihívása konferencia Láng István A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából Budapest, 2007. február 15. Római
RészletesebbenKörnyezetvédelem (KM002_1)
(KM002_1) 11. Fenntartható erőforrásgazdálkodás és fejlődés 2007/2008-as tanév I. félév Dr. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki Tanszék Fenntartható fejlődés a fenntartható fejlődés
RészletesebbenA szelíd turizmus kritériumai
A szelíd turizmus kritériumai Történet röviden 60-as évektől fokozódó kritikák Stockholm, 1972: Környezet és fejlődés Brundtland-jelentés, 1974 Rio de Janeiro, 1992: Föld Csúcs Ökoturizmus fogalmának megjelenése
RészletesebbenA környezetvédelem alapelvei
A környezetvédelem alapelvei Alapelvek funkciói Kettős: - iránymutatás a jogalkotás számára - eligazítás a jogi dokumentumok gyakorlati alkalmazásában Az egzakt megismerés elve A környezet állapotának,
Részletesebben10 rémisztő tény a globális felmelegedésről
10 rémisztő tény a globális felmelegedésről A globális felmelegedés az egyik legégetőbb probléma, amivel a mai kor embere szembesül. Hatása az állat- és növényvilágra, a mezőgazdaságra egyaránt ijesztő,
Részletesebben2012.11.21. Simon Edina Konzervációbiológia
Simon Edina Konzervációbiológia Közös jövőnk: Környezet és Fejlesztés Világbizottság jelentés (1988): A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generációk szükségleteit anélkül, hogy
RészletesebbenA folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető
Vidékfejlesztési Minisztérium Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztály 1055 Budapest, Kossuth L. tér 11. A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Erdőgazdálkodás
RészletesebbenTermészetismereti- és környezetvédelmi vetélkedő
Miskolc - Szirmai Református Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Óvoda OM 201802 e-mail: refiskola.szirma@gmail.com 3521 Miskolc, Miskolci u. 38/a. Telefon: 46/405-124; Fax: 46/525-232 Versenyző
RészletesebbenVILÁGÖRÖKSÉG MAGYAR NEMZETI BIZOTTSÁGA. Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Budapest, január
VÖMNB_2012_1_01 Budapest, 2012. január 19. VILÁGÖRÖKSÉG MAGYAR NEMZETI BIZOTTSÁGA BIZOTTSÁGI ÜLÉS Kulturális Örökségvédelmi Hivatal 10.30 A napirend 1. pontja: A nyolc magyar világörökségi helyszínre vonatkozó
RészletesebbenÖkoPosta: a jövőnek címezve. Klímavédelmi kihívások, globális jelenségek és hatásaik
ÖkoPosta: a jövőnek címezve Előadó: Hermann-né Garai Mária EBK osztályvezető Magyar Posta Zrt. Biztonsági Főigazgatóság EBK Osztály Budapest, 2017. november 8. Klímavédelmi kihívások, globális jelenségek
RészletesebbenBiológiai Sokféleség Egyezmény részes feleinek 10. konferenciája - beszámoló az eredményekről -
Biológiai Sokféleség Egyezmény részes feleinek 10. konferenciája - beszámoló az eredményekről - 2010. december 3. Országos Erdőfórum Baktay Borbála Vidékfejlesztési Minisztérium Biodiverzitás- és génmegőrzési
RészletesebbenFenntarthatóságra nevelés. Saly Erika Budapest, október 9.
Fenntarthatóságra nevelés Saly Erika erika.saly@gmail.com Budapest, 2017. október 9. Helyzetkép Ha a világon mindenki átvenné az amerikai fogyasztók szokásait, további öt Földre lenne szükségünk. A népességnövekedés
RészletesebbenLégszennyezés. Molnár Kata Környezettan BSc
Légszennyezés Molnár Kata Környezettan BSc Száraz levegőösszetétele: oxigén és nitrogén (99 %) argon (1%) széndioxid, héliumot, nyomgázok A tiszta levegő nem tartalmaz káros mennyiségben vegyi anyagokat!
Részletesebben2. melléklet LEVEGŐTISZTASÁG-VÉDELEMMEL KAPCSOLATOS JOGSZABÁLYOK ÉS
2. melléklet LEVEGŐTISZTASÁG-VÉDELEMMEL KAPCSOLATOS JOGSZABÁLYOK ÉS NEMZETKÖZI EGYEZMÉNYEK BAZ-MEGYEI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI KHT. 2005. 1 Törvény szintű szabályozás 1995. évi LIII. Törvény
RészletesebbenKörnyezetbiztonság technika NGB_KM024_ tanév tavasz 1. előadás. Bedő Anett egyetemi tanársegéd SZE, AHJK Környezetmérnöki tanszék
Környezetbiztonság technika NGB_KM024_1 2018 2019. tanév tavasz 1. előadás Bedő Anett egyetemi tanársegéd SZE, AHJK Környezetmérnöki tanszék ELŐADÁS TARTALMA Elérhetőség Követelmény Környezeti katasztrófák
RészletesebbenTermészet és társadalom: egy új viszony kezdete a klímaváltozás árnyékában
Természet és társadalom: egy új viszony kezdete a klímaváltozás árnyékában XI. Magyar Természetvédelmi Biológia Konferencia 2017. november 3. WWF Magyarország - Sipos Katalin Természet és társadalom A
RészletesebbenMitől (nem) fenntartható a fejlődés?
Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Globális gondok Válaszok és tévutak a XXI. század elején Gyulai Iván Ökológiai Intézet Melyek a problémák? Nincs elegendő erőforrás a gazdasági növekedés fenntartásához
RészletesebbenKörnyezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA
Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Minden európai elismeri, hogy a környezet nem megosztható és alapvető fontosságú kötelezettségünk, hogy megvédjük. Az Európai Unió Jó környezetet
RészletesebbenKÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Az ember és környezete, ökoszisztémák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens
KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Az ember és környezete, ökoszisztémák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens Ember és környezete az idő függvényében Barótfi, 2008 Ember és környezete az idő függvényében Barótfi, 2008 Nooszféra
RészletesebbenNemzeti Környezetügyi Intézet. ig ra - Dr. Teplán István főigazgató - Dr. Gellér Zita főtanácsadó
Riótól l Rióig ig - felkész szülés s a Rio+20 konferenciára ra - Mi valósult meg az első riói i konferencia óta? Dr. Teplán István főigazgató - Dr. Gellér Zita főtanácsadó 1 Stockholm Rió Johannesburg
RészletesebbenBalaton-felvidéki Kultúrtáj - a világörökségi cím elérésének fenntartható lehetőségei
Balaton-felvidéki Kultúrtáj - a világörökségi cím elérésének fenntartható lehetőségei Sándor Péter A Balaton Világörökségéért Alapítvány Veszprém, 2018. november 13. Áttekintés A Világörökség fogalma,
RészletesebbenA Natura 2000 hálózat jelene, és szerepe az EU 2020-ig szóló biológiai sokféleség stratégiájában
A Natura 2000 hálózat jelene, és szerepe az EU 2020-ig szóló biológiai sokféleség stratégiájában Demeter András, tanácsadó Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatóság, Brüsszel A biológiai sokféleség
RészletesebbenKörnyezetvédelem. A Földet nem ıseinktıl örököltük, hanem unokáinktól vettük kölcsön.
Környezetvédelem A Földet nem ıseinktıl örököltük, hanem unokáinktól vettük kölcsön. A FÖLD FÉNYSZENNYEZÉSE AZ ŐRBRİL NÉZVE forrás: http://www.geocities.com/kayleelayne/images/earthlights_dmsp_big.jpg
RészletesebbenIdegenforgalmi ismeretek
4. Idegenforgalmi ismeretek Turizmusformák Előadók: Dr. habil Kocsondi József egyetemi tanár, tanszékvezető Tóth Éva tanársegéd A fenntartható fejlődés fogalma Fenntartható turizmus Készítette: Tóth Éva,
RészletesebbenKörnyezetgazdálkodás. Az ember természeti környezetét mindenféle szféráknak nevezett dolgok alkotják:
Környezetgazdálkodás A környezettel való gazdálkodás, a bennünket körülvevő helyi és globális környezet jövő generációk számára való megőrzése a jelenbeli döntéseink függvénye. Ez ugyanúgy vonatkozik a
RészletesebbenH.G. Wells és José Martí A XX. században az előző évszázadokénál drasztikusabb változások következtek be,
H.G. Wells és José Martí A XX. században az előző évszázadokénál drasztikusabb változások következtek be, a Föld lakosainak száma négyszeresére, az energiafelhasználás a tizenhatszorosára, az ipari termelés
RészletesebbenAgrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az Európai víz Charta. 3. lecke A víz jelentőségét az ember és környezete számára az
RészletesebbenKörnyezetvédelem- Fenntartható fejlődés (összesen: 50 pont) MEGOLDÁS
Környezetvédelem- Fenntartható fejlődés (összesen: 50 pont) MEGOLDÁS I. Mit jelent a fenntartható fejlődés kifejezés? (2pont/..) A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit,
RészletesebbenA vegetarianizmus a jövő útja?
Szupermarketekben egyre több vegán terméket, például tofut tempeht vagy szójajoghutot vásárolhatunk. A vegán és a vegetáriánus élelmiszer fogyasztás, vagyis az új táplálkozási piramis népszerűsítéséhez
RészletesebbenAz ökológiai lábnyom számítás gyakorlata. Dr. Szigeti Cecília Széchenyi István Egyetem Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar
Az ökológiai lábnyom számítás gyakorlata Dr. Szigeti Cecília Széchenyi István Egyetem Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar Ökológiai gondolat Nézd az Isten művét: ki tudja kiegyenesíteni, amit ő görbévé tett?
RészletesebbenKörnyezeti fenntarthatóság
Környezeti fenntarthatóság Cél: konkrét, mérhető fenntarthatósági szempontok vállalása, és/vagy meglévő jó gyakorlatok fenntartása. 5 FŐ CÉLKITŰZÉS I. A környezeti követelmények elfogadása és megtartása
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. Környezetgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. Környezetgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Környezetvédelmi akcióprogramok az Európai Unióban (1-5. akcióprogramok)
RészletesebbenA FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÉS AZ ENERGETIKA
A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÉS AZ ENERGETIKA Dr. CSOM GYULA egyetemi tanár 1 Tartalom 1. A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS FOGALMA 2. AZ ENERGETIKA KIEMELT JELENTŐSÉGE A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSBEN 3. ENERGETIKA ELLÁTÁSBIZTONSÁG
RészletesebbenSzeged Város Fenntarthatósági
Szeged Város Fenntarthatósági Fennta Programja 1 Tartalom I. Vezetői összefoglaló... 5 II. Külföldi és hazai fenntartható terv fejlesztéspolitikai keretei, meghatározó dokumentumai... 9 1. A Stockholmi
RészletesebbenAz emberiség bioszféra-átalakításának nagy ugrásai
Az emberiség bioszféra-átalakításának nagy ugrásai A természet hatalmas, az ember parányi Szent-Györgyi Albert Rausch Péter kémia-környezettan tanár Miért épp az ember? Emberi létezés alapjai Elvont fogalmi,
RészletesebbenAgrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A környezetvédelem kialakulásának rövid áttekintése. 92.lecke A szervezett
RészletesebbenKojedzinszky Richard ügyvezető
A passzív házról Más aspektusban Kojedzinszky Richard ügyvezető MIX-R Elektronikai és Számítástechnikai Kft. H-6720 Szeged Deák F. u. 24-26. 2012.11.07. PASSHOUSE - Temesvár 1 Az előadás tartalma I. A
RészletesebbenA fenntarthatóság pedagógiájának nemzetközi helyzete. Varga Attila
A fenntarthatóság pedagógiájának nemzetközi helyzete Varga Attila varga.attila@ofi.hu Fenntartható Fejlődési Célok Az ENSZ 193 tagállama 2015. augusztus 2-án megállapodott a Fenntartható Fejlődési Célokban.
RészletesebbenKörnyezetvédelem (KM002_1)
Környezetvédelem (KM002_1) 4(b): Az élelmiszertermelés kihívásai 2016/2017-es tanév I. félév Dr. habil. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, AHJK, Környezetmérnöki Tanszék Az élelmiszertermelés kihívásai 1
RészletesebbenKlíma téma. Gyermek (pályázó) neve:... Gyermek életkora:... Gyermek iskolája, osztálya:... Szülő vagy pedagógus címe:...
Klíma téma A Richter Gedeon Nyrt. és a Wekerlei Kultúrház és Könyvtár természettudományi pályázatnak 1. fordulós feladatsora (7 osztályos tanulók részére) A leadási határidő: 2017. október 20. A kitöltött
RészletesebbenFENNTARTHATÓSÁG AZ AKVAKULTÚRÁBAN
Integrált szemléletű program a fenntartható és egészséges édesvízi akvakultúráért XXXIII. Halászati Tudományos Tanácskozás; VI. Szekció Fenntartható halgazdálkodás FENNTARTHATÓSÁG AZ AKVAKULTÚRÁBAN Dr.
RészletesebbenKörnyezetmérnöki alapok (AJNB_KMTM013) 3. Népesedésünk és következményei. 1. A népesedési problémák és következményeik
. A népesedési problémák és következményeik Környezetmérnöki alapok (AJNB_KMTM0). Népesedésünk és következményei 08/0-es tanév I. félév Dr. habil. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, AHJK, Környezetmérnöki
RészletesebbenA jelentés nagyon röviden és tömören határozta meg a fenntartható fejlődés fogalmát:
Szolnok Városi Kollégium Fenntarthatósági Témahét 2018 A fenntartható fejlődésről - elméletben és gyakorlatban. A szociális és a környezeti problémák fontosságának, e problémák, illetve megoldási lehetőségeik
RészletesebbenTermészet- és környezetvédelem. Környezetvédelem története. Világmodellek. Környezetvédelmi világkonferenciák, egyezmények.
Természet- és környezetvédelem Környezetvédelem története. Világmodellek. Környezetvédelmi világkonferenciák, egyezmények. A környezetvédelem születése Világmodell-alkotások korszaka Verbális (logikai
RészletesebbenGlobális kihívások a XXI. század elején. Gyulai Iván 2012.
Globális kihívások a XXI. század elején Gyulai Iván 2012. Melyek a problémák? Társadalmi igazságtalanság, növekvő konfliktusok, fokozódó szegénység Erkölcsi hanyatlás A környezet degradációja, az erőforrások
RészletesebbenHULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 01. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék
HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 01 dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék Tematika Készítette: dr. Torma A. Készült: 2012.09. 2» Termelési hulladékok jelentősége» Programok, policyk a
RészletesebbenÁLLATOK VILÁGNAPJA október 4.
ÁLLATOK VILÁGNAPJA október 4. Ha minden nap október negyedike lenne, sokkal többet foglalkoznának az állatokkal, sokkal több figyelmet fordítanának az ember legjobb barátjára, s talán nem kellene annyi
RészletesebbenA fenntartható fejlődés fogalmának története
2. FENNTARTHATÓSÁG, FENNTARTHATÓ TURIZMUS A föld egy bizonyos mértékig, valóban úgy viselkedik, mintha anyánk lenne. Bármit teszünk vele, elnézi nekünk. Ám újabban olyan rendkívüli pusztítást végzünk a
RészletesebbenJAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM. 7. évfolyam
JAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM 7. évfolyam A szilárd Föld anyagai és Földrajzi övezetesség alapjai Gazdasági alapismeretek Afrika és Amerika földrajza Környezetünk
RészletesebbenKörnyezetgazdálkodási agrármérnök BSc Záróvizsga TÉTELSOR
Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Víz- és Környezetgazdálkodási Intézet H-4002 Debrecen, Böszörményi út 138, Pf.: 400 Tel: 52/512-900/88456, email: tamas@agr.unideb.hu Környezetgazdálkodási
RészletesebbenSZKA_207_22. A lázas Föld. Sikolyok az üvegházból
SZKA_207_22 A lázas Föld Sikolyok az üvegházból diákmelléklet A lázas Föld 7. évfolyam 219 22/1A HÁTTÉRANYAGOK A klímaváltozás témájának feldolgozásához A kiotói megállapodás Az iparosodott országok 1997-ben
RészletesebbenAz állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály
Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -
RészletesebbenBozó László Labancz Krisztina Steib Roland Országos Meteorológiai Szolgálat
A 2010-re várható légszennyezettség becslése dinamikai modellszámításokkal Bozó László Labancz Krisztina Steib Roland Országos Meteorológiai Szolgálat SZEKTOR EMISSZIÓ ÁLLAPOT HATÁS Közlekedés SO 2 PM
RészletesebbenG L O B A L W A R M I N
G L O B A L W A R M I N Az üvegházhatás és a globális felmelegedés Az utóbbi kétszáz évben a légkör egyre többet szenved az emberi tevékenység okozta zavaró következményektől. Az utóbbi évtizedek fő változása
Részletesebbenb) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetben, üzemzavarban
Veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset, üzemzavar Mesics Zoltán tű. alezredes BM OKF Veszélyes Üzemek Főosztály Seveso Szakértői Csoport 2012. II. félévi értekezlete Inárcs, 2012. november 8-9.
RészletesebbenHÁNY EMBERT TART EL A FÖLD?
HÁNY EMBERT TART EL A FÖLD? Az ENSZ legutóbbi előrejelzése szerint a Föld lakossága 2050-re elérheti a 9 milliárd főt. De vajon honnan lesz ennyi embernek tápláléka, ha jelentős mértékben sem a megművelt
RészletesebbenFenntartható környezet- és erőforrásgazdálkodás
A fenntartható fejlődés gazdaságtana /42M004/ és a Fenntartható környezet- és erőforrásgazdálkodás /42MN20/ kurzusok előadásainak vázlata (2018. tavasz MSc-kurzusok) Előadó: Dr. Valkó László c. egyetemi
RészletesebbenEco new farmers. 1. Modul - Bevezetés az ökológiai gazdálkodásba. 1. rész Az ökológiai gazdálkodás története
Eco new farmers 1. Modul - Bevezetés az ökológiai gazdálkodásba 1. rész Az ökológiai gazdálkodás története 1. Modul - Bevezetés az ökológiai gazdálkodásba 1. rész - Az ökológiai gazdálkodás története www.econewfarmers.eu
RészletesebbenTermészetvédelem. 11. előadás: A természetvédelem nemzetközi vonatkozásai
Természetvédelem 11. előadás: A természetvédelem nemzetközi vonatkozásai Amiről a mai előadáson szó lesz: Természetvédelemmel foglalkozó nemzetközi szervezetek Fontosabb természetvédelmi egyezmények Madárvédelmi
RészletesebbenKörnyezet és fejlődés 2017 Ellenőrző kérdések
Környezet és fejlődés 2017 Ellenőrző kérdések A növekedés határai 1. Mit értünk azon, hogy a Föld összetett anyagforgalmi rendszer? 2. Mely kérdésekre keresték a választ a Római Klub által megbízott kutatók,
RészletesebbenA légköri nyomgázok szerepe az üvegházhatás erősödésében Antropogén hatások és a sikertelen nemzetközi együttműködések
A légköri nyomgázok szerepe az üvegházhatás erősödésében Antropogén hatások és a sikertelen nemzetközi együttműködések Szeged, 2007. április 16. Tóth Tamás ELTE TTK Meteorológiai Tanszék peetom@gmail.com
RészletesebbenA környezetjog szabályozása
Környezetjogi szabályozás elemei, EU környezetjoga A környezetjog szabályozása másodlagos: nem önálló jogszabályban nincs egységes szabályozási szemlélet; a szabályozás tárgya nem a védelem. elsődleges:
RészletesebbenAz Országos Levegőterheléscsökkentési május 29. HOI szakmai fórum Bibók Zsuzsanna
Az Országos Levegőterheléscsökkentési Program 2019. május 29. HOI szakmai fórum Bibók Zsuzsanna A NEC irányelv az EU környezeti és egészségvédelmi céljainak költséghatékony megvalósítása; a határon átterjedő
RészletesebbenKatasztrófához vezethet a természeti sokféleség ilyen mértékű csökkenése
Katasztrófához vezethet a természeti sokféleség ilyen mértékű csökkenése Az Európai Unió LIFE programjának támogatásával, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) és nemzetközi szervezete,
RészletesebbenAz ipari ökológia: a fenntarthatóság tudománya a mérnöklés kihívása
Az ipari ökológia: a fenntarthatóság tudománya a mérnöklés kihívása Magyar Ipari Ökológiai Társaság, Budapest Az ipari ökológia évszázadokra nyúlik az alapgondolat utánozzuk a Természetet! újra felfedezték
RészletesebbenA turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák
A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák Tények és számok A turizmus a világon az egyik legdinamikusabban bővülő ágazat: 1990 és 2004 között 4,2%-os növekedés 2004: külföldre
RészletesebbenKörnyezetvédelmi jogszabályok listája JELENLEG HATÁLYOS KÖRNYEZETVÉDELMI JOGSZABÁLYOK LISTÁJA TÉMAKÖR: 1 / 30
JELENLEG HATÁLYOS KÖRNYEZETVÉDELMI JOGSZABÁLYOK LISTÁJA 2011. TÉMAKÖR: 1 / 30 Hulladékgazdálkodás Levegővédelem Termékdíj Természetvédelem Vízvédelem, vízgazdálkodás Zaj- és rezgésvédelem 2 / 30 TÖRVÉNYEK
RészletesebbenSEVESO IRÁNYELVEK (I - III.) BEVEZETÉSÉNEK ELŐZMÉNYEI
SEVESO IRÁNYELVEK (I - III.) BEVEZETÉSÉNEK ELŐZMÉNYEI Szabó István tű. alezredes iparbiztonsági főfelügyelő Veszélyes anyagok a telephelyen Zalaegerszeg, 2015. június 9. Az előadás tartalma: 1. SEVESO
RészletesebbenI. A Föld, mint anyagforgalmi rendszer (ismétlés)
I. A Föld, mint anyagforgalmi rendszer (ismétlés) TERMÉSZET Kerekes Sándor (Corvinus Egyetem) nyomán KÖRNYEZET TÁRSADALOM Kerekes Sándor (Corvinus Egyetem) nyomán A Föld népessége 1650-2010 közt Meadows
RészletesebbenGlobális pénzügyek és a biodiverzitás finanszírozása
Globális pénzügyek és a biodiverzitás finanszírozása Kell-e finanszírozni a biodiverzitást? A biodiverzitást a környezet változásai szabják meg Változások: természetesek+mesterségesek Változások a rugalmasságot
RészletesebbenAz ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljai. Szekér Klára Földművelésügyi Minisztérium Nemzetközi és Kárpát-medencei Kapcsolatok Főosztálya
Az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljai Szekér Klára Földművelésügyi Minisztérium Nemzetközi és Kárpát-medencei Kapcsolatok Főosztálya Fenntartható fejlődés definíció Az erőforrások tartamos - a bolygó eltartóképességének
RészletesebbenSZIJÁRTÓ ÁGNES DRS PROJEKTFINANSZÍROZÁSI KONFERENCIA NOVEMBER 12. BUDAPEST
SZIJÁRTÓ ÁGNES DRS PROJEKTFINANSZÍROZÁSI KONFERENCIA 2018. NOVEMBER 12. BUDAPEST ELŐADÁS TARTALMA I. MI A LIFE PROGRAM? II. KIK ÉS HOGYAN PÁLYÁZHATNAK? III. MILYEN PROJEKTTÉMÁKRA LEHET PÁLYÁZNI? IV. MI
RészletesebbenA Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák
A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok
RészletesebbenKÖRNYEZETTUDATOS PRAKTIKÁK A HÉTKÖZNAPOKBAN
KÖRNYEZETTUDATOS PRAKTIKÁK Kump Edina ÖKO-Pack Nonprofit Kft. E-mail: edina@okopack.hu Web: www.okopack.hu Dunaújváros, 2015. február 6. KÖRNYEZETTUDATOS PRAKTIKÁK A Föld több, mint 7 milliárd lakosának
RészletesebbenA fenntartható fejlődés globális kihívásai
A fenntartható fejlődés globális kihívásai Társadalmi igazságtalanság, növekvő konfliktusok, fokozódó szegénység Erkölcsi hanyatlás A környezet degradációja, az erőforrások szűkössége a növekedés fenntartásához
Részletesebben2001/9. Nemzetközi Szerződés a környezetvédelmi minisztertől
2001/9. Nemzetközi Szerződés a környezetvédelmi minisztertől egyezmény a Magyar Köztársaság Kormánya és Románia Kormánya között a környezet védelme terén való együttműködésről A Magyar Köztársaság Kormánya
RészletesebbenÚjrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba
Újrahasznosítási logisztika 1. Bevezetés az újrahasznosításba Nyílt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók Zárt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók
RészletesebbenKörnyezeti elemek állapota
Környezeti elemek állapota Levegő A település levegő-állapotát globális és helyi tényezők egyaránt alakítják. Feladatunk elsősorban a helyi tényezők meghatározása és vizsgálata. A településen nem működik
RészletesebbenA természettel való gazdálkodás hosszú távú kérdései és eszközrendszere
A természettel való gazdálkodás hosszú távú kérdései és eszközrendszere Dr. Gyulai Iván NFFT, TÁJ-KÉP Program, Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány A probléma A jelenlegi gazdálkodási
RészletesebbenMarton Miklós, FM Környezetfejlesztési Főosztály
Marton Miklós, FM Környezetfejlesztési Főosztály 1. Éghajlat üvegházgázok kibocsátása - 1 Az üvegház-gázok kibocsátásának változása az EEA országaiban 1990 és 2012 között 1. Éghajlat üvegházgázok kibocsátása
Részletesebben