Befogadó munkahely. A menekültek foglalkoztatásakor megjelelő valódi előnyök és a fejleszthető, fejlesztendő területek

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Befogadó munkahely. A menekültek foglalkoztatásakor megjelelő valódi előnyök és a fejleszthető, fejlesztendő területek"

Átírás

1 Befogadó munkahely A menekültek foglalkoztatásakor megjelelő valódi előnyök és a fejleszthető, fejlesztendő területek Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Humán Erőforrás Programok Országos Foglalkoztatási Közalapítvány EQUAL Nemzeti Programiroda Irányító Hatósága 1037 Budapest, Bokor u Budapest, Pozsonyi út 56. 1

2 Befogadó munkahely A menekültek foglalkoztatásakor megjelelő valódi előnyök és a fejleszthető, fejlesztendő területek A kiadvány gyakorlati célokat szolgáló jelen fejezete azt vállalta fel, hogy az érintettek megkérdezésével feltérképezi azokat a tényezőket, amelyek befolyásolják a hátrányos helyzetű csoportok közé sorolható menekültek foglalkoztathatóságát. E tényezőket rangsorba állítva meghatározza azon lehetőségeket, amelyek a menekült embereket segíthetik elhelyezkedésükben. Továbbá körvonalazza azokat a területeket, amelyek hátrányként, a foglalkoztathatóság gátjaként jelennek meg a munkáltatók szemében. A fejezet elkészítéséhez elvégeztünk egy minikutatást, amelynek konkrét célja volt, hogy fókuszcsoportos beszélgetéseken, telefonos interjúkon keresztül a jellemző és releváns foglalkoztathatósági tapasztalatokat összegezzük. Célja volt az is, hogy képet kapjuk a köztudatban élő, menekültek munkavállalásával, elhelyezkedési lehetőségeivel, munkavállalási hajlandóságukkal kapcsolatos vélekedések megalapozottságáról. Röviden a kutatás módszereiről: A Menedék Egyesület kliensi köréből merítve fókuszcsoportos interjúra hívtuk mind a foglalkoztatásban lévő menekülteket, mind a menekülteket foglalkoztató munkaadókat. A fókuszcsoportok kialakításnál igyekeztünk figyelni arra, hogy azok összetétele homogén legyen. Így az első csoport csak munkaadókból állt. A megkérdezettek különböző szférában tevékenykednek, de mindannyian a nyílt munkaerőpiacon, a versenyszférában működtek. A második csoport csak munkavállalókból állt: álláskeresőket és a munkaerőpiacra bekapcsolódott menekülteket vegyesen vontuk be a beszélgetésbe, amely magyar nyelven folyt. A fókuszcsoportos interjúkra a Menedék Egyesület szociális munkásait is meghívtuk, hiszen tevékenységük során közvetlen tapasztalatokat szereznek. A napi munkájuk jelentős részében segítik a menekültek elhelyezkedést, állásfeltárást végeznek, mind a leendő menekült munkavállalókkal, mind a munkáltatókkal napi kapcsolatban vannak, így a munkaerő-piaci tendenciákról releváns információk vannak. 2

3 A két csoporttal folytatott beszélgetés hasonló felépítésű tematika alapján zajlott. Mindkét célcsoporttal a saját tapasztalatokat dolgoztuk fel: Rövid hangulatkeltés /helyzetbe hozás ; Irányított formában, hívószavak segítségével a legfontosabb, legjellemzőbb tapasztalatokra kérdeztünk rá; Mindkét csoporttal a nyomtatott formában kiosztott állítások segítségével a menekültek foglalkoztathatóságával kapcsolatos néhány vélekedést és tényt vettük végig. Az egyes feltevéseket egyesével körüljártuk, és a személyes tapasztaltok átbeszélésén túl a megoldási lehetőségekre, fejleszthető területekre is kitértünk. A fókuszcsoportokra összesen 15 munkaadót kerestünk meg, akiknek egy része az interjút nem tudta vállalni, de kész volt egyéb módon a legfontosabb tapasztalatairól beszámolni. Így a leginkább releváns kérdésekből összeállított rövid kérdéssorra ben és (vagy?) telefonon 5 foglalkoztató adott választ. A menekültek fókuszcsoportba való meghívását 3 menekült fogadta el, de hirtelen közbejött esemény miatt két fő vett részt a beszélgetésen. A kutatás érdekessége, hogy az egyik foglalkoztató maga is menekültként érkezett Magyarországra, és rövid idő alatt (3 év) sikerült olyan egzisztenciát teremtenie magának, hogy prosperáló vállalkozásával foglalkoztatóként jelenik meg a munkaerőpiacon. Az alábbiakban a fenti tematika által összegyűjtött legfontosabb információkat foglaljuk össze, a beszélgetések alatt feltett kérdések sorrendjében összegezzük a tapasztalatokat: Arra a kérdéskörre, hogy a foglalkoztatott menekültek és a munkaadók hogyan találtak egymásra az a válasz érkezett, hogy általában valamilyen közvetítő szervezeten keresztül valósult meg a munkavállalás. Mind a menekültek, mind a munkaadók igénylik egy olyan szervezet támogató szolgáltatását, amely ismeri a célcsoport sajátosságait, ezért a Menedék Egyesületet mint kiemelten fontos közvetítő szervezetet említette mindkét csoport. Ritkább esetben fordul elő, hogy a menekülteket úgymond az utcáról alkalmazza a foglalkoztató, de ehhez is szükséges, hogy a munkáltatóknak kapcsolatuk legyen a menekültekkel (az a munkáltató említette ezt a bekerülési módszert, aki maga is valaha menekültként érkezett az országba, de ma már egy prosperáló vállalkozás egyik ügyvezetője). A menekültek elmondása alapján nekik is nélkülözhetetlen egy támogató, megerősítő háttér. A magyarországi viszonyok és munkaerő-piaci ismeretek nélkül az önálló munkakeresés csaknem lehetetlen. Az elhangzottakból arra következtethetünk, hogy a menekültek kis számban vállalkoznak önálló munkakeresésre. A munkavállalást megelőző egyéb, nem kimondottan munkaerő-piacinak minősülő (pl.: szociális ügyekkel kapcsolatos ügyintézés) szolgáltatások olyan biztonságos közeget képesek nyújtani a menekülteknek, amely önálló megjelenésüket erősíti a munkaerőpiacon. Az is elhangzott, hogy az első munkahelyek megszerzése után a menekültek önálló munkakeresési hajlandósága megerősödik, illetve a hazai rendszer egyre 3

4 mélyebb megismerésével a civil szektor mellett a más szektorokban nyújtott szolgáltatásokat is igénybe veszik. 1 E tapasztalatok is az előbbi kijelentést igazolják, miszerint a szociális és kulturális biztonság ösztönzően hat a menekültek munkaerő-piaci aktív részvételére. A menekültek felvételi procedúrájára vonatkozó kérdéscsokorra (A munkavállalás kezdetén hogyan zajlott a menekültek beléptetése? Volt-e valami különbség egy magyar munkavállalóhoz képest? Az adminisztrációs oldalt tekintve volt-e valami különbség?) adott válaszokból kitűnik, hogy nem jelent túl nagy megterhelést annak a munkaadónak, aki már alkalmazott menekültet, és ismeri az ehhez kapcsolódó ügymenetet. Az első alkalom nehézkesebb, de ha rutinná válik vagy a cég külső segítséget kap, nem megterhelőbb (bonyolultabb), mint egy magyar állampolgár esetében. Az is elhangzott, hogy szinte nem különbözik a menekültstátusú egyének beléptetéshez kapcsolódó adminisztráció, hiszen e személyeknek a munkaerőpiachoz való hozzáférésük nem különbözik a magyar állampolgárokétól (nem szükséges nekik munkavállalási engedély). A befogadott státusú emberek esetében sajnos más a helyzet, hiszen a felvételük előtt az adott munkahelyen kísérletet tesznek arra, hogy a munkára magyar álláskeresőt találjanak. A szabad munkahelyre a munkaügyi szervezetnek tett bejelentéstől számított egy hónapig a munkaügyi kirendeltségek magyar álláskeresőket közvetítenek ki. Amennyiben nincs olyan magyar munkavállaló, aki az állást betöltené, csak akkor állítható ki a befogadottnak munkavállaláshoz szükséges engedély. Ez az időigényes procedúra megterhelő a munkaadóknak, hiszen a szabad állásokat általában azonnali belépéssel kívánják betöltetni. Megállapítható, hogy az időigény, az adminisztráció és a több álláskeresőn keresztüli kiválasztási folyamat együttesen elrettentő lehet. A menekültekkel folytatott interjúból az is kiderült, hogy a foglalkoztatóknak általában kevés az információjuk a külföldi munkavállalókról. Nem ismerik a különböző státusokhoz kapcsolódó jogokat. Ez különösen igaz vidéken, ahol még kevésbé vannak jelen a külföldi munkavállalók/menekültek, tehát a munkáltatók még ritkábban találkoznak ezzel a célcsoporttal. Az interjúalanyokat a felvett menekült munkatársak betanításáról kérdezve elhangzott, hogy kétségtelenül lassúbb és több odafigyelést igényel a betanítás. Ez főleg a nyelvi nehézségekből fakad. De a nyelvi akadályok is leküzdhetők, ha az első időben könnyen érthető szakszavakat használnak. A többszöri ismétlés és a feladat gyakorlati bemutatása nem megkerülhető. A betanulás alatt alakul ki a közös szakmai nyelv, a munkaszokásokhoz való alkalmazkodás is, amely nemcsak nyelvtudást, hanem a szakmai fogások közös nevezőre hozását, átadását is jelenti. Amikor a menekült túljut ezen a betanulási szakaszon, a munkaadók jelzései alapján nem jelent különbséget magyar vagy menekült munkavállalóval együtt dolgozni. 1 Interjúrészlet: Nálam áprilisig volt menekült egy továbbképzési program keretében. Ő volt az utolsó. De ő is elment egy munkaközvetítő irodához, ahol kiközvetítik valamilyen más munkára, ahol magasabb bért adnak. 4

5 Az esetek többségében a menekülteknek a további boldogulásukhoz és egzisztenciális biztonságukhoz (állampolgárság megszerzéséhez) elengedhetetlen a legális munkaviszony, emiatt mindkét csoport, tehát a munkaadók és a menekültek is kihangsúlyozták, hogy a munkahely megtartása igen fontos számukra. Ez a motiváló erő a betanulási folyamatban jelentkező akadályok (nyelv, szakismeret, helyismeret) gyorsabb leküzdését erősíti. A megkérdezettek mindkét interjúban mint kiemelt előnyt nevezték meg az elkötelezett munkavégzést, hiszen a menekültek jelentős részénél a legális munka nagyobb tétet jelent, mint magyar munkatársaik esetében. A következő kérdéskör a menekült munkavállaló befogadására, munkahelyi beilleszkedésére vonatkozott: Milyen tapasztalatok vannak arról, hogyan fogadták a menekült munkatársakat a közvetlen főnökök/kollégák? Azoknál a munkáltatóknál, akikhez több menekült munkavállaló érkezik egyszerre vagy már más menekült is dolgozik, nem okoz gondot a beilleszkedés. A menekültek nem érzik magukat elszigetelten a többi munkavállalótól. A munkaerő megtartásához, különösen a betanítási fázisban azonban elengedhetetlen az inkább személyre szabott, gyakorlatorientált feladat átadása/kiosztása és a megkülönböztetett odafigyelés. Ez előfeltétele a precíz munkavégzés megkövetelhetőségének (is). Egy új munkahelyre egyedül érkező menekülteknél a beilleszkedési folyamat nem minden esetben problémamentes. Mind a munkatársaknak, mind a menekülteknek könnyebben megy a beilleszkedés/befogadás, ha a menekült már a második vagy sokadik munkatárs. A beilleszkedés első időszakában a menekült munkavállalók legfontosabb feladata a nyelvi nehézségek leküzdése. Ezt a tanulási folyamatot a munkaidőn kívüli, személyes kapcsolatok erősödése gyorsítja, és a munkavégzésre is igen pozitívan hat. Az elhangzott vélemények összecsengtek abban a tekintetben, hogy általában sem a menekültek, sem a cégvezetők nem vagy csak ritkán tapasztaltak ellenséges hozzáállást a menekültek munkahelyi befogadása terén. A kezdeti tartózkodó hangulat után viszonylag hamar kialakul egy kellemes munkahelyi légkör, amelynek hatására kialakul(hat)nak ismerősi és/vagy baráti kapcsolatok is. Nem ritka, hogy az emberi kapcsolatok fokozzák a munkaadóval szembeni lojalitást. A betanulás után és a kapcsolatok erősödésével a munkatársak segítenek egymásnak személyes ügyeik intézésében (pl.: költözködésben), vagy együtt töltik a szabad idejüket is. Kutatásunkban a fent leírt folyamatok megalapozottságát az gyengít(het)i, hogy a megkérdezett cégek olyan ágazatokhoz (vendéglátás, építőipar) tartoztak, amelyekre jellemző a nagy fluktuáció, így ritkán jönnek létre hosszú távon együtt maradó munkaközösségek, tehát nehézkes a magánéleti kapcsolatok vizsgálata. De a fenti folyamtok tendenciózusan megfigyelhetők a megkérdezett cégeknél is. A megkérdezett cégvezetők és menekültek egyike sem számolt be arról, hogy külön intézkedéseket tettek/tapasztaltak volna annak érdekében, hogy a beilleszkedést/befogadást szabályozott, formális tevékenységekkel erősítsék. 5

6 A munkaadók részéről indoklásképpen elhangzott, hogy nem érkezett erre igény, illetve a megkérdezett vállalkozások jellemzően kisvállalkozások voltak, ahol erre nem volt kapacitás és szaktudás sem. Arra a kérdésre, hogy a menekült munkatársak hoztak-e változást a szervezeti kultúrába, illetve a kultúrák találkozása járt-e konfliktussal a válaszadók általában nemmel feleltek. A kulturális különbségekből fakadó ellentétek, konfliktusok nem jellemzők. A beszélgetés során megemlített konfliktushelyzetek forrása inkább a munkaerő-piaci hátrányokból 2 származó munkaszokásokkal/munkára kész állapot hiányával összefüggő tényezőkre vezethető vissza, mint a menekült munkavállalókra jellemző kulturális különbségekből adódó sajátosságokra. A megkérdezett munkaadók a rendtartást és a késést/az időhöz való viszonyt említették jellemző konfliktusforrásként. 2 A munkától tartósan távol maradó álláskereső emberek munkára kész állapota, szakmai képessége megkopik, pl.: az időhöz való viszonyuk megváltozik a reintegráció egyik eleme épp ennek a készségnek/képességnek a felfrissítése. Ez nemcsak a menekültek sajátossága, hanem a legtöbb munkanélkülire jellemző tulajdonság. 6

7 A menekültek foglalkoztathatóságával kapcsolatban a köztudatban vannak olyan vélemények, amelyek sztereotípiáknak tekinthetők. A kutatás során megpróbáltunk ezen sztereotípiák valóságtartalmára is fényt deríteni. A következő néhány oldalon részletesen megvizsgáljuk az egyes állításokat, azokat összevetjük a munkaadók és a menekült munkavállalók személyes tapasztalataival. Az interjúk alatt azt kértük a megkérdezettektől, hogy fejtsék ki, mennyire értenek egyet az állításokkal, és szerintük hogyan képzelhető el az állításban foglalt vagy az általuk felvázolt helyzet javítása, azaz milyen fejlesztendő területeket látnak ők. Az egyes vélekedések valóságtartamának alátámasztása/megcáfolása érdekében a szociológiai kutatásokra, statisztikai adatokra alapozott tényeket is ismertetjük. 1. Vélekedés: A menekültek iskolázottságuk, szakképzettségük miatt csak alacsony képzettséget igénylő vagy képesítés nélküli munkakörökben alkalmazhatók. Interjúalanyok véleménye: A vélekedéssel általában nem értettek egyet a megkérdezettek, mert a tapasztalatok azt mutatták, hogy a szakképzett menekültek éppolyan teljesítményre képesek, mint magyar társaik. A munkaadók elmondták, hogy az alkalmazottaik között nagyon eltérő végzettségűek vannak/voltak, de alapvetően jól képzett emberekkel dolgoznak együtt. Elhangzott az is, hogy a szakképzettség nem jelent automatikus profitgaranciát, a szakképesítésnél is (vagy emellett) nagyobb érték a munkakultúra megléte. A menekültek beszámoltak arról, hogy elhelyezkedéskor nem jelent mindig előnyt a magas iskolai végzettség, mert nem mindig kompatibilis a szakképesítésük, vagy vannak olyan (pl.: egészségügyi) szakmák, amelyek gyakorlásához a végzettséget honosítani kellene/újabb vizsgákat kellene letenni, esetleg az adott szakma (pl.: jogtudomány) tudásanyagának Magyarországon nincs relevanciája. Emellett a jól fizetett, magas képzettséget igénylő állások betöltésének másik alapfeltétele általában a biztos magyar nyelvhasználat is. Ez a kettős akadály gyakran valóban útját állja a magas iskolai végzettségű menekültek karrierterveinek. Tény: A menekültek iskolázottsági mutatói általában jobbak a hazai lakosságénál, különösen a felsőfokú végzettségűek aránya magasabb körükben. Közülük sokaknak van szakképesítése, és az otthonról hozott munkatapasztalatuk is alkalmassá teszi őket a magasabb képzettséget igénylő munkakörök betöltésére. Megoldás: Fontos lenne az iskolai végzettség és a szakmai tapasztalatok honosításának rendszerét a menekültek speciális élethelyzetére alkalmazni. A legtöbb menekült olyan körülmények között kényszerült elhagyni hazáját, hogy nem volt lehetősége a képzettségét igazoló dokumentumokat magával hozni vagy beszerezni a hazai hatóságoktól. A menekültek nem tarthatnak hivatalos 7

8 kapcsolatot származási országuk hatóságaival (hiszen legtöbbször e hatóságok üldözése elől menekültek el és kaptak védelmet Magyarországon), így a képesítést igazoló dokumentumok utólagos beszerzése esetükben többnyire nem lehetséges. Fontos lenne egy egységes, alternatív honosítási rendszer kidolgozása, amely hatékonyan kezeli ezt a problémát. 2. Vélekedés: A menekültek nem foglalkoztathatók a magyar állampolgárokkal azonos módon, a számukra szükséges munkavállalási engedélyek beszerzése és az ezzel járó várakozási idő nem éri meg a munkáltatóknak, hogy menekültet vegyenek fel az üres álláshelyekre. Interjúalanyok véleménye: Az első alkalom nehéz, de ha a procedúra rutinná válik, nem jelent több utánajárást, papírmunkát egy menekültstátusú személy beléptetése, mint más munkavállaló foglalkoztatása. Az egyik munkáltató ezeket az ügyeket a Menedék Egyesület segítségével intézte, amit nagyon hasznos segítségnek (szolgáltatásnak) tartott. A befogadott státusú emberek foglalkoztatásba vétele valóban nehezebb. Ezt az interjúalanyok sokkal hosszadalmasabbnak és mind munkáltatói, mind munkaadói oldalon sokkal megterhelőbbnek ítélték meg. Ebben az esetben valóban hasznos lenne, ha a munkáltatók segítséget kaphatnának az egy vagy több hónapos ügyintézésben. A menekültek által általánosan jelzett probléma volt még ezen állítás kapcsán az is, hogy a munkáltatók többsége nincs tisztában a külföldi munkavállalóra, a befogadott és menekültstátusú munkavállalókra vonatkozó szabályokkal. Tény: Az elismert menekültek a magyar állampolgárokkal azonos módon foglalkoztathatók, esetükben nincs szükség semmiféle további engedélyeztetésre. Egyéb státusú menekültek vagy külföldi munkavállalók munkavállalási engedélykötelezettségét számos szabály rendezi. Megoldás: Fontos lenne, hogy a menekültekkel foglalkozó hatóságok, civil- és nemzetközi szervezetek megfelelő információkkal lássák el a leendő munkavállalókat, hogy a tévhitek, téves információk eltűnjenek. Továbbá szükséges lenne olyan támogató szolgáltatás működtetése, amely a különböző státusú menekültek alkalmazásához szükséges ügyintézésben segíti a munkáltatókat. 3. Vélekedés: A menekültek nem motiváltak abban, hogy munkahelyet találjanak, számukra az állami segélyek és az alkalmi feketemunka elegendő jövedelem a megélhetéshez. Interjúalanyok véleménye: 8

9 E kérdés megtárgyalásakor a munkavállaló menekültek és a foglalkoztatók véleménye (első ízben a kutatás során) ellentmondott egymásnak. A vélekedés tényszerűségében nem lehetett a hallott vélemények alapján egyértelmű állást foglalni. Míg a munkaadói oldal a segélyek és a támogatások miatt a munkavállalási hajlandóság csökkenését hangoztatja, és a feketemunka mellett megkapható transzferjövedelmek demotiváló szerepét említi, addig a menekültek arról panaszkodnak, hogy munkakereséskor gyakran tapasztalják, hogy a foglalkoztatók nem bejelentett munkavégzést ajánlanak fel nekik. Legális, jól fizető munkát találni nagyon nehéz. A beszélgetések során elhangzott, hogy a menekültek többsége választás elé kényszerül: vagy igen rosszul fizetett és/vagy rossz munkakörülmények között végezhető legális munkát talál, vagy a feketemunkát választja, de több pénz kap érte. A választás nem könnyű, mindenképpen áldozattal jár, hiszen a menekülteknek az előrejutáshoz a két megoldás pozitív oldalaira egyszerre szükségük van. A hosszú távú egzisztencia megteremtéséhez jól fizető, és bejelentett, tehát legális munka szükséges. Tény: A menekültek a magyar állampolgárokhoz hasonlóan szeretnének stabil egzisztenciát teremteni, Magyarországon letelepedni, és itt néhány év elteltével, állampolgárságot szerezve a magyar társadalom teljes jogú tagjaivá válni, maguknak és családjuknak megfelelő életszínvonalat biztosítani. A nekik nyújtott segélyek és szálláslehetőségek csak átmenetiek, és nem elegendők ahhoz, hogy stabil megélhetést nyújtsanak. A feketemunka a menekülteknek pluszkockázattal is jár, mert ha egy munkaügyi ellenőrzés során kiderül, hogy feketén dolgozik, nemcsak a foglalkoztató, de a menekült is büntetésben részesül (pl.: kiutasítják az országból). Ezzel a kockázattal a magyar munkavállalónak nem kell számolnia. A magyar állampolgárokhoz hasonlóan ők is csak akkor vállalnak feketemunkát, ha kiszorulnak a formális munkaerőpiacról, és megélhetésüket más módon nem tudják biztosítani. A menekültek illegális foglalkoztatását sok esetben maguk a munkáltatók kezdeményezik, kihasználva a menekült munkavállalók gyenge érdekérvényesítési képességét és kiszolgáltatott helyzetét. Megoldás: Fontos, hogy a munkaadók tudatosítsák a menekültek foglalkoztatásában rejlő lehetőségeket: a menekültek motivált, szakképzett és könnyen mobilizálható munkaerő-tartalékot jelentenek. Fontos, hogy a menekült munkavállalók legyenek tisztában jogaikkal és lehetőségeikkel a munkavállalás terén, ezáltal csökkentve a visszaéléseket. 4. Vélekedés: A menekültek nem kívánnak tartósan Magyarországon maradni, ezért foglalkoztatásuk kockázatos, nem éri meg a munkába állításukkal járó kezdeti többletmunka, hamar továbbállnak. Interjúalanyok véleménye: 9

10 Az interjúk igazolják, hogy a magyar munkavállalókénál valóban nagyobb a hajlandósága egy menekültnek arra, hogy más országba továbbmenjen, hiszen nincsenek meg azok az érzelmi, kulturális, családi, egzisztenciális gyökerek, amelyek itt tarthatják. De a megkérdezettek arról is beszámoltak, hogy az idő múlásával egyre csökken annak az esélye, hogy egy menekült elköltözik az országból. Minél sikeresebben tud valaki beilleszkedni a munkahelyi közösségbe, a lakókörnyezetbe, minél jobban elsajátítja a magyar nyelvet, annál kisebb az effajta kockázat. Tény: Igaz, hogy az elismert menekültek egy része hosszabb-rövidebb idő múlva elhagyja Magyarországot, ez azonban sok esetben éppen a beilleszkedési és munkavállalási lehetőségek hiánya és a magyar társadalom részéről érzékelt elutasítás miatt történik. Megoldás: A menekült munkavállalók esetében is fontos a munkával/munkahellyel járó előmeneteli lehetőségek ismertetése. A munkáltatói attitűd és a munkatársak hozzáállása jelentős faktor a menekültek hosszú távú stratégiájának kialakulásában, ezért fontos munkahelyi szinten (is) az aktív közreműködés a szakmai és/vagy személyes kapcsolatok erősítésében. A kölcsönös hosszú távú elköteleződés lehetősége javítja a munkahely megtartásának igényét. 5. Vélekedés: A menekültek kulturális különbözősége jelentősen megnehezíti a munkahelyi beilleszkedésüket, számos munkahelyi konfliktus forrása végső soron alkalmatlanná teszi a menekültet arra, hogy a magyar munkavállalókkal azonos értékű teljesítményt nyújtson. Interjúalanyok véleménye: A vélekedés első tagmondatával, tehát azzal, hogy a kulturális különbözőség megnehezíti a beilleszkedést, többen egyet tudtak érteni, de nem támasztották alá azt, hogy ez egyértelműen konfliktusokhoz vezető kockázati tényező lenne. A beilleszkedés fázisában a fokozott figyelem és az egymás (nem csak nyelvi) megértéséért befektetett pluszenergia lassítja a beilleszkedést, de nem jelent áthághatatlan gátat. A megkérdezettek között volt olyan, aki azért alkalmazott menekültet, mert a munkakör betöltéséhez, a munkahelyi feladatok hatékony elvégzéséhez ismerni kellett az ügyfél nyelvét, szokásait, igényeit, így erre a feladatra a nyelvet anyanyelvi szinten beszélő, az adott kultúrkörből származó menekült volt a legalkalmasabb. Tehát itt a menekült személy kulturális különbsége, mássága mint erőforrás, a céget gyarapító tényező jelent meg. Tény: A menekültek által képviselt kulturális minták annyira lehetnek erőforrások, mint amennyire konfliktusforrások. A kulturális különbségek számos esetben valóban okozhatnak problémát, azonban ez csak ritkán szól a különbségek tényleges tartalmáról, sokkal inkább a mássággal szembeni sok esetben 10

11 kölcsönös bizalmatlanságról és intoleranciáról van szó. A menekültek által képviselt értékrend, viselkedési normák, problémamegoldási mechanizmusok megfelelő közegben gazdagítják a szervezeti kultúrát, javítják a vállalat alkalmazkodóképességét, hatékony alternatívákat kínálhatnak rossz működési módokra, egészében véve javítják a vállalat versenyképességét. Megoldás: A kulturális diverzitás nyújtotta előnyök a vezetéstudományban régóta ismertek, a menekültek által kínált értékrend, stratégiák, problémamegoldási módszerek megfelelő vezetéssel párosulva értékes erőforrás a vállalat számára. Fontos a menekült munkavállalónak lehetőséget nyújtani, hogy kulturális erőforrásait hasznosítsa a munkavégzés során, másfelől a munkatársakban és a vezetőkben is tudatosítani kell a megfelelő szemléletet: az idegen kultúrát ne mint zavaró körülményt vagy legjobb esetben is gyakorlati értékkel nem járó egzotikumot kezeljék, hanem erőforrásként, a mindennapi munkavégzéssel kapcsolatos kihívások és problémák kezeléséhez. 6. Vélekedés: A menekültek elégtelen nyelvtudása nem teszi lehetővé hatékony foglalkoztatásukat. Interjúalanyok véleménye: A magyar nyelv hiányát és fontosságát egyik csoport (sem a munkavállaló menekültek, sem a foglalkoztatók) sem tagadta, de a betanulás, beilleszkedés fázisa után a hatékony munkavégzésnek nem gátja a magyar nyelv nem teljesen tökéletes használata. A menekültek megerősítették azt a feltevést is, hogy a munkahelyi körülmények között (a munkavégzés során szükséges kommunikációs kényszer miatt) a nyelv elsajátítása sokkal gyorsabb. Továbbá az is elhangzott, hogy az elégtelen nyelvtudás csak a magyar nyelvre vonatkozik, mert a menekültek legtöbbje több nagy nyelvet (angol, francia) is beszél, amelyeket egyes munkakörök betöltésekor mint munkaerő-piaci előnyt kamatoztatni is tud a menekült. Tény: A menekültek többsége valóban nem beszél megfelelő szinten magyarul, azonban ez az állapot átmeneti, és többségük megfelelő nyelvi képzés és a magyar lakossággal való rendszeres kapcsolatok hatására (amelyeknek legfontosabb színtere épp a munkahely) hamar elsajátítja a magyar nyelvet. A nyelvi kompetencia hiányát sok esetben részben kompenzálja a magas iskolázottság, valamint több idegen nyelv ismerete, ami a legtöbb magyarországi munkahelyen jelentős erőforrás lehet. Megoldás: Fontos, hogy a menekültek nyelvtudását, nyelvi szintjét az elvégzendő/elvégezhető munka szempontjából értékeljük, és ne aszerint, hogy milyen mélységben lehet a leendő munkavállalóval baráti beszélgetést vagy szakmai vitát folytatni. Az egyszerűbb, alacsonyabb képesítést igénylő 11

12 munkakörökben nem feltétlenül kizáró ok a gyenge magyar nyelvtudás. Egy-egy szakma vagy munkakör szókincse mindössze pár száz szóból áll, amely nagyon rövid idő alatt elsajátítható olyan szinten, hogy a munkavállaló megértse az elvégzendő feladatot, és reflektálni tudjon az elvégzett feladatra. Ilyen szakmai miniszótárak összeállása nagymértékben megkönnyíti a beilleszkedést és a hatékony munkavégzést. A másik fontos szempont, hogy a nyelvtudás értékelése ne egyszeri legyen, és lehetőség szerint a munkáltató biztosítson előmeneteli lehetőséget a nyelvtudás fejlődésének megfelelően. Az interjúk végén az interjúalanyokkal közösen összegyűjtöttük azokat a tényezőket, amelyek a menekültek foglalkoztatását elősegítik, és munkaerőpiaci előnyként vagy értékként jeleníthetők meg. Mindkét csoport az első számú és legjelentősebb értéknek azt tartotta, hogy a menekültek helyzetükből (kiszolgáltatottságukból) adódóan a munkát sokkal komolyabban veszik, motiváltabbak, a megszerzett állás megtartását mindig szem előtt tartják, és lelkiismeretesebben látják el feladatukat. A magyar állampolgárság megszerzéséhez szükségük van a legális munkaviszony igazolásához, ezért azokat a munkaköröket is hajlandók elvállalni, amelyek betöltése gondot okoz a foglalkoztatóknak, mert vagy jövedelem szempontjából, vagy a munkafeltételek terén nem elég vonzó más munkavállalóknak a betöltendő munkakör. További értéket jelent még, hogy: a menekülteknek általában magas a képzettségük; származási országukban dolgoztak, és így van munkatapasztalatuk. Korábbi szakmai tapasztalatuk hasznosítható a munkakör betöltése során; kulturális erőforrásaik hiánypótlók lehetnek, vagy gazdagítják a vállalat profilját; idegennyelv-tudásuk élő nyelvtudás, amely ugyancsak fontos erőforrás lehet egyes szervezeteknél; bizonyos munkahelyek esetén (szolgáltatóipar) kapcsolatrendszerükkel piacbővítést is eredményezhet foglalkoztatásuk. A beszélgetések során egyértelműen meghatározhatók olyan hiányosságok, amelyek a menekültek foglalkoztathatósága ellen, illetve a foglalkoztatási hajlandóság ellen hatnak. A munkaerő-piaci hátrányok leküzdésére, enyhítésére szükséges lenne szolgáltatásokat létrehozni. Az alábbiakban röviden összefoglaljuk ezeket a megoldási lehetőségeket, fejlesztési területeket. 12

13 A menekült emberek, mivel nem Magyarországon nőttek fel, nem itt szocializálódtak, nincsenek birtokában annak a tudásnak, amelyet a Magyarországon élő emberek munkavállalóvá válásuk során az iskolarendszerben és spontán tanulás útján a magyarországi társadalomról és annak működéséről elsajátítanak. Ahhoz, hogy a menekültek is biztonsággal mozogjanak a magyar mindennapokban, a személyes dolgaik intézésében, szükséges, hogy minimális ismereteik legyenek a magyar munkaügyi, szociális és egyéb ellátórendszerekről. Ezek az információk hozzájárulnak ahhoz, hogy a menekült ember mentális biztonsága kialakuljon. Ennek a tudásnak a megszerzését nem érdemes a spontán tanulásra bízni, hiszen sok időt vesz igénybe. Szükség van tehát olyan szolgáltatásokra, amelyek az ellátórendszerekben és a magyar kultúrában való jártassághoz elegendő tájékozódást adnak. Szükség van olyan tanfolyamok, képzések, tréningek szervezett formában való működtetésére, ami ellátja a menekülteket a kellő alapinformációkkal. Minimális országismeret, állampolgári ismertek, a magyar szociális ellátórendszer működését bemutató és munkaügyi ismeretek adó előképzettség nélkül a munkanélküli menekültek önállóan nem tudnak szerepet vállalni a magyar munkaerőpiacon. Bár ezek nem kimondottan munkaerő-piaci szolgáltatások, de elengedhetetlenek a menekültek magyarországi munkavállaláshoz, és hozzájárulnak ahhoz, hogy önálló, az érdekeiket egyedül is érvényesíteni képes emberek legyenek a munkát kereső menekült személyek. E szolgáltatások nyújtása elképzelhető mind a menekülteket ellátó rendszer, mind a munkaügyi rendszer intézményeinek keretein belül vagy civilszervezetek bevonásával. A foglalkoztatók többsége nem találkozik külföldi munkavállalókkal, menekültként Magyarországra érkező és itt befogadott vagy menekültstátust kapott álláskeresőkkel. Nem ismerik a különböző státusokhoz kapcsolódó jogokat, ügymeneteket. Ebből adódóan a foglalkoztatási hajlandóságuk igen alacsony a migránsokkal szemben. Ez különösen igaz vidéken, ahol néhány várostól eltekintve szinte egyáltalán nincsenek menekültek. Fontos lenne, hogy a munkaadók pontos és könnyen hozzáférhető tájékoztatáshoz jussanak a menekültek foglalkoztathatóságával, engedélykötelezettségeivel kapcsolatban. A tájékoztatás egyik hatékony módszere lehetne, ha a lehető legtöbb helyen lényegre törő, gyakorlatorientált tájékoztató füzetek lennének elérhetők. További segítséget jelentene, ha a munkaadók olyan szolgáltatásokat is igénybe vehetnének, amelyek a (különböző státusú, tehát különböző ügyintézést igénylő) menekült emberek beléptetésével kapcsolatos ügyintézésben nyújtanak szakértő segítséget. Amíg az ügymenettel kapcsolatos munkaügyi/felvételeztetési rutin kialakul egy cégnél, addig a foglalkoztatók idegenkednek, hosszadalmasnak, túlzottnak és nem megtérülő energiabefektetésnek ítélik meg a menekült (különösen a befogadott státusú) 13

14 emberek felvételét. Jelentősen növekedne a foglalkoztatási hajlandóság, ha megvásárolható vagy támogatási rendszerek által finanszírozott szolgáltatásokon keresztül könnyen hozzáférhető és professzionális segítséget kaphatnának. A beléptetéshez kapcsolódó ügyintézésen túl ugyancsak segítséget jelenthet, ha az adott munkakörre kiválasztott menekült olyan felkészítésben részesülhetne, amely az adott szakma magyarországi sajátosságaira hívja fel a figyelmét, illetve a menekültek speciális munkaerő-piaci hátrányait enyhítenék. Egyik ilyen beavatkozást igénylő terület például a magyar nyelv nem kielégítő ismerete. A magyar nyelv elsajátítása hosszadalmas folyamat, a menekültek csak több hónapos tanulás után képesek folyékonyan magyarul beszélni. Ez jelentősen megnehezíti a munkavállalást és a munkahelyi betanulást. A szakmák többségének szakmai szókincse jól körülhatárolható, és néhány száz szóból áll csupán. A munkavállalást és a munkahelyi beilleszkedés megkönnyítését/lerövidítését olyan szakmai miniszótárak összeállása és terjesztése is segítené, amelyek az adott szakma vagy szakmacsoportok minimális alapszókincsét szisztematikusan foglalnák össze. A menekülteknek nyújtott munkaorientációs szolgáltatások eredményével összhangban vagy a már megszerzett munka megkezdése előtt a menekültek megkaphatnák az adott szakma/szakmacsoport szakmai miniszótárát, amelynek elsajátításával gyorsabban és sikeresebben jelenhetnének meg az adott szakma munkaerőpiacán, és illeszkednének be a munkahelyen. A menekültek munkahelyi beilleszkedését előmozdítaná/gyorsítaná, ha olyan szolgáltatások is elérhetők lennének, amelyek intézkedési javaslatokat, esetleg erre a célra kifejlesztett, az adott cégre alkalmazható beilleszkedést/befogadást segítő programot kínálnának. A kis- és középvállalkozások számára, ahol az emberi erőforrásért felelős személyzet kapacitása és/vagy szakmai tudása nem kielégítő egy a menekült munkavállaló(k) beilleszkedését/befogadását segítő program kidolgozásához, működtetéséhez, kifejezetten hiánypótló lenne egy ilyenfajta segítség/szolgáltatás elindítása. Ez a menekülteknek hosszú távú munkahelyet, a foglalkoztatóknak hatékonyabb munkavégzést, lojálisabb munkakörnyezet kialakítását, azaz a profit maximalizálását biztosítja. E szolgáltatást ugyancsak vagy piaci alapokra helyezve, vagy támogatási rendszereken keresztül lehetne finanszírozni. Reméljük, hogy e rövid, gyakorlati tapasztalatokat összegyűjtő és rendszerező összefoglalóval a menekültek foglalkoztathatóságát negatívan befolyásoló tévhiteket és kételyeket sikerült némileg eloszlatnunk. Számolunk azzal, hogy ezek a szolgáltatások/kis energiabefektetést igénylő intézkedések jelentősen elősegítik a menekültek munkaerő-piaci pozíciójának megerősödését. Bízunk abban, hogy a felvázolt megoldási és fejlesztési javaslatok gyakorlati megvalósulása sokáig nem várat magára. 14

15 15

CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA

CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA KÖZÖSEN A MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰEKÉRT BEFOGADÓ MUNKAHELYEK, BEFOGADÓ ÖNKORMÁNYZATOK című, TÁMOP 2.4.2/B-09/2-2009-0002 sz. azonosító számú program BEMUTATÁSA A projekt az

Részletesebben

Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei. Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31.

Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei. Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31. Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31. Igények, követelmények Befogadó társadalom Azonos jogok az élet

Részletesebben

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések

Részletesebben

TÁMOP-1.4.3-12/1-2012-0027 KÉPZETT FIATALOK PÜSPÖKLADÁNY VÁROS FEJLŐDÉSÉÉRT

TÁMOP-1.4.3-12/1-2012-0027 KÉPZETT FIATALOK PÜSPÖKLADÁNY VÁROS FEJLŐDÉSÉÉRT TÁMOP-1.4.3-12/1-2012-0027 KÉPZETT FIATALOK PÜSPÖKLADÁNY VÁROS FEJLŐDÉSÉÉRT A PARTNEREK TOVÁBBI SZAKMAI PARTNEREK Budapest Esély Nonprofit Kft., 4. Dimenzió Közhasznú Alapítvány ZSZI PLUSZ Oktatási Kereskedelmi

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

Család velem, karrier előttem projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest

Család velem, karrier előttem projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest Jól- Lét Közhasznú Alapítvány, Első Hazai Anyabarát Munkaközvetítő és Tanácsadó Műhely tevékenysége és tapasztalatai a reintegrációban Keveházi Katalin Az

Részletesebben

Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái.

Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái. Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái. Szalka Anita 2011. November 15. 2011.12.02. 1 A közösségi

Részletesebben

A PROJEKTRŐL. www.mind-rural.ro

A PROJEKTRŐL. www.mind-rural.ro A PROJEKTRŐL Integrált turisztikai humánerőforrás-fejlesztés a vidéki foglalkoztatás növelése érdekében című projektünk a Humánerőforrás-fejlesztési Szektoriális Operatív Program 2007-2013 keretében valósul

Részletesebben

HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások. Monitoring info-nap 2006. Május 24.

HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások. Monitoring info-nap 2006. Május 24. HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások Monitoring info-nap 2006. Május 24. A program szakmai háttere A hátránykezelés új irányai, eszközei Európában Beilleszkedés helyett

Részletesebben

Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról

Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról KEREKASZTAL BESZÉLGETÉSEK ÖSSZEFOGLALÁSA 2010. március 9. Kistérségi együttműködés a helyi gazdasági és foglalkoztatási potenciál erősítésére Projektazonosító:

Részletesebben

A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013

A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013 TÁMOP-5.5.5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013 Szabados Tímea 2013. December

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben

2008. évi közhasznúsági jelentés

2008. évi közhasznúsági jelentés Borsodi Tranzit Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. 2008. évi közhasznúsági jelentés Ózd, 2009. május 19.. Dr. Török Béla ügyvezető PÁLYÁZATI TÁMOGATÁSÚ KOMPLEX MUNKAERŐPIACI PROGRAMOK 1. Borsod-Gömör-Abaúj

Részletesebben

Salva Vita Alapítvány 1081 Bp. Népszínház u. 17. www.salvavita.hu info@salvavita.hu

Salva Vita Alapítvány 1081 Bp. Népszínház u. 17. www.salvavita.hu info@salvavita.hu Salva Vita Alapítvány 1081 Bp. Népszínház u. 17. www.salvavita.hu info@salvavita.hu Küldetésünk A Salva Vita Alapítvány célja az értelmi sérült emberek önálló életvitelének és társadalmi beilleszkedésének

Részletesebben

Foglalkoztatás- és szociálpolitika

Foglalkoztatás- és szociálpolitika Foglalkoztatás- és szociálpolitika Munkanélküliség 2008/09 I. félév Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Gazdaságilag aktív nem aktív népesség A gazdaságilag aktív népesség

Részletesebben

A Rehabjob bemutatkozó diasora megváltozott munkaképességű munkavállalók integrációja területén 2015.

A Rehabjob bemutatkozó diasora megváltozott munkaképességű munkavállalók integrációja területén 2015. A Rehabjob bemutatkozó diasora megváltozott munkaképességű munkavállalók integrációja területén 2015. Bemutatkozás REHABJOB - JOBGROUP REHABJOB (www.rehabjob.hu) üzletágunk mellett az alábbi divíziók tartoznak

Részletesebben

Lépés előnyben TÁMOP-2.4.2/B-09/1-2010-0001

Lépés előnyben TÁMOP-2.4.2/B-09/1-2010-0001 A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. Lépés előnyben TÁMOP-2.4.2/B-09/1-2010-0001 Támogató: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Humán Erőforrás

Részletesebben

HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások. Monitoring info-nap 2006. Május 23.

HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások. Monitoring info-nap 2006. Május 23. HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások Monitoring info-nap 2006. Május 23. A program szakmai háttere A hátrányos helyzet lehetséges okai Objektív okok, pl.: Alacsony iskolai

Részletesebben

Bevándorlók Magyarországon. Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet

Bevándorlók Magyarországon. Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet Bevándorlók Magyarországon Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet Az elemzés fókusza Miben mások a határon túli magyarok, mint a többi bevándorolt? Kik a sikeres migránsok ma Magyarországon? A magyar

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Szociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél

Szociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél Szociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél A szolgáltatás átfogó és operatív célja A Pro-Team Nonprofit Kft. rehabilitációs akkreditált foglalkoztató, ahol több mint 2000 fő megváltozott

Részletesebben

Tanulási központok kialakítása

Tanulási központok kialakítása Tanulási központok kialakítása NYITOK HÁLÓZAT A TÁRSADALMI BEFOGADÁSÉRT TÁMOP-5.3.9-11/1-2012-0001 A gesztor szervezetek szerepe Mi a nyitott tanulási központ? Alapinfrastruktúra f e l n ő t t e k tanulásához,

Részletesebben

Bemutató megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásáról és az együttműködés előnyeiről a területen. 2013. június

Bemutató megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásáról és az együttműködés előnyeiről a területen. 2013. június Bemutató megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásáról és az együttműködés előnyeiről a területen 2013. június Üzletágaink, tevékenységünk www.job.hu www.rehabjob.hu www.tele-scope.hu www.brandjob.hu

Részletesebben

A mikrovállalkozók tipikus foglalkoztatási problémája a szezonalítás: megoldás az alkalmi foglalkoztatás.

A mikrovállalkozók tipikus foglalkoztatási problémája a szezonalítás: megoldás az alkalmi foglalkoztatás. A mikrovállalkozók tipikus foglalkoztatási problémája a szezonalítás: megoldás az alkalmi foglalkoztatás. Nonprofit Munkaerő Közvetítő Iroda bemutatása Mikrovállalkozás, növekedés, foglalkoztatás, esélyteremtés

Részletesebben

Fordulópont Program TÁMOP-5.3.8.A3-12/1-2012-0013

Fordulópont Program TÁMOP-5.3.8.A3-12/1-2012-0013 Fordulópont Program TÁMOP-5.3.8.A3-12/1-2012-0013 ELŐZMÉNYEK A DDRFK PROGRAMTAPASZTALATAI OFA programok: Újra Dolgozom Program (tartós munkanélkülieknek) Roma referensi, Lépésről-lépésre Program (roma

Részletesebben

Tájékoztató a programról

Tájékoztató a programról Tájékoztató a programról NYITOK HÁLÓZAT A TÁRSADALMI BEFOGADÁSÉRT TÁMOP-5.3.9-11/1-2012-0001 A program keretei, előzményei A szegénység, a társadalmi és a munkaerő-piaci hátrányok újratermelődésnek megakadályozása

Részletesebben

TÁMOP-1.4.3-12/1/-2012-0027 KÉPZETT FIATALOK PÜSPÖKLADÁNY VÁROS FEJLŐDÉSÉÉRT

TÁMOP-1.4.3-12/1/-2012-0027 KÉPZETT FIATALOK PÜSPÖKLADÁNY VÁROS FEJLŐDÉSÉÉRT TÁMOP-1.4.3-12/1/-2012-0027 KÉPZETT FIATALOK PÜSPÖKLADÁNY VÁROS FEJLŐDÉSÉÉRT A TÁMOGATÁS RÉSZCÉLJA A TÁMOP 1.4.3 pályázati kiírás keretében olyan kezdeményezéseket támogattak amelyek innovatív megoldásokkal

Részletesebben

TÁMOP-1.4.1-11/1-2012-0019

TÁMOP-1.4.1-11/1-2012-0019 Társadalmi Megújulás Operatív Program Közösségi feladatokhoz kapcsolódó munkaerő-piaci programok támogatása című pályázati felhívásához a konvergencia régiók területén Kódszám: TÁMOP-1.4.1-11/1 Hátrányos

Részletesebben

VÁLLALKOZÁSOK SZERVEZÉSE

VÁLLALKOZÁSOK SZERVEZÉSE VÁLLALKOZÁSOK SZERVEZÉSE MUNKAERŐPIACI ISMERETEK A MUNKAERŐ KIVÁLASZTÁSÁNAK FOLYAMATA Célja: egy üres állás betöltése, teljesítménynövelés, piacbővítés, megfelelő helyen, megfelelő időben a megfelelően

Részletesebben

Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA

Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA 1. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 34. függelék Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA BUDAPEST, 2010. január TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

FELNŐTTKÉPZÉSI SZOLGÁLTATÁSOK TÁJÉKOZTATÓ PROGRAMFÜZET a Centroszet Szakképzés-szervezési NKft.-nél

FELNŐTTKÉPZÉSI SZOLGÁLTATÁSOK TÁJÉKOZTATÓ PROGRAMFÜZET a Centroszet Szakképzés-szervezési NKft.-nél FELNŐTTKÉPZÉSI SZOLGÁLTATÁSOK PROGRAMFÜZET a Centroszet Szakképzés-szervezési NKft.-nél Készítette: Marosvölgyi Ágnes A készítés dátuma: Budapest, 2011.07.08. Jóváhagyás dátuma: Budapest, 2011.07.11. Némedi

Részletesebben

A pályaorientáció és a pályatanácsadás a Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának gyakorlatában Szeged, 2014. március 14.

A pályaorientáció és a pályatanácsadás a Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának gyakorlatában Szeged, 2014. március 14. A pályaorientáció és a pályatanácsadás a Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának gyakorlatában Szeged, 2014. március 14. Előadó: Nyemcsok Lászlóné, tanácsadó Békés Megyei Kormányhivatal Békéscsabai

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján Hétfa Kutatóintézet Nyugat-Pannon Terület- és Gazdaságfejlesztési Nonprofit Kft. Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján A TÁMOP 1.4.7.-12/1-2012-0001 FoglalkoztaTárs

Részletesebben

A NYÍRTELEKI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLAT NAGYCSERKESZ KÖZSÉG ELLÁTÁSI HELYÉNEK BESZÁMOLÓJA 2014. ÉVBEN VÉGZETT FELADATOKRÓL

A NYÍRTELEKI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLAT NAGYCSERKESZ KÖZSÉG ELLÁTÁSI HELYÉNEK BESZÁMOLÓJA 2014. ÉVBEN VÉGZETT FELADATOKRÓL A NYÍRTELEKI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLAT NAGYCSERKESZ KÖZSÉG ELLÁTÁSI HELYÉNEK BESZÁMOLÓJA 2014. ÉVBEN VÉGZETT FELADATOKRÓL Tartalom Az intézmény tevékenysége Szakmai egység, személyi

Részletesebben

Esélyegyenlőségi Terv. Mátyás Király Általános Iskola Csömör

Esélyegyenlőségi Terv. Mátyás Király Általános Iskola Csömör Esélyegyenlőségi Terv Mátyás Király Általános Iskola Csömör 2 Amit az esélyegyenlőségről tudni kell Az Országgyűlés 2003-ban elfogadta az Európai Unió és a hazai társadalom elvárásait tükröző 2003. évi

Részletesebben

TÁMOP-5.6.1.A-11/4-2011-0002

TÁMOP-5.6.1.A-11/4-2011-0002 Vissza a jövőbe TÁMOP-5.6.1.A-11/4-2011-0002 Speciális integrációs és reintegrációs foglalkozások fogvatartottak, pártfogó felügyelet alatt állók, javítóintézeti neveltek számára 2012. május 31. Az Országos

Részletesebben

Sik Endre: Adalékok a menekültek, a menekülés és a menekültügyi rendszer születésének szociológiai jellemzőihez Magyarország, 1988-1991 80-90% magyar származású Reprezentatív kutatás (1989) Átlagéletkor:

Részletesebben

Foglalkoztatási lehetőségek megteremtése közösségi feladatok ellátása során.

Foglalkoztatási lehetőségek megteremtése közösségi feladatok ellátása során. FIATALOK FEHÉRVÁRÉRT - PÁLYAKEZDŐ MUNKANÉLKÜLIEK BEVONÁSA KÖZÖSSÉGI FELADATOK ELLÁTÁSÁBA PROJEKT BEMUTATÁSA MACZUCZÁNÉ FENYVESI VIKTÓRIA, PROJEKTVEZETŐ A TAMOP 1.4.1.-11/1 konstrukció célja Példák: A foglalkoztatási

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program

Részletesebben

A Csehországban megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) Ausztriában fognak dolgozni:

A Csehországban megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) Ausztriában fognak dolgozni: A Csehországban megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) Ausztriában fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - 5 év - 5 év -

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők

Részletesebben

Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu

Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu Digitális követ az információs társadalom segítésére Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu EU 2020 uniós gazdasági stratégia és Európai digitális menetrend Komoly kihívás

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Az képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉG A MUNKA VILÁGÁBAN C. KUTATÁSSOROZAT

ESÉLYEGYENLŐSÉG A MUNKA VILÁGÁBAN C. KUTATÁSSOROZAT ESÉLYEGYENLŐSÉG A MUNKA VILÁGÁBAN C. KUTATÁSSOROZAT TÁMOP 5.5.5: A DISZKRIMINÁCIÓ ELLENI KÜZDELEM A TÁRSADALMI SZEMLÉLETFORMÁLÁS ÉS A HATÓSÁGI MUNKA ERŐSÍTÉSE Simonovits Bori Budapest, 2010 A KUTATÁS TÉMÁJA

Részletesebben

Foglalkoztatás és minőségügy a Munka kisgyermekkel program tükrében

Foglalkoztatás és minőségügy a Munka kisgyermekkel program tükrében Foglalkoztatás és minőségügy a Munka kisgyermekkel program tükrében Hogyan kapcsolható össze a minőségügy a foglalkoztatással? 1. CSR (a cégek társadalmi felelősségvállalása) = szociális és környezeti

Részletesebben

+36 20 316 6766 mail@adatkezelo.hu www.adatkezelo.hu 2015 Első Hazai Adatkezelő Kft. All Rights Reserved.

+36 20 316 6766 mail@adatkezelo.hu www.adatkezelo.hu 2015 Első Hazai Adatkezelő Kft. All Rights Reserved. Rólunk Az Első Hazai Adatkezelő Kft. contact center, HR és tréning, munkaerő-kölcsönzés valamint facility management szolgáltatások nyújtásával áll Megbízói rendelkezésére. A rábízott feladatokat 2002

Részletesebben

Egy lehetséges megoldás a legális foglalkoztatás növelésére

Egy lehetséges megoldás a legális foglalkoztatás növelésére Egy lehetséges megoldás a legális foglalkoztatás növelésére Szolgáltatási csekk (utalvány) rendszer Belgiumban Mi a probléma? Alacsony a foglalkoztatás, elsősorban a képzettséggel nem rendelkezők esetében

Részletesebben

kiadvány bemutatása Lépéselőny Egyesület Huri Beáta, elnök 2011.11.15. Agora kiadvány bemutatása

kiadvány bemutatása Lépéselőny Egyesület Huri Beáta, elnök 2011.11.15. Agora kiadvány bemutatása kiadvány bemutatása Lépéselőny Egyesület Huri Beáta, elnök 2011.11.15. Agora kiadvány bemutatása Összegzés A női életpálya sajátosságai A nők munkaerő-piacra való visszatérését akadályozó tényezők Civil

Részletesebben

VÁLTS jegyet az életbe! program

VÁLTS jegyet az életbe! program VÁLTS jegyet az életbe! program - Budapest, 2013. november 28. - Program célja Vas megyében hatékony megoldásokkal segíteni a hátrányos helyzetű 16-24 éves munkanélküli fiatalok foglalkoztatását, akinek

Részletesebben

A munkahelyi biztonság és egészségvédelem mindenkit érint. Jó Önnek. Jó a vállalkozásoknak.

A munkahelyi biztonság és egészségvédelem mindenkit érint. Jó Önnek. Jó a vállalkozásoknak. Egészséges munkahelyek Kezeljük a stresszt! A munkahelyi stressz és a pszichoszociális kockázatok kezelése Balogh Katalin EU-OSHA Nemzeti Fókuszpont Stressz-M Kutatási tájékoztató Budapest BME Q 2015.

Részletesebben

TÜRR ISTVÁN KÉPZŐ ÉS KUTATÓ INTÉZET 2011-07- 01

TÜRR ISTVÁN KÉPZŐ ÉS KUTATÓ INTÉZET 2011-07- 01 TÜRR ISTVÁN KÉPZŐ ÉS KUTATÓ INTÉZET 2011-07- 01 1 SZAKFELADATAINK 10 Területi Igazgatóságot tömörítő, országos állami felnőttképzési és kutatás-módszertani intézmény. Elsődleges célja a hátrányos helyzetű

Részletesebben

Partnerségi felmérés kérdőíve

Partnerségi felmérés kérdőíve Partnerségi felmérés kérdőíve A Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében a Helyi gazdaság- és közszolgáltatásfejlesztés hátrányos helyzetű munkanélküliek foglalkoztatásával a kőszegi és felső-répcementi

Részletesebben

A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet várható alakulása a kutatás koncepciójának bemutatása, új elemek ismertetése

A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet várható alakulása a kutatás koncepciójának bemutatása, új elemek ismertetése A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet várható alakulása a kutatás koncepciójának bemutatása, új elemek ismertetése Tóth István János, PhD tudományos főmunkatárs, MTA KRTK KTI ügyvezető, MKIK GVI

Részletesebben

Az Önindító program záró konferencia 2014. 03. 26.

Az Önindító program záró konferencia 2014. 03. 26. Nemzeti Munkaügyi Hivatal A foglalkoztatási szolgálatok szerepe a vállalkozások élénkítésében nemzetközi kitekintés Az Önindító program záró konferencia 2014. 03. 26. Komáromi Róbert főigazgató Férfi

Részletesebben

Munkavédelem - kockázatértékelés

Munkavédelem - kockázatértékelés Munkavédelem - kockázatértékelés Simon Gábor államtitkár A munkavédelem mint érték és jövőkép A munkavállaló számára biztonságos és egészséges munkavégzés, hosszú távú munkavégző képesség mentális egészség,

Részletesebben

Információk a németországi egészségügyi munkavállaláshoz

Információk a németországi egészségügyi munkavállaláshoz Információk a németországi egészségügyi munkavállaláshoz Tisztelt érdeklődő! Cégünk, a Medikwork megalapításának fő célja, hogy professzionális munkaerő közvetítésével megállítsuk, illetve lelassítsuk

Részletesebben

Tudatosság, fenntarthatóság, növekedés: a családi vállalkozások gazdaságélénkítő és foglalkoztatási potenciálja

Tudatosság, fenntarthatóság, növekedés: a családi vállalkozások gazdaságélénkítő és foglalkoztatási potenciálja : a családi vállalkozások gazdaságélénkítő és foglalkoztatási potenciálja Horváth Anna, SEED Alapítvány 2008. szeptember 11., Budapest Komplex képzés a családi vállalkozások növekedéséért, versenyképességéért

Részletesebben

EQUAL és "ÉRTÉKMŰHELY" 08-05-14 "ÉRTÉKMŰHELY" 1

EQUAL és ÉRTÉKMŰHELY 08-05-14 ÉRTÉKMŰHELY 1 EQUAL és "ÉRTÉKMŰHELY" 08-05-14 "ÉRTÉKMŰHELY" 1 Fő témáink EQUAL program bemutatása ÉRTÉKMŰHELY ismertetése 08-05-14 "ÉRTÉKMŰHELY" 2 Az EQUAL program háttere A Strukturális Alapokból támogatott közösségi

Részletesebben

S z e n t e s. Tisztelt Képviselő-testület!

S z e n t e s. Tisztelt Képviselő-testület! Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete S z e n t e s Tisztelt Képviselő-testület! Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete a 112/2009.(V.29.) Kt. számú határozatával döntött arról, hogy

Részletesebben

VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Döntési Alapfogalmak

VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Döntési Alapfogalmak Vállalkozási VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Tantárgyfelelős: Prof. Dr. Illés B. Csaba Előadó: Dr. Gyenge Balázs Az ökonómiai döntés fogalma Vállalat Környezet Döntések sorozata Jövő jövőre vonatkozik törekszik

Részletesebben

Esélyegyenlőségi terv

Esélyegyenlőségi terv Esélyegyenlőségi terv 2013.07.18-tól visszavonásig érvényes (Jelen esélyegyenlőségi terv egységes szerkezetbe foglalt belső dokumentum, összhangban a KMOP-1.5.2-2008-0020 azonosítószámú pályázati projekt

Részletesebben

Nők külföldi munkavállalással kapcsolatos attitűdje

Nők külföldi munkavállalással kapcsolatos attitűdje Nők külföldi munkavállalással kapcsolatos attitűdje Kutatási összefoglaló 2012 Készítette: Votisky Petra Pszichológus, coach és expat http://www.nokkulfoldon.hu/ Kutatás háttere: Külföldön élő nőként,

Részletesebben

a segítségnyújtás az elhelyezkedést, a diszkrimináció elleni küzdelmet és a beilleszkedés stabilitását szolgálja.

a segítségnyújtás az elhelyezkedést, a diszkrimináció elleni küzdelmet és a beilleszkedés stabilitását szolgálja. Bevezető A kilencvenes években komoly szemléletváltás történt Európában a társadalmi hátrányok megítélésében, a segítés céljaiban és formáiban. Az alkalmazkodás helyett egyre inkább a megmaradt képességek

Részletesebben

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi

Részletesebben

A TÁMOP 2.4.8-12 kiemelt projekt bemutatása

A TÁMOP 2.4.8-12 kiemelt projekt bemutatása A TÁMOP 2.4.8-12 kiemelt projekt bemutatása Előadó: Vörös Szabolcs szakmai vezető Nemzeti Munkaügyi Hivatal TÁMOP 2.4.8-12 Projekt-végrehajtási Osztály E-mail cím: vorossz@lab.hu Telefonszám: +36 1 323

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

TÁMOP 2.2.1-12/1-2012-0001. A szakképzés és a felnőttképzés minőségének és tartalmának fejlesztése kiemelt projekt

TÁMOP 2.2.1-12/1-2012-0001. A szakképzés és a felnőttképzés minőségének és tartalmának fejlesztése kiemelt projekt TÁMOP 2.2.1-12/1-2012-0001 A szakképzés és a felnőttképzés minőségének és tartalmának fejlesztése kiemelt projekt Build Up Skills Hungary projekt II. konferencia Budapest, 2013. március 8. Alapinformációk

Részletesebben

TÁMOP 5.3.1-08/2-2009-0052

TÁMOP 5.3.1-08/2-2009-0052 TÁMOP 5.3.1-08/2-2009-0052 A projekt célja és létrejötte A projekt olyan tartós, alacsony végzettségű, munkanélküli csoportot célzott meg, melynek tagjai a Gyulai Kistérségben hátrányos helyzetük miatt

Részletesebben

Közalkalmazotti besorolás, minősítés, illetmények, bérezés 2014 és 2015 évben!

Közalkalmazotti besorolás, minősítés, illetmények, bérezés 2014 és 2015 évben! Közalkalmazotti besorolás, minősítés, illetmények, bérezés 2014 és 2015 évben! Többen jelezték, hogy véleményük szerint nem megfelelő a fizetési osztályba sorolásuk. Az alábbi cikk közérthetően magyarázza

Részletesebben

Napra Forgó Munkacsapat outsourcing és rehabilitáció

Napra Forgó Munkacsapat outsourcing és rehabilitáció Napra Forgó Munkacsapat outsourcing és rehabilitáció Orbán Péter SEED - konferencia 2008. június 26. A Napra Forgó Rehabilitációs Kht. Alapítva: 2000. január 03. Tulajdonosok: hat magánszemély és a Szép

Részletesebben

A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni:

A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - év - év - év -

Részletesebben

Dr. Fodor Imréné PRKK igazgató

Dr. Fodor Imréné PRKK igazgató Az élethosszig tartó tanulás megalapozása: a regionális képző központok közreműködése a foglalkoztatási rehabilitációban Az oktatás a jövőről való gondoskodás Arisztotelész Dr. Fodor Imréné PRKK igazgató

Részletesebben

RIVER projekt. A projekt bemutatása

RIVER projekt. A projekt bemutatása RIVER projekt A projekt bemutatása Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez. (Hivatkozási szám: 517741-LLP-1-2011-1-AT-GRUNDTVIG-GMP) A kiadvány a szerző nézeteit tükrözi,

Részletesebben

A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni:

A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - év - év - év - év

Részletesebben

Rehabilitációs tanácsadás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél

Rehabilitációs tanácsadás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél Rehabilitációs tanácsadás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél 1. A szolgáltatás átfogó és operatív célja A Pro-Team Nonprofit Kft. rehabilitációs akkreditált foglalkoztató, ahol több mint 2000 fő megváltozott

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A természettudomány képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által készített, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁR MENTI RÉGIÓ MAGYAROLDALÁN(2007ÉS2014 KÖZÖTT) LIII. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS MISKOLC, 2015. SZEPTEMBER 4. A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská

Részletesebben

Életreval(l)ó Hajdúhadházi térségben élő hátrányos helyzetű, inaktív nők komplex önálló életvitelre való felkészítése TÁMOP-5.3.

Életreval(l)ó Hajdúhadházi térségben élő hátrányos helyzetű, inaktív nők komplex önálló életvitelre való felkészítése TÁMOP-5.3. Életreval(l)ó Hajdúhadházi térségben élő hátrányos helyzetű, inaktív nők komplex önálló életvitelre való felkészítése TÁMOP-5.3.1-C-09/2-2010-0102 PÁLYÁZÓ: Segítők Innovatív Közössége Közhasznú Egyesület

Részletesebben

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon Veszprém, 2011. szeptember 30. Tóth Laura Vállalkozásfejlesztési munkatárs NESsT ltoth@nesst.org 1 A NESsT küldetése és tevékenységei A NESsT a feltörekvő

Részletesebben

Álláskeresés. Aktív. Passzív. Munkaügyi kirendeltség Álláshirdetések böngészése Újságban Neten Mindenhol Ismerősök mozgósítása

Álláskeresés. Aktív. Passzív. Munkaügyi kirendeltség Álláshirdetések böngészése Újságban Neten Mindenhol Ismerősök mozgósítása Aktív Passzív Munkaügyi kirendeltség Álláshirdetések böngészése Újságban Neten Mindenhol Ismerősök mozgósítása Bejelentkeztem a munkanélküli központban szóltam anyámnak Megfelelő állásajánlat Jogi értelmezés

Részletesebben

1. blokk. 30 perc. 2. blokk. 30 perc. 3. blokk. 90 perc. 4. blokk. 90 perc. Beiktatott szünetek. ( open space ): 60 perc

1. blokk. 30 perc. 2. blokk. 30 perc. 3. blokk. 90 perc. 4. blokk. 90 perc. Beiktatott szünetek. ( open space ): 60 perc A Revita Alapítvány szakmai mőhelysorozatának tematikája A program címe: DISKURZUS A tartósan munka nélkül lévı emberek foglalkoztathatóságának fejlesztését célzó komplex szolgáltatástervezés és -fejlesztés

Részletesebben

Pályázatok - lehetőségek

Pályázatok - lehetőségek Pályázatok - lehetőségek Véleményezésre kiadott pályázatok TÁMOP 1.4.3-11/1 Innovatív, kísérleti foglalkoztatási programok támogatása Célja: A pályázati kiírás célja az, hogy az innovatív kezdeményezések,

Részletesebben

PÉCS ÉS KISTÉRSÉGE FOGLALKOZTATÁSI MEGÁLLAPODÁS PROJEKT (TÁMOP-1.4.5-12/1-2012-0008) ZÁRÓ RENDEZVÉNYE

PÉCS ÉS KISTÉRSÉGE FOGLALKOZTATÁSI MEGÁLLAPODÁS PROJEKT (TÁMOP-1.4.5-12/1-2012-0008) ZÁRÓ RENDEZVÉNYE PÉCS ÉS KISTÉRSÉGE FOGLALKOZTATÁSI MEGÁLLAPODÁS PROJEKT (TÁMOP-1.4.5-12/1-2012-0008) ZÁRÓ RENDEZVÉNYE A Pécsi Kistérségi Foglalkoztatási Paktum projekt tevékenységeinek bemutatása Petrovicsné Takács Rózsa

Részletesebben

IGÉNYFELMÉRÉS ELEMZÉS 2013.

IGÉNYFELMÉRÉS ELEMZÉS 2013. IGÉNYFELMÉRÉS ELEMZÉS 2013. 1/9 1. BEVEZETÉS A SECOND CHANCE IN HOSPITALITY - Második esély a szállodaiparban című projekt kivitelére létrejött partnerség azzal a céllal alakult, hogy a szállodaipari szakképzés

Részletesebben

A TERMELŐISKOLAI MODELL mint a hátrányos helyzetű munkanélküli fiatalok munkaerő piaci re integrációjának KOMPLEX PROGRAMJA

A TERMELŐISKOLAI MODELL mint a hátrányos helyzetű munkanélküli fiatalok munkaerő piaci re integrációjának KOMPLEX PROGRAMJA A TERMELŐISKOLAI MODELL mint a hátrányos helyzetű munkanélküli fiatalok munkaerő piaci re integrációjának KOMPLEX PROGRAMJA MUTASS UTAT! Budapest, 2013. november 28. Alapítás: 1993 Cél: A Zala megyében

Részletesebben

Osztozni a sikerekben vezetői juttatások

Osztozni a sikerekben vezetői juttatások Osztozni a sikerekben vezetői juttatások 2004 A kutatás a Dimenzió Csoport megbízásából készült. Dr. Füzesi Zsuzsanna, Busa Csilla, Dr. Tistyán László, Brandmüller Teodóra fact@sfact.com www.sfact.com

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó. a Képviselő-testülethez

T Á J É K O Z T A T Ó. a Képviselő-testülethez 1 FÖLDES NAGYKÖZSÉG POLGÁRMESTERE 4177 FÖLDES, Karácsony Sándor tér 5./Fax: (54) 531 000 ; 531 001 E-mail: foldes.ph@gmail.com Iktatószám: 19. T Á J É K O Z T A T Ó a Képviselő-testülethez a TÁMOP- 1.4.3-12/1-2012-0141,,e-KARRIER

Részletesebben

Pályára lépünk. Napra Forgó Nonprofit Közhasznú Kft.

Pályára lépünk. Napra Forgó Nonprofit Közhasznú Kft. Pályára lépünk Napra Forgó Nonprofit Közhasznú Kft. Innovatív, integrált non-profit munkaerő-piaci modell kísérleti bevezetése a pályakezdő (és részben megváltozott munkaképességű) fiatalok nyílt munkaerőpiaci

Részletesebben

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége?

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Glied Viktor egyetemi oktató / kutató Pécsi Tudományegyetem IDResearch Szolnok, 2012. december 4. A migráció 220-230 millió migráns (40-50 millió illegális

Részletesebben

MunkaKalauz. Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi gyakorlati megoldásokról és módszerekről

MunkaKalauz. Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi gyakorlati megoldásokról és módszerekről MunkaKalauz Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi KI ALKALMAS A MUNKAVÉGZÉSRE? Információs brossúra Szeged, 2013. MunkaKalauz Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi A munkavégzésre

Részletesebben

A sérült gyermeket nevelő nők munkaerő-piaci helyzete. Kutatás Integrált szemléletű szolgáltatás - Érzékenyítés

A sérült gyermeket nevelő nők munkaerő-piaci helyzete. Kutatás Integrált szemléletű szolgáltatás - Érzékenyítés A sérült gyermeket nevelő nők munkaerő-piaci helyzete Kutatás Integrált szemléletű szolgáltatás - Érzékenyítés Megvalósítók MOTIVÁCIÓ ALAPÍTVÁNY Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek esélyegyenlősége

Részletesebben

BUDAPEST. 2006. január 30.

BUDAPEST. 2006. január 30. A jó gyakorlat megosztása Európa szerte BUDAPEST 2006. január 30. A jó gyakorlat megosztása Európa szerte Mike Buckley Stratégiai és kampány igazgató A Fogyatékosság és Rehabilitáció Királyi Egyesülete

Részletesebben

SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B

SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT 2015 06 30 Egységesen eredményesebben

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY CHILI ÉS MANGÓ INNOVATÍV ISKOLA FEJLESZTÉS AZ ÉLELMISZERIPAR JÖVŐBELI SZAKEMBEREI SZÁMÁRA

SAJTÓKÖZLEMÉNY CHILI ÉS MANGÓ INNOVATÍV ISKOLA FEJLESZTÉS AZ ÉLELMISZERIPAR JÖVŐBELI SZAKEMBEREI SZÁMÁRA 2015. 06. 22. Westsik Vilmos Élelmiszeripari Szakképző Iskola SAJTÓKÖZLEMÉNY CHILI ÉS MANGÓ INNOVATÍV ISKOLA FEJLESZTÉS AZ ÉLELMISZERIPAR JÖVŐBELI SZAKEMBEREI SZÁMÁRA TÁMOP 3.1.4.C 14-2015-0217 jelű projekt

Részletesebben

A fiatalok munkavállalási hajlandóságával kapcsolatos statisztikai adatok másodelemzése

A fiatalok munkavállalási hajlandóságával kapcsolatos statisztikai adatok másodelemzése TÁMOP-1.4.5-12/1.-2012-0002 " Fejér megyei foglalkoztatási paktum támogatása A fiatalok munkavállalási hajlandóságával kapcsolatos statisztikai adatok másodelemzése 2015. január 12. Készítette: Domokos

Részletesebben

Vas Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége

Vas Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége Vas Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége A fogyasztóvédelmi referens intézménye Dosztánné dr. Császár Eszter A fogyasztóvédelemről szóló 1997. CLV. törvény (Fgytv.) preambuluma szerint

Részletesebben

WWW.ROMASTER.HU HBLF ROMASTER. Esélyprogram a Jövô Roma Vezetôiért

WWW.ROMASTER.HU HBLF ROMASTER. Esélyprogram a Jövô Roma Vezetôiért WWW.ROMASTER.HU HBLF ROMASTER Esélyprogram a Jövô Roma Vezetôiért HBLF ROMASTER Program a Jövô Roma Vezetôiért A ROMASTER tehetséggondozó Programot 2007 februárjában közösen hívta életre a Magyar Üzleti

Részletesebben

Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ

Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Fővárosi Munkaügyi Központ + Pest Megyei Munkaügyi Központ = KMRMK 1082 Budapest, Kisfaludy u. 11. : 303-0722, fax: 303-0717 22 kirendeltség a Közép-magyarországi

Részletesebben

Kérje meg a pályázókat, hogy az Europass önéletrajzot használják, így Ön világos képet kaphat készségeikrõl és szakértelmükrõl!

Kérje meg a pályázókat, hogy az Europass önéletrajzot használják, így Ön világos képet kaphat készségeikrõl és szakértelmükrõl! Europass Önéletrajz Az Europass önéletrajz (CV) a hagyományos önéletrajzi formátumot követõ dokumentum, amellyel a felhasználók részletesebben, világosan és egyértelmûen bemutathatják képzettségeiket és

Részletesebben