HELYI TANTERV NÉMET NYELV (FŐNYELV, NORMÁL KÉPZÉS SZERINT)

Átírás

1 Győri Szolgáltatási SZC Baross Gábor Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági és Ügyviteli Szakgimnáziuma Cím: 9024 Győr, Bem tér OM-azonosító: : 96/ , 20/ Honlap: Fax: 96/ barossgyor@gmail.com HELYI TANTERV NÉMET NYELV (FŐNYELV, NORMÁL KÉPZÉS SZERINT)

2 1. Bevezetés Az élő idegen nyelv oktatásának alapvető célja, összhangban a Közös európai referenciakerettel (KER), a tanulók idegen nyelvi kommunikatív kompetenciájának megalapozása és fejlesztése. A kommunikatív nyelvi kompetencia szorosan összefonódik az általános kompetenciákkal, vagyis a világról szerzett ismeretekkel, a gyakorlati készségekkel és jártasságokkal, valamint a motivációval, amelyek mindenfajta tevékenységhez, így a nyelvi tevékenységekhez is szükségesek. A korszerű idegennyelv-oktatás a nyelvhasználó valós szükségleteire épül, ezért tevékenységközpontú. Olyan helyzetekre készíti fel a tanulókat, amelyek már most vagy a későbbiek során várhatóan fontos szerepet játszanak életükben. A nyelvtanulási folyamat középpontjában a cselekvő tanulók állnak, akik az idegen nyelv segítségével kommunikatív feladatokat oldanak meg. A feladatok megoldása során receptív, produktív, illetve interaktív nyelvi tevékenységeket végeznek. Mivel a valóságban a legtöbb megoldandó feladat több készség együttes alkalmazását teszi szükségessé, ezeket integráltan tanítjuk. A mindennapi nyelvhasználatban, így a nyelvtanulásban is, fontos szerepet játszanak a szövegértelmezési és szövegalkotási stratégiák. A recepció során a nyelvhasználó, ill. a nyelvtanuló észleli az írott vagy hallott szöveget, azonosítja mint számára lényegeset, felfogja mint nyelvi egységet és összefüggésében értelmezi. A produkció során megtervezi és szóban vagy írásban létrehozza a közlendőjét tartalmazó szöveget. A sikeres kommunikáció érdekében a tanulóknak meg kell ismerniük, és használniuk kell azokat a nyelvi eszközöket, amelyekből és amelyekkel helyesen megformált, értelmes mondanivaló alakítható ki. Tisztában kell lenniük a mondanivaló szerveződésének, szerkesztésének az elveivel, hogy koherens nyelvi egységgé formálhassák közlendőjüket. Ismerniük kell azokat az eszközöket és forgatókönyveket, amelyekkel sikeresen megoldhatók a különféle kommunikációs helyzetek. Tisztában kell lenniük az egész nyelvi érintkezést átszövő szabályokkal, amelyek a nemek, a korosztályok és a társadalmi csoportok között különböző alkalmakkor szabályozzák az érintkezést. Ide tartoznak a nyelvi udvariassági szabályok, rituálék és a helyzetnek megfelelő hangnem használatának a szabályai is. A nyelvtanítás során törekedni kell arra, hogy a hallott vagy olvasott szöveg autentikus, a feladatvégzés szempontjából hiteles legyen. Az internet segítségével a tanulók maguk is viszonylag könnyen kerülhetnek autentikus célnyelvi környezetbe, részeseivé válhatnak az adott kultúrának, kapcsolatot teremthetnek a célnyelven beszélőkkel, ami komoly motivációs forrás lehet, és elősegítheti az autonóm tanulóvá válást. A tanulási folyamat szervezésében nagy 2 O l d a l

3 jelentősége van a kooperatív feladatoknak és a projektmunkának, ezek szintén erősíthetik a motivációt. Az idegen nyelvű kommunikáció során meghatározó jelentőségű a nyelvekkel, a nyelvtanulással, az idegen nyelveket beszélő emberekkel és a más kultúrákkal kapcsolatos pozitív attitűd, ami magában foglalja a kulturális sokféleség tiszteletben tartását és a nyelvek, kultúrák közötti kommunikáció iránti nyitottságot. A nyelvtanulás tartalmára vonatkozóan a NAT hangsúlyozza a tantárgyközi integráció fontosságát. Fontos, hogy a tanulók az idegen nyelv tanulása során építeni tudjanak más tantárgyak keretében szerzett ismereteikre és személyes tapasztalataikra. Ugyanakkor az idegen nyelvvel való foglalkozás olyan ismeretekkel, tapasztalatokkal gazdagíthatja a tanulókat, amelyeket más tantárgyak keretében is hasznosítani tudnak. Az egész életen át tartó tanulás szempontjából kiemelkedő jelentősége van a nyelvtanulási stratégiáknak, amelyek ismerete és alkalmazása segíti a tanulókat abban, hogy nyelvtudásukat önállóan ápolják és fejlesszék, valamint újabb nyelveket sajátítsanak el. 2. Óraterv A NAT lehetővé teszi az élő idegen nyelv emelt szintű oktatását is a helyi tantervben meghatározott, a kerettantervben előírt minimum 3 óránál magasabb óraszámban, hogy a tanulók igényeik szerint emelt szintű érettségi vizsgát tehessenek. évfolyam heti óraszám hetek száma éves óraszám KER szint A2+ B1 B1+ B2 3 O l d a l

4 3. Tankönyvválasztás A kiválasztás elvei: A tankönyvrendelés a központi tankönyvlistáról történjen. A tankönyvrendelést és a taneszközök kiválasztását minden évben körültekintő gondossággal a legfrissebb információk, jogszabályok alkalmazásával kell elkészíteni. A tankönyvbeszerzés legfontosabb szempontjai: korszerűség, használhatóság, tartósság, gazdaságosság. Minden esetben mérlegeljük, hogy feleslegesen ne rójunk nagy terheket a diákok családjára, így csak a szükséges könyveket rendeljük meg. A tankönyvek kiválasztásánál a szakmai, stilisztikai és esztétikai szempontok figyelembe vétele mellett a tankönyvek árát is figyeljük. Felmenő rendszerben lehetőleg nem vezetünk be más tankönyvcsaládot, hogy a diákoknak a tantárgy tanulása közben ne kelljen hozzászokniuk az új könyv szerzőjének sajátos stílusához. A munkaközösség-vezetőink és a tanáraink tankönyvbörzéken és bemutatókon vehetnek részt minden évben több alkalommal, hogy mindig friss és naprakész információkkal rendelkezzenek a tankönyvpiac kínálatáról. Így kompetens és több évre szóló döntéseket tudnak hozni a munkaközösség-vezetők a tankönyvek kiválasztásánál. Szempontok: Témakörei és azok kapcsolódási pontjai; készségenkénti fejlesztési céljai és feladatai, tartalma és szövegfajtái, szövegforrásai; kommunikációs eszközei; fogalomkörei és értékelési rendszere-módjai teljes mértékben megegyeznek az érvényben lévő NAT és kerettantervek előírásaival. Témakörei és feladattípusai korosztály relevánsak. Minden szempontból megfelelnek a kommunikatív nyelvoktatás elvárásainak. Egyenletesen és fokozatosan fejlesztik az idegen nyelvi kulcskompetencia komponenseit. Az integrált készségfejlesztés során minden kiadványunkban hangsúlyos a kultúra és civilizáció, mint ötödik készség. Alkalmasak az idegen nyelvi kompetencia mellett a többi kulcskompetencia fejlesztésére is különös tekintettel a digitális kompetenciára. Tartalmaznak e-learning -tananyagot. 4 O l d a l

5 Nem tartalmaznak negatív attitűdre buzdító, valamint erőszakra serkentő témákat, feladatokat. 5 O l d a l

6 4. Képzési szakaszok 9. évfolyam Az első idegen nyelvből a 10. évfolyam végére a tanulóknak el kell jutniuk az európai hatfokú skála második és harmadik szintjei közé, azaz A2-B1 tudásszintre. Ez lehetőséget ad az intenzív készségfejlesztésre, a felzárkózásra és a nyelvi csoportok közös, de szükség szerint differenciált haladására és az egyéni szükségletek figyelembevételére is. A tanulók motivációját növeli, ha a nyelvoktatás lehetőséget biztosít a tanulókat érdeklő tantárgyi tartalmak célnyelvi feldolgozására és a kommunikációs és információs technológiák használatára. Tudatosítani kell a nyelvórai és az iskolán kívüli nyelvtanulás lehetőségeit, hogy ez is segítse a tanulókat az önálló nyelvtanulóvá válás útján. Ebben a nyelvtanítási szakaszban fontosak a korosztályi sajátosságok. A tanárnak figyelembe kell vennie, hogy a legtöbb tanuló az önkeresés időszakát éli, kritikus önmagával szemben, erősek a kortárs csoport hatásai. Ugyanakkor építhet a tanár a tanulók nyelvi kreativitására, problémamegoldó és kritikai gondolkodására is. A nyelvoktatás sikerében meghatározóak a motivációt felkeltő és fenntartó órai tevékenységek, a változatos interakciós formák, a nyelvi órák elfogadó légköre, a pozitív visszajelzések, a konstruktív támogatás és a tanulók számára is átlátható értékelés. Ugyancsak segítséget jelent számukra, ha gyakorlatot szereznek az önértékelés és a társértékelés módszereinek alkalmazásában, sikeres próbálkozásaik tudatosításában és hibáik felismerésében, azok önálló javításában. Témakörök a 9. évfolyam számára Óraszám: 144 óra / év, 4 óra / hét 1. Személyes vonatkozások, család - 17 óra A tanuló személye, életrajza, életének fontos állomásai. Személyes tervek. Családi élet, családi kapcsolatok. A családi élet mindennapjai, otthoni teendők. 2. Személyes élmények, tapasztalatok - 17 óra kalandok, utazás, túra felfedezés, személyes élmény - más kultúra megismerése 3. Utazás, turizmus - 16 óra közlekedési eszközök szállástípusok idegen országok, népek kultúrájának megismerése városi és vidéki élet 6 O l d a l

7 4. Tudomány és technika - 16 óra a technikai eszközök szerepe a mindennapi életben találmányok felfedezések számítógép, Internet 5. Életmód - 16 óra napirend, időbeosztás étkezési szokások a családban ételek, kedvenc ételek, sütés-főzés étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben ételrendelés telefonon és interneten 6. Szabadidő, művelődés, szórakozás - 16 óra sportok szabadidős tevékenységek kulturális lehetőségek mozi, színház művészetek 7. Az iskola - 16 óra saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. tagozatok, fakultációk) tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka nálunk és más országokban 1. Személyes vonatkozások, család 17 óra 2. Személyes élmények, tapasztalatok 17 óra 3. Utazás, turizmus 16 óra 4. Tudomány és technika 16 óra 5. Életmód 16 óra 6. Szabadidő, művelődés, szórakozás 16 óra 7. Az iskola 16 óra 8. Kultúrák 16 óra Szabadon felhasználható órakeret Kiegészítő ismeretek: a témakörök elmélyítése, szókincsbővítés, a helyi sajátosságokkal való kiegészítés Differenciálás, gyakorlás: az elsajátított ismeretek begyakorlása, elmélyítése a tanulók egyéni igényeinek megfelelően Nyelvtani alapok erősítése 14 óra 7 O l d a l

8 Fejlesztési célok és feladatok készségenként Hallott szöveg értése A tanuló legyen képes: a célnyelvi óravezetést követni: utasításokat követni hétköznapi témákról szóló rövid hangfelvételek (tv program rádióműsorok) lényegét és konkrét információit megérteni lassú és világos, hétköznapi párbeszédek lényegét megérteni (szereplők beazonosítani, kapcsolatokat feltérképezni) a párbeszédekben szereplők közlési szándékait megérteni (híradás, panasz, véleménynyilvánítás, félelmek, segítségkérés, stb.) ismerős témákról folyó hétköznapi beszélgetéseket követni (kollégák, munka, személyes élmények, nyelvtanulás, utazás, lakóhely, közlekedés, vásárlás, szabadidős tevékenységek, filmek, sportok, nyaralás, munka, ünnepek) hivatalos közleményeket, bejelentéseket megérteni (repülőtéren) telefonbeszélgetéseket megérteni és ezek alapján jegyzeteket készíteni egyszerű történeteket megérteni: események sorrendjét, az állítások valódiságát eldönteni a hallott információ alapján hirdetés alapján jegyzeteket készíteni (tanfolyamok) alapvető stratégiákat alkalmazni: következtetni az ismeretlen szavakra, várható vagy megjósolható információkat megkeresni a vizuális elemek (mimika, gesztusok, arckifejezések) felhasználása a megértésben Szövegfajták, szövegforrások: hétköznapi párbeszédek telefonbeszélgetések média: rádió, tv műsorok, programok közlemények, bejelentések interjúk dalok rövid történetek 8 O l d a l

9 Szóbeli interakció A tanuló legyen képes: a célnyelvet tudatosan használni a tanórán a tanárral és a társakkal személyes élményeket kifejezni: véleményt, tetszést, nemtetszést, tiltást, engedélyt, kötelességet érzéseket kinyilvánítani: köszönet, érzelmek, tanács mindennapi gyakorlati kérdéseket megvitatni: meghívás, programszervezés ismerős témákban gondolatok, információkat cserélni: személyes tervek, élmények, kalandok, szállás, városok, utazás, lakóhely, berendezési tárgyak, ünnepek ismert témákat megvitatni csoportban: kommunikáció, nyelvtanulás, túra, jövőkép, mobiltelefon, technikai találmányok, szórakozás, filmek begyakorolt tranzakciókat lebonyolítani: utazás, vásárlás, egészség) leírás készítése majd csoportos megvitatása (barátok, ételek, munkák) kérdőív kérdéseit megválaszolni történetet kitalálni és elmesélni a megfelelő kötőelemekkel, logikai viszonyokkal képi stimulus vagy újságcikk címek segítségével kitalálós játékot eljátszani szerepjátékokat játszani: interjú készítése, doktornál, ideális munkahely, állásinterjú, tanfolyamra jelentkező, turista egy idegen országban reklámot készíteni Szövegfajták, szövegforrások: szerepjátékok társasjátékok dramatizált jelenetek rövid társalgás véleménycsere információcsere tranzakciós és informális párbeszédek Összefüggő beszéd A tanuló legyen képes: egyre nagyobb szókinccsel egyszerű szövegeket elmondani tartalmat mondani rövid, összefüggő történetet elmesélni 9 O l d a l

10 mindennapi környezetet leírni (személyek, helyek) személyes jellegű információkat megosztani: család, tervek, élmények, személyes tapasztalatok, napirend, preferenciák összehasonlításokat, magyarázatokat, indoklásokat adni csoportban, vagy párban létrehozott alkotást bemutatni Szövegfajták, szövegforrások rövid történetek témakifejtés képleírás élménybeszámoló véleménynyilvánítás bejelentés csoportos előadás vagy prezentáció projekt bemutatása Olvasott szöveg értése A tanuló legyen képes: 1. nyomtatott sajtó szövegeket megérteni 2. digitális szövegeket megérteni, információkat keresni: weboldal, , blog, Internet fórum 3. plakátokat, szórólapokat, hirdetéseket, reklámokat megérteni 4. tájékoztató jellegű szövegeket megérteni: instrukciók, felhívások, hivatalos közlemények, reklámok, receptek 5. élménybeszámolókat, útleírásokat megérteni 6. szépirodalmi művek részleteit megérteni 7. táblákat, feliratokat megérteni Szövegfajták, szövegforrások: 1. hirdetések, plakátok, nyomtatványok, szórólapok 2. egyszerű üzenetek, SMS, MMS 3. útleírások, képeslapok 4. feliratok 5. egyszerű biztonsági előírások 6. eseményeket leíró újságcikkek 7. hagyományos és elektronikus magánlevelek 10 O l d a l

11 8. blog, weboldal 9. internetes fórumok hozzászólásai 10. ismeretterjesztő szövegek 11. receptek 12. egyszerűsített irodalmi szövegek 13. történetek, versek, dalszövegek Íráskészség A tanuló legyen képes: 1. személyes információt adni írásban 2. leírásokat készíteni: személyekről, helyekről 3. történetet írni megtörtént eseményről 4. baráti levelekben és ekben információt cserélni, tanácsot adni és kérni, köszönetet nyilvánítani, elnézést kérni 5. üzeneteket, jegyzeteket, kommenteket készíteni 6. egyszerű mondatokkal rövid összefüggő szövegekben véleményt nyilvánítani, preferenciát kifejezni 7. filmbeszámolót írni 8. önéletrajzot írni 9. receptet leírni 10. írásbeli munkát megfelelően tagolni, kötőszavakat alkalmazni kötőszavak alkalmazásával Szövegfajták, szövegforrások: 1. nyomtatott sajtó: újság- és magazincikkek 2. elektronikus szövegek: blog, , weboldal, Internetes főrum, Internetes profilok 3. képeslapok 4. poszterek 5. nyomtatványok, szórólapok 6. üzenetek, SMS, MMS 7. bejegyzések 8. instrukciók 9. bejelentések, közlemények 10. receptek 11. történetek, elbeszélések, versek 11 O l d a l

12 12. dalszövegek Feladattípusok, tevékenységek minden fejlesztési egységnél: 1. rövid választ igénylő feladatok 2. párosítás 3. mondat- vagy szöveg kiegészítés 4. feleletválasztás (szöveges válaszok vagy képek közül) 5. sorrend felállítása 6. igaz / hamis állítások 12 O l d a l

13 10. évfolyam Ezen az évfolyamon jelentősen bővül a tanulók szókincse és változatos nyelvi szerkezetekkel ismerkednek meg. Képesek hosszabb lélegzetű önálló szövegeket létrehozni szóban és írásban. Témakörök a 10. évfolyam számára 144 óra /év, 4 óra / hét 1. A bennünket körülvevő világ - 17 óra kultúrák, népek, országok, nyelvek nevezetességek nyelvtanulás nyelvi különbségek kommunikáció 2. Ember és társadalom - 17 óra emberek külső és belső jellemzése baráti kör a tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel női és férfi szerepek, ismerkedés, házasság felelősségvállalás másokért, rászorulók segítése ünnepek, családi ünnepek öltözködés, divat 3. Munka és szabadidő - 17 óra szórakozás, hobbi, kedvenc időtöltés sportok színház, mozi, kiállítás, koncert foglalkozások és a szükséges kompetenciák, rutinok, kötelességek pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás önéletrajz, állásinterjú 4. Földünk, környezetünk - 17 óra növények és állatok a környezetünkben időjárás, éghajlat környezetvédelem környezettudatosság jövőkép 5. Utazás, turizmus --17 óra utazás belföldön és külföldön turisztikai célpontok utazási eszközök utazási előkészületek szállástípusok 6. Tudomány és technika -17 óra modern nyelvtanulási lehetőségek számítógép, Internet modern eszközök a mindennapokban 13 O l d a l

14 7. Emberek, személyiségtípusok - 17 óra személyiségvonások babona, hiedelmek személyes szokások horoszkóp 1. A bennünket körülvevő világ 18 óra 2. Ember és társadalom 19 óra 3. Munka és szabadidő 19 óra 4. Földünk, környezetünk 19 óra 5. Utazás, turizmus 19 óra 6. Tudomány és technika 18 óra 7. Emberek, személyiségtípusok 18 óra Szabadon felhasználható órakeret Kiegészítő ismeretek: a témakörök elmélyítése, szókincsbővítés, a helyi sajátosságokkal való kiegészítés Differenciálás, gyakorlás: az elsajátított ismeretek begyakorlása, elmélyítése a tanulók egyéni igényeinek megfelelően Nyelvtani alapok erősítése Kommunikáció a mindennapi élethelyzetben, szituációs gyakorlatok 14 óra Fejlesztési célok és feladatok készségenként Hallott szöveg értése A tanuló legyen képes: 1. ismerős témákról szóló rádió- és tévéműsorokat megérteni (interjú, rádiójáték, ismeretterjesztő műsorok) 2. mindennapi párbeszédekben a beszélőket azonosítani és a beszélők mondanivalóját megérteni 3. előadások főbb mondanivalóját megérteni és követni 4. a beszélők gondolatmenetét, magyarázatát, érvelését, és álláspontját megérteni 5. telefonbeszélgetéseket megérteni 6. instrukciókat, figyelmeztetéseket, részletesebb útbaigazításokat megérteni 14 O l d a l

15 7. szövegértési stratégiákat alkalmazni: az ismeretlen szavakat kikövetkeztetni, a várható vagy megjósolt információkat megkeresni Szövegfajták, szövegforrások: 1. információk 2. instrukciók 3. üzenetek 4. útbaigazítás 5. műsorok a televízióban és a rádióban 6. rövid interjúk 7. reklámok 8. dalok, videók Szóbeli interakció A tanuló legyen képes: 1. órai interakciókban, pármunkában magabiztosan részt venni a célnyelven 2. érzelmeit kifejezni és reagálni mások érzelmeire 3. mindennapi társalgásban aktívan részt venni: információt cserélni 4. ismert témákat, felmerülő problémákat a beszélgető partnerrel megvitatni 5. magyarázatot adni, véleményt nyilvánítani 6. elkezdett történeteket befejezni 7. választási lehetőségeket összevetni és a végén döntést hozni 8. utasításokat, útbaigazításokat adni, követni 9. ismerős témáról beszélgetni: hősök, szokatlan események, környezetvédelem, közlekedés, modern életmód, technikai eszközök, szórakozás 10. a fontosabb udvariasságokat ismerni és alkalmazni 11. a szövegösszetartó elemeket egyre biztosabban ismerni és alkalmazni 12. szókincs hiányosságait áthidalni 13. összefoglalni, a lényeget kiemelni 14. mindennapi szerepeket eljátszani Szövegfajták, szövegforrások: 1. személyes és telefonos társalgás 2. megbeszélés 3. tranzakciós és informális párbeszédek 4. utasítások 15 O l d a l

16 5. interjúk 6. viták Összefüggő beszéd A tanuló legyen képes: 1. ismert témákban összefüggően beszélni 2. beszámolni élményekről, személyes tapasztalatokról 3. részletesebb leírásokat adni 4. összehasonlítani képeket, épületeket, embereket 5. gondolatait összefoglalni 6. könyvek, filmek tartalmát összefoglalni 7. történetet kitalálni, elmondani 8. álláspontját, véleményét ismerős témákban kifejteni (idegen nyelvtanulás, életmód, hősök, hőstettek, szabadidős tevékenységek, stb.) 9. egyszerű és érthető érveket és ellenérveket felsorakoztatni (előny, hátrány) 10. mondanivalóját példákkal alátámasztani Szövegfajták, szövegforrások: 1. leírások 2. elbeszélő szöveg, érveléssor 3. előadás 4. prezentáció (önállóan vagy segédanyagok, instrukciók alapján) 5. projektek bemutatása 6. könyvek tartalma Olvasott szöveg értése A tanuló legyen képes: 1. nyomtatott sajtótermékek cikkeit elolvasni, a lényeget és a konkrét információkat megérteni: cikkek, hírek 2. szépirodalmi szövegrészleteket olvasni 3. különbséget tenni a hétköznapi és az irodalmi stílus, a formális és informális között 4. hirdetéseket megérteni 5. elvontabb témákat feldolgozó szövegek lényegét megérteni 6. hosszabb ismeretterjesztő szövegeket megérteni, a főbb gondolatmenetet követni 7. az érveléseket megérteni 16 O l d a l

17 8. egyszerű szövegfajták szerkezetének, felépítésének felismerése 9. online és hagyományos szótárakat, egy- és kétnyelvű szótárakat használni Szövegfajták, szövegforrások: 1. utasítások (pl. feliratok, használati utasítások) 2. tájékoztató szövegek (pl. hirdetés, reklám) 3. hagyományos és elektronikus levelek 4. újságcikkek (pl. hír, beszámoló, riport) 5. internetes fórumok hozzászólásai 6. ismeretterjesztő szövegek 7. egyszerű irodalmi szövegek 8. dalszövegek Íráskészség A tanuló legyen képes: 1. baráti levelet és e-mait írni megadott szempontok segítéségével 2. leírást készíteni emberekről, eseményekről, helyekről 3. hivatalos levelet írni: pályázati levél 4. ismerni a hivatalos, félhivatalos regisztereket 5. cikket írni 6. történetet írni 7. esszét írni, melyben kifejti véleményét, álláspontját 8. szerkesztőhöz címzett levelet írni 9. könyvbemutatást írni Szövegtípusok, szövegforrások: 1. kérdőív 2. képaláírások 3. üzenetek; SMS-ek/MMS-ek 4. személyes adatokat tartalmazó bemutatkozó levelek, ek vagy internes profilok 5. tényszerű információt nyújtó, illetve kérő levelek és -ek 6. személyes információt, tényt, ill. tetszést/nemtetszést kifejező üzenetek, internetes bejegyzések 7. egyszerű cselekvéssort tartalmazó instrukciók 17 O l d a l

18 8. egyszerű, rövid történetek, elbeszélések, mesék 9. rövid jellemzések 10. rövid leírások; jegyzetek 11. versek, dalszövegek 18 O l d a l

19 11. évfolyam Témakörök a 11. évfolyam számára Óraszám: 216 óra / év, 6 óra / hét 1. Ember és társadalom 24 óra emberek közötti kapcsolatok: rokoni, baráti kommunikáció, kapcsolattartás fiatalok problémái, konfliktusai a kortársakkal és a felnőttekkel életstílusok 2. Utazás, nyaralás 24 óra utazási célpontok nyaralási tevékenységek aktív és passzív nyaralás egyéni és társas utazások 3. Munka világa 24 óra foglalkozások karrier pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás önéletrajz, állásinterjú diákmunka 4. Tudomány és technika 24 óra a tudomány hatása a jövőnkre találmányok a tudomány területei felfedezések, kutatások virtuális valóság technikai eszközök a mindennapokban 5. Szabadidő, szórakozás 24 óra tematikus parkok szórakozási lehetőségek szabadidős tevékenységek: mozi, fesztivál hobbik 6. Természet, környezetünk 25 óra növények és állatok a környezetünkben időjárás, éghajlat környezetvédelem szűkebb környezetünkben és globálisan Mit tehetünk környezetünkért és a természet megóvásáért, a fenntarthatóságért? ökoturizmus állatvédelem, állatgondozás természeti katasztrófák 7. Életmód 25óra egészség, egészségmegőrzés gyógymódok wellness egészséges ételek, táplálkozás fitness, sportok 19 O l d a l

20 8. Gazdasági élet 25 óra vásárlás, boltok, bevásárló központok hirdetések, reklámok városi és a vidéki élet 1. Ember és társadalom 24 óra 2. Utazás, nyaralás 24 óra 3. Munka világa 24 óra 4. Tudomány és technika 24 óra 5. Szabadidő, szórakozás 24 óra 6. Természet, környezetünk 25 óra 7. Életmód 25 óra 8. Gazdasági élet 25 óra Szabadon felhasználható órakeret prezentációs készség fejlesztése szövegalkotás önálló szóbeli megnyilvánulás vizuális eszközök segítségével projektmunka csoportban 21 óra Fejlesztési célok és feladatok készségenként Hallott szöveg értése A tanuló legyen képes: 1. ismerős témákról szóló rádiós és televíziós műsorokat főbb vonalakban megérteni 2. mindennapi helyzetekben zajló párbeszédeket megérteni, a főbb információkat kiszűrni 3. beszélők gondolatmenetét, érvelését, véleményét követni 4. telefonbeszélgetéseket megérteni 5. beszélgetések konkrét információit megérteni képek segítségével 6. leírásokat megérteni 7. egyszerű nyelvezetű filmeket megérteni 8. ismerős témájú előadást megérteni 9. szövegértési stratégiákat alkalmazni: ismeretlen szavakat kikövetkeztetni Szövegfajták, szövegforrások: 1. hosszabb használati utasítások 2. információk 20 O l d a l

21 3. instrukciók 4. előadások, beszédek, viták 5. interjúk 6. dalok 7. visszaemlékezések 8. reklámok 9. tévé- és rádióműsorok 10. filmek Szóbeli interakció A tanuló legyen képes: 1. felkészülés nélkül aktívan részt venni a társalgásban 2. információt cserélni 3. gondolatokat cserélni a beszélőpartnerrel 4. megvitatni ismerős témákat 5. ismerni a leggyakoribb kommunikációs forgatókönyveket 6. lehetőségek közül mérlegelni (előnyök, hátrányok) és dönteni 7. összehasonlítani fényképeket 8. problémákat közösen megoldani 9. önállóan boldogulni a mindennapos szituációkban 10. gondolatát, véleményét világosan kifejteni, példákkal alátámasztani 11. udvariassági szokásokat ismerni és alkalmazni Szövegfajták, szövegforrások: 1. társalgás 2. megbeszélés 3. eszmecsere 4. tranzakciók 5. utasítások 6. interjúk 7. viták 21 O l d a l

22 Összefüggő beszéd A tanuló legyen képes: 1. megnyilatkozni az érdeklődésnek megfelelő témákról 2. gondolatait mélyebben, strukturáltabban, árnyaltabban kifejteni 3. egy gondolat vagy téma lényegét kifejteni 4. egy gondolat vagy téma mellet vagy ellen érvelni 5. részletes élménybeszámolót tartani 6. történetet elbeszélni 7. előadást, prezentációt készíteni ismerős témákban 8. kompenzációs stratégiákat alkalmazni 9. könyv, film cselekvéseinek összefoglalása, tartalom elmondása 10. szókincshiányosságát körülírással pótolni 11. közlendőjét megfelelően bevezetni, kifejteni és lezárni 12. önmagát ellenőrizni és korrigálni Szövegfajták, szövegforrások: 1. leírások, képleírások, 2. témakifejtés (például vizuális segédanyag alapján), 3. elbeszélő szöveg, 4. érveléssor, előadás, 5. prezentáció (önállóan vagy segédanyagok, instrukciók alapján), 6. projektek bemutatása, 7. versek, dalszövegek Olvasott szöveg értése A tanuló legyen képes: 1. autentikus, hétköznapi nyelven íródott szövegekben a fontos és részinformációkat megérteni 2. újságcikkekben a főbb gondolatmenetet megérteni 3. hosszabb tájékoztató jellegű szövegeket (szórólapok, reklámok) megérteni 4. az egyszerű szövegfajták felépítését felismerni és alkalmazni 5. baráti és hivatalos leveleket megérteni 6. a feladatelvégzéshez szükséges információkat kigyűjteni 7. olvasási stratégiákat tudatosan használni 22 O l d a l

23 Szövegfajták, szövegforrások: 1. utasítások (pl. feliratok, használati utasítások) 2. tájékoztató szövegek (pl. hirdetés, reklám, menetrend, prospektus, műsorfüzet) 3. hagyományos és elektronikus levelek 4. újságcikkek (pl. hír, beszámoló, riport) 5. internetes fórumok hozzászólásai 6. ismeretterjesztő szövegek 7. egyszerű irodalmi szövegek Íráskészség A tanuló legyen képes: 1. baráti levelet, t írni megadott szempontok alapján 2. leíró fogalmazást írni (hely) 3. történetet írni 4. hivatalos levelet írni: pályázati levél 5. véleményt kifejtő cikket írni (szerkesztőhöz írt levél) 6. esszét írni (problémamegoldás) 7. beszámolót írni (könyv, film) Szövegfajták, szövegforrások: 1. hagyományos és elektronikus képeslapok 2. személyes adatokat tartalmazó bemutatkozó levelek 3. ek vagy internes profilok 4. tényszerű információt nyújtó, illetve kérő levelek és -ek 5. személyes információt, tényt, ill. tetszést/nemtetszést kifejező üzenetek 6. internetes bejegyzések 7. egyszerű cselekvéssort tartalmazó instrukciók 8. egyszerű, rövid történetek, elbeszélések, mesék 9. rövid jellemzések 10. rövid leírások; jegyzetek 11. riportok, cikkek 12. esszék 23 O l d a l

24 12. évfolyam Az élő idegen nyelv jellegéből adódóan, a nyelvoktatásba tartalmát és céljait tekintve minden egyéb kulcskompetencia és a Nemzeti Alaptantervben megfogalmazott nevelési cél beépíthető. A tanulmányok végére a tanulók kellő tapasztalttal és tudással rendelkeznek ahhoz, hogy a körülöttük lévő világot tágabb kontextusban is értelmezni tudják, nyelvi ismereteiknek köszönhetően pedig széleskörű információszerzésre és viszonyításra képesek. A nevelési célok közül ezen a szinten is kiemelt fontosságú a tanulás tanítása, mivel a tanulóknak a 12. évfolyam végére olyan tanulási képességekkel kell rendelkezniük, amelyek lehetővé teszik nyelvtudásuk önálló fenntartását és továbbfejlesztését további tanulmányaik vagy munkájuk során egész életükön át. Az első idegen nyelvből a 12. évfolyamának végére a tanulók jelentős részének el kell jutniuk az európai hatfokú skála (KER) negyedik szintjére, azaz a B2 szintre. A 12. évfolyamon lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a tanulók felkészülhessenek igényeik szerint a középszintű vagy emelt szintű érettségi vizsgára. Megismerjék a nyelvi érettségi felépítését, követelményeit, és elsajátítsák az ezeknek megfelelő stratégiákat; megismerjék az érettségi során használt értékelési szempontokat és alkalmazni tudják azokat önértékeléseik során; illetve gyakorlatot szerezzenek az érettségi vizsga feladatok megoldásában is. A tanulók motivációját növeli, ha a nyelvoktatás lehetőséget biztosít a tanulókat érdeklő tantárgyi tartalmak célnyelvi feldolgozására és az infokommunikációs technológiák használatára. A 12. évfolyam a tanulók számára a továbbtanulás vagy a munka világába történő kilépés előtti utolsó tanév. A nyelvoktatásban is hangsúlyt kell kapnia az ezekre történő felkészítésnek, a szükséges készségek fejlesztésének. A tanulók jövőjét érintő fontos döntésekben a nyelvtanár is sokat segíthet, pl. a feldolgozott témák megfelelő kiválasztásával és ok-okozati viszonyokat, következményeket feltáró feladatokkal. 24 O l d a l

25 Témakörök a 12. évfolyam számára 186 óra /év, 6 óra / hét 1. Utazás, turizmus 24 óra utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése az egyéni és a társas utazás előnyei és hátrányai turisztikai célpontok célnyelvi és más kultúrák 2. Ember és társadalom 24 óra hasonlóságok és különbségek az emberek között tolerancia, pl. fogyatékkal élők konfliktusok és kezelésük társadalmi szokások nálunk és a célországokban 3. Jövőnk 24 óra életünk a jövőben: életmód, környezetünk 4. Szórakoztató ipar 24 óra művészetek hírességek zene, tánc, fesztivál, koncert mozi, színház, előadások 5. Önkifejezés 24 óra ünnepek, fesztiválok hagyományok kommunikáció 6. Ép testben ép lélek 24 óra orvoslás, gyógyítás test és lélek harmóniája alternatív gyógyászat 7. Gazdaság és pénzügyek 24 óra családi gazdálkodás a pénz szerepe a mindennapokban vásárlás, szolgáltatások (pl. posta, bank) üzleti világ, fogyasztás, reklámok 1. Utazás, turizmus 24 óra 2. Ember és társadalom 24óra 3. Jövőnk 24 óra 4. Szórakoztató ipar 24 óra 5. Önkifejezés 24 óra 6. Ép testben ép lélek 24 óra 7. Gazdaság és pénzügyek 24 óra 25 O l d a l

26 Szabadon felhasználható órakeret vita, érvelés statisztika egyéni projektmunkák 18 óra Fejlesztési célok és feladatok készségenként Hallott szöveg értése A tanuló legyen képes 1. megérteni a köznapi és tanulmányi életben elhangzó hosszú beszédeket, ha normális beszédtempóban erős akcentus nélkül beszélnek 2. megérteni konkrét és elvont témájú üzeneteket, amelyek a mindennapi élet, illetve a tanulmányi munka során előfordulhatnak 3. követni az összetettebb érvelést, amennyiben a téma viszonylag ismerős, és a beszéd menete jól követhető 4. viszonylag könnyedén követni az anyanyelvű beszélők közötti társalgást 5. az érettségi vizsga követelményeiben meghatározott szövegek általános és részinformációit megérteni 6. a mindennapi társalgásban és a tanulás során elhangzó összetett álláspontok lényegét megérteni 7. rádiós dokumentumműsor és egyéb felvett vagy közvetített hanganyagokat megérteni standard dialektus esetén 8. konkrét és elvont témájú hírműsorokat, dokumentumfilmeket, televíziós műsorokat, színdarabokat, beszélgető műsorokat megérteni 9. megérteni a részletes, összetett érvelést ismerős téma esetén 10. anyanyelvű beszélők közötti társalgást viszonylag könnyedén követni 11. a beszélő hangulatát, hangszínét, nézeteit és attitűdjeit megérteni 12. szövegértési stratégiákat alkalmazni, pl. szöveghallgatáskor a főbb pontok keresése Szövegfajták, szövegforrások 1. hétköznapi párbeszédek 2. telefonbeszélgetések 3. média: rádió, tv műsorok, programok 4. közlemények, bejelentések 5. interjúk 26 O l d a l

27 6. dalok 7. filmek Szóbeli interakció A tanuló legyen képes: 1. általános és tanulmányokkal kapcsolatos témák széles körében folyékonyan, helyesen és hatékonyan használni a nyelvet. 2. pontosan kifejezi gondolatait, véleményét és érveit, valamint az érzelmek különböző fokozatait 3. hatékonyan részt venni a mindennapi és a tanulás során előforduló vitahelyzetekben 4. stílusában, regiszterhasználatában alkalmazkodni a kommunikációs helyzethez. 5. az érettségi részletes követelményeiben megadott témakörökben és kommunikációs helyzetekben zökkenőmentesen kommunikációt kezdeményezni, fenntartani és lezárni vizuális és verbális segédanyagok alapján 6. érzelmek különböző fokozatait árnyaltan kifejezni, események, élmények személyes jelentőségét kifejezni 7. gondolatokat, problémákat felvetni, megvitatni, teendőket meghatározni, alternatív javaslatokat értékelni mindennapi és általános érdeklődésre számot tartó témák esetén 8. a tanulmányokhoz, érdeklődési körhöz kapcsolódó beszélgetésben aktívan rész venni, információt cserélni, nézeteket kifejteni, indokolni, rákérdezni mások nézeteire, reagálni azokra. 9. elbeszélés, újságcikk, előadás, eszmecsere, interjú vagy dokumentumfilm tartalmát összefoglalni, véleményt nyilvánítani, a témával kapcsolatos kérdéseket megválaszolni 10. vitákban saját érveit pontosan, meggyőzően indokolni, bizonyítani példákkal. 11. a partner érveit felismerni, elfogadni vagy meggyőzően cáfolni, ellenérveket pontosan megfogalmazni, indokolni és példákkal bizonyítani 12. közös munka során a részletes utasításokat megbízhatóan megérteni, megbeszélni, a partner véleményét kikérni 13. szolgáltatások kapcsán felmerülő nézeteltéréseket megvitatni és hatékonyan megoldani 14. összetett információt és tanácsot megérteni és cserélni 15. több forrásból származó információkat és érveket összegezni, bemutatni, megvitatni 16. hatékonyan részt venni interjúban, folyamatosan kezdeményezni, gondolatokat kifejteni, tapasztalatokról beszámolni, saját kérdéseket megfogalmazni 27 O l d a l

28 17. anyanyelvű beszélők között zajló élénk eszmecserét megérteni és bekapcsolódni a beszélgetésbe 18. beszélgetésben elhangzottakat összefoglalni, a lényeget kiemelni, a megértést ellenőrizni, félreérthető megfogalmazásokat javítani, körülírást, szinonimákat használni 19. a kommunikációs eszközök széles körét alkalmazni Szövegfajták, szövegforrások: 1. személyes és telefonos társalgás, 2. megbeszélés; 3. tranzakciós és informális párbeszédek, 4. utasítások, 5. interjúk, 6. viták 7. érvelések Összefüggő beszéd A tanuló legyen képes: 1. szisztematikusan kifejtett előadást bemutatni, a fontos gondolatokat kiemelni 2. érveket sorba rendezni, főbb pontokat megfelelően kiemelni és a gondolatokat alátámasztani példákkal, érvekkel 3. tényszerű és irodalmi szövegeket összefoglalni, megjegyzéseket hozzáfűzni 4. világos, folyékony, rögtönzött, a hallgatóság számára egyértelmű bejelentéseket tenni a legtöbb általános témában 5. a különböző alternatívák előnyeit és hátrányait kifejteni 6. ellentétes nézeteket és a főbb gondolatokat megvitatni 7. egy film vagy színdarab cselekményének és az események sorozatát összefoglalni 8. kivonatokat készíteni olyan hírműsorokból, interjúkból vagy dokumentumfilmekből, amelyek véleményeket, érveket és eszmecserét tartalmaznak 9. mondanivalót megtervezni, beszéd eszközeit kiválasztani 10. ismerős szituációkban folyékonyan és könnyedén használni a nyelvet 11. szókincsbeli és szerkezetbeli hiányosságokat, valamint botlásokat és hibákat kompenzálni és kijavítani körülírással és átfogalmazással 12. jellegzetes hibákat feljegyezni, és a beszédet tudatos ellenőrizni a hibák alapján 13. mindezeket a szóbeli érettségi vizsgán történő felkészülésben alkalmazni 28 O l d a l

29 Szövegfajták, szövegforrások: 1. leírások, képleírások 2. témakifejtés 3. elbeszélő szöveg 4. érveléssor 5. előadások 6. prezentációk (önállóan vagy segédanyagok, instrukciók alapján) 7. projektek bemutatása 8. párbeszéd és társalgás 9. nyilvános viták és eszmecserék 10. telefonbeszélgetés 11. szerep eljátszása Olvasott szöveg értése A tanuló legyen képes: 1. az érdeklődési köréhez és tanulmányaihoz kapcsolódó levelezést, híreket, cikkeket elolvasni és a lényeget megérteni 2. érdeklődésével és tanulmányaival kapcsolatos hosszú, összetett utasításokat, feltételeket és figyelmeztetéseket megérteni 3. különböző tantárgyakkal kapcsolatos cikkeket megérteni esetenként szótár használatával 4. az önálló olvasást fejleszteni, olvasási stílust és sebességet változtatni a különböző szövegeknek és céloknak megfelelően 5. a megfelelő forrásokat szelektíven használni 6. témák széles körében hírek, cikk és beszámolók tartalmának és fontosságát gyorsan meghatározni és eldönteni, hogy érdemes-e a szöveget alaposabban is tanulmányozni 7. az író álláspontját, nézőpontját megérteni napjaink problémáival foglalkozó cikkekben és beszámolókban 8. széles körű szókincset kialakítani 9. ismeretlen kifejezéseket, fordulatokat kezelni, a jelentést szövegkörnyezetből, szövegösszefüggésből kikövetkeztetetni 10. online és hagyományos, egy- és kétnyelvű szótárakat használni 11. felkészülni mindezek alkalmazására az érettségi vizsga feladatainak megoldása során. 29 O l d a l

30 Szövegfajták, szövegforrások: 1. utasítások (pl. feliratok, használati utasítások 2. tájékoztató szövegek (pl. hirdetés, reklám) 3. hagyományos és elektronikus levelek 4. újságcikkek (pl. hír, beszámoló, riport) 5. internetes honlapok, fórumok hozzászólásai 6. ismeretterjesztő szövegek 7. tantárgyakkal kapcsolatos szövegek 8. irodalmi szövegek 9. cikkek, publicisztikai írások 10. beszámolók 11. elbeszélő szövegek 12. modern szépirodalmi szövegek, dalszövegek Íráskészség A tanuló legyen képes: 1. világos, részletes szövegeket írni számos témakörben 2. több forrásból származó adatokat és érveket összegezni és értékelni, a fontos gondolatokat érthető közölni 3. tudakozódással és problémák magyarázatával kapcsolatos üzeneteket, információt közlő feljegyzéseket/üzeneteket írni a mindennapi életében szerepet játszó embereknek 4. híreket, nézeteket an kifejteni, reagálni mások nézeteire 5. esszét, beszámolót, riportot, film-, könyv-, színdarab ismertetőt írni 6. a különböző érzelmi fokozatokat kifejezni és az események és élmények személyes jelentőségét kiemelni levelezésben 7. megjegyzéseket megfogalmazni a levelezőpartner híreivel és nézeteivel kapcsolatban 8. kreatív, önkifejező műfajokkal kísérletezni (pl. vers, elbeszélés, történet írása, illetve átírása) 9. gondolatokról és problémamegoldásokról értékelést készíteni 10. részletes leírást készíteni valóságos vagy képzelt eseményekről és élményekről 11. érvelés rendezetten kifejteni egy bizonyos nézőpont mellett vagy ellen, a különböző alternatívák előnyeit és hátrányait kifejteni 12. a lényeges pontokat és alátámasztó gondolatokat hangsúlyozni, a több forrásból származó információkat és érveket szintetizálni 30 O l d a l

31 13. a gondolatok közötti kapcsolatot világosan, összefüggően jelölni, az adott műfaj hagyományait követni 14. leveleket, cikkeket, beszámolókat, történeteket világos, a szöveg jól definiált tartalmú bekezdésekre tagolni (bevezetés, kifejtés, lezárás) 15. kötőszavakat, kifejezéseket hatékonyan használni a szöveg logikájának megvilágítására és a könnyebb megértés támogatására 16. saját írásművet tudatosan ellenőrizni, javítani; a félreértést okozó hibákat helyesbíteni 17. a szókincsbeli és szerkezetbeli hiányosságokat kompenzálni körülírással és átfogalmazással. 18. a mondanivalót alátámasztani vizuális eszközökkel (pl. rajz, ábra, diagram, térkép). 19. az írásmű stílusát magabiztosan megválasztani, a formális, neutrális és informális stílus stíluselemet alkalmazni 20. a nyelvi szintnek megfelelő, felhasználóbarát online és hagyományos szótárakat használni 21. felkészülni az érettségi íráskészséget mérő feladatainak megoldására és az értékelésükre használt kritériumok megismerni Szövegtípusok, szövegforrások: 1. hagyományos és elektronikus képeslapok 2. személyes adatokat tartalmazó bemutatkozó levelek 3. ek vagy internes profilok 4. tényszerű információt nyújtó, illetve kérő levelek és -ek 5. személyes információt, tényt, ill. tetszést/nemtetszést kifejező üzenetek 6. internetes bejegyzések 7. egyszerű cselekvéssort tartalmazó instrukciók 8. egyszerű, rövid történetek, elbeszélések, mesék 9. rövid jellemzések 10. rövid leírások; jegyzetek 11. riportok, cikkek 12. esszék 31 O l d a l

32 A fejlesztés várt eredményei: B2-es szint A tanuló képes főbb vonalaiban és egyes részleteiben is megérteni a köznyelvi beszédet a számára ismerős témákról. Képes önállóan boldogulni, véleményt mondani és érvelni a mindennapi élet legtöbb, akár váratlan helyzetében is. Stílusában és regiszterhasználatában alkalmazkodik a kommunikációs helyzethez. Ki tudja magát fejezni a szintnek megfelelő szókincs és szerkezetek segítségével az ismerős témakörökben. Beszéde folyamatos, érthető, a főbb pontok tekintetében tartalmilag pontos, stílusa megfelelő. Több műfajban képes részleteket is tartalmazó, összefüggő szövegeket fogalmazni ismert, hétköznapi és elvontabb témákról. Írásbeli megnyilatkozásaiban megjelennek műfaji sajátosságok és különböző stílusjegyek. Képes megérteni a gondolatmenet lényegét és egyes részinformációkat a nagyrészt közérthető nyelven írt, érdeklődési köréhez kapcsolódó, lényegre törően megfogalmazott szövegekben. 32 O l d a l

33 5. Értékelési rendszer Értékelési szempontok: minden készséget, és a nyelvhelyességet külön-külön értékelünk. Értékelés módjai: önértékelés (Portfolio) társértékelés (pár-, csoportmunkában) szóbeli értékelés; írásbeli, főleg ösztönző-formáló (formatív) értékelés; minősítő-szelektáló (szummatív) összegző-lezáró értékelés (osztályzás) Értékelés típusai: témaegységenkénti témazáró dolgozat szódolgozat nyelvtani teszt órai munka projektmunka prezentáció írásbeli kommunikáció értékelése ( , blog bejegyzés, levél) olvasott/hallott szövegértés értékelése kisérettségi évfolyamdolgozat Értékelés rendszere a dolgozatok százalékos eredménye szerint: jeles 100% - 90% jó 90% - 80% közepes 80% - 65% elégséges 65% - 50% elégtelen 49% - 0 Az osztályzatok száma csoportbontásban félévente az óraszám kétszerese. A 12.évfolyamban a második félévben a heti óraszám másfélszerese. 33 O l d a l

34 Félévi és év végi osztályozás A félévi és az év végi osztályzatok kialakítása a megszerzett jegyek pedagógiai átlaga alapján történik, különös tekintettel a témazáró dolgozatokra. A félévi és év végi osztályozó értekezletet megelőzően az osztályfőnök megvizsgálja, hogy a tanuló osztályozható-e, hiányzásai nem haladják-e meg a rendeletben meghatározott mértéket, a tanárok által javasolt osztályzatok megalapozottak-e, legalább a megfelelő számú érdemjegy alapján történt az értékelés az évközi érdemjegyek és a végső osztályzat között nincs-e lényeges eltérés. bármely értékeléssel kapcsolatos problémát az osztályfőnök köteles évközben is jelezni az érintett szaktanárnak és az iskolavezetésnek tanév végén az egész éves munkát értékeljük 6. Kimeneti szint A 12. évfolyam kimeneti szintje: B2. A tanuló képes megérteni az összetettebb konkrét vagy elvont témájú, köznapi, vagy tanulmányaihoz kapcsolódó beszélgetések gondolatmenetét. Részt vesz az ismerős kontextusokban folyó beszélgetésekben, meg tudja indokolni és fenn tudja tartani nézeteit. Folyamatos és természetes módon olyan szintű interakciót tud folytatni anyanyelvű beszélővel, hogy az egyik félnek sem megterhelő. Világos, részletes leírást ad az érdeklődésével kapcsolatos témák széles köréről. Ki tudja fejteni egy aktuális témával kapcsolatos álláspontját, és el tudja mondani a különböző alternatívák előnyeit és hátrányait. Elolvas a jelenkor problémáival kapcsolatos cikkeket és beszámolókat, amelyeknek szerzői egy adott álláspontot vagy hozzáállást képviselnek. Megérti a kortárs irodalmi prózai szövegeket. Több műfajban is képes világos, részletes szöveget alkotni különböző témák széles körében, és ki tudja fejteni a véleményét egy aktuális témáról úgy, hogy részletezni tudja a különböző lehetőségekből adódó előnyöket és hátrányokat. Nyelvtudása megfelel az érettségi vizsga emelt szintjének és követelményeinek. 34 O l d a l

35 7. Függelék Az alábbi táblázatok az egyes KER szintekhez rendelten tartalmazzák azon kommunikációs eszközöket és fogalomköröket (nyelvi eszköztár), amelyeknek megvalósítására az adott szinten lehetőség van. A kommunikációs eszközök csoportosítása a következő: 1. A társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs eszközök 2. Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs eszközök 3. Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs eszközök 4. Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs eszközök 5. A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs eszközök 6. Interakcióban jellemző kommunikációs eszközök A fogalomkörök az alábbi viszonylatok kifejezésére szolgálnak: 1. Cselekvés, történés, létezés 2. Birtoklás 3. Térbeli viszonyok 4. Időbeli viszonyok 5. Mennyiségi viszonyok 6. Minőségi viszonyok 7. Logikai viszonyok 35 O l d a l

36 1. Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs eszközök Megszólítás Entschuldigung Köszönés, elköszönés Guten Morgen / Tag! Auf Wiedersehen! Tschüs! Köszönet és arra reagálás Danke! Bitte! Bemutatkozás, bemutatás Ich heiße Martin. Ich möchte Ihnen Herrn Schulze vorstellen. Megszólítás Entschuldigung, ich gehe jetzt. Érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás Wie geht s dir? Danke, prima. Und dir? Was fehlt dir? Ich habe Halsschmerzen. Bocsánatkérés és arra reagálás Entschuldigung! Kein Problem! Herzlichen Glückwunsch zum! Danke. Fröhliche Weihnachten. Gratuláció, jókívánságok és arra reagálás Gute Besserung! Ich gratuliere Ihnen zum Geburtstag! Danke, sehr nett von Ihnen. Személyes levélben megszólítás, elköszönés Lieber Karl! herzlichst Deine, viele Grüsse Együttérzés és arra reagálás Mein Beileid. Danke. 2. Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs eszközök Hála Wir sind Ihnen sehr dankbar dafür, dass Sie uns geholfen haben. Sajnálkozás Es tut mir Leid! Öröm Ich freue mich, dass / Toll! Es freut mich, dass Elégedettség, elégedetlenség Es ist prima, dass.. Schade, dass Csodálkozás Oh, das ist aber schön! Das kann doch nicht wahr sein! Remény Ich hoffe, du kannst kommen! Félelem Ich habe Angst, dass er es vergessen hat. Bánat Schade, dass Bosszúság Das ist aber schlimm! 3. Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs eszközök Magst du Mathe? Ja. Véleménykérés és arra reagálás Meiner Meinung nach ist die Aufgabe zu schwer. Sind Sie damit einverstanden, dass? Valaki igazának az elismerése és el nem Da hast du (nicht) Recht! ismerése Egyetértés, egyet nem értés Ja, das stimmt! Das stimmt aber nicht! Er ist anderer Meinung, das weiß ich! 36 O l d a l

37 Tetszés, nemtetszés Das finde ich gut / blöd/ toll! Das gefällt mir. Ellenvetés és visszautasítása Sie haben Recht, aber Sie mögen Recht haben aber trotz dem. Ich will, Ich will das nicht. Akarat, kívánság, képesség Ich möchte, Ich möchte nach Hause gehen. Ich kann, Ich kann jetzt mitgehen. Ich soll pünktlich zu Hause sein. Ígéret Ich mache das schon! Szándék, terv Ich will / werde schnell abwaschen. Dicséret, kritika, szemrehányás Toll! Echt! Blödsinn! Konntest du wirklich nicht früher kommen?! 4. Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs eszközök Dolgok, személyek megnevezése, leírása események leírása Információkérés, információadás Igenlő vagy nemleges válasz Tudás, nem tudás Bizonyosság, bizonytalanság Emlékezés, nem emlékezés Das ist mein Bruder. Meine Mutter ist schön. Zuerst erreichten wir den Berg, dann sind wir hochgestiegen, und zum Schluss haben wir die Burg besichtigt. Wie ist das Zimmer? Prima. Wie alt bist du? 12. Können Sie mir bitte sagen.? ja, nein, nicht kein, doch Ich habe kein Geld. Doch, ich spiele auch! Ich weiß (nicht). Ich weiß es genau. Ich weiß nicht, ob es wirklich regnet oder nicht. Ich erinnere mich (nicht) daran, dass (ob) 5. A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs eszközök Kérés Ein Buch, bitte! Gibst du mir ein Buch, bitte? Tiltás, felszólítás Öffne die Tür, bitte! Kommt spielen! Javaslat és arra reagálás Möchtest du einen Tee? Ja, gerne! Können wir gehen? Meghívás és arra reagálás Kommst du? Ja. Nein, leider nicht. Nein, es tut mir leid. Kínálás és arra reagálás Noch ein Stück Kuchen? Ja, bitte. Nein, danke. Reklamálás Entschuldigung ich habe ein Problem Tanácskérés és adás, ajánlattétel Was sagst du dazu? Ich schlage dir vor, Segítség felajánlása, elfogadása Kann ich Ihnen helfen? Danke, ich schaffe es schon. 6. Interakcióban jellemző kommunikációs eszközök 37 O l d a l

38 Visszakérdezés, ismétléskérés Nem értés Betűzés kérése, betűzés Felkérés lassúbb, hangosabb beszédre Beszélgetési szándék jelzése, félbeszakítás, lezárás Megerősítés Körülírás, példa megnevezése Wie bitte? Können Sie es wiederholen, bitte? Sag es noch einmal! Ich verstehe nicht. Buchstabiere bitte. Kannst du bitte lauter / langsamer sprechen? Dabei fällt mir ein,.. Darf ich hier hinzufügen. Ja, aber natürlich. Völlig recht. Das ist also ein Gegenstand, der. Cselekvés, történés, létezés kifejezése Birtoklás kifejezése Térbeli viszonyok Időbeli viszonyok jelenidejűség Präsens Ich bin heute zu Hause. Die Sonne scheint schön. Präsens mit Vokalwechsel, trennbare Verben Der Zug fährt gleich ab. Er liest das Buch vor. múltidejűség, Präteritum Perfekt Er machte einen Fehler. Ich ging in die Schule. Ich habe ein Eis gegessen. jövőidejűség Futur Ich werde dieses Jahr nach Spanien fahren. sich-verben Ich freue mich. személytelenség es Es ist warm. Es schneit. haben Ich habe einen Bruder. Possessivpronomen Das ist meine Familie. gehören + D. Dieses Fahrrad gehört mir. von, -s Peters Vater besucht uns heute. Wessen Vater? Der Vater von Peter! irányok, hier, dort, links, rechts helymeghatározás oben, unten, hinten Mein Schreibtisch steht links. in, auf, vor, hinter, Ich lege das Heft auf den Tisch. neben (A/D) Er steht neben dem Bett. Präpositionen mit Kommen Sie die Strasse entlang! dem Akkusativ Präpositionen mit Die Zeitschriften sind bei meiner gyakoriság dem Dativ Wie oft? selten, manchmal, oft, immer, nie einmal, zweimal monatlich, wöchentlich Freundin. Ich spiele oft mit Peter. Ich mache Gymnastik zweimal am Tag. Ich gehe wöchentlich zweimal schwimmen. 38 O l d a l