HELYI TANTERV NÉMET NYELV (FŐNYELV, KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ KÉPZÉS)

Átírás

1 Győri Szolgáltatási SZC Baross Gábor Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági és Ügyviteli Szakgimnáziuma Cím: 9024 Győr, Bem tér OM-azonosító: : 96/ , 20/ Honlap: Fax: 96/ barossgyor@gmail.com HELYI TANTERV NÉMET NYELV (FŐNYELV, KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ KÉPZÉS)

2 1. Bevezetés A célnyelv oktatásának alapvető célja a KER-rel összhangban a tanulók célnyelvi kommunikatív kompetenciájának megalapozása és fejlesztése. A kommunikatív nyelvi kompetencia szorosan összefonódik az általános kompetenciákkal, vagyis a világról szerzett ismeretekkel, a gyakorlati készségekkel és jártasságokkal, valamint a motivációval, amelyek minden tevékenységhez, így a nyelvi kommunikációhoz is elengedhetetlenek. A korszerű idegennyelv-oktatás a nyelvhasználó valós szükségleteire épül, ezért tevékenységközpontú. Olyan helyzetekre készíti fel a tanulókat, amelyek már most vagy a későbbiek során várhatóan fontos szerepet játszanak életükben. A nyelvtanulási folyamat középpontjában a cselekvő tanulók állnak, akik a célnyelv segítségével kommunikatív feladatokat oldanak meg. A feladatok megoldása során receptív, produktív, illetve interaktív nyelvi tevékenységeket végeznek. A tanulási folyamat szervezésében nagy jelentősége van a kooperatív feladatoknak és a projektmunkának, amelyek szintén erősíthetik a motivációt. Mivel a valóságban a legtöbb megoldandó feladat több készség együttes alkalmazását teszi szükségessé, ezeket integráltan tanítjuk. A két tanítási nyelvű középiskolai oktatás az idegen nyelvi képzés kiemelten kezelt, speciális területe, ahol a célnyelv tanulása és a célnyelven történő tanulás egyidejűleg történik. Ez a komplex képzési forma az átlagnál nagyobb terhet ró a tanulókra, ezért csak azoknak a tanulóknak javasolt, akik tudják vállalni az ezzel járó extra terhelést. Ennek a képzési formának a legfőbb célja az, hogy az általános iskolában a nyelvtanulással kapcsolatban kialakult pozitív attitűdöt megerősítse, biztosítsa a célnyelv minél magasabb szintű elsajátítását, és megalapozza a további nyelvek sikeres tanulását. Ehhez szükséges a folyamatos megerősítés, a pozitív tanári visszajelzés, amely fokozza a tanulók önbizalmát, így magabiztosabban vesznek részt a szóbeli és az írásbeli kommunikációban. A két tanítási nyelvű középiskolai oktatást is a valós kommunikációs helyzeteken alapuló nyelvtanulás jellemzi. A tanulók fejlettségi szintjüknek, életkori sajátosságaiknak megfelelő, ugyanakkor kihívást jelentő, érdekes tevékenységekben vesznek részt. A célnyelvvel minden esetben valamilyen kommunikációs szituációban, kontextusban találkoznak. A középiskolai nyelvoktatásban a tanár és a tanuló támaszkodhat az általános iskolában elsajátított nyelvtanulási készségekre és stratégiákra, amelyeket közösen fejlesztenek tovább. A mindennapi nyelvhasználatban, ezért a nyelvtanulásban is, fontos szerepet játszanak a szövegértelmezési és -alkotási stratégiák. A recepció során a nyelvhasználó, illetve a nyelvtanuló észleli az írott vagy hallott szöveget, azonosítja, mint számára lényegeset, felfogja, 2 O l d a l

3 mint nyelvi egységet és összefüggésében értelmezi. A produkció során megtervezi és szóban vagy írásban megalkotja mondandóját. A sikeres kommunikáció érdekében a tanulóknak meg kell ismerniük, és használniuk kell azokat a nyelvi eszközöket, amelyekből és amelyekkel helyesen megformált, értelmes mondanivaló alakítható ki. Tisztában kell lenniük a mondanivaló szerveződésének, szerkesztésének elveivel, hogy koherens nyelvi egységgé formálhassák közlendőjüket. Ismerniük kell azokat az eszközöket és forgatókönyveket, amelyekkel sikeresen megoldhatók a különféle kommunikációs helyzetek. Fel kell ismerniük, hogy minden nyelvi érintkezést szabályok szőnek át, amelyek a nemek, korosztályok, társadalmi csoportok között különböző alkalmakkor szabályozzák az érintkezést. Ide tartoznak a nyelvi udvariassági formák, rituálék és a helyzetnek megfelelő hangnem használata is. A nyelvtanítás során törekedni kell arra, hogy a hallott vagy olvasott szöveg autentikus, a feladatvégzés szempontjából hiteles legyen. A két tanítási nyelvű képzésben részt vevő tanulók több közismereti vagy szakmai tantárgyat célnyelven sajátítanak el, és az általános képzésben részesülő tanulóknál lényegesen több autentikus hangzó és írott szöveget dolgoznak fel. A tanulók az intenzíven fejlődő nyelvtudásuknak köszönhetően egyre összetettebb tartalmú és magasabb nyelvi szintű autentikus anyagokat ismernek meg, ami a célnyelv használatát élményszerűvé teszi. A két tanítási nyelvű oktatásban az anyanyelvi lektornak nagy szerepe van a mindennapi szóhasználat, a kommunikációs készség kialakításában, fejlesztésében. Munkája révén a tanulók nyelvhasználata természetessé válik, gyakorlatot szereznek az anyanyelvi beszélő megértésében és a kizárólag célnyelvi kommunikációban. Az anyanyelvi lektor másik feladata a kultúraközvetítés és az interkulturális kompetencia fejlesztése. Közreműködésével autentikus szituációk alakulnak ki az osztályteremben, a tanulók kommunikációja gördülékenyebbé válik, és folyamatosan érzékelik nyelvi fejlődésüket. A célnyelvű kommunikáció során meghatározó jelentőségű a nyelvekkel, a nyelvtanulással, az idegen nyelveket beszélő emberekkel és a más kultúrákkal kapcsolatos pozitív attitűd, ami magában foglalja a kulturális sokféleség tiszteletben tartását és a nyelvek, valamint a kultúrák közötti kommunikáció iránti nyitottságot. A nyelvtanulás tartalmára vonatkozóan a NAT hangsúlyozza a tantárgyközi integráció kiemelt szerepét. A két tanítási nyelvű oktatás esetében az integráció lehetőségét növeli, hogy a tanulók néhány közismereti vagy szakmai tantárgyat célnyelven dolgoznak fel. Ezáltal nyilvánvalóvá válik számukra a nyelvórán kívüli nyelvhasználat és nyelvtudás fontossága. Lényeges, hogy a tanulók a célnyelv elsajátítása során építsenek meglévő ismereteikre, 3 O l d a l

4 személyes tapasztalataikra, és fedezzék fel, hogy a célnyelvi és a tantárgyi tudás szoros kölcsönhatásban van egymással, és számos területen alkalmazható. Az egész életen át tartó tanulás szempontjából kiemelkedő jelentősége van a nyelvtanulási stratégiáknak, amelyek ismerete és alkalmazása segíti a tanulókat abban, hogy nyelvtudásukat önállóan ápolják és fejlesszék, valamint hogy újabb nyelveket sajátítsanak el. A nem két tanítási nyelvű képzésben résztvevők számára a NAT minden képzési szakaszra meghatározza a minden tanuló számára kötelező minimumszinteket, emellett kitér az emelt szintű képzésben részesülő tanulókkal szemben támasztott követelményekre is. A két tanítási nyelvű iskolák követelményeit az Irányelvek szabályozza. A közműveltségi elemeket a tantárgy egyedi jellemzői miatt a NAT-ban és az Irányelvekben azok a nyelvi szintek és kompetenciák testesítik meg, amelyeket a nemzetközi gyakorlatban és az érettségi követelményrendszerben mérceként használt KER határoz meg. A nyelvi kompetenciák komplex fejlesztéséhez az ajánlott témakörök kínálnak kontextust. A célnyelvi kerettanterv a KER-ben leírt készségek alapján határozza meg a nyelvtanulás fejlesztési egységeit, ezek a hallott és olvasott szöveg értése, a szóbeli interakció, az összefüggő beszéd és az íráskészség. A KER-ben meghatározott nyelvi szintek és kompetenciák a tanulók életkori sajátosságaival összhangban kerültek be a kerettantervbe. A NAT és az Irányelvek általános nevelési és fejlesztési célkitűzése a középiskolai tanulmányok befejezésének idejére a KER szerinti C1 nyelvi szint, az egyes képzési szakaszokra minimumként meghatározott nyelvi szintek pedig a következők. A B C D E F G 1 2. évf. 4. évf. 6. évf. 8. évf. 10. évf. 12. évf. Két KERszintben tanítási 2 A1 A2 B1 B2 C1 nyelvű nem képzés megadható 3 4 Első idegen nyelv (általános képzés) Második idegen nyelv - KERszintben nem megadható A1 A2 B1 B2 A2 B1 A két tanítási nyelvű középiskolai oktatás a évfolyamon zajlik. Négy évfolyamos két tanítási nyelvű középiskolai oktatásban azok a tanulók vesznek részt, akik két tanítási nyelvű általános iskolában tanulták a célnyelvet és/vagy nyelvtudásuk eléri az A2 B1-es nyelvi szintet. 4 O l d a l

5 Ezek a tanulók a 8. osztály elvégzése után a két tanítási nyelvű középiskola 9. évfolyamán kezdik meg tanulmányaikat. A négy évfolyamos képzést megelőzheti egy előkészítő évfolyam, amennyiben a tanulók nem érik el az A2 B1 szintet, azaz nyelvtudásuk nem teszi lehetővé, hogy célnyelven tanulják az iskola helyi tantervében meghatározott közismereti vagy szakmai tantárgyakat. A kerettanterv a két tanítási nyelvű középiskola fejlesztési céljainak és követelményeinek eléréshez a évfolyamon heti 5 célnyelvi órát biztosít. Az iskola a tanulók előképzettségétől, hozott nyelvismeretétől függően előkészítő évfolyamot szervezhet, amelyre évi 720 (heti 20) óra áll rendelkezésre. Az Irányelvek lehetővé teszi, hogy az intézmény a célnyelv tanulására megszabott órakeretet átcsoportosítsa az évfolyamok között. Éves óraszámok négy évfolyamos és az előkészítő évfolyamot tartalmazó ötéves két tanítási nyelvű középiskolai oktatás esetén: Előkészítő évfolyam (9/Kny) 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. Célnyelv A két tanítási nyelvű középiskola fejlesztési céljait és követelményeit a 10. és a 12. évfolyam végére írja elő az Irányelvek és a kerettanterv. A rugalmas felzárkóztatás érdekében, valamint amiatt, hogy az egyes nyelvek alapszintű elsajátítása nem egyforma tempóban történik, az esetleges előkészítő évfolyam kimeneti szintjét nem határozza meg a dokumentum, de a célnyelven tanult tantárgyak elsajátításához szükséges nyelvi szintet el kell érniük a tanulóknak. Az öt évfolyamos két tanítási nyelvű középiskola előkészítő évének helyi tantervét úgy kell e kerettanterv alapján elkészíteni, hogy az előkészítő évre megadott szintek közül a tanulók előképzettségének, nyelvi szintjének megfelelőről induljon az oktatás. A célnyelvi kommunikatív kompetencia fejlesztése szoros kapcsolatban áll a NAT-ban megfogalmazott kulcskompetenciákkal. A kommunikatív nyelvi kompetencia több ponton érintkezik az anyanyelvi kompetenciával. A szövegalkotás, szövegértelmezés, szóbeli és írásbeli kommunikáció számos készségeleme átvihető a célnyelv tanulásába és fordítva, a célnyelv tanulása során elsajátított kompetenciák hasznosak az anyanyelvi kommunikáció területén. A két terület erősítheti egymást, olyannyira, hogy megfelelő módszerek alkalmazása esetén az is lehet sikeres nyelvtanuló és nyelvhasználó, akinek hiányosak az anyanyelvi 5 O l d a l

6 ismeretei, és a célnyelv tanulása segíthet abban, hogy tudatosabbá váljon az anyanyelv használata. Csakúgy, mint a többi tantárgy, a célnyelvek esetében is elmondható, hogy az önálló tanulás képességének kialakításában hasznos segítséget nyújt a modern technika, az interneten található autentikus szövegek, a direkt és indirekt nyelvtanulási lehetőségek sokasága. Míg korábban csak az írott és a hallott szöveg megértésének fejlesztését támogatta az internet, ma már számos lehetőség kínálkozik a produktív nyelvhasználatra is. Az ingyen elérhető autentikus hanganyagok és videók, képek, szótárak, interaktív feladatok mellett az írott és a szóbeli csevegés, a fórumozás és a blogolás is élményszerű nyelvtanulásra ad alkalmat. Az önálló tanulás képességének állandó fejlesztéséhez szükség van arra, hogy a tanulók beszélgethessenek a tanulásról magáról, segítséget kapjanak a tanulási stratégiák elsajátításában, és lehetőségük legyen gyakorolni mind az önértékelést, mind a társértékelést. A nyelvtanítás sikerében fontos szerepet játszik a nyelvtanulók ismereteinek, érdeklődésének, igényeinek, nyelvi és nem nyelvi készségeinek bekapcsolása a tanulási folyamatba. A nyelvtanulás a témák sokféleségének köszönhetően, valamint azért, mert minden más tantárgynál több lehetőséget kínál a beszélgetésre, kiválóan alkalmas a személyiség fejlesztésre. A siker másik kulcsa a folyamatos pozitív megerősítés, a tanulók önmagukhoz mért fejlődésének elismerése. A táblázatokban megjelenő fejlesztési egységek (a hallott szöveg értése, szóbeli interakció, összefüggő beszéd, az olvasott szöveg értése és az íráskészség) a valóságban nem különíthetők el egymástól, a hatékony nyelvtanítás feltétele, hogy a különböző készségek fejlesztése mindig integráltan történjen, úgy, ahogy azok a valós kommunikációs helyzetekben előfordulnak. Ezért nem szerepelnek óraszámok a fejlesztési egységek mellett. A Fejlesztési célok rovat a nyelvtanítás aktuális életkori szakaszára vonatkozó, az adott kompetenciával kapcsolatos fejlesztés céljait sorolja fel. A fejlesztés tartalma olyan tevékenységeket mutat be, amelyek segítségével az adott nyelvi fejlesztés megvalósítható, így ezek követelményként is felfoghatók. A nyelvtanulási és nyelvhasználati stratégiák szervesen beépülnek a tartalomba. Külön táblázat ismerteti az ajánlott témaköröket, és a kapcsolódási pontokat a közismereti tantárgyakkal. A tanulócsoportban más tantárgyakat tanító tanárokkal való együttműködés elevenebbé, aktuálisabbá és érdekesebbé teszi a nyelvtanulást, mert lehetőséget nyújt a témák, témakörök természetes, életszerű összekapcsolására. Két témalista készült, egy az előkészítő szakaszra, egy pedig a évfolyamra. Az ajánlott témák feldolgozásának sorrendjét, elmélyítésük, bővítésük idejét az adott intézmény 6 O l d a l

7 helyi tanterve határozza meg. Ez a spirális felépítés alapozza meg, hogy a tanulók a B2 kimeneti szint elérésekor képesek legyenek bármelyik témáról a megfelelő részletességgel és színvonalon megnyilvánulni. A célnyelvek tanulásának fő célján, egy idegen nyelv magas szintű elsajátításán túl az is fontos feladat, hogy a tanulók a célnyelvi országok civilizációja mellett más kultúrákat is megismerjenek, elfogadjanak, és olyan kommunikációs helyzeteket is kipróbálhassanak, amelyekben a kommunikációs partnernek sem anyanyelve a célnyelv. A kerettanterv az előkészítő évfolyamon, majd kétéves fejlesztési ciklusokra bontva a fejlesztési egységek céljaiból és tartalmából kiindulva határozza meg a fejlesztés várható eredményét, kapcsolódva a szakasz végére előírt KER-szinthez. 7 O l d a l

8 2. Óraterv évfolyam 9/Kny heti óraszám hetek száma éves óraszám KER szint B1 B1+ B2 B2+ C1 3. Tankönyvválasztás A kiválasztás elvei: A tankönyvrendelés a központi tankönyvlistáról történjen. A tankönyvrendelést és a taneszközök kiválasztását minden évben körültekintő gondossággal a legfrissebb információk, jogszabályok alkalmazásával kell elkészíteni. A tankönyvbeszerzés legfontosabb szempontjai: korszerűség, használhatóság, tartósság, gazdaságosság. Minden esetben mérlegeljük, hogy feleslegesen ne rójunk nagy terheket a diákok családjára, így csak a szükséges könyveket rendeljük meg. A tankönyvek kiválasztásánál a szakmai, stilisztikai és esztétikai szempontok figyelembe vétele mellett a tankönyvek árát is figyeljük. Felmenő rendszerben lehetőleg nem vezetünk be más tankönyvcsaládot, hogy a diákoknak a tantárgy tanulása közben ne kelljen hozzászokniuk az új könyv szerzőjének sajátos stílusához. A munkaközösség-vezetőink és a tanáraink tankönyvbörzéken és bemutatókon vehetnek részt minden évben több alkalommal, hogy mindig friss és naprakész információkkal rendelkezzenek a tankönyvpiac kínálatáról. Így kompetens és több évre szóló döntéseket tudnak hozni a munkaközösség-vezetők a tankönyvek kiválasztásánál. Szempontok: Témakörei és azok kapcsolódási pontjai; készségenkénti fejlesztési céljai és feladatai, tartalma és szövegfajtái, szövegforrásai; kommunikációs eszközei; fogalomkörei és értékelési rendszere-módjai teljes mértékben megegyeznek az érvényben lévő NAT és kerettantervek előírásaival. Témakörei és feladattípusai korosztály relevánsak. 8 O l d a l

9 Minden szempontból megfelelnek a kommunikatív nyelvoktatás elvárásainak. Egyenletesen és fokozatosan fejlesztik az idegen nyelvi kulcskompetencia komponenseit. Az integrált készségfejlesztés során minden kiadványunkban hangsúlyos a kultúra és civilizáció, mint ötödik készség. Alkalmasak az idegen nyelvi kompetencia mellett a többi kulcskompetencia fejlesztésére is különös tekintettel a digitális kompetenciára. Tartalmaznak e-learning -tananyagot. Nem tartalmaznak negatív attitűdre buzdító, valamint erőszakra serkentő témákat, feladatokat. 9 O l d a l

10 4. Képzés Előkészítő évfolyam Az előkészítő szakaszban nagyon intenzíven foglalkoznak a tanulók a célnyelvvel. Ez nyújt lehetőséget az célnyelvi, valamint az általános nyelvtanulási készségek és stratégiák gyors és hatékony továbbfejlesztésére. A két tanítási nyelvű középiskolába különböző nyelvi felkészültséggel érkező tanulók az előkészítő évfolyam végére ideális esetben eljutnak a B1 szintre, hogy ugyanolyan eredményesek lehessenek a célnyelven tanult tantárgyak elsajátításában, mintha anyanyelvükön tanulnák azokat. Az első, előképzettségtől független egységes kimeneti követelményszintet akár szerveznek előkészítő évfolyamot, akár nem a 10. évfolyam végére határozza meg a kerettanterv. A célnyelvek tanításába a tantárgy jellegéből adódóan minden egyéb kulcskompetencia és a NAT-ban megfogalmazott nevelési cél beépíthető. A különböző célok és tartalmak célnyelvi fejlesztésében segítenek eligazodni a témakörök táblázatában megadott kapcsolódási pontok. Ebben a képzési szakaszban a NAT fejlesztési területei és nevelési céljai a tanulók életéhez és környezetéhez kapcsolódó témák feldolgozásán keresztül valósulnak meg. Az előkészítő szakaszban is fontosak a korosztályi sajátosságok (az önkeresés, az önkritikusság, a kortárs csoport hatásai), amelyekre a tanárnak szintén építenie kell a nyelvi kreativitás, a problémamegoldó és a kritikai gondolkodás erősítése mellett. A nyelvoktatás sikerét meghatározzák a motivációt felkeltő és fenntartó órai tevékenységek. A motiváció fenntartása ebben a szakaszban különösen fontos, hiszen a tanulók az átlagnál sokkal több célnyelvi órán vesznek részt, ezért különös jelentősége van a változatos interakciós formáknak, a személyre szabott differenciált fejlesztésnek, a nyelvi órák elfogadó légkörének, a pozitív visszajelzéseknek, a konstruktív támogatásnak, valamint a tanulók számára is átlátható értékelésnek. A kerettanterv az előkészítő szakaszra A1, A2, B1 szinten adja meg a fejlesztési táblázatokat. A tanulók előzetes tudásának figyelembevételével ezek alapján kell meghatározni a kiinduló szintet. 10 O l d a l

11 Fejlesztési célok és feladatok készségenként Hallott szöveg értése A tanuló legyen képes: a célnyelvi óravezetést követni: utasításokat követni hétköznapi témákról szóló rövid hangfelvételek (tv program rádióműsorok) lényegét és konkrét információkat megérteni lassú és világos, hétköznapi párbeszédek lényegét megérteni (szereplőket beazonosítani, kapcsolatokat feltérképezni) a párbeszédekben szereplők közlési szándékait megérteni (híradás, panasz, véleménynyilvánítás, félelmek, segítségkérés, stb.) ismerős témákról folyó hétköznapi beszélgetéseket követni (kollégák, munka, személyes élmények, nyelvtanulás, utazás, lakóhely, közlekedés, vásárlás, szabadidős tevékenységek, filmek, sportok, nyaralás, munka, ünnepek) hivatalos közleményeket, bejelentéseket megérteni (repülőtéren) telefonbeszélgetéseket megérteni és ezek alapján jegyzeteket készíteni egyszerű történeteket megérteni: események sorrendjét, az állítások valódiságát eldönteni a hallott információ alapján hirdetés alapján jegyzeteket készíteni (tanfolyamok) képi stimulus alapján a beszélgetésben szereplő információkat azonosítani alapvető stratégiákat alkalmazni: következtetni az ismeretlen szavakra, várható vagy megjósolható információkat megkeresni a vizuális elemeket (mimika, gesztusok, arckifejezések) felhasználni a megértéshez Szövegfajták, szövegforrások: hétköznapi párbeszédek telefonbeszélgetések média: rádió, tv műsorok, programok közlemények, bejelentések interjúk dalok rövid történetek 11 O l d a l

12 Szóbeli interakció A tanuló legyen képes a célnyelvet tudatosan használni a tanórán a tanárral és a társakkal személyes élményeket kifejezni: véleményt, tetszést, nemtetszést, tiltást, engedélyt, kötelességet érzéseket kinyilvánítani: köszönet, érzelmek, tanács mindennapi gyakorlati kérdéseket megvitatni: meghívás, programszervezés ismerős témákban gondolatokat, információkat cserélni: személyes tervek, élmények, kalandok, szállás, városok, utazás, lakóhely, berendezési tárgyak, ünnepek ismert témákat megvitatni csoportban: kommunikáció, nyelvtanulás, túra, jövőkép, mobiltelefon, technikai találmányok, szórakozás, filmek, begyakorolt tranzakciókat lebonyolítani: utazás, vásárlás, egészség leírást készíteni majd csoportosan megvitatni (barátok, ételek, munkák) kérdőív kérdéseit megválaszolni történetet kitalálni és elmesélni a megfelelő kötőelemekkel, logikai viszonyokkal képi stimulus vagy újságcikk címek segítségével kitalálós játékot eljátszani szerepjátékokat játszani: interjú készítése, doktornál, ideális munkahely, állásinterjú, tanfolyamra jelentkező, turista egy idegen országban reklámot készíteni Szövegfajták, szövegforrások: szerepjátékok, társasjátékok, dramatizált jelenetek, rövid társalgás, véleménycsere, információcsere, tranzakciós és informális párbeszédek 12 O l d a l

13 Összefüggő beszéd A tanuló legyen képes: egyre nagyobb szókinccsel egyszerű szövegeket elmondani tartalmat mondani rövid, összefüggő történetet elmesélni mindennapi környezetet leírni (személyek, helyek) személyes jellegű információkat megosztani: család, tervek, élmények, személyes tapasztalatok, napirend, preferenciák összehasonlításokat, magyarázatokat, indoklásokat adni csoportban, vagy párban létrehozott alkotást bemutatni Szövegfajták, szövegforrások: rövid történetek, témakifejtés, képleírás, élménybeszámoló, véleménynyilvánítás, bejelentés, csoportos előadás vagy prezentáció, projekt bemutatása. Olvasott szöveg értése A tanuló legyen képes: nyomtatott sajtó szövegeket megérteni digitális szövegeket megérteni, információkat keresni: weboldal, , blog, Internet fórum plakátokat, szórólapokat, hirdetéseket, reklámokat megérteni tájékoztató jellegű szövegeket megérteni: instrukciók, felhívások, hivatalos közlemények, reklámok, receptek élménybeszámolókat, útleírásokat megérteni szépirodalmi művek részleteit megérteni táblákat, feliratokat megérteni Szövegfajták, szövegforrások: hirdetések, plakátok, nyomtatványok, szórólapok egyszerű üzenetek, SMS, MMS 13 O l d a l

14 útleírások, képeslapok, feliratok, egyszerű biztonsági előírások, eseményeket leíró újságcikkek, hagyományos és elektronikus magánlevelek blog, weboldal, internetes fórumok hozzászólásai, ismeretterjesztő szövegek, receptek, egyszerűsített irodalmi szövegek, történetek, versek, dalszövegek Íráskészség A tanuló legyen képes: személyes információt adni írásban leírásokat készíteni: személyekről, helyekről történetet írni megtörtént eseményről baráti levelekben és ekben információt cserélni, tanácsot adni és kérni, köszönetet nyilvánítani, elnézést kérni üzeneteket, jegyzeteket, kommenteket készíteni egyszerű mondatokkal rövid összefüggő szövegekben véleményt nyilvánítani, preferenciát kifejezni filmbeszámolót írni önéletrajzot írni receptet leírni írásbeli munkát megfelelően tagolni, kötőszavakat alkalmazni kötőszavak alkalmazásával Szövegfajták, szövegforrások: nyomtatott sajtó: újság- és magazincikkek elektronikus szövegek: blog, , weboldal, Internetes főrum, Internetes profilok képeslapok poszterek nyomtatványok, szórólapok üzenetek, SMS, MMS 14 O l d a l

15 bejegyzések instrukciók bejelentések, közlemények receptek történetek, elbeszélések, versek dalszövegek Feladattípusok, tevékenységek minden fejlesztési egységnél: rövid választ igénylő feladatok párosítás mondat- vagy szöveg kiegészítés feleletválasztás (szöveges válaszok vagy képek közül) sorrend felállítása Óraszám: 720 óra /tanév, 20 óra / hét Témakörök az előkészítő évfolyam számára Kapcsolódási pontok Témakör 1. Személyes vonatkozások - bemutatkozás, bemutatás - személyes adatok közlése - színek - kedvenc tárgyak - foglalkozások és az azokhoz tartozó készségek - idő, időbeosztás - barátok 2. Mindennapok - otthoni teendők - házimunka - munkaidő - szórakozás: film, zene - technika világa: mobiltelefon, számítógép, videó játékok - szabadidős tevékenységek 3. Változások - család, családi viszonyok - házasság - ház, lakás: helységek, berendezési tárgyak - város és vidék - időjárás Etika: társas kapcsolatok, előítélet, tolerancia, bizalom, együttérzés; fogyatékkal élők, szegények és gazdagok. Ének-zene: népzene, klasszikus zene, popzene. Etika: generációk kapcsolata, családi élet. 15 O l d a l

16 4. Egészséges életmód - ételek, italok - étkezés otthon, vendéglőben - zöldségek, gyümölcsök - egészséges étkezés - betegségek, gyógymódok - egészséges életmód: sportolás, fitness 5. Múltbeli cselekvések, történések - kellemetlen élmény - iskola: tantárgyak, tanárok - emlékezetes nyaralás - híres emberek élete 6. Események - fesztivál, koncert - zene - film világa - állatvédelem: tüntetés - ünnepek 7. Ember és társadalom - öltözködés, divat - vásárlás - külső megjelenés, kinézet - város: közlekedés - közlekedési eszközök - város: nevezetességek, látnivalók - ismert filmszereplők 8. Kaland - természeti képződmények - mindennapos problémák, balesetek - érdekes helyek, látnivalók - extrémsportok - veszélyek 9. Fiatalok világa - emberek külső és belső jellemzése - baráti kör - a tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel (példaképek, híres emberek). - kapcsolattartás 10. Személyes élmények, tapasztalatok - kalandok, utazás, túra - felfedezés, személyes élmény - más kultúra megismerése - hihetetlen történetek Biológia-egészségtan: testrészek, egészséges életmód, a betegségek ismérvei, fogyatékkal élők, betegségmegelőzés, elsősegély. Testnevelés és sport: a rendszeres testedzés szerepe, relaxáció. Ének-zene. Magyar nyelv és irodalom: ünnepek, néphagyományok Földrajz: országok, domborzat Testnevelés Etika: társas kapcsolatok, generációk kapcsolata Földrajz: más népek kultúrái. Technika, életvitel és gyakorlat: közlekedési ismeretek, balesetmegelőzés Földrajz: a kulturális élet földrajzi alapjai, nyelvek és vallások, egyes meghatározó jellegű országok 16 O l d a l

17 11. Utazás, turizmus - közlekedési eszközök - veszélyes helyzetek - szállástípusok - természeti jelenségek, képződmények - idegen országok, népek kultúrájának megismerése - városi és vidéki élet 12. Tudomány és technika - a technika fejlődése - a technikai eszközök szerepe a mindennapi életben - találmányok - felfedezések - számítógép, Internet 13. Életmód - egészségmegőrzés - betegségek - veszélyek 14. Szabadidő, művelődés, szórakozás - sportok - szabadidős tevékenységek - kulturális lehetőségek - mozi, színház - művészetek 15. Munka világa - foglalkozások és a szükséges kompetenciák, rutinok, kötelességek - pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás - önéletrajz, állásinterjú - önképzés, továbbképzés 16. Kultúrák - kulturális különbségek, ünnepek - főzés, ételek Földrajz: más népek kultúrái Földrajz: a kulturális élet földrajzi alapjai, nyelvek és vallások, egyes meghatározó jellegű országok Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek; fizika: tudománytörténeti jelentőségű felfedezések, találmányok. Informatika: számítógépen keresztül való kapcsolattartás, információ keresése, az informatikai eszközöket alkalmazó média, az elterjedt infokommunikációs eszközök előnyei és kockázatai, a netikett alapjai, élőszóval kísért bemutatók és felhasználható eszközeik. Biológia-egészségtan: testrészek, egészséges életmód, a betegségek ismérvei, fogyatékkal élők, betegségmegelőzés, elsősegély. Földrajz: más népek kultúrái. Magyar nyelv és irodalom: különböző kultúrák mítoszai, mondái; a reklám és a popzene új szóbeli költészete. Informatika: e-könyvek, médiatudatosság. Testnevelés és sport: táncok, népi játékok, a sport és olimpia története, példaképek szerepe, sportágak jellemzői. Ének-zene: népzene, klasszikus zene, popzene. Technika, életvitel és gyakorlat: pályaorientáció és munka. Földrajz: más népek kultúrái. Magyar nyelv és irodalom: különböző kultúrák irodalma 17 O l d a l

18 Ajánlás az éves óraszám felhasználására: Témakör Óraszám 1.Személyes vonatkozások 41 2.Napirend 41 3.Változások az életünkben 41 4.Egészséges életmód 41 5.Múltbeli cselekvések, történések 41 6.Események 41 7.Ember és társadalom 41 8.Kaland 41 9.Fiatalok világa Személyes élmények, tapasztalatok Utazás, turizmus Tudomány és technika Életmód Szabadidő, művelődés, szórakozás Munka világa Kultúrák 40 Szabadon felhasználható órakeret Kiegészítő ismeretek: a témakörök elmélyítése, a helyi sajátosságokkal való kiegészítés (saját iskolám, iskolám ünnepei, hazám és/vagy célnyelvi országok ünnepei, szokásai stb.) 72 Differenciálás, gyakorlás: az elsajátított ismeretek begyakorlása, elmélyítése a tanulók egyéni igényeinek megfelelően Projektmunkák: a témakörökhöz kapcsolódó projektmunkák készítése egyéni, pár-, vagy csoportmunkában Összesen 720 A fejlesztés várt eredményei a B1 fejlesztési ciklus végén A tanuló főbb vonalaiban és egyes részleteiben is megérti a köznyelvi beszédet, ha az számára ismerős témákról folyik. A tanuló önállóan boldogul, véleményt mond és érvel a mindennapi élet legtöbb, akár váratlan helyzetében is. Stílusában és regiszterhasználatában alkalmazkodik a kommunikációs helyzethez. A tanuló kifejezi magát a szintnek megfelelő szókincs és szerkezetek segítségével az ismerős témakörökben. Beszéde folyamatos, érthető, a főbb pontok tekintetében tartalmilag pontos, stílusa megfelelő. A tanuló megérti a gondolatmenet lényegét és egyes részinformációkat a nagyrészt közérthető nyelven írt, érdeklődési köréhez kapcsolódó, lényegre törően megfogalmazott szövegekben. A tanuló több műfajban részleteket is tartalmazó, összefüggő szövegeket fogalmaz ismert, hétköznapi és elvontabb témákról. Írásbeli megnyilatkozásaiban megjelennek műfaji sajátosságok és különböző stílusjegyek. 18 O l d a l

19 A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELE: A 9/Kny osztályban szintvizsga letétele kötelező, mely a szükséges idegen nyelvi ismeretet (B1 szint méri). Az a tanuló, aki nem ér el összességében az 50%-os teljesítményt, nem léphet a következő osztályba, hanem a 9. A, 9. B vagy 9. C osztályban folytathatja tanulmányait az igazgatóval történt szülői egyeztetés után. A szintvizsgát 1-től 5-ig terjedő osztályzattal értékeljük, mely részét képezi a célnyelv komplex tantárgynak, így beszámít a tanuló év végi értékelésébe. A szintvizsgára június elején kerül sor, előre meghatározott rend és ügyelet szerint. A szintvizsga részei: írásbeli (nyelvtani teszt, szövegértés, hallás utáni szövegértés, szövegalkotás, fordítási feladat) szóbeli: (bevezető beszélgetés témakörök alapján, képleírás, szituáció) A szóbeli vizsgabizottság 3 főből áll. A vizsgáról jegyzőkönyv készül. 19 O l d a l

20 9. évfolyam A két tanítási nyelvű oktatásban a 9. évfolyamot olyan diákok kezdhetik el, akik általános iskolában vagy a középiskola előkészítő szakaszában B1 szintre jutottak. Ez szükséges ahhoz, hogy a célnyelven tudjanak tanulni bizonyos közismereti tantárgyakat. A két tanítási nyelvű oktatásban a célnyelvből a középiskola 10. évfolyamának végére a tanulóknak el kell jutniuk a KER hatfokú skálájának negyedik, B2-es szintjére. Ez biztosítja, hogy olyan fejlődés valósuljon meg az általános iskolai vagy a nyelvi előkészítő év tanulmányai után eltelt két évben, amely lehetőséget ad a szaktárgyak növekvő nyelvi és tartalmi követelményeinek teljesítésére. Megfelelő alapul szolgál emellett ahhoz, hogy a további két évben minden tanuló eljusson a két tanítási nyelvű középiskolai tanulmányok végére várható C1 szintre. A tanulókat komplex motiváló tényezők segítik az előrehaladásban; a nyelvórákon is foglalkoznak a szaktárgyak terminológiájával, míg a kommunikációs és információs technológiák ésszerű és kritikus alkalmazása a differenciált, személyre szabott tanulás lehetőségét biztosítja. A célnyelv tanulásának ebben a szakaszában is fontosak a korosztályi sajátosságok (önkeresés, önkritikusság, a kortárs csoport hatásai), amelyekre a tanárnak szintén építenie kell a nyelvi kreativitás, a problémamegoldó és a kritikai gondolkodás erősítése mellett. A nyelvoktatás sikerét meghatározzák a motivációt felkeltő és fenntartó órai tevékenységek, a változatos interakciós formák, a nyelvi órák elfogadó légköre, a pozitív visszajelzések, a konstruktív támogatás és a tanulók számára is átlátható értékelés. Ezen az évfolyamon jelentősen bővül a tanulók szókincse és változatos nyelvi szerkezetekkel ismerkednek meg. Képesek hosszabb lélegzetű önálló szövegeket létrehozni szóban és írásban. Témakör 1. A bennünket körülvevő világ - kultúrák, népek, országok, nyelvek - nevezetességek - nyelvtanulás, nyelvi különbségek - kommunikáció 2. Interperszonális kapcsolatok - személyes adatok, információk - életvitel - emberi kapcsolatok - társadalmi szerepek Óraszám: 180 óra /év, 5 óra/hét Témakörök a 9. évfolyam számára Kapcsolódási pontok Földrajz: a kulturális élet földrajzi alapjai, nyelvek és vallások, egyes meghatározó jellegű országok Pszichológia: lélekkutatás, lélekanalízis Társadalomismeret, történelem : szerepek alakulása, módosulása a történelem folyamán 20 O l d a l

21 3. Munka és szabadidő - szórakozás, hobbi, kedvenc időtöltés - sportok - színház, mozi, kiállítás, koncert - foglalkozások és a szükséges kompetenciák, rutinok, kötelességek - pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás - önéletrajz, állásinterjú 4. Földünk, környezetünk - növények és állatok a környezetünkben - időjárás, éghajlat - környezetvédelem - környezettudatosság - jövőkép 5. Egészséges életmód - étkezési szokások itthon és a nagyvilágban - ép testben ép lélek testkultúra - káros függőségek és következményeik - hagyományos és alternatív gyógymódok 6. Utazás, turizmus - utazás belföldön és külföldön - turisztikai célpontok - utazási eszközök - utazási előkészületek - szállástípusok 7. Tudomány és technika - modern nyelvtanulási lehetőségek - számítógép, Internet - modern eszközök a mindennapokban 8. Emberek, személyiségtípusok - személyiségvonások - babona, hiedelmek - személyes szokások - horoszkóp Technika, életvitel és gyakorlat: pályaorientáció és munka. Vizuális kultúra: művészi alkotások leírása, értelmezése. Technika, életvitel és gyakorlat: fenntarthatóság, környezettudatosság otthon és a lakókörnyezetben, víz és energiatakarékosság, újrahasznosítás. Biológia-egészségtan: élőhely, életközösség, védett természeti érték, változatos élővilág. Biológia: életvezetési tanácsok, az emberi test működése, testápolás Etika:étkezési kultúra Technika, életvitel és gyakorlat: közlekedési ismeretek, közlekedésbiztonság, fenntarthatóság, környezettudatosság a közlekedésben. Földrajz: a kulturális élet földrajzi alapjai, nyelvek és vallások, egyes meghatározó jellegű országok Informatika: számítógépen keresztül való kapcsolattartás, információ keresése, az informatikai eszközöket alkalmazó média, az elterjedt infokommunikációs eszközök előnyei és kockázatai, a netikett alapjai, élőszóval kísért bemutatók és felhasználható eszközeik. Pszichológia: a lélekanalízis 21 O l d a l

22 Az éves óraszám felhasználása: Témakör óraszám 1. A bennünket körülvevő világ Interperszonális kapcsolatok Munka és szabadidő Földünk, környezetünk Egészséges életmód Utazás, turizmus 20 7.Tudomány és technika Emberek, személyiségtípusok 20 Szabadon felhasználható: Kiegészítő ismeretek: a témakörök elmélyítése, a helyi sajátosságokkal való kiegészítés (saját iskolám, iskolám ünnepei, hazám és/vagy célnyelvi országok ünnepei, szokásai stb.) és/vagy 18 Differenciálás, gyakorlás: az elsajátított ismeretek begyakorlása, elmélyítése a tanulók egyéni igényeinek megfelelően és/vagy Projektmunkák: a témakörökhöz kapcsolódó projektmunkák készítése egyéni, pár-, vagy csoportmunkában Összesen: 180 Fejlesztési célok és feladatok készségenként Hallott szöveg értése A tanuló legyen képes: ismerős témákról szóló rádió- és tévéműsorokat megérteni (interjú, rádiójáték, ismeretterjesztő műsorok) mindennapi párbeszédekben a beszélőket azonosítani és a beszélők mondanivalóját megérteni előadások főbb mondanivalóját megérteni és követni a beszélők gondolatmenetét, magyarázatát, érvelését, és álláspontját megérteni telefonbeszélgetéseket megérteni instrukciókat, figyelmeztetéseket, részletesebb útbaigazításokat megérteni szövegértési stratégiákat alkalmazni: az ismeretlen szavakat kikövetkeztetni, a várható vagy megjósolt információkat megkeresni Szövegfajták, szövegforrások: információk, 22 O l d a l

23 instrukciók, üzenetek, útbaigazítás, műsorok a televízióban és a rádióban, rövid interjúk, reklámok, dalok, videók. Szóbeli interakció A tanuló legyen képes: órai interakciókban, pármunkában magabiztosan részt venni a célnyelven érzelmeit kifejezni és reagálni mások érzelmeire mindennapi társalgásban aktívan részt venni: információt cserélni ismert témákat, felmerülő problémákat a beszélgető partnerrel megvitatni magyarázatot adni, véleményt nyilvánítani elkezdett történeteket befejezni választási lehetőségeket összevetni és a végén döntést hozni utasításokat, útbaigazításokat adni, követni ismerős témáról beszélgetni: hősök, szokatlan események, környezetvédelem, közlekedés, modern életmód, technikai eszközök, szórakozás a fontosabb udvariasságokat ismerni és alkalmazni a szövegösszetartó elemeket egyre biztosabban ismerni és alkalmazni szókincs hiányosságait áthidalni összefoglalni, a lényeget kiemelni mindennapi szerepeket eljátszani Szövegfajták, szövegforrások: személyes és telefonos társalgás, megbeszélés; tranzakciós és informális párbeszédek, utasítások, interjúk, viták 23 O l d a l

24 Összefüggő beszéd A tanuló legyen képes: ismert témákban összefüggően beszélni beszámolni élményekről, személyes tapasztalatokról részletesebb leírásokat adni összehasonlítani képeket, épületeket, embereket gondolatait összefoglalni könyvek, filmek tartalmát összefoglalni történetet kitalálni, elmondani álláspontját, véleményét ismerős témákban kifejteni (idegen nyelvtanulás, életmód, hősök, hőstettek, szabadidős tevékenységek, stb.) egyszerű és érthető érveket és ellenérveket felsorakoztatni (előny, hátrány) mondanivalóját példákkal alátámasztani Szövegfajták, szövegforrások: leírások, elbeszélő szöveg, érveléssor, előadás, prezentáció (önállóan vagy segédanyagok, instrukciók alapján), projektek bemutatása könyvek tartalma Olvasott szöveg értése A tanuló legyen képes: nyomtatott sajtótermékek cikkeit elolvasni, a lényeget és a konkrét információkat megérteni: cikkek, hírek szépirodalmi szövegrészleteket olvasni különbséget tenni a hétköznapi és az irodalmi stílus, a formális és informális között hirdetéseket megérteni elvontabb témákat feldolgozó szövegek lényegét megérteni hosszabb ismeretterjesztő szövegeket megérteni, a főbb gondolatmenetet követni az érveléseket megérteni egyszerű szövegfajták szerkezetének, felépítését felismerni online és hagyományos szótárakat, egy- és kétnyelvű szótárakat használni 24 O l d a l

25 Szövegfajták, szövegforrások: utasítások (pl. feliratok, használati utasítások), tájékoztató szövegek (pl. hirdetés, reklám), hagyományos és elektronikus levelek, újságcikkek (pl. hír, beszámoló, riport), internetes fórumok hozzászólásai, ismeretterjesztő szövegek, egyszerű irodalmi szövegek, dalszövegek. Íráskészség A tanuló legyen képes: baráti levelet és e-mait írni megadott szempontok segítéségével leírást készíteni emberekről, eseményekről, helyekről hivatalos levelet írni: pályázati levél ismerni a hivatalos, félhivatalos regisztereket cikket írni történetet írni esszét írni, melyben kifejti véleményét, álláspontját szerkesztőhöz címzett levelet írni könyvbemutatást írni Szövegtípusok, szövegforrások: kérdőív, képaláírások; üzenetek; SMS-ek/MMS-ek; személyes adatokat tartalmazó bemutatkozó levelek, ek vagy internes profilok. tényszerű információt nyújtó, illetve kérő levelek és -ek; személyes információt, tényt, ill. tetszést/nemtetszést kifejező üzenetek, internetes bejegyzések; egyszerű cselekvéssort tartalmazó instrukciók. egyszerű, rövid történetek, elbeszélések, mesék; rövid jellemzések. rövid leírások; jegyzetek, versek, dalszövegek 25 O l d a l

26 10. évfolyam Témakör 1. Ember és társadalom - emberek közötti kapcsolatok: rokoni, baráti - kommunikáció, kapcsolattartás - fiatalok problémái, konfliktusai a kortársakkal és a felnőttekkel - életstílusok 2. Utazás, nyaralás - utazási célpontok - nyaralási tevékenységek 3. Munka világa - foglalkozások - karrier - pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás - önéletrajz, állásinterjú - diákmunka 4. Tudomány és technika - a tudomány hatása a jövőnkre - találmányok - a tudomány területei - felfedezések, kutatások - virtuális valóság - technikai eszközök a mindennapokban 5. Szabadidő, szórakozás - tematikus parkok - szórakozási lehetőségek - szabadidős tevékenységek: mozi, fesztivál - hobbik 6. Természet, környezetünk - növények és állatok a környezetünkben - időjárás, éghajlat - környezetvédelem, ökoturizmus - állatvédelem, állatgondozás - természeti katasztrófák Óraszám: 180 óra/tanév, 5 óra/ hét Témakörök a 10. évfolyam számára Kapcsolódási pontok Technika, életvitel és gyakorlat: család és háztartás. Etika: generációk kapcsolata, családi élet. Földrajz: más népek kultúrái. Technika, életvitel és gyakorlat: közlekedési ismeretek, közlekedésbiztonság, fenntarthatóság, környezettudatosság a közlekedésben. Földrajz: a kulturális élet földrajzi alapjai, nyelvek és vallások, egyes meghatározó jellegű országok Technika, életvitel és gyakorlat: pályaorientáció és munka. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek; fizika: tudománytörténeti jelentőségű felfedezések, találmányok. Informatika: számítógépen keresztül való kapcsolattartás, információ keresése, az informatikai eszközöket alkalmazó média, az elterjedt infokommunikációs eszközök előnyei és kockázatai, a netikett alapjai, élőszóval kísért bemutatók és felhasználható eszközeik. Ének-zene: népzene, klasszikus zene, popzene. Dráma és tánc: a szituáció alapelemei, beszédre késztetés, befogadás, értelmezés. Vizuális kultúra: művészi alkotások leírása, értelmezése. Technika, életvitel és gyakorlat: fenntarthatóság, környezettudatosság otthon és a lakókörnyezetben, víz és energiatakarékosság, újrahasznosítás. 26 O l d a l

27 7. Életmód - egészség, egészségmegőrzés - gyógymódok - wellness - egészséges ételek, táplálkozás - fitness, sportok 8. Modern élet - vásárlás - boltok, bevásárló központok - hirdetések, reklámok - városi és a vidéki élet Technika, életvitel és gyakorlat: testi és lelki egészség, balesetek megelőzése, egészséges ételek. Biológia-egészségtan: testrészek, egészséges életmód, a betegségek ismérvei, fogyatékkal élők, betegségmegelőzés, elsősegély. Testnevelés és sport: a rendszeres testedzés szerepe, Technika, életvitel és gyakorlat: tudatos vásárlás. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek. lakóhely és környék hagyományai Az éves óraszám felhasználása: Témakör óraszám 1. Ember és társadalom Utazás, nyaralás Munka világa Tudomány és technika Szabadidő, szórakozás Természet, környezetünk Életmód Modern élet 20 Szabadon felhasználható: Kiegészítő ismeretek: a témakörök elmélyítése, a helyi sajátosságokkal való kiegészítés (saját iskolám, iskolám ünnepei, hazám és/vagy célnyelvi országok ünnepei, szokásai stb.) és/vagy 18 Differenciálás, gyakorlás: az elsajátított ismeretek begyakorlása, elmélyítése a tanulók egyéni igényeinek megfelelően és/vagy Projektmunkák: a témakörökhöz kapcsolódó projektmunkák készítése egyéni, pár-, vagy csoportmunkában Összesen: 180 Fejlesztési célok és feladatok készségenként Hallott szöveg értése A tanuló legyen képes: ismerős témákról szóló rádiós és televíziós műsorokat főbb vonalakban megérteni mindennapi helyzetekben zajló párbeszédeket megérteni, a főbb információkat kiszűrni 27 O l d a l

28 beszélők gondolatmenetét, érvelését, véleményét követni telefonbeszélgetéseket megérteni beszélgetések konkrét információit megérteni képek segítségével leírásokat megérteni egyszerű nyelvezetű filmeket megérteni ismerős témájú előadást megérteni szövegértési stratégiákat alkalmazni: ismeretlen szavakat kikövetkeztetni Szövegfajták, szövegforrások: hosszabb használati utasítások, információk, instrukciók, előadások, beszédek, viták, interjúk, dalok, visszaemlékezések, reklámok, tévé- és rádióműsorok, filmek Szóbeli interakció A tanuló legyen képes: felkészülés nélkül aktívan részt venni a társalgásban információt cserélni gondolatokat cserélni a beszélőpartnerrel megvitatni ismerős témákat ismerni a leggyakoribb kommunikációs forgatókönyveket lehetőségek közül mérlegelni (előnyök, hátrányok) és dönteni összehasonlítani fényképeket problémákat közösen megoldani önállóan boldogulni a mindennapos szituációkban gondolatát, véleményét világosan kifejteni, példákkal alátámasztani udvariassági szokásokat ismerni és alkalmazni Szövegfajták, szövegforrások: társalgás, megbeszélés, 28 O l d a l

29 eszmecsere, tranzakciók, utasítások, interjúk, viták. Összefüggő beszéd A tanuló legyen képes: megnyilatkozni az érdeklődésnek megfelelő témákról gondolatait mélyebben, strukturáltabban, árnyaltabban kifejteni egy gondolat vagy téma lényegét kifejteni egy gondolat vagy téma mellett vagy ellen érvelni részletes élménybeszámolót tartani történetet elbeszélni előadást, prezentációt készíteni ismerős témákban kompenzációs stratégiákat alkalmazni könyv, film cselekményét összefoglalni, tartalmát elmondani szókincshiányosságát körülírással pótolni közlendőjét megfelelően bevezetni, kifejteni és lezárni önmagát ellenőrizni és korrigálni Szövegfajták, szövegforrások: leírások, képleírások, témakifejtés (például vizuális segédanyag alapján), elbeszélő szöveg, érveléssor, előadás, prezentáció (önállóan vagy segédanyagok, instrukciók alapján), projektek bemutatása, versek, dalszövegek Olvasott szöveg értése A tanuló legyen képes: autentikus, hétköznapi nyelven íródott szövegekben a fontos és részinformációkat megérteni újságcikkekben a főbb gondolatmenetet megérteni 29 O l d a l

30 hosszabb tájékoztató jellegű szövegeket (szórólapok, reklámok) megérteni az egyszerű szövegfajták felépítését felismerni és alkalmazni baráti és hivatalos leveleket megérteni a feladatelvégzéshez szükséges információkat kigyűjteni olvasási stratégiákat tudatosan használni Szövegfajták, szövegforrások: utasítások (pl. feliratok, használati utasítások), tájékoztató szövegek (pl. hirdetés, reklám, menetrend, prospektus, műsorfüzet), hagyományos és elektronikus levelek, újságcikkek (pl. hír, beszámoló, riport), internetes fórumok hozzászólásai, ismeretterjesztő szövegek, egyszerű irodalmi szövegek. Íráskészség A tanuló legyen képes: baráti levelet, t írni megadott szempontok alapján leíró fogalmazást írni (hely) történetet írni hivatalos levelet írni: pályázati levél véleményt kifejtő cikket írni (szerkesztőhöz írt levél) esszét írni (problémamegoldás) beszámolót írni (könyv, film) Szövegfajták, szövegforrások: hagyományos és elektronikus képeslapok, személyes adatokat tartalmazó bemutatkozó levelek, ek vagy internes profilok. tényszerű információt nyújtó, illetve kérő levelek és -ek, személyes információt, tényt, ill. tetszést/nemtetszést kifejező üzenetek, internetes bejegyzések, egyszerű cselekvéssort tartalmazó instrukciók. egyszerű, rövid történetek, elbeszélések, mesék, rövid jellemzések, leírások, jegyzetek, riportok, cikkek, esszék. 30 O l d a l

31 A fejlesztés várt eredményei a ciklus végén B2 szintű nyelvtudás: A 10. év végén a diákok B2 szintű komplex középfokú nyelvvizsgát tehetnek. A tanuló képes megérteni az összetettebb konkrét vagy elvont témájú, köznapi vagy tanulmányaihoz kapcsolódó beszélgetések gondolatmenetét. A tanuló képes aktívan részt venni az ismerős kontextusokban folyó beszélgetésekben, meg tudja indokolni és fenn tudja tartani nézeteit. Folyamatos és természetes módon olyan szintű interakciót tud folytatni anyanyelvű beszélővel, hogy az egyik félnek sem megterhelő. A tanuló képes világos, részletes leírást adni az érdeklődésével kapcsolatos témák széles köréről. Ki tudja fejteni egy aktuális témával kapcsolatos álláspontját, és el tudja mondani a különböző alternatívák előnyeit és hátrányait. A tanuló képes elolvasni a jelenkor problémáival kapcsolatos cikkeket és beszámolókat, amelyeknek szerzői egy adott álláspontot vagy hozzáállást képviselnek. Megérti a kortárs irodalmi prózai szövegeket. A tanuló több műfajban is képes világos, részletes szöveget alkotni különböző témák széles körében, és ki tudja fejteni a véleményét egy aktuális témáról úgy, hogy részletezni tudja a különböző lehetőségekből adódó előnyöket és hátrányokat. 31 O l d a l

32 11. évfolyam Témakör 1. Utazás, turizmus - nyaralás - utazási célpontok - közlekedési eszközök - kedvelt nyaralási cselekvések - országok, emberek, szokások, látványosságok 2. Ember és társadalom - bűn és bűnhődés - kalandok 3. Jövőnk - életünk a jövőben: életmód, környezetünk Óraszám: 180 /év, 5 óra / hét Témakörök a 11. évfolyam számára Kapcsolódási pontok Technika, életvitel és gyakorlat: közlekedési ismeretek, közlekedésbiztonság, fenntarthatóság, környezettudatosság a közlekedésben. Földrajz: a kulturális élet földrajzi alapjai, nyelvek és vallások, egyes meghatározó jellegű országok turisztikai jellemzői. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Technika, életvitel és gyakorlat: fenntarthatóság, környezettudatosság otthon és a lakókörnyezetben, víz és energiatakarékosság, újrahasznosítás. 4. Szórakoztató ipar - művészetek - hírességek - zene, tánc, fesztivál, koncert - mozi, színház, előadások 5. Önkifejezés - ünnepek, fesztiválok - hagyományok - kommunikáció 6. Ép testben ép lélek - orvoslás, gyógyítás - test és lélek harmóniája - fitness - sportok, edzés - alternatív gyógyászat Földrajz: más népek kultúrái. Informatika: e-könyvek, médiatudatosság. Testnevelés és sport: táncok, népi játékok, a sport és olimpia története, példaképek szerepe, sportágak jellemzői. Ének-zene: népzene, klasszikus zene, popzene. Etika: társas kapcsolatok Technika, életvitel és gyakorlat: testi és lelki egészség, balesetek megelőzése, egészséges ételek. Biológia-egészségtan: testrészek, egészséges életmód, a betegségek ismérvei, fogyatékkal élők, betegségmegelőzés, elsősegély. Testnevelés és sport: a rendszeres testedzés szerepe, relaxáció. 32 O l d a l