Győri Szolgáltatási SZC Baross Gábor Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági és Ügyviteli Szakgimnáziuma

Átírás

1 Győri Szolgáltatási SZC Baross Gábor Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági és Ügyviteli Szakgimnáziuma Cím: 9024 Győr, Bem tér OM-azonosító: : 96/ , 20/ Honlap: Fax: 96/ barossgyor@gmail.com HELYI TANTERV NÉMET NYELV (2. IDEGEN NYELV, KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ KÉPZÉS)

2 1. Bevezetés Az élő idegen nyelv oktatásának alapvető célja a Közös európai referenciakerettel (KER) összhangban a tanulók idegen nyelvi kommunikatív kompetenciájának megalapozása és fejlesztése. A kommunikatív nyelvi kompetencia szorosan összefonódik az általános kompetenciákkal, vagyis a világról szerzett ismeretekkel, a gyakorlati készségekkel és jártasságokkal, valamint a motivációval, amelyek mindenfajta tevékenységhez, így a nyelvi tevékenységekhez is szükségesek. A korszerű idegennyelv-oktatás a nyelvhasználó valós szükségleteire épül, ezért tevékenységközpontú. Olyan helyzetekre készíti fel a tanulókat, amelyek már most, vagy a későbbiek során, várhatóan fontos szerepet játszanak az életükben. A nyelvtanulási folyamat középpontjában a cselekvő tanulók állnak, akik az idegen nyelv segítségével kommunikatív feladatokat oldanak meg. A feladatok megoldása során receptív, produktív, illetve interaktív nyelvi tevékenységeket végeznek. Mivel a valóságban a legtöbb megoldandó feladat több készség együttes alkalmazását teszi szükségessé, ezeket integráltan tanítjuk. A mindennapi nyelvhasználatban, ezért a nyelvtanulásban is, fontos szerepet játszanak a szövegértelmezési és szövegalkotási stratégiák. A recepció során a nyelvhasználó, ill. a nyelvtanuló észleli az írott vagy hallott szöveget, azonosítja mint számára lényegeset, felfogja mint nyelvi egységet és összefüggésében értelmezi. A produkció során megtervezi és szóban vagy írásban létrehozza a közlendőjét tartalmazó szöveget. A sikeres kommunikáció érdekében a tanulóknak meg kell ismerniük, és használniuk kell azokat a nyelvi eszközöket, amelyekből és amelyekkel helyesen megformált, értelmes mondanivaló alakítható ki. Tisztában kell lenniük a mondanivaló szerveződésének, szerkesztésének elveivel, hogy koherens nyelvi egységgé formálhassák közlendőjüket. Ismerniük kell azokat az eszközöket és forgatókönyveket, amelyekkel sikeresen megoldhatók a különféle kommunikációs helyzetek. Fel kell ismerniük, hogy minden nyelvi érintkezést szabályok szőnek át, amelyek a nemek, korosztályok, társadalmi csoportok között különböző alkalmakkor szabályozzák azt. Ide tartoznak a nyelvi udvariassági szabályok, rituálék és a helyzetnek megfelelő hangnem használatának szabályai is. A nyelvtanítás során törekedni kell arra, hogy a hallott vagy olvasott szöveg autentikus, a feladatvégzés szempontjából hiteles legyen. Az internet segítségével a tanulók maguk is viszonylag könnyen kerülhetnek autentikus célnyelvi környezetbe, részeseivé válhatnak az adott kultúrának, kapcsolatot teremthetnek a célnyelven beszélőkkel, ami komoly motivációs forrás lehet, és nagyban elősegítheti az 2 O l d a l

3 autonóm tanulóvá válást. A tanulási folyamat szervezésében nagy jelentősége van a kooperatív feladatoknak és a projektmunkának, ezek szintén erősíthetik a motivációt. Az idegen nyelvű kommunikáció során meghatározó jelentőségű a nyelvekkel, a nyelvtanulással és az idegen nyelveket beszélő emberekkel és a más kultúrákkal kapcsolatos pozitív attitűd, ami magában foglalja a kulturális sokféleség tiszteletben tartását és a nyelvek, kultúrák közötti kommunikáció iránti nyitottságot. A nyelvtanulás tartalmára vonatkozóan a NAT hangsúlyozza a tantárgyközi integráció jelentőségét. Fontos, hogy a tanulók az idegen nyelv tanulása során építeni tudjanak más tantárgyak keretében szerzett ismereteikre és személyes tapasztalataikra. Ugyanakkor az idegen nyelvvel való foglalkozás olyan ismeretekkel, tapasztalatokkal gazdagíthatja a tanulókat, amelyeket más tantárgyak keretében is hasznosítani tudnak. Az egész életen át tartó tanulás szempontjából kiemelkedő jelentősége van a nyelvtanulási stratégiáknak, amelyek ismerete és alkalmazása segíti a tanulókat abban, hogy nyelvtudásukat önállóan ápolják és fejlesszék, valamint újabb nyelveket sajátítsanak el. A második idegen nyelv tanulásának megkezdésekor a tanuló az első idegen nyelvből már alapfokú nyelvtudással rendelkezik, vannak tapasztalatai az idegennyelv-tanulás módszereiről, és lehetnek pozitív tapasztalatai arról, hogy a nyelvtudás örömforrás. Minderre érdemes építeni, ezzel ugyanis gyorsabbá és eredményesebbé lehet tenni a második nyelv elsajátításának folyamatát, melynek végén a szorgalmasabb tanulók eljuthatnak a középfokú (B2) nyelvvizsgáig. A második idegen nyelv megkezdése ugyanakkor újabb esélyt is jelenthet az első idegen nyelv tanulásában nem elég eredményes tanulóknak arra, hogy használható nyelvtudást szerezzenek. 2. Óraterv évfolyam heti óraszám hetek száma éves óraszám KER szint A1 A1+ A2 B1- B2 3 O l d a l

4 3. Tankönyvválasztás A kiválasztás elvei: A tankönyvrendelés a központi tankönyvlistáról történjen. A tankönyvrendelést és a taneszközök kiválasztását minden évben körültekintő gondossággal a legfrissebb információk, jogszabályok alkalmazásával kell elkészíteni. A tankönyvbeszerzés legfontosabb szempontjai: korszerűség, használhatóság, tartósság, gazdaságosság. Minden esetben mérlegeljük, hogy feleslegesen ne rójunk nagy terheket a diákok családjára, így csak a szükséges könyveket rendeljük meg. A tankönyvek kiválasztásánál a szakmai, stilisztikai és esztétikai szempontok figyelembe vétele mellett a tankönyvek árát is figyeljük. Felmenő rendszerben lehetőleg nem vezetünk be más tankönyvcsaládot, hogy a diákoknak a tantárgy tanulása közben ne kelljen hozzászokniuk az új könyv szerzőjének sajátos stílusához. A munkaközösség-vezetőink és a tanáraink tankönyvbörzéken és bemutatókon vehetnek részt minden évben több alkalommal, hogy mindig friss és naprakész információkkal rendelkezzenek a tankönyvpiac kínálatáról. Így kompetens és több évre szóló döntéseket tudnak hozni a munkaközösség-vezetők a tankönyvek kiválasztásánál. Szempontok: Témakörei és azok kapcsolódási pontjai; készségenkénti fejlesztési céljai és feladatai, tartalma és szövegfajtái, szövegforrásai; kommunikációs eszközei; fogalomkörei és értékelési rendszere-módjai teljes mértékben megegyeznek az érvényben lévő NAT és kerettantervek előírásaival. Témakörei és feladattípusai korosztály relevánsak. Minden szempontból megfelelnek a kommunikatív nyelvoktatás elvárásainak. Egyenletesen és fokozatosan fejlesztik az idegen nyelvi kulcskompetencia komponenseit. Az integrált készségfejlesztés során minden kiadványunkban hangsúlyos a kultúra és civilizáció, mint ötödik készség. Alkalmasak az idegen nyelvi kompetencia mellett a többi kulcskompetencia fejlesztésére is különös tekintettel a digitális kompetenciára. Tartalmaznak e-learning -tananyagot. 4 O l d a l

5 Nem tartalmaznak negatív attitűdre buzdító, valamint erőszakra serkentő témákat, feladatokat. 4. Képzési szakaszok 9. évfolyam A 9. évfolyamon kezdődő második idegennyelv-tanítás elsődleges célja a tanulók idegen nyelvi kommunikatív kompetenciájának megalapozása az új nyelven. Az élő idegen nyelvek tanításába a tantárgy jellegéből adódóan minden egyéb kulcskompetencia és a Nemzeti alaptantervben megfogalmazott nevelési cél beépíthető. A 10. évfolyam végére a tanulók tudása a második nyelvből is lehetővé teszi, hogy a körülöttük lévő világról idegen nyelven is információt szerezzenek. A különböző célok és tartalmak idegen nyelvi fejlesztésében segítenek eligazodni a témakörök táblázatában megadott kapcsolódási pontok. Ebben a képzési szakaszban a NAT fejlesztési területei és nevelési céljai a tanulók életéhez és környezetéhez kapcsolódó témák feldolgozása során valósíthatók meg. Tudatosítani kell, hogy a nyelvtudás kulcskompetencia, amely segítséget nyújt a boldoguláshoz a magánéletben és a tanulásban csakúgy, mint később a szakmai pályafutás során. A második idegen nyelv tanulásának megkezdésekor a tanulók már rendelkeznek nyelvtanulási tapasztalattal, és az újonnan kezdett nyelv egyes elemeit könnyebben megérthetik az első idegen nyelv segítségével. Érdemes már a kezdeti időszakban is építeni az első idegen nyelvből szerzett ismeretekre, készségekre, stratégiákra, és fontos a nyelvtanulási motiváció ébren tartása is. A második idegen nyelvből a 10. évfolyam végére a tanulóknak el kell jutniuk az európai hatfokú skála első szintjére, az A1+ tudásszintre, amely megfelelő alapul szolgál ahhoz, hogy a tanulmányok végére a második nyelvből is elérjék a minimumként előírt B1 esetleg B2 szintet. A tanulók motivációját növeli, ha a nyelvoktatás lehetőséget biztosít az őket érdeklő tantárgyi tartalmak célnyelvi feldolgozására és a kommunikációs és információs technológiák használatára. Tudatosítani kell a nyelvórai és az iskolán kívüli nyelvtanulás lehetőségeit, hogy ez is segítse a tanulókat az önálló nyelvtanulóvá válás útján. Ebben a nyelvtanítási szakaszban is fontosak a korosztályi sajátosságok. A tanárnak figyelembe kell vennie, hogy a legtöbb tanuló az önkeresés időszakát éli, kritikus önmagával szemben, erősek a kortárs csoport hatásai. Ugyanakkor építhet a tanár a tanulók nyelvi 5 O l d a l

6 kreativitására, problémamegoldó és kritikai gondolkodására is. A nyelvoktatás sikerében meghatározóak a motivációt felkeltő és fenntartó órai tevékenységek, a változatos interakciós formák, a nyelvi órák elfogadó légköre, a pozitív visszajelzések és a konstruktív támogatás. Ugyancsak hathatós segítséget jelent a tanulók számára, ha gyakorlatot szereznek az önértékelés és a társértékelés módszereinek alkalmazásában, sikeres próbálkozásaik tudatosításában és hibáik felismerésében, azok önálló javításában. Témakörök a 9. évfolyam számára Óraszám: 108 óra /év, 3 óra / hét Témakör 1. Kapcsolatfelvétel 13 óra - bemutatkozás: személyes adatok közlése - bemutatás - országok, nemzetiségek - számok 2. Személyes vonatkozások, család 12 óra - színek - személyes használati tárgyak - család, családi viszonyok - kedvenc ruhadarabok - külső jellemzés 3. Mindennapos élet 12 óra - idő, időbeosztás - napirend, rutin cselekvések, tevékenységek - városi közlekedés - közlekedési eszközök - házimunkák 4. Lakóhely 12 óra - házunk: helységek, berendezési tárgyak - háztartási eszközök - városi élet - házbérlés, albérlet 5. Ételek 12 óra - alapvető ételek, élelmiszerek - zöldségek, gyümölcsök - étkezés otthon, vendéglőben, gyorsvendéglőben - bevásárlás - étkezési szokások Kapcsolódási pontok Etika: társas kapcsolatok Etika: önismeret, ember az időben: gyermekkor, ifjúság, felnőttkor, öregkor, családi élet. Földrajz: településtípusok. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek; hon- és népismeret: lakóhely és környék hagyományai, az én falum, az én városom. Technika, életvitel és gyakorlat: család és háztartás, tudatos vásárlás, pénzügyi ismeretek. 6 O l d a l

7 6. Aktív életmód 12 óra - foglalkozások, munka - szabadidős programok szervezése - időjárás - számítógép 7. Múltunk 12 óra - élettörténetünk - múltban történt események 8. Nyaralás 12 óra - úti cél - közlekedési eszközök - utazási előkészületek - évszakok Földrajz: éghajlat, klíma Informatika Etika: önismeret, ember az időben: gyermekkor, ifjúság, felnőttkor, öregkor, családi élet. Technika, életvitel és gyakorlat: közlekedési ismeretek, közlekedésbiztonság, fenntarthatóság, környezettudatosság a közlekedésben. Földrajz: a kulturális élet földrajzi alapjai, nyelvek és vallások, egyes meghatározó jellegű országok turisztikai jellemzői. Szabadon felhasználható órakeret Kiegészítő ismeretek: a témakörök elmélyítése, szókincsbővítés, a helyi sajátosságokkal való kiegészítés Differenciálás, gyakorlás: az elsajátított ismeretek begyakorlása, elmélyítése a tanulók egyéni igényeinek megfelelően Nyelvtani alapok erősítése 11 óra Fejlesztési célok és feladatok készségenként Hallott szöveg értése A tanuló legyen képes: megérteni és követni az osztálytermi cselekvésekre és munka megszervezésére vonatkozó egyszerű és rövid tanári utasításokat megérteni a köszönési formákat kiszűrni a rövid dialógusokból a személyes információkat (név, telefonszám, cím, e- mail cím) megérteni az emberek közötti kapcsolatokat, viszonyokat rövid szövegekben azonosítani tárgyakat és azok tulajdonságait (szín, minőség, érték) leírás alapján azonosítani embereket megérteni egy utcai közvélemény-kutatást (kérdéseket és a kérdésekre adott válaszokat) 7 O l d a l

8 megérteni telefonbeszélgetést (beazonosítani a szereplőket, összekapcsolni a szereplőket cselekvésekkel) beazonosítani a tárgyak térbeli elhelyezkedését megérteni az útbaigazítást, helyeket megjelölni a térképen megérteni a dialógusok lényegét megérteni egy vendéglőben elhangzott rendelést megérteni ételek, italok árát következtetés levonása a szövegfajtára, a témára és a lehetséges tartalomra vonatkozóan megérteni rövid események, történések lényegét megérteni rövid események, történések konkrét információit alapvető stratégiákat alkalmazni (például rövid hallott szövegben ismeretlen elemek jelentésének kikövetkeztetése) kihallani számokat, adatokat, mennyiségeket összekapcsolni beszélőket az eseményekkel, történésekkel, tárgyakkal, stb. megérteni egy lakásra vonatkozó információkat eseményeket, képeket időrendi sorrendbe tenni Szövegtípusok, szövegforrások: közlemények párbeszédek (formális és informális stílusban) monológok, rövid, összefüggő, autentikus beszéd telefonbeszélgetés közvélemény-kutatás útbaigazítások bevásárló lista éttermi megrendelő lap hirdetések, reklám üzenetrögzítő Szóbeli interakció A tanuló legyen képes: megérteni a konkrét, mindennapos kifejezéseket megérteni a személyére vonatkozó kérdéseket válaszokat adni a személyére vonatkozó kérdésekre (név, lakóhely, foglalkozás, hogylét, család, stb.) 8 O l d a l

9 részt venni egyszerű beszélgetésekben bemutatkozni, bemutatni másokat az üdvözlést és az elköszönést használni érdeklődni mások hogyléte felől reagálni mások közléseire alkalmazni a betanult szófordulatokat megérteni és információt adni személyekről megérteni és információt adni tárgyakról (szín, méret, tulajdonos) információt adni számokról, mennyiségekről, adatokról következtetni hiányzó információra információt cserélni szabadidős tevékenységekről (pl. tv programokról) útbaigazítani, útbaigazítást megérteni információt cserélni lakásról berendezési tárgyakról és azok térbeli elhelyezkedéséről információt cserélni eseményekről, történésekről közvélemény-kutatást végezni az osztálytársak körében információt cserélni ételekről szerepjátékban részt venni: étteremben, boltban, állásközvetítőnél, utcán lebonyolítani egyszerű telefonbeszélgetéseket: meghívás javaslatot tenni közös programra és javaslatra reagálni múltbeli eseményekről érdeklődni és eseményekről beszélni véleményt kifejteni, tetszést, nem-tetszést nyilvánítani: ételek, sportok, tevékenységek meghívni, meghívásra reagálni Szövegfajták, szövegforrások: rövid társalgás, rövid tranzakciós és informális párbeszédek, szerepjátékok, betanult jelenetek telefonbeszélgetés kérdőív 9 O l d a l

10 Összefüggő beszéd A tanuló legyen képes: önmagáról beszélni emberekről beszélni tárgyakról beszélni leírni embereket a külsejük alapján következtetni emberek napirendjére történetet elmesélni élménybeszámolót tartani egyszerű szövegeket megjegyezni és visszamondani dalok, versek szövegeit megtanulni és emlékezetből felidézni Szövegtípusok, szövegforrások: dalok, versek, rövid történetek Olvasott szövegértés A tanuló legyen képes: egyszerű, mindennapi szövegekben (például feliratokon) az ismerős neveket, szavakat és egyszerű fordulatokat, a nemzetközi és a más nyelven tanult szavakat felismerni egyszerű információkat tartalmazó, rövid leíró szövegek fő gondolatát megérteni, például hirdetésekben, plakátokon vagy étlapon egyszerű, írott, képekkel támogatott útbaigazításokat, útleírásokat követni nyomtatványok, űrlapok személyes adatokra vonatkozó kérdéseket megérteni Szövegtípusok, szövegforrások: hirdetések névjegykártyák prospektusok reklámok útbaigazítások újság- és magazincikkek programfüzet filmcímek, filmbeszámolók blog (munka) 10 O l d a l

11 jegyzetek naplóbejegyzés kvíz , levél interjú weboldal Íráskészség A tanuló legyen képes: szavakat és rövid, jól olvasható szövegeket másolni listát írni kitölteni egy űrlapot személyes adatokkal bemutatkozni bemutatni a családját leírni egy személyt bekezdést írni egy napjáról összehasonlítást írni mások napirendjéről bemutatni a lakóhelyet írásban étkezési szokásokról beszámolni egy bekezdésben baráti t írni bekezdést írni mások tevékenységeiről bekezdést írni mások életéről t írni a nyaralási tervekről képeslapot írni Szövegtípusok, szövegforrások: képeslap, , baráti levél, bekezdés, üzenet, nyomtatvány, űrlap 11 O l d a l

12 Feladattípusok, tevékenységek minden fejlesztési egységnél: rövid választ igénylő feladatok párosítás mondat- vagy szöveg kiegészítés feleletválasztás (szöveges válaszok vagy képek közül) sorrend felállítása igaz / hamis állítások 12 O l d a l

13 10. évfolyam Témakörök a 10. évfolyam számára 108 óra /év, 3 óra / hét Témakör 1. Személyes vonatkozások 12 óra - bemutatkozás, bemutatás - személyes adatok közlése - színek - kedvenc tárgyak - foglalkozások és az azokhoz tartozó készségek - idő, időbeosztás - barátok 2. Mindennapok 12 óra - otthoni teendők - házimunka - munkaidő - szórakozás: film, zene - technika világa: mobiltelefon, számítógép, videó játékok - szabadidős tevékenységek 3. Változások 12 óra - család, családi viszonyok - házasság - ház, lakás: helységek, berendezési tárgyak - város és vidék - időjárás 4. Egészséges életmód 12 óra - ételek, italok - étkezés otthon, vendéglőben - zöldségek, gyümölcsök - egészséges étkezés - betegségek, gyógymódok - egészséges életmód: sportolás, fitness 5. Múltbeli cselekvések, történések 12 óra - kellemetlen élmény - iskola: tantárgyak, tanárok - emlékezetes nyaralás - híres emberek élete 6. Események 12 óra - fesztivál, koncert - zene, film világa - állatvédelem: tüntetés - ünnepek Kapcsolódási pontok Etika: társas kapcsolatok, előítélet, tolerancia, bizalom, együttérzés; fogyatékkal élők, szegények és gazdagok. Technika, életvitel és gyakorlat: család és háztartás. Ének-zene: népzene, klasszikus zene, popzene. Technika, életvitel és gyakorlat: család és háztartás. Etika: generációk kapcsolata, családi élet. Biológia-egészségtan: testrészek, egészséges életmód, a betegségek ismérvei, fogyatékkal élők, betegségmegelőzés, elsősegély. Testnevelés és sport: a rendszeres testedzés szerepe, relaxáció. Ének-zene. Mozgókép és média. Magyar nyelv és irodalom: ünnepek, néphagyományok 13 O l d a l

14 7. Ember és társadalom 12 óra - öltözködés, divat - vásárlás - külső megjelenés, kinézet - város: közlekedés - közlekedési eszközök - város: nevezetességek, látnivalók - ismert filmszereplők 8. Kaland 12 óra - természeti képződmények - mindennapos problémák, balesetek - érdekes helyek, látnivalók - extrémsportok - veszélyek Technika, életvitel és gyakorlat: tudatos vásárlás. Földrajz: országok, domborzat Testnevelés Szabadon felhasználható órakeret Kiegészítő ismeretek: a témakörök elmélyítése, szókincsbővítés, a helyi sajátosságokkal való kiegészítés Differenciálás, gyakorlás: az elsajátított ismeretek begyakorlása, elmélyítése a tanulók egyéni igényeinek megfelelően Nyelvtani alapok erősítése Kommunikáció a mindennapi élethelyzetben, szituációs gyakorlatok 11 óra Fejlesztési célok és feladatok készségenként Hallott szöveg értése A tanuló legyen képes: megismerni és megérteni a leggyakoribb szavakat és fordulatokat, ha közvetlen, személyes dolgokról van szó rövid, világos, egyszerű szóbeli közlések lényegét megérteni párbeszédek lényegét megérteni párbeszédek konkrét információit megérteni (szereplők, helyszín, közlési szándékok) párbeszédben szereplők egymáshoz való viszonyát felismerni személyes információkat megérteni (név, cím, telefonszám, ) időt, időpontokat felismerni személyekre vonatkozó információkat megérteni (tevékenységek, foglalkozás) megérteni közvélemény-kutatást 14 O l d a l

15 egyszerű telefonbeszélgetéseket megérteni: hívó és a hívott fél azonosítása, hívás tárgya) bejelentéseket, közleményeket megérteni (helyszínt beazonosítani, információkat kiszűrni) egyszerű instrukciókat, útbaigazításokat megérteni (gyalogos vagy tömegközlekedés esetén) ismert témákhoz kapcsolódó autentikus szövegeket megérteni (étkezés, szabadidő, napirend, iskola) egyszerű történeteket aktívan követni, az események sorrendjét felismerni alapvető stratégiákat alkalmazni: a hallott szövegben előforduló ismeretlen szavak jelentésére következtetni, a várható információkat megkeresni vizuális, képi elemeket felhasználni a jobb megértéshez Szövegtípusok, szövegforrások: közlemények, bejelentések párbeszédek (formális és informális stílusban) monológok, rövid, összefüggő, autentikus beszéd telefonbeszélgetés instrukciók közvélemény-kutatás rádióműsor (show, talk-show) dalok rövid versek Szóbeli interakció A tanuló legyen képes: kapcsolatokat létesíteni (üdvözlés, elköszönés, bemutatkozás, mások bemutatása) beszélgetést kezdeményezni, fenntartani és befejezni egyszerű, mindennapi információkat megszerezni mindennapi gyakorlati kérdéseket megtárgyalni: meghívás, javaslattétel, programok megszervezése a mindennapi életben előforduló feladatokat kivitelezni: vásárlás, útbaigazítás, szállás, étkezés, utazás érzelmeit egyszerűen kifejezni (hangulat, állapot, köszönetnyilvánítás, tanácsadás, tanács kérése 15 O l d a l

16 véleményét kifejezni (tetszés, nemtetszés, egyetértés, egyet nem értés, stb.) rákérdezni a meg nem értett kulcsszavakra vagy fordulatokra, ismétlést kérni a megértés hiányában. a metakommunikációs és vizuális eszközöket használni a mondanivaló támogatására. Szövegfajták, szövegforrások: szerepjátékok, társasjátékok, dramatizált jelenetek, rövid társalgás, véleménycsere, információcsere, tranzakciós és informális párbeszédek. Összefüggő beszéd A tanuló legyen képes: egyszerű nyelvi elemek használatával rövid szöveget elmondani bemutatkozni, bemutatni másokat személyekről, tárgyakról leírást adni egyszerű történetet elmesélni lakóhelyét, szobáját bemutatni képeket egyszerű szókinccsel leírni két képet összehasonlítani (különbségeket felfedezni) Szövegfajták, szövegforrások: rövid történetek, témakifejtés, képleírás, történet élménybeszámoló, véleménynyilvánítás, bejelentés, csoportos előadás vagy prezentáció, projekt bemutatása. Olvasott szöveg értése A tanuló legyen képes: mindennapi szövegekben megérteni a lényeges információt 16 O l d a l

17 ismerős témákat tartalmazó szövegekben a konkrét információkat megtalálni írott használati utasításokat, instrukciókat megérteni a nyomtatott sajtótermékek (újság, magazin) egyszerűsített cikkeit megérteni (kvíz, interjú) szórólapok, hirdetések, prospektusok, poszterek szövegét megérteni a digitális szövegeket megérteni (blog, weboldal, ) rövid történeteket megérteni, a logikai és időrendi kapcsolatokat felismerni olvasási stratégiákat alkalmazni: az ismeretlen szavakat a szövegkörnyezetből kikövetkeztetni Szövegtípusok, szövegforrások: újság (cikk) magazin (cikk, interjú, kvíz) szórólap hirdetés prospektus poszter baráti levél blog weboldal Íráskészség A tanuló legyen képes: egyszerű vázlatokat készíteni formanyomtatványokat, kérdőíveket kitölteni személyes jellegű információkról rövid, egyszerű mondatokat írni (név, képességek) ismert témákról rövid szövegeket, bekezdéseket írni: napirend, munka, szabadidő, étkezési szokások közvélemény-kutatás eredményeiről írni írásban véleményt nyilvánítani: tetszés, nemtetszést kifejezni baráti levélben, ben hírt adni magáról, eseményekről beszámolni (szabadidő, szórakozás) leírást készíteni a közvetlen környezetéről, lakóhelyéről, szobájáról rövid bekezdésben tanácsot kérni és adni 17 O l d a l

18 elmesélni a nyaralását rövid, egyszerű történetet alkotni rövid életrajzot készíteni híres emberről levélben meghívni és meghívásra reagálni (elfogadás, elutasítás) leírást készíteni és összehasonlítani embereket külső és belső tulajdonságaik alapján leírást készíteni helyekről, országokról Szövegfajták, szövegforrások: hagyományos és elektronikus nyomtatványok, poszter szövegek, baráti levelek, ek vagy internes profilok, üzenetek, internetes bejegyzések, instrukciók, történetek, elbeszélések dalszövegek Feladattípusok, tevékenységek minden fejlesztési egységnél: rövid választ igénylő feladatok párosítás mondat- vagy szöveg kiegészítés feleletválasztás (szöveges válaszok vagy képek közül) sorrend felállítása igaz / hamis állítások 18 O l d a l

19 11. évfolyam A évfolyamon folytatódó nyelvoktatás legfontosabb célja a tanulók idegen nyelvi kommunikatív kompetenciájának további fejlesztése. Az élő idegen nyelv jellegéből adódóan a nyelvoktatásba tartalmát és céljait tekintve minden egyéb kulcskompetencia és a Nemzeti alaptantervben megfogalmazott nevelési cél beépíthető. A középiskolai tanulmányok végére a tanulók kellő tapasztalattal és tudással rendelkeznek ahhoz, hogy a körülöttük lévő világot tágabb kontextusban is értelmezni tudják, nyelvi ismereteiknek köszönhetően széleskörű információszerzésre és viszonyításra is képesek. A középiskolai évekre egységesen meghatározott témakörökhöz a megadott szempontok segítenek eligazodni abban, hogyan valósíthatók meg az idegen nyelvek oktatása során a NAT-ban meghatározott fejlesztési célok, és hogyan fejleszthetők a kulcskompetenciák a nyelvtanítás során. A nevelési célok közül ezen a szinten is kiemelt fontosságú a tanulás tanítása, mivel a tanulóknak a 12. évfolyam végére olyan tanulási képességekkel kell rendelkezniük, amelyek lehetővé teszik nyelvtudásuk önálló fenntartását és továbbfejlesztését további tanulmányaik vagy munkájuk során, valamint egész életükön át. Témakörök a 11. évfolyam számára 108 óra /év, 3 óra /hét Témakör 1. Ember és társadalom 25 óra - emberek külső és belső jellemzése - baráti kör - a tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel (példaképek, híres emberek). - kapcsolattartás 2. Személyes élmények, tapasztalatok 24 óra - kalandok, utazás, túra - felfedezés, személyes élmény - más kultúra megismerése - hihetetlen történetek 3. Utazás, turizmus 24 óra - közlekedési eszközök - veszélyes helyzetek - pénzváltás, banki tranzakció, gazdaság - szállástípusok - természeti jelenségek, képződmények - idegen országok, népek kultúrája - városi és vidéki élet Kapcsolódási pontok Etika: társas kapcsolatok Etika: generációk kapcsolata Földrajz: a kulturális élet földrajzi alapjai, nyelvek és vallások, egyes meghatározó jellegű országok Földrajz: más népek kultúrái Földrajz: a kulturális élet földrajzi alapjai, nyelvek és vallások, egyes meghatározó jellegű országok Szakmai tantárgyak 19 O l d a l

20 4. Tudomány és technika 24 óra - a technika fejlődése - a technikai eszközök szerepe a mindennapi életben - találmányok - felfedezések - számítógép, Internet Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek; fizika: tudománytörténeti jelentőségű felfedezések, találmányok. Informatika: számítógépen keresztül való kapcsolattartás, információ keresése, az informatikai eszközöket alkalmazó média, az elterjedt infokommunikációs eszközök előnyei és kockázatai, a netikett alapjai, élőszóval kísért bemutatók és felhasználható eszközeik. Szabadon felhasználható órakeret prezentációs készség fejlesztése szövegalkotás önálló szóbeli megnyilvánulás vizuális eszközök segítségével projektmunka csoportban 11 óra Fejlesztési célok és feladatok készségenként Hallott szöveg értése A tanuló legyen képes: a célnyelvi óravezetést követni: utasításokat követni hétköznapi témákról szóló rövid hangfelvételek (tv program rádióműsorok) lényegének és konkrét információinak megérteni lassú és világos, hétköznapi párbeszédek lényegének megérteni (szereplők beazonosítani, kapcsolatokat feltérképezni) a párbeszédekben szereplők közlési szándékait megérteni (híradás, panasz, véleménynyilvánítás, félelmek, segítségkérés, stb.) ismerős témákról folyó hétköznapi beszélgetéseket követni (kollégák, munka, személyes élmények, nyelvtanulás, utazás, lakóhely, közlekedés, vásárlás, szabadidős tevékenységek, filmek, sportok, nyaralás, munka, ünnepek) hivatalos közleményeket, bejelentéseket megérteni (repülőtéren) telefonbeszélgetéseket megérteni és ezek alapján jegyzeteket készíteni egyszerű történeteket megérteni: események sorrendjét, az állítások valódiságát eldönteni a hallott információ alapján 20 O l d a l

21 hirdetés alapján jegyzeteket készíteni (tanfolyamok) képi stimulus alapján a beszélgetésben szereplő információkat azonosítani alapvető stratégiákat alkalmazni: következtetni az ismeretlen szavakra, várható vagy megjósolható információkat megkeresni, a vizuális elemek (mimika, gesztusok, arckifejezések) felhasználása a megértésben Szövegfajták, szövegforrások: hétköznapi párbeszédek telefonbeszélgetések média: rádió, tv műsorok, programok közlemények, bejelentések interjúk dalok rövid történetek Szóbeli interakció A tanuló legyen képes: a célnyelvet tudatosan használni a tanórán a tanárral és a társakkal személyes élményeket kifejezni: véleményt, tetszést, nemtetszést, tiltást, engedélyt, kötelességet érzéseket kinyilvánítani: köszönet, érzelmek, tanács mindennapi gyakorlati kérdéseket megvitatni: meghívás, programszervezés ismerős témákban gondolatok, információkat cserélni: személyes tervek, élmények, kalandok, szállás, városok, utazás, lakóhely, berendezési tárgyak, ünnepek ismert témákat megvitatni csoportban: kommunikáció, nyelvtanulás, túra, jövőkép, mobiltelefon, technikai találmányok, szórakozás, filmek, begyakorolt tranzakciókat lebonyolítani: utazás, vásárlás, egészség) leírás készítése majd csoportos megvitatása (barátok, ételek, munkák) kérdőív kérdéseit megválaszolni történetet kitalálni és elmesélni a megfelelő kötőelemekkel, logikai viszonyokkal képi stimulus vagy újságcikk címek segítségével kitalálós játékot eljátszani szerepjátékokat játszani: interjú készítése, doktornál, ideális munkahely, állásinterjú, tanfolyamra jelentkező, turista egy idegen országban reklámot készíteni 21 O l d a l

22 Szövegfajták, szövegforrások: szerepjátékok, társasjátékok, dramatizált jelenetek, rövid társalgás, véleménycsere, információcsere, tranzakciós és informális párbeszédek Összefüggő beszéd A tanuló legyen képes: egyre nagyobb szókinccsel egyszerű szövegeket elmondani tartalmat mondani rövid, összefüggő történetet elmesélni mindennapi környezetet leírni (személyek, helyek) személyes jellegű információkat megosztani: család, tervek, élmények, személyes tapasztalatok, napirend, preferenciák összehasonlításokat, magyarázatokat, indoklásokat adni csoportban, vagy párban létrehozott alkotást bemutatni Szövegfajták, szövegforrások: rövid történetek, témakifejtés, képleírás, élménybeszámoló, véleménynyilvánítás, bejelentés, csoportos előadás vagy prezentáció, projekt bemutatása. Olvasott szöveg értése A tanuló legyen képes: nyomtatott sajtó szövegeket megérteni digitális szövegeket megérteni, információkat keresni: weboldal, , blog, Internet fórum 22 O l d a l

23 plakátokat, szórólapokat, hirdetéseket, reklámokat megérteni tájékoztató jellegű szövegeket megérteni: instrukciók, felhívások, hivatalos közlemények, reklámok, receptek élménybeszámolókat, útleírásokat megérteni szépirodalmi művek részleteit megérteni táblákat, feliratokat megérteni Szövegfajták, szövegforrások: hirdetések, plakátok, nyomtatványok, szórólapok egyszerű üzenetek, SMS, MMS útleírások, képeslapok, feliratok, egyszerű biztonsági előírások, eseményeket leíró újságcikkek, hagyományos és elektronikus magánlevelek blog, weboldal, internetes fórumok hozzászólásai, ismeretterjesztő szövegek, receptek, egyszerűsített irodalmi szövegek, történetek, versek, dalszövegek Íráskészség A tanuló legyen képes: személyes információt adni írásban leírásokat készíteni: személyekről, helyekről történetet írni megtörtént eseményről baráti levelekben és ekben információt cserélni, tanácsot adni és kérni, köszönetet nyilvánítani, elnézést kérni üzeneteket, jegyzeteket, kommenteket készíteni egyszerű mondatokkal rövid összefüggő szövegekben véleményt nyilvánítani, preferenciát kifejezni filmbeszámolót írni önéletrajzot írni receptet leírni 23 O l d a l

24 írásbeli munkát megfelelően tagolni, kötőszavakat alkalmazni kötőszavak alkalmazásával Szövegfajták, szövegforrások: nyomtatott sajtó: újság- és magazincikkek elektronikus szövegek: blog, , weboldal, Internetes főrum, Internetes profilok képeslapok poszterek nyomtatványok, szórólapok üzenetek, SMS, MMS bejegyzések instrukciók bejelentések, közlemények receptek történetek, elbeszélések, versek dalszövegek Feladattípusok, tevékenységek minden fejlesztési egységnél: rövid választ igénylő feladatok párosítás mondat- vagy szöveg kiegészítés feleletválasztás (szöveges válaszok vagy képek közül) sorrend felállítása igaz / hamis állítások 24 O l d a l

25 12. évfolyam A második idegen nyelvből a középiskola 12. évfolyamának végére a tanulóknak el kell jutniuk az európai hatfokú skála (KER) második szintjére, az B1-B2 szintre. A 12. évfolyamon különösen emelt szintű képzés vagy egyéni ambíciók, tehetséges tanulók esetén lehetőséget kell biztosítani arra is, hogy a tanulók megismerjék a nyelvi érettségi felépítését, követelményeit, és elsajátítsák az ezeknek megfelelő stratégiákat; megismerjék az érettségi során használt értékelési szempontokat, és alkalmazni tudják azokat önértékelésük során; illetve gyakorlatot szerezzenek az érettségi vizsga feladatainak megoldásában is. Növeli a motivációt, ha a nyelvoktatás lehetőséget biztosít a tanulókat érdeklő tantárgyi tartalmak célnyelvi feldolgozására és az infokommunikációs technológiák használatára. A 12. évfolyam a tanulók számára a továbbtanulás vagy a munka világába történő kilépés előtti utolsó tanév. A nyelvoktatásban is hangsúlyt kell kapnia az ezekre történő felkészítésnek, a szükséges készségek fejlesztésének. A tanulók jövőjét érintő fontos döntésekben a nyelvtanár is sokat segíthet, például a feldolgozott témák megfelelő kiválasztásával és az ok-okozati viszonyokat, követelményeket feltáró feladatokkal. Témakörök a 12. évfolyam számára Óraszám: 93 óra/ év, 3 óra / hét Témakörök 1. Életmód 21 óra - egészségmegőrzés - betegségek - veszélyek 2. Szabadidő, művelődés, szórakozás 21 óra - sportok - szabadidős tevékenységek - kulturális lehetőségek - mozi, színház - művészetek 3. Munka világa 21 óra - foglalkozások és a szükséges kompetenciák, rutinok, kötelességek - pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás. - önéletrajz, állásinterjú - önképzés, továbbképzés Kapcsolódási pontok Biológia-egészségtan: testrészek, egészséges életmód, a betegségek ismérvei, fogyatékkal élők, betegségmegelőzés, elsősegély. Földrajz: más népek kultúrái. Magyar nyelv és irodalom: különböző kultúrák mítoszai, mondái; a reklám és a popzene új szóbeli költészete. Informatika: e-könyvek, médiatudatosság. Testnevelés és sport: táncok, népi játékok, a sport és olimpia története, példaképek szerepe, sportágak jellemzői. Technika, életvitel és gyakorlat: pályaorientáció és munka. 25 O l d a l

26 4. Kultúrák - kulturális különbségek - főzés, ételek - ünnepek Földrajz: más népek kultúrái. Magyar nyelv és irodalom: különböző kultúrák irodalma Szabadon felhasználható órakeret Kiegészítő ismeretek: a témakörök elmélyítése, a helyi sajátosságokkal való kiegészítés (az iskola szakmai jellege, iskolám ünnepei, hazám és/vagy célnyelvi országok ünnepei, szokásai stb.) Differenciálás, gyakorlás: az elsajátított ismeretek begyakorlása, elmélyítése a tanulók egyéni igényeinek megfelelően Prezentációk 9 óra 26 O l d a l

27 5. Értékelési rendszer Értékelési szempontok: minden készséget, és a nyelvhelyességet külön-külön értékelünk. Az értékelés módjai: önértékelés (Portfolio) társértékelés (pár-, csoportmunkában) szóbeli értékelés; írásbeli, főleg ösztönző-formáló (formatív) értékelés; minősítő-szelektáló (szummatív) összegző-lezáró értékelés (osztályzás) 6. Kimeneti szint A 12. évfolyam kimeneti szintje: B1-B2. 27 O l d a l

28 7. Függelék Az alábbi táblázatok az egyes KER szintekhez rendelten tartalmazzák azon kommunikációs eszközöket és fogalomköröket (nyelvi eszköztár), amelyeknek megvalósítására az adott szinten lehetőség van. A kommunikációs eszközök csoportosítása a következő: 1. A társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs eszközök 2. Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs eszközök 3. Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs eszközök 4. Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs eszközök 5. A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs eszközök 6. Interakcióban jellemző kommunikációs eszközök A fogalomkörök az alábbi viszonylatok kifejezésére szolgálnak: 1. Cselekvés, történés, létezés 2. Birtoklás 3. Térbeli viszonyok 4. Időbeli viszonyok 5. Mennyiségi viszonyok 6. Minőségi viszonyok 7. Logikai viszonyok 28 O l d a l

29 1. Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs eszközök Megszólítás Entschuldigung Köszönés, elköszönés Guten Morgen / Tag! Auf Wiedersehen! Tschüs! Köszönet és arra reagálás Danke! Bitte! Bemutatkozás, bemutatás Ich heiße Martin. Ich möchte Ihnen Herrn Schulze vorstellen. Megszólítás Entschuldigung, ich gehe jetzt. Érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás Wie geht s dir? Danke, prima. Und dir? Was fehlt dir? Ich habe Halsschmerzen. Bocsánatkérés és arra reagálás Entschuldigung! Kein Problem! Gratuláció, jókívánságok és arra reagálás Herzlichen Glückwunsch zum! Danke. Fröhliche Weihnachten. Gute Besserung! Ich gratuliere Ihnen zum Geburtstag! Danke, sehr nett von Ihnen. Személyes levélben megszólítás, elköszönés Lieber Karl! herzlichst Deine, viele Grüsse Együttérzés és arra reagálás Mein Beileid. Danke. 2. Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs eszközök Hála Wir sind Ihnen sehr dankbar dafür, dass Sie uns geholfen haben. Sajnálkozás Es tut mir Leid! Öröm Ich freue mich, dass / Toll! Es freut mich, dass Elégedettség, elégedetlenség Es ist prima, dass.. Schade, dass Csodálkozás Oh, das ist aber schön! Das kann doch nicht wahr sein! Remény Ich hoffe, du kannst kommen! Félelem Ich habe Angst, dass er es vergessen hat. Bánat Schade, dass Bosszúság Das ist aber schlimm! 3. Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs eszközök Véleménykérés és arra reagálás Magst du Mathe? Ja. Meiner Meinung nach ist die Aufgabe zu schwer. Sind Sie damit einverstanden, dass? Valaki igazának az elismerése és Da hast du (nicht) Recht! el nem ismerése Egyetértés, egyet nem értés Ja, das stimmt! Das stimmt aber nicht! Er ist anderer Meinung, das weiß ich! Tetszés, nemtetszés Das finde ich gut / blöd/ toll! Das gefällt mir. Ellenvetés és visszautasítása Sie haben Recht, aber Sie mögen Recht haben aber trotz dem. Akarat, kívánság, képesség Ich will, Ich will das nicht. Ich möchte, Ich möchte nach Hause gehen. Ich kann, Ich kann jetzt mitgehen. Ich soll pünktlich zu Hause sein. Ígéret Ich mache das schon! Szándék, terv Dicséret, kritika, szemrehányás Ich will / werde schnell abwaschen. Toll! Echt! Blödsinn! Konntest du wirklich nicht früher kommen?! 29 O l d a l

30 4. Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs eszközök Dolgok, személyek Das ist mein Bruder. Meine Mutter ist schön. megnevezése, leírása események leírása Zuerst erreichten wir den Berg, dann sind wir hochgestiegen, und zum Schluss haben wir die Burg besichtigt. Információkérés, információadás Wie ist das Zimmer? Prima. /Wie alt bist du? 12. Können Sie mir bitte sagen.? Igenlő vagy nemleges válasz ja, nein, nicht kein, doch Ich habe kein Geld. Doch, ich spiele auch! Tudás, nem tudás Ich weiß (nicht). Bizonyosság, bizonytalanság Ich weiß es genau. Ich weiß nicht, ob es wirklich regnet oder nicht. Emlékezés, nem emlékezés Ich erinnere mich (nicht) daran, dass (ob) 5. A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs eszközök Kérés Ein Buch, bitte! Gibst du mir ein Buch, bitte? Tiltás, felszólítás Öffne die Tür, bitte! Kommt spielen! Javaslat és arra reagálás Möchtest du einen Tee? Ja, gerne! Können wir gehen? Meghívás és arra reagálás Kommst du? Ja. Nein, leider nicht. Nein, es tut mir leid. Kínálás és arra reagálás Noch ein Stück Kuchen? Ja, bitte. Nein, danke. Reklamálás Entschuldigung ich habe ein Problem Tanácskérés és adás, ajánlattétel Was sagst du dazu? Ich schlage dir vor, Segítség felajánlása, elfogadása Kann ich Ihnen helfen? Danke, ich schaffe es schon. 6. Interakcióban jellemző kommunikációs eszközök Visszakérdezés, ismétléskérés Wie bitte? Können Sie es wiederholen, bitte? Sag es noch einmal! Nem értés Ich verstehe nicht. Betűzés kérése, betűzés Buchstabiere bitte. Felkérés lassúbb, hangosabb Kannst du bitte lauter / langsamer sprechen? beszédre Beszélgetési szándék jelzése, Dabei fällt mir ein,.. Darf ich hier hinzufügen. félbeszakítás, lezárás Megerősítés Ja, aber natürlich. Völlig recht. Körülírás, példa megnevezése Das ist also ein Gegenstand, der. 30 O l d a l

31 Cselekvés, történés, létezés kifejezése Birtoklás kifejezése Térbeli viszonyok jelenidejűség Präsens Ich bin heute zu Hause. Die Sonne scheint schön. Präsens mit Vokalwechsel, Der Zug fährt gleich ab. Er liest das Buch vor. trennbare Verben múltidejűség, Präteritum Perfekt Er machte einen Fehler. Ich ging in die Schule. Ich habe ein Eis gegessen. jövőidejűség Futur Ich werde dieses Jahr nach Spanien fahren. sich-verben Ich freue mich. személytelenség es Es ist warm. Es schneit. haben Ich habe einen Bruder. Possessivpronomen Das ist meine Familie. irányok, helymeghatározás Időbeli viszonyok gyakoriság időpont időtartam gehören + D. von, -s in, auf, vor, hinter, neben (A/D) Präpositionen mit dem Akkusativ Präpositionen mit dem Dativ Wie oft? selten, manchmal, oft, immer, nie einmal, zweimal monatlich, wöchentlich in, um, am, wann? jeder, dieser,, voriger gegen Wie lange? von bis seit Dieses Fahrrad gehört mir. Peters Vater besucht uns heute. Wessen Vater? Der Vater von Peter! hier, dort, links, rechts oben, unten, hinten Mein Schreibtisch steht links. Ich lege das Heft auf den Tisch. Er steht neben dem Bett. Kommen Sie die Strasse entlang! Die Zeitschriften sind bei meiner Freundin. Ich spiele oft mit Peter. Ich mache Gymnastik zweimal am Tag. Ich gehe wöchentlich zweimal schwimmen. im Winter, um 8 Uhr, am Freitag Vorigen Freitag fuhren wir nach Berlin. Er wird gegen acht nach Hause kommen. Ich war von 5 bis 6 in der Konditorei. Seit vier Jahren wohne ich in dieser Stadt. 31 O l d a l

32 Mennyiségi viszonyok Minőségi viszonyok Modalitás Esetviszonyok Logikai viszonyok Szövegösszetartó eszközök számok határozott mennyiség határozatlan mennyiség eins, zwei eine Portion Pommes alles, viel, wenig, nichts viele, wenige Ich lerne viel, und ich habe wenig Zeit. Viele meinen, es stimmt nicht! sorszámok erst, viert Der vierte auf dem Foto bin ich. hasonlítás felszólítás alárendelések kötőszók névmások Wie? Was für ein? Welcher? (Adjektivdeklination) so, wie als möchte können, wollen mögen, dürfen Nominativ, Akkusativ Dativ, Genitiv Kausalsatz Objektsatz Temporalsatz Ich bin zufrieden. Das finde ich prima. Das ist eine leichte Aufgabe. Ich finde den roten Rock modisch Er ist nicht so groß, wie mein Bruder. Dieses Auto fährt schneller als ein Mercedes. Ich möchte ein Eis. Er kann nicht schwimmen. Ich will nach Hause. Ich mag nicht singen und ich kann auch nicht. Der Kranke darf noch nicht aufstehen. Komm morgen wieder! Spielt Tennis! Nehmen Sie bitte Platz! Gehen wir jetzt! Er zeichnet Bilder. Grete fragt uns, nicht ihn. Er gibt seinem Freund die Hand. Die Tür des Zimmers führt in den Garten. Wir sind müde, weil wir heute sehr viel gelernt haben. Ich weiß (nicht) dass (ob) dir das schon klar ist. Als ich jung war,. Immer wenn ich hier bin, gehe ich ins Schwimmbad. und/oder/aber/denn das ich, mich, mein, mir, dir dieser man Függő beszéd jelen időben Sie sagte, dass sie heute ins Kino geht. 32 O l d a l