A TOLCSVAI ÁLTALÁNOS ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2018.

Átírás

1 A TOLCSVAI ÁLTALÁNOS ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

2 Tartalomjegyzék 1. Általános rendelkezések A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése 4 2. Az intézmény szakmai alapdokumentuma, feladatai Az intézmény megnevezése A Tolcsvai Általános Iskola feladatai 5 3. Az intézményi működés rendjét meghatározó dokumentumok A törvényes működés alapdokumentumai és egyéb dokumentumai Az iskolai dokumentumok nyilvánossága 8 4. A benntartózkodás rendje 8 5. A pedagógiai munka belső ellenőrzése Ellenőrzési célok, területek, értékelés 8 6. Az intézmény szervezeti felépítése Az intézmény vezetője Az intézményvezető közvetlen munkatársainak feladat- és hatásköre Az intézmény szervezeti felépítése Az intézmény vezetősége A pedagógiai munka ellenőrzése Az intézmény munkarendje Az intézmény vezetői munkarendjének szabályozása A pedagógusok munkaidejének hossza, beosztása Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje A tanítási órák, óraközi szünetek rendje, időtartama Az osztályozó vizsga rendje Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje A mindennapos testnevelés szervezése Egyéb foglalkozások, a 16 óráig történő benntartózkodás A dohányzással kapcsolatos előírások Az intézmény nevelőtestülete és a szakmai munkaközösségei Az intézmény nevelőtestülete A nevelőtestület értekezletei, osztályértekezletei Az intézményi közösségek, a kapcsolattartás formái és rendje A tanulói közösség és kapcsolattartásának rendje A diákönkormányzat szervezete Kapcsolattartás a szülői szervezettel A szülők, tanulók, érdeklődők tájékoztatásának formái A külső kapcsolatok rendszere és formája A fenntartó Az iskolának és az óvodának, mint iskola-előkészítő nevelési-oktatási intézménynek a kapcsolata Az igazgató és az iskolaorvos kapcsolatának rendszere Az iskolai védőnő kapcsolata az iskolával Gyermekvédelem kapcsolatrendszere Pedagógiai szakszolgáltatókkal való kapcsolattartás Az intézmény és az egyházak kapcsolata 23 2

3 11. Ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok Ünnepélyek Az intézmény hagyományos rendezvényei A tanulók ügyeinek kezelésével kapcsolatos szabályok a tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok A tanuló által elkészített dologért járó díjazás A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje A tankönyvellátás célja és feladata Az iskola tankönyvrendelés és ellátás, a pedagógus-kézikönyvrendelés és ellátás rendje Az elektronikus úton előállított, papíralapú nyomtatványok kezelési rendje Az iskolai könyvtár működési szabályzata A könyvtár működésének célja, a működés feltételei Iskolai könyvtár alapfeladati és kiegészítő feladatai Iskolai tankönyvellátás megszervezésével kapcsolatos feladatok Könyvtár működésével kapcsolatos szabályok Könyvtár gyűjtőköri szabályzata Könyvtárhasználati és szolgáltatási szabályzat Katalógusszerkesztési szabályzat Tankönyvtári szabályzat Munkaköri leírás az iskolai könyvtáros számára Egyéb rendelkezések Teendők bombariadó és egyéb rendkívüli események esetére Záró rendelkezések 42 Mellékletek: 1. sz. melléklet Adatvédelmi, adatkezelési szabályzat sz. melléklet Iratkezelési szabályzat sz. melléklet Panaszkezelési szabályzat 64 Függelék 67 Munkaköri leírás minták 3

4 1. Általános rendelkezések 1.1. A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja A közoktatási intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény ban foglalt felhatalmazás alapján történik. A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a közoktatási intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenység-csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek: évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről ( től hatályos verzió) 229/2012. Kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 1265/2017 (V. 29.) Korm. határozat 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 26/1997. (IX.3.) NM- rendelet iskola-egészségügyi ellátásról 1.2 A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése Jelen szervezeti és működési szabályzatot a tanulók, szüleik, az munkavállalók és más érdeklődők megtekinthetik az igazgatói irodában munkaidőben, továbbá az intézmény honlapján. Jelen szervezeti szabályzatot az intézmény nevelő-testülete i határozatával fogadta el. A szervezeti és működési szabályzat és mellékleteinek betartása az intézmény valamennyi munkavállalójára, tanulójára nézve kötelező érvényű. A szervezeti és működési szabályzat az intézményvezető jóváhagyásának időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól. 2. Az intézmény szakmai alapdokumentuma, feladatai Az intézmény megnevezése: Tolcsvai Általános Iskola Feladat ellátási helyei: Az intézmény székhelye: 3934 Tolcsva, Kossuth u. 37. Az intézmény telephelye: 3934 Tolcsva, Kossuth u. 62. Alapító és fenntartó neve és székhelye: Alapító szerv neve: Emberi Erőforrások Minisztériuma Alapítói jogkör gyakorlója: emberi erőforrások minisztere Alapító székhelye: 1054 Budapest, Akadémia utca 3. Fenntartó neve: Sárospataki Tankerületi Központ Fenntartó székhelye: 3950 Sárospatak, Kossuth L. u. 44. Típusa: általános iskola OM azonosító: Évfolyamok száma: 8 Engedélyezett maximális gyermek (tanuló) létszám: 220 fő Közalkalmazottak összes létszáma: 17 fő Pedagóguslétszám: 14 főállású, 1 fő óraadó 4

5 Módosítás időpontjai: március augusztus április augusztus május március június augusztus 31. Az intézmény képviseletét teljes hatáskörben a fenntartó által megbízott igazgató látja el. Az intézmény szervezeti egységgel, gazdálkodó szervezettel, hozzárendelt költségvetési szervvel nem rendelkezik. 2.2 A Tolcsvai Általános Iskola feladatai Az iskola jellege (feladata): A Tolcsvai Általános Iskola nyolc évfolyammal rendelkező nevelési-oktatási intézmény. Tagintézménnyel nem rendelkezik. Az iskola feladata biztosítani az általános iskolai nevelést és oktatást, ennek keretében felkészíteni a tanulókat az alapfokú iskolai végzettség megszerzésére. Az iskola alaptevékenysége az általános iskolai nevelés és oktatás, melynek során nappali tagozatos tanítást végez, továbbá lehetővé teszi igény szerint az alapfokú művészeti oktatást. A tanulók részére kötelező a 16 óráig történő benntartózkodás, melynek egyik formája a napközi. Szülői kérés esetén 17 óráig felügyeljük a tanulókat. Köznevelés és egyéb alapfeladatok Székhely: 3934 Tolcsva, Kossuth L. út 37. általános iskolai nevelés-oktatás nappali rendszerű iskolai oktatás felső tagozat: 5. évfolyamtól 8. évfolyamig a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók nevelése-oktatása (mozgásszervi fogyatékos, beszédfogyatékos, halmozottan fogyatékos, autizmus spektrumzavar, egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdők, érzékszervi fogyatékos - hallási fogyatékos, érzékszervi fogyatékos - látási fogyatékos) egyéb foglalkozások: napközi tanulószoba a feladat ellátási hely maximálisan felvehető tanulói létszáma: 170 fő testnevelés órák biztosításának módja tömbösítve: a volt erdőhorváti iskola tornaterme a testnevelés órák keretében megvalósított úszásoktatás módja: Végardó Fürdővel megkötött szerződés alapján Telephely: 3934 Tolcsva, Kossuth L. út 62. általános iskolai nevelés-oktatás nappali rendszerű iskolai oktatás 5

6 alsó tagozat: 1. évfolyamtól 4. évfolyamig a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók nevelése-oktatása (mozgásszervi fogyatékos, beszédfogyatékos, halmozottan fogyatékos, autizmus spektrumzavar, egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdők, érzékszervi fogyatékos - hallási fogyatékos, érzékszervi fogyatékos - látási fogyatékos) egyéb foglalkozások: napközi tanulószoba a feladatellátási hely maximálisan felvehető tanulói létszáma: 100 fő könyvtár: iskolai mindennapos testnevelés biztosításának módja: óvodai tornaszoba átmenetileg Az iskola igazgatójának megbízása: Az iskola igazgatóját a nevelőtestület és a fenntartó véleményezése alapján az oktatásért felelős államtitkár bízza meg 5 évre pályázat alapján. A feladatok ellátásához az iskolának rendelkezésre áll: - a Kossuth út 37. szám alatt 4 tanterem, 1 számítástechnika-terem, - a Kossuth út 62. sz. alatt 4 tanterem, könyvtár. A feladatok ellátásához rendelkezésre állnak az iskolában leltár szerint nyilvántartott tárgyi eszközök. Az iskola a rendelkezésére álló vagyontárgyakat a nevelő és oktató feladatainak ellátásához szabadon használhatja. Az iskola a rendelkezésére álló vagyont nem jogosult elidegeníteni, illetőleg biztosítékként felajánlani. A munkáltatói jogokat teljes egészében a fenntartó, a gyakorolja. Az iskola postacíme: 3934 Tolcsva, Kossuth út 37. Telefonszám: 47/ , Fax:47/ tolcsvaialtiskola@gmail.com Web: Az iskola vezetője, a módosított Szervezeti és Működési Szabályzat benyújtója: Szabó Zoltán 3. Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok 3.1 A törvényes működés alapdokumentumai és egyéb dokumentumai Az intézmény törvényes működését az alábbi a hatályos jogszabályokkal összhangban álló alapdokumentumok határozzák meg: a szakmai alapdokumentum a szervezeti és működési szabályzat a pedagógiai program a házirend Az intézmény tervezhető és elszámoltatható működésének részenként funkcionálnak az alábbi dokumentumok: a tanév munkaterve (kiegészítve a féléves és éves beszámolókkal), egyéb belső szabályzatok (helyiségek, eszközök használatának rendje). 6

7 3.1.1 A szakmai alapdokumentum Az alapító okirat tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit, aláírása biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű működését. Az intézmény alapító okiratát a fenntartó készíti el, illetve szükség esetén módosítja A pedagógiai program A közoktatási intézmény pedagógiai programja képezi az intézményben folyó nevelőoktató munka tartalmi, szakmai alapjait. Pedagógiai programjának megalkotásához az intézmény számára a Köznevelési törvény 24. (1) bekezdése biztosítja a szakmai önállóságot. Az iskola pedagógiai programja meghatározza: Az intézmény pedagógiai programját, ennek részeként az iskolában folyó nevelés és oktatás célját, továbbá a köznevelési törvény 26. (1) bekezdésében meghatározottakat. Az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül annak egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelező, kötelezően választható és szabadon választható tanórai foglalkozásokat és azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeket. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit, figyelembe véve a tankönyv ingyenes igénybevétele biztosításának kötelezettségét. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményeit, továbbá jogszabály keretei között a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formáját. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatokat, A pedagógusok helyi intézményi feladatait, az osztályfőnöki munka tartalmát, az osztályfőnök feladatait, A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendjét, A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendjét, A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket. A felsorolt tevékenységek szabályozása a pedagógiai program hatáskörébe tartozik, így az érdeklődők a fenti témákkal kapcsolatban ott találnak részletes információkat. A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. Az iskola pedagógiai programja megtekinthető az igazgatói irodában, továbbá olvasható az intézmény honlapján. Az iskola vezetői munkaidőben bármikor tájékoztatással szolgálnak a pedagógiai programmal kapcsolatban Az éves munkaterv Az éves munkaterv fejezetei a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 3. -ának megfelelően tartalmazzák: tanítás nélküli munkanapok időpontját, a szünetek időtartamát, nemzeti múltunk mártírjainak emlékét őrző megemlékezések, iskolai hagyományőrző ünnepek, emléknapok időpontját, az előre tervezhető nevelőtestületi értekezletek, szülői értekezletek, fogadóórák, iskolai nyílt napok időpontját, a tanulók fizikai állapotát felmérő vizsgálat időpontját 7

8 minden egyéb, a nevelőtestület, a szülői szervezet a diákönkormányzat véleménye szerint fontosnak tartott programot. Az intézmény éves munkatervét a nevelőtestület készíti el, elfogadására a tanévnyitó értekezleten kerül sor. A tanév helyi rendje a munkaterv részét képezi. A munkaterv egy példánya az informatikai hálózatban elérhetően a tantestület rendelkezésére áll. A tanév helyi rendjét az intézmény weblapján és az iskolai hirdetőtáblán is el kell helyezni Az iskolai dokumentumok nyilvánossága Az intézmény alapvető dokumentumai nyilvánosak, azok az igazgatói irodában szabadon megtekinthetők, illetve (az alapító okirat kivételével) megtalálhatók az iskola honlapján. A fenti dokumentumok tartalmáról az igazgató vagy az igazgatóhelyettes adnak tájékoztatást. A házirendet minden tanítványunk és szülei számára a beiratkozáskor illetve a házirend lényeges változásakor átadjuk. 4. A benntartózkodás rendje A tanítás minden nap 8 órakor kezdődik és 16 órakor ér véget. Szükség esetén 17 óráig tanulói felügyeletet biztosítunk. Az iskola nyitvatartása: munkanapokon óráig A tanulóknak a tanítás megkezdése előtt 15 perccel, az ügyeleteseknek és a heteseknek 7.30-kor kell megjelenniük az iskolában. A pedagógusoknak a tanítási óra előtt 15 perccel meg kell jelenniük az iskolában. Az ügyeletes tanár 7.30-kor kezd. Az oktató-nevelő munkát 3 fő technikai dolgozó segíti. Az iskolatitkár ig, a két fő takarító szeptember 01. és június 15. között reggel 6-9, du óra között dolgoznak, a nyári időszakban 7-től 15 óráig. A pedagógusok kötött munkaidejét és az iskolában való benntartózkodását az általuk a KRÉTA e-naplójában vezetett munkaidő elszámolólapján; a technikai dolgozók munkaidő nyilvántartása az általuk vezetett jelenléti íven történik. Az intézményvezető és helyettes közül az tanítási idő alatt legalább egy mindig benntartózkodik. Az iskolát szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon rendezvények hiányában zárva kell tartani. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az igazgató ad engedélyt. A közoktatási intézménnyel munkavállalói és tanulói jogviszonyban nem állók vagyonbiztonsági okok miatt csak kísérővel, és csak az elfoglaltságuk idejére tartózkodhatnak az épületben, belépés után kötelesek az iskolatitkárt keresni. 5. A pedagógiai munka belső ellenőrzése 5.1. Ellenőrzési célok, területek, értékelés Belső ellenőrzési célok és típusok A munkavégzés tartalmának, színvonalának és az eredmények belső vizsgálatának célja, hogy: - biztosítsa a vezetőknek a megfelelő mennyiségű és minőségi információk, segítse a vezetői irányítást, a döntések megalapozását, - jelezze az alkalmazottaknak és a vezetőknek a pedagógiai, gazdasági és jogi követelményektől való eltérést, - megszilárdítsa a belső rendet és fegyelmet, - tárja fel a szabálytalanságokat, hiányosságokat, mulasztásokat, 8

9 - biztosítsa az intézmény pedagógiai, gazdasági, pénzügyi és munkaügyi előírások szerinti működését, - vizsgálja az intézményi vagyon védelmét a takarékosságot. A pedagógiai ellenőrzés területei A pedagógiai tevékenység területén kiemelkedő ellenőrzési feladatok: - a pedagógiai program feladatainak végrehajtása, - a helyi tanterv megvalósítása, - a tanár-diák kapcsolata, a tanulói személyiség tiszteletben tartása, - a szülőkkel való kapcsolattartás, - a nevelő és oktató munka színvonala a tanítási órákon. Ezen belül különösen: a nevelő előzetes felkészülése, a tanítási óra felépítése és szervezése, a tanítási órán alkalmazott módszerek, a tanulók ellenőrzése, értékelése, a tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása, tanítási órán, az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése, felzárkóztatás és tehetséggondozás. - az iskolai diákönkormányzat tevékenységének segítése, - a tanórán és az iskolán kívüli foglalkozások szervezésére, az ezeken való részvételre, - a gyermek és ifjúságvédelmi feladatok ellátására. - a tanulók továbbtanulásának segítésére, irányítására, - a pedagógusra bízott tanterem rendezettségére, dekorációjára. Értékelő megbeszélés A feltárt hiányosságokat és a kedvező tapasztalatokat is célszerű bemutatni és értékelni. Az értékelő megbeszélésen mindig rá kell mutatni: - a hibák és a mulasztások jellegére, - a rendszerbeli okokra, - az előidéző körülményekre, - a felelős személyekre. A megállapított hiányosságok megszűntetésére, a megállapítások hasznosítására, az ellenőrzött tevékenység javítására vonatkozó intézkedési javaslatokat is az értékelő megbeszélésen kell egyeztetni. Az ellenőrzést követő intézkedések Az értékelő megbeszélés után a szükséges szóbeli vagy írásbeli intézkedéseket a felelős vezető köteles elvégezni. Intézkedik: - a hibák, hiányosságok javításáról, - a károk következmények ellensúlyozásáról, - megelőzés feltételeinek biztosításáról, - a felelősség vizsgálatáról, annak módjáról, - a kedvező tapasztalatok alapján a megfelelő elismerésről. A kirívó szabálytalanság vagy hiányosság esetén az intézmény vezetője rendeli el a szükségesnek ítélt intézkedéseket, az esetleges fegyelmi eljárást. 9

10 Az intézményen belüli általános ellenőrzési feladatokat, valamint az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött dolgozók jogait és kötelességeit a "Belső ellenőrzési szabályzat" c. igazgatói utasítás határozza meg. Az egyes tanévekre vonatkozó ellenőrzési feladatokat, ezek ütemezését, az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött dolgozók kijelölését az iskolai munkaterv részét képező belső ellenőrzési terv határozza meg. 6. Az intézmény szervezeti felépítése 6.1 Az intézmény vezetője A közoktatási intézmény vezetője a Köznevelési törvény előírásai szerint felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe. A munkavállalók foglalkoztatására, munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel továbbá a pedagógiai munkáért, az intézmény belső ellenőrzési rendszerének működtetéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzéséért, a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. A Közoktatási intézmény vezetője jogosult az intézmény hivatalos képviseletére. Jogkörét esetenként, vagy az ügyet meghatározott körében helyettesére átruházhatja. Az intézményi bélyegzők használatára a következő beosztásban dolgozók jogosultak: az igazgató és az igazgatóhelyettes minden ügyben, az iskolatitkár a munkaköri leírásukban szereplő ügyekben, az osztályfőnök az év végi érdemjegyek törzskönyvbe,valamint a félévi tanulmányi értesítőbe való beírásakor Az intézményvezető akadályoztatása esetén érvényes helyettesítési rend. Az intézményvezető távollétében az igazgatóhelyettes jogosult a helyettesítésére. Az igazgatóhelyettes hatásköre az intézményvezető helyettesítésekor saját munkaköri leírásában meghatározott feladatok mellett az azonnali intézkedést igénylő döntések meghozatalára, az ilyen jellegű feladatok végrehajtására terjed ki. Az igazgató döntési és egyéb jogait (pl. felvételi döntések esetén) részben vagy egészben átruházhatja az igazgatóhelyettesre. Az igazgatóhelyettes távollétében a munkaközösség vezető helyettesít Az intézményvezető által átadott feladat- és hatáskörök Az intézményvezető a jogszabályok által számára biztosított feladat- és hatásköreiből átadja az alábbiakat: az igazgatóhelyettes számára a tanulók felvételi ügyeiben való döntést, az igazgatóhelyettes számára az órarend készítésével kapcsolatos döntések jogát, a választott tantárgyak meghirdetésének jogát, a tantárgyválasztással kapcsolatos tanulói módosítási kérelmekkel kapcsolatos döntések jogát, az igazgatóhelyettes számára az intézményi rendezvények szervezésével kapcsolatos tárgyalásokon az intézmény képviseletét és a rendezvényekkel kapcsolatos döntés jogát, az igazgatóhelyettes számára a technikai alkalmazottak szabadságolási rendjének megállapítását, szabadságuk kiadásának jogát. 6.2 Az intézményvezető közvetlen munkatársainak feladat- és hatásköre Az igazgató feladatait közvetlen munkatársai közreműködésével látja el. 10

11 Az igazgató közvetlen munkatársa: az igazgatóhelyettes Az igazgató közvetlen munkatársa munkáját munkaköri leírása, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzi. Az intézményvezető közvetlen munkatársa az igazgatónak tartozik közvetlen felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel. Az igazgatóhelyettest a tantestület véleményezési jogkörének megtartásával az igazgató bízza meg. Igazgatóhelyettesi megbízást az intézmény határozatlan időre alkalmazott pedagógusa kaphat, a megbízás 5 évre szól. Az igazgatóhelyettes feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területekre kiterjed, amelyet munkaköri leírása tartalmaz. Személyileg felel az igazgató által rábízott feladatokért. 6.3 Az intézmény szervezeti felépítése Az intézmény szervezeti felépítését az alábbi szervezeti diagram tartalmazza. IGAZGATÓ MUNKAKÖZÖSSÉG- VEZETŐ DÖK-VEZETŐ KÖZALK. TANÁCS VEZETŐ ISKOLASZÉK ELNÖKE SZÜLŐI VÁLASZTMÁNYI TESTÜLET IGAZGATÓ HELYETTES MUNKAKÖZÖSSÉG PEDAGÓGUSOK TECHNIKAI DOLGOZÓK 6.4 Az intézmény vezetősége Az intézmény vezetőinek munkáját (irányító, tervező, szervező, ellenőrző, értékelő tevékenységét) a munkaközösségek segítik meghatározott feladatokkal, jogokkal és kötelezettségekkel. Az intézmény vezetőségének tagjai: az igazgató, az igazgatóhelyettes alsó és felső tagozatos munkaközösség-vezető. diákönkormányzat patronáló tanára Az intézmény vezetősége, mint testület konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Az iskola vezetősége együttműködik az intézmény közösségeinek képviselőivel, így az iskolaszék képviselőivel, a szülői munkaközösség választmányával, a diákönkormányzat vezetőjével. A diákönkormányzattal való kapcsolattartás az igazgató feladata. Az igazgató felelős azért, hogy a diákönkormányzat jogainak érvényesítési lehetőségét megteremtse, meghívja a diákönkormányzat képviselőjét mindazokra az értekezletekre, amelyekhez kapcsolódóan a diákönkormányzat véleményét be kell szerezni Az intézmény által kibocsátott dokumentumoknak, hivatalos leveleknek, kibocsátott iratoknak és szabályzatoknak aláírására az intézmény vezetője egy személyben jogosult. 11

12 Az intézmény cégszerű aláírása az intézményvezető aláírásával és az intézmény pecsétjével érvényes. 6.5 A pedagógiai munka ellenőrzése Az intézményben folyó pedagógiai munka belső ellenőrzésének megszervezése, a szakmai feladatok végrehajtásának ellenőrzése az igazgató feladata. Az intézményben az ellenőrzés az igazgató kötelessége és felelőssége. A hatékony és jogszerű működéshez azonban rendszeres és jól szabályozott ellenőrzési rendszer működtetése szükséges. A munkaköri leírásokat legalább háromévente át kell tekinteni. Munkaköri leírásuk kötelezően szabályozza az alábbi feladatkört ellátó vezetők és pedagógusok pedagógiai és egyéb természetű ellenőrzési kötelezettségeit: az igazgatóhelyettes a munkaközösség-vezetők, az osztályfőnökök, a pedagógusok. A munkavállalók munkaköri leírását az érintettel alá kell íratni, az aláírt példányokat vagy azok másolatát az irattárban kell őrizni. Az igazgatóhelyettes és a munkaközösségvezetők elsősorban munkaköri leírásuk, továbbá az igazgató utasítása és a munkatervben A munkavállalók munkaköri leírását az érintettel alá kell íratni, az aláírt példányokat vagy azok másolatát az irattárban kell őrizni. Az igazgatóhelyettes és a munkaközösség-vezetők elsősorban munkaköri leírásuk, továbbá az igazgató utasítása és a munkatervben megfogalmazottak szerint részt vehetnek az ellenőrzési feladatokban. Az intézmény vezetőségének tagjai és a munkatervben a pedagógus teljesítményértékelésben való közreműködéssel megbízott pedagógusok szükség esetén az igazgató külön megbízására ellenőrzési feladatokat is elláthatnak. Minden tanévben ellenőrzési kötelezettséggel bírnak a következő területek: tanítási órák ellenőrzése (igazgató, igazgatóhelyettes, munkaközösség-vezetők), tanítási órák látogatása szaktanácsadói, szakértői kompetenciával, az igazolt és igazolatlan tanulói hiányzások ellenőrzése, az SZMSZ-ben előírtak betartásának ellenőrzése az osztályfőnöki, tanári intézkedések folyamán, 7. Az intézmény munkarendje 7.1 Az intézmény vezetői munkarendjének szabályozása Az intézmény vezetője vagy helyettese közül egyiküknek az intézményben kell tartózkodnia abban az időszakban, amikor tanítási órák, tanulóink számára szervezett iskolai rendszerű délutáni tanrendi foglalkozások vannak. Ezért az igazgató vagy helyettese közül legalább egyikük hétfőtől péntekig 7.30 és óra között az intézményben tartózkodik. Egyebekben munkájukat az iskola szükségleteinek és aktuális feladataiknak megfelelő időben és időtartamban látják el A pedagógusok munkaidejének hossza, beosztása Az intézmény pedagógusai heti 40 órás munkaidőkeretben végzik munkájukat. A heti munkaidőkeret első napja mindenkor a hét első munkanapja, utolsó napja a hét utolsó munkanapja. Az ötnél kevesebb munkanapot tartalmazó hetek heti munkaideje a munkanapok számával arányosan számítandó ki. Szombati és vasárnapi napokon, ünnepnapokon munkavégzés csak írásban elrendelt esetben lehetséges. Munkanapokon a rendes munkaidő hossza legalább 4 óra, de nem haladhatja meg a 12 órát. 12

13 A pedagógusok napi munkaidejüket az órarend, a munkaterv és az intézmény havi programjainak szem előtt tartásával általában maguk határozzák meg. Az értekezleteket, fogadóórákat általában hétfői napokon tarjuk, ezért ezeken a napokon a napi átlagban 8- órásnál hosszabb, legfeljebb azonban 12 órás munkaidőre kell számítani. A munkáltató a munkaidőre vonatkozó előírásait az órarend, a munkaterv, a havi programok kifüggesztése, illetve a helyben szokásos módon kifüggesztett hirdetés útján határozza meg. Szükség esetén elő lehet írni a napi munkaidő-beosztást egy pedagógus esetén, vagy pedagógusok meghatározott csoportja esetén is A pedagógusok munkaidejének kitöltése A pedagógusok teljes munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő, illetve oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A pedagógus-munkakörben dolgozók munkaideje tehát két részre oszlik: a) a kötelező óraszámban ellátott feladatokra, b) a munkaidő többi részében ellátott feladatokra A kötelező óraszámban ellátott feladatok az alábbiak: a) a tanítási órák megtartása b) a munkaközösség-vezetői feladatok ellátása, c) osztályfőnöki feladatok ellátása, d) napközi szervezése e) iskolai sportköri foglalkozások, f) énekkar, szakkörök vezetése, g)differenciált képességfejlesztő foglalkozások (korrepetálás, tehetséggondozás, felzárkóztatás, előkészítők stb.), h) magántanuló felkészítésének segítése (esetleges) i) könyvtárosi feladatok. A pedagógusok iskolai szorgalmi időre irányadó munkaidő-beosztását az órarend, a munkaterv és a kifüggesztett havi programok listája tartalmazza. Az órarend készítésekor elsősorban a tanulók érdekeit kell figyelembe venni. A tanári kéréseket az igazgató rangsorolja, lehetőség szerint figyelembe veszi A munkaidő többi részében ellátott feladatok különösen a következők a) a tanítási órákra való felkészülés, b) a tanulók dolgozatainak javítása, c) a tanulók munkájának rendszeres értékelése, d) a megtartott tanítási órák dokumentálása az e-naplóban, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, e) osztályozó vizsgák lebonyolítása, f) kísérletek összeállítása, g) dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, h) a tanulmányi versenyek lebonyolítása, i) tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, j) felügyelet a tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, rendezvényeken k) iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, l) a pótlékkal elismert feladatok (osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői feladatok) ellátása, m) az ifjúságvédelemmel és diákönkormányzattal kapcsolatos feladatok ellátása, 13

14 n) szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, o) részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, p) részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, q) a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, r) tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, s) iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, t) részvétel a munkaközösségi és egyéb értekezleten, u) tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, v) részvétel az intézmény belső szakmai ellenőrzésében, w) iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, x) szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása y) osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása Az intézményben illetve azon kívül végezhető pedagógiai feladatok meghatározása Az intézményen kívül ellátható munkaköri feladatoknak az intézmény a fentiek szerint határozza meg a kereteit. Ennek figyelembe vételével az iskolán kívül végezhető feladatok ellátásakor a pedagógus munkaidejének felhasználásáról figyelembe véve a köznevelési törvény 62. (5) bekezdésében szeptember 1-jétől hatályba lépő meghatározott kötött munkaidőre vonatkozó előírásait és a munkáltató ezzel kapcsolatos döntéseit a pedagógus maga dönt. 7.3 Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az igazgató vagy az igazgatóhelyettes állapítja meg az intézmény órarendjének függvényében. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell elsődlegesen figyelembe venni. Az intézmény vezetőségének tagjai, valamint a pedagógusok a fenti alapelv betartása mellett javaslatokat tehetnek egyéb szempontok, kérések figyelembe vételére A pedagógus köteles 15 perccel tanítási, foglalkozási, ügyeleti beosztása előtt a munkahelyén (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyén) megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7.30 óráig köteles jelenteni az intézmény vezetőjének vagy helyettesének, hogy közvetlen munkahelyi vezetője helyettesítéséről intézkedhessen. A hiányzó pedagógus köteles várhatóan egy hetet meghaladó hiányzásának kezdetekor tanmeneteit az igazgatóhelyetteshez eljuttatni, hogy akadályoztatása esetén a helyettesítő tanár biztosíthassa a tanulók számára a tanmenet szerinti előrehaladást. A táppénzes papírokat legkésőbb a táppénz utolsó napját követő 3. munkanapon le kell adni Rendkívüli esetben a pedagógus az igazgatótól vagy az igazgatóhelyettestől kérhet engedélyt legalább két nappal előbb a tanítási óra (foglalkozás) elhagyására, a tanmenettől eltérő tartalmú tanítási óra (foglalkozás) megtartására. A tanítási órák (foglalkozások) elcserélését az A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén lehetőség szerint szakszerű helyettesítést kell tartani. Ha a helyettesítő pedagógust legalább egy nappal a tanítási óra (foglalkozás) megtartása előtt bízták meg, úgy köteles szakszerű órát tartani, illetve a tanmenet szerint előrehaladni, a szakmailag szükséges dolgozatokat megíratni és kijavítani A pedagógusok számára a kötelező óraszámon felüli a nevelő oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az 14

15 intézményvezető adja az igazgatóhelyettes és a munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után A pedagógus alapvető kötelessége, hogy tanítványainak haladását rendszeresen osztályzatokkal értékelje, valamint számukra a számszerű osztályzatokon kívül visszajelzéseket adjon előrehaladásuk mértékéről, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzendő feladatokról A pedagógusok munkaidejének nyilvántartási rendje A hatályos jogszabályok alapján a pedagógusok munkaideje az intézmény által elrendelt kötelező és nem kötelező órákból, elrendelt egyéb foglalkozásokból, valamint a nevelő-oktató munkával összefüggő további feladatokból áll. Az elrendelt tanítási órák, foglalkozások konkrét idejét az órarend, a havi programok illetve egyes iskolai programok feladatkiírása tartalmazza, így ezek időpontja és időtartama az iskolai dokumentumokban rögzített. Az intézményen kívül végezhető feladatok időtartamának és időpontjának meghatározása a nevelő-oktató munkával összefüggő egyéb feladatok ellátásához elismert heti munkaidő-átalány felhasználásával történik. Ennek figyelembe vételével a nem kizárólag az intézményben elvégezhető feladatok ellátásakor a pedagógus munkaidejének felhasználásáról maga dönt, így ennek időtartamáról ezzel ellentétes írásos munkáltatói utasítás kivételével munkaidő-nyilvántartást nem kell vezetnie. 7.4 Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje Az intézményben a nem pedagógus munkavállalók munkarendjét a jogszabályok betartásával az intézmény zavartalan működése érdekében az intézményvezető állapítja meg. Munkaköri leírásukat az igazgató készíti el. A törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembevételével az intézmény vezetői tesznek javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, megváltoztatására, és a munkavállalók szabadságának kiadására. A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak munkarendjét az igazgató helyettes határozza meg. A napi munkaidő megváltoztatása az intézményvezető, adminisztratív és technikai dolgozók esetében az intézményvezető-helyettes szóbeli vagy írásos utasításával történik. 7.5 A tanítási órák, óraközi szünetek rendje, időtartama Az oktatás és a nevelés a pedagógiai program, a helyi tantervek, valamint a tantárgyfelosztással összhangban levő heti órarend alapján történik a pedagógusok vezetésével, a kijelölt tantermekben. A tanítási órán kívüli foglalkozások csak a kötelező tanítási órák megtartása után, rendkívüli esetben (igazgatói engedéllyel) azok előtt szervezhetők A tanítási órák időtartama 45 perc. Az első tanítási óra a házirend által meghatározott időben kezdődik. A kötelező tanítási órák délelőtt vannak, azokat legkésőbb általában óráig be kell fejezni A tanítási órák engedély nélküli látogatására csak az intézmény vezetői és a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató tehet. A kötelező orvosi és fogorvosi vizsgálatok az igazgatóhelyettes által előre engedélyezett időpontban és módon történhetnek, lehetőség szerint úgy, hogy a tanítást minél kevésbé zavarják Az óraközi szünetek rendjét szükség szerint beosztott pedagógusok felügyelik. Dupla órák (engedéllyel) szünet közbeiktatása nélkül is tarthatók, de csak dolgozatírás esetén, rendkívüli esetben. 15

16 7.6 Az osztályozó vizsga rendje A félévi és év végi tanulmányi osztályzatok megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha: a) az igazgató felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól b) az igazgató engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, c) egy tanévben 250 óránál többet mulasztott, és a nevelőtestület nem tagadta meg az osztályozó vizsga letételének lehetőségét, d, ha a tanuló hiányzása egy adott tantárgyból az évi tanítási órák 30%-át meghaladta és a nevelőtestület nem tagadta meg az osztályozó vizsga letételének lehetőségét, e) átvételnél az iskola igazgatója előírja, f) a tanuló független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát. 7.7 Intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje Az iskolaépületet címtáblával, az osztálytermeket és szaktantermeket a Magyarország címerével kell ellátni, az épületen ki kell tűzni a nemzeti lobogót, az Európai Unió zászlaját. Az iskola minden munkavállalója és tanulója felelős: a tűz- és balesetvédelmi, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért, a közösségi tulajdon védelméért, állapotának megőrzéséért, az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, az energiafelhasználással való takarékoskodásért, a tűz- és balesetvédelmi, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért A tanulók az intézmény létesítményeit, helyiségeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják. Az iskola tantermeit, szaktantermeit, könyvtárát, tornatermét, számítástechnikai felszereléseit, stb. a diákok elsősorban a kötelező és a választható tanítási órákon használhatják. A foglalkozásokat követően lehetőség van az iskola minden felszerelésének használatára. A szaktantermek, könyvtár, tornaterem, stb. használatának rendjét a házirendhez kapcsolódó belső szabályzatok tartalmazzák, amelyek betartása tanulóink és a pedagógusok számára kötelező Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet Vagyonvédelmi okok miatt az üresen hagyott szaktantermeket, szertárakat zárni kell. A tantermek, szertárak bezárása az órát tartó pedagógusok, illetve a tanítási órákat követően a technikai dolgozók feladata A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, az iskola berendezéseit az igazgatóhelyettessel való egyeztetés után szabadon használhatja A mindennapos testnevelés szervezése Diákjaink számára a pedagógiai programunk heti öt testnevelési órát tartalmaz, amelyből heti három órát úszásoktatásra használunk fel, a másik két órában szabadtéri foglalkozásokat tartunk lehetőség szerint. A kötelező testnevelési órákon felül szervezett heti 1-1 órás gyógytestnevelési foglalkozáson történő részvétellel azon tanulóink számára, akik a rendes testnevelési órákon is részt vehetnek, a nagy létszám miatt 3 csoportban. Biztosítjuk diákjaink számára a gyógytestnevelés oktatását, a feladat ellátása érdekében a Családsegítő Szakszolgálat gyógytestnevelőt biztosít számunkra Egyéb foglalkozások, a 16 óráig történő benntartózkodás A 16 óráig történő benntartózkodást a következőkben szerveztük meg: napközis foglalkozás, tehetséggondozó, felzárkóztató, egyéni és fejlesztő foglalkozások, iskolai 16

17 sportkör, szakkör, versenyek, vetélkedők, szabadidős foglalkozások évfolyamon a délelőtti és a délutáni tanítási időszakban a tanítási órákat és az egyéb foglalkozásokat olyan módon szervezzük, hogy azok óráig tartsanak. A foglalkozások helyét és időtartamát az igazgató és helyettese rögzítik a tanórán kívüli órarendben, terembeosztással együtt. A foglalkozásokat az e-naplóban dokumentálni kell. A tehetséggondozás keretéül szolgáló csoportokat a magasabb szintű képzés igényével az igazgatóval való egyeztetése után lehet meghirdetni. Ezek vezetőit az igazgató bízza meg. A foglalkozások időpontjáról és a látogatottságról az e-naplót kell vezetni. Az iskola ünnepi műsorainak, megemlékezéseinek terveit az éves munkaterv tartalmazza a műsor elkészítéséért felelős pedagógus megnevezésével. Az ünnepségeken az iskola tanulói a házirend, az SZMSZ és a szóbeli utasításoknak megfelelő öltözékben és rendben kötelesek megjelenni. A versenyeken való részvétel a diákjaink képességeinek kialakítását és fejlesztését célozza. A tanulók intézményi, városi, kistérségi és országos meghirdetésű versenyeken vehetnek részt, szaktanári felkészítést igénybe véve. A meghirdetett országos versenyekre a felkészítésért, a szervezésért, a nevezésért az igazgatóhelyettes felelős. SNI-s fejlesztés azon tanulók számára, akikről ezt a Szakértői Bizottság szakvéleményben megállapította az itt előírt óraszámban. Ezt speciális gyógypedagógiai végzettséggel rendelkező pedagógus végezheti. BTM-s fejlesztés az iskola fejlesztő pedagógusai végzik a Pedagógiai Szakszolgálattól kapott véleményekben foglaltak alapján. A felzárkóztatások, korrepetálások célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. A korrepetálást az igazgató által megbízott pedagógus tartja. Differenciált egyéni foglalkozás alsó tagozaton 1-3 fős kis csoportokban, melyet az osztály tanítók végeznek, különös tekintettel azon tanulókra, akik nem teljesítették a tanév követelményeit és ismétlik az évfolyamot (Nkt. 27..(6) ) A tanulmányi kirándulás az iskolai élet, a közösségek kialakításának és fejlődésének szerves, pótolhatatlan része. Ezért az iskola mindent megtesz a kirándulások igényes és egyben olcsó megszervezése és problémamentes lebonyolítása érdekében. A tanulmányi kirándulások szervezésének és lebonyolításának kérdéseit igazgatói utasításban kell szabályozni. Napközis foglalkozások a tanórára való felkészülés, a szabadidő hasznos eltöltésének színtere. Az Nkt (2) bek. értelmében a délutáni foglalkozásokat úgy kell megszervezni, hogy ezek 16 óráig tartanak - 17 óráig gondoskodni kell a tanulók felügyeletéről. Ennek keretében szervezünk napközis csoportokat, melynek létszáma az Nkt. 4. melléklete szerint 14 főtől 27 főig terjedhet. A délutáni csoportokat két-két évfolyamra vonatkozóan hirdetjük meg, mely eleget tesz majd a csoportlétszámnak. A csoportokba HH, HHH, BTM-s, SNI-s és minden kiemelt figyelmet igénylő tanulót várunk, akik éppen nem az aktuális egyéb délutáni foglalkozásokon tartózkodnak. A napközis foglalkozásokról való eltávozás csak a szülő tájékoztató füzetbe beírt kérelme alapján történhet, a napközis foglalkozást vezető nevelő engedélyével történhet. Szakköröket a magasabb szintű képzés igényével a tanulók érdeklődésétől függően, a munkaközösség vezetők javaslata alapján indít az iskola a szabadon felhasználható órakeret függvényében. A foglalkozások előre meghatározott tematika alapján történnek, erről, valamint a látogatottságról szakköri naplót kell vezetni. A szakkör vezetője felelős a szakkör működéséért. A 8. évfolyamon középiskolára előkészítő foglalkozásokat szervezünk (magyar, matematika, történelem, angol nyelv). 17

18 Tanulmányi és sportversenyeken való részvétel az iskolai szinten kiemelkedő teljesítmények függvényében lehetséges. Tehetséges tanulóinkat benevezzük a különböző szervek (városi, megyei, országos) által meghirdetett versenyekre. Az iskola tanulói, közösségei (osztályok, diákönkormányzat, stb.) egyéb rendezvényeket is tarthatnak. Az ilyen jellegű rendezvényeket engedélyezési céllal be kell jelenteni az iskola igazgatójának, és az engedélyezett összejövetelen biztosítani kell a pedagógusi felügyeletet A dohányzással kapcsolatos előírások Az intézményben ide értve az iskola udvarát, a főbejárat előtti 5 méter sugarú területrészt a munkavállalók és az intézménybe látogatók nem dohányozhatnak. Az intézményben és az iskolán kívül tartott iskolai rendezvényeken tanulóink számára a dohányzás és az egészségre káros élvezeti cikkek fogyasztása tilos! Az iskolában és az azon kívül tartott iskolai rendezvényekre olyan tanulót, aki az egészségre ártalmas szerek (alkohol, drog, stb.) hatása alatt áll, nem engedünk be. Ha távolléte mulasztásnak számít, a távollétet igazolatlannak tekintjük. Az intézmény munkavállalói, az intézményben tartózkodó vendégek számára a dohányzás tilos. A nemdohányzók védelméről szóló törvény 4. (8) szakaszában meghatározott, az intézményi dohányzás szabályainak végrehajtásáért felelős személy az intézmény vezetője. 8. Az intézmény nevelőtestülete és a szakmai munkaközösségei 8.1 Az intézmény nevelőtestülete A nevelőtestület a köznevelési törvény 70. alapján a nevelési oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő munkavállalója, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő egyéb felsőfokú végzettségű dolgozója A nevelési és oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben a nevelési oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben a köznevelési törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik Az intézmény pedagógusai az iskolai könyvtár közreműködésével kölcsönzés formájában megkapják a munkájukhoz szükséges tankönyveket és egyéb kiadványokat. A Digitális kompetencia fejlesztése érdekében az ezt vállaló pedagógusok mindegyike notebookot kapott, amelyet a 2018/2019-es tanév elejétől kötelezően bevezetett e-napló használatára is fordítanak. 8.2 A nevelőtestület értekezletei, osztályértekezletei A tanév során a nevelőtestület az alábbi állandó értekezleteket tartja: tanévnyitó, tanévzáró értekezlet, félévi és év végi osztályozó konferencia, tájékoztató és munkaértekezletek nevelési értekezlet (évente legalább két alkalommal), rendkívüli értekezletek (szükség szerint) Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az intézmény lényeges problémáinak (fontos oktatási kérdések, különleges nevelési helyzetek megítélése, az iskolai életet átalakító, megváltoztató rendeletek és utasítások értelmezése céljából, ha azt a nevelőtestület tagjainak legalább 50%-a, vagy az intézmény igazgatója szükségesnek látja. A nevelőtestület döntést igénylő értekezletein jegyzőkönyv készül az elhangzottakról, amelyet 18

19 az értekezletet vezető személy, a jegyzőkönyv-vezető, valamint egy az értekezleten végig jelen lévő személy (hitelesítő) ír alá A nevelőtestület egy-egy osztályközösség tanulmányi munkájának és neveltségi szintjének elemzését, értékelését (osztályozó értekezletek) az osztályközösségek problémáinak megoldását osztályértekezleten végzi. A nevelőtestület osztályértekezletén csak az adott osztályközösségben tanító pedagógusok vesznek részt kötelező jelleggel. Osztályértekezlet szükség szerint, az osztályfőnökök megítélése alapján bármikor tartható az osztály aktuális problémáinak megtárgyalása céljából A nevelőtestület döntéseit és határozatait a jogszabályban meghatározzak kivételével nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza, kivéve a jogszabályban meghatározott személyi ügyeket, amelyek kapcsán titkos szavazással dönt. A szavazatok egyenlősége esetén az igazgató szavazata dönt. A döntések és határozatok az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek Augusztus végén tanévnyitó értekezletre, júniusban az igazgató által kijelölt napon tanévzáró értekezletre kerül sor. Az értekezletet az igazgató vagy helyettese vezeti. Félévkor és tanév végén az iskolavezetés által kijelölt időpontban osztályozó értekezletet tart a nevelőtestület. Ha a nevelőtestület döntési, véleményezési, illetve javaslattevő jogát az iskola valamennyi dolgozóját érintő kérdésekben gyakorolja, akkor munkavállalói értekezletet kell összehívni. A nevelőtestületi értekezletre tanácskozási joggal meg kell hívni a tárgy szerinti egyetértési joggal rendelkező közösség képviselőit is. A nevelőtestületi értekezleten a tantestület minden tagjának részt kell vennie. Ez alól indokolt esetben az igazgató adhat felmentést. 9. Az intézményi közösségek, a kapcsolattartás formái és rendje Az intézmény közösségeinek kapcsolattartási formái különböző értekezletek, fórumok, bizottsági ülések, iskolagyűlések, nyílt napok. Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét, a kapcsolattartás rendszere formáit a megbízott pedagógus vezetők és a választott diákképviselők segítségével az intézményvezető fogja össze. Az intézmény közösségeinek kapcsolattartásában a rendszeres időpontokat az iskola éves munkaterve tartalmazza. 9.1 A tanulói közösség és kapcsolattartásának rendje Az osztályközösségek és tanulócsoportok Az azonos évfolyamra járó és többségében azonos órarend szerint együtt tanuló diákok egy osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség tanulólétszáma Nkt-ban meghatározott, az osztályközösség élén pedagógus vezetőként az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt az intézményvezető bízza meg. Az osztályfőnök jogosult az osztályközösségben tapasztalt problémák megoldására - az osztályban tanító pedagógusok osztályértekezletét összehívni A diákönkormányzat szervezete A tanulóközösségek és a diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat akkor járhat el az intézmény egészét érintő ügyekben, ha megválasztásában a tanulók több mint 50 %-ának képviselete biztosítva van. A diákönkormányzat jogai A diákönkormányzat véleményezési és javaslattételi joggal rendelkezik az intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben A diákönkormányzat és az intézmény közötti kapcsolattartás 19

20 A diákönkormányzat munkáját a tanulók által felkért DÖK patronáló tanár segíti, aki a diákönkormányzat megbízása alapján eljárhat a diákok képviseletében. A diákönkormányzatot képviselő felnőtt személy vagy diákküldött folyamatos kapcsolatot tart az intézmény intézményvezetőjével. A tanulók egyéni gondjaikkal, valamint kéréseikkel közvetlenül is felkereshetik az intézmény vezetőjét. 9.3.Kapcsolattartás a szülői szervezettel A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztatófüzeten keresztül írásban) tájékoztatják. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola intézményvezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják. Az iskolában működő szülői szervezet a Szülői Választmányi testület (a továbbiakban: SZVT). A szülői szervezet intézménnyel kapcsolatos véleményét, javaslatait a szülői szervezet tagjai vagy a választott elnök juttatja el az intézmény vezetőségéhez. Az intézményvezető a munkatervben rögzített időpontokban tanévenként legalább kétszer hívja össze, ahol tájékoztatást ad az intézmény munkájáról és feladatairól, valamint meghallgatja a szülői szervezet véleményét és javaslatait. Az SZVT elnöke közvetlen kapcsolatot tart az intézményvezetővel és tanévenként egyszer beszámol a nevelőtestületnek a szülői közösség tevékenységéről. 9.4 A szülők, tanulók, érdeklődők tájékoztatásának formái Szülői értekezletek Az osztályok szülői értekezletét az osztályfőnök tartja. Az iskola tanévenként legalább két szülői értekezletet tart. Ezen túl a felmerülő problémák megoldása céljából az igazgató, az osztályfőnök vagy a szülői munkaközösség elnöke rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze. Összevont szülői értekezletet az igazgató hívhat össze Tanári fogadóórák Az iskola valamennyi pedagógusa tanévenként két alkalommal tart fogadóórát. A fogadóórák időtartama legalább 90 perc. Ha a pedagógusnak nem sikerült minden szülővel megbeszélést folytatnia, a fogadóóra időtartama az igazgató döntése alapján maximálisan 30 perccel meghosszabbítható. Amennyiben a szülő, gondviselő a fogadóórán kívüli időpontokban kíván konzultálni gyermeke tanárával, akkor erre telefonon vagy elektronikus levél útján történő időpontegyeztetés után kerülhet sor A szülők írásbeli tájékoztatása Az intézmény vezetői, a szaktanárok az üzenő füzetbe, ellenőrzőbe és az e-naplóba történő beírással tesznek eleget tájékoztatási kötelezettségüknek. A szülővel való kapcsolatfelvétel telefonon, az ellenőrzőbe, üzenő füzetbe vagy/és az e-napló üzenő falára történő beírás során valósul meg. Az osztályfőnök az ellenőrzőbe és az e-naplóba való beírás során, vagy elektronikus levél útján értesíti a szülőket a tanuló gyenge vagy hanyatló tanulmányi eredménye, vagy súlyos fegyelmi vétsége esetén. Az osztályfőnök az ellenőrző és az üzenő füzet útján, továbbá az e- napló felületén tájékoztatja a szülőket a fogadóórák, a szülői értekezletek időpontjáról és más fontos eseményekről lehetőleg egy héttel, de legalább öt munkanappal nappal az esemény előtt. 20

21 9.4.4 A diákok tájékoztatása A pedagógus a diák tudásának értékelése céljából adott osztályzatokat az értékelés elkészültét követő következő tanítási órán, szóbeli feleletnél azonnal köteles ismertetni a tanulóval. Félévente minden tárgyból legalább havi osztályzatot adunk, az osztályzatok számának számbavétele naplóellenőrzéskor történik. Témazáró dolgozatok megírásának időpontjáról az osztályt legalább egy héttel a kijelölt időpont előtt tájékoztatni kell. Egy napon maximálisan két (lehetőség szerint csak egy) témazáró dolgozatot lehet íratni. A tanuló egy írásbeli vagy szóbeli feleletére (magyar nyelv és irodalom írásbeli kivételével) csak egyetlen osztályzat adható. Tört osztályzatot nem adunk. Az írásbeli számonkérések, dolgozatok javítását két héten belül el kell végezni, a dolgozatokat ki kell osztani. A tanulót értesíteni kell a személyével kapcsolatos büntető és jutalmazó intézkedésekről. Minden diákot megillet a jog, hogy a személyét érintő kérdésekről, döntésekről tájékoztatást kapjon osztályfőnökétől, szaktanárától vagy a döntés hozójától. 10. A külső kapcsolatok rendszere és formája Az intézmény feladatai ellátása és a gyermekek érdekében rendszeres kapcsolatban van más intézményekkel, cégekkel. Az egészségügyi, gyermekvédelmi, szociális gondozás, a továbbtanulás, pályaválasztás stb. indokolják rendszeres munkakapcsolatot más szervezetekkel. A vezetők és a szakterületek képviselői munkakapcsolatot tartanak a társintézmények azonos beosztású alkalmazottaival az alábbi módon: - közös értekezletek tartása, ünnepélyek rendezése - szakmai előadásokon és megbeszéléseken való részvétel - módszertani bemutatások és gyakorlatok tartása - intézményi rendezvények látogatása - hivatalos ügyintézés levélben, ben vagy telefonon. A közoktatási intézmény rendszeres munkakapcsolatot tart fenntartójával A fenntartó - működteti az iskolát, - kinevezi az intézményvezetőt - felügyeleti jogokkal rendelkezik, fellebbezési hatóság az intézményvezető és a nevelőtestület döntései felett. Az intézmény vezetője megküldi a fenntartónak a szokásos jelentéseket, statisztikákat, és minden rendkívüli eseményről köteles értesíteni. A fenntartó és az iskola viszonya - a fenntartó meghatározza a köznevelési intézménnyel szembeni elvárásokat - biztosítja a pedagógusok szakmai fejlődését - megteremti a pedagógusok anyagi biztonságát Az iskolának és az óvodának, mint iskola-előkészítő nevelési-oktatási intézménynek a kapcsolata - a gyerekek iskolai életre való felkészítése - iskolaérettségi vizsgálatok korrekt elvégzése - óralátogatások az első osztályban az óvodás gyerekek iskolába történő minél zökkenő mentesebb beilleszkedése érdekében 21

22 - nyílt foglalkozások megszervezése az óvodában az általános iskolai tanítók részére a gyerekek előzetes megismerése céljából - az óvoda aktív részvétele az iskolában megrendezésre kerülő ünnepi megemlékezéseken illetve a művészeti előadásokon - az iskola meglévő eszköztárának igény szerinti közös használata. Az előzőekben említett szervezeteken kívül az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fenn a tanulók iskola-egészségügyi ellátását biztosító szervezettel. Az iskola-egészségügyi ellátást a fenntartó biztosítja. Az iskola-egészségügyi szolgálat szakmai ellenőrzését az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat végzi. A kapcsolattartást az iskola igazgatója biztosítja az alábbi személyekkel: az iskolaorvos, az iskolai védőnő Az igazgató és az iskolaorvos kapcsolatának rendszere Az iskolaorvos feladatait a Köznevelési törvény, és az annak végrehajtását tartalmazó 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet, az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX.3.) NM- rendelet szerint végzi. Az iskolaorvos elvégzi a hatályos törvények és jogszabályok alapján az iskola tanulóinak rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását. Munkáját szakmailag az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Sátoraljaújhely városi tiszti főorvosa irányítja és ellenőrzi. Az iskolaorvost feladatainak ellátásában segíti az intézmény igazgatója, a közvetlen segítő munkát az igazgatóhelyettes végzi. Az iskolaorvos munkájának ütemezését minden év szeptember 15-ig egyezteti az iskola igazgatójával. A diákok szűrővizsgálatának tervezetét október 15-ig kifüggeszti a tanári szobában Az iskolai védőnő kapcsolata az iskolával A védőnő munkájának végzése során együttműködik az iskolaorvossal. Elősegíti az iskolaorvos munkáját, a szükséges szűrővizsgálatok ütemezését. Figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotának alakulását, az előírt vizsgálatokon való megjelenésüket, leleteik meglétét. Elvégzi a szűrővizsgálatokat megelőző ellenőrző méréseket. A védőnő szoros munkakapcsolatot tart fenn az intézmény igazgatóhelyettesével. Végzi a diákság körében a szükséges felvilágosító, egészségnevelő munkát, osztályfőnöki órákat, előadásokat tart az osztályfőnökkel együttműködve. Figyelemmel kíséri az egészségügyi témájú filmeket, könyveket, folyóiratokat, azokat mindennapi munkájában felhasználja. Kapcsolatot tart a segítő intézményekkel (Pedagógiai Szakszolgálat, Drogambulancia, Családsegítő Szolgálat, Gyermekjóléti Szolgálat, stb.) Gyermekvédelem kapcsolatrendszere Az intézmény figyelemmel kíséri a tanulók veszélyeztetettségének megelőzésével és megszüntetésével kapcsolatos feladatokat. Az ifjúságvédelem az intézmény összes dolgozójának alapvető feladata. Ennek végzése során az intézmény vezetője a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 69. (2)/f bekezdésében meghatározott feladatok ellátására gyermek- és ifjúságvédelmi felelőst bíz meg a feladatok koordinálásával. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős kapcsolatot tart fenn a fenntartó által működtetett Gyermekjóléti Szolgálat szakembereivel, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó más személyekkel, intézményekkel és 22

23 hatóságokkal. A tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az iskola igazgatója indítson eljárást rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása érdekében Pedagógiai szakszolgáltatókkal és szakmai szolgáltatókkal való kapcsolattartás A Pedagógiai szakszolgáltatók segítségét kéri az osztályfőnöki, illetve a szakmai munkaközösség, amikor a szülő és az iskola a gyermek tanulási problémáinak megoldásához szakértő segítségét kívánja igénybe venni Az intézmény és az egyházak kapcsolata Az iskola vallási és világnézeti kérdésekben semleges intézmény Feladatok: - etika/ hit- és erkölcstan kötelező óra megszervezése - a tanulók szervezett fakultatív hit- és vallásoktatásban való részvétele - az iskola meglévő eszköztárának a hitoktatásban történő bevonása - az egyház és az iskola egyeztetett nevelési célkitűzései, különös tekintettel a család, mint intézmény szerepének hangsúlyozása. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. Az intézményünk együttműködik a területileg illetékes történelmi egyházakkal. Megfelelő létszám esetén a foglalkozásokhoz tantermet biztosítunk az iskola tanítási rendjéhez igazodva. A fiatalok hités vallásoktatását az egyház által kijelölt hitoktató végzi. 11. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok Az iskola hagyományainak ápolása, fejlesztése, tartalmainak elmélyítése fontos eszköze nevelési céljaink elérésének. A valahová tartozás tudatát, a közösségi eszmék és értékek megbecsülését a hagyományok közvetítik. A hagyomány közösségteremtő és megőrző erő, amely bizonyos állandóságot és folytonosságot teremt az iskola mindennapi életében. Az iskola eddigi hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az iskola jó hírnevének megőrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos teendőket, időpontokat, valamint a felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg. Alapelv, hogy az intézményi rendezvényekre való színvonalas felkészítés és felkészülés - a képességeket és a rátermettséget figyelembe véve - egyenletes terhelést adjon a pedagógusoknak és a tanulóknak egyaránt. A nemzeti ünnepélyek és megemlékezések rendezése és megtartása a tanulók nemzeti identitástudatát fejleszti, hazaszeretetüket mélyíti. Az intézmény egyéb helyi hagyományai közé tartozó rendezvények a közösségi élet formálását, a közös cselekvés örömét szolgálják, a fiatalokat az egymás iránti tiszteletre nevelik. A hagyományápolás külsőségekben megnyilvánuló formái Az intézmény ünnepélyein a pedagógusoknak és a diákoknak egyaránt ünneplő ruhában ajánlott megjelenniük, kifejezve ezzel is a tiszteletadást történelmi múltunk kiemelkedő eseményei vagy követésre méltó személyei iránt. Az ajánlott ünnepi egyenruha: - lányok részére: sötét szoknya vagy nadrág, fehér blúz; - fiúk részére: sötét nadrág, fehér ing. 23

24 11.1. Ünnepélyek Intézményi szintű ünnepély október 6-a, Aradi vértanuk napja, nemzeti emléknap október 23-a, a köztársaság kikiáltásának évfordulója február 25. Emlékezés a kommunista diktatúra áldozataira március 15-e, nemzeti ünnep, az es forradalom és szabadságharc évfordulója április 16 Emlékezés a holocaust áldozataira június 4. Nemzeti Összetartozás Napja 11.2.Az intézmény hagyományos rendezvényei tanévnyitó ünnepély tanévzáró és ballagási ünnepély mikulás karácsonyi ünnepség kirándulás a természetbe farsangi bál anyák napja gyermeknap. 12. Tanulók ügyeinek kezelésével kapcsolatos szabályok A tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok A tanulók számára minden tanév első napján az osztályfőnök tűz-, baleset-, munkavédelmi tájékoztatót tart, amelynek során koruknak és fejlettségüknek megfelelő szinten felhívja a figyelmüket a veszélyforrások kiküszöbölésére. A tájékoztató során szólni kell az iskola közvetlen környékének közlekedési rendjéről, annak veszélyeiről is. A tájékoztató megtörténtét és tartalmát dokumentálni kell, a tájékoztatás megtörténtét a diákok aláírásukkal igazolják. Balesetvédelmi, munkavédelmi oktatást kell tartani minden tanév elején azon tantárgyak tanárainak, amelyek tanulása során technikai jellegű balesetveszély lehetősége áll fönn. Ilyen tantárgyak: fizika, kémia, biológia, számítástechnika, testnevelés. Az oktatás megtörténtét az osztálynaplóban dokumentálni kell. Az egyes szaktantermekben érvényes balesetvédelmi előírásokat belső utasítások és szabályzatok tartalmazzák, amelyeket a tanulókkal a szaktanár a tanév elején köteles megismertetni. Az ismertetésen jelen nem lévő tanulók számára pótlólag kell ismertetni az előírásokat. Az iskola számítógépeit a tanulók csak tanári felügyelet mellett használhatják. A tantermekben levő számítógépeket és digitális táblákat szintén csak tanári felügyelet mellett használhatják. Külön balesetvédelmi, munkavédelmi tájékoztatót kell tartani a diákok számára minden olyan esetben, amikor a megszokottól eltérő körülmények között végeznek valamely tevékenységet. A tájékoztatást a foglalkozást vezető pedagógus köteles elvégezni és adminisztrálni. A tanulóbalesetek bejelentése tanulóink és a pedagógusok számára kötelező. Az a pedagógus, aki nem jelenti az óráján történt balesetet, mulasztást követ el. A balesetek jegyzőkönyvezését, nyilvántartását és a kormányhivatalnak történő megküldését az igazgató által megbízott munkavédelmi felelős végzi. A pedagógusok és egyéb munkavállalók számára minden tanév elején tűz-, baleset-, munkavédelmi tájékoztatót tart az intézmény munkavédelmi felelőse. A munkavédelmi felelős megbízása az intézmény vezetőjének feladata. 24

25 A tájékoztató tényét és tartalmát dokumentálni kell. Az oktatáson való részvételt az munkavállalók aláírásukkal igazolják A tanuló által elkészített dologért járó díjazás A köznevelési törvény előírja, hogy a nevelési-oktatási intézmény, valamint a tanuló közötti eltérő megállapodás hiányában a tanuló jogutódjaként a nevelési-oktatási intézmény szerzi meg a tulajdonjogát minden olyan, a birtokába került dolognak, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, feltéve, hogy az annak elkészítéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételeket a nevelési-oktatási intézmény biztosította. Amennyiben a nevelési-oktatási intézmény a tulajdonába került dolog értékesítésével, hasznosításával bevételre tesz szert, a tanulót díjazás illeti meg. A megfelelő díjazásban a tanuló és a nevelési-oktatási intézmény állapodik meg. A megállapodás alapja minden esetben a tanuló szellemi és fizikai teljesítményének mértéke, valamint a dolog létrehozására fordított becsült munkaidő. A dolog, szellemi termék értékesítését, hasznosítását követően az intézmény vezetője tájékoztatni köteles a tanulót az értékesítés tényéről és a bevétel mértékéről, majd írásban köteles ajánlatot tenni a tanuló és az intézmény közötti megállapodásra vonatkozóan. A megállapodásnak tartalmaznia kell a díjazás mértékére vonatkozó kitételt is. Egyetértés esetén a megállapodást mindkét fél (a kiskorú tanuló esetében a szülő és a tanuló) aláírja. Amennyiben a megállapodást illetően nem születik egyetértés, akkor további egyeztetéseket kell folytatni. További megállapodás hiányában a dolog, szellemi termék tulajdonjoga visszaszáll az alkotóra A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4. (1)/q szakaszában foglaltak alapján a tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályait az alábbiakban határozzuk meg. A fegyelmi eljárás megindítása a tanuló terhére rótt kötelességszegést követő 30 napon belül történik meg, kivételt képez az az eset, amikor a kötelességszegés ténye nem derül ki azonnal. Ebben az esetben a kötelességszegésről szóló információ megszerzését követő 30. nap a fegyelmi eljárás megindításának határnapja. A fegyelmi eljárás megindításakor az érintett tanulót és szülőt személyes megbeszélés révén kell tájékoztatni az elkövetett kötelességszegés tényéről, valamint a fegyelmi eljárás megindításáról és a fegyelmi eljárás lehetséges kimeneteléről. A legalább háromtagú fegyelmi bizottságot a nevelőtestület bízza meg, a nevelőtestület ezzel kapcsolatos döntését jegyzőkönyvezni kell. A nevelőtestület nem jogosult a bizottság elnökének megválasztására, de arra vonatkozóan javaslatot tehet. A fegyelmi tárgyaláson felvett jegyzőkönyvet a fegyelmi határozat tárgyalását napirendre tűző nevelőtestületi értekezletet megelőzően legalább két nappal szóban ismertetni kell a fegyelmi jogkört gyakorló nevelőtestülettel. A jegyzőkönyv ismertetését követő kérdésekre, javaslatokra és észrevételekre a fegyelmi bizottság tagjai válaszolnak, az észrevételeket és javaslatokat mérlegelésük után a szükséges mértékben a határozati javaslatba beépítik. A fegyelmi tárgyaláson a vélt kötelességszegést elkövető tanuló, szülője (szülei), a fegyelmi bizottság tagjai, a jegyzőkönyv vezetője, továbbá a bizonyítási céllal meghívott egyéb személyek lehetnek jelen. A bizonyítás érdekében meghívott személyek csak a bizonyítás érdekében szükséges időtartamig tartózkodhatnak a tárgyalás céljára szolgáló teremben. A fegyelmi tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról írásos jegyzőkönyv készül, amelyet a tárgyalást követő három munkanapon belül el kell készíteni és el kell juttatni az 25

26 intézmény igazgatójának, a fegyelmi bizottság tagjainak és a fegyelmi eljárásban érintett tanulónak és szülőjének. A fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyvét a fegyelmi eljárás dokumentumaihoz kell csatolni, az iratot az iskola irattárában kell elhelyezni. A fegyelmi tárgyalást követően az elsőfokú határozat meghozatalát célzó nevelőtestületi értekezlet időpontját minél korábbi időpontra kell kitűzni, de A fegyelmi eljárással kapcsolatos iratok elválaszthatatlanságának biztosítására az iratokat egyetlen irattári számmal kell iktatni, amely után (törtvonal beiktatásával) meg kell jelölni az irat ezen belüli sorszámát A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai A fegyelmi eljárást a köznevelési törvény ban szereplő felhatalmazás alapján egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás célja a kötelességét megszegő tanuló és a sértett tanuló közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás részletes szabályait az alábbiak szerint határozzuk meg: az intézmény vezetője a fegyelmi eljárás megindítását megelőzően személyes találkozó révén ad információt a fegyelmi eljárás várható menetéről, valamint a fegyelmi eljárást megindító határozatban tájékoztatni kell a tanulót és a szülőt a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről, a tájékoztatásban meg kell jelölni az egyeztető eljárásban történő megállapodás határidejét az egyeztető eljárás kezdeményezése az intézményvezető kötelezettsége a harmadik kötelezettségszegéskor indított fegyelmi eljárásban az iskola a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárást nem alkalmazza, ebben az esetben erről a tanulót és a szülőt nem kell értesíteni az egyeztető eljárás időpontját az érdekeltekkel egyeztetve az intézmény igazgatója tűzi ki, az egyeztető eljárás időpontjáról és helyszínéről, az egyeztető eljárás vezetésével megbízott pedagógus személyéről elektronikus úton és írásban értesíti az érintett feleket az egyeztető eljárás lefolytatására az intézmény vezetője olyan helyiséget jelöl ki, ahol biztosíthatók a zavartalan tárgyalás feltételei az intézmény vezetője az egyeztető eljárás lebonyolítására írásos megbízásban az intézmény bármely pedagógusát felkérheti, az egyeztető eljárás vezetőjének kijelöléséhez a sértett és a sérelmet elszenvedett tanuló vagy szülőjének egyetértése szükséges a feladat ellátását a megbízandó személy csak személyes érintettségre hivatkozva utasíthatja vissza az egyeztető személy az egyeztető eljárás előtt legalább egy-egy alkalommal köteles a sértett és a sérelmet elszenvedő féllel külön-külön egyeztetést folytatni, amelynek célja az álláspontok tisztázása és a felek álláspontjának közelítése ha az egyeztető eljárás alkalmazásával a sértett és a sérelmet elszenvedő fél azzal egyetért, az intézmény vezetője a fegyelmi eljárást a szükséges időre, de legföljebb három hónapra felfüggeszti az egyeztetést vezetőnek és az intézmény vezetőjének arra kell törekednie, hogy az egyeztető eljárás 30 napon belül írásos megállapodással lezáruljon az egyeztető eljárás lezárásakor a sérelem orvoslásáról írásos megállapodás készül, amelyet az érdekelt felek és az egyeztetést vezető pedagógus írnak alá 26

27 az egyeztető eljárás időszakában annak folyamatáról a sértett és a sérelmet okozó tanuló osztályközösségében kizárólag tájékoztatási céllal és az ennek megfelelő mélységben lehet információt adni, hogy elkerülhető legyen a két fél közötti nézetkülönbség fokozódása az egyeztető eljárás során jegyzőkönyv vezetésétől el lehet tekinteni, ha a jegyzőkönyvezéshez egyik fél sem ragaszkodik. a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni. 13. A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje Szabályzatunkat az alábbi jogszabályok alapján készítettük: a Nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény a nemzeti köznevelés tankönyvellátásról szóló évi CCXXXII. törvény (tankönyvtörvény) 17/2014. EMMI rendelet a tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás, tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendjéről (tankönyvrendelet) 1265/2017. (V. 29.) Korm. határozat 13.1 A tankönyvellátás célja és feladata Az iskolai tankönyvrendelést - a fenntartó egyetértésével - az iskola igazgatója készíti el, a szakmai munkaközösség véleményének beszerzését követően, az Nkt. 63. (1) bekezdés c) pontjának figyelembevételével. A tankönyvrendelés alapján kell meghatározni, hogy a tankönyv vásárlására rendelkezésre álló összeget mely tankönyvek vásárlására fordítják. Az iskola a tankönyvjegyzékről a NAT szerinti kerettantervi tantárgyhoz, a tanított modulhoz, témakörhöz, tankönyvvé nyilvánított könyvek közül választ. Az iskolai tankönyvrendelést az iskola - jogszabályban meghatározottak szerint, elektronikus formában - megküldi a könyvtárellátónak. A könyvtárellátó számára az iskola a tankönyvrendeléssel kapcsolatos, alábbi személyes adatokat adja át. a) a tanuló neve, b) a tanuló diákigazolványának száma c) a tanuló törvényes képviselőjének neve, d) a tanuló lakcíme, e) a tanuló iskolájának neve, OM azonosítója, f) a tanuló évfolyamának, osztályának megjelölése, g) az iskola minden tanulója esetén az iskolai tankönyvellátás keretében megvásárolt tankönyvek címe, illetve a tankönyvvásárláshoz kapott támogatás összege. Az iskola átadja a könyvtárellátónak a tankönyvek tanulóra, évfolyamra, tantárgyra lebontott címlistáját. A személyes adatok kizárólag a tankönyvjegyzékben meghatározott áron történő tankönyvvásárláshoz való jogosultság megállapítására és a tankönyv értékesítése érdekében használhatók fel. 27

28 13.2 Az iskola tankönyvrendelés és ellátás, a pedagógus-kézikönyvrendelés és ellátás rendje A 1265/2017. (V. 29.) Korm. határozat a 2017/2018. tanévben a tankönyvellátást egy ütemben vezette be, ezért ezen intézkedés eredményeként ettől a tanévtől ingyenes tankönyvellátásra jogosult 1-8. évfolyam valamennyi tanulója. Az államilag ingyenes tankönyvek tartós tankönyvként kezelendők, azokat az iskolai könyvtári állomány nyilvántartásában kell venni. A tanulóknak a térítésmentes tankönyvellátás biztosítására könyvtári állományból való kölcsönzés útján van lehetőségük, azokat az utolsó tanítási napon kötelesek visszaszolgáltatni az iskola könyvtárának. Ez alól valamennyi évfolyamon kivételt képeznek a munkafüzetek és munkatankönyvek, valamint az 1. és 2. évfolyam összes tankönyve, mivel ezen évfolyamokon megszűnt a tartós tankönyv használata. A köznevelésért felelős államtitkárság tájékoztatója alapján történik a tankönyvrendelés évi menetrendje. A tankönyvrendelést a tankönyvrendelés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján kell megtenni, legalább a kiválasztott tankönyvek címének, darabszámának, a kísérleti tankönyv megnevezésének, az érintett tanulóknak - ha ismertek - és a tanulókat esetlegesen megillető támogatásoknak - amennyiben ismertek - a feltüntetésével. Az iskolának a megrendelés során azokat a tanulókat is fel kell tüntetnie, akik számára nem rendel tankönyvet, az okok megjelölésével. A módosítás az iskola által rendelt tankönyvek számát tekintve tankönyvenként legfeljebb 15%-ban térhet el az eredeti rendeléstől. Módosításra és pótrendelésre akkor kerülhet sor, ha a módosítás oka a) az osztálylétszám változása, b) az, hogy az adott tanévi tankönyvjegyzék az (1) bekezdés a) pontjában fogalt határidőt követően újabb tankönyvvel, pedagógus-kézikönyvvel egészült ki, és az iskola a fenntartója engedélyével ezek közül választott. A tankönyvrendelés leadására jogosult intézmény a pótrendelés leadásán túli időszakban a tankönyvellátási szerződésben meghatározott feltételekkel is jogosult tankönyvrendelést leadni, amelyet a Könyvtárellátó teljesít. Az iskola az iskolában alkalmazott és az adott tantárgyhoz kifejlesztett, továbbá a tankönyvjegyzéken lévő pedagógus-kézikönyvek beszerzésére vonatkozó igényeit minden év június 30-áig pedagógus-kézikönyvenként összesítve meghatározza, és a pedagóguskézikönyv-ellátással kapcsolatos rendelését - amely bármely iskola esetén legfeljebb kettő, adott köznevelési tankönyvhöz fejlesztett pedagógus-kézikönyv lehet - a tankönyvrendelés módosításának határidejéig megküldi a Könyvtárellátó részére. A kiadó az adott tankönyvéhez fejlesztett pedagógus-kézikönyveket térítésmentesen átadja a Könyvtárellátó részére, amely azokat az iskolák részére továbbítja. Az iskolai tankönyvrendelésnél az iskolába belépő új osztályok tanulóinak várható, becsült létszámát is figyelembe kell venni. Az iskolai tankönyvrendelést oly módon kell elkészíteni, 28

29 hogy a tankönyvtámogatás, a tankönyvkölcsönzés, a tankönyv tanórán kívüli elhelyezése az iskola minden tanulója részére biztosítsa a tankönyvhöz való hozzájutás lehetőségét. Az iskola igazgatója a Nemzeti alaptanterv felmenő rendszerű bevezetésével érintett iskolai évfolyamokon bármely tantárgyhoz, műveltségi területhez csak olyan tankönyvet rendelhet az iskolai tankönyvrendelés keretei között, amelyiknek a tankönyvvé nyilvánítása a kerettantervi rendelet kihirdetését követően történt, feltéve, hogy az adott tantárgyhoz, műveltségi területhez a kerettantervi rendelet alapján került kiadásra vagy jóváhagyásra kerettanterv, továbbá szerepel ilyen tankönyv a hivatalos tankönyvjegyzéken. A tankönyvrendelés, pedagóguskézikönyv-rendelés elkészítésével egyidejűleg az iskolai tankönyvellátás helyi rendjében az iskola igazgatójának meg kell neveznie a tankönyvfelelőst, annak feladatait, az iskolai tankönyvellátás során elvégzésre kerülő munka ellenértéke elismerésének elveit. Az iskola a tankönyveket, pedagógus-kézikönyveket a Könyvtárellátótól a tanulók, a pedagógusok részére megbízásából átveszi, majd a tankönyvellátás helyi rendjének elkészítésében foglaltaknak megfelelően a tankönyvfelelős részt vesz a tankönyvellátással, pedagóguskézikönyv-ellátással kapcsolatos iskolai helyi feladatok ellátásában. A központ által fenntartott iskola esetében a központon keresztül az iskolának. Az iskola igazgatója gondoskodik arról, hogy az Nkt. 46. (5) bekezdése alapján az állam által térítésmentesen biztosított tankönyveket - a munkafüzetek kivételével -, továbbá a pedagógus-kézikönyveket az iskola könyvtári állomány-nyilvántartásába vegyék, a továbbiakban az iskolai könyvtári állományban elkülönítetten kezeljék, és a tanuló, illetve a pedagógus részére a tanév feladataihoz az iskola házirendjében meghatározottak szerint bocsássák rendelkezésre. 14. Az elektronikus úton előállított, papíralapú nyomtatványok kezelési rendje Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az igazgató aláírásával hitelesített formában kell tárolni. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az iskola informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek férhetnek hozzá. A tanév végén az elektronikusan előállított anyakönyvből papír alapú törzskönyvet kell kiállítani, amelynek adattartalmát és formáját jogszabály határozza meg. Az így előállított dokumentumot az arra illetékes aláírásával és az iskola bélyegzőjével hitelesíti. 15. Az iskolai könyvtár működési szabályzata 15.1 A könyvtár működésének célja, a működés feltételei Az iskola könyvtára az iskola működéséhez, pedagógiai programjának megvalósításához, a neveléshez, tanításhoz, tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtését, feltárását, megőrzését, a könyvtári rendszer szolgáltatásainak elérését, továbbá a 29

30 könyvtárhasználati ismeretek oktatását biztosító, az intézmény pedagógiai tevékenységét koordináló szervezeti egység. Könyvtárunk SZMSZ-e szabályozza a könyvtár működésének és igénybevételének szabályait. Az iskolai könyvtár állományába csak a könyvtár gyűjtőkörébe tartozó dokumentum vehető fel. A tankönyveket külön gyűjteményként kezeljük, a külön gyűjtemény nyilvántartásának és használatának sajátos szabályait a tankönyvtári szabályzat tartalmazza. Könyvtárunk rendelkezik a jogszabályban előírt alapkövetelményekkel: a) a használók által könnyen megközelíthető könyvtárhelyiség, amely alkalmas az állomány szabadpolcos elhelyezésére és legalább egy iskolai osztály egyidejű foglalkoztatására, b) legalább háromezer könyvtári dokumentum megléte, c) tanítási napokon a tanulók, pedagógusok részére megfelelő időpontban a nyitva tartás biztosítása, d) rendelkezik a különböző információhordozók használatához, az újabb dokumentumok előállításához, a könyvtár működtetéséhez szükséges nyilvántartások vezetéséhez, katalógus építéséhez szükséges eszközökkel Könyvtárunk kapcsolatot tart más iskolai könyvtárakkal, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézmények könyvtáraival, a nyilvános könyvtárakkal. Az intézmény számára vásárolt dokumentumokat könyvtári nyilvántartásba kell venni. A könyvtáron kívül elhelyezett dokumentumokról lelőhely-nyilvántartást kell vezetni Iskolai könyvtárunk alapfeladatai és kiegészítő feladatai Iskolánk könyvtárának alapfeladatai a jogszabályoknak megfelelően a következők: a) gyűjteményünk folyamatos fejlesztése, feltárása, őrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása, b) tájékoztatás nyújtása a dokumentumokról és szolgáltatásokról, c) az iskola pedagógiai szerinti tanórai foglalkozások tartása, d) könyvtári dokumentumok helyben használatának biztosítása, e) könyvtári dokumentumok kölcsönzése, f) tartós tankönyvek, segédkönyvek kölcsönzése tanulóink számára g) a könyvtári állomány pedagógiai programnak megfelelő, a tanulók és a pedagógusok igényeinek figyelembevételével történő fejlesztése. Az iskolai könyvtár kiegészítő feladatai továbbá: a) a köznevelési törvényben meghatározott egyéb foglalkozások tartása, b) a nevelő-oktató munkához szükséges dokumentumok többszörözése, c) számítógépes informatikai szolgáltatások biztosítása, d) tájékoztatás nyújtása az iskolai könyvtár dokumentumairól, szolgáltatásairól, e) más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének biztosítása Az iskolai tankönyvellátás megszervezésével kapcsolatos feladatok Könyvtárunk közreműködik az iskolai tankönyvellátás megszervezésében, lebonyolításában. Ennek végrehajtására az iskolai könyvtáros-tanító részben munkaköri feladatként, részben megbízásos formában a következő feladatokat látja el: előkészíti az ingyenes tankönyvellátással kapcsolatos iskolai feladatok végrehajtását előkészítő felmérést végez, és lebonyolítja azt közreműködik a tankönyv-rendelés előkészítésében, megbízást kap a tankönyvek értékesítésének megszervezésére és lebonyolítására, folyamatosan figyelemmel követi az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulók számának változását, 30

31 követi az ingyenes tankönyvben részesülő diákoknak kiadott kötetek számának alakulását, követi a kiadott könyvek elhasználódásának mértékét, az éves tankönyvrendeléskor beszerzi azokat az elhasználódott kötetek pótlását célzó vagy újonnan kiadott tankönyveket, a tanév közben lehetőséget biztosít a tanulók számára a tanév közben jelentkező, tankönyv-elhasználódásból, tankönyv elhagyásából keletkező hiány pótlására. Az iskolai könyvtár állományába veszi az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulók számára beszerzett tankönyveket, azokat leltári nyilvántartásba veszi, majd kikölcsönzi a tanulóknak. Az SZMSZ-nek a könyvtárhasználat kérdéseit meghatározó rendelkezéseit nyilvánosságra kell hozni az iskola honlapján A könyvtár működésével kapcsolatos szabályok Az intézmény számára vásárolt dokumentumok nyilvántartása az intézmény számára vásárolt összes dokumentumot könyvtári nyilvántartásba kell venni az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulók számára beszerzett tankönyveket szintén nyilvántartásba kell venni A könyvtár szolgáltatásai a következők szépirodalmi könyvek, szakkönyvek, idegen nyelvkönyvek és szótárak kölcsönzése (az utóbbiak korlátozott számban), tankönyvek, tartós tankönyvek, különböző, a tanulmányi munkát elősegítő segédeszközök kölcsönzése, információgyűjtés az internetről a könyvtáros segítségével, lexikonok és különböző alacsony példányszámú könyvek, dokumentumok könyvtári használata, tájékoztató a diákok számára a könyvtár használatáról. könyvtári órák, egyéb foglalkozások tartása tájékoztatás nyújtása a nyilvános könyvtárak által nyújtott szolgáltatásokról a könyvtár használóinak köre, a beiratkozás módja Az iskolai könyvtár szolgáltatásait az intézmény valamennyi diákja és munkavállalója igénybe veheti. A könyvtáros engedélyével a könyvtár szolgáltatásait külső személyek is igénybe vehetik. A könyvtár használatának részletes szabályait, a beiratkozás módját szabályzatunk 2. sz. melléklete tartalmazza. A szolgáltatások igénybevételének feltételei A könyvek, a különféle dokumentumok és ismerethordozók kölcsönzése és olvasótermi használata, a számítógép- és internethasználat térítésmentes. A könyvtárhasználat szabályai A könyvek kölcsönzésének időtartama szorgalmi időben egy hónap. Tanév végén a diákoknak minden könyvet vissza kell vinniük a könyvtárba. A nyári szünidőre történő kölcsönzési szándékot előre jelezni kell, ez esetben az engedélyezett kölcsönzési időtartama a szünidő egészére kiterjed. A kikölcsönzött könyveket a következő tanév első tanítási hetében kell visszahozni. Az ingyenes tankönyvtámogatásban részesülő diákok által átvett tankönyvek arra az időtartamra kölcsönözhetők ki, ameddig a tanuló az adott tárgyat tanulja. Egyéb ismerethordozók kölcsönzésének időtartama a mindenkori lehetőségek függvényében változik. 31

32 A nyitva tartás és a kölcsönzés ideje Az iskolai könyvtár keddi és csütörtöki napokon tart nyitva. A nyitva tartás ideje igazodik a diákok igényeihez. A kölcsönzési időről a tanulók a könyvtár ajtajára kifüggesztett, az iskolai könyvtár működésével kapcsolatos információkból tájékozódhatnak. A könyvtárban elhelyezett számítógép használata A könyvtárban elhelyezett számítógépet tanítványaink a könyvtár nyitvatartási ideje alatt szabadon használhatják. Tanári felügyelet nélkül a számítógép használata tilos. A tanulók felelősséggel tartoznak a számítógép hibáinak, esetleges hiányosságainak azonnali bejelentéséért. Ha a tanuló nem jelentette be, hogy a számítógépet hibás, működésképtelen, hiányos állapotban találta, akkor a hiba, hiányosság bekövetkeztét az ő munkálkodása következményének kell tekinteni. A könyvtárban elhelyezett tanulói gépek forgalmazását ellenőrizzük A könyvtár gyűjtőköri szabályzata 1. Az iskolai könyvtár feladata: Az iskolai könyvtár gyűjteményének széleskörűen tartalmaznia kell azokat az információkat és információhordozókat, melyekre az oktató nevelő tevékenységhez szükség van. Az iskolai könyvtárnak rendelkeznie kell a különböző információhordozók használatához, az újabb dokumentumok előállításához, a dokumentumok kiadásához, a könyvtárhasználat nyilvántartásához szükséges eszközökkel. 16/1998. (IV.8) MKM rendelet. Az iskolai könyvtár olyan általános gyűjtőkörű szakkönyvtár, amelynek legalapvetőbb sajátos feladata az iskolai oktató nevelő munka megalapozása. E feladat ellátása érdekében az iskolai könyvtár szisztematikusan gyűjti, feltárja, megőrzi és rendelkezésre bocsátja dokumentumait. 2. Az iskolai könyvtár gyűjtőköre, az állománybővítés fő szempontjai: Gyűjtőkör: A dokumentumoknak különböző szempontból meghatározott köre. A szisztematikus, tervszerű és folyamatos gyűjtőmunka alapja, az iskolai könyvtár gyűjtőköri szabályzata. A gyűjtőmunka más oldalról szelektív is, mely szempontjait a gyűjtőköri szabályzatban leírt fő- és mellék gyűjtőkör határozza meg. Az állománybővítés fő szempontjai: Ahhoz, hogy intézményünk képes legyen akár már a közeljövő újabb kihívásainak, egyre szélesebb körű szükségleteinek, igényeinek is eleget tenni, szükség van a rendszeres, átgondolt, az igényekhez rugalmasan alkalmazkodó t Az állománybővítés főbb irányai a következő tényezők figyelembe vételével határozhatók meg: Egyre több szakkönyv beszerzését tesz szükségessé a reál tagozatos diákok körében folyamatosan felmerülő igények kielégítése (például: a biológia tantárgyból, de más tárgyakból is). A szaktanárok gondos választása ellenére is néha elengedhetetlenné válik, hogy a tanulók által nem használt tankönyvekből is szerezzünk be néhány könyvtári példányt, mert azok olyan információkat tartalmazhatnak, amelyek különösen hasznosak lehetnek az egyes tantárgyakkal elmélyültebben foglalkozó diákok számára Az informatika oktatás bevezetésének köszönhetően folyamatosan növekszik a számítástechnikával mélyebben ismerkedők számaránya is. Számukra igen nagy segítség, ha az iskolai könyvtár rendelkezik az ő tanulásukat elősegítő szakkönyvekkel, tankönyvekkel és CD-ROM-okkal. 3. Könyvtárunk gyűjtőkörét meghatározó tényezők 32

33 3.1. Könyvtárunk típusa: iskolánk alapfokú oktatási intézmény, ahol nappali rendszerben a nyolc évfolyamos oktatás folyik Földrajzi elhelyezkedése: az iskola a település központjában található, a Községi Könyvtár nincs távol tőle.. Könyvtárunk biztosítja tehát a közelben elérhető könyvtárközi kölcsönzés lehetőségét Az iskola pedagógiai programja: Könyvtárunk gyűjtőköre eszköze a pedagógiai program megvalósításának, az iskolai könyvtár kiemelten vesz részt az általános és sajátos pedagógiai program megvalósításában, illetve általános nevelési céljainkban. Állományával segíti a diákok és a pedagógusok felkészülését tanóráikra, a szükséges dokumentumok, pl. verseskötetek, kötelező olvasmányok, növényhatározók, atlaszok stb. használatát is. Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a könyvtáros segítségével a magyar nyelv és irodalom tantárgy tantervi követelményeiben szereplő könyvtári órák megtartásra kerüljenek, és a gyűjtőköri szabályzatban szereplő dokumentumok, valamint a katalógus és a könyvtár mint rendszer használatát a diákok elsajátíthassák. 4. A könyvtár gyűjtőköri szempontjai: Az iskolai könyvtár olyan általános gyűjtőkörű, korlátozottan nyilvános szakkönyvtár, amely megőrzi, feltárja, szisztematikusan gyűjti és használatra bocsátja azokat a dokumentumokat, amelyek megalapozzák az iskolában folyó oktató - nevelőmunkát. A tanulók részéről teljességre törekvő, a pedagógusok részéről értékelő válogatással gyűjt. 4.1 Tematikus (fő és mellék gyűjtőkör): Fő gyűjtőkör: A törzsanyag fő gyűjtési szempontja a viszonylagos teljességre való törekvés. A tanulás, tanítás során eszközként jelenik meg: lírai, prózai, drámai antológiák klasszikus és kortárs szerzők művei, gyűjteményes kötetei egyes klasszikus és kortárs szerzők teljes életművei nemzetek irodalma (klasszikus és modem irodalom) életrajzok, történelmi regények ifjúsági regények általános lexikonok enciklopédiák a tananyaghoz kapcsolódó - a tudományokat részben vagy teljesen bemutató alap- és középszintű segédkönyvek, történeti összefoglalók, ismeretközlő művek településünkre vonatkozó helyismereti és helytörténeti kiadványok a helyi tantervekhez kapcsolódó kötelező és ajánlott olvasmányok a nevelés, oktatás elméletévei foglalkozó legfontosabb kézikönyvek a különféle tantárgyak oktatását segítő módszertani kézikönyvek, segédletek felvételi követelményekről, a továbbtanulás lehetőségeiről készített kiadványok napilapok, szaklapok, magyar és idegen nyelvű folyóiratok, 4.2. Tipológia / dokumentumtípusok: a) Írásos nyomtatott dokumentumok könyv, segédkönyv, tankönyv, tartós tankönyv, b) Audiovizuális ismerethordozók képes dokumentumok (DVD, videokazetta) hangzó dokumentumok (magnókazetta, CD,) 33

34 c) Számítógépprogramok, számítógéppel olvasható ismerethordozók: CD-ROM, multimédiás CD-k 4.3 A gyűjtemény tartalmi összetétele, a gyűjtés témaköre, szintje, mélysége: a) A teljesség igényével gyűjti a magyar nyelven megjelenő kiadványok közül A Nemzeti alaptantervhez kapcsolódva a teljesség igényével: lírai, prózai és drámai antológiák, lexikonok klasszikus és kortárs szerzők művei, gyűjteményes kötetei klasszikus és kortárs szerzők teljes életművei A Nemzeti alaptantervhez közvetlenül nem kapcsolódóan a teljesség igénye nélkül: a tananyaghoz kapcsolódó - a tudományokat részben vagy teljesen bemutató - alap- és középszintű segédkönyvek, történeti összefoglalók, ismeretközlő művek a helyi tantervekhez kapcsolódó kötelező és ajánlott olvasmányok a nevelés, oktatás elméletévei foglalkozó legfontosabb kézikönyvek a különféle tantárgyak oktatását segítő módszertani kézikönyvek, segédletek a felvételi és továbbtanulás lehetőségeiről készített kiadványok az iskolai könyvtár tevékenységét érintő jogszabályok, állásfoglalások az oktatással kapcsolatos jogszabályok, rendeletek és azok gyűjteményei a tanügyigazgatással, gazdálkodással kapcsolatos szakirodalom és jogszabályok, illetve azok gyűjteményei b) Válogatva gyűjti magyar nyelven (az iskola céljait, feladatait, valamint a pénzügyi, tárgyi szempontokat figyelembe véve): nemzetek irodalma (klasszikus és modem irodalom) tematikus antológiák életrajzok, történelmi regények ifjúsági regények általános lexikonok a tananyaghoz kapcsolódó - a tudományokat részben vagy teljesen bemutató alap- és középszintű segédkönyvek, történeti összefoglalók, ismeretközlő mű az oktatással összefüggő statisztikai kiadványok, kimutatások pszichológiai művek, gyermek és ifjúkor lélektana szaklapok, nyelvi folyóiratok kiadványok az iskolai könyvtár állománygyarapításához audiovizuális dokumentumok: CD-k, DVD-k, CD-ROM-ok. c) Az iskola könyvtára folyamatosan szerzi be a teljes mélységi szintű dokumentumokat, anyagokat. A válogatott gyűjtési szintű anyagok beszerzése, állománygyarapítása pénzügyi, tárgyi és egyéb feltételektől függően esetenként történik a könyvtáros javaslata, valamint az intézmény vezetőjének írásbeli jóváhagyása alapján abban az esetben, ha a könyvtáros részére rendelkezésre álló keretösszeget a beszerzés meghaladja. Ha az eseti állománygyarapítást az adott időszak keretösszege fedezi, a beszerzésről a könyvtáros dönt, a munkaközösség-vezetők szakmai tanácsait figyelembe véve, kikérve felettese véleményét. 34

35 15.6. Könyvtárhasználati és szolgáltatási szabályzat 1. A könyvtár használóinak köre Az iskolai könyvtár korlátozottan nyilvános könyvtár. Az iskolai könyvtárat az iskola tanulói, pedagógusai, adminisztratív és technikai dolgozói és a tanulókon keresztül a szüleik használhatják. Szükség esetén az iskola tanulói számára előadást, foglalkozást tartó külső nevelő is igénybe veheti a foglalkozás megtartásához szükséges könyvtári szolgáltatást. A beiratkozás és a szolgáltatások igénybevétele díjtalan. Beiratkozás: a tanulói jogviszony, illetőleg a munkaviszony kezdetekor automatikus, megszűnésekor a könyvtári tagság is megszűnik. A könyvtár beiratkozásnál a következő adatokat kéri: név osztály A tanulóknak az iskolából történő eltávozási szándékáról az igazgató tájékoztatja a könyvtáros tanárt. A nyugdíjba vonuló vagy más okokból, az iskolából eltávozó kollégák az általuk kölcsönzött anyagokat az intézményből való eltávozásuk előtt leadják. Az adatokat a könyvtár az integrált számítógépes rendszerében rögzíti, azokat csak az olvasóval való kapcsolattartáshoz, a könyvtári nyilvántartásokhoz illetve tartozás esetén a végrehajtási eljáráshoz használja fel. Az adatok a könyvtári tagság megszüntetése után törlésre kerülnek. 2. A könyvtárhasználat módjai helyben használat, kölcsönzés, könyvtárközi kölcsönzés, 2.1 Helyben használat Az iskolai könyvtár dokumentumai közül csak helyben használhatók: a kézikönyvtári állományrész, az audiovizuális (AV) anyagok, elektronikus dokumentumok, muzeális dokumentumok, folyóiratok (legutolsó számok) A csak helyben használható dokumentumokat a szaktanárok egy-egy tanítási órára, indokolt esetben a könyvtár zárása és nyitása közötti időre kikölcsönözhetik. A könyvtáros-tanár szakmai segítséget ad: az információk közötti eligazodásban, az információk kezelésében, a szellemi munka technikájának alkalmazásában, a technikai eszközök használatában. 2.2 Kölcsönzés A könyvtárból bármely dokumentumot csak a könyvtáros tanár tudtával szabad kivinni. Dokumentumokat kölcsönözni csak a kölcsönzési nyilvántartásban való rögzítéssel szabad. A kölcsönzés nyilvántartása füzetben történik. A könyvtárból egy alkalommal legfeljebb három dokumentum kölcsönözhető egy hónap időtartamra. A kölcsönzési határidő egy alkalommal meghosszabbítható újabb három hétre. A több példányos kötelező és ajánlott olvasmányok kölcsönzési határideje és hosszabbítása szükség esetén négy hét lehet. 35

36 A kölcsönzési határidő lejárta után egy hét határidőt ad a könyvtár. A könyvtárral szemben fennálló türelmi időn felüli késedelem, tartozás ideje alatt a kölcsönzés nem vehető igénybe. Az iskolából távozó tanulók esetében a tanulói jogviszony megszűnésének időpontjáig a kölcsönzött tankönyveket, tartós tankönyveket, egyéb könyvtári dokumentumokat vissza kell szolgáltatni. A pedagógusok a tanév során egy-egy tananyagrészhez a szükséges mennyiségű dokumentumot az anyagrész feldolgozásához szükséges ideig használhatják. Az ingyenes tankönyvtámogatásban részesülő diákok által átvett tankönyvekkel kapcsolatos szabályokat az intézményi SZMSZ tartalmazza. Az elveszett vagy rongálástól könyvtári használatra alkalmatlanná vált dokumentumot az olvasó köteles egy kifogástalan példánnyal vagy a könyvtár számára szükséges más művel pótolni. A könyvtár nyitva tartási ideje: Kedd- csütörtök óra 2.3 Csoportos használat Az osztályok, a tanulócsoportok, a szakkörök részére a könyvtáros az osztályfőnökök, a szaktanárok, a szakkörvezetők könyvtárhasználatra épülő szakórákat, foglalkozásokat tarthatnak. A szakórák, foglalkozások megtartására az összeállított, a könyvtári nyitva tartásnak megfeleltetett ütemterv szerint kerül sor. A könyvtáros-tanár szakmai segítséget ad a foglalkozások megtartásához. 3. A könyvtár egyéb szolgáltatásai információszolgáltatás, szakirodalmi témafigyelés, irodalomkutatás, ajánló bibliográfiák készítése internet-használat Katalógusszerkesztési szabályzat 1. A könyvtári állomány feltárása Az iskolai könyvtár állománya alapkatalógusokkal feltárva áll az olvasók rendelkezésére. A könyvtári állomány feltárása jelenti a dokumentumok formai (dokumentum leírás) és tartalmi feltárását, s ezt egészíti ki a raktári jelzet megállapítása. Az adatokat rögzítő katalóguselem tartalmazza: raktári jelzet bibliográfiai és besorolási adatokat tárgyszavakat 1.1 A dokumentum leírás szabályai A leírás célja, hogy rögzítse a könyvtári állomány dokumentumainak adatait és biztosítsa a visszakereshetőséget (besorolási adatok). A bibliográfiai leírás szabályait szabványok rögzítik dokumentumtípusonként. A leírás forrása minden esetben az adott dokumentum. A szabvány értelmében az iskolai könyvtár az egyszerűsített leírást alkalmazza, melynek elve az egyes adatok elhagyása. A leírt adatokra ugyanazok szabályok érvényesek. A könyvtárban alkalmazott egyszerűsített bibliográfiai leírás adatai: főcím: párhuzamos cím: alcím: egyéb címadat 36

37 szerzőségi közlés kiadás sorszáma, minősége megjelenési hely: kiadó neve, megjelenés éve sorozatcím, sorozatszám, ISSN szám megjegyzések, kötés: ár A besorolási adatok biztosítják a katalógustételek visszakereshetőségét. Az iskolai könyvtárban az alábbi besorolási adatokat rögzítjük: a főtétel besorolási adata (személynév vagy testületnév vagy a mű címe) cím szerinti melléktétel közreműködői melléktétel tárgyi melléktétel Az iskolai könyvtárban az alábbi besorolási adatokat rögzítjük: a főtétel besorolási adata (személynév vagy testületnév vagy a mű címe) cím szerinti melléktétel közreműködői melléktétel tárgyi melléktétel 1.2 Raktári jelzetek A dokumentumok visszakereshetőségét raktári jelzetekkel biztosítjuk. A raktári jelzetet rávezetjük a dokumentumra és a dokumentum összes katalóguscédulájára. A szépirodalmi művek raktári jelzete a betűrend jel. 1.3 Az iskolai könyvtár katalógusa A tételek belső elrendezése szerint: betűrendes leíró katalógus (szerző neve és a mű címe alapján) tárgyi katalógus dokumentumtípusok szerint: könyv digitális nyilvántartás 15.8.Tankönyvtári szabályzat I. Jogszabályi rendelkezések az ingyenes tankönyvi ellátás rendjéről: a tankönyvpiac rendjéről szóló XXXVII. törvény 23/2004 (VIII. 27.) OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről Az Oktatási Hivatal teszi közzé a tankönyvek hivatalos jegyzékét, amelyet folyamatosan felülvizsgál és frissít. Tankönyvet rendelni, vagy részletesen keresni a tankönyvek között, regisztráció után webcímen. II. Az intézmény a következő módon tesz eleget az ingyenes tankönyvi ellátás kötelezettségének: 1. Az ingyenes tankönyvre jogosult diákok az iskolai könyvtár nyilvántartásába felvett tankönyveket kapják meg használatra. 2. Ezeket a tankönyveket a diákok a könyvtári könyvekre vonatkozó szabályok alapján használják. Az ingyenes tankönyvtámogatásban részesülő diákok által átvett tankönyvek arra az időtartamra kölcsönözhetők ki, ameddig a tanuló az adott tárgyat tanulja. Amennyiben a tankönyvet a tanuló nem használja folyamatosan, a tanév végén június 15-ig minden kölcsönzésben lévő dokumentumot vissza kell juttatni az iskolai könyvtárba. Az iskola részére tankönyvtámogatás céljára juttatott összegnek legalább a huszonöt százalékát tartós tankönyv, illetve az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok vásárlására kell fordítani. 37

38 3. A kölcsönzés rendje A tanulók a tanév során használt tankönyveket szeptemberben a könyvtárból kölcsönzik. Aláírásukkal igazolják a könyvek átvételét, illetve elolvassák és aláírásukkal elfogadják a nyilatkozatot a tankönyvek használatára és visszaadására vonatkozóan. Ennek szövege: NYILATKOZAT Az aláírásommal igazolom, hogy tájékoztatást kaptam az alábbiakról: Az iskolai könyvtárból a 2012/13.-as tanévre kaptam tartós tankönyvi keretből beszerzett könyveket, melyet átvettem az iskolai könyvtárban, és az átvételt aláírásommal igazoltam június 15.-ig az iskolai könyvtárnak visszaszolgáltatom az átvett tartós tankönyveket Az iskolai könyvtárból a 2013/14.-es tanévre kaptam tartós tankönyvi keretből beszerzett könyveket, melyet átvettem az iskolai könyvtárban, és az átvételt aláírásommal igazoltam június 15.-ig az iskolai könyvtárnak visszaszolgáltatom az átvett tartós tankönyveket. Az iskolai könyvtárból a 2014/15.-ös tanévre kaptam tartós tankönyvi keretből beszerzett könyveket, melyet átvettem az iskolai könyvtárban, és az átvételt aláírásommal igazoltam június 15.-ig az iskolai könyvtárnak visszaszolgáltatom az átvett tartós tankönyveket június 15.-ig az iskolai könyvtárnak visszaszolgáltatom az átvett tartós tankönyveket. A tankönyvek épségére, tisztaságára vigyázok. Amennyiben megrongálódik vagy elhagyom, akkor azért anyagi felelősséggel tartozom, pótolnom kell más forrásból, végső esetben pedig a vételárat meg kell téríteni. A diákok tanév befejezése előtt, legkésőbb június 15-ig kötelesek a tanév elején, illetve tanév közben felvett tankönyveket a könyvtárban leadni. A tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a kölcsönzött tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskola házirendjében meghatározottak szerint az iskolának megtéríteni. Nem kell megtéríteni a tankönyv, munkatankönyv stb. rendeltetésszerű használatából származó értékcsökkenést. 4. A tankönyvek nyilvántartása Az iskolai könyvtár külön adatbázisban, Tankönyvtár elnevezéssel kezeli az ingyenes tankönyvellátás biztosításához szükséges tankönyveket. Évente leltárlistát készít: az egyedi kölcsönzésekről (folyamatos) összesített listát az újonnan beszerzett tankönyvekről (szeptember-október) összesített listát készít a készleten lévő még használható tankönyvekről listát készít a selejtezendő tankönyvekről (október-november) listát készít a könyvtárban található 25%-ból beszerzett kötelező és ajánlott olvasmányokról 5. Kártérítés A tanuló a támogatásként kapott ingyenes tankönyvet köteles megőrizni és rendeltetésszerűen használni. Ebből fakadóan elvárható tőle, hogy az általa használt tankönyv legalább négy évig használható állapotban legyen. Az elhasználódás mértéke ennek megfelelően: 38

39 az első év végére legfeljebb 25 %-os a második év végére legfeljebb 50 %-os a harmadik év végére legfeljebb 75 %-os a negyedik év végére 100 %-os lehet. Amennyiben a tanuló az iskolai könyvtárból tankönyvet, tartós tankönyvet kölcsönöz, a tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskolának megtéríteni. Módjai: 1. ugyanolyan könyv beszerzése 2. anyagi kártérítés az igazgató írásos határozatára Abban az esetben, ha az elhasználódás mértéke a megengedettnél indokolatlanul nagyobb, a tanulónak a tankönyv átvételekor érvényes vételárának megfelelő hányadát kell kifizetnie. A tankönyvkölcsönzéssel, a tankönyv elvesztésével, megrongálásával okozott kármegtérítésével, a kártérítési kötelezettség mérséklésével, illetve elengedésével kapcsolatban a szülő által benyújtott kérelem elbírálása az igazgató hatásköre. A tankönyvek rongálásából eredő kártérítési összeg tankönyvek és segédkönyvek (kötelező olvasmányok, feladatgyűjtemények, szótárak) beszerzésére fordítható Munkaköri leírás az iskolai könyvtáros számára Közvetlen felettese: az igazgató Kinevezése: munkaszerződése szerint Az iskolai könyvtáros főbb tevékenységeinek összefoglalása felelősséggel tartozik az iskolai könyvtárban elhelyezett könyvek, a szakmai munkához szükséges technikai eszközök, szemléltető eszközök, segédeszközök rendeltetésszerű használatának biztosításáért, az esetleges problémák azonnali jelzéséért, kezeli a szakleltárt, az igazgató által előírt időszakban a leltárakat elvégzi a leltározást, folyamatosan vezeti a leltárkönyveket, végzi a gyűjtemény feltárását, a digitalizálással kapcsolatos feladatokat, amelyeket az igazgató határoz meg számára az alábbi elvek szerint: a digitalizálás ütemezésére a könyvtáros minden ütemtervet készít, amelyet elfogadtat az igazgatóval, az ütemterv havi bontásban tartalmazza a digitalizálandó kötetek számát, amely éves bontásban nem lehet kevesebb, mint 200 kötet felelős a technikai eszközök és taneszközök állapotának megőrzéséért, a szükséges javítások iránti igény bejelentéséért munkakapcsolatot tart a munkaközösségek vezetőivel valamint a magyar nyelv és irodalom munkaközösség minden tagjával, jelzi az esetleges problémákat. minden tanévben összeállítást készít az iskolai könyvtár számára beszerzendő könyvekről, tartós tankönyvekről és oktatási segédletekről, a nyitva tartási idő szerint biztosítja a könyvtár nyitva tartását, regisztrálja az igénybe vevő tanulókat, gondoskodik a nyitva tartáskifüggesztéséről, statisztikai adatokat szolgáltat a könyvtár működéséről, a könyvbeszerzésekről, minden évben legalább egy alkalommal kimutatást tesz közzé a beszerzett fontosabb új könyvekről, amelyet hirdetőtáblán kifüggeszt, gondoskodik az iskolai könyvtár megfelelő állapotáról, az eszközök oktatásra alkalmas állapotának fenntartásáról és a szekrények, fiókok, polcok rendjéről, a könyvtár működésével kapcsolatos legfontosabb tapasztalatait a tanév eleji értekezleten összefoglalja, 39

40 minden évben konzultációt tart a magyar munkaközösség értekezletén, amelyen véleménycserét kezdeményez a könyvtár működésének javítása érdekében, kezeli a tanári kézikönyvtárat, elvégzi a normatív tankönyvellátás felmérésével kapcsolatos feladatokat, elkészíti az összegzést, kiosztja a normatív tankönyveket, begyűjti a kölcsönzéssel biztosított normatív tankönyveket, kifüggesztéssel közzéteszi az iskolai tankönyvellátás rendjét, lebonyolítja a könyvtár számára vásárlandó könyvek beszerzését, elvégzi az elszámolást, minden tanévben május 31-ig felmérést készít a tartós könyvekkel kapcsolatos kölcsönzési igényekről, minden tanévben június 20-ig a tanáriban és a tanulók számára egyaránt közzéteszi a kölcsönözhető tartós tankönyvek biztosítja az igénylők számára a könyvtárközi kölcsönzés megszervezését, felelős az iskolai könyvtár mindenkori zárásáért 16. Egyéb rendelkezések Teendők bombariadó és egyéb rendkívüli események esetére [a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól szóló 44/2007. (XII. 29.) OKM rendelet 6. (1) a) pontja rendelkezik arról, hogy az intézmény vezetője meghatározza a katasztrófa-, tűz- és a polgári védelmi tevékenység szervezeti és végrehajtási rendjét az intézmény szervezeti és működési szabályzatában, irányítja és ellenőrzi a felkészülési és a védekezési időszakra meghatározott feladatok végrehajtását] A rendkívüli események megelőzése érdekében az iskola vezetője és az iskolatitkár esetenként, az iskola takarító személyzete a mindennapi feladatok végzésekor köteles ellenőrizni, hogy az épületben rendkívüli tárgy, bombára utaló tárgy, szokatlan jelenség nem tapasztalható-e. Amennyiben ellenőrzésük során rendellenességet tapasztalnak, haladéktalanul kötelesek személyesen vagy telefonon az illetékeseknek jelenteni. Az iskola működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő és oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az iskola tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen - a természeti katasztrófa (pl. villámcsapás, földrengés) - a tűz - a robbanással történő fenyegetés - bombariadó. Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az iskola épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására, köteles azt azonnal közölni az iskola intézményvezetőjével, illetve valamely intézkedésre jogosult felelős vezetővel. Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelős vezetők: - intézményvezető - intézményvezető-helyettes A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell: - a fenntartót 40

41 - tűz esetén a tűzoltóságot - robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget - személyi sérülés esetén a mentőket - egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az iskola intézményvezetője szükségesnek tartja. Az épületben tartózkodó személyeket riasztani kell. A jelzés: folyamatosan tartó szaggatott csengetés, áramkiesés esetén kiabálás. Ezután haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A tanulócsoportoknak a "Tűzriadó terv" alapján kell elhagyniuk az épületet. A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan ügyelni kell a következőkre. Az épületből minden tanulónak távoznia kell, ezért az órát, a foglalkozást tartó nevelőnek a tantermeken kívül (pl. mosdóban, szertárban, stb.) tartózkodó gyerekekre is gondolnia kell. A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell. A tanulókat a tanterem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő megérkezéskor a nevelőnek meg kell számolnia. Az intézményvezetőnek, illetve az intézkedésre jogosult felelős személynek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg - felelős dolgozók kijelölésével - gondoskodnia kell az alábbi feladatokról: - a "Tűzriadó terv"- ben szereplő kijáratok kinyitásáról - a közművezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról - a vízszerzési helyek szabaddá tételétől - az elsősegélynyújtás megszervezéséről - a rendvédelmi, illetve katasztrófa elhárító szervek (rendőrség, tűzoltóság, tűzszerészek, stb.) fogadásáról. Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófa elhárító szerv vezetőjét az iskola intézményvezetőjének vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiakról: - a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről - a veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszínrajzáról - az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekről) - az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról - az épület kiürítéséről. A rendvédelmi, illetve katasztrófa elhárító szervek helyszínre érkezését követően a szerv illetékes vezetőjének igénye szerint kell intézkednie az intézmény vezetőjének. Az illetékes szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozója és tanulója köteles betartani Bombariadó esetén a legfontosabb teendők az alábbiak: Ha az intézmény munkavállalója az épületben bomba elhelyezésére utaló jelet tapasztal, vagy bomba elhelyezését bejelentő telefon üzenetet vesz, a rendkívüli eseményt azonnal bejelenti az iskola legkönnyebben elérhető vezetőjének. Az értesített vezető vagy adminisztrációs dolgozó a bejelentés valóságtartalmának vizsgálata nélkül köteles elrendelni a bombariadót A bombariadó elrendelése a tűzriadóhoz hasonlóan az iskolai csengő szaggatott jelzésével történik. 41

42 Az iskola épületében tartózkodó tanulók és munkavállalók az épületet a tűzriadó tervnek megfelelő rendben azonnal kötelesek elhagyni. A gyülekezésre kijelölt terület a kézilabdapálya. A felügyelő tanárok a náluk lévő dokumentumokat mentve kötelesek az osztályokat sorakoztatni, a jelen lévő és hiányzó tanulókat haladéktalanul megszámolni, a tanulók kíséretét és felügyeletét ellátni, a tanulócsoportokkal a gyülekező helyen tartózkodni A bombariadót elrendelő személy a riadó elrendelését követően haladéktalanul köteles bejelenteni a bombariadó tényét a rendőrségnek. A rendőrség megérkezéséig az épületben tartózkodni tilos! Amennyiben a bombariadó az érettségi vizsgák időtartama alatt történik, az iskola igazgatója haladéktanul köteles az eseményt a fenntartónak és a Kormányhivatalnak bejelenteni, valamint gondoskodni az érettségi vizsga mielőbbi folytatásának megszervezéséről /egyedi/ Ha a bombariadó bejelentése telefonon történt, akkor az üzenetet munkavállaló törekedjék arra, hogy a fenyegetőt hosszabb beszélgetésre késztesse, igyekezzék minél több tényt megtudni a fenyegetéssel kapcsolatban A bombariadó lefújása folyamatos csengetéssel és szóbeli közléssel történik. A bombariadó által kiesett tanítási időt az iskola vezetője pótolni köteles a tanítás meghosszabbításával vagy pótlólagos tanítási nap elrendelésével. 17. Záró rendelkezések 17.1 Jelen szervezeti és működési szabályzatot csak a nevelőtestület módosíthatja az intézményi tanács, az iskolaszék, a szülői választmányi testület és a diákönkormányzat véleményének kikérésével Az intézmény eredményes és hatékony működtetéséhez szükséges további rendelkezéseket mint pl. a belső ellenőrzés szabályzatát, az irat- és pénzkezelés, bizonylatolás rendjét, az intézményi gazdálkodás szabályait önálló szabályzatok tartalmazzák. E szabályzatok, mint igazgatói utasítások jelen SZMSZ változtatása nélkül módosíthatók. JÓVÁHAGYÁSI, VÉLEMÉNYEZÉSI ZÁRADÉK Az Intézményi Tanács nem él véleményezési jogával a szervezeti és működési szabályzat módosításával kapcsolatban. Tolcsva, Molnár Istvánné Intézményi Tanács elnöke 42

43 A szervezeti és működési szabályzat módosítását az iskola nevelőtestülete napján tartott ülésén: 14 igen szavazattal elfogadta. Tolcsva, Szabó Zoltán igazgató A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 73. (1.) bekezdés értelmében biztosított jogunknál fogva kijelentjük, hogy a Tolcsvai Általános Iskola szervezeti és működési szabályzatának módosítása során véleményezési, javaslattevő jogunkkal éltünk, és az SZMSZ módosítását elfogadtuk. Tolcsva, Szemán Petra Diákönkormányzat titkára Hochrekné Szabó Csilla DÖK patronáló tanár Oldalné Palkovics Magdolna SZVT elnöke Szemánné Hajdu Éva Iskolaszék elnök 43

44 1. Alapvetések ADATKEZELÉSI SZABÁLYZAT A TOLCSVAI ÁLTALÁNOS ISKOLA AZ ADATVÉDELMI SZABÁLYOK ALKALMAZÁSÁRA módosításokkal egységes szerkezetbe foglaltan 1.sz.melléklet Az Információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló évi CXII. évi törvény tartalmazza a személyes adatok kezelésére vonatkozó alapvető szabályokat. Az Európai parlament és Tanács 2016/679 rendelete a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (továbbiakban: általános adatvédelmi rendelet). A Tolcsvai Általános Iskola az általános adatvédelmi rendelet előírásainak megfelelően módosítja, kiegészíti korábban már hatályos adatvédelmi szabályzatát. Tolcsvai Általános Iskola adatkezelő elérhetőségei: Hivatalos név: Tolcsvai Általános Iskola Székhely: 3934 Tolcsva Telefonszám: Fax: tolcsvaialtiskola@gmail.com Nyilvántartási szám: OM Képviselő: Szabó Zoltán intézményvezető Honlap: 2. Alapvető fogalmak 2.1. Személyes adat : azonosított vagy azonosítható természetes személyre (érintett) vonatkozó bármely információ; azonosítható az a természetes személy, aki közvetlen vagy közvetett módon, különösen valamely azonosító, például név, szám, helymeghatározó adat, online azonosító vagy a természetes személy testi, fiziológiai, genetikai, szellemi, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára vonatkozó egy vagy több tényező alapján azonosítható. Kapcsolatba hozható adat, az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. A személy különösen akkor tekinthető azonosíthatónak, ha őt közvetlenül vagy közvetve név, azonosító jel, illetőleg egy vagy több, fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző tényező alapján azonosítani lehet adatkezelés : a személyes adatokon vagy adatállományokon automatizált vagy nem automatizált módon végzett bármely művelet vagy műveletek összessége, így a gyűjtés, rögzítés, rendszerezés, tagolás, tárolás, átalakítás vagy megváltoztatás, lekérdezés, betekintés, felhasználás, közlés továbbítás, terjesztés vagy egyéb módon történő hozzáférhetővé tétel útján, összehangolás vagy összekapcsolás, korlátozás, törlés, illetve megsemmisítés; 2.3. az adatkezelés korlátozása : a tárolt személyes adatok megjelölése jövőbeli kezelésük korlátozása céljából; 2.4. profilalkotás : személyes adatok automatizált kezelésének bármely olyan formája, amelynek során a személyes adatokat valamely természetes személyhez fűződő bizonyos személyes jellemzők értékelésére, különösen a munkahelyi teljesítményhez, gazdasági helyzethez, egészségi állapothoz, személyes preferenciákhoz, érdeklődéshez, 44

45 megbízhatósághoz, viselkedéshez, tartózkodási helyhez vagy mozgáshoz kapcsolódó jellemzők elemzésére vagy előrejelzésére használják; 2.5. álnevesítés : a személyes adatok olyan módon történő kezelése, amelynek következtében további információk felhasználása nélkül többé már nem állapítható meg, hogy a személyes adat mely konkrét természetes személyre vonatkozik, feltéve hogy az ilyen további információt külön tárolják, és technikai és szervezési intézkedések megtételével biztosított, hogy azonosított vagy azonosítható természetes személyekhez ezt a személyes adatot nem lehet kapcsolni; 2.6. nyilvántartási rendszer : a személyes adatok bármely módon centralizált, decentralizált vagy funkcionális vagy földrajzi szempontok szerint tagolt állománya, amely meghatározott ismérvek alapján hozzáférhető; 2.7. adatkezelő : az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, amely a személyes adatok kezelésének céljait és eszközeit önállóan vagy másokkal együtt meghatározza; ha az adatkezelés céljait és eszközeit az uniós vagy a tagállami jog határozza meg, az adatkezelőt vagy az adatkezelő kijelölésére vonatkozó különös szempontokat az uniós vagy a tagállami jog is meghatározhatja; 2.8. adatfeldolgozó : az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely szerződés alapján - beleértve a jogszabály rendelkezése alapján kötött szerződést is - adatok feldolgozását végzi; 2.9. címzett : az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, akivel vagy amellyel a személyes adatot közlik, függetlenül attól, hogy harmadik fél-e. Azon közhatalmi szervek, amelyek egy egyedi vizsgálat keretében az uniós vagy a tagállami joggal összhangban férhetnek hozzá személyes adatokhoz, nem minősülnek címzettnek; az említett adatok e közhatalmi szervek általi kezelése meg kell, hogy feleljen az adatkezelés céljainak megfelelően az alkalmazandó adatvédelmi szabályoknak; harmadik fél : az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, amely nem azonos az érintettel, az adatkezelővel, az adatfeldolgozóval vagy azokkal a személyekkel, akik az adatkezelő vagy adatfeldolgozó közvetlen irányítása alatt a személyes adatok kezelésére felhatalmazást kaptak; az érintett hozzájárulása : az érintett akaratának önkéntes, konkrét és megfelelő tájékoztatáson alapuló és egyértelmű kinyilvánítása, amellyel az érintett nyilatkozat vagy a megerősítést félreérthetetlenül kifejező cselekedet útján jelzi, hogy beleegyezését adja az őt érintő személyes adatok kezeléséhez; adatvédelmi incidens : a biztonság olyan sérülése, amely a továbbított, tárolt vagy más módon kezelt személyes adatok véletlen vagy jogellenes megsemmisítését, elvesztését, megváltoztatását, jogosulatlan közlését vagy az azokhoz való jogosulatlan hozzáférést eredményezi; genetikai adat : egy természetes személy örökölt vagy szerzett genetikai jellemzőire vonatkozó minden olyan személyes adat, amely az adott személy fiziológiájára vagy egészségi állapotára vonatkozó egyedi információt hordoz, és amely elsősorban az említett természetes személyből vett biológiai minta elemzéséből ered; biometrikus adat : egy természetes személy testi, fiziológiai vagy viselkedési jellemzőire vonatkozó minden olyan sajátos technikai eljárásokkal nyert személyes adat, amely lehetővé teszi vagy megerősíti a természetes személy egyedi azonosítását, ilyen például az arckép vagy a daktiloszkópiai adat; egészségügyi adat : egy természetes személy testi vagy pszichikai egészségi állapotára vonatkozó személyes adat, ideértve a természetes személy számára nyújtott egészségügyi szolgáltatásokra vonatkozó olyan adatot is, amely információt hordoz a természetes személy egészségi állapotáról; felügyeleti hatóság : Nemzeti adatvédelmi és információszabadság hatóság NAIH 45

46 2.17. érintett felügyeleti hatóság : az a felügyeleti hatóság, amelyet a személyes adatok kezelése a következő okok valamelyike alapján érint: a. az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó az említett felügyeleti hatóság tagállamának területén rendelkezik tevékenységi hellyel; b. az adatkezelés jelentős mértékben érinti vagy valószínűsíthetően jelentős mértékben érinti a felügyeleti hatóság tagállamában lakóhellyel rendelkező érintetteket; vagy c. panaszt nyújtottak be az említett felügyeleti hatósághoz; személyes adatok határokon átnyúló adatkezelése : a. személyes adatoknak az Unióban megvalósuló olyan kezelése, amelyre az egynél több tagállamban tevékenységi hellyel rendelkező adatkezelő vagy adatfeldolgozó több tagállamban található tevékenységi helyein folytatott tevékenységekkel összefüggésben kerül sor; vagy b. személyes adatoknak az Unióban megvalósuló olyan kezelése, amelyre az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó egyetlen tevékenységi helyén folytatott tevékenységekkel összefüggésben kerül sor úgy, hogy egynél több tagállamban jelentős mértékben érint vagy valószínűsíthetően jelentős mértékben érint érintetteket; c. releváns és megalapozott kifogás : a döntéstervezettel szemben benyújtott, azzal kapcsolatos kifogás, hogy ezt a rendeletet megsértették-e, illetve hogy az adatkezelőre vagy az adatfeldolgozóra vonatkozó tervezett intézkedés összhangban van-e a rendelettel; a kifogásban egyértelműen be kell mutatni a döntéstervezet által az érintettek alapvető jogaira és szabadságaira, valamint adott esetben a személyes adatok Unión belüli szabad áramlására jelentett kockázatok jelentőségét; az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás : az (EU) 2015/1535 európai parlamenti és tanácsi irányelv (19) 1. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében vett szolgáltatás; nemzetközi szervezet : a nemzetközi közjog hatálya alá tartozó szervezet vagy annak alárendelt szervei, vagy olyan egyéb szerv, amelyet két vagy több ország közötti megállapodás hozott létre vagy amely ilyen megállapodás alapján jött létre. 3. A szabályzat hatálya A Tolcsvai Általános Iskola az alábbiakban felsorolt adatkezelésekkel kapcsolatban kell alkalmazni az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló az általános adatvédelmi rendelet vonatkozó rendelkezéseit: - iskolai programok szervezésekor (pl. kirándulások, táborok szervezése), - iskola web felületén található regisztráció, kapcsolati fül (pl. személyes adatok megadása), - iskolai programok szervezésekor (pl. fotók, videó felvételek készítése), - iskola és intézményi területére való belépés (biztonsági megfigyelő kamerák), - iskolai foglalkoztatottak (pl. munkaviszonyból, megbízás alapján), - iskolai tanulók (pl. tanulói jogviszony keletkeztetése), 4. Alapelvek (1) A személyes adatok: (2) Az adatkezelő felelős az adatkezelés alapelveknek történő megfelelésért, továbbá képesnek kell lennie e megfelelés igazolására ( elszámoltathatóság : megfelelő szervezeti, technikai intézkedések biztosítása, bizonyítása és az adatkezelési tevékenység nyilvántartása). a) kezelését jogszerűen és tisztességesen, valamint az érintett számára átlátható módon kell végezni ( jogszerűség, tisztességes eljárás és átláthatóság ); b) gyűjtése csak meghatározott, egyértelmű és jogszerű célból történjen, és azokat ne kezeljék ezekkel a célokkal össze nem egyeztethető módon; nem minősül az eredeti céllal össze nem 46

47 egyeztethetőnek a közérdekű archiválás céljából, tudományos és történelmi kutatási célból vagy statisztikai célból történő további adatkezelés ( célhoz kötöttség ); c) az adatkezelés céljai szempontjából megfelelőek és relevánsak kell, hogy legyenek, és a szükségesre kell korlátozódniuk ( adattakarékosság ); d) pontosnak és szükség esetén naprakésznek kell lenniük; minden észszerű intézkedést meg kell tenni annak érdekében, hogy az adatkezelés céljai szempontjából pontatlan személyes adatokat haladéktalanul töröljék vagy helyesbítsék ( pontosság ); e) tárolásának olyan formában kell történnie, amely az érintettek azonosítását csak a személyes adatok kezelése céljainak eléréséhez szükséges ideig teszi lehetővé; a személyes adatok ennél hosszabb ideig történő tárolására csak akkor kerülhet sor, amennyiben a személyes adatok kezelésére közérdekű archiválás céljából, tudományos és történelmi kutatási célból vagy statisztikai célból kerül majd sor, az e rendeletben az érintettek jogainak és szabadságainak védelme érdekében előírt megfelelő technikai és szervezési intézkedések végrehajtására is figyelemmel ( korlátozott tárolhatóság ); f) kezelését oly módon kell végezni, hogy megfelelő technikai vagy szervezési intézkedések alkalmazásával biztosítva legyen a személyes adatok megfelelő biztonsága, az adatok jogosulatlan vagy jogellenes kezelésével, véletlen elvesztésével, megsemmisítésével vagy károsodásával szembeni védelmet is ideértve ( integritás és bizalmas jelleg ). (3) Az adatkezelés jogszerűségéhez szükséges: - az érintett hozzájárulása; - az adatkezelés olyan szerződés teljesítése érdekében szükséges, amelyben az egyik fél az érintett vagy az az érintett kérésére történő intézkedéshez szükséges; - az adatkezelés az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez szükséges; - az adatkezelés az érintett vagy egy másik természetes személy létfontosságú érdekeinek védelme miatt szükséges; - az adatkezelés közérdekű; - az adatkezelés az adatkezelő vagy egy harmadik fél jogos érdekeinek érvényesítéséhez szükséges, kivéve, ha ezen érdekekkel szemben elsőbbséget élveznek az érintett olyan érdekei vagy alapvető jogai és szabadságai, amelyek személyes adatok védelmét teszik szükségessé, különösen, ha az érintett gyermek. (4) Ha az adatkezelés hozzájáruláson alapul, az adatkezelőnek képesnek kell lennie annak igazolására, hogy az érintett személyes adatainak kezeléséhez hozzájárult. Az érintett jogosult arra, hogy hozzájárulását bármikor visszavonja. A hozzájárulás visszavonása nem érinti a hozzájáruláson alapuló, a visszavonás előtti adatkezelés jogszerűségét. A hozzájárulás megadása előtt az érintettet erről tájékoztatni kell. A hozzájárulás visszavonását ugyanolyan egyszerű módon kell lehetővé tenni, mint annak megadását. A 16. életévét be nem töltött gyermek esetén, a gyermekek személyes adatainak kezelése csak akkor és olyan mértékben jogszerű, ha a hozzájárulást a gyermek feletti szülői felügyeletet gyakorló adta meg, illetve engedélyezte. 5. A személyes adatok különleges kategóriáinak kezelése (1) A faji vagy etnikai származásra, politikai véleményre, vallási vagy világnézeti meggyőződésre vagy szakszervezeti tagságra utaló személyes adatok, valamint a természetes személyek egyedi azonosítását célzó genetikai és biometrikus adatok, az egészségügyi adatok és a természetes személyek szexuális életére vagy szexuális irányultságára vonatkozó személyes adatok kezelése tilos. Ez alól kivétel: a) az érintett kifejezett hozzájárulását adta 47

48 b) az adatkezelés az adatkezelőnek vagy az érintettnek a foglalkoztatást, valamint a szociális biztonságot és szociális védelmet szabályozó jogi előírásokból fakadó kötelezettségei teljesítése és konkrét jogai gyakorlása érdekében szükséges c) az adatkezelés az érintett vagy más természetes személy létfontosságú érdekeinek védelméhez szükséges, ha az érintett fizikai vagy jogi cselekvőképtelensége folytán nem képes a hozzájárulását megadni; d) az iskola és intézményei, hogy az adatkezelés kizárólag az ilyen szerv jelenlegi vagy volt tagjaira, vagy olyan személyekre vonatkozik, akik az iskolával rendszeres kapcsolatban állnak az iskola céljaihoz kapcsolódóan, és hogy a személyes adatokat az érintettek hozzájárulása nélkül nem teszik hozzáférhetővé az iskolán kívüli személyek számára; e) az adatkezelés olyan személyes adatokra vonatkozik, amelyeket az érintett kifejezetten nyilvánosságra hozott; f) az adatkezelés jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez, illetve védelméhez szükséges g) az adatkezelés jelentős közérdek miatt szükséges h) az adatkezelés megelőző egészségügyi vagy munkahelyi egészségügyi célokból, a munkavállaló munkavégzési képességének felmérése, orvosi diagnózis felállítása, egészségügyi vagy szociális ellátás vagy kezelés nyújtása, illetve egészségügyi vagy szociális rendszerek és szolgáltatások irányítása érdekében szükséges és olyan szakember által vagy olyan szakember felelőssége mellett történik, aki szakmai titoktartási kötelezettség hatálya alatt áll. i) az adatkezelés a közérdekű archiválás céljából, tudományos és történelmi kutatási célból vagy statisztikai célból szükséges. (2) A büntetőjogi felelősség megállapítására vonatkozó határozatokra és a bűncselekményekre, illetve a kapcsolódó biztonsági intézkedésekre vonatkozó személyes adatoknak kezelésére kizárólag abban az esetben kerülhet sor, ha az adatkezelés az érintett jogai és szabadságai tekintetében megfelelő garanciákat nyújt. A büntetőjogi felelősség megállapítására vonatkozó határozatok teljes körű nyilvántartása csak közhatalmi szerv által végzett adatkezelés keretében történhet. 6. Az érintettet jogai Hozzáférési jog (1) Az érintettek megilleti az a jog, hogy a személyes adatai kezelésére vonatkozóan őt az adatkezelő tájékoztassa. Ehhez az érintettnek az adatkezelőt írásban kell megkeresnie. A hozzáférési jog gyakorlására irányuló kérelem teljesítését az adatkezelő nem tagadhatja meg, kivéve, ha bizonyítja, hogy az érintettet nem áll módjában azonosítani. A tájékoztatást az adatkezelő az érintett kérelmének beérkezésétől számított egy hónapon belül köteles megtenni. A kérelmet az érintett írásban, illetve elektronikus úton nyújthatja be a jelen szabályzatban megjelölt egyes adatkezelőknél. Amennyiben az adatkezelő nem tesz intézkedéseket vagy arról tájékoztatja az érintettet, hogy miért maradt el az intézkedése abban az esetben tájékoztatnia kell az érintettet arról is, hogy az intézkedés elmaradása miatt a felügyeleti hatóságnál panaszt nyújthat be és élhet a bírósági jogorvoslati jogával. Amennyiben az érintett kérelme egyértelműen megalapozatlan vagy különösen ismétlődő jellege miatt túlzó, az adatkezelő ésszerű összegű díjat számíthat fel, vagy megtagadhatja a kérelem alapján történő intézkedést. (2) Ha az érintettre vonatkozó személyes adatokat az érintettől gyűjtik, az adatkezelő a személyes adatok megszerzésének időpontjában az érintett rendelkezésére bocsátja a következő információk mindegyikét: a) az adatkezelőnek és az adatkezelő képviselőjének a kiléte és elérhetőségei; b) a személyes adatok tervezett kezelésének célja, valamint az adatkezelés jogalapja 48

49 c) amennyiben az adatkezelés adatkezelő vagy egy harmadik fél jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges az adatkezelő vagy harmadik fél jogos érdekei d) adott esetben a személyes adatok címzettjei, illetve a címzettek kategóriái e) a személyes adatok tárolásának időtartamáról, vagy ha ez nem lehetséges, ezen időtartam meghatározásának szempontjairól f) az érintett azon jogáról, hogy kérelmezheti az adatkezelőtől a rá vonatkozó személyes adatokhoz való hozzáférést, azok helyesbítését, törlését vagy kezelésének korlátozását, és tiltakozhat az ilyen személyes adatok kezelése ellen, valamint az érintett adathordozhatósághoz való jogáról; g) ha hozzájáruláson alapuló adatkezelés esetén a hozzájárulás bármely időpontban történő visszavonásához való jog, amely nem érinti a visszavonás előtt a hozzájárulás alapján végrehajtott adatkezelés jogszerűségét; h) a felügyeleti hatósághoz címzett panasz benyújtásának jogáról; i) arról, hogy a személyes adat szolgáltatása jogszabályon vagy szerződéses kötelezettségen alapul vagy szerződés kötésének előfeltétele-e, valamint hogy az érintett köteles-e a személyes adatokat megadni, továbbá hogy milyen lehetséges következményeikkel járhat az adatszolgáltatás elmaradása; j) automatizált döntéshozatalról ideértve a profilalkotást is valamint legalább ezekben az esetekben az alkalmazott logikára és arra vonatkozóan érthető információk, hogy az ilyen adatkezelés milyen jelentőséggel, és az érintettre nézve milyen várható következményekkel bír. (3) Ha az adatkezelő a személyes adatokon a gyűjtésük céljától eltérő célból további adatkezelést kíván végezni, a további adatkezelést megelőzően tájékoztatnia kell az érintettet erről az eltérő célról és a (2) bekezdésben említett minden releváns kiegészítő információról. (4) A (2) és (3) bekezdés nem alkalmazandó, ha és amilyen mértékben az érintett már rendelkezik az információkkal. (5) Az érintett jogosult arra, hogy az adatkezelőtől visszajelzést kapjon arra vonatkozóan, hogy személyes adatainak kezelése folyamatban van-e, és ha ilyen adatkezelés folyamatban van, jogosult arra, hogy a személyes adatokhoz és a következő információkhoz hozzáférést kapjon: a) az adatkezelés céljai; b) az érintett személyes adatok kategóriái; c) azon címzettek vagy címzettek kategóriái, akikkel, illetve amelyekkel a személyes adatokat közölték vagy közölni fogják, d) adott esetben a személyes adatok tárolásának tervezett időtartama, vagy ha ez nem lehetséges, ezen időtartam meghatározásának szempontjai; e) az érintett azon joga, hogy kérelmezheti az adatkezelőtől a rá vonatkozó személyes adatok helyesbítését, törlését vagy kezelésének korlátozását, és tiltakozhat az ilyen személyes adatok kezelése ellen f) a felügyeleti hatósághoz címzett panasz benyújtásának joga; g) Az automatizált döntéshozatal ténye, ideértve a profilalkotást is, valamint legalább ezekben az esetekben az alkalmazott logikára és arra vonatkozó érthető információk, hogy az ilyen adatkezelés milyen jelentőséggel bír, és az érintettre nézve milyen várható következményekkel jár. (6) Az adatkezelő az érintett kifejezett írásbeli kérelmére az adatkezelés tárgyát képező személyes adatok másolatát az érintett rendelkezésére bocsátja. Az érintett által kért további másolatokért az adatkezelő az adminisztratív költségeken alapuló, észszerű mértékű díjat számíthat fel. Ha az érintett elektronikus úton nyújtotta be a kérelmet, az információkat széles körben használt elektronikus formátumban kell rendelkezésre bocsátani, kivéve, ha az érintett 49

50 másként kéri. A másolat igénylésére vonatkozó jog nem érintheti hátrányosan mások jogait és szabadságait. Helyesbítéshez és törléshez való jog (7) Az érintett jogosult arra, hogy kérésére az adatkezelő indokolatlan késedelem nélkül helyesbítse a rá vonatkozó pontatlan személyes adatokat. Figyelembe véve az adatkezelés célját, az érintett jogosult arra, hogy kérje a hiányos személyes adatok egyebek mellett kiegészítő nyilatkozat útján történő kiegészítését. Az érintett jogosult arra, hogy kérésére az adatkezelő indokolatlan késedelem nélkül törölje a rá vonatkozó személyes adatokat, az adatkezelő pedig köteles arra, hogy az érintettre vonatkozó személyes adatokat indokolatlan késedelem nélkül törölje, ha az alábbi indokok valamelyike fennáll: a) a személyes adatokra már nincs szükség abból a célból, amelyből azokat gyűjtötték vagy más módon kezelték; b) az érintett visszavonja a hozzájárulását, és az adatkezelésnek nincs más jogalapja; c) az érintett tiltakozik az adatkezelés ellen; d) a személyes adatokat jogellenesen kezelték; e) a személyes adatokat az adatkezelőre alkalmazandó jogszabályokban előírt jogi kötelezettség teljesítéséhez törölni kell; f) a személyes adatok gyűjtésére az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások kínálásával kapcsolatosan került sor. (8) A (7) bekezdés nem alkalmazandó, amennyiben az adatkezelés szükséges: a) a véleménynyilvánítás szabadságához és a tájékozódáshoz való jog gyakorlása céljából; b) a személyes adatok kezelését előíró, az adatkezelőre alkalmazandó jogszabály által előírt kötelezettség teljesítése, illetve közérdekből vagy az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlása keretében végzett feladat végrehajtása céljából; c) a népegészségügy területét érintő közérdek alapján; d) a közérdekű archiválás céljából, tudományos és történelmi kutatási célból vagy statisztikai célból, amennyiben a törléshez való jog valószínűsíthetően lehetetlenné tenné vagy komolyan veszélyeztetné ezt az adatkezelést; vagy e) jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez, illetve védelméhez. Korlátozásához való jog (9) Az érintett jogosult arra, hogy kérésére az adatkezelő korlátozza az adatkezelést, ha az alábbiak valamelyike teljesül: a) az érintett vitatja a személyes adatok pontosságát, ez esetben a korlátozás arra az időtartamra vonatkozik, amely lehetővé teszi, hogy az adatkezelő ellenőrizze a személyes adatok pontosságát; b) az adatkezelés jogellenes, és az érintett ellenzi az adatok törlését, és ehelyett kéri azok felhasználásának korlátozását; c) az adatkezelőnek már nincs szüksége a személyes adatokra adatkezelés céljából, de az érintett igényli azokat jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez; vagy d) az érintett tiltakozott az adatkezelés ellen; ez esetben a korlátozás arra az időtartamra vonatkozik, amíg megállapításra nem kerül, hogy az adatkezelő jogos indokai elsőbbséget élveznek-e az érintett jogos indokaival szemben. (10) Ha az adatkezelés korlátozás alá esik, az ilyen személyes adatokat a tárolás kivételével csak az érintett hozzájárulásával, vagy jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez, vagy más természetes vagy jogi személy jogainak védelme érdekében, vagy fontos közérdekéből lehet kezelni. 50

51 (11) Az adatkezelő az érintettet, akinek a kérésére korlátozták az adatkezelést, az adatkezelés korlátozásának feloldásáról előzetesen tájékoztatja. Az adatkezelő minden olyan címzettet tájékoztat a helyesbítésről, törlésről vagy adatkezelés-korlátozásról, akivel, illetve amellyel a személyes adatot közölték, kivéve, ha ez lehetetlennek bizonyul, vagy aránytalanul nagy erőfeszítést igényel. Az érintettet kérésére az adatkezelő tájékoztatja e címzettekről. Adathordozhatósághoz való jog (12) Az érintett írásbeli kérelme alapján jogosult arra, hogy a rá vonatkozó, általa egy adatkezelő rendelkezésére bocsátott személyes adatokat tagolt, széles körben használt, géppel olvasható formátumban megkapja, továbbá jogosult arra, hogy ezeket az adatokat egy másik adatkezelőnek továbbítsa anélkül, hogy ezt akadályozná az az adatkezelő, amelynek a személyes adatokat a rendelkezésére bocsátotta, ha az adatkezelés hozzájáruláson, vagy szerződésen alapul; és az adatkezelés automatizált módon történik. Ez a jog azonban nem érintheti hátrányosan mások jogait és szabadságát. Tiltakozáshoz való jog (13) Az érintett jogosult arra, hogy a saját helyzetével kapcsolatos okokból bármikor tiltakozzon személyes adatainak közérdekű vagy az adatkezelő, illetve egy harmadik fél jogos érdekeinek érvényesítéséhez szükséges kezelése ellen, ideértve az említett rendelkezéseken alapuló profilalkotást is. Ebben az esetben az adatkezelő a személyes adatokat nem kezelheti tovább, kivéve, ha az adatkezelő bizonyítja, hogy az adatkezelést olyan kényszerítő erejű jogos okok indokolják, amelyek elsőbbséget élveznek az érintett érdekeivel, jogaival és szabadságaival szemben, vagy amelyek jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez kapcsolódnak. (14) Ha a személyes adatok kezelése közvetlen üzletszerzés érdekében történik, az érintett jogosult arra, hogy bármikor tiltakozzon a rá vonatkozó személyes adatok e célból történő kezelése ellen, ideértve a profilalkotást is, amennyiben az a közvetlen üzletszerzéshez kapcsolódik. Ha az érintett tiltakozik a személyes adatok közvetlen üzletszerzés érdekében történő kezelése ellen, akkor a személyes adatok a továbbiakban e célból nem kezelhetők. (15) A tiltakozáshoz való jogra legkésőbb az érintettel való első kapcsolatfelvétel során kifejezetten fel kell hívni annak figyelmét, és az erre vonatkozó tájékoztatást egyértelműen és minden más információtól elkülönítve kell megjeleníteni. Automatizált döntés tiltásának joga (16) Az érintett jogosult arra, hogy ne terjedjen ki rá az olyan, kizárólag automatizált adatkezelésen ideértve a profilalkotást is alapuló döntés hatálya, amely rá nézve joghatással járna vagy őt hasonlóképpen jelentős mértékben érintené. Ez alól kivételt képez az, ha a döntés: a) az érintett és az adatkezelő közötti szerződés megkötése vagy teljesítése érdekében szükséges; b) meghozatalát az adatkezelőre alkalmazandó olyan uniós vagy tagállami jog teszi lehetővé, amely az érintett jogainak és szabadságainak, valamint jogos érdekeinek védelmét szolgáló megfelelő intézkedéseket is megállapít; vagy c) az érintett kifejezett hozzájárulásán alapul 7. Az adatkezelő feladatai és kötelezettségei (1) Az adatkezelő megfelelő technikai és szervezési intézkedéseket hajt végre annak érdekében, hogy a személyes adatok kezelése az általános adatvédelmi rendelettel és a jelen szabályzattal összhangban történjen és annak érdekében, hogy kizárólag olyan személyes 51

52 adatok kezelésére kerüljön sor, amelyek az adott konkrét adatkezelési cél szempontjából szükségesek. (2) Ha az adatkezelés céljait és eszközeit két vagy több adatkezelő közösen határozza meg, azok közös adatkezelőknek minősülnek. A közös adatkezelők átlátható módon, a közöttük létrejött megállapodásban határozzák meg az együttműködés feltételeit. A megállapodás lényegét az érintett rendelkezésére kell bocsájtani. Az érintett mindegyik adatkezelővel szemben gyakorolhatja a jogait. (3) Az adatkezelő a felelősségébe tartozóan végzett adatkezelési tevékenységekről írásbeli nyilvántartást vezet, amennyiben az adatkezelés a különleges személyes adatokat érinti. E nyilvántartás a következő információkat tartalmazza: a) az adatkezelő neve és elérhetősége, valamint ha van ilyen a közös adatkezelőnek, az adatkezelő képviselőjének és az adatvédelmi tisztviselőnek a neve és elérhetősége; b) az adatkezelés céljai; c) az érintettek kategóriáinak, valamint a személyes adatok kategóriáinak ismertetése; d) olyan címzettek kategóriái, akikkel a személyes adatokat közlik vagy közölni fogják, e) ha lehetséges, a különböző adatkategóriák törlésére előirányzott határidők; f) technikai és szervezési intézkedések általános leírása. (4) Az adatkezelő megfelelő technikai és szervezési intézkedéseket hajt végre annak érdekében, hogy a kockázat mértékének megfelelő szintű adatbiztonságot garantáljon. (5) Abban az esetben, amennyiben a biztonság sérül és ennek eredményeképpen adatvesztés vagy illetéktelen hozzáférés történik (adatvédelmi incidens) az adatkezelő legkésőbb 72 órával azután, hogy az adatvédelmi incidens a tudomására jutott, köteles bejelentéssel élni a felügyeleti hatóság felé. Ez alól kivételt jelent az, ha az adatvédelmi incidens valószínűsíthetően nem jár kockázattal az érintettek jogaira vonatkozóan. (6) Amennyiben az adatvédelmi incidens valószínűsíthetően magas kockázattal jár az érintettek jogaira nézve az adatkezelő köteles az érintetteket is tájékoztatni az adatvédelmi incidens megtörténtéről. Ez alól kivételt jelent: a) az adatkezelő megfelelő technikai és szervezési védelmi intézkedéseket hajtott végre, és ezeket az intézkedéseket az adatvédelmi incidens által érintett adatok tekintetében alkalmazták, különösen azokat az intézkedéseket mint például a titkosítás alkalmazása, amelyek a személyes adatokhoz való hozzáférésre fel nem jogosított személyek számára értelmezhetetlenné teszik az adatokat; b) az adatkezelő az adatvédelmi incidenst követően olyan további intézkedéseket tett, amelyek biztosítják, hogy az érintett jogaira és szabadságaira jelentett, a magas kockázat a továbbiakban valószínűsíthetően nem valósul meg; c) a tájékoztatás aránytalan erőfeszítést tenne szükségessé. Ilyen esetekben az érintetteket nyilvánosan közzétett információk útján kell tájékoztatni, vagy olyan hasonló intézkedést kell hozni, amely biztosítja az érintettek hasonlóan hatékony tájékoztatását. (7) Ha az adatkezelés valamely különösen új technológiákat alkalmazó típusa, figyelemmel annak jellegére, hatókörére, körülményére és céljaira, valószínűsíthetően magas kockázattal jár a természetes személyek jogaira és szabadságaira nézve, akkor az adatkezelő az adatkezelést megelőzően hatásvizsgálatot végez arra vonatkozóan, hogy a tervezett adatkezelési műveletek a személyes adatok védelmét hogyan érintik. Az adatvédelmi hatásvizsgálatot különösen az alábbi esetekben kell elvégezni: a) természetes személyekre vonatkozó egyes személyes jellemzők olyan módszeres és kiterjedt értékelése, amely automatizált adatkezelésen ideértve a profilalkotást is alapul, és amelyre a természetes személy tekintetében joghatással bíró vagy a természetes személyt hasonlóképpen jelentős mértékben érintő döntések épülnek; 52

53 b) Különleges személyi adatok vagy a büntetőjogi felelősség megállapítására vonatkozó határozatokra és bűncselekményekre vonatkozó személyes adatok nagy számban történő kezelése; vagy c) nyilvános helyek nagymértékű, módszeres megfigyelése. (8) Ha az adatvédelmi hatásvizsgálat megállapítja, hogy az adatkezelés az adatkezelő által a kockázat mérséklése céljából tett intézkedések hiányában valószínűsíthetően magas kockázattal jár, a személyes adatok kezelését megelőzően az adatkezelő konzultál a felügyeleti hatósággal. (9) A jelen szabályzat mellékletét képezi a Tolcsvai Általános Iskola informatikai csoportja által készített eljárásrend az egyes adatvédelmi incidensek feltárására, kezelésére, dokumentációs kötelezettségekre, valamint az egyes felelősök kijelölésére, elérhetőség biztosítására és felelősségi körük definiálására, valamint az adatvédelmi incidenssel kapcsolatos határidők meghatározására. 8. Adatvédelmi tisztviselő 1) A Tolcsvai Általános Iskola, mint adatkezelő adatvédelmi tisztviselőt jelöl ki tekintettel arra, hogy az adatkezelő részben közfeladatot is ellát, valamint különleges személyes adatokat nagyszámban kezel. Az adatvédelmi tisztviselő a Tolcsvai Általános Iskola, adatfeldolgozó alkalmazottja, vele az adatkezelő megbízási szerződést köt. 2) Az adatvédelmi tisztviselő, elérhetősége: tolcsvaialtiskola@gmail.com 3) Az adatkezelő és az adatfeldolgozó biztosítja, hogy az adatvédelmi tisztviselő a személyes adatok védelmével kapcsolatos összes ügybe megfelelő módon és időben bekapcsolódjon HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 119/55. Az adatkezelő és az adatfeldolgozó támogatja az adatvédelmi tisztviselőt feladatai ellátásában azáltal, hogy biztosítja számára azokat az forrásokat, amelyek e feladatok végrehajtásához, a személyes adatokhoz és az adatkezelési műveletekhez való hozzáféréshez, valamint az adatvédelmi tisztviselő szakértői szintű ismereteinek fenntartásához szükségesek. Az adatkezelő és az adatfeldolgozó biztosítja, hogy az adatvédelmi tisztviselő a feladatai ellátásával kapcsolatban utasításokat senkitől ne fogadjon el. Az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó az adatvédelmi tisztviselőt feladatai ellátásával összefüggésben nem bocsáthatja el és szankcióval nem sújthatja. Az adatvédelmi tisztviselő közvetlenül az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó legfelső vezetésének tartozik felelősséggel. Az érintettek a személyes adataik kezeléséhez és az általános adatvédelmi rendelet szerinti jogaik gyakorlásához kapcsolódó valamennyi kérdésben az adatvédelmi tisztviselőhöz fordulhatnak. Az adatvédelmi tisztviselőt feladatai teljesítésével kapcsolatban titoktartási kötelezettség, az adatok bizalmas kezelésére vonatkozó kötelezettség köti. 4) Az adatvédelmi tisztviselő alapvető feladatai: a. tájékoztat és szakmai tanácsot ad az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó, továbbá az adatkezelést végző alkalmazottak részére az általános adatvédelmi rendelet, valamint az egyéb adatvédelmi rendelkezések szerinti kötelezettségeikkel kapcsolatban; b. ellenőrzi általános adatvédelmi rendeletnek, valamint az egyéb adatvédelmi rendelkezéseknek, továbbá az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó személyes adatok védelmével kapcsolatos belső szabályainak való megfelelést, ideértve a feladatkörök kijelölését, az adatkezelési műveletekben vevő személyzet tudatosság-növelését és képzését, valamint a kapcsolódó auditokat is; c. kérésre szakmai tanácsot ad az adatvédelmi hatásvizsgálatra vonatkozóan, valamint nyomon követi a hatásvizsgálat elvégzését; d. együttműködik a felügyeleti hatósággal; és e. az adatkezeléssel összefüggő ügyekben kapcsolattartó pontként szolgál a felügyeleti hatóság felé, valamint adott esetben bármely egyéb kérdésben konzultációt folytat vele. 53

54 Az adatvédelmi tisztviselő feladatait az adatkezelési műveletekhez fűződő kockázat megfelelő figyelembevételével, az adatkezelés jellegére, hatókörére, körülményére és céljára is tekintettel végzi. 9. Egyes adatkezelések (1) A Tolcsvai Általános Iskola adatkezelése: A személyes adatait az iskola részére bármely módon megadó, illetve az iskolával szerződéses jogviszonyban álló személyek személyes adatait az iskola jelen szabályzatban foglalt adatvédelmi elveknek és rendelkezéseknek megfelelően kezeli. Személyes adata megadásával az érintett elfogadja a jelen adatvédelmi szabályzatban foglalt feltételeket. A kezelt adatok Az iskola hivatala az érintett személy által a rendelkezésére bocsátott adatok körétől függően azon adatokat kezeli, amelyeket az érintett személy, az ügye elintézéséhez megadott. (név, telefonszámok, és postacímek) Az adatkezelés célja és jogalapja Az érintett személy által rendelkezésre bocsátott személyes adatok kezelésének célja az iskola működésének a biztosítása, a különböző kérelmek elbírálása, felmerülő ügyek kezelése, elintézése, végzése. Az érintett személy munkába állítás igazolásához személyes és különleges adatok (pl.: egészségügyi, büntetett előélet stb.) tárolása szükséges, ezt elzártan, külön szekrényben, nyomtatott formában történik a Tolcsvai Általános Iskola iskolatitkára által. A Tolcsvai Általános Iskola általi adatkezelés jogalapja az érintett személy önkéntes hozzájárulása. Az iskola jogos érdeke. (pl.: foglalkoztatásra irányuló jogviszony esetén) Az érintett személy felelős az általa megadott személyes adatok valóságáért és pontosságáért, akár az iskola, akár harmadik személyek irányába. Az iskola hivatala a közölt személyes adatok valódiságát nem ellenőrzi, nem felelős az érintett személy által megadott téves, vagy valótlan adatok kezeléséért, sem az érintett személy által közölt téves vagy valótlan adatközlés folytán akár az érintett személyt, akár harmadik személyt érő károkért. Adatkezelő Tolcsvai Általános Iskola, (pl.: titkársági alkalmazott) Az adatkezelés időtartama: Az iskola hivatala az érintett személy által rendelkezésére bocsátott adatokat határozatlan ideig, vagy foglalkoztatottak esetében a személyes adatokkal való jogszabály által előírt rendelkezés időtartamáig jogosult kezelni. Az iskola hivatala a személyes adatokat minden esetben törli, amennyiben az adatkezelés jogalapja, vagy célja megszűnt, vagy a hozzájárulása visszavonásával ezt az érintett személy írásban kéri tőle. Az érintett személy bármikor tájékoztatást kérhet a személyes adatai kezeléséről, ellenőrizheti a vele kapcsolatba hozható személyes adatok körét, kérheti azok helyesbítését, módosítását, megváltoztatását, törlését, illetve zárolását. A személyes adatot az Iskola hivatal törli, ha a) kezelése jogellenes; b) az érintett személy a személyes adatainak törlését vagy zárolását kéri; c) az hiányos vagy téves - és ez az állapot jogszerűen nem orvosolható -, feltéve, hogy a törlést törvény nem zárja ki; d) az adatkezelés célja megszűnt, vagy az adatok tárolásának törvényben meghatározott határideje lejárt; e) azt a bíróság vagy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elrendelte; 54

55 f) megalapozott gyanúja merül fel annak, hogy az érintett személy által megadott személyes adat nem helytálló, jogsértő, vagy egyéb okból megtévesztő; Adattárolás helye Az Iskola Hivatal egyes irodáiban elzárt helyen. Az egyes személyes adatokhoz való hozzáférési jogosultságot jelen szabályzat mellékeltét képező táblázatok tartalmazzák. Tolcsvai Általános Iskola székhelyén működő, saját tulajdonú szervereken. Egyéb adatkezelések: Tolcsvai Általános Iskola székhelyének telefonos megkeresése Adatok kezelésének célja(i): Az iskolába érkező telefonhívások fogadása Adatok tárolásának jogalapja(i): jogos érdek [GDPR 6. cikk (1) bekezdés f) pontja] A kezelt adatok típusa: hang Az adatkezelés időtartama: 24 óra Adatok gyűjtésének forrása(i): érintett Adatok címzettje(i), adattovábbítás: a X. pontban meghatározott adatfeldolgozók felé Adatkezelő(k): Tolcsvai Általános Iskola Adattárolás helye: Tolcsvai Általános Iskola székhelyén történő feljegyzések (2) Tanulókat érintő programok Az iskolai programok szervezésekor, lebonyolításakor személyes- és különleges adatok felvehetőek, azonban az adatszolgáltatás önkéntességéről, valamint az adatkezeléssel kapcsolatos tájékoztatást az adatok felvételét megelőzően az érintetteknek meg kell adni és a hozzájárulásukat személyes adat esetében szóban, különleges adat esetében pedig, az adatkezeléshez az érintett írásbeli hozzájárulása szükséges. A tájékoztatás tartalma feleljen meg az 1./ pontban részletezett adatvédelmi résznek, azzal az esetleges módosítással, hogy az adatkezelés célja és időtartama a szervezett programhoz igazodik (pl. utazásszervezés esetén az adatkezelés célja a biztonságos utazás lebonyolítása, az időtartama pedig a cél megvalósulásáig tart). Az adatok további kezelésére a megadott tájékoztatásban foglaltak az irányadóak. A kezelt adatok: Iskolai táborok, kirándulások jelentkezőinek személyes adatai Adatok kezelésének célja(i): Rendezvények előkészítése, zökkenőmentes lebonyolítása, pénzügyi nyilvántartás vezetése, kötelező adatszolgáltatások szálláshelyek felé. Adatok tárolásának jogalapja(i): A programszervezés általi adatkezelés jogalapja az érintett személy önkéntes hozzájárulása. [GDPR 6. cikk (1) bekezdés a) pontja] 16 éven aluliak esetén a szülő hozzájárulása [GDPR 8. cikk (1) bekezdés] A kezelt adatok típusa: Személyes adatok: név, nem, állandó lakhely, , mobil, oktatási intézmény, diákigazolvány száma, házastárs neve, gyereke neve, beszélt nyelvek, szül. hely, dátum, szig. szám/útlevél szám, autó rendszáma, telefonja op. rendszere, van-e mobil nete Különleges személyes adatok ételallergia: az étkeztetés lebonyolítására, 16 éven aluliak esetén kezelt egyéb adatok: apa, anya neve és elérhetőségei Az adatkezelés időtartama: A rendezvények lebonyolítását követően 2 hónap Ételallergiára vonatkozó adatokat a rendezvény után nem tároljuk Adatok gyűjtésének forrása(i): érintettektől Adatok címzettje(i), adattovábbítás: a X. pontban meghatározott adatfeldolgozók felé Adatkezelő(k): Tolcsvai Általános Iskola és képviseletükben és megbízásukban eljáró magánszemélyek Adattárolás helye: Tolcsvai Általános Iskola székhelyén levő számítógépeken 55

56 Felügyeletet ellátó érintettek személyes adatai Adatok kezelésének célja(i): az iskola különböző ifjúsági szolgálataiban résztvevő gyermekek felügyeletét ellátó személyek adatainak kezelése Adatok tárolásának jogalapja(i): érintett hozzájárulása [GDPR 6. cikk (1) bekezdés a) pontja] 16 éven aluliak esetén a szülő hozzájárulása [GDPR 8. cikk (1) bekezdés] A kezelt adatok típusa: név, és egyéb kapcsolatfelvételi elérhetőségek Az adatkezelés időtartama: hozzájárulás visszavonásáig Adatok gyűjtésének forrása(i): az érintett adja meg Adatok címzettje(i), adattovábbítás: a X. pontban meghatározott adatfeldolgozók felé Adatkezelő(k): Tolcsvai Általános Iskola és képviseletükben és megbízásukban eljáró magánszemélyek Elektronikus és postai levelezés során megismert személyes adatok Adatok kezelésének célja(i): Az érintett kapcsolatot felvevők kéréseinek teljesítése céljából az iskolához kapcsolódóan a bejövő eket és postai leveleket rögzítjük, illetve postai levél esetén elektronikusan is tároljuk. Adatok tárolásának jogalapja(i): Elektronikus levelezés esetén az érintett hozzájárulása. [GDPR 6. cikk (1) bekezdés a) pontja] Postai küldemény esetén jogos érdekünk a küldemények tárolása [GDPR 6. cikk (1) bekezdés f) pontja] A kezelt adatok típusa: Név, telefonszám, cím, postacím: kapcsolattartás céljából Az adatkezelés időtartama: Hozzájárulás visszavonásáig tároljuk. Adatok gyűjtésének forrása(i): Érintett adja meg Adatkezelők: Magyar Posta, mint adatfeldolgozó a postai küldemények kézbesítése céljából Tolcsvai Általános Iskola alkalmazottai (iskolatitkárság), mint adatfeldolgozó a postai küldeményeket az iskolán belül továbbító szervezetként Adattárolás helye: Tolcsvai Általános Iskola központjában levő számítógépeken, és papír alapon zárható szekrényben Adatok címzettje(i), adattovábbítás: a X. pontban meghatározott adatfeldolgozók felé (3) Egyéb, iskolai rendezvényeket közvetlenül támogató szolgálatok A kezelt adatok: Iskola területére belépő személyek személyes adatai Adatok kezelésének célja(i): iskolai rendezvények biztonságos lebonyolítása, az iskola házirendjének való megfelelés, Adatok tárolásának jogalapja(i): Jogos érdek [GDPR 6. cikk (1) bekezdés f) pontja] A kezelt adatok típusa: képmás, egyes esetekben pl. biztonsági kockázatnál: név és telefonszám Az adatkezelés időtartama: képmás esetén 72 óra, többi esetben a rendezvény befejezése, egyéb esetben a rendezvény befejezését követő 1 hét Adatok gyűjtésének forrása(i): érintett Adatok címzettje(i), adattovábbítás: rendezvény biztonsági szolgálatát biztosító Tolcsvai Általános Iskola alkalmazottai, mint adatfeldolgozó a X. fejezetben ismertetett adatfeldolgozók Adatkezelő(k): Tolcsvai Általános Iskola Adattárolás helye: Tolcsvai Általános Iskola központjában levő számítógépeken 56

57 (4) Tolcsvai Általános Iskola foglalkoztatottak és tanulók A kezelt adatok: Adatok kezelésének célja(i): Oktatás szervezése és adminisztrációja Munkaviszonyból adódó adatkezelés, Tanulói viszonyból adódó adatkezelés, Adatok tárolásának jogalapja(i): Szerződés (munka, megbízási, tanulói) [GDPR 6. cikk (1) bekezdés b) pontja] évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről; 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési- oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról érintett hozzájárulása, 16 éven aluliak esetében szülői hozzájárulás [GDPR 6. cikk (1) bekezdés b) pontja] [GDPR 8. cikk (1) (2) bekezdés] Jogi kötelezettség [GDPR 6. cikk (1) bekezdés c) pontja] A kezelt adatok típusa: foglalkoztatáshoz szükséges, szerződések teljesítéséhez szükséges személyes adatok tanulók személyes adatai Különleges személyes adatok ételallergia: az étkeztetés lebonyolítására, 16 éven aluliak esetén kezelt egyéb adatok: apa, anya neve és elérhetőségei, cím, Az adatkezelés időtartama: nincs, elévülés Adatok gyűjtésének forrása(i): érintett adja meg, 16 éven aluliak esetében a szülők adatközlése Adatok címzettje(i), adattovábbítás: a X. pontban meghatározott adatfeldolgozók felé Adatkezelő(k): Tolcsvai Általános Iskola Adattárolás helye: Tolcsvai Általános Iskola központjában levő számítógépeken, és papír alapon zárható szekrényben Önkéntesek személyes adatai Adatok kezelésének célja(i): önkéntes jogviszony létrehozása és fenntartása, kapcsolattartás Adatok tárolásának jogalapja(i): jogi kötelezettség [GDPR 6. cikk (1) bekezdés c) pontja], [2005. évi LXXXVIII. törvény a közérdekű önkéntes tevékenységről] szerződés [GDPR 6. cikk (1) bekezdés b) pontja] A kezelt adatok típusa: név, lakcím, , születési adatok, telefonszám Az adatkezelés időtartama: 5 év Adatok gyűjtésének forrása(i): érintett adja meg Adatok címzettje(i), adattovábbítás: a X. pontban meghatározott adatfeldolgozók felé Központi Statisztikai Hivatal Adatkezelő(k): Tolcsvai Általános Iskola Adattárolás helye: Tolcsvai Általános Iskola központjában levő számítógépeken, és papír alapon zárható szekrényben (5) Érintett böngészőprogramjában tárolt adatok, cookie-k (sütik) A kezelt adatok: A Tolcsvai Általános Iskola honlapjai a felhasználó számítógépén kis adatcsomagokat, ún. sütikett (cookie) helyez el és a későbbi látogatás során olvas vissza. Ha a böngésző visszaküld egy korábban elmentett sütit, a sütit kezelő szolgáltatónak lehetősége van összekapcsolni a felhasználó aktuális látogatását a korábbiakkal, de kizárólag a saját tartalma tekintetében. 57

58 A Tolcsvai Általános Iskola részletes cookie tájékoztatóját a oldalon olvashatja el, illetve a további adatkezelők weboldalaink tekintetében az adott oldal cookie tájékoztatójában. Adatok kezelésének célja(i): Látogatók aktuális munkamenetének azonosítása, webanalitikai mérések. Az informatikai tűzfal rendszer is elhelyez biztonságot növelő sütiket a felhasználó böngészőjében az úgynevezett munkamenetet-eltérítéses támadások kivédésére. Bizonyos külső szolgáltatók analitikai célból is elhelyez(het)nek sütiket a weboldalon. Adatok tárolásának jogalapja(i): az adatkezelőnek jogos érdeke fűződik a felhasználók böngészőjében sütiket tárolni [GDPR 6. cikk (1) bek. f) pontja]. A kezelt adatok típusa: Részletes tájékoztató a bpg.hu cookie tájékoztatójában olvasható Az adatkezelés időtartama: Részletes tájékoztató a bpg.hu (vagy az adott adatkezelő weboldalának) cookie tájékoztatójában olvasható Adatok gyűjtésének forrása(i): látogató számítógépe és böngészője Adatok címzettje(i), adattovábbítás: Jelen szabályzat X. pontjában meghatározott adatfeldolgozók. A honlapok felkeresésekor webanalitikai rendszere üzemeltetése érdekében a Google Analytics, illetve a Facebook kezel cookie-kat. Részletes tájékoztató a bpg.hu cookie tájékoztatójában olvasható (6) A Tolcsvai Általános Iskola szerverek látogatóinak naplózása A kezelt adatok: Adatok kezelésének célja(i): A honlapokat üzemeltető szerverek naplózzák az oldalra látogatók böngészője, és számítógépe által, a szerver felé indított lekérdezés adatait, hogy az adatok feldolgozása által minimálisra csökkentsék biztonsági incidensek lehetőségét. Adatok tárolásának jogalapja(i): jogos érdekünk az adatok kezelése az informatikai rendszerünk biztonságának biztosítása érdekében [GDPR 6. cikk (1) bekezdés f) pontja] A kezelt adatok típusa: IP cím, beérkező kérés típusa és fejléce, böngésző típusa, lekérés időpontja, meglátogatott oldal Az adatkezelés időtartama: 30 napig Adatok gyűjtésének forrása(i): látogató számítógépe és böngészője Adatok címzettje(i), adattovábbítás: Jelen szabályzat X. pontjában meghatározott adatfeldolgozók. 9. Adatfeldolgozók Tolcsvai Általános Iskola Tevékenység: biztosítja a Tolcsvai Általános Iskola teljes informatikai hátterét. Cím: 3934 Tolcsva, Kossuth L. út 37. Tolcsva, május 25. Szabó Zoltán intézményvezető 58

59 2.sz. melléklet IRATKEZELÉSI SZABÁLYZAT Az iratkezelési szabályzat az iratok, a bármely technikai eljárással készült kép- és hangfelvételek, valamint a gépi adatfeldolgozás során keletkezett adathordozók biztonságos őrzésének módját, rendszerezését, nyilvántartását, segédletekkel ellátását, irattározását, selejtezését szabályozza. Az iratkezelés fogalmi köréhez tartozik az intézménybe érkező beadványok és egyéb küldemények, vagy ott keletkező iratok átvétele, illetékesség szerinti elosztása, iktatása, nyilvántartása, segédletekkel ellátása, az intézményen belüli irányítása, az ügyintézés során készült kiadványok és azzal kapcsolatos egyéb küldemények postára adása, kézbesítése, valamint az elintézett iratok irattári kezelése, megőrzése, selejtezése. Irat minden írott szöveg, számadatsor, térkép, tervrajz. Iratnak minősülnek a gépi adatfeldolgozás útján rögzített adatok is. Az iskola által készített iratnak tartalmaznia kell az iskola nevét, székhelyét, a keltezést, az iktatószámot, az irat aláírójának nevét, beosztását és az iskola körbélyegzőjének lenyomatát. Az iskola által készített irat ügyintézője az iskolatitkár, ha az aláíró az igazgató vagy helyettese. Minden más esetben az ügyintéző a levél aláírója. Rendkívüli a fentiektől eltérő esetben az ügyintéző nevét fel kell tüntetni az iraton. Irattári anyagnak kell tekinteni az iskola működése során keletkezett iratokat, valamint az iratokhoz kapcsolódó mellékleteket, amelyekre még ügyviteli szempontból szükség van. Levéltári anyagnak kell tekinteni a gazdasági, társadalmi, politikai, jogi tudományos műszaki, kulturális, oktatási, nevelési vagy egyéb szempontból jelentős történeti értékű iratokat, amelyekre az ügyvitelnek már nincs szüksége. Az irat- és ügykezelési feladatok A munka irányítása és ellenőrzése az iskola vezetőjének a feladata. Az iskolatitkár feladatai: - a küldemények átvétele, - az iktatás, - mutatózás, - az irodában iktatott iratok belső továbbítása, - az esetleges előiratok (előzmények) csatolása, - a postai feladás, - a határidős iratok kezelése és nyilvántartása, - az elintézett ügyek iratainak irattári elhelyezése, - az irattár kezelése, rendezése, - az iratok selejtezése. A küldemények átvétele Az iskolatitkár átveszi a Postahivatalba érkező iratokat, valamint az ügyfelek által közvetlenül benyújtott beadványokat, kérelmeket. A nyilvántartott küldemények (ajánlott, expressz ajánlott, csomag és távirat) átvételét a posta szabályainak megfelelően végzi. Amennyiben a küldemény címzéséből megállapítható, hogy az nem az intézményt illet, felbontatlanul kell az illetékes szervhez vagy vissza a postához továbbítani. A küldemények felbontása 59

60 Hivatalos küldeményt iktatás céljából még az átvétel napján az iskolatitkárnak át kell adni. Az iskolatitkárnak egyeztetnie kell az iraton lévő iktatószámot (számokat), továbbá az iraton feltüntetett és a ténylegesen beérkezett mellékletek számát. Az iktatás Az iskola iktatási rendszere évente újrakezdődő sorszámos rendszer, melyet iktatókönyvbe kell rögzíteni. Az iktatás az iratok beérkezése sorrendjében történik. Az iktatószámot és az irat egyéb lényeges nyilvántartási adatait be kell jegyezni az iktatókönyv megfelelő rovataiba. Iktatószámot irat nélkül (élőszó vagy telefonon történő kérésre) kiadni nem szabad. Nem kell iktatni az olyan iratokat, amelyekről a vonatkozó rendelkezések értelmében külön nyilvántartást kell vezetni, valamint a jogkövetkezménnyel nem járó tömeges értesítéseket, meghívókat, prospektusokat, közlönyöket, újságokat, szaklapokat, folyóiratokat. Az időszakos jelentések, adatszolgáltatások - különösen, ha elintézésük együttesen történik - közös iktatószám alatt is gyűjthetők. Gyűjtőszám alatt iktathatók az egy személytől származó, vagy pályázati kiírásra beérkező jelentkezések, azonos ügyre vonatkozó panasz-iratok is. Az iktatókönyv Iktatás céljára A.Tü r. sz. iktatókönyvet kell használni. Az iktatás első számától megszakítás nélkül folyamatosan halad. Az iktatás minden évben új sorszámmal kezdődik és azt a naptári év végén (az utolsó iktatás alatt) keltezéssel és névaláírással le kell zárni. Az irat trágyát úgy kell megjelölni, hogy az ügy lényegét röviden és szabatosan fejezze ki és annak alapján a helyes mutatózás elvégezhető legyen. Az iktatókönyvben iktatószámot üresen hagyni nem szabad, a tévedésből bejegyzés nélkül hagyott iktatószámot át kell húzni és meg kell jelölni az áthúzás okát. Az így megsemmisített számon újabb iratot iktatni nem szabad. A tévesen bejegyzett adatokat vékony vonallal át kell húzni úgy, hogy az eredeti (téves) bejegyzés is olvasható maradjon, és e fölé kell a helyes adatot írni. Az iktatókönyvbe bejegyzett iratokat még a szignálás napján át kell adni az ügyintézőknek. A boríték címzését a postai előírásoknak megfelelően kell végezni és rá kell írni az esetleges különleges utasítást (expressz, ajánlott stb.) is. A küldeményeket közönséges, ajánlott, expressz, ajánlott-expressz, tértivevényes, ajánlotttértivevényes levélként és csomagban, illetve táviraton vagy telefaxon lehet elküldeni, továbbítani. Bizonyítványokat, okmányokat lehetőleg a tulajdonosának, illetve megbízottjának (szülőjének) kell átadni. Ha ez nem valósítható meg, akkor ajánlott vagy ajánlott tértivevényes levélben kell továbbítani. Az irattovábbítás módjára nézve az iskolatitkár ki kell, kérje az aláíró véleményét. Lehetőleg kézbesítéssel kell a küldeményeket a község területén belül továbbítani. Ekkor a küldeményeket hivatalosan át kell vetetni a címzettel. Az iratokat úgy kell kézbesíteni, hogy annak megtörténte, továbbá az irat átvételének a napja megállapítható legyen. Az irat irattárba helyezése Az iratot az elküldés napján, de legkésőbb az azt követő munkanapon irattárba kell tenni. Az iratok rendszerezésének alapja az irattári terv, amely rendszerbe foglalja az ellátott ügyköröket és az iratokat ezeknek megfelelően tagolja. Az ellátott ügykörök (ügycsoportok) tagolása az irattári tervben - sorszámmal jelölt - tételek (tárgyi csoportok) szerint történik. Az irattári tervet úgy kell kialakítani, hogy ahhoz tartozó iratok egyfelől azonos tárgykörűek legyenek, másfelől a tételhez tartozó iratok a selejtezés határideje szempontjából egységes kategóriát alkossanak. Az iskola ügykörében vagy szervezetében bekövetkező jelentős változás esetén, annak megfelelően az irattári tervet a következő év elején módosítani kell. 60

61 Ha egy iratról másolat készül, azt A (fény)másolat hitelességét igazolom záradékkal, keltezéssel és névaláírással hitelesíteni kell. Az aláíró az iskola tanulóit érintő másolatok esetén az igazgató, távollétében valamelyik igazgatóhelyettes lehet. Az iskola által kiállított bizonyítványról (oklevélről) csak másodlatot lehet kiadni akkor, ha az eredeti okmányt a tulajdonosa elvesztette, vagy az megsemmisült. A másodlat kérelemre adható ki. A másodlatért a külön jogszabályban meghatározottak szerint illetéket kell leróni. (Az illetékekről szóló évi XCIII. törvény mellékletének VIII. pontja rendelkezik az illeték összegéről: Iskolai bizonyítvány - ideértve a felsőfokú oktatási intézmény által kiállított oklevelet is -, továbbá a tanfolyami bizonyítvány másolatának, másodlatának kiállításáért 2000 forint illetéket kell fizetni.") A másodlatot lehetőleg pontosan olyan nyomtatványra kell elkészíteni, melyre az eredeti is készült. Ha ez nem végezhető el, akkor folyamatosan gépelve normál A/4-es lapra kell elkészíteni. A másodlatot az alábbi záradékkal kell ellátni: Ezt a bizonyítványmásodlatot az elveszett (megsemmisült) eredeti bizonyítvány helyett..(név) kérelmére állítottam ki. A másodlat a törzslap (póttörzslap) adataival megegyezik. Keltezés, aláírás, körbélyegző. A másodlat aláírója az igazgató. Az igazgató tartós távolléte esetén az igazgatóhelyettes. Az irattári anyag selejtezése Az irattári anyagnak azt a részét, amely nem történeti értékű, és amelyre az ügyvitelben már nincs szükség, ki kell selejtezni. A selejtezés az irattári terv alapján történi. Ennek megfelelően az irattár anyagát ötévenként legalább egyszer a selejtezés szempontjából felül kell vizsgálni és ki kell választani azokat az irattári tételeket, amelyeknek őrzési ideje az irattári terv szerint lejárt, tehát kiselejtezhetők. A megőrzési időt az utolsó érdemi intézkedés lezárásának keltétől kell számítani. Tolcsva, Szabó Zoltán igazgató 61

62 Irattári terv Nevelési-oktatási ügyek Irattári tétel Ügykör megnevezése Őrzési idő (év) szám 1. Nevelési-oktatási kísérletek, újítások Törzslapok, póttörzslapok beírási naplók Nem selejtezhető 3. Felvétel, átvétel Tanulói fegyelmi és kártérítési ügyek 5 5. Naplók 5 6. Diákönkormányzat szervezése, működése 5 7. Pedagógiai szakszolgálat 5 8. Szülői munkaközösség, iskolaszék szervezése, működése 5 9. Szaktanácsadói, szakértői vélemények, javaslatok és ajánlások Gyakorlati képzés szervezése Vizsgajegyzőkönyvek Tantárgyfelosztás Gyermek- és ifjúságvédelem Tanulók dolgozatai, témazárói, vizsgadolgozatai 1 Gazdasági ügyek Leltári tétel szám Ügykör megnevezése Őrzési idő (év) 15. Leltár, állóeszköz-nyilvántartás, vagyonnyilvántartás, 10 selejtezés 16. Éves költségvetés A gyermekek, tanulók ellátása, juttatásai, térítési díjak Ingatlan-nyilvántartás, -kezelés, -fenntartás, épülettervrajzok, helyszínrajzok, használatbavételi engedélyek Határidő nélküli Vezetési, igazgatási és személyi ügyek Irattári tétel szám Ügykör megnevezése Őrzési idő (év) 19. Intézménylétesítés, -átszervezés, -fejlesztés Nem selejtezhető 20. Iktatókönyvek, iratselejtezési jegyzőkönyvek Nem selejtezhető 21. Személyzeti, bér- és munkaügy Munkavédelem, tűzvédelem, balesetvédelem, baleseti 10 jegyzőkönyvek 23. Fenntartói irányítás Szakmai ellenőrzés Megállapodások, bírósági, államigazgatási ügyek 10 62

63 26. Belső szabályzatok Munkatervek, jelentések, statisztikák Panaszügyek 5 Tolcsva, Szabó Zoltán igazgató 63

64 3.sz. melléklet A TOLCSVAI ÁLTALÁNOS ISKOLA PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZATA PANASZKEZELÉS RENDJE Célja: a tanulót, szülőt, pedagógust, egyéb alkalmazottat érintő problémákat a legkorábbi időpontban, a legmegfelelőbb szinten lehessen feloldani vagy megoldani. Alapvető szabályai: A panaszos problémájával az érintetthez forduljon. A panasz kezelését a jelzés pillanatában meg kell kezdeni. A panaszosnak éreznie kell, hogy ügye nem csak neki fontos. A panasz kezelésének, a probléma feloldásának kompetenciaszintjei vannak. Nem kell minden panasz feloldásának az igazgatónál kezdődnie ill. végződnie. A tipikus problémák külön figyelmet érdemelnek. Panaszkezelési eljárás: A panasz jogosságának vizsgálata. Jogos panasz esetén egyeztetés az érintettekkel. Tanulságok megfogalmazása. A szükséges intézkedések megtétele. Az érintettek tájékoztatása. A közösségek és egyének egyaránt tehetnek panaszt. A pedagógusok és egyéb alkalmazottak a munkaközösségeken keresztül, a szülők a szülői szervezeten keresztül, a tanulók a diákönkormányzaton keresztül is élhetnek panasszal. A panasz szóban és írásban is megfogalmazható. Szintjei I. szint A tanuló problémájával az órák közti szünetben elsősorban az ügyeletes nevelőt keresheti. Tanórákon jelentkező problémákat a tanító, a szaktanár kezeli. Napköziben, délutáni foglalkozásokon adódó panaszokat a napközis nevelők, foglalkozást tartó pedagógusok orvosolják, hozzájuk kell fordulni. II. szint 64

65 Ha az ügyeletes nevelő, a szaktanár, a napközis nevelő, a foglalkozást tartó pedagógus nem kompetens a panasz kezelésében továbbítja azt az osztályfőnöknek, illetve a probléma megoldását az osztályfőnöktől kérheti a tanuló. III. szint Ha az osztályfőnök nem tudja megoldani a problémát, közvetíti a panaszt azonnal az igazgatóhelyettes felé, illetve amennyiben az osztályfőnök nem tesz intézkedést a panasz kezelésére közvetlenül az igazgatóhelyetteshez fordulhat a panaszos. IV. szint Szükség esetén a panaszkezelés érdekében az igazgatóhelyettes jelez az igazgató felé. Nem megnyugtató problémakezelés esetén a tanuló (szülő/gondviselő) az intézmény igazgatójához fordulhat. V. szint A probléma további fennállása esetén a panaszos a fenntartótól kérhet jogorvoslatot. A panaszközlés színterei: - fogadóórákon - szülői értekezleteken - egyéb értekezleteken, megbeszéléseken Panaszkezelési határidők: I. II. szinten az érintettnek a problémáról való értesülést követően, ha kompetens annak megoldásában azonnal meg kell tennie a megfelelő intézkedéseket, illetve továbbítani a következő szintre. Az igazgatóhelyettes 3 napon belül köteles egyeztetni az érintettekkel, és megtenni a megfelelő intézkedéseket. Az igazgató 15 napon belül megbeszélést kezdeményez az érintettekkel. A fenntartó 30 napon belül megvizsgálja a panaszt. Az igazgató, a fenntartó 30 napon belül írásban ad tájékoztatást a panasz kezeléséről. 65

66 66