Lágymányosi Portrék: dr. Radnóti Katalin (8-9. oldal) Hit és/vagy tudomány ( oldal) Terítéken a Karácsonyi Vásár (17. oldal)

Átírás

1 TétékásNyúz XLIII. XXXVIII félévfolyam szám december 14. Az február 03. Tétékás ELTETTKHÖK hetilapja info: Lágymányosi Portrék: dr. Radnóti Katalin (8-9. oldal) Hit és/vagy tudomány ( oldal) V. ELTE Éjszakai Sport (5. oldal) Terítéken a Karácsonyi Vásár (17. oldal) TTKHÖK

2 + - Plusz-Mínusz ELTE Külügyi Börze 2011 Az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat Külügyi Bizottsága és a Rektori Hivatal Nemzetközi Képzési és Mobilitási Osztálya közös szervezésében december 6-án, a Lágymányosi Campus Déli tömbjében Külügyi Börzét tartott az ELTE a külföldi képzési lehetőségek iránt érdeklődő diákok számára. Az egész napos programon az Erasmus és CEEPUS pályázati lehetőségekkel kapcsolatban egyéni tanácsadás, valamint a partneregyetemektől érkezett információs anyagok, prospektusok segítették az érdeklődő diákok tájékozódását. Az Erasmus programban részt vett alumnusok személyes élményeiket, tapasztalataikat osztották meg az érdeklődőkkel és meghívták a jelenleg egyetemünkön tanuló külföldi diákokat is, hogy bemutassák saját egyetemüket az adott egyetem képzési lehetőségei, diákélete iránt érdeklődők számára. A börzén bemutatkoztak más szervezetek is, például az AIESEC, AEGEE, IAESTE, MAVE, Útilapu, Kellner, CCUSA és Lengyel Intézet is. A megjelent diákok nagy száma egyértelműen jelezte, hogy a hallgatók többsége komolyan érdeklődik a nemzetközi tanulmányi vagy szakmai gyakorlati lehetőségek iránt, ezért terveink szerint minden tanévben rendezünk majd hasonló tájékoztató napokat, akár több helyszínen is. (forrás: Nemzetközi konferenciákon vettek részt az Informatikai Kar oktatói A közelmúltban több rangos eseményen jelentek meg az IK oktatói, a kutatóegyetemi projekt uniós támogatásának köszönhetően. A Geoinformatika és térképészet kutatócsoport tagjai Brazíliában és Kínában mutatták be eredményeiket, illetve indonéz vendégprofesszort is fogadtak Lágymányoson. José Jesús Reyes Nunez, a Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék docense a brazíliai Espirito Santo Állami Egyetem Földrajzi Tanszékének meghívására érkezett az országba. Útja során előadást és gyakorlatot tartott az egyetem földrajz szakos hallgatóinak Alternatív tematikus ábrázolási módszerek a térképészetben címmel. Az egyetemközi kapcsolatok erősítése mellett, a VII. Colóquio de Cartografia para Crianças e Escolares című konferencián is részt vett, Térképészet és a Gyermek Bizottság című előadásával. José Jesús Reyes Nunez megbeszéléseket folytatott a Brazil Térképészeti, Geodéziai, Fotogrammetriai és Távérzékelési Társulás elnökével, Dr. José Carlos Penna de Vasconcellosszal és Paulo Márcio Leal de Menezesszel, a Nemzetközi Térképészeti Társulás (ICA) alelnökével, a Rio de Janeiro-i Szövetségi Egyetemen levő Kartográfiai Laboratórium vezetőjével is. Elek István, a Térképtudományi és Geoninformatikai Tanszék docense a kínai Vuhanban vett részt a Fourth International Workshop on Advanced Computational Intelligence (IWACI2011) nevű konferencián, ahol Térbeli adatbázis tudásbázis nélküli evolúciós gépekre címmel tartott előadást. Az előadás társszerzői Roden János és Binh Thai Nguyen voltak. A Tanszék vendége volt Sukendra Martha, az Indonéz Térképészeti Társaság elnöke, az ICA alelnö- ELTE-s hallgató írta az Év Oroszdolgozatát ke november között. Indonesian december 2-án 18 órakor ötödik alkalommal került sor a ruszisztikai díjak átadására az Cartography and Geo-spatial Data and Information Management címmel tartott előadást, illetve szakmai szervezeteket és intézeteket is meglátogatott Hungaro-Russica díjat idén az Európa Könyvki- ELTE BTK-n. A 2007-ben alapított Pro Cultura budapesti tartózkodása során. adó alkotóműhelye kapta, a Ruszista Életműdíjat (forrás: Fenyvesi István, a Szegedi Tudományegyetem Nyolcvan módosítást javasoltak az ELTE hallgatói a felsőoktatási törvényhez Az országgyűlés egy olyan tervezetet tárgyal, amely még tömeges korrekciókat követően sem lesz lényegesen jobb a jelenleginél, ugyanis megörökölte a hatályos felsőoktatási törvény koncepcionális problémáit közölte Kalina Gergely, az ELTE EHÖK elnöke. A hallgatói önkormányzat november végéig összesen több mint nyolcvan módosítást gyűjtött össze. Az ELTE EHÖK többek között azt indítványozza, hogy a döntéshozók szakítsanak a hallgatói munkavégzés megsarcolásával, állítsák vissza az ehhez kapcsolódó adó- és járulékkedvezményeket. Ez a hazai kis- és középvállalkozások számára képzett, de megfizethető munkaerő bevonását tette lehetővé, ugyanakkor a fiataloknak szakmai gyakorlatot, ezzel pedig elhelyezkedési előnyt is biztosított. Az ELTE EHÖK kezdeményezi továbbá, hogy a hallgatói szerződés és jogviszony tárgya ne egy intézmény, hanem a képzés maga legyen, így a hallgató jogviszonya a képzéshez, a szakhoz kapcsolódna. Ez könynyebbség a tudás mobilitása terén, másrészt sok kiskaput ki is küszöböl tették hozzá. A javaslatcsomagot eljuttatták a Hallgatói Önkormányzatok Országos Szövetsége és számos országgyűlési képviselő részére is. (forrás: MTI) Prima Primissima Díjat kapott Kroó Norbert A magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport tizenkét jeles képviselője vehetett át Prima Primissima Díjat december 2-án este a Művészetek Palotájában. A díjat tudomány kategóriában Kroó Norbert akadémikus, fizikus, kutatóprofesszor, az ELTE díszdoktora kapta. A Prima Primissima Alapítvány évről évre 30 jelöltet jutalmaz 10 kategóriában, ezenkívül minden évben gazdára talál egy közönségdíj is, így összesen 750 ezer eurót osztanak szét ezen az estén. A többi 2011-es díjazott: Fischer Iván, Mága Zoltán, Weiner Leó Zeneiskola és Zeneművészeti Szakközépiskola, Tordy Géza, Honvéd Együttes, Al Ghaui Hesna, Kaján Kalász Tibor, Csukás István, Vadász György, Kiss László, valamint Kiss Imre. A kategóriagyőztesek, azaz a Prima Primissima díjasok fejenként 50 ezer, a többi jelölt, vagyis a Prima díjasok ezer eurót kapnak. A közönségdíjasnak járó 50 ezer eurót Csányi Sándor ajánlotta fel magánvagyonából. A díjat 2003-ban hárommilliárd forintból megalapító Demján Sándor nem vett részt sem a jelölés, sem a szavazás folyamatában. A végső döntést a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének kibővített elnöksége, valamint a kuratórium hozta meg titkos szavazással. (forrás: ELTE-s csapat győzött az Ericsson programozóversenyén Több mint 400 fő vett részt az Ericsson Magyarország kutatás-fejlesztési központjának első C++ Programozó Versenyén, amelyet egyetemisták és frissdiplomások számára hirdetett meg a vállalat. A 135 csapat közül a legtöbben az ELTE-ről és a BME-ről érkeztek, de számos résztvevő volt az informatikai képzést nyújtó további hazai felsőoktatási intézményekből és erdélyi egyetemekről is. Az első helyezettek az ELTE-ről érkeztek, akik melted néven indultak a versenyen. A csapat tagjai: Dankovics Attila, Nagy Gergely és Szalkai Balázs. Ők egyébként az ACM versenyén is a legjobbnak bizonyultak. Attila elsőéves, a másik két résztvevő negyedéves matematikus-hallgató. Az első helyezettek okostelefonokat és egy gyárlátogatással egybekötött stockholmi hétvégét nyertek. A bajnokság során az Ericsson igyekezett olyan problémákat becsempészni a feladatokba, amelyek segítségével megismertetheti a tevékenysége során előforduló kihívásokkal a jövő szakembereit. A csapatoknak a két webes előszűrő és a döntő alatt összesen 11 feladat megoldásával kellett bizonyítania programozási tudását. A 10 döntős csapatot az Ericsson K+F központjába hívták össze, hogy a cég telephelyén egy időben dolgozva mérjék össze tudásukat és dőljön el ki a legjobb. (forrás: nyugalmazott tanára, az Év Ruszistájának járó Lihacsov-érmet Dr. Szőke Katalin irodalomtörténész, a Szegedi Tudományegyetem Orosz Filológiai Tanszékének docense érdemelte ki. Az Év Orosztanára cím 2011-ben a kiskunhalasi Bibó István Gimnázium idén kinevezett igazgatónőjét, Veszelszkiné Huszárik Ildikót illeti meg. Az Év Oroszdolgozata 2011-ben az ELTE esztétika szakán tanuló Térfy András A félkegyelmű arcai című dolgozata lett (ajánló tanára Teller Katalin), amit a szerző januárjában szakzáró dolgozatként jeles eredménnyel védett meg az Esztétika Tanszéken. (forrás: félévfolyam 13. szám december 14.

3 Tartalomjegyzék HÖK...4 (Elnöki beszámoló; Kari Tanács beszámoló) Sport...5 (V. ELTE Éjszakai Sport) Környezettudományi Klub...6 (Sírkert utcai szelektív hulladékválogató) Sport...7 (Hírek a BEAC háza tájáról) Arcok...7 (Juhász-Nagy Pál ökológus) Lágymányosi Portrék (dr. Radnóti Katalin főiskolai tanár) Faliújság Tudósítás (A talajon nem csak állunk, hanem élünk is; A vidék stratégiája és a környezet) TTT (Hit és/vagy tudomány) Helyvektor...16 (Rizsa Chat Bar) Kritika...16 (Az ultimate rocker Bob Seger) Cooltér...17 (Terítéken a Karácsonyi Vásár) Négyeshatos...17 (Egész úton hazafelé...) Belszíni fejtés...18 Mozizóna...19 (Rumnapló Csizmás, a kandúr) A főszerkesztő nadrágszéle Mint a víz a szomjazónak A víz a legfontosabb természeti erőforrásunk, létezésünk alapvető építőeleme. Bár a Földön irdatlan mennyiségű áll belőle rendelkezésre, nagy része felhasználhatatlan, így a XXI. század elejére lassan az aranynál is drágább kincsünk lesz. A Föld teljes vízkészletének (körülbelül 1,5-2 milliárd köbkilométer) csupán kevesebb mint 3%-a édesvíz, amelynek ráadásul jelentős hányada jégtakarókban és gleccserekben, illetve a talajban található, így a mai technológiai fejlettség szerint csak nagyon drágán hozzáférhető. A felszíni édesvízkészlet mindössze 174 ezer köbkilométer, és mivel ennek közel háromnegyede ritkán lakott országokban található, az emberiség nagy része alig 70 ezer köbkilométeren osztozik. A globális vízfogyasztás évente körülbelül 4000 köbkilométer, és mivel az output általában tisztítatlan szennyvízként kerül vissza a folyókba, tavakba, később már nem vagy alig használható. Miközben az emberiség lélekszáma folyamatosan gyarapodik (nemrég elértük a 7 milliárd főt), az ivóvíz menthetetlenül fogyni látszik. Egy ENSZ-jelentés szerint napjainkban mintegy 1,2 milliárd fő, azaz az emberiség lélekszámának egyhatoda nem jut tiszta ivóvízhez; 2080-ra ez a szám megduplázódhat. A fejlett országok iszonyatos méretekben pazarolják legfontosabb természeti kincsüket, például egy teljesen átlagos amerikai lakos naponta 573 liter vizet pazarol el. Magyarország egy főre eső vízfogyasztása (110 liter) ugyan nem kiugró érték, de mindenképpen érdemes megjegyezni, hogy ennek mintegy 40%-át WC-öblítésre használjuk. A világ szegényebb részein eközben alig liter jut egy-egy személyre, és az is rossz minőségű, tisztítatlan, betegségeket terjesztő víz; ennek következményeképp minden nyolcadik másodperben belehal valaki a tiszta víz hiányába. A már fentebb említett évi globális 4000 köbkilométeres fogyasztás mintegy 70%-a öntözésre megy el, 22%-ot pedig az ipar hasznosít, és alig 8%, azaz körülbelül 320 köbkilométer jut a háztartásokra. Ebből is csupán 13 köbkilométernyit iszunk meg, a maradék főzésre, mosásra, tisztálkodásra és WC-öblítésre megy el. A lakosság spórolása, az ipari üzemek és az öntözés igényeinek nem ivóvízből kielégítése, illetve különböző technológiai megoldások (például esővízgyűjtés, sótalanítás) mellett a mai vízutánpótlással számolva az ivóvíz akár több ezer évig elegendő lehetne, a folyamat azonban megállíthatatlannak látszik. A klímaváltozásnak ugyanis van egy elméleti fordulópontja, amikor a globális felmelegedés már semmilyen eszközzel nem állítható meg, ez pedig egybeesik az édesvízkészletek drámai, megállíthatatlan csökkenésével. A hegyvidéki jégolvadás miatt számos gleccser által táplált folyó elapadhat, akár teljesen kiszáradhatnak például a több mint egymilliárd ember ivóvízellátásáért felelős Indus és Gangesz mellékfolyói. A legtöbb országban ráadásul mind a felszíni, mind a talajvizek annyira szennyezettek, hogy csak jelentős anyagi ráfordításokkal tisztíthatók emberi fogyasztásra alkalmassá. Darfúr, Jemen vagy Tuvalu már ma is haldoklik az ivóvízhiánytól, az ENSZ szerint azonban a század végére a Föld országainak felében nem lesz tiszta víz. Gansperger Gábor főszerkesztő foszerkeszto@ttkhok.elte.hu 3 TétékásNyúz XLIII. félévfolyam, XIII. szám. Kiadja az ELTE TTK HÖK. Felelős kiadó: Dukán András Ferenc, a HÖK elnöke. Főszerkesztő: Gansperger Gábor. Vezetőszerkesztő: Gans. Tördelő: Fontányi A. Olvasószerkesztők: Ákos, Törceee. Címlap: Gans. Hátlap: Kelemen Ádám. Rovatok: Belszíni fejtés (Panni), Cooltér (Verus), Helyvektor (HG Roland), Kritika (Fontányi A.), Lágymányosi Portrék (Gans), Mozizóna (Törceee), Négyeshatos (B. Andi), TTT (Spiller András, djkalo), Tudósítás (Jurecska Laura, Weyde Szandra). Honlap: nyuz@elte.hu. Telefon: , lapzárta után 30/ Fax: Lapzárta: péntek 12:00. Készült a Komáromi Nyomda és Kiadó Kft. nyomdájában 1500 példányban. A Nyúz a Magyar Egyetemi és Főiskolai Sajtó Egyesület tagja. A főszerkesztő elérhetőségei: foszerkeszto@ttkhok.elte.hu; személyesen fogadóidőben (péntek 10-12) Déli Hali (00.732). TétékásNyúz

4 Félév végi zárás Az ELTE-n mindenhol, így a HÖK-ben is arról szólt az előző hét, hogy nemsokára itt a vizsgaidőszak és a karácsony, amikor még az Északi épület is bezár és nem csak a diákok mennek pihenni, hanem az Egyetem többi dolgozója is. Ennek persze a legfontosabb vonzata közvetlenül nem érinti a hallgatóságot, hiszen egy időszak vége mindig adminisztratív szempontból a legproblémásabb. Múlt héten volt a Karon a pénzügyi zárás. Az év maradék részének költéseinek adminisztrációját el kellett végeznünk, illetve minden közelmúltban érkezett számlát ki kellett egyenlítenünk, akkor is, ha még nem járt le a határideje, hiszen most volt utoljára lehetőségünk kifizetéseket elindítani. Legközelebb csak januárban lesz erre lehetőségünk. Az ELTE-n a kifizetések nem úgy működnek, mint a magánéletben, és ez a HÖK-ökre is igaz. Ahhoz, hogy például a Nyúz ára a nyomdához eljusson, egy körülbelül tízoldalas iratcsomagot úgynevezett utalványrendeletet kell összeállítani különböző nyomtatványokból, amit természetesen csak kari ellenjegyzéssel fizet ki az ELTE központi pénzügyekkel foglalkozó egysége, a Gazdasági és Műszaki Főigazgatóság. A HÖK működési kereteinek felhasználásáról, illetve gazdálkodásáról a pár számmal ezelőtt megjelent ösztöndíjakról szóló cikkhez hasonló ismeretterjesztő írást szeretnénk megjelentetni februárban, természetesen a 2011-es költségvetési év beszámolójával. Ezúttal lehetőség volt a megszokott hó eleji utaláson felül az ösztöndíjak pótutalására is, így a Kari Ösztöndíjbizottság is ülésezett a héten. Egyrészt korrigálta az eddigi utalások során felmerült hibákat, ugyanis komoly problémát okozott, hogy olyanok is beadják a pályázatukat egy-egy ösztöndíjra, akik nem jogosultak arra. Ezúton is szeretnénk megragadni az alkalmat, hogy mindenkinek felhívjuk a figyelmét, hogy olvassa el a pályázati kiírást, mielőtt lead egy pályázatot. Ne adjatok be jogosulatlanul pályázatot, mert többletmunkát jelent számunkra és lassítja a bírálást, illetve sokkal kellemetlenebb mindenkinek (beleértve a pályázót is), ha később derül ki, hogy nem volt jogos a juttatás, hiszen ilyenkor természetesen vissza kell fizetni. A pótutalással kapott összegekről tájékoztatást olvashattok a honlapon, illetve a Nyúz megjelenéséig terveink szerint hírlevélben is tájékoztatunk benneteket. (A célunk összességében az volt, hogy a lehető legtöbb juttatást kapja meg mindenki karácsony előtt.) A héten a Kari Tanács is ülésezett. Módosultak tantervek, illetve számos személyi kérdésben is döntés született. Ezekről bővebben az alant olvasható cikkből értesülhettek. E hét csütörtökén a megszokott kari vagy szakos rendezvények helyett össz-elte-s bulin vehettek részt a szórakozni vágyók; az ELTE Mikulásbuli az Almássy Hallban került megrendezésre. Bár ezúttal a szervezésben nem a TTK HÖK játszotta a vezető szerepet, de esetleges véleményeiteket, kérdéseiteket természetesen most is örömmel vesszük. A hétvégén a Nyúz utolsó számának szerkesztése zajlott az Irodában, de terveink szerint folytatjuk az előző félévben megkezdett hagyományt és készítünk egy vizsgaidőszaki különszámot, illetve januárra egy tudományos különszámot is várhattok. Dukán András Ferenc elnök ELTE TTK HÖK elnok@ttkhok.elte.hu 4 Elnöki beszámoló HÖK Kari Tanács beszámoló Az idei év utolsó Kari Tanácsára december 7-én került sor. Az előzetesen kiküldött napirendet a Tanács egyhangúlag elfogadta. Először személyi kérdésekről volt szó; 5 adjunktusi, 1 részmunkaidős adjunktusi, 3 tanársegédi, 1 részfoglalkozású tanársegédi, 1 kutatóprofesszori, 3 tudományos főmunkatársi és 1 részmunkaidős főmunkatársi kinevezésről történt szavazás. Minden voksolás titkos, illetve érvényes és eredményes volt, a jelölteket egyhangúlag vagy nagy többséggel megválasztották. A kinevezések között határozott és határozatlan időre szóló is szerepelt, amit a dékán úr előzetesen ismertetett. A személyi kérdésekhez hozzászólás, kérdés nem érkezett. A szavazatok leadása után áttértünk a második napirendi pontra, amelyben 43. félévfolyam 13. szám december 14. a fizika alapszak, fizikus mesterszak és a földrajz alapszak képzési terveinek módosítására érkezett javaslatokat vitatta meg a Kari Tanács. Utóbbihoz hozzászólás is érkezett. Az első két javaslat egyhangúlag elfogadásra került, míg a harmadiknál 1 nem és 1 tartózkodó szavazat is született. A harmadik napirendi pontban egy szenátusi előterjesztés véleményezésére, a Pályázati Szabályzat megtárgyalására került sor. A hozzászólások után kialakult véleményt a Kari Tanács egyhangúlag támogatni tudta. Ezek után a bejelentések következtek, amit a dékán úr az egyes személyi kérdések szavazati arányainak ismertetésével kezdett. Miután ezeket felolvasta, egy szomorú bejelentést tett: Kovács István professzor úr, a Fizikai Intézet munkatársa november 21-én elhunyt. Kérte, hogy a Kari Tanács egy perces néma csenddel, állva emlékezzen meg róla. A napirendi pont folytatásában már kellemesebb hírek következtek, hiszen a Prima Primissima Díj, az OTKA Ipolyi Arnold díjának és a Junior Prima Díj Karunkhoz köthető díjazottjairól, összesen hat főről hallhattunk. Megtudhattuk, hogy a TEDxYouth@Budapest 2011 Konferencián az Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék doktorandusza tarthatott sikeres előadást. Dékán úr ezután bejelentette, hogy Dux László helyettes államtitkár kérésére a Karon is megállapításra került a képzések önköltségi díja. Elhangzott továbbá a karácsonyi évzáró ünnepély és a következő Kari Tanács ülésének időpontja. Végezetül Pálfia Zsolt, a felsőoktatási dolgozók szakszervezetének nevében tett bejelentést, amelyben megköszönte az általuk szervezett rendezvények lebonyolításában a dékáni vezetéstől kapott segítséget. Ivancsó Veronika Kari Tanács tag

5 5 Sport FOTÓK: SZÉP ÁGNES ELTE ONLINE Egy nehéz éjszaka kezdete V. ELTE Éjszakai Sport Fejlámpás bemelegítés, tanárparlament, állófogadás és nyilatkozatdömping az Éjszakai Sporton. Ez történt december 9-én este 11-ig az ELTE Bogdánfy úti sporttelepén. Az ötödik ELTE Éjszakai Sport középpontjában az egyetem idén átadott futballpályái álltak. Itt izgultuk végig az ELTE Tanári Válogatott találkozását a Magyar Országgyűlés futsalcsapatával, de a műfüvön hangzottak el az ünnepélyes nyitóbeszédek is. Hogy mi történt még a kezdeti órákban? Az igazán kemények a szabad ég alatt, fejlámpás futással melegítettek, a Szertár büfé pedig állófogadással kedveskedett neves vendégeinek. A december 9-ről 10-re virradó éjszaka sem indult említésre méltó események nélkül. Nyolc óra után pár perccel, Kis Gyula triatlon sportösztöndíjas vezetésével rajtolt az éjszakai fejlámpás futás. Egy körülbelül 30 fős különítmény birkózott az Infopark kilométereivel, ide már nem követtük őket, a rajtnál azonban vidámnak és elszántnak látszottak, ami nem csoda, hiszen az első 25 nevező meg is tarthatta frissen bejáratott fejlámpáját. Amint az utolsó fénylő pont is látótéren kívül került, átsétáltunk a szomszédos buborékba, az ELTE fris- sen átadott, téli védősátor alatt álló futballkomplexumába. Az oldalvonal teljes hosszát szurkolók foglalták el, a játékosok bemutatása lassan a végére ért, kezdődhetett a várva várt mérkőzés. Az első félidőben a Csampa Zsolt vezette képviselő-csapat muzsikált jobban, a játékrész felénél meg is szerezték a vezetést, és néhány kósza egyetemi ellentámadás mellett ők uralták a játékot. A szünetet szinesítő kickbox-aerobik és cheerleader produkciók legnagyobb izgalmát a hangtechnikus és az ádáz keverőpult meg-megújuló küzdelme jelentette, a Parlament nálunk vendégeskedő szeletére talán mégis a lányok tették a nagyobb hatást, mert rögtön a második félidő elején belőtték második góljukat. Fiatal tanáraink állóképességi előnye a meccs utolsó negyedében ütközött ki, gyors egymás után kettőt is berámoltak a parlamentiek kapujába, a hajrára így döntetlennel fordulhattak a csapatok. Közönségünk is kezdett tűzbe jönni, nyilván csak azért nem kiabálta senki, hogy fárad az Országgyűlés, mert könnyen félreérthető lett volna. Remek formában védő kapusuknak köszönhetően a képviselők kihúzták az utolsó percig újabb bekapott gól nélkül, ekkor pedig, mint egy jól időzített módosító indítvány, egy bedobást követő csúsztatásból megszületett a parlamenti válogatott győztes gólja, igaz vitatott körülmények között (felmerült a kapustámadás gyanúja). Egygólos vendég siker lett a vége. Ugyan a meccs utáni megnyitón sokan, sokféleképp dicsérték az egyetem sportéletét, mi azért az állófogadáson is elkaptunk pár prominens személyiséget. Szeifert Tibor, a hallgatói ügyek rektori főbiztosa elmondta az ELTE Online-nak, hogy az éjszaka remek napszak a diákság sportolási vágyának felkeltésére, hiszen a hallgató amúgy is éjjel éli ki energiáit, az egyetem feladata ezeket egészséges utakra terelni. Szerinte nagy fegyvertény a 113 éves múlttal rendelkező BEAC és az ELTE szoros együttműködése, szervezett sportklub nélkül nehezen képzelhető el jól működő egyetemi sportélet. Simon Gábor, a BEAC ifjúsági elnöke, az EHÖK korábbi sportügyi alelnöke a mostanit tartja az eddigi legjobb Éjszaki Sportnak, és nemcsak azért, mert az évek óta nagyjából változatlan szervezőgárda egyre tapasztaltabb lett, hanem az új műfüves pályák átadása miatt is, melyek mind a testnevelés, mind a szabadidősport szervezésében sokat segíthetnek, hétről hétre 120 csapat szórakozását garantálhatják. Az ifjúsági elnök a hallgatók részvételét emelte ki a BEAC és az egyetem kapcsolatából. Fiatalos arculatot szeretnénk adni a BEAC-nak, ami által közelebb kerülhet a hallgatókhoz, és vonzóbbá válhat számukra. Mostantól minden hallgatói sportrendezvény a BEAC rendezvénye is, ezzel is építhetjük a klub imázsát. Teczár Szilárd ELTE Online TétékásNyúz

6 6 Hull a dék Környékezés A Környezettudományi Klub által szervezett KÖRNYÉKEZÉS üzemlátogatás-sorozat az idei félévben sem maradt el. Egy hónapja a Gellérthegyi víztározót vettük célba, múlt héten, pedig felkerestük a Fe-Group Kft. Sírkert utcai hulladékválogató üzemét. Az alábbiakban a látottak alapján igyekszem pár tévhitet eloszlatni a szelektív hulladékgyűjtéssel kapcsolatban. 43. félévfolyam 13. szám december 14. A Sírkert utcai telephely azért nevezetes, mert több hulladékgyűjtéssel foglalkozó cég is ide hozza válogatni az általa begyűjtött szelektív hulladékot. Budapesten sétálva úton-útfélen belebotlunk a színes szelektív szigetekbe, ahol öt különböző hulladéktípust lehet elhelyezni, emellett a Fővárosi Közterület Fenntartó Zrt. üzemeltet tizenhét hulladékudvart is, ahol a műanyagon, az üvegen, a papíron és az alumíniumon kívül elemet, hungarocellt, sütőolajat, és elektronikai hulladékokat is el lehet helyezni. Az FKF Zrt.-nek nincs saját válogatója, ők is ezt a létesítményt használják, ezért mindaz a palack, vagy papír, amelyet egy ELTE-s egyetemista beletesz a TTK-n található gyűjtőkbe ezen a telephelyen landol. A műanyagok először egy optikai válogatóval ellátott futószalagra kerülnek. Óránként két tonna, évente nyolcezer tonna műanyag hulladék átválogatására képes a gép. Az optika képes arra, hogy megkülönböztesse a PET palackot más egyéb műanyagoktól, például egy margarinos doboztól vagy egy nejlonzacskótól. Egy pneumatikus, sűrített levegővel működő egység a palackokat átröpíti egy másik futószalagra. Igen, ez már a XXI. század, mikor először láttam, én is nehezen hittem el, hogy ilyen létezhet! A PET palackokat ezt követően színek szerint elkülönítik és darálják. A gép a fóliát is képes elkülöníteni. A PET-en és a fólián kívül megmaradó műanyag hulladék utóválogatáson esik keresztül. Ezt emberek végzik, akik a futószalagra került PET palackokat és fóliákat elkülönítik és a már tisztított frakcióhoz teszik. Elkülönítésre kerül a PVC-vel borított műanyag is, amelyet börtönökbe szállítanak, ahol a rabok feladata, hogy levágják a műanyag burkolatot. A fennmaradó egyéb műanyagok ipari felhasználásra kerülnek, a szemétégetőben vagy cementgyárakban égetik el őket. A beérkező lakossági hulladék 75%-os tisztaságú, a Sírkert utcai telep azonban hipermarketek bálázott műanyaghulladékát is fogadja, ami viszont teljesen egynemű. Ezeket egyből darálják, majd mossák. A mosás során több órán keresztül ázik a darálék, és míg az elején a mosóvíz erősen szürkés a kosztól, a végén teljesen víztiszta. A palackokat kupakkal és címkével darálják le. A kupak anyaga polipropilén, mely sokkal értékesebb, mint a PET. Jótékonysági akciók során ezért szokás kupakokat gyűjteni, hisz a tiszta propilén kupak sokkal többet ér. A fóliákra is igaz, hogy színek szerint válogatják őket, majd utána mennek az agglomerálóba. Ez egy óriási kukta, amely nagy tömbbé olvasztja a fóliákat. A tömböket a szecskázógép összevágja, és ezeket a véletlen formájú darabokat mossák, ülepítik, végül zsákokba teszik. Nagy problémát jelentenek a lebomló zacskók külföldön nem is engedik, hogy ilyen legyen mivel a végtermékbe, amit majd a darálékból készítenek, szintén belekerülnek a szétesést katalizáló adalékanyagok. Így ha például egy virágföldtartó zsákot készítünk a másodnyersanyagból, könnyen lehet, hogy az hazafelé kiszakad. Szerencsére a lebomló zacskók még igen alacsony arányban vannak jelen. Megtudtuk, hogy a háztartásban keletkező tisztítószeres és tisztálkodószeres flakonokat is nyugodtan bele lehet dobni a műanyagos gyűjtőbe. Ezeket ugyancsak külön válogatják, majd a darálást és mosást követően olyan cégeknek értékesítik, amelyek élelmiszerrel nem érintkező műanyag termékeket gyártanak belőlük. A darálékok nagy része külföldre megy, de már nem Kínába, mint korábban hangoztatták, hanem más EU-s országokba, ahol palackok, pelenkák külső műanyag borítása, illetve csokitálca készül belőlük. A tényleges felhasználás előtt további tisztítási fázison esnek keresztül, majd granulálják őket. A Fe-Group távoli terveiben is szerepel a granulátumgyártás. Ez lehetővé tenné, hogy a teljes munkafolyamat Magyarországon valósuljon meg, hisz jelenleg mivel nincs hazánkban granulátumgyártás, így a palackkészítő üzemek külföldről vásárolt alapanyagot használnak fel. A darálék egy része átkerül a Budapest határában elhelyezkedő Recyclen gyárba, ahol közlekedési tábláknak készítenek műanyag talpat, valamint komposztálókeretet és műanyag fedőrácsokat gyártanak. A válogatóba érkező évi hétszáz tonna alumíniumot először mágnes segítségével megtisztítják az egyéb fém hulladéktól, majd bálázzák és Franciaországba szállítják, ahol újra alumínium dobozt készítenek belőle. Erre a hosszú útra azért van szükség, mert Magyarországon nincsen már kohó, ahol alumíniumot állítanának elő. Ebből következik, hogy a jelenleg bolti forgalomban kapható üdítők dobozai mind külföldi alumíniumból születtek. Ha sört vagy üdítőt veszel, vegyél inkább üvegeset vagy műanyag palackosat! Az alumínium és a műanyag mellett a telephelyen elektronikai hulladékot is bontanak. Ez legalább annyira látványos, mint a műanyag válogatás, ezért legközelebb feltétlenül tarts velünk. A következő KÖRNYÉKE- ZÉS februárban várható, jelentkezni a kornyekezes.elte.hu honlapon lehet. A korábbi látogatásokról, helyszínekről bővebb tájékoztatót a Környezettudományi Klub honlapján, a kklub.elte.hu címen találsz. djkalo Környezettudományi Klub

7 Sakk, kirándulás, sakk Hírek a BEAC háza tájáról Sport & Arcok Varga Zoltán a sportegyesület elsőszámú sakkozója hetedik helyezést ért el Hévízen. A Magyar Egyetemi és Főiskolai Országos Sakkbajnokságon pedig a BEAC három ELTE-s sakkozója a Pécsi Tudományegyetem csapatát megelőzve a Corvinus Egyetem mögött szerezte meg egyetemünk számára a második helyet csapatversenyben. Ilyen eredményeket pedig aktív pihenéssel heverhetünk ki a legjobban, főleg ebben a decemberi időben. A koncepciónk egyszerű: Budapest egy előre meghatározott pontjáról indul a verseny, majd különböző nyomokat és pontokat kell megtalálni, hogy elsőként jussatok n+1 lépés alatt a célba. Közben versenghettek egymással, felfedezhettek jópár ismeretlen vagy érdekes helyet, szobrot, emlékművet. Az útvonal megtervezése során arról is gondoskodtunk hogy a karácsonyi hangulat is meglegyen. December 16-án, pénteken találkozunk! Varga Zoltán Polgár Zsófiával holtversenyben jelenleg az ötvenedik a magyar ranglistán, de a 2011 évi nyílt magyar bajnokságon elért ezüstérme alapján joggal nyert meghívást a legjobbak közé (ott is, itt is Erdős Viktor lett a bajnok). Eredménye pedig sikernek tekinthető, mert három előrébb rangsorolt ellenfelet is megelőzött. Csapatunkban között még ifjúsági játékosként mutatkozott be, és idén nyáron igazolt hozzánk, hogy segítsen feljutási terveink valóra váltásában. Számtalan magyar csapatbajnoki címét sajnos nem a BEAC csapatával, hanem a Miskolccal és a Budapesti Honvéddal szerezte. Azért bizakodunk benne, hogy ezúttal a BEAC csapatával is aranyat nyerhet, amely feljutást jelenthet számunkra az első osztályba. A másik verseny sportszerű körülmények között Fazekas György versenybíró vezényletével zajlott le. A megnyitón a BEAC, az ELTE és a MEFS is képviseltette magát dr. Székely Mózes (ELTE- BEAC ügyvezető elnök), dr. Bárdos György (ELTE ESI intézetigazgató) és dr. Kántor Sándor (MEFS) által. A kirándulás menetrendje Időpont: december 16. péntek Rajt: Budapest, Március 15. tér (találkozó az adventi koszorú előtt) Cél: Megfejtendő Szintidő: 3ó 45p Táv: 8,7 km Menetrend: 16:30 Gyülekező a rajt helyszínén 16:45 Csapatok sorsolása és útbaigazítás 17:00 Rajt 20:45 Célzárás és eredményhirdetés Egyéniben Balog Imre nagymester lett az első (Corvinus), hat fordulóban 5,5 pontot szerezve. Második helyen Szepes Tamás (Corvinus), harmadik helyen Szijjártó Attila (PTE) végzett. A nők között az aranyérmet Erdős Boglárka szerezte meg (BKF), második Vizeli Márta Beáta (PTE) lett. Az első hat helyezett oklevelet, a legjobb három pedig pénzjutalmat kapott. Törceee (a BEAC sajtóközleményei alapján) 7 Juhász-Nagy Pál Folytatjuk barangolásunkat a termek dzsungelében. Ezen a héten a Déli tömb 7. emeletére kalauzolunk el mindenkit, egészen pontosan a D es sorszámú teremhez, amely Juhász-Nagy Pál biológus, ökológus nevét viseli. A professzor január 29-én született Debrecen városában. Miután elvégezte a középiskolát, az Eötvös Loránd Tudományegyetem biológiakémia szakán tanult tovább ben szerzett diplomát, majd tudását kamatoztatva szülővárosában, a Kossuth Lajos Tudományegyetemen kezdte meg tanári pályáját. Később visszatért Budapestre, ahol az ELTE Növényrendszertani, Ökológiai és Elméleti Biológiai Tanszékének tanára lett. Juhász-Nagy Pált sokan a XX. századi magyar ökológia egyik legnagyobb alakjaként említik: a szupraindividuális biológia elméleti alapjainak megteremtője, valamint az operatív ökológia szükségességének felismerője volt. Emellett jelentős eredményeket ért el a matematikai modelleknek és értelmezéseiknek az ökológiába való bevezetésében, a magyar ökológiai terminológia kidolgozásában és egységesítésében is. Nem véletlen, hogy ban Gorka Sándor-díjat, ban pedig KLTE Emlékérmet kapott, mielőtt 1992-ben Széchenyi-díjjal is megjutalmazták volna. Az elismerést a matematikai modellekre alapuló teoretikus elemzés és gondolkodás bevezetése az ökológiába területen elért eredményeiért kapta től haláláig a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja volt. Nevét 2001 óta doktori iskola viseli Debrecenben. A neves biológus professzor április 5-én hunyt el. Kollégái szerint igazi reneszánsz ember volt, mivel szakterületén kívül az emberi tudás számos más szférájában is otthonosan mozgott. Barátai és tanítványai a mai napig legendaszerű történeteket mesélnek arról, hogy miként idézett (sokszor idegen nyelven) hosszú szövegeket szó szerint, vagy miként volt képes ámulatba ejtő lexikális tudását logikus rendszerbe szervezni. Ha mindez nem lenne elég, búcsúzóul Bárdos György egyetemi docens szavai mindent elmondanak: Juhász- Nagy Pál egy csodálatosan művelt, kiemelkedően tehetséges botanikus, elméleti biológus és biomatematikus volt, akkoriban ennek a karnak az egyik szellemi világítótornya. Spiller András TétékásNyúz

8 8 Betekintés a fizika kritériumdolgozatok világába Lágymányosi Portrék Interjú dr. Radnóti Katalin főiskolai tanárral Az e heti Nyúzban (folytatva a két héttel ezelőtt megkezdett sorozatot) a kritériumdolgozatokkal kapcsolatban olvashattok. Ezúttal dr. Radnóti Katalinnal, az ELTE Anyagfizikai Tanszékének főiskolai tanárával és egyben az említett felmérés megalkotójával készült interjúból nagyon sok fontos és egyben érdekes információt tudhatnak meg az érdeklődők. Meséljen magáról egy pár mondatot, kérem! Radnóti Katalin főiskolai tanár vagyok, és azt hiszem, hogy ez a megnevezés már is igényel egy kis magyarázatot. Annak idején 21 évvel ezelőtt az ELTE Tanárképző Főiskola Fizika Tanszékére kerültem, majd amikor ezt a kart 2003-ban megszüntették, az ott dolgozó tanárokat, köztük engem is beintegráltak az egyetemi rendszerbe. Így maradt az én posztom a főiskolai tanári. Ahogyan Ön, én is az ELTE TTK-n tanultam kémia-fizika szakon, itt is diplomáztam, majd itt szereztem meg a doktori címet atomfizikából. Fő területem a fizika tanítása valamint ennek szakmódszertana. Elmondhatom, hogy azon kevés módszertanos közé tartozom, aki 10 évnyi közoktatási tapasztalattal is rendelkezik. Osztályfőnökként, óraadóként is dolgoztam közoktatási intézményben. Az ELTE TTK-ra kerülésem után nem sokkal a főiskolai matematikatanszék-vezetőm ötlete volt, hogy az egyetemre kerülő diákok igen-igen silány szintű matek, fizika és kémia tudását egyfajta alapozó képzésnek kellene alávetni. Ebből született meg a kritériumdolgozatok ötlete? Többé-kevésbé. A tanárok kevesek lettek volna ahhoz, hogy egy ilyen nagymérvű tantervi újítást bevezessenek, ehhez szükség volt arra is, hogy először Tasnádi Péter, majd pedig Homonnay Zoltán dékánhelyettes urak a vállukra vegyék a szervezést és a jogi részek lebonyolítását. Véleményem szerint ez akkor, és azóta is egy 43. félévfolyam 13. szám december 14. nagyon jó lehetőség az idekerülő diákoknak akik ilyen-olyan okok miatt, de legtöbbször a középiskola első osztályának színvonalán vannak, arra, hogy felzárkózzanak és azok a dolgok, amelyek nagy valószínűséggel megvannak a fejükben, a helyére kerüljenek. Nemhiába kapták meg zömmel a módszertanos oktatók ezeket az órákat, amelyek nagyon érdekesek mind diáknak, mind tanárnak. Számunkra azért, mert meg kell találni azt a fajta módszert, amivel a már kétszer-háromszor is hallott tananyagot érthetővé és szerethetővé tehetjük, a hallgatónak pedig meg kell tanulnia rendszerezni magában a hallottakat. Igazán nagy örömöt pedig mindkét félnek az okoz, amikor a félév végén a hallgató meg tud oldani gond nélkül egy-egy fizika példát, miközben az év elején még félt nekikezdeni egy ilyen feladatnak. Az évek során ezeket a felméréseket, ha jól tudom országos szintre is kiterjesztette? Igen, ez így van. Erre pedig úgy gondolom azért volt és van is nagy szükség, mert sokáig csak mendemonda volt az, hogy az elsőéves hallgatók matek-fizika-kémia tudása eléggé elmarad az egyetemi szinttől. Ahhoz, hogy ez bizonyíthatóvá és egyben kezelhetővé váljon, adatokra és tényekre volt szükség. Meglepő, de nagyon jól eső volt számomra, hogy az ország minden egyetemén azonnal rákaptak az ötletre és kooperációban velem és az ELTE-vel megvalósítottuk az országos szintű felméréseket. Később a kémia szakterületre is kiterjesztettük a dolgozatokat, és állíthatom, hogy a kémikus kollegák is örömmel vették a kritériumtárgy megjelenését. Nagyon fontos és üdvös dolognak tekinthető az, hogy egy ilyen felmérés a tanszékek és intézetek közötti kapcsolatteremtést nagyban elősegíti. Azt sem titkolhatom el, hogy ez az ötlet és megvalósítása félig-meddig családi vállalkozás. Az adatok kiértékelésében, számítógépre történő felvitelében, illetve magának a feladatoknak a kiválogatásában is nagy szerepet vállalt a férjem és a fiam is. Sokszor esti beszélgetések során születtek meg a soron következő dolgozat kérdései. A publikációk során is sok segítséget kaptam tőlük. Miben látja a fizika iránti érdeklődés fokozásának megoldását? A fizika tanítása egy eléggé komplex feladat, ugyanis nem elég megtanítani az összefüggéseket és bemagolni a képleteket. A fizika iránti szeretet magvait már az általános iskolák padjaiban el kellene ültetni azért, hogy az a felsőbb osztályokban gyökeret ereszthessen, a középiskolákban fejlődjön és végül az egyetemre jutva teljesedjen ki. Tehát úgy gondolom, hogy a természettudományok megszerettetése és érthetővé tétele már az alapoktatásban is nagy hangsúlyt kellene hogy kapjon. A Szegedi Tudományegye-

9 temmel közösen végzett munkánkból egyértelműen kiderült, hogy a gyerekeknek nem csak biológiai és kémiai alapokra van szükségük, hanem az úgynevezett mindennapi fizika alapjaira is. Gondolok itt arra, hogy az otthonunkban is vannak oldatok, a tárgyak mozognak, gyorsulnak és akkor még nem is említettem a mindenhol meglévő elektromosságot. Azt kell látniuk, hogy amellett, hogy minden tudományág fontos gondolok itt a történelemre, az irodalomra a gazdaságilag termelő ágazatok művelőinek mindenképpen szüksége van egy matematikai-fizikai tudásra és ennek a megléte tőlünk oktatóktól is függ, bár nem csak rajtunk múlik. Sikeresnek ítéli a kritérium kurzus eredményeit vagy úgy látja, hogy a diákoknak nehéz behozni a lemaradást? Egyértelmű, hogy fél év alatt nem lehet behozni 4 év anyagát. Nem is ez a cél. Az én célom és talán mondhatom mottóm is egyben: segíteni a diákoknak. Segíteni, hogy megértse és megszeresse a fizikát, hogy egy adott feladat elolvasásakor olyan logikai láncot fűzzön fel magában, amin elindulva bármilyen feladatot meg tud oldani,hogy végül, de nem utolsó sorban ráérezzen a fizika ízére. A honlapom is ezért jött létre, hogy a diákoknak, vagy akár kezdő tanároknak nyújtson segítséget az óráik felépítésében. Sokat beszélgetek a hallgatókkal, mivel érdekel az, hogy miért nem értik a dolgokat és bizony sokan bevallják, hogy nem vették elég komolyan a tárgy tanulását, ezért vannak hiányosságaik. Azonban sokszor az óraszám, vagy a tanár magyarázata volt az, ami megnehezítette a fizikát számukra, mert a középiskolák látóköre csak addig terjed, hogy felveszik-e a diákjaikat az egyetemekre, de azzal már nem foglalkoznak, hogy a felvett hallgatók boldogulnak-e a náluk megszerzett tudással. Általánosságban azt mondhatom, hogy bár rengeteget fejlődnek és tanulnak ezen fél év alatt a hallgatók, így is csak a 40-50%-uk veszi sikeresen első alkalommal a vizsgát. 10 évvel ezelőtt írtunk kollégáimmal közösen egy könyvet A fizikatanítás pedagógiája címmel, amire nagyon büszke Lágymányosi Portrék vagyok, mivel sokan idéznek ebből a műből és sokan használják is mind a mai napig. Bár úgy gondolom, egy tanárnak nem az idézettségi mértéke a mérvadó, hanem az, hogy mennyit tud átadni a diákjainak. Beszélne pár szót a kutatási és publikációs témáiról? Nagyjából 200 publikációm jelent meg ez idáig, amelyeket zömmel magam írtam, de volt olyan, amiben a férjem is segédkezett. Az egyik cikket emelném ki, amelyikre igen büszke vagyok, ez pedig a Galileiféle integrálszámítási módszerről szóló két részes munkám. Ezt tulajdonképpen a kritériumtárgy ihlette, mivel a függvények magyarázásához kerestem éppen anyagot, amikor kezembe akadt Galilei Discorsi című műve, amelyben benne van az általa leírt módszer! Kis változtatással ugyan, de én is ugyanazt az elméletet tanítom a diákjaimnak, amit Galilei talált ki, majdnem ugyanazt az ábrát rajzolom fel és úgy látom, hogy a tanulók zöme meg is érti ezt a fajta magyarázatát az integrálszámításnak. Azt gondolom nagyon fontos az, hogy visszanyúljunk a tudománytörténetben és lássuk az alapokat is, mivel a megismerés is az alapokkal, a fogalmak kialakulásával kezdődik. Természetesen a mi feladatunk az, hogy a több száz éves tudást a mai kornak megfelelő didaktikával párosítsuk. Számomra az is motivációt jelent, hogy ha egy olyan elismert személlyel párosul a tanulandó anyag, mint például Galilei. Ön is tapasztalta ezt? Igen, nekem is ez a tapasztalatom. A hallgatók többségének egy kicsit intellektuálisabbá válik a tananyag, ha olyan neveket kapcsolunk hozzá, akiket ismernek és elismernek. Ezenkívül módszertani szempontból is fontos az, hogy a megtanultakat egy-egy kulcsszóhoz kössük, hiszen így sokkal egyszerűbb a tanulási folyamat. Hadd említsem meg ha már kérdezte, a másik fontos kutatási területemet érintő cikkemet, amely a Nukleáris fizika története női szemmel címet viseli. Ebben tulajdonképpen a női kutatók munkásságán keresztül mutatom be a nukleáris tudomány fejlődését. Azért pont ez a két téma, amit kifejezetten kedvelek, mert meglátásom szerint két fő vonulata volt a fizikai-kémia tudománytörténetnek: az egyik a testek és azok mozgása, a másik pedig az anyag szerkezetének megértése. Az előbbinek fontos képviselője Galilei, míg a kémia említésekor nem kerülhetjük el Marie Curie nevét, és azt hiszem, ha elolvassuk, hogy milyen egyszerű eszközök álltak a rendelkezésére és mégis mekkora felfedezéseket tett, akkor tudjuk csak igazán értékelni a mai csúcsfejlesztéseket. Mint tanár, vagy mint fizikus képzelte el a pályáját fiatalon? Már kisgyermekkorom óta a tanárság és a tanítás az, ami vonz, és ami örömet okozott és okoz mind a mai napig. Ha őszinte akarok lenni, akkor nekem az édesanyám mondta azt, hogy tanítanom kell, mivel a gyermekkori babáimmal sem csináltam mást, mint iskolásat játszottam, ahol én voltam a tanár és ők voltak a diákok. Azt hiszem, vannak ilyen emberek, akik már életük kezdetén tudják, hogy az ő pályájuk a tanítás lesz. Számomra azóta is boldogságot és megelégedettséget okoz, ha bemegyek órára és taníthatok. Mészáros Máté portre@nyuz.elte.hu TétékásNyúz 9

10 FÓKA Érezted már valaha, hogy a Fizika I. túlnőtt a fejeden? Szükséged lenne egy kis bevezetésre a Bevezetés a fizikába tárgyhoz? Nem érted, hogy miért van az x felett pont vagy hogy miért lett az u-ból ü? Nos, itt a megoldás! Mostantól a Maszathoz és a KéKóhoz hasonlóan a fizika szakterület is korrepetálást tart Fizika Oktatás az Alapoktól néven. Időpontok: Kedd É Csütörtök É 0.100C Péntek É 5.89 Bővebb infókat a oldalon találhattok. Ha úgy érzed, fizikai ismereteid hiányosak, de szükséges megtanulnod, megértened, vagy legalább azt a kettest megszerezned, jelentkezz bátran a foka@mafihe.hu címen! Ha a megjelenés e l ő t t i n a p o k ba n kíváncsiak vagytok arra, hogy szerdán mit olvashattok, ha szeretnétek kulisszatitkokhoz jutni, vagy ha rendszeresen játszanátok velünk értékes tárgynyereményekért, akkor lájkoljatok minket a oldalon!

11 MASZAT Ebben a félévben is részt vehettek ingyenes matek korrepetáláson, amelyet felsőbbéves matekosok tartanak a Matematika Szakterületi Csoport szervezésében. Ha úgy érzed, hogy segítségre van szükséged, gyere el bátran a MASZAT-ra! Időpontok: Hétfő É 0.62 Hétfő É 0.100C Szerda É 6.53 Csütörtök É 0.100C T Négyes etszenek a h tó nove atosban olvash llá aténnek k? Veled is tör h bájos va asonló vicces, gy elgondo épp groteszk, gok, am lkodtató dole rovatba lyekről ebben n olvash a atsz? H igen, írd a negyesh meg nekünk a atos@ny uz.e címre! F áradság lte.hu termész odat zsebpén etesen némi meglep zzel és egy kis ivel hon oráljuk. Kérünk titeket, hogy lehetőleg előre jelezzétek a maszat@ttkhok. elte.hu címen, hogy az adott alkalomra milyen témából van kérdésetek, valamint lehetőség szerint csatoljatok feladatokat, feladatsort is! Bővebb infókat a oldalon találhattok a MASZAT menüpont alatt. Várunk szeretettel! Matematika Szakterületi Csoport MASZAT Csapat maszat@ttkhok.elte.hu EFOTT 2012 November 22-én végre lehullt a lepel és nyilvánosság elé tárult a 2012-es Egyetemisták és Főiskolások Országos Turisztikai Találkozójának (EFOTT) nyertes pályázata. Hazánk legrégebbi kulturális- és könnyűzenei fesztiválja 2012-ben Velencére költözik; a házigazda Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem kreatív csapata lett. A fesztivál elmúlt két évben folyamatosan látogatócsúcsot döntött, PécsOrfűre és Szolnokra is közel hetvenezren látogattak el. Az 1976 óta vándorló, folyamatosan bővülő hallgatói rendezvény jövő nyáron egy kiváló környezeti adottságokkal rendelkező helyszínen várja az egyetemistákat: hosszú strandszakasz a Velencei-tó partján, úszómedence és változatos sportpályák, mint például wakeboard, kosárlabda, strandfoci, tenisz, röplabda, valamint túra- és sárkányhajózási lehetőségek. A fesztivál területén, azaz Velencei Vízi Várban minden eddiginél több sportolási lehetőség várja a résztvevőket, így a 2012-es EFOTT programkínálatában még hangsúlyosabbá válik a sport. A házigazda felsőoktatási intézmény a számos kulturális hagyománnyal rendelkező Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, amelynek Egyetemi Hallgatói Képviselete mindent megtesz azért, hogy felejthetetlenné tegyék hallgatótársaiknak a 2012-es fesztivált. A djuice névadó támogatóként jövőre is hozzájárul a fesztivál programjaihoz és magas színvonalához. A TakarékPont, Rauch Hungária és Heineken Hungária pedig főtámogatóként lesz jelen Velencén. Az EFOTT július 3-8. között hazánk második legnagyobb tavát változtatja a nyár legnagyobb bulihelyszínévé!

12 12 A talajon nem csak állunk Hanem élünk is Földünk lakosságának száma a közelmúltban elérte a hét milliárdot. A populáció igényei egyre nagyobbak nem csak a növekvő létszám, hanem a mindenki által áhított nyugati jólét miatt is. Ezzel szemben lehetőségeink végesek. Azért, hogy a mostani rendszert, bolygónk élhetőségét fenn tudjuk tartani, bizony tennünk kell. Ez alkalommal a Magyar Tudományos Akadémia székházában jártunk, méghozzá egy igen égető probléma miatt. Környezetünk gyorsuló változásának körülményei és a teendők tudományos megalapozása című előadást hallgathattuk meg a MTA pár rendes tagjának, valamint néhány egyetemi tanár és kutató előadásában. Az ember szennyezi a levegőt, ami rengeteg betegséghez vezethet, bár ennek minőségét még csak-csak érezzük. Vizeinket pocsékoljuk, túlhasználjuk, szennyezzük. Az élelmiszer minőségét nem tudjuk ellenőrizni, teljes mértékben ki vagyunk szolgáltatva az olyan élelmiszeripari vállalatoknak, mint az a kínai cég, amelyet nem is olyan rég buktattak le több éve lejárt húsaikkal. Az erdőket tömegesen irtjuk, az Angara folyó felett egy közel két kilometer hosszú hidat építettek, holott a túloldalon lakatlan táj húzódik, érintetlen őserdő. A változás immár oly mértékű, hogy itt már nem fenntartható fejlődésről kell beszélnünk, hanem túlélésről. Arról,hogyan kell a változásokat visszafogni, s ha ez nem lehetséges, hogyan kell alkalmazkodnunk hozzájuk. Sebezhetőség 43. félévfolyam 13. szám december 14. Az alkalmazkodóképesség azt jelenti, hogy egy populáció hogyan tudja leküzdeni a változást, menynyire sérülékeny. Az embernek vajon hogyan kéne alkalmazkodnia? Először is, sokan nincsenek tisztában azzal, hogy alkalmazkodni kéne, hogy tenni kéne valamit a helyzet ellen. Sokan nem tudják, hogy a nyári kánikula ellen védekezni kell, nem tudnak róla, hogy a szállópor ártalmas. Rengetegen kezdtek újra fával tüzelni, ami talán még egy jobbik eset, sokaknak ugyanis nem telik fára sem, ezért olajos rongyokkal, és még ki tudja, milyen anyagok elégetésével szennyezik a levegőt, és talán nem is gondolják, hogy ez ellen tenni kellene, el kéne juttatni az információt az emberekhez. Persze mindenekelőtt az emberi gondolkodásmódon kéne változtatni. Zoonózis Eltávolodtunk a környezettől, elszoktunk a szabad levegőtől. Több ember költözik városokba, mint vidékre. Manapság, mikor ki akarunk mozdulni a betondzsungelből, elmegyünk piknikezni, túrázni, sétálni a szabadba, nem számolunk a következményekkel. Nem készülünk fel arra, hogy a természetben más élőlények is vannak, amelyek adott esetben betegségeket terjeszthetnek. Ez a zoonózis, mikor egy embert ízeltlábúak, vérszívók, gerinces állatok által terjesztett kórokozó támad meg. Ez ránk nézve nagyon veszélyes, hiszen egy baktérium vagy vírus egy új populációban sokkal nagyobb kárt tud tenni, ugyanis az újonnan megtámadott faj nincs felkészülve, nem alakult még ki a védekező mechanizmusa a kórokozó ellen. Ilyen volt például a madárinfluenza is. Ráadásul a változó időjárás, az enyhébb tél, a korai tavasz és a késői ősz segíti a kórokozók elterjedését, hiszen hosszabbodik a vegetációs időszak és így több idejük van elszaporodni. Olyan is előfordulhat, hogy egy egzotikus kórokozó, mint például a nyugat-nílusi vírus, hazai fajokban jelenik meg. Ez részben az időjárás megváltozásának köszönhető, olyan madarak érintik útjuk során hazánkat, amelyek eddig nem. Megváltozik a gerincesek viselkedése, ezzel együtt a telelőhelyük, téli mozgásuk, és velük a kórokozók is vándorolnak. De egyes változatok a turistaforgalommal, a kereskedelem hatásaként is megjelenhetnek. Víz A vízkészletek apadnak. Eközben mi ivóvízzel öblítjük le a wc-t, ezenkívül a mezőzagdaság és az ipar rengeteget használ, az elhasznált víz 70%- át a előbbi hasznosítja. Pedig öntözni rosszabb minőségű vízzel is lehetne. A víz felét pedig meg lehetne spórolni. Rengeteg vizet szállítunk más kontinensekre, hiszen minden termék előállításához erre az elemre is szükség van. Egy csésze kávé, de még egy szelet húshoz is kell. Gondoljunk bele, hány liter vizet ivott meg a malac, mielőtt a tányérunkra került. Ha így folytatjuk, a vízhasználatot a jövőben majd nem lehet fenntartani, kiapadnak a vízkészletek, éppen úgy, mint az Aral-tó. Egymilliárd embernek nincs egészséges vize és kétmilliárd ember szenved vízhiányban. Hazánkban ugyan sok víz van, mégis azt mondják, az egyik legszegényebb ország vagyunk ebben az erőforrásban. Készleteink érzékenyek az éghajlatra, a vízgazdálkodási szervezeteknek nincs stabilitása, vizeinknek mindössze 20%-a jó minőségű. A Föld vízkészletének 2,5%-a édes, ez határozza meg nagyrészt a XXI. század fejlődését. Ez elég lenne, csakhogy a készletek nagy része megközelíthetetlen helyeken található, kimossa a monszun, vagy mi magunk szennyezzük be. Földünk reagál a változásokra. A biodiverzitás sérülékeny, egyre nő a művelésbe bevont földek területe, a trágyázás mértéke, a papír-, és az autóhasználat, a telefonok száma, a turizmus. Egyre inkább megterheljük és beszennyezzük környezetünket, erre reagál a Föld. És ez a válasz igencsak érezhető. A népesség 1950-ben robbanásszerűen kezdett növekedni, amivel párhuzamosan drasztikusan megugrott a természeti katasztrófák száma is. Homokba dughatjuk a fejünket, mondhatjuk azt, hogy a klímaváltozás természetes, hiszen eddig is követték egymást a jégkorszakok, illetve a melegebb időszakok, teljesen normális ami most történik, vagy változtathatunk. Hiszen ne feledjük, a talajon nem csak állunk, élünk is. Weyde Szandra tudositas@nyuz.elte.hu Tudósítás

13 Tudósítás Térkép, ami vad tájakat mutat A vidék stratégiája és a környezet 2011 novemberében, a Francia Intézetben a környezetvédelemé volt a főszerep az egy hónapon át tartó előadássorozat keretei között helyet kapott a Vidék stratégiája és programja, ahol megismerhettük hazánk vidékfejlesztési terveit, barátkozhattunk az AMAP tagsággal, és beleshettünk Gömörszőlős történetébe, a fenntartható falu mindennapjaiba. A vidék élni akar Megtudtuk a Vidékfejlesztési Minisztérium stratégiai főosztályvezetőjétől, hogy nem beszélhetünk egy kimondottan környezet, illetve természetvédelmi programról. Elsődleges cél a fenntartható élettér, valamint a vidéki élet értékeit központba állító jövőkép megvalósítása. A tervezet integráltan magába foglalja az agrár- és élelmiszergazdaságot, a vidékfejlesztést, a környezetvédelmet, a környezetpolitikát, továbbá a természeti erőforrások fenntartható kezelésének használatát. Dr. Czene Zsolt felhívta a figyelmet, hogy a mezőgazdaság jóval több, mint profitérdekeket kiszolgáló ágazat. A tájnak, az országnak a legnagyobb területét bitoroló gazdasági részlege, ebben pedig a hatékonyság másodlagos kérdés, hisz a tájfenntartás, a foglalkoztatás, vagyis az ökoszociális funkciók, amelyeket ellát, lényegesen esszenciálisabbak. Megfogalmazta mennyire fontos megérteni, hogy a környezet alapvetően nem egy védekezésre szoruló elem, és lehet a mezőgazdaságot művelni anélkül, hogy roncsolnánk a táj szerkezeti összetevőit. A mostani mezőgazdaság sok erőforrást használ, külső mesterséges anyagok bevitelén alapszik, mint a műtrágya, a növényvédőszerek, így szinte bármilyen talajon képes eredményesen termelni hangzott el az előadáson. Ráadásul olcsóbban, sőt, adott esetben hatékonyabban lehetne gazdálkodni, a meglévő természeti erőforrásokat, illetőleg biológiai alapokat megfelelően használva és nem kihasználva. Ha a jövőben élő funkcióval bíró falvakat, községeket szeretnénk látni, akkor a munkahelyek megőrzését, gyarapítását létfontosságú szem előtt tartani. Jelenleg a különféle ágazatok között egyfajta eltávolodás, és ellentétes célok kibontakozása figyelhető meg, a megoldások megvalósításához, paradigmaváltás szükséges. Termelő központú dobozrendszer A francia eredetű, közösség által támogatott földművelés közvetlen kapcsolatot alakít ki a termelő és a vásárló között, kizárja a piacot, és a szolidaritásra épít. A vásárló nem feltétlenül jut kedvezőbb áron a termékekhez, de a termelő mindenképp méltányosabb árat kap munkájáért. Az előállítás helyben tartható, minimálisra csökkenthetők a szállítási és csomagolási költségek. A tagok finanszírozzák az adott szezonnak a termelői tevékenységét. Általában havi szinten fizetnek elő, ezzel vállalják azt, hogy meg fogják vásárolni a terményeket, valójában azonban a szolgáltatást veszik meg. A gazdálkodó cserébe például zöldségeket fix áron heti rendszerességgel egy elosztópontra juttat, ahol a termés egészét szétosztják dobozrendszer formájában. A vásárlóknak önkéntes munkával részt kell venniük az AMAP működésében. A rendszer egyetlen szépséghibája, hogy a szezonalitásra és a körülményekre épül, így el kell fogadni, hogy abból főznek, ami épp megterem. Ez nagyfokú termelői és fogyasztói tudatosságot egyaránt igényel. Mindenki döntse el maga, hogy mennyire járható út ez a fajta, termelő központú életvitel. A fogyasztók többsége vajon képes lenne ilyen szinten alkalmazkodni? A szegénység okán nincs pazarlás A fenntarthatóság a jövő generációjával szemben viselt felelősség, ezért a jelennek a mértékletességére vonatkozik, egy erkölcs, egy viszonyrendszer a környezetünkkel. Gömörszőlős attól lett fenntartható, hogy az emberek egy ilyen típusú kapcsolatot igyekeznek megőrizni. Nincs az a túlzott habzsolás, de nem a tudatosság okán, hanem a szegénység okán nincs. A program arról szól, hogyan lehet a mértékletes fogyasztás gondolatát a tudatosságba átvinni. A településen egész társadalmi rétegek hiányoznak. Ma már kevesebb, mint hetvenen laknak itt. Öregek, tehetetlenek, valamilyen szempontból hátrányos helyzetűek alkotják az itt élő réteget, akik fejlődni aligha képesek. Egyrészt a multinacionális árukínálattal a vidék képtelen versenyezni, másrészt a népességcsökkenés következtében az ilyen típusú falvaknak minden mutatója fajlagosan romlik. Alakítottunk egy fenntarthatósági műhelyt, aminek az a lényege, hogy oda kéne valahogy csalni az embereket megnézni a semmit. Könnyű úgy a turizmust folytatni, ha Niagarával rendelkezel, hisz nem kell odahívni az embereket, mennek jegyezte meg némi cinizmussal a hangjában Gyulai Iván. A kínálat létrehozásához, a helyi erőforrásokat, a természetes rendszert próbálják multifunkcionálisan felhasználni. A legtöbben úgy gondolják a XXI. században, hogy ha működik egy jó gazdaság, akkor sok pénz lesz, és ha nagyon sok pénz lesz, akkor megoldjuk azokat a társadalmi és környezeti problémákat, amiket közben hoztunk létre. E téves logika miatt nem fenntartható a világ. A program elemei az ökológiai gazdálkodás, természetvédelem, kézművesség, oktató bemutató központ, és egy speciális turizmus. A településen állattartással, bemutató biokerttel, fajtagyűjteménnyel, extenzív gyümölcsökkel várják az érdeklődőket. A faluban bentlakásos képzési programok valósulnak meg. Az autonóm és passzívház koncepcióknak megfeleltetett létesítmény, az oktatóbemutató központ fő befogadására valamint ellátására képes. Minden olyan lehetőséget alkalmaznak és igyekeznek bemutatni, amelyek a szegény vidéki közösségnek segítséget tudnak nyújtani. Némi furfanggal minimális befektetésből meg lehet alkotni a környezettudatos felszereléseket. Ilyen példa a napkollektoros gyümölcsaszaló, az üres sörös dobozokból összeállított napkollektor, vagy a házi készítésű szennyvíztisztító és elhelyező berendezés. A program megvalósítása szép kihívás, főleg olyan ember számára, aki a fenntarthatóságról álmodozik, ehhez azonban olyan keretek létrehozása szükséges, amelyek lehetővé teszik, hogy az ilyen típusú kísérletek életképesek legyenek. Kőnig Rita TétékásNyúz 13

14 14 Hit és/vagy tudomány? Természettudósok skálája Sokszor felvetődik a kérdés különösen a TTK hallgatói között, hogy hogyan viszonyul egymáshoz a hit és a tudomány. E cikk keretében néhány szemléletes példán keresztül szeretnénk ezt az izgalmas kérdést körüljárni; egyfajta skálát nyújtunk a nevezetes természettudósok példáiból a legmélyebb hívőtől a legelkötelezettebb ateistáig. 43. félévfolyam 13. szám december 14. Ezen fokozatokat az európai kultúrára és történelemre jellemző két jelentős felfogás, a keresztény hit és a teljes ateizmus között állítottam fel. A teljességhez természetesen hozzátartozna más vallású természettudósok vizsgálata is, azonban a hely szűke miatt ezúttal erre nem kerül sor. Sir Isaac Newton ( ) fogalmazta meg először a gravitáció törvényét, illetve a klasszikus mechanika négy axiómáját, ezáltal magának a klasszikus mechanikának a megalapozása is hozzá köthető. Ezek mellett optikai felfedezései is voltak, például prizma segítségével kimutatta, hogy a fehér fény különböző színek keverékéből áll. A matematikában szintén alapvető fontosságú felfedezéseket tett: nevéhez köthető az általánosított binomiális tétel kidolgozása, valamint Leibniz mellett az analízis megalapozása. A brit királynő mégsem ezek miatt ütötte lovaggá, hanem mert az állami pénzverde igazgatójaként hasznos módszert dolgozott ki a pénzhamisítás megelőzése céljából. Szükségképpen létezik a legfelsőbb Isten, és ugyanebből a szükségszerűségből fakadóan mindig és mindenütt létezik. 1 írta Newton a híres Principia című művében. Egyértelműen meg volt tehát győződve Isten létezéséről bár ez abban a korban általában jellemző volt a társadalomra. Ő azonban ezen túlmenően nagyon komolyan hitt a Bibliában és nagy odaadással tanulmányozta azt. Szilárdan hiszek a Bibliában, mint Isten Igéjében, amelyet inspirált emberek írtak. Mindennap tanulmányozom a Bibliát. 2 írta. Idősebb korában sokat foglalkozott a teológiával, elsősorban a bibliai próféciákat tanulmányozta; következtetéseit az Észrevételek Dániel próféciáiról és Szt. János Apokalipsziséről című művében írta le. James Clerk Maxwell ( ) írta le az elektromágnesesség alaptörvényeit, a fényt elektromágneses hullámként határozta meg, emellett a gázok kinetikus elméletének kidolgozásában is fontos szerepe volt. Newtonhoz hasonlóan ő is foglalkozott optikával, nevéhez köthető a színes fénykép feltalálása. Kimutatta továbbá, hogy a Szaturnusz gyűrűi nem állhatnak egy tömbből, hanem sok kisebb, a bolygó körül keringő részből épülnek fel. A tudomány mellett nagyon szerette a költészetet, több saját költeményt és dalt szerzett. Maxwell szintén őszintén hitt Istenben, sőt Jézus Krisztusban is mint Isten fiában: Úgy gondolom, hogy a tudósoknak, és más embereknek tanulniuk kellene Krisztustól, és szerintem a tudományos beállítottságú keresztényeknek kötelességük kutatni a tudományt, azért, hogy az Isten dicsőségéről való képük olyan széleskörű legyen, amennyit csak a lényük befogadni képes. A Bibliát szó szerint vette és mindennapi életének alapjául tekintette, ezt bizonyítja a következő részlet feleségének írt egyik leveléből: Szellemben mindig veled maradok, de van Valaki, aki közelebb van hozzád és hozzám, mint ahogy mi lehetünk egymáshoz, és csak Általa és Őbenne tudjuk egymást igazán megismerni. Törekedjünk felismerni az Efézusiakhoz írt levél ötödik fejezetében szereplő nagy titkot, és megtaláljuk a megfelelő viszonyulást a külvilág felé, azon férfiak és nők felé, akikért Krisztus eljött, hogy megszabadítsa őket bűneikből. 3 Maxwell hite egyértelműen Krisztus-központú volt; ebben talán különbözik Newtontól, aki Jézus Krisztusról nem sokat beszélt utóbbiról emiatt némelyek azt is feltételezik, hogy tagadta a szentháromságot. Werner Karl Heisenberg ( ) a kvantummechanika egyik megalapozója és kidolgozója, bevezette a határozatlansági relációt, amelynek jelentősége Einstein relativitáselméletével vetekszik. Munkásságát 1932-ben Nobel-díjjal jutalmazták. A második világháború idején nem menekült el Németországból, hanem részt vett a német atombombaprogramban, amely végül eredménytelennek bizonyult. Heisenberg szintén hívő volt, de abban különbözött a korábban említettektől, hogy a kereszténységnek pusztán erkölcsi vonatkozásait tartotta fontosnak. Éppen emiatt azonban igen hasznosnak tartotta a vallást az emberiség számára. A tudomány a technika alapja, a vallás pedig az etika alapja. 4 írta egyik beszélgetéséről készült feljegyzésében. A hit és természettudomány kapcsolatáról a következő véleményt fogalmazta meg: A természettudományok kelyhéből az első korty ateistává tesz, a pohár alján azonban Isten vár rád. 5 Ezen következtetése valószínűleg a klasszikus fizikai ( determinisztikus ) és kvantummechanikai szemlélet ( valószínűségek ) különbségéből is fakadhat. Oláh György (1927- ) magyar származású, amerikai Nobel-díjas kémikus a karbokationok kémiájával foglalkozik, amelyek előállításához szénhidrogének szupersavakkal és mágikus savval való kezelésének módszerét találta fel. Ezen átalakítások a természetes szénhidrogének feldolgozását jelentősen megkönnyítették és hatékonyabbá tették. Gépjárműbe is beépíthető direkt metanolos üzemanyagcellát fejlesztett ki, amely az utóbbi időben egyre nagyobb érdeklődésre tesz szert világszerte. Oláh György hithez való viszonyát leginkább az agnoszticizmus jellemzi, vagyis nem foglal állást olyan kérdésekben, hogy van-e Isten vagy sem. Nem tagadja létezését, de nem is hisz benne. Életrajzi könyvében írja a következőket ezzel kapcsolatosan: A tudósok általában nem nagyon hisznek olyasvalamiben, ami felfoghatatlan vagy érthetetlen számukra. Nekem is egyre több nehézséget jelentett az évek folyamán, Természet-Tudomány-Technika

15 hogy higgyek a szervezett vallások által kinyilatkoztatott természetfölöttiben, dogmákban és szabályokban. Ugyanebben a könyvben később ezt olvashatjuk: Számomra nem okoz nehézséget a tudomány (és szükségképpen korlátozott tudásunk) és egy általunk megfoghatatlan és megérthetetlen lény vagy értelem lehetőségének összeegyeztetése, bár nem tartom valószínűnek. Sokan ezt a tudomány és a vallás kibékíthetetlen ellentétének nevezik. Én azonban nem tekintem egy felsőbbrendű lény vagy értelem létezésének kérdését egyenlőnek a vallással. 6 Ezek alapján úgy tűnik, hogy noha nem mondható ateistának, de kicsit közelebb áll az ateista felfogáshoz nézete, mint a vallásos hithez. Stephen William Hawkingnak (1942- ), napjaink egyik közismert angol elméleti fizikusának fő kutatási területe a kvantumgravitáció és kozmológia. A cambridge-i kutató sokat foglalkozott a feketelyukak leírásával, azok termodinamikájával ő fedezte fel a feketelyukak termikus sugárzását, a Hawking-sugárzást. Világszerte híressé vált tudománynépszerűsítő írásairól. Emellett aktív közéleti szereplő volt, ám az utóbbi időben egyre kevesebbet hallani róla súlyosbodó betegsége miatt. Fiatal korától kezdve motoros neuronbetegségben szenved, amelynek következtében fokozatosan lebénul. Ma már beszélni is csak egy gép segítségével tud. Hawking felfogása tipikus természettudományos világnézet, ateizmusa is ebből fakad. Nem mondható, hogy kifejezetten harcolna a vallások ellen, viszont egyértelművé teszi, hogy nem létezik Teremtő a számára mégpedig a fizika kozmikus világmagyarázatára hivatkozva: Amennyiben a Világegyetemnek van kezdete, akkor feltételezhetjük, hogy van teremtője is. Ha azonban a világmindenség tényleg önmagában zártan létezik, nincs se határa, se pereme, akkor kezdete és vége se lehet: egyszerűen csak van. Hol van benne a Teremtő helye? 7 Az évek során folyamatosan közeledett e felé az álláspont felé, hiszen korábban még ezt írta: Nehéz a Világegyetem kezdetéről beszélni Isten koncepciójának említése nélkül. ( ) Lehetséges, hogy Isten oly módon cselekszik, hogy cselekedetei nem magyarázhatók tudományos törvényekkel. 8 Érdekesség, hogy első felesége mélyen vallásos asszony volt. Válásuk kifejezetten világnézeti okokra vezethető vissza, hiszen Hawking Természet-Tudomány-Technika egyre inkább szembefordult a Teremtő felfogásával. Clinton Richard Dawkins (1941- ) oxfordi evolúcióbiológus, etológus a hetvenes években általa kidolgozott önzőgén-elmélet miatt vált igazán ismertté. Megalkotta a memetika tudományát is. Mind a kettő az evolúció addig nem-hagyományosnak mondható felfogásán alapult: az önzőgén-elmélet az evolúció alapegységének a géneket tekinti, a memetika pedig a mémek, azaz bármilyen gondolati és kulturális egységek (akár egy szokás, egy dallam vagy hit) evolúciós átalakulásával foglalkozik. Dawkins úgyszintén hamar ismertté vált a tudományt népszerűsítő írásaival, amelyekben közérthetően és izgalmasan ír a tudomány átlagemberek számára nehezen felfogható kérdéseiről az evolúcióval összefüggésben. Dawkins hithez való viszonyulását jól jellemzi közismert mellékneve: az ateizmus pápája. Ő is a természettudományos világnézetre alapozva tagadja Isten létét. Sőt mindent megtesz annak érdekében, hogy minden vallás és hit ellen felszólaljon, amikor csak lehetősége adódik. Legutóbb megjelent könyve, az Isteni téveszme fő célja is ez: mindenféle vallás kártékony hatásának bizonyítása és az ateizmus propagálása. E hozzáállását egy interjúban így magyarázta: Jobban járnánk a vallás nélkül? Annyiban feltétlenül, hogy arra az egyetlen világra tudnánk koncentrálni, amelyben élünk. Más kérdés, hogy csillagászati mennyiségű ember nem születne meg, így aki volt olyan szerencsés, hogy világra jött, jobban értékelné az életet, és nem ácsingózna a túlvilág után. 9 Lényegében a vallást illetve hitet szinte az emberre legkártékonyabb dolognak tartja. Ezt egyik előadása után igen meghökkentő példával támasztotta alá: Egyszer egy dublini előadás után, amikor a kérdésekre került sor, valaki megkérdezett, mit gondolok az írországi katolikus papok nagy nyilvánosságot kapott bántalmazási ügyeiről. Azt feleltem, akármilyen rettenetes dolog is a szexuális visszaélés, vélhetőleg kevesebb ártalmat jelent, mint az a hosszú távú lelki sérülés, amit a gyerek katolikus neveltetése eleve okozott. 10 Dawkins egyik fő támogatója és arca volt a 2009-ben Londonból indított és világszerte kiterjedt ateista kampánynak, amelynek keretében buszokra ilyen és ehhez hasonló feliratokat tettek ki: Valószínűleg nincs Isten. Hát ne aggódj! Élvezd az életet. 11 A fentiekből következik, hogy gyakorlatilag semmilyen összefüggés nincs a természettudomány és a hit megléte vagy nemléte között egy adott személy esetében. Ezt támasztja alá, hogy a legmélyebb hívőtől a legelkötelezettebb ateistáig mindenféle felfogású természettudóst lehet találni. Ez tehát inkább mindenkinek az egyéni döntésén, semmint a tudomány értelmezésén és elméletein múlik. Más kérdés, hogy az is látható a példákból, hogy napjainkhoz minél közelebbi korban vizsgáljuk ezt a kérdést, annál több ateista vagy afelé hajló világnézetű természettudóst találhatunk. Mivel azonban a tudomány alapvető módszerei és keretrendszere nem változott az elmúlt néhány évszázadban, ez inkább általános társadalmi változásokra vezethető vissza. Hogy miért lett egyre elterjedtebb az ateizmus napjainkra ezt majd valamikor máskor fogjuk megvizsgálni Pálfy Gyula 1 John H. Tiner, Isaac Newton: Inventor, Scientist, Teacher, Mott Media, Isaac Newton, Principia Mathematica, Mathematical Principles of Natural Philosophy, Motte fordítás, Berkeley, Lewis Campbell, William Garnett, The Life of James Clerk Maxwell, Macmillan and co., 1882, 4 Werner Heisenberg, Rész és az egész, Gondolat, 1975, Tudomány és vallás 5 Ulrich Hildebrand, Das Universum Hinweis auf Gott?, in Ethos, No. 10, Oláh György: Életem és a mágikus kémia, Nemzeti Tankönyvkiadó, Stephen Hawking, Az idő rövid története, Akkord Kiadó Kft., Ifj. Pálfy Gyula, A kozmosz bölcsésze, in Hetek, XIII/29., R. Hahn Veronika, Isten megbecsülné az őszinte kétkedőket, in: Népszabadság, Richard Dawkins, Isteni téveszme, Nyitott Könyvműhely Kiadó Kft., letöltés ideje: TétékásNyúz 15

16 16 Rizsa Chat Bar Ahol mindegy, miről rizsázol Ezen a héten egy olyan helyre látogattam, ami mellett rengetegszer mentem már el, de ez idáig sosem tértem be. Emellett, nemrégiben alakították át a belső teret, így aki velem ellentétben korábban is járt már ott, annak is lehet, hogy új lesz egy-két dolog. A helyszín a Király utca 61., aki kicsit is ismerős a belvárosban az tudja, hogy arrafelé egymást érik a különböző éttermek, kávézók és kocsmák, amik mind megpróbálnak kialakítani valami sajátos arculatot, amellyel vendégeiket becsalogathatják. Nincs ez másképp a Rizsával sem. Mikor beléptem, elsőre igazából nem tudtam eldönteni, hogy milyen kategóriába soroljam, így végül úgy döntöttem most is meghagyom a menedzsment által megjelölt chat bar jelzőt. Ezt elég kifejezőnek tartom arra, amit a hely kínál. Arról van szó, hogy alkoholos és nem alkoholos italokat egyaránt nagy választékban találunk, viszont nincs meg a kocsmákra jellemző tömeg és az azzal járó iszonyatos zaj, amit a gyakorta túl hangos rádió tovább ront, sem pedig a kávézókra időnként jellemző túlzottan kimért és steril légkör. Ennek ellenére mindkét helyszín gyakori látogatóit megtaláljuk, a söröző társaságokat éppúgy, mint a diákokat, akik tanulni jöttek be. Röviden összefoglalva azt lehet mondani, hogy az a tipikus beülős hely. Ennek megfelelő a kialakítás is. A helyiség viszonylag nagy, amit megdupláz a galéria, így ha nincsen teltház, (ahogy ott-tartózkodásom alatt sem volt) akkor elég jól el lehet szeparálódni. A színes, mintás berendezés és díszítés otthonossá teszi az atmoszférát, már-már olyanná, mintha egy lakás nappalijában ülnénk. Az árak nem vészesek, de nem is különösebben alacsonyak. Összehasonlításképpen; egy presszó kávé 250 Ft, csakúgy, mint 2dl forralt bor. A háromféle jó minőségű csapolt sörből egy korsó Ft között változik. Viszont, amikor széles választékot írnak, nem viccelnek, csak whiskyből tízféle van, ezekből 4 cent ára Ft között mozog. Illetve az említetteken kívül is szinte bármit megtalálunk az itallapon. Ne felejtsük el megemlíteni, hogy azért enni is lehet, de itt már nem kell nagy meglepetésekre számítani, a szokásos szendvics, chips és barátai jellegű felhozatalból szemezgethetünk. Amennyiben aktívabban szeretnénk szórakozni, arra is van lehetőség, ez esetben olyan napon menjünk, amikor valamilyen koncert, vagy egyéb program van, ezek felderítéséhez jó támpont a hely honlapja, illetve Facebook-oldala, ahol véleményeteket is megoszthatjátok a vezetőkkel. Összességében jó benyomást tett rám ez a chat bar, valószínűleg nem most voltam utoljára a vendége. Hiszen azok közé a helyek közé tartozik, amelyek nem túl drágák, nem túl késdobálók, nem túl alternatívak, és ahol mégis kellemesen töltheti az ember az idejét a barátai társaságában. HG Roland helyvektor@nyuz.elte.hu A KÉPEK FORRÁSA: Helyvektor & Kritika Az ultimate rocker 43. félévfolyam 13. szám december 14. Bob Seger az amerikai könnyűzene megkerülhetetlen alakja, egész generációk nőttek fel country-elemekkel átszőtt rock and rollján. A tengerentúlon évtizedek óta emlegetik a legnagyobb előadóművészek között, lemezei a mai napig többmilliós példányszámban kelnek el; ennek ellenére Európában és Magyarországon szinte teljesen ismeretlen. A veterán rocker május 6-á született a Michigan állambeli Dearbornban. Alig múlt tíz éves, amikor orvoselektronikai technikus édesapja feleségét és gyermekeit elhagyva Kaliforniába költözött; a család ezután hamar elveszítette anyagi biztonságát és középosztálybeli státuszát. Seger zenéjére ez óriási hatást gyakorolt, korai számain egyértelműen érződik a sóvárgás egy szerető apa és a korábbi jólét után. Az 1960-as évek elején különböző félamatőr együttesek (The Decibels, The Town Criers, The Omen) tagjaként különösebb sikert ugyan még nem ért el, de pár számukat, például a The Lonely One-t vagy a Richard Berry előtt tisztelgő Louie Louie-t már felkapták a kisebb helyi rádiók. Michigan államban az 1966-os év hozta meg az áttörést, amikor a The Last Heart együttessel készített East Side Story kislemezből 50 ezer példány kelt el, az országos ismertséget pedig már a The Bob Seger System névre keresztelt zenekarával érte el az 1960-as évek legvégére. Rövid szólókarrier után alapította legnagyobb hatású zenekarát, a The Silver Bullet Bandet. Háborúellenes slágereikért és lágy rockzenéjükért egész Amerika rajongott, az 1970-es és as évek egyik legnagyobb hatású együtteseként koncertjeiken milliók énekelték a Turn The Page vagy az Against The Wide számokat, lemezeik egytől egyig feltűntek a Billboard magazin eladási listáinak élmezőnyében. Seger manapság is aktívan járja Amerikát, és már egy egészen új korosztállyal ismerteti meg az amerikai rock and roll fénykorát. Legújabb albuma, a november végén megjelent Ultimate Hits: Rock and Roll Never Forget című kétlemezes válogatásalbum Seger négy évtizedes munkásságát örökíti meg. Nyitószáma, az Old Time Rock and Roll nosztalgikus vágyódás az 1970-es évek végén szétszakadó amerikai álomból a korábbi generációk gondtalan időszakába, amikor a zenészek még nem voltak generációjuk szószólói. Az album további számai elsősorban a Silver Bulletes évek érzelemdús, lázadó és háborúellenes slágerei, amelyek kiváló korrajzot festenek a korszak amerikai fiataljainak életéről. A lemez utolsó pár számában már egy egészen más előadót, a lázadást elhagyó, visszafogottan tiltakozó öregedő rockert ismerhetjük meg. Gans kritika@nyuz.elte.hu

17 Puncsot pálinkával Terítéken a Karácsonyi Vásár Cooltér & Négyeshatos Az utóbbi hetekben magára öltötte ünnepi ruháját a főváros. A sétálóutcák arany színben tündökölnek, a kirakatokból Mikulások és rénszarvasok mosolyognak a járókelőkre, a nagyobb tereken pedig díszbe burkolt fenyőfák magaslanak az ég felé. A hangulatot persze fűszerezhetjük még egy jó társasággal, egy bögre gőzölgő itallal és egy kis nézelődéssel a Karácsonyi Vásár színes forgatagában. Decemberi este, illetve délután. Kigyúlhatnak a karácsonyi díszbe öltöztetett város fényei. Már a Deák téren beleütközünk pár fenyőfüzérrel csinosított kis fabódéba. Hurka, kolbász, termelői mézek, hímzett terítők, gyertyák, kézműves szappanok és egyéb csábító portékák. Egyre több nézelődő ember. Kezdjük orrunkban érezni a tél illatait, de valami még hiányzik. Az úton végig legkülönbözőbb árusok sorakoznak, sőt még egy Darth Vader-Mikulással is összefutunk, akivel az emberek az egyik bódé előtt vidáman fényképezkednek. Az érdeklődők alig győzik kerülgetni egymást; ez minden évben így van. Végül elérjük a célt: Vörösmarty tér, Karácsonyi Vásár. A színpadon egy népzenei együttes játszik. Páran vásárolnak, de a legtöbben csak nézelődnek, esetleg ötleteket gyűjtenek, hogy milyen minőségi ajándékot válaszszanak szeretteiknek. Mert itt a termékek tényleg minőségiek legtöbbjük kézművesek, iparművészek által készített, ami nem mellesleg az áraikon is meglátszik. Persze nem muszáj vásárolni. Ilyenkor hangulatos találkozási pontként szolgálhat maga a téren lévő vásár is a rég nem látott ismerősökkel. Egy jóleső, kellemes beszélgetés a hidegben egy bögre tea, forralt vörös- vagy fehérbor mellett; egyetemistaként nem is kell jobb kikapcsolódás. A Vörösmarty téren több mint egy hónapon át élvezhetjük az ünnepi kirakodás elvarázsoló látványát, a frissen sült ételek és gőzölgő téli italkülönlegességek belengő illatkavalkádját. Idén négyféle, színes és cukormázra emlékeztető feliratú bögréből kóstolhatunk teát, forró csokoládét, vagy forralt bort, de kipróbálhatjuk az ünnep egyik slágerét, az eredeti magyar pálinkával bélelt puncsot is. Jellegzetes hazai ételekből is van választék bőven. A gulyáslevestől kezdve a székelykáposztán át a tócsniig minden megtalálható, ami szem-szájnak ingere. Az édesszájúak pedig meglátogathatják a különböző színű és ízesítésű marcipánhegyeket, kóstolhatnak bejglit és kürtős kalácsot, vagy megízlelhetik az idei réteskülönlegességet is, narancsosmarcipános túróval bélelve. A hungarikumokon kívül belga termékekkel is találkozhatunk, többnyire csokoládé és sör formájában. A szervezők idén a Gerbeaud-ház falára vetített hétperces fényjátékkal és zenei aláfestéssel is szórakoztatják a látogatókat este hat és nyolc óra körül, amely mindenképpen különlegességnek számít. Érdemes egyszer de akár többször is megnézni! Csak úgy, mint a téren lévő hatalmas karácsonyfát, a betlehemet, az adventi koszorút vagy az arany és piros színben pompázó fagyöngyöket. Az igazi karácsonyi hangulathoz már csak az a szép, nagypelyhű hóesés hiányzik. Ám addig is: egy meleg kabát, egy sál, egy sapka, egy barát, forral bor a kézbe, egy kis mozi... irány a Vörösmarty téri Karácsonyi Vásár! Andi, Verus coolter@nyuz.elte.hu Egész úton hazafelé... Az emberek jöttek-mentek, a levegőt köd, szmog és a péntek délután vibrálása töltötte meg, sárga villamosunk azonban töretlen lendülettel rótta köreit egyik végállomástól a másikig. Ebbe az unott ingázásba kapcsolódtam be én is, és egészen félútig követhettem a folyton változó látképben fel-feltűnő majd gyorsan elfutó fények hömpölygő folyamát, ekkor ugyanis vállam felett balra tekintettem. Egy sárgás kabátba öltözött lány ült a villamos harmonikája előtti utolsó helyen, kezét szája előtt tartva, könyökét az alacsony ablak párkányán pihentetve, abban a tipikus gondolkodó pozícióban. Fülhallgatója kizárta a kinti világot, tekintete pedig a belvárosi házak szürke falain keresztül a végtelenbe révedt. Bármelyik szőkésbarna hajú, kedves arcú lánnyal megeshet, hogy pár pillanatra elvonul a világtól, és a lopott időben tisztázza kavargó gondolatait, de ez a lány más volt, ennek a lánynak a szemében egy apró kristály jelent meg, amely szikrázva szántotta végig hamvas arcbőrét. Az idő szinte végtelennek látszott, amíg végre nagy cseppben összegyűlve elhagyta áldozatát a keserű tünemény, és nem tudtam hova tenni a szomorú felismerést, hogy ez a lány sír. Következő, külvilág számára felismerhetetlen szándékosság tartalmú kósza pillantásom alkalmával már céltudatosan kerestem, és egy újabb könnycsepp legördülése megadta az elhatározást, hogy valamit tennem kell. Zsebemben sikerrel összepárosítottam két papír zsebkendőt, majd lassan, de biztosan elindultam a lány felé. Lehajolva az ölében tartott jobb kezét megérintettem, mégsem történt semmi. Kénytelen voltam kicsit megrázogatni selymes kézfejét, és ekkor végre megmozdult, de látszott, azt sem tudja, mi történik, annyira más világban járt. Szemébe nézve szavak nélkül mondtam el, hogy fogadja el csekély ajándékom, lepillantott, átvette tenyerébe, majd viszszatekintett rám, és szintén szavak nélkül köszönte meg a figyelmességet. A másodperc tört részéig még egymás tekintetének mélyét kutattuk, s talán egy apró mosolyt is felfedeztem ajkán, de kezét elengedve felegyenesedtem, majd magam sem tudom miért, továbbindultam az ajtó felé, és leszálltam. Ha ismered a sárga kabátos lányt, kérlek, öleld meg, helyettem is. Immánuel negyeshatos@nyuz.elte.hu TétékásNyúz 17

18 18 Karácsonyi sudoku Belszíni fejtés Sziasztok! Két héttel vagyunk karácsony előtt, amikor ezt a kis cikket írom nektek, már most mindenki ünnepi lázban ég körülöttem. Jönnek a nagy karácsony előtti összeveszések, ajándék után rohangálás, aztán persze a felismerés, hogy, hé, álljunk már meg egy kicsit a nagy rohanásban, elvégre ez az ünnep a szeretetről szól. Épp ezért mostani megfejtéseiteket A szeretet ünnepe jeligével várnám a rejtveny@nyuz.elte.hu címre. Előző számunk nyertesei Váradi Klára, Csohány Dóra és Nyitrai Edina. Gratulálok lányok! Nyereményeteket az Északi Haliban tudjátok átvenni. További jó fenyő- és narancsillatú, forró tea szürcsölgetős rejtvényfejtést mindenkinek! Panni rejtveny@nyuz.elte.hu 43. félévfolyam 13. szám december 14.

19 Kultikusnak szánták De nem lesz az Mozizóna Hunter S. Thompson és Johnny Depp közös agyában, a Rumnaplóban jártunk. A két kultikus alak a legendás Félelem és reszketés Las Vegasban előtt lettek igazi jóbarátok. Ennek a barátságnak köszönhető a Rumnapló megtalálása és a film megszületése is. Valószínűleg nem lesz annyira megkerülhetetlen, mint a Félelem és reszketés, de nem is biztos, hogy össze kell vetnünk vele. Aki még nem nézett utána, hogy ki is HST az tegye meg, hiszen az egyik leginkább vitatott zsurnaliszta az amerikai történelemben. Az ő nevéhez fűződik a gonzó újságírás, ami az erős szubjektivitással és a valós tények fiktív elemekkel való elegyítését jelenti. Magyar követői: Uj Péter, Vágvölgyi B. András, Para- Kovács Imre. A film genesisét az író és Johnny Deep barátsága hozta létre, a történetük 1994-be vezet vissza, amikor egy közös aspeni (South Park Asspen 6. évad 2. rész) nyaralás után örök barátságba kerültek. Ezt az 1998-ban forgatott már említett film sem tette tönkre, amikor Depp barátját formálta meg a vásznon. Depp volt az, aki rábukkant Thompsonnál a Rumnapló kéziratára. Az író filmet akart belőle, a színész pedig ki akarta adatni, a sok évnyi huzavona után azonban 2005-ben HST öngyilkos lett. Ezután vált Deppnek igazán fontossá ekkor már elhunyt barátjának akarata. Az elkészült filmmel is tisztelegni kívánt a színész az író előtt, csakúgy a Depp által felkért sztárok is, mint Amber Heard (Chenault) és Aaron Eckhart (Sanderson, Chenault vőlegénye). A film forgatása alatt végig fenntartottak egy Thompson felirattal ellátott széket, ami mellett ott pihent egy csomag Dunhill és egy Chivas Regal. A film alapjául szolgáló könyv Thompson önéletrajzi ihletésű barangolása Puerto Rico fiatalságában, akkor, amikor kezdenek elszaporodni az amerikai szállodák arrafelé. A főhős, Paul Kemp, a fiatal és illuminált újságíró a film elején bekerül egy harmadrangú puerto ricoi laphoz. Ezt követően keresi meg Sanderson, aki újságíróbérenccé szeretné degradálni Kempet azzal, hogy PR cikkeket rendel meg tőle a tervei reklámozásához. A nihilista újságíró eközben kikezd Sanderson jegyesével Chenaulttal. A Rumnaplóra nem épülhet akkora kultusz, mint ami kialakult a Félelem és reszketés Las Vegas körül. De talán ez nem is akkora probléma, főleg ha beillesztjük HST munkásságába. Ha az egészet egyben vizsgáljuk, akkor pedig elengedhetetlen új mozaikkal bővült az összkép. Törceee mozizona@nyuz.elte.hu THE RUM DIARY (amerikai, 2011, 120 perc). Rendezte: Bruce Robinson. Írta: Hunter S. Thompson. Forgatókönyv: Bruce Robinson. Szereplők: Johnny Depp (Paul Kemp), Amber Heard (Chenault), Aaron Eckhart (Sanderson). Pontszám: 7/ Csizmában a pácban A Shrekről többszörösen lenyúzott bőrök után (Shrek 2, Harmadik Shrek, Shrek a vége fuss el véle, Shrek 4D, Shrekből az angyal, Félelem és Shreketés) itt a legújabb, még eredetibb, tele fantasztikus ötletekkel és már lerágott csontokkal, Csizmás, a kandúr. Persze a fentiek közül nem volt mind egész estés agymenés, nem úgy, mint a mostani. A Shrek 2-ből megismert Csizmás Kandúr önálló babérokra tört, ám nem fizette meg megfelelően forgatókönyvíróit, illetve nem a megfelelőket kenyerezte le az egyetlen és érdemleges move -jával amivel most újra találkozhatunk, a nagy boci szemeivel. Hiszen az 5-6 forgatókönyvíróból egy sem rakott össze még egyetlen épkézláb sztorit sem, hiszen olyan filmeket jegyeznek, mint a Harmadik Shrek, Hopp, Amerikai Pite: A szerelem Bibliája. Itt ugyanis nem érvényes az a szabály, hogy 1+1 az 2, mert millió szar író sem tud összehozni egy remekművet. Az folytatódik, amit megszokhattunk, lopások ebből-abból a mondakörből, csak mostmár semmi logikai kapcsolat nincs az összepakolgatásukban, nem úgy, mint a Shrek elején volt. Lehet, hogy a szintén félresikerült Rango, díszleteit használták fel animációs film, hé(!), hiszen itt is westernes hangulatot kap az egész film. Csak itt még menő 3D-s cuccokkal is találkozhatunk, bár ez annyira érdektelen, mint a mexikói díszlet, valamint maga a sztori vagy annak a hiánya. Egyébként már a trailerből is kisakkozhatjuk, hogy nem rágjuk tövig a körmünk a másfél óra alatt, hiszen még abban sem történik semmi, csak a kandúr vonaglik a kamera és kis pussycatek előtt. A macskáknak kilenc életük van, nekünk viszont csak egy, így jobb, ha nem hallgatunk olyan kritikákra és/vagy barátainkra, akik ajánlják a filmet, hiszen merőben több mint időpocséklás. Annyira, hogy még vizsgaidőszak alatt sem éri meg bedobni, mint alibi programot tanulás helyett. Törceee PUSS IN BOOTS (amerikai, 2011, 90 perc). Rendezte: Chris Miller. Forgatókönyv: Charles Perrault, Brian Lynch, David H. Steinberg, Tom Wheeler, Jon Zack, Will Davies. Szereplők: Antonio Banderas (Csizmás Kandúr hangja), Salma Hayek (Kitty Softpaws hangja), Zach Galifianakis (Tojás Tóbiás hangja), Billy Bob Thornton (Jack hangja). Pontszám: 3/10. TétékásNyúz

20