Tiszta lap. sôt, még azon is túl. országos kereskedelmi igazgatónk mérlegeli, Kérjük, fogadják változatlanul jó

Átírás

1 5. szám, december Az.A.S.A. csoport a legnagyobb privát hulladékkezelôk egyike Ausztriában, Csehországban, Magyarországon és Szlovákiában, és egyre fontosabb szerepre tesz szert Európa más országaiban is. Hazánkban Gyálon, Érden, Budapesten, Hódmezôvásárhelyen, Gyöngyösön, Gyôrben és Debrecenben vannak érdekeltségei, amelyek 2009-ben több mint 500 ezer tonna hulladékot kezeltek. Csaknem egymillió fôs lakossági ügyfélkörével az.a.s.a. az ország legnagyobb hulladékos közszolgáltatói közé tartozik, s a gazdálkodó szervezetek közül is több mint 9 ezer választotta partneréül. Az.A.S.A. csoport 2006 márciusától a világ egyik legnagyobb közszolgáltatója, a spanyol FCC (Fomento de Construcciones y Contratas) tulajdonába került, így önmagában is jelentôs szakmai tapasztalatát, meggyôzô anyagi és szakmai hátterét tulajdonosa is erôsíti. Változásban Nagyrabecsült Olvasó! ígéretesek. Az innovatív fejlesztések szemléje során Gyôrbe is ellátogatunk, Hírlevelünk új száma néhány olyan kérdésre és területre koncentrál, ahol válto- A szûkös gazdasági feltételek között sôt, még azon is túl. zásokra számíthatunk, ahol mozgásban a vállalatok mind szigorúbb szervezeti lévô, alakuló viszonyok között dolgozunk mûködési modellek felé mozognak. nap mint nap kockázatok és lehetôségek Az.A.S.A. nemrég összevonta cégeinek vonzásában. mûködését a központi régióban, a növekvô A tavasszal felállt új kormányzattól a hatékonyság pél dá jaképpen a logisztikai területet mu tatjuk be. A megtakarított költség Hulladékgazdálkodási törvény megújítását várja a szakma. Három-négy alapvetô és emberi erôforrás várhatóan a tágabb kérdésben is többfelé vezetnek ösvények, karbantartási lehetôségekben, s a növekvô országos kereskedelmi igazgatónk mérlegeli, hogy merre. Kérjük, fogadják változatlanul jó ügyfél-elégedettségben is kamatozik majd. A hulladékos piac közben egyre nagyobb érdeklôdéssel fordul a tudományos taikkal pedig bátran forduljanak hozzánk. szívvel hírlevelünket, kérdéseikkel, javasla- kutatások felé. Az egyik legizgalmasabb Engedjék meg, hogy ezúton kívánjak kérdés: vajon milyen technológiai megoldásokkal válhat érték a hulladékból. Cénepeket, és kedvezô, izgalmas, új sikerek Mindannyiuknak boldog, nyugalmas üngünk koordinálja a Soilutil nevû projektet, felé csábító változásokat 2011-re! amely bizonyos hulladékfajtákban és a hazai talajállományban rejlô lehetôségek Németh István összekapcsolásán dolgozik, a távlatok Country manager A lerakási adó bevezetésének idôpontja nyilván egyrészt gazdasági számítás, másrészt politikai mérlegelés kérdése. 2. oldal A gazdálkodó szervezet egy ponton már eladható anyaggal rendelkezne, amelyért neki fizetnek, nem pedig hulladékkal, amelynek a lerakásáért fizetnie kell. 4. oldal A GPS rendszer a teljes útvonalat megrajzolja: honnan, mikor indult az autó, hol voltak megállások, hol használták a hidraulikát, a beemelô szer kezetet, milyen sebességgel haladt, hány km-t tett meg, milyen az autó telítettsége, menynyi hulladékot gyûjtött be, mekkora volt a fogyasztás. 6. oldal Szakértô szemmel a chipekkel felszerelt kukákról és Pelenka Vilirôl 9. oldal

2 2010. december Hulladékgazdálkodási törvényre várva Az ígéretek szerint az érintetteknek október 20-án kellett volna megkapniuk véleményezésre a Hulladékgazdálkodási törvény módosított szövegének tervezetét, de lapzártánkig, november 20-ig egyetlen szervezethez sem érkezett meg. A törvény december 12-ével várhatóan hatályba lép, az idô rövidsége miatt a Tiszta Lapban most elindítjuk a társadalmi egyeztetést. Gorincsek Gyulával, az.a.s.a. országos kereskedelmi igazgatójával latolgattuk a várható fejleményeket. A fôváros, illetve a fôvárosi közszolgáltató egy évtizede vitatja, hogy a Budapesten mûködô gazdálkodó szervezeteknek joguk lenne szabadon megválasztani, mely hulladékos szolgáltatóval szerzôdnek a náluk keletkezô hulladék kezelésére. Várható, hogy a törvényalkotó most megkísérli egyértelmûsíteni a kérdést? A fôvárosnak régi vágya, hogy helyezzék közszolgáltatói hatáskörbe a szolgáltatási területükön mûködô gazdálkodó szervezeteknek a települési szilárd hulladékkal együtt kezelhetô hulladékát. A jelenlegi hgt-t többször is próbálták már ilyen irányban módosítani, tavaly, tavalyelôtt is, de a terv már a környezetvédelmi bizottságon sem jutott át. A módosítás terve egyébként Hagyó Miklós nevéhez fûzôdik, az ô törekvései ma feltehetôen nem számítanak követendônek. Itt csalókán környezetvédelmi érvekre szoktak hivatkozni, hogy ha a gazdálkodó szervezeteknek is a közszolgáltató szolgáltatna, akkor csökkennének a környezeti kockázatok és visszaszorulnának az illegális lerakók. Nincs ilyen összefüggés. Ha a monopolizálás szolgálná a környezetvédelem érdekeit, akkor a veszélyes hulladékok kezelését még inkább monopolizálni kellene, hiszen ez a terület nevébôl is látszik sokkal kockázatosabb, mint a kommunális hulladéké. Hogy a fôváros erre miért nem törekedett sosem, arra egyszerû a magyarázat: az FKF nem foglalkozik veszélyes hulladékokkal. Aki pedig az erdôszélre akarja dobni a hulladékát, annak sajnos mindegy, hogy a közszolgáltatónak, vagy egy másik vállalkozásnak nem fizet érte. A friss törvény alkotói bizonyára tisztában vannak az ilyen érvek alaptalanságával. A gazdálkodó szervezetek szabad választásának jogát továbbra is fenn kell tartani az uniós versenyirányelvnek megfelelôen. Érzékelhetô bizonyos törekvés arra, hogy a közszolgáltatások feladata nagyobb arányban tartozzék állami, önkormányzati tulajdonú cégekhez. Változhat-e a magántulajdonú vállalkozások játéktere a hulladékos piacon? A magánvállalkozások általában hatékonyabban tudnak üzemeltetni eszközöket, végiggondoltabban tudnak végrehajtani beruházásokat. Egy önkormányzati tulajdonú vállalkozásnál ugyanahhoz az árbevételhez praktikusan kevesebb profit tartozik, pedig a hatékonyság közösségi tulajdonban sem mindegy, ha a szolgáltató mûködésének költségeit végül a közösség állja. Jó (vagy éppen nem jó) példát jelentenek az EU-s támogatással kiépült nagy hulladékkezelô rendszerek mint szuperállami beruházások. Ezek a projektek hatalmas kapacitásokat építettek ki, ráadásul jellemzôen a lerakást célozva. Közben egész Európában erôsödik a tendencia, hogy az arra alkalmas anyagokat a hulladékkezelés során anyagukban történô hasznosításra vagy energetikai hasznosításra készítsék elô, illetve egyre többféle anyagot térítsenek el a lerakástól, esetleg úgy, hogy extra adóval terhelik a lerakást. Mennyire tekinthetô ebben a helyzetben 2

3 december hatékonynak az óriási le ra kó kapacitások létrehozása? Kiket terhel ezek hosszútávú, költséges fenntartása? A magánvállalkozások megfontoltabb, hatékonyságot szem elôtt tartó fejlesztéseikkel gyorsabban tudnak alkalmazkodni a változó környezethez. A környezô országokban jellemzôen már létezik ún. lerakóadó, amely arra hivatott, hogy versenyképessé tegye az újrahasznosítási megoldásokat az egyszerû lerakással szemben. Számít arra, hogy a magyar rendszerben is megjelenik ez a tényezô? Középtávon van rá reális esély, a bevezetés idôpontja nyilván egyrészt gazdasági számítás, másrészt politikai mérlegelés kérdése. A lerakási adó a szemétszállítás díjában is megjelenne, vagyis a megnövekedett ártalmatlanítási költséget megérzi a lakos pénztárcája is. A díj emelkedése persze abba az irányba is befolyásolhatná a lakosságot, hogy komolyabb szelektálással csökkentse a kommunális gyûjtôbe dobott hulladékai mennyiségét. Ehhez viszont az kellene, hogy az ingatlanról elszállított hulladékért mennyiségarányosan fizethessen a lakosság. Félô azonban, hogy az a megoldás is csábítóbbá válna, hogy a szemetet inkább szórjuk ki az erdôbe, vagy vágjuk be a szomszéd kukájába, mert úgy még olcsóbb. Ahol nem a lakost ösztönözzük közvetlenül, hanem az önkormányzattal számol el a közszolgáltató a tényleges lerakott mennyiség alapján, ott a rendszer is jobban mûködhet, igaz, hogy akkor alig hat vissza a lakossági szemléletre. Hallani olyan tervekrôl is, hogy a kormány megszüntetné a koordináló szervezetek rendszerét, feladataik elvégzésére pedig egyetlen állami szervezet jönne létre. Ez hogyan érintené az.a.s.a. tevékenységét? Tudnunk kellene, hogyan képzeli el a kormány a rendszer mûködését a gyakorlatban. Ha a koordináló szervezetek helyett nem lesz valamilyen intézmény, amelyen keresztül szubvenciót lehet kapni a lakossági szelektív gyûjtéshez, akkor annak hamar vége szakadhat márpedig komoly EU-s vállalások kapcsolódnak hozzá. A rendszer nem önfinanszírozó, a haszonanyagok után realizálható árbevétel nem ellensúlyozza a begyûjtés, válogatás, elôkezelés, szállítás költségeit. Ha a tervezett új állami szerv folytatja a rendszer támogatását, akkor tudni kellene, milyen logika szerint osztanák ki a támogatást a szolgáltatóknak, akik az infrastruktúrát fenntartják. Ha állami pénz lévén közbeszerzésre kerülne a sor, akkor döntô kérdés, milyen kritériumok szerint választanának az ajánlattevôk között, hiszen az eljárástól függôen igen nehézkessé válhatna a rendszer, ami nem tenné éppen életszerûvé a mûködését. 3

4 2010. december A mindennapi érzés azt sugallja, hogy a hulladékok közvetlen jelenléte inkább árthat a talajnak. Hogy lehetnek képesek a hulladékok esetleg még javítani is a talajok tulajdonságait? Aki a hulladék szót meghallja, rögtön a háztartási szemétre gondol, de nem errôl van szó, azt senki sem szeretné talajokra lerakni. A projektben hulladékként, vagy melléktermékként használt (illetve nem használt) elsôsorban termelési (hulladék)anyagokat kívánunk talajok javítására használni. Nagyobb mennyiségben keletkezô, viszonylag homogén összetételû anyagokról van szó, amelyeket eddig másra még nem használtak, mert nem volt idô, energia és érdeklôdés környezeti hatásuk részletes vizsgálatához. Milyen konkrét anyagokat képzeljünk el? A projektben közremûködô kutató kollégáink a kísérletek elsô lépéseként az erômûvi pernye nem veszélyes fajtáját, gipszet, növényi eredetû mezôgazdasági hulladékokat, építési-bontási hulladékot vizsgáltak meg laboratóriumi tesztekben. Költséget jelentô melléktermékbôl értékesíthetô anyag válhat Soilutil: talajt javítani hulladékkal Egy éve koordinálja egy pályázati támogatással zajló, rendhagyó kutatás munkálatait az.a.s.a. Magyarország. A kód neve: SOILUTIL, vagyis talajra hasznosítás, hulladék hasznosítása talajokon. A négyéves, négyszázmillió forint keretösszegû projektben a vállalat konzorciumi társai a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutató Csoportja, a Magyar Tudományos Akadémia Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézete és egy talajremediációval foglalkozó cég, a Weprot Kft. Szeptember 1-jével zárult a projekt elsô munkaszakasza, Kovács Judit projektvezetôvel beszélgettünk. A talajok milyen tulajdonságait lehet ezekkel az anyagokkal javítani? Fizikai és kémiai tulajdonságait is. A beavatkozás lehet például talajerô-visszapótlás, itt elindultunk a szerves és mezôgazdasági hulladékok, illetve melléktermékek felé (például kukoricaszárral kísérletezünk). Mondjuk tápanyaghiányos talajhoz, amelyben túl kevés a kálium, bizonyos formában hozzákeverhetô olyan hulladék, amely káliumot tartalmaz ugyan, de veszélyes nehézfémeket nem. Egy másik megcélzott javítandó talajjellemzô a talajtextúra, vagyis a megfelelô szemcseméret-eloszlás és humusztartalom 4

5 december Fejlemények a szabadföldi kisparcellán kialakítása. A laboratóriumi vizsgálatok mellett elkezdôdtek a szabadföldi kisparcellás kísérletek is, nálunk és a konzorciumi partnerek telephelyein is. Honnan tudható ma, hogy mely talajok szorulnának javításra? Bizonyára az is vezet errôl összesítést, aki a talajokat használja, vagyis például az önkormányzatok, mi mindenesetre a Talajtani Kutató Intézettôl tudjuk, milyen típusú rontott, leromlott talajok vannak Magyarországon, és pontosan hol. Ez a megközelítés mennyire számít újdonságnak? Voltak már kísérletek ilyesmire nálunk és az unióban másutt is, de egymástól függetlenül, így nem vezettek számottevô eredményre. Projektünk egyik újdonsága éppen az, hogy szeretnénk felépíteni egy átfogó adatbázist, illetve kidolgozni egy szoftvert a keverési technológiákhoz. A szoftver összehangolja a szennyezett/leromlott talaj és a talajjavítás céljaira hasznosítható hulladék elôfordulási helyét és tulajdonságait. Ez nyújt majd támogatást a talajjavítási technológiai döntésekben. A munkának persze szemléletformálás is a célja, hogy a termelôket rávegyük, vizsgáltassák meg melléktermékeiket, és járjanak utána a hasznosíthatóságnak. Ez gazdasági elônyhöz is juttathatná az adott gazdálkodó szervezetet, hiszen egy ponton már eladható anyaggal rendelkezne, amelyért neki fizetnek, nem pedig hulladékkal, amelynek a lerakásáért fizetnie kell. Mennyiben áll ez összhangban az EU talajokra vonatkozó keretirányelvével? Teljes mértékben. Az irányelv a környezeti terhelések azonosítását és csökkentését tûzi ki célul. Az erózió, a szerves-anyag csökkenés, a tömörödés, szikesedés és a földcsuszamlást követô talajromlás környezeti kockázatait pontosan regisztrálnunk kell, a talajokat helyre kell állítani. Egyszerû, érthetô igény a talaj ôrizze meg a termôképességét, az emberi ténykedés ne tegye tönkre. Ha három év múlva elkészül az adatbázisunk és a keverési szoftver, már nagy lépést tettünk efelé. 5

6 2010. december Nagyobb hatékonyság kevesebb erôforrással Sürgôsségi osztály: az.a.s.a. logisztika Egy hulladékos szolgáltatónál a kereskedelmi és a logisztikai osztály a frontvonal. A kereskedelmi osztályra érkeznek be az ügyfelek sürgôs és még sürgôsebb kérései, majd a logisztikai osztályon döntik el, hogyan osztható ki az aktuális feladattömeg a rendelkezésre álló eszközökre úgy, hogy a szállítás késedelem nélkül és a legnagyobb hatékonysággal történjen. Az.A.S.A ben a központi régióban a korábbinál határozottabban egy központhoz rendeli magyarországi érdekeltségeit. Az átalakítás céljai és hatásai jól leolvashatók a logisztika mûködésérôl. Bihari István regionális szolgáltatási igazgatót kérdeztük. Miért jobb összevontan kezelni a hulladékos logisztikai feladatokat? A vállalat összevonása elôtt a különbözô telephelyek egyben különbözô, önálló cégek is voltak. Ennek megfelelôen külön kezelték partnerállományukat, önállóan oldották meg a hulladékszállítási feladatokat. Elôfordulhatott, hogy például a Damjanich utca elején egy.a.s.a. Magyarországtól indított autó gyûjtötte az ügyfél hulladékát, az utca végén pedig egy Avermannos autó érkezett egy másik ügyfélhez. Hiába látták egymást a sofôrök, akár még integethettek is egymásnak, mivel két különbözô gazdálkodó szervezet kötötte meg a szerzôdéseket, nem lehetett megoldani, hogy mindkét cégtôl ugyanaz hozza el a hulladékot. Ha a most beolvasztott központi régiós cégek partnereit egy kalapba tesszük, és a lehetô legoptimálisabban osztjuk szét a szállítási feladatokat, akkor hatékonyabbá tehetjük a teljes logisztikai rendszer mûködését. Ezáltal egyszerûbbé válik a dolgozók mûszakbeosztása, több idô jut a szállító eszközök, gépek karbantartására, szervizelésére, és ezzel nagyobb üzembiztonságot érhetünk el. És bár leépítéseket nem tervez a vállalat vezetése, tény, hogy így kevesebb autóval és kevesebb emberrel végezhetjük el ugyanazt a feladat menynyiséget. Ettôl az optimalizálástól jelentôs megtakarítást várunk, illetve ugyanennyi erôforrással több feladatra vállalkozhatunk, bôvíthetjük piacunkat. A diszpécserek akkor fizikailag is egy helyre költöznek? Nem, a fizikailag az.a.s.a. Magyarország Kft. gyáli telephelyén található diszpécserek fogják irányítani az összes tömörítôs autót, a budapesti telephelyen dolgozó két diszpécser irányítja a konténeres autókat, és van két diszpécserünk Érden is, akik az ottani lakossági és ipari partnerekre koncentrálnak. Vagyis az egyes autótípusok tartoznak egy-egy diszpécser-csapathoz. Az új diszpécser állomány a korábbi különálló cégek diszpécsereibôl állt össze? Jellemzôen igen, mivel az alap célkitûzésünk alapján a meglévô, már jelentôs tapasztalatokkal rendelkezô kollégák tudását akartuk egy magasabb szinten mûködô logisztikai rendszerbe integrálni. Végrehajtottunk egy belsô felülvizsgálatot, illetve átszervezést, újraosztottuk a feladatokat a meglévô munkatársaink között. Az.A.S.A.. Magyarország Kft.-nél az Axapta nevû vállalatirányítási rendszert használjuk. Ez a rendszer, illetve egyes moduljai nem minden leányvállalatnál voltak bevezetve, vagyis a diszpécsereket elôször meg kellett tanítani az Axapta közös mérleg valamint logisztikai moduljának használatára, és csak ezután jöhe- 6

7 december A koncentrálódás és az esetleges létszámcsökkenés nyomán még tovább nôhet a nyomás a kollégákon. Bírják? A nyomás csökkentésének érdekében létrehoztunk egy egykapus ügyfélrendszert. Az új rendelésfelvételi rendszerben a diszpécserek az autók hatékony irányítására tudnak fókuszálni, mert a megrendelések már nem hozzájuk futnak be. Minden külsô hívást egy kereskedelmi adminisztrátor fogad, aki leegyezteti a partner vagy a lakos igényét, rögzíti a vállalatirányítási rendszerben, és a diszpécser már a monitorján megjelenô, konkrét megrendeléseket tartalmazó adathalmazból gazdálkodik. A kitûzött célunk, hogy a diszpécserek telefonálásra fordított idôszükséglete csökkenjen, több idejük maradjon a járatok megszervezésére, nyomon követésére és ellenôrzésére. Jelenleg a betanulási fázisban járunk, így egyelôre az átszervezésnek ezt a célját még nem értük el teljesen. tett annak elsajátítása, hogy ezekben a modulokban hogyan történik a járatszervezés. A képzést technikai oldalról a cég IT részlege végezte el, magát a járatoptimalizálást a diszpécserek, illetve kereskedelmi munkatársak végezték. A gépkocsivezetôk számára mennyiben új ez a rendszer? A teherautó-vezetôknek most még inkább a diszpécserek utasításaira és információira kell hagyatkozniuk. Tôlük kapják meg a pontos, partnerre és helyszínre lebontott járattervet, melyen minden, a sikeres szállítási feladat elvégzéséhez szükséges információ megtalálható. A diszpécserek az online üzemû GPS rendszeren keresztül folyamatosan figyelik a járatokat, probléma esetén pedig közvetlen kommunikációval segítik a sofôröket. Ha például egy partnerhez nem tudnak bejutni, nem találnak aláírót, vagy nem találják a gyûjtôket, illetve ha a járattervtôl forgalmi vagy mûszaki hiba miatt el kell térniük. Ahhoz, hogy a folyamatos és hatékony sofôr-diszpécser kapcsolatot fenntartsuk, nélkülözhetetlen, hogy a GPS rendszer, a vállalatirányítási rendszer és a konténerkövetô rendszer teljes összhangban mûködjön. 7

8 2010. december Azonban használhatunk bármilyen fejlett és összetett, a munkánkat segítô rendszereket, az egyik legfontosabb feladat logisztikai szempontból a kereskedelmi munkatársak diszpécserek és sofôrök közötti összhang megteremtése, mivel a rendszert ezek a kollégák mûködtetik. A GPS-elérés azt jelenti, hogy egy nagy térképen villog egy apró pont, hogy ott az autó? Ennél sokkal több információt ad vissza a GPS rendszer. A teljes útvonalat megrajzolja: honnan, mikor indult az autó, hol voltak megállások, hol használták a hidraulikát, a beemelô szerkezetet, milyen sebességgel haladt az útvonalán, hány km-t tett meg, hány százalékos az autó telítettsége, hány m 3 hulladékot gyûjtött be, mekkora volt a fogyasztás. Éppen ez segíti a folyamatos kapcsolattartást és az ellenôrzést, pontosan végigkísérhetjük, visszanézhetjük, hol mi történt, melyik idôszakban, milyen sorrendben. Képzeljünk el egy egyszerû esetet: lerobban az egyik autó. Mit tesz a diszpécser? Az elsô teendô, hogy a sofôr haladéktalanul értesíti a diszpécsert, és tájé koztat ja a hiba jellegérôl. Ezt követôen a diszpécser azonnal jelzi a szervizszolgálat felé a felmerült problémát. A hiba kategóriájától, jellegétôl függôen az a csapat indul a helyszínre, amelyik el tudja hárítani a problémát. Egyszerû defekthez a gumis, mûszaki problémához a szerelô csapat. A diszpécser, egyeztetve a szervizszolgálattal, eldönti, hogy a helyszíni hibaelhárítást követôen a járat még befejezhetô-e, vagy a meghibásodott jármû helyett egy mentesítô járatot kell indítani. Természetesen az az eset is elôfordul, hogy más mentesítô járat indítására nincs lehetôség. Ekkor a diszpécser jelzése alapján a kereskedelmi munkatársak értesítik a partnereket, hogy a nem teljesített feladatokat a legrövidebb idôn belül mikor fogjuk teljesíteni. Volt már annyira terhelve a rendszer, hogy minden tartalék autót be kellett vetni? Igen. A gépjármûparkunk kora 0-10 év között mozog, igen magas futásteljesítménnyel. A 6-8 évesnél idôsebb autóknál hideg, téli reggeleken indítási problémák már elôfordulnak, illetve a mûszaki hibák is gyakoribbak. De mivel az optimalizálás nyomán a tartalékként rendelkezésre álló autók száma növekedhet, ezzel párhuzamosan a meglévô állományt rugalmasabban tudjuk használni, és a megelôzô karbantartásokra nagyobb hangsúlyt tudunk helyezni. Így reméljük, hogy ilyen helyzetbe a jövôben nem kerülünk. Néhány hét tapasztalatából biztos nem lehet még messzemenô következtetéseket levonni Az átszervezés és az átállás kellôs közepén vagyunk, de már az elmúlt néhány hét tapasztalatai alapján jelentôs eredményt értünk el. A központi régióban nagyságrendileg száz szállítási eszközünk van, tömörítôs autók, konténeres autók és pótkocsik. A rendszer logisztikai szempontú optimalizálásával eddig három autót állíthattunk le, mindegyik típusból egyetegyet. A három gépjármû beszerzési értéke 100 millió forint. Azt gondolom, ez a szám önmagáért beszél. 8

9 Szakértô szemmel december Pelenka Vili spórol energiát és pénzt a közösségnek A magyar sajtó is hírt adott róla, hogy Baden-Württenberg egyik települése egyedülálló ötlet megvalósításával tett saját fenntartható energiagazdálkodásáért. Megépítette egy pelenkák és inkontinenciabetétek égetésére specializált létesítmény prototípusát, amelynek hôjét egész évben hasznosítják: gôzével mosodai gépeket hajtanak meg, a közétkeztetés ezernyi adagját fôzik vele, nyáron a közeli erdôbôl kitermelt faanyag szárításában veszik hasznát, télen a melegházak temperálásában. Az újragondolt energiakoncepciónak köszönhetôen Liebenau és a szomszédos Hegenberg települések melegvíz tekintetében önellátóvá váltak. A projekt gazdája a szociális területen mûködô Liebenau Alapítvány volt, melynek munkatársai néhány éve azon a tényen kezdtek tûnôdni, hogy a térség idôseket és fogyatékosokat gondozó kommentár intézményeiben évente 2,1 millió pelenka keletkezik, s ezek ártalmatlanítása évente 350 ezer euróba kerül. Az 1225 kw-os teljesítményû, Pelenka Vilinek (Windel Willi) elkeresztelt égetô ennek a menynyiségnek a duplájából is képes lenne energiát nyerni. Mivel helyben jelentôsen csökkentette a fosszilis energiahordozók iránti igényt, és mûködése során megfelel a legszigorúbb kibocsátási sztenderdeknek, státusát tekintve újrahasznosító mûnek számít. Hasonló berendezések másutt is optimálisan mûködtethetôk volnának, Németországban nagyjából 20 darab mûködtetéséhez elegendô pelenka termelôdik. Pelenka Vili persze akkor mutatja meg minden báját, ha az általa termelt energia folyamatos hasznosítását olyan okosan valósítják meg, mint Liebenauban. Nem tudok hasonló itthoni tervekrôl, de úttörô ötlet volt megcsinálni a létesítményt, meggyôzôdésem, hogy lehet esélye az elterjedésre. Szépen illeszkedik ahhoz az elvhez, hogy amivel csak lehet, azzal el a lerakótól. Ha egyes hulladékfajtákat anyagukban nem tudunk hasznosítani, legalább az energiát nyerjük ki belôlük. Az égetés nagyon rosszul csengô kifejezés Magyarországon, pedig a fejlett égetési technológia rendelkezik minden lehetséges környezetvédelmi garanciával. A Pelenka Vilihez hasonló példák a laikusokat is elgondolkodtathatják, hogy a hulladékok energetikai Reith Imre hasznosítása mennyire hatékonyan szolgálhatja a közösség érdekeit. Fontos volna persze részleteiben látni, hogy a létesítmény milyen pénzügyi feltételekkel jött létre (hitelbôl, támogatásból vagy saját tôkébôl), és hogy a termelt energia miképpen értékesíthetô, hiszen a megtérülést nagyon komolyan kell venni. Az egész üzemet olyan helyen kell megvalósítani, hogy a szállítás, logisztika megfelelô hatékonysággal kapcsolódjon hozzá. Ha nem titkolóznak nagyon Liebenauban, szívesen megnézném Pelenka Vilit, és kíváncsi volnék az alapvetô számokra is. Új rovatunkban az.a.s.a.-n túli hulladékos világ érdekességeibôl válogatunk, de a cikkekhez az.a.s.a. szakértôje is kommentárt fûz. Ezúttal Reith Imre, országos termelési igazgató. 9

10 2010. december Szakértô szemmel Ezekben még nincs chip Intelligens kukák A új gyôri nagytérségi hulladékgazdálkodási rendszer 112 település mintegy 260 ezer lakosát szolgálja ki. E nagyléptékû fejlesztéshez korszerû informatikai rendszer és eszközök is tartoznak, például chipek, amelyek a gyûjtôedényekbe szerelve lehetôvé teszik, hogy a GyôrSzol ügyfelei díjfizetésüket az általuk tényleges termelt hulladék mennyiségéhez igazíthassák. Az újdonságról Szabó Sándort, a szolgáltató hulladékgazdálkodásért felelôs üzletágvezetôjét kérdeztük. Milyen elven alapszik az új rendszer? Az új hulladékgazdálkodási rendszerünk a szelektivitásra épül. A hulladékot már ke let kezésekor szeretnénk szétválasztani szerves, lebomló hulladékra és maradék hulladékra. A szerves hulladék a barna fe delû gyûjtôbe kerül, de nemcsak az élelmiszer szerves, hanem a fahamu, pelenka is, minden büdösödô, levet eresztô, lebomló anyag. Ami nem szerves, az persze még nem mind maradék. Nem számítanak annak például a csomagolóanyagok (papír, mûanyag, fém és üveg), ezeket a rendszer 339 szelektív szigetén várjuk. Az építési törmelék, metszési fás szárú hulladék, sôt a lom sem maradék, ezeket a 43 hulladékudvarunkba évente legalább ötven napon be lehet hozni. Így egyébként teljesen kiváltottuk a lomtalanítást, nincs többé lomizás, amikor feje tetejére áll az adott település vagy városrész, aztán még hetekig takarítani kell az akció nyomait. Csak ami mindezek kiválasztása után is hátramarad tulajdonképpen alig va lami az számít maradék hulladéknak, az gyûlhet a szürke fedelû edényben. Nos, az új barna és szürke fedelû edényekbe építettünk néhány centiméter hatósugarú mini-adóchipeket. Az edények kiosztása és a teljesítési helyek azonosítása, ellenôrzése még folyamatban van. Mik a technológia fôbb vonalai? A chipnek van egy 16 számjegyû azonosítója, az edényhez pedig egy 13 számjegyû BAR-kód tartozik, ami megadja az edény térfogatát, típusát és a körzetet, illetve lakcímet is, ahol található. A kettô párosítása révén az edényt már össze is kötöttük a teljesítési hellyel, amihez a központunkban még társítjuk a tulajdonosnak, ügyfélnek az adatait, így pontosan tudjuk, kinél mikor történt teljesítés. A technológia másik fele a jármû ürítô szerke zetén lelhetô fel. Itt elôször is elhelyeztünk egy kannaérzékelôt. Amikor az edény pereme az érzékelôt benyomja, észreveszi az edényt, akkor is, ha még nincs benne chip. És van a jármûvön egy chipolvasó berendezés is (apró elektromágneses hurok), amely a chipet érzékeli. Miután aktiválta, leolvassa a 16 karakterbôl álló azonosítót, és a jármû számítógépére juttatja az információt, az ürítéssel egy idôben mentve az ürítési adatokat. Az üritôkar út vo nalán egyébként két további érzékelôt helyeztünk el, amelyek az ürítést nyugtázzák, és ezzel kizárjuk a visszaéléseket. És persze ugyanazt az edénykódot sem lehet egy meghatározott idôn belül újra aktiválni. Úgy is be tudjuk állítani a berendezést, hogy ha nem érzékeli a chipet, tiltsa le az ürítést. 10

11 december Hogyan fogadták a lakosok a fejlesztést? A díjfizetésben számukra nyilván kedvezô változások történhetnek. Igen. Eddig kéthavonta kellett fizetniük az edény térfogatára szabott szállítási és kezelési díjat. Most viszont január elsejétôl az ürítési gyakoriság szerint fizethetnek, vagyis ha szorgalmasan szelektálnak, és látogatják a hulladékudvart, akkor akár félévente csak egyszer is elég lehet ürítésre kihelyezniük a szürke fedelû edényeiket. Az átalánydíjas fizetés elvétôl elmozdultunk az aki szemetel, az fizet elve felé. A szolgáltató szempontjából ez miért éri meg? Feltételezhetô, hogy a fejlesztésnek komoly költségei vannak, az ügyfelek pedig akár mind elkezdhetnek jelentôsen spórolni a díjon. A rendszer bevételeinek szerkezete összetett, az ürítési díjon felül a szelektált anyagokból is származik bevétel, és befolyik az állandó költségekre is egy ún. eszközfenntartási járulék. Az EU természetesen bizonyos feltételekkel adta a 6,5 milliárd forintnyi támogatását a gyôri hulladékgazdálkodási rendszerhez. Az egyik feltétel az volt, hogy szerves hulladék nem kerülhet a lerakóra. A termelt komposztot ma a beinduló rekultivációs programjaink során tudjuk felhasználni, de arról is folynak már vizsgálatok, miként lehetne komposztot alkalmazni a mezôgazdasági termelésben, korlátozott felhasználású tápanyagként, ipari növényekhez, erdôtelepítésekhez. A szolgáltató szempontjából a mérhetôség a megoldás nagy elônye. Nemcsak az ügyfél fizet a tényleges teljesítés szerint, de a gépjármû személyzetének bére is ehhez igazodik, nekik sem éri meg kalóz edényeket beüríteni. A hulladékelszámolás is leegyszerûsödik, az informatika segítségével az adott teljesítési helyen lakossági ügyfélnél és gazdálkodó szervezetnél is bármikor el tudjuk végezni. A rendszer lényegében kiszûri a szubjektív tényezôt. Számításaink szerint ebben a struktúrában nem busás haszonnal ugyan, de megfelelô módon ki tudjuk szolgálni ügyfeleinket. kommentár A gyôri rendszer valóban nagyon érdekes, személyesen is láttam, bár mélységeiben nem ismerem. Egy éve foglalkoztat a kérdés, ugyanis én is szeretnék valami hasonlót az.a.s.a.-nál. Mostanában jutottunk túl a tárgyalási szinten, s ha minden jól megy, egy hónapon belül elkezdjük a chipek telepítését. A központi régióban is szeretnénk alkalmazni és a hódmezôvásárhelyi cég szolgáltatási területén is, bár nem Vásárhelyen. A próbaüzem elindításának helye már át is vezet a különbségekhez, mert ha jól értem, mi valamelyest Reith Imre más feladatot szánunk a technológiának, mint a gyôriek. Az ilyen rendszerek egymáshoz persze nagyon hasonlóak, elsôsorban a chip felszerszámozása, a hozzávaló szoftver megírása terén lehet eltérô hangsúlyokat adni. Mi új szolgáltatási területünkön, Makón alkalmaznánk elôször a rendszert. Itt ugyanis a lakosok egy része tôlünk bérli az edényeket, de a nyilvántartásuk nehezen átlátható. A chipek segítségével most rendet tehetünk, hiszen szisztematikusan a kiosztott chipekhez rendelhetjük a szerzôdéseket, egy idô múlva csak a chipes edények lesznek üríthetôk. A technológia tehát egyfajta saját/idegen felismerô rendszerként mûködhet, amely segít az egész új szolgáltatási terület szerzôdéses viszonyainak tisztázásában, frissítésében. Rokonszenves elv, hogy aki a hulladékot termeli, az fizessen. Korainak vélném azonban az ürítés gyakoriságának felszabadítását. Attól tartanék, hogy ha a lakost erre ösztönözzük, a hulladék vándorolni kezd, a takarékos kedvûek eltüntetik valahol a felesleget. A jelen rendszerben nem érdemes trükközni, ha a gyûjtôkocsi úgyis eljön a ház elôtt minden héten, és úgyis kell érte fizetni. A lakossági ügyfélkörben egyébként azért is problémás volna bármi más megoldás, mert jogszabály várja el tôlünk, hogy az edényt, amelyben biológiailag lebomló anyag van, hetente ürítsük. 11

12 2010. december Kampányok Díjtartozások: Érden közel 200-an éltek az utolsó lehetôséggel 151 ügyfél 1 millió azonali befizetés Érd városában az országos átlagot je lentôsen meghaladja a szemétdíj-tartozások mértéke, a lakossági ügyfelek 15-20%-a késve, vagy egyáltalán nem fizeti a hulladékszállításra vonatkozó számláit. A felhalmozott tartozások behajtásának jogi folyamatában nyár elejére több százan jutott el a végrehajtást megelôzô, utolsó elôtti szakaszig. Mielôtt a közszolgáltató Érd-Kom ezeket az ügyeket a bíróságnak adta volna át, lehetôséget adott a megfontolásra. Felajánlottuk a tartozást felhalmozóknak, hogy június végén egy héten át bizonyos engedmények mellett törleszthetik adósságukat. Vállaltuk, hogy akik az adott héten befizetik tôketartozásukat, azoknak elengedjük a díjat terhelô kamatokat és az adminisztrációs díjat. Ez a kedvezmény több tízezer forintnyi többlet teher alól mentesíthette az érintetteket. Az akcióról széles körben tájékoztattuk Érd lakosságát. Többször is hirdettünk a helyi lapban, ahol cikket jelentettünk meg a probléma hátterérôl is, a várható jogi eljárás részleteirôl. Hirdetést sugároztunk a Rádió6-on (108 alkalommal), plakátoltunk a város forgalmas közterületein, és az akció hetében megafonos autóval jártuk az utcákat. Az érintettek figyelmét biztosan nem kerülhette el a bocsánat hete. Az akció hetében 187 ügyfél kereste fel az Érd-Kom ügyfélszolgálatát, közülük 151-en készpénzben kifizették teljes tôketartozásukat, ami összesen megközelítôleg 1 millió forintot tett ki. További 36 ügyfél kapott részletfizetési lehetôséget összesen 1,3 millió forint értékben. A házhoz menôôô! avagy tíz pécelinek már kedvezett a szerencse Az elmúlt 4 hónapban nyereményjátékot bonyolítottunk le Pécelen, s egy hasonló akciónk zajlik Taksonyban is. Több mint 4000 borítékot juttattunk el a hulladékot szelektíven gyûjtô péceli háztartásokhoz. A borítékokban a szelektív gyûjtéshez való zsákok és vidám hûtômágnesek lapultak. Amikor gyûjtôautónk elment a kihelyezett szelektív hulladékért, mindig új zsákot és a hûtômágnes sorozat újabb elemét csúsztatta be a játékosok postaládájába. A játékba bekapcsolódók kedves matricát is kaptak, amellyel postaládáikon jelezhették, hogy a környezettudatos életmódot választották, és odafigyelnek a hulladékok különválasztására is. A kihelyezett matricák alapján nagy pontossággal kijelenthetô, hogy a péceli lakosságnak legalább egy negyede szelektíven gyûjti a hulladékot, vállalva az ezzel járó többletmunkát, odafigyelést. Ez a szám meghaladja a hivatalos országos átlagértékeket. A nyereményjáték tétje nem kevesebb volt, mint a jövô évi lakossági hulladékszállítás díja. A játékszabályzatnak megfelelôen november 10-én a regisztrált 239 péceli ingatlantulajdonos közül sorsoltuk ki azt a 10 szerencsést, akinek 2011-ben nem kell hulladékszállítási díjat fizetnie. A nyerteseket írásban is értesítettük, elküldve hozzájuk a jövô évre szóló csinos, 0 Ft-os számláikat. Gratulálunk a szerencséseknek, és köszönjük mindenkinek, aki részt vesz a rendszeres szelektív gyûjtésben! A Tiszta Lap címû hírlevelet az.a.s.a. Magyarország Kft. megbízásából kiadja a Noguchi Porter Novelli, 1054 Budapest, Szabadság tér 7. A kiadványban közölt információk átvételéhez és felhasználásához a forrás megjelölésével hozzájárulunk. További információkért kérjük, forduljon Katona Gergelyhez, tel: , gkatona@noguchi.hu. A kiadvány tartalmának hitelességét a szerzôk és kiadók ellenôrizték. A kiadó és a szerzôk nem vállalnak felelôsséget a cikkekre alapozott döntésekbôl származó következményekért..a.s.a. Magyarország Kft Gyál, Kôrösi út 53. Tel.: 06/29/ Fax: 06/29/ , info@asa-hu.hu, Web: