Semsey Hajnalka nap

Átírás

1 1A. Tétel: A büntetőjog fogalma, felosztása, helye a jogrendszerben. A büntetőjog tudományának főbb irányai és az egyéb bűnügyi tudományok. 1. A büntetőjog fogalma: A büntetőjog azoknak a jogszabályoknak az összessége, amelyek meghatározzák az egyes bűncselekményeket és azok elkövetőire kiszabható büntetéseket. Védelmi funkciója van, forrása csak törvény lehet. A bűncselekmény és a bűnözés alkotják az alappilléreit. Tág értelemben: a büntetőjog azoknak a jogszabályoknak az összessége, amelyek meghatározzák, hogy: mely emberi magatartások bűncselekmények, melyek a büntetőjogi felelősségre vonás feltételei és akadályai, a bűncselekmények elkövetőivel szemben milyen jogkövetkezményeket lehet alkalmazni (anyagi jog), a jogi normák összességét, melyek meghatározzák, hogy mely szervek által milyen eljárás keretében kell elbírálni a bűncselekményeket (eljárási jog). szabályokat, melyek meghatározzák a kiszabott büntetések, intézkedések végrehajtási rendjét (büntetés-végrehajtási jog). Szűk értelemben: csak az anyagi büntetőjogot értjük. 2. A büntetőjog felosztása: A büntetőjog 3 részre oszlik: a) Anyagi büntetőjogra: mely meghatározza, hogy mely cselekmények minősülnek bűncselekményeknek és e bűncselekmények elkövetőivel szemben milyen szankciókat kell alkalmazni. 2 része: A különös rész az egyes bűncselekményekkel foglalkozik, az általános rész pedig a minden bűncselekményre vonatkozó általános elveket rögzíti. Az általános rész a bűncselekmény, a bűnelkövető és a büntetés alapelveit fogalmazza meg. b) Büntetőeljárási jogra: amely meghatározza, hogy a bűncselekmények elkövetőit hogyan kell felelősségre vonni. A büntetőeljárást végző szervekhez szól, ellentétben az anyagi joggal, ami közvetlenül az állampolgárokhoz szól. c) Büntetés-végrehajtási jogra: mely meghatározza, hogy bűncselekmények elvetőivel szemben kiszabott szankciókat hogyan kell alkalmazni. Büntetőjog tárgya: A büntetőjog tárgya maga a bűnözés, és a bűnözés elleni küzdelem. 3. A büntetőjog helye a jogrendszerben: A jogi kapcsolatok, a jogalanyok egymáshoz való viszonya alapján elvileg 2 különböző típusú jogterület alakult ki: 1. A magánjog Az azonos jogi helyzetű, mellérendeltségben lévő jogalanyok közötti jogviszonyra ad szabályozást. 2. A közjog az alá-és fölérendeltségi viszonyban lévő állami közhatalom képviselője és a polgárok jogi kapcsolatára ad szabályozást. Az államnak több jogosultsága van, mint kötelezettsége. A büntetőjogra is ez a hierarchikus viszonyjellemző, ezért a büntetőjog egy közjogi jellegű jogág, független azonban a többi közjogtól: az alkotmányjogtól, a közigazgatási jogtól, a nemzetközi jogtól. Korábban a közjog része volt, de a század környékén függetlenedett a többi jogterülettől. 4. A büntetőjog tudományának főbb irányai: 1) Klasszikus iskola A modern értelemben vett büntetőjog-tudomány időben első irányzata a 18. és a 19. században. Képviselője: Cesare Beccaria, A bűntettekről és a büntetésekről című munkája a büntetés legyen nyilvános, gyors, szükséges, adott körülmények között a legenyhébb, a bűncselekményekkel arányban álló és a törvények által megszabott. A klasszikus büntetőjogi irányzat alaptételei, alapelvei köréből kiemelkedők az alábbiak: Törvény előtti egyenlőség elve: a törvényhozás csak mindenkire egyaránt kötelező törvényeket alkothat. Nullum crimen sine lege elve: bűncselekménynek csak az a magatartás minősülhet, amit a törvény az elkövetése előtt annak nyilvánít. Nulla poena sine lege elve: a bűncselekmény elkövetőjével szemben csak a törvényben előírt büntetés alkalmazható. 1

2 A büntetőjogi felelősségnek az elkövető szabad akaratára történő alapozása (indeterminizmus). A büntetés célja a bűncselekménnyel arányos, proporcionális megtorlás. A klasszikus irányzat sajátosságai: Merev tettbüntetőjogi felfogás, amely az elkövetőre nem volt tekintettel. A bűncselekményt kizárólag jogi jelenségnek tekintő jogközpontú szemlélet. Fogalomelemző módszer alkalmazása, illetve a módszer mindinkább öncélú túlhajtása. A tudatban tükröződik a cselekmény. 2) A pozitivista irányzat A bűncselekmény természetes és társadalmi tényjelenség, amelyet az elkövetőhöz való kapcsolatában kell szemlélni, s amelyet az antropológia és a szociológia tudományos eszközeivel kell vizsgálni. A megtorlás helyébe a társadalom védelme, az elkövető bűnössége helyébe, pedig az elkövető veszélyessége lép. Felfogásukban az egyéni erkölcsöt a társadalmi erkölcs helyettesíti. 3) Közvetítői iskola A kriminálpolitikai célgondolat megjelenése a jellemző. Az 1889-től működő Nemzetközi Büntetőjogi Egyesület (NBE) is a reformmozgalom tolmácsolója lett. Az NBE alapító triásza a német Franz von Liszt, a belga Prins és a holland van Hamel volt. A közvetítő irányzaton belül leginkább a Franz von Liszt irányzat emelhető ki, amely az előző 2 elemeit egyesíti. A jogkövetkezmények területén a Liszt-féle irányzatot a dualisztikus szankciórendszer jellemzi = határozott tartamban kiszabott ún. célbüntetés + bűntettesek bizonyos kategóriáival szemben határozatlan tartamú biztonsági intézkedések. 4) A défense sociale mozgalom A bűnözést társadalmi problémaként kezelve jogiatlan büntetőpolitikai elképzeléseket fogalmazott meg. Tényleges alapítása és működése közvetlenül a II. világháborút követően kezdődött meg. A mozgalom radikális csoportjához tartozott az olasz alapító Gramatica (1960). Személyre szabott intézkedésre van szükség. 5) Egyéb tudományos irányzatok: a) A társadalomvédelem irányzata: A mérsékeltebb irányú új társadalomvédelem mozgalmának vezető egyénisége a francia Marc Ancel. Hangsúlyozza a felelősség morális jellegét (indeterminista), és az egyén felelősségtudatára apellál. Hangsúlyozza a garanciális jogintézmények szükségességét, továbbá a humanizmus fontosságát. Ellenzi a halálbüntetést. Az elkövető reszocializációját, és társadalmi rehabilitációját tűzi ki alapcélul. b) Treatment ideológia: A fejlett nyugati államokban az es években a treatment ideológia, azaz a kezelési gondolat volt az uralkodó a nemzetközi elméleti vitákban. A bűntettes javításával vagy gyógyíttatásával akarták elérni, hogy ez a személy a szabadon bocsátását követően ne jelentsen veszélyt a környezetére. c) Neoklasszikus felfogás: A megtorlást a büntetőjogi intézményrendszer középpontjába helyezi. A törvényesség, az egyenlőség, a jogállamiság, a tett és az elkövetője közötti arányossági viszony fokozottabb követelményét állítja előtérbe a büntetéskiszabás, a büntetőeljárás és a végrehajtás során. d) Áldozatorientált irányzat: A középpontba a konkrét bűncselekmény áldozatát, sérelemének lehető legszélesebb körű orvoslását és ezzel együtt a büntetőeljárásban a sértett aktív részvételét állítja. Az érdeklődés egyre inkább a tett és az áldozat felé fordul. e) Günther Jakobs ellenség-büntetőjog koncepciója: A kemény-kéz büntetőpolitikájának tudományos szintű elvi megalapozása. Címzettjei a terrorista bűnelkövetők. 4 FŐ ISMÉRVE 1./ nem a már elkövetett, hanem a majd elkövetendő bűncselekményre való összpontosítás (azaz a büntetendőség előrehozatala) 2./ a büntetendőség előrehozatalával nem szabad a büntetést csökkenteni 3./ eljárásjogi garanciák folyamatos leépítése 4./ büntető törvényhozás folyamatos átalakulása a bűncselekmények elleni háború törvényhozásává (úgynevezett küzdelmi törvényhozás) 5. Bűnügyi tudományok: Azok a tudományok tartoznak ide, amelyeknek tárgya a bűnözés. 1. Jogi (normatív) bűnügyi tudományok: Ide sorolható az anyagi büntetőjog, a büntető eljárási jog, a büntetés-végrehatási jog tudománya. 2. Nem jogi (empirikus) bűnügyi tudományok: Idetartozik a kriminológia, a kriminalisztika és a különböző segédtudományok. A kriminálpolitika közvetítő szerepet tölt be a büntetőjog és a kriminológia között. (Fogalma: a már elkövetett bűncselekményekre adott, illetve adandó büntetőjogi válaszstratégiák gyűjtőfogalma) 2

3 Kriminológia: a büntetőjog szociológiája. Nem a büntetőjoggal, hanem az annak alapjául szolgáló jelenséggel, a bűnözéssel foglalkozik. A tárgya a bűnözés. Képviselője: Cesare Lombroso. Részterületei: Kriminál- aetológia: a bűnözés individuális és társadalmi okait kutató tudomány. Kriminál-morfológia: a bűnözés jelenségi arculatát, szerkezetét, módszereit, számarányait, területi, életkori, nemek szerinti megoszlását írja le. Kriminál-poenológia: a büntetés végrehajtás céljaival, módszereivel, a bűnözők átnevelésével foglalkozó tudomány. Viktimológia: a sértetté válás okaival foglalkozó tudomány. Kriminalisztika: bűnügyi nyomozástan. A történeti tényállás felderítésének módszertana. Két alapterülete a k.technika és a k.taktika. Képviselője: Hans Groß. A krimináltechnika a bizonyítékok beszerzésének és rögzítésének technikai eszközeivel és módszereivel foglalkozik (DNS-vizsgálat, ujjnyom-rögzítés, traceológia: lábnyomok és egyéb tárgyi nyomok rögzítése, hangfelvétel, fényképezés stb.) A krimináltaktika a nyomozás taktikája. Ide tartozik a terhelt, a sértett és a tanú kihallgatásának lélektana, a kihallgatások sorrendje, a szembesítések taktikája, a tárgyi bizonyítékok bemutatásának időrendi megtervezése. Bűnügyi tudományok segédtudományai: igazságügyi elmekórtan; igazságügyi orvostan; egyéb szakterületek (kriminálstatisztika, kriminálpedagógia) A szabálysértés és a bűncselekmény A szabálysértési jog a közigazgatási jog része, amely nagyon sokban hasonlít a büntetőjoghoz. A szabálysértések ugyanolyan jogellenes cselekmények, mint a bűncselekmények, csakhogy kisebb mértékben veszélyesek, károsak a társadalomra nézve. Ez az a lényegi különbség, ami elhatárolja a szabálysértéseket a bűncselekményektől. A bűncselekmény elkövetője megszeg egy alapvető társadalmi normát, tettével rendszerint igen súlyos következményt idéz elő, pl. egy másik ember halálát okozza, vagy másnak nagy vagyoni kárt okoz. Ezeket a sérelmeket általában lehetetlen, vagy csak igen nehezen lehet orvosolni többségében igazgatási jellegű előírást szeg meg, következményük, ha vagy egyáltalán könnyebben elhárítható, az eredeti állapot, rend, könnyebben helyreállítható. Vannak olyan cselekmények, amelyeknek van bűncselekményi és van szabálysértési alakzatuk is. így pl. ha valaki legfeljebb 10ezer Ft értékű dolgot lop el, csak szabálysértés miatt felel. Ha az ellopott dolog értéke efölött az összeg fölött van, már bűncselekmény miatt vonják felelősségére. Első esetben a bíróság mértéke legfeljebb 100e Ft lehet, az utóbbi esetben azonban az elkövető akár 2 évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető. 2 alapfelfogás: Kvalitatív jellegű elhatárolás: a szabálysértés lényegét, minőségét tekintve alapvetően más, mint a bűncselekmény. Elhatárolás: a jogtárgy elleni támadás súlyossága. Kvantitatív: mennyiségi jellegű elhatárolás szerint a szabálysértés és a bűncselekmény között graduális, fokozatbeli különbség mutatható ki a jogtalansági tartalom tekintetében. Ez utóbbi megközelítés gyakoribb. A szabálysértések, vagyis a kisebb súlyú cselekmények nem homogén természetűek: léteznek kriminális jellegű és igazgatás-ellenes szabálytalanságok. Az elhatárolás számos ismérv figyelembevételével történik. 3

4 2A. Tétel: A büntetőjog alapelvei. Semsey Hajnalka 1. A büntetőjog fogalma: A büntetőjog azoknak a jogszabályoknak az összessége, amelyek meghatározzák az egyes bűncselekményeket és azok elkövetőire kiszabható büntetéseket. Védelmi funkciója van, forrása csak törvény lehet. A bűncselekmény és a bűnözés alkotják az alappilléreit. 2. Büntetőjog tárgya: A büntetőjog tárgya maga a bűnözés, és a bűnözés elleni küzdelem. 3. Jogállami büntetőjog: Fogalma: A jogállam az az állam, amely a jog uralma alatt áll. A jogállam politikai ellentétele a rendőrállam. A jogállam a közhatalmi jogosítványait korlátozza, és állampolgárai szabadságát és biztonságát széles körben garantálja. Eszerint a jog mértéke és magyarázata önmagának, és a jogállam formális fogalma csak a jogbiztonság megteremtését mutatja. A jogbiztonságot itt a nullum crimen, nulla poena és a visszaható hatály tilalma testesíti meg. Rájöttek azonban, hogy a jogbiztonság a jogot nem teszi elfogadhatóvá, (ld. III Bir. joga) így jelent meg a jogállam materiális fogalma. Ez a jog igazságosságát jelenti. Ezeknek a jogoknak (korlátozásoknak) a teljesség igénye nélküli felsorolása: véleménynyilvánítás szabadsága, tisztességes eljárás, az információhoz jutás szabadsága, védelemhez való jog, egyesülési és gyülekezési fellebbezési jogosultság, szabadsága, többszöri eljárás tilalma, független és pártatlan bíróság, ártatlanság vélelme. 4. Az anyagi büntetőnormák legalitása: A büntetőjog legalitását a magyar AB szerint az jelenti, hogy csak törvény határozhatja meg a büntetendő cselekményeket és a büntetést, illetve a bűncselekménnyé nyilvánításnak és büntetéssel fenyegetésnek alkotmányos indokon kell alapulnia, szükségesnek, arányosnak és végső soron igénybevettnek kell lennie (ultima ratio). Utolsó kitétel, hogy csak az elkövetéskor hatályos törvény szerint lehet ítélni (kivéve ) Ergo a magyar AB a jogbiztonságot a materiális jogállam elé helyezi a német igazságossággal szemben. Fontos, hogy a magyar Alkotmány nem biztosít jogot az igazságosság érvényesülésére. Ha meggondoljuk jogos, mert az igazságnak nincs egzakt definiálható fogalma. Anyagi legalitás azt jelenti, hogy: - előreláthatóság, - - szükségességi és arányossági teszt - - anyagi igazságosság: abszolút jogok védelme (kriminalizációs kötelezettség), bűnösségi elv. Tételes jog: Ahol részletes szabályok vannak, a jogkövetkezmények kiszámíthatóak, tehát jogbiztonság van. Ez a jogállam formális ismérve. Igazságosság: Materiális ismérve a jogbiztonságnak. Tükrözi az egyenlőség elvét, elviselhetőek és követhetőek. Összeütközés esetén a jogbiztonság erősebb. Ha azonban olyan súlyos az ellentmondás, hogy feloldhatatlan és elviselhetetlen, az igazságosság megelőzi. 5. Büntetőjog alapelvei: a) Nullum crimen sine lege elve: Nincs bűncselekmény törvény nélkül. A nullum crimen sine lege jelenti azt, hogy amit törvény nem nyilvánít büntetendőnek, azt nem lehet bűncselekménynek tekinteni. b) Nulla poena sine lege elve: Nincs büntetés törvény nélkül. A nullum crimen elvéhez kapcsolódóan, a nulla poena elve azt mondja ki, hogy a bűncselekményekre csakis a törvényben meghatározott büntetési tételek alkalmazhatóak. Jelenti ez azt is, hogy ezeket a büntetéseket is csak a törvényben szabályozott módon lehet alkalmazni. 4

5 c) Nullum crimen sine culpa elve: Nincsen bűncselekmény bűnösség nélkül. Bűnösségen alapuló felelősség alapjairól van szó. Két kivétel alóla: a kényszergyógykezelés, mint intézkedés, ahol nem beszámítható elmebeteget ápolnak le, és önhibából eredő ittas/bódult állapot, ahol a beszámíthatóság nélkül varrnak be. d) A súlyosabb büntetőrendelkezés visszaható hatályának tilalma: Főszabály szerint a bűncselekményt az elkövetése idején hatályban lévő törvény szerint kell elbírálni. Tehát az alkalmazása csak súlyosabb büntető rendelkezésnél tilos, enyhébbnél természetes az érvényesülése. Ne felejtsd, amit korábban mondtunk, közbenső enyhébb tv-re nem vonatkozik, és a halmazatnál sem lehet összeválogatni a legjobb összetételt!!! e) A büntetőjog ultima ratio jellege, illetőleg a szükségesség és az arányosság követelményének elve: A büntetőjog jelenti a legszigorúbb és legsúlyosabb beavatkozást az egyéni szférába. Éppen ez az indoka annak, hogy a büntetőjog csak kisegítő jellegű, "végső eszköz" lehet. Az állami kontrolleszközök kiválasztásánál a büntetőjogot utolsóként szabad alkalmazni, és csak akkor, ha a büntetőjog a közérdek érvényesítéséhez, illetve a közrend megőrzéséhez elengedhetetlen. Tehát a büntetőjog eszerint csak a legsúlyosabb jogsértésekre legutolsó eszközként legitim. Csak akkor lógassuk fel, ha nincs más: végső megoldás: a halál. Szükséges az a büntetés, ami az elkövető javításához/ártalmatlanná tételéhez elengedhetetlen. Arányos, ami a tett súlyával megegyezően szigorú, ergo nem kell kivágni a hamisan vádoló nyelvét. Elég bemetszeni. f) Az analógia tilalma: A büntetőjogban analógia NINCS. Joghézag azonban van. Ilyenkor pedig ugye szóba jön az analógia. Ha sportszerűtlen az ember, egészen jól lehet álcázni az analógiát kiterjesztő értelmezésnek. Meg is tette az LB például az áramlopások kapcsán. Az áramot egyszer meg lehet fogni, a PTK szerint pedig ami megfogható, az birtokolható, tehát dolog. Akkor pedig el is lehet lopni. Elég erőltetett megoldásként törvényileg módosították a dolog fogalmát. Főszabály szerint annyit kell tudni, hogy tilos az analógiát a tettes hátrányára alkalmazni, új büntető tényállást létrehozni vele, vagy a már meglévőt kiterjeszteni, esetlen a büntetést szigorítani. g) Büntetőeljárási garanciák: A büntetőjog garanciáit tehát az alapelvek betartása biztosítja, továbbá a jogállamiság eszméje szorosan összefügg a büntetőeljárás alapvető garanciáival. 6. A kétszeres értékelés tilalma (non bis in idem): Tág értelemben azt jelenti, hogy a bűnelkövetőt ugyanazon cselekmény miatt nem lehet kétszer büntetőjogi hátránnyal sújtani. Szűkebb értelemben: leginkább a büntetés kiszabása körében alkalmazott elv, amely szerint a bíróság általában nem értékelheti a büntetés kiszabása során súlyosbító vagy enyhítő körülményként a törvényhozó által törvényi tényállási elemként már értékelt körülményeket. Ez a tilalom azt is kizárja, hogy a bíróság kétszeresen, bár eltérő megnevezéssel értékelje ugyanazt a tényt, állapotot, körülményt. A kétszeres végrehajtás tilalmát is magában foglalja: ugyanazon büntetendő cselekmény jogkövetkezményeként alkalmazott szankció kétszer nem hajtható végre. - A kétszeres értékelés tilalmát tekinthető az egység és a többség tana elvi alapjának is, amelynek értelmében az egy vagy több bűncselekmény megállapítása során egy körülmény sem értékelhető kétszeresen, de semmi sem maradhat értékelés nélkül. - A kétszeres értékelés tilalma eljárásjogi akadály is, ami a többszörös eljárás tilalmával fejezhető ki. Ennek értelmében, ha az elkövető cselekményét a bíróság már jogerősen elbírálta (res iudicata), ellene ugyanazon cselekményért újabb rendes eljárás nem indítható. Ez a tilalom az elkövető személyének és az eljárás tárgyául szolgáló cselekménynek az azonossága esetén áll fenn. - A kétszeres értékelés tilalma jelentkezik a nemzetközi büntetőjog keretében is. Az elv a humanitárius jogot sértő személyekkel szemben eljáró nemzetközi törvényszékekre ugyancsak irányadó, azonban ezek kivételképpen akkor is eljárhatnak a nemzeti bíróság által elítéltekkel szemben is, ha a) azt a cselekményt, amelyért bíróság elé állították, köztörvényes bűncselekménynek minősítették; vagy b) a nemzeti bíróság eljárása nem volt pártatlan vagy független, azt azzal a céllal folytatták le, hogy megvédjék a terheltet a nemzetközi büntetőjogi felelősségre vonástól, vagy a bűnüldözés nem volt megfelelő. A kétszeres értékelés tilalma a törvényhozást is köti, vagyis a kétszeres értékelés tilalmába ütköző büntetőjogi rendelkezések meghozatala nem engedhető meg. 5

6 3A. Tétel: A büntetőjog forrásai. A büntető törvény időbeli, területi és személyi hatálya. I. A büntetőjog forrásai: Alaki jogforrás a jog fizikai megjelenési formája, például a JAT, azaz a évi CXXX törvény, amely kimondja, hogy büntetőjog kizárólagos forrása csak törvény lehet. FONTOS: papír formában vagy CD-jogtár formában is alaki jogforrás. 1. Az alaki jogforrások a következők: Nemzetközi jog (Az Alkotmány 7. (1) szerint a Magyarország jogrendszere elfogadja a nemzetközi jog általános elismert szabályait, biztosítja továbbá a vállalt nemzetközi jogi kötelezettségek és a belső jog összhangját. ) Magyarország Alaptörvénye: A legalitás elve, a szükségesség és arányosság feltétele általában büntetőjogi jogforrás belőle, a részletes szabályok pedig a bűncselekmények alapjait képezik, pl. a tulajdonhoz való jog a lopásnál, az élethez való jog az emberölésnél. Alkotmánybíróság Határozata (Sokan vitatkoznak vele, hogy jogforrás-e. Békés szerint igen, mivel a törvényszöveg részbeni megsemmisítésével a megmaradt résznek új értelmet ad, ezzel kvázi jogot alkot. Neki tehát biztosan lehet mondani. További érv a halálbüntetés eltörlése is. Az azonban biztos, hogy aki jól érvel, bebizonyíthatja a vizsgabizottságnak az ellenkezőjét is. Az ilyet hívjuk széllel szemben pis nak. Azt hiszem a KRESZ szabályait sem a forgalmi vizsgán kell ecsetelni a vizsgabiztosnak, hanem esetleg utána egy pódiumon a BM-ben.) A) Törvény a évi CXXX törvény szerint TÖRVÉNY a büntetőjog kizárólagos forrása. Bűncselekményi tényállásról, büntetésről, büntetőeljárásról és büntetés-végrehajtásról CSAK törvényben lehet rendelkezni. B) Törvényerejű rendelet a Népköztársaság Elnöki Tanácsa hozta őket, néhány még hatályban van. Pl évi 5 tvr. azaz a Btké, ami hatályba léptette a Btk.-t, és a bv. tvr. az évi 11. tvr. C) Keretdiszpozíciót kitöltő normák például a KRESZ szabályai, ami a közlekedési bűncselekmények alapját képezik, mert a KRESZ-t kell megszegni az elkövetőnek a tényállásszerűséghez. D) Legfelsőbb Bíróság jogegységi határozata kötelező erejű a bíróságokra nézve, ezért tekinthető jogforrásnak. Ilyen a korábban létező elvi döntés, amire példa a III. BED az ittas vagy bódult állapotban elkövetett bűncselekményekért való felelősségről, vagy a Büntető Kollégiumi állásfoglalások közül a 93- as, ami kimondta, hogy a garázdasággal halmazatban testi sértést is ki kell szabni ha a cselekménnyel megvalósul és nem súlyosabban büntetendő az elsőnél, utolsóként pedig az irányelv, amelyek közül név nélkül a 15.-ös említhető, ami az élet és testi épség büntetőjogi védelméről szól. FONTOS: NEM jogforrás sem a szokásjog, sem a bírói gyakorlat. Még az LB kötelező erejű iránymutatása sem, ugyanis feladata a jogértelmezés, nem a jogalkotás. II. A büntető törvény hatálya: Hatályos az a jogszabály, amely alkalmazható. Minden hatályos jogszabály érvényes, de nem minden érvényes jogszabály hatályos. 1. Hatály: arra a kérdésre ad választ, hogy hol, mikor és ki által elkövetett bűncselekményekre alkalmazható. 2. Érvényes akkor lesz, hogy jogalkotásra jogosult szerv hozza, meghatározott formában és megtörténik a kihirdetése. 3. Hatály az alkalmazhatóságra ad választ, azt jelenti, hogy az érvényes jogszabályok egy része még nincs hatályban, hatályban van, vagy már nincs hatályban. Hatály vonatkozásában a büntetőjog területén a kezdő időpontja az esetek túlnyomó részében a büntetőjogi szabályban meg van határozva, esetenként az elkövetéssel lép hatályba, esetleg később időpontot jelöl meg. Előfordul olyan is, különösen büntető kódexeknél, amikor maga a törvény nem is rendelkezik a hatályba lépéséről, hanem külön törvény rendelkezik a hatályba lépésről (1979. évi 5 tvr. léptette hatályba a Btk.-t). 4. A büntető törvény Azokat a büntető törvényeket, amelyek büntetőjogi normák teljes rendszerét tartalmazzák, a büntetőjogot átfogóan szabályozzák, büntető törvénykönyvnek (Btk.), illetőleg büntető kódexnek nevezzük. Ilyen volt az első magyar Btk., a bűntettekről és vétségekről szóló évi V. tc. (Csemegi Kódex), és ilyen a hatályos Btk., az évi IV. törvény is. 6

7 Vannak olyan büntető törvények, amelyek nagyobb számú büntetőjogi normával módosítják, illetőleg egészítik ki a büntető törvénykönyvet. Közülük a jelentősebbek egy részét büntető novellának nevezik. I. Büntető Novella (1908. évi XXXVI. (36) tc), II. Büntető Novella (1928. évi X. tc.), III. Büntető Novella (1948. évi XLVIII. (48) tv.) 5. Időbeli hatály: Btk. 2. A bűncselekményt az elkövetése idején hatályban levő törvény szerint kell elbírálni. Ha a cselekmény elbírálásakor hatályban levő új büntető törvény szerint a cselekmény már nem bűncselekmény, vagy enyhébben bírálandó el, akkor az új törvényt kell alkalmazni; egyébként az új büntető törvénynek nincs visszaható ereje. Alaptörvény XXVIII. Cikk: (2) Senki nem tekinthető bűnösnek mindaddig, amíg büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerős határozata nem állapította meg. (4) Senki nem nyilvánítható bűnösnek, és nem sújtható büntetéssel olyan cselekmény miatt, amely az elkövetés idején a magyar jog vagy nemzetközi szerződés, illetve az Európai Unió jogi aktusa által meghatározott körben más állam joga szerint nem volt bűncselekmény. A jogalkotásról szóló évi CXXX törvény, a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egységokmánya, és az Emberi Jogok Európai Egyezménye is tiltja a visszaható hatályú bűncselekmények és büntetések alkalmazását. Magyarország nemzetközi kötelezettségeiből is következik ennek az elvnek a tiszteletben tartása. A büntető törvény időbeli hatálya arra vonatkozik, hogy mikortól kezdve meddig alkalmazható a büntető jogszabály. A bűncselekmény elkövetési idejének meghatározása az egymozzanatú bűncselekményeknél nem okoz problémát, mert ez esetekben a törvényi tényállás elemei egyszerre valósulnak meg. Ez az előreláthatóság követelménye, negatív oldalról pedig a visszaható hatály tilalmának tükörképe. Az Alkotmány is tartalmazza: 57. (4) Senkit nem lehet bűnösnek nyilvánítani és büntetéssel sújtani olyan cselekmény miatt, amely az elkövetés idején a magyar jog szerint nem volt bűncselekmény. 6. Ahol a tényállási elemek nem egy időben valósulnak meg, a jogtudomány több elméletet dolgozott ki a probléma megoldására: a.) Magatartás (tevékenység) elmélet: szerint az elkövetési idő, amikor az elkövetési magatartás utolsó mozzanatát is kifejtik, vagyis az adott tényálláshoz tartozó valamennyi magatartást megvalósították. Pl. több hónapig tartó méregadagolással elkövetett emberölés esetén, az utolsó adag méreg beadása lesz az elkövetési időpont. Pl.: elkövetési idő, mikor az utolsó mozzanatot is kifejtették. (pl. folyamatos mérgezésnél az utolsó adag beadása). b.) Cselekményegység elmélet: bűncselekmény elkövetésének ideje az, amikor az elkövető az adott tényálláshoz tartozó bármely magatartási elemet megvalósította. Pl. az előző példánál az elkövetési időpont lesz az első adag és az utolsó adag beadott méreg is. Pl.: elkövetési idő mikor bármely magatartási elemet megvalósították. (pl. bármelyik adag beadása). c.) Okfolyamat elmélet: a bűncselekmény elkövetési ideje az, amikor az okfolyamat már önállóan, a tettes magatartásától függetlenül fejlődik. Pl. elkövetés időpontjának számít annak az adag méregnek a beadása, amellyel már a halálos eredményhez elegendő méreganyag gyűlik fel a sértett szervezetében. Pl.: elkövetési idő, mikor az okfolyamat már a tettestől függetlenül lejátszódik (pl. már benne van a halálos adag méreg). d.) Eredményelmélet: a bűncselekmény elkövetési ideje a törvényi tényállás megvalósulásához szükséges eredmény bekövetkezése. Pl. a megmérgezett sértett halálának bekövetkezése. Pl.: elkövetési idő mikor az eredmény bekövetkezik (pl. mikor elpatkol a méregtől a delikvens). Annak eldöntésénél, hogy adott esetben mely elméletet kell alkalmazni, abból kell kiindulni, hogy a 2. alkalmazásában melyik felel meg leginkább a nullum crimen sine lege elvének, tehát, hogy nincs bűncselekmény törvény nélkül. A visszaható hatály alóli kivétel: Az új büntető törvény rendelkezései kizárólag a hatálybalépés idején jogerősen el nem bírált cselekményekre alkalmazhatók, egyébként nincs visszaható ereje. Tehát annak az elkövetőnek a javára, akinek a cselekményét már jogerősen elbírálták, nem lehet az enyhébb törvényt alkalmazni. Bűnhalmazat esetén előfordulhat, hogy az új büntető törvény az egyik cselekmény tekintetében enyhébb, a másikat illetően súlyosabb rendelkezéseket tartalmaz. A régi és új büntető törvény együttes, kombinált alkalmazása kizárt. A jogerős elbírálást követően rendkívüli perorvoslat alapján a bíróság a jogerőt feloldja, megismételt eljárásban a cselekmény újbóli elbírálására kerül sor, és a Btk. 2. -nak alkalmazására lehetőség nyílik. 7

8 7. A Különös Rész keretszabályaira vonatkozó rendelkezések 1/1999. BJE (a LB jogegységi határozata): 1. keretszabályok változása nem érinti a büntetőjogi felelősséget (keretdiszpozíció esetén) 2. a keretszabály és az azt kitöltő jogszabályi rendelkezésekben a bűncselekmény elkövetése után nagy mértékű változás következik be (olyan mérvű változás következik be, amely a kötelezettség megszüntetésével vagy a tilalom feloldásával az addigi büntetőjogi védelmet megszünteti), e változás az elbíráláskor hatályban lévő büntetőjogi szabályozás visszaható hatályú alkalmazását alapozza meg (kivétel: a meghatározott időre szóló jsz.ok) 8. Területi és személyi hatály az állam büntetőhatalmi és joghatósági körét határozza meg Btk. 3. A magyar törvényt kell alkalmazni a belföldön elkövetett bűncselekményre (területi elv), valamint magyar állampolgár külföldön elkövetett olyan cselekményére, amely a magyar törvény szerint bűncselekmény (személyi elv). A magyar törvényt kell alkalmazni a MK határain kívül tartózkodó magyar hajón, vagy magyar légi járművön elkövetett bűncselekményre is (quasi területi elv). 4. A magyar törvényt kell alkalmazni a nem magyar állampolgár által külföldön elkövetett cselekményre is, ha az: a.) a magyar törvény szerint bűncselekmény és az elkövetés helyének törvénye szerint is büntetendő (kettős inkrimináció), b.) állam elleni bűncselekmény (X. fejezet), kivéve a szövetséges fegyveres erő ellen elkövetett kémkedést (148. ), tekintet nélkül arra, hogy az elkövetés helyének törvénye szerint büntetendő-e (állami önvédelem elve), c.) emberiség elleni (XI. Fejezet) vagy olyan egyéb bűncselekmény, amelynek üldözését nemzetközi szerződés írja elő (feltétlen büntetőhatalom elv). A nem magyar állampolgár által külföldön, a szövetséges fegyveres erő ellen elkövetett kémkedés (148. ) esetében a magyar büntető törvényt kell alkalmazni, feltéve, hogy e bűncselekmény az elkövetés helyének törvénye szerint is büntetendő. A 4. eseteiben a büntetőeljárás megindítását a legfőbb ügyész rendeli el (mivel nemzetközi kihatásai is lehetnek). 4 ELV ALAKULT KI: 1. A területi elv (princípium territoriale) alapja az állam szuverenitása. Így az állam büntetőhatalma a területén elkövetett v.mennyi bűncselekményre kiterjed az elkövető állampolgárságától függetlenül. A quasi területi elv: a belföldi terület forgalmát terjeszti ki (hajót, légi jármű). 2. A személyi (honossági, állampolgársági) elv (princípium personale) szerint az állam büntetőhatalma saját állampolgáraira terjed ki tekintet nélkül arra, hogy a bűncselekményt mely állam területén követik el. 3. Az állami önvédelem elve (princípium reale) szerint a hatály az adott állam büntetőjoga által védett jogi tárgyak elleni bűncselekményekre terjed ki, függetlenül az elkövetés helyétől és az elkövető állampolgárságától. 4. A feltétlen bütetőhatalom (egyetemesség) elve (princípium universale) szerint büntetni kell a bárhol, bárki által s bármilyen jogi tárgy ellen elkövetett valamennyi bűncselekményt. Önmagában egyik elv érvényesítése sem biztosítja teljes körűen az állam büntetőhatalmának az érvényesülését, mert részben hiányos védelmet adna, részben túlságosan kiterjesztené a védelem körét, ezért a Btk. az elveket kombináltan alkalmazza: A kettős állampolgár a Btk. alkalmazásában magyar állampolgárnak tekintendő. A hontalan személy nem magyar állampolgár. Ahhoz, hogy a bűncselekmény belföldön elkövetettnek minősüljön, elegendő, hogy a magyar büntetőjog szempontjából jelentős valamely mozzanata (így akár az elkövetési magatartás, akár az eredmény) belföldön valósuljon meg. A kettős inkrimináció elve: azt jelenti, hogy amennyiben mindkét helyen bűncselekménynek minősül az elkövető cselekménye, akkor lehetőség van a külföldi által külföldön elkövetett bűncselekmény magyar elbírálására. Ekkor az ún. képviseleti elven alapul a magyar büntető joghatóság. 8

9 4A. Tétel: A nemzetközi bűnügyi jogsegély. Bűnügyi együttműködés az Európai Unióban. A nemzetközi bűnügyi együttműködés két és többoldalú szerződéseken nyugszik. Eredetileg a Btk. határozta meg a szabályait, de a rohamos fejlődés miatt indokolttá vált külön törvény hozatala. 1. A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről (Nbj) szóló évi XXXVIII. (38) törvény. 1. Célja, hogy szabályozza a büntetőügyekben más államokkal folytatott együttműködést. 2. A jogsegély iránti megkeresés nem teljesíthető és nem terjeszthető elő, ha csorbítja a Magyarország felségjogait, veszélyezteti biztonságát, sérti közrendjét. közrendi záradék. Ennek vizsgálata az ÖNKORMÁNYZATI ÉS RENDÉSZETI MINISZT., illetve a Legfőbb Ügyész hatásköre (ők a döntésre jogosultak). A Nbj törvény kiegészítő jellegű törvény, csak akkor kell alkalmazni, ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, vagy nem tér ki. A nemzetközi büntetőjog fogalma a nemzetközi bűncselekmények meghatározását és az emiatti felelősségre vonás szabályait öleli fel. A háborús és emberiség elleni bűncselekmények e körbe tartoznak. A nemzetközi szintű büntetőjogi felelősség megállapítására jogosult állandó bíróság Hágában jött létre először, (1998. július 17-én fogadták el Rómában a Nemzetközi Büntetőbíróság Statútumát az ENSZ tagállamai) a népírtás, a háborús bűntettek, az emberiség elleni bűncselekmények és az agresszió bűncselekményének elbírálására. Magyarország november 30-i hatállyal erősítette meg a Statútumhoz való csatlakozását, ezzel kötelezettséget vállalt arra, hogy jogát a Statútummal összhangba hozza. A nemzetközi bűnügyi együttműködés szabályai az ún. transznacionális büntetőjog részét képezik, amelynek keretében az egyes államok kógens jellegű normák segítségével maguk határozzák meg büntető joghatóságukat, de teret engednek más államok büntető igazságszolgáltatásának is. 2. Jogforrási szempontból: Az egyes államok egymás között megkötött kétoldalú (bilaterális) megállapodásait, illetve viszonossági gyakorlata mellett a multilaterális (többoldalú) szabályozású egyezmények játszanak szerepet a bűnügyi együttműködés bonyolításában. Hazánkban eredetileg a Btk. és a Be. Szabályozta az összes, nemzetközi együttműködést szolgáló intézményt, azonban indokolt volt egy külön törvény megalkotása, amely a bűnügyi együttműködés általános kereteit határozza meg. Ez a ma is hatályos évi XXXVIII. Törvény (a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről). Az Nbj. Alkalmazását megelőzi minden, a tárgykört érintő rendelkezés, amelyet nemzetközi szerződésben fogadtak el, ezért a transznacionális büntetőjognak lényeges jogforrási köre a Magyarország által megkötött kétoldalú szerződések, illetve azok az egyezmények, amelyekhez hazánk csatlakozott. A nemzetközi büntetőjogi együttműködés intézményei (1996. XXXVIII. tv) E törvény hatályon kívül helyezte a Btk át. 3. A törvény körülírja a bűnügyi jogsegély formáit, ezek: a kiadatás a büntető eljárás átvétele illetve átadása a szabadságvesztés végrehajtásának átvétele illetve átadása eljárási jogsegély a külföldi állammal kapcsolatos feljelentés. Általános feltétel: a jogsegély iránti megkeresés nem teljesíthető, és nem terjeszthető elő, ha az csorbítja a Magyarország felségjogát, veszélyezteti a biztonságát és sérti a közrendet. A törvény szerint ezt egyrészt az igazságügyminiszter, másrészt a legfőbb ügyész vizsgálja. A jogsegély iránti megkeresés akkor terjeszthető elő, ha: a cselekmény a magyar törvény és a külföldi állam joga szerint is büntetendő, ha az nem katonai vagy politikai bűncselekményre vonatkozik. 3. Ennek általános feltételei a következők. kettős inkrimináció (mind a magyar, mind a külföldi államban büntetendő a cselekmény pozitív feltétel) nem politikai, katonai vagy ezekkel szorosan összefüggő bűncselekményről van szó negatív feltétel, az egyetlen kivétel alóla a szándékos emberölés, ami túlnyomó jelentőségű a politikai bűncselekményhez képest. 9

10 Semsey Hajnalka viszonosság (ha a másik állam fordított helyzetben várhatóan szintén teljesítené a kérést.) A külföldön folyó eljárás, kiszabott büntetés, vagy annak végrehajtási módja nem ellenkezik a magyar jogállami alapelvekkel, nem sérti az emberi jogokat (ha sérti, akkor csak feltételhez kötötten lehet teljesíteni a jogsegélyt.) A kiadatás: A Magyarországon lévő személy a külföldi állam megkeresése alapján akkor adható ki, ha a cselekményre nézve mindkét állam büntető törvénye folytán 1 évet meghaladó szabadságvesztés kiszabását rendeli (eljárási kiadatás); a szabadságvesztés végrehajtása céljából, ha a ténylegesen kiszabott szabadságvesztés tartama a 6 hónapot meghaladja (végrehajtási kiadatás). A törvény szerint nincs helye a kiadatásnak, ha: a bűncselekmény illetve a büntetés amelyre a kiadatás irányul bármely országban elévült illetve erre nézve az elkövető kegyelemben részesült; a megkereső államban az eljárás lefolytatásához szükséges magánindítványt nem terjesztették elő; a magyar bíróság a cselekményt már jogerősen elbírálta, az elkövető menedékjogot kapott. Ha a kiadatást kérő államban a törvény a halálbüntetés kiszabását lehetővé teszi: a kiadatásnak csak akkor van helye, ha a megkereső állam biztosítékot nyújt arra, hogy amennyiben halálbüntetés kiszabására kerül sor, azt nem hajtják végre. A kiadatási kérelem teljesítése esetén a külföldi fogvatartás tartamát a büntetésbe be kell számítani. A büntetőeljárás átadása: Ebben az esetben a Magyarországon folyó büntetőeljárásnak a külföldi állam igazságszolgáltatása részére való átadásról van szó, melynél a célszerűség a fő szempont. A célszerűség akkor áll fenn, ha az elkövető Magyarországon van, így az eljárás itt lefolytatható, de indokolt, hogy az állampolgársága vagy az állandó lakóhelye szerinti eljárásban vonják felelősségre, vagy pedig ha nincs Magyarországon és a kiadatásának nincs helye, vagy pedig azt megtagadták. A büntetőeljárás átvétele Ebben az esetben a külföldön folyó büntetőeljárás átvételéről van szó. A külföldi állam igazságügyi hatósága előtt folyó büntetőeljárás akkor vehető át: ha a terhelt magyar állampolgár, vagy Magyarországra bevándorolt külföldi állampolgár. Erről a kérdésről a legfőbb ügyész elsősorban célszerűségi szempontok alapján dönt. A külföldön előzetes letartóztatásban töltött időt a kiszabott szabadságvesztése be kell számítani. Külföldi állam által kiszabott szabadságvesztés végrehajtásának az átvétele. Az állandó magyarországi lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárok, valamint a bevándorolt külföldi állampolgárok a más állam bírósági által kiszabott szabadságvesztés végrehajtását teszi lehetővé a törvény. Itt is célszerűségi szempontok az elsődlegesek. Itt elsődlegesen az elítélt áll a középpontban, ezért általános feltétel, hogy az elítélt ehhez hozzájáruljon, továbbá, hogy még legalább 1 évi szabadságvesztés legyen hátra. A döntés az igazságügyminiszter kezében van. Magyar bíróság által kiszabott szabadságvesztés végrehajtásának átadása. Főszabály az, hogy a magyar bíróság által kiszabott szabadságvesztést a magyar hatóság hajtja végre. Ugyanakkor a törvény lehetőséget ad arra, hogy a magyar bíróság által kiszabott szabadságvesztést más állam hatóságai hajtsák végre: ha erre a külföldi állam kötelezettséget vállal, és az elítélt ehhez hozzájárul. A magyar állampolgárra kiszabott szabadságvesztés átadásának is helye van, ha az állandó lakóhelye vagy tartózkodási helye is külföldön van. A szabadságelvonással járó intézkedések (pl. kényszergyógykezelés) átvételére is lehetőséget nyújt a törvény. További intézmények Büntetőeljárás átadása és átvétele Főleg közlekedési balesetek miatt indult eljárásokról van szó. Erről az Európa Tanács keretében 1964-ben multilaterális egyezmény is született. Ez nem csak az igazságszolgáltatás hatékony működését szolgálja, alkalmas lehet a joghatósági konfliktusok mérséklésére és az elkövetők társadalmi rehabilitációs esélyeinek javítására. Egyesek szerint csak akkor 10

11 kerülhet rá sor, ha az elkövető letartóztatásban van, mások szerint ez tulajdonképpen burkolt kiadatás, s csak akkor van szó róla, ha a terhelt már elhagyta a bűncselekmény helye szerinti országot. (És persze az az ország akarja visszakérni.) Az átadás különösen akkor célszerű, ha a magyarországi terhelt annak az államnak az állampolgára, amelynek részére az lejárás átadása történik, vagy abban az államban van az állandó lakóhelye, illetve a szokásos tartózkodási helye a terhelt az eljárás során külföldön tartózkodik, kiadatásának nincs helye, kiadatását megtagadták, vagy kiadatási kérelem előterjesztésére nem került sor. Kötelező az átadás, ha a magyar büntető joghatóság alá tartozó ügyben a külföldi által belföldön, a Magyarország határain kívül tartózkodó magyar hajón vagy légijárművön elkövetett bűncselekmény üldözéséről Magyarország nemzetközi szerződésben lemondott. A büntetőeljárás átadását az ügyész a vádirat benyújtásáig a legfőbb ügyésznél kezdeményezi, azt követően a bíróság az igazságügy miniszternél. A döntésről a külföldi hatóság értesítése mellett az ügyészt vagy a bíróságot is tájékoztatni kell. Ha átveszik az eljárást, idehaza meg kell szüntetni. A terheltet az Interpol közreműködésével adják át. Ha nem veszik át, vagy a másik államban kivonja magát a büntetőeljárás alól, a terhelttel szemben a megszüntetett eljárás folytatható. Átvenni magyar állampolgár vagy Magyarországra bevándorolt ügyét lehet külföldi megkeresésre. Ha magánindítványos az ügy, szükséges a külföldi magánindítvány. Ha csak nálunk magánindítványos, odakint nem, az indítványra jogosultat fel kell hívni annak megtételére. Feljelentés külföldi államnál Ha nem került sor büntetőeljárás átadására és a terhelt külföldön tartózkodik, a tárgyalás pedig távollétében nem tartható meg, vádirat benyújtásáig az ügyész a legfőbb ügyésznél, azután a bíróság az igazságügy miniszternél kezdeményezheti. Az elbírálásra joghatósággal rendelkező államnál tehető meg. A döntésről az ügyészt vagy bíróságot értesítik, pozitív válasz esetén az eljárást nálunk megszüntetik, ahogy a fenti intézménynél. Szabadságvesztés és szabadságelvonással járó intézkedés átadása és átvétele Sokáig nem lehetett más állam ítéletét végrehajtani. A változást a második világháború utáni nagy népmozgás kényszerítette ki. Ekkor már nem csak a bűnüldözés a cél, hanem az elkövető reszocializációja is, azt pedig jobban szolgálja a hazai környezetben végrehajtott büntetés. Az általános garanciák itt is érvényesülnek, a külföldi ítélet nem sértheti az ország közrendjét, alapvető nemzeti érdekeket, az eljárásban pedig biztosítani kell az alapvető emberi jogokat, a védelmet, a vádlott személyes meghallgatását, s a bűnösséget bizonyítani kell. A külföldi ítéletet végrehajthatóvá szolgáló eljárás az exequatur eljárás. Szabadságvesztés végrehajtását akkor lehet átvenni, ha az elítélt ahhoz hozzájárult, és legalább egy év letöltendő büntetése van hátra, vagy határozatlan idejű büntetése. Harmadik feltétel, hogy magyar állampolgár és állandó lakóhelye Magyarországon van, vagy bevándorolt személy. Nem vehető át végrehajtás, ha nálunk már jogerősen elbírálták az ügyét. A megkeresést az igazságügy miniszter fogadja, s ha nem ütközik közrendi záradékba, megküldi a Fővárosi Bíróságnak. A feltételek fennálltáról dönt a bíróság majd visszaküldi az iratokat engedélyezésre. Azaz a már látott eljárás. Ha engedélyezik az átvételt, azt a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézetben kell letölteni. Az átvételtől számított három hónapon belül tárgyaláson megállapítják a külföldi ítéletnek megfelelő büntetést, ha pedig ilyen nálunk nincs, a magyar kereteknek megfelelőt. A büntetés nem lehet súlyosabb a külföldinél és a lehető legjobban kell egyeznie azzal. A feltételes szabadságra és a végrehajtásra a magyar szabályok vonatkoznak. Büntetés végrehajtást átadni akkor lehet, ha ahhoz az elítélt hozzájárult, és a külföldi állam kötelezettséget vállal a végrehajtásra. Magyar állampolgár akkor adható ki, ha állandó lakhelye, szokásos tartózkodási helye külföldön van. Az igazságügy miniszter keresi meg az ügyben a külföldi államot. Ha pedig kivonja magát a végrehajtás alól, Magyarországon szeretettel várják egy meleg vasbeton falú összkomfortos garzonnal a Markó utcában Ha perújítás, felülvizsgálat vagy közkegyelem folytán változik a büntetés hossza, erről értesítik a külföldi államot. Külföldi bíróság szabadságelvonással járó intézkedését akkor lehet átvenni, ha ilyen intézmény van Magyarországon is. Eljárási jogesély Ma már nem követelik meg a kettős inkriminációt hozzá, hiszen ez az elkövető javát is szolgálhatja, ha pl. mentő körülmények bizonyításáról van szó. Egyedül a közrendi klauzula indokolja a megtagadást. Nemzetközi szerződésnek vagy az állam belső jogának kell rögzíteni a megkeresés feltételeit. Ahol a megkeresés feltétele a kettős inkrimináció, ott a bűncselekményt is meg kell határozni a döntés érdekében. Ahol nem feltétele, ott a viszonosság a követelmény. Ha a kérelmező állam képviselői is részt akarnak venni az eljárásban, ahhoz a fogadó állam hozzájárulása szükséges. Korábban mindez diplomáciai csatornákon bonyolódott, ami nagyon hosszadalmas volt. Cél, hogy ezt az igazságügy minisztériumok közötti, majd közvetlen eljáró hatóságok közti kapcsolattal váltsák fel. Ez a gyors eljárás garanciális követelményéből is adódik. Az Nbj.-ben nincs felsorolva, milyen jogsegélyt adhat a magyar állam, csak néhány példa. Így kiterjedhet nyomozási cselekmény teljesítésére, bizonyítási eszközök felkutatására, terhelt és tanú kihallgatására, szakértő meghallgatására, szemlére, házkutatásra, motozásra, lefoglalásra, országon átszállításra, iratok, tárgyak megküldésére, iratkézbesítésre, bűnügyi nyilvántartási adatok kiadására, ideiglenes átadásra. A magyar eljárásokat kell alkalmazni, vagy kérelemre a külföldit akkor, ha az a magyarral összeegyeztethető. Pl. nem a jó kis magyar pisztolyokkal megy az átszállítás, hanem mondjuk hangtompítós lézercélzós, torkolattűz elvezetéses MP5 géppisztollyal, ha amerikaiakról van szó. Ha a külföldi képviselők is jelen akarnak lenni, a cselekmény idejéről értesítik őket. A megkereséseket a legfőbb ügyész fogadja és engedélyezi, illetve juttatja el a kijelölt ügyésznek. Józsikám, ma rossz napod van jönnek az amcsik 11

12 kihallgatni, és szabadnapos a tolmács Úgyhogy ezennel elismerem, hogy a kellő nyelvtudással rendelkezel. (Máskor nem kérsz nyelvpótlékot ) Ha bíróság általi teljesítést kérnek, mindez az igazságügy miniszter feladata, és a bírósággal játssza el ugyanezt. Külföldi állam megkeresésénél ugyanez van fordítva. Kedves legfőbb ügyész úr szeretnék menni kihallgatni az amcsikhoz. Rég láttam azt a két tornyos várost, meg izzadni az amerikai magyar tolmácsot mikor szleng kifejezéseket fordíttatok. Ha szakértő vagy tanú Magyarországra érkezik megkeresés alapján, a korábban elkövetett bűncselekményei miatt nem vonható felelősségre, csupán nyolc nappal azután, hogy az ország területének elhagyását engedélyezték neki, vagy ha visszatért ide. Itt hagytam az órámat. Nem tetszett megtalálni?? Deeeeeeeeeee már bekészítettük a cellába! A külföldön tartózkodó személyt nem lehet a magyar hatóság előtti megjelenésre kényszeríteni, azaz ha nem jelenik meg, nem alkalmazhatóak vele szemben a kényszerintézkedések. KÖNYV ALAPJÁN I. A NEMZETKÖZI BŰNÜGYI JOGSEGÉLY 1. A büntető joghatóság: Jelentősége a jogállamok) tagállamok) közötti hatáskör megosztása, amelyet elsősorban kölcsönös megállapodások és az EU tagság rendje szabályoz. Tárgya: 1. Személyi és területi joghatóság meghatározása 2. a quazi joghatóság meghatározása (lobogó elv) Típusa: 1. rendes joghatóság: államok közül melyik lesz az illetékes az adott ügyben 2. rendkívüli joghatóság: 3. korlátozott joghatóság: 4. korlátlan joghatóság: 5. potenciális: 6. aktuális joghatóság: Joghatóság: egy adott állam szerveinek (bíróságainak és más hatóságainak) az az eljárási kötelezettsége, hogy nemzetközi elemmel bíró ügyekben: nemzetközi kollíziós magánjogi tényállásokból adódó jogviták eldöntésében eljárjanak 2. A büntető joghatóság elvei: Területi elv: Területi elv értelmében annak az államnak a joga szerint kell eljárni, ahol az adott cselekmény történt. Hajó fedélzetén (úszó államterület) a lobogó szerinti állam joga érvényesül, repülőgépen (lebegő államterület) pedig a lajstromozó állam joga. Személyi elv: Személyi elv értelmében annak az államnak a jogát kell alkalmazni, amelynek az állampolgárai érintettek a cselekményben. Az aktív fordulat szerint az elkövető állampolgársága dönt, míg a passzív fordulat szerint a sértett állampolgársága. Kompetencia elv: a nemzetközi szerződések megosztják a kompetencia konfliktusokat az állandó lakóhely vagy tartózkodási hely és az elkövetés állama között. Védelmi elv: Védelmi elv vagy hatás elv értelmében annak az államnak a jogát kell alkalmazni, amelynek az érdekét a konkrét cselekmény közvetlenül veszélyezteti. Egyetemes büntetőhatalom elve: Univerzalitás elve értelmében valamennyi állam eljárhat, ha olyan súlyú bűncselekmény történt, amely valamennyi állam érdekét sérti. Ilyen eset az imperatív normába való ütközés, tehát az ún. erga omnes jellegű kötelezettség megsértése. Képviseleti elv: származékos joghatóság, az egyezmények a joghatóságokat megosztják az állandó lakóhely vagy tartózkodási hely és az elkövetés helyének állama között. Lehetővé teszi az eljárás lefolytatását akkor is, ha arra eredeti joghatósággal rendelkező állam nem képes. 3. A nemzetközi bűnügyi jogsegély általános pozitív feltételei: Európa: a) Viszonosság: a szuverenitást juttatja kifejezésre. Lehet állandó és egyedi esetre korlátozott. Formailag miniszteri viszonossági nyilatkozatok kicseréléséről van szó, amelyben bizonyos súlyos bűncselekményekkel kapcsolatban általános érvényűen, vagy különös bűncselekmények esetén részleges együttműködésről állapodnak meg. b) Kettős inkrimináció: a megkeresés alapjául szolgáló cselekmény mind a megkereső, mind a megkeresett állam joga szerint büntetendő cselekmény legyen. 12

13 1. Absztrakt: az adott cselekmény mindkét államban büntetendő, függetlenül az elkövető büntethetőségétől. 2. Konkrét. Az elkövető az adott cselekmény miatt büntetendő. Nincs egységes felfogás, de a kiadatás általános elve. Magyarország: A nemzetközi együttműködés általános feltételeiről törvény rendelkezik (1. A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről (Nbj) szóló évi XXXVIII. (38) törvény.). A törvényekben a viszonosságról és a kettős inkriminációról rendelkeznek függetlenül az EU szabályozástól. Kettő pozitív elvet határoz meg a törvény: 1. kettős inkrimináció és a viszonosság. Emellett negatív feltételek a következők: A nemzetközi bűnügyi jogsegély általános negatív feltételei: 1. A bűncselekmény természete, 2. A büntetés jellege, 3. A ne bis in idem elv : cselekmény politikai (pl. állam léte, külső és belső biztonsága, legfőbb állami szervek és intézmények ellen, kivéve például az emberiség elleni bűncselekmények), katonai vagy gazdasági (adó-, illetek-, vám- és deviza bűncselekmények) Jellege, illetve halálbüntetéssel vagy testi büntetéssel való fenyegetettsége. 3. A ne bis in idem elv: Kétszeres eljárás tilalma. Levezethető a jogállamiság elvéből (illetve pergazdaságossági szempontok alapján is + kapcsolat: anyagi igazságosság elve, jogbiztonság és egyenlőség elve). Az egyen állami büntetőhatalommal szembeni védelme. Az államokban: res iudicata, jogerős ítélet, azaz ítélt dolog. Tiltja, hogy az elkövetővel szemben ugyanazon cselekmény miatt kétszer járjanak el. 4. A nemzetközi bűnügyi jogsegély formái: kiadatás büntetőeljárás átadása, átvétele a szabadságelvonással járó büntetés vagy ilyen intézkedés végrehajtásának átvétele illetve átengedése a vagyonelkobzás az elkobzás, ezzel azonos hatású büntetés vagy intézkedés végrehajtásának átvétele, illetve átengedése eljárási jogsegély feljelentés külföldi államnál 5. Bűnügyi együttműködés az Európai Unióban: a) Szervezetek: ENSZ és egyezményei: kábítószer kereskedelem, pénzmosás, szervezet bűnözés, prostitúció üldözése INTERPOL: Európa tanács: OECD: Schengeni egyezmény: határok megnyitásáról Tamperei következtetések és a Hágai program: igazságügyi csúcstalálkozó volt, ahol három fő témában döntöttek. 1. Menekült és bevándorlás politika. 2. Szabadság, biztonság és jog térségének kialakítása. 3. Határon átnyúló bűnözés elleni küzdelem. Eurojust: 6. Európai Unió stratégiája a harmadik országokra kiterjedően: a transznacionális bűncselekmények miatt jelentős kérdéssé vált a harmadik országokkal való együttműködés kérdése, melyet az alábbiak szempontjából fontos tárgyalni. emberi jogok érvényesülésének támogatása az intézmények és a felelősségteljes kormányzás megerősítése terrorizmus elleni küzdelem szervezett bűnözés Mindezeknek a megvalósításának eszközei: kétoldalú és egyedi megállapodások nemzetközi szervezetek regionális együttműködés operatív együttműködés 13

14 5.A. Tétel: A bűncselekmény fogalma. A bűncselekmények súly szerinti felosztása. I. A bűncselekmény-fogalom történeti fejlődése: A XIX. sz. első felében a bűncselekmény objektív és szubjektív elemeit különböztették meg, és kialakultak a bűncselekmény fogalmának építőelemei: cselekmény, tényállás(szerűség), jogellenesség, bűnösség, melyek ekkortájt még nem különültek el egymástól. A fogalmi gondolkodás középpontjában a jogellenesség és a jogtalanság kategóriája helyezkedett el, ez magába zárta a tényállásszerűséget és a bűnösséget is. Jhering német professzor 1867-ben tanulmányában arra a következtetésre jutott, hogy létezik egy objektív jogellenesség, vagyis a jogellenesség olyan kategória, amely nem függ a cselekvő büntethetőségétől, illetve a bűnösségétől (szándékosságától vagy gondatlanságától) és 1904 között Liszt, Beling és Radbruch átvették az objektív jogellenesség fogalmát és tovább tökéletesítették. A század végén a jogellenesség és bűnösség fogalom elválik egymástól. Amíg az objektív, a külvilágban megjelenő történés a jogellenességhez tartozik, addig az azt kísérő lelki folyamat a bűnösséghez számít. E dogmatikai fogalomalkotás jelenős eredménye, hogy elválasztja az objektívet a szubjektívtől. Az objektív és szubjektív között kialakult a tényállásszerűség fogalma. A német büntetőjogban 4 irányzat alakult ki: A) Klasszikus bűncselekmény-fogalom: - a tényállásszerűség csupán gyanújele a tőle elkülönülő jogellenességnek, a tényállásszerű cselekmény bár rendszerint jogellenes, de hogy az adott esetben is az-e, az csak a következő fogalmi elem (a jogellenesség) szintjén dől el. - cselekmény: akaratlagos testi mozgás, mely külvilági változást eredményez, itt még nem jelenik meg a mulasztás. - bűnösség: a tettes lelki, szellemi folyamatainak összefoglalása, előfeltétele a beszámítási képesség. Formái a szándékosság és a gondatlanság. - jogellenesség: jogellenességet kizáró okok hiánya - Beling és vagy Liszt B) Neoklasszikus bűncselekmény-fogalom: - A bűnösség lényegét a felróhatóságban, szemrehányhatóságban, mint értékítéletben jelölte meg. jogszerűtlen magatartástól való tartózkodás elvárhatósága is megjelenik. - megjelenik a szubjektív jogellenességi elemek tana - cselekményfogalomnak a mulasztásra is kell vonatkoznia (tehát a tevésre és a mulasztásra egyaránt). - tényállásszerűség: objektív és szubjektív elemek - Heller Erik, Schultheisz Emil Finalista bűncselekmény-fogalom: C) A II. világháború után Welzel bonni professzor dolgozta ki a finalitás elméletét. Ez az irányzat tagadja a jogellenességnek és bűnösségnek, mint objektívnek és szubjektívnek a szembeállítását, és a szubjektív jogellenességi elemeket nem kivételnek tekintette, hanem a szabály rangjára emelte. A szándékosság és gondatlanság átkerül a jogellenességi ismérvek közé, a bűnösség pedig csak felróhatóság marad. Közvetítő bűncselekmény-fogalom: Jelenleg is uralkodó irányzat, mely a neoklasszikus és a finalista megoldások szintézise szándékosság kettős helyéről szóló tan tényálláshoz és bűnösséghez egyaránt tartozik: - jogtalanság a tényállásszerű magatartás, illetve eredmény értéktelensége - bűnösség a tettes felfogásának és gondolkodásmódjának értéktelensége 14

15 II. A bűncselekmény fogalma a magyar büntető-jogtudományban: A bűncselekmény fogalmára nézve az alábbi három korszakot különböztetjük meg: 1) törvényi tényállás kategóriájának kidolgozása (Edvi Illés Károly) 2) korai fogalmi meghatározások jelentek meg, de ezekkel párhuzamosan a törvényi tényállás önállósága is fennmaradt. Ezen fogalmaknak két változata van: bűncselekmény = jogellenes (jogtalan) és büntetendő cselekmény (Angyal, Finkey) bűncselekmény = jogellenes (jogtalan), bűnös és büntetendő cselekmény (Vámbéry, Irk) 3) törvényi tényállás önállóságának felszámolása, bűncselekmény = tényállásszerű, jogtalan, és bűnös cselekmény (Schultheisz) III. A hatályos bűncselekmény-fogalom összetevői: 1. tényállásszerűség büntetendőség 2. társadalomra veszélyesség jogellenesség 3. bűnösség: az elkövető és a cselekmény közti pszichikus viszony, amely miatt neki a cselekmény felróható. Tényállástani összetevői: szándékosság és gondatlanság. A gondatlanság azonban csak akkor büntetendő, ha azt törvény büntetni rendeli. (Btk. 10..) IV. A bűncselekmény fogalma a Btk.-ban: Btk. 10. (1) Bűncselekmény az a szándékosan vagy - ha a törvény a gondatlan elkövetést is bünteti - gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre a törvény büntetés kiszabását rendeli. Lényeges, hogy a Btk. szándékosságon alapul, ahogy a fenti szakaszból is látszik. Ha nem ír róla, mindig szándékosságról van szó, a gondatlanságot pedig külön említi ahol az is büntetendő. A társadalomra veszélyesség azonos a materiális jogellenességgel. Innentől a BŰNCSELEKMÉNY arról ismerszik meg, hogy: tényállásszerű, a társadalomra veszélyes, jogellenes, bűnös. MINDEN ISMÉRV FONTOS! a./ Tényállásszerű: A tényállásszerű cselekmény az, amely kimeríti valamely különös részben található törvényi tényállás ismérveit. A tényállás úgy fogalmaz róla, hogy amelyre a törvény büntetés kiszabását rendeli". A bűncselekményi minősítésnek egyenlő feltétele a cselekmény társadalomra veszélyessége és büntetni rendeltsége. Önmagában az egyik ismérv sem elegendő a bűncselekmény megvalósulásához. A törvény a büntetés kiszabását tehát törvényi tényállás alkotásával rendeli el. Ha a cselekmény kimeríti mind az általános rész, mind a különös rész rendelkezéseit, akkor büntetni rendelt. A tényállásban elválik a szubjektív az objektívtól, az objektív ismérvek a társadalomra veszélyességet, a szubjektív ismérvek a bűnösséget alakítják. Az Általános rész szabályai közül csak azok vesznek részt a tényállásszerűség alakításában, amelyeket a törvényi tényállás megnevez. A jogállamiság szempontjából szólni kell még a keretdiszpozíciókról; ezek körében a tényállás olyan külön normát zár magába, amelynek szövege nem a Büntető Törvénykönyvben lett kihirdetve; ezáltal megismerhetősége korlátozott. A tényállásszerűségen belül önálló jelentősége van az objektív ismérveknek; ezek hordozzák a társadalomra veszélyességet, a jogellenességet. b./ Társadalomra veszélyesség jogellenesség: Btk ) Társadalomra veszélyes cselekmény az a tevékenység vagy mulasztás, amely a Magyarország állami, társadalmi vagy gazdasági rendjét, az állampolgárok személyét vagy jogait sérti vagy veszélyezteti. A társadalomra veszélyesség: egyrészt jogalkotási, másrészt jogalkalmazási kategória. 1. A jogalkotás számára a társadalomra veszélyesség a bűncselekménnyé nyilvánítás indoka; a jogalkotó eszközöl egy kiválasztást, s nyilvánít bizonyos cselekményeket bűncselekménnyé, hogy az állami, a társadalmi vagy a gazdasági rendet sértik vagy veszélyeztetik. A társadalomra veszélyesség értékelése és a bűncselekménnyé nyilvánítás a jogalkotó feladata. Abban a körben, amelyben a törvény társadalmi viszonyokat említ meg olyanokként, mint amelyek sértése vagy veszélyeztetés veszélyes a társadalomra, lényegében a jogtárgyakra utal. 2. A jogalkalmazás számára csak az a tevékenység vagy mulasztás veszélyes a társadalomra, amely sérti vagy veszélyezteti az említett társadalmi viszonyokat; a Btk. azonban azzal a lehetőséggel számol, hogy a cselekmény az elkövetéskor veszélyes a társadalomra, de csak csekély fokban. 15

16 c./ Bűnösség a büntetni rendeltség: 1. Erkölcsi színezetű jogi kategória. 2. Perjogi bűnösség alakult ki legelőször, ami azt fejezi ki, hogy a bíróság bűnösnek mondja ki a vádlottat a bűncselekmény elkövetésében és ezért őt büntetéssel sújtja. Eszerint: a vádlott kimerítette valamely bűncselekmény törvényi tényállását és hiányoznak a büntetőjogi felelősségre vonás akadályai. 3. Az alanyi bűnösség a perjogin belül elrejtve létezett; amikor a XIX. Század büntetőjog tudománya kialakította a jogellenesség fogalmát, s azon a bűncselekmény külső tárgyi megjelenését értette, ezzel szemben keresték a belső, lelki mozzanatokat. A bűnösség lehet szándékos, vagy gondatlan. V. A bűncselekmény súly szerinti kategóriái: Btk. 11. (1) A bűncselekmény bűntett vagy vétség. (2) A bűntett az a szándékosan elkövetett bűncselekmény, amelyre a törvény 2 évnél súlyosabb büntetés kiszabását rendeli. Minden más bűncselekmény vétség. A 11. (2)-n túl vétségnek minősül a gondatlan bűncselekmény is. A súly szerinti kategorizálást először az évi Napóleoni Btk. vezette be. A súly szerinti tagolást a Csemegi Kódex is magáévá tette. Az évi Btk. bűntettet és vétséget ismert, melyet az évi KBTK. egészített ki. A Hármas felosztás 1950-ig tartott, mikor a BTÁ a vétség kategóriáját mellőzte. Az évi 10. tvr. megszüntette a kihágást és bevezette a közigazgatási szabálysértést. Az évi 28. tvr. visszaállította a vétség fogalmát. Az évi Btk. bűntettet és vétséget ismer. A bűntett-vétség elhatárolásának büntető-eljárásjogi jelentősége van. A Be. külön szabályozza a vétségi eljárást. Bűntett miatt fegyházban vagy börtönben, vétség miatt pedig fogházban kell végrehajtani a szabadságvesztést. Bűntett miatt a szabadságvesztésre ítélet fegyház esetén 4/5, börtön esetén ¾ büntetés kiállásával lehet szabadulni legkorábban. Ugyanez vétségnél 2/3. Gondatlan vétség esetén a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól a büntetés kitöltésével mentesül az elítélt, míg bűntett és szándékos vétség esetén a törvényben meghatározott várakozási idő után. A felfüggesztés próbaideje bűntett esetén: év lehet. Vétségnél év. A bűntett és a vétség elhatárolásának jelentősége az alábbi esetekben van: - a szabadságvesztés végrehajtási fokozatánál [Btk , Btk ]; - a feltételes szabadságra bocsátásnál [közvetett módon, ugyanis ez a végrehajtási fokozattól függ, Btk. 47. ]; - a felfüggesztett szabadságvesztés próbaidejének megállapításánál [Btk. 89. (3) bekezdés]; - a törvényi mentesítésnél [Btk (1) bek. c) pont]; - a katonai büntetőjogban a büntethetőséget megszüntető okot illetően [Btk ]. 16

17 6.A. Tétel: A tényállástan általános kérdései. Az elkövetési magatartás, az elkövetési tárgy, a szituációs elemek. I. A tényállástan általános kérdései: Tényállás fogalma: Azoknak az ismérveknek a törvényi megfogalmazása, amelyek megléte nélkül nem valósulhat meg bűncselekmény. Tehát adott bűncselekmény-típus törvényi ismérveinek összessége. Tényállásszerű cselekmény az, amely kimeríti valamely különös részben található törvényi tényállás ismérveit. Bűncselekménynek 1. Jogellenesnek, 2. Tényállásszerűnek és 3. Bűnösnek kell lennie. 4. Társadalomra veszélyességet a törvényalkotó fogalmazza meg. a./ Fajtái: Általános tényállás: valamennyi bűncselekmény törvényi tényállásainak közös elemeit tartalmazza. Különös törvényi tényállás: a törvényi tényállásokat a törvényalkotó a Kódex különös részében fogalmazza meg. A törvényi tényállás, egy adott bűncselekmény törvényi ismérveinek az összessége. A bűncselekmény fogalom és a törvényi tényállás egymással nem azonosítható. A bűncselekmény fogalom egyik eleme a társadalomra veszélyesség. Történeti tényállás: ez nem más, mint a valóságban megjelenő valamely emberi magatartás büntetőjogi szempontból jelentőséggel bíró körülményeinek az összessége. b./ Tartalmi szempontból megkülönböztetünk: Leíró tényállási elemeket: csak felismerést igényel. Olyan ténykérdésről van szó, melynek eldöntése egyszerű ténymegállapítást igényel. Normatív tényállási elem: jogalkalmazói értelmezést, értékelést igényel, nem elegendő az egyszerű ténymegállapítás Pl.: jelentős érdeksérelem, súlyos veszély, közvetlen veszély. A tényállási elemeket tartalmi és formai szempontok szerint csoportosíthatjuk. Azokat a tényállási elemeket, amelyek kivétel nélkül hozzátartoznak valamennyi bűncselekményhez, szükséges tényállási elemeknek nevezzük. TÉNYÁLLÁSI ELEMEK tankönyv szerinti csoportja: Tárgyi oldal Alanyi oldal Szükséges ismérvek Rendszerinti ismérvek Esetleges ismérvek (nem feltétlenül szerepelnek a törvényi tényállásban) 1. Cselekvés (elkövetési magatartás) 2. Elkövetési tárgy/passzív alany 3. Eredmény 4. Okozati összefüggés 5. Elkövetés helye 6. II ideje 7. II módja 8. II eszköze - 1. Szándékosság 2. Gondatlanság 3. Motívum 4. Célzat II. A törvényi tény: Objektív (tárgyi) oldal: a jogellenességet alakítja. Jogi tárgy: amit a bűncselekmény sért vagy veszélyeztet, Elkövetési magatartás (aktív: tevőleges, passzív: mulasztás) Elkövetési tárgy: amire a bűncselekmény irányul (ha ez személy, akkor = passzív alanynak mondjuk) Alany: az elkövető, aki létrehozza a bűncselekményt Okozati összefüggés Eredmény: külvilági változás, mely az elkövetőn kívül következik be Esetleges elem: az eredmény bekövetkezéséhez szükségesek Szituációs elemek: hely, idő, mód, eszköz, illetve egyéb Szubjektív (alanyi) oldal: bűnösséget alakítja. Szándékosság (egyenes, eshetőleges) vagy Gondatlanság (tudatos, hanyag). Motívum (indítóok) Célzat Tettességhez szüksége elemek: közönséges bűncselekmény különös bűncselekmény szükségképpeni közreműködés 17

18 III. Jogi tárgy: A jogi tárgy nem dolog, hanem jogászi absztrakció terméke. A XIX. században merült fel a kérdés, mi a büntetőjogi jogvédelem tárgya. Jhering szerint a jogvédte érdekek. Az újkantiánus értékfilozófia az érdek fogalmát az érték fogalmával cserélte fel. A XX. század közepén Magyarországon terjedt el a nézet, hogy a jogvédelem tárgya a társadalmi viszony. A jogvédte érdek fogalmával a materiális jogellenesség fogalmával találkoztunk, mert az a jogvédte érdekek sérelmét fejezi ki. Társadalmi viszonyok sértését vagy veszélyeztetését a 10. (2) fejezi ki. A jogi tárgy nem valóságos, fizikai értelemben vett tárgyat jelent, amit a bűncselekmény sért, vagy veszélyeztet. A fogalom értelmezése a következők szerint értelmezendő: közvetlen tárgy, amit a jog védeni rendel (pl.: lopásnál az idegen dolog) különös tárgy: a társadalmi viszonyok egy meghatározott köre (pl.: vagyon) általános tárgy: egy olyan elméleti rendszer, amely valamennyi bűncselekmény törvényi tényállásának közös elemeit tartalmazza (adott állam jogrendje) IV. Elkövetési magatartás: a) Két alapformája van: a. TEVÉS: egyrészt az aktív magatartás, a tevékenységgel vagy tevéssel megvalósuló magatartás, Kizárólag tevéssel megvalósítható bűncselekmények: pl. rablás, erőszakos közösülés. Tevést bárki megvalósíthatja. b. MULASZTÁS: másrészt a passzív magatartás, a mulasztással megvalósuló magatartás. Kizárólag mulasztással megvalósítható bűncselekmények: pl. segítségnyújtás vagy feljelentés elmulasztása. A mulasztásnál nem bárki a felelős, hanem speciális személy, konkrétan az, aki pl. a gyerek felügyeletét vállalta. Mulasztást követ el, ha hagyja, hogy egy autópályán játsszon a gyerek. b) A mulasztásos deliktumoknak 2 csoportjuk van: - tiszta mulasztásos bűncselekmény: a mulasztás önmagában, eredményre tekintet nélkül büntetendő (immateriális deliktum), pl. segítség elmulasztása - vegyes mulasztásos bűncselekmények: teljes megvalósulásához a mulasztáson kívül a tényállásszerű eredmény bekövetkezése is szükséges (materiális deliktum). Pl. segítségnyújtás halálos kimenetelű elmulasztása. V. Az elkövetési magatartás szerinti osztályozás: Akár tevéssel, akár mulasztással is megvalósítható bűncselekmények: Három csoportra oszthatók: 1) A törvényi tényállás TARTALMAZZA külön-külön mind a tevési, mind a mulasztási változatot. Így a magánlaksértés elkövetési magatartása a bemenetel, illetőleg a bennmaradás. 2) A törvényi tényállás a tevési és a mulasztási változatot NEM TÜNTETI FEL, viszont jelöli a kötelességeknek azt a körét, amelyeknek megszegése az elkövetési magatartás. Ilyen például a hűtlen kezelés, a kiskorú veszélyeztetése. 3) Nyitott törvényi tényállás: a törvény az elkövetői magatartást külön nem határozza meg, hanem az EREDMÉNYRE HELYEZI A HANGSÚLYT. E deliktumoknál a tényállásszerű eredményt előidéző legkülönfélébb tevékenység, illetőleg az annak bekövetkeztét meg nem akadályozó mulasztás az elkövetési magatartás. (Pl. emberölés, testi sértés, rongálás.) A nyitott törvényi tényállások szükségképpen eredmény-bűncselekményt tételeznek fel, ennélfogva mulasztásos változatuk mindig vegyes mulasztásos deliktum, az összes többi csoportba egyaránt tartozhatnak eredmény-bűncselekmények és tényállásszerű eredménnyel nem rendelkező bűncselekmények. A nyitott törvényi tényállások által szabályozott bűncselekményeknél a nem tevés csak akkor minősül mulasztásnak, ha az elkövetőt speciális jogi kötelezettség terhelte az eredmény megakadályozására nézve. Alapulhat: - nem büntetőjogi jogszabályon (szülő gondviselési kötelességén); - polgári jogi szerződésen (pl. kisgyermeknek anyagi ellenszolgáltatás fejében vállalt gondozása); - munkaviszonyon; - hivatáson, foglalkozási szabályon; - harmadik személyért való felelősségen, valamint a védelmi funkció önkéntes átvételén (pl. aki az eltévedt óvodás hazakísérésére vállalkozik, köteles őt a közúti forgalomban a veszélytől megóvni); - az elkövető megelőző, veszélyt vagy sérelmet létrehozó előző tevékenységén (pl. valaki mást gondatlanul bezár egy helyiségbe, ezért nem büntethető, de ha a történtekről tudomást szerez, s ennek ellenére a bezárt személyt nem engedi ki, mulasztásával valósítja meg a személyi szabadság megsértését.) 18

19 A tevékenység és a mulasztás az elkövetési magatartásnak csupán a két alapformája. Lehetséges az is, hogy az elkövetési magatartás tevékenységi és mulasztásos elemeket egyaránt tartalmaz, vagyis tevési és mulasztásos mozzanatok szövedékével valósul meg. Ilyen eset, ha valaki a közlekedési bűncselekményt úgy valósítja meg, hogy vezetés közben a KRESZ előírása ellenére nem fékez. A bűncselekmények egy részének törvényi tényállásában csupán egyetlen elkövetési magatartás található. Vannak olyan tényállások is, amelyekben több elkövetési magatartás szerepel. A magatartások egymáshoz való viszonya lehet vagylagos, de lehet konjunktíve összekapcsolt is. A mulasztás nem abszolút semmi, hanem a cselekvési lehetőség és képesség ellenére valaminek a nemtevése, kötelesség-ellenes nemtevés. A mulasztás kezdete az az időpont, amikor a cselekvési kötelezettség beáll, a cselekvési lehetőség is fennforog, s az elkövető ennek ellenére nem fejti ki a megfelelő tevékenységet. Ha az elkövető a lehetségesnél csak később tesz eleget a kötelességének, a mulasztás megvalósul, de a társadalomra veszélyessége az utólagos tevékenységgel megszűnhet vagy csekéllyé válhat, illetőleg a mulasztásos eredmény-bűncselekményeknél az önkéntes eredmény elhárítás állapítható meg. VI. Elkövetési tárgy vagy passzív alany: a törvényi tényállásban megjelölt az a dolog vagy személy, amire vagy akire az elkövetési magatartás behatást gyakorol, vagy mint behatás irányul. Pl. lopásnál az idegen dolog, a levéltitok megsértésénél a másnak közlést tartalmazó zárt küldemény. Nincs minden bűncselekménynek elkövetési tárgya. Vannak olyan bűncselekmények, amelyek passzív alanyává csak meghatározott személyes tulajdonsággal vagy körülménnyel személyes kvalifikáltsággal rendelkező egyén válhat. Így a kiskorú veszélyeztetése csak kiskorú, hivatalos személy elleni erőszak csak hivatalos személy sérelmére követhető el. VII. A passzív alany és a sértett nem azonos fogalmak: A passzív alany alanyi jogi, míg a sértett eljárásjogi fogalom. A kettő rendszerint egybeesik, de olykor el is válik egymástól. a. Így a csalás passzív alanya az, akit a tettes tévedésbe ejtett vagy tévedésben tartott, míg a sértettje az, aki a cselekmény folytán kárt szenved, s ezek nem mindig azonosak. b. Minden passzív alany a bűncselekménynek sértettje is, de nem minden sértett passzív alany. Passzív alanya az erőszakos bűncselekménynek van. VIII. Szituációs elemek: 1. Az elkövetés módja Minden bűncselekményt valamilyen módon követ el a tettes, ám ennek a törvény nem tulajdonít jelentőséget. Kivétel: az erőszakos bűncselekmények, pl. az emberölés minősített esete, a különös kegyetlenség a végrehajtás során. 2. Az elkövetés eszköze A bűncselekmény jellegétől függően a tettes számos esetben eszközt használ a szándékos elkövetés során. A Btk. azonban ennek nem tulajdonít jelentőséget. Kivétel: pl. ha az eszközt törvényi tényállási ismérvként fogalmazza meg, rendszerint minősített esetben, pl. lopott kulcs használata a fegyverrel elkövetett lopás során. 3. Az elkövetés helye A helynek a törvényi tényállás nem szokott jelentőséget tulajdonítani. Kivétel: pl. lopás súlyosabban minősül, ha közveszély helyszínén követték el. 4. Az elkövetés ideje Rendszerint nincs jelentősége, de néhány szándékos bűncselekményt súlyosabban minősít az idő. Pl. katonai bűncselekményeknél a háború ideje, magánlaksértés esetén, ha éjjel követik el. 19

20 7.A. Tétel: Az eredmény, az okozati összefüggés és az objektív beszámítás. Eredmény: Az eredményt a törvényi tényállás fogalmazza meg. A tárgyi oldalon helyezkedik el, nem minden bűncselekmények van. (rendszerinti ismérv) Lehet sértő, azon belül vagyoni típusú (kár), biológiai (halál, sérülés, betegség), vagy társadalmi típusú (jelentős érdeksérelem, pl. utálnak), vagy veszélyeztető, ami a sérelem bekövetkeztének objektív lehetőségét jelenti. (Közvetlen veszély illetve veszély lehet.) Lényeg, hogy az eredmény a korábbi állapothoz képest bekövetkező változás, ami ok-okozati összefüggésben áll az elkövető által kifejtett cselekménnyel. T á r g y i o l d a l A l a n y i o l d a l Szükséges ismérvek Elkövetési magatartás 1) A bűncselekmény alanya 2) Bűnösség (szándékosság, gondatlanság) Rendszerinti ismérvek 1) Eredmény (csak a tárgyi oldalon vannak) 2) Okozati összefüggés Esetleges ismérvek (nem feltétlenül szerepelnek a törvényi tényállásban) 3) Elkövetési tárgy 1) Elkövetés helye 2) Elkövetés ideje 3) Elkövetés módja 4) Elkövetés eszköze 1) Motívum 2) Célzat Azok a bűncselekmények, amelyeknek nincs eredménye, immateriális bűncselekmények, és befejezetté válnak az elkövetési magatartás tanúsításával. Az immateriális bűncselekmények is okozhatnak sérelmet illetve előidézhetnek veszélyt. A tiszta mulasztásos és a tiszta tevékenységi bűncselekmények immateriálisak. (pl. elsőre feljelentési kötelezettség elmulasztása, utóbbira a szóbeli becsületsértés.) Az akár tevéssel, akár mulasztással megvalósítható bűncselekmények MIND materiálisak. A vegyes mulasztásos bűncselekmények is. I. Az eredmény fogalma, fajtái: a) Fogalma: az elkövetési magatartás következtében a külvilágban beálló azt a változást értjük, melyet a törvényi tényállás leír. Azért rend szerinti ismérv, mert nem minden tényállás tartalmaz eredményt. Az eredmény a bűncselekmény törvényi tényállásának tárgyi oldalán elhelyezkedő rendszerinti ismérv. Az eredmény valamely külvilágban bekövetkező változás. Eredménye csak a materiális bűncselekményeknek van. Az eredmény fajtája szerint megkülönböztetünk sértő és veszélyeztető materiális bűncselekményeket. b) Fajtái: a. MATERIÁLIS bűncselekmények: eredmény-bűncselekmények b. IMMATERIÁLIS bűncselekmények: alaki bűncselekmények II. Materiális bűncselekmények: A materiális bűncselekmény akkor befejezett, ha az eredmény beáll, addig a cselekmény kísérlet szakaszban van. A) SÉRŐ: (van kísérleti szakasza, azaz lehet neki) A sértési eredmény: olyan tényleges sérelmet (halált, testi sértést, kárt) idéz elő, amely a külvilágban valamilyen elváltozást jelent, jól felismerhető, természettudományos módszerrel, egzakt módon mérhető. A sértő eredmény lehet: biológiai típusú eredmény: halál, testi sérülés; vagyoni bűncselekményeknél: a kár (pl. csalás: vagyoni hátrány); gazdasági eredmények: adóbevétel csökkenése, vámbevétel csökkenése; társadalmi eredmények: pl. a köznyugalom megsértése garázdaság esetén. B) VESZÉLYEZTETŐ: (ennek nincs kísérleti szakasza) Materiális bűncselekmények: amelyeknél eredményként a veszélyhelyzet létrejötte szerepel, mely nem mást, mint a sérelem lehetőségének a bekövetkezése. Ezek jellegzetessége, hogy nincs kísérleti alakzatuk. 20