A városi zöldfelületek tervezése, fejlesztése és kezelése

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A városi zöldfelületek tervezése, fejlesztése és kezelése"

Átírás

1 Kritérium N 4. A legtöbb európai városban a zöldfelületi tervezést jogszabályok támasztják alá. Ezekben rögzítik az önkormányzatok feladatait, hatásköreit, felelősségét, valamint a különböző szervezeti egységek zöldfelület-gazdálkodási feladatait. Ennek a fejezetnek a fő célja az önkormányzatok zöldfelülettervezési és fenntartási feladatainak a jellemzése. A vizsgálat során az ICC használói fel tudják mérni azokat a hiányosságokat, melyek gátolják a városi zöldfelületek optimális kihasználtságát. Kulcsszavak: zöldfelület-gazdálkodás, tervezés, finanszírozás, Agenda 21, hivatalok, a lakosság bevonása, városvezetés

2 Kritérium N 4.1 A város zöldfelület gazdálkodása és annak jogszabályi környezete A megfelelő országos, regionális és helyi szabályozás, valamint a tervezési eszközök megléte alapvető fontosságú a zöldfelületek tervezéséhez és kezeléséhez. Meglétük, összefüggéseik és teljességük képessé teszi a várost, hogy erőteljes zöld politikát érvényesítsen zöldfelületi rendszere fejlesztése érdekében. Ellenkező esetben, a gyenge jogi és szabályozási eszközökkel rendelkező város nem képes megfelelő zöld politikát érvényesíteni, és ezzel akadályozza a zöldfelületi rendszer harmonikus fejlesztését. Ez a kritérium lehetővé teszi, hogy kellő kritikával szemléljük a meglévő jogszabályi háttér hatékonyságát, alkalmazhatóságát. 1. INDIKÁTOR A zöldfelületek tervezésére és kezelésére vonatkozó szabályozás megléte nemzetközi, országos, regionális és helyi szinten Jelölje meg (igennel vagy nemmel) hogy az alábbiakban felsorolt európai és nemzetközi törvények, egyezmények és direktívák közül melyeknek van érezhető hatása a város zöldfelületi politikájában: Európai Bizottság szabályozása a köz- és magánprojektekre vonatkozó környezeti hatásvizsgálatokról A városi környezet védelmének Zöld Könyve, június Élőhely direktíva n 43, Aalborg karta, Európai Bizottság Város Program, Európai Fenntartható Városok, Agenda 21. Rio de Janeiro Konf Egyetemi Városok kartája, Barcelona, 1991 Európai tájvédelmi konvent, Strasbourg,1997 A 9 felsorolt alternatívából legalább háromnak hatással kell lennie a zöldfelületi politikára. 2. INDIKÁTOR A meglévő jogszabályok hatásai. Értékelje, hogy a felsorolt, legáltalánosabb meglévő jogszabályok közül melyik milyen mértékben hat a város zöld politikájára. Válasszon az alábbi kategóriák közül: Jelentős mértékben hat / Közepes mértékben hat / Kis mértékben hat / Nincs hatása Nemzeti Alkotmány: az emberek egészséges környezethez való jogának nyilatkozata A táj, valamint természeti, történelmi és kulturális értékek védelméről szóló jogszabályok A vizek és vízpartok védelmére vonatkozó jogszabályok Általános környezetvédelmi célú jogszabályok A regionális vagy helyi szintű tervek tartalmára vonatkozó jogszabályok A közterületekkel kapcsolatos közösségi munkálatokról szóló jogszabályok A zöldfelület-gazdálkodásban érintett adminisztratív szervek hatáskör- és feladatmegosztásra vonatkozó jogszabályok. Tartalmazhatják az ellátandó feladathoz szükséges szervezeti formának, az illetékes szervezeti egységek feladatkörének leírását. A felsorolt 7 lehetőségből minimum 4 legyen hatással a város zöld politikájára.

3 Példa A legáltalánosabb törvények hatása a lipcsei zöldfelület-gazdálkodásra és tervezésre Nemzeti Alkotmány: A német alkotmány egyértelműen megemlíti, hogy az embereknek alapvető joga az egészséges környezet nincs hatása A táj, valamint természeti, történelmi és kulturális értékek védelméről szóló jogszabályok - A környezetvédelmi törvény és a szövetségi törvényekre vonatkozó más környezetvédelmi kerettörvények tartalmazzák a célokat, irányvonalakat, tervezési eszközöket, a lakosság jogait, a különböző védelmi zónákat és a szabályozás elemeit. Jelentős hatással van, különösen, amikor a konfliktusokat szövetségi törvénykezés nem szabályozza A vizek és vízpartok védelmére vonatkozó jogszabályok Számos törvény létezik ebben a témában, melyek néha segítenek a zöldfelületek védelme és fejlesztése terén, de gyakran figyelmen kívül hagyják a környezetvédelmi érdekeket. közepes mértékű hatással van Regionális vagy helyi szintű tervek tartalmára vonatkozó jogszabályok Regionális tervezési jogszabály, számos környezetvédelemmel kapcsolatos célt fogalmaznak meg, de szembe kell állítani ezeket a gazdasági és tömegközlekedési fejlődéssel. A regionális tervek olyan célokat, feladatokat fogalmaznak meg, melyeket alacsonyabb szintű terveknél kell alkalmazni. közepes mértékű hatással van A vizsgálat alapján próbáljuk meghatározni, mekkora hatással vannak a különböző jogszabályok a zöldfelület-gazdálkodásra, -fejlesztésre és -tervezésre.

4 Kritérium N 4.2 A tervezés eszközei A tervezés regionális és helyi eszközei alapvető fontosságúak a zöldfelületek hatékony kezelése és fejlesztése szempontjából. Átfogó és összefüggő programokra van szükség, melyek segítik a felelős hatóságok tervezői munkáját. 1. INDIKÁTOR Nemzetközi, országos, regionális és helyi tervezési eszközök jelenléte és hatása a városi zöldfelület tervezési és fenntartási folyamatokban Jelölje meg, hogy az alább felsorolt tervezési eszközök közül melyek léteznek a várostervezésben. A természetes és az ember alkotta táj hosszú távú védelmére, kezelésére és fejlesztésére irányuló tervezési eszközök, melyek a természet védelméhez és a rekreációs lehetőségek biztosításához egyaránt szükségesek. Előzetes fejlesztési tervek az egész város fejlesztésére, növekedésére és kezelésére. Ezek a tervek vizsgálatokat, javaslatokat és célokat tartalmaznak a gazdasággal, közösséggel, lakásüggyel, közlekedéssel, közművekkel és a táj használatával kapcsolatban. Mindezt általában a funkciók szerinti zónák kijelölésével teszi (pl. területfelhasználási tervek, szerkezeti tervek, városrendezési tervek). Tervezői eszközök, vagy direktívák a város egy meghatározott területére, vagy egy projekt területére, melyek a terület jövőbeli használatára vonatkozóan (beleértve a környezetvédelmet) tartalmaznak irányvonalakat (pl. zónák bevezetése, övezeti térképek). Olyan tervezői eszközök, melyek a beépített területek zöldfelületi ellátottságára vonatkoznak, és általában a városi zöldfelületekkel kapcsolatos célokat és eszközöket fogalmaznak meg (pl. tájrendezési terv, zöldfelületi tervek, szerkezeti terv). A rekreációs területek kialakításával és kezelésével foglalkozó tervezői eszközök (nem feltétlenül csak zöldterületeket foglal magába). Zöldfelületi szabályozás, szabványok, zöldfelületek fejlesztésével, kezelésével és fenntartásával kapcsolatos technikai eszközök gyűjteménye (pl. zöldfelületekkel szemben támasztott követelmények és szabványok). A fent említett hat tervezői eszköz közül legalább négy alkalmazását biztosítani kell a város zöld politikájának megfelelően.

5 2. INDIKÁTOR Meglévő tervek és tervezési tapasztalatok településtervezők számára Jelölje meg, hogy a tervezők munkájának segítésére az alább felsorolt tervek vagy útmutatók közül melyek léteznek: Kiviteli és tervezői előírások, útmutatók, szabályok gyűjteménye. Követendő példák gyűjteménye könyvekben, publikációkban, szakmai magazinokban stb. Területfelhasználási terv (más szóval: szerkezeti terv, városfejlesztési terv, településrendezési terv). Hosszú távú városfejlesztési tervek, amelyek az irányvonalakat, a fejlesztések ütemét és a növekedést meghatározzák. Ezek a tervek vizsgálatokat, javaslatokat és célokat tartalmaznak a gazdasággal, közösséggel, lakásüggyel, közlekedéssel, közművekkel és a területfelhasználással kapcsolatban, övezetekre vonatkoztatva. Tájrendezési terv Hosszú távon tervezi a természeti- és az épített táj védelmét és fejlesztését, összhangban a természetvédelem érdekeivel és a rekreációs igényekkel is. Településrendezési terv Ez a tervtípus általában a város teljes területére vonatkozik, a területfelhasználásnak és a funkciónak megfelelően kisebb egységekre (zónákra, övezetekre) bontva (pl. történelmi belváros, lakóterület, ipar, kereskedelem, mezőgazdaság). Minden övezetre meghatározza a lehetséges funkciókat és a fejlesztési (beépítési) lehetőségeket. Közterületrendezési terv Ez a tervtípus általánosságban tartalmazza a városi közterületek fejlesztésére vonatkozó szabályokat. Zöldfelületi tervek Ezeknek a terveknek többféle típusa és formája lehet. Lehetnek önálló tervek vagy átfogó tervek részei (pl. Településrendezési terv). Tartalmazzák az alátámasztó munkarészeket, a célokat és a más tervekkel való közös elemeket (pl. közlekedés, energia, hulladékgazdálkodás). Rendszerezik és jellemzik a zöldfelületek különböző típusait, amelyekre nézve fejlesztési és fenntartási irányelveket, valamint funkciókat megfogalmaznak meg. Önálló zöldfelületi projektek Sok város nem rendelkezik átfogó zöldfelület-fejlesztési tervvel, így azok a projektek, melyek zöldfelületekkel kapcsolatosak, nagy jelentőséggel bírnak. Általában a város egy-egy jellegzetes területére (pl. rekultivációs területre) készülnek. A projekt megkezdését általában átfogó tervezési folyamat előzi meg. Zöldfelületi szabályozás Azoknak az elvárásoknak, követelményeknek a gyűjteménye, melyek a városi zöldterületek kezelésére, fejlesztésére és fenntarthatóságára vonatkoznak. Technikai előírások gyűjteménye Kézikönyvek formájában megjelenő követendő jó példák. A felsoroltak közül legalább három tervezői eszköz legyen. A vizsgálat eredményeként értékelést kell készíteni arról, hogy a különböző tervezői eszközök és irányelvek milyen hatással vannak a zöldterületekkel kapcsolatos tervezői és kezelési gyakorlatra. Megjegyzés Tervek vagy útmutatók számos formában létezhetnek, például tervrajzok, beszámolók, műleírások, fejlesztési tervek, speciális irányvonalak, célkitűzések és megállapítások formájában. Ha nincs a városban zöldfelület-fejlesztési terv, figyelembe kell venni más, zöldterületekhez kapcsolódó projekteket.

6 Kritérium N 4.3 Esztétikai és kulturális szempontok Ennek a kritériumnak az a célja, hogy megállapítsa, a tervezés milyen mértékben határozza meg és veszi figyelembe a városi zöldfelületek kulturális és esztétikai egyediségét. Ennek fontossága abból a tényből ered, hogy az embereknek olyan városokban, illetve környezetben kellene élniük, ahol a helyi hagyományokat rendre megőrizték. INDIKÁTOR Az esztétikai és kulturális tényezők szerepe a zöldfelületek tervezésében Használja a következő táblázatot annak megállapítására, hogy: a zöldfelület átfogó tervezési szemlélete alapvető elemként tartalmazza-e az esztétikai és kulturális szempontokat; készült-e olyan tanulmány, amely az örökség részeként vette figyelembe a zöldfelületek esztétikai értékét. Tervezés részeként jelenlevő esztétikai és kulturális elemek IGEN (léteznek ilyen elemek) NEM (nem léteznek ilyen elemek) Közigazgatásban Tervezési folyamatban Előzetes kutatás/adatgyűjtés során Példa A montpelier-i önkormányzat deklarálta, hogy a táj mediterrán jellegét a megfelelő vegetációval kell hangsúlyozni. Célul tűzték ki, hogy a város arculatát a meglévő tájkarakterhez igazodó új növénytelepítésekkel kell megőrizni. Ennek elérése érdekében a város területét tájképi és vegetációs zónákra osztották és mindegyik zónához készítettek egy-egy útmutatót, amelyben meghatározták a növénytelepítés feltételeit. Például: szőlőművelés, macchia cserjés, történeti kertek, pálmaligetek, ciprus sorok, mezők, veteményeskertek. Minden zónához készítettek növénylistát is (Charte de l arbre urbain), melyeket az új zöldterületek tervezésekor figyelembe kell venni. A cél a vidék mediterrán hangulatának megőrzése, valamint a biológiai sokféleség és a hozzá kapcsolódó ökológiai funkciók erősítése, továbbá a városkörnyéki lakóterületek tájképének helyreállítása. A kitöltött táblázat alapján értékelni kell, hogy a zöldfelületek esztétikai és kulturális elemeit integrálták-e a tervezési folyamatba. Ha nem, akkor készíteni kell egy listát a főbb hátráltató tényezőkről, és arról, hogy hogyan lehetne erősíteni az esztétikai és kulturális szempontokat a tervezésben.

7 Kritérium N 4.4 A lakosság bevonása a zöldfelületi tervezésbe és kezelésbe Európában a közigazgatás egyik legfontosabb kérdése az, hogy mi a legmegfelelőbb módja a lakosság döntéshozatali, tervezői és kezelési folyamatokba való bevonásának. Ezzel összefüggésben a kritérium célja azon módszerek vizsgálata, melyek hatékonyan biztosítják a lakosság bevonását a zöldterületi politikába, tervezésbe és kezelésbe. 1. INDIKÁTOR Azon eszközök vizsgálata, melyek a lakosság tervezési folyamatokba való bevonását segítik elő. A lakosság tervezésbe való bevonása érdekében alkalmazzák-e valamelyik eszközt az alább felsoroltak közül? az összes felsorolt eszköz alkalmazása Konferenciák Olyan nyilvános gyűlések, ahol a szakemberek a város zöld politikájának legfőbb céljait ismertetik. Nyilvános munkaértekezletek (workshop) Olyan nyilvános találkozók, ahol a város zöldfelületi politikájának ismertetése mellett cél a lakosok aktív részvétele. A lakosok elmondhatják a tervezéssel és kezeléssel kapcsolatos észrevételeiket, konkrét javaslataikat. Kiállítások Olyan szakkiállítások, ahol a zöldfelülettel kapcsolatos terveket bemutatják (videóval és más interaktív eszközökkel). A látogatóknak lehetőségük van véleményezni a terveket. Kérdőívek A lakosság körében végzett interjúk sztenderd kérdőívek alapján, melyek segítségével a városlakók véleménye mérhető fel, pl. zöld politikáról, jövőbeli projektekről. Honlapok 2. INDIKÁTOR Azon eszközök vizsgálata, melyek a lakosság zöldterület fenntartási folyamatokba való bevonását segítik elő. Alkalmazzák valamelyik eljárást az alábbiak közül annak érdekében, hogy bevonják a lakosságot a zöldterületek kezelésébe? HATÁRÉRTÉK az összes felsorolt eszköz alkalmazása Megállapodások Pénzügyi ösztönzés Gazdasági tevékenységben való részvétel ösztönzése Veteményeskertek integrálása közös zöldterületekbe egyéb: részletezve) Példa A lipcsei Városháza kéthetente megjelentet egy lapot, melyben tájékoztatja a lakosságot a város zöld politikájáról, terveiről és beruházásairól. A fontosabb tervekről tájékoztató füzetek jelennek meg. A vizsgálat során kapott eredmények alapján értékelni kell, hogy a lakosok milyen mértékben vesznek részt a zöldterületekkel kapcsolatos döntéshozó folyamatokban, és hogy ez a részvétel elegendő és megfelelő-e. Annál kedvezőbb a helyzet, minél szélesebb körű a lakosság bevonása, de azt is vizsgálni kell, hogy hogyan vehetnének részt aktívabban az emberek. Készítsünk egy listát arról, hogy a jövőben miként lehetne még hatékonyabban bevonni a lakosságot.

8 Kritérium N 4.5 Csatlakozás az AGENDA 21 programhoz (helyi feladatok a 21. századra) Az Agenda 21 az 1992-ben Rio de Janeiro-ban tartott Környezet és Fejlődés című világcsúcs egyik jóváhagyott dokumentuma. A dokumentum 28. bekezdésében felhívják a figyelmet a fenntartható fejlődés folyamatát elősegítő helyi akcióprogramok meghatározására, melyet közösségi együttműködés segítségével lehetne megvalósítani. Európai értelemben az Agenda 21 alkalmazása helyi szinteken az Európai Fenntartható Városok Kampányába való belépéssel kezdődik. Ennek hivatalos formája az Aalborg Charta aláírása (Aalborgban indult hivatalosan ez a kampány 1994-ben). A városi zöldterületek egyértelműen fontos szerepet töltenek be a fenntartható fejlődés helyi szintű megvalósításában. Ez a kritérium kapcsolatba hozza az Agenda-t a város zöld politikájával. INDIKÁTOR Az Agenda 21 alkalmazása a zöldterület tervezésében. Válaszoljon a következő kérdésekre: Alkalmazza az Ön városa az Agenda 21-et a fenntartható fejlődés foganatosítása érdekében? A város zöldfelületei szerepelnek a helyi Agenda 21 tervekben? A városi zöldfelületek adatai és információi elérhetőek akár on-line formában a lakosság számára? Meg tudja határozni, hány lakos vesz részt az Agenda 21 folyamatban? A fent említett összes kérdésre igen válasz. A vizsgálat során a város Agenda 21 programban való részvételének mértékét, valamint a zöldfelületi rendszer akcióprogramokban betöltött szerepét kell értékelni. Megjegyzés Valószínűleg meg lehet becsülni, hány ember vesz részt a helyi Agenda 21 folyamatban. A kapott adatot kor, nem, etnikai hovatartozás, szociális-gazdasági státusz alapján érdemes részletezni. Jelenleg több mint 2000 önkormányzat vesz részt az Agenda 21 programban és a zöldfelületek szerepe a helyi akciótervekben egyre növekszik.

9 Kritérium N 4.6 A zöldfelület tervezés integrálása más típusú tervekbe Ez a kritérium azt vizsgálja meg, hogy a zöldfelületi és más, várostervezéssel kapcsolatos tervezés között létezi-e bármiféle együttműködés. A város összetettsége miatt, valamint a fejlesztés során felmerülő problémák kezelése érdekében a várostervezés különböző szakterületei között együttműködésnek, összhangnak kell lennie. A különböző szakterületek tervezői között megfelelő kapcsolatot kell kialakítani a különböző célok és érdekek könnyebb összeegyeztethetősége érdekében. Minden város számára az a legfőbb cél, hogy fejlessze a különböző tervezők és az önkormányzat közötti együttműködést. INDIKÁTOR A zöldfelületi tervezés és egyéb szakterületű tervek közötti együttműködés. Vizsgáljuk meg alaposan az együttműködés mechanizmusát az önkormányzaton belül az alábbi kérdések segítségével: Léteznek széles körű városi szintű tervek, melyek hatást gyakorolnak a zöldfelület tervezésre? Mennyire hatékony az együttműködés ezen tervek és a zöldfelület tervezés között? Létezik konfliktus a zöldfelület és egyéb tervezések között? Léteznek közös szakterületek a zöldfelülettel kapcsolatos és más típusú tervek között? Létezik hatékony gyakorlat az együttműködésre? A hatékony együttműködés megléte. A vizsgálat során a zöldfelület tervezés és más, településsel kapcsolatos tervezések közti együttműködés szintjét kell elemezni. Különös figyelmet kell fordítani az együttműködés formáira, módszereire és azok hatékonyságára. Egyértelmű, hogy azokban a városokban, ahol az együttműködés és az integráció magas szintet ért el, a zöldfelületek fejlesztése és kezelése sokkal hatékonyabb és a lakosság is elégedettebb. A konfliktusok megoldására használt módszerek és az együttműködést elősegítő eszközök lehetnek például tanácsadók bevonása, kerek asztal megbeszélések szervezése, alkalmazottak továbbképzése, vagy cserelátogatások szervezése. Megjegyzés Az együttműködés és az integráció összehangolódás szintjét le lehet mérni az önkormányzati tervezési folyamatok vizsgálata, vagy a tervezőkkel, alkalmazottakkal való személyes beszélgetések során. A vizsgálandó tervek között lehetnek a fejlesztési tervek, energiaellátásra vonatkozó stratégiák, szennyezésre vonatkozó stratégiák, közmű tervek, közlekedési tervek, zajcsökkenésre irányuló tervek.

10 Kritérium N 4.7 Hatáskörök megosztása a közigazgatáson belül A kritérium célja annak megállapítása, hogy a zöldfelületeket érintő tervezési, jóváhagyási eljárásokban, illetve a fenntartásban mely közigazgatási szervek, illetve szakmai szervek érintettek. Ezáltal segít meghatározni a rendszer erősségeit, és azokat az esetleges hiányosságokat, melyek késedelmet vagy/és hibát okozhatnak a tervezési folyamatban. 1. INDIKÁTOR A döntéshozatal hatékonysága. A közigazgatás zöldfelület-tervezésben, -kezelésben és -fenntartásban résztvevő szervezeti egységeinek vizsgálata. Részletezni kell ezek feladatát és a döntéshozatalban betöltött hierarchikus viszonyukat. A vizsgálat során a fennálló rendszer előnyeit és hátrányait is elemezni kell. A döntéshozatal hatékonyságát kritikus szemmel kell vizsgálni. 2. INDIKÁTOR A zöldfelület tervezésben és fenntartásban résztvevő alkalmazottak száma. Meg kell határozni a zöldfelület tervezésbe és fenntartásba bevont szervezeti egységek által alkalmazott dolgozók számát. A velük készített felmérések alapján meg lehet állapítani, hogy elegendő számban dolgoznak-e ezeken a területeken. A felméréseknek azt kellene tükrözniük, hogy az alkalmazottak száma és szakmai képzettségük teljes mértékben megfelelő.

11 A zöldterületi tervezés felelősei Lipcsében Példa Tervező hatóság (személyzet száma) Szászország Szövetségi Állam (Szász Környezet- és Tájvédelmi Minisztérium) Nyugat-Szászországi Regionális Iroda Várostervezési iroda (112 alkalmazott) Közparkok és Zöldterületek Osztálya (118 alkalmazott) Környezetvédelmi Osztály (87 alkalmazott) Településfejlesztési Osztály (65 alkalmazott) Újrahasznosítással foglalkozó iroda (1 alkalmazott, 6 konzulens) Munkaköre Tervezés állami megrendelésre, állami törvények és útmutatók kidolgozása, önkormányzati felhasználás meghatározása, pénzalapok elosztása Regionális tervezések, önkormányzati feladatok meghatározás Egyedi tervezési feladatok, településrészekre készült tervek, ipari és lakóterületek fejlesztése Városi zöldterületek tervezése, kialakítása és fenntartása, favédelem Adatgyűjtés és -értékelés, különleges élőhelyek kezelése és finanszírozása, ökológiai információs rendszer vezetése Pénzügyi támogatások megszerzése, támogatott felmérések koordinálása szociális, zöldterületi vagy oktatási területen Újrahasznosítással kapcsolatos mérések koordinálása, regionális konferenciák előkészítése Tervezés eszközei Regionális fejlesztési tervek, melyek magukba foglalják a tájrendezési munkarészt Ny.-Szászország regionális terve, mely magában foglalja a tájrendezési kerettervet, olyan tervek, melyekhez a Környezet- és Tájvédelmi Min. beleegyezése szükséges Tájrendezési terv Területhasználati terv (a környező városoknak Lipcsét is bele kell venniük tervezéseikbe) Zöldterületi szerkezeti terv, külvárosi kertek rendezésére készült tervek, rekreációs tanulmányok Védett területre vonatkozó tervek, FFHzónák, alluviális erdők fejlesztése, élőhely listák és kezelési célkitűzések Fejlesztési tervek és irányok Újrahasznosítással kapcsolatos tervek A fentiek alapján elkészített elemzésből kiderül, hogy mely szervezeti egységek töltenek be szerepet a zöldfelület tervezésben és fenntartásban, és hányan dolgoznak ezen a téren. A lipcsei példához hasonlóan egy táblázat elkészítése segít megérteni a témával kapcsolatos felelősök megoszlását, és egy diagramm felvázolása segít megmutatni, hogyan működik ez a rendszer. A vizsgálat során értékelni kell, hogy hatékony-e a tervezés és a kezelés szervezettsége a közigazgatásban. Az alkalmazottakkal való beszélgetésből az is kiderül, hogy mennyire hatékonyan működik a rendszer, mekkora szükség van fejlődésre.

12 Kritérium N 4.8 A magántulajdonú zöldfelületek integrálása a városi zöldhálózatba A városi zöldfelületek nem kizárólag a helyi önkormányzat tulajdonában lévő területek, egyrészük magántulajdonban van. A legtöbb városban nagy területet fednek le a magántulajdonban lévő zöldterületek. Ezek bevonása a városi zöldfelületi rendszerbe fontos feladat, különösen azokban a városokban, ahol a köztulajdonú zöldterületek mérete nem elegendő a lakosság igényeinek kielégítéséhez. Közigazgatási eszközök segítségével a magántulajdonban lévő zöldfelületek is elérhetővé válhatnak a városlakók számára, továbbá a városi zöldfelületi rendszer részévé válhatnak, növelve ezzel a városi zöldfelületek tájképi, kulturális vagy ökológiai jelentőségét. 1. INDIKÁTOR A szóba jöhető magántulajdonú zöldfelületek leírása. Készítsünk felmérést, vagy gyűjtsünk információt a városlakók számára használandó magántulajdonban lévő zöldterületekről. Az adatok hozzáférhetőek. 2. INDIKÁTOR Azoknak a terveknek, útmutatóknak, egyéb eszközöknek a megléte, melyek a magán zöldfelületek városi zöldfelületi rendszerbe történő bevonását célozzák meg. Vizsgáljuk meg a különböző eszközök meglétét a következő kérdések segítségével: Hozzájárulás az elérhetőséghez - A helyi hatóság megállapodás alapján elérhetővé teszi a magántulajdonú zöldterületeket a városlakók számára fenntartásért, vagy díjért cserébe. Anyagi ösztönzés Adókedvezmény biztosítása annak a tulajdonosnak, aki hozzájárul a tulajdonában lévő zöldfelület közcélra történő megnyitásához. Szponzorálás Magára vállalja a helyi önkormányzat a magánkertek felújítását annak érdekében, hogy azok elérhetőek legyenek a lakosság számára. Gazdasági tevékenységre engedély Lehetséges a helyi önkormányzat számára, hogy a magánterületeken végezzen közcélokat szolgáló beruházásokat, vagy elősegítsen bizonyos tevékenységeket, rendezvényeket, melyek bevételét a zöldfelület fenntartására fordíthatják? Egyéb: (részletezve) A felsorolt négy eszközből három elérhető legyen. Vizsgáljuk meg, hogy tettek-e kísérletet arra városunkban, hogy magántulajdonban lévő zöldterületeket közcélú használat alá vonjanak. Készítsünk egy listát és egy rövid leírást ezekről az eszközökről, kifejtve azok sikerességének vagy hibájának okát. Értékeljük ezen kísérletek hatékonyságát és tegyünk javaslatokat olyan intézkedésekre, melyek a magántulajdonban lévő zöldterületek magasabb szintű bevonását teszik lehetővé. Ha eddig nem voltak ilyen jellegű kezdeményezések, gondoljuk át az integrálás lehetséges módjait, formáit, az indikátorokban megadott ötleteket felhasználva kiindulási pontként.

13 Kritérium N 4.9 A városi zöldfelület-gazdálkodás költségvetése A zöldfelületek fejlesztéséhez és fenntartásához kapcsolódó költségvetés közvetetten tükrözi a zöldfelületi politika pozícióját a várospolitikában, súlyát és jelentőségét az önkormányzati (döntéshozó) testület számára. Minél több figyelmet fordít a városvezetés a zöldfelületekre, annál nagyobb költségvetés tartozik hozzá és ennek következtében annál magasabb lesz az életminőség. 1. INDIKÁTOR A zöldfelületek költségvetésének aránya a város teljes költségvetéséhez képest. A zöldfelület-gazdálkodás költségvetését az alkalmazottak bére (lásd 4.8. kritérium), valamint a parkok fenntartásának és fejlesztésének költségei adják, azaz a zöldfelületekhez kapcsolódó összes költség. Ezeket az értékeket össze kell adni, és elosztani a város teljes költségvetésének értékével. A zöldfelületi költségvetés a városi költségvetés arányában kifejezve (%): nagyban függ a helyi tényezőktől, de az ajánlott minimális százalékarány 2 %. 2. INDIKÁTOR Az egy alkalmazottra jutó költség. Az előbbiekben már kiszámolt zöldfelület-gazdálkodási költség elosztása a 3.7. kritériumban meghatározott alkalmazottak számával. Az egy alkalmazottra jutó összeg nagyban függ a város méretétől, a zöldfelületek mennyiségétől és minőségétől, ezért nem lehet általános határértéket meghatározni. 3. INDIKÁTOR A zöldfelületek fejlesztésére fordított kiadások összege, km 2 -re levetítve. Ebben az esetben 1 év alatt az új zöldfelületekre költött összeget kell elosztani a városi zöldfelületek teljes méretével (km 2 ). Ez a módszer az aktuális kiadásokra vonatkozik. Az eltérő körülmények miatt nem lehet általános határértéket felállítani. 4. INDIKÁTOR A zöldfelületek fenntartására fordított kiadások összege, km 2 -re levetítve. 1 év alatt a zöldfelületek fenntartására fordított összeget el kell osztani a város által kezelt zöldterületek nagyságával (km 2 ). Ez a módszer az aktuális kiadásokra vonatkozik. Az eltérő körülmények miatt nem lehet általános határértéket felállítani. 5. INDIKÁTOR A meglévő zöldfelületek felújítására és kezelésére fordított összeg. A meglévő zöldfelületek felújítására és kezelésére fordított 1 évi összeget el kell osztani a városi zöldfelületek nagyságával. Az aktuális kiadásokra vonatkozik. Az eltérő körülmények miatt nem lehet általános határértéket felállítani.

14 Az indikátorok segítségével meg lehet határozni a helyi önkormányzat költségvetésében a zöldfelületekre fordított összeg arányát, mind az új területekre, mind a régiek fenntartására vonatkozóan. A kiadások alapos vizsgálata után megállapítható, hogy a rendelkezésre álló anyagi eszközök elegendőek-e a városi zöldfelületek megfelelő minőségű fenntartásához és fejlesztéséhez. Ha nem, akkor újabb bevételi forrásokat kell felkutatni a és kritériumok segítségével. Szélesebb körű elemzés céljából vizsgáljunk hosszabb időszakot (pl. az elmúlt 10 évet). Ha a zöldterületek költségvetése ez idő alatt folyamatosan csökkent, akkor a zöldfelületi politika megújítására van szükség.

15 Kritérium N 4.10 Bevételt növelő tevékenységek A zöldterületeken megrendezésre kerülő események (pl. koncertek, fesztiválok stb.) fontos részét képezik a bevételnek, amely nagymértékben elősegíti a városi zöldfelületi rendszer gazdasági önállóságát. 1. INDIKÁTOR Olyan kezdeményezések jelenléte, melyek a városi zöldfelületeket a bevétel növelése céljából hasznosítanák. Válaszoljon az alábbi kérdésre: Létezik olyan szervezeti egység a városban, melynek feladata olyan gazdasági tevékenységeket, kezdeményezések felkutatása, melyek a zöldfelületekkel kapcsolatosak, és amelyek bevételét vissza lehetne fordítani a zöldfelületek tervezésére és kezelésére? Pozitív válasz. 2. INDIKÁTOR A zöldfelületekkel kapcsolatos gazdasági tevékenységek típusai. A felsorolt események vagy kezdeményezések közül létezik valamelyik a zöldfelületek bevételének növelése céljából? - autósmozi - vásárok - koncertek - szabadtéri színház - kiállítások - helyi piac, autóvásár - ünnepi rendezvények - Italárusító bódék - kerékpár vagy más jármű kölcsönzése - egyéb (részletezve) A bevételt növelő események nagyban függenek a zöldfelület típusától, ahol ezeket megrendezik. Vizsgáljuk meg és értékeljük a városi zöldfelületek bevételt növelő kapacitását. Próbáljuk meg megállapítani a fenntartási költségek és a gazdasági tevékenységekből származó bevétel arányát. A bevételt növelő események általában nagyban függenek a területtől, és városról városra változnak. Fontos, hogy az esemény típusát a terület igényeivel össze kell egyeztetni, ezzel biztosítva azt, hogy a rendezvény miatt nem károsodik az adott zöldfelület.

16 Kritérium N 4.11 Pénzalapot növelő képesség Ennek a kritériumnak az a szerepe, hogy meghatározza a zöldfelületek pénzbeli támogatásának lehetséges alternatíváit, beleértve az önkormányzati forrásokat és a magán támogatásokat is. Napjainkban a legtöbb európai városban megszorításokról lehet hallani a zöldfelületek fejlesztése és kezelése tekintetében. Másrészről viszont egyre több lehetőség áll az önkormányzatok és a beruházók rendelkezésére különböző hazai és nemzetközi programok, kezdeményezések formájában, melyek segítségével támogathatják a zöldfelületek fejlesztését. INDIKÁTOR A helyi hatóságok lehetőségei a zöldfelületek pénzügyi helyzetének javítására. Válaszoljon az alábbi kérdésekre: Meg van az önkormányzat lehetősége arra, hogy növelje a zöldfelületek tervezésére, kezelésére szánt éves költségvetést? Lehívtak támogatást az alábbi lehetőségekből? - Keretprogramok - LIFE program - Strukturális Alapok - nemzeti alapok - regionális alapok - szponzorok - privát jellegű támogatások. Többféle támogatásnak kell léteznie. Példa Birminghamben (UK) a következő helyekről érkezik támogatás (a felsorolás többnyire sport, vagy természetvédelem céljait szolgáló angol alapítványok és társaságok neveit tartalmazza, magyar megfelelőjük nem létezik ford.): Section 106 agreements The New Opportunities Fund The Heritage Lottery Fund (HLF) Sports Lottery Arts Lottery The Countryside Agency - Doorstep Greens English Nature - Local Nature Reserves Sport England - Playing Fields and Community Spaces Sustrans - Green Routes and Safe Routes Royal Society for Nature Conservation - Social, Economic and Environment Department British Trust for Conservation Volunteers (BTCV) English Nature Entrust Funds Individual and Corporate Sponsorship Single Regeneration Budget New Deal for Communities Charitable Trusts Woodland Grant Scheme Football Foundation Neighbourhood Renewal Funds

17 Vizsgáljuk meg, hogy a helyi önkormányzat tett-e kísérletet arra, hogy magán, nemzeti vagy nemzetközi szervezetektől kapjon több támogatást a városi zöldterületek fenntartására és kezelésére. Próbáljuk megbecsülni, hogy milyen célból és mennyire hatékonyan próbálkozott a hatóság. Vizsgáljuk meg az összefüggéseket ezek között a támogatások és a teljes zöldfelületi költségvetés között (4.9. kritérium).

18 Kritérium N 4.12 Fenntartható hulladékgazdálkodás A városi hulladékgazdálkodás sürgető téma, hiszen a szelektív hulladékgyűjtés, az újrahasznosítás és a veszélyes hulladékok megfelelő elhelyezése megoldandó problémának számít sok város életében. A városi zöldfelületek azon területek közé tartoznak, ahol a hulladékgazdálkodás helyzetét a szerves hulladékok komposztálás vagy újrahasznosítás céljából történő összegyűjtésével, valamint hasonló tevékenységek elindításával javítani lehetne. INDIKÁTOR A hulladékgazdálkodás és a zöldfelületek együttműködését elősegítő tervek és/vagy gyakorlatok megléte. Válaszoljon az alábbi kérdésekre: Léteznek tervek, vagy megvalósult példák a városban a szelektív hulladékgyűjtésre? Léteznek tervek, vagy megvalósult példák a szelektív hulladékgyűjtésre a parkokban vagy más zöldfelületeken? Felhasználják a szerves hulladékokat a zöldfelületeken hasznosítható komposzt készítésére? Létezik valamiféle gyakorlat a kerti hulladékok és a fás összetevők hasznosítására? Minimum két kérdésre igen válasz. A vizsgálat eredményeként értékeljük a zöldfelületeken, illetve környékükön történő hulladékgazdálkodást, elsősorban azt, hogy környezetvédelmi szempontból megfelelő módon valósule meg. Megjegyzés Fontos, hogy a zöldfelületekkel kapcsolatos hulladékgazdálkodás összeegyeztethető legyen és illeszkedjen a város hulladékgazdálkodási tervéhez. Továbbá a szerves hulladékok komposztálásával és felhasználásával kapcsolatos követelményeknek meg kell felelnie, valamint törekednie kell a biológiailag lebontható hulladék mennyiségének csökkentésére.

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Dósa Henrietta Táj- és természetvédelmi referens VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény

Részletesebben

A FENNTARTHATÓ ÉPÍTÉS EU KOMFORM MAGYAR INDIKÁTORRENDSZERE

A FENNTARTHATÓ ÉPÍTÉS EU KOMFORM MAGYAR INDIKÁTORRENDSZERE A FENNTARTHATÓ ÉPÍTÉS EU KOMFORM MAGYAR INDIKÁTORRENDSZERE ÉMI Kht. 2005.06.21. CRISP Construction and City Related Sustainability Indicators * * * Fenntartható építés? Háttér 1 Egészséges épített környezet

Részletesebben

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja 2015-2019 Bevezetés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116..-a alapján a helyi önkormányzatoknak Gazdasági programot

Részletesebben

Tájvédelem - Nemzetközi kitekintés, jó gyakorlatok

Tájvédelem - Nemzetközi kitekintés, jó gyakorlatok Tájvédelem - Nemzetközi kitekintés, jó gyakorlatok Holndonner Péter környezetstratégiai referens Nemzeti Környezetügyi Intézet Miről lesz szó? Tájvédelem eszközei (Három eltérő megközelítés) Anglia (3

Részletesebben

AZ A KOMPONENS INDIKÁTORAI

AZ A KOMPONENS INDIKÁTORAI AZ A KOMPONENS INDIKÁTORAI Kérjük, hogy a pályázati adatlap 6.1 (Kötelező indikátorok) pontjában a választott tevékenységhez tartozó táblázatokat töltse ki. A táblázatban megadott minimálisan ek (indikátorok)

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Felsőtárkány 2006. június 15-16 Jelenlegi programozási időszak 2000-2006 1257/1999 Rendelet Kompenzációs

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban A Területrendezés (1996. évi XXI. Törvény (Tftv.) alapján): A területrendezés az országra, illetve térségeire

Részletesebben

HEREND VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA

HEREND VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA HEREND VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA 100/2013.(IX.17.) SZ. ÖNK. HATÁROZATTAL ELFOGADOTT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI DÖNTÉS ALAPJÁN 314 / 2012. (XI.8.) KORM. RENDELET 41. SZERINTI EGYSZERŰSÍTETT

Részletesebben

Kulcs a helyi önkormányzatok számára az éghajlatváltozáshoz való eredményes alkalmazkodás érdekében

Kulcs a helyi önkormányzatok számára az éghajlatváltozáshoz való eredményes alkalmazkodás érdekében Welcome! This is an online publication within the CHAMP-project with virtual pages that can be turned with the mouse or by clicking on the navigation bar Az éghajlatváltozáshoz való hatékony alkalmazkodáshoz

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. Sajóbábony Településrendezési terve 2005-ben készült és került jóváhagyásra.

TÁJÉKOZTATÓ. Sajóbábony Településrendezési terve 2005-ben készült és került jóváhagyásra. TÁJÉKOZTATÓ Sajóbábony Településrendezési terve 2005-ben készült és került jóváhagyásra. I. A területre jelenleg a következő településrendezési eszközök vannak hatályban: Sajóbábony Település-rehabilitációs

Részletesebben

dr. Szaló Péter 2014.11.28.

dr. Szaló Péter 2014.11.28. Integrált településfejlesztési stratégiák a két programozási időszakban dr. Szaló Péter 2014.11.28. Városfejlesztés Tagállami hatáskör Nem közösségi politika Informális együttműködés a miniszterek között

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Kérdőív. 1.) Véleménye szerint mi a legnagyobb érték településén? 2.) Mi a három legfontosabb észrevétele a településével kapcsolatosan? a.) b.) c.

Kérdőív. 1.) Véleménye szerint mi a legnagyobb érték településén? 2.) Mi a három legfontosabb észrevétele a településével kapcsolatosan? a.) b.) c. Kérdőív 1.) Véleménye szerint mi a legnagyobb érték településén? 2.) Mi a három legfontosabb észrevétele a településével kapcsolatosan? a.) b.) c.) 3.) Kérem, mondja meg, mi a három LEGNAGYOBB PROBLÉMA,

Részletesebben

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban III. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2012. június 19. Szabados Krisztián gazdasági

Részletesebben

A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében

A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében 531 JEGYZETLAPOK Domokos Ernő Krájnik Izabella A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében A kolozsvári Babeş Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi

Részletesebben

A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján. Nagy András VÁTI Nonprofit Kft.

A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján. Nagy András VÁTI Nonprofit Kft. A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján Nagy András VÁTI Nonprofit Kft. Szén-dioxid semlegesség A vízió: 2025-ben Koppenhága lesz az első szén-dioxidsemleges főváros a világon. az összes

Részletesebben

Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat?

Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat? Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat? Dr. Tompai Géza főosztályvezető Belügyminisztérium, Területrendezési és Településügyi Főosztály 2011. 1 Helyi és térségi érdekek A településrendezés helyi közügy

Részletesebben

RÁBAPATONA. Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció 2015. augusztus TH-15-02-14

RÁBAPATONA. Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció 2015. augusztus TH-15-02-14 RÁBAPATONA Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció 2015. augusztus TH-15-02-14 2 Rábapatona Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció Aláírólap

Részletesebben

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -

Részletesebben

... 51... 51... 52... 52 2

... 51... 51... 52... 52 2 1 ... 51... 51... 52... 52 2 ... 54... 55... 62... 62... 64... 64... 65... 65... 65... 66... 66... 67 3 4 1 Jászfényszaru Város Településfejlesztési Koncepció Jászfényszaru Város Önkormányzata 2002., Integrált

Részletesebben

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Elfogadta: 198/2008. (III. 26.) Kt. hat. A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA A Nemzeti Környezetvédelmi Program a települési környezet védelmén belül egy kisebb környezet-, és stresszhatást

Részletesebben

PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER

PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER 1. oldal PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI KÉRDŐÍV Település

Részletesebben

J a v a s l a t Ózd város 2013-2018. közötti időszakra készült Környezetvédelmi Programjának elfogadására

J a v a s l a t Ózd város 2013-2018. közötti időszakra készült Környezetvédelmi Programjának elfogadására J a v a s l a t Ózd város 2013-2018. közötti időszakra készült Környezetvédelmi Programjának elfogadására Ózd, 2012. március 28. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejl. és Vagyong. Osztály

Részletesebben

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Államreform Operatív Program ÁROP-1.1.19 Amiről szó lesz. Az ÁROP-1.1.19 pályázati

Részletesebben

Terv tervezete. László Tibor Zoltán főosztályvezető-helyettes. Budapest, 2013. november 14.

Terv tervezete. László Tibor Zoltán főosztályvezető-helyettes. Budapest, 2013. november 14. Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv tervezete László Tibor Zoltán főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. november 14. Miért van szükség az Országos Hulladékgazdálkodási Tervre? 1. Jogszabályi kötelezettség

Részletesebben

MÁTRAMINDSZENT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

MÁTRAMINDSZENT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA MÁTRAMINDSZENT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÖZÉP-ÉS HOSSZÚTÁVÚ VAGYONGAZDÁLKODÁSI TERVE 1. BEVEZETÉS A folyamatosan változó társadalmi-gazdasági környezet, az átalakulások korszakát élő közszolgáltatások, a közigazgatási

Részletesebben

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Terület és településfejlesztési programok 2014-2020 között, különös tekintettel a Közép-magyarországi régióra JENEI Gábor Programirányító

Részletesebben

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés 2012.04.26. ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 7 May 2012 Az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. és az ISO 26000

Részletesebben

ÖKOTÁR S ZSEBKÖ NY V 1.

ÖKOTÁR S ZSEBKÖ NY V 1. ÖKOTÁR S ZSEBKÖ NY V 1. Sorozatunkkal az a célunk, hogy segítséget nyújtsunk a civil non-profit szervezetek életében felmerülő szervezési kérdésekben. Lényegre törő leírásokra törekedtünk, ami alkalmassá

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT FENNTARTHATÓ VÁROSFEJLESZTÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az Európai Bizottság 2011 októberében elfogadta a 2014 és 2020 közötti kohéziós politikára vonatkozó jogalkotási javaslatokat

Részletesebben

ÚJ SZÉCHENYI TERV 2012. ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA USZT pályázati kírások 2012. I. félévében

ÚJ SZÉCHENYI TERV 2012. ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA USZT pályázati kírások 2012. I. félévében ÚJ SZÉCHENYI TERV 2012. ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA USZT pályázati kírások 2012. I. félévében Önkormányzatok számára kiírt aktuális pályázati lehetőségek Témakör Nevelési intézmények fejlesztése Dél Alföld,

Részletesebben

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság)

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A fenntarthatóságot segítő regionális támogatási rendszer jelene és jövője ÉMOP - jelen ROP ÁPU Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A környezeti fenntarthatóság érvényesítése A környezeti

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2/A-2008-0068

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2/A-2008-0068 KOMMUNIKÁCIÓS TERV Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése 1. Helyzetelemzés Tét Város Önkormányzatának legfontosabb szerve a képviselő-testület, amely az önkormányzat működésével,

Részletesebben

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtása

A Víz Keretirányelv végrehajtása WAREMA Nyári Egyetem Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar A Víz Keretirányelv végrehajtása Dr.Ijjas István egyetemi tanár a Magyar Hidrológiai Társaság elnöke BME Vízépítési és Vízgazdálkodási

Részletesebben

Előterjesztés. A Képviselő-testület 2013. október 10-i ülésére. Intézkedési Terv az Állami Számvevőszék ellenőrzésének megállapításaira

Előterjesztés. A Képviselő-testület 2013. október 10-i ülésére. Intézkedési Terv az Állami Számvevőszék ellenőrzésének megállapításaira Előterjesztés A Képviselő-testület 2013. október 10-i ülésére Intézkedési Terv az Állami Számvevőszék ellenőrzésének megállapításaira Tisztelt Képviselő-testület! Az Állami Számvevőszék 2013. évi jelentését

Részletesebben

FÖLDES NAGYKÖZSÉG POLGÁRMESTERE 4177 FÖLDES, Karácsony Sándor tér 5. /Fax: (54) 531 000 ; 531 001 E-mail: foldes.ph@gmail.com. a Képviselő-testülethez

FÖLDES NAGYKÖZSÉG POLGÁRMESTERE 4177 FÖLDES, Karácsony Sándor tér 5. /Fax: (54) 531 000 ; 531 001 E-mail: foldes.ph@gmail.com. a Képviselő-testülethez FÖLDES NAGYKÖZSÉG POLGÁRMESTERE 4177 FÖLDES, Karácsony Sándor tér 5. /Fax: (54) 531 000 ; 531 001 E-mail: foldes.ph@gmail.com Iktatószám: 4273-2/2012. 26. E LŐTERJESZTÉS a Képviselő-testülethez a Földesi

Részletesebben

Városfejlesztési Kerekasztal - Elképzelések Budafok Belváros fejlesztéséről -

Városfejlesztési Kerekasztal - Elképzelések Budafok Belváros fejlesztéséről - Városfejlesztési Kerekasztal - Elképzelések Budafok Belváros fejlesztéséről - 2012. november 6. Promontorium Polgári Casino Somfai Ágnes: somfai.agnes@lehetmas.hu Tervek Remélhetően 1998-ban megkezdődik

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

Országos Rendezési Tervkataszter

Országos Rendezési Tervkataszter TeIR Országos Rendezési Tervkataszter Felhasználói útmutató Budapest, 2015. április Tartalomjegyzék 1. BEVEZETŐ... 3 2. LEKÉRDEZÉSEK... 3 2.1 TERV ELLÁTOTTSÁG LEKÉRDEZÉS... 4 2.1.1. Kördiagram... 5 2.1.2.

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

A CIVIL ÉS A VÁLLALKOZÓI SZFÉRÁVAL KIALAKÍTHATÓ KAPCSOLATOK MEGSZERVEZÉSÉNEK FOLYAMATA

A CIVIL ÉS A VÁLLALKOZÓI SZFÉRÁVAL KIALAKÍTHATÓ KAPCSOLATOK MEGSZERVEZÉSÉNEK FOLYAMATA A CIVIL ÉS A VÁLLALKOZÓI SZFÉRÁVAL KIALAKÍTHATÓ KAPCSOLATOK MEGSZERVEZÉSÉNEK FOLYAMATA ÁR-07 1. AZ CÉLJA Kialakítani egy olyan szabályozott folyamatot, mely egy éves időcikluson belül tartalmazza és feldolgozza

Részletesebben

PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008.

PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008. PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008. OKTÓBER Van-e a településnek hatályos környezetvédelmi programja? van nincs

Részletesebben

SEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV

SEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV SEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV A Sefta-Ker Kft. felismerve a fenntartható fejlődés jelentőségét, egyúttal mélyítve munkatársainak e szemlélet iránti elkötelezettségét megalkotja fenntarthatósági

Részletesebben

ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek

ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek BUSINESS ASSURANCE ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek XXII. Nemzeti Minőségügyi Konferencia jzr SAFER, SMARTER, GREENER DNV GL A jövőre összpontosít A holnap sikeres vállalkozásai

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

MEZŐLAK KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA

MEZŐLAK KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA MEZŐLAK KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA Mezőlak Község Önkormányzata Képviselő-testületének a az 57/2009 (VIII. 27.) önkormányzati határozattal elfogadott áról 2015. október 2 MEGRENDELŐ:

Részletesebben

Az Olimpiai Mozgalom és a környezetvédelem

Az Olimpiai Mozgalom és a környezetvédelem Az Olimpiai Mozgalom és a környezetvédelem Schmitt Pál A Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagja Magyar Edzők Társasága Fenntartható fejlődés 1. A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

MAGYARORSZÁG- SZLOVÁKIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTM

MAGYARORSZÁG- SZLOVÁKIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTM PÁLYÁZATI FELHÍVÁS MAGYARORSZÁG- SZLOVÁKIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAM 2007-2013 Közzététel dátuma: 2008. október 15. A pályázati felhívás hivatkozási száma: 2008/01 1 Pályázati felhívás hivatkozási

Részletesebben

SZÉKESFEHÉRVÁR ÉS TÉRSÉGE EGYÜTTMŰKÖDÉSE: HAZAI GYAKORLAT

SZÉKESFEHÉRVÁR ÉS TÉRSÉGE EGYÜTTMŰKÖDÉSE: HAZAI GYAKORLAT SZÉKESFEHÉRVÁR ÉS TÉRSÉGE EGYÜTTMŰKÖDÉSE: HAZAI GYAKORLAT DR. CSER-PALKOVICS ANDRÁS POLGÁRMESTER VÁROS ÉS TÉRSÉGE EGYÜTTMŰ KÖDÉSÉNEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI EURÓPAI ÉS HAZAI TAPASZTALATOK TÜKRÉBEN KONFERENCIA

Részletesebben

CÉLOK ÉS ELŐIRÁNYZATOK, KÖRNYEZETKÖZPONTÚ IRÁNYÍTÁSI ÉS MEB PROGRAMOK

CÉLOK ÉS ELŐIRÁNYZATOK, KÖRNYEZETKÖZPONTÚ IRÁNYÍTÁSI ÉS MEB PROGRAMOK 1/6 oldal Tartalomjegyzék: 1/ Célmeghatározás 2/ Területi érvényesség 3/ Fogalom meghatározások 4/ Eljárás 5/ Kapcsolódó dokumentációk jegyzéke 6/ Dokumentálás Készítette: Szigeti Edit Jóváhagyta: Bálint

Részletesebben

Nyilvánossági Útmutató

Nyilvánossági Útmutató Nyilvánossági Útmutató Készült az EGT/ Norvég Finanszírozási Mechanizmus keretében a magyar környezet- és természetvédelmi céllal létrejött társadalmi szervezetek támogatása, a Második Nemzeti Környezetvédelmi

Részletesebben

Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben

Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben Befektetıbarát településekért Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben Reményi László remenyi.laszlo@mnm-nok.gov.hu Befektetıbarát településekért Gazdasági növekedése és a foglalkoztatási helyzet

Részletesebben

TELEPÜLÉSEK ZÖLDFELÜLETEINEK MENNYISÉGI ÉS MINŐSÉGI VIZSGÁLATA. Széchenyi István Egyetem - Győr

TELEPÜLÉSEK ZÖLDFELÜLETEINEK MENNYISÉGI ÉS MINŐSÉGI VIZSGÁLATA. Széchenyi István Egyetem - Győr TELEPÜLÉSEK ZÖLDFELÜLETEINEK MENNYISÉGI ÉS MINŐSÉGI VIZSGÁLATA Pesti Bálint Széchenyi István Egyetem - Győr Zöldfelületek Zöldfelületek, védelme, minősége Zöldfelületek mutatószámai, sokszínűsége CORINE

Részletesebben

Transznacionális programok

Transznacionális programok Transznacionális programok Csalagovits Imre János csalagovits@vati.hu 06 30 2307651 OTKA Konferencia 2009 Május 22 1 Tartalom Hidden Agenda Nemzeti és transznacionális érdek Stratégia és menedzsment Transznacionális

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2005. december 19-i ülésére Tárgy: Zirc Városi Önkormányzat 2006. évi belső ellenőrzési tervének kockázatelemzése Előterjesztés tartalma:

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

A Tisza-Tarna-Rima Mente Fejlesztéséért Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Tisza-Tarna-Rima Mente Fejlesztéséért Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Tisza-Tarna-Rima Mente Fejlesztéséért Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként (A pályázatnak legalább négy kritériumnak kell megfelelnie!) Helyi termékek előállításának,

Részletesebben

Integrált város- és városkörnyék-fejlesztés Grazban 2000-2020

Integrált város- és városkörnyék-fejlesztés Grazban 2000-2020 Tanulmányút a Zala megye és Stájerország közti együttműködés kialakítására Graz, 2014. április 28. Integrált város- és városkörnyék-fejlesztés Grazban 2000-2020 Christian Nussmüller, Graz városa, városépítési

Részletesebben

SÁROSD NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 2433 SÁROSD, FŐ ÚT 2. TEL: +36-25-509-330 FAX: +36-25-509-350 E-MAIL: HIVATAL@SAROSD.HU WEB: WWW.SAROSD.

SÁROSD NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 2433 SÁROSD, FŐ ÚT 2. TEL: +36-25-509-330 FAX: +36-25-509-350 E-MAIL: HIVATAL@SAROSD.HU WEB: WWW.SAROSD. KÉRDŐÍV Sárosd Nagyközség Településfejlesztési Koncepciójának, Integrált Településfejlesztési Stratégiájának és a Településrendezési eszközök 2014-es felülvizsgálatához 1. Szervezet neve, székhelye, telephelye:

Részletesebben

FEKETEERDŐ. Településrendezési tervmódosítás Egyszerűsített eljárás Jóváhagyott dokumentáció 2014. szeptember TH-13-02-21

FEKETEERDŐ. Településrendezési tervmódosítás Egyszerűsített eljárás Jóváhagyott dokumentáció 2014. szeptember TH-13-02-21 FEKETEERDŐ Településrendezési tervmódosítás Egyszerűsített eljárás Jóváhagyott dokumentáció 2014. szeptember TH-13-02-21 2 Feketeerdő településrendezési terv módosítás Jóváhagyott dokumentáció Aláírólap

Részletesebben

Auer Jolán TÁJOLÓ-TERV Kft. 2014. március 13.

Auer Jolán TÁJOLÓ-TERV Kft. 2014. március 13. Auer Jolán TÁJOLÓ-TERV Kft. 2014. március 13. Európai Táj Egyezmény (2007. évi CXI. törvény ) 1.cikk f. a táj tervezése olyan céltudatos tevékenységet jelent, amelynek célja a táj fejlesztése, helyreállítása,

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Képviselő-testület részére. Tisztelt Képviselő-testület!

ELŐTERJESZTÉS. a Képviselő-testület részére. Tisztelt Képviselő-testület! Budapest XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat Alpolgármester A Képviselő-testület nyilvános ülésének anyaga (SZMSZ 17. (1) bek.). ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület részére Tárgy: A Fővárosi Szabályozási

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1518/2008. Tervezet természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. november természetvédelmi kezelési tervéről szóló KvVM

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI. Tervezet

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI. Tervezet KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/68/2009. Tervezet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 45/2006. (XII. 8.) KvVM

Részletesebben

I. A helyi közszolgáltatási feladatrendszer átalakulása

I. A helyi közszolgáltatási feladatrendszer átalakulása KÉRDŐÍV (MUNKAVÁLTOZAT) (A TELEPÜLÉS JEGYZŐJE TÖLTI KI.) ÁROP 1.1.22 2012 2012 001 Helyi közszolgáltatások versenyképességet szolgáló modernizálása c. projekt I. A helyi közszolgáltatási feladatrendszer

Részletesebben

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Környezetvédelmi Főigazgatóság Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem

Részletesebben

Strukturális Alapok 2014-2020

Strukturális Alapok 2014-2020 Regionális Strukturális Alapok 2014-2020 Európai Bizottság Regionális Politika és Városfejlesztés Főigazgatóság F.5 - Magyarország Szávuj Éva-Mária 2013. december 12. Regionális Miért kell regionális /

Részletesebben

MÁRKÓ KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA

MÁRKÓ KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA MÁRKÓ KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA 7/2013.(II.12.), 12/2013.(III.12.) ÉS A 16/2015.(II.11.) SZ.ÖNK. HATÁROZATTAL ELFOGADOTT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI DÖNTÉSEK ALAPJÁN 314 / 2012.

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi

Részletesebben

KÉPZÉSI PROGRAM. 1. A képzési program «B» képzési kör SEE-REUSE

KÉPZÉSI PROGRAM. 1. A képzési program «B» képzési kör SEE-REUSE KÉPZÉSI PROGRAM 1. A képzési program «B» képzési kör 1.1. Megnevezése Megújuló energetikai asszisztens 1.2. Szakmai, vagy nyelvi programkövetelmény azonosítója 1.3. Engedély megszerzését követően a nyilvántartásba-vételi

Részletesebben

Civil szervezetek jogi eszközei, lehetőségei a környezet védelmében

Civil szervezetek jogi eszközei, lehetőségei a környezet védelmében Civil szervezetek jogi eszközei, lehetőségei a környezet védelmében Reflex Környezetvédő Egyesület A programot a Nemzeti Együttműködési Alap támogatta. A társadalmi részvétel előnyei több szakmai-társadalmi

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Települési ÉRtékközpont

Települési ÉRtékközpont TÉR Települési ÉRtékközpont Lajosmizse Város Önkormányzata településüzemeltetési és -fejlesztési program kidolgozása KÉPZÉS Stratégiák szerepe 2009. A közpolitika fogalma Közpolitika: az aktuálpolitika

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA

XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA ÚJ IRÁNYOK A SZENNYVÍZISZAP HASZNOSÍTÁSBAN - AVAGY MERRE MEGYÜNK, MERRE MENJÜNK? Farkas Hilda PhD C. egyetemi tanár Előzmények Magyarország első Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

Ökoiskola munkaterv 2010/2011.

Ökoiskola munkaterv 2010/2011. Ökoiskola munkaterv 2010/2011. Készítette: Stumpfné Zsolnai Éva M ó r, 2010. szeptember 30. Ökoiskola kritériumrendszere Feladatok tevékenységek határidő felelős A/ Általános elvárások: az iskola tevékenyégének

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

FELMÉRÉSI TERV. 1.) Felmérési terv célja:

FELMÉRÉSI TERV. 1.) Felmérési terv célja: FELMÉRÉSI TERV 1.) Felmérési terv célja: 2.) Felmérés folyamata: 3.) Felmérés módszertanának meghatározása 4.) Kérdőív tervezésének fázisai, tesztelésének módja 5.) Interjúk előkészítésének módja 6.) Adatgyűjtés

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

Kereskedelmi Program Kanadai-Magyar Kereskedelmi Kamara

Kereskedelmi Program Kanadai-Magyar Kereskedelmi Kamara Kereskedelmi Program Kanadai-Magyar Kereskedelmi Kamara A Kanadai Kereskedelmi Kamara úgy vállal felelősséget magyarországi jelenlétével, hogy felkészítő és képzési lehetőségeket nyújt, amelyek révén a

Részletesebben

A GeoDH projekt célkitűzési és eredményei

A GeoDH projekt célkitűzési és eredményei A GeoDH projekt célkitűzési és eredményei Nádor Annamária Nádor Annamária Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Földhő alapú település fűtés hazánkban és Európában Budapest, 2014, november 5. GeoDH: A

Részletesebben

1. A döntési mechanizmus korszerűsítése

1. A döntési mechanizmus korszerűsítése ÁROP-1.A.2. A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése A Várpalotai Polgármesteri Hivatal szervezetfejlesztése Megbízó: Várpalota Város Önkormányzata 1. A döntési mechanizmus korszerűsítése 1e) A hivatal

Részletesebben

Mátészalka Város Polgármesteri Hivatal Szervezetfejlesztése /ÁROP-1.A.2/A-2008-0084. sz./

Mátészalka Város Polgármesteri Hivatal Szervezetfejlesztése /ÁROP-1.A.2/A-2008-0084. sz./ Mátészalka Város Polgármesteri Hivatal Szervezetfejlesztése /ÁROP-1.A.2/A-2008-0084. sz./ Kivonat a Corporate Values Szervezetfejlesztési és Vezetési Tanácsadó Kft. Stratégiai műhelymunkáról szóló visszajelző

Részletesebben

Tájékoztatás a SPARK programról

Tájékoztatás a SPARK programról Hoippj^j Bnln jjjjkkk Társadalompolitikai Programok Értékelésének Támogatása Európában Tájékoztatás a SPARK programról Scharle Ágota/Váradi Balázs Vezető kutató, Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet Hélène

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei

Részletesebben

A mezőgazdasági biogáz üzemek jogszabályi környezete, az engedélyezés eljárása

A mezőgazdasági biogáz üzemek jogszabályi környezete, az engedélyezés eljárása A mezőgazdasági biogáz üzemek jogszabályi környezete, az engedélyezés eljárása FARMAGAS Szakmai Továbbképzési Konferencia Kecskemét, 2010. szeptember 23. Dr. Lengyel Attila ügyvéd 2009/28 Megújuló Energia

Részletesebben

Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat?

Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat? Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat? Esztergom, 2015. november 26-27. Feladat megosztás - stratégiai

Részletesebben

FELSŐTÁRKÁNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÖZÉP- ÉS HOSSZÚ TÁVÚ VAGYONGAZDÁLKODÁSI TERVE

FELSŐTÁRKÁNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÖZÉP- ÉS HOSSZÚ TÁVÚ VAGYONGAZDÁLKODÁSI TERVE FELSŐTÁRKÁNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÖZÉP- ÉS HOSSZÚ TÁVÚ VAGYONGAZDÁLKODÁSI TERVE Felsőtárkány, 2013. március 27. I. TÁRSADALMI KÖRNYEZET: A közszférában is jelentkező folyamatos változások többek között

Részletesebben

TÁJAINK INTEGRATÍV FEJLESZTÉSE ÉS VÉDELME. Csőszi Mónika Vidékfejlesztési Minisztérium

TÁJAINK INTEGRATÍV FEJLESZTÉSE ÉS VÉDELME. Csőszi Mónika Vidékfejlesztési Minisztérium TÁJAINK INTEGRATÍV FEJLESZTÉSE ÉS VÉDELME Csőszi Mónika Vidékfejlesztési Minisztérium 1 A folyó oly simán, oly szelíden Ballagott le parttalan medrében, Nem akarta, hogy a nap sugára Megbotoljék habjai

Részletesebben

Alsónémedi Nagyközség Települési Környezetvédelmi Programjának felülvizsgálata

Alsónémedi Nagyközség Települési Környezetvédelmi Programjának felülvizsgálata Alsónémedi Nagyközség Települési Környezetvédelmi Programjának felülvizsgálata Készítette: Czafrangó Ágnes Fiatal Diplomások a Környezet Védelméért Alsónémedi bemutatása Budapest Alsónémedi általános jellemzői

Részletesebben

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Köztisztasági fürdök és mosodák létrehozása, működtetése Célterület azonosító: 1 019 100 1. A projekt

Részletesebben

Nagy Miklós Csaba egyéni vállalkozó Nagy Miklós egyéni vállalkozásának fejlesztése

Nagy Miklós Csaba egyéni vállalkozó Nagy Miklós egyéni vállalkozásának fejlesztése Nagy Miklós Csaba egyéni vállalkozó Nagy Miklós egyéni vállalkozásának fejlesztése Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi vállalkozások

Részletesebben