ARTISJUS MAGYAR SZERZŐI JOGVÉDŐ IRODA EGYESÜLET. MÉRLEG DECEMBER 31-ÉN (Az összes adat ezer forintban)

Átírás

1 ARTISJUS MAGYAR SZERZŐI JOGVÉDŐ IRODA EGYESÜLET MÉRLEG DECEMBER 31-ÉN (Az összes adat ezer forintban) ESZKÖZÖK FORRÁSOK Megjegyzés december december 31. Megjegyzés december december 31. A. BEFEKTETETT ESZKÖZÖK D. SAJÁT TŐKE I. Immateriális javak I. Induló tőke Vagyoni értékű jogok II. Tőkeváltozás Szellemi termékek 0 0 III. Lekötött tartalék 0 0 Kísérleti fejlesztés aktivált értéke 0 0 IV. Értékelési tartalék 0 0 Alapítás-átszervezés aktivált értéke 0 0 V. Tárgyévi eredmény alaptevékenységből VI. Tárgyévi eredmény vállalkozási tevékenységből II. Tárgyi eszközök Ingatlanok E. CÉLTARTALÉKOK 0 0 Berendezések, felszerelések, gépek, járművek Beruházások F. KÖTELEZETTSÉGEK Beruházásokra adott előlegek 0 0 I. Hátrasorolt kötelezettségek 0 0 III. Befektetett pénzügyi eszközök Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban 0 0 II. Hosszú lejáratú kötelezettségek 0 0 Egyéb tartósan adott kölcsön Beruházási és fejlesztési hitelek 0 0 Egyéb tartós befektetések Egyéb hosszú lejáratú kölcsönök, hitelek 0 0 Pénzügyi lízinggel kapcsolatos kötelezettségek 0 0 IV. Befektetett eszközök értékhelyesbítése 0 0 Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek 0 0 B. FORGÓESZKÖZÖK III. Rövid lejáratú kötelezettségek Szerzői jogdíj kötelezettségek I. Készletek 0 0 Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók) Rövid lejáratú hitelek 0 0 II. Követelések Kapott előlegek Szerzői jogdíj követelések Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek Követelések szolgáltatásból Követelések kapcsolt vállalkozással szemben 0 0 G. PASSZÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK Adott előlegek Egyéb rövid lejáratú követelések III. Értékpapírok 0 0 Eladásra vásárolt értékpapírok 0 0 IV. Pénzeszközök Pénztár, csekkek Rövid lejáratú bankbetétek C. AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK Bevételek aktív időbeli elhatárolása Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása ESZKÖZÖK ÖSSZESEN FORRÁSOK ÖSSZESEN Budapest, május 3. Dr. Szinger András Főigazgató A kiegészítő melléklet a mérleg elválaszthatatlan részét képezi.

2 ARTISJUS MAGYAR SZERZŐI JOGVÉDŐ IRODA EGYESÜLET EREDMÉNYKIMUTATÁS (Az összes adat ezer forintban) Megjegyzés Alap tevékenység Vállalkozási tevékenység Összesen Alap tevékenység Vállalkozási tevékenység Összesen Belföldi jogdíj bevételek Belföldi jutalék/kezelői költség bevételek Külföldi jogdíj bevételek Külföldi jutalék/kezelői költség bevételek Értékesítés nettó árbevétele Aktivált saját teljesítmények értéke Egyéb bevételek ebből: Támogatások Pénzügyi műveletek bevételei Rendkívüli bevételek ebből: Támogatások Tagdíjak A. ÖSSZES BEVÉTEL Anyagjellegű ráfordítások ebből: Kifizetendő jogdíjak Személyi jellegű ráfordítások Értékcsökkenési leírás Egyéb ráfordítások Pénzügyi műveletek ráfordításai Rendkívüli ráfordítások B. ÖSSZES RÁFORDÍTÁS C. ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY I. Adófizetési kötelezettség D. KIFIZETENDŐ JOGDÍJAK KIEGÉSZÍTÉSE EREDMÉNY TERHÉRE E. TÁRGYÉVI EREDMÉNY Budapest, május 3. Dr. Szinger András Főigazgató A kiegészítő melléklet az eredménykimutatás elválaszthatatlan részét képezi.

3 ARTISJUS MAGYAR SZERZŐI JOGVÉDŐ IRODA EGYESÜLET CASH-FLOW KIMUTATÁS (Az összes adat ezer forintban) I. Szokásos tevékenységből származó pénzeszköz-változás Adózás előtti eredmény (korrigálva a kifizetendő jogdíjak eredmény terhére történő kiegészítésével) Elszámolt amortizáció Elszámolt értékvesztés és visszaírás Céltartalékképzés és -felhasználás különbözete Befektetett eszközök értékesítésének eredménye Nettó szerzői jogdíj bevételek Kifizetett szerzői jogdíjak Rövid lejáratú kötelezettségek (jogdíj nélkül) változása Passzív időbeli elhatárolások változása Jogdíj követelések változása Forgóeszközök (jogdíj és pénzeszköz nélkül) változása Aktív időbeli elhatárolások változása Fizetett, fizetendő adó (nyereség után) Fizetett, fizetendő osztalék, részesedés 0 0 II. Befektetési tevékenységből származó pénzeszköz-változás Befektetett eszközök beszerzése Befektetett eszközök csökkenése Kapott osztalék, részesedés 0 0 III. Pénzügyi műveletekből származó pénzeszköz-változás Részvénykibocsátás, tőkebevonás bevétele Kötvény, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátásának bevétele Hitel és kölcsön felvétele Hosszú lejáratra nyújtott kölcsön és elhelyezett bankbetétek törlesztése, megszűntetése, beváltása Véglegesen kapott pénzeszköz Részvénybevonás, tőkekivonás (tőkeleszállítás) Kötvény és hitelviszonyt megtestesítő értékpapír visszafizetése Hitel és kölcsöntörlesztés visszafizetése Hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök és elhelyezett bankbetétek Véglegesen átadott pénzeszközök Alapítókkal szembeni, illetve egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek változása 0 0 IV. Pénzeszközök változása Pénzeszközök év elején Pénzeszközök év végén A kiegészítő melléklet a cash-flow kimutatás elválaszthatatlan részét képezi.

4 1. AZ EGYESÜLET BEMUTATÁSA Az ARTISJUS Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület (a továbbiakban Artisjus ) székhelye 1016 Budapest, Mészáros u Az Egyesületet a jogtulajdonosok október 26-án alapították a szerzői jogok közös kezelésére. Az Egyesület alakuló közgyűlése nem határozott meg induló tőkét az alapításkor (lásd 11. pont). A Fővárosi Bíróság november 19-én nyilvántartásba vette az Egyesületet, érdekvédelem működési kör kijelölésével. Az Egyesület a következő tevékenységekkel foglalkozik: Az ARTISJUS Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület tevékenysége törvényen alapul, a szerzői jogok védelmének fokozott biztosítása érdekében fejti ki közös jogkezelő tevékenységét. Alaptevékenységének keretében január 1-jétől engedélyeket ad a zenei és irodalmi művek tömeges felhasználóinak, ellenőrzi műsorszolgáltatásukat, műfelhasználásukat, illetve gyártó- és terjesztő tevékenységüket, beszedi és felosztja a szerzőknek a nyilvános előadásokból, a hangfelvételek gyártásából, terjesztéséből és tömeges másolásából, a rádió és televízió sugárzásaiból, az internetes szolgáltatóktól, valamint a vezetékes átvitelből származó jogdíjakat. Emellett a szerzői és szomszédos jogi jogosultak javára is eljár. Ez a vezetékes átvitelből eredő, és az üres hang- és képhordozók gyártóit, forgalmazóit terhelő jogdíjak törvényi alapú beszedését és szétosztását, valamint hangfelvételek nyilvános előadása után járó szomszédos jogi díjigény hosszútávú megbízáson alapuló érvényesítését jelenti. Az Artisjus nyilvántart műveket, szerződéseket, szerzőket, jogutódokat; az e célra törvényben és nemzetközi szerződésekben meghatározott módon felhasználható forrásokkal közvetve elősegíti a magyar művek közönséghez juttatását; a jogalkotó stratégiai jogalkotási partnereként véleményezés útján részt vesz a szerzői jogi jogszabályok bel- és külföldi fejlesztésében. A szerzői és szomszédos jogok közös kezeléséről szóló 146/1996. sz. Kormányrendelet a közös jogkezelői tevékenységet az ARTISJUS Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesületre bízta. A feladat ellátásának kezdő időpontját a 239/1997. sz. Kormányrendelet január 1-jében rögzítette, ily módon 1998 volt az ARTISJUS Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület, mint közös jogkezelő szervezet első teljes éve. A szerzői jogról szóló évi LXXVI. törvény (Szjt.) évi módosítása következtében a közös jogkezelő szervezetek így az ARTISJUS Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület állami felügyeletét január 1-től a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) látja el, valamint a díjszabásokra vonatkozó jóváhagyási eljárás lefolytatása szintén az SZTNH feladatkörébe került. A díjszabásokról a végső döntést azonban az igazságügyért felelős minisztérium (jelenleg a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium [KIM]) hozza meg. Az Szjt. közös jogkezelésre vonatkozó szabálycsoportját a jogalkotó 2011-ben ismételten, jelentősen módosította. A január 1-jén hatályba lépő új szabályok legfontosabb elemei az alábbiak: - SZTNH által gyakorolt állami felügyeleti jogkör megerősítése, egyes elemeiben kiterjesztése, - a szociális és kulturális célú levonások újraszabályozása - az Egyesület egyes szervei hatáskörének módosítása (ld. az pontban) - a díjszabás-jóváhagyási eljárás egyes elemeinek újraszabályozása (ld. az pontban) 1

5 Szintén 2011-ben fogadta el az Országgyűlés a korábbi egyesülési jogról szóló törvény helyébe lépő, január 1-jén hatályba lépő ún. Civiltörvényt 1, amely a fenti Szjt.-módosítással összefüggésben eredményezett alább részletezett feladatokat az egyesület számára Közös jogkezelés Az Egyesület tagjainak a száma 2011-ben ismét növekedett, az év végén 1821 taggal és 8713 nem tag megbízóval rendelkezett az ARTISJUS Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület. A tagsággal történő kapcsolattartás, kommunikáció hatékony eszköze volt továbbra is a Szerzői Akadémia címen fenntartott rendezvénysorozat, melyen nemcsak az Artisjus, de a zeneipar eseményeire, összefüggéseire is kitekintést kaphattak az érdeklődők. Emellett rendszeres szerzői hírlevelekből is tájékozódhattak a szerzők a közös jogkezelést és az Egyesületet érintő fontosabb eseményekről. A tagok, és decemberétől már a megbízók számára is rendelkezésre álló online Szerzői Információs Rendszernek (SZIR) jelenleg mintegy 1391 fő regisztrált felhasználója van, és közülük mintegy 500 fő kíséri rendszeresen és folyamatosan nyomon jogdíjainak alakulását. A nagyközönség a honlapunk és a folyamatosan frissülő Facebook-oldalunk ( mellett a tervezettebb és összefogottabb sajtómegjelenéseink útján juthatott információhoz az Artisjusról. A munkaszervezet egyes jogászainak szerzői jogi szakmai ismeretterjesztő tevékenysége az E.SZER.INT blogon ( volt 2011-ben is nyomon követhető. Az Egyesület 2011-ben két felhasználói hírlevelet is kiküldött, melyben általános információk mellett arról tájékoztatta a vendéglátóipari és kereskedelmi üzletek üzemeltetőit, hogy hová kerül, hogyan osztja fel a tőlük beérkező jogdíjakat, illetve hogy egyes felmérések szerint milyen értéke van az Egyesülettől vásárolt zenének vendéglátóipari szolgáltatásnyújtás vagy kereskedelmi értékesítés során szeptemberében az Egyesület a Könnyűzenei Szerzői Véleményező Bizottság (SZVB) kezdeményezésére tagi fórumot tartott, melyen az Egyesület működésével összefüggő kérdéseikre (alapítványi támogatások felhasználása, exporttámogatások, munkaszervezet modernizációja, stb.) kaphattak részletes választ tagjaink A tárgyév kiemelkedő, a tagsággal összefüggő eseménye volt az Egyesület december 12-én tartott rendes Közgyűlése. A Vezetőség előző 4 évet átfogó beszámolójának megvitatása mellett a Közgyűlés legfontosabb feladata az Egyesület Alapszabályának (ASZ) módosítása volt, melynek fő oka az Szjt. módosítása és a Civiltörvény elfogadása volt. Az ASZ módosítására tett elvi javaslatot az Egyesület Vezetősége egy az SZVB, valamint a Könnyűzeneszerzők és Szövegírók Közhasznú Egyesülete tagjaival kibővített Választmányi ülésen, mint előkészítő fórumon vitatta meg, és az ott elhangzottak alapján tett előterjesztést a Közgyűlés számára az egyesület szervezeti-hatásköri átalakítására. Az előterjesztés főbb elemei: évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról 2

6 - az egyesület legfőbb szerve a 33 fős Küldöttgyűlés legyen (ezzel egyidejűleg a Választmány megszűnt) - a Küldöttgyűlés hatáskörébe kerüljön: o az éves beszámoló (mérleg) elfogadása (korábban választmányi hatáskör), o az üzleti terv (költségvetés) elfogadása (korábban választmányi hatáskör), o a Felosztási Szabályzat elfogadása (korábban vezetőségi hatáskör), o a szociális és kulturális levonásokról és azok felhasználásáról rendelkező Támogatási Politika elfogadása, - a Küldöttgyűlést a 4 évente összehívandó Választási Gyűlésen a tagok közvetlenül válasszák, - a tagi jogok bővüljenek ki: az egyesület tartson évente tagértekezletet, melyen a tagok meghatározott többsége által felvetett ügyeket az egyesület testületei legyenek kötelesek napirendre tűzni. Tekintettel arra, hogy a Közgyűlés a fenti előterjesztést nagy többséggel elfogadta, a Közgyűlés az eredeti napirendben is jelzett módon Választási Gyűléssé alakult, és megválasztotta az egyesület első Küldöttgyűlését, valamint az új Felügyelő Bizottságot. Az egyesület ügyintéző-képviseleti szerve továbbra is a 10 tagú Vezetőség maradt: ennek tagjait a Küldöttgyűlés alakuló ülése választotta meg, az egyesület új elnöke Victor Máté lett. A Felügyelő Bizottság funkciója, hatásköre szintén változatlan maradt. (Az ASZ fenti módosításait 2012 elején a Fővárosi Törvényszék bejegyezte, illetve az SZTNH is tudomásul vette.) Az Szjt-ben előírt kötelező éves felügyeleti ellenőrzést 2011 évben már az SZTNH folytatta le. A felügyeleti ellenőrzés során bekért dokumentumok és személyes egyeztetés alapján az Egyesület működését felügyeleti szervünk megfelelőnek, a vonatkozó jogszabályokkal összhangban állónak tartotta, a felügyeleti ellenőrzést lezáró határozatában marasztaló megállapítást vagy kifogásokat nem tett. A évben hatályba lépett Szjt alapján a tárgyévben először az SZTNH folytatta le az Egyesület díjszabásainak jóváhagyására vonatkozó korábban hosszú évekig a kultúráért felelős minisztérium hatáskörébe tartozó eljárást. Az eljárás során mind a jelentős felhasználók és érdekképviseleteik, mind az Egyesület érdemben ki tudta fejteni véleményét, és ezek alapos vizsgálata nyomán az Egyesület benyújtott díjszabásait határidőben jóváhagyta a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM). A Hivatalos Értesítőben publikált, jóváhagyott díjszabások alapján a jogdíjbeszedés így 2012 első napjaiban megkezdődhetett. A 2012-ben hatályba lépett új szabályok alapján ugyanakkor a jövőben a Kormány közvetlen jóváhagyását kell kérni minden olyan díjszabás esetében, amely az inflációnál nagyobb mértékű emelést tartalmaz, vagy a jogdíjfizetési kötelezettséget a felhasználók új körére terjesztené ki. 3

7 1.2. A jogérvényesítési oldal A díjszabásokat hasonlóan a korábbi évekhez - az Szjt. rendelkezéseivel összhangban a rendelkezésre álló felderített, vagy bejelentett adatok alapján az azonos helyzetben lévő felhasználókra egyenlő feltételek szerint alkalmazza minden behajtási területen. A cél a gazdaságosság és a hatékonyság együttes elérése, amelyet a díjszabás keretei között egyedi, átalány szerződések megkötése is segített. A felhasználók sokkal érzékenyebben reagáltak a gazdasági körülményekre, mint korábban, ezt a jogdíjérvényesítés során figyelembe vette az Egyesület. Az élő és gépzenei nyilvános előadási jogdíjak összegét az Egyesület évben mintegy 2%-kal növelni tudta, annak ellenére, hogy a vendéglátóipari árbevétel ebben az időszakban 3,3%-kal csökkent, és a kiskereskedelmi szektort különadók sújtották. A beszedés hatékonyságának további növelését jelzi, hogy a helyszíni kiszállások számának minimális csökkentése mellett tovább nőtt az év folyamán ellenőrzött üzletek száma (a 2007-es kiszállásonkénti átlagos 19,7 üzletről 26,2 üzletre). Változatlan időráfordítás mellett ezt a hatékonyságot tovább növelni ugyanakkor nem lehet. Emellett a piaci helyzetet jól jelzi, hogy az újonnan nyitott vendéglátó és kereskedelmi üzletek száma csökkent. A terület továbbra is kb db nyilvántartott partnerrel rendelkezik, és a gépzenei bevétel túlnyomó többsége nagyszámú, de egyenként kisösszegű fizetési értesítőkből származik. A hagyományosan jól feltérképezett vendéglátóipar mellett egyre nő a kereskedelmi üzletektől származó bevétel. A nyilvános előadási jogdíjbevétel növekedéséhez hozzájárult az is, hogy a fizetési meghagyásokra és az inkasszóra vonatkozó korábbi jogszabálymódosítást követően felállt és működni kezdett a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elektronikus rendszere, és így az Egyesület ismét képes tömegesen, immár elektronikus úton fizetési meghagyásokat kérelmezni. A bevételek további növekedését várjuk az elektronikus végrehajtási eljárás hatékony megvalósításától. Az élőzenei piacot jól jellemzi, hogy 2011-ben tovább nőt azoknak a zenekaroknak a száma, akik saját maguk szervezik koncertjeiket. Egyre kevesebb a hivatásos, főtevékenység-szerűen koncertszervezéssel foglalkozó cég: több, hosszú ideje a szakmában tevékenykedő, jól ismert koncertszervező vállalkozás jelentett csődöt, vált fizetésképtelenné vagy váltott tevékenységi kört 2011 folyamán. Hazánkban tehát egyelőre adatokkal nem támasztható alá az a sokak által hivatkozott tendencia, hogy a hagyományos lemezkiadásból hiányzó bevételeket a meglódult élőzenei események, rendezvények pótolják. A jogtalan, ún. kalóz felhasználások ellen a többi közös jogkezelővel együtt, a ProArt szervezet útján is küzd az Egyesület A beszedett zenei sugárzási jogdíjak összege évben a évi bevételek 95%-án teljesült. Ennek egyik oka, hogy a sugárzási piac csökkenése tovább folytatódott: a reklámköltések a teljes médiapiacon kb. 5%-al estek vissza, másrészt pedig a közszolgálati médiumok koncentrálásából fakadó, késve, 2012-ben realizált jogdíjfizetés. 4

8 2011. évben több, ismert és régóta működő rádióadó szűnt meg (Radio Café, Roxy, Sztár FM), illetve több nagyobb rádió került bizonytalan helyzetbe frekvenciaengedélyeik lejárta és a bizonytalan kimenetelű újrapályáztatás miatt. A két legnagyobb kereskedelmi rádió, a Neo FM és a Class FM még mindig nem érte el a két előd, a Sláger Rádió és a Danubius Rádió reklámbevételeinek szintjét. Bár az országos kereskedelmi televíziók reklámbevétele is folyamatosan csökkent évben, az Egyesület számára a legnagyobb kihívást mégis a koncentrálódó közmédia jogosítása jelentette. Az egyes sugárzó Zrt.-ket összefogó Médiaszolgáltatást Támogató és Vagyonkezelő Alappal (MTVA) végül sikerült hosszútávú megállapodást kötni, amely bázisszinten, inflációs növekedést is megtartva biztosítja a szerzői bevételeket. Sajnos a teljes 2011-re irányadó jogdíjat az MTVA nem tudta határidőben megfizetni, ennek szinte 100%-a átcsúszott a 2012-es évre, így rontva a 2011-es sugárzási mérlegadatokat (ehhez képest kell értékelni a 95%-os eredményt). (A késve megfizetett tételek felosztása azonban a Felosztási Szabályzat módosítása nyomán májusában meg fog történni.) Miközben az üreshordozó-díj ellen az EU területén egyre több országban folytatnak politikai és jogi támadásokat, az Egyesületnek az üres hang- és képhordozók után a magánmásolásokra tekintettel beszedett jogdíjak terén a év után ismét emelkedést sikerült elérni. A jelentősebb újdonságok bevezetése nélküli, nyugodt piaci évet kiegyensúlyozott forgalom és ahhoz kapcsolódó jó beszedési gyakorlat jellemezte. A kábeltelevíziós bevétel a korábban említett okok miatt (előfizetői szám stagnálása, szabadon eredeztetett csatornák számának csökkenése) tovább csökkent, évhez képest 75%-on alakult. E piacon növekedést csak a tematikus kábeltelevíziós csatornák mutatnak. A hangfelvétel-kiadásból származó jogdíjbevétel 4%-os csökkenést mutat a évi bevételekhez képest. A kiadványokon költségoptimalizálási céllal egyre nagyobb a nem védett, így csupán adminisztrációs feladatot eredményező, de jogdíjfizetési kötelezettséget maga után nem vonó művek aránya. Szintén nagy mennyiséget jelent a szerzői kiadásban megjelentetett hangfelvételek száma. Az online felhasználások jogosítása évben kiemelt feladatot jelentett az Egyesület számára. A korábban főként az interaktív IPTV-szolgáltatások által dominált piacon évben számos jól ismert nemzetközi vállalkozás, illetve több hazai start-up jelent meg jogosítási igénnyel, melyek jó része a gyakorlatban azonban csak évben indította, indítja be a tartalomszolgáltatást. A letárgyalt és megkötött szerződések között első helyen kell említeni az itunes hazai megjelenését, amely áttörésként könyvelhető el. Sok más tartalomszolgáltató speciális üzleti modelljére is rugalmas és versenysemleges jogosítási kondíciókat dolgozott ki év folyamán az Egyesület. Az online jogosítási bevételek évhez képest 44%-kal emelkedtek. 5

9 1.3. A dokumentációs és jogdíjfelosztási oldal A felhasznált zenei- és irodalmi művek nyilvántartásba vétele, azonosítása, a magyar és a több milliós világrepertoár dokumentálása, a jogdíjak nemzetközi elszámolása céljára az Egyesület speciális számítástechnikai rendszereket működtet, amelyekbe integrálta a Zeneszerzők és Zeneszövegírók Társaságai Nemzetközi Szövetsége (CISAC) által közösen kifejlesztett összes elektronikus eszközt és szabványt. Csak magyar szerzőkből és műveikből évente ezerrel illetve tízezerrel növekszik az adatbázis. A bejelentett művek műfaji besorolását, eredeti vagy átdolgozási jellegének elbírálását szakértő szerzőkből álló bizottságok végzik A jogdíjak felosztását nehezíti, hogy a felhasználók továbbra is jelentős arányban pontatlan, használhatatlan adatokat küldenek az elhangzott, sugárzott, letöltött művekről. A évi felosztások a szokásos rendben, az előre jelzett határidőkben megtörténtek, ezek alapján a jogdíjak kifizetésére sor került. A Felosztási Szabályzat szövegét a Vezetőség egyrészt több ponton érdemi felosztási változást nem eredményező módon módosította (koherenciazavar elhárítása, Alapszabállyal való összeegyeztetés okán), illetve az alábbi kérdésekben született érdemi módosítás: - a közmédia összevonása miatt az eddig csatornánként létező reklámbevételi/költségvetési támogatási adatok (mint bevételi szorzó) helyett az egyes csatornák megbízható külső forrásból beszerzett nézettségi adatait kell alkalmazni a felosztáskor, - megbízható adatminőségű, automatikus elektronikus beazonosításra módot adó adatszolgáltatás (jelenleg: Radiomonitor) beemelése a rádiófelosztási algoritmusba (így a korábbi felosztási limitet el nem érő csatornák adatai is bekerülhetnek az automatikus, gépi feldolgozásba) 1.4. Nemzetközi kapcsolatok A évről szóló beszámolóban is említett CISAC versenyjogi eljárásban évben meghallgatást tartott a luxemburgi Európai Bíróság. Az érdemi ítélethozatal előtt azonban a tanácsvezető olasz bíró az újjáalakult olasz kormány tagja lett, így a teljes meghallgatási szakaszt újra meg kell tartani évben. Az Egyesület továbbra is részt vesz a jogkezelők globális konföderációja, a CISAC, és az európai regionális szervezet, a GESAC munkájában. A CISAC legfontosabb feladata évben a Global Repertoire Database (nemzetközi műadatbázis) létrehozatalára irányuló munkába történő bekapcsolódás feltételeiről szóló döntések meghozatala, illetve a szervezet küldetésének, céljainak felülvizsgálata volt. Eközben a GESAC aktívan részt vesz a évre halasztott közös jogkezelési európai irányelvvel kapcsolatos érdekérvényesítő tevékenységben évben is az Egyesület adott otthont a CISAC/BIEM európai regionális igazgatósága által szervezett nemzetközi szemináriumoknak, oktatásoknak. 6

10 1.5.Kiegészítő egyesületi tevékenység Az Egyesület vállalkozási tevékenysége keretében továbbra is képvisel több európai televíziós műsorszolgáltatót. A magyarországi kábeltelevíziós szövetségektől kapott információk alapján az Egyesület számlázza ki a kábeltelevíziós hálózatokat üzemeltető társaságok részére a műsorszolgáltatókat megillető díjakat, majd ezt felosztja a műsorszolgáltatók között. 7

11 2. SZÁMVITELI POLITIKA Az Egyesület könyveit és nyilvántartásait a módosításokkal hatályos évi C. számú számviteli törvényben (a továbbiakban a ''Törvény''), illetve az egyéb szervezetek éves beszámoló készítésének és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságáról szóló 224/2000. (XII. 19.) Kormányrendeletben szereplő előírások és a Magyarországon általánosan elfogadott számviteli elveknek megfelelően vezeti. Mivel az Egyesület vállalkozási tevékenységéből elért éves árbevétele meghaladja a 100 millió Ft-ot, kötelező az Egyesületnél a könyvvizsgálat. A könyvvizsgálói feladatok ellátásával a Kontor Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft-t bízta meg az Egyesület 2011-ben eft díjazással. Az Egyesület számviteli politikája, az értékelés módszerei és eljárásai, az év során a számviteli politikában végrehajtott változtatásokkal együtt az alábbiak: 2.1. A számvitel alapja A Törvény január 1-jén lépett hatályba. Az Egyesület a Törvény előírása alapján egyszerűsített éves beszámolót készít. Mind a csatolt mérleg, mely a és a december 31-i állapotot tükrözi, mind az eredménykimutatás a fenti dátumokkal végződő évekre vonatkozóan a Törvény előírásainak megfelelően készült január 1-jén lépett hatályba a számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek éves beszámoló készítésének és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 224/2000 (XII. 19.) Kormányrendelet, mely a számviteli törvény változásainak megfelelő struktúrájú beszámoló összeállítását írja elő. (Megjegyezzük, hogy az Egyesület a módosított szerzői jogi törvény rendelkezéseinek megfelelően a üzleti évtől áttér az egyszerűsített éves beszámolóról az éves beszámoló készítésére.) 2.2. A mérlegkészítés időpontja A mérlegkészítés napját az Egyesület a évben április 15-ében és a évben április 15-ében határozta meg Immateriális javak Az Egyesület a vagyoni értékű jogok között nyilvántartott szoftverek aktivált értékét 3 év alatt lineáris értékcsökkenési módszert alkalmazva írja le Tárgyi eszközök A vásárolt tárgyi eszközöket az Egyesület a beszerzési értéken tartja nyilván. 8

12 Az egyedileg 100 eft beszerzési érték alatti tárgyi eszközöket az Egyesület a rendeltetésszerű használatba vételekor (aktiváláskor) egy összegben terv szerinti értékcsökkenésként elszámolja. Az Egyesület lineáris értékcsökkenési módszert alkalmaz a tárgyi eszközök várható hasznos élettartamának figyelembevételével. A várható hasznos élettartamok a következők: Év Maradványérték Ingatlanok 50 0% Irodai berendezések, felszerelések 7 0% Számítástechnikai berendezések 3 0% Járművek 5 20% 2.5. Az eredménykimutatás formája Az Egyesület az egyszerűsített éves beszámoló részét képező eredménykimutatást összköltség módszer szerint készítette A jogdíj és kezelési költség bevételek elszámolása Az Egyesület a kiszámlázott szerzői jogdíjak teljes összegét a kiszámlázás időpontjában követelésként veszi állományba a bevételekkel szemben. Az Egyesület tevékenysége kettős; egyrészt jogdíj beszerzéssel, másrészt a beszedett jogdíj jogosultak közti felosztásával foglalkozik. Mindkét tevékenységért von le kezelési költséget az Egyesület, de a két tevékenység rendszerint különböző években történik. A jogdíj beszedésekor az alap kezelési költség kerül elkülönítésre, felosztáskor a felosztási kezelési költséggel csökkentett jogdíj kerül kifizetésre. Számvitelileg az Egyesület jogdíj bevételként számolja el a tárgyévben beszedett alap kezelési költséggel csökkentett jogdíjat, illetve kezelési költség bevételként számolja el a tárgyévben beszedett alap kezelési költséget és a tárgyévet megelőző évben beszedett jogdíjból tárgyévben levont felosztási kezelési költséget A jogdíj kifizetések elszámolása Jogdíjkövetelés megszűnésekor, azaz pénzügyi teljesítéskor az Egyesületnek egyben kötelezettsége is keletkezik a szerzői jogdíj jogosultjaival szemben. Ennek a kötelezettségnek az állományba vétele az ún. kifizetendő szerzői jogdíjakkal szemben történik. Ennek összege a kezelési költségekkel csökkentett, azaz a várhatóan tovább utalandó jogdíj bevétel. 3. PÉNZÜGYI HELYZET ÉS LIKVIDITÁS Az Egyesület pénzügyi helyzetét és likviditását a és december 31-ével végződő időszakra a csatolt cash-flow kimutatás szemlélteti. 9

13 4. IMMATERIÁLIS JAVAK Az immateriális javak mozgásának összefoglalása a és december 31-ére végződő években a következő: Vagyoni Összesen értékű jogok BRUTTÓ ÉRTÉK: Nyitó egyenleg január 1-jén Növekedések Csökkenések 0 0 Átsorolás 0 0 Záró egyenleg december 31-én Növekedések Csökkenések Átsorolás 0 0 Záró egyenleg december 31-én FELHALMOZOTT ÉRTÉKCSÖKKENÉS: Terv szerinti értékcsökkenés Nyitó egyenleg január 1-jén Növekedések Csökkenések 0 0 Átsorolás 0 0 Záró egyenleg december 31-én Növekedések Csökkenések Átsorolás 0 0 Záró egyenleg december 31-én Terven felüli értékcsökkenés Nyitó egyenleg január 1-jén 0 0 Növekedés 0 0 Visszaírás 0 0 Záró egyenleg december 31-én 0 0 NETTÓ ÉRTÉK december 31-én NETTÓ ÉRTÉK december 31-én

14 5. TÁRGYI ESZKÖZÖK A tárgyi eszközök mozgásának összefoglalása a és december 31-ére végződő években a következő: Ingatlanok Berendezések, felszerelések, gépek, járművek Beruházások Összesen BRUTTÓ ÉRTÉK: Nyitó egyenleg január 1-jén Növekedések Aktiválások Átsorolás Értékesítések és egyéb csökkenések Záró egyenleg december 31-én Növekedések Aktiválások Átsorolás Értékesítések és egyéb csökkenések Záró egyenleg december 31-én

15 Ingatlanok Berendezések, felszerelések, gépek, járművek Beruházások Összesen FELHALMOZOTT ÉRTÉKCSÖKKENÉS: Terv szerinti értékcsökkenés Nyitó egyenleg január 1-jén Elszámolt értékcsökkenés Átsorolás Értékesítések és egyéb csökkenések Záró egyenleg december 31-én Elszámolt értékcsökkenés Átsorolás Értékesítések és egyéb csökkenések Záró egyenleg december 31-én Terven felüli értékcsökkenés Nyitó egyenleg január 1-jén Növekedés Visszaírás Záró egyenleg december 31-én NETTÓ ÉRTÉK december 31-én NETTÓ ÉRTÉK december 31-én

16 6. EGYÉB TARTÓS BEFEKTETÉSEK A évben az Egyesület öt munkavállalójára kötött életbiztosítást, míg az adott évben nem volt lejáró biztosítás. A biztosítások kedvezményezettje baleset, halál illetve nyugdíjazás esetén az Egyesület ben egy biztosított munkavállaló elhalálozott. A biztosítási díj folyósítását követően, az Egyesület a biztosítás eft összegét - egyedi elbírálás alapján - az elhunyt örököseinek ítélte oda ben nem bővült a biztosított munkavállalók köre év februárjában két biztosítás lejárt. A biztosított nyugdíjas munkavállalót, illetve nyugdíjas volt munkavállalót lejárat előtt 30 nappal a Kollektív Szerződésnek megfelelően az Egyesület kedvezményezetté tette (bruttó eft átengedésével). A magánszemélyeket terhelő adó- és járulékterheket (632 eft-ot) a kedvezményezettek megtérítették az Egyesületnek, illetve az Egyesület megfizette a munkaadót terhelő adó- és járulékterheket (891 eft-ot) a kedvezményezetté tételt követő hónapban. 7. JOGDÍJ KÖVETELÉSEK Az Egyesület által alkalmazott jogdíj elszámolás követi a gazdasági események tartalmát. Kisjogok esetében maga a jog átengedés, azaz az Egyesület szolgáltatásának teljesítése akkor történik meg, amikor a jogfelhasználó fizet, ezért az Egyesület jogdíjbekérőt bocsát ki a jogfelhasználóknak. A pénzügyi teljesítés után kerül csak sor utólagosan a számlakibocsátásra, így az Egyesületnek nincs az alaptevékenységéhez kapcsolódóan nyitott követelés állománya. Az MTVA évre csak január 1. után fizette meg a jogdíját, ez tükröződik a Média sugárzás és Kábeltelevízió szokásosnál magasabb nyitott jogdíjbekérő állományában. Ezeket az összegeket az Egyesület a beérkezés után a évi felosztásban szerepeltette. A jogdíjbekérőkből származó mérlegen kívüli követelések összege és december 31- ével a következő: Ki nem egyenlített jogdíjbekérő állomány Műsorengedélyezés Üres kazetta Média sugárzás Hangfelvétel Kábeltelevízió Internet Összesen

17 8. KÖVETELÉSEK A követelések összefoglalása a és december 31-ére végződő években a következő: Adott előlegek Zenei és Irodalmi Alapítvány Adott előlegek szerzők, zeneműkiadók és egyéb jogosultak Szolgáltatásokra adott előlegek Dolgozói lakásépítési kölcsön rövid lejáratú része Követelések szolgáltatásnyújtásból Egyéb Összesen PÉNZESZKÖZÖK és december 31-én az Egyesület pénzeszközei a következők: Jogdíjak fedezetére szolgáló pénzeszközök - lekötött betét folyószámla Belső működést finanszírozó pénzeszközök - lekötött betét folyószámla pénztár egyéb Összesen

18 10. AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK és december 31-én az aktív időbeli elhatárolások a következők: Bankkamat Bevétel elhatárolás 0 0 Bevételek aktív időbeli elhatárolása CD, DVD hologramos matrica beszerzési érték* Egyéb költség elhatárolás Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása Aktív időbeli elhatárolások összesen * Az Egyesület és folyamán beszerzett, jogdíjfizetőknek ki nem adott CD és DVD hologramos matricák beszerzési értékét időbelileg elhatárolta. 15

19 11. SAJÁT TŐKE Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló évi CLXXV. törvény (Ectv.) pontja szerint induló tőke: a civil szervezet létrehozásakor az alapító(k), illetve alapító tag(ok) által a civil szervezet rendelkezésére bocsátott vagyon. Az Egyesület megalakulásakor, tekintettel az akkor hatályos jogszabályi környezetre, és a közös jogkezelési tevékenység miatt a megalakulás speciális körülményeire, az alapító tagok induló tőke nélkül alapították az Egyesületet. Az egyesület alapításához tehát nem volt szükség induló tőkére. Az, hogy az Egyesület a közös jogkezelés, és az ehhez kapcsolódó igények tekintetében a megszűnt Szerzői Jogvédő Hivatal jogutódja lett, jogszabály erejénél fogva következett be, tehát nem ún. szervezeti átalakulással, és ebből eredő jogutódlással.) Az Egyesület alapszabálya az Egyesület bevételeinél első helyen említi a tagdíjat, figyelemmel azonban arra, hogy a közös jogkezelő szervezet tevékenységéhez kötött alapvető bevételei a jogdíjak és a jogszabályi keretek között folytatható, esetleges gazdasági tevékenység bevételei, e bevételeknek kell biztosítaniuk az Egyesület működését is. Ezért el lehet engedni a tagdíj megfizetését. Az Egyesület Választmánya november 3-i 83.sz. határozatával a tagdíj mértékét 0,-Ft/év összegben állapította meg. A gazdálkodásra irányadó jogszabályok alkalmazása mellett, az elszámolási elvek mögött az a törekvés húzódik meg, hogy az Egyesület mindenkor akkora saját tőkével rendelkezzen, mely fedezetet nyújt befektetett eszköz állományához és legalább a következő 1 éves tevékenységéhez. A civil szervezetek esetén ugyanis alapkövetelmény az, hogy a civil szervezet működése biztosított legyen, azaz az ahhoz szükséges vagyoni feltételek rendelkezésre álljanak. Az Egyesület feladatából adódóan arra törekszik, hogy közép és hosszú távon is biztonsággal képes legyen a közös jogkezelési tevékenységet ellátni, szükség esetén a megváltozott gazdasági és piaci körülményekhez történő alkalmazkodással is. 16

20 Induló tőke Tőkeváltozás Tárgyévi eredmény Összesen Nyitó egyenleg január 1-jén Előző évi eredmény átvezetése Tárgyévi adózás előtti eredmény Adófizetési kötelezettség Kifizetendő jogdíjak kiegészítése eredmény terhére Záró egyenleg december 31-én Előző évi eredmény átvezetése Tárgyévi adózás előtti eredmény Adófizetési kötelezettség Kifizetendő jogdíjak kiegészítése eredmény terhére Záró egyenleg december 31-én

21 12. SZERZŐI JOGDÍJ KÖTELEZETTSÉG Az Egyesület a rövid lejáratú kötelezettségek között mutatja ki a szerzők felé fennálló kötelezettségét, mivel nem számszerűsíthető a kötelezettség azon része, mely várhatóan nem kerül kifizetésre 1 éven belül. A szerzői jogdíj kötelezettség összege a tárgyév december 31-ig nem számfejtett jogdíjak esetében személyi jövedelemadó előleget is tartalmaz. Az Egyesület szerzők felé fennálló jogdíj kötelezettségeinek összefoglalása a és december 31-ére végződő években a következő: Már felosztott, még ki nem utalt jogdíjak Már felosztott ismeretlen szerzőknek járó jogdíjak * A tárgyévet követő évi nagy felosztásba bekerült jogdíjak ** Felosztásra és kifizetésre váró jogdíjak - belföldi kisjogdíj külföldi kisjogdíj külföldi nagyjogdíj Összesen Mindösszesen * A évi nagy felosztásba bekerültek a évi függőszámlákon szereplő jogdíjak, míg a évi nagy felosztásba a évi függő számlákon szereplő jogdíjak kerültek be. ** Felosztáskor 2011-ben eft, míg 2012-ben eft felosztási kezelési költséggel csökkentett összeg került felosztásra. 18

22 Az Egyesület függő számláin szereplő tételek december 31-én: Nyilvános előadási jogdíjak Mechanikai jogdíjak Összesen Összesen Az Egyesület függő számláin szereplő tételek december 31-én: Nyilvános előadási jogdíjak Mechanikai jogdíjak Összesen Összesen A függő számlákon maradt összegek esetében a felosztás már megtörtént, azonban a szerzők még ismeretlenek és ezért az Egyesület ezen összegeket kifizetésig, illetve az elévülésig (5 év) kötelezettségként tartja nyilván. Elévülés után a következő évi nagyfelosztásba kerül az összeg ben a függő számlákról a nagy felosztásba visszahelyezett jogdíj összeg eft. Az Egyesület eft-tal egészítette ki a felosztási alapot az eredmény terhére ben a függő számlákról a nagy felosztásba visszahelyezett jogdíj összeg eft. Az Egyesület eft-tal egészítette ki a felosztási alapot az eredmény terhére. 19

23 13. EGYÉB RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK Az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek összefoglalása a és december 31-ére végződő években a következő: Áfa kötelezettség Azonosításra váró befizetések Munkavállalók társadalombiztosítási járuléka Munkavállalók személyi jövedelem adója Kapott előleg, óvadék Szállítói kötelezettségek Jogdíjakból levont személyi jövedelemadó Külföldi visszautalások Társasági adó Egészségügyi hozzájárulás Munkaadói, munkavállalói járulék / Egészség biztosítás és munkaerő piaci járulék Egyéb Összesen PASSZÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK december 31-ére vonatkozóan a passzív időbeli elhatárolások között vannak kimutatva a 2011-ben számlázott 2010-re vonatkozó egyéb költségek eft összegben, valamint eft 2011-ben fizetett évi jutalom és annak járulékai december 31-ére vonatkozóan az elhatárolt egyéb költségek összege eft, az elhatárolt jutalom és annak járulékai pedig eft-ot tesznek ki. 20

24 15. AZ EGYESÜLET BEVÉTELEI Az Egyesület bevételeinek megoszlása a évre vonatkozóan a következő: Bevétel Alap kezelési költség Felosztási kezelési költség * Összesen Belföldi kisjogdíjak Közvetlen nyilvános előadási jogdíjak Zenei sugárzási jogdíjak Egyéb nyilvánossághoz közvetítés jogdíja Üres hordozó és kábel-tv jogdíjak Irodalmi sugárzási jogdíjak Máshol felosztandó kumulatív jogdíjak Belföldi mechanikai jogdíjak Összesen Külföldi kisjogdíjak Külföldi nyilvános előadási jogdíjak Külföldi mechanikai jogdíjak Külföldről érkező film jogdíjak Központi jogosítás jogdíjai Összesen Belföldi nagyjogdíjak Kábeltelevíziós nagyjogdíj (Globál szerződés) Összesen Mindösszesen * A felosztási kezelési költségek az előző években beszedett és a tárgyévben a jogdíjak felosztásáért levont összegeket jelentik. 21

25 Az Egyesület bevételeinek megoszlása a évre vonatkozóan a következő: Bevétel Alap kezelési költség Felosztási kezelési költség * Összesen Belföldi kisjogdíjak Közvetlen nyilvános előadási jogdíjak Zenei sugárzási jogdíjak Egyéb nyilvánossághoz közvetítés jogdíja Üres hordozó és kábel-tv jogdíjak Irodalmi sugárzási jogdíjak Máshol felosztandó kumulatív jogdíjak Belföldi mechanikai jogdíjak Összesen Külföldi kisjogdíjak Külföldi nyilvános előadási jogdíjak Külföldi mechanikai jogdíjak Külföldről érkező film jogdíjak Központi jogosítás jogdíjai Összesen Belföldi nagyjogdíjak Kábeltelevíziós nagyjogdíj (Globál szerződés) Összesen Mindösszesen * A felosztási kezelési költségek az előző években beszedett és a tárgyévben a jogdíjak felosztásáért levont összegeket jelentik. 22

26 16. EGYÉB BEVÉTELEK A és december 31-én végződő években az egyéb bevételek a következők: Kapott késedelmi kamat és perköltség bevétel Bérleti díj bevétel Műbejegyzés és jogi tanácsadás kiszámlázott árbevétele Kiegészítő tevékenységek kiszámlázott árbevétele Értékesített tárgyi eszközök bevétele Egyéb költségtérítések Egyéb Összesen PÉNZÜGYI MŰVELETEK BEVÉTELEI A pénzügyi műveletek bevételei között szerepelnek az Egyesület pénzeszközei után járó kamatok 2010-ben eft, 2011-ben eft összegben, valamint a követelésekkel, kötelezettségekkel kapcsolatos árfolyamnyereség 2010-ben eft, 2011-ben 539 eft értékben. 23

27 18. ANYAGJELLEGŰ RÁFORDÍTÁSOK A és december 31-én végződő években az anyagjellegű ráfordítások a következők Kifizetendő szerzői jogdíjak Szerzői egészségügyi hozzájárulás Üzemanyag Szakkönyv, folyóirat Számítástechnikai anyag Irodaszer, nyomtatvány Energia, víz, villany Sokszorosítási anyag Fenntartási, üzemeltetési anyag Egyéb Anyagköltség Karbantartás Posta, telefon, fax Hologram előállítási költség Ügyvédi és egyéb szakértői díjak Épületek közösköltsége Tagsági díjak Bérleti díjak Per és végrehajtás Takarítás, szemétszállítás Vagyonvédelem Konferenciák, továbbképzés Egyéb Igénybevett szolgáltatások Illetékek és hatósági díjak Biztosítási díjak Bankköltség Egyéb szolgáltatások Anyagjellegű ráfordítások

28 19. SZEMÉLYI JELLEGŰ RÁFORDÍTÁSOK A bérköltség, személyi jellegű egyéb kifizetések és bérjárulékok a évben a következők: Bér és bérjellegű kifizetések Bérjárulékok Egyéb személyi jellegű ráfordítás Létszám Műsorengedélyezés Pénzügy - Számvitel Titkárság Dokumentáció, és felosztás Számítástechnika Hangfelvétel Média Jogi főosztály Egyéb, máshova nem sorolt Összesen A bérköltség, személyi jellegű egyéb kifizetések és bérjárulékok a évben a következők: Bér és bérjellegű kifizetések Bérjárulékok Egyéb személyi jellegű ráfordítás Létszám Műsorengedélyezés Pénzügy - Számvitel Titkárság Dokumentáció, és felosztás Számítástechnika Hangfelvétel Média Jogi főosztály Egyéb, máshova nem sorolt Összesen

29 20. EGYÉB RÁFORDÍTÁSOK A és december 31-én végződő években az egyéb ráfordítások a következők: Állami költségvetéssel, helyi önkormányzattal elszámolt adó, illeték Tárgyi eszközök értékesítése, selejtezése Szokásos mértéket meg nem haladó támogatás Győri parkoló előleg leírása Egyéb Összesen PÉNZÜGYI MŰVELETEK RÁFORDÍTÁSAI A pénzügyi műveletek ráfordításai között a követelésekkel, kötelezettségekkel kapcsolatos árfolyamveszteségek szerepelnek. 22. RENDKÍVÜLI RÁFORDÍTÁSOK A rendkívüli ráfordítások között a térítés nélkül átadott emlékplakettek és egyéb díjak szerepelnek. 26

30 23. IGAZGATÓSÁG, ÜZLETVEZETÉS, FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG Az Egyesület és december 31-i igazgatósága, ügyvezetése és felügyelő bizottsága részére történt kifizetések a következők: Vezetőség (választott tisztségviselők) Felügyelő bizottság Vezető beosztású dolgozók Díjazás Előleg Kölcsön Létszám 10 fő 10 fő 6 fő 6 fő 20 fő 20 fő 27

31 24. PERES ÜGYEK Az Európai Bíróság (European Court of Justice, Luxemburg) előtti ügy Az EU Bizottsága az EK Szerződés megsértésére hivatkozva 2006-ban eljárást indított a CISAC és az EGT-ben részes államokban működő, zenei közös jogkezelést végző szervezetek túlnyomó többsége ellen (köztük az Artisjus ellen is). Az eljárás indoka, hogy a Bizottság három felhasználási mód esetében (műholdas sugárzás, műholdas sugárzással nyilvánossághoz közvetített rádió- és televízió műsorok kábeles továbbközvetítése és internetes felhasználás) a CISAC tagszervezetek által önként alkalmazott kölcsönös képviseleti szerződésminta egyes rendelkezéseit versenykorlátozó kikötésnek tartja. A Bizottság 2008 júliusában kelt versenyjogi határozatában kifogásolt kikötések: (1) kizárólagos képviseleti megbízás, (2) a képviselet területi hatályának (állam területének) meghatározása, (3) a képviselt jogosultak más közös jogkezelő szervezetbe való átlépésének az átadó szervezet hozzájárulásához kötése. Az Artisjus nem fogadta el a Bizottság álláspontját és keresetet nyújtott be az Európai Közösségek Elsőfokú Bíróságához a határozat részleges megsemmisítése iránt és kérelmezte a határozat végrehajtásának felfüggesztését. A határozat végrehajtásának felfüggesztésére vonatkozó kérelmet az Elsőfokú Bíróság Elnöke november 14-én elutasította, mely ellen az Egyesület január 23-án fellebbezést nyújtott be, azonban a fellebbezést az Európai Bizottság Elnöke augusztus 31- én kelt végzésével elutasította és egyúttal kötelezte az Egyesületet a perköltség viselésére. A határozatban a jogsértés megállapításán túl bírságot nem szabtak ki, a részleges megsemmisítésére indított per C-32/09 számon az Európai Bíróság előtt jelenleg is folyik: az ügyben 2011 folyamán meghallgatást tartott az Európai Bíróság, majd az eljáró bírói tanács személyi összetételében az ítélethozatalt megelőzően bekövetkezett jelentős változás miatt 2012-re a meghallgatások megismétléséről határozott. Mivel a határozat végrehajtásának felfüggesztésére nem került sor, az Artisjus a határozatban foglaltaknak határidőben eleget tett és erről a Bizottságot is tájékoztatta. Budapest, május 03. Dr. Szinger András Főigazgató 28