ÉRDEKPOZÍCIÓK A HITELEZÉSI JOGVISZONYON BELÜL S Z A K D O L G O Z A T

Átírás

1 Miskolci Egyetem Állam és Jogtudományi Kar Civilisztika Tudományok Intézete Polgári Jogi Tanszék ÉRDEKPOZÍCIÓK A HITELEZÉSI JOGVISZONYON BELÜL S Z A K D O L G O Z A T Konzulens: Dr. Leszkoven László egyetemi docens Szerző: Zakar Annamária V. éves joghallgató Miskolc, 2013.

2 University of Miskolc Faculty of Law Institute of Civil Science Department of Civil Law INTEREST POSITIONS WITHIN CREDIT RELATIONSHIPS T H E S I S Consultant: Dr. Leszkoven László reader Author: Zakar Annamária fifth-year law student Miskolc,

3 Tartalomjegyzék BEVEZETŐ GONDOLATOK 5 1. A jogviszony-szerkezetek alakulása az egyes helyzetekben Az idő előtti teljesítés kérdésköre A pénzintézetek által alkalmazott egyoldalú szerződésmódosítási jog Általános szerződési feltételek tisztességtelensége A Magatartási Kódex szabályozási területe A fogyasztói kölcsönszerződésben pénzügyi intézmény által alkalmazott általános szerződési feltételekben szereplő egyoldalú szerződésmódosítási jog tisztességtelenségéről Lakáscélú hitel és kölcsönszerződésekben előírt kamat egyoldalú módosításának feltételeiről A visszterhesség mibenléte Ügyleti kamat Késedelmi kamat/törvényi kamat Kamatos kamat %-os kamat, magas kezelési költség? Mire figyeljen a hiteligénylő? Az idegen pénznemben megállapított tartozás meghatározása és az ezzel kapcsolatosan érvényesülő kamatszabályok Adóstárs = Kezes? ÖSSZEFOGLALÁS IRODALOMJEGYZÉK JOGSZABÁLYJEGYZÉK FELHASZNÉLT EGYÉB

4 Senkitől se lehet többet követelni, mint amennyije van. Durva hibát követ el az a hitelező, aki adósának életerejét elvágja. (Krausz Simon) 4

5 BEVEZETŐ GONDOLATOK Szakdolgozatomban az aktív (kihelyezési) bankműveleteket tárgyalom, polgári jogi terminus technicussal élve a hitelezési jogviszonyokat. A hitelezési jogviszonyokon belül, a magánszemélyek és pénzügyi intézmények (főként bankok) között felmerülő hitel és kölcsönszerződés képezi fő vonulatát a dolgozatomnak, ezen belül is a pénzkölcsön, illetve a pénzhitel. A pénzhitelezés során általános megközelítésben a bank a hiteligénylő rendelkezésére tart (hitelszerződés) vagy rendelkezésére bocsát egy meghatározott pénzösszeget, vagyis ténylegesen pénzt folyósít (kölcsönt nyújt). A dolgozat a pénzügyi intézmény és a fogyasztó közötti jogviszonyt elemzi, a fogyasztói nem lakáscélú hitelszerződések és fogyasztói kölcsönszerződések vonatkozásában. Azonban a dolgozat részét képezi a 275/2010. (XII. 15.) Kormányrendelet ismertetése is, amely a lakáscélú hitel és kölcsönszerződésekben előírt kamat egyoldalú módosításának feltételeit rögzíti. A kölcsönszerződéseket csoportosíthatjuk a kölcsönadó oldaláról nézve. Ennek megfelelően beszélhetünk magánkölcsönről, állami kölcsönről, és bankkölcsönről. A dolgozatban kizárólag a bankkölcsönöket veszem górcső alá, amelyet hivatásszerűen ezzel foglalkozó pénzintézet felvett kölcsöneiből vagy saját forrásaiból nyújt haszonszerzés céljából. A dolgozatban nem tárgyalom a magánszemélyek között létrejövő szívességi vagy más néven ingyenes kölcsönt. A dolgozat első fejezetében a hitelezési jogviszony résztvevőinek érdekpozícióit vizsgálom. Kitérek a jogosult (hitelező, kölcsönadó) és a kötelezett (adós) érdekein túl a zálogjogosult, zálogkötelezett és a kezes pozíciójára az alapügylethez való kapcsolódás okán. A dolgozat nemcsak az érdekpozíciókat ismerteti, hanem a kölcsönszerződések megkötése során kialakuló vitás kérdések megválaszolása is célom volt a dolgozat megírása során. Mivel a kölcsönadó oldaláról nézve haszonszerzésű indíttatású a kölcsönszerződés, ezért a visszterhesség vizsgálata kölcsönszerződésről lévén szó, mint ügyleti kamat is tárgyát képezi a dolgozatnak. Funkcionális értelemben a 5

6 fogyasztási kölcsönről van tehát szó, amely az önálló foglalkozása és gazdasági tevékenysége körén kívül eljáró természetes személynek nyújtott kölcsön. A fogyasztót tehát abban az esetben megilleti magánjogi többletvédelem, ha fogyasztói szerződést köt, vagyis, ha a gazdasági élet professzionális szereplőjével áll szemben. Ha a szerződéses jogviszony fogyasztói jellegét illetően kétség merül fel, a bizonyítás a fogyasztót terheli. A fogyasztó védelmét minél inkább előtérbe kell helyezni, hiszen a szerződő felek személyében meglévő lényeges különbségek olyan gazdasági-szakismereti egyensúlytalanságot eredményezhetnek, ami szükségessé teheti a gyengébb szerződéses alkupozícióban lévő fél védelmét. Különösen akkor alakul ki ilyen helyzet, amikor az egyik fél egyoldalúan és előre határozza meg a szerződési feltételeket, amelyeket a másik fél nem tud megítélni, vagy nincs arra lehetősége, hogy az egyes feltételek módosítását kérhesse, így olyan feltétel is a szerződés részévé válik, amiről tudja, hogy az rá nézve hátrányos. Ezzel kapcsolatosan vizsgálom az egyoldalú szerződésmódosítás fogyasztóra nézve hátrányos momentumait, különösen a kamat és kezelési költség eseteit. A téma aktualitását jelzi, hogy a közelmúltban jelent meg a 2/2012. (XII. 10.) számú PK vélemény ezzel kapcsolatosan. Mélyrehatóan foglalkozom az idő előtti teljesítés szabályaival is, hiszen alkalmazását illetően ez sem letisztult. Bemutatom, hogy vajon a hitelező idő előtt nyújthat-e kölcsönt, illetve az adós, mint fizetésre kötelezett élhet-e előtörlesztési jogával, esetlegesen tartozását a lejárati időhöz képest korábban rendezheti-e. Külön fejezetet szenteltem az idegen pénznemben, devizában meghatározott tartozásnak és az ezzel kapcsolatosan felmerülő kamatszámításoknak. Elemzésre kerülnek az adóstársi (egyetemleges kötelezettek) és a kezesi jogviszony eltérő elemei. A banki gyakorlatban mindkét jogintézmény alkalmazása felfedezhető. Sokszor a két jogintézményt azonosnak tekintik, összemossák, nem törődve azok különböző joghatásaival. A két jogintézményt egyfajta összehasonlító elemzést alapul véve határolom el. A jogszabályi rendelkezések bemutatásán túl részletesen ismertetem a jogirodalmat, másrészt feldolgoztam az egyes fejezetekhez kapcsolódó, közétett eseti döntéseket, 6

7 illetve internetes forrásanyagokat, ugyanakkor nem nélkülöztem a jogirodalom számára igen fontos folyóiratok megállapításainak felhasználását sem. Azonban fontosnak tartom leszögezni, hogy az Új Polgári Törvénykönyv vonatkozó szabályaival a terjedelmi korlátok okán nem foglalkoztam. Őszintén remélem, hogy az Olvasó számára érdekes és élvezetes dolgozattal tudtam szolgálni. A dolgozat megírása során igyekeztem komplex képet nyújtani az egyes problémakörök megoldására. Az aktualitás okán remélem, hogy dolgozatommal újabb dolgozatok megírását indukálhatom, akár a laikusok számára, akár a jogászi társadalom szakmai közege számára. 7

8 1. A jogviszony-szerkezetek alakulása az egyes helyzetekben A pénzintézetek jelen gazdasági viszonyainkat tekintve igen nagy szerepet játszanak akár a magán-, akár az üzleti szférát tekintve. A hitelnyújtás egyre fontosabbá válik, akár ingó-, vagy ingatlan szerzésről legyen szó, ide kapcsolva az áruvásárlás céljára nyújtott hiteleket is. A dolgozatban a hitelezési jogviszonyon belül kizárólag a pénzkölcsönszerződést tárgyalom, hiszen bankhitelszerződéssel a pénzintézet nem arra vállal kötelezettséget, hogy meghatározott kölcsönösszeget nyújt az adós részére, hanem meghatározott hitelkeretet tart fenn jutalék ellenében. Ez az úgynevezett rendelkezésre tartási jutalék. A hitelszerződésben megjelölt feltételek fennállása esetén a hitelkeret terhére a bank kölcsönszerződést köt, vagy egyéb hitelműveletet végez. Ugyanakkor pénzintézet által nyújtott kölcsönszerződés alapján a hitelező köteles meghatározott pénzösszeget az adós rendelkezésére bocsátani, cserébe az adós a kölcsön összegét kamattal terhelten köteles visszafizetni. Mindkét szerződés visszterhes és konszenzuál jellegű, amelyben az adós nem köteles a hitelkeretet kimeríteni, illetőleg a kölcsönt átvenni. A terjedelmi korlátok miatt a bankhitelszerződést nem tárgyalom mélyrehatóan, annál is inkább, hogy a bankhitelszerződés nem előfeltétele a kölcsönszerződésnek, hiszen kölcsönszerződés létrejöhet azt megelőző hitelszerződés nélkül is. A dolgozat első részében az egyes érdekpozíciókat mutatom be a hitelezési jogviszonyon belül. A hiteljogviszony átlátásához szükséges az egyes pozíciókat tárgyalnunk, úgy, mint jogosult, kötelezett, zálogjogosult, zálogkötelezett és a kezes. Érdekpozíciókról lévén szó azt tárgyalom, hogy a jogviszony résztvevőinek mi az érdeke az egyes helyzetekben. Az alapjogviszony a jogosult és a kötelezett között jön létre a kölcsönszerződés során. A jogosult tipikusan bank, mint pénzkölcsön-nyújtó. Tehát a hitelintézet, mint jogosult meghatározott összeget az adós, vagy kötelezett rendelkezésére bocsájt. A hitelintézet jogosulti pozícióba kerül, hiszen a későbbiekben az lesz az érdeke, hogy a 8

9 kihelyezett pénzösszeg a hitel futamidejének leteltét követően kiegyenlítésre kerüljön, a kamat és különféle költségek terhe mellett. Tehát a bank nyereségszerzés céljából helyezi ki pénzeszközeit. Előfordulhat hitelszerződésnél, hogy az adós a kölcsön felvételét nem teszi meg, ilyen esetben a rendelkezésre tartási időre kamatot nem, csak jutalékot számolhat fel a bank. Az adós érdeke, hogy a meghatározott pénzösszeg a rendelkezésére álljon, ugyanakkor ezzel kötelezetté is válik, hiszen köteles lesz a kölcsönkapott összeget visszafizetni kamattal együtt. Az alapjogviszonyra nyilvánvalóan alkalmazhatóak egyedi, a felek által megtárgyalt kikötések, és általános szerződési feltételek egyaránt is. Az egyedi feltételek között meg kell határozni a pénzkölcsön teljesítésének helyét, idejét, módját és a pénzkölcsönhöz kapcsolódó járulékos szolgáltatás mértékét, a kamatot. A bankok általában egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltételeket alkalmaznak általános szerződési feltételek formájában, hiszen a bank több szerződés megkötése céljából alkalmazza ezeket. Az általános szerződési feltétel csak akkor válhat a szerződés részévé, ha az alkalmazója lehetővé tette, hogy a másik fél megismerje annak tartalmát, és ha azt kifejezetten vagy ráutaló magatartással elfogadta. Kódexünk deklarálja a fogyasztói szerződésben egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétel tisztességtelenségét ( ), ha a feleknek a szerződésből eredő jogait és kötelezettségeit a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a szerződési feltétel támasztójával szerződést kötő fél hátrányára állapítja meg. 1 Természetesen a kölcsönjogviszonyhoz, mint alapjogviszonyhoz kapcsolódhat korlátolt dologi jog járulékos jelleggel. Itt a zálogjogot értem, akár személyes kötelezettről legyen szó, akár dologi zálogkötelezett legyen a jogviszonyban. Ha a zálogjogot általánosan közelítjük meg, tulajdonképpen korlátolt dologi jogról beszélhetünk, hiszen, ha szembeállítjuk a korlátlan tulajdonjoggal, a zálogjog nem teljes dologi jog. A tulajdonjog a dologra vonatkozóan a legteljesebb uralmat valósítja meg, a zálogjogosult viszont kizárólag meghatározott körben gyakorolhat a zálogjog tárgyára hatást. A másik jellemzője még, hogy idegen dologbeli jog, hiszen a zálogjogosult egy másik személy vagyonába tartozó zálogtárgyból kereshet kielégítést, ha a biztosított évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről 209. (1); a továbbiakban: Ptk. 9

10 követelés nem kerül kiegyenlítésre a szerződés lejártakor. Itt két nagy csoportot különíthetünk el, hiszen a zálogtárgy tulajdonosa lehet a biztosított követelés kötelezettje, mint személyes kötelezett, ugyanakkor előfordulhat az is, hogy 3. személy adjon zálogfedezetet. Utóbbi esetben beszélhetünk kötelmi kötelezettről, mint a biztosított követelés adósa, aki egész vagyonával helytállni tartozik a tartozás kiegyenlítéséért, illetve dologi kötelezettről, aki a kielégítési jog megnyílását követően tűrni köteles, hogy a zálogjogosult kielégítést keressen a zálogtárgyból. A zálogjog a jogosult pénzben meghatározott vagy meghatározható 2 követelését biztosító mellékkötelezettség, tehát, ha az adós bármely okból nem képes a pénztartozás kiegyenlítésére, úgy a hitelező jogosult lesz kielégítést keresni a zálogtárgyból. Tehát a hitelező, mint jogosult a zálogtárgyból kereshet kielégítést, de nemcsak abból. A Ptk. szerint zálogjog tárgya lehet minden birtokba vehető dolog, átruházható jog vagy követelés. 3 A hivatkozott rendelkezés szerint ide tartozik az ingó és ingatlan dolog egyaránt. Vegyük most azt az esetet, amikor az alapjogviszonyba tehát az adós és hitelező között létrejött pénz-kölcsönszerződésbe beépül a jelzálogjog intézménye. Itt az ingatlan-jelzálogjogot kell alapul vennünk, hiszen a bankok főként ezt kérik dologi biztosítékként. A zálogjog ugyanis dologi fedezetet nyújt a hitelező számára azáltal, hogy az adós valamely vagyontárgya felett bizonyos feltételekkel és bizonyos módon más jogosultakat megelőzően kielégítési lehetőséget biztosít. Ptk (1) Jelzálogjog esetén a zálogtárgy a zálogkötelezett birtokában marad, aki jogosult a dolog rendeltetésszerű használatára, hasznosítására, köteles azonban annak épségét megőrizni. A hitelező itt érdekelt lesz a zálogtárgy épségben való megtartásában, ezért ha a kötelezett vagy harmadik személy a zálogtárgy fizikai épségét veszélyezteti, követelheti a veszélyeztető cselekmény megtiltását és a veszély elhárításához szükséges intézkedések elrendelését. Nemcsak a tulajdonos, hanem bármely más 3. személy magatartása is sérelmezhető (pl. bérlő, szívességi lakáshasználó). 2 Ptk (1) 3 Ptk (2) 10

11 Ptk (2) Ha a zálogtárgy állagának romlása a követelés kielégítését veszélyezteti, a jogosult kérheti a zálogtárgy helyreállítását vagy a veszélyeztetés mértékének megfelelő biztosíték adását. Ha a kötelezett a jogosult felhívásának megfelelő határidőn belül nem tesz eleget, a jogosult kielégítési jogát gyakorolhatja. A bekövetkezett állagromlásnak tehát olyan mértékűnek kell lennie, hogy az valóban veszélyeztesse a zálogtárgyból való kielégítés lehetőségét. A kielégítési jogot veszélyeztető állagromlás vizsgálata során a konkrét eset összes körülményeit mérlegelni kell. Ha a vizsgálat konklúziója az, hogy a zálogfedezet biztonsága megrendül, akkor a jogosult a helyreállításra vagy a fedezet kiegészítésére felhívja a kötelezettet. A jogosult a felhívásban megfelelő határidőt kell, hogy biztosítson a jogsértő állapot megszüntetésére az együttműködési kötelezettség alapelvi követelményének megfelelően. Ha a kötelezett ennek nem tesz eleget időben, akkor a jogosult gyakorolhatja a zálogtárgyból fakadó kielégítési jogát. A törvény tehát a határidő elteltéhez kapcsolja a kielégítési jog gyakorlásának lehetőségét, ugyanakkor ( ) valószínű, hogy a hitelezők az eddigi gyakorlat szerint továbbra is azonnali hatályú felmondási okként fogják rögzíteni a kölcsönszerződéseikben a zálogtárgy állagának a kielégítési jog gyakorlását veszélyeztető mértékű romlását. A felmondás a követelést lejárttá, a zálogjogot ezáltal azonnal érvényesíthetővé teszi. 4 Jelzálog ingatlanon és ingón egyaránt alapítható a dolog egészén, illetve közös tulajdonban álló dolog esetén a kötelezett tulajdonában álló egész tulajdoni illetőségen. Ingatlant csak jelzálog alapítása útján lehet elzálogosítani. Természetesen a jelzálogszerződéshez a jelzálogjognak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése is szükséges. Fel kell tüntetni a követelés összegét, továbbá annak járulékait, melyek a zálogszerződés tartamára utalással is megjelölhetőek. A tulajdonosnak lehetősége van az ingatlan-nyilvántartásba feljegyeztetni, hogy az ingatlant meghatározott idő 1 év alatt a feljegyzésben meghatározott összegnél nem terhesebb jelzáloggal kívánja 4 LESZKOVEN László: A zálogjog új szabályai, Novotni Alapítvány a Magánjog Fejlesztéséért, Miskolc, 2001., 51.o. 11

12 megterhelni. Ha határidő letelte előtt kérik a jelzálogjog bejegyzését a bejegyzett zálogjog a rangsorban a feljegyzés helyére kerül, tehát a jogosult a megszűnő zálogjog ranghelyén újabb, attól nem terhesebb zálogjogot alapíthat. A zálogkötelezett érdeke nyilvánvalóan az, hogy a dolog használata során annak állaga ne sérüljön, főként személyes adós esetén, hiszen ez a hitelezőnél, tehát a zálogjogosultnál a szerződést felmondhatóvá teheti. A zálogjog járulékos jellegéből következik, hogy a követelés megszűnésével a zálogjog is megszűnik. Ptk (1) Ha a zálogtárgy tulajdonosa, valamint a követelés kötelezettje (személyes kötelezett) különböző személy és a jogosult a zálogtárgyból kielégítést kapott, a zálogjog megszűnik, a követelés pedig egyéb biztosítékaival együtt a kielégítés erejéig a tulajdonosra száll át. Tehát a kötelezett helyett harmadik személy dologi biztosítékot adott, amelynek következtében a követelés kiegyenlítésére került sor. Ilyenkor a tulajdonos tűrni köteles a kielégítést, ugyanakkor a kielégítés erejéig a személyes adóssal szemben megtérítési igénye keletkezik. Elképzelhető, hogy a jogosult követelését harmadik személy a kezes elégíti ki. Ezzel megszűnik a követelés, ugyanakkor, ( ) a zálogjog a követelés, illetőleg a kielégítés alapján keletkező megtérítési igény erejéig a kielégítő személyre száll át. 5 Ha a követelést kielégítő harmadik személy kezesi pozícióban van, akkor a követelés az azt biztosító és a kezességvállalást megelőzően keletkezett jogokkal, valamint a végrehajtási joggal együtt száll át rá. Harmadik személy részéről történő jogszerű teljesítés esetén a követelés biztosítékai fennmaradnak, abban az esetben, ha a követelés a teljesítő harmadik személyre száll át, vagy ha megtérítést kérhet a kötelezettől. Ha a jogosult a tulajdonostól nyer kielégítést, akkor a zálogjog a tulajdonjognak és a korlátolt dologi jognak egy kézben való egyesülése tehát consolidatio - folytán megszűnik. 5 Ptk (2) 12

13 A továbbiakban nézzük meg, hogy ha kezes is belép a jogviszonyba az eddigi résztvevők mellett, milyen érdekhelyzetek alakulnak ki. Ptk (1) Kezességi szerződéssel a kezes arra vállal kötelezettséget, hogy amennyiben a kötelezett nem teljesít, maga fog helyette a jogosultnak teljesíteni. A kezesség tehát személyi biztosíték, hiszen egy másik személy az adós mellett arra vállal kötelezettséget, hogy ha az adós nem teljesít a hitelezőnek, ő maga fog teljesíteni. Egyszerű, vagy sortartó kezesség esetén a kezes a hitelező igényét elháríthatja addig, amíg a hitelező ki nem mutatja, hogy az adós vagyona a követelés kiegyenlítésére nem elegendő. A készfizető kezest viszont már nem illeti meg a sorrendtartás kifogása, tehát nem követelheti, hogy a hitelező első ízben az adós vagyonából kísérelje meg a követelés behajtását. A kezességi szerződés létrehozására a szerződési jog közös szabályait kell alkalmazni, hiszen az ügyleti úton keletkező kezesség egy polgári jogi szerződés, amely a hitelező és a kezes között jön létre. Az alapügylet egy hitelezési elemet tartalmazó szerződéses jogviszony, s erre a jogviszonyra épül rá önálló szerződéses kötelemként a kezesi kötelezettségvállalás. 6 A kezes helyzetét nyilvánvalóan befolyásolja a jogosult és a kötelezett közötti alapjogviszony, a jogviszony keletkezésében, megszűnésében, tartalmában és alakulásában egyaránt. A kezesség vállalására az üzleti életben rendszerint azért kerül sor, mert a hitelező a pénzkölcsön-szerződés létrehozásának előfeltételéül biztosítékadási kötelezettséget támaszt. Nyilvánvalóan az adós érdeke az, hogy megfelelő, a hitelező által elfogadott kezest állítson. Az alapügylethez kapcsolódó kezesség mellett más mellékkötelezettség, például zálogjog is elképzelhető. A Ptk. szerint, amennyiben a kezes a jogosultat kielégíti, a követelés az azt biztosító és a kezességvállalást megelőzően keletkezett jogokkal, valamint a végrehajtási joggal együtt reá száll. 7 Itt további kezesség és zálogjog is értendő. 6 LESZKOVEN László: A kezességi szerződés, HATRA MAG KFT. Kiadó, Miskolc, 2009., 77.o. 7 Ptk (1) 13

14 A jogosultat kielégítő kezes törvényi engedményes, akire a követelés jogszabály rendelkezése folytán száll át, az azt biztosító jogokkal kezességgel, jelzáloggal együtt. Az engedményezéssel a régi jogosult helyébe lépő engedményestől nem követelheti a készfizető kezes, hogy a reá átszálló követelést először az adóstól hajtsa be, és nem hivatkozhat arra sem, hogy a követelés az azt biztosító más mellékkötelezettség (pl. zálogjog) igénybevételével behajtható volna. 8 Egy másik bírói döntés kimondja, hogy ha az eredeti jogosultat kielégítő kezes (harmadik személy) a jelzálogjogot a törvény rendelkezése alapján ingatlannyilvántartáson kívül szerzi meg, akkor a zálogjog eredeti ranghelyét megtartva száll át a kezesre. 9 A bírói gyakorlat is rögzíti Kódexünk mellett, hogy a jogosult kielégítése esetén a kezesre csak a kezességvállalást megelőzően keletkezett jogok szállnak át, az utóbb kötött jelzálogszerződés a kezes kielégítését nem biztosítja. 10 Mint már korábban említettem a törvény az egyszerű kezes javára sortartási kifogást biztosít mindaddig, amíg a követelés olyan kezesektől, akik őt megelőzően, reá tekintet nélkül vállaltak kezességet, behajtható. A törvény más mellékkötelezettekre, például a zálogkötelezettre nem terjeszti ki ezt a szabályt. A Ptk (1) bekezdése útmutatást ad abban a tekintetben, hogy ha a jogosult a zálogtárgyból kielégítést nyer, mi történik. Ha a zálogtárgy tulajdonosa egyben nem személyes kötelezett, a zálogjog megszűnése mellett a követelés egyéb biztosítékaival együtt a kielégítés erejéig a tulajdonosra száll át. Egyéb biztosíték alatt ismételten a követelést biztosító minden más mellékkötelezettséget értem, ide sorolva a további kezességet és zálogjogot. A jogosult a harmadik személy részéről felajánlott teljesítést is köteles elfogadni, legyen az a dologi zálogkötelezett, akár a kezes jogszerű teljesítése. 8 BDT BDT BH

15 Olyan eset is előfordulhat, hogy a hitelező követeléséért több mellékkötelezett tehát zálogkötelezett és kezes egyaránt úgy tartozik helytállni, hogy amikor a mellékkötelezettségeket elvállalták nem voltak egymásra tekintettel, így belső jogviszonyukban a kötelezettség azt terheli, aki azt korábban elvállalta. Tehát, ha a sor végén álló kezes a jogosulti követelést kielégíti, az adóssal szembeni követelés a kezességvállalást megelőzően keletkezett jogokkal száll át rá. Elvileg ezt a megoldást kellene követni abban az esetben is, ha a jogosult a követelését a nem személyes adós zálogkötelezett elégíti ki. A Kúria egyik eseti döntésében kimondta, hogy ha a kezes és a zálogkötelezett egymásra tekintettel vállalták el a mellékkötelezettségeket, a társkötelezettnek, ha kötelezettségét meghaladó szolgáltatást teljesített, megtérítési követelése támad a másik társkötelezettel szemben és rászállnak a kielégítés biztosítására szolgáló jogok is. 11 Azt azonban le kell szögeznünk, hogy a kezesség és a zálogkötelezettség is összegszerűen korlátozható, tehát, ha a kötelezett csak meghatározott értékig vállalja a mellékkötelezettséget, akkor kizárólag csak addig a mértékig terjedhet a kockázatviselése. 11 BH

16 2. Az idő előtti teljesítés kérdésköre A kölcsönszerződés körében sajátosan felmerülő probléma, hogy a hitelező, mint a kölcsönösszeg szolgáltatásának kötelezettje a kölcsönösszeget idő előtt szolgáltathatja-e az adósnak, illetve a kölcsönösszeg lejárat előtti teljesítését köteles-e elfogadni. Korábban, a Hpt a kimondta, hogy az ügyfél a szerződés megszüntetése érdekében minden esetben élhet a lejárat előtti törlesztés jogával, és ez esetben a hitelintézet köteles a hiteldíjat arányosan csökkenteni. Jelen jogszabályhely III. 1- jétől hatálytalan a 2009.évi CLXII. törvény 31. (4) a.) pontja értelmében. Azonban a Ptk. pénztartozás teljesítése cím alatt rendezi e kérdést, miszerint a jogosult a határnapot megelőzően illetőleg a határidő kezdete előtt felajánlott teljesítést is köteles elfogadni; ilyenkor a teljesítés és a lejárat közötti időre kamat vagy kártalanítás nem jár. Továbbá rögzíti, hogy a feleknek az ilyen kamatra vagy kártalanításra vonatkozó megállapodása - jogszabály engedélye hiányában - semmis; a semmiség a szerződés egyéb rendelkezéseire nem hat ki. 12 Természetesen a kölcsönadónak jogi lehetősége fűződik ahhoz, hogy az előteljesítést bizonyos feltételekhez, pl. elmaradt hasznot pótló kompenzációkhoz kösse. A Kúria (korábban Legfelsőbb Bíróság) egyik ítélete szerint BH a peres felek között kölcsönszerződés jött létre. A szerződés azt is tartalmazta, hogy a felperes a mindenkor hatályos hirdetményben meghatározott mértékű előtörlesztési díjat köteles megfizetni abban az esetben, ha kérelme alapján előtörlesztésre, illetve lejárati idő előtti kiegyenlítésre kerülne sor. Az elsőfokú bíróság jelen esetben megállapította egy tanúvallomás alapján, hogy az előtörlesztési díj az alperes költségeinek ellentételezése. Ez azt jelenti, hogy ez kártalanítás, melynek kikötése a Ptk (2) bekezdése szerint semmis. E rendelkezések alapján egyértelmű, hogy a hitelező az előtörlesztés miatti kártalanításra csak jogszabályi felhatalmazás alapján jogosult, és a kieső kamat bevételből származó kárát pedig nem érvényesítheti. Adott esetben a felülvizsgálati kérelem azt is hangsúlyozta, hogy az előtörlesztési díj az elmaradt haszon kompenzálására szolgáló összeg, azaz kártalanítás volt. Ugyanakkor tartalmát tekintve átalánykártalanításról volt szó, melynek kikötése semmis. 12 Ptk (2) 16

17 Az eseti döntés hivatkozik a BH szám alatt közzétett esetre, mely szerint az előtörlesztés következtében a hitelintézetnél felmerült többletköltségek felszámításának nincs jogi akadálya. Az említett eset szerint, ha a fogyasztó él az előtörlesztés jogával, a hitelező köteles a hiteldíjat arányosan csökkenteni. A hitelező a törlesztés és a lejárat közötti időtartamra kamatot sem számíthat fel, ezért a hiteldíj arányos csökkentésénél a kieső kamatot nem veheti számításba. Ugyanakkor felszámíthatja azt a költséget, ami nála felmerül. Ezt teheti olyan formában, hogy a csökkentett hiteldíj mellett ún. sztornódíjat állapít meg a költségei kompenzálására, vagy pedig a hiteldíj arányos csökkentésénél veszi azt számításba. Az előtörlesztés főszabálya ugyanakkor az, hogy a kötelezett a határnapot megelőzően, illetőleg a határidő kezdete előtt csak a jogosult belegyezésével teljesíthet. Mindezekből látszik, hogy az előteljesítés főszabálya alól kivételt képez a pénztartozás. E kivétel a pénz fajlagos jellegéből és mindenkori hasznosíthatóságából fakad, és nincs olyan védendő érdek, amely az előteljesítést kizárná. 13 Tehát az adós a lejárat előtti teljesítésre minden esetben jogosult, és azt a hitelintézet köteles elfogadni, továbbá a Ptk (2) bekezdése alapján az adós a kölcsönösszeg átvételére nem köteles jutalékfizetési kötelezettség terhe mellett. Nyilvánvaló, hogy ha a hitelező korábbi időpontban adja át a kölcsönösszeget kamatozó kölcsön esetén, akkor az adós korábban is használhatja, hasznosíthatja, gyümölcsöztetheti, ugyanakkor a hitelező kamatigényét ki kell elégítenie. Tehát, az adós nem köteles elfogadni a hitelező által idő előtt felajánlott kölcsönösszeget, hacsak a hitelező nem mond le a kamatigényéről, tudniillik, ha az adós átveszi a kölcsönösszeget, azt módjában áll hasznosítania, ezért kamatot kell fizetnie. Az adós által idő előtt visszafizetett kölcsönösszeg tekintetében a Ptk (2) bekezdése tartalmazza azt, hogy a jogosult köteles azt elfogadni, de nem zárja ki erre vonatkozóan az eltérő megállapodást. Tehát ebben az esetben egyfajta diszpozitivitást érzékelünk ellenkező kikötés hiányában. Ugyanakkor fontosnak tartom leszögezni, hogy az előteljesítés elfogadásától függően nem történik szerződés-módosítás, hiszen ezen a címen a hitelintézetet kezelési költség nem illeti meg BÍRÓ György: Kötelmi jog, Novotni Alapítvány a Magánjog fejlesztéséért, Miskolc, 2010., 396.o. 14 BH

18 A kérdés tárgyalásánál segítségül hívhatjuk a évi CLXII. törvényt, a fogyasztónak nyújtott hitelről, mely szerint fogyasztó az önálló foglalkozása és gazdasági tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy. Ennek 23. (1) bekezdése szerint a fogyasztó minden esetben élhet a hitel részleges vagy teljes előtörlesztésével. A hitelező ilyenkor csökkenti a hitel teljes díját az előtörlesztett részlet vonatkozásában meghatározott hitelkamattal és minden egyéb ellenszolgáltatással. A hitelező jogosult az előtörlesztéshez kapcsolódó költségek megtérítésére, ha ez olyan időszakra esik, amikor a hitelkamat rögzített. Ha az előtörlesztés időpontja és a hitelszerződés szerinti lejárat időpontja közötti időtartam meghaladja az egy évet, a költség maximum az előtörlesztett összeg 1 %-a; ha nem haladja meg az egy évet, a költség maximum az előtörlesztett összeg 0,5 %-a lehet. Mindezek a költségek nem haladhatják meg az imént említett időtartamra fizetendő hitelkamat összegét az előtörlesztés időpontjában érvényes feltételek figyelembevételével. Többek között nem illeti meg a hitelezőt az említett költségtérítés, ha tizenkét hónap alatt egy alkalommal a fogyasztó által teljesített előtörlesztés összege nem haladja meg a kétszáz-ezer forintot. A jogalkotó külön, de a törvény részeként szabályozza a jelzáloghitelekre vonatkozó előtörlesztési kérdéskört. Ebben az esetben a hitelező jogosult az előtörlesztés miatt keletkező költségek megtérítésére, amely nem haladhatja meg az előtörlesztett összeg 2 %-át. A jelzáloglevéllel finanszírozott kölcsönszerződés esetén a hitelező jogosult az említett mértéket meghaladó költségét is érvényesíteni, ha az előtörlesztés olyan időszakra esik, amikor a jelzáloghitel kamata rögzített, vagy változó kamatú és az előtörlesztésre a kamatperióduson belül kerül sor. Az érvényesített költségek mértéke nem haladhatja meg az előtörlesztett összeg 2,5 %-át. Ezeken felül a hitelező további fizetési kötelezettséget nem írhat elő. A törvény külön szabályozza a lakáscélú jelzáloghitellel kapcsolatos előtörlesztési kérdéskört is. Legfontosabb ismeretként kimondja, hogy nem illeti meg a hitelezőt az eddig felsorolt költségtérítés, ha az előtörlesztés visszafizetési biztosítékként kötött biztosítási szerződés alapján történt. Szintén nem illeti meg a hitelezőt a költségtérítés a fogyasztó részleges vagy teljes előtörlesztése esetén, ha a 18

19 fogyasztó fennálló tartozása nem haladja meg az egymillió forintot és a megelőző 12 hónap alatt előtörlesztést nem teljesített. Összefoglalva azt mondhatjuk, hogy az adós a hitelező részéről idő előtt felajánlott kölcsönösszeget nem köteles elfogadni. Ellenben a hitelező az adós részéről nyújtott és határidő előtti teljesítést köteles elfogadni, de nem zárható ki ezzel ellentétes megállapodás. A hitelező az elfogadást kötheti bizonyos, elmaradt hasznot pótló kompenzációkhoz, ugyanakkor ez nem szolgálhat a hitelező költségeinek ellentételezéseként, illetve kártalanításként. 19

20 3. A pénzintézetek által alkalmazott egyoldalú szerződésmódosítási jog A téma aktualitását emeli a Kúria Polgári Kollégiuma által nemrégiben közzétett munkaanyag, amely a pénzügyi intézmények egyoldalú szerződésmódosítási jogával kapcsolatos megállapításokat tartalmaz. A munkaanyag nemrégiben hivatalos állásfoglalásként is megjelent, 2/2012. (XII. 10.) PK vélemény a fogyasztói kölcsönszerződésben pénzügyi intézmény által alkalmazott általános szerződési feltételekben szereplő egyoldalú szerződésmódosítási jog tisztességtelenségéről címen. Mielőtt erről részletesen beszélnék, meg kell határozni, hogy mikor tisztességtelen egy általános tisztességi feltétel Általános szerződési feltételek tisztességtelensége A pénzintézetek egyoldalú szerződésmódosítási jogát általában az általános szerződési feltételek tartalmazzák. A Ptk. szerint általános szerződési feltételnek minősül az a szerződési feltétel, amelyet az egyik fél több szerződés megkötése céljából egyoldalúan, a másik fél közreműködése nélkül előre meghatároz, és amelyet a felek egyedileg nem tárgyaltak meg. 15 A Hpt a előírja, hogy a pénzügyi intézmény köteles a részére engedélyezett és általa rendszeresen végzett tevékenységre vonatkozó általános szerződési feltételeit üzletszabályzatba foglalni. Ha a pénzügyi intézmény tevékenységével összefüggő magatartási kódexnek vetette alá magát, ezt a tényt köteles egyértelműen feltüntetni üzletszabályzatában. 16 A Hpt (2)-(3) bekezdése szerint a pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatásra irányuló szerződésben egyértelműen meg kell határozni a kamatot, díjat és minden egyéb költséget, vagy feltételt, ideértve a késedelmes teljesítés jogkövetkezményeit is. Fogyasztóval kötött kölcsönszerződésben az ügyfél számára kedvezőtlenül kizárólag a kamatot, díjat vagy költséget lehet egyoldalúan módosítani, ha ezt a szerződés meghatározott feltételek, körülmények esetére lehetővé teszi a pénzügyi intézmény számára. Ilyen tartalmú kikötések hiányában a szerződés feltételei 15 Ptk. 205/A (1) évi CXII. törvény a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról, 207., a továbbiakban: Hpt. 20