Zöld elnök. piros címerrel. Sólyom László a Máltai Szeretetszolgálatot. választotta. A toronylakók élni akarnak Veszprémben közösségi helyiség nyílt

Átírás

1 A Magyar Máltai Lovagok Szövetsége és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat lapja XVII. évfolyam :: 4. szám :: december A toronylakók élni akarnak Veszprémben közösségi helyiség nyílt A massza gyerekek A cigánytelep legkisebb lakói Zöld elnök piros címerrel Sólyom László a Máltai Szeretetszolgálatot választotta Caravaggio, a máltai lovag

2 2 Máltai Hírek :: 2011 :: December aktuális 1 2 Jelenlét Módszertanmesék a telepi munkáról 1. A monori cigánytelep 2005-ben a program elsô évében és 2010-ben a felnôttoktatási program indulásakor A cigánytelepeken végzett szociális munka gya korlati tapasztalatait összegezte most megjelenô kétkötetes szakmai könyvében a Magyar Máltai Szeretetszolgálat. A könyv huszonkét szerzô közös munkája, húszan közülük az ország különbözô nyomortelepein dolgozó szociális munkások. Vállalkozásuk éppen ettôl egyedülálló, hiszen a mindennapi munkájuk buktatóit és sikereit gyûjtötték össze és írták le. Ebben a könyvben nincsenek hivatkozások és nincsenek szakmai idézetek, csak hosszú évek alatt összegyûjtött tapasztalatok és tanulságok. Olyan, a mindennapokban megtapasztalt alapigazságok, amelyeket a monori cigánytelepen, a pécsi György-telepen, vagy Sajókazán egymástól függetlenül éltek át az ott dolgozó szociális munkások. Programirodánk a telep legalján kapott helyet. Nálunk sincs bent a víz, WC, gáz, bár nekünk van villanyunk. Mi is a közkútról hordjuk a vizet a mosogatáshoz. Azonos körülményeket kell teremteni önmagunk számára is, mint a telepen élôknek, persze tisztasággal, a higiéniai szempontokat figyelembe véve. A telep részévé kell válnunk, de nem kell azonosulnunk annak minden sajátosságával, mert képesnek kell maradnunk a változás generálására. (Részlet a Jelenlét c. könyvbôl) Azt gondolom, hogy nem a végzettségem miatt vagyok alkalmas egy ilyen feladatra, hanem alapvetô emberi értékek miatt. Egyszerû kinevetni egy 12 éves kisfiút, mert pécsi lakosként nem ismeri a Bazilikát, de sokkal célravezetôbb megfogni a kezét, elvinni a Székesegyházba és megmutatni neki. Lehet nevetni egy 15 éves kamaszon, hogy nehezen tud olvasni. Nevess, ha azt szeretnéd, hogy ez a helyzet így is maradjon. Vagy ülj le mellé fél órára, vegyél elô egy könyvet és gyakorolj vele. Ennek van értelme. (Részlet a Jelenlét c. könyvbôl) A szerzôk között akad cigánytelepen felnôtt cigány szociális munkás, rózsadombi biológus, kisvárosi gyógypedagógus, mû szaki egyetemista. Ami közös bennük: az el kötelezettség és a fejlôdés iránti vágy. A könyvet egy hétvégi szakmai tanácskozás alapozta meg, amikor is kiderült, mennyire azonos problémákkal szembesülnek nap mint nap, milyen sikereket és kudarcokat élnek meg. A találkozás intenzív levelezéssel folytatódott, ennek során egyre csak gyûltek a történetek és a problémákra adott válaszok. A telepen élô akkori 36 családunk mellé így kaptunk még több mint százat, de nem volt mit tenni. Szervesen összefüggô egységrôl van szó, mi alapján szelektálhatok? Hogyan mondod meg egy elkeseredett családfônek az éhhalálhoz közel, hogy nem jó utcában tört fel magának és a gyermekeinek önkényesen lakást, mert az az utca már nem a célterületünk? (Részlet a Jelenlét c. könyvbôl) Fejleszthetek-e olyan gyermeknél részképességet, aki éppen az éhségével küszködik? Integrálhatok-e valakit a munkaerôpiacra, akinek csupán három osztálya van, és még soha nem dolgozott hivatalosan? Nem határozzuk meg, hogy adott embernek miben kell segíteni, ezt vele együtt dolgozzuk ki. Nem döntjük el, hogy neked bizony az a segítség, ha megtanítalak önéletrajzot írni, hiszen akkor a saját értékrendem alapján akarlak a társadalomba asszimilálni. Ez az elv rövid távon látszatmegoldásokat, hosszú távon teljes kudarcot szül. (Részlet a Jelenlét c. könyvbôl) A könyvben összefoglalt ismereteket a Monori cigánytelepen, a veszprémi pokoli toronyként elhíresült épületben, a sajókazai Sólyom-telepen, az ózdi Hétes-telepen, a hevesi kistérség falvaiban és a pécsi Györgytelepen gyûjtötték a szerzôk. Néhányan közülük nem a Máltai Szeretetszolgálat munkatársai, Sajókazán a Dzsaj Bhím Közösség, Ózdon a Van Helyed Alapítvány segíti az ott élôket, a mindennapi munkát azonban szoros együttmûködés jellemzi, így az ô tapasztalataik is magától értetôdô természetességgel kerültek be a könyvbe. A Tabán nagyon szép ilyenkor, minden csupa fehér és tiszta, beborítja a földet a hó.

3 Máltai Hírek :: 2011 :: December 3 tartalom beköszöntô Egyedül a szag emlékeztet a szegénységre. A kéményekbôl nem a fa illata árad, hanem az elégetett rongyoké, illetve a szemété. 10 óra körül jött a konténeres, hogy elvigye a szemetet. A sofôr nem látta, hogy az egyik gyerek hátra felkapaszkodott, és húzatta magát a jégen. (Részlet a Cigánytelep nyolctól négyig c. könyvbôl) A jelenleg zajló programok közül a monori cigánytelep rehabilitációja tart a leghosszabb ideje. Induláskor a feladatokat úgy határozták meg: ezúttal nem a lakókat tüntetjük el a cigányteleprôl, hanem az ôket körülvevô láthatatlan falakat ben a Máltai Szeretetszolgálat azzal telepítette a monori cigánysorra egy alkalmazottját, hogy mostantól ez a munkahelye. Irodaként letettek a sárba egy konténert, munkaköri leírás azonban nem járt a kinevezéshez. A feladatokról hatvan népes roma család gondoskodott. Kiss Dávid az egyik pillanatban igazgató volt, a másikban gondnok, olykor gépkocsivezetô és telefonközpontos, máskor bíró vagy tanár. Sehol le nem írt megbízatása arra szólt, hogy átjárót nyisson a normálisnak tekintett világ és a saját törvényei szerint élô, zárkózott romatelep közé. A könyv második kötete az ô személyes hangvételû naplója, a Cigánytelep nyolctól négyig. Alig múlt el nyolc óra, mikor csörgött a telefon. Az iskolából hívtak, hogy az egyik gyerek ôrjöng, menjünk segíteni. Nem mindig értem az ilyen mentôakciókat, se én, se Zsolti nem orvos, pszichológus. De persze mentem egybôl. Mire beértem, az igazgató megnyugtatta a gyereket, nem is beszéltem vele, nem akartam zaklatni. Ez a kissrác 12 éves, a haja tiszta ôsz. (Részlet a Cigánytelep nyolctól négyig c. könyvbôl) Mikor a telepre értem, már javában zajlott a játszóház. Nagyon jól ment minden, de azért mára is jutott egy kis döbbenet. Az egyik srác kérte, hogy emeljem fel. Megfogtam, felemeltem. Ez a fiú kb. 30 kg volt. Úgy emeltem a fejem fölé, mint egy súlyemelô. Meglepôdtem, a gyerekek meg azt hitték, izompacsirta vagyok. Vajon mennyit eszik egy nap? Az unokaöcsém pont ennyi éves, 65 kg... A tanulószobában ma nagy volt a csönd. A kicsik elkezdtek irigykedni a nagyokra. Hozzák a füzetüket, és csinálják a leckét. Ma valahogy úgy éreztem, jó irányba haladunk. Régen volt ilyen érzésem. (Részlet a Cigánytelep nyolctól négyig c. könyvbôl) Aktuális Jelenlét módszertanmesék a telepi munkáról 2. oldal Interjú Zöld elnök piros címerrel Beszélgetés Sólyom Lászlóval 4. oldal A szegények szolgálata A toronylakók élni akarnak 7. oldal A szegények szolgálata A massza gyerekek 8. oldal A szegények szolgálata B típusú fapad 9. oldal Történelem Caravaggio, a máltai lovag 10. oldal Történelem Machaerus: elfelejtett palota a Holt-tenger keleti oldalán 12. oldal Búcsúzunk Dr. Nyirjesy István 14. oldal Máltai könyvespolc 14. oldal A világ máltai szemmel Húszéves a romániai Máltai Segély szolgálat 15. oldal A világ máltai szemmel Johannita lovagok részvétele a Kassai zarándokla ton 15. oldal Laci bácsi és a pénzmosás 16. oldal Kedves Olvasó! Tisztelettel, Sz a badhegÿ Péter A Máltai Lovagrend magyarországi kommunikációs vezetôje Ahogy közeledik karácsony ünnepe, úgy hangolódunk egyre jobban az ünnep lényegére. Ádventi készülôdésünk során talán eljutunk arra az elhatározásra, hogy minden nap valami jót teszünk, vagy olyasmit cselekszünk, ami egyébként nehezünkre esik. A nagy készülôdésben bizonyára elgondolkodunk azon is, mit jelent a Betlehemben megszületett Megváltó a saját életünkben. Decemberi lapszámunk megjelenésének idôzítése különösen alkalmas arra, hogy örömmel megosszuk gondolatainkat, beszámoljunk tevékenységeinkrôl. Hiszen a máltaiak hivatása kettôs: a hit védelme és az elesettek felkarolása. Fogadják szeretettel sorainkat és továbbra is várjuk jobbító szándékú visszajelzéseiket. Várakozással teli adventi készülôdést és áldott karácsonyi ünnepeket kívánok.

4 4 Máltai Hírek :: 2011 :: December interjú Szöveg :: Romhányi Tamás Fotó :: Lekeny Hajnal Zöld elnök piros címerrel Néhány hónappal ezelôtt a Máltai Szeretetszol- Harmincmillió forintos támogatást Sólyom László gálat központjában elterjedt a híre, hogy Sólyom László önkéntesnek jelentkezik a szervezethez. Azután kiderült, nem az önkéntesek, hanem támogatók sorába állt be. Pedig sokan felfigyeltek volna önre mondjuk egy teajárat személyzetében Ôszintén megmondva nem egészen erre gondoltam, amikor a segítségemet felajánlottam, azt hittem, valami konkrét feladatot is el tudok látni. Kozma atya meg is jegyezte, hogy ha nekem ez a vágyam, odatesz még egy íróasztalt a folyosó sarkára, azután ott ülhetek. De ô is faramucinak találta volna, ha elmegyek beteget tologatni a kórházba. Ennek olyan magamutogatós jellege lett volna. Egyértelmû, hogy többet tudok tenni ebbôl a pozícióból, ha a kapcsolati tôkémet hasznosítva támogatom a máltaiakat. (Pécs, január 3.) Magyar jogtudós, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelezô tagja és 1998 között az Alkotmánybíróság tagja, 1990 és 1998 között a testület elsô elnöke, augusztus 5. és augusztus 5. között a Magyar Köztársaság elnöke. A személyhez fûzôdô jogok és az alkotmányos alapjogok neves kutatója. Munkássága jelentôs a rendszerváltás utáni jogrend megerôsítésében. adott a Máltai Szeretetszolgálat három kiemelt programjának folytatására Sólyom László, Magyarország korábbi köztársasági elnöke. A természeti értékek elkötelezett védelmezôjeként zöld elnök néven is ismert volt államfô még hivatali ideje alatt döntött úgy, hogy visszavonulása után a máltai szervezetnél vállal szerepet. Elhatározását a közelmúltban nagyvonalú gesztussal váltotta valóra, adományának köszönhetôen új lendülettel folytatódott a veszprémi pokoli torony néven elhíresült épület rehabilitációja, a monori cigánytelep felszámolása és az adósságcsapdába került családoknak új esélyt nyújtó Hitel-S program. Lapunknak adott interjújában Sólyom László dönté sének okairól és a civil szféra szerepérôl beszélt, de azt is megtudhattuk, miért dolgozik úgy, mint egy középkori szerzetes. Komolyan gondolta, hogy valamilyen fizikai tevékenységre jelentkezik a Máltai Szeretetszolgálatnál? Gyakran megfordult a fejemben ez is. Amikor augusztus ötödikén kiköltöztem a Sándor-palotából, nem tudtam, hogy hatodika után mi lesz. Talán érthetô állapot, ha az ember megpróbál akár fizikai munkával valami hasznosat végezni egy ilyen nehezen megragadható tevékenység után, mint amilyen az elnök munkája. Szerettem volna valami hasznosat tenni, valakinek kézzelfogható segítséget nyújtani, lehetôleg titokban. Ez romantikus elképzelés volt, amikor még nem tudtam, mit fogok kezdeni egy ilyen nagy méltóság után. De olyan gyorsan öntöttek el a felkérések, munkák, hogy nem is volt zökkenô az életemben. Hogyan alakult az élete, miután az államelnöki hivatalt átadta utódjának? Visszatértem az eredeti szakmámhoz, mint jogász dolgozom. Sem én, sem a családom nem éreztünk változást, bár korábban sokan attól féltettek, hogy szegény nyugdíjas nem tud majd ma

5 Máltai Hírek :: 2011 :: December 5 gával mit kezdeni. Fôleg külföldi megbízásokkal vagyok tele. Ezek persze nem pénzzel járó feladatok, de annál kitüntetôbb felkérések. Említene példát? A frankfurti Max Planck Intézet egy nagy európai jogi kézikönyvet készít, ennek én írom a magyar részét, ami egy nagyon hosszú fejezet. Ausztriában minden évben megünneplik az Alkotmány napját, idén szeptemberben én voltam az ünnepi szónok és jó hosszú beszéddel traktáltam ôket. A német Alkotmánybíróság hatvanéves ünnepi kötetének összeállításában is részt veszek. Csak három külföldi szerzôt kértek fel, a keleti oldalról én vagyok az egyedüli. Külsôsként élvezet volt tanulmányt írni a német alkotmányról. És sorolhatom még, jövô nyárig tele a naptáram. Állok a dolgozószobámban könyvek és jegyzetek között, és írok, írok. Bocsánat, állva dolgozik? Igen. Negyvenéves koromban kínzott a hátfájás, injekciózták rendszeresen, de rájöttem, hogy ha állva töltöm a napot, akkor nem fáj. Csináltattam magamnak egy dolgozó pultot, ahhoz hasonlót, ami mellett a középkorban a kódexet író szerzetesek dolgoztak, csak nekem már olyan van, hogy elfér rajta a laptop is. A hazai közéletben azonban kevésbé aktív, bár nem is vonult ki teljesen, többször is kifejtette álláspontját például az új Alkotmányról. Az Alkotmányhoz akkor kellett hozzászólni, amikor még készült. Erre kötelezett a múltam, nem tehettem meg, hogy csöndben maradok. Egyébként sem tehettem volna meg, hiszen az életem utolsó húsz évét annak szenteltem, hogy Magyarországon egy alkotmányos kultúra épüljön ki, és ehhez tûzön-vízen át ragaszkodtam. Egyébként pedig akkor szólalok meg, amikor szükségesnek látom. De amikor valaki távozik a hivatalos pozícióból, amikor lemegy a pályáról, vagy leküldik, akkor nem szerencsés kívülrôl bekiabálni. Ezért, ha valamilyen ügyben megszólaltam, azt mindig szakmai alapon tettem. Párhuzamos folyamatok zajlanak. Van a hivatalos törvényalkotás, rémisztô számban készülnek törvények olyan módszerrel, hogy senkit nem kérdeznek meg, az érdekelteket legkevésbé. Nem lehet tudni arról sem, milyen motívumok alapján változnak meglepetésszerûen az eredeti elképzelések. Eközben pedig nagyon komoly szakmai megszólalások is zajlanak, az Alkotmány készítését például öt-hat fajsúlyos szakmai konferencia kísérte. Ezeknek a konferenciáknak meg kellett volna elôzniük a törvényhozást, ehelyett azonban párhuzamosan zajlott a kettô. A készülô törvények szakmai megnyilvánulásokat generáltak, kibontakozóban van egy folyamatos szakmai kontroll, amely a hivatalos hozzáállás negatív változásával szemben is fenntartja, és remélhetôleg átmenti a húsz év alatt kialakult alkotmányos magatartást és kultúrát. Ezt maximálisan támogatni kell, ez most a civil élet váratlan és örvendetes megnyilvánulása, ami másutt is sok helyen látszik. Szerencsés persze az lenne, ha a jog területén ezek a párhuzamos folyamatok találkoznának. Mióta tartja magát civilnek? Én nem címkézem magam. Civil közéleti tevékenységem a 80-as évek közepén kezdôdött, akkor kértek fel a dunai vízlépcsô ellen küzdôk jogi tanácsadónak. Abban az

6 6 Máltai Hírek :: 2011 :: December Az 1970-es években nagy sikert aratott amerikai katasztrófafilm, a Pokoli torony a gyors pusztulást mutatta be: a filmvásznon keresztül sok millióan nézhették végig, ahogy a tûz martalékává lett a hatalmas épület. A mi pokoli tornyunk egészen más: aki végigkövette a veszprémi tízemeletes egykori munkásszálló sorsát, a lassú pusztulást nézhette végig. Valaha bizonyára az épülô szocializmus ékköve lehetett a sárga üvegerkélyes monstrum. Ma inkább szégyenfoltként tartják számon a helyiek. A munkásszállóból a rendszerváltozás után alakítottak ki társasházat. A legtöbb lakás 17 négyzetméteres volt, az illemhelyek és a fürdôk a folyosók végén sorakoztak. A tulajdonosok idôvel egyre kevesebbet fizettek a közszolgáltatásokért, így hol a vizet, hol a villanyt, hol a gázt kötötték ki. A folyosók sötétek voltak, a ház hideg, és a lift sem mûködött, mivel ellopták a motorját. A lakások lassan elértéktelenedtek, aki tudott, menekült. Akinek viszont nem volt választása, kénytelen volt végignézni, hogyan emészti fel a piszok és a szemét az egykor szebb napokat megélt házat, és hogyan fosztják ki az üresen maradt lakásokat. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat munkatársai vertikális közösségrehabilitációnak nevezték a toronyban indult programot. Enidôben nem volt egyszerû, vagy kockázat nélküli tett egyesületet alapítani. Az Ellenzéki Kerekasztal munkájának befejezéséig tartott ez a korszak, nagyszerû öt év volt. Azóta sem találkoztam annyi bátor és ôszinte emberrel, mint abban az öt évben. Késôbb ez eltûnt. Nekem szerencsém volt, mert az Alkotmánybíróság révén kikerültem a direkt politikából. Utána persze jött a Védegylet, és zöld mozgalmakban tevékenykedtem, mígnem az elnökség ezt újra lehetetlenné tette. Magyarországon ma több mint harmincezer civil szervezet jogosult az adó egy százalékának gyûjtésére. Nem tartja ezt kicsit soknak egy ekkora országban? Egyáltalán nem tartom soknak. Az ideális képem az 1800-as évek végének Magyarországát idézi, persze nem a Pál utcai fiúk egyesületesdijére gondolok. De abban az idôben alakult ki a civil társadalom struktúrája, és abból soha nem elég. Kivéve persze, ha valakik állami pénzek megszerzésére alakítanak szervezetet, mert az más. Mikor ismerte meg a Máltai Szeretetszolgálatot? Kozma atyát még a ferences templomból ismertem. A Szeretetszolgálat tevékenységét szinte a kezdetektôl számon tartottam, a keletnémet menekülteket befogadó csillebérci tábor csaknem a szomszédunkban volt, közvetlen közelrôl láttam az ott zajló munkát. Köztársasági elnökként hivatalos látogatást tettem Rómában a Szuverén Máltai Lovagrend központjában, találkoztam az akkori nagymesterrel, egy hosszú vacsorán pedig megismerhettem a rend számos vezetôjét és azokat az elkötelezett fiatal menedzsereket is, akik a rend pénzügyi erejét jelenítették meg. Egyértelmû volt, hogy ez egy komoly világszervezet. Késôbb megismertem a jelenlegi nagymestert is, diplomáciai ügyeink is voltak, az ál-máltaiak és a hamis útlevelek miatt. A mai Máltai Szeretetszolgálat már egy jóval nagyobb szervezet annál, mint amit 1989-ben Csillebércen megismert. Mennyire tájékozott a szervezet aktuális tevékenységérôl? Szemmel tartottam ôket közben is. Ismert, hogy elnökként végigjártam a nemzeti parkokat, és ilyenkor az ott élô emberekkel, civilekkel is találkoztam. A tarnabodi befogadó falu az egyik nemzeti park szélén helyezkedik el, kézenfekvô volt, hogy elmegyek oda és megnézem. Végigjártam a falut, voltam a kocsmából kialakított gyermekházban, a helyi embereknek létrehozott elektronikai bontóüzemben is. Láttam, hogy milyen az, amikor egy szervezet nem beszél a problémáról, hanem tesz a megoldásáért, és hogy mindez milyen felelôsséggel történik. Mennyire más az, amikor egy ilyen óriási szervezet csinál valamit komoly elkötelezettséggel. Azután megismertem a cigánytelepeken indult programokat, amelyek úgy kezdôdtek, akár egy somogyi faluban, akár Monoron, hogy kihelyeztek egy rezidenst. Volt mihez hasonlítanom, mert láttam olyan programot is, ahol több volt a szociológus, mint a cigány. Akkor nyilatkoztam azt, hogy az állam tanulhatna a Máltai Szeretetszolgálattól. Mi alapján választotta ki az ön által támogatott programokat? Tudni kell, hogy nem a saját pénzemet osztogattam, a volt köztársasági elnökök számára törvény állapít meg egy pénzügyi keretet, amelyet közérdekû célra fordíthatnak. Nem akartam elaprózni a támogatást, úgy akartam segíteni, hogy az átütô erejû legyen. Végül négy fiatal tudós külföldi ösztöndíja mellett a Máltai Szeretetszolgálat három programját támogattam. A monori cigánytelepen zajló munka nagyon figyelemre méltó tevékenység, ahogyan a veszprémi toronyépülethez fûzôdô program is. Mindkettônek fontos eleme, hogy az érintetteknek maguknak is tenniük kell a továbblépésért. A harmadik, a devizahitelesek megsegítésére kidolgozott modell, a Hitel-S program akkor gyôzött meg, amikor levezették nekem, hogyan csúszik bele az eladósodásba egy család, és miért fontos a válságban együtt tartani a családot. Ez a fajta hozzáállás megint túlmutat azon, amit a hivatalos politika hangoztat, hogy télen nem lakoltatunk ki embereket. Ez mûködhet. Nyomon követi ezeket a programokat? Szinte naprakész vagyok a fejleményekbôl, Vecsei Miklós alelnök úr rendszeresen tájékoztat a három program eseményeirôl, a sikereket és a kudarcokat egyaránt látom. Más karitatív szervezetek nem keresték meg? Engem, hogy úgy mondjam, számos szervezet próbált megszerezni magának. A máltaiak nem voltak közöttük. Ez az én választásom volt, és még elnökként, a hivatali idômben eldöntöttem, hogy ha eljön az ideje, a Máltai Szeretetszolgálatnál fogok jelentkezni. Szöveg :: Mizsei Bernadett Fotó :: Máté Péter

7 Máltai Hírek :: 2011 :: December 7 a szegények szolgálata A toronylakók élni akarnak Pokoli torony néven vált ismertté az a tízemeletes veszprémi ház, amelyben hoszszú éveken át sem gáz, sem villany nem volt, hiszen a szolgáltatók sorra bontottak szerzôdést az elmaradt tartozások miatt. Másfél éve azonban a Magyar Máltai Szeretetszolgálat beköltözött az épületbe, és dacolva a nyomorral, a bûzzel, a hideggel vagy épp a lakók nihilizmusával, úgy tûnik, megállította a véglegesnek tûnô elszegényedést. nek keretében segítettek a lakóknak a különbözô támo gatások igénylésében, intéz ték a kikapcsolt áramszolgáltatás visszaállításával kapcsolatos teendôket, vagy épp a takarékoskodásra ösztönzô fizetôs mérôórák megrendelését. Elszállíttatták a veszélyes hulladékot, megtisztították a használaton kívüli területeket, beüvegez ték az életveszélyessé vált, kitört folyosóablakokat, orvo si szûré seket végeztek, egész ség ügyi elôadásokat tar tot tak, és megszabadították a gyerekeket a tet vektôl. Újraindították a liftet is, pontosab ban a portaszolgálattal együtt egy teljesen újat építettek, amelyet egy elektronikus kártya segítségével csak azok használhatnak, akik fizetik a közös költséget. A Szeretetszolgálat több lakást megvásárolt adományok, illetve pályázatok segítségével, és a harmadik emeleten kialakítottak egy hajléktalanszállót, valamint néhány irodát. Felújítottak tíz olyan lakást is, amelynek bérlôit az önkormányzat jelölte ki. A gázt azon ban egyelôre csak egyetlen emeleten, a máltaiak által birtokolt harmadikon kapcsolta vissza a szolgáltató, egy külön vezeték kialakításával. A többieken hô sugárzók adományozásával próbált segíteni a Szeretet szolgálat. Az azonban nem olcsó mulatság. Ezt erôsíti meg a kétgyermekes anya, Ildikó is, amikor belépünk a szûkös lakásba. Pedig muszáj fûteni: a kiságyban egy háromhetes csecsemô szundikál, a szobát javarészt elfoglaló franciaágyon pedig egy négyéves fiúcska delel. Az ablakokat purhabbal fújták be, hogy elállják a hideg útját. Három hôsugárzó ontja a meleget, de így is csak 20 fok van. Az édesanya elôre tudja, a villanyszámla eléri majd a nyolcvanezer forintot. Pont ennyit jut négyüknek egy hónapra. Sejtelmük sincs, hogy mibôl lesz étel, vagy ruha a télen. Napról-napra élnek. A hûtôt spórolás okán kihúzták. Szerepét a fürdôszoba vette át amúgy sem tudják fûteni. Hogy a lakók mosni és melegedni tudjanak, közösségi helyiséget és mosókonyhát alakítottak ki. Sôt, aki fürdeni szeretne, megteheti: a közösségi zuhanyzókat is használhatja bárki. A gyerekeket játékok és színesre festett falak igyekeznek jobb kedvre deríteni. Valahonnan még egy olcsó zongorát is szereztek, hátha akad egy tehetséges lurkó. A hajléktalanszálló emeletén közös konyha is van. Rend és tisztaság uralkodik a helyiségben. Talán megfogadták az ajtóra írt intelmet: ez egy öntisztító konyha: akkor tiszta, ha ön tisztítja. Nem kell levenni a cipôt, tudok én takarítani invitál beljebb minket Szunyogh János, amikor kíváncsiskodva megérkezünk lakásába. A látvány meglepô: az otthon rendezett, tiszta és egyedi. Mintha nem is a pokoli toronyban járnánk. Ôt nem tudta magával rántani a körülötte egyre elhatalmasodó szegénység. Édesapám katona volt: rend, tisztaság, fegyelem magyarázza röviden megdöbbenésünk okát János. Jánosnak tetszik a szeretetszolgálat munkája, és örömmel veszi, hogy a szervezet nemcsak ad, hanem el is vár. Azt vallja, aki folyamatosan csak kap, azt nehéz meggyôzni arról, hogy ezért tenni is kell. 1. Szunyogh János otthona tiszta és rendezett 2. Már nem pokoli a veszprémi torony 3. Dallosné Eszter szociális munkás másfél éve beköltözött a toronyba 1 2 3

8 8 Máltai Hírek :: 2011 :: December a szegények szolgálata A massza gyerekek Szöveg :: Nagy-Bíró Judit Alaktalan, képlékeny anyag, gyurma. Így határozza meg a massza szót a kislexikon. Azt viszont nem tudja a kislexikon sem, hogy ez a szó mára bekerült a fellengzôs pszichológiai szakzsargonok közé is. Valaki alighanem rájött, hogy ezt azért egyszerûbb magyarul kifejezni, mint átfordítani orvosi latinra Masszának mondják a terapeuták azokat a családokat, amelyeknél nincsenek meg a családon belüli határok. Azaz minden a gyerekek szeme és füle hallatára történik. Nincsenek szobák, minden egy légtérben zajlik. Az ilyen családokban élnek koraérett gyerekek és egészen gyermeteg módon viselkedô szülôk. A massza jellemzôje, hogy minden egyszerre kavarog, gomolyog benne. Nincs rend. Nincs eleje és nincs vége a gondolatoknak, érzéseknek. Aztán, amikor egy ilyen masszacsaládba beleszületik egy gyerek, azt tapasztalja, hogy nemcsak az anyukája, hanem a nagyobb testvérei és a nagymamája is eteti, altatja, betakarja, kitakarja, öltözteti, sôt, van, hogy mindenki egyszerre. Elôfordul, hogy már nem is éhes, de egy felnôtt diktálja bele a kaját, mert nem vette észre, hogy valaki már megetette. Van, hogy kiságyban alszik, van, hogy nagyágyban, van, hogy valaki ölében. Néha nem is alszik, mert olyan sokan vannak körülötte. Nincs mit tenni, hamar elkezd önállósodni, kúszik, mászik, gügyög-gagyog, de a nagy hangzavarban nem tudja, milyen szavakat kell utánoznia ahhoz, hogy megtanuljon beszélni. Amikor elkezd járni, az egyik jobbra indítja, a másik meg balra. Amikor sárba dugja a kezét és azzal rajzol a padlóra, akad, aki megdicséri, akad, aki kineveti és akad, aki leszidja. Közben lehet, senki nem veszi észre, milyen szépet rajzolt. Így hát szegény cse peredô massza-bébinek semmiféle stabil tükörképe nem lesz magáról, hiszen bármit csinál, nem tudja meg, hogy az jó vagy rossz, szép vagy csúnya, okos vagy buta. Bizonytalan, zavarodott gyerkôc marad, tele életenergiával, amirôl nem tudja, hogyan kell használnia. A tetemes mennyiségû életenergia egészen szélsôséges érzésekben nyilvánul meg, az egyik pillanatban boldog ugrándozó kacagásban, a másik pillanatban a testvér agresszív harapdálásában. De pontosan ezt látja a felnôttektôl is: egyszer szeretnek, máskor utálnak, egészen szélsôségesen. Aztán óvodába megy, ahol napirend van, és szabályok vannak. Nem látott még ilyet, és persze nehezen is megy a szabályokhoz való alkalmazkodás. De végre a körülötte lévôk mind ugyanazt jelzik vissza neki. Így hangzik: rossz vagy, már megint rosszat csináltál. És ez megtetszik neki, hiszen akkor ô valamilyen. Így hát a rossz gyerek fogalmához kezd el idomulni, mert ezt a szabályokkal teli világban jól tudja csinálni A telepen sok Massza-család él, Kolompár, Raffael és egyéb álnevekkel. Nincs ezzel baj, a masszaság egy szubkulturális jellemzô. A gyerekházban komoly pályázatos, internetes regisztráció zajlik. Legalább öt anyuka a Cinka 1-et, másik négy pedig a Bercsényi 26-ot diktálta be címnek. El sem hiszem, hogy azokban a kis vityillókban ennyi ember elfér. Talán maguk sem tudják, mert egyszerre élnek az egyik, illetve a másik nagyszülônél, testvérnél, több generáció keresztbe-kasul. Ilyen ez a telep. Vihar van odakint, csakúgy szakad az esô. A gyerekház játszószobájában 20 gyerek ugrál, dobálózik, kopácsol, hajat ráncigál, falon mászik Akik elfáradtak a viharzásban, egy-egy felnôtthöz bújva keresnek menedéket. Az én ölembe Laura ül. Erôsen megszorítja mindkét kézfejemet és az ölemben ülve ütemesen elkezdi ütni vele a combját. Gondoltam ehhez a fura doboláshoz akkor illôen adjunk egy dallamot, így elkezdtem énekelni a csip-csip csókát. Egyszer, kétszer, tízszer egymás után. Laura 5 éves és még beszélni nem hallottam. A dallamot néha halk kis hangján elkapja, de láthatóan a dal végén a hess hess hess -t élvezi a legjobban. Nevet, kacarászik, ilyenkor erôsebben fogja a kezem és nagyobbakat üt a combjára. Laura egy életenergiával teli lányka. Ugyanolyan zseniális, életenergiával, fejlôdni akarással teli gyerek, mint a többi. Beszélni nem tud, de üzen. Azt üzeni a felnôttnek: segíts. Adj határt. Határozott határt, mert akkor rájövök, hogy felesleges túlkalapálni a határon. Laura ezt üzeni. Mert tudja, hogy ha számára kiszámítható rend és határ van, akkor abban érzi magát biztonságban. És akkor talán beszélni is fog (A monori cigánytelepen hét éve kezdôdött a Máltai Szeretetszolgálat rehabilitációs programja. A szerzô pszichológus, a program munkatársa.)

9 Máltai Hírek :: 2011 :: December 9 a szegények szolgálata B típusú fapad Szöveg :: Mitrocsák László Óbuda, november, hét köznap délután, Az intézmény húsz éve ad otthont ideiglenesen hajléktalan embereknek. Az eredetileg munkásôr laktanyának épült ház 1989-tôl napjainkig a Szeretetszolgálat Budapesti, majd Közép-Magyarországi Régiójának központja volt. Az ötven fôt befogadó hajléktalanszálló a régióközpont épületében, a földszinten kapott helyet. Az intézmény hivatalosan éjjeli menedékhely. Nem hivatalosan ún. B típusú fapad, ami annyit jelent, hogy az itt lakó embereknek nem kell minden este bizonytalanságban lenniük az éjszakai szállásuk felôl, akit egyszer felveszünk, az fél évig minden este ugyanabban az ágyban aludhat. Ez egy fontos különbség más menedékhelyekhez képest. Az éjjeli menedékhelyek, vagy menhelyek általában tömegszállások. Sokszor valóban olyan körülményeket biztosítanak, amelyek ismerete érthetôvé teszi, ha akadnak, akik e lehetôség helyett mégis az utcát választják. A Miklós utcában törekszünk arra, hogy a nyugodt, biztonságos pihenés feltételei adottak legyenek. Az itt lakó emberek nem zavarják egymás nyugalmát. Felvételkor a rászorultság vizsgálata mellett egyetlen elvárásunk a társas együttélés alapvetô normáinak betartása. Természetesen adódnak problémás helyzetek, ezek megoldása a közösségi térben jelen levô ügyeletes kollégák feladata. A munkatársak szociális, vagy humán alapvégzettségûek, jó érzékkel és képességekkel. Fontosnak tartjuk, hogy a hozzánk betérô emberek a Sze mun kaidô vége. A 86- os busz Raktár utcai megállójában tucatnyi ember száll le és indul a közeli panelházak irányába. A Miklós utcánál, egy kapu elôtt férfiak kisebb csoportja várakozik rendezetlen sorban. Ápolt és kopottas ruházatú egyének. A hazafelé tartók elhaladnak mel lettük, néhányan azonban nem mennek tovább, beállnak a sorba. Hazaértek. Ôk nem lakásban laknak, hanem itt, a Máltai Szeretetszolgálat hajléktalan szállóján retetszolgálat lelkületével is találkozhassanak. Az ajtó fölött levô kereszt nem egy dísz, állandóan figyelmeztet bennünket Krisztus tanítására: amit e legkisebb testvéreim közül eggyel is tettetek, velem tettétek. (Mt. 25,40) Alapvetô hozzáállásunk, ha tudunk, segítünk. Ha egy ember enni kér, legalább kenyeret adunk, ha láthatóan ruhára van szüksége adunk neki azonnal, és nem küldjük el azzal, hogy majd ruhaosztáskor jöjjön vissza. Istennek hála, van mibôl adni. Az intézményhez rengeteg ruhafelajánlás érkezik. A szálló hajléktalan emberek körében ismert és igen kedvelt. Ez részben jó megközelíthetôségének, részben ismertségének és jó hírének köszönhetô. Legalább háromszor annyian szeretnének itt lakni, mint ahány embert el tudunk helyezni. Sajnos. A szállónak idáig egy nagy hálóterme volt. A Mál tai Szeretetszolgálatnál 2011 ben végbement szervezeti átalakításnak kö szönhetôen az adminisztratív feladatok más helyre kerültek, így az épület nagy része a hajléktalan embereké lesz. Az egy közös hálóterem helyett ma két szinten, 3-4 ágyas szobákban tudunk szállást adni 50 embernek. Kilométernyi távolságról költözött a ház ba a Ladik utcai Nappali Centrum és még távolabbról a Mozgó Tüdôszûrô Állomás Batthyány téri irodája. Így a hajléktalan emberek egy helyen tudnak mosni, tisztálkodni, állást keresni, szociális ügyintézéshez segítséget kapni, adott esetben megszállni, közösségi programokon részt venni, és az intézményi ellátások többségéhez szükséges tüdôszûrést elvégeztetni, és szükség szerint orvossal konzultálni. A Miklós utcai szálló a Szeretetszolgálat emblematikus intézménye. Az itt folyó munka ismert a hajléktalan emberek, és elismert a hajléktalan ellátásban dolgozók körében. Tevékenységünket ezután is hivatásunknak megfelelôen végezzük, jól tudván, hogy nem embernek tartozunk számadással. (A szerzô a Miklós utcai intézmény vezetôje.) 1. Átalakítás után a szálló komfortosabb és kényelmesebb lett 2. Tömegszállás helyett 2-4 ágyas szobák várják a lakókat 1 2

10 10 Máltai Hírek :: 2011 :: December történelem Caravaggio, a máltai lovag Összeállította :: Legeza László A reneszánsz jeles Caravaggio, eredeti néven Michelangelo Meri si itáliai festôje rövid Lom bardiában szüle tett élete alkonyán Máltán szeptember 29-én. Apja, Fermo élt, és a máltai lovagrend tagja lett. Merisi a város birtoko sának, Francesco Sforzának építésze volt. Anyja, Lucia Ezen idô alatt számos Aratori birtokoscsaládból festményével gazdagította a rendet, megfestette a lovagrend nagymesterének, Alof de Wignacourtnak a portréját, s a Val let ta-i Szent Jánosszékesegyház részére szár mazott. Valószínû, hogy a csa lád Milánóban élt, a Sfor zák udvarában, és ban az ott dühöngô pestis elôl menekültek a közeli Caravaggio nevû kisvárosba. Így a gyermek Cara vaggio már korán kapcsolatba került a Sforzákkal és a velük rokonságban álló hatalmas Colonna-család tagjaival, akik fontos szerepet játszottak késôbbi életében. több festmény mellett Keresztelô Szent Apja halála után bátyja János lefejezését. beadta a milánói Simone Peter zano festô mûhelyébe, akivel 1584-ben négy évre szóló szerzôdést kötött. A szerzôdés lejárta után Velencében vagy Milánóban folytatta tanulmányait. Rómába valószínôleg 1590 körül került. A kezdeti években koldusszegényen nyomorgott, és minden munkát elvállalt. Egy súlyos betegségbôl történt felgyógyulása után VIII. Kelemen pápa kedvenc festôjének, Giuseppe Cesarinak a mûhelyében dolgozott, virágokat és gyümölcsöket festett. Ebbôl az idôbôl származnak elsô ismert mûvei, köztük a Beteg Bacchus-gyermek, mely önarcképe. Késôbb Róma leghíresebb festôje lett. Caravaggio korának mûvészeti elvárásai ellen lázadva vált a manierizmus, valamint a XVII. század eleji naturalisztikus ábrázolás iskolateremtô képviselôjévé. Forradalmian új stílusa, amely a fény és árnyék kontrasztján, vagy az alak drámai megvilágításán alapszik, a barokk festészet ismertetôjegye lett. Kezdetben pénzhiány miatt modelljeit az utcáról szerezte, szentek mintájául nôi és férfi prostituáltakat alkalmazott, a vallásos jelenetek hátteréül gyakran kocsmákat festett, ezzel több esetben felháborodás váltott ki. Realisztikus ábrázolásmódját késôbb is megôrizte. Viharos életének legtöbb eseményét rendôrségi jegyzôkönyvekbôl ismerjük. Caravaggio lobbanékony alak lehetett, aki fegyvertartási

11 Máltai Hírek :: 2011 :: December Önarckép: A beteg Bacchus-gyermek (c. 1593, Galleria Borghese, Róma) 2. Keresztelô Szent János fejevétele (1608, Saint John Museum, Valletta) 3. Alof de Wignacourt nagymester portréja (1608, Galleria Palatina Palazzo Pitti, Firenze) 4. Salome Keresztelô Szent János fejével (c. 1607, National Gallery, London) 5. Keresztelô Szent János (c. 1604, Nelson-Atkins Museum of Art, Kansas City) 6. Caravaggio földalatti börtönének lejárata Máltán (Vittoriosa, Szent Angyal-vár) engedély nélkül állandóan hordott magánál kardot, tôrt, pisztolyt. Rendszeresen keveredett különbözô verekedésekbe, botrányokba május 29-én egy tartozásból eredô, verekedéssé fajult vitában megölte Ranuccio To mas sonit, a tanúk szerint ön védelembôl. Ô maga is meg sebesült. Caravaggiót tá vol létében V. Pál pápa ( ) akinek a festô korábban portrét készített halálra ítélte, Caravaggiónak menekülnie kellett. Egy rövid ideig Marzio Colonna hercegnél kapott menedéket, majd Nápolyba utazott, ahol a város leghíresebb festôjévé vált ben vagy 1608-ban Máltára utazott, itt Alof de Wignacourt, a lovagrend nagymestere ( ) számos képet rendelt tôle. Bár felvették a Máltai Lovagrend tagjai közé, újra csak verekedésbe keveredett, ahol egy lovag súlyosan megsebesült. Bebörtönözték, de megszökött és Szicíliába menekült. Ezek után a rend kizárta tagjai közül. Kilenchónapnyi szicíliai tartózkodás után visszatért Nápolyba. Közben a Colonnák megpróbálták elintézni számára a pápai kegyelmet. Egy nápolyi fogadóban üldözôi rajtaütöttek és súlyosan megsebesítették. Felgyógyulása után, 1610 nyarán a pápai kegyelemben reménykedve útnak indult Rómába. Porto Ercole kikötôvárosban halt meg július 18-án. A mûvészettörténészek legújabb kutatásai szerint ágyában érte a halál, mindössze 38 évesen. Halálának okaként sok teória merült fel, a legvalószínûbb a malária. A pápa kegyelmet adó levele elhunyta után két nap múlva érkezett meg. Caravaggio rövid pályafutása ellenére jelentôs életmûvet hagyott hátra.

12 12 Máltai Hírek :: 2011 :: December történelem Szöveg és kép :: Béres Klára Machaerus: elfelejtett palota a Holt-tenger keleti oldalán A Holt-tenger keleti partján, a világ legmélyebben fekvô területe fölött 1100 méter magasságban, a tengerszint felett 727 méter maga san, egy hegy tetején találjuk a Machaerust, Nagy Heródes király erôdített palotái közül az egyetlent, mely jordán felségterületre esik. Szent hely. Itt lej a Jordán folyó nyugati olda Amikor a Szentföld jut eszünkbe, valahogy mindig tette végzetes táncát Salome, itt lára gondolunk, pedig a másik oldal varázslatos világa vétette Heródes Antipas tetrarcha éppúgy a Szentföld része. A Keresztelô Szent János fejét. Jordán folyó keleti partján A máltaiaknak, kiknek védôszentje elnyúló királyság területén ahol ma Mohammed próféta Keresztelô Szent János, különösen egyenes ági leszármazottja figyelemre méltó e hely. uralkodik számos biblikus helyszín található. Itt áll például a Tiberius tó Dél-keleti partján magasodó hegytetôn, a Golán-fennsíkkal éppen szemközt Gadara, római kori város, ahol Jézus a disznókba ûzte az ördögöket. Miközben a látogató a kilométer hosszan elnyúló városi fôutca épségben megmaradt eredeti kövezetén sétál, ugyanazokon a köveken lépked, amin egykoron egészen biztosan Jézus Urunk is járt. De Jordániában található a Nébo-hegy is, ahonnan Mózes megpillantotta az Ígéret Földjét, s mutatta népének a völgyben alant elterülô, dúsan termô Kánaánt. S e vidéken magasodik a Holt-tenger keleti partján a Machaerus (Makkareus, Mukavir) is, Heródes Antipász tetrarcha (Kr. e. 22 Kr. u. 40) erôdített palotája. Josephus Flaviustól tudjuk, hogy a hírhedt negyedes fejedelem ebben a királyi erôdpalotában tartotta fogva Keresztelô Jánost, aki innen küldte két tanítványát Jézushoz a kérdéssel: Te vagy-e az Eljövendô, vagy mást várjunk? (Mt 11, 2 10). János elfogatásának, fogva tartásának oka Heródiás csúf vétke volt. Az Isten parancsát semmibe vevô tartományi fejedelem elcsábította féltestvére feleségét, Heródiást (Mk 6,18), s törvényes asszonyát, a nabateus király lányát visszaküldte apjához. János igaz prófétaként bátran s nyíltan rótta föl neki bûnét, melyet a fejedelem természetesen nemtetszéssel fogadott. Heródes szándéka az volt, hogy megöleti Jánost, de félt a sokaságtól, akik prófétaként tisztelték a szent embert, ezért csak elzárta a világtól. János tulajdonképpeni és békíthetetlen ellenfele Heródiás volt, aki csak a megfelelô alkalmat várta, hogy a kéretlen erkölcsbírót végleg félretehesse az útból. Kevéssel János elfogatása után meg is találta ennek a módját. Kihasználta a kínálkozó alkalmat, amikor Heródes születésének ünnepén, lányának, Saloménak tánca annyira megigézte Heródest, hogy az megesküdött, bármit kér is tôle táncáért cserébe a leány, teljesíti a kívánságát. Anyja rábeszélésére Salome ezt mondta: Add ide nekem egy tálon Keresztelô János fejét. (Mt 14,8)

13 Máltai Hírek :: 2011 :: December A Holt-tenger keleti partján emelkedô hegyek közt, az al-mishnaqah tetején áll Heródes király erôdített palotája, a Machaerus. Háttérben a Holt-tenger sejlik fel. 2. Jó állapotban került elô a palota rituális fürdôje, a mikve. 3. Elôtérben a heródesi falak maradványai, háttérben a rekonstruált perisztiliumos udvar. 4. Ásatási szelvény a nyugati bástya belsô oldalán. 5. A hegy északi oldalában Krisztus-korabeli sírkamrákra bukkantak. Ugyanígy nézhetett ki Jézus Krisztus sírja is. 6. A heródesi palota oszlopmaradványai. Ion és dór oszlopfôket, s lábazatokat is találtak. A király elkomorodott, de esküje és a vendégek miatt parancsolta, hogy teljesítsék kérését. Lefejeztette Jánost, a fejet pedig elhozták a lánynak, aki elvitte anyjának. Végül elôjöttek Jézus tanítványai, elvitték a testet, eltemették, és elmentek jelenteni az esetet Jézusnak. (Mt 14, 9 12) A Machaerus Ammantól, Jordánia fô városától alig több mint hatvan kilométerre, a Holt-tenger partjától 7 kilométernyire magasodik. Már messzirôl lenyûgözô látvány a környezetébôl kiemelkedô egyedülálló kúp. Sehol egy település, még növényzet is alig akad, csupasz hegyoldal, mégis lélegzetelállítóan gyönyörû. Misztikus világ, mely az ókorról mesél. Az erôdöt a hasmonita Alexandros Jan neus (Kr. e ) alapította a nabateus királyság határvidékén Kr. e. 90-ben, melyet késôbb Gabinius rombolt le Kr. e. 57-ben. Késôbb Nagy Heródes uralma alá került, s a nagy építô erôdített palotaként újjáépítette. Keresz telô Szent János mártírom sá gának esete Heródes An ti pász galileai és pereai ne gyedes király uralkodása alatt történt (Kr. e. 4 Kr. u. 39). A 66-os zsidó felkelést követôen Jeruzsálembôl so kan menekültek a környék leg erôsebb várának tar tott Machaerusba, amely Maszada és Herodion mellett az ország egyik ellenállási góc pontja lett. A zelóták sa ját igényeiknek meg felelôen újabb átalakítá sokat végeztek a palotán. Lucilius Bassus római hadvezér a Legio Fretensisszel 72-ben vette ostrom alá az erôdítményt. Elôször sáncokkal zárta körül, melyet a várvédô zsidók napról napra megkíséreltek lerombolni. Ezen próbálkozás közben esett a rómaiak fogságába egy elôkelô ifjú, Eleazár. Egy óvatlan pillanatban az egyik légionárius elkapta, és magával hurcolta a rómaiak táborába. A várfalon lévô zsidók szinte megbénultak a rémülettôl. Bassus a várbeliek szeme láttára elôbb megostoroztatta, majd keresztre szegeztette Eleázárt, mire a védôk feladták a várat, amit a rómaiak az alsóvárossal együtt kegyetlenül leromboltak. A bizánci idôk elmúltával hosszú évszázadokra feledésbe merült, hogy a Machaerus vára ezen a hegycsúcson állt. Csupán az 1800-as évek végén derült újra fény rá. Ritkaság, s a romterület különleges értéke, hogy az ókori romokra késôbbi korok nem települtek rá. Az alapos feltárások csak az 1990-es években kezdôdtek el, amelyek jelenleg is folynak. Talán nem érdektelen megjegyezni, hogy az erôdített palota feltárása és helyreállítási tervének kidolgozása jelenleg magyar vezetéssel történik. A Machaerus mára a nagy szentföldi újszövetséges feltárások Jeruzsálem, Cafar naum, Herodion, Magdala, Názáret, Bethlehem mellé sorakozott fel, s minden bizonnyal hamarosan eljön az idô, amikor zarándokok sokasága látogat majd ide. Elkészült már a Holt-tengerre vezetô bekötôút, s épül a látogatókat fogadó központ is. Éled a múlt

14 14 Máltai Hírek :: 2011 :: December búcsúzunk máltai könyvespolc Dr. Nyirjesy István magisztrális lovag Mély fájdalommal búcsúzunk Dr. Nyirje sy István lovagtestvérünktôl, ki szeptember 28-án hunyt el a Maryland-i Bet hesda ban, az Egyesült Államokban. Nyirjesy István november 14-én született Budapesten, mint Nyirjesy Sándor és Kozmadombi Bertalan Margit fia. Orvosi tanulmányait bár otthon kezdte, 1947-ben Innsbruckban kényszerült folytatni és 1954-ben Belgiumban, Louvainben befejezni. Ezután 12 évig az amerikai tengerészetnél szolgált mint szülész-nôgyógyász, ma gas rangot elérve, fregatta-kapitányi rangban. Késôbb Washingtonban nyitott rendelôt ( ) és a Georgetown University (Was hing ton D.C.) tanára volt, 1968-tól ig. Számos állami és magán kórház, orvosi kutatóintézet és egyesület, társaság aktív tagja, tisztségviselôje illetve támogatója, valamint több mint 50 orvosi szakmunka szerzôje volt. Alapító elnöke az International Foundation for Ginecologic Cancer Detection and Prevention alapítványnak. Nyirjesi István legfontosabb szakmai sikereit mint nôgyógyász és sebész a rák kutatásában érte el. Betegeit valóban keresztény szeretettel, gonddal és figyelemmel ápolta. Kilenc évig kezelte az Északamerikai Delegáció orvosi ösztöndíját. Magyarországon kü lönösen a rendszeres szûrés bevezetését tá mogatta saját alapítványával, sikeresen követve a Máltai Rend elveit. A Magyar Máltai Lovagok Szövetségének 1976-ban lett tagja, magisztrális lovagként. A washingtoni magyar és amerikai máltai lovagok október 15-én búcsúztak el, számos barátja jelenlétében és méltó egyházi szertartás keretében a 81 évet élt Dr. Nyirjesy Istvántól, szeretett és tisztelt rendtársuktól. Gyermekei, Pál fia és Christine lánya, édesapjukat szeretett Michelle felesége mellé fogják örök nyugalomra helyezni Pannonhalmán. Áldott legyen emléke. Requiescat in pacem. Harrach Vilmos Otthonom Európa (Egy magyar diplomata élettörténete) Harrach Vilmos a máltai lovagrend magisztrális lovagja, akit a XX. század történelmi viharai a világ számos területére sodortak. Egyetemi tanulmányait Rómában, Párizsban, Münchenben, majd az USA Princeton-i Egyetemén folytatta. Hosszú éveken át volt diplomata, Belga-Kongóban a Pan-American légitársaság afrikai vezetôje, protokollfônök a Mannesmann-Röhrenwerke vállalatnál, végül hazánk tiszteletbeli konzulja Frankfurtban. A 96 éves szerzô önéletrajzi könyvével a mai európai ifjúsághoz szeretne fordulni azzal az üzenettel, hogy két évezredes keresztény értékeinkért feltétlenül és teljes szívükbôl szálljanak síkra, a szebb jövô reményében. A könyv beszerezhetô az MMLSZ székházában (1014 Bp. Fortuna u. 10., tel.: ) Szabó Ferenc Az ember és világa A Máltai Könyvek sorozatunk 8. kötete Szabó Ferenc jezsuita atya írása. Egyre sze ku larizálódó világunkban a magát huma ni z musnak valló modern ateizmus az ember iga zi felszabadulásának feltételét az Isten el ve tésében látja: az Istennek meg kell halnia, hogy az ember élhessen. A könyv írója ezt a tragikus félreértést szeretné eloszlatni. Ahogy Szent Iréneusz, a II. századi egyházatya mond ta: Isten dicsôsége a világban együtt növekszik az ember kibontakozásával. A könyv vezérfonala Az Egyház a mai világban címû, Gaudium et Spes kezdetû zsinati dokumentum. A mû elsô része szellemtörténeti, filozófiai kereteket rajzol meg, míg a második rész a zsinati tanítás fényébe állítja az embert: személyi méltóságát, az egyes közösségekhez való viszonyát, tevékenységének értelmét tárja fel. A könyv befejezô gondolata bíztatás: A mai Egyház forrong, a növekedés krízisén megy át. Minden válság hívás az elmélyülésre, a megtérésre. Jézus Lelkével itt él Egyházában, tovább folytatja a megváltás mûvét: tökéletlen, bûnös, de ugyanakkor ôt szeretni és testvéreiben szolgálni akaró tagjain keresztül éri el lassan teljességét. A mai szellemi zûrzavarban is észrevesszük Jelenlétét, meghalljuk a hívást, ha hiszünk; s így reménységgel tekintünk a jövôbe, mert megismerjük a Szeretetet, amelylyel az Atya szeret bennünket öröktôl fogva. A könyv beszerezhetô az MMSZ Országos Központjában (1125 Bp. Szarvas Gábor út )

15 Máltai Hírek :: 2011 :: December 15 a világ máltai szemmel Húszéves a romániai Máltai Segély szolgálat Október 15-én Kolozsváron ünnepelte alakulásának huszadik évfordulóját a romániai Máltai Segélyszolgálat. Az ünnepségre a Magyar Máltai Lovagok Szövetsége és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat képviselôit is meghívták. Elôbbi szervezetet Kállay Ubul Tamás elnök, Ugron Béla delegátus, Schumicky András ispotályos és Muskovszky Judit rendtag, utóbbit dr. Báthy Andrásné, a gyôri szervezet tit kára képviselte. Több mint húsz rendtag vett részt az ünnepségen. Az ünnepség szentmisével kezdôdött, amelyet Jakubinyi György érsek úr mutatott be. A szentmise után közel 400 meghívottal folytatódott az ünnepség, melyet Dénes Mihály elnök nyitott meg, majd a Szuverén Máltai Lovagrend nagykövete, Franz Alfred Graf von Hartig kitüntetéseket adott át. Puskás Bálint tiszteletbeli elnök kitüntette az elnökség tagjait, Bárányi Ferenc alelnök és Tischler Ferenc ifjúsági vezetô pedig a szervezetek ifjúsági vezetôinek adott át kitüntetéseket. A romániai szervezetnek nyújtott anyagi és szellemi támogatásáért elismerésben részesült Ugron Béla, a Rend magyarországi delegátusa is. A zarándokút ez évben november napokra esett, melyen 6 lovagtársunk vett részt hozzátartozóikkal együtt. Az elsô napi, pénteki jó hangulatú közös utazás utáni, a helyi tagozat által Immáron hagyománynak tekinthetô, hogy mint a Johannita Rend Magyar Tagozatának képviselôi meghívást kaptunk a Magyar Máltai Lovagok Szövetsége által az Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére szervezett ünnepi zarándoklatra Kassára. Johannita lovagok részvétele a Kassai zarándokla ton szervezett esti vacsora alkalmat adott a szövetség helyi képviselôivel való meghitt találkozóra. A másnap délelôttje Kassa belvárosának megismerését jelentette, melyet Balassa Zoltán ide genvezetô helyenként szel le mes tárlatvezetése tett számunkra is érdekessé, mely ben kiemelt jelentôségû volt a Dómban tett látoga tás. Délután a Szent Gellért Pasz to rációs Központ ban Mons. Pász tor Zoltán püspöki hely nök felvezetésével ünnepélyes akadémiai programra került sor, mely keretében Prof. Dr. Pályi Gyula tartott elôadást A torinói lepel címmel, melyet Abaházi Nagy Livia éneke illetve Plósz Béla Így látom a világot címû fotókiállítása követett. Vasárnap a máltai lovagokkal együtt vettünk részt a kassai Dómban tartott magyar nyelvû ünnepi szentmisén, amelyet az aranymisés Szilárdfy Zoltán mutatott be. Külön említésre méltó a prédikáció, mely igen szuggesztíven emelte ki Szent Erzsébet életének mozzanatait és hívta fel a mise résztvevôinek figyelmét arra, hogy Szent Erzsébet lelki köpenye alatt milyen úton járjunk az Ô méltó követésére. A mise után máltai lovagtársainkkal együtt Újlaki Ferenc johannita rendtársunk szervezésében vonultunk át a kassai református templomban megtartott istentiszteletre, ahol a prédikáció idén is mély gondolatokat ébresztett bennünk. Ezúton is köszönjük a Magyar Máltai Lovagok Szövetsége vezetésének, hogy ismét együtt lehettünk e számunkra is nemesítô közös zarándokúton. Görgey Péter, Johannita Máltai összekötô

16 16 Máltai Hírek :: 2011 :: December Laci bácsi és a pénzmosás Húszéves a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Terézvárosi Nappali Melegedôje. Helyiségeiben emberek ezrei találtak menedékre, nyugalomra, segítô szándékú munkatársakra. Ma már nem ritka, hogy száz ember tölti bent Laci bácsi reggel jelentkezett nálunk, hogy mosni és fürödni szeretne, nem sokkal késôbb sorra is került. Felvett egy köntöst, és berakta a ruháit a mosógépbe. Kollégám közben megkérdezte tôle, hogy a zsebeit kiürítette? A válasz egy határozott igen volt, majd kisietett elszívni egy szál cigarettát. a napját. Néhány perc múlva idegesen rohant vissza a közösségi helyiségbe, a táskájában kutakodni kezdett. Közben egyre idegesebbé vált, majd megszólalt hangosan, hogy senki nem hagyhatja el a helyiséget, mert valaki ellopta a pénztárcáját, benne a nyolcvanezer forint nyugdíjával. Kiabálni kezdett, mindenki felfigyelt, nagy csend támadt. Kollégám egy pillanatra elgondolkodott, majd a mosógépre nézett, s így szólt: nem egy kék színû pénztárcát keres egy csattal? Laci bácsi meglepôdött, majd visszakérdezett, hogy honnan tudja? A kollégám megmutatta neki a mosógép üvegablakát, ott forgott a tárca, jól láthatóan, benne a pénzzel. Azután így szólt: Laci bácsi, ugye tudja, hogy a pénzmosást a törvény bünteti? Ô pedig meg sem tudott szólalni a meglepetéstôl, majd mindannyian egy nagyot nevettek a történteken. A nyugdíj persze hiánytalanul elôkerült a gépbôl. A történetet Fodor István intézményvezetô idézte fel, miközben két évtized eseményeit tekintette át. A Terézvárosi Nappali Melegedô január másodikán nyitotta meg kapuit a hajléktalanok és a támogatásra szoruló kerületi lakosok elôtt. Kezdetben pihenésre, tisztálkodásra, mosásra (két mosógéppel) és a ruházat pót lására volt lehetôség. Az elsô idôszakban átlag napi rászoruló vette igénybe az intézmény szolgáltatásait. Az évek során sok változás és fejlesztés történt, így a szolgáltatások köre a régiek mellett új lehetôségekkel bôvült. A mosást ma már öt mosótorony (mosó- és szárítógép) biztosítja. Az ügyfelek igényeinek, és a törvényi elvárásoknak megfelelôen egy nyolcvan dobozos csomagmegôrzôt is kialakítottak a raktárban. A klubhelyiségben lehetôség nyí lik ételmelegítésre, és annak elfogyasztására, és itt található a két ügyfélgép, amely internetkapcsolattal rendelkezik. A közösségi helyiségben heti két alkalommal filmvetítésre kerül sor, de itt zajlanak a csoportfoglalkozások is, melyek célja, hogy a bejárók lakhatási, továbbképzési és munkavállalási lehetôségekhez jussanak. Köszönetnyilvánítás Az egyik legfontosabb változás, hogy a nappali melegedôben egyre nagyobb hangsúlyt kap az egyéni esetkezelés. A téli idôszakban immár negyedik éve szendviccsel és teával várják a betérôket. A szolgáltatásoknak köszönhetôen a napi forgalom is jelentôsen megnövekedett, nem ritka, hogy száznál is többen jönnek, legalábbis télen. A megnövekedett létszám ellenére családias hangulat uralkodik az intézményben, ami az itt dolgozók szerint a terézvárosi melegedô fô vonzereje. Szeretnénk köszönetet mondani mindazoknak a dolgozóknak, önkénteseknek és intézményeknek, akik az elmúlt két évtizedben segítették a nappali melegedô mûködését és folyamatos fejlôdését. Szeretnénk kiemelni az önkéntes ruhaosztó csapatot, amely több mint 18 éve fáradhatatlanul szolgálja ki a melegedôbe bejáró ügyfeleket. Köszönjük a Terézvárosi Önkormányzatnak a megalakulás óta nyújtott rendszeres támogatását, a Terézvárosi Vagyonkezelô Zrt-nek, hogy a Máltai Szeretetszolgálat rendelkezésére bocsátotta a bérleményt. Terézvárosi Nappali Melegedô dolgozói és önkéntesei Máltai Hírek :: A Magyar Máltai Lovagok Szövetsége és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat lapja :: Felelôs kiadó az MMLSZ és az MMSZ elnöke :: Fôszerkesztô Szabadhegÿ Péter Szerkesztôség Legeza Lász ló, Romhányi Tamás, Tihanyi Gábor :: peter@szabadhegy.hu :: Az MMLSZ címe 1014 Budapest, Fortuna u. 10. :: Honlap :: mmlsz@t-online.hu Fax :: Az MMSZ címe 1125 Budapest, Szarvas Gábor út Honlap :: mmszok@maltai.hu :: Fax :: Készítette Folprint Nyomda :: Lapterv BrandAvenue