Helyi Esélyegyenlőségi Program. TÖMÖRD Község Önkormányzata Felülvizsgálat:

Átírás

1 Helyi sélyegyenlőségi Program ÖMÖD Község Önkormányzata Felülvizsgálat:

2 artalom Helyi sélyegyenlőségi Program (HP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 5 (5) rtékeink, küldetésünk Célok A Helyi sélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HP H) Jogszabályi háttér bemutatása Stratégiai környezet bemutatása A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység Az idősek helyzete, esélyegyenlősége A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága Forrás: 88 A Helyi sélyegyenlőségi Program Intézkedési erve (HP I) A HP I részletei A helyzetelemzés megállapításainak összegzése A beavatkozások megvalósítói Jövőképünk Az intézkedési területek részletes kifejtése Összegző táblázat - A Helyi sélyegyenlőségi Program Intézkedési erve (HP I) Megvalósítás A megvalósítás előkészítése A megvalósítás folyamata Monitoring és visszacsatolás Nyilvánosság rvényesülés, módosítás lfogadás módja és dátuma

3 Helyi sélyegyenlőségi Program (HP) Bevezetés Összhangban az gyenlő Bánásmódról és az sélyegyenlőség lőmozdításáról szóló évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) MMI rendelet rendelkezéseivel, ömörd Község Önkormányzata sélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott sélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait 1, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az sélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az sélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja. 1. kép: Szociális kerekasztal - egyenlő esélyek mindenki számára! Forrás: zt követően kezdődött meg az a munka, amely - a partnerek hathatós segítségével - az Intézkedési ervben megjelölt feladatok megvalósítására irányult, illetve irányul mind a mai napig. Az bktv. 31. (4) bekezdése kimondja, hogy a HP időarányos megvalósulását, illetve a 31. (2) bekezdésben meghatározott helyzet esetleges megváltozását kétévente át kell tekinteni, 1 Gazdasági program , elepülésrendezési terv, ömörd Község sélyegyenlőségi Programja év 3

4 az áttekintés alapján - szükség esetén - a helyi esélyegyenlőségi programot felül kell vizsgálni, illetve a helyzetelemzést és az intézkedési tervet az új helyzetnek megfelelően módosítani kell. jogszabályi rendelkezésre tekintettel készítettük el a HP jelen felülvizsgálatát. A felülvizsgálat indokolta módosításokat dőlt betűvel jelöljük. 4

5 A település bemutatása 2. kép: A Csepregi kistérség települései Forrás: A település Kőszegtől 12 km-re délkeletre fekszik, Csepreg, Bük, Gór, Meszlen, és Nemescsó települések közt. Határában őskori (neolit, rézkor, vaskor) település nyomait tárták fel 1905-ben egy kisebb ásatás során. A római korból többek között bronzérmek, fibulák kerültek elő ban egy hét méter átmérőjű salakhalmot találtak, ahol Árpád-kori kohó nyomaira bukkantak. Közelében az Ablánc-patak völgyében, századi cserepeket fedeztek fel. Itt egy kb. 30 méter átmérőjű Árpád-kori favárat feltételeznek. Nem messze áll egy barokk Szent Ilona-szobor. lső okleveles említése 1233-ból maradt fenn umind formában ben emerd néven említik. [2] A név, amelyet a türk temir-temür szóból eredeztetnek, vasat jelent. A 12. században a település ömördi és Pósa családok birtoka volt ben hemerd, 1441-ben wmerd alakban fordul elő, Kőszeg várának tartozéka volt ben Poss. seu pred. hemerd. al. nom. Posafalva néven említik, a Pósa család birtokaként. A török hódoltság alatt horvát menekültek telepedtek itt le. A falu középkori templomát a törökök elpusztították. Később Szent Ilona tiszteletére új templomot építettek, amelyet 1698-ban boltozatos, kőtornyos és két kapuval ellátottként írtak le, és festett kazettáit is megemlítették ban özvegy ngelhofferné újíttatta fel ban már három oltára volt, amelyek közül az egyik Szent Félixé, akinek ereklyéjét az 1700-as évek első felében hozták ide ómából, mert a helyi hagyomány szerint a község területén szenvedett vértanúhalált. A tornyában három harangot és toronyórát jegyeztek fel ban a templom egy tűzvész során jelentős károkat szenvedett, ekkor az ereklyetartó is megsérült. Mai formáját 1890-ben kapta. A Chernel család 18. században udvarházat építtetett. A copf stílusú egyszintes épületet védett park veszi körül. A faluház Vályi András szerint "ÖMÖD. legyes falu Vas Várm. földes Urai Csernely Maradékjai, és Góry Urak, lakosai katolikusok, fekszik Nemes Csóhoz nem meszsze, határja közép termékenységű, vagyonnyai meglehetősek." Fényes lek szerint "ömörd, elmagyarosodott horvát falu, Vas vmegyében, Sopron vmegye szélén, Kőszeghez 1 1/2 óra: 418 kath., 5 ref., 3 evang. lak. Kath. paroch. szentegyház. Nevezetes birkatenyésztés. F. u. a Chernel nemzetség." Vas vármegye monográfiájában ez áll: "ömörd, régi község, 101 házzal és 731 r. kath., ág. ev. és ev. ref. magyar és horvát lakossal. Postája Nemes-Csoó, távírója Acsád. A községnek hajdan hemerd volt a neve. A XIV. században a kőszegi várhoz tartozott és a Garayak voltak a földesurai. A XVII. század vége felé hököly foglaltatta el a tömördi kastélyt és birtokot. Később a Chernelek lettek a földesurak, akiknek itt két kastélyuk van; az egyik Chernel György cs. és kir. kamarás, orsz. képviselőé, a másik Chernel Antalé. Az előbbit Chernel György, több megye táblabírája, 1809-ben építtette a régi kastély helyén. Chernel Antal egy drágakövekkel kirakott ezüst serleget őriz, melyet Chernel György II. ákóczy Ferencztől vitézségéért kapott; birtokában van a fejedelemnek egy inge is." 1910-ben 718, többségben horvát lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. Vas vármegye Kőszegi járásához tartozott. 5

6 elepülésünkön az Ablánc patak mellett - halad át az országos Kék-túra útvonal, érintve a Szent Ilona szobrot. Két kastéllyal büszkélkedhetünk, Chernel György kastélya 1809-ben épült XVIII. századi alapokra, Chernel Antal kastélya az 1890-es évhez kötődik. ömörd, az itt élő emberek szorgalmának köszönhetően egy szépen karbantartott, rendezett, nyugodt, tiszta környezetű és tiszta levegőjű lakó- és kirándulóhely. Itt megtalálhatók azok az értékek, amelyekre mai felgyorsult világunkban szüksége lehet az embernek. Kiváló kikapcsolódási lehetőségeket kínálunk a túrázóknak, a pihenésre, feltöltődésre vágyó kirándulóknak a falunk mellett elterülő több száz hektár területű erdő közelében. Itt lehetséges a vadászat fácánra, nyúlra, erdei nagyvadakra. Az önkormányzat falusi turizmus keretében vendégházat üzemeltet, 3 db 2-5 személyes apartmanban tudjuk fogadni vendégeinket. Csoportok elhelyezésére a 2010-ben teljesen felújított festői szépségű környezetben található Faluházban van lehetőség, amely régen kúria volt. Homokos röplabda pálya, focipálya, szalonnasütő hely, kemence és esőbeálló fogadja az ide látogatókat. Nem minden falu mondhatja el magáról, hogy 2 modern játszótere is van. A faluhoz tartozó területen található egy természetes tó, amely körül működik a Madárvárta, ahol a madarakat gyűrűzik, illetve vizsgálják. elepülésünkön az Ablánc patak mellett - halad át az országos Kék- úra, érintve a Szent Ilona szobrot. 1. számú táblázat - Lakónépesség száma az év végén lakónépesség 2007 (fő) 284 fő 2008 (fő) 279 fő Lakónépesség számának változása (%) 98 % 2009 (fő) 271 fő Lakónépesség számának változása (%) 97 % 2010 (fő) 271 fő Lakónépesség számának változása (%) 100 % 2011 (fő) 275 fő Lakónépesség számának változása (%) 101 % 2012 (fő) n.a. fő Lakónépesség számának változása (%) % ei, KSH-SA 6

7 1.A számú táblázat - Lakónépesség száma az év végén ömörd lakónépesség (fő) változás % % % % % % % n.a. n.a. ei, KSH-SA A lakónépességet úgy értjük, mint az adott területen lakóhellyel rendelkező, de másutt tartózkodási hellyel nem rendelkező személyek, valamint az ugyanezen a területen tartózkodási hellyel rendelkező személyek együttes száma. A község lakossága az országos tendenciával megegyezően az elmúlt évtizedekben csökkent, melyet főképp a közeli városokban történő elköltözés okozott, évben lassú emelkedés figyelhető meg. Az esélyegyenlőség megvalósulását 275 főre vonatkoztatva kell áttekinteni, a 2011-es év adatai alapján. 1. ábra: Lakónépesség számának változása: 7

8 2. ábra: Lakónépesség számának alakulása között Lakónépesség fő év 3. ábra: A csepregi kistérség lakónépességének megoszlása: 8

9 2. számú táblázat - Állandó népesség állandó népesség száma (2011-es adat) nő férfi 0-2 évesek 0-14 éves nők 0-14 éves férfiak éves nők éves férfiak éves nők éves férfiak éves nők éves férfiak 65 év feletti nők 65 év feletti férfiak Forrás: ei, KSH-SA 275 fő 138 fő 50 % 137 fő 50 % 6 fő 2 % 15 fő 5 % 19 fő 7 % 6 fő 2 % 9 fő 3 % 80 fő 29 % 88 fő 32 % 10 fő 4 % 5 fő 2 % 27 fő 10 % 16 fő 6 % 9

10 2.A számú táblázat - Állandó népesség ÖMÖD állandó népesség száma nő 50,71% 50,00% férfi 49,29% 50,00% évesek 1,77% 1,41% éves nők 6,74% 6,34% éves férfiak 6,03% 5,63% éves nők éves férfiak éves nők éves férfiak éves nők éves férfiak 65 év feletti nők 65 év feletti férfiak Forrás: ei, KSH-SA 1,06% 0,70% ,55% 3,17% ,08% 28,52% ,56% 32,04% 8 9 2,84% 3,17% 7 8 2,48% 2,82% ,28% 9,51% ,67% 6,34% 4. ábra: Férfi állandó népesség 5. ábra: Női állandó népesség Állandó népesség - férfiak Állandó népesség - nők éves 4% 65 év feletti 12% 0-14 éves 14% éves 7% éves 7% 0-14 éves 11% 65 év feletti 20% éves 4% éves 63% éves 58% A 65 év feletti férfiak száma alacsonyabb, mint a nőké, mely magyarázható a férfiak várható alacsonyabb 10

11 élettartamával. z jellemzően megegyezik az országos tendenciával, a fiatalabb korcsoportokban arányos kiegyenlítődés jellemző. 3. számú táblázat - Öregedési index 65 év feletti állandó lakosok 0-14 éves korú állandó lakosok száma (fő) száma (fő) Öregedési index (%) 2001 n.a. n.a. n.a ,6% ,4% ,1% ,5% 2012 n.a. n.a. n.a. Forrás: ei, KSH-SA 3.A számú táblázat - Öregedési index 65 év feletti állandó lakosok száma (fő) 0-14 éves korú állandó lakosok száma (fő) Öregedési index (%) 2001 n.a. n.a. n.a ,60% ,40% ,10% ,50% ,00% ,35% 2014 n.a. n.a. n.a. Forrás: ei, KSH-SA A lakosság 2011 évi öregedési indexe alapján megállapítható, hogy a 100 fő 14 év alattira jutó 65 éven felüliek száma mintegy 126 fő, ami az utóbbi éveket nézve drasztikus emelkedést mutat. Az elöregedő népességszerkezet miatt az idősek fokozottabb ellátására van szükség. ermészetesen egyéb összefüggésben is vizsgálandó, vagyis például, a gyerekek alacsonyabb létszáma nem jelenti azt, hogy ők ne igényelnének fokozott figyelmet, különösen akkor például, ha szüleik alacsony jövedelműek. 11

12 6. ábra: Öregedési index: Öregedési index (%) 140,0% 120,0% 100,0% 80,0% 60,0% 40,0% 20,0% 0,0% év 7.A ábra: Öregedési index: Öregedési index (%) 140,00% 120,00% 100,00% % 80,00% 60,00% 40,00% 20,00% 0,00% számú táblázat - Belföldi vándorlások állandó jellegű odavándorlás elvándorlás egyenleg Forrás: ei, KSH-SA z az adat az adott település vonzerejét mutatja: ha pozitív az egyenleg, akkor az odaköltözés, ha negatív, akkor az elvándorlás jellemző. ermészetesen itt is további tényezőket szükséges figyelembe venni. 12

13 Közrejátszik Ausztria közelsége, munkavállalás külföldön bejárással, valamint az Alpokalja különleges összetételű mikroklímájának kihasználása légzőszervi megbetegedések esetén, valamint egyéb nem számszerűsíthető tényezők, melyek a migrációt erősítik. 8. ábra: Belföldi vándorlás alakulása: 0-1 Belföldi vándorlások - egyenleg (fő) A ábra: Belföldi vándorlás alakulása: Belföldi vándorlás (fő)

14 10. ábra: Az állandó jellegű oda- és az elvándorlások különbségének 1000 állandó lakosra vetített száma 2011-ben a Csepregi kistérségben: A 2011-es évben ormásliget, a kistérség vizsgálata alapján a középmezőnyben helyezkedik el, az állandó oda- és az elvándorlások különbségének 1000 állandó lakosra vetített száma mutató vizsgálata alapján. 5. számú táblázat - ermészetes szaporodás lve születések száma halálozások száma természetes szaporodás (fő) n.a. n.a. n.a. Forrás: ei, KSH-SA 14

15 11. ábra: ermészetes szaporodás között 2 természetes szaporodás (fő) A ábra: ermészetes szaporodás között ermészetes szaporodás (fő) A halálozások száma jelentősen meghaladja az évleszületésekét, ami drasztikusan tükrözi az elöregedő lakosságot. nnek alapján, kiemelt figyelmet érdemelnek az idősek, gyerekek, ezzel összhangban a családbarát munkahelyi körülmények megteremtése, erősítése. A 2011-es évben, a természetes szaporodás mérlege egyensúlyt mutat. 15

16 3. kép: Chernel kastély Forrás: 16

17 rtékeink, küldetésünk Célok A Helyi sélyegyenlőségi Program átfogó célja ömörd település Önkormányzata az sélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, szegregációmentességet, a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket az óvoda kivételével érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel). A HP helyzetelemző részének célja lsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. ovábbi célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HP I tartalmazza. A HP I célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. ovábbi célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzés-értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat. 17

18 A Helyi sélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HP H) 1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása A helyi esélyegyenlőségi programok alapját és egyben legfontosabb kereteit Magyarország Alaptörvénye (továbbiakban: Alaptörvény) határozza meg. Az Alaptörvény I. cikkének (1) és (2) bekezdései szerint Az MB sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait tiszteletben kell tartani. Védelmük az állam elsőrendű kötelezettsége. illetve Magyarország elismeri az ember alapvető egyéni és közösségi jogait. Az Alaptörvény II. cikke rendelkezik arról, hogy Az emberi méltóság sérthetetlen. Minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz, a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg. Az Alaptörvény XV. cikke az alábbiakról rendelkezik: XV. cikk (1) A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes. (2) Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja. (3) A nők és a férfiak egyenjogúak. (4) Magyarország az esélyegyenlőség és a társadalmi felzárkózás megvalósulását külön intézkedésekkel segíti. (5) Magyarország külön intézkedésekkel védi a családokat, a gyermekeket, a nőket, az időseket és a fogyatékkal élőket. Az Alaptörvény XXVI. cikke rendelkezik arról, hogy Az állam a működésének hatékonysága, a közszolgáltatások színvonalának emelése, a közügyek jobb átláthatósága és az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében törekszik az új műszaki megoldásoknak és a tudomány eredményeinek az alkalmazására. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését és felülvizsgálatát az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény (továbbiakban: bktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet 2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai fejezete és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) MMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) a nemzetiségek jogairól szóló évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény) az egészségügyről szóló évi CLIV. törvény (továbbiakban: ütv.) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) 18

19 a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira. 1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása. ömörd Község Önkormányzatának esélyegyenlőségi programja évben készült, melyet ömörd Község Önkormányzat Képviselő-testülete elfogadott. A célcsoportok helyzete a következőképpen alakul jelenleg is A nemek közötti egyenlőség A településen összhangban a környező településekkel - arányos kiegyenlítettség jellemzi a nemek közötti mutatókat, kivéve a 65 év feletti korosztályt, itt az tapasztalható, hogy a nők aránya szignifikánsan, mintegy 69%-kal magasabb, mint a férfiaké. 13. ábra: nemek közötti egyenlőség Forrás: Kisebbségek, romák elepülésünkön nem élnek kisebbséghez tartozó csoportok Csökkent munkaképességűek, fogyatékkal élők, időskorúak A fogyatékkal élők ellátása a településen a Csepregi Közös Önkormányzati Hivatal keretében nagyobb részt biztosított. A szociális alapszolgáltatási feladatok (szociális étkeztetés, családsegítés, házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás és nappali ellátás), valamint gyermekjóléti és egészségügyi alapellátási feladatok is Hivatali szinten szervezettek. A településen a fogyatékkal élők segítésére érdekképviseleti szervezet nem működik. Az egyedülálló fogyatékkal élők a Csepregi Családsegítő Szolgálathoz fordulhatnak segítségért. Az Önkormányzat a fogyatékkal élő étkezését támogatja. Lelki gondozó a fogyatékkal élőket segíti. A pszichológus igénybevételéről az Önkormányzatnak nincs információja. Az Önkormányzat a mozgásukban korlátozott időskorúakkal kapcsolatban van Mélyszegénységben élők Az NSZ által használt abszolút mélyszegénységi küszöb szerint, például ebbe a csoportba tartozók kevesebb, mint 1 dollárból élnek naponta. z a mérőszám elsősorban a fejlődő országokra jellemző, a fejlett világban, más mutatókat használnak Azokat soroljuk a mélyszegénységben élők közé, akik az alábbiak közül legalább kettő kritériumnak megfelelnek: 19

20 - legalább három éve munkanélküliek, illetve ezen idő alatt legfeljebb közfoglalkoztatásban vettek részt, - legfeljebb az általános iskola 8. osztályát végezték el, ami mellett esetleg nem piacképes szakképzettséget vagy OKJ-s szakképesítést szereztek, - aktív korú inaktívak, - kettőnél több gyermeket nevelnek. Az Önkormányzatnak a fenti kritériumok szerint, a mélyszegénységi kategóriába tartozó személyek számáról nincs adata, de ismerve a problémát a közhasznú, közcélú foglalkoztatás, közmunkaprogramokban való foglalkoztatottság terén előnyben részesíti a fenti kritériumoknak megfelelő mélyszegénységben élőket. A településen intézmény nem működik. Az önkormányzat egészségügyi feladatainak ellátása Csepreg Város Önkormányzat által alapított és fenntartott gészségházban történik, melynek működési területe kiterjed ormásligetre is. Az Önkormányzat a szociális alap- és szakszolgáltatásokat szintén a Csepregi erületi Gondozási Központ által biztosítja. Az Intézmény a szociális alapszolgáltatások között az étkeztetést, a házi segítségnyújtást, a nappali ellátást biztosítja, s ennek érdekében működteti az Idősek Klubját és a Családsegítő Szolgálatot; szociális szakellátásként a bentlakásos idősek otthonát működteti. llátja továbbá gyermekjóléti alapellátásként a Gyermekjóléti Szolgálatot. Összességében elmondható, hogy az egyes emberek nehézségein kívül, az intézmények is problémákkal küzdenek, a folyamatos forráselvonás miatt. 20

21 2. Stratégiai környezet bemutatása Az esélyegyenlőség javítása, az egyenlő bánásmód érvényesítése szempontjából releváns, a társadalom különböző csoportjainak együttélésére vonatkozó különösen az alábbi országos stratégiák: Legyen jobb a Gyerekeknek Nemzeti Stratégia ( ) Megalkotását három fő indok vezérelte: Csökkentse a gyermekek és családjaik nélkülözését, javítsa a gyermekek fejlődési esélyeit. A szegénységi ciklus megszakításának szükségessége. Közös érdek az ország fenntartható gazdasági és társadalmi fejlődése. oma Integráció vtizede Program Stratégiai erv Az Országgyűlés a magyarországi cigány, illetőleg roma népesség sikeres társadalmi integrációjának elősegítésére, építve és számítva az állami és az önkormányzati szervek, az egyházak, a gazdasági élet szereplői, a helyi közösségek, a civil szervezetek együttműködésére, és a célcsoport aktív bevonására, a programok tervezése, megvalósítása és értékelése fázisokban a cigányság érdekképviseletét ellátó szervezetekkel egyetértésben alkotta meg a oma Integráció vtizede Program Stratégiai ervről szóló 68/2007. (VI. 28.) OGY határozatot. A Stratégiai erv négy prioritási területen (oktatás, foglalkoztatás, lakhatás és egészségügy), az egyenlő bánásmód érvényesítésével kapcsolatban, továbbá a kultúra, a média és a sport területén határoz meg átfogó célokat, a célokhoz kapcsolódó konkrét feladatokat, az ezekhez rendelt mutatókat, továbbá a feladatok eléréséhez szükséges intézkedéseket. A nemek közötti esélyegyenlőség megteremtését a négy prioritási területen megfogalmazottakhoz kapcsolódó feladatokon és intézkedéseken keresztül kívánja megvalósítani. A Stratégiai ervben meghatározott feladatok elsősorban területi (hátrányos helyzetű térségek, települések) és szociális szempontok (pl. hátrányos helyzet, tartós munkanélküliség, alacsony iskolai végzettség, stb.) - illetve ezek metszete - alapján határozzák meg a legfontosabb intézkedéseket, amelyek hosszú távon biztosíthatják a legszegényebbek - köztük nagy arányban romák - valós társadalmi és gazdasági integrációját. A négy prioritási területen elsősorban a szociális és területi szempontok alapján indokolt a feladatokat megfogalmazni. Az antidiszkrimináció és a kultúra (roma kultúra, hagyományok megőrzése) területén van lehetőség arra, hogy az egyes intézkedésekben a romák, mint önálló célcsoport kerüljenek meghatározásra. Idősügyi Nemzeti Stratégia Az Országgyűlés 81/2009. (X. 2.) OGY határozatával fogadta a Idősügyi Nemzeti Stratégia című stratégiai programot. Az Idősügyi Nemzeti Stratégiában a cselekvés iránya, az elérendő célok, valamint a célokban megfogalmazottak eléréséhez szükséges fejlesztendő területek kerülnek meghatározásra. A magyarországi időspolitika egyik legfontosabb megoldandó kérdése az időskorúak esélyegyenlőségének megteremtése az élet valamennyi területén. Ma még sok idősebb ember ki van téve a társadalmi kirekesztés valamelyik kockázatának: elszigetelődés, az ellátásokhoz való hozzáférés akadályozottsága, a társadalom viszonyulása az időskorhoz, a média, kommunikáció 21

22 területén. A Stratégia alapvető irányelve és az időspolitikai fejlesztés egyik célja, hogy az időskorúak jól-léte szempontjából a személyre szabott szolgáltatások széles köre álljon rendelkezésre, figyelembe véve azt, hogy az időskorú személyeknek egyénenként eltérő társadalmi és kulturális szükségleteik vannak. Az U 2020 stratégia Az urópa 2020 tíz évre szóló európai uniós növekedési stratégia. Célja, hogy a változó világban az U gazdasága intelligens, fenntartható és inkluzív legyen. három, egymást kölcsönösen erősítő prioritás azt hivatott elősegíteni, hogy az Unióban és a tagállamokban magas legyen a foglalkoztatottság és a termelékenység, és erősödjön a társadalmi kohézió. Az U öt nagyszabású célt tűzött ki maga elé a foglalkoztatás, az innováció, az oktatás, a társadalmi befogadás és az éghajlat/energiapolitika területén, melyeket 2020-ig kíván megvalósítani. Nemzeti eform Program Az urópa 2020 stratégia megvalósításának legfontosabb eszközét tagállami szinten a nemzeti reformprogramok jelentik, melyeket a tagállamoknak minden év áprilisában, a stabilitási/konvergencia programokkal együtt kell elkészíteniük. A nemzeti reformprogramok rögzítik az uniós kiemelt célok alapján megfogalmazott nemzeti célokat, továbbá ismertetik, hogyan kívánják a kormányok a célokat teljesíteni, illetve a növekedést hátráltató akadályokat leküzdeni. Nemzeti ársadalmi Felzárkózási Stratégia ( ) Hosszútávra tervező felzárkózás-politikát magánban foglaló dokumentum, amely alapvető szemléletváltást kíván elérni a szegénység elleni és roma politikában. Hangsúlyos célja a roma közösségek kirekesztése ellen ható folyamatok megelőzése, felszámolása. Nemzeti Drogellenes Stratégia ( ) Drogpolitikai irányelveket tartalmazó, 8 évre szóló, középtávú stratégiai tervdokumentum. Fő célja az illegális és a visszaélésszerű legális szerhasználat jelentős csökkentése célzott, közösségi alapú beavatkozások segítségével, valamint az egészséget alapértékként közvetítő, közösségerősítő szemléletmód középpontba állítása és a szerhasználat nélküli életmodell megerősítése. Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégia ( ) A Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégia ( ) egy olyan komplex stratégiai dokumentum, amely a jelenlegi magyar és nemzetközi helyzet, valamint a prognosztizálható jövőbeli trendek figyelembevételével meghatározza a következő tíz év jogalkotási, szervezetfejlesztési, képzési, szemlélet- és tudatformálási feladatait, valamint a szükséges össztársadalmi fellépés elősegítésének lehetőségeit a bűnmegelőzés területén. A Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégia a kiemelt beavatkozási területei: a településbiztonság fokozása érdekében megvalósítandó célok, a gyermek- és fiatalkori bűnözés megelőzésével kapcsolatos célok, az áldozattá válás megelőzésével és az áldozatok segítésével kapcsolatos célok és a bűnismétlés megelőzéséhez szükséges célok elérésére fókuszál. 22

23 Nemzeti Fenntartható Fejlődés Keretstratégia A Keretstratégia célja, hogy távlatos, az egész nemzetet összefogó irányt adjon az egyéni és közösségi cselekvések számára. A fenntarthatósági stratégia ahhoz ad zsinórmértéket, hogy az aktuális rövid távú problémáink megoldása közben se feledkezzünk meg a jövő generációk szempontjairól, s hogy a ma gyarapodása oltárán ne áldozzuk fel a holnap és a holnapután erőforrásait. Országos Fogyatékosságügyi Program ( ) Az Országos Fogyatékosságügyi Program tartalmazza azokat a középtávon elérendő célokat, szükséges lépéseket, fő irányokat, amelyek a fogyatékos személyek fogyatékosságból adódó hátrányainak leküzdését segítik elő. Az Országgyűlés fenti számú határozatában többek között felkérte a Kormányt, hogy: jogalkotó és végrehajtó tevékenységében érvényesítse a Programban elfogadott elveket, feladatokat és célkitűzéseket, kormányzati szakpolitikai programokban gondoskodjon a mindenkori költségvetési lehetőségek figyelembevételével a megállapított feladatok és célkitűzések megvalósításának mérhető indikátorokat is magában foglaló eszközrendszeréről, a szükséges eszközökről és azok felhasználásáról; gondoskodjon továbbá arról, hogy a központi költségvetés tervezése során az érintett fejezetek felügyeletét ellátó szervek vezetői vegyék figyelembe a Programban meghatározott célokat; az első, évekre vonatkozó Intézkedési ervet (szakpolitikai program) a feladatok és a felelősök meghatározásával a Program elfogadását követő három hónapon belül dolgozza ki. Az Országgyűlés fenti számú határozatával felkérte továbbá a fogyatékos személyek érdekvédelmi és a nekik szolgáltatást nyújtó nonprofit szervezeteket, a helyi önkormányzatokat, a kormányzati és önkormányzati intézményeket, a sportszövetségeket, sportszervezeteket, a munkáltatókat, hogy tegyenek meg mindent a Programban megfogalmazott célok megvalósításáért; a tömegtájékoztató szervek vezetőit és munkatársait, hogy vállaljanak részt a Program megismertetésében, a fogyatékos személyeket érintő társadalmi szemlélet kedvező irányú megváltoztatásában; a fogyatékos személyeket arra, hogy közösségi, helyi, kistérségi, megyei, regionális és országos szinten vállaljanak aktív és kezdeményező szerepet saját jogaik biztosításában, vegyenek részt a sorsukat érintő kérdésekben. 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal elepülésrendezési terv A településfejlesztésben az egyenlő bánásmódnak és az esélyegyenlőség előremozdításának alapját, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény teremti meg. A településrendezés során figyelemmel kell lenni arra, hogy a rendezés végrehajtásával bekövetkező változások az érintett lakosság életkörülményeiben, értékrendjében és szociális helyzetében hátrányos következményekkel ne járjanak. nnek érdekében biztosítani kell a területek a közérdeknek megfelelő 23

24 felhasználását a jogos magánérdekekre tekintettel, az emberhez méltó környezet folyamatos alakítását, értékeinek védelmét. nnek során figyelembe kell venni: a) az egészséges lakó- és munkakörülmények, a népesség biztonságának általános követelményeit, b) a népesség demográfiai fejlődését, a népesség lakásszükségletét, c) a népesség fizikai, szellemi és lelki igényeit, különös tekintettel a családok, a fiatalok, az idősek, a fogyatékos személyek igényeire, az oktatás, a kultúra, a sport, a szabadidő és az üdülés, valamint a társadalmi szervezetek, egyházak működési feltételeinek lehetőségeire, d) a megőrzésre érdemes történeti vagy településképi jelentőségű településrészek és az építészeti és régészeti örökség védelmét, felújítását és továbbfejlesztését, valamint az értékes építmény és tájrészlet látványát (rálátás), továbbá az ingatlanról feltáruló kilátás védelmét, annak mértékéig, hogy az az érintett telkek szabályos beépítését ne akadályozza, e) a környezet-, a természetvédelem, a tájhasználat és a tájkép formálásának összehangolt érdekeit, különös tekintettel a víz, a levegő, a talaj, a klíma és az élővilág védelmére, f) a népesség megélhetését biztosító gazdasági érdekeket, a munkahelyek megőrzésének és új munkahelyek teremtésének érdekeit, a mező- és az erdőgazdaság, a közlekedés, a posta és a hírközlés, a közüzemi ellátás, különösképpen az energia- és a vízellátás, a hulladékkezelés, a szennyvízelhelyezés és - kezelés, valamint a nyersanyaglelőhelyek biztosítását, g) a honvédelem, a nemzetbiztonság és a katasztrófavédelem érdekeit, h) a területtel és a termőfölddel való takarékos gazdálkodást, i) az arra alkalmas természeti adottságok gyógyászati hasznosításának elősegítését és védelmét, j) a közlekedési kényszer (lakóhely-munkahely, nyersanyag kitermelés-feldolgozás stb. viszonylatában) csökkentését és a megfelelő színvonalú közlekedés kialakítását. Az előbbiekben foglaltak érvényesülése - különösen a természet- és a környezetvédelem, az erdők és a természetes (felszíni és felszín alatti) vizek védelme, az ár- és belvízvédelem, valamint a termőfölddel és a területekkel való takarékos bánás - érdekében az alábbi követelményeknek kell érvényt szerezni: a) a települések rendezése során a település közigazgatási területére hulló felszíni csapadékvíz összegyűjtését és helyben tartását vagy szakszerű és ártalommentes elvezetését, kezelését az adottságok és a lehetőségek figyelembevételével biztosítani kell, b) újonnan beépítésre szánt területek kijelölésével egyidejűleg a település közigazgatási területének - a külön jogszabály alapján számított - biológiai aktivitás értéke az átminősítés előtti aktivitás értékhez képest nem csökkenhet, c) a települések beépítésre szánt területe csak olyan terület felhasználás céljára növelhető, amilyen célra a település már beépítésre kijelölt és igénybe vett területén belül nincs megfelelő terület ömörd Község gazdasági programja ( ) artalmazza: A helyi adókkal kapcsolatos adópolitikai célkitűzések. A helyi adók ne terheljék a lakosság kiadásait Az infrastruktúra fejlesztési lehetőségei. A meglévő színvonal fenntartása, fejlesztési lehetőségek keresése Munkahelyteremtés feltételeinek elősegítése. Általános foglalkoztatást segítő célok és feladatok, közmunkaprogram Nyilvánosság. Honlap folyamatos karbantartása, frissítése A településrendezési tervvel való összhangja. A lakosság, helyi vállalkozók igényei 24

25 A pályázatokra történő felkészülés elepülésfejlesztési célokat A község általános fejlesztését, közszolgáltatásokhoz és fenntartásához kapcsolódó célok: Köztemető fenntartás Köztisztaság, településtisztaság Közbiztonság Civil szervezetek elepülésünkön egy civil szervezet található, ömörd Község Közalapítvány. Gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok helyi kedvezmények biztosítása Közösségi tér biztosítása Az önkormányzati épületek közösségi célú ingyenes használatba adása, önszerveződő közösségek segítése, faluközösség összetartása, egymás közti kapcsolatok ápolása, hagyományok őrzése. Ifjúság és sport támogatása Gondoskodás az egészségügyi ellátásról Nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak biztosítása 2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása Felső épcementi öbbcélú Kistérségi ársulás Közoktatási sélyegyenlőségi Helyzetelemzése (2008.) Megállapítható, hogy a kistérség területén alapvetően biztosítottak az esélyegyenlőség feltételei és elérhetők az érintettek számára az esélyegyenlőség számára legfontosabb közoktatási közszolgáltatások. A társulás területén élő 3-14 éves korosztály alapfokú közoktatási ellátási feltételei biztosítottak a társulási fenntartású intézményekben. A statisztikák alapján elmondható, hogy a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai ellátása teljes körűen biztosított. A későbbi akciótervhez viszont szükséges azon gyerekek létszámának felmérése is, akik szülei nem igényelnek óvodai ellátást. területen célszerű együttműködést kezdeményezni a gyermekjóléti szolgálatokkal. Az általános iskolákban a sajátos nevelési igényű tanulók, és a hátrányos helyzetű tanulók száma az országos átlagot nem haladja meg. Az érintett általános iskolások számára a napközis ellátás teljes körűen elérhető. A pontos regisztrációt azonban folyamatosan figyelemmel kell kísérni a szakértői bizottság és a nevelési tanácsadók szolgáltatási adatainak felhasználásával. A rendelkezésre álló szakértői anyagok, a kompetencia mérés eredményei alapján olyan kép rajzolható, amely azt mutatja, hogy az intézményekben közvetlen szegregáló oktatásszervezési gyakorlat nincsen. A társulásban a különböző önkormányzatok között a kapcsolattartás megvan, a szakmai együttműködés javítható. Az esélyegyenlőség elvét, és a tehetséggondozás összekapcsolását a szabad iskolaválasztás elvével az önkormányzati rendelkezések, az iskolák Alapító Okiratai, valamint a közoktatási törvény módosítása (25 % -os limit a hátrányos helyzetű, helyben lakó tanulókra vonatkozóan) a gyakorlatban is garantálja. Az intézményfenntartó társulás által fenntartott intézményekben a lemorzsolódási adatok elemzése azt mutatja, hogy az országos átlaghoz képest kisebb százalékban fordul elő évfolyamismétlés, amely a tantestületek esélyegyenlőségi elkötelezettségét is igazolja. A közoktatási szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés elvét, az esélyegyenlőség szakmai feltételét a kompetencia alapú oktatás szakmai irányai és módszerei biztosíthatják a következő években. hhez feltétlenül szükséges erőteljesebb ütemben a pedagógusok felkészítése, a kompetencia fejlesztő mérések elterjesztése és nem utolsó sorban az általános és szakmai infrastruktúra fejlesztése. A Felső épcementi öbbcélú Kistérségi ársulás munkaszervezete megszűnt ével, az átalakulást követően, a társulás tagjainak fontos, a programokban vállalt kötelezettségek teljesítése. 25

26 Felső-épcementi öbbcélú Kistérségi ársulás közoktatási feladat-ellátási, intézményhálózatműködtetési és fejlesztési terve A terv összefoglalója alapján, a kistérségben működő intézmények közül a csepregi KIKI alkalmas jelentős átszervezés esetén, székhely intézményként történő működésre. Az iskoláknak hosszabb távon azzal a változással kell szembenéznie, hogy egyre több évfolyamon szűnik meg a párhozamos osztály. A települési önkormányzatoknak a népességmegtartó képesség fenntartására jószerével csak két esetben van módjuk: a gazdasági aktivitás fokozásával, azaz a munkahelyteremtéssel és a megfelelő színvonalú oktatás biztosításával vagyis a gyermekek helyben tartásával- a helyi munkavállalásra való felkészítéssel, illetve megfelelő színvonalú és a helyi igényeknek megfelelő szintű beiskolázás, továbbtanulás lehetőségének a megteremtésével. Mindkettő az intézményi és az önkormányzati tervezés hosszú távú összehangolását igényli, a megvalósítás pedig érdemi együttműködést. Fő célkitűzése, a munkanélküliség csökkentése Dr. Csepregi Horváth János KIKI Közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési terv ( ) A Közös Igazgatású Közoktatási Intézmény (KIKI) alapvető célja, hogy a Felső épcementi öbbcélú Kistérségi ársulás Közoktatási esélyegyenlőségi stratégiai tervéhez kapcsolódva biztosítsa az intézményben a szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését. A halmozottan hátrányos helyzetű, a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók tekintetében a regionális közoktatás fejlesztési stratégia prioritása között is szerepel az együttnevelés, a befogadó oktatási rendszer feltételeinek megteremtése és folyamatos fejlesztése. Hosszú távú célja: Az óvoda hosszú távon is képes a gyermekek fogadására 3 éves kortól. A kicsik korszerű körülmények között, folyamatosan megújuló módszertant alkalmazó óvónőktől kapnak nevelést, kiemelt figyelmet fordítunk a hátrányos helyzetű gyermekekre. A hátrányos helyzet leküzdését a szocializációs folyamat során nem csak az intézményes nevelés, ingergazdag környezet biztosítja, hanem azok a személyre szabott foglalkozások is, amelyeket a képzett pedagógusoktól kapnak. Az óvodának fenn kell tartania és megújítania az iskolakezdés kudarcainak elkerülését is. Az óvodások minden tanév évnyitóján aktív részesei az ünnepnek, megmutatják azt a vers- és énektudást, amit magukkal hoztak. Az óvodában lehetőséget kell biztosítanunk a játékos nyelvtanulásra, ami először az iskolai jelentkezésnél, később a nyelvtanulásnál ad használható alapot, segíti a nemzetiségi kultúra megőrzését, ápolását. A gyermekek életének a környezetvédelem, a szelektív hulladékgyűjtés, a hagyományőrzés és - ápolás mindennapos, természetes része, amit az iskolai nevelésnek tovább kell erősítenie. A folyamatos pedagógiai módszertani megújulás eredményeként az országos kompetencia-mérések alapján az iskolában teljesíteni kell az országos átlagnak megfelelő vagy afölötti eredményt. Az iskolából kikerülő tanulók közül egyre többen lesznek képesek érettségit adó iskolában folytatni tanulmányaikat. A középiskolás korú évfolyamos növendékeket akik közismereti tanulmányaik mellett kedvtelésből, zenei műveltségük gyarapításáért és a szabadidő hasznos eltöltése céljából tanulnak zenét nálunk elsősorban a közös zenélés, éneklés élményén keresztül zenekarok, kamaracsoportok és énekkar hatékony működtetésével próbáljuk minél nagyobb számban megtartatni. Közöttük is külön figyelmet fordítunk a hátrányos helyzetű tanulókra, akiknek személyiségfejlődésére rendkívül pozitív hatással van az értékes zenével való hosszú éveken át tartó aktív kapcsolat. Segíteni kell az iskolában tanuló halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket, az élményt jelentő iskolai programokon való aktív részvételben, továbbá az iskolán kívüli támogató programokba való bekapcsolódásba, együttműködve a város erre a célra is létrehozott intézményeivel, civil szervezeteivel. Alapfeladatainkhoz tartozik a helyi kulturális civil egyesületek utánpótlásának biztosítása. zek a szervezetek hatalmas segítséget jelentenek a hátrányos helyzetű gyerekek társadalmi beilleszkedésében. Az intézmény vállalja, hogy a sajátos nevelési igényű, vagy egyéb problémával (magatartási, beilleszkedési, tanulási vagy pszichés zavarral) küzdő gyermekeket rendszeresen elküldi szakértői vagy nevelési tanácsadói vizsgálatra, róluk minden évben adatokat szolgáltatunk az önkormányzatnak (hány gyereket, melyik időszakban utalunk vizsgálatra). 26

27 Folyamatosan működik a fenntartó önkormányzatok döntése alapján - az iskolások, óvodások számára rendszeresített helyi buszjárat, ami részben a biztonságos intézményi megközelítést, részben az intézményektől távolabb lakók kényelmét szolgálja. A családsegítő szolgálat szakembereinél jelezzük azokat a problémákat, amelyek a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek oktatása, nevelése során előfordulnak A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása Az esélyegyenlőség javítása szempontjából fontos és releváns adatbázisok és felhasznált kutatások, a 2/2012. (VI. 5.) MMI rendelet 1. melléklete alapján a következők: ömörd Község Önkormányzata sélyegyenlőségi programja év Feladatellátási, intézményhálózat - működtetési és köznevelés -fejlesztési terv- Vas megye Oktatási Hivatal a Vas Megyei Kormányhivatal közreműködésével 4. kép: Vendégház Forrás: 27

28 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet A településen az emberek egy része nehéz anyagi körülmények között él, a mélyszegénység nem jellemző. Az anyagi gondokkal küzdő családok helyi munkavállalása is szűkre szabott, kilátásaik Ausztria közelsége miatt kedvezőbbek, az itthon maradottakat anyagilag segíteni tudja a külföldön dolgozó hozzátartozó, valamint a környező települések és a megyeszékhely változatos munkaerő lehetőségeinek kínálata. nnek ellenére nem elsődleges cél a külföldi munkavállalás ösztönzése, annál inkább fontosabb a helyi munkahelyek megerősítése, újak létrehozása, a lakosság helyben tartása. A rászorulókat az önkormányzat jelentős összeggel támogatja, a juttatások formái: átmeneti segély, rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, lakásfenntartási támogatás, tüzelőtámogatás, rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény. 3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció A HP 1. számú mellékletében elhelyezett táblázatokba gyűjtött adatok, valamint a helyi önkormányzat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) és a Mötv-ben foglalt feladatai alapján településünkre jellemző foglalkoztatottságot, munkaerő-piaci lehetőségeket kívánjuk elemezni az elmúlt évek változásainak bemutatásával, a különböző korosztályok, illetve nemek szerinti bontásban. Az elemzést összevetjük térségi és országos adatokkal is. a) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, aránya számú táblázat - Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, évesek száma év közötti lakónépesség (fő) nyilvántartott álláskeresők száma nő férfi összesen nő férfi összesen fő % fő % fő % ,1% 14 14,3% 18 9,2% ,5% 14 17,5% 25 14,2% ,3% 9 9,0% 14 7,2% ,2% 10 9,8% 14 7,1% ,75% 10 9,43% 20 10,05% ,17% 5 4,63% 7 3,50% 2014 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. Forrás: ei, Nemzeti Munkaügyi Hivatal A munkaképes lakónépességhez képest a nyilvántartott álláskeresők száma évről - évre csökken, oka nem az álláshelyek javulásában, hanem a törvényi háttér szigorításában keresendő, ezen belül a férfiak aránya mindig magasabb. A nyilvántartott álláskeresők között, a nem regisztrált álláskeresők csoportja nem jelenik meg adatként. Például, akik kijárnak Ausztriába dolgozni, ők nem jelennek meg a rendszerben. A nyilvántartott álláskeresők egy része, a mélyszegény csoportba tartozókhoz köthető. A mélyszegénység többdimenziós jelenség, amely megmutatkozik többek között a nagyon alacsony képzettségben és foglalkoztatottságban, az ebből következő súlyos megélhetési zavarokban, kihat az elemi lakhatási, táplálkozási körülményekre, az érintettek egészségi állapotára, stigmatizál és kirekesztéshez vezet. 28

29 14. ábra: A munkanélküliségi ráta alakulása között, kistérség, megye, régió, ország szintjén 15. ábra: ömörd Község álláskeresőinek aránya között 20,0% Álláskeresők aránya 18,0% 16,0% 14,0% 12,0% 10,0% 8,0% 6,0% 4,0% 2,0% 0,0% nők férfiak összesen 29

30 16.A ábra: ömörd Község álláskeresőinek aránya között Álláskeresők aránya (%) 20,00% 15,00% % 10,00% 5,00% 0,00% nő nő férfi A munkanélküliségi ráta vizsgálatakor kitűnik, hogy a kistérséghez viszonyítva, az élmezőnyben helyezkedik el településünk. Az éves átlaghoz képest a téli időszakokban, a szezonális munkák csökkenése miatt, a munkanélküliség emelkedik számú táblázat - egisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint nyilvántartott álláskeresők száma összesen fő n.a. 20 éves és fiatalabb fő n.a. % 22,2% 0,0% 14,3% 0,0% n.a év fő n.a. % 16,7% 8,0% 7,1% 35,7% n.a év fő n.a. % 0,0% 0,0% 0,0% 7,1% n.a év fő n.a. % 5,6% 0,0% 7,1% 0,0% n.a év fő n.a. % 22,2% 32,0% 7,1% 0,0% n.a év fő n.a. % 5,6% 12,0% 21,4% 14,3% n.a év fő n.a. % 11,1% 24,0% 28,6% 7,1% n.a év fő n.a. % 0,0% 8,0% 0,0% 14,3% n.a év fő n.a. % 16,7% 16,0% 14,3% 21,4% n.a. 61 év felett fő n.a. % 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% n.a. Forrás: ei, Nemzeti Munkaügyi Hivatal A munkanélküliség minden korosztályt fenyeget. A 2011-es év vizsgálata alapján különösen a 40 év feletti korosztályt, a középkorúakat és a nyugdíj előtt állókat érinti. 30

31 Általánosságban elmondható, hogy a regisztráltak száma nem tükrözi a tényleges munkanélküliséget, mert vannak, akik alkalmi munkavállalóként és a fekete gazdaságban dolgoznak. 17. ábra: Álláskeresők száma, között 30 Álláskeresők száma (fő) A ábra: Álláskeresők száma, között Álláskeresők száma (fő) fő számú tábla - A munkanélküliek és a 180 napnál régebben regisztrált munkanélküliek száma és aránya nemenként nyilvántartott/regisztrált munkanélküli összesen 180 napnál régebben regisztrált munkanélküli fő fő % nő férfi összesen nő férfi összesen Nő férfi összesen ,0% 35,7% 33,3% ,3% 42,9% 36,0% ,0% 33,3% 57,1% ,0% 10,0% 21,4% ,00% 0,00% 0,00% ,00% 0,00% 0,00% 2014 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. Forrás: ei, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 31

32 A 2008-ban kirobbant gazdasági világválság 2009-ben éreztette tovagyűrűző hatását legjobban, a 180 napnál régebben regisztrált munkanélküli férfiak száma jelentősen megemelkedett, majd 2010-re csökkent a nőkéhez viszonyítva, 2011-ben tovább csökkent a 180 napnál régebben regisztrált munkanélküliek száma. A gazdasági visszaesés foglalkoztatási hatásainak hosszabb távú következményeként a korábbi években magasan alakult a kőszegi munkaügyi kirendeltségen a tartósan (legalább 1 éve megszakítás nélkül) nyilvántartott álláskeresők száma. Mára döntően a közfoglalkoztatási programok eredményeként jelentősen visszaesett ben havonta átlagosan 12,6%-kal alacsonyabban alakult a huzamosabb ideje munkahelyet keresők száma, mint egy évvel korábban. A tartós munkanélkülieknek közel 45%-a legfeljebb 8 általános iskolát végzett, további 51% középiskolában szerzett bizonyítványt. A diplomások aránya 6% körül mozgott. A legalább 1 éve álláskeresők között a fiatalok aránya alacsony (3,7%), ezzel szemben az idősebb korosztály (50 évnél idősebbek) hányada meghaladta az 50%-ot. A gazdasági válságot illetve a közfoglalkoztatás kiterjesztését megelőzően elsősorban a magas munkanélküliségi rátájú térségeket jellemezte a tartós munkanélküliség. A közelmúltban meghozott intézkedések megváltoztatták a korábbi évek jellemző tendenciáját. A közfoglalkoztatási programokba jelentős számba vontak be olyan álláskeresőket, akik már hosszabb ideje nem találtak munkát, ezáltal jelentősen lecsökkent a tartósan álláskeresők száma és aránya. A tartós arány csökkenése ott jelentős, ahol a közfoglalkoztatás erősen jelen van a munkanélküliség kezelésében. a) 180 napnál hosszabb ideje munkanélküliek összehasonlítása nemek szerint 19. ábra: A 180 napnál régebben regisztrált munkanélküliek száma (fő) között 120,0% 180 napnál régebben munkanélküliek aránya 100,0% 80,0% 60,0% 40,0% 20,0% 0,0% nők férfiak összesen 32