Csillagászati Észlelési Gyakorlat 1. Császár Anna szeptember. 11.

Átírás

1 Csillagászati Észlelési Gyakorlat 1. Császár Anna szeptember. 11.

2 Csillagképek születése Évszakok periodikus ismétlődése adott csillagképek az égen Szíriusz (Egyiptom): heliákus kelése a Nílus áradását jelezte előre Fiastyúk (Görögország): ha eltűnik az égről fel kell szántani a földet (Hésziodosz: Munkák és napok ) Tájékozódás (Sarkcsillag) Hol vagyok most? Merre van észak?

3 Csillagképek születése Nagy Kutya Canis Major Bika Fiastyúk - Plejádok

4 Csillagképek születése

5 Csillagképek születése

6 Csillagképek egységesítése IAU: Nemzetközi Csillagászati Unió (1928) Összesen 88 csillagkép Bizonytalan nevek egységesítése Határok a rektaszcenziós-deklinációs körökkel párhuzamos vonalak

7 Csillagképek egységesítése

8 Napéjegyenlőség és napforduló Nap vándorlása az égen napfordulók Tavaszpont Tavaszpont: az égboltnak egy nevezetes fiktív pontja: az égi egyenlítő és az ekliptika két metszéspontja közül az, ahol a Nap éves látszólagos mozgása során a déli félgömbről az északira lép. Tavaszi napéjegyenlőség: márc. 21.

9 Napéjegyenlőség és napforduló Régen: Tavaszpont a Kosban Őszpont a Mérlegben Ma: Tavaszpont a Halakban Őszpont a Szűzben

10 Napéjegyenlőség és napforduló Régen: Tavaszpont a Kosban Őszpont a Mérlegben Ma: Tavaszpont a Halakban Őszpont a Szűzben Oka: precesszió = a Föld forgástengelye egy kúpfelületet súrol

11 Állatövi csillagképek kiemelt szerepe

12 Asztrológia vs. Asztronómia Az határozza meg egy csillagjegy idejét, hogy mikor tartózkodik a Nap az adott csillagképben A csillagjegyek mára el vannak csúszva Pl. Oroszlán: Asztrológusoknál: júl. 23. aug. 22. IAU: aug. 11. szept. 17. Önkényesen választottak 12 jegyet

13 Állatövi csillagképek kiemelt szerepe Sárga vonal: ekliptika Kék vonal: égi egyenlítő 13. állatövi csillagkép: Kígyótartó (Ophiuchus)

14 Csillagkatalógusok Hipparkhosz (Kr. e. kb ) Kb csillag (saját mérések) Ekliptikai és egyenlítői koordinátákkal Fényesség (magnitúdóskála: 1-6) Csillagképek szerint csoportosítva (Precessziót felfedezője, első éggömböt ő készítette)

15 Csillagkatalógusok Tycho Brahe ( ) Kb. 800 csillag 1 pontosságú helymeghatározás Mérései alapján születtek a Kepler-törvények Szupernóva észlelése (SN 1572)

16 Csillagkatalógusok Johann Bayer ( ) Csillagatlasz (1603) Csillagképeken belül görög betűkkel, fényességi sorrendben tüntette fel a csillagokat A legfényesebb csillag α elnevezést kapta tipikusan Néhol következetlen: pl Nagy Medve alfája nem a legfényesebb csillag Ahol nem volt elég a görög betű, latin betűket is használt

17 Csillagkatalógusok John Flamsteed ( ) Kb csillag Új elnevezésrendszer: fényességalapú görög betűs jelölés helyett rektaszcenzió mentén sorszámozta a csillagokat Változócsillagok jelölése

18 Csillagkatalógusok Charles Messier ( ) Üstökösök megfigyelése Zavaró üstökösszerű objektumok listája Legfényesebb mélyégobjektumok Nyílthalmazok Gömbhalmazok Extragalaxisok Szupernóva maradványok

19 Csillagkatalógusok Henry Draper ( ) Több százezer csillag Spektroszkópiai osztályozással Posztumusz adták ki a katalógusát

20 Csillagkatalógusok John Louis Emil Dreyer ( ) NGC: New General Catalogue (1880-as évek) A Messier-katalógus bővített változata William Herschel és John Herschel mérései alapján (később több bővítés -> IC) Több ezer objektumot tartalmaz IC: Index Catalogue (1895 és 1908) NGC kiegészítésére

21 Csillagkatalógusok További katalógusok BD: Bonner Durchmusterung (1850-es évek) POSS: Palomar Obszervatórium Égboltfelmérés (1950-es évektől 1980-as évekig) SAO: Smithsonian Astrophysical Observatory (1966) 2MASS SDSS HIPPARCOS HST: Hubble Space Telescope GAIA és még sok más

22 Csillagkatalógusok Adatbázisok SIMBAD ALADIN VIZIER NED (extragalaxis katalógus)

23 Jelölésrendszer Naprendszer nagy égitesteknek saját neve van Bolygók, törpebolygók ókori római mitológia alapján Pl. Mars a hadisten után kapta nevét két holdja pedig a Phobos = félelem és a Deimos = rettegés

24 Jelölésrendszer Naprendszer Kisbolygók Főként magas forrásponttal rendelkező anyagból áll Ideiglenes név: felfedezés éve + félhónap sorszáma betűvel + félhónapon belüli nap sorszáma betűvel + felfedezési sorrend száma pl GU31 Végleges név: kap egy sorszámot és a felfedező által választott nevet pl. (160001) Bakonybél Üstökösök Magas és alacsony forrásponttal rendelkező anyagok keveréke Eleinte a felfedező nevéről kapta a nevét Ma: üstökös típusát + felfedezés éve + félhónap száma betűvel + felfedezési sorrend számmal P/ rövidperiódusú üstökös C/ nem-periodikus üstökös X/ olyan üstökös, amelynek pályája megbízhatóan nem számítható ki D/ elveszett vagy szétesett üstökös A/ tévesen üstökösként azonosított égitest pl. 1P/1682 Q1

25 Jelölésrendszer Csillagok Ókor: legfényesebb csillagok saját nevet kapnak (pl. Polaris, Arcturus stb.) Ma a fényesebb csillagokra: Bayer-féle elnevezések Görög abc betűi (általában fényességi sorrend alapján) + a csillagkép latin rövidítése Az összes objektumra: katalógus vagy felmérés neve + sorszám katalógus vagy felmérés neve + J/B + koordináták (rektaszcenzió + deklináció) Pl: Vega = α Lyr = HD = 2MASS J Precesszióról ne felejtkezzünk el: J azt jelöli, hogy a J(2000)-es epochára vonatkoznak a koordinátái J helyett néhány objektumnál láthatunk B jelzést is, ami a B(1950)-es epochához tartozó koordinátákat használ

26 Jelölésrendszer Változócsillagok: Csillagkép neve + Sorszám felfedezés sorrendje szerint nagy betű R-től Z-ig Amikor ez nem volt elég betűpárt is használtak: RR,, ZZ ZZ után az abc elején lévő betűket is használtak: AA,,QZ (A J-t kihagyták, mert összekeverhető az I-vel) Ezután V betű + számozást kezdtek használni: pl. V 335 Kettőscsillagok Nagy latin betűkkel különböztetik meg őket: A a fényesebb vagy nyugatabbra lévő pl. β Per A

27 Jelölésrendszer Fehér törpék WD + koordináták ( B(1950)-es epochához tartozó rektaszcenzió + deklináció) Szupernóvák SN + felfedezés éve + félhónap sorszáma betűvel + sorszám betűvel Pl. SN 1572, SN 2005cs Pulzárok: PSR + J/B + koordináták (rektaszcenzió + deklináció) Pl. PSR B Fekete lyukak: nincs egységes elnevezés felmérés neve + J/B + koordináták (rektaszcenzió + deklináció) Pl. SDSS J Sgr A*: Tejút központjában lévő szupernagytömegű fekete lyuk

28 Jelölésrendszer Kiterjedt objektumok (ködök, galaxisok) Katalógus jelölése + sorszám pl. M13, M31, NGC 1976 Exobolygók Csillag neve utáni kis latin betűvel jelölik pl. 51 Pegasi b, α Centauri Bb Távcső + vizsgált csillag sorszáma + kis latin betű pl. Kepler-62e

29 Házi feladat Milyen típusúak az alábbi objektumok? TRAPPIST-1 d Gliese 1214 b 2007 YA4 D/1993 F2 M1 M15 M45 M51 NGC 6543 NGC 7293 NGC 6720 NGC 4594 PSR B SN 1994D SN 1604 α CMa B α Uma δ Cep RR Lyr W Vir V645 Cen Beta Pictoris b IC 2006 Algol A Határidő: ZH időpontja Szorgalmi feladat: hol vannak az égen és mikor fedezték fel őket?