Elektronikus verzió: UNGARIAN ONCOLOGY. Malignus Lymphoma Konferencia. Budapest, június 3-5.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Elektronikus verzió: www.congresstravel.hu UNGARIAN ONCOLOGY. Malignus Lymphoma Konferencia. Budapest, 2004. június 3-5."

Átírás

1 ISSN /S Elektronikus verzió: ONKOLÓGia MAGYAR H UNGARIAN ONCOLOGY Malignus Lymphoma Konferencia Budapest, június 3-5. Összefoglalók MAGYAR ONKOLÓGUSOK TÁRSASÁGA, BUDAPEST

2 Malignus Lymphoma Konferencia Budapest, június 3-5. Magyar Onkológia (HUNGARIAN ONCOLOGY) 48. évfolyam Supplementum Összefoglalók Fôszerkesztô: Dr. Tímár József, Országos Onkológiai Intézet Szerkesztôbizottság: Dr. Kásler Miklós, Országos Onkológiai Intézet Dr. Kopper László, Semmelweis Egyetem, 1.sz. Pathológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet Dr. Mayer Árpád, Fôvárosi Onkoradiológiai Központ Dr. Németh György, Országos Onkológiai Intézet Dr. Pálóczi Katalin, Országos Gyógyintézeti Központ Dr. Rényi Imre, Semmelweis Egyetem, 1.sz. Gyermekgyógyászati Klinika Dr. Rosta András, Országos Onkológiai Intézet Dr. Strausz János, Pest Megyei Tüdôkórház, Törökbálint Dr. Tompa Anna, OKK Országos Kémiai Biztonsági Intézet Olvasószerkesztô: Dr. Ladányi Andrea Szerkesztôség: Országos Onkológiai Intézet 1122 Budapest, Ráth Gy. u Tel.: , fax: Kiadó: Magyar Onkológusok Társasága 1122 Budapest, Ráth Gy. u A kiadásért felel: Dr. Tímár József Hirdetésfelvétel: a Szerkesztôségben Nyomdai elôkészítés: RAGteam Kft. Nyomdai munkálatok: RAGteam Kft. Terjesztésért felel: RAGteam Kft. Megrendelhetô: a Szerkesztôségben Éves elôfizetési díja egy évre Ft + áfa, MOT tagoknak ingyenes. Elektronikus verzió: Magyar Onkológia 2004, a Magyar Onkológusok Társaságának hivatalos, negyedévenként megjelenô folyóirata. Minden jog fenntartva. A folyóiratban megjelent valamennyi eredeti írásos vagy képi anyag közlési joga a Magyar Onkológusok Társaságát illeti. A megjelent anyag, vagy egyes részeinek felhasználása, ismételt megjelentetése csak a Társaság írásbeli hozzájárulásával lehetséges. Kiadványunkhoz Euroart klórmentes papírt használunk. Index: ISSN Tudományos Bizottság: Elnök: Dr. Rosta András Tagok: Dr. Benedek Szabolcs Dr. Borbényi Zita Dr. Demeter Judit Dr. Fekete Sándor Dr. Illés Árpád Dr. Kiss Attila Dr. Losonczy Hajna Dr. Masszi Tamás Dr. Matolcsy András Dr. Radványi Gáspár Dr. Rák Kálmán Dr. Varga Gyula Supplementum 1. szerkesztôsége: C&T Hungary Kft., Szeged malignus lymphoma konferencia Magyar Onkológia 48. évfolyam supplementum

3 Június 3. Csütörtök Június 4. Péntek Június 5. Szombat Regisztráció, információ Regisztráció, információ A Konferencia megnyitása (Helia terem) Fleischmann Tamás emlékelõadás (Helia terem) Munkacsoport beszámoló és továbbképzõ elõadások Follicularis non-hodgkin lymphoma (Helia terem) Ebédszünet Poszter bemutatás (Orion terem) Mabthera kezelés, agresszív lymphomák Munkacsoport beszámoló és továbbképzõ elõadások Agresszív non-hodgkin lymphomák, õssejt traszplantáció (Helia terem) Kávészünet Hazai centrumok beszámolói, kezelési eredmények (Helia terem) Szünet Roche Szimpózium (Helia terem) Fogadás (Jupiter étterem) Munkacsoport beszámolók és továbbképzõ elõadások T-sejtes non-hodgkin lymphomák, anaplasztikus nagysejtes non-hodgkin lymphoma (Helia terem) Kávészünet Munkacsoport beszámoló és továbbképzõ elõadások Hodgkin-kór (Helia terem) Ebédszünet Poszter bemutatás (Orion terem) T-sejtes lymphomák, Hodgkin-kór Továbbképzõ elõadások Vakcináció, másodlagos daganat kialakulás, psychés következmények (Helia terem) Rituximab kezelés, kemoterápia, psychoonkológia (Helia terem) T-sejtes non-hodgkin lymphomák, kezelési szövõdmények (Helia terem) Szünet Kávészünet Szünet Agresszív non-hodgkin lymphomák (Orion terem) Hodgkin-kór, autolog õssejt transzplantáció (Orion terem) Schering Szimpózium (Helia terem) Társasági program a Schering Kft. támogatásával Regisztráció, információ Munkacsoport beszámoló és továbbképzõ elõadások Krónikus lymphoid leukémia (Helia terem) Krónikus lymphoid leukémia, hajas sejtes leukémia (Helia terem) Kávészünet Ebédszünet Myeloma multiplex, indolens lymphomák (Orion terem) Poszter bemutatás (Orion terem) Krónikus lymphoid leukémia, indolens lymphoma, myeloma Továbbképzõ elõadások A finanszírozás kérdései (Helia terem) Szünet Hazai centrumok beszámolói, kezelési eredmények (Helia terem) A Konferencia zárása (Helia terem) lymph.qxd :29 Page 1 (Black plate)

4 Az elmúlt évtizedekben igen jelentôs fejlôdést tapasztaltunk a Hodgkin-kór (HK) diagnosztikájában és kezelésben. A diagnosztika fejlôdésének mérföldkövei a CT-vizsgálatok rutinszerû hozzáférhetôvé válása és az izotópdiagnosztika (Gallium-scan, PET) fejlôdése. A 60-as évek közepére ismertté vált, hogy a korai HK nagy energiájú sugárzással, kiterjesztett mezô alkalmazásával meggyógyítható (Kaplan és mtsai). Elôrehaladott HK kezelésében a MOPP kombináció (De Vita és mtsai) bevezetése jelentett hatalmas elôrelépést, mellyel valódi "kémiai" gyógyulást lehetett elérni. A hosszabb követési idô elteltével felismerésre kerültek mind a radio-, mind a kemoterápia késôi mellékhatásai. Ez idôtôl a klinikai vizsgálatok két fô irányban folytatódtak. Egyrészt törekedtek a hatékonyság fokozására, másrészt a toxicitás - elsôsorban a késôi mellékhatások - csökkentésére. Az elôadás célja ezen fô irányok, a jelenlegi ajánlások ismertetése, a megoldásra váró problémák felvetése. Az elôadás tisztelgés Dr. Fleischmann Tamás emléke elôtt, aki osztályunkat a 70-es évek közepén elôször részlegként, majd önálló osztályként megszervezte és vezette 1996-ban bekövetkezett haláláig, és akinek érdemei elévülhetetlenek a malignus lymphomák hazai ellátásának korszerûsítésében, fejlesztésében. 1. A Hodgkin-kór kezelésének aktuális kérdései Molnár Zs. Országos Onkológiai Intézet, Kemoterápia "A" Osztály Intézeti adataink alapján Magyarországon a follicularis lymphomák a non-hodgkin-lymphomák 15-20%- át teszik ki. Elôfordulásuk az utóbbi években a világstatisztikákhoz hasonlóan nálunk is emelkedô tendenciát mutat. Az elôadásban - a morfológiai, az immunhisztokémiai és a molekuláris pathologiai vizsgálatok eredményeit felhasználva - példákkal mutatjuk be a differenciál diagnosztika nehézségeit. A pathologia számos területén elôtérbe kerülô molekuláris vizsgálatoknak a diagnosztikán túlmenôen a betegek monitorozásában is egyre fontosabb szerep jut. A minimális reziduális betegség vizsgálata alkalmazható új kezelési eljárások esetén az egyes kemoterápiás szerek tumorellenes aktivitásának és a terápiás szenzitivitásnak a mérésére, a relapszus veszélyének korai kiszûrésére. Laboratóriumunkban hagyományos és valós idejû kvantitatív PCR módszerrel végezzük a follicularis lymphomákra jellemzô bcl-2 génátrendezôdés vizsgálatát nyirokcsomóból, vérbôl és esetenként csontvelôbôl. Rövid áttekintést adunk az ezen vizsgálatok nyújtotta lehetôségekrôl és ezek klinikai jelentôségérôl. 2. Follicularis lymphoma: epidemiológia, differenciáldiagnosztika, betegkövetés Tóth Erika 1, Csernák Erzsébet 1, Schneider Tamás 2, Rosta András 2, Szentirmay Zoltán 1 Országos Onkológiai Intézet, Budapest 1 Molekuláris Pathologiai Osztály, 2 Kemoterápia "A" Osztály A kezelési elvek és a gyógyulás lehetôségei follicularis lymphomákban az utóbbi években döntôen változtak. A korai stádiumban lévô betegekben a radioterápia 95%-ban eredményez komplett remissziót, és a relapszus-mentes túlélés 10 év után 50%. Nem ismeretesek randomizált vizsgálatok annak eldöntésére, hogy a kis tumortömegû betegek átlagos túlélése javul-e, ha a diagnózis felállításakor már kezelésben részesülnek. A betegek csaknem 50%-ában a betegség kiterjedtsége és a tumortömeg miatt a diagnózis felállításakor, vagy azt követôen röviddel szükséges kezelés. Bár a mérsékelt agresszivitású szerek (Chlorambucil, CVP) alkalmazása után hosszú remisszió alakul ki, gyógyulás nem remélhetô ezektôl a kezelési módoktól. A CHOP ill. CHVP illetve a Fludarabine tartalmú kombinációk az elôzô kezelési módokhoz viszonyítva hosszabb progressziómentes túlélést eredményeznek, de néhány klinikai vizsgálat eredményétôl eltekintve a túlélést lényegesen nem befolyásolják. Az anti-cd20 monoklonális ellenanyag kezelés relapszus esetén 50%-os reagálást eredményez, azonban a betegség hónap után ismét progrediál. Jelentôsen javulnak a gyógyulási esélyek az immunterápia és kemoterápia együttes, elsôdleges alkalmazása esetén, hiszen anti-cd20+chop kezelés 95%-os reagálást eredményez, több mint 3 éves progressziómentes túléléssel. Az új kezelési lehetôségek célkitûzése a "genetikai remisszió" elérése, hiszen ezeknek a betegeknek van esélyük a teljes gyógyulásra. További lehetôséget jelenthet a gyógyulás szempontjából a remisszióban lévô betegek fenntartó kezelése. Összefoglalva: a korábbi, palliatív kezelési sémák elsôsorban idôs, kedvezôtlen prognózisú betegekben indokoltak. Fiatalokban az új kemo-immunoterápia, esetleges fenntartó kezeléssel kiegészítve genetikai remissziót, s ennek következtében teljes gyógyulást eredményezhet. 3. A folliculáris lympomák kezelése; közelebb került-e a gyógyulás lehetôsége? Borbényi Zita SZTE II. sz. Belgyógyászati Klinika és Kardiológiai Központ, Hematológia Osztály, Szeged MALIGNUS LYMPHOMA KONFERENCIA, 2004 Magyar Onkológia 48. évfolyam Supplementum

5 4. (P1) Mabthera-val sikeresen kezelt follikuláris NHL Vachaja J., Kolozsvári F., Liptay L., Átol É. 1, Bartók K éve ismert, nem diagnosztizált, nem kezelt generalizált nyirokcsomó-megnagyobbodás után felismert follikuláris NHL esetét ismertetik a szerzôk. A 46 éves beteg jelentkezésekor IV. stádiumú, hasi és mellkasi bulky konglomerátummal, ascitessel, jelentôs mellkasi folyadékgyülemmel járó betegséget diagnosztizáltak. 6 széria CHOP kemoterápiát követôen remisszió, majd korai relapszus lépett fel. A tervezett transzplantáció az igen gyors progresszió miatt meghiúsult. A salvage terápiaként alkalmazott RIME protokoll mellett 4 szériát követôen komplett, tartós remisszió alakult ki. Szerzôk kiemelik a monoklonális antitest kezelés kombinációban történô alkalmazásának effektivitását. MH. Központi Honvédkórház, Budapest, 1. Belgyógyászat, 1 Radiologiai Osztály, 2 Pathologiai Osztály 5. (P2) Diffúz nagy, B-sejtes malignus lymphoma esete - 35 éves férfibeteg Dombi J.P. +, Valasinyószki E. +, Csôkör Gy. +, Beczássy E Tatabánya Szent Borbála Kórház, Belgyógyászati Mátrix Hematológiai-Onkológiai Részleg ++ Országos Onkológiai Intézet, Budapest, Klinikai Központi Labor Tumormarker Részleg A beteg anamnézisében lényeges belgyógyászati megbetegedés nem szerepelt. Gyermekkorában asthma bronchiale miatt kezelték január hónapban észleltük megelôzôen másfél hónapja tartó gyomortáji fájdalmak, igazolt oesophagitis Gr. I.-II. illetve axialis hiatus hernia kapcsán. Fogyás, izzadás, subicterus volt leírható. Kivizsgálása során felmerült tumoros alapbetegség, annak disseminatiója, illetve malignus lymphoma irányában észleltük. Hasi retroperitonealis nyirokcsomó, splenomegalia mellett fej-nyaki régióban észlelt egyetlen lymphoglandula eltávolításából szövettanilag diffúz nagy B-sejtes malignus lymphoma igazolódott. A differenciáldiagnosztikai szempontból felmerült tumoros folyamat kapcsán megvizsgált tumormarkerekbôl magas TPA, illetve NSE emelhetô ki. A poszter bemutatja az R-CHOP kezelésben részesült beteg eddigi kórlefolyását, illetve a TPA, NSE markerek kontrollok során mért értékeit, valamint elemzi a malignomák - NSE viszonyát. 6. (P3) Non-Hodgkinlymphoma intravascularis típusa, mint a köhögés differenciáldiagnózisának érdekes esete Horvát-Karajz Károly 1, Szepesi Ágota 2, Matolcsy András 2, Sréter Lídia 1 Semmelweis Egyetem, ÁOK, 1 II. sz. Belgyógyászati Klinika, 2 I. sz. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet; Budapest Ötvenegy éves nô 2 hónapja tartó panaszokkal került osztályunkra. Elôzôleg száraz jellegû köhögés, 39C 0 -os láz, fogyás, izzadás miatt váltott antibiotikus kezelést kapott. Köhögése okát sem mellkas rtg, majd CT, bronchoscopia, a köpet bakteriológiai és citológiai elemzése, sem gégészeti vizsgálat nem találta. Fizikalisan icteruson kívül érdemi eltérés nem látszott. Laboratóriumi leleteibôl a jelentôsen gyorsult vörösvértest-süllyedés, emelkedett szérum kreatinin, karbamid, bilirubin értékek és transzamináz, alkalikus foszfatáz, γ-glutamil-transzferáz, tejsavdehidrogenáz aktivitások említendôk. A szérumfehérjékben nem mutatkozott monoklonalitás, a reumafaktor és ANCA vizsgálata negatív volt. A vizelettenyésztés, hemokultúra sem jelzett kórokozót, a Chlamydia, Mycoplasma, Leptospira szerológia is negatív lett. Hasi ultraszonográfia azonban mérsékelt hepatosplenomegaliát igazolt. Kezdetben enyhe, normocytaer anaemiáját fokozatosan súlyos pancytopenia váltotta fel. A perifériás vér és a csontvelô (sternum) vizsgálata nem volt patognosztikus. A crista biopsia szövettani elemzése hozta meg a diffúz, nagy B-sejtes lymphoma intravascularis típusának diagnózisát. CHOP kezelést kezdtünk, a beteg laboratóriumi paraméterei normalizálódtak, panaszmentessé vált. 4 Magyar Onkológia 48. évfolyam Supplementum MALIGNUS LYMPHOMA KONFERENCIA, 2004

6 A szerzôk kezdetben reaktív lymphadenomegáliának induló, 1991-ben CBCC-ként diagnosztizált, négyszer relabált magas malignitású formába transzformálódott NHL esetét ismertetik. Három alkalommal részesült CHOP kezelésben majd IFN fenntartó terápiában ben észlelt negyedik relapszusa során csontvelôi manifesztáció is fellépett. Teljestest-irradiációt követôen kis fokú parciális remissziót észleltek, ezért CD20 elleni monoklonális antitest kezelés mellett döntöttek. A második MABTHERA kezelés során anaphylaxiás reakció lépett fel. A nyirokcsomók mérete nem változott. CD52 elleni antitest kezeléssel próbálkoztak, mely gyors remissziót nem eredményezett, a terápia folytatásától a beteg elzárkózott. Etopozid, mitoxantron és nagy dózisú ifosfamid kezelést indítottak. Négy szériát követôen komplett remisszió alakult ki. A beteg 3 hónapja tünetmentes. Szerzôk a monoklonális antitest kezelés mellett a modernebb kombinált citosztatikus rezsimek jelentôségét emelik ki salvage kezelésként. 7. (P4) 15 éve fennálló, magas malignitású formába torkolló, ifosfamid+mitoxantro n+etopozid kezelésre remisszióba került NHL Kolozsvári F 1, Megyery É 1, Vachaja J 1, Liptay L 1, Bartók K. 1, Kelényi G 2 MH. Központi Honvédkórház, Budapest, 1. Belgyógyászat, 1 Pathologiai Osztály, 2 PTE Pathológiai Intézet 1.eset: Xeroderma pigmentosummal és Rothmund-Thomson-syndromával született 3 éves kislány combján többszörös, csecsemôtenyérnyi ulcusok alakultak ki, mely szteroid /antibiotikus terápiára nem gyógyult. 5 hét múlva az orrszárnyon is fekélyes, a CT szerint az orrüregbe terjedô nekrotizáló folyamat alakult ki. Innen származó biopsia bi-fenotípusos (CD2 +, CD3 +, CD4 -, CD8 +, CD20 +, CD56, TIA-1 + (?)) és bi-genotípusos, (monoclonalis TCR-γ és IgH génátrendezôdés) agressziv malignus lymphomát igazolt, mely EBV asszociált és latencia III. típusú génexpressziót mutatott. NHL-BFM-95 SR protokoll 3 kezelésére a tumor regrediált, a gyermek azonban váratlan thromboemboliás szövôdményben otthonában exitált. 2. eset: A 67 éves nô retroperitoneális, tömeges tumorral, inguinalis nyirokcsomó-konglomerátummal, rossz általános állapotban került felvételre. Az utóbbiból történt biopsia részben granulomatosus, reaktív T-sejtdús háttérben szórványosan, csoportosan, de homogen lemezekben is elhelyezkedô, általában mononukleáris, de bizarr, multinukleáris formákat is tartalmazó tumort mutatott. A tumorsejtek CD45 +++, CD30 +++, CD20 -/+, CD79a --/+, CD3 -, CD15 - immunfenotípust, valamint EBER és részleges LMP-1 pozitivitást, monoklonális, bi-allélikus IgH génátrendezôdést mutattak. A diffúz nagy B-sejtes ML (részben TCR-BCL-szerû) diagnózis alapján indított CHOP-MabThera kezelésre a tumor kezdetben reagált, majd progresszió és 4 hónap múlva exitus következett be. A sectiós anyagban a biopsiással megegyezô feno- és genotípusú, de nem TCR-BCL típusú DLBCL volt jelen a szervekben és a csontvelôben. Az esetek alkalmat adnak az EBV+ gyermek- ill. felnôttkori lymphomák differenciáldiagnosztikájának diszkussziójára. 8. (P5) EBV + agresszív B- és bifenotípusos lymphomák gyermek- és felnôttkori esetei Bartyik Katalin 1, Piukovics Klára 2, Varga Gyula 2, Tiszlavicz László 3, Iványi Béla 3, Kadocsa Edit 4, Pajor László 5 SZTE-ÁOK, 1 Gyermekklinika, 2 II. sz. Belklinika, 3 Pathologiai Intézet, 4 FOG Klinika, 5 PTE-OEC-ÁOK, Pathologiai Intézet A diffúz nagy B-sejtes lymphoma morfológiai megjelenését, molekuláris sajátosságait és biológiai viselkedését tekintve heterogén betegségcsoport. Az elmúlt években jelentôs elôrehaladás történt a tekintetben, hogy a DLBL-ákon belül új, molekuláris jellegzetességeit tekintve homogén betegségcsoportok kerüljenek meghatározásra. A legnagyobb elôrelépést az expressziós profilok meghatározása jelentette, mely alapján kedvezô klinikai prognózisú, centrum germinatívum (CG) típusú és elônytelen klinikai prognózisú, aktivált B-sejt (ABC) típusú tumorok kerültek meghatározásra. A két típus elkülönítése immunhisztokémiai profil-meghatározással is lehetséges, mivel a CG-típusú és ABC-típusú DLBL-ák CD10, BCL-6 és MUM1 antigén expressziója eltér egymástól. További áttörést jelentett a primer mediasztinális B-sejtes lymphoma (PMBL) expressziós profil-analízise, mely szerint a tumor a Hodgkin-lymphoma expressziós profiljára hasonlít. Ezen eredmények feltehetôen a PMBL osztályozását tekintve is átértékelésre szorulnak. 9. Agresszív non- Hodgkinlymphomák, ôssejt transzplantáció diffúz nagy B-sejtes lymphoma patológiája és molekuláris osztályozása Matolcsy András I. sz. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet, Budapest MALIGNUS LYMPHOMA KONFERENCIA, 2004 Magyar Onkológia 48. évfolyam Supplementum

7 10. Új standard a DLBCL kezelésében Varga Gyula SZTE II. sz. Belgyógyászati Klinika és Kardiológiai Központ Hematológia Osztály, Szeged A '90-es évek elején befejezett High Priority Lymphoma Study alapján bebizonyosodott, hogy az agresszív lymphomák kezelésében a CHOP az arany standard. Mivel ily módon a betegek 50-60%-a gyógyítható meg, felmerült az igény egy hatékonyságában hasonló vagy a CHOP-t felülmúló, mellékhatásaiban kedvezô új protokoll kidolgozására. Napjainkig nem találtak ígéretes kezelési sémát. Egy német munkacsoport az ún. CHOP-14-et hatékonyabbnak találta a CHOP-nál, és ezt egy japán vizsgálat is megerôsítette, de a mellékhatások jelentôsek, a kezelés kivitelezése nehézkes. Vose és munkatársai 2001-ben használták elôször a rituximab-chop kombinációt sikerrel agresszív lymphomák kezelésében. Coiffier és munkatársai 2002-ben közölték annak a nagy, randomizált, idôs betegeken végzett vizsgálatnak az eredményeit, mely egyértelmûvé tette, hogy a rituximab+chop sokkal kedvezôbb a CHOP-nál, mind a tünetmentes túlélés (3 éves EFS 53%, versus 35%), mind az általános túlélés (3 éves OS 62%, versus 51%) tekintetében anélkül, hogy a toxicitás növekedne. Az ECOG egy intergroup study-ban, az európaiak a MInT Phase III Trial-ben végeznek hasonló vizsgálatokat a francia eredmények megerôsítésére. Fentiek alapján az agresszív lymphomák, elsôsorban a DLBCL kezelésének új arany standardja a rituximab+chop. 11. Köpenysejtes lymphoma - dilemmák Reményi Péter Szt. László Kórház, Csontvelôátültetô Osztály A köpenysejtes lymphoma az összes lymphoma kb. 6%-át teszi ki. A korábban kis malignitású lymphomának tartott betegségrôl kiderült, hogy agresszív, kizárólag kemoterápiával gyógyíthatatlan betegséget takar. A betegek medián életkora 60 év, férfi dominanciával és általában kiterjedt betegséggel a diagnóziskor. A diagnózist a nyirokcsomó (csontvelô) szövettani vizsgálata adja. Immunológiai módszerekkel jellemzôen érett B-sejteknek megfelelô markerek (CD19, CD20, CD22 CD79/a), valamint sejtfelszíni IgM és/vagy IgD és egyedülállóan gyakran lambda könnyû lánc pozitivitást észlelhetünk. A differenciáldiagnosztikát segíti a CD23 és CD10-negativitás. A köpenysejtes lymphoma jellemzôje a cyclin D1 kimutathatósága a t(11,14) (q13,q32) genetikai eltérésnek köszönhetôen. Ezen túlmenôen elôfordul a 11q kromoszóma deléciója. Standard kezelése mindmáig nem ismeretes. A medián túlélés kevesebb mint 3 év, de a blasztoid szövettannal kórismézett betegeken rövidebb mint 2 év. A kezelés dilemmája az elsô vonalbeli választandó kezelés agresszivitása. Segíti-e a komplett remisszió elérését a monoklonális antitestek használata? Mikor és mely ôssejt-átültetési formát alkalmazzuk? Az elôadás a fenti kérdések köré csoportosítva próbál választ találni a köpenysejtes lymphoma választható kezelési stratégiájára. 12. Non-Hodgkinlymfómás betegeink kezelési eredményei között Gergely Lajos, Váróczy László, Vadász Györgyi, Keresztes Katalin, Illés Árpád DEOEC III. Belgyógyászati Klinika, Debrecen Klinikánkon a vizsgált idôszakban 150 beteget (78 férfi és 72 nô) kezeltünk szövettannal igazolt non- Hodgkin-limfóma miatt. A betegek átlagéletkora a diagnózis megállapításakor 55 év (19-92 év) volt. Száznégy esetben agresszív limfóma, míg a maradék 46 esetben indolens limfóma került diagnosztizálásra. A betegek stádiumbeosztása minden esetben csontvelôvétel, CT-vizsgálatok és alap laboratoróiumi paraméterek, valamint a fizikális vizsgálat együttes értékelésével történt. Tizenhárom esetben Ann Arbor I. stádium, 42 esetben II. stádium, 28 esetben III. stádium és 67 esetben IV. stádium volt megállapítható. Húsz CLL-es esetbôl 3 Rai 0, 7 Rai 1, 4 Rai 2, 4 Rai 3 és 2 Rai 4 stádium került megállapításra. A kezelés általában standard CHOP agresszív limfómában és CVP indolens limfóma, valamint chlorambucil / CVP CLL esetén. Salvage kezelések általában DHAP, ESHAP kezelések voltak. A követési idô legalább 15 hónap és maximum 74 hónap. Jelenleg 104 beteg él, ami a betegszám 72%-a. A halálok 2 esetben volt fatális infekció, a többi esetben az alapbetegség progressziója és ehhez társuló kísérôbetegségek okozták a beteg halálát. Öt betegnél került sor nagydózisú kemoterápiás kezelésre ôssejt-szupportációval. 13. Rituximab kezeléssel szerzett tapasztalataink non- Hodgkinlymphomában Molnár Lenke, Szomor Árpád, Nagy Ágnes, Dávid Marianna, Losonczy Hajna PTE ÁOK, I. Belklinika, Pécs A kimerikus anti-cd20 monoklonális antitest az utóbbi években a non-hodgkin-lymphomák terápiájának standard részévé vált. A legtöbb tapasztalat follikuláris lymphomákban valamint diffúz nagy B-sejtes lymphomában van. A magyarországi bevezetés óta 54 betegnél alkalmaztunk rituximabot a terápia során, összesen 64 kezelési ciklusban. A betegek nem szerinti megoszlása: 24 nô, 30 férfi, átlagos életkoruk 54 év. A diagnózis 33 esetben diffúz nagy B-sejtes NHL, 13 esetben follikuláris lymphoma, valamint 4 köpenysejtes lymphoma és 4 egyéb B-NHL volt. 23 betegnél az elsôdleges terápia része volt a rituximab, a többi beteg egy vagy többféle megelôzô kezelésben részesült. Öt esetben több alkalommal került sor rituximab kezelésre. 21 ciklusban monoterápiaként, 43 esetben kemoterápiával kombinálva történt a kezelés. A terápiás válasz jelenleg 46 betegnél értékelhetô, 8 beteg kezelése még folyamatban van. A DLCL csoportban 30 kezelési ciklusból CR 12, PR 13 esetben volt, 5 beteg nem reagált a kezelésre, a follikuláris lymphoma csoportban 16 kezelési ciklus során 11 CR, 2 PR fordult elô, nem reagált 3 beteg. Négy köpenysejtes NHL eset közül CR 3 esetben volt, nem reagált 1 beteg. A rövid követési idôk miatt a válasz tartamáról jelenleg még nem mondható vélemény. 6 Magyar Onkológia 48. évfolyam Supplementum MALIGNUS LYMPHOMA KONFERENCIA, 2004

8 A diffúz nagy B-sejtes nem-hodgkin-lymphoma (DLBCL) kezelésében jelentôs elôrelépést jelent a bevezetett anti-cd20 monoklonális antitest (Rituximab, MabThera) terápiával kiegészített kemoterápiás kezelés. Az eredmények mind a remissziós ráta javulásában, mind a teljes és eseménymentes túlélés növekedésében észlelhetôek. Jelen közlemény az ország keleti régiójában eddig 54 ilyen beteg Rituximab+CHOP (R-CHOP) protokoll szerinti kezelésével szerzett tapasztalatokat foglalja össze. A betegek átalgéletkora 55,5 (19-86) év. A betegeknél összesen 231 ciklus R-CHOP kezelést alkalmaztak, mely 4,3 kezelési ciklus betegenként (1-8). Harmincegy beteg esetében primer kezelésként és 23 beteg esetében megelôzô kemoterápiák után került alkalmazásra a kezelés. 25 betegnél a kezelés hatására komplett remisszió, további 21 betegnél partiális remissio alakult ki, ami 85,2%-os reagálást jelent. A primer és secunder kezelést vizsgálva a remissziós ráták között nincs szignifikáns különbség (87% vs. 82%) a két csoport esetében. 65 évnél fiatalabb betegekben minden más prognosztikai faktortól függetlenül 92%-os remissziós ráta észlelhetô, ugyanakkor a 65 év feletti csoportban ez csak 72%. A kezelés eredményessége korrelál a prognosztikai tényezôkkel is. Mellékhatás 16 esetben (7%) volt észlelhetô, és ebbôl csak 3 esetben volt súlyos granulocyta kolóniastimuláló faktor (G-CSF) adását igénylô neutropeniás infekció. Minthogy a betegek kezelése röviddel ezelôtt fejezôdött be, a remisszió tartama és az átlagos túlélés még nem értékelhetô. Összefoglalva megállapítható, hogy a kezdeti eredmények nagyon biztatóak, egy rendkívül hatásos és elfogadható mellékhatásokkal rendelkezô kezelési séma áll rendelkezésre a betegek kezeléséhez. 14. Kezelési eredmények kombinált immunokemoterápiával diffúz nagy B-sejtes nem-hodgkinlymphomában Gergely Lajos 1, Illés Árpád 1, Nagy Zsolt 4, Adamkovich Nóra 3, Rejtô László 2, Szerafin László 5, Ujj György 6, Váróczy László 1, Radványi Gáspár 4, Borbényi Zita 3, Varga Gyula 3, Udvardy Miklós 2 DEOEC Belgyógyászati Intézet, 1 III. Belgyógyászati Klinika és 2 II. Belgyógyászati Klinika Haematologiai Tanszék, Debrecen, 3 Szegedi Tudományegyetem II. sz. Belgyógyászati Klinika és Kardiológiai Központ, Szeged, 4 Szent Ferenc Kórház Haematologiai Osztály, Miskolc, 5 Jósa András Kórház III. Belgyógyászat, Nyíregyháza, 6 Hetényi Gyula Kórház II. Belgyógyászat, Szolnok Hematológiai részlegünkön az elmúlt öt évben ( ) összesen 49 agresszív lymphomás beteget (20 nô és 29 férfi, átlagéletkor: 56,4 év) diagnosztizáltunk, kezeltünk és követtünk (átlagos követési idô :27,7 hónap). Munkánkban a fenti betegcsoport jellemzôit (szövettani típus, lokalizáció, prognosztikus tényezôk, alkalmazott kezelési sémák, kezelési eredmények) dolgoztuk fel. 15. Agresszív lymphomás eseteink Tóth P., Tiboly M., Hafner J. Zala Megyei Kórház, Zalaegerszeg A primaer mediastinalis sclerotisaló B-sejtes diffúz non-hodgkin-lymphoma önálló, ritka entitás, kezelési eredményei az újabb terápiás eljárásokkal javultak a korábbi évtizedekéhez képest. Célkitûzés: Retrospektív felmérésükben osztályukon között kórismézett, kezelt primaer mediastinalis B- sejtes diffúz non-hodgkin-lymphomás (PMBnHL) betegeik klinikopatológiai jellemzôit és a terápia eredményeit elemzik. Betegek és Módszerek: Kilenc év alatt észlelt 312 high grade non-hodgkinlymphomás betegbôl 16 esetben (5,12%, 12 nô és 4 ffi) kórisméztek mellkassebészeti mintavétel után komplex szövettani vizsgálattal PMBnHl-t. Betegeik átlagos életkora 34,1 év (19-58, medián 36) volt. Pericardialis/pleuralis érintettséget 4 esetben láttak. Kezelésként polikemoterápiát (CHOP- vagy Pro- MACE-Cyta-BOM-protokoll, 2 esetben rituximabbal), a mediastinumra sugárterápiát, relapszusban Dexa- BEAM-kezelést adtak. Hat remisszióban levô betegnél autológ csontvelô-átültetés történt. Eredmények: Medián 48 hónapos követési idô alatt tíz beteg került komplett remisszióba (CR), hat a lymphoma progressziója miatt, közülük egy beteg csontvelô-átültetés után relapszusban meghalt. Az összesített túlélés (OS) átl. 20,5 hó (1-49, medián 17). 9 betegük tartósan komplett remisszióban van, betegségmentes túlélésük (FFS) 56,2%. Következtetés: A PMBnHl fiatal nôbetegekben dominált, akiknél az autológ csontvelô-átültetés elôtt rituximabbal kiegészített polikemoterápia és mediastinalis irradiatio kedvezô terápiás választ eredményezett. 16. Primer mediastinalis B- sejtes diffus non- Hodgkin-lymphomás betegek kezelésével szerzett tapasztalatainkról Iványi János László 1, Marton Éva 1, Plander Márk 1, Kecskés László 1 és Tóth Csaba 2 Vas Megyei Markusovszky Kórház 1 Haematologiai, Mellkassebészeti és 2 Pathologiai Osztály, Szombathely MALIGNUS LYMPHOMA KONFERENCIA, 2004 Magyar Onkológia 48. évfolyam Supplementum

9 17. Primer mediastinalis lymphoma képalkotó vizsgálatokkal Petri K, Horváth A, Schneider T, Rosta A, Gôdény M. Országos Onkológiai Intézet, Budapest Cél: A képalkotó vizsgálatok szerepének bemutatása a primer mediastinalis lymphomák diagnózisában, a remissio megítélésében és a követésben. Anyag és módszer: Az Országos Onkológiai Intézetben között 38 primer mediastinalis lymphomában szenvedô beteget kezeltünk. Státus felmérésére szummációs mellkasfelvétel után mellkasi CT-t, terápiás hatás megítélésére és követésére ugyancsak mellkasi CT-t végeztünk. Eredmények: Diagnóziskor 13 betegnél 10 cm-nél nagyobb, 11 betegnél 10 cmnél kisebb mediastinalis terimét találtunk. Vena cava kompressziót 3 esetben, pleuralis folyadékot 8, mellkasfali infiltrációt 5, pulmonalis elváltozást 7 betegnél észleltünk. Pericardialis érintettség 6 esetben merült fel. 4 betegnél találtunk nagyobb regionalis nyirokcsomókat. Posztterápiás residualis elváltozás megítéléséhez Ga-scan és PET nyújtott segítséget. Következtetés: Gyakran képalkotó vizsgálat (CT) veti fel elôször a kórkép gyanúját a mediastinalis tumor megjelenése és környezethez való viszonya alapján. A terápia hatásának felmérésével hozzájárul a prognózis megállapításához és a további terápiás döntéshez. Ga-scannel kombinálva a hosszútávú követés megfelelô módszere. 18. Nagy malignitású lymphoma autológ hemopoetikus ôssejttranszplantációja a pécsi centrumban (4 év tapasztalatai) Szomor Árpád, Dávid Marianna, Vidra Tímea, Jáksó Pál, Losonczy Hajna PTE ÁOK I. Belklinika, PTE ÁOK Patológiai Intézet Klinikánkon az elmúlt 4 év alatt 93 betegnél végeztünk el autológ hemopoetikus ôssejt-átültetést. A transzplantáltak 44%-a (41 beteg) volt nagy malignitású non-hodgkin-lymphomás (13 diffúz nagy B- sejtes, 10 primer mediastinális, 9 köpenysejtes, 8 anapláziás nagysejtes, 1 T-lymphoblastomás). A 27 férfi és 14 nô átlagéletkora 38,6±12,5 év volt (a felsorolt 4 fô entitásban 36,4, 32,1, 50,4 illetve 36,1 év). A betegek 54%-át az elsô komplett remisszióban, 46%-át kemoszenzitív relapszusban transzplantáltuk 15,5±9,8 hónappal a diagnózis után (a 4 altípusban 17,1, 12,2, 16,8 illetve 16,4 hónap). Harmincegy betegnél (10,3 x10 6 /kg CD34-pozitív) perifériás vérôssejt, 6 esetben csontvelô, 4 esetben pedig perifériás vér és csontvelôi ôssejt került átültetésre (a csontvelôi ôssejtmennyiség átlagosan 10,2 x10 5 /kg volt). BEAM 35 esetben (85%), 5 betegnél BU/CY, egy betegnél pedig TBI/CY volt a kondicionáló kezelés. Fehérvérsejt-megtapadást a 10,3±3,5. napon, thrombocyta-megtapadást a 13,1±2,1. napon észleltünk. Komplett remisszió 76 %-ban, részleges remisszió 12%-ban, progresszió 10%-ban, korai halál 1 esetben volt. A 36 remisszióba került beteg közül 8-nál (22%) észleltünk relapszust. Kilenc beteg exitált, közülük 7 alapbetegségben, átlagos túlélés 19,8 hó (transzplantációtól 5,7 hó). A 32 élô beteg közül komplett remisszióban van 28, az átlagos követési idô 38,7 hó (transzplantációtól 22,6 hó). Az autológ hemopoetikus ôssejt-transzplantáció hatásos, jól tolerálható beavatkozás, különösen akkor, ha az átültetéskor a beteg komplett remisszióban van. 19. Autológ perifériás hemopoetikus ôssejtátültetés a DEOEC II. Belklinikán. Kezdeti tapasztalatok Kiss A., Szász R., Jankovics I., Fazekas Gy., Kovács E., Udvardy M. DEOEC II. sz. Belgyógyászati Klinika, Haematologiai Tanszék, Sejtterápia Klinikai Központ, Debrecen Az elsô autológ perifériás hemopoetikus ôssejt-átültetés (APSCT) Debrecenben alapos elôkészületek után szeptember 16-án történt. Azóta további öt beteg részesült e kezelésben. Négy beteg myeloma multiplexes, egy Hodgkin-kóros, s egy follicularis NHL-es volt. Az egyik myeloma multiplexes beteg két évvel korábban AML M2-ben szenvedett, s az eredményes terápia után alakult ki második betegsége. Az ôssejt-mobilizációkat nagy dózisú Cytoxan és G-CSF adásával, a kondicionálást négy esetben Alkeran, egy esetben Etopozid+Cytoxan, s egy esetben BEAM (BCNU-Etopozid-Cytosar-Melphalan) kombinációjával végezték. A bevitt ôssejt mennyisége 2,45-12,5 x 10 6 /ts. kg között változott. Az aplasia idôtartama 6-9 nap volt. Valamennyi esetben teljes csontvelôi regenerációt lehetett bizonyítani. Lényegesen kisebb volt a szükséges vvs.- és thrombocyta- transzfúziós igény, mint valamely transzplantáció nélküli nagyobb intenzitású kemoterápia utáni cytopeniában. A thrombocytopenia mellett is lényegesen kisebb vérzékenységet tapasztaltak, mint egyéb kemoterápiák után. A mobilizáció során is alkalmuk volt a sejt-kinetikát tanulmányozni. További négy eredményes ôssejtgyûjtésre került sor. Két alkalommal DHAP (Dexamethasone-high dose Ara-C-Platidium) mobilizációra is sor került. 20. T-sejtes lymphoma regiszter helyzetjelentés Krenács László, Bagdi Enikô, Krenács Tibor Daganatpatológiai és Molekuláris Diagnosztikai Laboratórium Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Alapítvány, Biotechnológiai Intézet, Szeged Több mint 2 éve mûködik a szerzô által koordinált Országos T-sejtes lymphoma Regiszter, amit a T- és NK-sejtes lymphomák nyilvántartásba vétele, diagnosztikájának elôsegítése, epidemiológiai értékelése és tudományos feldolgozása céljából hoztunk létre. A regiszter mûködése sikeresnek mondható, bár az egész országot lefedô nyilvántartást, egyes centrumok ellenállása miatt még nem sikerült kialakítani, mely az eredetileg kitûzött egyik legfôbb cél, a széles körû szakmai együttmûködés legfôbb gátjának tartható. Folyamatos és prospektív anyag- és adatgyûjtést végzünk. Az elôadásban az aktuális helyzetképet foglaljuk össze, áttekintve az eddig összegyûlt adatokat. A több mint két éves mûködés után, az összefoglaló megírásának idejében, a Regiszterbe összesen 103 eset 108 biopsiája került beküldésre. A 103-ból 94 bizonyult T/NK-sejtes lymphomának, melyek között 37 cutan és 57 non-cutan eset szerepel. Ezek összesen mintegy 20 intézménybôl származnak. A non-cutan esetek megoszlása a következô: 23% (13/57) angioimmunoblastos T-sejtes lymphoma, 21% (12/57) perifériás T-sejtes lymphoma NOS, 19% (11/57) precursor T-sejtes lymphoblastos leukaemia/lymphoma, 18% (10/57) anaplasiás nagysejtes lymphoma, 9% (5/57) enetropathia típusú T-sejtes lymphoma, 4% (2/57) nasalis T/NK-sejtes lymphoma és 7% (4/57) egyéb. A Regiszter teljessé tétele érdekében várjuk a további T-sejt lymphomás, illetve arra gyanús eseteket, valamint a rendszer megerôsítésére érdekében továbbra is szívesen látunk minden építô véleményt! Eredeti célunkat továbbra sem adtuk fel, azaz a végsô cél a teljes hazai populációra kiterjedô patológiai és epidemiológiai adatbázis kialakítása a T/NK-sejtes lymphomák vonatkozásában. 8 Magyar Onkológia 48. évfolyam Supplementum MALIGNUS LYMPHOMA KONFERENCIA, 2004

10 A perifériás T/NK-sejtes lymphomák (PTNKL) heterogén daganatcsoportot alkotnak, sokszor agresszív klinikai lefolyást mutatva. Elképzelésünk szerint ezen lymphomák histogenesise és biológiája szempontjából a praecursor sejtek funkcionális differenciálódása kulcsfontosságú lehet, melyre a daganatsejtek komplex immunmorfológiai elemzése révén következtethetünk vissza. Azt feltételezzük, hogy a daganatsejtek döntô részben a praecursor sejtek eredeti, a malignus átalakulás elôtti immunológiai jellegzetességeit tükrözik, azaz ezen lymphomák rendkívüli biológiai heterogenitása jelentôs részben a praecursor sejtek rendkívüli funkcionális változatosságából eredeztethetô. Az extranodalis PTNKL-ák például többnyire a szervhez-szövethez kötött specializált sejtekbôl indulhatnak ki, melyek részben a természetes, részben az adaptív immunitásban játszhatnak szerepet. A nodalis érett T-sejtes lymphomák nagyobb részben az adaptív, kisebb részben a természetes immunitás sejtjeibôl származhatnak. Mindezek felhasználásával, elképzelésünk szerint egy funkcionális alapokon nyugvó lymphoma besorolás alapozható meg, mely a WHO Klasszifikációban lefektetett elvek további finomítását hozhatja, elôsegítve például a jelenleg legheterogénebb csoportnak, a perifériás T-sejtes lymphoma "tovább nem osztályozott" csoportjának a további felosztását is. A potenciális praecursor sejt meghatározása nemcsak e betegségek funkcionális klasszifikációja miatt fontos, hanem ennek révén a daganatos transzformációban szerepet játszó tényezôk megismerésére is lehetôség nyílhat, illetve elôsegítheti a hatásosabb kezelési módozatok kidolgozását is. Az elôadásban, eddigi tapasztalatainkat összegezve részletesen bemutatjuk, hogy véleményünk szerint az egyes PTNKL típusok melyik funkcionális differenciálódási stádiumra, mely praecursor sejtre vezethetôk leginkább vissza. 21. Az érett T/NK-sejtes lymphomák sejtes eredete Krenács László, Bagdi Enikô, Krenács Tibor Daganatpatológiai és Molekuláris Diagnosztikai Laboratórium Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Alapítvány, Biotechnológiai Intézet, Szeged Az ALCL Regiszter létrehozását 1998-ban tûztük ki célul. Évrôl évre egyre több centrum csatlakozott a munkacsoporthoz. Jelenleg 19 centrum 200 betegérôl rendelkezünk demográfiai és klinikopatológiai adattal. 85 nyirokcsomóblokk elérhetô további vizsgálatra. Célul tûztük ki a WHO ajánlásoknak megfelelô immunfenotípus-vizsgálatot: T- és B-sejt markerek (valódi ALCL csak T-, vagy null fenotípusú) ALK1 immunhisztokémia fontosságának hangsúlyozása. Az ALK-negatív és -pozitív ALCL klinikai szempontból teljesen különbözô módon viselkedik. Az ALK- pozitív ALCL lényegesen jobb prognózisú betegség, inkább a fiatal életkorban jelentkezik. Az ALK-pozitív esetekben az intracelluláris ALK lokalizáció a molekuláris genetikai eltérésekre nézve is irányadó (NPM-ALK, vagy ALK egyéb fúziós partnerei). Az ALCL Regisztert szeretnénk kiterjeszteni a gyermekgyógyászok és bôrgyógyászok felé is. Az összefoglaló leadásakor 6 centrumból kaptunk visszajelentést a 2003-as új esetekrôl. Tíz új esetet észleltünk mintegy 1,5 milliós populációból. 22. Anapláziás nagysejtes lymphoma (ALCL) regiszter, anapláziás nagysejtes lymphoma munkacsoport beszámolója Szomor Árpád PTE ÁOK I. Belklinika, Pécs Az elmúlt évek molekuláris vizsgálatai nyomán ismert, hogy a lymphocyta predomináns Hodgkinlymphoma (LPHL) 100%-ban, míg a klasszikus Hodgkin-lymphoma (chl) >98%-ban follicularis vagy postfollicularis B-sejt eredetû. Azonban a morphologiai differenciáldiagnosztikában 5-10%-ban továbbra is jelentôs nehézségek mutatkoznak, az etiologia az elôbbiben nem, az utóbbiban 30-50%-ban ismert (EBV), a pathogenesis pedig mindkettôben nagyrészt ismeretlen. A diffúz területeket is tartalmazó LPHL-t a histiocyta / T-sejt gazdag (H/TCR) nagy B-sejtes lymphomától (LBCL) az ugyanazon fenotípus (CD20 +, CD45 + ) miatt a polyclonalis IgH génátrendezôdés (R) különíti el. A chl legállandóbb fenotípusa anaplasiás nagysejtes lymphomával (ALCL) illetve H/TCR-LBCL-val szemben a CD30 +, CD45 -, CD15 +/-, polyclonalis TCR-γ és IgH génátrendezôdés, bár az utóbbi monoclonalis jellege (kb. 2%) nem kizáró ok. Indolens B-sejtes lymphomákban elôforduló, clonalisan kapcsolt valamint peripheriás T- sejtes lymphomákban (PTCL) leírt izolált, oligo- ill. monoclonalis IgH-R-t mutató, típusos fenotípusú, EBV + HRS sejtek felvetik az in situ chl kérdését. A T-sejtes chl kérdéskör nem eldöntött; a T fenotípusú, izolált HRS sejtek csak 15%-ban mutatnak clonalis TCR-γ-R-t, legújabb adatok szerint viszont valójában CD30 + /CD15 + PTCL-król van szó. Felismerésre került, hogy HRS sejtekben a tumor necrosis faktor receptor (TNFR) fehérjék (CD30, CD40, LMP-1) autokrin (?) stimulációja révén létrejövô konstitucionális NF-κB transcriptiós faktor aktiváció a közös nevezô, a következményes molekuláris cascade-ban terápiás célpontként szereplô antiapoptotikus molekulákat (ciap2, cflip) azonosítottak, a molekuláris pathogenesis kezdeti lépéseit azonban továbbra sem ismerjük. 23. Újabb adatok a Hodgkin-kór pathologiájából Pajor László PTE-OEC-ÁOK, Pathologiai Intézet, Pécs MALIGNUS LYMPHOMA KONFERENCIA, 2004 Magyar Onkológia 48. évfolyam Supplementum

11 24. (P6) Anaplaziás nagy T- sejtes lymphoma (esetismertetés és irodalmi áttekintés) Bassam A 1, Pikó B 1, Szerényi Zs 1, Krenács L 3, Bagdi E 3, Lászik T 2, Borbényi Z 4 1 Pándy Kálmán Megyei Kórház, Onkológiai Osztály, Gyula 2 Réthy Pál Kórház, Fül- Orr-Gégészeti osztály, Békéscsaba 3 Bay Zoltán Kutató Intézet, Szeged 4 Szegedi Tudomány Egyetem, Haematologiai Osztály, Szeged 55 éves férfibeteg 2001 decemberében jelentkezett fül-orr-gégészeti osztályon a bal retroauricularis tájon rohamosan növekvô, exulcerált, vérzékeny, csecsemôfejnyi nagyságú tumor miatt. A szövettani vizsgálat malignus lymphomát igazolt. Pozitív B-tünetek mellett a staging vizsgálatok májérintettséget és megnagyobbodott távoli nyirokcsomókat mutattak. Bár az elsô szövettani vizsgálat mycosis fungoidest véleményezett, a betegség megjelenési formája és lefolyása szükségessé tette a diagnózis újraértékelését. Az újabb hisztológiai eredmény alapján ritka, sajátos megjelenésû, anaplasiás T-sejtes nagysejtes NHL igazolódott. Az alkalmazott CHOP séma szerinti kemoterápia által elért komplett hematológiai remisszió után a betegség az ötödik hónapban recidivált. Újabb szisztémás kemoterápia és az érintett mezô telecobalt irradiaciójával újabb komplett remissziót értünk el, amely 18 hónapja tart. Esetünk ismertetése kapcsán áttekintjük e ritka megjelenésû lymphomatípus irodalmát és a primaer cutan lymphomák EORTC klasszifikációját. 25. (P7) Atypusos subcutan panniculitis-szerû T- sejtes lymphoma László Renáta 1, Ujj György 2, Szabó Éva 2, Krasznai Géza 3, Pajor László 1 PTE-OEC-ÁOK 1 Pathologiai Intézet, Pécs, 2 JNSZ Megyei Hetényi Géza Kórház és Rendelôintézet, I. Belgyógyászat, Szolnok, 3 JNSZ Megyei Hetényi Géza Kórház és Rendelôintézet, Pathologiai Osztály, Szolnok A 69 éves nôbeteg anamnézisében obesitas, hypertonia, spondylosis, atherosclerosis universalis, chronicus bronchitis, diabetes mellitus és cholecystectomia szerepelnek. 3 hónapja kezdôdtek panaszai: elôször a köldöke alatt, majd a bal felkarján és jobb combján a subcutisban kb. 2 cm átmérôjû fájdalmas csomók jelentek meg. Mellkasi és hasi CT-vizsgálat alkalmával mérsékelt pulmonalis fibrosis és jelentôs hepatosplenomegalia igazolódott, kóros nyirokcsomót sem a mellkasban, sem a hasban nem találtak. A bôrbiopszia szövettani vizsgálata subcutan panniculitis-szerû T-sejtes lymphomát (CD3+, TIA-1+, granzyme B+) igazolt, melyet megerôsített a monoclonalis TCR-gamma génátrendezôdés is. Az esetet azért tartjuk bemutatásra érdemesnek, mert a nagy területeken jelenlévô necrobiosis, pseudoxanthom sejtek között csak elvétve, kisebb csoportokban lehetett megfigyelni az atypusos sejtekbôl álló infiltrátumot, mely jelentôs differenciáldiagnosztikai problémákat vetett fel. Továbbá ez a betegség a non-hodgkin-lymphomák kevesebb, mint 1%-át képviseli, és ismereteink szerint eddig egy magyarországi esetet közöltek. 26. (P8) Blastos NK-sejtes lymphoma (Esetismertetés és differenciáldiagnosztika) Gyûrûs Péter 1, Mórocz István 2, Pajor László 3 1 Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Patológia Osztály, Gyôr 2 Semmelweis Ignác Kórház, Patológia Osztály, Miskolc 3 Pécsi Tudományegyetem, ÁOK, Patológia Intézet, Pécs A blastos NK-sejtes lymphoma lymphoblast-szerû morfológiájú, natural killer-sejt (NK-sejt) irányban elkötelezett sejtek malignus tumora. A lymphomák egy ritka megjelenési formája, amely többszervi érintettséggel, gyakran bôrérintettséggel jelentkezik. A kórkép bizonyos átfedést mutat a bôr primer CD56+ tumoraival és az acut myeloid leukaemiával, továbbá a differenciáldiagnosztika során, a blastos haemato-lymphoid tumoroktól, köztük a myeloblastos illetve prekurzor T-lymphoblastos folyamatoktól is el kell különíteni. Két idôs férfi betegtôl érkezett bôr- és nyirokcsomó-, illetve bôr-, nyirokcsomó- és csontvelôminták elemzését mutatjuk be, amely mindkét esetben blastos NK-sejtes folyamat felismeréséhez vezetett. A tumorsejtek CD56- és CD4-pozitívnak bizonyultak, a B- és T-sejt markerek, illetve a citotoxikus markerek negativitása mellett. A szerzôk ezen két eset kapcsán ismertetik a blastos NK-sejtes lymphoma diagnosztikai ismérveit, különös tekintettel a differenciáldiagnosztikai megfontolásokra. 10 Magyar Onkológia 48. évfolyam Supplementum MALIGNUS LYMPHOMA KONFERENCIA, 2004

12 Szerzôk a két éve alakult Ritka Betegségek Tanszék által gondozott két beteg kapcsán a Tanszék létrehozásának elvét jól tükrözô intézményközi és interdiszciplináris gondolkodásra és gondozásra mutatnak be példát. H.Cs. 49 éves férfi beteg diagnózisát több éves kórelôzmény után elvégzett ethmoidectomia során nyert szövettani vizsgálat; A.S. 54 éves férfi kórisméjét két hónapos anamnesis után, a bal szemgödörben észlelt szövetszaporulat histologiája biztosította. Mindkét beteg a tanszék gondozásába került, kezelésként cyclophosphamid, vincristin, adriamycin és prednisolon terápia indult. A.S. fél esztendeje betegségmentes, H.Cs. jelenleg a 2. ciklust kapja. Eseteik bemutatásával a fiatal tanszék helyére, annak integratív szerepére szeretnék felhívni a figyelmet, illetve a ritka lokalizációjú lymphomák diagnosztikájának és kezelésének buktatóira rámutatni. 27. (P9) Szokatlan lokalizációjú ritka lymphomák: NKsejtes nasalis lymphoma és orbitalis B-sejtes köpenyzóna non- Hodgkin-lymphoma. Németh Hajnalka 1, Kacska Sándor 1, Berta András 2, Nemes Zoltán 3, Reményi Gyula 4, Pfliegler György 1 DEOEC Belgyógyászati Intézet, Ritka Betegségek Tanszéke 1 Szemklinika 2, Pathologiai Intézet 3, Debrecen, Bugát Pál Kórház Fül-Orr-Gége Osztály, Gyöngyös 4 Az idôs férfibeteget 1997 óta gondozzuk. A kórlefolyás során a következô kórszövettani vélemények születtek: 1. Jessner-féle benignus lymphocytoma cutis; 2. Kifejezett malignitású, extrem ploriferatiós indexû, T-sejtes, közelebbrôl nem identifikált lymphoma (átmenetileg az angiocentricus varians lehetôsége is felmerült); majd végül: 3. Follicularis (pilotrop) mycosis fungoides. Többszörös bôrrecidiva (orrszárny, nasolabilis redô, hát) besugárzása után, 8 alkalommal CHOP kezelést kapott. Utána - és jelenleg is - fenntartó interferon kezeléseket, többszöri dermalis recidivák miatt részben sebészeti kimetszést, részben lokális besugárzást, a recidivák sûrûsödésekor kiegészítô CVP kezelést kapott. Jelenleg 6 ME interferont kap heti 4 alkalommal. Ezen dózis mellett a relapsusok kialakulási üteme lassult. Anaemia miatt erythropoietin injectiókat kap rendszeresen. Remissióban van, általános állapota kielégítô. 28. (P10) Follicularis (pilotrop) mycosis fungoides esetünk Kiss Miklós 1, Vajda Adrienne 1, Kelényi Gábor 2, Lacza Ágnes 2, Pajor László 2, Tabák Péter1 Liptay László 1, Baló-Banga J. Mátyás 1. 1 Magyar Honvédség Központi Honvédkórház, 2 PT ÁOK Patológiai Intézet A Hodgkin-lymphoma lymphocyta-predominancia típusában a kóros sejtek nagy sûrûségben hordozzák a CD20 molekulát. A lymphocyta-predominancia típus a Hodgkin-lymphomás esetek mindössze 3-8%-át teszi ki. A Hodgkin-lymphomák döntô többségét a klasszikus típus alkotja, amely ritkán jelenít meg a kóros sejteken CD20 molekulát. A fentiek alapján kevés a tapasztalat a rituximab kezelés eredményességérôl Hodgkin-lymphomában. Az irradiatio+kemoterápia kombinációra, valamint DHAP + Mitoxantrone "salvage" terápiára refracter klasszikus Hodgkin-lymphomás beteget mutatunk be. A tumorsejtek immunhisztokémiával észlelt kifejezett CD20-pozitivitása alapján rituximab + szekvenciális, 2-vonalbeli kemoterápiát indítottunk. A kezelés hatására parciális remisszió alakult ki, a beteg jelenleg is kezelésünk alatt áll és autológ perifériás vér ôssejt-transzplantációját tervezzük. A CD20-expresszió immunhisztokémiai vizsgálata fontos diagnosztikai lehetôség. Alapján eredményes terápiás lehetôség kínálkozhat relabált/ refracter, CD20+ klasszikus Hodgkin-lymphomában szenvedô betegek számára. 29. (P11) Refracter klasszikus Hodgkin-lymphomás betegünk eredményes kezelése Rituximab és "salvage" kemoterápia kombinálásával Gopcsa L, Bányai A, Sandil A, Kilián K, Tamáska J, Petô M*, Dolgos J*, Pálóczi K. Országos Gyógyintézeti Központ, Immunológia Osztály, Általános Haematológiai és Haemostaseológiai Osztály*, Budapest MALIGNUS LYMPHOMA KONFERENCIA, 2004 Magyar Onkológia 48. évfolyam Supplementum

13 30. (P12) Nephrosisszindrómával járó Hodgkin-kór Miltényi Zs. 1, Újhelyi L. 2, Illés Á. 1 Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum, Belgyógyászati Intézet, 1 III. sz. Belgyógyászati Klinika, 2 I. sz. Belgyógyászati Klinika A nephrosis-szindróma egy ismert, de ritkán elôforduló paraneoplasiás tünetegyüttes Hodgkin-kórban. A 26 éves nôbeteget 2003 márciusában torokfájás és lázas állapot után kialakult nephrosis-szindróma miatt kezelték. Vesebiopszia mesangiocapillaris glomerulonephritist igazolt. A kombinált kezelés (szteroid, diuretikus, antikoaguláns és fehérjepótlás) hatására proteinuriája csökkent, oedemái kiürültek, anaemiája is mérséklôdött májusában ismét felvételre került változatlanul fennálló lázas állapot miatt, mellkas CT-n leírt mediastinalis konglomerátumból biopszia történt, a szövettani vizsgálat immunreaktív follicularis lymphoid hyperplasiát igazolt. Késôbb a jobb oldali supraclavicularis régióban jelentkezô nyirokcsomó eltávolítása történt, melynek szövettani vizsgálata nodularis sclerosis altípusú Hodgkin-kórt mutatott. III/BS stádiumba és IPS 1 volt sorolható. 8 ciklus ABVD polikemoterápiás kezelést kapott, melyre alapbetegsége eddig jó részleges remisszióba került, nephrosisszindrómára utaló eltérése nincsen. Nephrosis-szindrómát Hodgkin-kórban vena renalis kompresszió, amyloidosis okozhat, vagy - és ez a leggyakoribb - paraneoplasiás szindrómaként fordulhat elô. Valószínû, hogy a T-sejt-diszfunkció vezet olyan citokinek szekréciójához, melyek a glomerularis basal membrán permeabilitását megváltoztatják, de a kialakulás mechanizmusa pontosan nem ismert. 31. Vakcinációs terápia lymphomában Udvardy Miklós DEOEC, II. Belgyógyászati Klinika, Haematologia Tanszék A specifikus immunterápia, vakcináció az indolens lefolyású nem-hodgkin-lymphomák kiegészítô kezeléseként az elmúlt években ígéretes új lehetôségnek bizonyult. Az évtizedekkel korábbi aspecifikus immunstimulatio hatékonysága csekély és bizonytalan mértékû volt. A molekuláris biológia fejlôdése lehetségessé tette a beteg tumorsejtjeibôl származó egyedi, tumorspecifikus fehérje vagy nukleinsav izolálását, ill. vakcina készítését. A beavatkozás akkor válhat igazán eredményessé, ha azt remissziós stádiumban alkalmazhatjuk. A bejuttatás többféle úton történhet. Alkalmazható klasszikus immunadjuváns (pl. KLH) és citokin keveréke, csupasz DNS szegment injekciója, ill. sejtes carrier, mely többnyire monocita-eredetû dendritikus sejt. Több tanulmány eredménye arra utal, hogy a jó hatáshoz érdemes a beviteli utakat kombinálni (pl. dendritikus vakcina, melyet néhány hónap múlva KLH-s vakcináció követ). A legjobb eredményeket follicularis grade I-II lymphoma remissziójában alkalmazott dendritikus sejtes vakcinációval érték el a Stanfordi munkacsoport tagjai. A myelomában az egyedi paraprotein alapú, ill. a myelomasejt cytolysatum alapú vakcinácóval is próbálkoznak. A vakcináció remélhetôen a remissio fenntartásában, a reziduális betegség elleni küzdelemben az autolog transplantatio egyik alternatívája, kiegészítô kezelési módjává válhat. Rövid ismertetésre kerülnek a Debreceni Myeloma Program vakcinációs protokolljának tervei és elôkészületei is. 32. Lymphoma kezelését követôen kialakuló másodlagos daganatok Raposa Tibor Fôvárosi Önkormányzat Szent István Kórház- Rendelôintézet, III. Belgyógyászati Osztály, Budapest A preventív onkológia szerves részévé válik a citotoxikus terápiával kezelt primer tumorok fellépését követô másodlagos malignitások iránti figyelem. Jelen összeállítás a másodlagos malignitások klinikai jellemzôit, a rizikó-beteg populációban, az indukált daganat evolúciója során megfigyelhetô biológiai változásokat, elsôdlegesen a molekuláris történések és ezeknek a másodlagos malignitások korai diagnosztikájában, illetve ellátásban játszott szerepét tárgyalja. A t-al és t-mds-ek, valamint a solid tumorok fellépése évekkel vagy évtizedekkel a primer malignitás után, az elmúlt 3 évtizedben és jelenleg is alkalmazott kuratív célú onkoterápia legsúlyosabb késôi következményeit jelentik. A lymphomákból gyógyult betegek, a gyógyult gyerekkori daganatos populáció, a szervtranszplantációban és az autológ transzplantációban részesülô betegek képezik ma az elsôdlegesen veszélyeztetett betegcsoportokat. Számos cito- és molekuláris genetikai marker már a betegség kialakulása elôtti latencia periódusban jelezheti a malignus transformációt és felhasználható a szekunder preventio megtervezésében. A diagnosztika szempontjából már a mindennapi gyakorlat része, a citotoxikus expositio dependens deletios és translocatiós típusú citogenetikai eltérések detektálása t-al-ban vagy t- MDS-ben. Ezzel párhuzamosan növekvô jelentôséget kapnak azok a molekuláris változások, mint gyakori ras, p53 mutációk, enzimpolymorfizmusok, mismatch DNS-repair károsodások, DAP kinase hypermethylacio stb. kimutathatósága, amelyek nem csupán a molekularis patogenezis szempontjából jelentôsek, hanem a rizikó populáció molekularis epidemiológiai becslése szempontjából is fontos szereppel bírnak. A rizikó populació gondos klinikai-genetikai követése részben a preventív részben a terápiás intervenciók alapját teremti meg a másodlagos daganatok szempontjából veszélyeztetett populációban. Jelen elôadás preferálja a gyógyult daganatos betegek nemzeti regiszterének létrehozását, amely ezen betegség entitás megfelelôen hatékony ellátásának feltétele. 12 Magyar Onkológia 48. évfolyam Supplementum MALIGNUS LYMPHOMA KONFERENCIA, 2004

14 Multidiszciplináris együttmûködést igénylô, életminôséget vizsgáló kutatásunkban a gyógyult, idôskorú non-hodgkin-lymphomás (NHL) személyek önként töltötték ki az EORTC QLQ-C30 magyarra fordított kérdôívet, és vettek részt a félig-strukturált beszélgetésben. Ismert, hogy az individuális kezelések kiválasztásakor, a megvalósítás folyamán, valamint az ellenôrzések alatt a betegek lelki- és szociális állapotát is figyelembe kell venni. A kérdôívet az ellenôrzô onkológus adta át a vizsgálatot vállaló betegnek, a pszichoszociális státust elemzô interjút az osztályunkon team-tagként dolgozó klinikai pszichológus vezette, és a szociológus az SPSS programmal dolgozta fel, majd elemezte az adatokat. Néhány eredmény: 97 beteg adatai értékelhetôek, a nemek megoszlása 50-50%-os, átlagos életkor 77 év. Egyedül él 23%, valakivel együtt él 77%. A tartós tünetmentesség átlaga 29 hónap. Kemoterápiát kapott 57%, sugárterápiát 9%, kombinált terápiát 26%, nem kapott kezelést 8%. Az általános egészségi állapot skála átlaga 57 pont (a skála 100 fokú). A fizikai állapot skála átlaga kicsit magasabb a férfiak esetében (73 pont), az érzelmi állapot skála átlagértéke 70 pont. 33. Gyógyult lymphomás betegek; gyógyult a psyche is? Riskó Ágnes Országos Onkológiai Intézet, "A" kemoterápia, Budapest Az utóbbi tíz éven belül a malignus lymphomák kezelésében tapasztalható haladás döntôen a monoklonális antitestek elterjedésének köszönhetô. A legtöbb klinikai tapasztalat a rituximab (MabThera, anti CD20) alkalmazásával van. Irodalmi adatok szerint a rituximab kombinálva kemoterápiával a CD20-pozitív lymphomákban növeli a remisszió arányát és tartamát, és különösen a follicularis valamint a diffúz nagysejtes B-sejt eredetû lymphomákban hatékony. A szerzôk 26 lymphomás beteg esetén alkalmaztak rituximab kezelést. Négy beteg monoterápiában részesült, 22 beteg kombinált (rituximab kemoterápia) kezelést kapott. A 22 kemo-immunoterápiával kezelt beteg közül 16 beteg három vagy ennél több ciklust kapott, míg hat esetben egy vagy két ciklus adására került sor. A legtöbben rituximab CHOP (cyclophosphamid, doxorubicin, vincristin, prednisolon) vagy rituximab fludarabin alapú kombinációban részesültek. A három vagy ennél több ciklust kapó 16 beteg adatait értékeltük, közülük háromnak diffúz nagysejtes B-sejt eredetû, egynek MALT, négynek mantle cell, négynek follicularis, háromnak lymphocytás lymphomája volt, egy pedig B-CLL miatt részesült kezelésben. Az agresszív lymphoma miatt kezelt hét betegbôl ötben komplett remisszió (CR), kettôben parciális remisszió (PR) alakult ki. A kilenc indolens lymphomás beteg közül ötben CR, kettôben PR jött lére, egy nem reagált a kezelésre. A szerzôk részletezik a kezelés során szerzett tapasztalataikat. 34. Rituximab kezeléssel szerzett tapasztalatainkról malignus lymphomában Telek Béla, Rejtô László, Batár Péter, Szász Róbert, Kiss Attila, Udvardy Miklós Debreceni Orvos-és Egészségtudományi Centrum, II. Belgyógyászati Klinika, Hematológiai Tanszék november és január között az elfogadott indikációk alapján a szerzôk 20 malignus lymphomában szenvedô beteget kezeltek. A jelzett 15 hónap alatt 15 beteg kezelése befejezôdött, melyekbôl CR: 10 beteg, PR: 4 beteg, PD: 1 beteg esetében következett be. Jelenleg 5 betegnek a kezelése még folyamatban van. Az absztrakt beadásáig 4 beteget veszítettünk el, akik közül CR: 2, PR:1, negyedik betegünknél már a kezelés alatt észleltük betegségének megakadályozhatatlan progresszióját. A kezelés felfüggesztését indokoló mellékhatást nem tapasztaltunk egy esetben sem. 35. Rituximab kezeléssel szerzett tapasztalataink Megyesi Tibor Csaba, Hajnal Lajos, Farmasi Róbert, Szûcs Miklós Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Kórháza Onkoradiológiai Központ Szerzôk 2002-ben 1, 2003-ban 17 non-hodgkin-lymphomás betegüket kezelték Rituximabbal (2 follicularis lymphomás betegük kivételével R-CHOP, R-DHAP, RIME cytostaticus kombinációban). Közülük 9 diffúz nagy B-sejtes (DLBCL), 6 "köpenysejtes" (MCL), 3 follicularis lymphomában (FL) szenvedett. A Rituximabot 7 betegnél elsôvonalbeli, 11 betegnél második-hatodik vonalbeli (MCL-ben és FL-ben minden esetben, DLBCL-ben 2/9 betegnél) kezelésként alkalmazták. Eredmények: DLBCL-es betegeik közül 7/9, MCL esetén 1/6, FL-ben 3/3 beteg (1 komplett, 2 partialis remisszió) - összesen 11/18 (61,1%) - került remisszióba. A kezelés befejezését követôen eddig (követési idô fél-kettô év) a remisszióba került betegek között relapsus nem fordult elô. A Rituximab terápia DLBCL és FL esetén igen jó hatásfokúnak bizonyult, 5 MCL-es betegükben azonban legfeljebb csupán a betegség progresszióját tudták lassítani átmenetileg. További vizsgálatok szükségesek azon betegcsoport meghatározására, akiknél a Rituximab kezelés egyértelmû elônyt jelenthet. 36. Non-Hodgkinlymphomák Rituximab kezelésével szerzett tapasztalataink Szabolcs-Szatmár- Bereg megyében Tóth Zsuzsanna, Szerafin László, Fekete Zsuzsanna, Nagy Péter, Jakó János Jósa András Megyei Kórház II. Belgyógyászati Osztály - Haematologia, Nyíregyháza MALIGNUS LYMPHOMA KONFERENCIA, 2004 Magyar Onkológia 48. évfolyam Supplementum

15 37. Anti-CD20 monoklonális antitest terápia elôrehaladott Waldenströmmacroglobulinaemiában szenvedô betegünk kezelésében Bányai A, Sandil A, Gopcsa L, Kilián K, Jakab K, Tamáska J, Pálóczi K. A Waldenström-macroglobulinaemia (WM) a ritkábban elôforduló B-sejtes lymphomák közé tartozik. Korszerû, egységes klinikopatológiai definícióját ma a második nemzetközi Workshop (2002) ajánlásai alapján használjuk. A betegek prognózisa különbözô, de a definíciók alapján is WM-nek tartott kórképben sem hosszú a túlélés. Betegünkben 12 éve csontvelô- és nyirokcsomó-szövettan igazolta a WM fennállását. A hagyományos kemoterápiás és plasmapheresis kezelések mellett a kórkép jóindulatú lefolyást mutatott a 10. évig. 2 éve nagyfokú csontvelôi infiltratio, hepatosplenomegalia, leukaemiás vérkép, anaemia és thrombocytopenia jelentkezett. Kemoterápiát a beteg állapota már nem tett lehetôvé. A kóros lymphoid sejtek CD20 molekulát hordoztak, ezért 6 ciklusban rituximab és methylprednisolon kombinációt alkalmaztunk. A beteg általános állapota javult, elsôsorban cytopeniája vált befolyásolhatóvá. 1 évvel az elsô rituximab adása után a beteg jelenleg is él, életminôsége elfogadható. A rituximab alkalmas igen nagy tumor tömeggel rendelkezô, súlyos állapotban lévô WMben szenvedôk eredményes palliatív kezelésére is. Országos Gyógyintézeti Központ, Immunológia Osztály, Budapest 38. Kezdeti tapasztalataink fludarabin (f) + cyclophosphamid (c) kombinációval lymphoproliferatív kórképrkben Ujj Gy, Szabó É, Olexik L, Bakondi Gy, Tarján P, Illésy M, Pettendi P. Hetényi G. Kórház, I. Belgyógyászat, Szolnok A F monoterápia krónikus lymphoid leukaemiában (CLL) és kis malignitású non-hodgkin lymphomában (NHL) a már korábban kezelt betegek 50-60%-ban hoz létre parciális (PR) vagy komplett remissziót (CR). A F apoptosist indukál. Alkiláló szerekkel pl. C kombinálva a F gátolja a DNS-repair mechanizmust. Öt NHL-es (1 köpeny zóna, 4 follikuláris grade I-II) és 9 B-CLL-es beteget kezeltünk. Valamennyi beteg részesült korábban kombinált kemo- vagy F monoterápiában. Kezelés: F:25-40 mg/m 2 ; C: mg/m 2. Tízen iv. kapták 3 napig, 5 beteg per os 5 napig. Összesen 37 kezelési ciklust alkalmaztunk. Három NHL-es betegnél a F+C-t Mabtherával is kiegészítettük. Eredmények: CLL; egy CR (flow + genetika); 4 CR; 3 PR; egy nem reagált. NHL; egy CR (flow); 2 CR; egy stabilizálódott. A válasz idôtartama (median): 8 hó (CLL); 9 hó (NHL). Öt súlyos (<0,5 G/L) és 8 közepes mértékû (0,5-1,0 G/L) granulocytopeniát, két kp. súlyos (20-30 G/L) és 7 enyhe ( G/L) thrombocytopeniát észleltünk. Egy sepsist, egy herpes zoster infekciót és két neutropeniás lázat regisztráltunk. Egy beteg halt meg a CLL progressziója miatt a kezelés során, egy másik pedig 8 hónapos PR után. Adataink szerint a F+C kombináció hatékony a CLL és a kis malignitású NHL kezelésében. 39. Primer csonteredetû diffúz nagy B-sejtes lymphoma eseteink anti-cd20 monoklonális antitest kezelése Gopcsa L, Bányai A, Sandil A, Kilián K, Jakab K, Pálóczi K. Országos Gyógyintézeti Központ, Immunológia Osztály, Budapest Az anti-cd20 monoklonális antitest (MoAt) és a kombinált kemoterápia alkalmazása általánosan elterjedt a CD20 + nagysejtes lymphomák elsô-vonalbeli kezelésében. A CD20 + diffúz nagy B-sejtes lymphomák ritka megjelenési formája a primer csontmanifesztáció. A CD20 MoAt lymphomás csontérintettség esetén feltételezett farmakokinetikai tulajdonságairól és a kezelés klinikai hatékonyságáról kevés adat áll rendelkezésünkre. Osztályunkon 2 primer csonteredetû, diffúz, CD20 + nagy B-sejtes lymphomás beteget kezeltünk anti-cd20 MoAt és kemoterápia alkalmazásával. A két vizsgált beteg egyikénél multiplex csontérintettséget észleltünk. A betegnél 8 ciklus CNOP és 4 ciklus anti-cd20 MoAt kezelés parciális remissziót eredményezett. Három hónappal késôbb a koponyacsontok területén kifejezett progresszió alakult ki, amely ismételten kifejezett regressziót mutatott a "salvage" anti-cd20 MoAt+DHAP kezelésre. A másik betegnél kiterjedt bal oldali femur-manifesztáció, valamint inguinalis lymphadenomegalia és lépérintettség igazolódott. Proximalis femurresectiót követôen 4 ciklus anti-cd20 MoAt+6 ciklus CNOP-V kezelésre komplett remissziót észleltünk. A két beteg kezelése során arra a megállapításra jutottunk, hogy az anti-cd20 MoAt kezelés eredményes lehet diffúz nagy sejtes lymphomák csontérintettsége esetén. 14 Magyar Onkológia 48. évfolyam Supplementum MALIGNUS LYMPHOMA KONFERENCIA, 2004

16 A Non-Hodgkin-lymphoma ritka extramedullaris lokalizációja az uteruslymphoma. Az irodalomban eddig 100 körüli esetet közöltek. Mivel összefoglaló tanulmányok a rendkívüli ritkaság miatt nincsenek, így a diagnosztikus és a terápiás lehetôségek sem tisztázottak. A szórványos irodalmi adatok a diagnózis felállításában az ultrahang és az MRI-vizsgálatok jelentôségét hangsúlyozzák, a gyógyításban a sebészi kezelés (hysterectomia) mellett kombinált citosztatikus terápiát, CHOP-t ajánlanak. 26 éves nôbetegünkön metrorrhagia miatt curettage történt, és annak szövettani vizsgálata diffúz nagy B-sejtes non-hodgkin-lymphomat igazolt. Az alhasi UH- és MRI- valamint a staging (nyak, mellkas, has, kismedencei) spirál CT- vizsgálatok negatívak voltak. A rutin hematológiai és kémiai laborvizsgálatok, HIV szerológia és a csontvelô is negatívnak bizonyultak, így a tévedés kizárása érdekében ismételt curettage történt, amelynek szövettani eredménye minden tekintetben megegyezett az elôzôvel. Legjobb tudomásunk szerint elôször alkalmaztunk R-CHOP kezelést uteruslymphomában 4x600 mg MABTHERA és 6x CHOP kombinációját. A beteg remisszióba jutott, az ismételt curettage vizsgálat normális viszonyokat igazolt. 40. Uterus non- Hodgkin-lymphoma sikeres R-CHOP kezelése Egyed M. 1, Kollár B. 1, Prievara T. 2, Viski A. 3, Pajor L. 4 Kaposi Mór Megyei Kórház, Kaposvár, Belgyógyászat 1 Nôgyógyászat 2 Pathológia 3 PTE, ÁOK Pathológiai Intézet 4 A primer vékonybéllymphomák ritkák, a krónikus vékonybélbetegségek, coeliakia, Crohn-betegség elôsegítik kialakulásukat. Coeliakiaban a lymphoma elôfordulási rizikója 9-szeres, T- és B-lymphoma is megjelenhet. Jellemzô az enteropathia típusú T-sejtes lymphoma. Prodromális periódusa a refrakter coeliakia és az ulceratív jejunitis. A tumorsejtek immunológiai fenotípusa (CD3+, CD5-, CD7+, CD8- /+, CD4-, CD103+) azonos az enteropathiás terület intraepitheliális lymphocytáinak (IEL) fenotípusával. A T-sejt-receptor és klonális génátrendezôdés kimutatható az IEL-ban, ami a kóros immunfenotípusú IEL-k neoplasticus jellegére utal. A korai diagnózis érdekében refrakter coeliakiában immunológiai és genetikai tipizálásra kell törekedni. Crohn-betegség és lymphoma társulásáról beszámoltak, az adatok ellentmondóak Az immunmodulátor-supressor kezelés a lymphoma kialakulását elôsegítheti, kockázata 2,4-szeres. Egy 55 éves férfi betegünkben malabsorbtiós syndroma hátterében coeliakiát diagnosztizáltunk, mely diétára refrakternek bizonyult, majd ileus kapcsán a szövettani vizsgálat Crohn- betegséget igazolt, egy évvel késôbb vékonybél-perforáció során Ki-1+, anaplasticus T- sejtes lymphoma került leírásra. Az eset a három kórkép etiopatogenetikai hasonlóságaira, és a diagnosztikus nehézségekre hívja fel a figyelmet. 41. Vékonybéllymphoma, coeliakia és Crohn-betegség társulása Palatka Károly, Szász Róbert, Altorjay István, Udvardy Miklós II. Belklinika, Orvos és Egészségtudományi Centrum, Debreceni Egyetem A myasthenia gravis (MG) ritka, a neuromuscularis junkciót érintô autoimmun megbetegedés. A MG és a thymus epitheliális eredetû daganatainak társulása jól ismert. Meglehetôsen ritka azonban hematológiai megbetegedések melletti elôfordulása. MG-ban a malignus limfómák közül leggyakrabban a mediasztinumot is érintô T-sejtes limfoblasztos limfóma fordul elô. Más szövettani altípusokkal való elôfordulása extremitás. Az Országos Onkológia Intézet Kemoterápia A osztályán január és december között 779 új malignus limfómást kezeltek, illetve vettek gondozásba. Közülük hárman MG miatt is kezelésre szorulnak. Egy 69 éves nôbeteg esetében a MG diagnosztizálása 8 évvel a MALT típusú limfóma kialakulása elôtt történt, a másik két esetben azonban a limfóma miatti obszerváció során. A szerzôk ez utóbbi két esetet, egy 42 éves T-sejtes limfoblasztos és egy 58 éves, follikulum centrumsejtes limfómás férfibeteg kórtörténetét ismertetik. Mindkét beteg klinikailag IV/A klinikai stádiumba tartozott meningealis, illetve csontvelôi manifesztáció miatt. A MG okozta tünetek komoly differrenciáldiagnosztikai nehézséget okoztak. Elsôdlegesen mindkét betegnél a limfóma meningealis propagációja merült fel. A helyes diagnózis felállítása után elkezdett gyógyszeres kezelés óta a betegek panasz- és tünetmentesek. 42. Malignus limfóma és myasthenia gravis együttes elôfordulása Schneider Tamás 1, Anselmo Viktória 2, Rózsa Csilla 2, Szobor Albert 2, Komoly Sámuel 2, Rosta András 1 1 Országos Onkológiai Intézet, Kemoterápia A Osztály, Budapest, 2 Jahn Ferenc Kórház, Neurológiai Osztály, Budapest Szervtranszplantációk után fellépô malignus lymphoproliferativ kórképek a lymphomák különleges és ritka csoportját képezik. Gyakoriságukat centrumtól függôen 1-10%-ra teszik. Patogenezisükben egyértelmû szerepet játszik az immunszuppresszió következtében deprimált immunológiai surveillance. Az Ebstein-Barr-vírus szerepe szintén valószínû, bár léteznek EBV-negatív esetek is. Ennek megfelelôen a diagnosztikájában a szokásos módszerek mellett a vírusinfekciók kimutatása hangsúlyozható. Terápiája a szokásos lymphoma kezelési stratégiákon túl az immunszuppresszív kezelés csökkentésén alapszik, ahogy esetünk is bizonyítja. Egy vesetranszplantáción átesett betegünél nagy malignitású anaplastikus lymphomát diagnosztizáltunk. Immunszuppresszív gyógyszerdózisait csökkentve a tumor mérete fokozatosan csökkent, és jelenleg két éve komplett remisszióban van, kemoterápiát nem igényelt. Ez eset kapcsán áttekintést nyújtunk a poszt-transzplantációs lymphomák patogenezisérôl, diagnosztikájáról és kezelésérôl. 43. A poszttranszplantációs lymphomák áttekintése egy betegünk kapcsán Szász Róbert, Telek Béla, Batár Péter, Udvardy Miklós DEOEC, II. sz. Belgyógyászati Klinika, Haematológia Tanszék, Debrecen MALIGNUS LYMPHOMA KONFERENCIA, 2004 Magyar Onkológia 48. évfolyam Supplementum

17 44. Kérdések a primer központi idegrendszeri lymphomák szupportív kezelésében Szerzôk az Országos Onkológiai Intézet kemoterápia "A" osztályán között 39 primer központi idegrendszeri lymphomás beteget észleltek (21 ffi, 18 nô). Jelen összefoglalóban e betegcsoport szupportív kezelésével kapcsolatos néhány speciális kérdést tárgyalnak, klinikai eseteik kapcsán, mint pl. a dehidrálás és az antiepileptikumok adásának gyakorlata, a remisszió/reziduális betegség megítélése, a zavart tudatállapotú beteg kezelésének orvosi ill. Betegjogi nehézségei, valamint a betegek életminôsége szempontjából döntô rehabilitáció problémái. Deák Beáta, Gellért Mariann, Hanna Eid, Váradi Erika, Molnár Zsuzsa, Riskó Ágnes, Schneider Tamás, Vönöczky Katalin, Várallyay György, Rosta András Országos Onkológiai Intézet, Budapest 45. Anti-CD52 monoklonális antitest terápia alkalmazása T-sejtes lymphoproliferativ kórképekben Gopcsa L, Bányai A, Sandil A, Kilián K, Tamáska J, Jakab K, Pálóczi K. Országos Gyógyintézeti Központ, Immunológia Osztály, Budapest A CD52 molekula expresszálódik az összes normális B- és T-lymphocytán, valamint a B- és T-sejtes lymphoma sejtek felszínén. A CD52 ellen termelt monoklonális antitest (MoAt) kezelésrôl különösképpen fludarabine refracter B-CLL esetekben széleskörû nemzetközi tapasztalat áll rendelkezésre. Megítélése T-sejtes lymphomákban az esetek kis száma miatt korlátozott, a legtöbb pozitív tapasztalat T-PLL-ben és Sezary- syndromában szenvedô betegek kezelésébôl származik. Intézetünkben 3 konvencionális és salvage kezelésre refracter T-sejtes neoplasmában szenvedô beteg részesült anti-cd52 MoAt terápiában. A betegek diagnózisa T-LGL leukaemia, precursor T-sejtes lymphoblastos leukaemia és ALK-negatív, T-sejtes anapláziás nagysejtes lymphoma volt. Az átlagéletkor 29 év, a diagnózis és az anti-cd52 MoAt kezelés között eltelt idô 56,6 hónap volt. Mind a 3 beteg reagált a kezelésre: 2 komplett és 1 parciális remisszió igazolódott. Az anti-cd52 MoAt kezelés alatt teljes csontvelô-aplasia kialakulását észleltük. Az aplasiás idôszakban 2 beteg halt meg infekció és sok-szervi elégtelenség következtében. Következtetésként megállapítható, hogy az anti-cd52 MoAt kezelés eredményes, és helye lehet ritka, refracter T-sejtes lymphomák kezelési repertoárjában. 46. T-sejtes prolymphocytás leukaemia sikeres MabCampath kezelése Karádi É., 1, Egyed M., 1 Kollár B., 1 Pajor L. 2 1 Kaposi Mór Megyei Kórház, Kaposvár, Belgyógyászat 2 PTE, ÁOK Pathológiai Intézet 47. Hepatosplenikus γ/δ T sejtes lymphoma; ritka entitás, rossz prognózis Szôke Anita, Piukovics Klára, 1 Tiszlavicz László, 2 Pajor László, Borbényi Zita, Varga Gyula SZTE II. sz. Belgyógyászati Klinika és Kardiológiai Központ, Hematológia Osztály, 1 Pathológia Intézet, Szeged, 2 PTE Pathológia Intézet, Pécs A T-sejtes prolymphocytás leukaemia ritka hematológiai betegség. Kezelése a legutóbbi idôkig megoldatlan volt, kemoterápiára általában rosszul reagált, alacsony remissziós arány és gyors relapszus jellemezte. Fiatal betegeken csontvelôtranszplantációval értek el néhány esetben jobb eredményeket. Az utóbbi években az anti CD52 (MabCampath) terápia lényeges változást hozott a kórkép kezelésében, irodalmi adatok 70% körüli remissziós arányról is beszámoltak. 65 éves nôbetegünk esetét mutatjuk be, akin generalizált lymphadenomegaliát, hepatosplenomegaliát, masszív csontvelôi intiltrációt és leukaemiás vérképet észleltünk. A perifériás vér, csontvelô-biopsia és nyirokcsomó- histologia alapján igazoltuk a T-sejtes prolymphocytás leukaemiát. Az emelkedô dózisú, majd heti 3x30 mg MabCampath kezelés mellett a betegség folyamatos regresszióját, majd a 12. hétre hematológiai remisszió kialakulását észleltük, a beteg mindvégig gyógyszerészként dolgozott, lényeges mellékhatást (CTC 3-4) nem észleltünk. A humán γ/δ T-lymphocyták a T-citotoxikus sejtek közé tartoznak, gyakran detektálhatók a hámszövetben és a lépben. A perifériás T-sejtes lymphomák között külön entitást képviselnek a γ/δ T sejtes lymphomák, melyek klinikai tüneteikben és a betegség lefolyásában is speciálisak. A szerzôk 34 éves betegük esetét ismertetik, akinek panaszai tartós lázzal kezdôdtek, melyet pancytopenia és izolált splenomegália kísért. Excisióra alkalmas nyirokcsomó nem volt, csontvelô-biopszia történt, mely a γ/δ T-sejtes lymphoma fennállását támogatta. Elsôdleges kezelésként a beteg MegaCEOP kezelésben részesült, láza megszûnt, a splenomegália mérséklôdött és a pancytopenia is javult. Az 1. ciklust követôen rövid idôvel központi idegrendszeri tünetek jelentkeztek. Az elvégzett vizsgálatok az alapbetegség központi idegrendszeri manifesztációját és masszív tüdôinfiltrációt igazoltak. Ekkor nagy dózisú metothrexate kezelés történt, azonban a beteg röviddel ezt követôen az alapbetegség progressziója miatt exitált. A szerzôk ismertetik a rendelkezésre álló eddigi legnagyobb betegszámot magába foglaló megfigyelés eredményeit, mely alapján a CHOP-vel kezelt betegek jelentôs része ugyan remisszióba került, de függetlenül attól, hogy a konszolidáló kezelés hagyományos kemoterápia vagy nagy dózisú kezelés volt, már nem él. Az átlagos túlélés 1-52 hónap volt, a relapszusig eltelt idô 4-16 hónap. Úgy tûnik, a platina tartalmú elsôdleges kezelés javíthatja az eredményeket. 16 Magyar Onkológia 48. évfolyam Supplementum MALIGNUS LYMPHOMA KONFERENCIA, 2004

18 Az AILD a ritka lymphoproliferativ kórképek közé tartozik, mely elsôsorban idôsebbekben jelentkezik. Kórlefolyására az esetek zömében a gyors progresszió a jellemzô; a kezelésre ajánlott cytostaticumok, steroid, immunszuppresszánsok, interferon által elért válasz többnyire átemeneti. 1. eset: F.I. 42 éves férfiban néhány hetes hôemelkedés okának kivizsgálásakor derült fény a kiterjedt retroperitonealis lmyphadenomegaliára, valamint a májban talált számos hypodens elváltozásra. Szövettan igazolta az atípusos AILD-t. 2. eset: P.L. 43 éves férfiban egy évvel korábban kétoldali inguinalis nyirokcsomónagyobbodás miatt indult kivizsgálás igazolta az AILD-t. Közel egy évig nem kapott kezelést, mely idôszak alatt hatalmas hasi, kismedencei lymphadenomegalia alakult ki, általános tünetekkel. Mindkét betegben kombinált (CHOP) chemotherapia indult, heti 2x3 ME interferonnal és napi 100 mg thalidomiddal kiegészítve. A kezelés elsô két ciklusa után mind klinikailag, mind a laboratóriumi, illetve a képalkotó vizsgálatokkal jelentôs javulás észlelhetô. Szerzôk, eseteik kapcsán elemzik ezen ritka lymphomák diagnosztikájának és kezelésének aktuális kérdéseit. 48. Angioimmunoblastos lmyphadenopathia (AILD) kombinált cyclophosphamid, vincristin, adriamycin, prednisolon (CHOP), thalidomide és interferon kezelése - két eset kapcsán. Pfliegler György 1, Németh Hajnalka 1, Kacska Sándor 1, Udvardy Miklós 2, Nemes Zoltán 3 DEOEC 2 Belgyógyászati Intézet, 1 Ritka Betegségek Tanszéke 3 Pathologiai Intézet, Debrecen A citosztatikus kezelés során kialakulhatnak az életet veszélyeztetô és a terápiás költséget lényegesen megnövelô fertôzések. Vizsgáltuk, hogy az között kezelt non-hodgkin-lymphomás betegeinknél milyen gyakorisággal fordultak elô kórházi felvételt indokló infekciók. 110 beteget kezeltünk (59 férfi, 51 nô, átlagéletkor: 56,4 év). A megkapott kemoterápiás ciklusok száma 683 volt. 37 esetben, az összes kezelés 5,4%-át követôen alakult ki hospitalizálandó fertôzéses betegség. Közülük 24 alkalommal (65%) diagnosztizáltunk súlyos generalizált infekciót, amikor neutropenia miatt kolóniastimuláló faktort is alkalmaznunk kellett. A halálesetek száma 4 volt, ám halálokként a fertôzés mellett a progresszív alapbetegség is közrejátszott. 13 alkalommal (35%) csak enyhébb, lokalizált infekciót észleltünk. A hemokultúra 13 esetben volt pozitív, a leggyakrabban kitenyészett kórokozó a S. aureus volt. Súlyos generalizált infekciók ex juvantibus kezelésében elsôsorban a meropenemet, a ciprofloxacint és a ceftazidim-amikacin kombinációt alkalmaztuk. A korszerû antibiotikumok és a koloniastimuláló faktor készítmények segítségével a kemoterápia okozta infektív jellegû halálozás klinikánkon minimális, a nemzetközi irodalommal egyezô szintre csökkent. A kedvezôtlen prognózisú non-hodgkin-limfómák kezelésére kidolgozott egyik agresszív protokoll a Pro- MACE cyta-bom. A kemoterápia alkalmazása során súlyos szövôdmények léphetnek fel, melyek közül kevésbé ismert, de életveszélyes az intersticiális pneumonitisz. Jelen elôadás az Intézetünkben, Promace-vel kezelt intersticiális pneumonitiszen átesett betegeink retrospektív vizsgálatát tartalmazza óta 36 kezelésbôl 11 betegnél észleltünk magas lázzal járó pulmonális szövôdményt, 7 betegnél az elvégzett vizsgálatok (vérkép, mikrobiológiai, szerológiai) steril, intersticiális pneumonitiszt igazoltak. A mrtg-felvételen típusos, gócos, retikuláris rajzolat volt látható különbözô kiterjedéssel. 4 betegnél elegendô volt szteroid alkalmazása, 3 beteg légzési elégtelenség miatt respirátor kezelésre szorult. Betegeink megoszlása: 36 beteg 19 nô (18-20 év) átlagéletkor : 33,3 év 17 férfi(20-68 év)átlagéletkor: 39,5 év 11 betegnél lázas pulonális szövôdmény, ebbôl 4 betegnél pulmonális infiltrátum 3 bakteriális infekció, 1 gombás infekció 7 betegnél steril intersticiális pneumonitisz, ebbôl 6 betegnél 2 oldali legalább 2 kvadránst érintô elváltozás 1 betegnél 1 oldali 2 kvadránst érintô elváltozás 2 betegnél extrém hypoxémia - pao2/fio2 48,2 Hgmm/0,40 illetve 36,2Hgmm/0,21 3 betegnél respirátor kezelés - 1 beteg MOF miatt meghalt más intézetben, 2 beteg gyógyult Lélegeztetés 8 ill. 11 napig PCV, CMV üzemmódban Legmagasabb PEEP 10, ill. 15 H2O cm Relaxáció 1 betegnél Jellemzô a kórkép lefolyására a hallgatózási lelet, oxigenizáció gyors normalizálódása, melyet a rtg-kép lényegesen késôbbi javulása követ. A kevésbé ismert pulmonális szövôdmény idôben történô felismerése, az adekvát kezelés beállítása a betegek túlélési esélyeit lényegesen javítja, ezért tartjuk fontosnak ismereteink közreadását. MALIGNUS LYMPHOMA KONFERENCIA, 2004 Magyar Onkológia 48. évfolyam Supplementum Hospitalizálandó infekciók kemoterápiával kezelt non-hodgkinlymphomás betegeinknél Váróczy László, Gergely Lajos, Miltényi Zsófia, Simon Zsófia, Illés Árpád Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum, Belgyógyászati Intézet III. sz. Belgyógyászati Klinika 50. NHL kezelése során fellépô intersticiális pneumonitisz Nagy Anikó, Bokor L., Danczig Á., Rosta A. Országos Onkológiai Intézet AITO Budapest 17

19 51. Primer rezisztens és relabált Hodgkinkóros betegek kezelése ifoszfamid és vinorelbin kombinációjával Kapás Balázs, Lueff Sándor, Reményi Péter, Bátai Árpád, Kriván Gergely, Réti Marienn, Tremmel Anna, Masszi Tamás Fôvárosi Önkormányzat Szent László Kórház, Csontvelôtranszplantációs Osztály, Budapest A szerzôk 14 Hodgkin-kóros betegnél nagy dózisú ifoszfamidot (3 g/m 2 /nap 4 napos folyamatos infúzióban) és vinorelbint (2 mg/m 2 iv. az 1. és a 4. napon) tartalmazó kemoterápiát alkalmaztak mesna és G-CSF védelem mellett. Két betegen korábbi terápiával nem sikerült komplett remissziót elérni, 3 beteget standard dózisú kemoterápiát (valamint kemo-radioterápiát) követô, 9 beteget autológ ôssejtátültetést követô relapszussal kezeltek. A beadott kezelési ciklusok mediánja 3,5 volt. A remissziós ráta 71%-nak bizonyult, 7/14 (50%) komplett és 3/14 (21%) parciális remissziót figyeltek meg. A remisszióba került betegek közül 2/10 nem kapott további kezelést, 2/10 beteg további kemoterápiában részesült, 3/10 betegen autológ, 3/10 betegen - non-myeloablativ kondícionálást követôen - allogén ôssejtátültetést végeztek. A reagáló betegek közül 6/10 továbbra is remisszióban van (medián követési idô 19 hónap), 1/10 beteget progresszió miatt, 1/10 beteget autológ, 2/10 beteget allogén ôssejtátültetéssel kapcsolatos szövôdmények kapcsán elvesztettek. Az alkalmazott kombináció minden esetben neutropeniát okozott, egyéb szervi toxicitást nem észleltek. A szerzôk - súlyosan elôkezelt betegekkel szerzett tapasztalataik alapján - az ifoszfamid-vinorelbin kombinációt hatékonynak tartják a Hodgkin-kór kezelésében. 52. Gyógyult Hodgkinkóros gyermekek késôi utánkövetése Kovács G, Erlaky H, Mohl A, Müller J Semmelweis Egyetem II.sz. Gyermekklinika, Budapest Az elmúlt évtizedekben a Hodgkin-kóros gyermekek 10 éves túlélése 90%-ra emelkedett. A sikeres terápia viszont hosszútávú következményekkel járhat. Jelen vizsgálatban a klinikánkon Hodgkinlymphoma miatt kezelt betegek késôi mellékhatásait elemeztük. Az között kezelt 31 betegbôl 29 adatait tudtuk kielégítôen feldolgozni (14 fiú, 15 leány, életkoruk: 2-17 év). Módszerek: a vesetoxicitást a 24 órás vizeletgyûjtésbôl kapott vesefunkciós adatokkal jellemeztük, a pajzsmirigyet ultrahanggal és a T4 és TSH hormonok szintjével, a szívhatásokat echokardiográfiával és EKG-val vizsgáltuk. Légzésfunkciós vizsgálatot, májenzim, ferritin meghatározást és vírusszerológiai méréseket végeztünk. Eredmények: 15 betegnél (51,7%) találtunk késôi toxicitásra utaló elváltozást. Kóros vesefunkciós paramétert: 6/29 esetben (20,7%), kóros pajzsmirigymûködést 9/29 (31%), kardiotoxicitást 7/29 (24%), légzésfunkciós eltérést 5/10 (50%), hepatotoxicitást 7 (24%) (5x emelkedett májenzim, 2x CMV pozitivitás), hemosiderosist 3/16 (18,7%) esetben észleltünk. Összefoglalva megállapítható, hogy a gyógyult Hodgkin lymphomás betegek több mint felében kimutathatók késôi károsodásra utaló vizsgálati eredmények. A gyógyult betegek hosszútávú követése és gondozása, valamint új, kevésbé toxikus protokollok kidolgozása kívánatos. 53. Immunológiai eltérések hosszan túlélô Hodgkin-kóros betegeknél Keresztes Katalin, Aleksza Magdolna, Miltényi Zsófia, Sipka Sándor, Illés Árpád Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum, Belgyógyászati Intézet III. sz. Belgyógyászati Klinika, Debrecen A Hodgkin-kóros betegek immunregulációs zavarai régen ismertek. Egyre inkább úgy tûnik, hogy az immunregulációs zavarok elsôrendû szerepet játszanak a Hodgkin-kór kialakulásában, illetve annak gyógyulása után is kimutathatóak. Az újabb immunológiai ismeretek és vizsgálati lehetôségek birtokában határoztuk el legalább két éve komplett remisszióban levô 127 Hodgkin-kóros betegünk vizsgálatát, eredményeinket 60 egészséges kontroll értékeihez hasonlítottuk. A humorális immunitás betegeinknél kimutatható módon nem károsodott. A celluláris immunitást tekintve Hodgkin-kórosoknál szignifikánsan csökkent CD3 +, CD4 + sejtarányt és szignifikánsan emelkedett CD8 +, CD19 +, CD56 +, CD3 + /HLA-DR +, CD3 + /CD69 +, CD4 + /CD25 +, CD14 + /CD16 + expressziót találtunk. A citokineket tekintve Hodgkin-kórosoknál a TGF-β- és a szérum IL10-szint szignifikánsan emelkedett, míg a szérum INFγ mennyisége szignifikánsan csökkent. Hodgkin-kóros betegeinknél az immunológiai eltérések multifaktoriálisak, sérült a spontán citokinfelszabadulás. Elsôsorban a CD4 + sejtek és a kettes típusú citokinek érintettek, ami a sejtes immunitás sérülésére, regulációs zavarra enged következtetni. 18 Magyar Onkológia 48. évfolyam Supplementum MALIGNUS LYMPHOMA KONFERENCIA, 2004

20 Az autológ ôssejttranszplantáció sikerének alapja a megfelelô mennyiségû perifériás ôssejt mobilizálása és gyûjtése. Drake a citosztatikumok myelotoxicitásán (1-4 pont) és ciklusszámán alapuló pontrendszert dolgozott ki a perifériás ôssejtgyûjtés eredményességének elôrejelzésére (sikeres gyûjtés 60 pont alatt valószínû). 106 esetben végeztünk ôssejt-mobilizációt, Hodgkin-kór, NHL és MM miatt. Átlagéletkor 40,3 év volt. A 106 beteg közül 22 esetben csontvelôvételre kényszerültünk. A pontrendszer alapján 26 betegnél kaptunk 60 feletti értéket, közülük 13 esetben mégis sikeres PBSC-gyûjtést végeztünk. Átlagéletkoruk 34,1 év, átlag score-értékük 67 volt. A magas score-ral rendelkezôk másik csoportjában az átlagos életkor 43,6 év, az átlag pont 77,6 volt. 9 betegnél alacsony pontérték ellenére sikertelen volt a mobilizáció, közülük egy melphalan tartalmú, 4 nagy dózisú (hypercvad, megachop) kezelésben részesült. Eredményeink alapján a Drake féle pontrendszer módosításokkal alkalmas a prognosztizációra. Sikeres lehet a mobilizáció, ha a beteg 35 évnél fiatalabb és határérték körüli (60-70) ponttal rendelkezik. Pontszámtól függetlenül, a nagy dózisú kezelések súlyos ôssejttoxicitást okozhatnak. 54. Kemoterápiás score alkalmazása a perifériás ôssejtgyûjtés sikerének prognosztizálására Vidra T., Dávid M., Szomor Á., Kosztolányi Sz., Kovács G., Szalontay Cs., Losonczy H. PTE OEC I.sz. Belgyógyászati Klinika, Csontvelôtranszplantációs Részleg 41 autológ ôssejt-transzplantációra felvett betegnél (átlagos életkor: 42 ± év, férfi/nô arány: 24/17) végeztünk véralvadási, genetikai és ELISA vizsgálatokat veleszületett és szerzett thrombosiskészség, valamint endothel mûködészavar irányában. A transzplantáció indikációja 20 betegnél non-hodgkinlymphoma, 12-nél Hodgkin-kór, 9-nél myeloma multiplex volt. Thrombophilia irányú vizsgálatok: fibrinogén, APC rezisztencia, Antithrombin, Protein C, Protein S aktivitás és antigén, lupus anticoagulans, FV:Q506 mutáció, FII 20210A allél és MTHFR C677T mutáció, szérum homociszteinszint. Endothel mûködészavar vizsgálata: PAI-1 és vwf antigénszintek a transzplantáció elôtt és 10 nappal utána. A betegek 69%-ánál (28/41) fokozott thrombosiskészség igazolódott, közülük 32%-nál (13/28) kombinált eltérések. 3 abnormalitás prevalenciája meghaladta az átlagpopulációét: magas fibrinogénszint 21%-nál (9/41), Protein C-hiány 14%-nál (6/41), hyperhomocisteinaemia 41%-nál (16/41) volt igazolható. Az utóbbi hátterében genetikai eltérést csak 26%-ban (10/41) találtunk. A vwf antigénszintek magasak voltak a transzplantációt megelôzôen (147.5 ± 37%) és tovább emelkedtek a beavatkozást követôen (180 ± 32.5 %, p< ), a PAI-1 antigénszintek normáltartományban mozogtak. Két betegnél máj VOD, kettônél thromboemboliás komplikációk léptek fel. A hyperhomocisteinaemia és az endothel mûködészavar következtében magas vwf antigénszintek észlelhetôk, ezek a magas fibrinogénszinttel és a Protein C-hiánnyal együtt hozzájárulnak az ôssejttranszplantációkat kísérô thromboemboliás szövôdmények kialakulásához. 55. Thrombosiskészség és endothel mûködészavar autológ ôssejttranszplantációk kapcsán Dávid M., Tóth O., Szomor Á., Nagy Á., Meng B., Losonczy H. PTE, ÁOK, I.sz. Belgyógyászati Klinika, Transzplantációs Részleg, Pécs Az autológ vérképzô ôssejt-átültetés (ASCT) után jelentkezô relapsus eredete vitatott. A kondicionálást túlélô malignus sejtek mellett az elôzetesen gyûjtött kontaminált graft oki szerepére is vannak adatok. A molekuláris genetikai módszerekkel tiszta graft mellett észlelt kedvezôbb túlélési eredmények mindenesetre utóbbi fontosságát megkérdôjelezhetetlenné teszik. Osztályunkon január óta 29 esetben végeztünk vérképzô ôssejt-átültetést in vivo illetve in vitro tisztítási eljárást (purging) követôen B-sejtes kis malignitású non-hodgkin-lymphomában szenvedô betegeken. A betegek diagnózisok szerinti megoszlása 7 köpenysejtes lymphoma, 9 CLL, 12 follicularis lymphoma, 1 splenicus marginalis zóna lymphoma. In vivo "purging" anti CD20 (Mabthera, Roche) terápiát jelentett az ôssejtgyûjtést megelôzôen, míg in vitro purging-et Isolex 300i készülékkel végeztünk CD34 pozitív monoclonalis antitest segítségével, illetve a késôbbiekben a CD34-pozitív szelekciót CD19-, CD20-negatív szelekcióval kiegészítve. Ex vivo purging-et csak a jól mobilizáló (legalább 5x10 6 /tskg gyûjtött CD34+ sejt) betegeknél végeztünk. Csak pozitív szelekcióban részesült 2 beteg, pozitív/negatív kettôs szelekcióban 13 beteg, csak in vivo purging-et 6 betegnél végeztünk és 7 betegnél kombináltuk az in vivo és in vitro tisztítási eljárásokat. Kondicionáló kezelésként a betegek többsége teljestestbesugárzás+cyclophosphamide terápiát kapott (25 beteg), 4 beteg részesült BEAM kondicionálásban. A szupportív terápia egységesen osztályunk protokollja szerint zajlott valamennyi betegnél. 13 hónap medián követés után 4 beteg halt meg, 2 relapsusban 1 infekcióban (Nocardia sepsis) 1 pedig suicidum következtében. A további 25 betegbôl relapsusban él 2 beteg. A különbözô tisztítási eljárások elsôsorban szövôdményprofiljukban különböztek, a gyógyulásra és túlélésre vonatkozó kihatásuk hosszabb megfigyelési idôt igényel. 56. In vivo és ex vivo tisztítási eljárások autológ ôssejt átültetés során Bátai Árpád, Lueff Sándor, Reményi Péter, Kapás Balázs, Réti Marienn, Tremmel Anna, Kriván Gergely, Masszi Tamás Szt. László Kórház Csontvelôátültetô Osztály MALIGNUS LYMPHOMA KONFERENCIA, 2004 Magyar Onkológia 48. évfolyam Supplementum

TANULSÁGOS KLINIKOPATOLÓGIAI LYMPHOMÁS ESETEK

TANULSÁGOS KLINIKOPATOLÓGIAI LYMPHOMÁS ESETEK TANULSÁGOS KLINIKOPATOLÓGIAI LYMPHOMÁS ESETEK 2013. március 1 2. Szeged, Hotel Forrás PROGRAM 2013. március 1., péntek 15 45 17 45 I. SZEKCIÓ Üléselnök: Matolcsy András, Udvardy Miklós Köszöntő: Illés

Részletesebben

A köpenysejtes limfómákról

A köpenysejtes limfómákról A köpenysejtes limfómákról Dr. Schneider Tamás Országos Onkológiai Intézet Lymphoma Centrum Limfóma Világnap 2014. szeptember 15. Limfómám van! Limfómám van! Igen? De milyen típusú? Gyógyítható? Nem gyógyítható?

Részletesebben

IV. Miskolci Myeloma Konferencia 2012. február 17-18. Lillafüred, Palotaszálló

IV. Miskolci Myeloma Konferencia 2012. február 17-18. Lillafüred, Palotaszálló IV. Miskolci Myeloma Konferencia 2012. február 17-18. Lillafüred, Palotaszálló FEBRUÁR 17. péntek 11 órától Regisztráció 12.30-13.30: Szendvicsebéd, kávé, üdítő 13.30: Megnyitó, köszöntések Prof. Dr. Udvardy

Részletesebben

2014. május 23-án (PÉNTEK) 8:30-18:15-ig.

2014. május 23-án (PÉNTEK) 8:30-18:15-ig. 2014. május 23-án (PÉNTEK) 8:30-18:15-ig. 8:30 10:10 Follicularis lymphomák Üléselnökök: Borbényi Zita, Schneider Tamás SZÜNET A FOLLICULARIS LYMPHOMA KIALAKULÁSÁBAN ÉS PROGRESSZIÓJÁBAN SZEREPET JÁTSZÓ

Részletesebben

PLAZMASEJT OKOZTA BETEGSÉGEK, MYELOMA MULTIPLEX, LYMPHOMÁK

PLAZMASEJT OKOZTA BETEGSÉGEK, MYELOMA MULTIPLEX, LYMPHOMÁK PLAZMASEJT OKOZTA BETEGSÉGEK, MYELOMA MULTIPLEX, LYMPHOMÁK Belgyógyászat alapjai fogorvosoknak Reismann Péter SE ÁOK II.sz. Belgyógyászati Klinika 2015.09.15 Fehérvérsejtképzés, myelopoesis Haemopoetikus

Részletesebben

Lehetőségek és korlátok a core-biopszián alapuló limfóma diagnosztikában

Lehetőségek és korlátok a core-biopszián alapuló limfóma diagnosztikában Lehetőségek és korlátok a core-biopszián alapuló limfóma diagnosztikában Strausz Tamás Tóth Erika Országos Onkológiai Intézet Sebészeti és Molekuláris Patológiai Osztály FiPaT 2012 Elvi alapok WHO klasszifikáció

Részletesebben

A non-hodgkin lymphomák kezelése

A non-hodgkin lymphomák kezelése A non-hodgkin lymphomák kezelése A non-hodgkin-lymphomák a B- és T-sejtek különböző érési fázisaiban lévő sejtjeiből kiinduló klonális daganatok. E betegség incidenciája az elmúlt évtizedekben jelentősen

Részletesebben

CD8 pozitív primér bőr T-sejtes limfómák 14 eset kapcsán

CD8 pozitív primér bőr T-sejtes limfómák 14 eset kapcsán CD8 pozitív primér bőr T-sejtes limfómák 14 eset kapcsán Szepesi Ágota 1, Csomor Judit 1, Marschalkó Márta 2 Erős Nóra 2, Kárpáti Sarolta 2, Matolcsy András 1 Semmelweis Egyetem I. Patológiai és Kísérlet

Részletesebben

Rituximab. Finanszírozott indikációk:

Rituximab. Finanszírozott indikációk: Rituximab Finanszírozott indikációk: 1. Súlyos rheumatoid arthritis kezelésére, amennyiben előzetes, legalább három hónapig tartó TNF-alfa gátló terápia ellenére a betegség aktivitása megfelelően nem csökken

Részletesebben

Szemeszter 2014.I.félév Jelleg. Semmelweis Egyetem Továbbképzési Központ Akkr.pont 50. 2014.01.20 Vége 2014.01.24 Tanácsterem Napok 5.

Szemeszter 2014.I.félév Jelleg. Semmelweis Egyetem Továbbképzési Központ Akkr.pont 50. 2014.01.20 Vége 2014.01.24 Tanácsterem Napok 5. Tanfolyam adatlap Alapadatok Kódszám Főcím Állapot Szervező Partner SE- TK/2014.I./00079 Szemeszter 2014.I.félév Jelleg Daganatok és komplex terápiája A tanfolyam akkreditálásra került Országos Onkológiai

Részletesebben

Hodgkin és non-hodgkin lymphoma. Dr.Werling Klára SE II.sz.Belgyógyászati Klinika 5. Évfolyam tantermi előadás 2015.

Hodgkin és non-hodgkin lymphoma. Dr.Werling Klára SE II.sz.Belgyógyászati Klinika 5. Évfolyam tantermi előadás 2015. Hodgkin és non-hodgkin lymphoma Dr.Werling Klára SE II.sz.Belgyógyászati Klinika 5. Évfolyam tantermi előadás 2015. Hodgkin- kór Lymphoid rendszer daganatos proliferációja Lokalizált és disszeminált formája

Részletesebben

Evidencia vagy ígéret? Evidencián alapuló orvoslás a haematológiában

Evidencia vagy ígéret? Evidencián alapuló orvoslás a haematológiában Evidencia vagy ígéret? Evidencián alapuló orvoslás a haematológiában Dr. Mikala Gábor Egy. Szt István és Szent László Kórház Haematológiai és Őssejt-Transzplantációs Osztály Lymphoma és Myeloma Terápiás

Részletesebben

2014. május 22-én (CSÜTÖRTÖK) 11:00-18:00-ig.

2014. május 22-én (CSÜTÖRTÖK) 11:00-18:00-ig. 2014. május 22-én (CSÜTÖRTÖK) 11:00-18:00-ig. 11:00 13:00 Hodgkin lymphoma EBÉD ÚJDONSÁGOK A HODGKIN LYMPHOMA ELSŐDLEGES KEZEL ÉSÉBEN Molnár Zsuzsa Országos Onkológiai Intézet, Kemoterápia A Belosztály,

Részletesebben

Colorectalis carcinomában szenvedő betegek postoperatív öt éves követése

Colorectalis carcinomában szenvedő betegek postoperatív öt éves követése Colorectalis carcinomában szenvedő betegek postoperatív öt éves követése Kegyes Lászlóné 1, Némethné Lesó Zita 1, Varga Sándor Attiláné 1, Barna T. Katalin 1, Rombauer Edit 2 Dunaújvárosi Prodia Központi

Részletesebben

Eredményes temozolamid kezelés 2 esete glioblasztómás betegeknél

Eredményes temozolamid kezelés 2 esete glioblasztómás betegeknél Eredményes temozolamid kezelés 2 esete glioblasztómás betegeknél Dr. Mangel László 1,2, Prof. Dr. Dóczi Tamás 3, Dr. Balogh Zsolt 4, Dr. Lövey József 2, Dr. Sipos László 5 Pécsi Tudományegyetem, Onkoterápiás

Részletesebben

Katasztrófális antifoszfolipid szindróma

Katasztrófális antifoszfolipid szindróma Katasztrófális antifoszfolipid szindróma Gadó Klára Semmelweis Egyetem, I.sz. Belgyógyászati Klinika Antifoszfolipid szindróma Artériás és vénás thrombosis Habituális vetélés apl antitest jelenléte Mi

Részletesebben

Tanfolyami órák Jelentkezési hat.idő 2013.01.11. www.oncol.hu. Sorsz. Nap Időpont Hossz Előadás címe Előadó Minősítése

Tanfolyami órák Jelentkezési hat.idő 2013.01.11. www.oncol.hu. Sorsz. Nap Időpont Hossz Előadás címe Előadó Minősítése Tanfolyam adatlap Alapadatok Kódszám SE- TK/2013.I./00025 Szemeszter 2013.I.félév Jelleg Főcím Daganatok és komplex terápiája Állapot Tanfolyam adatok még változtathatóak a szervező által Szervező Országos

Részletesebben

MALIGNUS LYMPHOMA KONFERENCIA

MALIGNUS LYMPHOMA KONFERENCIA MALIGNUS LYMPHOMA KONFERENCIA 2004. június 3-5. BUDAPEST MÁSODIK ÉRTESÍTÉS JELENTKEZÉSI LAP ÉS ABSZTRAKT FELHÍVÁS Fõtámogató: Roche (Magyarország) Kft. Köszöntõ Tisztelt Kollégák! A Magyar Haematológiai

Részletesebben

Egyénre szabott terápiás választás myeloma multiplexben

Egyénre szabott terápiás választás myeloma multiplexben Egyénre szabott terápiás választás myeloma multiplexben Dr. Mikala Gábor Főv. Önk. Egy. Szt István és Szent László Kórház Haematológiai és Őssejt-Transzplantációs Osztály Mit kell tudni a myelomáról? Csontvelőből

Részletesebben

XIII./5. fejezet: Terápia

XIII./5. fejezet: Terápia XIII./5. fejezet: Terápia A betegek kezelésekor a sebészi kezelés, a kemoterápia (klasszikus citotoxikus és a biológiai terápia), a radioterápia és ezek együttes alkalmazása egyaránt szóba jön. A gégének

Részletesebben

Immunológia I. 2. előadás. Kacskovics Imre (imre.kacskovics@ttk.elte.hu)

Immunológia I. 2. előadás. Kacskovics Imre (imre.kacskovics@ttk.elte.hu) Immunológia I. 2. előadás Kacskovics Imre (imre.kacskovics@ttk.elte.hu) Az immunválasz kialakulása A veleszületett és az adaptív immunválasz összefonódása A veleszületett immunválasz mechanizmusai A veleszületett

Részletesebben

MHTT Lymphoma Konferencia 2014. május 22-24.

MHTT Lymphoma Konferencia 2014. május 22-24. MHTT Lymphoma Konferencia 2014. május 22-24. Május 22. csütörtök 10:30-11:00 Megnyitó 11:00 13:00 Hodgkin lymphoma Üléselnökök: Illés Árpád, Molnár Zsuzsa ÚJDONSÁGOK A HODGKIN LYMPHOMA ELSŐDLEGES KEZELÉSÉBEN

Részletesebben

Esetbemutatás. Dr. Iván Mária Uzsoki Kórház 2013.11.07.

Esetbemutatás. Dr. Iván Mária Uzsoki Kórház 2013.11.07. Esetbemutatás Dr. Iván Mária Uzsoki Kórház 2013.11.07. Esetbemutatás I. 26 éves férfi 6 héttel korábban bal oldali herében elváltozást észlelt,majd 3 héttel később haemoptoe miatt kereste fel orvosát antibiotikumos

Részletesebben

III./16.3. Gyermekkori lymphomák

III./16.3. Gyermekkori lymphomák III./16.3. Gyermekkori lymphomák Csóka Mónika, Kovács Gábor A fejezet célja, hogy megismerje a hallgató a gyermekkori lymphomák előfordulási gyakoriságát, kezdeti tüneteit, a diagnózis felállításához szükséges

Részletesebben

MULTIDISCIPLINARIS ONKOLÓGIA

MULTIDISCIPLINARIS ONKOLÓGIA MULTIDISCIPLINARIS ONKOLÓGIA 2011. szeptember 5-9. Országos Onkológiai Intézet Kötelező szintentartó tanfolyam onkológus és sugárterápiás szakorvosoknak PATOLÓGUS NAP KÉPALKOTÓ NAP SEBÉSZETI NAP KEMOTERÁPIÁS

Részletesebben

Bevezetı, a tanfolyam rendjének ismertetése A hazai hematológia története Az ıssejtek eredete, fejlıdése és öregedése

Bevezetı, a tanfolyam rendjének ismertetése A hazai hematológia története Az ıssejtek eredete, fejlıdése és öregedése Hematológiai Szakvizsga Elıkészítı tanfolyam 2011. 01. 31-02. 17. Helyszín: Semmelweis Egyetem ÁOK I. Belgyógyászati Klinika, Könyvtár 1083 Budapest, Korányi S. u. 2/a Elıadás napja Idıpont Hossz Elıadás

Részletesebben

A krónikus myeloid leukémia kezelésének finanszírozási protokollja (eljárásrend)

A krónikus myeloid leukémia kezelésének finanszírozási protokollja (eljárásrend) A krónikus myeloid leukémia kezelésének finanszírozási protokollja (eljárásrend) Országos Egészségbiztosítási Pénztár Elemzési, Orvosszakértői és Szakmai Ellenőrzési Főosztály Budapest, 2013. június 26.

Részletesebben

Könyvek, könyvrészletek

Könyvek, könyvrészletek 1 Könyvek, könyvrészletek 1. Rosta A., Liszkay G.: A systémás és lokális mycosisok onkológiai vonatkozásai Az orvosi mikológia gyakorlati kérdései 2000. 295-313. 2. Rosta A., Ésik O., Molnár Zs., Schneider

Részletesebben

III./14.3.8. Mycosis fungoides

III./14.3.8. Mycosis fungoides III./14.3.8. Mycosis fungoides Marschalkó Márta, Erős Nóra A fejezet célja, hogy megismertesse a hallgatót a mycosis fungoides (MF) klinikai, hisztopatológiai jellemzőivel, a diagnózis felállításának menetével

Részletesebben

III./8.3. Lokálisan előrehaladott emlőrák. A fejezet felépítése

III./8.3. Lokálisan előrehaladott emlőrák. A fejezet felépítése III./8.3. Lokálisan előrehaladott emlőrák Kocsis Judit A fejezet célja, hogy megismerje a hallgató a helyileg előrehaladott emlődaganat fogalmát, diagnózisát és a terápiás lehetőségeket. A fejezet teljesítését

Részletesebben

Új könnyűlánc diagnosztika. Dr. Németh Julianna Országos Gyógyintézeti Központ Immundiagnosztikai Osztály MLDT-MIT Továbbképzés 2006

Új könnyűlánc diagnosztika. Dr. Németh Julianna Országos Gyógyintézeti Központ Immundiagnosztikai Osztály MLDT-MIT Továbbképzés 2006 Új könnyűlánc diagnosztika Dr. Németh Julianna Országos Gyógyintézeti Központ Immundiagnosztikai Osztály MLDT-MIT Továbbképzés 2006 1845 Bence Jones Protein vizelet fehérje 1922 BJP I-II típus 1956 BJP

Részletesebben

Endokrin betegek perioperatív ellátása Továbbképző tanfolyam

Endokrin betegek perioperatív ellátása Továbbképző tanfolyam Endokrin betegek perioperatív ellátása Továbbképző tanfolyam Célcsoport: endokrinológia, aneszteziológia-intenzív terápia, családorvos, belgyógyászat, sebészet, gyermeksebészet, gyermekgyógyászat, idegsebészet,

Részletesebben

Poszttranszplantációs lymphoproliferatív betegség

Poszttranszplantációs lymphoproliferatív betegség Poszttranszplantációs lymphoproliferatív betegség Végső Gy, Piros L, Toronyi É, Chmel R, Török Sz, Földes K, Molnár M, Langer R Semmelweis Egyetem, Transzplantációs és Sebészeti Klinika, Budapest A daganatok

Részletesebben

Tóth Erika Sebészeti és Molekuláris Patológia Osztály Országos Onkológiai Intézet. Frank Diagnosztika Szimpózium, DAKO workshop 2012.

Tóth Erika Sebészeti és Molekuláris Patológia Osztály Országos Onkológiai Intézet. Frank Diagnosztika Szimpózium, DAKO workshop 2012. Tóth Erika Sebészeti és Molekuláris Patológia Osztály Országos Onkológiai Intézet Frank Diagnosztika Szimpózium, DAKO workshop 2012.december 7 Follicularis hám eredetű daganatok Jól differenciált tumorok

Részletesebben

Gyógyszermellékhatások és fertőzések a gyulladásos bélbetegségek kezelése során

Gyógyszermellékhatások és fertőzések a gyulladásos bélbetegségek kezelése során Ph.D. Thesis Gyógyszermellékhatások és fertőzések a gyulladásos bélbetegségek kezelése során Dr. Bálint Anita I.sz.Belgyógyászati Klinika Szegedi Tudományegyetem 2014 Gyógyszermellékhatások és fertőzések

Részletesebben

SUPRACLAVICULARIS NYIROKCSOMÓ DAGANATOK DIFFERENCIÁLDIAGNOSZTIKÁJA CSAPDÁK

SUPRACLAVICULARIS NYIROKCSOMÓ DAGANATOK DIFFERENCIÁLDIAGNOSZTIKÁJA CSAPDÁK SUPRACLAVICULARIS NYIROKCSOMÓ DAGANATOK DIFFERENCIÁLDIAGNOSZTIKÁJA CSAPDÁK Péter Ilona¹, Boér András² és Orosz Zsolt¹ Országos Onkológiai Intézet, Humán és Kísérletes Daganatpatológiai Osztály¹ és Fej-Nyak,

Részletesebben

Hematológia. Dr. Adamkovich Nóra SZTE II.sz Belgyógyászati Klinika és Kardiológiai Központ

Hematológia. Dr. Adamkovich Nóra SZTE II.sz Belgyógyászati Klinika és Kardiológiai Központ Hematológia Dr. Adamkovich Nóra SZTE II.sz Belgyógyászati Klinika és Kardiológiai Központ A vérsejtképzés (haemopoesis) A neutrophil és monocyta phagocyták fejlődése Lymphocyták Nyirokcsomó megnagyobbodás

Részletesebben

Lymphomák Dr. Csóka Monika PhD egyetemi docens

Lymphomák Dr. Csóka Monika PhD egyetemi docens Lymphomák Dr. Csóka Monika PhD egyetemi docens Semmelweis Egyetem, Budapest II. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika Tőzoltó utcai Gyermekklinika http://www.gyer2.sote.hu Gyermekkori malignus betegségek Magyarországon

Részletesebben

Gyakorlatokhoz tartozó akkreditált képzőhelyek

Gyakorlatokhoz tartozó akkreditált képzőhelyek Bőrgyógyászati gyakorlat 1 hét (Terv1) Onkodermatológiai Osztály Dr. Liszkay Gabriella 1 hét 1 fő 2011.07.01. - 2015.07.01. Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinika Dr. Kárpáti Sarolta 1 hét 5 fő 2012.09.01.

Részletesebben

Malignus Lymphoma Konferencia ÖSSZEFOGLALÓK. 88 Magyar Onkológia 46. évfolyam 1. szám 2002 MagyAR ONKOLÓGUSOK Társasága. Szeged, 2002. április 25 27.

Malignus Lymphoma Konferencia ÖSSZEFOGLALÓK. 88 Magyar Onkológia 46. évfolyam 1. szám 2002 MagyAR ONKOLÓGUSOK Társasága. Szeged, 2002. április 25 27. Malignus Lymphoma Konferencia Szeged, 2002. április 25 27. ÖSSZEFOGLALÓK Dr. Varga Gyula a konferencia elnöke Dr. Borbémyi Zita a konferencia titkára 88 Magyar Onkológia 46. évfolyam 1. szám 2002 MagyAR

Részletesebben

Klinikai Immunológiai Interdiszciplináris Fórum II. (KIIF)

Klinikai Immunológiai Interdiszciplináris Fórum II. (KIIF) Klinikai Immunológiai Interdiszciplináris Fórum II. (KIIF) 2011.11.10 2011.11.12. Hotel Divinus, Debrecen Főszervező: Prof. Dr. Zeher Margit A Magyar Allergológiai és Klinikai Immunológiai Társaság és

Részletesebben

Lymphomák molekuláris patológiai diagnosztikája

Lymphomák molekuláris patológiai diagnosztikája OTKA nyilvántartási szám:t/f 043323 Lymphomák molekuláris patológiai diagnosztikája ZÁRÓJELENTÉS A lymphomák diagnosztikája és klasszifikációja az elmúlt 10 évben jelentősen átalakult. A jelenlegi osztályozás

Részletesebben

KAPOSI MÓR ORTOPÉDIAI NAPOK III. Kaposvár, 2015. május 8-9.

KAPOSI MÓR ORTOPÉDIAI NAPOK III. Kaposvár, 2015. május 8-9. KAPOSI MÓR ORTOPÉDIAI NAPOK III. Kaposvár, 2015. május 8-9. A Somogy Megyei Kaposi Mór Oktató Kórház Ortopédiai Osztályának, a Magyar Váll- és Könyöksebészek Egyesületének és a Magyar Gyógytornász-Fizioterapeuták

Részletesebben

Kryoglobulinaemia kezelése. Domján Gyula. Semmelweis Egyetem I. Belklinika. III. Terápiás Aferezis Konferencia, 2014. Debrecen

Kryoglobulinaemia kezelése. Domján Gyula. Semmelweis Egyetem I. Belklinika. III. Terápiás Aferezis Konferencia, 2014. Debrecen Kryoglobulinaemia kezelése Domján Gyula Semmelweis Egyetem I. Belklinika Mi a kryoglobulin? Hidegben kicsapódó immunglobulin Melegben visszaoldódik (37 C-on) Klasszifikáció 3 csoport az Ig komponens

Részletesebben

Rovarméreg (méh, darázs) - allergia

Rovarméreg (méh, darázs) - allergia Rovarméreg (méh, darázs) - allergia Herjavecz Irén Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet Epidemiológia I. Prevalencia: - nagy helyi reakció: felnőtt 10-15 % - szisztémás reakció: gyerek 0.4-0.8

Részletesebben

X PMS 2007 adatgyűjtés eredményeinek bemutatása X PMS ADATGYŰJTÉS

X PMS 2007 adatgyűjtés eredményeinek bemutatása X PMS ADATGYŰJTÉS X PMS ADATGYŰJTÉS 2007 1 Tartalom Összefoglalás...3 A kutatásba beválasztott betegek életkora... 4 A kutatásba bevont betegek nem szerinti megoszlása... 5 Az adatgyűjtés során feltárt diagnózisok megoszlása...

Részletesebben

A reumatológia, hematológia határterületei

A reumatológia, hematológia határterületei A reumatológia, hematológia határterületei Elsősorban a lymphoproliferatív betegségek Mozgásszervi eltérések Autoimmun jelenségek Autoimmunitás és lymphomák kapcsolata A myeloma multiplex diagnosztikája

Részletesebben

2354-06 Nőgyógyászati citodiagnosztika követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai

2354-06 Nőgyógyászati citodiagnosztika követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai 1. feladat A laboratóriumba vendég érkezik. Tájékoztassa a rákmegelőzés lehetőségeiről! Ismertesse a citológiai előszűrő vizsgálatok lényegét! - a primer és szekunder prevenció fogalma, eszközei - a citológia

Részletesebben

A tananyag tanulási egységei I. Általános elméleti onkológia I/1. Jelátviteli utak szerepe a daganatok kialakulásában I/2.

A tananyag tanulási egységei I. Általános elméleti onkológia I/1. Jelátviteli utak szerepe a daganatok kialakulásában I/2. A tananyag tanulási egységei I. Általános elméleti onkológia I/1. Jelátviteli utak szerepe a daganatok kialakulásában I/2. Vírusok szerepe a daganatok kialakulásában I/3. A környezet hatása a daganatok

Részletesebben

Haematológiai protokollok

Haematológiai protokollok Haematológiai protokollok A 39/2008 (X. 18.) EüM rendelet szerint az indikáción túli kezelésre szolgáló protokollokat csak a jogszabályban meghatározott feltételek teljesülése esetén lehet gyógykezelésre

Részletesebben

XIII. Budapesti Gyermekgyógyászati Továbbképzô Tanfolyam

XIII. Budapesti Gyermekgyógyászati Továbbképzô Tanfolyam Továbbképzô Tanfolyam Budapest, Kempinski Hotel Corvinus***** 2010. március 5 6. Budapest, Kempinski Hotel Corvinus Továbbképzô Tanfolyam 2010. március 5 6. A továbbképzés elnöke: Prof. Dr. Tulassay Tivadar

Részletesebben

Finanszírozott indikációk:

Finanszírozott indikációk: Bevacizumab Finanszírozott indikációk: 1. Inoperábilis előrehaladott, metasztatikus vagy kiújuló tüdő adenocarcinoma elsővonalbeli kezelése platinaalapú kemoterápiával kombinációban, majd azt követően

Részletesebben

Diagnosztikai irányelvek Paget-kórban

Diagnosztikai irányelvek Paget-kórban Diagnosztikai irányelvek Paget-kórban Dr. Donáth Judit Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet, Budapest HALADÁS A REUMATOLÓGIA, IMMUNOLÓGIA ÉS OSTEOLÓGIA TERÜLETÉN 2012-2014 2015. ÁPRILIS 17.

Részletesebben

II./3.12. fejezet: Az ismeretlen kiindulású daganat ellátása. Bevezetés. A fejezet felépítése. Sréter Lídia

II./3.12. fejezet: Az ismeretlen kiindulású daganat ellátása. Bevezetés. A fejezet felépítése. Sréter Lídia II./3.12. fejezet: Az ismeretlen kiindulású daganat ellátása Sréter Lídia A fejezet célja, hogy megismerje a hallgató az ismeretlen kiindulású daganat fogalmát, definícióját, és komplex képet alkothasson

Részletesebben

A. Fogalmi Meghatározások

A. Fogalmi Meghatározások II./3.9. fejezet: Daganatos betegségek őssejt-kezelése Masszi Tamás Ebben a tanulási egységben az egyes daganatos betegségek őssejt-transzplantációval történő kezelési lehetőségeinek és a felmerülő szövődményeknek

Részletesebben

AZ ONKOLÓGIA HATÁRAI Válogatott fejezetek a klinikai onkológia és határterületei legaktuálisabb kérdéseiből TUDOMÁNYOS PROGRAM

AZ ONKOLÓGIA HATÁRAI Válogatott fejezetek a klinikai onkológia és határterületei legaktuálisabb kérdéseiből TUDOMÁNYOS PROGRAM 2015. október 15. (csütörtök) TUDOMÁNYOS PROGRAM 08.30 08.40 Köszöntő Prof. Dr. Mátyus László dékán DE Általános Orvostudományi Kar, Debrecen 08.40 08.45 Megnyitó, Bevezető Dr. Horváth Zsolt 08.45 11.00

Részletesebben

III./19.3. Hodgkin lymphoma

III./19.3. Hodgkin lymphoma III./19.3. Hodgkin lymphoma Fodor Anikó, Demeter Judit A fejezet célja a történelmileg külön entitást képviselő Hodgkin lymphoma megismertetése. A fejezet feldolgozásával a hallgató részletes ismeretekre

Részletesebben

II. Klinikai Immunológiai Interdiszciplináris Fórum (KIIF)

II. Klinikai Immunológiai Interdiszciplináris Fórum (KIIF) II. Klinikai Immunológiai Interdiszciplináris Fórum (KIIF) 2011.11.10 2011.11.12. Hotel Divinus, Debrecen (Debrecen, Nagyerdei krt. 1.) Főszervező: A Magyar Allergológiai és Klinikai Immunológiai Társaság

Részletesebben

A teljesítmény-volumen korlát (keret) hatása az onkológiai ellátás finanszírozására

A teljesítmény-volumen korlát (keret) hatása az onkológiai ellátás finanszírozására Magyar Onkológusok Társasága XXVIII. Kongresszusa Budapest, 2009. november 14. A teljesítmény-volumen korlát (keret) hatása az onkológiai ellátás finanszírozására Dr. Boncz Imre 1,2, Donkáné Verebes Éva

Részletesebben

MOLSZE VEZETŐSÉG elérhetősége (2013-2017)

MOLSZE VEZETŐSÉG elérhetősége (2013-2017) MOLSZE VEZETŐSÉG elérhetősége (2013-2017) EGYETEMEK 1 Vargáné Budai Erika Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika Budapest Városmajor utca 68. 1122 1/458-6754 1/458-6755 20/666-3038

Részletesebben

FEHÉRVÁRI KARDIOLÓGIAI NAPOK. 2012. február 3-4. MEGHÍVÓ

FEHÉRVÁRI KARDIOLÓGIAI NAPOK. 2012. február 3-4. MEGHÍVÓ FEHÉRVÁRI KARDIOLÓGIAI NAPOK 2012. február 3-4. MEGHÍVÓ Információk A kongresszus ideje: 2012. február 3-4. Helyszíne: NOVOTEL Hotel 8000 Székesfehérvár, Ady Endre utca 19-21. A tudományos program szervezője:

Részletesebben

A krónikus myeloid leukémia kezelésének finanszírozási protokollja

A krónikus myeloid leukémia kezelésének finanszírozási protokollja A krónikus myeloid leukémia kezelésének finanszírozási protokollja (finanszírozási eljárásrend) Országos Egészségbiztosítási Pénztár Elemzési, Orvosszakértői és Szakmai Ellenőrzési Főosztály Budapest,

Részletesebben

Jelentkezési hat.idő 2011.03.01. Sorsz. Nap Időpont Hossz Előadás címe Előadó Minősítése

Jelentkezési hat.idő 2011.03.01. Sorsz. Nap Időpont Hossz Előadás címe Előadó Minősítése Tanfolyam adatlap Kódszám SE-TK/2011.I./00339 Szemeszter 2011.I.félév Jelleg Kötelezően választható Főcím Állapot A nőgyógyászati daganatok korai diagnosztikája és komplex kezelése. Kolposzkópos tanfolyam

Részletesebben

A tüdőcitológia jelentősége a tüdődaganatok neoadjuváns kezelésének tervezésében

A tüdőcitológia jelentősége a tüdődaganatok neoadjuváns kezelésének tervezésében A tüdőcitológia jelentősége a tüdődaganatok neoadjuváns kezelésének tervezésében Pápay Judit SE, I.sz.Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet 70. Patológus Kongresszus Siófok 2011. szept. 29 - okt.1.

Részletesebben

32/2004. (IV. 26.) ESZCSM

32/2004. (IV. 26.) ESZCSM Változás az emelt, kiemelt indikációhoz kötött támogatási kategóriába tartozó betegségcsoportok, indikációs területek, kijelölt intézmények és felírásra jogosultak körében 2012. január 3-án megjelent rendelet

Részletesebben

Postterápiás követés daganatos betegségekben: mellkasi szerveket érintő korai és késői szövődmények

Postterápiás követés daganatos betegségekben: mellkasi szerveket érintő korai és késői szövődmények Postterápiás követés daganatos betegségekben: mellkasi szerveket érintő korai és késői szövődmények Lipták Zsuzsanna, Bajcsay András, Molnár Zsuzsa, Küronya Zsófia, Nagy Tünde, Ganovszky Erna, Monostori

Részletesebben

Mindennapi pajzsmirigy diagnosztika: antitestek, hormonszintek

Mindennapi pajzsmirigy diagnosztika: antitestek, hormonszintek Mindennapi pajzsmirigy diagnosztika: antitestek, hormonszintek Nagy V. Endre Endokrinológia Tanszék Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Belgyógyászati Intézet, I. Belklinika A pajzsmirigybetegségek

Részletesebben

Petri Klára, Horváth Anikó, Molnár Zsuzsa, Várady Erika, Schneider Tamás, Rosta András, Gôdény Mária

Petri Klára, Horváth Anikó, Molnár Zsuzsa, Várady Erika, Schneider Tamás, Rosta András, Gôdény Mária TOVÁBBKÉPZÔ FÓRUM Képalkotó vizsgálatok a malignus lymphomák diagnosztikájában és követésében Petri Klára, Horváth Anikó, Molnár Zsuzsa, Várady Erika, Schneider Tamás, Rosta András, Gôdény Mária Mai ismereteink

Részletesebben

A krónikus myeloid leukémia kezelésének finanszírozási protokollja

A krónikus myeloid leukémia kezelésének finanszírozási protokollja A krónikus myeloid leukémia kezelésének finanszírozási protokollja Országos Egészségbiztosítási Pénztár Elemzési, Orvosszakértői és Szakmai Ellenőrzési Főosztály Budapest, 2009. szeptember 15. 1 1. Azonosítószám:

Részletesebben

Hotel Novotel Budapest Centrum. 2006. november 23-25. PROGRAM

Hotel Novotel Budapest Centrum. 2006. november 23-25. PROGRAM A Magyar Tüdőgyógyász Társaság Rendezvénye A TÜDŐGYÓGYÁSZAT AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Hotel Novotel Budapest Centrum 2006. november 23-25. PROGRAM A RENDEZVÉNY TÁMOGATÓI: Boehringer Ingelheim Pharma és a Pfizer

Részletesebben

Őssejtgyűjtés transzplantációs központunkban (nehézségeink, s a plerixafor szerepe)

Őssejtgyűjtés transzplantációs központunkban (nehézségeink, s a plerixafor szerepe) Őssejtgyűjtés transzplantációs központunkban (nehézségeink, s a plerixafor szerepe) Kiss Attila, Szász Róbert, Szarvas Mariann, Kovács Gabriella 1, Tudlik Zsuzsa 1, Kovács Ferencné és Udvardy Miklós Debreceni

Részletesebben

A hólyagrák aktuális kérdései a pathologus szemszögéből. Iványi Béla SZTE Pathologia

A hólyagrák aktuális kérdései a pathologus szemszögéből. Iványi Béla SZTE Pathologia A hólyagrák aktuális kérdései a pathologus szemszögéből Iványi Béla SZTE Pathologia Hólyagrák 7. leggyakoribb carcinoma Férfi : nő arány 3.5 : 1 Csúcsa: 60-80 év között Oka: jórészt ismeretlen Rizikótényezők:

Részletesebben

A TTEKG rendszer integrálása a hazai szívcentrumok akut infarktus ellátási rendszerébe. Dr. Szabó György

A TTEKG rendszer integrálása a hazai szívcentrumok akut infarktus ellátási rendszerébe. Dr. Szabó György A TTEKG rendszer integrálása a hazai szívcentrumok akut infarktus ellátási rendszerébe. Dr. Szabó György Miért van szükség a jól működő hazai primer PCI ellátás további fejlesztésére? A kérdés feltevésének

Részletesebben

2355-06 Egyéb citológiai vizsgálatok követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai

2355-06 Egyéb citológiai vizsgálatok követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai 1. feladat Tájékoztassa a munkahelyére érkező vendégeket a különféle szervekből nyert citológiai anyagok feldolgozásáról, diagnosztikára való előkészítéséről! Tájékoztatója során az alábbi szempontokra

Részletesebben

A MOTESZ Képzési és Tudományos Bizottsága által 2007. január 18-án minősített rendezvények

A MOTESZ Képzési és Tudományos Bizottsága által 2007. január 18-án minősített rendezvények A MOTESZ Képzési és Tudományos Bizottsága által 2007. január 18-án minősített rendezvények Címe: Debreceni Aneszteziológiai Napok Szervező: Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Tanszék Helyszín: Hotel

Részletesebben

A keringı tumor markerek klinikai alkalmazásának aktuális kérdései és irányelvei

A keringı tumor markerek klinikai alkalmazásának aktuális kérdései és irányelvei A keringı tumor markerek klinikai alkalmazásának aktuális kérdései és irányelvei A TM vizsgálatok alapkérdései A vizsgálatok célja, információértéke? Az alkalmazás területei? Hogyan válasszuk ki az alkalmazott

Részletesebben

Meghívó. Sürgősségi Orvostani Fórum. tudományos ülés Debrecenben. Helyszín Debreceni Akadémiai Bizottság Székháza Debrecen, Thomas Mann utca 49.

Meghívó. Sürgősségi Orvostani Fórum. tudományos ülés Debrecenben. Helyszín Debreceni Akadémiai Bizottság Székháza Debrecen, Thomas Mann utca 49. Meghívó tudományos ülés Debrecenben Helyszín Debreceni Akadémiai Bizottság Székháza Debrecen, Thomas Mann utca 49. Időpont 2015. május 15. REGISZTRÁCIÓS LAP tudományos ülés Helyszín Debreceni Akadémiai

Részletesebben

Tisztelt Pofesszor Asszony/Úr, Főorvos Asszony/Úr!

Tisztelt Pofesszor Asszony/Úr, Főorvos Asszony/Úr! Tisztelt Pofesszor Asszony/Úr, Főorvos Asszony/Úr! 2013. december 02-04-ig az Országos Onkológiai Intézetben megrendezésre kerül a PET-CT napjainkban c. tanfolyam. Helyszín: 19-es épület patológia előadó.

Részletesebben

Magyar Gyermeknőgyógyász Társaság XXXI. Kongresszusa 2011. május 13-14. Gyula

Magyar Gyermeknőgyógyász Társaság XXXI. Kongresszusa 2011. május 13-14. Gyula Magyar Gyermeknőgyógyász Társaság XXXI. Kongresszusa 2011. május 13-14. Gyula 2011. május 13. Péntek: 08:0010:00-10:30 Regisztráció Megnyitó, köszöntők Dr. Párducz László a Békés Megyei Pándy Kálmán Kórház

Részletesebben

Bevezetés. A fejezet felépítése

Bevezetés. A fejezet felépítése II./3.8. fejezet: Szervátültetés kérdése daganatos betegségek esetén Langer Róbert, Végső Gyula, Horkay Ferenc, Fehérvári Imre A fejezet célja, hogy a hallgatók megismerkedjenek a szervátültetés és a daganatos

Részletesebben

III./19.4. Myeloma multiplex. Bevezetés. A fejezet felépítése. A.) Anamnézis. Nagy Zsolt, Istenes Ildikó, Demeter Judit

III./19.4. Myeloma multiplex. Bevezetés. A fejezet felépítése. A.) Anamnézis. Nagy Zsolt, Istenes Ildikó, Demeter Judit III./19.4. Myeloma multiplex Nagy Zsolt, Istenes Ildikó, Demeter Judit A fejezet célja a hallgató megismertetése a myeloma multiplex diagnosztikájával, a kezelési döntés menetével, a kezelés lehetséges

Részletesebben

A mágnesterápia hatékonyságának vizsgálata kettős-vak, placebo kontrollált klinikai vizsgálatban

A mágnesterápia hatékonyságának vizsgálata kettős-vak, placebo kontrollált klinikai vizsgálatban A mágnesterápia hatékonyságának vizsgálata kettős-vak, placebo kontrollált klinikai vizsgálatban Dr Simkovics Enikő, Józsa Balázs, Horváth Anita, Dr Vekerdy Nagy Zsuzsanna Orvosi Rehabilitáció és Fizikális

Részletesebben

Klinikai Immunológiai Interdiszciplináris Fórum (KIIF)

Klinikai Immunológiai Interdiszciplináris Fórum (KIIF) Klinikai Immunológiai Interdiszciplináris Fórum (KIIF) Forró pontok a belgyógyászati és határterületi klinikai immunológiában 2009.09.17 2009.09.19. Kölcsey Ferenc Kongresszusi Központ, Debrecen Főszervező:

Részletesebben

III./10.3. A hímvesszőrák. Bevezetés. A fejezet felépítése. A./ Etiológia. B./ Patológia. Nyirády Péter

III./10.3. A hímvesszőrák. Bevezetés. A fejezet felépítése. A./ Etiológia. B./ Patológia. Nyirády Péter III./10.3. A hímvesszőrák Nyirády Péter A fejezet célja, hogy a hallgató megismerje a hímvesszőrák előfordulásával, diagnosztikájával és kezelésével kapcsolatos ismereteket. A fejezet elsajátítása során

Részletesebben

III./16.2. Gyermekkori leukémiák

III./16.2. Gyermekkori leukémiák III./16.2. Gyermekkori leukémiák Csóka Mónika, Kovács Gábor A fejezet célja, hogy megismerje a hallgató a gyermekkori leukémiák előfordulási gyakoriságát, kezdeti tüneteit, a diagnózis felállításához szükséges

Részletesebben

III./18.2. Myelodysplasiás szindróma

III./18.2. Myelodysplasiás szindróma III./18.2. Myelodysplasiás szindróma Sréter Lídia Ebben a tanulási egységben a myeloproliferatív neoplazmákhoz (WHO klasszifikáció, 2008) tartozó myelodysplasiás szindróma epidemiológiáját, tüneteit, diagnosztikáját,

Részletesebben

Az onkológiai ellátáshoz való hozzáférés esélyei

Az onkológiai ellátáshoz való hozzáférés esélyei Az onkológiai ellátáshoz való hozzáférés esélyei Garami Miklós 15 Egészség-Gazdaságtani Szimpózium Hozzáférhetőség a magyar egészségügyben ELTE TáTK, 2013 május 31 Az egészségügyi teljesítmény dimenziói

Részletesebben

Programtervezet. Vécsei László, az MTA Orvosi Osztály elnöke. Moderátor: Poór Gyula és Sótonyi Péter

Programtervezet. Vécsei László, az MTA Orvosi Osztály elnöke. Moderátor: Poór Gyula és Sótonyi Péter Magyar Orvostudományi Napok 2013. november 6 8 Hotel Novotel Budapest (Alkotás utca 63 67) Rendező: Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetsége (MOTESZ) Programtervezet 2013. november 6. 10.00 Megnyitó

Részletesebben

CARDIOMETABOLICA HUNGARICA

CARDIOMETABOLICA HUNGARICA 2012; 5 (SUPPL. 3) S 1 - S 8 CARDIOMETABOLICA HUNGARICA 2012; 5 (SUPPL. 3) S 1 CARDIOMETABOLICA HUNGARICA A MAGYAR OBEZITOLÓGIAI ÉS MOZGÁSTERÁPIÁS TÁRSASÁG IX. KONGRESSZUSA AZ ELHÍZÁS INTERDISCIPLINÁRIS

Részletesebben

Az intenzív újszülött ellátás hazai felépítése és mőködése Az újszülött ellátás igényei, minimum feltételek. Dr. Machay Tamás SE I.Sz.

Az intenzív újszülött ellátás hazai felépítése és mőködése Az újszülött ellátás igényei, minimum feltételek. Dr. Machay Tamás SE I.Sz. Az intenzív újszülött ellátás hazai felépítése és mőködése Az újszülött ellátás igényei, minimum feltételek Dr. Machay Tamás SE I.Sz. Gyermekklinika Az élveszülöttek és csecsemıhalálozás alakulása 2004-2006-ban

Részletesebben

Gyakorlatokhoz tartozó akkreditált képzőhelyek

Gyakorlatokhoz tartozó akkreditált képzőhelyek Belgyógyászati immunológia 6 hónap (Terv ) Budai Irgalmasrendi Kórház 1023 Budapest Frankel Leó út 438-8601 212-5378 Allergológiai és Immunológiai és Dr. Nékám Kristóf Rész 4 hónap 2 fő 2012.09.15. - 2016.09.15.

Részletesebben

III./5. GIST. Bevezetés. A fejezet felépítése. A.) Panaszok. B.) Anamnézis. Pápai Zsuzsanna

III./5. GIST. Bevezetés. A fejezet felépítése. A.) Panaszok. B.) Anamnézis. Pápai Zsuzsanna III./5. GIST Pápai Zsuzsanna A fejezet célja: a GIST daganatok epidemiológiájának, tüneteinek, diagnosztikájának valamint, kezelési lehetőségeinek áttekintése egy beteg esetének bemutatásán keresztül.

Részletesebben

FEHÉRVÁRI KARDIOLÓGIAI NAPOK. 2012. február 3-4. MEGHÍVÓ

FEHÉRVÁRI KARDIOLÓGIAI NAPOK. 2012. február 3-4. MEGHÍVÓ FEHÉRVÁRI KARDIOLÓGIAI NAPOK 2012. február 3-4. MEGHÍVÓ Információk A kongresszus ideje: 2012. február 3-4. Helyszíne: NOVOTEL Hotel 8000 Székesfehérvár, Ady Endre utca 19-21. A tudományos program szervezője:

Részletesebben

A nem világossejtes vesedaganatok diagnosztikájának és kezelésének finanszírozási protokollja

A nem világossejtes vesedaganatok diagnosztikájának és kezelésének finanszírozási protokollja A nem világossejtes vesedaganatok diagnosztikájának és kezelésének finanszírozási protokollja (finanszírozási eljárásrend) Országos Egészségbiztosítási Pénztár Elemzési, Orvosszakértői és Szakmai Ellenőrzési

Részletesebben

XX. Lymphoma Konferencia PROGRAM. 2016. május 26-28. Gyula, Hunguest Hotel Erkel (5700 Gyula, Várkert u. 1.) 2016. május 26.

XX. Lymphoma Konferencia PROGRAM. 2016. május 26-28. Gyula, Hunguest Hotel Erkel (5700 Gyula, Várkert u. 1.) 2016. május 26. XX. Lymphoma Konferencia PROGRAM 2016. május 26-28. Gyula, Hunguest Hotel Erkel (5700 Gyula, Várkert u. 1.) 11:00-13:00 Szekció-1 Üléselnökök: Bödör Csaba, Gergely Lajos 2016. május 26. Csütörtök 11:00

Részletesebben

Véletlen besorolásos kontrollos klinikai vizsgálatok:

Véletlen besorolásos kontrollos klinikai vizsgálatok: A FLAVIN 7 szerepe a betegségek megelőzésében és gyógyításában A harmadik évezred kihívásai a tudományos természetgyógyászat kérdéseit, eredményeit sem hagyták érintetlenül. Őszinte büszkeséggel adunk

Részletesebben

A nem világossejtes vesedaganatok diagnosztikájának és kezelésének finanszírozási protokollja (eljárásrend)

A nem világossejtes vesedaganatok diagnosztikájának és kezelésének finanszírozási protokollja (eljárásrend) A nem világossejtes vesedaganatok diagnosztikájának és kezelésének finanszírozási protokollja (eljárásrend) Országos Egészségbiztosítási Pénztár Elemzési, Orvosszakértői és Szakmai Ellenőrzési Főosztály

Részletesebben

ÁLLATOK KLINIKAI VIZSGÁLATAI

ÁLLATOK KLINIKAI VIZSGÁLATAI ÁLLATOK KLINIKAI VIZSGÁLATAI ---------------------------------------------------------------------------------------------------- Állatokon végzett tanulmányok A CV247 két kutatásban képezte vizsgálat

Részletesebben

Fejezetek a klinikai onkológiából

Fejezetek a klinikai onkológiából Fejezetek a klinikai onkológiából Előadás jegyzet Szegedi Tudományegyetem Általános Orvosi Kar Onkoterápiás Klinika 2012. Az emlőrák komplex onkológiai kezelése Az emlőrák progresszív és heterogén betegség.

Részletesebben

Meghívó. Sürgősségi Orvostani Fórum. Helyszín Debreceni Akadémiai Bizottság Székháza Debrecen, Thomas Mann utca 49. Időpont 2015. május 15.

Meghívó. Sürgősségi Orvostani Fórum. Helyszín Debreceni Akadémiai Bizottság Székháza Debrecen, Thomas Mann utca 49. Időpont 2015. május 15. Meghívó Sürgősségi Orvostani Fórum tudományos ülés Debrecenben Helyszín Debreceni Akadémiai Bizottság Székháza Debrecen, Thomas Mann utca 49. Időpont 2015. május 15. A Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi

Részletesebben