Oktatási expanzió, kettős státusz (dolgozik és tanul) és termékenység

Átírás

1 Oktatási expanzió, kettős státusz (dolgozik és tanul) és termékenység Spéder Zsolt KSN Népességtudományi Kutatóintézet 55. Közgazdász-vándorgyűlés, Eger, szeptember 7-9.

2 Vázlat A termékenység alakulása: az átmenet Később Másképpen (gyerekszám és házasságon kívüli születések) A termékenységi átmenetet alakító tényezők Oktatási expanzió és a munkapiaci átalakulás Az első gyermek vállalásának modellezése Életünk fordulópontjai Eredmények, következtetések 2

3 A termékenységi átmenetről

4 A teljes termékenységi arányszám (TFR) és a születések száma, TFR Teljes termékenységi arányszám élveszületések száma Születések, 140 2, , , , ,2 90 1,0 80 Forrás: Eurostat és KSH Népmozgalmi adatbázis

5 A szülő nő átlagos életkora első, és összes gyermek születésekor, Év A szülő nő átlagos életkora az első gyermek születésekor A szülő nő átlagos életkora gyermekvállaláskor Forrás: KSH népmozgalmi adatok, saját számítás.

6 Ezer megfelelő korú nőre jutó születés, 1990, 2000, 2014 Ezer nőre halasztás Életkor (év) 6

7 A teljes termékenységi arányszám (TFR) alakulása között néhány kiemelt európai országban TFR 2,4 2,2 2,0 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 DE NO ES FR UK HU PL CZ SK SI RO BG RU UA EE LT LV GE Forrás: Eurostat

8 A termékenységi átment természetét (dinamikáját, mélységét) alakító tényezők (1) iskolai expanzió (2) a párkapcsolatok átalakulása, instabilabbá válása (3) gazdasági szorítások család és munkahely összeegyeztetésének nehézségei (4) a családpolitika instabilitása (5) a lakossági fogyasztás 2006-os megtorpanása, gazdasági válság (6) értékváltozások (?)

9 Iskolai expanzió, munkapiac és hipotézisek

10 Iskolai expanzió: a felsőfokú képzésben részt vevők száma, Nappali Esti és levelező

11 A tanulói és szülői szerep inkompatibilitása Demográfiai törvényszerűség : aki tanul, az nem vállal első gyermeket (=szülői szerepet) (Blossfeld, Huinink 1991) Mert általában anyagilag nem független, nem önálló, nem tudja ellátni magát, és a születendő gyermeket Mert a felnőtté válást szabályozó szekvenciális norma azt várja el, hogy előbb a fejezzük be tanulmányinkat, utána lépjünk munkába és (majd) azt követően alapítsunk családot Mert ha nem fejezzük be tanulmányainkat, nem szerezzük meg a diplomát, rontjuk jövőbeli kereseti lehetőségeinket Foglalkoztatottak gyermekvállalási hajlandósága Nincsen tiltó norma, sőt: a biztos anyagi körülményekkel rendelkezők váljanak szülővé Gyermekvállalás és munkavállalás konfliktusa: munkahelyi biztonság, haszonáldozati költségek, csökkenő életpálya-jövedelem Gyermekvállalás közvetlen költségei 11

12 Miért inkompatibilis a tanulói és szülői helyzet? (Milyen mechanizmusok, hatások működnek?) Hatások Tanul Dolgozik Dolgozik és tanul Kettős szerepkonfliktus Tompított szerepkonfliktus Foglakozási dominancia Felnőtté válás normája Szerepkonfliktus Közvetlen költségek Haszonáldozati költségek Kereseti büntetés : mennyire releváns a mechanizmus 12

13 Hipotézisek H1 Klasszikus összefüggés: A tanulás és a gyermekvállalás Magyarországon is összeegyeztethetetlen; a képzésben részt vevők gyermekvállalási hajlandósága alacsonyabb, mint a foglalkoztatottak, inaktívak gyermekvállalási hajlandósága H2a Kettős szerepkonfliktus hipotézise: a kettő státuszúak kisebb eséllyel vállalnak gyermeket mint a munkavállalók, (és mint a tanulók) H2b Tompított szerepkonfliktus hipotézise: a kettő státuszúak kisebb eséllyel vállalnak gyermeket mint a munkavállalók de nagyobb eséllyel mint a csak tanulók (képzésben részt vevők) H2c Foglalkozási dominancia hipotézise: a kettő státuszúak ugyanolyan eséllyel vállalnak gyermeket, mint a munkavállalók és nagyobb eséllyel, mint a csak tanulók (képzésben részt vevők) H3 A munkavállalás és a gyermekvállalás inkompatibilitás időben nő (csökken a munkavállalók gyermekvállalási hajlandósága) 13

14 A szülő nő átlagos életkora első, és összes gyermek születésekor, Év A szülő nő átlagos életkora az első gyermek születésekor A szülő nő átlagos életkora gyermekvállaláskor Forrás: KSH népmozgalmi adatok, saját számítás.

15 Hogyan működnek a mechanizmusok a foglalkoztatottak körében? Hatások Tanul Dolgozik Dolgozik és tanul Felnőtté válás normája Kettős szerepkonfliktus Tompított szerepkonfliktus Foglakozási dominancia Szerepkonfliktus Közvetlen költségek Haszonáldozati költségek Kereseti büntetés : mennyire releváns a mechanizmus 15

16 Időbeli változások a munkapiacon, az intézményes környezetben (vázlatos) Munkapiac: Túlkeresleti munkapiac túlkínálati munkapiac, erősödő verseny a munkavállalók között, növekvő bizonytalanság (munkahely elvesztésének veszélye nő) Tudás, ismeretek, képzettség felértékelődése (növekvő haszonáldozati költségek) Családi ellátások: Nagyvonalú családtámogatási rendszer Komoly keresetkompenzáció gyermekvállalás esetén (gyed, gyes) Leépülő, alig fejlődő kisgyermekellátó intézmények Következmény: Család és munkahely összeegyeztetésének konfliktusa növekedett == > a foglalkoztatottak gyermekvállalási hajlandóság csökkent (halasztás) (= H3 hipotézis) 16

17 Hipotézisek H1 Klasszikus összefüggés: A tanulás és a gyermekvállalás Magyarországon is összeegyeztethetetlen; a képzésben részt vevők gyermekvállalási hajlandósága alacsonyabb, mint a foglalkoztatottak, inaktívak gyermekvállalási hajlandósága H2a Kettős szerepkonfliktus hipotézise: a kettő státuszúak kisebb eséllyel vállalnak gyermeket mint a munkavállalók, (és mint a tanulók) H2b Tompított szerepkonfliktus hipotézise: a kettő státuszúak kisebb eséllyel vállalnak gyermeket mint a munkavállalók de nagyobb eséllyel mint a csak tanulók (képzésben részt vevők) H2c Foglalkozási dominancia hipotézise: a kettő státuszúak ugyanolyan eséllyel vállalnak gyermeket, mint a munkavállalók és nagyobb eséllyel, mint a csak tanulók (képzésben részt vevők) H3 A munkavállalás és a gyermekvállalás inkompatibilitás időben nő (csökken a munkavállalók gyermekvállalási hajlandósága) 17

18 Iskolai expanzió: a felsőfokú képzésben részt vevők száma, Fő Nappali Esti és levelező 0 Róbert, P. & Saar, E..(2012). Learning and working: The impact of the `double status position on the labour market entry process of graduates in CEE Countries. European Sociological Review, 28(6),

19 Státusok és a szülővé válást befolyásoló mechanizmusok, hatások Hatások Tanul Dolgozik Dolgozik és tanul Felnőtté válás normája Kettős szerepkonfliktus Tompított szerepkonfliktus Foglakozási dominancia Szerepkonfliktus Közvetlen költségek Haszonáldozati költségek Kereseti büntetés : mennyire releváns a mechanizmus 19

20 Hipotézisek H1 Klasszikus összefüggés: A tanulás és a gyermekvállalás Magyarországon is összeegyeztethetetlen; a képzésben részt vevők gyermekvállalási hajlandósága alacsonyabb, mint a foglalkoztatottak, inaktívak gyermekvállalási hajlandósága H2a Kettős szerepkonfliktus hipotézise: a kettő státuszúak kisebb eséllyel vállalnak gyermeket, mint a munkavállalók (és mint a tanulók) H2b Tompított szerepkonfliktus hipotézise: a kettő státuszúak kisebb eséllyel vállalnak gyermeket, mint a munkavállalók, de nagyobb eséllyel, mint a csak tanulók (képzésben részt vevők) H2c Foglalkozási dominancia hipotézise: a kettő státuszúak ugyanolyan eséllyel vállalnak gyermeket, mint a munkavállalók és nagyobb eséllyel, mint a csak tanulók (képzésben részt vevők) H3 A munkavállalás és a gyermekvállalás inkompatibilitás időben nő (csökken a munkavállalók gyermekvállalási hajlandósága) 20

21 Elemzés, és eredmények Spéder, Zsolt - Bartus, Tamás (2016): Educational enrolment, double-status positions and the transition to motherhood in Hungary. European Journal of Population, DOI /s

22 Adatok és módszerek Adatforrás: Minta: Életünk fordulópontjai (Hungarian Generation and Gender Survey) Retrospektive születési, foglalkozási és képzésbeli részvételi történetek nők, között születek, (N=2462) Személy-hónap adatbázis (324,811 rekord, 1020 első gyerek születés) Módszer: eseménytörténeti elemzés Függő változó: első gyermek megfoganása Kockázati periódus kezdete: 14. év betöltését követően (Kiemelt) magyarázó változók: Aktvitás: (csak) tanul, (csak) dolgozik, dolgozik és tanul, egyéb, inaktív Kohorszok: ( , , , ) Kontrollváltozók: Iskolai végzettség, életkor, életkornégyzet 22

23 Az utolsó két (8. és 9. modell) 23

24 Aktivitási státusz és kohorsz változók az utolsó két (8. és 9.) modellben 24

25 Az eltérő státusszal rendelkezők gyermekvállalási hajlandóságának alakulása születési kohorszonként (a tanulói státusz endogén) Ezer gyermektelen nőre jutó első gyermek születés (becsült érték) (csak) diák Születési kohorsz Forrás: Spéder, Zsolt - Bartus, Tamás (2016): Educational enrolment, double-status positions and the transition to motherhood in Hungary. European Journal of Population, DOI /s

26 Az eltérő státusszal rendelkezők gyermekvállalási hajlandóságának alakulása születési kohorszonként (a tanulói státusz endogén) Ezer gyermektelen nőre jutó első gyermek születés (becsült érték) (csak) foglakoztatott (csak) diák Születési kohorsz Forrás: Spéder, Zsolt - Bartus, Tamás (2016): Educational enrolment, double-status positions and the transition to motherhood in Hungary. European Journal of Population, DOI /s

27 Az eltérő státusszal rendelkezők gyermekvállalási hajlandóságának alakulása születési kohorszonként (a tanulói státusz endogén) Ezer gyermektelen nőre jutó első gyermek születés (becsült érték) kettős státusz (csak) foglakoztatott (csak) diák Születési kohorsz Forrás: Spéder, Zsolt - Bartus, Tamás (2016): Educational enrolment, double-status positions and the transition to motherhood in Hungary. European Journal of Population, DOI /s

28 Az eltérő státusszal rendelkezők gyermekvállalási hajlandóságának alakulása születési kohorszonként (a tanulói státusz endogén) Ezer gyermektelen nőre jutó első gyermek születés (becsült érték) kettős státusz (csak) foglakoztatott (csak) diák inaktív Születési kohorsz Forrás: Spéder, Zsolt - Bartus, Tamás (2016): Educational enrolment, double-status positions and the transition to motherhood in Hungary. European Journal of Population, DOI /s

29 Eredmények és következtetések Eredmények: H1 Ha valaki tanul, akkor nem akar (még) szülővé válni, nem vállal első gyermeket H3 A foglalkoztatottak gyermekvállalási hajlandósága visszaeset (halasztás, és lemondás) H2b Az eredmények a tompított szerepkonfliktus hipotézisét támogatják Követeztetések: Az iskolai expanzió (átmenetileg) hozzájárult az alacsony termékenységhez A kettős státusz robbanásszerű megjelenése miatt, az iskolai expanzió a vártakhoz képest kevésbé okolható a halasztásért A munkapiaci verseny, és munkapiaci feszültségek is hozzájárultak az első gyermek vállalásának halasztásához A kettős státusz Közép-Kelet Európában széleskörűen elterjedt (Róbert, Saar, 2012) és Nyugat-Európában is jelen van 29

30 Köszönöm a figyelmet!