Az alapítandó doktori iskola előzményei, céljai, feladatai

Átírás

1 Az alapítandó doktori iskola előzményei, céljai, feladatai 1. Előzmények A Széchenyi István Egyetem január 1.-én alakult, a Jog- és Gazdaságtudományi, valamint a Műszaki Tudományi Karral, az intézményben jelenleg 26 szakon folyik képzés, ebből hat egyetemi szak. Az Egyetem jogelődjein, a Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskolán, valamint a Széchenyi István Főiskolán 1968 óta folyt, illetve folyik közlekedési, építési, gépészeti, valamint távközlési mérnökképzés. (A 90-es évek elejétől kezdve az oktatási spektrum számos társadalomtudományi és más műszaki szakkal is kibővült). Az egyetemmé válást megelőző időszakban a Széchenyi István Főiskolán a műszaki területen Építési és Környezetmérnöki Fakultás, Informatikai és Villamosmérnöki Fakultás, valamint Közlekedési és Gépészmérnöki Fakultás működött, összesen 17 tanszékkel. A Széchenyi István Egyetem megalakulásának előkészítése kapcsán a Magyar Akkreditációs Bizottság olyan előterjesztést támogatott, amely a tárgykörbe tartozó három szakmai intézetet egyetlen műszaki karba fogja össze. A megalakult Széchenyi István Egyetem ezért egy olyan Szervezeti és Működési Szabályzatot fogadott el, amely a Műszaki Tudományi Kart tartalmazza. A Széchenyi István Egyetem a jelenleg is érvényes kari struktúrával történő megalakulását a többször módosított, a felsőoktatási intézmények karainak felsorolását tartalmazó 209/1999. (XII.26.) kormányrendelet rögzíti. Az egyes intézetek, ill. fakultások között korábban is folyt szakmai együttműködés, illetve léteztek közös kutatási programok. A doktori iskola kiváló lehetőséget nyújt a szakmaközi kommunikáció elmélyítésére, értékes határterületi eredmények elérésére. Az Egyetemen 2001-től folyik műszaki szakokon egyetemi szintű képzés, 2004 őszétől az oktatott egyetemi szakok száma már öt lesz (építészmérnöki, építőmérnöki, közlekedésmérnöki, gazdaságinformatikai, településmérnöki és műszaki informatikai). Az első egyetemisták ezek közül három szakon 2006-ban végeznek. (Lásd az I. táblázatot az előterjesztés végén.) További szakok előkészítése is folyik, ezeken 2010 táján lehet saját végzett hallgatókra számítani. Doktori iskola alapítására szükség van a fokozatos teljes egyetemmé válás minőségi követelményeinek biztosításához, az oktatói kar doktori fokozattal nem rendelkező aktív tagjainak fokozat szerzéséhez, az egyetemi szintű diplomát kapott legtehetségesebb fiatal végzős szakemberek tudományos képzésének és fokozatszerzésének biztosításához, s végül, de nem utolsósorban az oktatói állomány megfelelő szintű utánpótlásának biztosításához. 2. Célok és feladatok A Doktori Iskola létrehozása az egyetemi működés lényegi követelménye. Hazánkban elég általánosnak mondható, hogy számos kar saját doktori iskolával rendelkezik. Az intézményben folyt eddigi magas színvonalú oktatási és kutatási tevékenység, a stabil oktatói állomány jelentős részének tudományos fokozatai, valamint kiterjedt nemzetközi szakmai kapcsolatrendszere a tervezett doktori iskola alapítását és működését egyértelműen indokolttá és lehetővé teszi. Az egyetem létrehozásakor mind a régió, mind a művelt területek részéről megfogalmazódott, hogy a szerves fejlődéshez szükség van az egyetemi diplomával rendelkező szakembereknél magasabb

2 képzettségű műszaki szakemberekre is. Megállapítható tehát, hogy a Doktori Iskola közvetlen, valós igényeket elégít majd ki. A Doktori Iskola tervezett multidiszciplináris jellegét a legegyszerűbb lenne azzal indokolnunk, hogy a Széchenyi István Egyetemen egyetlen, egységes Műszaki Tudományok Kar létesült. Ennél azonban lényegesen többről van szó. A Magyar Tudományos Akadémia Interdiszciplináris Bizottsága (Vizi E. Szilveszter vezetésével) arra a következtetésre jutott, hogy a hazai felsőoktatásban és tudományos életben a korábbinál lényegesen nagyobb hangsúllyal kell foglalkozni a XXI. Század első évtizedében a multi- (inter)-diszciplináris területekkel, ha már a diszciplináris és intézményi határokat olyan nehéz megváltoztatni. Az EU két legutóbbi keretprogramja a szükséges prioritások kijelölése mellett szintén az interdiszciplináris megközelítést hangsúlyozta. A műszaki tudományok területén a jelenlegi fejlődésben megfigyelhetjük a következő alapvető folyamatokat. Konvergencia alatt szoktuk idézni azt a jelenséget, amikor az egyes területek speciális megoldási módszereinek hasonlósága és analógiája alapján a közös elméleti alapok megértésére és alkalmazására helyeződik a hangsúly. Az eszközök és rendszerek folyamatosan növekvő intelligenciája az egyes (multidiszciplináris) részek és megoldások egyre magasabb szintű integrációjával valósul meg. Mind a tervezés, létrehozás, optimális működtetés magasszintű automatizálása figyelhető meg. Ezekben a folyamatokban alapvető szerepet játszik az a virtuális világ (szimuláció, vizualizáció, modellezés, számítógépes kísérlet), amelyet a digitális forradalom tesz lehetővé, vagyis az informatika eszköztárának szinte minden mérnöki területre történt aktív beáramlásával kialakuló új világ. Hazánknak az EU strukturális alapjainak megpályázhatóságára aláírt szerződése egyértelműen leszögezi, hogy épített környezetünknek az élet minőségét, a fenntartható fejlődést és az innovatív hatékonyságot kell szolgálnia. Ezeket választjuk tehát legfontosabb célszavainknak infrastruktúra és innovatív hatékonyság. Műszaki Tudományi Karunk a fenti folyamatokhoz és nemzetközi elvárásokhoz akkor csatlakozik a leghatékonyabban, ha távlati elképzeléseinket ezekhez igazítjuk. A Doktori Iskola neve ezért az iskola keretében folyó fentiekből levezetett - tudományos tevékenység tartalmát kívánja kifejezni: az infrastruktúra, azon belül is elsősorban a műszaki infrastruktúra építési, közlekedési, információtechnológiai kérdéseivel kíván foglalkozni elsősorban ezek rendszereinek (s nem csak egyedi elemeinek) fejlesztését célozva, amihez az alapot e rendszerek komplex modellezése, e modellek vizsgálata és alkalmazása szolgáltatja. Ez a megnevezés és tartalom tehát bizonyos specializálódást jelez, ugyanakkor kellően tág ahhoz, hogy a széles spektrumot képviselő Kar kutatási tevékenységét indokolatlanul ne szűkítse. Kiválasztását az indokolta, hogy az infrastrukturális rendszerek napjainkra a társadalom fejlődésében kulcsszerepet kaptak, különösen hazánkban, ahol ebben viszonylag nagy az elmaradás, intézményünk tradíciói, kompetenciái és kapcsolatai e területen elismertek, alkalmasak a megfelelő színvonalú tudományos tevékenységre, az infrastruktúra fejlesztése jelentős részben közösségi (állami vagy önkormányzati) feladat, szakemberigényének kielégítése tehát állami oktató-kutató bázisokra vár.

3 A Doktori Iskola a Műszaki Tudományi Kar szerkezetének és hagyományainak, valamint a felmérhető igényeknek megfelelően multidiszciplináris jelleggel kíván működni. Tevékenységét a következő tudományágakban tervezi: Építőmérnöki tudományok Informatikai tudományok Közlekedéstudományok A Doktori Iskola megteremtésekor és működtetésekor e tudományágak szintetizálása szükséges. E cél megvalósítása (a képzés szerkezetének és gyakorlatának kidolgozása) az ilyen irányú hazai tapasztalat hiányában különleges kihívást jelent. A szintézis megvalósításához rendező szempontok szükségesek. Az infrastrukturális rendszerek modellezése és fejlesztése cím olyan keretet jelent, amely egyrészt alkalmas az egyetemen művelt összes műszaki tudományág befogadására, másrészt határozott célt is ad a doktori iskolának. A Multidiszciplináris Műszaki Tudományi Doktori Iskola elsősorban olyan jelöltek számára kíván lehetőséget kínálni, akik a megjelölt tudományok közös területein kívánnak tudományos eredményeket elérni, az egyes tudományágak határterületein a rokon területek ismereteit is felhasználva komplex témák kidolgozására vállalkoznak, az egyes tudományterületeken szinergikus, multidiszciplináris megközelítéssel, a közeli tudományterületek eszköztárából merítve keresik az új lehetőségeket. Ez a szemlélet új típusú, a rokon tudományágakat átfogó ismeretekkel rendelkező szakemberek képzését teszi lehetővé, akikre mind regionális mind országos szinten a vezető-utánpótlás céljából különösen nagy szükség van. Ugyanakkor hisszük, hogy az ilyen szakemberek sajátos szemléletmódjukkal a hagyományos kutató-fejlesztő csoportoknak is értékes, azok tevékenységét megtermékenyítő tagjai lehetnek. A tudományos és technikai fejlődés legújabb kutatásai igazolják, hogy a multidiszciplinaritás nem csak új szintéziseket, hanem szinergiát is eredményez. A Multidiszciplináris Műszaki Doktori Iskola ezen elsőrendű célja, sajátossága nem korlátozza majd olyan doktoranduszok csatlakozását sem, akik hagyományos módon egy-egy tudományágban elmélyedve, valamely részében specializálódva, kívánnak tudományos eredményeket elérni. Erre elsősorban hosszabb távon kerülhet sor, mikor egy-egy szakterületen nagyobb számú hallgatóság lesz. A megjelölt három tudományterület egy közös győri doktori iskolában való művelése több oldalról is indokolt és előnyös. Ezt egyrészről általánosságban e tudományágak témái, kapcsolódásai, eszköztárainak kapcsolódásai és azok fejlődése is mutatja, másrészről a Doktori Iskola alapítóinak és intézményünk meghatározó oktatóinak eddigi kutatási eredményei is igazolják. A közlekedés és az építés kapcsolódása részben közvetlenül, részben áttételesen jelenik meg. Az építési tevékenység egy jelentős részét teszi ki a közlekedési létesítmények létrehozása, melyet az intézmény a kezdetektől oktat. A közlekedési pályák üzemeltetése és fenntartása is elválaszthatatlan tevékenység, melyben a két szakág kooperációja természetes, s ahol nemzetközileg is a legtöbb eredményt tud az intézmény felmutatni. A kapcsolódások közvetve jelentkeznek pl. a területhasznosítás, a településfejlesztés, közlekedési hálózatok nagyidőtávlatú fejlesztése, általános rendezési tervek, a környezetvédelem területén is nyilvánvaló, ahol mind regionális mind országos szinten meghatározó a kutatási munkánk.

4 Mind a közlekedés, mind az építés olyan szakterületek, melyekben az információtechnológia nélkülözhetetlen, jelentős adatkezelési igényük van és feladatmegoldási módszereik ma már csaknem kizárólagosan a számítógépes modellezésre épülnek. Említhetők pl. a menetrendek készítése, a közlekedési rendszerek működtetése, a hálózattervezési programok, a közúti és vasúti pályagazdálkodás, a hídgazdálkodás, a logisztika és az építéstervezés programjai. Ezek fejlesztésében az intézmény számos nemzetközi sikert elért kutatási eredményt mutathat fel. A két szakterület és az informatika kapcsolata ugyanakkor az utóbbi fejlődéséhez is nagyban hozzájárul. E szakterületek igényeket támasztva késztették az informatikát új megoldásokra, vagy piacot, terepet szolgáltattak bizonyos informatikai eszközök, megoldások gyakorlati alkalmazására. Példaként említhetők a grafikus tervezési rendszerek, a térinformatika, GIS, stb. Számos olyan témakört ismerünk, amelyek vizsgálatában, fejlesztésében mindhárom tudományág képviselőinek fontos szerep jut. Ilyenek pl. a terület- és településfejlesztés, a közlekedési és egyéb infrastrukturális hálózatok fejlesztése és működtetése, az építési logisztika, a közlekedési biztonság. Az olyan témakörök száma pedig, melyek az előbbi háromból legalább kettőt hasznosít, gyakorlatilag végtelen. A Doktori Iskola elsősorban az előbbieket preferálja, de a valós szakterületi és regionális igényekhez, illetve vezető oktatóinak kompetenciáihoz igazodva az utóbbi típusúak művelését is szorgalmazza. Említést érdemel, hogy a multidiszciplináris jelleget a fentieken túl az indokolja, hogy az egyes műszaki tudományágakban más, nagyobb múlttal rendelkező hazai egyetemek megfelelő doktori iskoláinak programjaival az átfedések csökkenthetők. A leendő Doktori Iskola a témaválasztásban és -művelésben az Egyetem már akkreditált ugyancsak multidiszciplináris Társadalomtudományi Doktori Iskolájával is együtt kíván működni. Ezt a transzdiszciplináris nyitottságot, egyebek mellett, a következők indokolják: a doktori témákhoz kapcsolódó műszaki hálózatok és rendszerek bonyolultsága sok vonatkozásban a felhasználói környezettel szorosan összefügg, ebből adódóan a társadalmi (gazdasági, szociológiai, jogi, pszichológiai stb.) szinten optimális megoldások pusztán műszaki optimumfeltételek mellett nem kaphatók meg; ugyanakkor a műszaki tudományok körében megfogalmazott feladatok (potenciális doktori témák) döntő hányadában a lehetséges megoldások gyakorlati hasznosíthatóságát gazdaságossági, versenypiaci környezetben érvényesülő érdekek is befolyásolják. A vázolt céloknak a tervezett Doktori Iskola teljes működését átfogó szemléletmódként, tartalmi követelményként és szervezési elvként kell érvényesülnie. Ennek megfelelően alakítjuk ki a tantárgyi struktúrákat, választjuk ki az ezeket oktató tanárokat, határozzuk meg a művelhető doktori témákat és ezek vezetőit, illetve választjuk ki a doktoranduszokat és alakítjuk ki az ő programjaikat. Összefoglalóan: az Infrastrukturális rendszerek modellezése és fejlesztése Multi-diszciplináris Műszaki Tudományi Doktori Iskola működésének céljai tehát a következők: az egyetem saját oktatói utánpótlásának nevelése, a magasan képzett munkaerő megtartása a régióban, a regionális műszaki elitképzési tevékenység kibontakoztatása, a multidiszciplináris jellegű kutatások erősítése és szakemberképzés megoldása, a régió tudományos kutatási igényeinek teljesítése a megjelölt területeken, új tudományos eredmények elérése az építőmérnöki, a közlekedési és az informatikai tudományokban és különösen ezek közös területein, az infrastrukturális rendszerek kutatásában, fejlesztésében, optimális üzemeltetésében hasznosítható új tudományos eredmények elérése.

5 E célok, különösen az utóbbiak teljesítése sürgető feladat. Ezért arra törekszünk, hogy a Doktori Iskola már a saját végzettek lehetséges belépése előtt máshol végzett, a régióban tevékenykedő, tudományos fokozat szerzését tervező doktoranduszokat is fogadhasson. E lehetőséggel egyébként később is szívesen élnénk, mert az ilyen irányú munka beindítása a külföldi tapasztalatok szerint mind az intézményünknek, mind a leendő doktoranduszoknak új impulzusokat adva hasznos lehet. 3. A Doktori Iskola helye a nemzetközi tudományban Építőmérnöki tudományok Szakmai-tudományos európai és világszervezetek tagjaként, magyar képviselőjeként több területen (útügy, geotechnika, környezetvédelem) állandó jellegű nemzetközi kiválósági hálózatok tagjaként jelenünk meg. Ezek a kapcsolatok biztosítják az első vonalbeli eredmények és módszerek gyors megismerését és felhasználását a doktori iskola munkájában. Az érintett szervezetek: International Society of Soil Mechanics and Geotechnical Engineering Permanent International Association of Road Congresses / World Road Association Association for European Transport European Network of Sustainable Urban and Regional Development International Council for Building Research and Innovation in Building and Construction A nemzetközi tudományos együttműködés másik jelentős formája az európai kutatási projektekben való részvétel. Jelenleg a Városfejlesztés és fenntartható közlekedés, ill. a Fenntartható regionális fejlesztési stratégiák témakörben folyó EU 5. K+F projektekben veszünk részt. Nemzetközi együttműködésben művelt további kutatási területek: mérnökszeizmológia és épületek földrengés-veszélyes zónában való méretezése, szerkezetek dinamikus viselkedése: hidak dinamikus próbaterhelése és azok értékelése, közlekedés okozta rezgések hatása az épületekre, közúti és vasúti hídgazdálkodási rendszerek fejlesztése és alkalmazása, európai szabványosítás a geotechnika és az útépítés területén. Ezek és a várható további hasonló munkák jó lehetőséget adnak a doktorandusz hallgatóknak és fiatal kutatóknak, hogy gyakorlatot szerezzenek a nemzetközi kutatási együttműködésben. Miután az épített infrastruktúra helyhez kötött és mivel a fejlesztés problémái hasonlóak a szomszédos országokéhoz, fontosnak tartjuk a doktori iskola regionális tudományos együttműködését. A közlekedési építmények és hálózatok fenntartása és fejlesztése, valamint a települések és a közlekedés kölcsönhatásai területén rendszeres kapcsolatban vagyunk cseh, lengyel, német, osztrák, szlovák és szlovén egyetemekkel. Az eddig is szervezett közös konferenciák, workshopok, kétoldalú közös kutatási projektek a jövőben a doktori iskola színesítésére is lehetőséget adnak. Az együttműködést doktoranduszok cseréje, rendszeres vendégelőadók meghívása gazdagíthatja. Ezen a területen hivatkozhatunk a Fertő tó térségének fenntartható közlekedése c. PHARE - CBC projektre, amelyben az építőmérnöki, a közlekedésmérnöki, valamint a közgazdasági tudományok együttműködésével adtunk tudományosan megalapozott javaslatokat a térség infrastruktúrájának, ezen belül közlekedésének, valamint idegenforgalmának és gazdaságának fejlesztésére.

6 A doktori iskola ezen szakirányának előkészítését segíti a PHARE-CBC Ausztria- Magyarország 2002 program Határon átnyúló kutatási programok komponense keretében 2004-ben elnyert támogatás, amelynek segítségével két osztrák egyetem doktori iskolájának tapasztalatait építhetjük be a részletes programokba. Informatikai tudományok A modern infrastruktúra-rendszerek kifejlesztésében, fenntartásában, üzemeltetésében kulcsszerepet játszanak az informatikai módszerekkel támogatott mérnöki tervezés, és a távadat-feldolgozáson, táv-jelenléten, valamint tele-mechanikai módszereken alapuló irányító rendszerek. Figyelemre méltó, a tudományos kutatások szempontjából egyre erősödő szakmai kapcsolatok alakultak ki a technológiai folyamatok matematikai modellezésében a Matematika-és a Fizika tanszékek közép és nyugat-európai kapcsolatainak építése révén. A feladat megoldása informatikai ismereteket kíván és modern informatikai eszközöket igényel. Ugyanakkor bizonyos konstrukciók prototípusának elkészítéséhez a hagyományos mérnökitechnikai kultúra ismerete is elengedhetetlen. Ez a komplexitás a különböző szakmát művelő kutatók, fejlesztők jól összehangolt munkáját igényli. Az Informatikai és az Automatizálási Tanszéken a biztonságkritikus számítógépes rendszerek kutatásában és fejlesztésében olyan tudományos kutatási főirány alakult ki, amely elsősorban a kötött-pályás közlekedési rendszerek biztonsági-automatikai kérdéseivel foglalkozó európai felsőoktatási intézmények körében tette elismertté az egyetem, illetve jogelődje nevét. A biztonságkritikus számítógépes rendszerek programjainak verifikációs és validációs módszereinek kutatása terén számos nemzetközi konferencián publikáltuk eredményeinket. Az un soft-computing kutatások több területén nemzetközileg elismert aktivitást fejtünk ki. Ezek a szabály-bázisú fuzzy rendszerek és modellek, a lokálisan összekötött mesterséges neuronokból álló hálózatok, és a kettő szintéziseként megjelenő neuro-fuzzy rendszerek. Az egyetem kutatói nemcsak programbizottsági tagjai, meghívott résztvevői és előadói az ezekben a témákban szervezett összes jelentős nemzetközi konferenciának, hanem néhány területen meghatározó szakmai vezető-szerepre is szert tettek (Nemzetközi Fuzzy Rendszerek Szövetség, a Fuzzy Sets and Systems vezető folyóirat, a Magyar Fuzzy Társaság). Résztvevői vagyunk egy CEEPUS hálózatnak, amely fuzzy irányítástechnikai kutatásokat koordinál. Általános diszkrét szimulációs módszertani kutatásaink a McLeod Institute of Simulation nemzetközi kutatási konzorcium égisze alatt folynak. Ez felöleli egyrészt a teljesen általános célú szimulációs rendszerek elvi és alkalmazási kérdéseit, másrészt a speciális, digitális rendszerek tervezésekor használt szimulációs rendszerek sajátosságait is. Ebben a kutatási tevékenységben főleg az Automatizálási és a Távközlési Tanszék munkatársai vesznek részt. A beágyazott számítógépes rendszerek kutatásának-fejlesztésének igénye néhány multinacionális elektronikai gyártó igényére létrejött oktatási tevékenységből nőtt ki. Ez magába foglalja a beágyazott rendszerek programozási sajátosságainak kutatását, különös tekintettel a formális specifikáció módszereire, valamint a Petri-hálókkal történő modellezésére. A téma elsősorban a Számítástechnikai Tanszék kutatóira épül. Országosan és a régióban is egyedülálló az az akkreditált távközlési laboratórium-fejlesztő projekt, amelyet a Távközlési Tanszék vezet.

7 Közlekedéstudományok Az infrastruktúrára hangsúlyt helyező multidiszciplináris doktori iskola jól illeszkedik a kapcsolódó tudományterületek nemzetközi trendjéhez. A közlekedéstudomány területén az EU kutatási keretprogramjai egyértelműen tükrözik, hogy számos feladat megoldása a tudományterületek együttműködését igényli, illetve csak (inter-) multidiszciplináris megközelítéssel kezelhető. A Közlekedési és Gépészmérnöki Intézet tanszékei több olyan nemzetközi kutatásban vettek részt illetve jelenleg is részesei, amelyek a doktori iskola megalapozásának is tekinthetők és egyúttal reprezentálják helyüket és elfogadottságukat a nemzetközi tudományos közéletben. Ezek közül kiemelhetők az alábbiak: A MINIM ISE projekt az EU 5. keretprogramban, amely a közlekedési interoperabilitás kérdésével foglalkozott. A program megvalósításában a Közlekedési Tanszék vett részt nyolc ország huszonhárom résztvevőjének egyikeként. Eredménye az interoperabilitási akadályok feltárása és a csökkentésüket szolgáló intézkedések hatékonyságának értékelése a közúti és vasúti közlekedésben. A CONNECT projekt az EU 6. keretprogramban a flexibilis, kollektív közlekedési rendszerekről: 11 országból 16 résztvevő egyike a Közlekedési Tanszék. A projekt célkitűzése a rugalmas tömegközlekedési rendszerekre vonatkozó tudásbázis létrehozása. EUREKA-INTO-PROJEKTES ISYTRANS Korszerű vállalkozási formák kifejlesztése és kialakítása a vasúti járműgyártásban c. projekt keretében három ország hét résztvevőjének egyikeként a Közúti és Vasúti Járművek Tanszék közreműködésével műszaki-szervezési és üzemgazdasági koncepciók és stratégiák kerültek kidolgozásra az európai vasúti járműgyártás részére. Négy ország nyolc résztvevőjével együttműködve kidolgozásra került egy komplex, lemezanyag anyagtulajdonságainak és alakítási jellemzőinek tudásbázisa, amely a járműkarosszéria elemek lemeztechnológia szimulációjához szükséges. Ehhez a munkához jelentős mértékben járult hozzá az Anyagismereti és Járműgyártási Tanszék. A fentiek alapján megállapítható, hogy nemzetközi együttműködések keretében a közlekedéstudomány lényeges területein eredményeket mondhatunk magunkénak, melyek alapján nemzetközileg értékelhető tudományos teljesítmény várható el a komplex infrastruktúra rendszerek fejlesztése és modellezése területén a KGI tudományos potenciáljától.