AzEurópaiUnió Tanácsa Brüsszel,2014.október17. (OR.fr) LIMITE. FEDŐLAP VaszílioszSzkúrisz,azEurópaiUnióBíróságánakelnöke

Átírás

1 ConseilUE AzEurópaiUnió Tanácsa Brüsszel,2014.október17. (OR.fr) Intézményközireferenciaszám: 2011/0901B(COD) 14448/14 LIMITE PUBLIC JUR733 COUR41 INST521 CODEC2044 FEDŐLAP Küldi: Azátvételdátuma: Címzet: Tárgy: VaszílioszSzkúrisz,azEurópaiUnióBíróságánakelnöke 2014.október13. StefanoSanninonagykövet,aCoreperelnöke ABíróságválaszaazelnökségétőlkapotfelkérésre,amelybenúj javaslatoktételétkértékazeurópaiuniótörvényszékebíráiszáma növelésének módjáról MelékeltenmegküldjükadelegációknakaBíróságújjavaslatátazEurópaiUnióTörvényszéke bíráiszámánaknöveléséről,amelyetvaszílioszszkúrisz,abíróságelnökelevélbenküldötmeg StefanoSannino,aCoreperelnökerészére.ABíróságjavaslatátindokolás,valamintpénzügyi kimutatáskíséri,amelytartalmazzaatörvényszékibíráktestületénekbővítéséveljáróbecsült költségeket /14

2 14448/14 1

3 СЪД НА ЕВРОПЕЙСКИЯ СЪЮЗ TRIBUNAL DE JUSTICIA DE LA UNIÓN EUROPEA SOUDNÍ DVŮR EVROPSKÉ UNIE DEN EUROPÆISKE UNIONS DOMSTOL GERICHTSHOF DER EUROPÄISCHEN UNION EUROOPA LIIDU KOHUS ΔΙΚΑΣΤΗΡΙΟ ΤΗΣ ΕΥΡΩΠΑΪΚΗΣ ΕΝΩΣΗΣ COURT OF JUSTICE OF THE EUROPEAN UNION COUR DE JUSTICE DE L'UNION EUROPÉENNE CÚIRT BHREITHIÚNAIS AN AONTAIS EORPAIGH SUD EUROPSKE UNIJE CORTE DI GIUSTIZIA DELL'UNIONE EUROPEA EIROPAS SAVIENĪBAS TIESA EUROPOS SĄJUNGOS TEISINGUMO TEISMAS AZ EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGA IL-QORTI TAL-ĠUSTIZZJA TAL-UNJONI EWROPEA HOF VAN JUSTITIE VAN DE EUROPESE UNIE TRYBUNAŁ SPRAWIEDLIWOŚCI UNII EUROPEJSKIEJ TRIBUNAL DE JUSTIÇA DA UNIÃO EUROPEIA CURTEA DE JUSTIȚIE A UNIUNII EUROPENE SÚDNY DVOR EURÓPSKEJ ÚNIE SODIŠČE EVROPSKE UNIJE EUROOPAN UNIONIN TUOMIOISTUIN EUROPEISKA UNIONENS DOMSTOL Válasz a Tanács olasz elnökségétől kapott felkérésre, amelyben a Tanácson belüli egyetértésre jutás megkönnyítése érdekében új javaslatok tételét kérték az Európai Unió Törvényszéke bírái száma növelésének módjáról Az Európai Unió Bírósága megköszöni a Tanács olasz elnökségének szeptember 3- i levelében foglalt kezdeményezését, amelyben az Eu rópai Unió Törvényszéke bírái száma növelésének módjára vonatkozó új javaslatok tételét kérték. I. A jelenlegi helyzet háttere A Törvényszék bírái számának növelése az Európai Unió Bírósága Alapokmányának reformjára irányuló, az Európai Unió Bírósága ált al március 28- án az uniós jogalkotó elé terjesztett jogalkotási kezdeményezés része. E növelést, miután arról a Bizottság kedvező véleményt nyilvánított, a Parlament első olvasatban jóváhagyta. A Tanácson belül fennálló elvi egyetértés ellenére a további bírák kinevezésének módját illető nézetkülönbségek nem oldódtak fel. E kérdésről a Tanács első félévi görög elnöksége megállapította: noha az Európai Unió Bíróságának más lehetőségeket is vizsgálnia kell, a tagállamok számánál kisebb számú bíróból kiinduló, és emiatt a tagállamok közötti választást szükségessé tévő bármely megoldás ugyanazon nehézségekbe ütközik, m int amelyek az elmúlt években is megakadályozták, hogy a Tanácsban egyetértés alakuljon ki. Emellett azok a nehézségek, amelyekkel a Tanács újabban több ízben szembesült, amikor a Közszolgálati Törvényszékre kellett bírákat kineveznie, bizonyos közös vonásokat mutatnak a fent vázolt helyzettel. Ugyanis az annak alapján való kiválasztás szükségessége, hogy egyrészt ezen igazságszolgáltatási fórum kis mérete folytán a betöltendő megbízatások száma korlátozott, másrészt pedig a stabilitás és a rotáció elvét egyensúlyba kívánatos hozni, mind tavaly, mind idén hosszú és kemény vitákhoz vezetett, olyannyira hogy a Közszolgálati Törvényszék két bírája köztük elnöke megbízatásának lejárta miatt szeptember 30 -ra várt kinevezések még a mai napig 14448/14 2

4 nem történtek meg. E késedelemnek ezen igazságszolgáltatási fórum rendezett működésére gyakorolt negatív hatása máris jelentkezik, mivel az összetételét érintő bizonytalanság aligha teszi lehetővé az előtte folyamatban lévő ügyek hatékony elbírálását. A Törvényszék munkaterhét illetően a helyzet az Európai Unió Bírósága jogalkotási kezdeményezésének előterjesztése óta tovább súlyosbodott. Míg akkor a Törvényszék előtt folyamatban lévő ügyek száma körülbelül 1300 volt, ez a szám hamarosan eléri az 1600-at, ami egyébként a Bíróság előtt folyamatban lévő ügyek számának duplája. A Törvényszék előtt indult ügyek száma, amely 2010-ben 636 volt, ben pedig 722, ben valószínűleg eléri az ezret. Megjegyzendő továbbá, hogy benyújtották a Törvényszékhez az ésszerű eljárási időtartam Törvényszék általi megszegésének Bíróság általi megállapítását követő első két, kártérítés iránti keresetet (T -479/14. sz., Kendrion kontra az Európai Unió Bírósága ügy; T-577/14. sz., Gascogne Sack Deutschland GmbH és Gascogne kontra az Eur ópai Unió Bírósága ügy). A Bíróság előtt folyamatban lévő más ügyekben is hoznak fel a fellebbezők az ésszerű időn belüli határozathozatal követelményének a Törvényszék által történt megsértésére vonatkozó kérdést. Ezen ügyek összességét tekintve ideértve az egyelőre pert megelőző eljárás (kártérítés iránti kérelemnek a Bírósághoz és/vagy a Bizottsághoz történő benyújtása) szakaszában lévőket is 20 millió euróhoz közelít a hivatkozott kárérték. II. A Törvényszék bírái számának három szakaszban történő megduplázására és az uniós közszolgálati jogvitákra vonatkozó elsőfokú hatáskör Törvényszékhez való áthelyezésére irányuló javaslat E körülmények között az Európai Unió Bírósága úgy véli, hogy a Törvényszék bírái száma növelésének módját akként kell kiala kítani, hogy az igen rövid időn belül lehetővé tegye a Törvényszék igazságszolgáltatási kapacitásának erősítését avégett, hogy a Törvényszék képes legyen gyorsan és jelentősen csökkenteni mind az előtte folyamatban lévő eljárások időtartamát, mind az ügyhátralékát. Az Európai Unió Bírósága ezért a Törvényszék bírái számának tagállamonként kettőre való növelését javasolja, előirányozva egyben egyrészt e növelés szakaszolását az ezen igazságszolgáltatási fórum előtt indult ügyek számának emelkedésével való párhuzamosság biztosítása érdekében, másrészt az uniós közszolgálati jogvitákra vonatkozó elsőfokú hatáskör Törvényszékhez való áthelyezését. Így e javaslat nem csupán a Törvényszék közvetlen szükségleteit elégíti ki, hanem ezen túlmenően hosszabb távon is szolgálja a felmerült nehézségek strukturális és tartós megoldását azáltal, hogy alkalmas a Törvényszék előtt indult ügyek elbírálása kérdésének 14448/14 3

5 hosszabb távú rendezésére, mivel lehetővé teszi, hogy ezen igazságszolgáltatási fórum kezelhesse munkaterhének előrelátható növekedését. Az első szakaszban a Törvényszék bíráinak száma tizenkettővel növekedne, ami azt az azonnali erősítést jelentené, amelyre a Törvényszéknek sürgősen szüksége van. E számot, amely a ben eredetileg javasolttal egyezik, a Törvényszék munkaterhének mövekedése jobban igazolja, mint eddig bármikor, a költségek pedig nem haladnák meg e tekintetben azokat, amelyekkel már a évi jogalkotási kezdeményezés is számolt, és amelyeket az uniós jogalkotó elvi szinten jóvá is hagyott. A második szakaszban a Törvényszék bíráinak száma héttel növekedne, és ez az uniós közszolgálati jogvitákra vonatkozó elsőfokú hatáskörnek a Törvényszékhez való áthelyezését hozná magával. Erre ban (a Törvényszék részleges megújulásának évében) kerülhetne sor, az Európai Unió Bírósága által kidolgozandó ilyen értelmű jogalkotási kezdeményezés alapján. Azon tagállamoknak, amelyeknek állampolgára bírói megbízatást tölt be a Közszolgálati Törvényszéken, lehetőségük lesz e személynek a Törvényszék bírájává való kinevezését ja vasolni, de csak amennyiben az első szakaszban nem vettek részt. A harmadik szakaszban a Törvényszék bíráinak száma a Törvényszék évi részleges megújulásakor kilenccel növekedne. E javaslat belső vitája először a Törvényszék elnökével és elnökhelyettesével, valamint a Közszolgálati Törvényszék elnökével történt meg. Ezután a Bíróság általános értekezlete jóváhagyta e javaslatot, és arról a Közszolgálati Törvényszék általános értekezlete is kedvező véleményt nyilvánított, míg a Törvényszék általános értekezlete inkább védjegyügyi különös hatáskörű törvényszék létesítése, illetve a Közszolgálati Törvényszéket illetően a status quo fenntartása mellett foglalt állást; ezt követően a Bíróság elnöke és elnökhelyettese, akiket a Törvényszék különleges általános értekezletére meghívtak, elmagyarázták a Törvényszék tagjainak azon okokat, amelyek a Bíróságot e javaslat megtételére indították. E körülmények között az Európai Unió Bírósága reméli, hogy javaslata mihamarabb kedvező fogadtatásban részesül az uniós jogalkotó részéről /14 4

6 СЪД НА ЕВРОПЕЙСКИЯ СЪЮЗ TRIBUNAL DE JUSTICIA DE LA UNIÓN EUROPEA SOUDNÍ DVŮR EVROPSKÉ UNIE DEN EUROPÆISKE UNIONS DOMSTOL GERICHTSHOF DER EUROPÄISCHEN UNION EUROOPA LIIDU KOHUS ΔΙΚΑΣΤΗΡΙΟ ΤΗΣ ΕΥΡΩΠΑΪΚΗΣ ΕΝΩΣΗΣ COURT OF JUSTICE OF THE EUROPEAN UNION COUR DE JUSTICE DE L'UNION EUROPÉENNE CÚIRT BHREITHIÚNAIS AN AONTAIS EORPAIGH SUD EUROPSKE UNIJE CORTE DI GIUSTIZIA DELL'UNIONE EUROPEA Érvlista EIROPAS SAVIENĪBAS TIESA EUROPOS SĄJUNGOS TEISINGUMO TEISMAS AZ EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGA IL-QORTI TAL-ĠUSTIZZJA TAL-UNJONI EWROPEA HOF VAN JUSTITIE VAN DE EUROPESE UNIE TRYBUNAŁ SPRAWIEDLIWOŚCI UNII EUROPEJSKIEJ TRIBUNAL DE JUSTIÇA DA UNIÃO EUROPEIA CURTEA DE JUSTIȚIE A UNIUNII EUROPENE SÚDNY DVOR EURÓPSKEJ ÚNIE SODIŠČE EVROPSKE UNIJE EUROOPAN UNIONIN TUOMIOISTUIN EUROPEISKA UNIONENS DOMSTOL 1. A főbb előnyök A nagy vonalakban felvázolt javaslat valódi reform, amely nem szorítkozik néhány többé-kevésbé fontos probléma ideiglenes orvoslására, hanem a felmerült nehézségek strukturális és tartós megoldását szolgálja. E javaslat közelebbről a következőket teszi lehetővé: a beérkezett ügyekkel azonos számú ügy elbírálását, megállítva ezzel a folyamatban lévő ügyek számának növekedését; a folyamatban lévő hátralékos ügyek feldolgozásának megkezdését; a Törvényszék előtti eljárás időtartamának csökkentését, így az Unió ésszerű eljárási időtartam megszegése miatti felelőssége megállapítása veszélyének csökkentését; az Európai Unió igazságszolgáltatási szervezetének egyszerűsítését és az ítélkezési gyakorlat egységének elősegítését; a jogviták elbírálásának nagyobb rugalmasságát, mivel a Törvényszék a megfelelő igazságszolgáltatás biztosítása érdekében a jogviták számának alakulásától függően több vagy kevesebb bírót oszthat be egy vagy t öbb tanácsba, illetve bizonyos tanácsokat bizonyos tárgyú ügyek elbírálására jelölhet ki; a Törvényszék további bíráinak és a Közszolgálati Törvényszék bíráinak kijelölésével kapcsolatos visszatérő problémák megoldását, sőt az abból adódó problémák megoldását is, amikor a megbízatás lejártakor nem történik kijelölés, vagy amikor ideiglenesen nincs betöltve valamely megbízatás; az uniós közszolgálati ügyekben a fellebbviteli hatáskör Bíróságnak való visszaadását, amely feleslegessé tenné a felülvizsgálat i eljárást (amelynek lefolytatása igencsak összetett feladatnak bizonyult) és a Közszolgálati Törvényszéken a helyettesítő bírói megbízatást /14 5

7 2. Alternatívák hiánya Igaz ugyan, hogy az EUMSZ többféle lehetőséget is tartalmaz az uniós bíróságok előtt indult jogviták mennyiségi növekedésének kezelésére, és hogy e lehetőségek között különös hatáskörű törvényszék vagy törvényszékek létesítése is szerepel. Az említett körülmények folytán és a különös hatáskörű törvényszékek bizonyos sajátosságaira figyelemmel azonban az Európai Unió Bírósága ilyen törvényszékek létesítését nem tartja valós alternatívának. Ennek több indoka van: A szellemi tulajdonnal foglalkozó különös hatáskörű törvényszék önmagában nem jelentene kielégítő megoldást a megállapított problémákra. Igaz ugyan, hogy a szellemi tulajdonnal kapcsolatos ügyek, mennyiségüket tekintve, a Törvényszék előtt folyamatban lévő ügyeknek jelentős részét teszik ki, ám e tárgykörrel foglalkozó különös hatáskörű törvényszék elé utalásuk nem oldaná meg tartósan a problémát, mivel az ebből eredő enyhülést a Törvényszék előtt indult ügyek számának állandó növekedése hamarosan ellensúlyozná. Továbbá a jelenlegi statisztikák szerint a szellemi tulajdon területére tartozó ügyek harmada a különös hatáskörű törvényszék határozatai elleni fellebbezések folytán visszatérne a Törvényszékre. A szellemi tulajdonnal foglalkozó különös hatáskörű törvényszék létesítése legfeljebb csak a hatáskörébe tartozó jogviták tárgykörében csökkentené a munkaterhet, tehát érdektelen a m ás tárgykörökre pénzeszközök befagyasztása, REACH is kiterjedő erőteljesebb enyhülés tekintetében, hacsak nem áll fenn több különös hatáskörű törvényszék párhuzamos létesítésére irányuló szándék. Az újabb különös hatáskörű törvényszékek létesítése növeli az uniós jog egysége és koherenciája csorbulásának veszélyét, mert mindig két igazságszolgáltatási fórum foglalkozhat hasonló kérdésekkel, egyrészt előzetes döntéshozatali eljárásban (a Bíróság), másrészt fellebbezés folytán (a Törvényszék), túl a felülvizsgálati eljárások számának valószínű növekedéséhez kötődő problémákon. A kis igazságszolgáltatási fórumok rugalmatlanok. Ha az ügyek száma jelentősen növekszik, fennáll a veszély, hogy az igazságszolgáltatási fórum nem tudja kezelni e helyzetet; ha viszont az ügyek száma drasztikusan csökken, akkor az érintett bírák hamar feladatnélkülivé válhatnak. A kis igazságszolgáltatási fórumok strukturális gyenge pontjai a kijelölés módja (a bírák kinevezésével kapcsolatos nehézségek) és a működés módja, mivel egy vagy két bíró hiánya is megbéníthatja az igazságszolgáltatási fórum munkáját. Kezdetben e gyenge pontok különösen a terjedelmük aligha láthatók előre, ám valós létük és tartósságuk semmiképpen nem teszi ajánlatossá, hogy a Közszolgálati Törvényszék legyen a modell a különös hatáskörű törvényszékek létesítéséhez. Éppen ellenkezőleg: az uniós igazságszolgáltatási rendszer bármiféle fejlesztésekor kerülendő az olyan elemek felhasználása, amelye kről a tapasztalat már kimutatta és most is kimutatja az uniós bíróságok rugalmas és hatékony működésének támogatására való alkalmatlanságukat /14 6

8 E következtetést az a körülmény sem ingatja meg, hogy újabb különös hatáskörű törvényszék vagy törvényszé kek létesítése enyhítheti a képviselet problémáját. Ugyanis még ha a megbízatások száma több is lesz, és a tagállamok esetleg könnyebben eloszthatják azokat egymás között, akkor is változatlanul fennáll az a tény, hogy a tagállamok nem teljesen urai a különös hatáskörű törvényszékek tagjainak kinevezésére irányuló eljárásnak. Ha az új különös hatáskörű törvényszék létesítéséhez a Közszolgálati Törvényszéket tekintjük modellnek, az így létrejövő bírói megbízatásokért a jelentkezők versengenek. Ezután a kiválasztási bizottság megvizsgálja a jelentkezéseket és listát állapít meg, amelyet a Tanács elé terjeszt. Így még ha a különös hatáskörű törvényszékeken betöltendő megbízatások számának összege el is éri a tagállamok számát, semmiféle garancia nincs arra, hogy a bizottság vagy bizottságok akként alakítják a javaslataikat, hogy mindig figyelembe veszik a tagállamoknak a különös hatáskörű törvényszékekben való képviselethez fűződő érdekét. Továbbá jogilag igen kényes lenne arra kötelezni e bizottságokat, hogy hivatalból és automatikusan utasítsák el azon tagállam állampolgárainak jelentkezését, amelyet már képvisel valaki valamelyik másik különös hatáskörű törvényszék tagjai sorában. Végül nem lenne összeegyeztethető a hátrányos megkülönböztetésnek az elsődleges uniós jogban kimondott tilalmával, ha pusztán azért nem engednék meg bizonyos tagállamok állampolgárainak, hogy valamely különös hatáskörű törvényszék bírói megbízatására jelentkezzenek, mert azonos állampolgárságú másik személy más uniós különös hatáskörű törvényszéken bírói megbízatást tölt be. Megjegyzendő ebben az összefüggésben, hogy noha az Európai Unió Bírósága Alapokmánya I. melléklete 3. cikkének (1) bekezdése alapján a Tanácsnak ügyelnie kell a Közszolgálati Törvényszék kiegyensúlyozott összetételére, ez semmiképpen nem eredményezi azt, hogy a Közszolgálati Törvényszéken belül már képviselt állampolgársággal rendelkező személy jelentkezését csupán emiatt ki kellene zárni a kiválasztási eljárásból. 3. A Közszolgálati Törvényszékkel kapcsolatos különös szempontok A Közszolgálati Törvényszékre szóló kinevezések sosem tartoztak az egyszerű ügyek közé. Ezen igazságszolgáltatási fórum létrejötte óta nézetkülönbségek álltak fenn abban a kérdésben, hogy vajon a jelentkezések vizsgálatára és az a lkalmas jelöltek listájára vonatkozó javaslat Tanács elé terjesztésére felkért bizottságnak (bizottságoknak) tartózkodnia (tartózkodniuk) kellene-e attól, hogy javaslatát (javaslatukat) a jelöltek érdemei szerint rendezett lista formájában tegye (tegyék) m eg, ezzel téve lehetővé, hogy a Tanács szabadabban hozza meg a határozatát. Szintén erősen különböző állásfoglalásokat eredményezett az a kérdés, hogy alkalmazandó-e a rotáció elve, és ha igen, milyen mértékben. Az évek során e nehézségek nem tűntek el, sőt az utóbbi időben oly mértékben súlyosbodtak, hogy a Tanács jelenleg képtelen határozni azon kinevezésekről, amelyekre az elsődleges jog kötelezi /14 7

9 4. A Törvényszék ügyhátralékának feldolgozására vonatkozó megoldás sürgőssége A Bíróság már ben han gsúlyozta, hogy sürgősen megoldást kell találni a Törvényszék ügyhátralékának feldolgozására. Azóta a helyzet, mint azt a fenti számadatok bizonyítják, tovább romlott, így a sürgősség ma még inkább fennáll, mint eddig valaha. Tehát feltétlen szükség van gyorsan foganatosítható és már a közeljövőben is hatásos megoldásra. E tekintetben fontos emlékeztetni arra, hogy az első szakasz végrehajtásához (2015) az uniós igazságszolgáltatási szervezet semmiféle módosítása nem szükséges, így az már rövid távon megtörténhet. Ezzel szemben bármiféle különös hatáskörű törvényszék létesítése az EUMSZ 257. cikk alapján a Bíróság vagy a Bizottság jogalkotási kezdeményezését követelné meg. Minthogy a Bíróság jelen kezdeményezése nem irányul ilyen létesítésre, ki kellene dolgozni egy ilyen értelmű javaslatot, meg kellene vizsgáltatni azt a hatáskörrel rendelkező szervekkel, és el kellene fogadtatni azt az uniós jogalkotó hatalom mindkét ágával. Majd bizottságot kellene felállítani az e különös hatáskörű törvényszék bírói megbízatásaira benyújtott jelentkezések vizsgálatára és az alkalmas jelöltek listájának Tanács elé terjesztésére. E bizottságban egyetértésnek kellene kialakulnia a bírák kijelölésének módjáról. E törvényszéknek továbbá a működése teljes értékű megkezdése előtt hivatallal kellene rendelkeznie és eljárási szabályzatot kellene alkotnia. Következésképpen nehezen képzelhető el, hogy e cselekmények összessége elvégezhető olyan időn belül, amely lehetővé tenné, hogy valóban rövid távon csökkenjen a Törvényszék előtt folyamatban lévő ügyek száma. Végső soron a javaslat egészét figyelembe vevő politikai megközelítés alapján érdemes lenne gyorsan meghozni az első szakasz megvalósításához szükséges intézkedéseket. A jogalkotási eljárás tekintetében ezen első szakasz lefedi és ki is meríti az Európai Unió Bíróságának évi jogalkotási kezdeményezését. Ezt követően a további szakaszok (2016, 2019) részletes szabályairól az Európai Unió Bíróságának jogalkotási kezdeményezése alapján lehetne vitát folytatni, amely kezdemé nyezésnek az uniós közszolgálati jogvitákra vonatkozó elsőfokú hatáskör Törvényszékhez való áthelyezése, valamint az Európai Unió Bírósága Alapokmányának a Közszolgálati Törvényszék Törvényszékbe való beolvasztásához szükséges módosítása lesz a tárgya. E szempontokról e jogalkotási kezdeményezés vizsgálata során hozható végleges határozat. E javaslat költségeit a mellékelt dokumentum részletezi. E tekintetben hangsúlyozandó, hogy az első szakasz költségei nem érik el azokat, amelyekkel e vonatkozásban a évi jogalkotási kezdeményezés számolt, és amelyeket az uniós jogalkotó szervek elvi szinten jóvá is hagytak. A Törvényszék bírái számának a Közszolgálati Törvényszék beolvasztása folytán 7- tel való növelése a megvalósulást követően évente 2,4 millió euró további forrást igényel. A harmadik szakasz költségei a bíránkénti összeget tekintve (a kabinet és az infrastruktúra költségeit is 14448/14 8

10 beleértve) az első szakasz költségeinek felelnek meg, azaz a megvalósulást követően évente nagyjából egymillió eurót tesznek ki bíránként (a kabinet és az infrastruktúra költségeit is beleértve). A Törvényszék bírái számának megduplázásával járó elkerülhetetlen ám mérsékelt költségeket végső soron azon előnyökhöz kell viszonyítani, amelyeket a reform az igazságszolgáltatás igénybevevőinek jelent. A Törvényszékhez benyújtott közvetlen keresetek elbírálásának jelentős késedelme súlyos következményekkel jár a magánszemélyek és a vállalkozások terhére, ezért a reformot az igazságszolgáltatás igénybevevőinek alapvető érdeke teszi szükségessé /14 9

11 СЪД НА ЕВРОПЕЙСКИЯ СЪЮЗ TRIBUNAL DE JUSTICIA DE LA UNIÓN EUROPEA SOUDNÍ DVŮR EVROPSKÉ UNIE DEN EUROPÆISKE UNIONS DOMSTOL GERICHTSHOF DER EUROPÄISCHEN UNION EUROOPA LIIDU KOHUS ΔΙΚΑΣΤΗΡΙΟ ΤΗΣ ΕΥΡΩΠΑΪΚΗΣ ΕΝΩΣΗΣ COURT OF JUSTICE OF THE EUROPEAN UNION COUR DE JUSTICE DE L'UNION EUROPÉENNE CÚIRT BHREITHIÚNAIS AN AONTAIS EORPAIGH SUD EUROPSKE UNIJE CORTE DI GIUSTIZIA DELL'UNIONE EUROPEA EIROPAS SAVIENĪBAS TIESA EUROPOS SĄJUNGOS TEISINGUMO TEISMAS AZ EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGA IL-QORTI TAL-ĠUSTIZZJA TAL-UNJONI EWROPEA HOF VAN JUSTITIE VAN DE EUROPESE UNIE TRYBUNAŁ SPRAWIEDLIWOŚCI UNII EUROPEJSKIEJ TRIBUNAL DE JUSTIÇA DA UNIÃO EUROPEIA CURTEA DE JUSTIȚIE A UNIUNII EUROPENE SÚDNY DVOR EURÓPSKEJ ÚNIE SODIŠČE EVROPSKE UNIJE EUROOPAN UNIONIN TUOMIOISTUIN EUROPEISKA UNIONENS DOMSTOL október A Törvényszék megerősítésének becsült költsége 1. A Törvényszék bírái számának 12-vel való növeléséhez szükséges kiegészítő forrás összege átlagos évenként 11,6 millió euróra tehető. Ezen összeg tartal mazza 12 bírónak, a kabineteik alkalmazottainak (51 álláshely, tekintettel a 2014-ben már megkapott 9 referensre), valamint a Hivatal alkalmazottainak (17 álláshely) illetményét és a kapcsolódó kiadásokat, továbbá az ezzel összefüggő működési költségeket (ingatlan, berendezés, informatika). Az indulás évében a szolgálatba lépéssel kapcsolatos különféle költségek 3,4 millió euróra rúgnak. Az Európai Unió Bíróságának márciusi jogalkotási kezdeményezéséhez képest az átlagos évben szükséges források kics it több, mint 2 millió euróval csökkennek. Ennek lényegében a 9 referensre 2014-ben már megkapott forrás a magyarázata. 2. A Törvényszék bírái számának a Közszolgálati Törvényszék beolvasztása útján 7 -tel való további növeléséhez szükséges kiegészítő forrás összege 2,4 millió euró. E többletköltség lényegében annak következménye, hogy a Törvényszék kabinetstruktúrája a Közszolgálati Törvényszékénél összetettebb. A Közszolgálati Törvényszék Hivatalának a Törvényszék Hivatalába való beolvasztása nem jár költségvetési kihatással. A Közszolgálati Törvényszék beolvadásának időpontjában 1,3 millió euró kezdeti költséggel kell számolni (legfeljebb, azaz abban az esetben, ha a Közszolgálati Törvényszék egyetlen hivatalban lévő bíráját sem jelölik ki a Törvényszék bírájává). 3. Végül a Törvényszék bírái számának 9 -cel való további növeléséhez szükséges kiegészítő forrás összege átlagos évenként 8,9 millió euróra tehető. Ezen összeg tartalmazza 9 bírónak, valamint a kabineteik alkalmazottainak (45 álláshely) illetmén yét és a kapcsolódó kiadásokat, továbbá az ezzel összefüggő működési költségeket. Az első év többletköltségei 2,2 millió euróra rúgnak /14 10

12 4. Befejezésül a Törvényszék megerősítésének költsége a Bíróság költségvetéséhez képest, illetve az intézmények teljes adminisztratív költségvetéséhez képest, átlagos évet figyelembe véve a következő: A Bíróság költségvetése Az intézmények teljes adminisztratív költségvetése évi összeg 348,7 M 100 % 6.783,2 M 100 % 12 új bíró 11,6 M 3,3 % 11,6 M 0,17 % 7 új bíró (a Közszolgálati 2,4 M 0,7 % 2,4 M 0,03 % Törvényszék beolvasztása) 9 új bíró 8,9 M 2,6 % 8,9 M 0,13 % Összesen (28 bíró) 22,9 M 6,6 % 22,9 M 0,34 % 14448/14 11