Tájékoztató a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Bács-Kiskun Megyei Szervezetének elképzeléseiről a megye agrárgazdaságának korszerűsítésére

Átírás

1 Tájékoztató a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Bács-Kiskun Megyei Szervezetének elképzeléseiről a megye agrárgazdaságának korszerűsítésére Tisztelt Közgyűlés! november 3-án került sor a kamarai választásokra. Ennek eredménye alapján a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) és 17 támogató szervezetének küldöttjelölt-listáján szereplő személyek alkotják valamennyi megyében a megyei küldöttgyűlést. A megyei küldöttgyűlések november között megtartották alakuló üléseiket, ahol megválasztották a megyei elnököket és alelnököket, a megyei Etikai Bizottság elnökeit és tagjait, a kamarai osztályok megyei elnökeit, illetve azt a 15 országos küldöttet, akik az országos küldöttgyűlésen képviselik az adott megyét. A megyei elnökök munkáját mezőgazdaságért, élelmiszeriparért, vidékfejlesztésért, általános agrárgazdasági ügyekért, illetve helyi földbizottsági ügyekért felelős alelnökök segítik. A NAK országos küldöttgyűlése 2017 májusában határozott arról, hogy a hatékonyabb működés érdekében a tisztújítás alkalmával átalakul a kamarai szakmai osztályok rendszere. Országosan és megyei szinten az összevonások és racionalizálások révén az eddigi 15 helyett 9 osztály (Szántóföldi növénytermesztési és beszállító ipari; Kertészeti és beszállító ipari; Állattenyésztési és beszállító ipari; Élelmiszer-feldolgozási; Élelmiszer-kereskedelmi; Kistermelői és helyi kezdeményezések; Erdő-, vad-, és halgazdálkodási; Együttműködés, fiatal gazda és innovációs; Környezeti, vízgazdálkodási és fenntarthatósági osztály) alakul. Az alakuló küldöttgyűléseken ezen megyei osztályok elnökeit is megválasztották. Az osztályok szűkítése valamint a fent felvázolt racionalizálások mind azt szolgálják, hogy minél átláthatóbb és egyszerűbb legyen a Kamara működése. Komoly teljesítményt ért el az ágazat az elmúlt években a kormányzat támogatásával. Sok olyan eredményről számolhatunk be, amire közösen büszkék lehetünk. Olyan jelentős fejlődés ment végbe az elmúlt években, amelyre korábban nem nagyon volt példa. Néhány adat: 2010 óta másfélszeresére nőtt az agrárium kibocsátása és az agrárexport, több mint 70 ezer új munkahely jött létre az ágazatban, és sikerült magyar kézben tartani a termőföldjeinket. A mezőgazdaság erősödése az élelmiszeriparra is jó hatással volt, a hazai élelmiszeripari cégek 2017-ben már 22 ezer fővel többet foglalkoztattak. Összességében tehát 2017-ben mintegy 70 ezer fővel több embernek adott munkát az agrár- és élelmiszergazdaság, mint 2010-ben. Az elkövetkező 10 évben pedig további 50 ezer munkahely jöhet létre a magyar mezőgazdaságban. 1

2 Birtokpolitika Az utóbbi évek egyik legfontosabb eredménye, hogy közös erővel sikerült megvédenünk a magyar termőföldet a külföldi spekulánsoktól. Az új földforgalmi törvény azokat a földműveseket védi, akik helyben élnek és a földet ténylegesen meg is művelik. A MAGOSZ és a NAK kezdeményezésére meghirdetett Földet a gazdáknak! Program keretében 200 ezer hektár állami földet értékesítettünk a magyar gazdák számára. Összesen 30 ezer magyar földműves szerzett tulajdont. Fontos kihangsúlyozni, hogy 40 százalékuk 40 év alatti fiatal gazda volt. A földek jelentős része családi, kis és közepes gazdaságokhoz került. Nagyon jelentős lépést tettünk abba az irányba, hogy életképes birtokszerkezet alakuljon ki, ne legyenek a bérbeadók pillanatnyi gazdasági szándékainak kiszolgáltatva a gazdaságok. Kamaránk egyik legfontosabb feladat a Települési Agrárgazdasági Bizottságok fenntartása és működtetése. Jelenleg is zajlik a TAB-ok tisztújítása, hiszen a kamarai választásokkal együtt a TAB tagok megbízatása is lejárt. Megyénk mind a 119 településén kerül sor tisztújításra április 30-ig. Annak érdekében, hogy a megyei gazdálkodókat minél jobban és gyorsabban ki tudjuk szolgálni, aktualizáltuk az eljárásrendünket, ezzel is könnyítve a gazdálkodók helyzetét január 1-től, az országban egyedülállóan bevezettük a megyei Földhivatal és Kamaránk közötti elektronikus adattovábbítást, mellyel felgyorsítottuk a földügyek intézését. Erre azért volt szükség, mert óriási földforgalom zajlik megyénkben év első 3 hónapjában eddig 1218 szerződést kellett véleményeznünk. Ez óriási leterheltséget jelentett a földügyes kollégáink részére, amit a korábban leírt elektronikus küldés-fogadással sikerült enyhíteni. A március havi adatok az alábbiak szerint alakultak: 2

3 2016-ban az átlagos gazdasági méret magánszemélyek esetében 7 hektár, gazdasági társaságok esetében 240 hektár, átlagosan pedig 12 hektár volt. Álláspontunk szerint a jelenlegi elaprózott birtokstruktúra versenyképesen nem fenntartható. A gazdaságosabb termelés és az elöregedő gazdatársadalom kettőséből kifolyólag mindenképpen birtokkoncentráció és a gazdálkodók számának csökkenése várható az elkövetkező években. A jövőben kiemelten fontos cél annak elősegítése, hogy a főállású, a földet megművelni szándékozó mezőgazdasági termelők egyszerűbben juthassanak a termőföldhöz. Az osztatlan közös tulajdon megszüntetésére jelenleg is zajlik egy program, azonban az újratermelődést is meg kell akadályozni. Ennek érdekében az öröklési szabályokon keresztül meg kell akadályozni a birtokok további szétaprózódását, továbbá az örökösök közötti vagyoni viszonyok rendezését a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően speciális hitel és más támogatási eszközökkel is segíteni kell. 3

4 Működési formák átláthatóvá tétele Ahogy a birtokszerkezetben, úgy a működési formák tekintetében is erős az átláthatatlanság. Ennek oka főként a jelenlegi adózási és szabályozási környezet. Egy-egy termelő a tevékenységét több szervezeti formában is végezheti, tehát amellett, hogy őstermelő, egyben lehet kistermelő, egyéni vállalkozó, bt. vagy kft. is. Érdekesség, hogy jelenleg országos szinten a megközelítőleg 380 ezer tagunk közül 300 ezer őstermelői formában folytatja tevékenységét. A működési formák sokfélesége gyakorlatilag teljességgel lehetetlenné teszi a piac átláthatóságát, a banki finanszírozási lehetőségek bevonását, a gazdaságszerkezeti adatok érdemi vizsgálatát, azok alapján megalapozott gazdaságpolitikai döntések meghozatalát, többek között egy megfelelő, versenyképességre ösztönző adózási rendszer kiépítését. Szükségesnek tartjuk a jelenlegi működési formák egyszerűsítését, a párhuzamosságok megszüntetését, az átláthatóság megteremtését, a családi gazdaságok önálló jogi személyként való elismerésével. Az adózási rendszer átalakítása Olyan adórendszert kell kialakítani, amely nem adóoptimalizálásra, hanem arra ösztönöz, hogy minél nagyobb termelési értéket állítsanak elő egységnyi területen. Az őstermelői adózást valóban a háztartási mennyiségen felüli felesleget értékesítőkre kell korlátozni, azonban meg kell teremteni ennek az alternatíváját. Erre szerintünk a családi gazdaságok önálló jogi személyiséggel felruházása lenne alkalmas, kedvező adózási szabályokkal, a trükközésre való kényszer nélkül. Folytatni kell a megkezdett áfacsökkentést is, kiterjesztve az alapvető élelmiszerek egészére. A fekete- és szürkegazdaság elleni egységes fellépés, a tisztességes verseny erősítése érdekében erősíteni kell a NAV, a NÉBIH, a MÁK, valamint a kormányhivatalok közötti együttműködést, az adatok átadását is. Ennek nem szabad ugyanakkor, hogy a becsületes gazdálkodók vegzálása legyen az eredménye, a csalókat kell kiszűrni a rendszerből. 4

5 Szolgáltatások A magyar agrárium fokozódó jelentőségét jól mutatja, hogy 2010 óta másfélszeresére nőtt a kibocsátása, és hasonló mértékben bővült az agrárexport. A mezőgazdaságban, élelmiszeriparban pedig több mint hetvenezer új munkahely jött létre, valamint ami hosszú távon is nagyon fontos sikerült magyar kézben tartani a termőföldeket. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) agrár- és élelmiszergazdaság szereplőit támogató hálózata minden téren igyekszik segíteni a NAK közel négyszázezer fős tagságát tevékenységében, fejlesztéseiben, bürokratikus terheinek enyhítésében. A Kamarának Bács-Kiskun megyében mintegy negyvenezer tagja van, ami nagyon jelentős szám, a megye komoly szerepet tölt be az agráriumban. Ennek megfelelően a megye 119 településének szinte mindegyikében, 117-ben tart ügyfélfogadást a Bács-Kiskunban dolgozó hatvan kamarai falugazdász. Egyebek közt ingyenesen végzik az őstermelői igazolványokkal kapcsolatos ügyintézést ezzel eddig közel egymilliárd forintot spórolva meg az ország gazdálkodóinak. A falugazdászok tavaly csak a megyében 24 ezer őstermelői ügyben jártak el. Emellett kedvező agrárbiztosításokat közvetítenek, tápanyaggazdálkodási tervet készítenek, a tagság igényei alapján kidolgozott telekommunikációs szolgáltatást kínálnak. Továbbá tájékoztatják a gazdálkodókat a számukra megfelelő agrártámogatásokról, valamint segítik őket azok lehívásában. A NAK azért, hogy ügyfeleit minél kulturáltabb körülmények közt, és komplex szolgáltatásokkal tudja fogadni, 2016 végén szolgáltatói hálózat kialakításába kezdett. A Kamara az ország több pontján hozott már létre NAK Szolgáltató Központokat, eddig összesen nyolcat köztük Bács-Kiskun megyében is kettőt, Kalocsán és Kecskeméten. A kecskeméti igazgatósági épület megújítása is ebbe a sorba tartozik, a falugazdászok, immáron itt is modern környezetben fogadhatják a térség gazdálkodóit, cégeit. 5

6 A termésbiztonság javítása Hazánk gazdaságát jelentősen befolyásolják a természeti kockázatok, így az aszály, belvíz, téli fagy, mezőgazdasági árvíz, felhőszakadás, jégeső, tavaszi fagy, őszi fagy, vihar. Az éghajlatváltozás miatt a termésbiztonság növelése azonban több intézkedést is megkövetel. Kiemelendő a felszíni vizek visszatartása, az öntözött területek jelentős növelése, az ökonómiai és ökológiai egyensúly fenntartásával. Csak így érhető el a fehérjeprogram sikeres megvalósítása, a vetőmag- és az élelmiszeripar számára magas minőségi termékek (gyümölcs, ipari zöldség) előállítása. Vízgazdálkodás tekintetében jelenleg víztermelő ország vagyunk, azaz több víz folyik ki az országból, mint be. A falugazdászok összesen több mint termelő adatait rögzítették, illetve közel hektár terület mértek fel a december 1. és január 31. közötti időszakban a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által megtartott vízigény-felmérés keretében. A gazdálkodók által a jövőben öntözni kívánt területek felmérésre kerültek, amelyek mindösszesen 377 ezer hektárt tesznek ki. A vízigény-felmérés előzménye a 2017 októberében megjelent öntözésfejlesztési stratégia megalkotásáról szóló kormányhatározat volt, amelynek értelmében a Kormányzat feladatának tekinti az öntözéses gazdálkodás elterjesztésének, észszerű fejlesztésének, a vízkészletek védelmének és hasznosításának ügyét. A stratégia részeként a NAK feladata volt a felmérés koordinálása az öntözésfejlesztés megvalósítása szempontjából reális területeken. A stratégia célja a jelenlegi 80 ezer hektáros öntözött terület minimum 300 ezer hektárra történő növelése, így jól látható, hogy a valós igények meg is haladják a prognosztizált terület nagyságát. A vízigény-felmérés területe a vízgyűjtő rendszerekben rendelkezésre álló vízkészletekhez, valamint az öntözéses gazdálkodás lehetséges területeihez igazodóan került meghatározásra. A Belügyminisztérium Országos Vízügyi Főigazgatóság térinformatikai fedvény formájában átadta az Agrárgazdasági Kutató Intézetnek (AKI) a jelenleg működő 68 öntözőrendszer hatásterületének lehatárolását, majd a Magyar Államkincstár összemetszette a évi egységes kérelem (SAPS) támogatásigénylési adatokhoz kapcsolódó ügyfél táblarajzok térinformatikai fedvényével. Az ezáltal lehatárolt terület határozta meg a felmérés területét és a felkeresésre kijelölt gazdálkodók, kamarai tagok számát. Az öntözés fejlesztése azért is időszerű feladat, mert az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) adatai alapján a hazánkban lehulló csapadékmennyiség az elmúlt 110 évben 10 százalékkal csökkent, az átlag középhőmérséklet pedig a globális tendenciákkal összhangban emelkedik. A Kárpát-medencében azonban a legnagyobb problémát jelenleg a vízháztartás idő- és térbeli szélsőséges eloszlása okozza, ennek 6

7 következtében hazánk egyre kitettebb hol a belvíz-, hol az aszály veszélyének. A klimatikus változások miatt egyre többen látják szükségszerűnek az öntözést, még ha az nagyobb befektetéssel is járna. Az idei évben egy nagyon fontos szolgáltatást vezet be a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, mégpedig az országos jégkármérséklő rendszert. Az Európai Unióban egyedülállóan, az egész országra kiterjesztve. Az elmúlt 35 év megfigyelései alapján az összes biztosított mezőgazdasági kárnemen belül 20 százalék volt a jégkár aránya. Az immár vitathatatlan klímaváltozás következtében pedig egyre gyakoribbak a szélsőséges időjárási események, és ezek kedvezőtlen gazdasági, környezeti, illetve társadalmi hatása is növekszik. A NAK egy országos lefedettségű, minden szempontból egységes (technológia, logisztika, üzemeltetés, riasztás, finanszírozás stb.) megoldáson alapuló jégkármérséklő rendszer kiépítésén dolgozik. A létező technológiák közül az úgynevezett talajgenerátoros technológia alkalmazása célravezető, ennek a legkedvezőbb a fajlagos beruházási és üzemeltetési költsége. A talajgenerátoros rendszer mellett szól a statisztikailag igazolt hatásosság, a nemzetközi referenciák (ilyen rendszert használnak például Németországban, Franciaországban, Spanyolországban, Horvátországban), illetve a komoly hazai üzemeltetési tapasztalat (a NEFELA az 1990-es évek elejétől Somogy-, Tolna- és Baranya-megyékben működtet talajgenerátoros jégkármérséklést). A talajgenerátorokat országosan egy képzeletbeli 10x10 kilométeres rácsháló rácspontjaihoz illesztve telepítjük. Összesen 986 talajgenerátor szükséges a megfelelő országos fedés biztosítása érdekében, melyek döntő többsége, 764 darab talajgenerátor manuális működtetésű berendezés. (Ebből 141 már működik a NEFELA jelenlegi területén, ez kiegészül még kettővel, így ott 143 működik majd.). A fennmaradó 222 generátor automata lesz. Az országos rendszer egy képzeletbeli esernyőt jelent Mo. felett, amely megóvja a gazdákat, gazdálkodókat és a lakosságot.az országos rendszert a NAK négy régióra bontva (Kelet- Magyarország, Közép-Magyarország, Észak-Dunántúl és Dél-Dunántúl) építi ki, a jelenleg három megyét lefedő (Baranya, Somogy, Tolna) NEFELA egyesület integrálásával. A rendszer kiépítése során minden új régióban (tehát a Dél-Dunántúl kivételével) egy-egy logisztikai központot kell kialakítani, ahonnan kiszolgálják a régióba telepített generátorokat, irányítják a működésüket és védekezési időszakon kívül tárolják a berendezéseket. Megyénkben 88 talajgenerátor kerül telepítésre, melyből 20 db automata, 68 db pedig manuális működtetésű lesz. A NAK a beruházást javarészt a Vidékfejlesztési Program Jégesőkár megelőzésére szolgáló beruházás című, VP kódszámú pályázati felhívásból elnyerhető támogatásból kívánja megvalósítani. A rendszer kiépítését célzó pályázatot, 2017.áprilisában benyújtottuk. Az Irányító Hatóság a benyújtott pályázati anyagot pozitívan bírálta el, így án a NAK megkapta a támogatói okiratot, így már 7

8 megkezdődött a tervezési, gyártási, kivitelezési és a beruházási munkálatok. Ennek következtében 2018 májusában az országos jégkármérsékelő rendszer megkezdi működését. A rendszer kiépítésének teljes költsége nagyságrendileg 2 milliárd Ft, - ebből a VP pályázat keretében 1,8 milliárd Ft számolható el. Az országos jégkármérséklő rendszer becslések szerint évi 1,5 milliárd forintos működtetési költségét az FMmel kötendő támogatási szerződés alapján kívánjuk finanszírozni. Ez a szerződés az országos agrárkárenyhítési alapból a évi CLXVIII. Törvény (Mkk törvény) alapján lehívható forrás felhasználhatóságát fogja szabályozni. A rendszer működése a gazdák, gazdálkodók számára plusz költséget nem jelent! Területalapú Támogatások A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) falugazdászai az eddigiekhez hasonlóan segítséget nyújtanak a kérelmek elkészítésében, beadásában. Az elmúlt években rendre az egységes kérelmek megközelítőleg 70 százalékát a falugazdászok közreműködésével nyújtották be a gazdálkodók, ezzel mintegy 1000 milliárd forint támogatás lehívását segítette számukra a NAK. A megszokottak szerint a kérelmek beadására kizárólag elektronikus úton van lehetőség, támogatáscsökkenés nélkül május 15-ig. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) falugazdászai idén is ingyenes segítséget nyújtanak a gazdálkodóknak az egységes kérelmek elkészítésében, beadásában ben összesen több mint 22 ezer területalapú támogatási igényt adtak be a megyében, ebből 14 ezret a kamarai falugazdászok. Sokat mondó adat, hogy rendre az egységes kérelmek nagy többségét a falugazdászok segítik benyújtani, és idén sem lesz ez másképp. Megyénkben a területalapú támogatások benyújtási időszaka alatt, több mint 25 milliárd forintnyi támogatás igénylése történik meg. Célunk, hogy hosszú távon szektortól és mérettől függetlenül a gazdaságok versenyképesek legyenek, a támogatások bármilyen irányú alakulása esetén is. EGYÜTTMŰKÖDÉSEK A gazdaságosabb termelés, az egyre erősödő verseny mellett nem minden mezőgazdasági termelő lesz képes a jövőben önállóan helytállni, az életben maradás záloga lesz, hogy önkéntesen összefogjanak, együttműködjenek. A szövetkezések, a termelői csoportok, a horizontális és vertikális integrációk megerősítése egyaránt fontos. 8

9 Támogatni kell az önkéntes együttműködés minden irányát és formáját. Föl kell ismerni, hogy az együttműködésnek nincs alternatívája. A mezőgazdasági szereplők együttműködési hajlandósága néhány ágazat kivételétől (zöldség és gyümölcsszektor, bor és baromfiágazat) eltekintve mérsékelt. Ezt támasztja alá a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara 2015-ben közel tízezer megkérdezésen alapuló felmérése a mezőgazdasági együttműködések hazai helyzetéről. Ennek eredménye szerint az együttműködésekben való részvételre az értékesítés biztonságának javulása ösztönzi leginkább a gazdálkodókat, emellett kiemelt ösztönző a kiszámíthatóbb ár, az olcsóbb inputanyagok, a kedvezőbb piaci alkuerő. Mindemellett a támogatási forrásokhoz jutás, illetve a pályázati elbírálás során szerezhető előnyök is az együttműködés irányába hatnak. Az együttműködésekre ösztönző szabályozási, pénzügyi környezet megteremtése is az egyik legfontosabb feladatunk. A versenyképesség növelése A jelenlegi támogatási struktúrában az EU-s források nélkül a hazai gazdálkodók háromnegyede veszteséges lenne, így továbbra is szükség van ezen forrásokra. Emiatt, függetlenül a 2020 utáni Közös Agrárpolitikáról szóló tárgyalások eredményétől, szükségesnek látjuk, hogy 2000 milliárd forint támogatási forrás álljon a mezőgazdaság, az élelmiszeripar és a vidék rendelkezésére a következő vidékfejlesztési programban. Tekintettel arra, hogy a KAP költségvetése az Unió egységének megbomlásával minden eddiginél jobban veszélybe került, úgy véljük, a jövőben emiatt is feltétlenül rögzíteni szükséges a nemzeti támogatások maximális szintjét. Ezen belül külön programokat kell indítani mind a hazai, mind pedig a nemzetközi szinten versenyképes, vagy azzá tehető vállalkozások számára. Célunk, hogy helyezzük tiszta alapokra a közvetlen területalapú támogatást. A különböző környezetvédelmi intézkedések egységes keretrendszerbe foglalásával teremtsünk átlátható szabályrendszert a gazdálkodók számára. Elképzelésünk szerint vidékfejlesztésen belüli támogatások meghatározott hányadát kötelezően az innováció javára kell elkölteni, valamint előnyt kell biztosítani a munkaerő megőrzést elősegítő beruházások, valamint a komplex, egész üzemre innovatív beruházást megvalósító projektek számára. Az agrárközéposztály megerősítésének egyik kulcsa a gazdálkodók tevékenységének diverzifikációja, a megújuló energiatermelés (pl. napelem farmok), valamint további kiegészítő tevékenységek támogatásával. 9

10 Versenyképességünket tovább erősítheti a gazdálkodók, a kamara és a kormányzat összehangolt működése az agrármarketing, a védjegyek, a minőségrendszerek területén. A jövőben kiemelt prioritásként kell kezelni az agrártermékek hazai kiskereskedelmében a nemzeti tulajdonban levő kereskedelmi láncok kialakítását is. Célunk, hogy hosszú távon szektortól és mérettől függetlenül a gazdaságok versenyképesek legyenek, a támogatások bármilyen irányú alakulása esetén is. szövetkezések, a termelői csoportok, a horizontális és vertikális integrációk megerősítése egyaránt fontos. Végezetül, a közös agrárpolitikáról is szeretnék szólni, hiszen ez fogja meghatározni a jövőbeni agrártámogatások rendszerét. Jelenleg is zajlik a KAP jövőjének, a 2020 utáni uniós agrártámogatások rendszerének tervezése. A britek unióból kilépésével csökkenhet a büdzsé, de ez várhatóan csak annyit fog jelenteni, hogy mondjuk a hektáronkénti 70 ezer helyett 67 ezer forint lesz a területalapú támogatás. A Közös Agrárpolitika a jövőben egyre inkább közelít a nemzeti igényekhez, amire Magyarország jó példaként szolgál, hiszen nagyon eredményesen hívtuk le a forrásokat, a nemzeti sajátosságokhoz maximálisan adaptálva. A rendszer gyökeres átalakítását nem tartjuk szükségesnek. Célunk megőrizni a között a KAP költségvetésben képviselt részarányunkat. Szükségesnek tartjuk fenntartani az erős, kétpilléres KAPot, az I. pilléren belül a termeléshez kötött támogatásokat és a két pillér közötti átcsoportosítás lehetőségét. Fontosnak tartjuk azt is, hogy ne lehessen korlátlanul kiegészíteni az EU-ból érkező támogatásokat a nemzeti költségvetésből, hiszen ez a fejlett uniós országok termelőinek sokkal előnyösebb lenne. Kérem a tisztelt közgyűlést beszámolóm elfogadására! Kecskemét, április 18. Gáspár Ferenc sk. megyei elnök Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Bács-Kiskun Megyei Szervezete 10