Öntözésfejlesztést de hova?

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Öntözésfejlesztést de hova?"

Ede Kelemen
4 évvel ezelőtt
Látták:

Magyarország nemzetközi összehasonlításban jelentős hasznosítható édesvízkészlettel gazdálkodhat, ennek ellenére öntözésre jelenleg csupán a hasznosított vízkészlet 1,5-3 százalékát fordítjuk.

Magyarország a klimatikus adottságai alapján a feltételes öntözés zónájába tartozik, ugyanakkor a hazai szabadföldi növénytermelés számára az öntözhető területek növelése óriási fejlődési lehetőséget

Ez jól látható abból, hogy a termelők körében is megjelent az igény az öntözés fejlesztésére, hiszen az utóbbi években egyre több gazdálkodó elérte a mezőgazdasági termelés olyan színvonalát, ahonnan

1 Magyarország nemzetközi összehasonlításban jelentős hasznosítható édesvízkészlettel gazdálkodhat, ennek ellenére öntözésre jelenleg csupán a hasznosított vízkészlet 1,5-3 százalékát fordítjuk. Így nem meglepő, hogy az öntözésre berendezett szabadföldi terület mindössze 191 ezer hektárt tesz ki, amiből átlagosan 100 ezer hektár a ténylegesen öntözött terület. Magyarország a klimatikus adottságai alapján a feltételes öntözés zónájába tartozik, ugyanakkor a hazai szabadföldi növénytermelés számára az öntözhető területek növelése óriási fejlődési lehetőséget tartogat. Az aszályos időszakok gyakoribbá válásával és a csapadék intenzitásának, valamint időbeli eloszlásának kedvezőtlen módosulásával egyenesen szükségszerű az öntözhető területek növelése. Ez jól látható abból, hogy a termelők körében is megjelent az igény az öntözés fejlesztésére, hiszen az utóbbi években egyre több gazdálkodó elérte a mezőgazdasági termelés olyan színvonalát, ahonnan továbbfejlődni csak komplex, öntözést is biztosító gazdálkodás megvalósításával lehetséges. Fotó: Gál Enikő Mindezek miatt az Agrárgazdasági Kutató Intézet már 2011 óta nagy hangsúlyt fektet a mezőgazdasági vízhasználat és az öntözésfejlesztés témakörére. Fontos mérföldkőként, többéves 1. oldal (összes: 6)

2 kutatómunka után 2018-ban elkészült egy országos öntözésgazdaságossági tanulmány. Ebben, döntően vízkeresleti szempontú lehatárolás alapján, lehatároltuk a valószínűsíthetően gazdaságosan öntözhető területeket, és ennek során a fontosabb természeti és gazdasági tényezőket is figyelembe vettük. Az AKI öntözésfejlesztési kutatásai Eredményeink alapján a mezőgazdaságban kizárólag beruházásgazdaságossági szempontokat nézve összesen több mint 1 millió hektárt lehetne öntözni, azonban a meglévő magyarországi felszíni és felszín alatti öntözőrendszerek a mezőgazdasági vízigényt csak részben képesek fedezni. A vizsgált növények mezőgazdasági területe és a felszíni öntözőrendszerek által lefedett terület, azaz a vízkereslet és vízkínálat metszete alapján elvileg maximum 337 ezer hektárt lehetne gazdaságosan öntözésbe vonni. Kormányzati feladatok támogatása Kormányzati szinten is kiemelt célként fogalmazódott meg az öntözött területek növelése, az öntözéses gazdálkodás elterjesztése, annak észszerű fejlesztése Magyarországon. E feladatok végrehajtásához a kormány 1744/2017. (X. 17.) határozata Öntözésfejlesztési Stratégia készítését rendelte el, valamint a 1426/2018. (IX. 10.) kormányhatározatban megállapította a hazai vízgazdálkodás öntözési célt szolgáló fejlesztési javaslataihoz elvégzendő feladatokat. Az öntözött területek növelése érdekében az ágazatban érintett kormányzati szereplők [Agrárminisztérium AM, Belügyminisztérium BM, Országos Vízügyi Főigazgatóság OVF), kutatói (AKI) és köztestületei (Nemzeti Agrárgazdasági Kamara NAK)] szorosan együttműködve komoly erőfeszítéseket tettek az öntözésfejlesztés stratégiai megalapozásáért. Az öntözéses gazdálkodás lehetséges területeinek ahol az igények felmerülésekor biztosítható a megfelelő mennyiségű és minőségű szükséges öntözővíz, kedvezőek a természeti adottságok és termesztenek intenzív kultúrákat lehatárolásához a jelenleg aktív 68, felszíni víztestekre alapozott öntözőrendszer hatásterületén felmértük a termelői igényeket. A felmérés többek között a birtokviszonyokra, az együttműködési lehetőségekre (közös öntözőtelep), az együttműködési hajlandóságra (vízátvezetés), a jelenlegi öntözési lehetőségekre (öntözésre berendezett és öntözött területek), a jövőbeni öntözési szándékra és az öntözés gazdasági hatásaira kérdezett rá oly módon, hogy a válaszok térbeni elemzése is lehetséges legyen. Közel 40 ezer termelő válasza alapján az AKI meghatározta a több termelőt érintő öntözőrendszerek kialakításának legvalószínűbb helyszíneit (1. ábra). 2. oldal (összes: 6)

3 Az AKI évek óta számos módon aktívan támogatja a komplex vízgazdálkodás mezőgazdasági vonatkozású gazdasági kérdéseinek információs igényét, illetve az ehhez kapcsolódó, az öntözéses gazdálkodást érintő szakpolitikai munkát. Példa erre a vízjogi engedélyezési eljárás, illetve a mezőgazdasági öntözéssel kapcsolatos vízgazdálkodási, fenntartói, hatósági, adózási és kutatásistatisztikai feladatok támogatását megvalósító VIZEK projekt (KÖFOP VEKOP ), amelynek az AKI konzorciumi tagja. Az öntözésberuházási döntések támogatására az öntözéses gazdálkodás és a szárazművelés lehetőségét komplex talajtani, ökológiai, vízügyi, gazdaságossági szempontból elemző döntéstámogató alkalmazás modelljét is kialakítottuk a VIZEK projekt keretében. A modell az összes szakágazati szereplő (termelő, minisztérium, hatóságok, statisztikai szervek) számára segítséget nyújt az öntözési beruházás nagyságrendjének és jövedelmezőségének felméréséhez. Az öntözésben rejlő lehetőségek még komplexebb vizsgálatához a jelenlegi vetésszerkezet öntözéses gazdálkodásra való optimalizálását is modellezzük, ami egyaránt figyelembe veszi a természetföldrajzi és a vízügyi szempontokat (2. ábra). 3. oldal (összes: 6)

Térinformatikai és modellezési elemzések Az AKI elsődleges célja a termelők és a döntéshozók által hasznosítható eredmények és elemzések biztosítása az öntözés gazdasági kérdéseit illetően annak

4 Térinformatikai és modellezési elemzések Az AKI elsődleges célja a termelők és a döntéshozók által hasznosítható eredmények és elemzések biztosítása az öntözés gazdasági kérdéseit illetően annak érdekében, hogy az öntözéses gazdálkodás mind területi, mind eredményességi értelemben fejlődhessen. A termelők oldaláról érzékelhető növekvő öntözési szándék mellett látható, hogy szükségük van szakmai támogatásra (pl. hol és mit öntözzenek, milyen technológiával, az engedélyezési eljárások kapcsán stb.). Mindezt az öntözésgazdaságossági számítások, térbeli elemzések termelők által értelmezhető formában történő megjelenítésével, azaz interaktív modellekkel biztosítjuk. 4. oldal (összes: 6)

5 Jelen cikkünkben a Kákás közvetlen öntözőfürtön mutatjuk be a megtérülési kalkulációk térbeli ábrázolásának egyik aspektusát. A 3. ábrán azt láthatjuk, hogy az egyes tábláknak hány százalékán térül meg az öntözési beruházás 10 éves időtáv esetében. Amennyiben az adott táblán a jelenlegi vetésszerkezet alapján olyan növénykultúrák szerepelnek nagyobb arányban, amelyek egyrészt meghálálják az öntözést, másrészt nagyértékű kultúrának számítanak, úgy a tábla nagyobb százalékán térül meg az öntözési beruházás. A százalékos megtérülési értékeket, a könnyebb értelmezhetőség érdekében, intervallumokban közöltük. Ezek az eredmények aszerint módosulhatnak, hogy milyen vetésszerkezeti és öntözéstechnológiai változatot használunk a modellezés során. Döntéshozói oldalról szükség van a gazdálkodók ösztönzésére, ami többféle módon is lehetséges (pl. a termelők jussanak felszíni vízhez, ha ennek vízgazdálkodási alapfeltételei adottak, vagy a termelőket olyan támogatási konstrukcióhoz kell juttatni, amely biztosítja számukra, hogy az öntözési beruházás gazdaságos legyen stb.). Mindezen kérdések megválaszolásához az öntözésgazdaságossági számítások és térbeli elemzések többdimenziós értékelése nyújt lehetőséget. Ezekhez az AKI jelenleg az összefüggéseket komplex módon kezelő érzékenységi modelleket készít. Mindezen célok eléréséhez elengedhetetlen a komplex adatbázisok rendelkezésre állása. A szerteágazó érintetti körrel való együttműködés eredményeként, a részben átvett, részben saját, illetve közösen végzett felmérésekből származó adatoknak köszönhetően az AKI-ban lehetőségünk van a termelők részéről jelentkező öntözési igényeket akár táblaszinten is elemezni. Ez 5. oldal (összes: 6)

6 egyben azt is biztosítja, hogy elkészüljön a több termelőt érintő öntözőrendszerek komplex térinformatikai elemzése, ami alapján hatékony javaslatokat tudunk kidolgozni a döntéshozók számára. Az öntözéssel kapcsolatban készült elemzéseink, tanulmányaink célja a tényalapú szakpolitikai döntés-előkészítés támogatása, így az öntözésfejlesztési stratégia támogatása. Ennek kapcsán megvizsgáljuk, hogy milyen nagyságrendű kibocsátás- és termelésiérték-növekedést eredményez az öntözésfejlesztés a különböző régiókban, azaz az öntözés elterjesztésével milyen gazdasági hasznok várhatók, hol milyen hozzáadott érték állítható elő. Dr. Molnár András Dr. Vári Enikő Kiss Andrea Agrárgazdasági Kutató Intézet Szerző: Dr. Molnár András/ Dr. Vári Enikő/Kiss Andrea Közzététel ideje: , hétfő, 16:30 A forrás webcíme: 6. oldal (összes: 6)

Hasonló dokumentumok

Mezőgazdasági Vízhasználat Információs és Ellenőrzési Keretrendszer (VIZEK) kialakítása

Mezőgazdasági Vízhasználat Információs és Ellenőrzési Keretrendszer (VIZEK) kialakítása KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2016-00023 Előadó: Kaszás Kata, szakmai vezető Belügyminisztérium 2016. november 10. Témák Projekt