P7_TA-PROV(2011)0025 Uniós stratégia a Fekete-tengerért

Átírás

1 P7_TA-PROV(2011)0025 Uniós stratégia a Fekete-tengerért Az Európai Parlament január 20-i állásfoglalása az Európai Unió fekete-tengeri stratégiájáról (2010/2087(INI)) Az Európai Parlament, tekintettel a Bizottság Fekete-tengeri szinergia Új regionális együttműködési kezdeményezés című közleményére (COM(2007)0160), tekintettel a fekete-tengeri szinergiakezdeményezésről szóló, május 14-i tanácsi következtetésekre, tekintettel a január 17-i fekete-tengeri regionális politikai megközelítésről szóló állásfoglalására 1, tekintettel az Európai Unió és a tágabb fekete-tengeri térség országainak külügyminiszterei által február 14-én Kijevben elfogadott együttes nyilatkozatra, tekintettel a Jelentés a fekete-tengeri szinergia végrehajtásának első évéről címmel június 19-én elfogadott bizottsági jelentésre (COM(2008)0391), tekintettel a fekete-tengeri szinergia környezetvédelmi partnerséget elindító együttes nyilatkozatra (Brüsszel, március 16.), tekintettel az európai szomszédságpolitika megerősítéséről szóló bizottsági közleményre (COM(2006)0726) és a Bizottság azon szándékára, hogy 2011-ben előterjeszti az európai szomszédságpolitika (ESZP) felülvizsgálatát, tekintettel a Törökországgal létrejött társulási partnerségre, tekintettel az Örményországgal, Azerbajdzsánnal, Grúziával, a Moldovai Köztársasággal és Ukrajnával kötött partnerségi és együttműködési megállapodásokra, az új társulási megállapodásokról folyó tárgyalásokra, valamint a vonatkozó ESZP cselekvési tervekre, tekintettel az ESZP terén Örményország, Azerbajdzsán, a Moldovai Köztársaság, Grúzia és Ukrajna esetében elért eredményekről szóló, a Bizottság által május 12-én elfogadott jelentésekre, tekintettel az Orosz Föderációval kötött partnerségi és együttműködési megállapodásra és az új EU Oroszország megállapodásról folyó tárgyalásokra, tekintettel a keleti partnerségről szóló december 3-i, az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett bizottsági közleményre (COM(2008)0823), tekintettel a keleti partnerséggel foglalkozó május 7-i prágai csúcstalálkozón elfogadott együttes nyilatkozatra, 1 HL C 41. E, , 64. o.

2 tekintettel a régió országaival a vízumkönnyítésről folytatott párbeszédben tapasztalható közelmúltbeli előrelépésre, tekintettel az európai szomszédságpolitika megerősítéséről szóló, november 15-i állásfoglalására 1, tekintettel a Moldovai Köztársaságról, az Orosz Föderációról, Törökországról, Ukrajnáról és a dél-kaukázusi országokról, valamint az integrált tengerpolitikáról szóló korábbi állásfoglalásaira, tekintettel eljárási szabályzata 48. cikkére, tekintettel a Külügyi Bizottság jelentésére és a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság, az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság, valamint a Regionális Fejlesztési Bizottság véleményére (A7-0378/2010), A. mivel a fekete-tengeri térséget, amely stratégiai hidat képez Európa és a kaszpi-tengeri térség, Közép-Ázsia és a Közel-Kelet között, valamint távolabbra tekintve a délkeletázsiai régió és Kína felé, szoros kötelékek és nagy potenciál, ugyanakkor különbségek és versengés is jellemzi; mivel a térségben található az EU-tagállam Bulgária, Görögország és Románia, a tagjelölt Törökország, az ESZP-partner Örményország, Azerbajdzsán, Grúzia, a Moldovai Köztársaság és Ukrajna, valamint stratégiai partnerként az Orosz Föderáció, Β. mivel a fekete-tengeri térség az EU számára stratégiai fontosságú; mivel a Feketetenger részben az EU belső tengere és földrajzilag javarészt európai tenger, ami az EU és a térség országai számára közös kihívásokat és lehetőségeket eredményez, továbbá azt a közös igényt, miszerint gondoskodni kell arról, hogy a Fekete-tengert övező térséget béke, demokrácia, biztonság, stabilitás, regionális együttműködés és fenntartható jólét jellemezze, mivel a Fekete-tenger térségében egységesebb, fenntartható és stratégiai megközelítés szükséges, C. mivel a Fekete-tenger térsége olyan társadalmilag, kulturálisan és vallásilag gazdag környezet, ahol a kultúrák és vallások közötti párbeszédnek központi szerepet kellene játszania, D. mivel a fekete-tengeri szinergia érdeme, hogy felismerte a Fekete-tenger térségének stratégiai jelentőségét az EU szempontjából, valamint az EU megerősített részvételének szükségességét a térségben; mivel a fekete-tengeri szinergia eredményei egyelőre korlátozottak, és eddig nem alakult ki világos, átfogó kép a fekete-tengeri szinergia végrehajtásának jelenlegi eredményeiről, ami az EU-t annak a bírálatnak teszi ki, hogy nincs stratégiai elképzelése a térségről, és széttagolt megközelítést alkalmaz a végrehajtásban, E. mivel nem történt meg egy olyan cselekvési terv kidolgozása, amely konkrét célkitűzéseket és referenciaértékeket, valamint jelentéstételi, ellenőrzési, értékelési és nyomon követési mechanizmusokat írna elő, amint azt a Parlament a Fekete-tengerről szóló legelső állásfoglalásában kérte, 1 HL C 282. E, , 443. o.

3 F. mivel az előrehaladásról csak egy jelentést adtak ki, 2008-ban, amelyet nem követtek nyomon semmilyen rendszeres jelentéstételi mechanizmussal; mivel nem sok projektet hajtottak végre, és eddig csak egy környezetvédelmi partnerség indult el, G. mivel 2008 óta nem tartottak miniszteri konferenciát, ami felhívja a figyelmet a feketetengeri szinergia láthatóságának, stratégiai jövőképének és politikai irányításának hiányára, H. mivel az eddigi bár dicséretre méltó erőfeszítéseket jelentősen gátolta a rossz adminisztratív szervezés, az intézményi és politikai elkötelezettség hiánya, valamint az emberi erőforrások és az elkülönített pénzügyi források hiánya, I. mivel a fekete-tengeri térségben 2008 óta számos fejlemény történt, és miközben a regionális együttműködés néhány technikai területen előrehaladást mutatott például a környezetvédelem, az oktatás, a kutatás és technológia, valamint a jogszabályok közelítése terén, számos kihívás mint például a Kaukázusban és a Dnyeszteren túli régióban elhúzódó konfliktusok, a tengerhajózási biztonság és a felkutatási és mentési műveletek, a militarizálódás, a lakóhelyét elhagyni kényszerült lakosság és a demokratikus rend romlása továbbra is fennáll, sőt még fokozódott is, J. mivel a francia elnökség szerepvállalása a tagállamok fellépésével együtt bizonyította az EU elkötelezettségét a grúziai konfliktus megfékezése és megoldása mellett; K. mivel a Földközi-tenger térsége geostratégiai jelentőségű az EU energiabiztonsága szempontjából, különösen ami az energiaellátás diverzifikálását illeti, L. mivel nem szabad úgy tekinteni, hogy a fekete-tengeri térség országait érintő más uniós kezdeményezések a fekete-tengeri szinergia vetélytársai, hanem inkább kiegészítő szerepet játszanak, M. mivel a Bizottságot felkérték, hogy dolgozzon ki olyan uniós stratégiát a Duna térsége számára, amely figyelembe venné annak szoros kapcsolódását a Fekete-tenger térségéhez, 1. úgy véli, hogy tekintettel a fekete-tengeri térség stratégiai fontosságára az EU szempontjából, valamint a fekete-tengeri szinergia meglehetősen korlátozott eredményeire stratégiát kell indítani a térségben végrehajtott uniós fellépések összhangja és láthatósága fokozása érdekében, továbbá a fekete-tengeri stratégiát az EU átfogóbb értelemben vett kül- és biztonságpolitikai elképzeléseinek szerves részévé kell tenni; 2. felhívja a Bizottságot és az az Európai Külügyi Szolgálatot (EKSZ), hogy az európai szomszédságpolitika felülvizsgálatával párhuzamosan dolgozzon ki stratégiát a feketetengeri térség számára, és ezáltal határozzon meg egy integrált és átfogó uniós megközelítést a régiós kihívások és lehetőségek kezelésére, részletes cselekvési tervvel, világos célkitűzésekkel, kiemelt kezdeményezésekkel és referenciaértékekkel; úgy véli, hogy a stratégia hozzá fog járulni a tevékenységek tényleges összehangolásához és a munkamegosztáshoz; 3. ismételten felhívja a Bizottságot és az EKSZ-t, hogy konkrét ellenőrzési, értékelési, nyomon követési és jelentéstételi mechanizmusok kialakítása révén végezze el a

4 stratégia végrehajtásának rendszeres felülvizsgálatát; sürgeti, hogy a folyamat kulcsfontosságú állomásainál konzultáljanak az Európai Parlament megfelelő bizottságaival; 4. ajánlja, hogy a fekete-tengeri térségre vonatkozó uniós politika és az uniós tagállamok nemzeti stratégiái között biztosítsák az összhangot; 5. hangsúlyozza, hogy az uniós tagállamoknak egyértelmű prioritásokat kell elfogadniuk, hogy később reális és pénzügyi szempontból eredményes cselekvési terv készülhessen, a hatékonyságot értékelő megfelelő rendszerrel együtt; 6. hangsúlyozza, hogy az új stratégia célkitűzéseihez megfelelő emberi erőforrást kell rendelni, különösen oly módon, hogy látható figyelmet fordítanak a stratégiára az EKSZ szervezeti felépítésében és személyzeti összetételében; 7. üdvözli a határokon átnyúló együttműködést szolgáló közös operatív program elindítását a fekete-tengeri medencében az ENPI keretében, és úgy véli, hogy a beérkezett nagyszámú pályázat tükrözi a nagyfokú érdeklődést a fekete-tengeri térségben megvalósuló közös együttműködési projektek iránt; üdvözli a 2010 novemberében a közös ellenőrző bizottság által jóváhagyott 16 új projektet; úgy véli azonban, hogy a program működésének lassú üteme a jelenlegi finanszírozási mechanizmusok hiányosságait tükrözi; kiemeli különösen az ahhoz kapcsolódó jogi nehézségeket, hogy a résztvevőket különböző pénzügyi eszközökből kell finanszírozni, és felkéri a Bizottságot, hogy dolgozzon ki megoldásokat az ilyen akadályok felszámolására; úgy véli, hogy a programból beruházási projekteket is lehetne finanszírozni; 8. az Európai Szomszédsági és Partnerségi Támogatási Eszköz határokon átnyúló együttműködéssel foglalkozó, 2007 és 2013 közötti időszakra vonatkozó stratégiai dokumentuma valamennyi célkitűzésének megvalósítására irányuló erőfeszítések teljes körű kezelése és folytatása érdekében felszólít arra, hogy a következő programozási időszakra készüljön a Fekete-tenger medencéjében való együttműködést szolgáló közös operatív program; hangsúlyozza, hogy egységes feltételeket kell megállapítani a pályázatokra vonatkozóan, hogy a programterületben részt vevő államokból származó bármely jogi személy vezető pályázóként pályázhasson; úgy véli, hogy a Fekete-tenger medencéjében való együttműködést szolgáló közös operatív programban részt vevő valamennyi országot be kell vonni és arra kell biztatni, hogy aktívan vegyen részt a következő programozási időszakban; 9. következésképpen meggyőződése, hogy a stratégia sikere a megfelelő és azonosítható finanszírozás biztosításától függ; kéri egy külön költségvetési tétel létrehozását a fekete-tengeri stratégia számára, valamint a régió sajátos jellemzőihez igazított, hatékony kifizetési módszerek kialakítását és a források felhasználásának ellenőrzését; ösztönzi a kisebb fejlesztési projektek finanszírozásának prioritásként való kezelését; felszólítja a Bizottságot és a régiókat, hogy a határokon átnyúló együttműködés keretében ösztönözzék az emberek közötti együttműködést célzó projekteket, és erősítsék meg a kis projektek megvalósítását segítő alap finanszírozási eszközét; 10. hangsúlyozza, hogy a helyi hatóságoknak, üzleti közösségeknek, nem kormányzati szervezeteknek vagy egyéb civil társadalmi szervezeteknek a fekete-tengeri stratégia tevékenységeinek megtervezésébe, közös tulajdonlásába és végrehajtásába való

5 bevonása érdekében projektalapú megközelítés szükséges; hangsúlyozza a feketetengeri stratégia keretében folytatott tevékenységek különböző referenciaértékek vagy egyéb megfelelő mutatók meghatározása révén történő nyomon követésének fontosságát; 11. a finanszírozott fellépések fenntarthatóságának biztosítása érdekében ösztönzi a stratégiában érvényesülő különböző uniós politikák különösen a strukturális alapok, a kutatási és fejlesztési keretprogram és a transzeurópai közlekedési hálózatok közötti szinergiák kialakítását; ily módon az egyik gazdasági fejlesztési kezdeményezés által teremtett lehetőségeket egy másik, kiegészítő kezdeményezés is kihasználhatja; 12. úgy tekinti, hogy a befogadás és a regionális felelősségvállalás a térséggel szembeni uniós megközelítés fontos elve, és Törökországot, valamint Oroszországot olyan partnereknek tekinti, akiket kívánatos megfelelő módon bevonni a fekete-tengeri regionális együttműködésbe; úgy véli, hogy Bulgária, Románia és Görögország part menti államként és EU-tagállamként betöltött kettős szerepe elengedhetetlen az uniós politika sikeréhez a fekete-tengeri térségben; 13. úgy véli, hogy a láthatóság, a stratégiai útmutatás és a magas szintű koordináció biztosítása érdekében az EU és a tágabb fekete-tengeri térség országai között rendszeres miniszteri találkozókat kell szervezni, a térség minden szereplőjének és országának bevonásával, ideértve a Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködési Szervezetet (BSEC), a Fekete-tenger szennyezés elleni védelmével foglalkozó bizottságot, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankot és az Európai Beruházási Bankot; meggyőződése, hogy az EU-t és a BSEC-t összehozó intézményi párbeszéd előrelépést jelenthetne a valódi régiós partnerség kialakítása felé; megjegyzi ugyanakkor, hogy úgy tűnik, a BSEC jelenleg strukturális nehézségekkel néz szembe, ezenkívül fiatalításra és reformra van szüksége ahhoz, hogy hatékony regionális partnerré válhasson; 14. sajnálatának ad hangot amiatt, hogy a régión belüli feszültségek kedvezőtlen hatást gyakoroltak a Fekete-tengeri Fórum a Párbeszédért és a Partnerségért szervezetre, és ezért az mindeddig nem jött létre; úgy ítéli meg, hogy egy ilyen fórum jelentős szerepet játszhat az ötletek kigondolásában és a regionális szereplők közötti párbeszéd előmozdításában; 15. úgy véli, hogy a fekete-tengeri stratégiát a regionális együttműködés valamennyi szintjén fejleszteni kell; üdvözli az EU és a Fekete-tenger országai között kialakított parlamenti együttműködést; 16. elismeri, hogy a regionális és helyi hatóságok és érintettek fontos szerepet töltenek be a stratégia megtervezésében és végrehajtásában, mivel a területtel és az ott élőkkel szoros kapcsolatban állnak; ezért kéri szükségleteik felmérését és a stratégiába való teljes körű bevonásukat; 17. üdvözli a fekete-tengeri civil társadalmi fórum létrehozását, és ösztönzi a helyi hatóságok, a civil társadalom és az üzleti szereplők közötti megerősített együttműködést; felszólítja a Bizottságot, hogy támogassa fokozottan a civil társadalmat, beleértve a civil társadalmi szervezetek hálózatait is; hangsúlyozza a nem kormányzati ágazat szerepét a fekete-tengeri stratégiához kapcsolódó tevékenységek

6 hatékony végrehajtásának és a bizalomépítő intézkedések sikerének biztosításában; 18. hangsúlyozza a fekete-tengeri szinergia és a keleti partnerség egymást kiegészítő természetét, és felhívja a Bizottságot, hogy használja fel kedvezően a két kezdeményezés eltérő megközelítéseit, valamint hogy minden szinten tisztázza, miként lehet kihasználni e jelentős mértékű egymást kiegészítő jelleget; felhívja a Bizottság alelnökét/az Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjét annak biztosítására, hogy az EKSZ hatékonyan összehangolja az EU által a tágabb fekete-tengeri térségben alkalmazott különféle kezdeményezéseket és eszközöket; 19. üdvözli a Duna-régióra vonatkozó uniós stratégia kidolgozását, amely ez év végére készül el, és kéri annak jóváhagyását és végrehajtásának 2011 első felében történő megkezdését; hangsúlyozza, hogy a Duna régióra vonatkozó uniós stratégiát ki kell terjeszteni a Fekete-tenger térsége felé; rámutat arra, hogy a Duna-régió fenntartható fejlődése tovább erősíti a fekete-tengeri térség geostratégiai jelentőségét; ennek következtében a régiók eltérő jellegének és a két stratégia eltérő földrajzi fókuszának elismerése mellett úgy véli, hogy azoknak egymást ki kell egészíteniük és egymást kölcsönösen erősíteniük kell; 20. hangsúlyozza, hogy a fekete-tengeri térségre vonatkozó uniós stratégia keretében az EU és a tagállamok által kitűzött fő célnak a béke, a demokrácia, a jólét és a stabilitás térsége megteremtésének kell lennie, mely az emberi jogok és az alapvető szabadságok tiszteletben tartásán alapul, valamint szavatolja az EU energiabiztonságát; úgy véli, hogy a felelősségteljes kormányzásnak, a jogállamiságnak, az emberi jogok tiszteletben tartása előmozdításának, a migráció kezelésének, az energiának, a közlekedésnek, a környezetvédelemnek, valamint a gazdasági és társadalmi fejlődésnek kiemelt intézkedési területet kell képeznie; Biztonság és felelősségteljes kormányzás 21. emlékeztet arra, hogy a fekete-tengeri térségnek aktív politikákra és tartós megoldásokra van szüksége, hogy szembe tudjon nézni az olyan komoly regionális és transznacionális kihívásokkal, mint például az elhúzódó konfliktusok, a lakóhelyét elhagyni kényszerült lakosság, a kétoldalú viták, a lezárt határok, a militarizálódáshoz és a fegyverek elterjedéséhez vezető stratégiai rivalizálás, a gyenge intézmények és kormányzás, a demokratikus rend romlása, a határokon átnyúló bűnözés és illegális kereskedelem, a határigazgatás és a határátlépések kezelése, valamint a megromlott tengerbiztonság; 22. hangsúlyozza a fekete-tengeri országok közötti, és a környező országokkal való jószomszédi viszony létrehozásának, ösztönzésének és fejlesztésének fontosságát, mint a sikeres együttműködés előfeltételét, és elfogadhatatlannak tartja, hogy a térségnek még mindig a szomszédok közötti zárt határok problémájával kell szembenéznie; 23. úgy véli, hogy az EU aktívabb szerepet tud vállalni, és aktívabb szerepet is kell vállalnia a fekete-tengeri biztonsági környezet alakításában; felszólít az EU fokozottabb részvételére a regionális stratégiai párbeszédben és a stratégiai partnerekkel való együttműködésre biztonsági kérdésekben, valamint a konfliktusok megelőzésében és rendezésében, a nemzetközi joggal összhangban; hangsúlyozza, hogy az EU fekete-tengeri stratégiájának teljes kibontakozása kapcsolódik a megoldatlan konfliktusok békés rendezésének kézzel fogható előrelépéséhez is; ezért

7 kéri, hogy az EU vállaljon közvetlenebb kötelezettséget és vezető szerepet a tárgyalásokban és a béketeremtő folyamatokban, ösztönözzön bizalomerősítő intézkedéseket és támogatási programokat a tartós és átfogó megegyezés alapjainak megteremtése, valamint a konfliktusok helyi lakosságot érintő következményeinek enyhítése érdekében; dicséri az európai uniós határsegély misszió (EUHM) és az EU megfigyelő misszió (EUMM) munkáját; 24. felszólítja a Bizottság alelnökét/az Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjét, fokozottan hasson arra, hogy Oroszország teljesítse a hatpontos Sárközy-tervet, melynek célja a grúziai konfliktus stabilizálása és megoldása; 25. rámutat az ellenőrzési rendszerek megerősítésének szükségességére, és felszólítja az EU-t egy korai előrejelző rendszer kifejlesztésére, amely konfliktusmegelőző és bizalomépítő eszközként működne a fekete-tengeri térségben, a destabilizáció és a konfliktusok továbbterjedésének elkerülése érdekében; javasolja, hogy inkább konkrét esetekre összpontosítsanak, semmint általános aggodalom kifejezésére; kéri olyan bizalomerősítő intézkedések megfontolását, mint a fegyvereladások és a haditengerészeti műveletek nyilvánosságra hozatala; aggodalmának ad hangot a kikötői megállapodás Oroszország krími fekete-tengeri flottájára való kiterjesztése, és ennek a régió stabilitását érintő várható hatása miatt; 26. felhívja az EU-t, hogy tegyen lépéseket a fegyverek elterjedésének kezelésére szolgáló regionális jogi keret és mechanizmusok kialakítása érdekében a fekete-tengeri térségben; 27. kéri a határokon átnyúló bűnözés és illegális kereskedelem, különösen a kábítószer- és emberkereskedelem, valamint az illegális bevándorlás problémájának orvoslását a fekete-tengeri stratégia keretében, valamint az együttműködés további erősítését a határigazgatásban és a határátlépések kezelésében; 28. hangsúlyozza a fekete-tengeri térségből és oda irányuló migráció jobb kezelésének szükségességét a bevándorlók politikai, gazdasági és társadalmi integrációjának megerősítése révén, az EU migrációval kapcsolatos általános megközelítésének elvei alapján; 29. megjegyzi, hogy az utóbbi években megnőtt az emberéletet követelő és környezeti károkat okozó tengeri balesetek száma, valamint hogy a part menti államok nem képesek sikeres és koordinált mentési műveletek biztosítására; e tekintetben felszólítja az EU-t, hogy használja az integrált tengerpolitikát a fekete-tengeri régióban a keresési-mentési és baleset-megelőzési tevékenységek koordinálására; felszólít egy fekete-tengeri megfigyelési stratégia kialakítására; 30. úgy véli, hogy a fekete-tengeri térségre vonatkozó biztonsági stratégiának célkitűzésként egyúttal magában kell foglalnia a kormányzás, a demokratikus rend, az emberi jogok tiszteletben tartása és az állami kapacitások javítását; felhívja a Bizottságot és az EKSZ-t, hogy általánosan érvényesítse az intézményfejlesztésre és a demokratikus kormányzásra irányuló kezdeményezéseket, amelyek elengedhetetlenek minden sikeresen fejlődni kívánó állam számára; hangsúlyozza, hogy a térségben található volt szovjet államok kormányzásának, jogállamiságának és állami struktúráinak javítása önmagában biztonsági stratégiát jelent, hiszen az államok teljes vagy részleges összeomlása és a politikai stagnálás a külső beavatkozás és az

8 országhatárokon átnyúló fenyegetések feltételeit teremtik meg; 31. hangsúlyozza, hogy a fekete-tengeri térségre érvényes uniós stratégiában fontos szerepet kell kapnia az emberi jogok védelmének és a demokrácia erősítésének az egész térségben, többek között a nem kormányzati szervezetek és az emberi jogvédők közötti sikeres együttműködés támogatásával; 32. megjegyzi, hogy az EU egyik legfontosabb feladatának tekinti az emberi jogok és a demokrácia iránti tisztelet megerősítését világszerte; rámutat arra, hogy az emberi jogok megsértése mindennapos esemény a megszállt Dél-Oszétiában és Abháziában; ezért felszólítja az EU-t, és különösen az EKSZ-t, hogy hatékonyan és késedelem nélkül válaszoljanak az emberi jogok megsértésére a fekete-tengeri térségben; 33. hangsúlyozza, hogy az EBESZ milyen fontos szerepet játszik a térségben, és hogy milyen fontosnak tekinti az EU együttműködését az EBESZ-szel az intézményfejlesztés, a jogállamiság, a választási megfigyelés, a tömegtájékoztatás szabadsága, valamint a demokrácia és az emberi jogok területén; Energia, közlekedés és környezetvédelem 34. egyfelől úgy véli, hogy a fekete-tengeri térség stratégiai jelentőséggel bír az EU energiabiztonsága, valamint az Unió energiaellátásának diverzifikálása tekintetében, és ezzel kapcsolatban ismételten hangsúlyozza a Fekete-tenger térségére érvényes egységes stratégia sürgető fontosságát; másfelől úgy véli, hogy az energia, a közlekedés és a környezetvédelem terén folytatott együttműködés kulcsfontosságú a térség harmonikus és fenntartható fejlődéséhez; üdvözli a környezetvédelmi partnerség létrejöttét, ugyanakkor izgatottan várja a közlekedéssel és az energiával foglalkozó másik két partnerség elindítását is; felszólít ezek gyors és hatékony végrehajtására; azon a véleményen van, hogy egy közös jogi keret kidolgozása regionális szinten igen előnyös lenne a hatékonyabb együttműködés és a szinergiák szempontjából ezen kérdésekben; úgy véli, hogy a szakmai és intézményi hálózatok létrehozása és támogatása erősíthetné az együttműködő és hatékony döntéshozatalra való képességet; 35. hangsúlyozza, hogy a fekete-tengeri régióban meg kell erősíteni a multilaterális energiaügyi együttműködést, amelynek fő elveit a WTO és az Energia Charta Egyezmény biztosítja; támogatja az EU energiaügyi és környezetvédelmi jogszabályain alapuló, teljes körű piaci és szabályozási integrációt, és ösztönzi a tágan értelmezett fekete-tengeri régió országainak részvételét az Energiaközösséget létrehozó szerződésben, továbbá az EU, az EBB és az EBRD által a fekete-tengeri régió infrastruktúrájának korszerűsítéséhez nyújtott támogatást; 36. hangsúlyozza, hogy a tagállamoknak közös megközelítéssel kell rendelkezniük a fekete-tengeri régióra vonatkozóan abból a célból, hogy az EU szomszédságában megvalósuljon az EU hosszú távú célja az ellátási biztonság és stabilitás tekintetében; 37. emlékeztet arra, hogy a Bizottság részéről erőteljesebb fellépés szükséges a gázellátás diverzifikálását célzó intézkedések érdekében, valamint az átlátható, versenyképes és szabályokon alapuló földgázpiac előmozdítása érdekében közös szabályozási keretre van szükség; ugyanakkor felszólítja az EU-t, hogy aktívan fejlessze a fekete-tengeri térség államaival az együttműködést, és jobb lehetőségeket kínáljon a számukra az EU-nak fontos energiaprojektek támogatására; üdvözli ezzel kapcsolatban a Moldovai

9 Köztársaság és Ukrajna Energiaközösséghez való csatlakozását; 38. hangsúlyozza, hogy sürgősen létre kell hozni az Euronest Parlamenti Közgyűlést, amely hozzájárul majd a keleti partnerség céljainak eléréséhez, és ekképpen pozitív hatást fejt ki az energiabiztonsággal kapcsolatos ügyekre; 39. emlékeztet arra, hogy az EU célja az ellátási útvonalak és források diverzifikálása, valamint egy közös uniós energiapolitika megfogalmazása; ismételten hangsúlyozza a Déli Gázfolyosó projektek fontosságát, különösen az Európa energiabiztonsága szempontjából alapvető jelentőséggel bíró, az EU számára prioritást élvező, stratégiai Nabucco projekt jelentőségét és gyors megvalósításának fontosságát; tudomásul veszi a Déli Áramlat projektet; hangsúlyozza továbbá az AGRI projekt formájában Európába irányuló cseppfolyósföldgáz-szállítás (LNG) és a cseppfolyósföldgáz-terminálok fejlesztésének fontosságát a fekete-tengeri kikötőkben, valamint a Konstanz Trieszt páneurópai kőolajvezeték jelentőségét; 40. sürgeti a Bizottságot, hogy a Nabucco gázvezeték lehetséges szállító országaival 2011 végéig kössön megállapodást; 41. úgy véli, hogy az energetikai infrastruktúracsomagnak, amelyet hamarosan beterjeszt a Bizottság, nagy hangsúlyt kell fektetnie a fekete-tengeri régióban megvalósításra javasolt projektekre; felhívja a figyelmet arra, hogy a régióban található államokon keresztül vezető tranzitútvonalak jelentősen javíthatják az EU ellátásának biztonságát; 42. hangsúlyozza a fekete-tengeri régió megújuló energiaforrásaiban rejlő potenciált, amely világszinten nagymértékben hozzájárulhatna az energia szempontjából biztos jövőhöz és a fenntartható gazdasági növekedéshez, továbbá felhívja a Bizottságot és a Fekete-tenger menti országokat, hogy e potenciált aknázzák ki; 43. kéri, hogy az EU és a fekete-tengeri régió közötti partnerség terjedjen ki a tudás és a technológia átadására a megújuló energiák, az energiahatékonyság és a hálózattervezés technikai támogatásának területén, továbbá rámutat arra, hogy az energiamegtakarítás az ellátási biztonság növelésének kulcsfontosságú eleme, támogatja az alternatív energiaforrásokkal, különösen pedig a megújuló energiával, az energiahatékonysággal és az energiamegtakarítással kapcsolatos kutatást, amely területek mind lényegesek az éghajlatváltozásból eredő kihívások kezelése és az üvegházhatást okozó gázkibocsátás csökkentésére irányuló globális erőfeszítésekhez való hozzájárulás szempontjából; 44. támogatja a TRACECA és az INOGATE program alá tartozó kezdeményezések további fejlesztését; felszólítja az EU-t, hogy még inkább fokozza a térségben zajló infrastrukturális projektekhez nyújtott támogatását, közvetlenül, valamint más közreműködők és befektetők koordinálása révén; 45. úgy véli, hogy a szénhidrogének nemzetközi kereskedelme és régión belüli szállítása szempontjából alapvetően fontos az EU fekete-tengeri és a Duna tengeri torkolatánál található kikötőinek fejlesztése, ideértve az olaj- és földgázterminálokat és az intermodális szállítási infrastruktúrákat is; szükségesnek tartja a fekete-tengeri térség infrastruktúrájának korszerűsítését és az európai közlekedési folyosókkal való kapcsolatok biztosítását; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy gyorsítsák fel a transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó közösségi iránymutatásokról szóló 1692/96/EK határozat módosításáról szóló 884/2004/EK európai parlamenti és

10 tanácsi határozat II. mellékletében foglalt, a 7., 18., 21. és 22. tengely mentén végzett kiemelt fontosságú transzeurópai közlekedési projektek megvalósítását és a Bizottság Tanácshoz és Európai Parlamenthez intézett, A fő transzeurópai közlekedési tengelyek kiterjesztése a szomszédos országokra Közlekedéspolitikai iránymutatások Európában és a szomszédos régiókban című közleményében (COM(2007)0032) meghatározott TRACECA folyosóval, központi tengellyel, délkeleti tengellyel és nemzetközi tengeri útvonalakkal való fokozatos összekapcsolását, valamint a 8. és 9. páneurópai közlekedési folyosó megvalósítását; 46. felhívja a Fekete-tenger menti országokat, hogy kössenek egyetértési megállapodást a fekete-tengeri tengeri folyosók fejlesztéséről, és felhívja a Bizottságot, hogy a TEN-T költségvetésén belül a balti-tengeri, az északi-tengeri és a földközi-tengeri tengeri folyosókéhoz hasonlóan biztosítson külön költségvetési sort és forrásokat a feketetengeri tengeri folyosók számára; 47. üdvözli az arra irányuló lépéseket, hogy az európai közös légteret a Fekete-tenger országaira is kiterjesszék; felhívja a Bizottságot, hogy folytassa a Moldovai Köztársasággal a légi közlekedési ágazat liberalizációjára vonatkozóan megkezdett párbeszédet, és mielőbb kezdje meg a tárgyalásokat Moldovának az európai közös légtérhez való csatlakozásáról; 48. hangsúlyozza a Fekete-tenger mint természeti erőforrás fontosságát, és komoly aggodalmának ad hangot a térség környezeti helyzete kapcsán, és hangsúlyozza a gazdasági fejlődés és a környezetvédelem között megteremtendő egyensúly szükségességét, és hogy e kihívásnak csak közös hozzáállással tudunk megfelelni, következésképpen a Fekete-tenger szennyezés elleni védelméről szóló egyezményt teljes körűen végre kell hajtani; 49. felszólítja a Bizottságot, hogy az infrastrukturális projektek finanszírozásakor rangsorolja az energiahatékonyság, a környezetvédelem és az éghajlatváltozás követelményeinek fontosságát, aminek pozitív környezeti vizsgálaton kell alapulnia; emlékeztet az éghajlatváltozás hatásaiból adódóan a fekete-tengeri térséget érintő kihívásokra, és ezért fokozottabb együttműködést sürget a Fekete-tenger menti országok között, különösen a vészhelyzetek megelőzése terén; 50. felszólítja az EU-t, hogy vonja be a fekete-tengeri térséget integrált tengerpolitikájába, különösen a közös halászati politikába, más európai medencékkel egyenrangú szerepben; az Uniónak minden szükséges diplomáciai erőfeszítést meg kell tennie, hogy az EU-n kívüli fekete-tengeri államokat rábírja arra, hogy a lehető legszorosabban kövessék a közös halászati politikák elveit; hangsúlyozza a feketetengeri, közös állományok kezelésével megbízott önálló szerv létrehozásának, valamint a többéves gazdálkodási tervek alkalmazásának fontosságát; Gazdasági, társadalmi és emberi fejlődés 51. úgy véli, hogy ösztönözni kell a térség egészének gazdasági, társadalmi és emberi fejlődését; különös fontosságot tulajdonít a térségben az emberi jogok és az alapvető szabadságok tiszteletben tartásának; rámutat, hogy a térség olyan különleges természeti forrásokkal rendelkezik, amelyek ösztönözhetik a gyors gazdasági növekedést; hangsúlyozza, hogy ezen erőforrások megfelelő kezelése létfontosságú e fejlődés megkönnyítéséhez;

11 52. hangsúlyozza, hogy a kereskedelem további liberalizálása és a térségen belüli kereskedelem intenzívebbé tétele alapvető fontosságú a térség gazdasági fejlődése szempontjából; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a helyi lakosság és a régió kereskedelmi partnerei a fekete-tengeri térségben egy gazdasági lehetőségeket és jólétet biztosító területet hozzanak létre; kiemeli a csalás és a korrupció elleni küzdelem szükségességét ahhoz, hogy a térség vonzóbbá váljon a befektetők számára; hangsúlyozza az együttműködés fontosságát a turizmus, valamint a kikötők és tengerparti területek fejlesztése területén; támogatja az EU integrált tengerpolitikáját, amely a tengeri térségek társadalmi-gazdasági fejlődésére irányul, de sajnálatosnak tartja, hogy annak fekete-tengeri dimenziója kevéssé fejlett; üdvözli az oktatási, kutatási és technológiai együttműködés térségében elért eredményeket; ismételten helyesli a társadalmi fejlődés és egy erős civil társadalom támogatásának célját; hangsúlyozza, hogy az EU-nak folytatnia kell a térség országaival a vízumkönnyítéssel kapcsolatos párbeszédét; 53. meggyőződése, hogy az EU-nak jelentősebb szerepet kell játszania a fekete-tengeri térségben azáltal, hogy nagyobb lehetőségeket kínál a régióbeli országoknak az EU szakpolitikákkal való szorosabb integrációra; hangsúlyozza, hogy a kereskedelem liberalizálásának lehetőségeit és a WTO elveinek megfelelő szabadkereskedelmi térség létrehozását gondosan és alaposan meg kell vizsgálni és elő kell mozdítani; 54. felhívja a figyelmet az EU és Oroszország közötti, hosszú múltra visszatekintő stratégiai partnerségre és a két ország közös érdekeire a kétoldalú kereskedelem és beruházások fokozását, a globális gazdaságban a kereskedelem liberalizációját, továbbá a verseny többek között a fekete-tengeri régióban való erősítését és fejlesztését illetően; 55. elismeri, hogy a globális pénzügyi válság súlyosan érintette a Fekete-tenger térségét, hirtelen megszakítva az évi átlagos 6%-os növekedést és a fekete-tengeri országok további gazdasági fejlődéséhez szükséges külföldi tőke beáramlását, valamint igen nagy mértékben megterhelte a régió pénzügyi rendszerét; hangsúlyozza, hogy e probléma megoldásához a pénzügyi és banki szabályozások megerősítésével, a költségvetés hitelességének és átláthatóságának javításával, az adócsalás, az adókikerülés és a korrupció elleni küzdelemmel, a regionális együttműködés fejlesztésével és a BSEC-hez hasonló regionális szervezetek közötti koordináció fokozásával kell hozzálátni; 56. a stratégiával összefüggésben támogatja egy integrált megközelítés megalkotását és az EU kohéziós és szomszédságpolitikája területén bevált kidolgozott elvek alkalmazását, amelyek hozzájárulhatnak ahhoz, hogy tényleges eredmények szülessenek, és egyszersmind megkönnyíthetik az elmaradott régiók kapacitásépítési folyamatát; úgy véli különösen, hogy fokozni kell a régiók közötti határokon átnyúló együttműködést a közös problémák összehangolt fellépés általi kezelése érdekében; hangsúlyozza, hogy ez európai területi együttműködési csoportosulás (EGTC) megfelelő együttműködési keretet nyújt a strukturált, többszintű irányítás számára; felhívja a Bizottságot, hogy kutassa fel a határokon átnyúló együttműködést az Unió külső határain elősegítő különböző európai eszközök jobb összehangolásának módozatait; 57. hangsúlyozza, hogy a bevált gyakorlatok régiók közötti megosztása az együttműködés minden területe szempontjából döntő fontosságú abból a szempontból, hogy a

12 projektek kidolgozásában és végrehajtásában komoly tapasztalattal rendelkező régiók a teljesítmény növelése érdekében segítséget nyújthatnának a többi régió számára; 58. létfontosságúnak tekinti, hogy a fekete-tengeri régió valamennyi helyi és regionális érintettjének igazgatási kapacitásai javuljanak az uniós projektek hatékony végrehajtása, a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás, az átláthatóság és az elszámoltathatóság növelése, valamint a térség kiegyensúlyozott területi fejlődése érdekében; 59. hangsúlyozza a vízumkönnyítés és a személyek mobilitásának fontosságát a térségben, és sürgeti a Bizottságot, hogy vegye fontolóra egy kedvezményes vízumrendszer kidolgozását üzletemberek, tudományos dolgozók, fiatalok, helyi tisztviselők és más csoportok részére, az egész térség kapcsolatainak javítása érdekében, különös tekintettel a bizalomépítésre; támogatja az EU égisze alatt zajló közös, a térség kulturális öröksége és a turizmus előmozdításához kapcsolódó projektek kidolgozását; 60. úgy véli, hogy a kultúrák és vallások közötti párbeszédet támogató programokat folyamatosan ösztönözni kell a térségbeli együttműködés támogatása érdekében, és hogy nagy szükség van a közös kezdeményezésekre az oktatás és a média területén ahhoz, hogy a térségben az emberek és a véleményformálók között értelmes kapcsolatok jöjjenek létre és szilárduljanak meg, és hogy az olyan kezdeményezések, mint a Fekete-tengeri Egyetemek Hálózata, jó példaként szolgáljanak arra, milyen pozitív szinergiákat indíthat el a térségben a tudományos párbeszéd; felszólít az egyetemi és diákhálózatok, az e-infrastruktúrák és a közös kutatási projektek megerősítésére; üdvözli a Fekete-tengeri Akadémia létrehozására és támogatására irányuló kezdeményezést, egy olyan regionális elit megszületését segítendő, mely az együttműködésre a közös kihívásokkal szembeni természetes módszerként tekint; 61. elismeri a tágabb fekete-tengeri régióban regionális kutatási és oktatási hálózatot létrehozó Fekete-tengeri összeköttetés projekt eredményeit és annak a GEANT-hoz való kapcsolódását, és felszólítja a Bizottságot, hogy továbbra is támogassa a feketetengeri régióban működő kutatási projekteket, többek között a HP-SEE, a SEE-GRID, a SCENE, a CAREN és a BSRN projektet; o o o 62. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének, valamint a tagállamok és az összes fekete-tengeri ország kormányának és parlamentjének.