A katasztrófaorvostan egy önálló disciplina, mely a sürgősségi orvoslás és a katasztrófa management házasságából született

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A katasztrófaorvostan egy önálló disciplina, mely a sürgősségi orvoslás és a katasztrófa management házasságából született"

Katalin Halász
5 évvel ezelőtt
Látták:

1 Katasztrófák egészségügyi ellátás elvei Hazai és nemzetközi tapasztalatok összevetése Háborúk és katasztrófák egészségügyi biztosításának alapelvei Dr. Svéd László Ph.D. Budapest A katasztrófaorvostan egy önálló disciplina, mely a sürgősségi orvoslás és a katasztrófa management házasságából született A katasztrófaciklus Tömeges sérültellátás Újjáépítés Megelőzés, Következmények csillapítása Felkészülés Katasztrófa Személyre szabott eü. ellátás minél tovább A hadszíntéren is Gyors hozzáférés Szakavatott sürgősségi és sebészeti ellátáshoz Az egyén vs. a közösség érdeke A megközelítés módosul Minimum ellátás a kiürítési lánc következő állomásának stabil állapotban való elérésére Válasz Katasztrófák és rendkívüli helyzetek egészségügyi ellátása során összegzett tapasztalatok 1. Az ellátandó sérültek és betegek száma, valamint az egészségügyi ellátás személyi és infrastrukturális lehetőségek között nagy ellentmondás feszül 2. Az egészségügyi személyzet, és a feltétlenül szükséges anyagi-technikai eszközök a katasztrófa helyszinétől mindig nagy távolságra felkészületlenül, és sohasem elegendő mennyiségben állnak rendelkezésre 3. Szervezetlenség és a híradó összeköttetés teljes hiánya 4. Azt az eljárást, módszert vagy ellátási formát amit békeidőszakban nem gyakoroltak be és nem tanultak meg azt katasztrófa, illetve rendkívüli helyzet következményei felszámolása során nem alkalmaznak A nem háborús jellegű műveletek egészségügyi sajátosságai különböző sérüléstípusok kombinált illetve együttes megjelenése közeli kontaktus a helyi lakóssággal pusztítást szenvedett infrastruktúra tömegtájékoztatási eszközök hatása a békeidőszaki ellátás követelményeinek érvényesítése 1

2 Katasztrófa-elhárító műveletek Általános megfontolások Önálló műveletként, vagy más művelet részeként Logisztikai támogatás, katonai fedezet, eü. biztosítás Eü. biztosítás A NATO erők számára A helyi eü. infrastruktúra támogatása / kiváltása A helyi eü. infrastruktúra helyreállítása, fejlesztése Az ENSZ és más szervezetek Más típusú sérülések, betegségek, népességösszetétel Másfajta egészségügyi támogatás szükséges Művelet- és helyszínfüggő, jogi háttér Katasztrófa-elhárító műveletek Alap- és irányelvek A humanitárius műveletek alapfilozófiája Segíts magadon Mihamarabb elérni a katasztrófa előtti helyzetet Azonnali eü. beavatkozás szükséges Csak ott, ahol mások nem képesek A befogadó nemzet békeszabványaihoz igazodni Átfogó és rugalmas eü. tervek Katasztrófa-elhárító műveletek Alap- és irányelvek A KATASZTRÓFÁK HATÁSTÉNYEZŐINEK EGÉSZSÉGÜGYI KÖVETKEZMÉNYEI Egészségügyi következmények Preventív medicina Egészségügyi logisztika Kiürítés Az érintett ország felelőssége / hozzájárulásával Orvosi titoktartás Direkt következmény Tömeges sérülések Speciális kórformák Típusos szövődmények Idős és gyermek sérültek magas aránya Életmentő segélyre szorulók magas aránya Helyi egészségügy károsodása, ellátó kapacitás elégtelensége Indirekt következmény Vezetés zavarai Működési zavarok Ellátási nehézségek Tömeges kitelepítés Későbbi egészségügyi ártalmak Járványveszély Jellemzői (I): egyszerűség A sürgősségi és katasztrófa ellátás követelményeinek megfelelő intézményrendszer mobil illetve stacioner változatának kialakítása több profilú felhasználási lehetőség osztható és gyorsan mozgó képes legyen rendszerben és önállóan is dolgozni lehessen megerősíteni és maga is legyen képes arra, hogy megerősítésként szolgáljon Jellemzői (II): A sürgősségi és katasztrófa ellátás követelményeinek megfelelő intézményrendszer mobil illetve stacioner változatának kialakítása tartalék képzés a legnehezebb helyzetekben (logisztikai bázisok) legyenek képesek minden helyzetben alapvető (életmentő) segélynyújtás végzésére osztályozó kapacitása legyen alkalmas tömeges ellátásra rendelkezzen kiürítő kapacitással legyen azonnal felhasználható egészségügyi anyaga 2

3 Katasztrófa management területei / Emergency Support Functions / ESFs 1, Közlekedés és szállítás 2, 3, 4, 5, 6, 7, Kommunikáció, hírközlés, információ (C&I) Műszaki tudomány (mérnöki tevékenység) Tűzoltás Vész (válság) helyzet kezelés Tömeg elhelyezés Forrás támogatás (költségvetés) Katasztrófa management területei / Emergency Support Functions / ESFs 8, Közegészségügy és egészségügyi szolgálat 9, Kutatás és keresés 10, 11, 12, 13, 14, 15, Ásványi és mérgező anyagok Mezőgazdasági és természeti források Energia Közbiztonság és védelem, nemzetbiztonság Újjáépítés és a következmények felszámolása Külső kommunikáció Államok összeomlása Tömegpusztító fegyverek elterjedése Nukleáris haderő Terror kockázat Etnikai és vallási villongások Emberi jogok megsértése Területi viták Fegyverkereskedelmi egyezmények Szervezett bűnözés megsértése Elszakítás a létfontosságú erőforrásoktól Terrorcselekmények eü. vonatkozású kérdései (MC-326/2) A következmények enyhítése Gyakorlatilag kivédhetetlen ABV kockázat Kulcsfontosságú képességek Vezetés-irányítás, híradás Logisztikai és műszaki háttér Eü. kapacitások Mentesítés Tűzszerészek és biztonságiak Terror akciók (öngyilkos merényletek) várható egészségügyi veszteségei (800 öngyilkos merénylet adatainak feldolgozása alapján) Kárhely felszámolás idő periódusai 30% polytraumatizált, súlyos sérült 21% stressz reakció 3-5% könnyű sérült, helyszínen ellátható 10% halott, de autóbuszban 18% zárttérben 14% nyílt területen 8% 34-36% sértetlen perc - káosz perc helyszíni ellátás, de csak légút biztosítás mellkas drainage vérzés csillapítás perc kiürítési fázis vége 3

A felkészülés terroreseményekre - feltételezve hasonlóságukat - kezdetben a háborús sérülések alapján történt.

terroreseményekre való felkészülés -feltételezve hasonlóságukat kezdetben a háborús sérülések alapján történt Eltérések Sérülések mechanizmusa A sérültek nem és kor szerinti megoszlása A sérülésnek

tekintetében Sürgősen meg kellett vizsgálni a terror-sérüléseket és azok jellemzőit! MASCAL helyzetben az intenzív részlegre (ICU) kerülők aránya magasabb, mint egyéb traumás sérülteknél.

Rutin trauma-ellátás kapcsán általában 10-ből 1 fő kerül felvételre; MASCAL helyzetben 10-ből 2-32 3 fő igényel kórházi felvételt.

4 A felkészülés terroreseményekre - feltételezve hasonlóságukat - kezdetben a háborús sérülések alapján történt. % Sérülési mechanizmusok összevetése: Terrorista cselekmények és háború Sivatagi Vihar Libanon 1982 Vietnám Intifáda 1987 Észak- Írország Szomália Golyók Repeszek Egyéb Srapnel Intifáda 2000 A terroreseményekre való felkészülés -feltételezve hasonlóságukat kezdetben a háborús sérülések alapján történt Eltérések Sérülések mechanizmusa A sérültek nem és kor szerinti megoszlása A sérülésnek kitett személyeket védő felszerelés Az érintett testtájak, ill. az elvérzés kockázata szerint Az ellátáshoz való hozzáférés közelsége stb. tekintetében Sürgősen meg kellett vizsgálni a terror-sérüléseket és azok jellemzőit! MASCAL helyzetben az intenzív részlegre (ICU) kerülők aránya magasabb, mint egyéb traumás sérülteknél. Tömeges sérüléssel járó esemény (MASCAL) esetén a kórházi felvételre kerülők aránya magasabb, mint egyéb trauma kapcsán. Rutin trauma-ellátás kapcsán általában 10-ből 1 fő kerül felvételre; MASCAL helyzetben 10-ből fő igényel kórházi felvételt. Kórházi felvételre kerülők aránya Szokványos trauma MASCAL Egyéb sérülés Nem kerül ICU-ba ICU-ba kerül MASCAL Gyanítható a túl-osztályozás (over-triage) MASCAL helyzetben: A felvételre kerülők 6%-a marad kevesebb, mint 24 órát az ICU-n, szemben az egyéb traumák 2%-os arányával. Fiatal korosztály érintett A sérültek 55%-a a év közötti. Kor (években) Terror sérülések Célkitűzések Feltérképezni a terrortámadások sebesültjeinek sérüléstípusait Rámutatni ezen sérülések egyediségére a korábban ismert traumákhoz képest A kórházi halálozási arány viszonylag magas, 6,4%. Eltérő mechanizmusok Lőtt sérülés 671 fő, 38% Egyéb 142 fő, 8% Robbanás 976 fő, 54% Összevetni a különféle sérülési mechanizmusokat Optimális intézményi felkészültséget elérni ezen ismeretek birtokában 4

Súlyossági mutatók A terror-sérültek sérülései súlyosabbak és

traumák sérültjeinek ISS 16+ Több Haláleset Áthelyezés testtájék

terror-sérültek Bennfekvés > 2 hét sérüléseinek eltérő a jellege

Sürgősségi Felvételi Részlegről Idegek Műtőbe Véredények Zúzódás

5 Súlyossági mutatók A terror-sérültek sérülései súlyosabbak és kiterjedtebb a kórházi erőforrás-igényük, mint más jellegű traumák sérültjeinek ISS 16+ Több Haláleset Áthelyezés testtájék érintettsége Kórházi erőforrás-igénybevétel ICU CT Sebészet A terror-sérültek Bennfekvés > 2 hét sérüléseinek eltérő a jellege és az ellátás folyamata A sérülések természete Továbbkerülés a Sürgősségi Felvételi Részlegről Idegek Műtőbe Véredények Zúzódás / felületi sérülés ICU-ra Belső sérülések Törések Kórterembe Nyílt sebek 5

Az elhunyt kórházi sérültek elhalálozásának időpontja Az eddigiek összegzése Terror-sérültek egyéb traumás sérültekkel való összevetése Fiatalabb korcsoport Tömeges megjelenés Súlyosabb sérülések

6 Az elhunyt kórházi sérültek elhalálozásának időpontja Az eddigiek összegzése Terror-sérültek egyéb traumás sérültekkel való összevetése Fiatalabb korcsoport Tömeges megjelenés Súlyosabb sérülések következtében Más jellegű trauma miatt Az erek és idegek kiterjedt sérülése Kiterjedtebb ICU szükséglet és azonnali sebészeti beavatkozás igénye Következtetések A terror által sújtott sérültek tömeges számban jelentkeznek, s kihívást jelentenek a kórházi erőforrásokra A terror által kiváltott sérülésekre jellemző: áthatolóak, több szervet érintenek; kiterjedten sérülnek a véredények és az idegrendszer. Ezen körülmények szükségessé tehetik a kórházi állomány nem rutin jellegű szervezését, és külön erre a célra felkészített, professzionális állomány meglétét. A MASCAL helyzetekre való tervezés és felkészülés alapja: a múlt és a jelenkor terror-sérüléseinek elemzése. A jövőre vonatkozó figyelmeztetések A sérültek szempontjából döntő a helyszíni életmentő eljárások elvégzése. Felkészült és begyakorlott intenzív osztály (ketyegő bomba ) Egységes osztályozási és ellátási alapokon szervezett sürgősségi osztály Összegzés MOBILITÁS FLEXIBILITÁS ÁTLÁTHATÓSÁG HATÉKONYSÁG 6

Hasonló dokumentumok

1. A terrorizmus epidemiológiája 2. A terror cselekmények egészségügyi vonatkozású kérdései 3. Szervezési aspektusok 4. Mindennapi teendők

1. A terrorizmus epidemiológiája 2. A terror cselekmények egészségügyi vonatkozású kérdései 3. Szervezési aspektusok 4. Mindennapi teendők Katasztrófák Természeti Meteorológiai tájfun Tektonikai