Növényrendszertan. 3. előadás. Dr. Bartha Dénes február 13.

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Növényrendszertan. 3. előadás. Dr. Bartha Dénes február 13."

Karola Török
5 évvel ezelőtt
Látták:

1 Növényrendszertan 3. előadás Dr. Bartha Dénes február 13.

2 Moszatok - Algae A moszatok (algák) általános jellemzése egyszerű felépítésű, ősi típusú, asszimiláló színanyagot tartalmazó élőlények törzsfejlődéstani alap-csoport, belőlük származtatható a növény- és állatvilág egy- vagy többsejtűek, igazi szövetek nincsenek

3 egyedül élnek vagy telepeket alkotnak fonalasak, elágazó fonalasak, lemezesek vagy testszerűek

a testüket telepnek nevezzük felépítésük egyszerű (a test nem tagolódik valódi gyökérre, szárra, levélre), alakjuk változatos színanyagaik révén autotróf

4 a testüket telepnek nevezzük felépítésük egyszerű (a test nem tagolódik valódi gyökérre, szárra, levélre), alakjuk változatos színanyagaik révén autotróf (fototróf) vagy mixotróf táplálkozásúak, kevés a heterotróf táplálkozású faj elsősorban vizekben élnek, de a talajban, nyirkos aljzaton, levegőben is előfordulnak

- 400 m) autotróf növények közülük kerülnek

5 a legkisebb (pikoalgák - 0,5 µm) és a legnagyobb (Laminaria spp., Sargassum spp m) autotróf növények közülük kerülnek ki Nostoc sp. (kékmoszat) Macrocystis sp. (barnamoszat)

ivartalan (spóra) és ivaros (gaméta) szaporítósejtekkel szaporodnak a moszatok

izogámia (hasonló felépítésű gaméták (+, -) párosodnak) 2.

oogámia (a makrogaméta mozdulatlan, melyet kémiai inger hatására keresnek fel a

6 ivartalan (spóra) és ivaros (gaméta) szaporítósejtekkel szaporodnak a moszatok ivaros szaporodásformái 1. izogámia (hasonló felépítésű gaméták (+, -) párosodnak) 2. anizogámia (a női makrogaméták nagyobbak, a hím mikrogaméták kisebbek) 3. oogámia (a makrogaméta mozdulatlan, melyet kémiai inger hatására keresnek fel a mozgó mikrogaméták) felosztásuk a sejtfelépítés, színanyag, tartalékanyag és szaporodásmód alapján történik a moszatokkal foglalkozó tudomány az algológia

7 A moszatok életterei jellemző életterek: - tengeri (marin) - édesvízi (limnikus) - szárazföldi (terresztris) - sziklák, falak, kéreg, levelek, hó - talaj (edaphon) - levegő (aero) vizekben az alábbi rész-életterekben fordulnak elő: - neuszton (a víz felületi hártyájában) - plankton (a vízben lebegve) - bentosz (a sekélyebb vízfenéken, alámerült köveken) - periphyton (élőbevonat)

8 1. t: Kékmoszatok (kékbaktériumok) - Cyanophyta (Cyanobacteria)

9 egysejtűek, nyálkaburokban előforduló sejtcsoportosulások vagy fonalas felépítésűek (mikroszkopikus nagyságúak)

örökítő anyaguk szerkezete, osztódásuk, spóraképzésük a baktériumokra jellemző nincs valódi sejtmagvuk és kromoszómájuk hártyával körülvett kromoplasztiszok nincsenek

10 örökítő anyaguk szerkezete, osztódásuk, spóraképzésük a baktériumokra jellemző nincs valódi sejtmagvuk és kromoszómájuk hártyával körülvett kromoplasztiszok nincsenek kromatoplazma színanyaguk a klorofill-a (kékeszöld), fikocián (kék) N-tartalmú gázüregeik lehetnek lebegés szaporodásuk egyszerű kettéosztódás endospóra-képzés előfordulhat

nagy alkalmazkodó képességük miatt a Földön szinte mindenütt megtalálhatók szerves vegyületekben (N) gazdag vizekben, hőforrásokban, talajban, a hó

11 nagy alkalmazkodó képességük miatt a Földön szinte mindenütt megtalálhatók szerves vegyületekben (N) gazdag vizekben, hőforrásokban, talajban, a hó felületén élnek Elterjedés az óceánokban: a mélytengerekben tömeges a Prochlorococcus (lila színnel), míg a parti régiókban a Synechococcus (vörös szín) gyakori.

Microcystis flos-aquae) vízvirágzást okoznak, más fajok (pl.

12 több nemzetség (Nostoc, Anabaena) fajai megkötik a levegő szabad nitrogénjét 2000 fajuk közül hazánkban mintegy 450 faj él egyes fajaik (pl. Microcystis flos-aquae) vízvirágzást okoznak, más fajok (pl. Nostoc commune) nedves és szikes talajokon is megtalálhatók (ahol a kedvezőtlen időszakot anabiotikus állapotban vészelik át) Microcystis flos-aquae Nostoc commune

13 Nostoc commune

14 2. t: Ostorosmoszatok - Euglenophyta

15 az állat- és növényvilág elágazási pontján álló egysejtűek egy, ritkábban két ostorral élénken mozognak

16 sejtfaluk nincs, sejthártyájuk van zöld színtesteik vannak gyakori a karotinoidokból származó piros szemfolt fényreakciós mozgás jellemző vakuólumrendszerük alakul ki, több állati jellegű sejtorganellumuk (pl. garat, szemfolt, lüktetőűröcske) van

a tengerekben ritkábbak túlszaporodásuk zöld vagy vörösbarna vízvirágzást idéz elő fajaik

17 fototróf, mixotróf, fagotróf táplálkozásúak lehetnek szaporodásuk a sejtek hosszanti kettéosztódásával (hasadás) történik gyakoriak a szerves vegyületekben gazdag édesvizekben, a tengerekben ritkábbak túlszaporodásuk zöld vagy vörösbarna vízvirágzást idéz elő fajaik száma 1000 körüli, ebből hazánkban mintegy 500 él tipikus fajuk az Euglena viridis Euglena viridis

18 3. t: Sárgásmoszatok - Chrysophyta

19 egysejtű vagy fonalas szervezetek mozgó vagy mozdulatlan szervezetek a sejtfalban gyakran mész vagy kova rakódik le színanyaguk a klorofill-a, karotinoidok, xanthofill sárgásbarna, sárgászöld vagy zöld színűek ivartalanul (zoospórákkal, kettéosztódással) és ivarosan (izogámiával) szaporodnak édesvizekben és tengerekben élnek fototróf vagy heterotróf táplálkozásúak több mint 400 fajukból hazánkban mintegy 80 faj ismert

20 1. o: Kovamoszatok - Bacillariophyceae

21 egysejtűek, de kolóniákat képezhetnek

22 két, dobozszerűen egymásba tolt részből állnak

23 a sejtfalban SiO 2 rakódik le kovapáncél kovaföld a hideg tengerek legfontosabb szervesanyag termelői, de gyakoriak az édesvizekben és a talajokban is a vizek öntisztulásában is fontos szervezetek Diatoma vulgare

24 2. o: Sárgászöld moszatok - Xantophyceae

25 sárgászöld színűek két, egyenlőtlen hosszúságú ostoruk van a sejtfal gyengén kovásodott főleg édesvizekben, ill. nyirkos talajfelszínen élnek

26 3. o: Sárgamoszatok - Chrysophyceae

27 sárgásbarna, barna színűek 1 vagy 2 ostorral mozognak, vagy mozdulatlanok a sejtfalban főleg mész rakódik le (tengeri mészmoszatok kréta) az édesvízi fajok nagyon aprók

28 4. t: Barázdásmoszatok - Pyrrophyta

29 egysejtűek, két ostoruk van tsetfelületükön egy hosszanti és egy haránt barázda látható

30 főleg tengerekben élnek, de előfordulnak az édesvizekben is (pl. Ceratium hirundinella) vöröses- vagy sárgásbarna színűek Ceratium hirundinella

31 ivartalanul (kettéosztódással, spórákkal) ill. ivarosan (izogámiával) szaporodnak értékes haltakarmányok mintegy 1300 fajuk ismert

32 5. t: Zöldmoszatok - Chlorophyta

33 egysejtű vagy valódi soksejtű (fonalas v. lemezes teleptestű) növények

34 a sejtfal cellulózból épül fel zöld színtesteik vannak mozdulatlanok vagy 2, 4, 8 egyenlő hosszú ostorral mozognak

35 ivartalanul (telepdarabolódás, spórák) vagy ivarosan (izo-, anizoés oogámia) szaporodnak főleg az édesvizek felső rétegeiben (vörös fényelnyelés!) élnek, de tengerekben és nyirkos felületeken (talaj, kő, fakéreg) is előfordulnak fontos szerepük van az algatermesztésben

36 1. o: Zöldmoszatok - Chlorophyceae

37 főleg édesvíziek, de a talajok termékenységének fokozásában is fontos szerepük van a hajtásos növények belőlük származtathatók

38 haltakarmányok a vizek tisztításában jelentősek fajainak száma kb. 8000, melyből hazánkban több mint 1000 előkerült Pleurococcus viridis

39 2. o: Járommoszatok (ostornélküli moszatok) - Conjugatophyceae

40 ostoraik nincsenek, mozdulatlanok (csak passzív mozgás van!) ivaros szaporodásuk a konjugáció

41 Konjugáció

42 az édesvizekre (főleg lápvizekre, savanyú kémhatású vizekre) jellemzők a Földön előforduló kb fajból nálunk mindössze 250 faj él Spirogyra nitida

43 3. o: Csillárkamoszatok - Charophyceae

gazdagon tagolt, örvösen elágazó, többsejtű fajok, 10-25

44 gazdagon tagolt, örvösen elágazó, többsejtű fajok, cm magasak a zsurlókhoz hasonlítanak, csúcsi növekedésűek

45 ivarosan oogámiával szaporodnak (sárgásvörös antheridium, zöld oogónium) laza aljzatú vizekben tömegesen élnek, víz alatti zöld gyepet képeznek

46 közel 300 fajukból nálunk mintegy 30 faj él tipikus fajuk a Chara foetida (Ch. fragilis) Chara foetida

47 6. t: Barnamoszatok - Phaeophyta

48 barnászöld vagy barna színűek jellemző festékanyaguk a fukoxanthin soksejtű, sokszor hatalmas testű (400 m hosszú) növények

49 ivarosan (izogámia, anizogámia, oogámia) és ivartalanul (zoospóra) szaporodnak

50 elsősorban a mérsékelten meleg és hideg vizű tengerek árapályos területein élnek régóta emberi táplálékok (főzelék, levespor, fűszer) ill. takarmányok fajaik száma meghaladja az 1500-at, nálunk nem fordulnak elő

51 7. t: Vörösmoszatok - Rhodophyta

52 fluoreszkáló vörös színűek jellemző festékanyaguk a fikoerithrin főleg soksejtűek, teleptestük elágazó és rögzült Gigartina sp.

53 nincsenek zoospóráik (a kékmoszatokhoz hasonlóan), ivartalanul tetraspórákkal, ivarosan oogámiával szaporodnak elsősorban melegebb tengerek mélyebb part menti vizeiben élnek (200 m mélységig is zöld fényelnyelés!) fontos emberi és állati táplálékok, belőlük állítják elő az agar-agar táptalajt mintegy 4000 fajukból nálunk mintegy 5 behurcolt él agaróz

54 A moszatok ökológiai jelentősége a földtörténeti ókorban a reduktív légkör oxidatívvá való alakítását a moszatoknak köszönhetjük a geológiai múltban belőlük vagy közreműködésükkel fontos nyersanyagok (földgáz, kőolaj, kőszén, kréta, diatoma-föld) keletkeztek a levegő és a víz oxigénmennyiségét gyarapítják, széndioxidot nyelnek el a talaj termékenységének megtartásában fontos szerepük van élelmiszer és takarmány-alapanyagok ( algatermesztés) jó indikátorszervezetek, vízszennyezésre bizonyos fajok elszaporodnak, mások eltűnnek (bioindikáció) a vizekben a legtöbb szerves anyagot a moszatok termelik (oligotróf-eutrófszaprotróf szint) szennyezett vizek tisztítására használhatók

55 Color, odor, sapor mire ludent, hos in differentia nil valent. Linné

Hasonló dokumentumok

Algák. Biológia-ökológia alapok 5. előadás 2007. október 10.

Algák. Biológia-ökológia alapok 5. előadás 2007. október 10. Algák Biológia-ökológia alapok 5. előadás 2007. október 10. Az algák testfelépítése Ősi, egyszerű testfelépítés, a természetben mindenütt megtalálható növények Lehetnek: Egysejtűek és többsejtűek Mikroszkópikus