A HUHN20144 KENDERESI-LEGELŐ KIEMELT JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETMEGŐRZÉSI TERÜLET NATURA 2000 FENNTARTÁSI TERVE

Átírás

1 A HUHN20144 KENDERESI-LEGELŐ KIEMELT JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETMEGŐRZÉSI TERÜLET NATURA 2000 FENNTARTÁSI TERVE Túrkeve 2013

2 Tartalomjegyzék I. Natura 2000 fenntartási terv 1. A terület azonosító adatai Név Azonosító kód Kiterjedés A kijelölés alapjául szolgáló fajok és/vagy élőhelyek Érintett települések Egyéb védettségi kategóriák Tervezési és egyéb előírások Veszélyeztető tényezők Kezelési feladatok meghatározása Természetvédelmi célkitűzés, a terület rendeltetése Kezelési javaslatok Élőhelyek kezelése Élőhely rekonstrukció és élőhelyfejlesztés Fajvédelmi intézkedések Kutatás, monitorozás A kezelési javaslatok megvalósításának lehetséges eszközei a jogszabályok és a tulajdonviszonyok függvényében Agrártámogatások Jelenlegi működő agrártámogatási rendszer Javasolt agrártámogatási rendszer Pályázati források Egyéb A terv egyeztetési folyamatának dokumentációja Felhasznált kommunikációs eszközök A kommunikáció címzettjei Egyeztetés hatósági és területi kezelő szervekkel...

3 II. A Natura 2000 fenntartási terv készítését megalapozó dokumentáció 1. A tervezési terület alapállapot jellemzése Környezeti adottságok Éghajlati adottságok Vízrajzi adottságok Talajtani adottságok Természeti adottságok A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű élőhelyek A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű növényfajok A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű állatfajok A tervezési területen előforduló egyéb jelentős fajok Területhasználat Művelési ág szerinti megoszlás Tulajdoni viszonyok Területhasználat és kezelés Mezőgazdaság Erdészet Vadgazdálkodás, halászat, horgászat Vízgazdálkodás Turizmus Ipar Infrastruktúra Egyéb Felhasznált irodalom sz. melléklet sz. melléklet sz. melléklet sz. melléklet... MA 1 sz. melléklet... MA 2 sz. melléklet... MA 3 sz. melléklet... Térképek...

4 I. Natura 2000 fenntartási terv

5 1. A terület azonosító adatai 1.1. Név: Kenderesi legelő kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület (továbbiakban: kjktt) 1.2. Azonosító kód: HUHN Kiterjedés: 526,1190 ha 1.4. A kijelölés alapjául szolgáló fajok és/vagy élőhelyek: Fajok: Élőhelyek: közönséges ürge (Spermophilus citellus) 1530 Pannon szikes sztyeppék és mocsarak 6250 Síksági pannon löszpusztagyepek A jelölő és élőhelyek felsorolásánál a Natura2000 terület adatlapjának (Standard Data Form) november 30 ával felfrissített változatait vettük alapul Érintett települések: Kenderes A tervezési terület által érintett helyrajzi számok listáját az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendeletet (a továbbiakban: KvVM rendelet) tartalmazza. A Natura 2000 területek által érintett helyrajzi számokat és így a Natura 2000 jogi státuszt is a KvVM rendelet rögzíti, térképi megjelenítéssel is. A jogi jelleg a megosztással keletkező utód helyrajzi számokra is kiterjed Egyéb védettségi kategóriák: Védett tájképi elem: gémeskút (azonosító: ) az 50/2008 (IV. 24.) FVM rendelet alapján gémeskút (azonosító: ) az 50/2008 (IV. 24.) FVM rendelet alapján kunhalom (azonosító: 2410) az 50/2008 (IV. 24.) FVM rendelet alapján Nemzeti Ökológiai Hálózat: A site a Nemzeti Ökológiai Hálózat itteni ökológiai folyosó eleme délnyugati csücskének 100% ban a része 1.7. Tervezési és egyéb előírások: Településrendezési eszközök - Kenderes Nagyközség Önkormányzata Képviselő testületének 19/2004.(V.7.) rendelete a Helyi Építési Szabályzatról

6 Körzeti erdőtervek és üzemtervek - A Közép Tiszai erdőtervezési körzet körzeti erdőterve A következő tervezési időpont A köztes időszakban átmeneti erdőterv lesz érvényben. Körzeti vadgazdálkodási tervek és üzemtervek - I/1. Szolnok és dél hevesi apróvadas vadgazdálkodási körzet vadgazdálkodási terve. Érvényesség: február 28 ig (Országos Vadgazdálkodási Adattár). - Középtiszai Vadásztársaság (Kódszám: ) vadgazdálkodási üzemterve. Érvényesség: 2017 ig. Kelt: február 1. Jóváhagyta: Jász Nagykun Szolnok Megyei MGSzH, Földművelésügyi Igazgatóság, Vadászati és Halászati Osztály. Vízgyűjtő gazdálkodási terv Nagykunság alegység vízgyűjtő gazdálkodási terve. Egyéb tervek - Nemzeti Környezetvédelmi Program Jász Nagykun Szolnok Megyei Környezetvédelmi Program Kenderes Nagyközség Önkormányzatának 25/2003.(XII.12.) számú rendelete Településünk környezetvédelméről 2. Veszélyeztető tényezők Kód A01 Veszélyeztető tényező neve Földművelés A02.03 gyepterület átalakítása szántóvá Jelentősége Érintett terület nagysága (%) M 10 M 30 H 10 H 30 M 10 Milyen jelölő élőhelyre vagy fajra és milyen módon gyakorol hatást? Az élőhely eltűnéséhez vezethet. A szántóhoz közeli szegélyein a kemikáliák fokozott terhelése miatt gyomosodásnak és degradációnak indul Az élőhely eltűnéséhez vezethet. A szántóhoz közeli szegélyein a kemikáliák fokozott terhelése miatt gyomosodásnak és degradációnak indul Az élőhely megszűnését okozhatja Az élőhely megszűnését okozhatja. Dunai tarajosgőte. Csökkenti a fajok számára alkalmas élőhelyek méretét, megnöveli a migrációs veszteséget, rontja a szomszédos természetszerű élőhelyek

7 Kód Veszélyeztető tényező neve Jelentősége Érintett terület nagysága (%) M 10 A03.03 kaszálás felhagyása/hiánya M 20 A07 biocid termékek, hormonok, kemikáliák használata H 10 D01.02 autópályák, autóutak, fő és mellékutak D01.04 vasútvonalak E03.01 háztartási hulladék H 30 M 40 M 40 M 20 L 10 L 10 Milyen jelölő élőhelyre vagy fajra és milyen módon gyakorol hatást? állapotát. Vöröshasú unka. Csökkenti a fajok számára alkalmas élőhelyek méretét, megnöveli a migrációs veszteséget, rontja a szomszédos természetszerű élőhelyek állapotát Az élőhely átalakulásához, cserjésedéséhez, majd beerdősödéséhez vezet Az élőhely kemikáliákkal (műtrágya, növényvédőszerek) való terhelésének következtében a szegélyterületeken gyomosodáshoz vezet Az élőhely kemikáliákkal (műtrágya, növényvédőszerek) való terhelésének következtében a szegélyterületeken gyomosodáshoz vezet. Dunai tarajosgőte. Megnöveli a fajok migrációs és diszperziós veszteségét, rontja a kolonizációs lehetőségeket Vöröshasú unka. Megnöveli a fajok migrációs és diszperziós veszteségét, rontja a kolonizációs lehetőségeket A töltésről kimosódó vasoxidok és olajszármazékok bemosódása a vasutat szegélyező élőhelyekre, továbbá a vasúti töltések idegenhonos inváziós fajok megtelepedésére alkalmas, ahonnan erős propagulum, ill. magszórásnak köszönhetően e fajok az élőhelyre is átterjedhetnek. Dunai tarajosgőte. Rontja a fajok számára alkalmas élőhelyek állapotát. Vöröshasú unka. Rontja a fajok számára alkalmas élőhelyek

8 Kód Veszélyeztető tényező neve G terepjáróval végzett tevékenység H01.05 diffúz felszíni vízszennyezés mezőgazdasági vagy erdészeti tevékenység miatt I01 Idegenhonos inváziós fajok jelenléte J csatornák, gátak, medencék, mocsarak vagy gödrök feltöltése J belvízviszonyok megváltoztatása Jelentősége Érintett terület nagysága (%) M 20 M 20 M 50 M 50 M 20 M 10 L 10 L 10 M 10 M 10 M 20 Milyen jelölő élőhelyre vagy fajra és milyen módon gyakorol hatást? állapotát. Dunai tarajosgőte. Rontja a fajok számára alkalmas élőhelyek állapotát, megnöveli a mortalitást. Vöröshasú unka. Rontja a fajok számára alkalmas élőhelyek állapotát, megnöveli a mortalitást. Dunai tarajosgőte. Rontja a fajok számára alkalmas vizes élőhelyek állapotát. Vöröshasú unka. Rontja a fajok számára alkalmas vizes élőhelyek állapotát A nem kaszált területeken keskenylevelű ezüstfa (Elaeagnus angustifolia), zöldjuhar (Acer negundo), gyalogakác (Amorpha fruticosa) terjedése az élőhelyek átalakulásához, a gyepterületek eltűnéséhez vezet A nem kaszált területeken keskenylevelű ezüstfa (Elaeagnus angustifolia), zöldjuhar (Acer negundo), gyalogakác (Amorpha fruticosa) terjedése az élőhelyek átalakulásához, a gyepterületek eltűnéséhez vezet. Dunai tarajosgőte. Rontja a fajok számára alkalmas élőhelyek állapotát. Vöröshasú unka. Rontja a fajok számára alkalmas élőhelyek állapotát. Dunai tarajosgőte. Csökkenti a fajok számára alkalmas élőhelyek méretét, rontja azok állapotát. Vöröshasú unka. Csökkenti a fajok számára alkalmas élőhelyek méretét, rontja azok állapotát. Dunai tarajosgőte. Csökkenti a fajok számára alkalmas vizes

9 Kód Veszélyeztető tényező neve J03.02 élőhelyi összeköttetések (konnektivitás) csökkenése emberi hatásra K01.02 eliszapolódás, feliszapolódás K01.03 kiszáradás K01.05 szikesedés K02.02 szerves anyag felhalmozódása Jelentősége Érintett terület nagysága (%) M 20 M 50 M 50 M 20 M 20 H 40 H 40 H 80 M 20 M 20 Milyen jelölő élőhelyre vagy fajra és milyen módon gyakorol hatást? élőhelyek méretét, rontja azok állapotát. Vöröshasú unka. Csökkenti a fajok számára alkalmas vizes élőhelyek méretét, rontja azok állapotát. Dunai tarajosgőte. Megnöveli a fajok migrációs és diszperziós veszteségét, rontja a kolonizációs lehetőségeket Vöröshasú unka. Megnöveli a fajok migrációs és diszperziós veszteségét, rontja a kolonizációs lehetőségeket Dunai tarajosgőte. Csökkenti a fajok számára alkalmas vizes élőhelyek méretét, rontja azok állapotát. Vöröshasú unka. Csökkenti a fajok számára alkalmas vizes élőhelyek méretét, rontja azok állapotát. Dunai tarajosgőte. Csökkenti a fajok szaporodási sikerét, a számukra alkalmas vizes élőhelyek méretét. Vöröshasú unka. Csökkenti a fajok szaporodási sikerét, a számukra alkalmas vizes élőhelyek méretét Az élőhely átalakulását, fajösszetétel változását és drasztikus fitodiverzitáscsökkenést okozza. Dunai tarajosgőte. Csökkenti a fajok számára alkalmas vizes élőhelyek méretét, rontja azok állapotát. Vöröshasú unka. Csökkenti a fajok számára alkalmas vizes élőhelyek méretét, rontja azok állapotát. 3. Kezelési feladatok meghatározása 3.1. Természetvédelmi célkitűzés, a terület rendeltetése

10 A területen kiemelt fontosságú cél az itt található élőhelyek (1530 pannon szikes sztyeppék és szikes mocsarak; 6250 síksági pannon löszgyepek), élőlényközösségek, fajok (dunai tarajosgőte, vöröshasú unka) védelme, természeti állapotának megőrzése, a prioritások figyelembe vételével annak fejlesztése az elérhető források igénybevételével. Ez kizárólag a megfelelő, hagyományos tájhasználat (legeltetés és megfelelő időben végzett kaszálás) alkalmazásával és a terület vízállapotának megőrzésével lehetséges Kezelési javaslatok Élőhelyek kezelése Specifikus célok és végrehajtandó intézkedések a gyepterületek (szikesedő löszgyepek, szikes pusztagyepek, szikes rétek és szikes padkás területek) jelenlegi állapotuk fenntartását célzó legeltetési/kaszálási rendszer kidolgozása, mely figyelembe veszi az ürge állományainak ökológiai igényeit is. az ürge állományának megerősítése érdekében biztosítani kell az állandó rövid füvű állapotot; a bolygatott részek gyepeinek rekonstrukciója gyommentesítő kaszálással, szükség esetén a gyepavar felszámolása megfelelő időpontban végzett égetéses kezeléssel; A területen lévő és azzal közvetlenül szomszédos tájidegen, illetve inváziós fafajú faállományok (pl. akác) fokozatos őshonos állományra cserélése, az akác gyepre való terjedésének megakadályozása. A gyepen megjelenő fásszárú (pl. Amorpha fruticosa, Elaeagnus angustifolia) és lágyszárú inváziós növényfajok megtelepedésének gátlása, terjedésének megakadályozása. KE 1 kezelési egység 1. Ide vonatkozó élőhelytípusok meghatározása: löszgyepek, löszgyep eredetű, enyhén szikesedő cickórós gyepek, ürmös pusztagyepek, szikes rétek, szikes mocsarak szikikákával élőhelyek ÁNÉR kódja: F1a, F2, H5a, B6 Natura 2000 élőhely: 1530 Pannon szikes sztyepék és mocsarak 6250 Síksági pannon löszgyepek 2. Gazdálkodási jellegű kezelési, fenntartási javaslatok Az élőhelyek természetes állapotukban való megőrzése és a hagyományos tájhasználat fenntartása érdekében a legeltetés (elsősorban szarvasmarhával) lenne a legelőnyösebb hasznosítási mód az élőhely fiziognómiája, növényzete és állatvilága megőrzésére. Amennyiben ez nem lehetséges, akkor évi egyszeri, nyár eleji, június 15 utáni könnyűgépes kaszálás javasolt zárványterületek létrehozása nélkül búvósávok meghagyásával. Semmiféle mezőgazdasági gyephozamfokozásra használt beavatkozás (pl. fogasolás) kifejezetten káros hatású lehet a területen, mivel átalakítja a gyep szerkezetét és gyomosodáshoz, degradációhoz vezet. A terület mai arculatát a vízállapota határozza meg, így kerülendő annak megváltoztatása, helytelen kifejezéssel élve: belvizes területeit meg kell óvni a levezetéstől. Az invazív tájidegen (pl. Elaeagnus angustifolia) és némely őshonos fa és cserjefajok (Rosa ssp.) visszaszorítása (őshonos fajok) és eltávolítása (tájidegen fajok) kiemelten fontos feladat a gyepterületek fenntartása szempontjából.

11 Kód Gyepterületre vonatkozó előírások GY01 Felülvetés nem megengedett. GY03 Műtrágyázás nem megengedett. GY05 Tápanyag utánpótlás csak a legelő állatok által elhullajtott ürülékből származhat, trágya kijuttatása tilos. GY06 A belvíz gyepterületről történő elvezetése és a gyepterület öntözése tilos. GY09 Fogasolás nem megengedett. GY10 Tárcsázás nem megengedett. GY11 Hengerezés nem megengedett. GY12 Gyepszellőztetés nem megengedett. GY14 Felázott talajon mindennemű munkavégzés tilos. GY22 Legeltetéssel és/vagy kaszálással történő hasznosítás. GY25 A területen lévő cserjék irtása és eltávolítása kötelező. GY26 Inváziós fásszárúak mechanikus irtása kötelező. GY27 Nem speciális növényvédő szer kijuttatása esetén inváziós fásszárúak vegyszeres irtása, a területileg illetékes hatóság engedélye alapján lehetséges. GY31 A cserjeirtás megkezdésének időpontját legalább 5 nappal korábban írásban a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságnak be kell jelenteni, valamint a meghagyásra szánt cserjéket, cserjefoltokat a működési terület szerint érintett NPI val egyeztetni kell. GY36 A terület túllegeltetése tilos. GY40 Legeltetési sűrűség 0,2 0,4 ÁE/ha. GY45 A legeltetés április 24. és október 31. között lehetséges. GY59 Legeltetési terv készítése és egyeztetése szükséges a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal. GY64 Kaszáló sarjúlegeltetése megengedett a kaszálás napjától számított 30 napon belül megkezdeni tilos. GY72 Kaszálás június 15. után lehetséges. GY84 Természetkímélő kaszálási módszert kell alkalmazni: a kaszálást a kaszálandó terület középpontjából indulva vagy a táblaszél mellől az ott élő állatok zárványterületre szorítása nélkül kell elvégezni. GY86 A szénát a kaszálást követő 2 héten belül össze kell gyűjteni és eltávolítani a területről, vagy sávokban elégetni GY89 10 ha nál nagyobb tábla esetében minden szárzúzásánál, kaszálásnál a táblát két egyenlő részre kell osztani, az első 50% szárzúzásának, kaszálásának befejezése után a másik 50% szárzúzását, kaszálását csak 10 nappal később lehet elkezdeni. GY % kaszálatlan terület meghagyása parcellánként. GY98 A kaszálatlan területet kaszálásonként más helyen kell kialakítani. GY107 Az inváziós gyomok virágzásban történő kaszálása kötelező. GY112 Tisztító kaszálás, szárzúzás szeptember 1. után kezdhető meg, amely alól kivételt képez július 15 ei dátummal az inváziós növényfajok konkrét állományait érintő kaszálás és szárzúzás. 3. Élőhely rekonstrukciós és élőhely fejlesztési javaslatok A kezelési egységbe tartozó gyepek jó természeti állapota és nagy területmérete nem indokolja az élőhely rekonstrukciót.

12 KE 2 kezelési egység 1. Az ide vonatkozó élőhelytípusok: kis kiterjedésű padkás vakszikes élőhelyek élőhelyek ÁNÉR kódja: F4 Natura 2000 élőhely: 1530 Pannon szikes sztyepék és mocsarak 2. Gazdálkodási jellegű kezelési, fenntartási javaslatok Kód Gyepterületekre vonatkozó előírások GY25 A területen lévő cserjék irtása és eltávolítása kötelező. GY39 Legeltetési sűrűség 0,1 0,2 ÁE/ha. GY44 A legeltetési sűrűséget a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetni szükséges. GY67 Legeltethető állatfaj: szarvasmarhafélék. GY68 Legeltethető állatfaj: juh. 3.Kezelési fenntartási javaslatok, indoklása A kezelési egységet kijelölő padkás vakszikes mozaikok fenntartása kizárólag legeltetéssel végezhető, mivel gépi kaszálás során felszakadnak a vakszik foltok és a szikes padkák megsemmisülnek. Évi egyszeri alkalommal, szarvasmarhákkal kis legelési sűrűségben végzett legeltetés a legmegfelelőbb hasznosítási módként javasolható. Amennyiben csak juh áll rendelkezésre legelő állatként, akkor évi egyszeri alkalommal áthajtva legeltethető a területen. 4. Élőhely rekonstrukciós és élőhely fejlesztési javaslatok Az élőhelyek jó természetességi állapotúak, nem veszélyeztetettek, így nem szükséges a területen az élőhely rekonstrukció. KE 3 kezelési egység 1. Az ide vonatkozó élőhelytípusok: szántóföldek. élőhelyek ÁNÉR kódja: T1 Natura 2000 élőhely: nincs 2. Gazdálkodási jellegű kezelési, fenntartási javaslatok Kód Szántóterületekre vonatkozó előírások SZ13 Szántóföldön trágyaszarvas kialakítása tilos. SZ14 A parcella szélein legalább 3 m széles növényvédőszer mentes táblaszegélyt kell hagyni, ahol szükség esetén mechanikai gyomirtást kell végezni. SZ34 Istállótrágya kijuttatásának mértéke, éves átlagban nem haladhatja meg a 100 q/ha t. SZ35 Tápanyag utánpótlás során a műtrágyával kijuttatott nitrogén hatóanyag mennyisége nem haladhatja meg a 90 kg/ha/év mértéket. SZ45 Öntözés tilos. SZ46 Melioráció tilos. SZ48 Drénezés tilos. SZ49 Az időszakos és állandó vízállások körül 3 méteres szegélyben talajművelés nem végezhető. SZ53 Szántó füves élőhellyé alakítása spontán felhagyással.

13 SZ54 Szántó füves élőhellyé alakítása, későbbi kezelés nélküli spontán felhagyással, kivéve az inváziós növényfajok irtását. SZ55 Szántó füves élőhellyé alakítása, lucerna kultúrát követő spontán gyepesedéssel. SZ58 Őshonos fafajokból és cserjefajokból álló erdő telepítése, korábbi erdőterületen lehetséges. SZ59 A talaj maximum 40 cm mély beszántása, illetve erős gyomosodás esetén a talaj felső 5 cm ének eltávolítása csak az első magvetést megelőzően, a program első évében történhet; kivételt képez, ha a terület selyemkóróval fertőzött, mert akkor tilos szántani. SZ60 Magvetéshez kizárólag a közeli természetes gyepről származó magkeveréket, illetve kaszálékot szabad felhasználni. SZ64 A telepítést követő évtől legalább évi egyszeri kaszálás, illetve kíméletes, pásztoroló legeltetés szükséges. SZ65 A vetést követő egy vagy két évben júliusi tisztító kaszálást kell végezni a nedves szántó gyomfajainak visszaszorítására. SZ67 Természetbarát gyepesítés, termőhelytől függően üde rét vagy száraz gyep kialakulásának elősegítése. Tájidegen magkeverék használata tilos, csak a termőhelyre jellemző őshonos fajok vethetők. SZ68 A parcella körül természetes talajvédelmet szolgáló táblaszegély fenntartása, illetve telepítése, amelynek őshonos cserjékből vagy fákból álló sövény, illetve fasor lennie. A táblaszegély inváziós cserje és fafajoktól való mentességét, kizárólag mechanikai eszközökkel, biztosítani kell. 3. Kezelési fenntartási javaslatok, indoklása E Natura 2000 területen nem indokolt a szántóföldek fenntartása, így azok visszagyepesítését javasoljuk. E kis foltokat viszonylag jó állapotú gyepek veszik körül, így az onnan gyűjtött őshonos fajok magvaiból, terméseiből végzett magvetés a legeredményesebb visszagyepesítési módszer, viszont a szántók felhagyásával és spontán gyepesedéssel is sikeresen kialakítható a gyeptakaró. Utóbbi esetben gyomfajok megjelenése miatt évi minimum kétszeri kaszálás ajánlható. A szántóföldi művelés során a kemikáliák és növényvédőszerek kiszórandó mennyiségének minimalizálását javasoljuk. Az egyébként szikesdésre hajlamos szántókon annak kialakulását fokozó öntözést nem javasoljuk, viszont a terület arculatát kialakító vízállapotának megőrzése kiemelt célnak tekinthető, így a meliorációs tevékenységek megszüntetését ajánljuk. 4. Élőhely rekonstrukciós és élőhely fejlesztési javaslatok Élőhely fejlesztésként a szántóterületek rekonstrukcióját, visszagyepesítését javasoljuk az előző fejezet idevonatkozó pontjai alapján. KE 4 kezelési egység 1. Az ide vonatkozó élőhelytípusok: nem szikes vagy csekély mértékben szikesedő nádasok. élőhelyek ÁNÉR kódja: B1a Natura 2000 élőhely: nincs 2. Gazdálkodási jellegű kezelési, fenntartási javaslatok

14 Kód V01 V04 V05 Vizes területekre vonatkozó előírások A területen, a növényvédelmet kizárólag vizekre és vízben élő szervezetekre nem veszélyes minősítésű anyagokkal és kizárólag inváziós növényfajok irtása céljából lehet végezni. Tilos a kaszálás. Vegyszer használata kizárólag fainjektálás során lehetséges. 3. Kezelési fenntartási javaslatok, indoklása A Natura 2000 területet tekintve csak néhány, szobányi foltként találunk nádas állományokat. A nádasok fészkelőhelyül szolgálnak egyes madárfajok számára, így a nádasok kaszálását nem javasoljuk. Bennük megtelepedő invazív növényfajok állományainak visszaszorítása elengedhetetlen. 4. Élőhely rekonstrukciós és élőhely fejlesztési javaslatok Nincs a kezelési egységben élőhely fejlesztésre vonatkozó javaslat. KE 5 kezelési egység 1. Az ide vonatkozó terület és élőhelytípusok: őshonos fafajok (kocsányos tölgy, fehér nyár) alkotta erdősávok, melyekben idegenhonos invazív fajok jelenléte jellemző. élőhelyek ÁNÉR kódja: RB, RC Natura 2000 élőhely: nincs 2. Gazdálkodási jellegű kezelési, fenntartási javaslatok Kód Szántóterületekre vonatkozó előírások E06 Idegenhonos fafajok telepítésének mellőzése a teljes területen. E07 Intenzíven terjedő idegenhonos fafajok erdőtelepítésben való alkalmazásának mellőzése a teljes területen. E18 A ritka fajhoz tartozó, odvas, böhöncös, idős vagy más okból értékes faegyedek kijelölése és megőrzése az elő és véghasználatok során. E32 A táj és termőhelyhonos fafajú faállomány tarvágásos véghasználatakor csak mikrotarvágások (az összefüggő vágásterület legfeljebb 0,25 ha) végezhetők úgy, hogy a felújítás alatt álló részterületek összege a részlet területének 35% át ne haladja meg. E38 Őshonos fafajú állományok véghasználata során átlagosan 5 20% területi lefedettséget biztosító mikroélőhelyek visszahagyása, lehetőleg az idős állomány összetételét jellemző formában. E51 Felújítás csak táj és termőhelyhonos fafajokkal, illetve faállomány típussal történhet. E58 Az erdősítések során a közösségi jelentőségű élőhelynek, illetve a természetes erdőtársulásnak megfelelő természetes elegyfajok biztosítására kell törekedni. E68 Totális gyomirtó szerek használata az illetékes hatóság engedélyével csak intenzíven terjedő, inváziós fafajok ellen alkalmazható a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal történt előzetes egyeztetést követően. E70 Az intenzíven terjedő fafajok elleni vegyszer használata során a következő előírásokat kell érvényesíteni: Az ellenőrizhetőség biztosítása érdekében a vegyszerbe minden esetben színező anyagot kell keverni.

15 Javasolt alkalmazási idő: július augusztus. Alkalmazás a fásszárú fajok visszaszorítása érdekében kéregre kenéssel, tuskóecseteléssel, fainjektálással, nem légi úton történő permetezéssel, ártéren a gyalogakác kivételével kizárólag fainjektálással. Az alkalmazható szerek lehetőleg környezetbarát, gyorsan felszívódó hatóanyagúak, szelektív kijuttatásra alkalmasak legyenek, melyek levélen vagy kambiumon keresztül felszívódnak és a növény sarjadásmentes irtását biztosítják. Csak erdészeti felhasználásra is engedélyezett készítményeket lehet alkalmazni az engedélyokiratban foglalt módon, az egyéb vonatkozó jogszabályi előírások betartásával, a kijuttatáshoz szükséges hatósági engedélyek birtokában. Megfelelő vastagságú egyedek esetében injektálás, kéreghántás vagy levágás után a vágásfelület pontpermetezése, illetve kenése útján alkalmazható vegyszer. Vékonyabb egyedek, illetve korábbi kezelés után kihajtó sarjak esetében alkalmazható levélen felszívódó gyomirtó, de csak csöppenésmentes kijuttatással. Vegyszeres védekezés esetén legalább 10 munkanappal a tervezett védekezés megkezdése előtt írásban kell értesíteni, az érintett hatóság illetékes szervét, megjelölve a beavatkozás tervezett helyét és időpontját. 3. Kezelési fenntartási javaslatok, indoklása A kezelési egységben az őshonos, a tájegységre jellemző erdők kialakítására célszerű törekedni, jelenesetben a kocsányos tölgy alkotta sziki tölgyesek és keményfaligetek megőrzésére, esetleg rekonstrukciójára. A területen található erdőterületeket mezővédő erdősávnak alakították ki. A szegényes lágyszárúszintjük arra enged következtetni, hogy korábbi szántóterületekre telepítették ezeket az állományokat, így értéküket kizárólag a faállományuk adja, amely árnyékhatása miatt az erdősztyepp fajok fennmaradását segíti elő és odúlakó madárfajok megtelepedését szolgálja (egyébként jóval nagyobb állatközösséget tart fent egy őshonos fafajokból álló fás terület, mint az adventív fajokból álló monokultúrák). Ezeken a területeken idegenhonos fajokkal erősen fertőzött állományok találhatók, belőlük az akác, nemesnyár, keskenylevelű ezüstfa és a gyalogakác kiterjedt állományainak visszaszorítása elengedhetetlen. Az erdőállományok gyérítése, véghasználata során kiemelten fontos az őshonos fafajokkal (pl. kocsányos tölgy, fehér nyár, tatár juhar) való felújítás, viszont a vágásterületen, később a fiatalos állományban is szükséges invazív fajok visszaszorítására mechanikus, amennyiben szükséges, vegyszeres (lebomlók használatával) úton. 4. Élőhely rekonstrukciós és élőhely fejlesztési javaslatok Nincs a kezelési egységben élőhelyfejlesztésre vonatkozó javaslat. KE 6 kezelési egység 1. Az ide vonatkozó élőhelytípusok: bolygatott gyomfajok alkotta degradált élőhelyek invazív cserjefajokkal. élőhelyek ÁNÉR kódja: RB, RC Natura 2000 élőhely: nincs

16 2. Gazdálkodási jellegű kezelési, fenntartási javaslatok Kód Gyepterületekre vonatkozó előírások GY25 A területen lévő cserjék irtása és eltávolítása kötelező. GY26 Inváziós fásszárúak mechanikus irtása kötelező. GY27 Nem speciális növényvédő szer kijuttatása esetén inváziós fásszárúak vegyszeres irtása, a területileg illetékes hatóság engedélye alapján lehetséges. GY28 A gyepek cserjésedését meg kell akadályozni, azonban a szórtan jelentkező őshonos cserjék megőrzésére törekedni kell. GY81 A gyepet évente legalább kétszer kell kaszálni. GY82 A gyepet évente legfeljebb kétszer lehet kaszálni. 3. Kezelési fenntartási javaslatok, indoklása Kis területű, bolygatott élőhelyek tartoznak ide, melyek földmunkálatoknak köszönhetően, depóniákon jöttek létre. Ezeket természetes gyepek övezik, amelyek a későbbiekben propagulum forrásként biztosíthatják regenerációjukat, viszont a gyomfajok és a tápanyagtöbblet lecsökkentésére kezdetben évente többszöri, akár kétszeri kaszálás szükséges. Az invazív gyomfajok (pl.: Elaeagnus angustifolia) komoly egyedszámban vannak jelen ezeken az élőhelyeken, kiemelten fontos ezen állományok drasztikus visszaszorítása, mivel főként innen terjednek tovább a belső területekre. 4. Élőhely rekonstrukciós és élőhely fejlesztési javaslatok Nincs a kezelési egységben élőhelyfejlesztésre vonatkozó javaslat Élőhely rekonstrukció és élőhelyfejlesztés Az élőhely rekonstrukciós és élőhely fejlesztési javaslatokat a kezelési egységek szerint kerültek kifejtésre Fajvédelmi intézkedések A dunai tarajosgőte (Triturus dobrogicus) és a vöröshasú unka (Bombina bombina) védelme érdekében megfogalmazott intézkedések: Javasolt a terület időszakos vizű élőhelyeinek (mocsarak, kubikgödrök, árkok) megőrzése, a terület hidrológiai viszonyait negatívan érintő vízelvezetések mellőzése. Fontos a szikes gyepi élőhelyek megőrzése, természetességi állapotuk javítása (megfelelő intenzitású legeltetés, inváziós fajok visszaszorítása). Indokolt környezetkímélő szántóföldi gazdálkodás folytatása a terület táji környezetében. Javasolt a jelenlegi illegális hulladéklerakók felszámolása, a további lerakások megakadályozása. Indokolt intézkedéseket tenni a terepmotoros tevékenység visszaszorítására (főként a felhagyott lőtéren). A mocsári növényzettől sűrűn benőtt vizes élőhelyeken indokolt a növényzet részleges visszaszorítása. Szintén indokolt lehet a feltöltődő vizes élőhelyek (különösen a nagyobb kiterjedésű vályogvető gödör) részleges kotrása, illetve egyes egyéb jelentős fajok szempontjából kevéssé értékes mederrészek kimélyítése Kutatás, monitorozás.

17 A jelölő kétéltű fajok monitorozását optimális esetben évente, minimálisan ötévente megismételt, standardizált mintavételezéssel indokolt elvégezni. Mindkét faj esetén rendkívül nehéz a valós egyedszámot megbecsülni, az egyedszám több nagyságrendet elérő fluktuációja pedig az eredmények értékelhetőségét nehezíti. Mintavételi helyeket javasolt természetes mocsárfoltokban, valamint kubikgödrökben kijelölni. A dunai tarajosgőte esetén palackcsapdázás, valamint transzekt mentén végzett peteszámlálás, a vöröshasú unka esetén akusztikus, valamint transzekt mentén végzett vizuális felmérés a javasolt módszer A kezelési javaslatok megvalósításának lehetséges eszközei a jogszabályok és a tulajdonviszonyok függvényében Agrártámogatások Jelenlegi működő agrártámogatási rendszer Javasolt agrártámogatási rendszer Pályázati források?a területre vonatkozóan jelenleg nincs folyamatban pályázat.? Egyéb?A tervezési területre nincs egyéb javaslat.? 3.4. A terv egyeztetési folyamatának dokumentációja Felhasznált kommunikációs eszközök A kommunikáció címzettjei 1. a Kenderesi legelő Natura 2000 területtel érintett település (Kenderes) képviselői, 2. jelentősebb helyi gazdálkodók, 3. a kjktt területén működő vadásztársaság (Középtiszai Vadásztársaság) képviselői, 4. falugazdászok, 5. társadalmi szervezetek, 6. Közép Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság, 7. Közép Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, 8. Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Egyeztetés hatósági és területi kezelő szervekkel

18 I. Natura 2000 fenntartási terv

19 1. A tervezési terület alapállapot jellemzése 1.1. Környezeti adottságok A Kenderesi legelő kjktt a Közép Tisza vidék középtájon belül, a Nagykunság déli felét képező Szolnok Túri sík kistájon fekszik, annak északi tájhatára közelében Éghajlati adottságok A Kenderesi legelő kjktt éghajlata a klasszikus kategorizálás szerint a mérsékelten meleg száraz kategóriába tartozik. A területen 1970 és 2000 óra között van az évi napsütéses órák száma, ebből a nyári évnegyedben, 190 a téliben várható. A hőmérsékleti viszonyokat jól jellemzi a 10,2 C körüli várható évi középhőmérséklet, ez a vegetációs időszakban 17,4 és 17,6 C közötti, a napi középhőmérséklet április 1 2. és október között meghaladja napi 10 C ot, illetve a fagymentes időszak is nagyjából ekkorra tehető. AZ évi abszolút hőmérsékleti maximumok átlaga 34,0 C, az évi abszolút minimumok átlaga 16,0 C körül alakul Vízrajzi adottságok A terület hajdan a nagyobb tiszai áradások alkalmával került csak víz alá, a 19. századi folyószabályozásokat követően ez megszűnt. Jelenleg állandó víztestként kizárólag az északnyugatról határoló Kakat-éri-főcsatorna említhető. A területen korábbi táj és vízrendezési törekvések nyomai, árkok, csatornák, csak elvétve találhatók. nak köszönhetően az átlagos talajvízszint 3-6 méter mélyen található Talajtani adottságok A területet az Őstisza pleisztocén idején 1-2 méter vastagságban lerakott finomszemcsés, magas lösztartalmú üledéke alkotja, melyen réti és csernozjom talajok jöttek létre. A tavaszi hóolvadást követően megemelkedő talajvíz a felszínre, ill. a felszín közelébe hozta a nátrium és magnéziusók folyósszabályozást követően a korábbi változó gyakoriságú tiszai árvizek elmaradásával miatt az előbb említett talatípusok szikesedésnek indultak. Ennek köszönhetően a magaslatokon mélyben sós réti és csernozjomtalajok, a mélyebb térszíneken réti szolonyec és szolonyeces réti talajtalajok, bizonyos részeken, ahol most vakszíkesszikespatkásokat látunk, ott inkább szolonycsákos szolonyectalaj jellemző Természeti adottságok Florisztikai és faunisztikai jellemzés Élőhelytípus Élőhelytípus kódja neve Területe (ha) Területi részesedése (%) B1a 6,7627 1,29 B4 1,1676 0,22 B6 0,1386 0,03 F1a 93, ,79 F2 316, ,14 H5a 54, ,27

20 Élőhelytípus neve Élőhelytípus kódja Területe (ha) Területi részesedése (%) B1a 6,7627 1,29 OC 6,4962 1,23 RB 5,2261 0,99 RC 10,5159 1,00 RDb 4,4613 0,85 T1 16,0313 3,05 U10 2,6475 0,50 Összesen 517, , A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű élőhelyek csillaggal, ha kiemelt jelentőségű Élőhelytípus Élőhelytípus megnevezése kódja 6250 Síksági pannon löszgyepek C 1530* Pannon szikes sztyeppék és mocsarak C Síksági pannon löszgyepek Élőhely kódja: 6250 Reprezentativitás (A D) Élőhely előfordulásai a területen: Az élőhely előfordulását a 2. térképmelléklet mutatja. Élőhely területi aránya: 10,3 % Élőhely kiterjedése a területen: 54,0236 hektár Élőhely jellemzése: Nem tipikus állományait találjuk meg a területen. Szegényes fajkészletéből nagy egyedszámú a vadmurok (Daucus carrota), mezei katáng (Cichorium inthybus), a tejoltó galaj (Galium verum), árva rozsnok (Bromus inermis), keskenylevelű perje (Poa angustifolia), ligeti zsálya (Salvia nemorosa), közönséges tarackbúza (Elymus repens), sziki csenkesz (Festuca pseudovina) emelhető ki. A kaszálatlan részei erősen cserjésednek, gyomosodnak, ott a mezei aszat (Cirsium arvense), a mezei iringó (Eryngium campestre) és a tövises iglice (Ononis spinosa) fajok szaporodtak fel. A terület jelentős hányadán ezen élőhelytípus szikesedése miatt cickórós

21 szikespusztagyep felé mutat átmenetet, amelyre az ittott megjelenő sziki pozdor (Scorzonera cana), sziki sóvirág (Limonium gmelinii subsp. hungarica) és sziki üröm (Artemisia santonicum) utal. Élőhely természetességi degradáltsági értékelése: Természetességi értéke 2 esnek mondható, mivel kisszámú löszpusztagyepi faj alkotja, az értékesebb színezőelemek hiányoznak belőle, inkább a zavarást és szikesedést jobban toleráló fajok találhatók meg benne. Élőhely veszélyeztetettsége: Az élőhely erősen veszélyeztetett, megmaradása erősen kétséges, főként degradált löszgyepé és szikes cickórós gyeppé alakul. Veszélyeztető tényezők: Az élőhelytípusra leginkább a földművelés, pontosabban a szántóterületté alakítás veszélyezteti. A 2012 es évben egy részét beszántották, megszüntették. Sajnos már a fennmaradását biztosító pufferzónával sem rendelkezik, így már rövidtávon is megszűnésével fenyeget az előbb említett tevékenységnek köszönhetően, továbbá a szántóföldi növénytermesztéssel járó kemikáliák, gyomirtószerek nagyban növelik átalakulását, eltűnését. Ezen csekély méretű szigetszerű élőhelyet minden irányból komoly, ökológiai barrier határolja, délről szántóföld, nyugatról a Tarna folyó árvízvédelmi töltése, észak északkeletről vasúti töltés, amely nagy mértékben akadályozza az élőhely természetes anyag és energiaáramlását, fajainak interakciós kapcsolatait. Pannon szikes sztyeppék és mocsarak Élőhely kódja: 1530* Élőhely előfordulásai a területen: Az élőhely előfordulását a 2. számú térképmelléklet mutatja. Élőhely területi aránya: 78,2 % Élőhely kiterjedése a területen: 411,3189 hektár Élőhely jellemzése: A terület döntő hányadát (80%) ezen élőhelytípus

22 alkotja, ezen felül a löszpusztagyepek (10%) is erősen szikesednek, cickórós pusztagyepekké alakulnak. A terület domborzati viszonyai jelentős mozaikosságot mutat, amelyet jól követ a növényzet fiziognómiája is. A mélyebb térszíneken réti ecsetpázsit (Alopecurus pratensis), közönséges tarackbúza (Elymus repens) és fehér tippan (Agrostis stolonifera) dominálta sziki rétek (F2) találhatók, amelyet néhány kétszikű faj, mint például a vesszős füzény (Lhytrum virgatum), réti imola (Centaurea jacea), réti imola (Inula britannica) és a fodros lórom (Rumex crispus) színeznek. Legmélyebb pontjain kiskiterjedésű szikes mocsarak találhatók (B6), melyben az előző fajok mellett a sziki zsióka (Bolboschoenus maritimus aggr.), a hernyópázsit (Beckmannia erucifolius), tavi káka (Eleocharis palustris), réti harmatkása (Gyceria fluitans). A magasabb térszíneken ürmös pusztagyepeket (F1a) találunk a domináns sziki csenkesszel (Festuca pseudovina) és sziki ürömmel (Artemisia santonicum). Kísérőfajokban gazdag ez az élőhelykomplexum, megtalálható benne a közönséges szikipozdor (Scorzonera cana), a puha rozsnok (Bromus hordaceus), a gumós perje (Poa bulbosa) és több herefaj is (Trifolium strictum, retusum, angulatum). Az erősen legeltetett, taposott foltjait a kakaslábfű (Echinchloa cruss gallii), közönséges bojtorján (Arctium lappa), foltos bürök (Conium maculatum), a csattanó maszlag (Datura strammonium) megjelenése jelez. Élőhely természetességi degradáltsági értékelése: Szolonyec szikesfajokban gazdag ez az élőhely, többféle élőhelytípus viszonylag jó állapotú mozaikja alkotja, degradált terület csak elvétve található (a szikes gyepek regenerációja viszonylag jó). Természetességi állapota 5 ös. Élőhely veszélyeztetettsége: A területen az évi egyszeri kaszálásnak köszönhetően az élőhely hosszútávú fennmaradása biztosított. Veszélyeztető tényezők: Az élőhely feltörése és szántófölddé alakítása, a szántófölddel szomszédos gyepterületek kemikáliaterhelése, gyomosodása, fajszegényedése A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű növényfajok

23 A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű állatfajok Irányelv melléklete Faj név II. közönséges ürge (Spermophilus citellus) C II. II. vöröshasú unka (Bombina bombina) dunai gőte (Triturus dobrogicus) Population (A D) Közönséges ürge (Spermophilus citellus) Irányelv melléklete: II. Faj előfordulásai a területen: Állománynagyság (jelöléskor): Állománynagyság (tervkészítéskor): Állomány változásának tendenciái és okai: Faj veszélyeztetettsége: A faj minden jel szerint kipusztult a területről. Veszélyeztető tényezők: A gépi kaszák, továbbá az alacsony populációméret. Vöröshasú unka (Bombina bombina) Irányelv melléklete: II. Faj előfordulásai a területen: Állománynagyság (jelöléskor): Állománynagyság (tervkészítéskor): Állomány változásának tendenciái és okai:

24 Faj veszélyeztetettsége: Veszélyeztető tényezők: Dunai gőte (Triturus dobrogicus) Irányelv melléklete: II. Faj előfordulásai a területen: Állománynagyság (jelöléskor): Állománynagyság (tervkészítéskor): Állomány változásának tendenciái és okai: Faj veszélyeztetettsége: Veszélyeztető tényezők: A tervezési területen előforduló egyéb jelentős fajok Magyar név Tudományos név Védettség (V, FV) Magas tarackbúza Elymus elongatus V. Jelentőség 1.3. Területhasználat Művelési ág szerinti megoszlás Tulajdoni viszonyok Területhasználat és kezelés Mezőgazdaság Erdészet

25 Vadgazdálkodás, halászat, horgászat A terület a I/1. Szolnok és dél hevesi apróvadas vadgazdálkodási körzethez tartozik, ahol a vadgazdálkodást a Középtiszai Vadásztársaság (Kódszám: , cím: 5340 Kunhegyes, Szabadság tér 9 10.) látja el. A terület tipikus alföldi apróvadas terület, jellemző apróvadja a mezei nyúl és a fácán. A fő nagyvadja az őz. Ritkán a vaddisznó váltóvadként jelentkezik. Jelentőségük másodlagos. A vadállományt erősen befolyásoló tényező nincs, esetlegesen zavarást okozhat az intenzív legeltetés és a tervezési területet kettévágó közút, illetve a kemény telek tehetnek még kárt a vadállományban. A területen a vadászati létesítmények közül fácánetetők és apróvad számára szórók, találhatók, ezek a jelölés alapjául szolgáló élőhelyeket és fajokat alapvetően nem veszélyeztetik. Természetvédelmi és gazdálkodási szempontból nem okoz kárt a vadállomány. Érvényben lévő vadgazdálkodási tervek: - I/1. Szolnok és dél hevesi apróvadas vadgazdálkodási körzet vadgazdálkodási terve. Érvényesség: február 28 ig (Országos Vadgazdálkodási Adattár). - Középtiszai Vadásztársaság (Kódszám: ) vadgazdálkodási üzemterve. Érvényesség: 2017 ig. Kelt: február 1. Jóváhagyta: Jász Nagykun Szolnok Megyei MGSzH, Földművelésügyi Igazgatóság, Vadászati és Halászati Osztály Vízgazdálkodás Turizmus Ipar Infrastruktúra Egyéb 2. Felhasznált irodalom ANDRÉSI, P. (2002): Cselekvő természetvédelem. MME és az Orchis Természetvédő Egyesület, Budapest Ásotthalom. pp FARKAS, S. (szerk.) (1999): Magyarország védett növényei. Mezőgazda Kiadó. Budapest. pp JÁVORKA, S., CSAPODY. V. (1975): Iconographia Florae Partis Austro Orientalis Europae Centralis (Közép Európa délkeleti részének flórája képekben). Akadémiai kiadó, pp KIRÁLY, G. (szerk.) (2009): Új magyar füvészkönyv. Magyarország hajtásos növényei. Határozókulcsok. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő. pp PAPP, L. (1991): Adatok a Nyirségense és a Crisicum flórájáról és annak mentési

26 munkálatairól. 100 éves az MBT Botanikai Szakosztálya. MBT BSZ, BDTF, MTM Biotár 8, pp. 55. PAPP, L. (1996): Debrecen környéke halmainak, kurgánjainak növényzete. (In GYARMATHY, I. szerk.: Dombok, halmok, kurgánok. A Dél Nyírség Tájvédelmi Egyesület. Debrecen, pp PAPP, L. (1997a): Nyírségi és környékbeli védett növényfajok szaporítási kutatásai, mentési kísérletei és ezek eredményei. Kitaibelia, 2 (2), pp PAPP, L. (1997b): A magyar flóra védett edényes növényfajainak spóra és termésérési fenofázisai mint a védelem egy kardinális pontja. Kitaibelia, 2 (2), pp PAPP, L. (1999): Spóra és termésérési fenofázisok. Másodvirágzások. Terméstípusok etc. (In Farkas, S. (szerk.): Magyarország védett növényei). Mezőgazda Kiadó, Budapest, pp , , PAPP, L. (2012): Speciális biológiai értékeink és élőhelyeik megőrzése és rekonstrukciója. A DE BOTKERT projekt, KEOP 3.1.3/2F/ (Új Széchényi Terv Zárókiadványa), pp. 31. SIMON, T. (1992, 2004): A magyarországi edényes flóra határozója. Harasztok virágos növények. Nemzeti Tankönyv Kiadó, Budapest. pp. 892, ill TÓTH, Z., DÁNIEL, A., PAPP, L. (2012): Idegenhonos fásszárúak, irtásuk tapasztalatai és az irtás utáni szukcesszió. (In: Kézdi, P., Tóth, Z. (szerk.): Természetvédelem és kutatás a Sashegyen), Rosalia, 8, pp TÖRÖK, P., LUKÁCS, B., TÓTHMÉRÉSZ, B. (2010): Terepi módszerek a vegetáció vizsgálatához. Debreceni Egyetemi Kiadó, pp UJVÁROSI, M. (1973): Gyomnövények. Mezőgazda Kiadó, Budapest. pp Térképek

27 1. térkép Áttekintő térkép

28 2. Élőhelytérkép

29 3. Kezelési egységek térképe.

30 4. Közösségi szintű jelölőfajok áttekintő térképe.