A Nyírbogdányi rét (HUHN20129) különleges természetmegőrzési terület fenntartási terve

Átírás

1 A Nyírbogdányi rét (HUHN20129) különleges természetmegőrzési terület fenntartási terve Nyíregyháza 2014

2 Ügyfél Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Együttműködő partner E-misszió Természet- és Környezetvédelmi Egyesület. Vezető szakmai koordinátor Dr. Magura Tibor Szakmai koordinátor Lesku Balázs Olajos Péter Vezető természettudományi szakértő Dr. Szigetvári Csaba Vezető agrárgazdálkodási szakértő Tóth Sándor Közreműködő szakértők Bocz Renáta Forgács Zoltán Hauberger Júlia Lukács Attila Zsigó Krisztina Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság 2014 Ez a dokumentáció a szerzői jogról szóló évi LXXVI. törvény értelmében szerzői jogvédelem alatt áll. A dokumentáció nyilvános, a megfelelő hivatkozások mellett szabadon felhasználható és terjeszthető! 2

3 Tartalomjegyzék I. Natura 2000 fenntartási terv A terület azonosító adatai Név Azonosító kód Kiterjedés A kijelölés alapjául szolgáló fajok és/vagy élőhelyek Érintett települések Egyéb védettségi kategóriák Tervezési és egyéb előírások Veszélyeztető tényezők Kezelési feladatok meghatározása Természetvédelmi célkitűzés, a terület rendeltetése Kezelési javaslatok Élőhelyek kezelése Élőhelyrekonstrukció és élőhelyfejlesztés Fajvédelmi intézkedések Kutatás, monitorozás Mellékletek A kezelési javaslatok megvalósításának lehetséges eszközei a jogi háttér és a tulajdonviszonyok függvényében Agrártámogatások Pályázatok Egyéb A terv egyeztetési folyamatának dokumentációja Felhasznált kommunikációs eszközök A kommunikáció címzettjei Egyeztetés hatósági és területi kezelő szervekkel II. A Natura 2000 fenntartási terv készítését megalapozó dokumentáció A tervezési terület alapállapot jellemzése Környezeti adottságok Éghajlati adottságok Vízrajzi adottságok Talajtani adottságok Természeti adottságok A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű élőhelyek A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű növényfajok A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű állatfajok A tervezési területen előforduló egyéb jelentős fajok Területhasználat Művelési ág szerinti megoszlás Tulajdoni viszonyok Területhasználat és kezelés Felhasznált irodalom Térképek

4 4

5 I. Natura 2000 fenntartási terv 5

6 1. A terület azonosító adatai 1.1. Név Tervezési terület neve: Nyírbogdányi rét különleges természetmegőrzési terület 1.2. Azonosító kód Tervezési terület azonosítója: HUHN Kiterjedés Tervezési terület kiterjedése: 61,69 ha 1.4. A kijelölés alapjául szolgáló fajok és/vagy élõhelyek Jelölő élőhelyek Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárrétjei Jelölő fajok A területre vonatkozóan jelölő faj nincs megjelölve. A Natura 2000 adatlapon (SDF) nem szereplő, de a fenntartási tervet megalapozó felmérések alapján jelölő értéknek javasolt közösségi jelentőségű növényfaj: Kisfészkű aszat (Cirsium brachycephalum) 1.5. Érintett települések Nyírbogdány A tervezési terület által érintett helyrajzi számok listáját az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendeletet tartalmazza Egyéb védettségi kategóriák A tervezési terület az Országos Ökológiai Hálózat ökológiai folyosó övezetével átfed Tervezési és egyéb elõírások Természetvédelmi kezelési terv A tervezési területre természetvédelmi kezelési terv nem vonatkozik Településrendezési eszközök - Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területrendezési terve - 19/2011 (XII.1.) rendelet - Nyírbogdány község településszerkezeti terve - 58/2009. (VIII.31.) határozat 6

7 - Nyírbogdány község szabályozási terv és helyi építési szabályzat - 11/2009. (IX.16.) rendelet Körzeti erdőtervek és üzemtervek A tervezési területen üzemtervezett erdő nem található Körzeti vadgazdálkodási tervek és üzemtervek I/5. Szabolcs-Szatmár-beregi apróvadas körzet vadgazdálkodási terve. Érvényes: 2014-ig. (Készítését az Országos Vadgazdálkodási Adattár koordinálta.) Nyírségi Nimród Vadásztársaság (vadgazdálkodási egység kódszáma: ) vadgazdálkodási üzemterve. Érvényes: 2017-ig. Kelt: december 15. Jóváhagyta: Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei MGSzH, Földművelésügyi Igazgatóság, Vadászati és Halászati Osztály Halgazdálkodási tervek Halgazdálkodási terv a területre vonatkozóan nem áll rendelkezésre Vízgyűjtő-gazdálkodási terv Lónyai-főcsatorna alegység vízgyűjtő-gazdálkodási terve - Elfogadás dátuma: A terv a Víz Keretirányelv keretében készült, melynek célja, hogy a felszíni és felszín alatti vizek jó állapotba kerüljenek 2015-ig. Amennyiben ezt a természeti és gazdasági lehetőségek nem teszik lehetővé 2015-ig, akkor a határidők a VKI által felkínált mentességek alapos indoklásával 2021-re, illetve 2027-re kitolhatók Egyéb tervek Egyéb terv a tervezési területre nem vonatkozik. 7

8 2. Veszélyeztető tényezők Kód Veszélyeztető tényező neve Jelentősége A02.03 gyepterület átalakítása szántóvá A03.01 intenzív, vagy intenzívebb kaszálás A03.03 kaszálás felhagyása/hiánya 8 Érintett terület nagysága (%) Milyen jelölő élőhelyre vagy fajra és milyen módon gyakorol hatást? H 38% 6440 A tervezési területen legelő művelési ágú, a jelenlegi mocsárrétekhez hasonló termőhelyi adottságokkal rendelkező területeken korábbi beszántás miatt a jelölő élőhely megsemmisült. Ezeken a területeken jelenleg szántó, részben gyomos parlagnövényzet található. M 40% 6440 A tervezési területen a nagy táblákban, egyszerre végzett kaszálás a gyepek homogenizálódásához, kis mértékű elszegényedéséhez vezet. M 0,5% 6440 A tervezési terület egy részén beszántott terület szegélyén fennmaradt mocsárrét fragmentumot a kaszálás hiányában becserjésedés veszélyezteti. A04.01 intenzív legeltetés L 12% 6440 A tervezési terület kis mérete, a legelőként használt gyepek teljes kihasználtsága miatt időszakosan és lokálisan (különösen alacsony fűhozamú években) túllegeltetés léphet fel, ami a specialista és társulásalkotó fajok visszaszorulásához, a gyomfajok elszaporodásához vezethet. A07 biocid termékek, M 100% 6440 A tervezési területen belül hormonok, kemikáliák több foltban jelenlevő használata szántóterületekről átsodródó vagy átmosódó növényvédőszerek károsíthatják a gyepek élővilágát. B01.01 beerdősítés / fásítás idegenhonos fafajokkal H 0,5% 6440 A tervezési terület egy részén mocsárrét helyén történő nemes nyárral történt fásítás a jelölő élőhelyen lokálisan megsemmisíti.

9 H01.02 kiöntés miatti felszíni vízszennyezés H02.06 mezőgazdasági és erdészeti tevékenységből származó diffúz talajvízszennyezés H05 talajszennyezés és szilárd hulladék I01 idegenhonos inváziós fajok jelenléte M 10% 6440 A területtel szomszédos V. főfolyásból a befogadó Lónyayfőcsatorna visszaduzzasztó hatása miatt a felső szakaszokból érkező, gyakran szennyezett víz olykor kiönt a területre, ami tápanyag és szennyezőanyag terhelést jelent az élőhelynek. M 100% 6440 A tervezési területen belül több foltban jelenlevő szántóterületeken történő trágyázás átmosódva tápanyagterhelést okoz a jelölő élőhelyen, ami a nitrofil fajok elszaporodását, gyomosodást, az élőhely biológiai sokféleségének csökkenését, degradációját vonja maga után. Ezen kívül a beszántott területek jövőben kívánatos visszagyepesítését gátolja a trágyázás révén felhalmozódó tápanyag. M 1% 6440 Korábban beszántott mocsárrét peremén található illegális hulladéklerakó az élőhely kívánatos élőhelyrekonstrukció szempontjából szennyező veszélyforrás. M 20% 6440 A terület egyes részein foltokban agresszíven terjedő inváziós fajok - selyemkóró (Asclepias syriaca), magas arannyvessző (Solidago gigantea), gyalogakác (Amorpha fruticosa) - vannak jelen, amelyek a jelölő élőhelyen megfelelő kezelés hiányában jelentős mértékű invázióra képesek. Kialakuló állományuk alatt az élőhely állapota kedvezőtlen irányban változhat, esetleg megsemmisülhet. 9

10 J02.03 csatornázás M 90% 6440 A területtel szomszédos belvízelvezetési funkciójú csatorna, a területen belül több kisebb árok, szivárgó található. A természetvédelmi prioritásokkal nem összehangolt működtetés az élőhelytípus szárazodását, jellegének kedvezőtlen irányú megváltozását okozhatja. Kód A területre kívülről ható veszélyeztető tényező neve X Nincs veszélyeztető tényező vagy hatás Kód Jövőbeli valószínűsíthető veszélyeztető tényező neve M01.02 aszály és csapadékmennyiség csökkenés Jelentősége Jelentősége Érintett terület nagysága (%) Érintett terület nagysága (%) Milyen jelölő élőhelyre vagy fajra és milyen módon gyakorol hatást? A tervezési területre kívülről érkező számottevő veszélyeztető hatás nem azonosítható Milyen jelölő élőhelyre vagy fajra és milyen módon gyakorol hatást? M 90% 6440 Az aszály és csapadékmennyiség csökkenése az élőhelytípus szárazodását, jellegének kedvezőtlen irányú megváltozását, szélsőséges esetben az élőhely megsemmisülését okozhatja. 10

11 3. Kezelési feladatok meghatározása 3.1. Természetvédelmi célkitűzés, a terület rendeltetése Általános célkitűzések: A Nyírbogdányi rét különleges természetmegőrzési területté nyilvánításakor az élőhelyvédelmi irányelv 4. cikkének (4) bekezdése alapján a terület természetvédelmi célkitűzései meghatározásra kerültek, valamint kiemelésre kerültek egyes jelölő értékek, amelyeket a kezelés során priritásként kell kezelni. A Natura 2000 területek célkitűzései és prioritásai a területek hivatalos Natura 2000 adatlapjain (SDF) találhatók. A természetvédelmi célállapot: A Natura 2000 terület természetvédelmi célkitűzése, hogy a jelölő közösségi jelentőségű élőhely, a 6440 kódú Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárrétjei legalább az alapállapot felmérés során tapasztalt nagyságban, karakterét megőrizve fennmaradjon. A megjelölt prioritások szerinti célkitűzések megvalósításakor arra kell törekedni, hogy a területen jelentős kiterjedésben előforduló, közösségi jelentőségű (de nem jelölő) élőhely * kódú pannon szikes sztyeppék és mocsarak - kiterjedésének, karakterének fennmaradása, valamint az azon élő jelentős méretű állománnyal rendelkező, de jelölő fajként nem megjelölt közösségi jelentőségű faj, a kisfészkű aszat (Cirsium brachycephalum) fennmaradása is biztosítható legyen. A célállapot eléréséhez rendelt célkitűzések: A terület egységének, természetes élőhelyi sokféleségének megőrzése: a mocsárrétek és szikes élőhelyek megőrzése szükséges, azok megóvása beszántással, erdősítéssel, fásítással, beépítéssel, vonalas létesítmények kialakításával szemben. A mocsárrétek és szikes gyepek fennmaradását a kíméletes legeltetés és kaszálás szolgálja, ezért cél a legelő állatállomány és a kaszálók fenntartása, a rét-és legelőgazdálkodás kíméletes folytatása. A területen belül található szántókon kíméletes gazdálkodás kialakításával, lehetőség szerint azok gyepesítésével indokolt gondoskodni a természetes élőhelyeket érintő esetleges káros hatások megelőzéséről. A korábban beszántott, jelenleg gyomos parlagnövényzetű élőhelyeken a mocsárréti élőhely rekonstrukciója a cél. Szükséges megelőzni az inváziós növényfajoknak a természeti értékeket veszélyeztető terjedését, ezért a területen megjelenő inváziós és tájidegen fa- cserje- és lágyszárú fajok folyamatos visszaszorításáról szükséges gondoskodni. A terület mocsárréti és szikes élőhelyeinek fenntartásához szükséges azok megfelelő vízigényének kielégítése; amit a területet érintő belvízelvezető célú csatornákon és árkokon a megfelelő, lecsapolást mérséklő vízkormányzással szükséges biztosítani. A tervezési terület nem érint madárvédelmi területet Kezelési javaslatok A Natura 2000 területre vonatkozó természetvédelmi célkitűzések eléréséhez a terület egyes részei eltérő kezelést igényelnek, figyelembe véve az ott előforduló élőhelyeket, fajokat, és az ott jellemző gazdálkodási formákat. A kezelési, fenntartási, és részben az élőhelyrekonstrukciós és fejlesztési 11

12 javaslatokat ezért a Natura 2000 terület egyes lehatárolt részegységeire, az úgynevezett kezelési egységek (KE) vonatkozóan rendszerezi a fenntartási terv (a kezelési egységek térbeli elhelyezkedését a melléklet térképei mutatják be). Az egyes kezelési egységekre nem vonatkoztatható élőhelyrekonstrukciós, fajvédelmi, kutatási és monitorozási javaslatokat a fejezetben tárgyalja a fenntartási terv Élőhelyek kezelése (Kezelési egységek - KE) A kezelési javaslatok esetében élesen el kell választani a kötelező jellegű, jogszabályban előírt korlátozásokat, illetve az önkéntes vállalásokat. A 275/2004 (X. 8.) Kormányrendelet pontja alapján (5) A fenntartási terv a Natura 2000 terület kezelésére vonatkozó javaslatokat, valamint ezek megvalósításának lehetséges eszközeit tartalmazza, és jogszabály eltérő rendelkezése hiányában kötelező földhasználati szabályokat nem állapít meg. Az itt megfogalmazott előírások célja, hogy a kezelési egységekben előforduló közösségi jelentőségű értékek, a jelenlegi gazdálkodási gyakorlat és adottságok alapján javaslatot tegyenek a gazdálkodás kívánatos módjára. Ennek érdekében itt megfogalmazásra kerülnek olyan előírások, amelyek alapul szolgálnak a jövőbeli támogatási programok kidolgozásához. A gazdálkodók számára ezek az előírások a jelen terv alapján kötelezettséget nem jelentenek, betartásuk csak támogatási programon keresztül, önkéntes vállalás formájában válhat csak kötelezővé. A Nyírbogdányi rét Natura 2000 területen az előforduló élőhelyek, fontosabb fajok és gazdálkodási módok alapján 7 kezelési egység lehatárolása indokolt, amelyek térképi megjelenítését a mellékletek fejezet mutatja be. A kezelési egységek lehatárolása a 2013-ban tapasztalt természeti adottságok alapján történt, 1: alapléptékben. A térképi lehatárolás léptékét figyelembe véve a kezelési egységek határai (különösen nem mesterséges vonalat, pl. szántó, csatorna határ követő egységek esetén) nem szigorúan véve rögzítettek, hanem méteres átmeneti sávban értelmezhetők. A kezelések, beavatkozások gyakorlati tervezésénél emellett figyelembe szükséges venni, hogy a természeti adottságok, élőhelyek spontán változásai miatt a kezelési egységek egymáshoz viszonyított határai megváltozhatnak. A fentiek alapján tehát a kezelési egységek térbeli lehatárolása a fenntartási terv gyakorlati átültetése esetén áttekintő, iránymutató jellegű információnak tekintendő, aminek pontosítását magán a területen, az adott időszak aktuális állapotának megfelelően kell elvégezni. KE-1 kezelési egység A KE-1 kezelési egység a tervezési terület legmagasabb természeti értéket képviselő, mocsárréti és részben szikes jellegű gyeptípusait foglalja magában, amelyek kedvező állapotban tartásához a természetvédelmi célok tekintetében egyformán megfelelő kíméletes legelő- vagy rétgazdálkodás folytatása szükséges. (1) Meghatározása: Mocsárrétek, illetve a velük természetes élőhelyi mozaikot és átmenetet alkotó szikesedő, és jellegtelen gyepek. (2) Érintettség vizsgálata: A kezelési egység meghatározó élőhelytípusai (Á-NÉR 2011 kódok szerint): D34; D34xOB A kezelési egységben csekély kiterjedésben előforduló egyéb élőhelytípusok (Á-NÉR 2011 kódok szerint): OC Natura 2000 élőhelyek: 6440; 1530* 12

13 (3) Gazdálkodáshoz kötődő kezelési javaslatok: A kezelési javaslatok alapja a területet fenntartó gazdálkodás (kaszálás, legeltetés) folytatása a természeti értékek védelmét figyelembe vevő korlátozásokkal. A terület természetvédelmi célkitűzéseinek leginkább a legeltetéses és kaszálásos használat párhuzamos, hasonló arányú alkalmazása felel meg. a) Kötelező előírások és korlátozások A gyepek esetén kötelezően betartandó előírásként a Natura 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007 (X.18.) Korm. rend. előírásait szükséges alapul venni. b) Önkéntesen vállalható előírások Felülvetés nem megengedett. (GY01). Tárcsázás nem megengedett. (GY10). Tűzpászták létesítése nem megengedett. (GY15). Legeltetéssel és/vagy kaszálással történő hasznosítás. (GY22). Legeltethető állatfaj: szarvasmarhafélék. (GY67). Legeltethető állatfajok: lófélék (ló, szamár). (GY70). Legeltetési sűrűség 0,4-0,6 ÁE/ha. (GY42). Kaszáló sarjúlegeltetése megengedett a kaszálás napjától számított 30 napon belül megkezdeni tilos. (GY64). A gyepet évente csak egyszer lehet kaszálni. (GY80). A gyepterület kaszálása, szárzúzása esetén min. 10 cm-es fűtarló biztosítása. (GY92). A szénát a kaszálást követő 2 héten belül össze kell gyűjteni és eltávolítani a területről, vagy sávokban elégetni (GY86). Felázott talajon mindennemű munkavégzés tilos (GY14). A gyepek cserjésedését meg kell akadályozni, azonban a szórtan jelentkező őshonos cserjék megőrzésére törekedni kell (GY28). A gyepterületen előforduló őshonos hagyásfák, hagyásfa csoportok (delelő fák), valamint cserjés foltok eltávolítása nem megengedett. (GY33). Cserjeirtás csak szeptember 1. és február 28. közötti időszakban lehetséges. (GY29). A cserjeirtás megkezdésének időpontját legalább 5 nappal korábban írásban a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságnak be kell jelenteni, valamint a meghagyásra szánt cserjéket cserjefoltokat a működési terület szerint érintett NPI-gal egyeztetni kell. (GY31). Gyepterületen trágyaszarvas kialakítása tilos. (GY116). Szóró, sózó vagy etetőhely a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetett helyszínen alakítható ki. (VA01). (4) Élőhelyrekonstrukciós és élőhelyfejlesztési javaslatok: Indokolt a területről a vizet elvezető kisebb árkok kiszárító hatásának kiküszöbölése, az ilyen árkok megszüntetése révén. (5) Erdőtelepítésre vonatkozó javaslat: A kezelési egység területén az erdőtelepítés nem javasolható. 13

14 (6) Gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok A kezelési egység területén olyan tevékenység, amely a természetközeli élőhelyek területének csökkenésével jár (beépítés, vonalas létesítmények kialakítása) nem javasolható. Delelő fák, facsoportok telepítése kizárólag őshonos fák felhasználásával javasolható, a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetett helyszíneken. (7) Kezelési, fenntartási javaslatok indoklása: A kezelési egység területén található élőhelytípusok huzamosabb ideje kaszálással, illetve legeltetéssel történő fenntartása a jövőben is megfelelően szolgálja azok fennmaradását. Annak hiányában - részben inváziós fajok általi - cserjésedés, erdősödés valószínűsíthető. A kíméletes, évente egyszeri, a jogszabályban előírt kötelező mértéknek megfelelő arányú kaszálatlan foltokat hagyó kaszálás megfelelő kezelési lehetőség a terület fenntartására; az ennél intenzívebb kaszálás a mocsárrétek elszegényedéséhez vezethet. A közepes intenzitású legeltetés esetén a kezelési egység élőhelyeinek természeti állapota fenntartható, nagyobb intenzitású legeltetés esetén viszont a gyep felszakadozása, a legelőgyomok terjedése, az időszakosan víztelített talajú gyepekben a talajstruktúra kedvezőtlen átalakulása várható. Az őshonos hagyásfák, hagyásfacsoportok megóvása, illetve további telepítése a terület tájképi értékeinek és élőhelyi változatosságának megőrzése miatt indokolt. KE-2 kezelési egység A KE-2 kezelési egységhez a Natura 2000 területen található gyepek mélyebb foltjaiban található, a vegetációs időszak jelentős részében vízzel borított mocsári jellegű élőhelyei tartoznak. Ezek az élőhelyek korlátozottan, csak szárazabb időszakban kezelhetők kaszálással és legeltetéssel; ennek hiányában elnádasodásuk várható. (1) Meghatározása: Enyhén szikes, környező gyepeknél tartósabb vízállású élőhelyek. Növényzete belvizes években mocsári jellegű, szárazabb években szikes rét jellegű. (2) Érintettség vizsgálata: A kezelési egység meghatározó élőhelytípusai (Á-NÉR 2011 kódok szerint): B3; F2xB6 A kezelési egységben csekély kiterjedésben előforduló egyéb élőhelytípusok: - Natura 2000 élőhelyek: 1530* (3) Gazdálkodáshoz kötődő kezelési javaslatok: A kezelési javaslatok alapja a területet fenntartó gazdálkodás (legeltetés, kaszálás) folytatása. A terület természetvédelmi célkitűzéseinek leginkább a legeltetéses és kaszálásos használat párhuzamos, hasonló arányú alkalmazása felel meg. a) Kötelező előírások és korlátozások A gyepek esetén kötelezően betartandó előírásként a Natura 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007 (X.18.) Korm. rend. előírásait szükséges alapul venni. b) Önkéntesen vállalható előírások Felülvetés nem megengedett. (GY01). Tárcsázás nem megengedett. (GY10). Tűzpászták létesítése nem megengedett. (GY15). Legeltetéssel és/vagy kaszálással történő hasznosítás. (GY22). 14

15 Legeltethető állatfaj: szarvasmarhafélék. (GY67). Legeltethető állatfajok: lófélék (ló, szamár). (GY70). Legeltetési sűrűség 0,4-0,6 ÁE/ha. (GY42). Kaszálás július 15. előtt a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal történt egyeztetés alapján lehetséges. (GY71). A gyepet évente csak egyszer lehet kaszálni. (GY80). A gyepterület kaszálása, szárzúzása esetén min. 10 cm-es fűtarló biztosítása. (GY92). A szénát a kaszálást követő 2 héten belül össze kell gyűjteni és eltávolítani a területről, vagy sávokban elégetni (GY86). Felázott talajon mindennemű munkavégzés tilos (GY14). Gyepterületen trágyaszarvas kialakítása tilos. (GY116). A területen szóró, vadetető, sózó, a vegetációs időszakban erdei rakodó létesítése tilos. (VA03). (4) Élőhelyrekonstrukciós és élőhelyfejlesztési javaslatok: A kezelési egység területére vontakozóan élőhelyrekonstrukciós vagy élőhelyfejlesztési javaslat nem merül fel. (5) Erdőtelepítésre vonatkozó javaslat: A kezelési egység területén az erdőtelepítés nem javasolható. (6) Gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok A kezelési egység területén olyan tevékenység, amely a természetközeli élőhelyek területének csökkenésével jár (beépítés, vonalas létesítmények kialakítása) nem javasolható. (7) Kezelési, fenntartási javaslatok indoklása: A kezelési egység területén a környező gyepeknél mélyebb fekvésű, viszonylag hosszú ideig vízállásos területek tartoznak, amelyek kaszálás vagy legeltetés hiányában elnádasodásra hajlamosak. Fenntartásukhoz ezért - amennyiben ezt az adott év belvízviszonyai megengedik - a kaszálás vagy legeltetés folytatása kívánatos. A közepes intenzitású legeltetés és a kíméletes, a jogszabályban előírt kötelező mértéknek megfelelő arányú kaszálatlan foltokat hagyó kaszálás és a közepes intenzitású legeltetés alkalmas az élőhelyek fenntartására. A területen található jelentős (tízezres nagyságrendű) védett, közösségi jelentőségű kisfészkű aszat (Cirsium brachycephalum) növényfaj állományának megőrzése, illetve a hosszabb időn keresztül víztelített talaj miatt a július 15 előtt végzett kaszálás csak a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal történt egyeztetés alapján javasolható. KE-3 kezelési egység A KE-3 kezelési egységbe olyan élőhelyek tartoznak, amelyek eredeti gyepvegetációja közelmúltbeli beszántást követően az erős gyomosodás áés a megfelelő kezelés hiányában csak korlátozottan képesek regenerálódni. A kezelési javaslatok alapja a gyep helyreállásának elősegítése kaszálásos vagy legeltetéses területhasználattal. (1) Meghatározása: A közelmúltban beszántott, majd felhagyott gyepterületek, jelenleg gyomos parlagvegetációval. 15

16 (2) Érintettség vizsgálata: A kezelési egység meghatározó élőhelytípusai (Á-NÉR 2011 kódok szerint): OA; OB; OCxOD A kezelési egységben csekély kiterjedésben előforduló egyéb élőhelytípusok: - Natura 2000 élőhelyek: - (3) Gazdálkodáshoz kötődő kezelési javaslatok: A kezelési javaslatok alapja a területet fenntartó gazdálkodás (legeltetés, kaszálás) alkalmazása a gyep helyreállásának elősegítésére. a) Kötelező előírások és korlátozások A gyepek esetén kötelezően betartandó előírásként a Natura 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007 (X.18.) Korm. rend. előírásait szükséges alapul venni. b) Önkéntesen vállalható előírások Tűzpászták létesítése nem megengedett. (GY15). Legeltetéssel és/vagy kaszálással történő hasznosítás. (GY22). Inváziós növényekkel fertőzött gyepben csak a mentesítést követően lehet legeltetni. (GY58). Legeltethető állatfaj: szarvasmarhafélék. (GY67). Legeltethető állatfajok: lófélék (ló, szamár). (GY70). Legeltetési sűrűség 0,4-0,6 ÁE/ha. (GY42). Kaszáló sarjúlegeltetése megengedett a kaszálás napjától számított 30 napon belül megkezdeni tilos. (GY64). A gyepet évente legalább kétszer kell kaszálni. (GY81). Az inváziós gyomok virágzásban történő kaszálása kötelező. (GY107). A gyepterület kaszálása, szárzúzása esetén min. 10 cm-es fűtarló biztosítása. (GY92). A szénát a kaszálást követő 2 héten belül össze kell gyűjteni és eltávolítani a területről, vagy sávokban elégetni (GY86). Felázott talajon mindennemű munkavégzés tilos (GY14). A gyepek cserjésedését meg kell akadályozni, azonban a szórtan jelentkező őshonos cserjék megőrzésére törekedni kell (GY28). Gyepterületen trágyaszarvas kialakítása tilos. (GY116). A területen szóró, vadetető, sózó, a vegetációs időszakban erdei rakodó létesítése tilos. (VA03). (4) Élőhelyrekonstrukciós és élőhelyfejlesztési javaslatok: A kezelési egység területére vonatkozóan megfogalmazott gazdálkodási jellegű kezelési, fenntartási javaslatok egyúttal élőhelyrekonstrukciót (gyep helyreállítása) szolgálják; azokon túl élőhelyrekonstrukciós vagy élőhelyfejlesztési javaslat nem merül fel. (5) Erdőtelepítésre vonatkozó javaslat: A kezelési egység területén az erdőtelepítés nem javasolható. 16

17 (6) Gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok A kezelési egység területén olyan tevékenység, amely a természetközeli élőhelyek területének csökkenésével jár (beépítés, vonalas létesítmények kialakítása) nem javasolható. (7) Kezelési, fenntartási javaslatok indoklása: A kezelési egység területén korábban gyepek voltak, melyek közelmúltbeli beszántást, majd felhagyást követően elgyomosodtak. Rendszeres, évi kétszeri kaszálás, illetve az inváziós gyomnövényektől való mentesítést követő legeltetéses használat hatására a jelölő élőhelynek minősülő, jó regenerációs potenciálú mocsárréti vegetáció helyreállása valószínűsíthető éves időtávon belül. KE-4 kezelési egység A KE-4 kezelési egység olyan szántóterületeket foglal magában, melyeket a közelmúltban még gyepként hasznosítottak. Az ezeken folyó gazdálkodás potenciális veszélyforrást jelent a környező természetközeli élőhelyekre, és meggátolja azok természetes összeköttetését. A kezelési javaslatok sorában elsődleges a gyepek rekonstrukciója, s amennyiben az nem valósul meg, a szántóművelésre vonatkozó javaslatok a veszélyeztető hatás mérséklését szolgálják. (1) Meghatározása: Jelenleg szántóként művelt, korábban az egységes legelőterület részét képező élőhelyek. (2) Érintettség vizsgálata: A kezelési egység meghatározó élőhelytípusai (Á-NÉR 2011 kódok szerint): élőhelyek: T1; T10 A kezelési egységben csekély kiterjedésben előforduló egyéb élőhelytípusok (Á-NÉR 2011 kódok szerint): RA Natura 2000 élőhelyek: - (3) Gazdálkodáshoz kötődő kezelési javaslatok: A kezelési egység területén a természetvédelmi célkitűzéseket leginkább a terület gyeppé alakítása (élőhelyrekonstrukció) szolgálja. Amennyiben az nem megvalósítható, a szántóföldi gazdálkodáshoz kötődő javaslatok relevánsak: a) Kötelező előírások és korlátozások A Natura 2000 területekre vonatkozó gazdálkodási jellegű kötelező előírások és korlátozások a fenntartási terv elfogadásának időpontjában a kezelési egység meghatározó szántóföldi élőhelytípusaira nincsenek. Az esetleges élőhelyrekonstrukció keretében helyreállítható gyepek esetén kötelezően betartandó előírásként a Natura 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007 (X.18.) Korm. rend. előírásait szükséges alapul venni. b) Önkéntesen vállalható előírások: Élőhelyrekonstrukció (GY118). Tájidegen fűmagkeverékkel történő vetés tilos. (SZ63). Kizárólag környezetkímélő besorolású növényvédő szerek alkalmazása engedélyezett. (SZ19). Tápanyag-utánpótlást csak szerves trágyával lehet végezni. (SZ37). 17

18 (4) Élőhelyrekonstrukciós és élőhelyfejlesztési javaslatok: Javasolt a szántóterületek füves élőhellyé alakítása, gyeptelepítéssel; termőhelytől függően üde rét vagy száraz gyep kialakulásának elősegítése. A gyeptelepítést kizárólag a termőhelyre őshonos fajok vetésével indokolt végrehajtani. (5) Erdőtelepítésre vonatkozó javaslat: A kezelési egység területén az erdőtelepítés nem javasolható. (6) Gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok Gazdálkodáshoz nem köthető jellegű kezelési, fenntartási javaslatok a kezelési egységre vonatkozóan nem merülnek fel. (7) Kezelési, fenntartási javaslatok indoklása: A szántók füves területté alakítását az indokolja, hogy ezáltal a jelenleg elszigetelt természetközeli élőhelyek összeköttetése javul, továbbá a szántóművelésből adódó kockázatok (növényvédőszerek, műtrágya átmosódás) csökken. A területen korábbi tapasztalatok azt mutatják, hogy a gyep helyreállása a szántók spontán felhagyásával az inváziós növényfajok túlzott mértékű terjedése miatt nem kielégítő, ezért gyeptelepítés indokolt az élőhelyrekonstrukcióra szoruló szántóterületeken. Amennyiben a gyeprekonstrukció nem megvalósítható, a szántóföldi művelés folytatása mellett a környezetkímélő besorolású vegyszerekre és a műtrágyahasználat mellőzésére vonatkozó javaslatok csökkenthetik a káros hatások kockázatát. KE-5 kezelési egység A KE-5 kezelési egység fa-és cserjesorokat foglal magába, melyek a Natura 2000 terület élőhelyi sokfélesége és tájképi megjelenése tekintetében fontosak. A kezelési javaslatok alapja az élőhely funkcionális megőrzése, inváziós fajoktól való védelme, a beavatkozások minimálisan szükséges szinten való tartása. (1) Meghatározása: Fa- és cserjesorok. (2) Érintettség vizsgálata: A kezelési egység meghatározó élőhelytípusai (Á-NÉR 2011 kódok szerint): RA; S7; OCxS7; S2 A kezelési egységben csekély kiterjedésben előforduló egyéb élőhelytípusok: - Natura 2000 élőhelyek: - (3) Gazdálkodáshoz kötődő kezelési javaslatok: a) Kötelező előírások és korlátozások A Natura 2000 területekre vonatkozó gazdálkodási jellegű kötelező előírások és korlátozások a fenntartási terv elfogadásának időpontjában a kezelési egység élőhelytípusaira nincsenek. b) Önkéntesen vállalható előírások Az inváziós és termőhely idegen fajok megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni, állományuk visszaszorításáról mechanikus védekezéssel vagy speciális növényvédő szer kijuttatásával kell gondoskodni, ezen a technológián túl egyéb vegyszerhasználat tilos. 18

19 (GY115). Fakitermelés csak augusztus 15. és február 1. között végezhető. (E44). Szóró, sózó vagy etetőhely a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetett helyszínen alakítható ki. (VA01). (4) Élőhelyrekonstrukciós és élőhelyfejlesztési javaslatok: A kezelési egység területén található illegális hulladéklerakó felszámolása, és a további hulladékelhelyezés megakadályozása szükséges. A kezelési egység területén található nemes nyárral befásított (az Országos Erdőállomány Adattárba való nyilvántartásba vételhez szükséges jogszabályban előírt minimális kiterjedést el nem érő) területen a vágásérett fák kivágását követően a gyep helyreállítása és kaszálással való további kezelése indokolt. (5) Erdőtelepítésre vonatkozó javaslat: A kezelési egység területén az erdőtelepítés nem javasolható. (6) Gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok A kezelési egység területén olyan tevékenység, amely a természetközeli élőhelyek területének csökkenésével jár (beépítés, vonalas létesítmények kialakítása) nem javasolható. (7) Kezelési, fenntartási javaslatok indoklása: A kezelési egység területén részben idős fákból és cserjékből álló, fa-és cserjesorok az élőhelyi sokféleség és táji érték szempontjából jelentősek. Állományaikat elsődlegesen a tájidegen fajok, agresszív terjedése, és az illegális illetve szakszerűtlen fakitermeléssel szemben szükséges megvédeni. KE-6 kezelési egység A KE-6 kezelési egység területén a jelölő élőhelytípus kis területű fragmentuma található, amely a gyep többi részétől a beszántások és fásítás miatt elszigetelődött. A kezelési javaslatok középpontjában a jelölő élőhely megőrzése áll. (1) Meghatározása: Elszigetelt fajgazdag mocsárrét fragmentum. (2) Érintettség vizsgálata: A kezelési egység meghatározó élőhelytípusai (Á-NÉR 2011 kódok szerint): D34 A kezelési egységben csekély kiterjedésben előforduló egyéb élőhelytípusok: - Natura 2000 élőhelyek: 6440 (3) Gazdálkodáshoz kötődő kezelési javaslatok: A kezelési javaslatok alapja a területet fenntartó kaszálás folytatása a természeti értékek védelmét figyelembe vevő korlátozásokkal. a) Kötelező előírások és korlátozások A gyepek esetén kötelezően betartandó előírásként a Natura 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007 (X.18.) Korm. rend. előírásait szükséges alapul venni. 19

20 b) Önkéntesen vállalható előírások Felülvetés nem megengedett. (GY01). Tárcsázás nem megengedett. (GY10). Tűzpászták létesítése nem megengedett. (GY15). Kizárólag kaszálással történő hasznosítás. (GY20). A gyepet évente csak egyszer lehet kaszálni. (GY80). A gyepterület kaszálása, szárzúzása esetén min. 10 cm-es fűtarló biztosítása. (GY92). A szénát a kaszálást követő 2 héten belül össze kell gyűjteni és eltávolítani a területről, vagy sávokban elégetni (GY86). Felázott talajon mindennemű munkavégzés tilos (GY14). A gyepek cserjésedését meg kell akadályozni, azonban a szórtan jelentkező őshonos cserjék megőrzésére törekedni kell (GY28). Cserjeirtás csak szeptember 1. és február 28. közötti időszakban lehetséges. (GY29). Az inváziós és termőhely idegen fajok megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni, állományuk visszaszorításáról mechanikus védekezéssel vagy speciális növényvédő szer kijuttatásával kell gondoskodni, ezen a technológián túl egyéb vegyszerhasználat tilos. (GY115). Gyepterületen trágyaszarvas kialakítása tilos. (GY116). A területen szóró, vadetető, sózó, a vegetációs időszakban erdei rakodó létesítése tilos. (VA03). (4) Élőhelyrekonstrukciós és élőhelyfejlesztési javaslatok: A kezelési egység területére vonatkozóan élőhelyrekonstrukciós vagy élőhelyfejlesztési javaslat nem merül fel. (5) Erdőtelepítésre vonatkozó javaslat: A kezelési egység területén az erdőtelepítés nem javasolható. (6) Gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok A kezelési egység területén olyan tevékenység, amely a gyep területének csökkenésével jár (beépítés, vonalas létesítmények kialakítása, fásítás) nem javasolható. (7) Kezelési, fenntartási javaslatok indoklása: A kezelési egység területén található kis kiterjedésű, de a 6440 élőhelytípusnak megfelelő, fajgazdag gyepet megfelelő kezelés hiányában becserjésedés, esetleg ember általi befásítás veszélyezteti. Gyepként való megőrzése fontos, mivel fajforrásként jelentős szerepe lehet a környező szántóterületek esetleges gyeprekonstrukciójában. Legelőként való hasznosítása kis kiterjedése és elszigeteltsége miatt (legalábbis mindaddig, míg a KE-4 kezelési egységhez tartozó szomszédos területeken nem történik gyeprekonstrukció) nem lehetséges. A fentiek alapján a kíméletes, évi egyszeri kaszálással biztosítható a fenntartása. KE-7 kezelési egység A KE-7 kezelési egység a tervezési terület olyan gyepeket foglal magába, amelyek korábban feltörésre kerültek, de rövid idejű szántóként való hasznosítást követően visszagyepesítették. A gyepesítésnél külföldi eredetű, nem a termőhelynek megfelelő fűmagkeveréket alkalmaztak. A 20

21 jelölő mocsárréti élőhelyekre jellemző fajösszetétel az elegyfajok, kísérőfajok tekintetében helyreállta, ugyanakkor a növényzet nagy tömegét alkotó fűfajok társulásidegennek tekinthetők. Kívánatos emiatt a termőhelynek megfelelő, hazai eredetű fűmaggal való felülvetés. Ezen túl az élőhely kedvező állapotban tartásához a természetvédelmi célok tekintetében egyformán megfelelő kíméletes legelő- vagy rétgazdálkodás folytatása szükséges. (1) Meghatározása: Idegen eredetű vetett fűmaggal helyreállított mocsárrétek. (2) Érintettség vizsgálata: A kezelési egység meghatározó élőhelytípusai (Á-NÉR 2011 kódok szerint): D34; D34xOC A kezelési egységben csekély kiterjedésben előforduló egyéb élőhelytípusok: - Natura 2000 élőhelyek: 6440 (3) Gazdálkodáshoz kötődő kezelési javaslatok: A kezelési javaslatok alapja a területet fenntartó gazdálkodás (kaszálás, legeltetés) folytatása a természeti értékek védelmét figyelembe vevő korlátozásokkal. A terület természetvédelmi célkitűzéseinek leginkább a legeltetéses és kaszálásos használat párhuzamos, hasonló arányú alkalmazása felel meg. a) Kötelező előírások és korlátozások A gyepek esetén kötelezően betartandó előírásként a Natura 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007 (X.18.) Korm. rend. előírásait szükséges alapul venni. b) Önkéntesen vállalható előírások Élőhelyrekonstrukció (GY118) Felülvetés nem megengedett. (GY01) Tárcsázás nem megengedett. (GY10) Tűzpászták létesítése nem megengedett. (GY15). Legeltetéssel és/vagy kaszálással történő hasznosítás. (GY22). Legeltethető állatfaj: szarvasmarhafélék. (GY67). Legeltethető állatfajok: lófélék (ló, szamár). (GY70). Legeltetési sűrűség 0,4-0,6 ÁE/ha. (GY42). Kaszáló sarjúlegeltetése megengedett a kaszálás napjától számított 30 napon belül megkezdeni tilos. (GY64). A gyepet évente csak egyszer lehet kaszálni. (GY80). A gyepterület kaszálása, szárzúzása esetén min. 10 cm-es fűtarló biztosítása. (GY92). A szénát a kaszálást követő 2 héten belül össze kell gyűjteni és eltávolítani a területről, vagy sávokban elégetni (GY86). Felázott talajon mindennemű munkavégzés tilos (GY14). A gyepek cserjésedését meg kell akadályozni, azonban a szórtan jelentkező őshonos cserjék megőrzésére törekedni kell (GY28). A gyepterületen előforduló őshonos hagyásfák, hagyásfa csoportok (delelő fák), valamint cserjés foltok eltávolítása nem megengedett. (GY33). Cserjeirtás csak szeptember 1. és február 28. közötti időszakban lehetséges. (GY29). A cserjeirtás megkezdésének időpontját legalább 5 nappal korábban írásban a működési 21

22 terület szerinti nemzeti park igazgatóságnak be kell jelenteni, valamint a meghagyásra szánt cserjéket cserjefoltokat a működési terület szerint érintett NPI-gal egyeztetni kell. (GY31). Gyepterületen trágyaszarvas kialakítása tilos. (GY116). Szóró, sózó vagy etetőhely a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetett helyszínen alakítható ki. (VA01). (4) Élőhelyrekonstrukciós és élőhelyfejlesztési javaslatok: Javasolható élőhelyrekonstrukciós célból a terület egyszeri felülvetése a termőhelynek megfelelő, hazai (lehetőleg helyi) eredetű fűmaggal (a gazdálkodáshoz kötődő javaslatok körében, az önkéntesen vállalható előírások között a felülvetés illetve tárcsázás tilalmára vonatkozó javaslatok erre az élőhelyrekonstrukciós célú beavatkozásra nem vonatkoznak). Indokolt a területről a vizet elvezető kisebb árkok kiszárító hatásának kiküszöbölése, az ilyen árkok megszüntetése révén. (5) Erdőtelepítésre vonatkozó javaslat: A kezelési egység területén az erdőtelepítés nem javasolható. (6) Gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok A kezelési egység területén olyan tevékenység, amely a természetközeli élőhelyek területének csökkenésével jár (beépítés, vonalas létesítmények kialakítása) nem javasolható. Delelő fák, facsoportok telepítése kizárólag őshonos fák felhasználásával javasolható, a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetett helyszíneken. (7) Kezelési, fenntartási javaslatok indoklása: A területen található beszántás után helyreállított mocsárréti élőhely fő tömegét adó fűfélék külföldi vetőmagból származó, a termőhelynek nem teljesen megfelelő fajok és fajták. Indokolt emiatt egyszeri felülvetés hazai (lehetőleg helyi) eredetű, a termőhelynek megfelelő fűmaggal, ami egyben gazdálkodói érdek is. A kezelési egység területén található élőhelytípusok huzamosabb ideje kaszálással, illetve legeltetéssel történő fenntartása a jövőben is megfelelően szolgálja azok fennmaradását. Annak hiányában - részben inváziós fajok általi - cserjésedés, erdősödés valószínűsíthető. A kíméletes, évente egyszeri, megfelelő méretű kaszálatlan foltokat hagyó kaszálás megfelelő kezelési lehetőség a terület fenntartására; az ennél intenzívebb kaszálás a mocsárrétek elszegényedéséhez vezethet. A közepes intenzitású legeltetés esetén a kezelési egység élőhelyeinek természeti állapota fenntartható, nagyobb intenzitású legeltetés esetén viszont a gyep felszakadozása, a legelőgyomok terjedése, az időszakosan víztelített talajú gyepekben a talajstruktúra kedvezőtlen átalakulása várható. Az őshonos hagyásfák, hagyásfacsoportok megóvása, illetve további telepítése a terület tájképi értékeinek és élőhelyi változatosságának megőrzése miatt indokolt Élõhelyrekonstrukció és élõhelyfejlesztés Az élőhelyrekonstrukciós és élőhelyfejlesztési javaslatokat a dokumentáció fejezetben, az kezelési egységekre vonatkozó kezelési javaslatokkal egységes szerkezetben tárgyalja. Az élőhelyrekonstrukciós javaslatok összefoglalóan a következők: A terület egészére nézve indokolt a jelenleg szántókkal megszakított, korábban egységes gyepterület táji egységének helyreállítása, a szántókon történő gyeprekonstrukcióval. A javasolt intézkedés a KE-4 kezelési egység területét érinti. 22

23 Egyes kisebb, vízjogi üzemeltetési engedéllyel nem rendelkező árkok esetében - mocsárrétekre gyakorolt kiszárító hatás csökkentését célzó - teljes elzárás, megszüntetés javasolható. Az intézkedés a KE-1 és KE-7 kezelési egységek területén indokolt. A terület egy részén korábban feltört, majd részben tájidegen fűmaggal helyreállítás céljából bevetett gyep található. Ezen a területen indokolt élőhelyrekonstrukciós célú felülvetés hazai (lehetőség szerint helyi) eredetű fűmaggal. A javasolt intézkedés a KE-7 kezelési egység területét érinti. Gyep helyreállítása indokolt a terület egyes kisebb (az Országos Erdőállomány Adattárba való nyilvántartásba vételhez szükséges jogszabályban előírt minimális kiterjedést el nem érő), nemes nyárral befásított részein. A gyep helyreállítása vágásérett fák kitermelését követően történhet meg. A javasolt intézkedés a KE-5 kezelési egység területét érinti. Illegális hulladéklerakó felszámolása a KE-5 kezelési egység területén javasolható. Megoldást igényel a terület határán (de a Natura 2000 kijelölésen kívül) futó Bogdányi (V.) főfolyás működtetésének természetvédelmi szempontokkal való összehangolása. Jelenleg kettős probléma figyelhető meg: Nagy vizek esetén a Lónyay-főcsatorna visszaduzzasztó hatásai miatt a csatornából kiönt a területre a gyakran szennyezett, tápanyaggal terhelt víz. A nyári aszályos időszakban ellenben az élőhelyek fennmaradása szempontjából szükséges vizek elvezetése miatt fejt ki kedvezőtlen hatást a csatorna. Ennek érdekében szükséges olyan vízkormányzást kialakítani, ami megakadályozza a kedvezőtlen kiöntéseket, és egyben lehetővé teszi a Nyírbogdány település belterületét veszélyeztető időnként jelentősebb víztöbblet elvezetését, ugyanakkor száraz, aszályos időszakban megakadályozza a talajvízszintnek az élőhelyek számára szükséges szint alá való csökkenését. A megfelelő vízkormányzás önmagában lokális megoldásokkal (változtatható küszöbszintű vízvisszatartó műtárgy, vagy műtárgyak létesítése), nem kezelhető, mivel az alapvetően összefügg a Lónyay-főcsatorna üzemeltetésével. A megfelelő vízkormányzás kialakítása tehát csupán a jelen fenntartási terv keretein túlmutató előzetes tervezés alapján lehetséges Fajvédelmi intézkedések A tervezési területre vonatkozóan jelölő faj nem került kijelölésre. A területen a közösségi jelentőségű növényfajok közül a kisfészkű aszat (Cirsium brachycephalum) rendelkezik jelentős, tízezres nagyságrendű állománnyal, aminek alapján indokolt lehet annak jelölő fajként történő nyilvántartásba vétele. A tervezési területen (a túlnyomórészt a KE-2, kisebb mértékben a KE-3 kezelési egységek területén előforduló) a kisfészkű aszat (Cirsium brachycephalum) védelme alapvetően az élőhelyek megfelelő kezelésén keresztül biztosítható, a fejezetben a megfelelő kezelési egységekre vonatkozó részletes élőhelykezelési javaslatok alapján. Specifikus fajvédelmi intézkedések nem indokoltak Kutatás, monitorozás A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR) keretében a területen monitorozás nem zajlik. A tervezés alapját jelentő 1: léptékű élőhelytérképezés, illetve a jelölő fajnak javasolható közösségi jelentőségű növényfajra vonatkozó felmérés 2013-ban készült el. A további kutatás és monitorozás tekintetében ezek eredményeit célszerű alapállapotnak tekinteni. A jövőben szükséges a területen a kijelölés alapjául szolgáló közösségi jelentőségű élőhely (6440) 23

24 kiterjedésének és természetességének nyomon követése, kiegészítve az ugyancsak jelen levő 1530* kódú élőhely felmérésével. Az élőhelyek monitorozására javasolható 5 évente az NBmR protokoll szerinti élőhelytérképezés elvégzése. Az élőhelyek ennél ritkábban végzett monitorozása vélhetőleg nem ad megfelelő lehetőséget az esetlegesen beinduló negatív folyamatok megváltoztatását célzó idejében történő beavatkozásra. Javasolt a közösségi jelentőségű élőhelyek állományainak változását is egy-egy mintavételi helyen monitorozni, erre alkalmas módszer a közösségi jelentőségű gyepekre vonatkozó módszertan. A területen jelentős, tízezres nagyságrendű állománnyal rendelkező kisfészkű aszat (Cirsium brachycephalum) faj állatfajainak monitorozására az NBmR protokoll szerinti azonos módszertannal 3 évente végzett felmérés javasolható. Ha erre kapacitáshiány miatt nincs lehetőség, akkor minimálisan az 5 évente, az élőhelytérképezéssel azonos ciklusokban végzett monitorozás javasolható. 24

25 Mellékletek A gazdálkodáshoz és egyéb területhasználathoz köthető kezelési egységek megjelenítése. 25

26 3.3. A kezelési javaslatok megvalósításának lehetséges eszközei a jogi háttér és a tulajdonviszonyok függvényében Agrártámogatások Jelenleg működő agrártámogatási rendszerek A jelenleg hatályos Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer alapján a Nyírbogdányi rét különleges természet-megőrzési terület három fizikai blokkban helyezkedik el (TYE2J-X-11, TMQNJ-J-11, T1F9N-D-11). A fizikai blokkok területnagyságának megközelítőleg 95 %-a mezőgazdaságilag támogatható területre esik, melyre agrártámogatás igényelhető. MEPAR Blokkazonosító teljes terület (ha) támogatható terület (ha) KAT TYE2J-X-11 51,76 50,48 - TMQNJ-J-11 6,79 6,02 - T19HN-E-11 2,44 0,00 - T1F9N-D-11 5,6 5,55 - A fizikai blokkban gazdálkodó mezőgazdasági termelők számára az alábbi agrártámogatási források érhetőek el: Egységes területalapú támogatás (SAPS) A támogatás mértékéről évente a Vidékfejlesztési Miniszter dönt miniszteri rendeletben. A támogatási összeg megközelítőleg Ft/ha/gazdálkodási év. A támogatás igénybevételének feltétele, hogy a gazdálkodó maradéktalanul tartsa be az 50/2008.(IV.24.) FVM rendeletben foglaltakat, amely a Helyes Mezőgazdasági és Környezeti állapot feltételrendszereit tartalmazza. Agrár- környezetgazdálkodási támogatás (AKG) Középhosszú távú (5 gazdálkodási év) támogatási rendszer, melynek feltételeit a Vidékfejlesztési Miniszter által kiadott miniszteri rendelet szabályoz. Jelenlegi, és közötti időszakban a 61/2009. (V.14.) FVM rendelet hatályos. Jelen Natura 2000 területen a támogatási rendelet gyep hasznosítási irányú horizontális célprogramjai vehetőek igénybe, ugyanis a Biri Nagy-rét különleges természet-megőrzési terület nem esik bele Magas Természeti Értékű Területek zónalehatárolásaiba. Szakembereink álláspontja szerint a terület hosszú távú fenntartásához elegendőek a horizontális célprogramokban elérhető kiegészítő támogatások. Az elérhető támogatás mértéke az extenzív gyepgazdálkodás célprogramban legeltetéses hasznosítás esetén 77 Eurónak megfelelő forintösszeg, kaszálásos hasznosítás esetén 40 Eurónak megfelelő forintösszeg. Ökológiai gyepgazdálkodás célprogramban legeltetéses hasznosítás esetén 85 Eurónak megfelelő forintösszeg, kaszálásos hasznosítás esetén 48 Eurónak megfelelő forintösszeg érhető el. Kötelező földhasználati előírások ellenértékeként igényelhető kompenzációs jellegű kifizetések Tekintettel arra, hogy a 269/2007. (X. 18.) Korm. rendelet alapján földhasználati előírások vannak hatályban a gyepterületekre vonatkozóan, a 128/2007. (X.31.) FVM rendelet alapján a Natura

27 gyepterületeken történő gazdálkodáshoz területalapú, kompenzációs támogatás vehető igénybe, melynek értéke 38 EUR/ha évente. Önkéntesen vállalt előírások nyomán igényelhető mező- és erdőgazdálkodási támogatások Az agrár-környezetgazdálkodási célprogramok közül az ország egész területén (a támogatható területeken) igénybe vehető horizontális szántóföldi, gyepgazdálkodási és ültetvény célprogramok érhetők el a 61/2009. (V.14.) FVM rendelet jelenleg hatályos rendelkezései alapján. Nem termelő mezőgazdasági beruházások A 33/2008. (III.27.) FVM rendelet alapján támogatás vehető igénybe olyan földhasználati intézkedésekre, amelyek gazdálkodáshoz közvetlenül nem kapcsolódnak, ugyanakkor a vidéki táj értékeinek, állat- és növényvilágának fennmaradását szolgálják, ez által növelik a Natura 2000 területek közjóléti értékét, illetve hozzájárulnak a környezetgazdálkodási célok teljesítéséhez. Rendelkezésre álló információnk alapján a területen az agrártámogatások igénybevétele a nagyobb földterülettel rendelkező, a gazdálkodásban ténylegesen érintett tulajdonosok részéről általában jellemző, ami a Natura 2000 gyepterületek kompenzációs támogatására is igaz. Kisebb földtulajdonnal rendelkező tulajdonos részéről érkezett olyan észrevétel, hogy bár korábban igénybe vette a Natura 2000 gyepterületek kompenzációs támogatását, de az azzal járó adminisztráció miatt jelenleg nem él vele Javasolt agrártámogatási rendszer Kifejezetten Natura 2000 területekre jelenleg a Natura 2000 gyep- és erdőterületekre vonatkozóan létezik kompenzációs kifizetés. Látható azonban, hogy jelenleg nincsen hatályban szántó és halastó művelési ágú, valamint egyéb természetvédelmi szempontból fontos élőhelyre (láprét, vizes élőhelyek stb.) kidolgozott földhasználati előírás, illetve ez alapján kompenzációs kifizetés. Ebből adódóan ezekre a területekre csupán az egyéb földhasználati korlátozások (nitrát területekre, védett területekre vonatkozó) vannak érvényben, speciális faj és élőhelyvédelmi intézkedések nincsenek. A Natura 2000 gyepterületekre vonatkozó jelenlegi földhasználati előírások általános értelemben olyan gyephasználatot támogatnak, amely országos léptéket tekintve általában szükségesek a gyepek természetességének megőrzéséhez. Ugyanakkor általánosságukból következően nem képesek kezelni olyan helyi és speciális problémákat, amelyek éppen a jelölő értékek miatt fontosak (egyes kivételes esetekben akár ellent is mondhatnak a Natura 2000 célkitűzéseknek). A fenntartási terv egyik szerepe éppen azoknak a lokális kezelési feladatoknak a meghatározása, amelyek támogatási rendszerbe való beépítése a Natura 2000 célkitűzések szempontjából szükséges. A Nyírbogdányi rét fenntartási tervének tanulságai alapján az agrártámogatási rendszer módosításával, bővítésével, kiegészítésével kapcsolatban a javaslatok két szintre bontva képzelhetők el: Kötelező szint: A terület jelenlegi állapotának megőrzése érdekében szükséges tevékenységek, amelyeket minden Natura 2000 földhasználóra kötelező érvényűen szükséges érvénybe léptetni. Ez a kötelező földhasználati szabályok kibővítésével, illetve a meglevő szabályok módosításával/összehangolásával, és a hozzájuk kapcsolódó kompenzációs kifizetések 27

28 megváltoztatásával léptethető életbe. A Nyírbogdányi rét Natura 2000 terület vonatkozásában ebbe a körbe illeszthető eszközök a következők: o A Natura 2000 gyepterületekre vonatkozó egyes jelenlegi szabályok felülvizsgálatával a kaszálatlanul hagyott terület nagyságának tágabb határok közötti meghatározását szolgáló eszközök. Önkéntes szint: A terület természeti állapotának javítását szolgáló eszközök, amelyek az egyes területek, kezelési egységek sajátosságainak megfelelően önkéntes vállalás alapján ösztönzik a területhasználót az élőhelyek állapotának javítására, a közösségi jelentőségű fajok populációinak erősítésére. Ezek az eszközök ilyen értelemben átmenetet mutatnak az élőhelyfejlesztésiélőhelyrekonstrukciós támogatások irányába, de nem jelentenek olyan mértékű beavatkozást, ami kifejezetten nagy beruházási igényűek. A Nyírbogdányi rét Natura 2000 terület vonatkozásában ebbe a körbe illeszthető eszközök a következők: o A Natura 2000 területen található szántókon a környezetkímélő növényvédő szerek használatát ösztönző eszközök. o A Natura 2000 területen található szántókon a műtrágyahasználat csökkentését ösztönző eszközök. o A Natura 2000 területen található szántók gyeppé, vagy vizes élőhellyé alakítását ösztönző eszközök. A jelenlegi támogatási rendszer nem teszi érdekeltté a gazdálkodókat a nem hasznosított mezőgazdasági területek megőrzésében, hanem jellemzően azok eltüntetésére ösztönöz. Mivel ezek a területek nem támogatható területrészek, a támogatható terület maximalizálása érdekében a gazdálkodók gyakran eltüntetik a szegélyvegetációt, cserjéseket, kaszálják az értéktelen szénát adó, vagy vízállásos területeket is, amelyeken korábban nem folytattak intenzív jellegű gyepgazdálkodást. Ez a helyzet úgy javítható, ha agrártámogatás lesz igényelhető a nem művelt területekre, azaz nemcsak a kivett művelési ágú területekre, hanem a művelés alatt álló területek egyes részterületeire is. A Natura 2000 területek közötti koherencia biztosítása érdekében fontos lenne a természeti területek és az ökológiai hálózatba tartozó területek kedvező állapotának megőrzése a Natura 2000 területeken kívül is. A fenti problémára megoldás lehet, ha a természetvédelmi szempontból értékes, de gazdaságosan nem művelhető területek is legalább minimális mértékben támogathatóak lennének, ezáltal nem lennének teljesen haszontalanok a tulajdonosok, földhasználók számára. A támogatási rendszer kialakítása során figyelembe kellene vennie a támogatásra benyújtott terület természetvédelmi értékességét, sajátos ökoszisztéma szolgáltatásait, az ott megtalálható, elkülönülő élőhelyfoltok természetességi értékét és a jó természetességű területeken vagy részterületeken azoknak a fennmaradását segítő gazdálkodást vagy akár a nem beavatkozást kellene ösztönözni Pályázatok A tervezési területre a természetvédelmi célkitűzések megvalósításával kapcsolatos pályázat nincs folyamatban, sem tervezési fázisban Egyéb A tervezési területre nincs egyéb javaslat. 28

29 3.4. A terv egyeztetési folyamatának dokumentációja Felhasznált kommunikációs eszközök Ld. a pont alatti táblázatban A kommunikáció címzettjei Felhasznált kommunikációs eszközök: A kommunikáció címzettjei: 29 Időpont, helyszín a) terepbejárás a) gazdálkodók b) a Natura 2000 területtel érintett földrészletek Nyírbogdány tulajdonosai és vagyonkezelői e) a Natura 2000 területen illetékességi vagy működési területtel rendelkező területi államigazgatási szervek és települési önkormányzatok o) egyéb indokolt célcsoport: helyi lakosság b) falufórum a) gazdálkodók b) a Natura 2000 területtel érintett földrészletek Nyírbogdány tulajdonosai és vagyonkezelői e) a Natura 2000 területen illetékességi vagy működési területtel rendelkező területi államigazgatási szervek és települési önkormányzatok o) egyéb indokolt célcsoport: helyi lakosság d) önkormányzati közzététel a) gazdálkodók b) a Natura 2000 területtel érintett földrészletek tulajdonosai és vagyonkezelői e) a Natura 2000 területen illetékességi vagy működési területtel rendelkező területi államigazgatási szervek és települési önkormányzatok o) egyéb indokolt célcsoport: helyi lakosság Nyírbogdány e) honlap a) gazdálkodók b) a Natura 2000 területtel érintett földrészletek től tulajdonosai és vagyonkezelői folyamatosan e) a Natura 2000 területen illetékességi vagy működési területtel rendelkező területi államigazgatási szervek és települési önkormányzatok o) egyéb indokolt célcsoport: helyi lakosság Egyéb információ Résztvevők száma: 12 Résztvevők száma: 10 Kifüggesztés darabszáma: facebookon megosztva f) érintettek e) a Natura 2000 területen illetékességi vagy működési Kiküldött levélben vagy e- területtel rendelkező területi államigazgatási szervek és levelek mailben történő települési önkormányzatok darabszáma: 47 megkeresése és tájékoztatása h) sajtóesemény (sajtótájékoztató, sajtókonferencia) a) gazdálkodók b) a Natura 2000 területtel érintett földrészletek tulajdonosai és vagyonkezelői e) a Natura 2000 területen illetékességi vagy működési területtel rendelkező területi államigazgatási szervek és települési önkormányzatok eghir.hu/vadon/e _misszio/mar_v elemenyezhetoe k_a_natura_200 0_teruletek_fenn

30 Felhasznált kommunikációs eszközök: A kommunikáció címzettjei: Időpont, helyszín Egyéb információ o) egyéb indokolt célcsoport: helyi lakosság tartasi_tervei/ facebook ajánlás A társadalmi egyeztetés szervezése, lebonyolítása, tartalma és eredménye: 1. Falufórum időpont és helyszín egyeztetés történt Nyírbogdány Község Önkormányzatával. 2. A fenntartási tervet letölthetővé tettük és a véleményezhetőségről cikk jelent meg a kommunikációt végző szervezet honlapján. 3. A fenntartási tervek véleményezhetőségéről cikk jelent meg a Nyírséghír ( térségi hírportálon. 4. A fórumot és terepbejárást megelőzően frekventált pontokon (polgármesteri hivatalok hirdető táblái, művelődési házak, boltok stb.) 5 plakát lett kihelyezve Nyírbogdányban. A plakát a fenntartási tervek véleményezhetőségére hívta fel a figyelmet, tartalmazta a letöltési lehetőséget, a fórum és terepbejárás időpontját és helyszínét, a véleményezés határidejét, az érintett célcsoportok felsorolását, az érintett helyrajzi számokat, az érintett Natura 2000 terület térképi megjelenítését, valamint az elérhetőségeket és a kötelező arculati elemeket. 5. Az érintettek jelentős köre a fenntartási terv társadalmi egyeztetésének folyamatáról postai levélben (és/vagy kisebb részben ben) is értesítésre került. A levél a plakáthoz hasonló tartalommal, szükség szerint a célcsoportok szerinti egyedi összeállítással került kiküldésre. A címzettek köre (amennyiben egy sor alatt több címzett van, akkor zárójelben a kiküldött levelek darabszáma) a következő volt: o Érintett önkormányzat o Natura 2000 támogatást között igénybe vevő helyben élő gazdálkodók (3 levél). o Azon földrészletek tulajdonosai, amelyek a tervezési területen belül érintettek a jelölő élőhelyeket és fajokat, valamint kiemelt természeti értéket és/vagy konfliktusforrást hordozó, természetvédelmi szempontból legfontosabbnak ítélt területrészek tekintetében (22 levél, az értesített tulajdonosok az összes terület 96%-át fedik le). o Érintett falugazdászok o Nyírségi Trófea Vadásztársaság (Kótaj) o Nyírségi Vízgazdálkodási Társulat o Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal o Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal, Törvényességi Felügyeleti Főosztály o Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal, Földművelésügyi Igazgatóság 30

31 o Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal, Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság o Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal, Közlekedési Felügyelőség o Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal, Földhivatal o Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal, Építésügyi Hivatal o Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal, Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal, Örökségvédelmi Osztály o Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal, Erdészeti Igazgatóság, Erdőfelügyeleti és Hatósági Osztály, Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területi Iroda o Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség o Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság o Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság o Nemzeti Földalapkezelő Szervezet o Nemzeti Földalapkezelő Szervezet Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területi Iroda o Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal o Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei kirendeltség o Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Igazgatóság o Vadásztársaságok Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szövetsége 6. A plakátokon és a levelekben jelzett időpontban és helyszínen megtartásra került a falufórum, melyről emlékeztető és fotódokumentáció készült. A fórumon 10 fő vett részt. 7. A plakátokon és a levelekben jelzett időpontban és helyszínen megtartásra került a terepbejárás, melyről jegyzőkönyv és fotódokumentáció készült. A terepbejáráson 12 fő vett részt. 8. Az érintett önkormányzat (Nyírbogdány) 15 napra kifüggesztették a fenntartási tervet. 9. A beérkezett véleményeket és észrevételeket egy táblázatban összefoglaltuk, és megküldtük a tervkészítőnek, a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságnak, valamint a területileg illetékes természetvédelmi őrnek. A legfontosabb észrevételek, amelyek alapján a terv módosításra került: Az egyik gazdálkodónak egy bizonyos területre vonatkozó gyephelyreállítási javaslatát a tervkészítő indokoltnak találta. Ennek alapján a terv átdolgozott változatában új kezelési egység került kialakításra a megfelelő javaslatokkal. A társadalmi egyeztetés során a gazdálkodók említettek olyan veszélyeztető tényezőket (szennyezett víz kiöntése a csatornából), amelyek a fenntartási terv egyeztetési verziójában nem 31

32 szerepeltek, így ezeket a végleges változatában a tervkészítő feltüntette és javaslatot tett a kezelésére. Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság levélben érkezett vízvisszatartásra vonatkozó észrevételeik fenntartási tervbe illeszkedő részét a megfelelő fejezetekbe a tervező beépítette. Az érintett csatornák fenntartási munkálataival kapcsolatos javaslatukat a Natura 2000 célokkal összeegyeztethető formában építette be Egyeztetés hatósági és területi kezelő szervekkel Kommunikáció címzettje Nyírbogdány Község Önkormányzata Tulajdonosok, vagyongazdálkodók Nyírségi Trófea Vadásztársaság Érintett falugazdász Nyírségi Vízgazdálkodási Társulat Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei Kormányhivatal Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei Kormányhivatal, Törvényességi Felügyeleti Főosztály Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei Kormányhivatal, Alkalmazott eszköz plakát levél értesítés sajtómegjelenés önkormányzati kifüggesztés plakát levél értesítés sajtómegjelenés önkormányzati kifüggesztés plakát levél értesítés sajtómegjelenés önkormányzati kifüggesztés plakát levél értesítés sajtómegjelenés önkormányzati kifüggesztés levél értesítés sajtómegjelenés önkormányzati kifüggesztés levél értesítés önkormányzati kifüggesztés levél értesítés önkormányzati kifüggesztés levél értesítés önkormányzati kifüggesztés Visszajelzett? (tartalom) 32 Hogyan? Beépült a tervbe? Hogyan? nem igen fórumon megjelentek igen nem nem nem igen (nem jogosult eljárni) levélben - - nem igen (észrevétellel nem él) Gyephelyreállít si javaslat alapján új kezelési egység került kialakításra. A veszélyeztető tényezők kiegészítésre kerültek. ben - -

33 Földművelésügyi Igazgatóság Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei Kormányhivatal, Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei Kormányhivatal, Közlekedési Felügyelőség Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei Kormányhivatal, Földhivatal Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei Kormányhivatal, Építésügyi Hivatal Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal, Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal, Örökségvédelmi Osztály Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal, Erdészeti Igazgatóság, Erdőfelügyeleti és Hatósági Osztály, Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei Területi Iroda Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság levél értesítés önkormányzati kifüggesztés levél értesítés önkormányzati kifüggesztés levél értesítés önkormányzati kifüggesztés levél értesítés önkormányzati kifüggesztés levél értesítés önkormányzati kifüggesztés levél értesítés önkormányzati kifüggesztés levél értesítés önkormányzati kifüggesztés levél értesítés önkormányzati kifüggesztés nem nem nem nem igen (nem illetékes eljárni) 33 levélben - - nem igen (a tervet elfogadásra javasolják) igen - - igen levélben, ben igen A vízvisszatartá sra vonatkozó észrevételeik fenntartási tervbe illeszkedő részét a megfelelő fejezetekbe beépítette. Az érintett csatornák fenntartási

34 Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Nemzeti Földalapkezelő Szervezet levél értesítés önkormányzati kifüggesztés levél értesítés önkormányzati kifüggesztés igen fórumon és terepbejáráson megjelentek, írásban javasoltak igen munkálataival kapcsolatos javaslatukat a Natura 2000 célokkal összeegyeztet hető formában építette be. Véleményüke t a szakmai tervező figyelembe vette nem

35 II. A Natura 2000 fenntartási terv készítését megalapozó dokumentáció 35

36 1. A tervezési terület alapállapot jellemzése 1.1. Környezeti adottságok Az érintett tervezési terület a Közép-Nyírség kistájban helyezkedik el. A terület alapkőzete savanyú homok, környezetében lankás domborzatú homokbuckás táj jellemző. A Nyírbogdányi-rét területét egy buckaközi lapos alkotja, amelyek a környező talajvizek és csapadékvizek befogadójaként az üde réti vegetáció jó állapotú maradványait őrzi. A magasabb térszíneken, ahol eredendően homoki erdő vegetációt feltételezünk, ma száraz gyepek és szántók találhatók Éghajlati adottságok A terület a mérsékelten meleg (néhol már mérsékelten hűvös) és száraz-mérsékelten száraz éghajlatú Közép-Nyírség kistájban helyezkedik el, közel óra évi napsütéssel, melyből nyáron óra, télen óra jellemző. A hőmérséklet évi átlaga 9,4-9,7 C, míg a vegetációs időszakban 16,6-16,9 C. A 10 C hőmérsékletet meghaladó napok száma évente 195 nap, míg a fagymentes napok száma 190 nap körül van. A hőmérsékleti maximum 34-34,5 C, míg a minimum C. Az évi csapadékösszeg mm, míg ÉK-en kevéssel 580 mm feletti, addig ÉNy-on 530 mm alatt marad. A hótakarós napok száma 40-42, átlagos vastagsága 18 cm. Az ariditási index értéke 1,24-1,28. A leggyakoribb szélirány az ÉK-i, DNy-i és É-i, a szél sebessége 3 m/s körüli. A tervezési terület éghajlati adottágai jelenleg megfelelőek a kijelölés alapjául szolgáló mocsárréti jellegű élőhelyek fennmaradásához. Azonban az előrejelzések alapján várhatóan szárazabbá, melegebbé váló éghajlat kedvezőtlen irányú változásokat indíthat el a nagyobb nedvességigényű mocsárréteken Vízrajzi adottságok A tervezési terület a Lónyay-főcsatorna vízgyűjtő területéhez tartozik. Legfőbb vízfolyása a tervezési terület közvetlen szomszédságában végighaladó V. (Bogdányi) főfolyás. A viszonylag kis hozamú csatorna hatása kettős a területen: nagy vizek esetén a Lónyay-főcsatorna visszaduzzasztó hatásai miatt a csatornából kiönt a területre a gyakran szennyezett, tápanyaggal terhelt víz. A nyári aszályos időszakban ellenben az élőhelyek fennmaradása szempontjából szükséges vizek elvezetése miatt fejt ki kedvezőtlen hatást a csatorna. A XIX. századi vízrendezésekig a területen jellemzőek voltak a vízállások, legmélyebb része sekély tó (Hosszú-tó) volt. A terület mélyebb részein ma is előfordul cm-es felszíni vízborítás, amely nem csupán a tél végi-tavaszi időszakban, de a csatorna kiöntése miatt bő csapadék esetén az év bármely részében előfordulhat. A terület közösségi jelentőségű élőhelyei és fajai többé-kevésbé alkalmazkodtak a jelenlegi, mesterségesen befolyásolt vízrajzi adottságokhoz, de a visszatérő beavatkozások (elsősorban a csatornakotrás) és kiöntések hosszabb távon kumulálódó, kedvezőtlen változásokat okozhatnak, A területen néhány kisebb árok is található, melyek lokálisan kiszárító hatásúak az élőhelyekre. 36

37 Talajtani adottságok A tervezési területet magába foglaló Közép-Nyírség kistáj területének több mint felét (58%) kovárványos barna erdőtalaj alkotja. A kistáj 13%-án futóhomok jellegű talajok vannak, 6%-án pedig humuszos homoktalajok. A kistáj É-i határa menti löszös üledéken jó termékenységű, réti csernozjom talajok fordulnak elő. A széles mélyedések hidromorf talajképződményei közül a meszes réti talajok találhatóak a legnagyobb kiterjedésben. A tervezési terület jelentős részén réti talajok találhatók, mélyebb részein szikesedő jelleggel. A szikesek ősi vagy másodlagos jellege kérdéses. A talajvíztől nem befolyásolt magasabb térszínű területeken alacsony humusztartalmú homoktalajok jellemzőek Természeti adottságok A területen az alapvető élőhelyi-biotikai sajátosságok pontos felmérésére május 10-én 1: alapléptékű élőhelytérképezés történt. Az Általános Nemzeti Élőhelyosztályozási rendszer kritériumainak megfelelő módszertannal, az Á-NÉR 2011 kategóriarendszerét felhasználva elkészült élőhelytérkép pontos képet kap az élőhelyek aktuális kiterjedéséről, természetességéről, egyes veszélyeztető tényezőiről, és egyúttal alapját képezi a közösségi jelentőségi élőhelytípusok, illetve a kezelési egységek meghatározásához, és a természetvédelmi kezelési javaslatok kidolgozásához. A felmérés alapján a terület főbb élőhelytípusok (illetve azok gyakorlati szempontból egybevont csoportjai, vagy részkategóriái) a következők: Élőhely egyszerűsített neve Á-NÉR kód Kiterjedés (hektár) Arány (%) Egyéb mocsári vegetáció B3 1,48 2,40 Mocsárrétek D34; D34xOB 18,50 29,96 Natura 2000 élőhely megfeleltetés (Az Á-NÉR 2011 megfeleltetés alapján) 6440 élőhelynek megfeleltetve Kissé szikes jellegű mocsárrétek D34xF2 5,06 8, élőhelynek megfeleltetve Szikes rét-mocsár F2xB6 8,80 14, * élőhelynek megfeleltetve Jellegtelen vizes élőhelyek OA 1,12 1,81 Jellegtelen üde és száraz gyepek OB; OC 1,06 1,72 Őshonos puhafás fasorok RA 1,33 2,15 Tájidegen fasorok, facsoportok S7; S2 0,51 0,83 Szántók, parlagok T1,;T10 22,21 35,97 Egyéb nem természetes élőhely U11; U3 1,68 2,72 A Nyírbogdányi rét a XIX. századi vízrendezéseket megelőzően buckaközi mélyedésben elhelyezkedő, eredetileg nagyrészt vizes élőhely (részben sekély vizű tó) volt. Kissé magasabb részeit ebben az időszakban is rétként, legelőként használták. A jelenlegi természetközeli élőhelyek nagyrészt ezt a mocsárréti növényzetet örökítették át. A mélyebb foltokon nem túl karakteres, de egyértelműen kategorizálható szikes réti-mocsári élőhelytípus található a szikes jelleg eredeti, vagy másodlagos mivoltának megítélése kérdéses. A terület lecsapolását követően a XX. század folyamán is több ízben a gyepek egy részét feltörték. A mocsárrétek jó regenerációs képességről tanúságot téve a szántóművelés felhagyását követően - ahol erre mód nyílt - viszonylag jó 37

38 természetességgel helyreálltak. A természetközeli élőhelyekre nyírségi viszonylatban viszonylag kismértékű mozaikosság jellemző; azaz az egyes élőhelyek aránylag nagy, a természetes belső variációtól eltekintve egységes foltokat alkotnak A tervezési területen elõforduló közösségi jelentőségű élőhelyek A tervezési terület Natura 2000 adatlapja (SDF) egy jelölő élőhelytípust ad meg a területre vonatkozóan (6440). A fenntartási tervet megalapozó felmérések alapján további egy közösségi jelentőségű élőhelytípus (1530*) mutatható ki a területen, de az csekély reprezentativitása miatt nem javasolható a terület jelölő élőhelyeinek sorába. Élőhelytípus kódja Élőhelytípus megnevezése Reprezentativitás adatlap (SDF) szerint (A-D) Reprezentativitás az aktuális felmérés alapján (A-D) 6440 Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárrétjei C C 1530* Pannon szikes sztyeppék és mocsarak nem szerepel D A Natura 2000 adatlap (SDF) szerinti jelölő élőhelytípus részletes jellemzése: Élőhely neve: Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárrétjei Élőhely kódja: 6440 Élőhely előfordulásai a területen: Az élőhelytípus előfordulási viszonyai a 3. Térképek fejezetben láthatók. Jellemzően nagyobb összefüggő foltokban fordul elő, szántók által megszakítva, de kisebb töredékes állományai is előfordulnak. Gyakran más élőhelyekkel (jellegtelen száraz gyepek, szikes) érintkezik. Élőhely területi aránya: 38,15%. A Natura 2000 adatlapon 40% szerepel, amit az aktuális felmérések megerősítettek, pontosítottak. Élőhely kiterjedése a területen: 23,56 hektár. Élőhely jellemzése: A közösségi élőhelytípusnak a területen a nemzeti élőhely-osztályozási rendszer (Á-NÉR 2011) kategóriarendszere szerinti D34 (mocsárrétek) élőhelytípus egyes altípusainak megfelelő állományok. Magas füvű, többszintű, legeltetéssel illetve kaszálással kezelt élőhely. Állományain velül a térszín változatosságától és a talajvíz közelségétől függően szárazabb, a kaszálórétek irányába, illetve mélyebb, a szikes rétek felé átmenetet mutató típusai is kialakulnak. Állományalkotói a réti csenkesz (Festuca pratensis), réti perje (Poa pratensis), fehér tippan (Agrostis stolonifera), rókasás (Carex vulpina). A mélyebb, a szikesekkel átmenetet mutató részein a réti ecsetpázsit (Alopecurus pratensis) uralkodik, a magasabb térszíneken csomós ebír (Dactylis glomerata) van magas arányban. Kisebb-nagyobb foltokban uralkodó a leromlásra utaló 38

39 közönséges tarackbúza (Elymus repens), siskanádtippan (Calamagrostis epigeios). Elegyfajként a mocsárrétek generalistái, kísárőfajai mellett több ritkább specialista faj is előfordul (pompás kosbor - Orchis laxiflora subsp. elegans, egypelyvás csetkáka - Eleocharis uniglumis, molyhos sás - Carex tomentosa, gyíkhagyma - Allium angulosum). Magasabb térszínű részei helyenként parlageredetűek, szegényesebbek. Inváziós fajok csak nagyon kis mennyiségben jellemzők állományaiban. Élőhely természetességi - degradáltsági értékelése: Az élőhelytípus állományai a Németh-Seregélyes skála szerint többségében 4-es és 3-as természetességűnek minősülnek, igen kis kiterjedésben 2-es természetességű foltja is előfordul. Többnyire tehát a jó, vagy kissé elszegényedett állapot jellemző. Élőhely veszélyeztetettsége: Az élőhely aktuális veszélyeztetettsége, amennyiben a művelési ágnak megfelelően kezelik, viszonylag alacsony, viszont elszegényedéssel, az élőhelyen belüli változatosság csökkenésével így is lehet számolni. Regenerációs képessége a területen jónak mondható. Potenciális veszélyeztetettsége az élőhely esetleges megszűnéséből (beszántás, erdősítés) adódik, amivel szemben a Natura 2000 státussal biztosított védelem megfelelő biztosítéknak tekinthető. Mivel aktív emberi tevékenység (kaszálás, legeltetés) által fenntartott élőhelytípusról van szó, a kezelés esetleges felhagyásával is számolni lehet potenciális veszélyeztető tényezőként. Veszélyeztető tényezők: A közelmúltban beszántás és erdősítés semmisítette meg az élőhely jelentős részét. Jelenleg kezelés tekintetében a nagy területre kiterjedő, hosszú távon homogenizáló hatású kaszálás, lokális túllegeltetés, illetve kis területet érintően a kaszálás felhagyása veszélyeztet. A szántóterületek felől vegyszerek és tápanyag átmosódása, átsodródása jelent problémát. A szomszédos csatorna irányából szennyezett víz kiöntése fordul elő, az aszályos időszakban pedig kiszárító hatással lehet számolni. Egyelőre kis területen fordulnak elő inváziós fajok, de hosszabb távon komoly veszélyt jelenthetnek. Kis területen illegális hulladék-elhelyezés fenyegeti az élőhelyet. A klímaváltozás szempontjából különösen az vízellátás tekintetében érzékeny az élőhely. 39

40 A Natura 2000 adatlapon (SDF) nem szereplő, jelölő élőhelytípusnak nem javasolható, de a területen előforduló közösségi jelentőségű élőhelytípus részletes jellemzése: Élőhely neve: Pannon szikes sztyeppék és mocsarak Élőhely kódja: 1530* Élőhely előfordulásai a területen: Az élőhelytípus előfordulási viszonyai a 3. Térképek fejezetben láthatók. Egyetlen nagyobb összefüggő foltban fordul elő, átmenete a mocsárréti (6440) élőhellyel folytonos. Élőhely területi aránya: 14,25%. A Natura 2000 adatlapon nem szerepel. Ennek valószínű oka, hogy nem kifejezetten karakteres állományai nem indokolták az adatlapon való feltüntetést. Élőhely kiterjedése a területen: 8,80 hektár. Élőhely jellemzése: A közösségi élőhelytípusnak a területen a nemzeti élőhely-osztályozási rendszer (Á-NÉR 2011) kategóriarendszere szerinti F2 (szikes rétek) élőhelytípus szolonyeces jellegű állományai felelnek meg, amelyek részben a B6 (szikes mocsarak), részben a D34 (mocsárrétek) irányába mutatnak átmenetet. Állományában a sekélyebb részeken uralkodó a réti ecsetpázsit -(Alopecurus pratensis), réti szittyó (Juncus compressus), a mélyebb részeken pedig a mocsári csetkáka (Eleocharis palustris), zsióka (Bolboschoenus maritimus), nád (Phragmites australis). Természettől fogva és lokálisan is fajszegény élőhelytípus, elegyfajai közül tömegessége miatt a kisfészkű aszat (Cirsium brachycephalum), karakterfajként pedig a ritka sziki őszirózsa (Aster tripolium) emelhető ki. Inváziós fajok nem fordulnak elő állományában. Élőhely természetességi - degradáltsági értékelése: Az élőhelytípus állományai a Németh-Seregélyes skála szerint többségében 4-es természetességű. Élőhely veszélyeztetettsége: Az élőhely aktuális veszélyeztetettsége, amennyiben a művelési ágnak megfelelően kezelik, és megfelelő vízellátást kap, viszonylag alacsony, viszont elszegényedéssel, az élőhelyen belüli változatosság csökkenésével így is lehet számolni. Regenerációs képessége a területen jónak mondható. Potenciális veszélyeztetettsége az élőhely esetleges megszűnéséből (beszántás) adódik, amivel szemben a Natura 2000 státussal biztosított védelem megfelelő biztosítéknak 40

41 tekinthető. Mivel aktív emberi tevékenység (kaszálás) által fenntartott élőhelytípusról van szó, a kezelés esetleges felhagyásával is számolni lehet potenciális veszélyeztető tényezőként. Veszélyeztető tényezők: A közelmúltban beszántás semmisítette meg az élőhely egy feltételezhető részét. Jelenleg kezelés tekintetében a nagy területre kiterjedő, hosszútávon homogenizáló hatású kaszálás veszélyeztet. A szántóterületek felől vegyszerek és tápanyag átmosódása, átsodródása jelent problémát. A szomszédos csatorna irányából szennyezett víz kiöntése fordul elő, az aszályos időszakban pedig kiszárító hatással lehet számolni. A klímaváltozás szempontjából különösen a vízellátás tekintetében érzékeny az élőhely A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű növényfajok A tervezési terület Natura 2000 adatlapja (SDF) egy közösségi jelentőségű növényfaj nem szignifikáns előfordulását jelzi a területre vonatkozóan (kisfészkű aszat Cirsium brachycephalum). A fenntartási tervet megalapozó felmérések alapján indokolt a faj jelölő fajként való nyilvántartásba vétele. Irányelv melléklete Faj név Állomány adatlap szerint (A-D) Aktuális állomány felmérés szerint (A-D) II. kisfészkű aszat (Cirsium brachycephalum) D C Kisfészkű aszat (Cirsium brachycephalum) Irányelv melléklete: II. Faj előfordulásai a területen: Az faj előfordulási viszonyai a 3. Térképek fejezetben láthatók. Kiemelkedően legnagyobb állománya egy foltban, a terület szikes élőhelyén található meg. Kisebb állományai a terület további, időszakos vízállású részein fordulnak elő. Állománynagyság (jelöléskor): D tő. Állománynagyság (tervkészítéskor): C - Mintegy tő (tőszámláláson alapuló területarányos becsléssel megállapítva). Jelölő fajként való nyilvántartásba vétele állománynagysága alapján indokolt, javasolható. 41

42 Állomány változásának tendenciái és okai: Rendkívül nagy állományingadozással jellemezhető faj. A rendelkezésre álló adatok tendencia megállapítására nem alkalmasak. Faj veszélyeztetettsége: A faj aktuális veszélyeztetettsége a területen csekély mértékű. Veszélyeztető tényezők: Potenciális veszélyeztető tényező élőhelyének megszűnése (pl. beszántás), továbbá termőhelyének esetleges radikális megváltozása. A klímaváltozás szempontjából különösen a vízellátás tekintetében érzékeny faj A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű állatfajok A tervezési terület Natura 2000 adatlapja (SDF) egy közösségi jelentőségű állatfaj nem szignifikáns előfordulását jelzi a területre vonatkozóan (vöröshasú unka Bombina bombina). A fenntartási tervet megalapozó felmérések alapján a faj jelölő fajként való nyilvántartásba vétele továbbra sem indokolt. Irányelv melléklete Faj név Állomány adatlap szerint (A-D) Aktuális állomány felmérés szerint (A-D) II. vöröshasú unka (Bombina bombina) D D A tervezési területen előforduló egyéb jelentős fajok Magyar név pompás kosbor Tudományos név Orchis laxiflora subsp. elegans Védettség (V, FV) V Jelentőség A 6440 élőhelytípus jelentős faja egypelyvás csetkáka Eleocharis uniglumis V Nagy tömegben előforduló védett faj a 6440 és a 1530* élőhelytípusban Területhasználat Művelési ág szerinti megoszlás A terület tényleges használata és a földhivatali nyilvántartás szerinti művelési ágak lényeges eltérést mutatnak, aminek fő oka az egykor egységes gyepterület jelentős részének közelmúltbeli feltörése volt. 42

43 táblázat. Főbb művelési ágak eloszlása földhivatali nyilvántartás alapján Művelési ág Kiterjedés (ha) Arány (%) rét 1,8 2,95 legelő 57,9 93,85 szántó 1,7 2,75 kivett 0,16 0,25 Összesen 61, táblázat. Főbb művelési módok aránya 2013-ban élőhelytérkép alapján Művelési ág Kiterjedés (ha) Arány (%) rét 26,33 42,68 legelő 9,69 15,71 szántó 22,21 36,00 fás, cserjés növényzet 1,84 2,98 egyéb 1,62 2,63 Összesen 61, Tulajdoni viszonyok A terület teljes egésze magántulajdonban van Területhasználat és kezelés Mezőgazdaság A szántóterületeken kapáskultúrák (napraforgó, kukorica) termesztése jellemző. A gyepterületek 70%-át kaszálóként, 30%-át legelőként (szarvasmarha) hasznosítják Erdészet A területen üzemtervezett erdő nem található, erdőgazdálkodás nem folyik Vadgazdálkodás, halászat, horgászat A terület az I/5. Szabolcs-Szatmár-beregi apróvadas körzetben helyezkedik el. A körzetben vadgazdálkodás jellegét az apróvadas területek határozzák meg, de sok átmeneti jellegű (apróvad, nagyvad) területet is tartalmaz. A területet érintő vadgazdálkodási egységek kódszáma, neve és telephelye: Nyírségi Nimród Vadásztársaság 43

44 A területet érintő természetvédelmi korlátozások kiterjednek a vadászati és vadgazdálkodási berendezések elhelyezésére, élőhely-rekonstrukcióra, vadföldművelésre, mesterséges vadtenyésztésre, az alkalmazható vadászati módokra, a vadászati idények és vadászható vadfajok helyi korlátozására. Érvényben lévő vadgazdálkodási tervek: I/5. Szabolcs-Szatmár-beregi apróvadas körzet vadgazdálkodási terve. Érvényes: 2014-ig. Nyírségi Nimród Vadásztársaság (vadgazdálkodási egység kódszáma: ) vadgazdálkodási üzemterve. Érvényes: 2017-ig. Kelt: december 15. Jóváhagyta: Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei MGSzH, Földművelésügyi Igazgatóság, Vadászati és Halászati Osztály. A Natura 2000 területen a vadászati tevékenység nem jellemző. Az aktív vadászati-vadgazdálkodási tevékenység lehetőségeit egyébként is korlátozza, hogy a terület a település és viszonylag nagy forgalmú műút között helyezkedik el. Számottevő természetvédelmi vadkárral, vagy a vadgazdálkodási tevékenységgel járó kockázattal nem kell számolni. A területen halászati, horgászati tevékenységgel sem kell számolni, mivel arra alkalmas víztest nincs Vízgazdálkodás A terület vízgazdálkodására a Lónyay-főcsatorna alegység vízgyűjtő-gazdálkodási terve irányadó. Konkrétan a vízgyűjtő-gazdálkodási terv által érintett víztest az Nyírbogdányi rét területén nem található. A terv által megjelölt célkitűzések összhangban vannak a fenntartási tervben megjelölt Natura 2000 célkitűzésekkel és javaslatokkal. A Nyírbogdányi rét vízgazdálkodását a tervezési terület közvetlen szomszédságában végighaladó V. (Bogdányi) főfolyás határozza meg. A viszonylag kis hozamú csatorna hatása kettős a területen: nagy vizek esetén a Lónyay-főcsatorna visszaduzzasztó hatásai miatt a csatornából kiönt a területre a - gyakran szennyezett, tápanyaggal terhelt - víz. A nyári aszályos időszakban ellenben az élőhelyek fennmaradása szempontjából szükséges vizek elvezetése miatt fejt ki kedvezőtlen hatást a csatorna. A jelenlegi vízgazdálkodási feltételek tehát nem optimálisak a Natura 2000 fenntartási célok tekintetében, ugyanakkor sürgős beavatkozást sem igényelnek. A megfelelő vízkormányzás önmagában lokális megoldásokkal (változtatható küszöbszintű vízvisszatartó műtárgy, vagy műtárgyak létesítése), nem kezelhető, mivel az alapvetően összefügg a Lónyay-főcsatorna üzemeltetésével. A megfelelő vízkormányzás kialakítása tehát csupán a jelen fenntartási terv keretein túlmutató előzetes tervezés alapján lehetséges Turizmus A területen a turizmus nem jellemző Ipar Ipari fejlesztést a területen nem terveznek, egyéb intenzív területhasználat sincs kilátásban Infrastruktúra 44

45 A területet érinti a Nyírbogdányt elkerülő, a 4-es számú és a os számú utat összekötő útszakasz, amely a Natura 2000 terület nyugati peremén halad. Az út valós nyomvonala egyes szakaszokon nem pontosan esik egybe a földhivatali nyilvántartás szerinti nyomvonallal, ezért bizonyos szakaszokon részben a Natura 2000 területbe eső földrészleteken fut. A helyzet adminisztratív úton töténő rendezése folyamatban van Egyéb A Natura 2000 terület Nyírbogdány települések közigazgatási területét érinti 61,69 ha-on. A területen területfelhasználási változtatási szándék, terv jelenleg nem ismert. 45

46 2. Felhasznált irodalom Borsy, Z. (1961): A Nyírség természeti földrajza. Akadémiai Kiadó, Budapest. Bölöni, J. Molnár, Zs. Kun, A. (szerk.) (2011): Magyarország élőhelyei. Vegetációtípusok leírása és határozója. MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete, Vácrátót. Kelemen, J. (szerk.) (1997): Irányelvek a füves területek természetvédelmi szempontú kezeléséhez. - TermészetBÚVÁR Alapítvány Kiadó, Budapest. Marosi, S. Somogy, S. (szerk.) (1990): Magyarország Kistájainak Katasztere. MTA Földrajztudományi Kutató Intézet, Budapest. Mihály, B. Botta-Dukát, Z. (szerk.) (2004): Biológiai inváziók Magyarországon. Özönnövények. - TermészetBÚVÁR Alapítvány Kiadó, Budapest. Vidékfejlesztési Minisztérium (szerk.) (2013): Útmutató a Natura 2000 fenntartási tervek készítéséhez., Budapest. (kézirat). 46

47 3. Térképek 3.1. Áttekintő térkép 47

48 3.2. Domináns élőhelytípusok ( ) 48

49 3.3. Natura 2000 jelölő élőhelytípusok ( ) 49

50 3.4. Közösségi jelentőségű növényfajok előfordulása ( ) 50