A HUDI20024 Tápiógyörgye-Újszilvási szikesek

Átírás

1 A HUDI20024 Tápiógyörgye-Újszilvási szikesek kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve ELŐREHALADÁSI JELENTÉS Budapest 2014

2 Pályázat azonosítója Jelen fenntartási terv az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítéséhez nyújtandó támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló 43/2012. (V. 3.) VM rendeletben foglaltak alapján készült Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság székhely: 1121 Budapest, Költő u. 21. postacím: 2509 Esztergom, Strázsa-hegy Tel: Fax: dinpi@dinpi.hu Web: Felelős tervező Baranyai Zsolt Fehér Balázs Vezető szakértők Vidra Tamás (természetvédelem) Vincze Tibor (agrár) Közreműködő szakértők Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Hahn István Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság 2013 Ez a dokumentáció a szerzői jogról szóló évi LXXVI. törvény értelmében szerzői jogvédelem alatt áll. A dokumentáció nyilvános, a megfelelő hivatkozások mellett szabadon felhasználható és terjeszthető!

3 Tartalomjegyzék I. Natura 2000 fenntartási terv A terület azonosító adatai 1.1. Név Azonosító kód Kiterjedés A kijelölés alapjául szolgáló fajok és/vagy élőhelyek Érintett települések Egyéb védettségi kategóriák Tervezési és egyéb előírások.. 2. Veszélyeztető tényezők Kezelési feladatok meghatározása Természetvédelmi célkitűzés, a terület rendeltetése Kezelési javaslatok Élőhelyek kezelése Élőhelyrekonstrukció és élőhelyfejlesztés Fajvédelmi intézkedések Kutatás, monitorozás Mellékletek A kezelési javaslatok megvalósításának lehetséges eszközei a jogi háttér és a tulajdonviszonyok függvényében Agrártámogatások Pályázatok Egyéb A terv egyeztetési folyamatának dokumentációja Felhasznált kommunikációs eszközök A kommunikáció címzettjei Egyeztetés hatósági és területi kezelő szervekkel.. II. A Natura 2000 fenntartási terv készítését megalapozó dokumentáció A tervezési terület alapállapot jellemzése Környezeti adottságok Éghajlati adottságok Vízrajzi adottságok Talajtani adottságok Természeti adottságok A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű élőhelyek A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű növényfajok A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű állatfajok A tervezési területen előforduló egyéb jelentős fajok Területhasználat Művelési ág szerinti megoszlás Tulajdoni viszonyok Területhasználat és kezelés. 2. Felhasznált irodalom 3. Térképek..

4 Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa I. Natura 2000 fenntartási terv

5 1. A terület azonosító adatai 1.1. Név Tervezési terület neve: Tápiógyörgye-Újszilvási szikesek kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület 1.2. Azonosító kód Tervezési terület azonosítója: HUDI Kiterjedés Tervezési terület kiterjedése: 1743,58 ha 1.4. A kijelölés alapjául szolgáló fajok és/vagy élőhelyek Jelölő élőhelyek (a *-gal jelöltek kiemelt jelentőségű közösségi élőhelytípusok) SDF adatlapon szereplő Natura 2000 jelölő élőhelyek: 1530 Pannon szikes sztyeppék és mocsarak 3260 Alföldektől a hegyvidékekig előforduló vízfolyások Ranunculion fluitantis és Callitricho- Batrachion növényzettel* 6250 Síksági pannon löszgyepek* Jelen tervkészítés keretei között, a terület évi élőhelytérképezése során megtalált Natura 2000 jelölő élőhelyek: 1530 Pannon szikes sztyeppék és mocsarak* Jelölő fajok SDF adatlapon szereplő Natura 2000 jelölő faj: mocsári teknős (Emys orbicularis) lápi póc (Umbra krameri) kisfészkű aszat (Cirsium brachycephalum) ürge (Spermophilus citellus) vöröshasú unka (Bombina bombina) molnárgörény (Mustela eversmannii) szivárványos ökle (Rhodeus sericeus amarus) réti csík (Misgurnus fossilis) vágó csík (Cobitis taenia) 1.5. Érintett települések A tervezési terület által érintett helyrajzi számok listáját az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendeletet (a továbbiakban: KvVM rendelet) tartalmazza. A Natura 2000 területek által érintett 4

6 helyrajzi számokat és így a Natura 2000 jogi státuszt is a KvVM rendelet rögzíti, térképi megjelenítéssel is. A jogi jelleg a megosztással keletkező utód helyrajzi számokra is kiterjed. Település PEST MEGYE Érintett terület (ha) Település területének érintettsége (%) Tápiógyörgye ,08 Újszilvás 459,5 11, Egyéb védettségi kategóriák Típus Kód Név Kiterjedés (ha) országos jelentőségű védett természeti terület TT Tápió-Hajta Vidéke Tájvédelmi Körzet 212,9 Védetté nyilvánító jogszabály száma 19/1998. (VI. 25.) KTM rendelet ex lege TT ex lege védett szikes tó 123, évi LIII. törvény 1.7. Tervezési és egyéb előírások Természetvédelmi kezelési terv A Tápió-Hajta Vidéke Tájvédelmi Körzet Természetvédelmi Kezelési Terve ( ) jóváhagyás alatt Településrendezési eszközök Pest Megye Önkormányzata Közgyűlésének 5/2012. (V. 10.) önkormányzati rendelete Pest Megye Területrendezési tervéről Tápiógyörgye Községi Önkormányzat 14/2003. (XII.15.) rendelete a község helyi építési szabályzatáról Újszilvás Község Önkormányzata képviselő-testületének 8/2010. (XII. 2) rendelete a község helyi építési szabályzatáról Körzeti erdőtervek és üzemtervek A Tápiógyörgye-Újszilvási szikesek Natura 2000 terület jelenleg a következő erdőtervezési körzethez tartozik: Alsó-Tápió Erdőtervezési Körzet Nagykőrösi Erdőtervezési Körzet Hatályos körzeti erdőterv: A 812 sz. Ceglédi Erdészeti Tervezési Körzet második erdőterve (érvényes: január december 31.) Körzeti vadgazdálkodási tervek és üzemtervek A terület az I/1. Szolnok és dél-hevesi apróvadas vadgazdálkodási körzetbe tartozik. Az érintett vadgazdálkodók: Tápió-mente Egyetértés Vadásztársaság 5

7 Halgazdálkodási tervek Nagykáta és Vidéke Horgászegyesület Vízgyűjtő-gazdálkodási terv Vízgyűjtő-gazdálkodási terv 2.12 Nagykőrösi-homokhát részvízgyűjtő alegység, április; Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság; Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi- és Vízügyi Igazgatóság A területet érintő halgazdálkodási tervek beszerzése folyamatban van Egyéb tervek Egyéb tervekről nincs tudomásunk Jogerős engedélyek 6

8 2. Veszélyeztető tényezők Kód Veszélyeztető tényező neve Jelentősége Érintett terület nagysága (%) Milyen jelölő élőhelyre vagy fajra és milyen módon gyakorol hatást? A01 Földművelés H 1530 Pannon szikes sztyeppék és mocsarak Szomszédos szántóterületekről érkező hatások; esetleges elszántások A03.01 intenzív, vagy intenzívebb kaszálás A alullegeltetés szarvasmarhával A élelmezési célú, intenzív növénytermesztés A07 biocid termékek, hormonok, kemikáliák használata E03.03 inert hulladék L L M M M 1530 Pannon szikes sztyeppék és mocsarak Fajösszetétel változása 1530 Pannon szikes sztyeppék és mocsarak Fajösszetétel változása 1530 Pannon szikes sztyeppék és mocsarak Szomszédos szántóterületekről érkező hatások 1530 Pannon szikes sztyeppék és mocsarak Szomszédos szántóterületekről érkező hatások 1530 Pannon szikes sztyeppék és mocsarak Élőhely-degradáció F varsázás L L mocsári teknős (Emys orbicularis) lápi póc (Umbra krameri) vöröshasú unka (Bombina bombina) szivárványos ökle (Rhodeus sericeus amarus) réti csík (Misgurnus fossilis) vágó csík (Cobitis taenia) F hálózás L L mocsári teknős (Emys orbicularis) lápi póc (Umbra krameri) vöröshasú unka (Bombina bombina) szivárványos ökle (Rhodeus sericeus amarus) réti csík (Misgurnus fossilis) vágó csík (Cobitis taenia) G terepjáróval végzett tevékenység H01.04 diffúz felszíni vízszennyezés áradás, vagy a lefolyó csapadékvíz miatt H01.05 diffúz felszíni vízszennyezés mezőgazdasági, vagy erdészeti tevékenység miatt H02.06 mezőgazdasági és erdészeti tevékenységből származó L M L M 1530 Pannon szikes sztyeppék és mocsarak Élőhely-degradáció 1530 Pannon szikes sztyeppék és mocsarak Élőhely-degradáció, szervesanyagfeldúsulás 1530 Pannon szikes sztyeppék és mocsarak Élőhely-degradáció, szervesanyagfeldúsulás 1530 Pannon szikes sztyeppék és mocsarak 7

9 H02.07 nem csatornázott területről származó diffúz talajvízszennyezés H02.08 települések diffúz talajvíz szennyezése I01 J K01.03 kiszáradás idegenhonos inváziós fajok jelenléte állóvizek vízháztartásának megváltoztatása M M M M M diffúz talajvízszennyezés Élőhely-degradáció, szervesanyagfeldúsulás 1530 Pannon szikes sztyeppék és mocsarak Élőhely-degradáció, szervesanyagfeldúsulás 1530 Pannon szikes sztyeppék és mocsarak Élőhely-degradáció, szervesanyagfeldúsulás 1530 Pannon szikes sztyeppék és mocsarak Élőhely-degradáció, fajösszetételváltozások 1530 Pannon szikes sztyeppék és mocsarak 1530 Pannon szikes sztyeppék és mocsarak 8

10 3. Kezelési feladatok meghatározása 3.1. Természetvédelmi célkitűzés, a terület rendeltetése A területen cél az alföldi szikes élőhelytípusok és az ahhoz kötődő fajkészlet minél nagyobb változatosságú megőrzése, melynek eszköze a vízellátottság aktív javítása és a belső fragmentáltság felszámolása. A természetvédelmi kezelés a területen szétválaszthatatlanul fonódik össze a fenntartható tájhasználattal (elsősorban a gyepgazdálkodással), mely az értékes élőhelyek mintázatának stabilizálását is jelenti. Kedvező természetvédelmi helyzet megőrzése: A területen található jó állapotú pannon szikes sztyeppek és mocsarak kiterjedésének, szerkezetének, fajkészletének megőrzése. A területen található ürge, lápi póc, és a kisfészkű aszat állományok fennmaradásának biztosítása. A többlet vízhatástól függő jelölő élő helyek számára a megfelelő vízellátottság és vízháztartás biztosítása, vízjárást negatívan befolyásoló vízrendezési beavatkozások nem végezhetőek. Kedvező természetvédelmi helyzet elérése érdekében szükség es fejlesztés: Inváziós fajok, különösen a selyemkóró, kanadai aranyvessző, zöld juhar, fehér akác, bálványfa, által veszélyeztetett jelölő gyeptársulás megóvása a degradációtól, az inváziós fajok terjedésének megállítása, állományaik csökkentése. Az aktuális természeti állapothoz igazodó legeltetési/kaszálási rendszer kialakítása a jelölő gyeptípusok területén a túlhasználat/alulhasználat elkerülése érdekében, az alulhasznált szikes gyepterületek legeltetésbe vonása. A szikes tavak vízháztartását javítani szükséges, a vízpótlás/vízvisszatartás rendszerét, különösen a tápiógyörgyei Gulya-gyep területén szükséges kidolgozni és megvalósítani. Az Ilike-ér Egyesült- Tápióból történő tartós vízellátását szükséges kidolgozni és megvalósítani. A szikes gyepeket veszélyeztető zárvány szántó területek extenzív gyepterületekké alakítása. A vízelvezető árkok rendszerének felülvizsgálata, az élő helyek vízviszonyaira negatív hatással levő árkok felszámolása Kezelési javaslatok A 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet pontja alapján (5) A fenntartási terv a Natura 2000 terület kezelésére vonatkozó javaslatokat, valamint ezek megvalósításának lehetséges eszközeit tartalmazza, és jogszabály eltérő rendelkezése hiányában kötelező földhasználati szabályokat nem állapít meg. Az alábbi előírások a Tápiógyörgye-Újszilvási szikesek Natura 2000 terület országos jelentőségű védett temészeti területet nem érintő részeire ajánlásként vonatkoznak, azonban az országos jelentőségű védett természeti területeken (Tápió-Hajta Vidéke Tájvédelmi Körzet, ex lege védett szikes tavak) a hatósági eljárások során egyéb jogszabályok alapján érvényesíteni kell azokat Élőhelyek kezelése A terület kezelésére vonatkozó javaslatokat a gazdálkodáshoz nem köthető kezelési javaslatok tárgyalásával kezdjük, utána következnek a gazdálkodáshoz köthető kezelési javaslatok. A gazdálkodáshoz nem köthető kezelési javaslatokhoz tartoznak a beruházásokat, fejlesztéseket, területrendezést, vállalkozásokat, illetve az ipari tevékenységeket és turizmust érintő, az adott területre aktuálisan vonatkozó elvek, előírások, valamint a kritikus pontok beazonosítása. 9

11 Ezután következnek a mező-, erdő-, vad- és vízgazdálkodáshoz köthető kezelési javaslatok. Ezeket először kezelési egységek, majd gazdálkodási módok szerint csoportosítva adjuk meg. Kezelési egységnek azt a funkcionálisan egybe tartozó csoportot nevezzük, ami azonos kezelést igénylő élőhelyeket foglal magában, az előírt kezelések betartása által biztosítva a területen található jelölő értékek (fajok és/vagy élőhelyek) megőrzését. Az azonos kezelési egységbe tartozó élőhelyek különböző élőhelytípusba is tartozhatnak, és elhelyezkedésük pontszerű, egymástól távoli is lehet; a hangsúly azon van, hogy kezelés szempontjából azonos igényűek. A gazdálkodáshoz köthető kezelési javaslatokat az 1. táblázatban foglaljuk össze, bemutatva a kezelési egységek és a gazdálkodási módok szerinti csoportosítási szempontok metszéspontjait. Gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok A területen a vizes élőhelyek fenntartásához, fejlesztéséhez kapcsolódó, a természetvédelmi kezelésekhez tartozó, valamint a terület bemutatását szolgáló beruházások támogatandók. Ilyen beruházások lehetnek: - természetvédelmi célú vízgazdálkodás lehetőségeinek kialakítása, árasztásos vízpótlás megvalósítása érdekében a meglévő árokrendszerek, zsilipek felülvizsgálata, - a Natura 2000 területen húzódó 20 kw-os távvezetékek kereszttartóinak szigetelése, szükség esetén földkábelre cserélése a madárpusztulások megakadályozása érdekében, - oktatási- és bemutatóhelyek létesítése. A gazdálkodáshoz nem köthető, valamint a Natura 2000 terület fenntartásához, fejlesztéséhez, bemutatásához nem szükséges beruházások kerülendők különösen a területen jellemző következő tevékenységek: 20kV-os és 0,4 kv-os légvezetékek építése, mezőgazdasági földutak burkolt úttá történő kialakítása. Kezelési egységek A tervkészítés során a teljes kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területre vonatkozó ÁNÉR alapú élőhelytérkép készült (2013). Az azonos kezelést igénylő élőhelyek és élőhelykomplexumok alapján az alábbi kezelési egységeket határoltuk le: 1. Kaszálással és legeltetéssel hasznosítható területek 2. Kizárólag legeltetésre javasolt területek 3. Fasorok, cserje- és erdősávok 4. Szántók 5. Erősen leromlott és beépített élőhelyek 1. Kaszálással és legeltetéssel hasznosítható területek Az Á-NÉR alapú élőhelytérképen feltüntetett élőhelyek közül a következők tartoznak a kezelési egységhez (élőhely Á-NÉR kódja, neve): F2 Szikes rétek B5 Nem zsombékoló magassásrétek F1b Cickórós puszták F4 Üde mézpázsitos szikfokok 10

12 OB Jellegtelen üde gyepek OC Jellegtelen száraz-félszáraz gyepek OF Magaskórós ruderális gyomnövényzet A kezelési egységre vonatkozó előírások kódja és megnevezése: GY01 Felülvetés nem megengedett. GY02 GY03 GY05 GY06 GY07 GY09 GY10 GY11 GY12 GY13 GY14 GY16 GY17 GY22 GY23 GY24 GY26 GY27 GY28 GY29 GY30 GY31 GY33 GY34 GY36 Vegyszeres gyomirtás nem megengedett. Műtrágyázás nem megengedett. Tápanyag-utánpóltás csak a legelő állatok által elhullajtott ürülékből származhat, trágya kijuttatása tilos. A belvíz gyepterületről történő elvezetése és a gyepterület öntözése tilos. Szerves trágyázás nem megengedett. Fogasolás nem megengedett. Tárcsázás nem megengedett. Hengerezés nem megengedett. Gyepszellőztetés nem megengedett. Kiszántás nem megengedett. Felázott talajon mindennemű munkavégzés tilos. A gazdálkodási tevékenység során a gyepfelszín maradandó károsítása tilos. Cserjeirtás nem megengedett. Legeltetéssel és/vagy kaszálással történő hasznosítás. Biztosítani kell a felhalmozódott fűavar eltávolítását. A gyepek természetvédelmi szempontú égetése csak a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság egyedi írásos véleménye alapján történhet. Inváziós fásszárúak mechanikus irtása kötelező. Nem speciális növényvédő szer kijuttatása esetén inváziós fásszárúak vegyszeres irtása, a területileg illetékes hatóság engedélye alapján lehetséges. A gyepek cserjésedését meg kell akadályozni, azonban a szórtan jelentkező őshonos cserjék megőrzésére törekedni kell. Cserjeirtás csak szeptember 1. és február 28. közötti időszakban lehetséges. A természetes gyepekben őshonos méretes fák (30 cm törzsátmérő felett) és a vadgyümölcsök (törzsátmérő megjelölése nélkül) megőrzése kötelező. A cserjeirtás megkezdésének időpontját legalább 5 nappal korábban írásban a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságnak be kell jelenteni, valamint a meghagyásra szánt cserjéket cserjefoltokat a működési terület szerint érintett NPI-gal egyeztetni kell. A gyepterületen előforduló őshonos hagyásfák, hagyásfa csoportok (delelő fák), valamint cserjés foltok eltávolítása nem megengedett. Gyepterületen előforduló, 1,5 m-nél magasabb tájidegen faegyedeket lábon állva kell vegyszeres kezelésben részesíteni (törzs megfúrása, vegyszer injektálása); a hatékonyság érdekében a vegyszert is alkalmazó munkát a vegetációs időszak kezdetén (április-május) kell elvégezni. A terület túllegeltetése tilos. 11

13 GY41 GY45 GY47 GY54 GY57 GY58 GY61 GY64 GY67 GY68 GY69 GY70 GY73 GY80 GY83 GY84 GY85 GY87 GY92 GY93 GY99 Legeltetési sűrűség 0,2-1,0 ÁE/ha. A legeltetés április 24. és október 31. között lehetséges. Téli legeltetés az illetékes természetvédelmi hatóság engedélye alapján lehetséges. Villanypásztor használata esetén egy szakasz területe nem lehet kisebb 20-ha-nál. Villanypásztor csak a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság írásos véleménye alapján alkalmazható. Inváziós növényekkel fertőzött gyepben csak a mentesítést követően lehet legeltetni. A gyepen legeléskizárt terület kialakítása szükséges, ami nem haladja meg a parcella 20%-át. Kaszáló sarjúlegeltetése megengedett a kaszálás napjától számított 30 napon belül megkezdeni tilos. Legeltethető állatfaj: szarvasmarhafélék. Legeltethető állatfaj: juh. Legeltethető állatfaj: kecske. Legeltethető állatfajok: lófélék (ló, szamár). Kaszálás június 30. után lehetséges. A gyepet évente csak egyszer lehet kaszálni. Napnyugtától napkeltéig gépi munkavégzés tilos. Természetkímélő kaszálási módszert kell alkalmazni: a kaszálást a kaszálandó terület középpontjából indulva vagy a táblaszél mellől az ott élő állatok zárványterületre szorítása nélkül kell elvégezni. Vadriasztó lánc használata kötelező. Szénát a kaszálást követően 1 hónapon belül le kell hordani a területről. A gyepterület kaszálása, szárzúzása esetén min. 10 cm-es fűtarló biztosítása. 5-10% kaszálatlan terület meghagyása parcellánként. A kaszálatlan területet évente más helyen kell kialakítani. GY101 Amennyiben inváziós gyomokkal fertőzött területen költ fokozottan védett madár, a terület tisztítását csak a megengedett kaszálási időpont után szabad kezdeni. GY102 A kaszálás során az inváziós fajokat nem tartalmazó szegély élőhelyek a kaszálatlan területbe bele tartozhatnak. GY103 Fokozottan védett földön fészkelő madárfaj fészkének, fiókáinak megtalálása esetén a betakarítást, illetve a kaszálást azonnal be kell fejezni és haladéktalanul értesíteni kell a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságot és javaslata alapján a talált fészek körül 0,5-1 hektáros védőterületet kell kialakítani. GY104 Tisztító kaszálás csak az inváziós gyomnövényekkel fertőzött foltokon lehetséges. GY109 A lekaszált inváziós növényeket a területről el kell távolítani a kaszálást követő 30 napon belül. GY112 Tisztító kaszálás, szárzúzás szeptember 1. után kezdhető meg, amely alól kivételt képez július 15-ei dátummal az inváziós növényfajok konkrét állományait érintő kaszálás és szárzúzás. GY115 Az inváziós és termőhely idegen fajok megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni, állományuk visszaszorításáról mechanikus védekezéssel vagy speciális növényvédő szer kijuttatásával kell gondoskodni, ezen a technológián túl egyéb vegyszerhasználat tilos. GY116 Gyepterületen trágyaszarvas kialakítása tilos. GY117 Éjszakázó helyek és ideiglenes karámok helyét a működési terület szerinti nemzetipark-igazgatósággl egyeztetni szükséges. 12

14 GY118 Élőhelyrekonstrukció. 2. Kizárólag legeltetésre javasolt területek Az Á-NÉR alapú élőhelytérképen feltüntetett élőhelyek közül a következők tartoznak a kezelési egységhez (élőhely Á-NÉR kódja, neve): B1a Nem tőzegképző nádasok, gyékényesek és tavikákások B6 Zsiókás, kötő kákás és nádas szikes vizű mocsarak BA Fragmentális mocsári- és/vagy hínárnövényzet mozaikok álló és folyóvizek partjánál F5 Padkás szikesek, szikes tavak iszap- és vakszik növényzete A kezelési egységre vonatkozó előírások kódja és megnevezése: GY01 GY02 GY03 Felülvetés nem megengedett. Vegyszeres gyomirtás nem megengedett. Műtrágyázás nem megengedett. GY04 Tápanyag-utánpótlás tilos, kizárólag telepítéskor és felülvetéskor megengedett legfeljebb 90 kg/ha nitrogén hatóanyag mennyiség kijuttatása. GY05 GY06 Tápanyag-utánpóltás csak a legelő állatok által elhullajtott ürülékből származhat, trágya kijuttatása tilos. A belvíz gyepterületről történő elvezetése és a gyepterület öntözése tilos. GY07 GY09 GY10 GY11 GY12 GY13 GY14 GY15 GY16 GY19 GY28 GY29 Szerves trágyázás nem megengedett. Fogasolás nem megengedett. Tárcsázás nem megengedett. Hengerezés nem megengedett. Gyepszellőztetés nem megengedett. Kiszántás nem megengedett. Felázott talajon mindennemű munkavégzés tilos. Tűzpászták létesítése nem megengedett. A gazdálkodási tevékenység során a gyepfelszín maradandó károsítása tilos. Legeltetéssel és szükség esetén tisztító kaszálással történő hasznosítás. A gyepek cserjésedését meg kell akadályozni, azonban a szórtan jelentkező őshonos cserjék megőrzésére törekedni kell. Cserjeirtás csak szeptember 1. és február 28. közötti időszakban lehetséges. 13

15 GY30 GY31 A természetes gyepekben őshonos méretes fák (30 cm törzsátmérő felett) és a vadgyümölcsök (törzsátmérő megjelölése nélkül) megőrzése kötelező. A cserjeirtás megkezdésének időpontját legalább 5 nappal korábban írásban a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságnak be kell jelenteni, valamint a meghagyásra szánt cserjéket cserjefoltokat a működési terület szerint érintett NPI-gal egyeztetni kell. GY32 GY33 GY36 A működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság általi kijelölésüket követően a fajgazdag, vagy védett fajokat tartalmazó cserjés foltokat nem szabad eltávolítani. A gyepterületen előforduló őshonos hagyásfák, hagyásfa csoportok (delelő fák), valamint cserjés foltok eltávolítása nem megengedett. A terület túllegeltetése tilos. GY40 Legeltetési sűrűség 0,2-0,4 ÁE/ha. GY45 A legeltetés április 24. és október 31. között lehetséges. GY47 Téli legeltetés az illetékes természetvédelmi hatóság engedélye alapján lehetséges. GY48 GY49 Szakaszoló legeltetés esetén legeltetési terv készítése és egyeztetése a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal. Villanypásztor használata nem megengedett. GY67 Legeltethető állatfaj: szarvasmarhafélék. GY68 Legeltethető állatfaj: juh. GY104 Tisztító kaszálás csak az inváziós gyomnövényekkel fertőzött foltokon lehetséges. GY114 Legelőterületen a tisztító kaszálást és szárzúzást úgy kell végezni, hogy az őshonos legelőgyomokkal terhelt területrészek 50%-nál nagyobb arányban ne sérüljenek. GY115 Az inváziós és termőhely idegen fajok megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni, állományuk visszaszorításáról mechanikus védekezéssel vagy speciális növényvédő szer kijuttatásával kell gondoskodni, ezen a technológián túl egyéb vegyszerhasználat tilos. GY116 Gyepterületen trágyaszarvas kialakítása tilos. GY117 Éjszakázó helyek és ideiglenes karámok helyét a működési terület szerinti nemzetiparkigazgatósággl egyeztetni szükséges. GY118 Élőhelyrekonstrukció. V08 Nyílt vízfelületek kialakítása legeltetéses állattartás segítségével. 14

16 V55 Nádgazdálkodás a területen tilos. 3. Fasorok, cserje- és erdősávok Az Á-NÉR alapú élőhelytérképen feltüntetett élőhelyek közül a következők tartoznak a kezelési egységhez (élőhely Á-NÉR kódja, neve): P2a Üde és nedves cserjések RA Őshonos fajú facsoportok, fasorok, erdősávok S7 Nem őshonos fajú facsoportok, erdősávok és fasorok A kezelési egységre vonatkozó előírások kódja és megnevezése: Fenti kezelési egységhez tartozó élőhelyek csekély részaránnyal képviseltetik magukat a Tápiógyörgye-Újszilvási szikesek Natura 2000 területen. Kezelést nem igényel (nem őshonos cserje- és faegyedek szomszédos területekre történő esetleges átterjedését ettől függetlenül meg kell akadályozni). 4. Szántók Az Á-NÉR alapú élőhelytérképen feltüntetett élőhelyek közül a következők tartoznak a kezelési egységhez (élőhely Á-NÉR kódja, neve): T1 Egyéves, intenzív szántóföldi kultúrák T2 Évelő, intenzív szántóföldi kultúrák A kezelési egységre vonatkozó előírások kódja és megnevezése: SZ01 SZ04 SZ05 SZ09 SZ10 SZ19 SZ21 SZ24 SZ29 SZ43 SZ45 SZ46 SZ48 Napnyugtától napkeltéig gépi munkavégzés tilos. Pillangósok esetén természetkímélő kaszálás, vadriasztó lánc használata kötelező. Évelő szálas pillangós takarmánynövények betakarítása esetén minden kaszáláskor táblánként legalább 5%, de legfeljebb 10% kaszálatlan területet kell hagyni. A növénytermesztéssel kapcsolatos technológiai munkálatok során bármilyen depóniát csak szántókon lehet létrehozni, és ott legfeljebb 2 hónapig lehet tárolni. Trágya, műtrágya: természetes vizektől mért 200 m-en belül trágya, műtrágya nem deponálható. Kizárólag környezetkímélő besorolású növényvédő szerek alkalmazása engedélyezett. Légi kivitelezésű növényvédelem és tápanyag-utánpótlás tilos. Totális gyomirtó szerek használata nem engedélyezhető a területen. Mozaikos kisparcellás gazdálkodás folytatása, ahol egy tábla mérete legfeljebb 5 hektár. Fás szárú és lágy szárú energetikai ültetvény telepítése tilos. Öntözés tilos. Melioráció tilos. Drénezés tilos. 15

17 SZ49 SZ53 Az időszakos- és állandó vízállások körül 3 méteres szegélyben talajművelés nem végezhető. Szántó füves élőhellyé alakítása spontán felhagyással. 5. Erősen leromlott és beépített élőhelyek Az Á-NÉR alapú élőhelytérképen feltüntetett élőhelyek közül a következők tartoznak a kezelési egységhez (élőhely Á-NÉR kódja, neve): U10 Tanyák, családi gazdaságok U11 Út- és vasúthálózat A kezelési egységben reális cél az ide tartozó élőhelyek további kiterjedésének megakadályozása. Művelési ág/kezelési egység Gyep Szántó Vizes élőhely Kaszálással és GY01, GY02, legeltetéssel GY03, GY05, hasznosítható GY06, GY07, GY09, GY10, területek GY11, GY12, GY13, GY14, GY16, GY17, GY22, GY23, GY24, GY26, GY27, GY28, GY29, GY30, GY31, GY33, GY34, GY36, GY41, GY45, GY47, GY54, GY57, GY58, GY61, GY64, GY67, GY68, GY69, GY70, GY73, GY80, GY83, GY84, GY85, GY87, GY92, GY93, GY99, GY101, GY102, GY103, GY104, GY109, GY112, GY115, GY Kizárólag GY01, GY02, V08, V55 16

18 legeltetésre javasolt területek Fasorok, cserje- és erdősávok GY03, GY04, GY05, GY06, GY07, GY09, GY10, GY11, GY12, GY13, GY14, GY15, GY16, GY19, GY28, GY29, GY30, GY31, GY32, GY33, GY36, GY40, GY45, GY47, GY48, GY49, GY67, GY68, GY104, GY114, GY115, GY Szántók SZ01, SZ04, SZ05, SZ09, SZ10, SZ19, SZ21, SZ24, SZ29, SZ43, SZ45, SZ46, SZ48, SZ49, SZ53 Erősen leromlott és beépített élőhelyek 1. táblázat Vadgazdálkodás Vízgazdálkodás Élőhelyrekonstrukció és élőhelyfejlesztés Fajvédelmi intézkedések 17

19 Kutatás, monitorozás A területen nincs kijelölve sem NBMR protokoll szerinti mintavételi egység sem Natura 2000 mintavételi pont Mellékletek 3.3. A kezelési javaslatok megvalósításának lehetséges eszközei a jogi háttér és a tulajdonviszonyok függvényében Jelenleg működő agrártámogatási rendszer A területet 89 MEPAR blokk érinti. Jelenleg 7 MEPAR blokk területén nem vehető fel támogatás, ezen MEPAR parcellák Natura 2000 terület alá eső területe 11 ha. A támogatható MEPAR parcellák Natura 2000 területre eső mérete 1732,59 ha. A támogatható területeknek csak egy része támogatható, azonban nem áll rendelkezésünkre pontosabb fedvény a támogatott területek elhelyezkedéséről. A területek a MEPAR adatlapok alapján, MTET besorolás szerint a nem tartoznak zónához. Natura 2000 kifizetések a 269/2007 (X.18.) Korm. rendelet által meghatározott feltételek betartása mellett kérhetők, ez kizárólag gyep hasznosítású területek esetében van hatályban. A gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatást a 128/2007. (X.31) FVM rendelet szabályozza. Az ebben foglalt a feltételeknek a betartása nem csak a Natura 2000 területekre, hanem a SAPS támogatásokra is vonatkozik. A Natura 2000 gyepterületek esetében viszont ezen, valamint a 269/2007. (X.18.) és a 275/2004. (X.8.) Korm. rendeletben megfogalmazott földhasználati szabályokat abban az esetben is be kell tartani, ha a földhasználó nem igényel a területén támogatást. A SAPS (Single Area Payment Scheme), azaz egységes területalapú támogatás hazánkban azokra a gyep és szántó területekre igényelhető, melyek a MEPAR rendszerben támogatható területként vannak nyilvántartva. A gazdálkodónak az összes bejelentett területét a helyes mezőgazdasági gyakorlatnak megfelelően kell művelnie és megfelelő környezetei állapotban kell tartania. Ezeknek a feltételeknek a teljesítését a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH), külön megállapodás alapján az illetékes szakhatóságok bevonásával térinformatikai módszerekkel, helyszíni bejárással ellenőrzi. A területen az A zónában a gyepgazdálkodás élőhelyfejlesztési előírásokkal és a természetvédelmi gyeptelepítés, B zónában ezt kiegészíti a szántóföldi növénytermesztés madár- és apróvad élőhelyfejlesztési előírásokkal támogathatók zonális célprogramban. Horizontális célprogramban extenzív gyepgazdálkodás célprogramra lehet, valamint ökológiai növénytermesztés és gyepgazdálkodás célprogramra, utóbbira csak akkor lehet pályázni, ha bejelentett biogazdálkodó. Horizontális ültetvényes célprogramban a gyümölcsösök esetében ökológiai gyümölcs valamint hagyományos gyümölcstermesztésre van lehetőség pályázni. Ökológiaira csak bejelentett biogazdálkodóként lehet pályázatot benyújtani. 18

20 Javasolt agrártámogatási rendszer Az MTÉT gyepgazdálkodás élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram legalább 10%, de legfeljebb 15% kaszálatlan területet ír elő, amely a vérfüves gyepek és a bennük élő lepkefajok esetében kevés. Javasoljuk a vérfüves gyepekben az elhagyandó területnek nagyobb maximális elhagyást (30%) beépíteni. Jelenleg a cserjeirtás, inváziós növény irtás nem szerepel a támogatható tevékenységek között. Szintén nem támogatható a terület, ha nádas is van rajta. A gyepen a nádas terület nem tartozik bele a támogatható területbe, bár annak fenntartása -illetve kaszálása - természetvédelmi szempontból indokolt lehet, ezért javasolt ezt a támogatható területbe beszámítani. Javasolt előírni az MTÉT gyepgazdálkodás élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram -ban, hogy kaszálás helyett nem alkalmazható szárzúzás, ugyanis pontosan az avar lehordás lenne a kaszálás lényege a területről, míg a szárzúzó az lezúzott anyagot a területen hagyja. Utóbbi a vérfüves gyepeken nem megfelelő a jelölő élőhely számára Pályázatok Egyéb 3.4. A terv egyeztetési folyamatának dokumentációja Felhasznált kommunikációs eszközök A Tápiógyörgye-Újszilvási szikesek (HUDI20024) Natura 2000 terület fenntartási tervének elkészítése és az egyeztetési folyamat során az alábbi megkeresések történtek: A kommunikáció címzettjei A Tápiógyörgye-Újszilvási szikesek Natura 2000 terület fenntartási terv egyeztetése során a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság által az alább felsorolt érdekeltek megkeresése történt meg. A beérkezett válaszokat az 1. sz. melléklet tartalmazza. A megkeresettek a következők: - Pest Megyei Kormányhivatal Komáromi Ceglédi Járási Hivatala - Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Erdészeti Igazgatósága Eszköz típusa Célcsoport Címzett Időpont + kapott észrevétel terepbejárás a területileg érintett DINPI Kelet Pest Megyei nemzeti park igazgatóság Tájegység gazdafórum gazdálkodók, települési Tápiógyörgye, Újszilvás önkormányzatok önkormányzati gazdálkodók, Tápiógyörgye, Újszilvás közzététel tulajdonosok, települési önkormányzatok honlap lakosság érintettek levélben vagy falugazdászok; erdészeti Pest Megyei : nincs ben történő igazgatóság Kormányhivatal Ceglédi visszajelzés 19

21 megkeresése Járási Hivatala; Nemzeti Élelmiszerláncbiztonsági Hivatal Erdészeti Igazgatósága : adatszolgáltatásnak díja van, sikertelen Egyeztetés hatósági és területi kezelő szervekkel A területileg illetékes falugazdászokkal a DINPI természetvédelmi őrei a projekt indulásakor egyeztettek, valamint minden érintett falugazdászhoz kiment a tájékoztató levél, és a területhasználati kérdőív. Ezen felül a természetvédelmi őrök terepbejárásaik során a gazdákkal kérdőíveket töltetnek ki, szintén a terület használatával kapcsolatban. A személyes találkozók gazdafórumok keretében valósulnak meg. Az egyeztetések eredményeinek összegzése: - A Ceglédi Járási Hivataltól nem érkezett válasz, aminek oka lehet, hogy az új hivatali struktúra kialakulatlan és hivatalon belül sem egyértelmű, hogy a falugazdászoknak mi a munkaköre, és mely hatóság alá tartoznak. 20

22 Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa II. A Natura 2000 fenntartási terv készítését megalapozó dokumentáció

23 1. A tervezési terület alapállapot jellemzése 1.1. Környezeti adottságok A tervezési terület Pest és Jász-Nagykun-Szolnok megye területén, az Alföld nagytáj Közép-Tiszavidék középtájának Jászsági kistáján fekszik (DÖVÉNYI 2010) Éghajlati adottságok A mérsékelten meleg-száraz és a meleg-száraz övezet határán helyezkedik el. A hőmérséklet évi és vegetációs időszaki átlaga 10,1-10,3 C, ill. 17,5 C. A csapadék évi mennyisége 510 es 520 mm között változik, de a DNy-i részeken kevéssel meghaladhatja az 550 mm-t. A vegetációs időszak csapadéka 320 mm körül van. Az ariditási index 1,35 körüli. Uralkodó szélirány az ÉNy-i, az átlagos sebesség 2,5-3,0 m/s. (DÖVÉNYI 2010) Vízrajzi adottságok A Zagyva Jászberény alatti 90 km-es szakaszának a medencéje. Ezen szakaszon csak két mellékvize van: balról a Tarna (101 km, 2116 km2), jobbról a Tápió (58 km, 898 km). Vízjárási adatok a három vízfolyásról: Vízfolyás Vízmérce LKV LNV KQ KÖQ NQ cm m3/s Zagyva Jásztelek ,8 8,5 550 Tarna Jászdózsa , Tápió Tápiószele (260) 0,06 0,9 50 Száraz, gyér lefolyású, erősen vízhiányos terület. A Zagyván és a Tápión a kora tavaszi, a Tarnán a kora nyári árvizek a gyakoriak. A kisvizek ősszel uralkodnak. A vízminőség II. osztályú. A vízfolyásokat védgátak kísérik. A belvizeket mintegy 300 km-es csatornahálózat vezeti le. A "talajvíz" mélysége 2-4 m között van. A szulfáttartalom általában nagyobb 300mg/l-nél. Két kis természetes tava jelentéktelen (7 ha), de öt mesterséges tározója és halastava eléri a 100 ha-t. Legnagyobb a Jánoshida melletti (55 ha). A rétegvíz mennyisége nem éri el az 1 l/s km2-t. Az artézi kutak mélysége kevéssel haladja meg általában a 100 m-t, míg vízhozamuk nem éri el a 100 l/p-et, de vannak bő hozamú kutak is (DÖVÉNYI 2010) Talajtani adottságok A talajtakaró 97%-a a Zagyva és a Tarna által lerakott finoman szemcsézett, agyagos hordalékanyagokon és az arra 1-4 m vastagságban települt lösztakarón képződött, míg a folyókat kísérő homokdűne-sorokon humuszos- és csernozjom jellegű homoktalajok találhatók, összesen 3%-nyi területen. A humuszos homoktalajok a tájban erdőterületi hasznosításúak, míg a csernozjom jellegű homoktalajok szántóként hasznosulhatnak. A kistáj legnagyobb kiterjedésű talajtípusa a löszös üledéken képződött agyagos vályog mechanikai összetételű, nagy (4%) szervesanyag tartalmú réti talaj. Termékenysége kedvező, az V. talajminősgi kategóriába tartozik. 22

24 A szikes talajok kiterjedése a tájban jelentős. A szikes talajtípusok közül a sztyeppesedő réti szolonyecek, szolonyeces réti talajok, szoloncsák-szolonyec talajok főként legelőként hasznosíthatók Természeti adottságok A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű élőhelyek SDF adatlapon szereplő Natura 2000 jelölő élőhelyek és adataik: Élőhelytípus kódja Élőhelytípus megnevezése Reprezentativitás (A-D) 1530 Pannon szikes sztyeppék és mocsarak A 3260 Alföldektől a hegyvidékekig előforduló vízfolyások Ranunculion fluitantis és Callitricho-Batrachion növényzettel 6250 Síksági pannon löszgyepek B (téves besorolás, a 2013-as élőhelytérkép alapján nem megtalálható.) C (téves besorolás, a 2013-as élőhelytérkép alapján nem megtalálható.) SDF adatlapon szereplő, a évi élőhelytérképezés alapján megtalálható Natura 2000 jelölő élőhelyek és adataik: Élőhelytípus kódja Élőhelytípus megnevezése Reprezentativitás (A-D) 1530 Pannon szikes sztyeppék és mocsarak A Élőhely neve Pannon szikes sztyeppék és mocsarak Élőhely kódja: 1530 Élőhely előfordulásai a területen: Az élőhely a Tápiógyörgye-Újszilvási szikesek Natura 2000 terület északi területegységében általánosan jellemző, itt nagy kiterjedésű, összefüggő területekkel. A déli területegységben az élőhely foltjai kisebb kiterjedésűek, a közéjük ékelődött szántókkal egymástól elválasztva találhatók. Élőhely területi aránya: ~ 40% Élőhely kiterjedése a területen: SDF alapján: 1220,51 ha évben készült élőhelytérkép alapján: 620,37 ha. 23

25 Élőhely jellemzése: Az élőhely részben vagy egészében az általános Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer alábbi élőhelyeinek feleltethető meg: F1a Ürmöspuszták Definíció: Festuca pseudovina és kodominánsként leggyakrabban az Artemisia santonicum által dominált, rövidfüvű, sziki fajokban gazdag, sztyepréti és réti fajokat nem vagy alig tartalmazó, általában nagy kiterjedésű, időszakosan nedves szárazgyepek. F1b Cickórós puszták Definíció: Alföldi, rövid vagy magasabb füvű, általában Festuca pseudovina és Achillea fajok dominálta, szegényes fajkészletű, sziki (zömmel pszeudohalofiton) és szárazgyepi, illetve réti generalistákból álló (sziki ürömben és sztenohalofiton fajokban általában szegény) szárazgyep, illetve szárazabb rét egykori ártereken és kiszáradó, kilúgzódó szikes pusztákon, nem ritkán erősebben szikes gyepekkel mozaikolva. F2 Szikes rétek Definíció: Magasfüvű, a vegetációs időszak kezdeti szakaszán átmenetileg vízzel borított rétek, melyek különböző mértékben szikesedett, illetve szikesedő (szolonyeces vagy szoloncsákos) réti talajokon alakulnak ki. Jellemző fűfajaik: Agrostis stolonifera, Alopecurus pratensis, Beckmannia eruciformis, Glyceria fluitans subsp. poiformis, Alopecurus geniculatus, Festuca arundinacea, Elymus repens.jellegzetesebb egyéb egyszikűek: Carex distans, C. melanostachya, Juncus gerardii. F3 Kocsordos-őszirózsás sziki magaskórósok, rétsztyepe Definíció: Sziki, mocsárréti és sztyepfajokból álló, ernyős-magaskórós fiziognómiájú, jellemzően tiszántúli, tavasszal nedves, nyáron száraz szikes rét. Gyakoribb karakterfajai az Aster punctatus, Artemisia pontica, Peucedanum officinale. Előfordul szikes és ártéri környezetben egyaránt. Üde változatai magasfövű, karakterfajokban gazdag rétek, és magaskórós rétsztyepek a szárazabbak részben már alacsonyabb füvűek, a cickórós puszta felé mutatnak átmenetet. F4 Üde mézpázsitos szikfokok Definíció: Erősen szikes talajú, hosszabb ideig vízborította (tavasszal vizes, nyáron akár csontszáraz), rétszerű gyepek, amelyekben az évelő növényzet összborítása az 50%-ot meghaladja. Domináns fajai apuccinellia limosa, P. festuciformis subsp. intermedia, Carex divisa. F5 Padkás szikesek és szikes tavak iszap- és vakszik növényzet Definíció: A vegetációs időszak jelentős részében vízzel borított szikes tavakban az élőhely kiszáradása után megjelenő, zömmel egyéves fajok által alkotott halofiton növényzet, valamint padkaközi pangó vizes területeken kialakult vakszik, szikér és kis borítású (<50%), általában alacsony növényzetű szikfok növényzet, utóbbit főleg évelő fajok alkotják. A5 Szikes, víziboglárkás, tófonalas vagy csillárkamoszatos hínár Definíció: Kis termetű gyökerező hínárnövények sekély, szikes tavakban vagy tócsákban élő úszó (Ranunculus) vagy alámerült (Zannichelia, Potamogeton, Chara) fajszegény hínárvegetációja. B6 - Zsiókás és sziki kákás szikes mocsarak Definíció: Erősen szikes talajú, a vegetációs időszak jelentős részében (esetleg egészében) szikes vízzel borított mocsarak, amelyek növényzetét uralkodóan Bolboschoenus maritimus, Scirpus lacustrissubsp. tabernaemontani, Eleocharis uniglumis, Scirpus litoralis, esetleg konszociáció alkotóként a Phragmites australis alkotja. U9Nszik Szikes tavak Az éppen vízborította időszakos szikes tavak; a hínaras részek a szikes hínárnövényzet kategóriájába (A5) tartoznak A legjobban azok a mélyedésekben fekvő szikes mocsarak körülhatárolhatók, melyekhez átlagos években nem tudnak a gazdálkodók hozzáférni gépi kaszával. A többi ÁNÉR2011 kategória nem válik el ennyire élesen egymástól. A sziki mézpázsittal jellemezhető szikfoknövényzet a géppel vagy jószág által taposott felületeken mutatkozik kis foltokban. Az ürmöspuszta tiszta állapotban csak nagyon apró foltokban található. A jelölő élőhely kategória legnagyobb kiterjedésű típusa a szikes rét 385 hektáros becsült kiterjedéssel. A felsorolt élőhelyeket rendszeresen legeltetik és/vagy kaszálják, egy száraz nyár után ősszel gyakorlatilag csak oda nem tudnak bejutni a munkagépek, mely területeket árkok vesznek körül a legelő jószág viszont bejuthat oda is. Valójában azonban ezen élőhelyeket az emberi tájhasználat alakította ki és tartja fenn, azaz ilyen állapotukat tartjuk megszokottnak. Élőhely természetességi - degradáltsági értékelése: Az élőhely természetességi értéke

26 Élőhely veszélyeztetettsége: Az élőhely csekély mértékben veszélyeztetett. Veszélyeztető tényezők: vízhiány (K01.03 n n ) (J02.06 i i ), beszántás (A02.03 i i ), trágyázás (A07 i i ), mezőgazdasági használat hiánya (A04.03 i i ) Kiszáradás és az esetleges elszántások. Alföldektől a hegyvidékekig előforduló vízfolyások Ranunculion fluitantis és Callitricho- Batrachion növényzettel Élőhely kódja: 3260 Élőhely előfordulásai a területen: Nem fordul elő. Élőhely területi aránya: 0% Élőhely kiterjedése a területen: 0 ha Élőhely jellemzése: A terepi felmérés során az ebbe a kategóriába sorolható élőhely nem Ennek a magyarázata lehet, hogy: - előfordul, de a felmérés idején nem került megtalálásra. - megtalálásra került de helytelenül lett besorolva, - a kijelöléskor vagy előtte előfordult, de jelenleg, vagy legalábbis tavaly nem volt felismerhető állapotú, - megváltozott egyes élőhelyek besorolása. Ez utóbbi lehetőség valószínűsíthető annak belátásával, hogy a többi magyarázat is lehetséges. Az ÁNÉR 2011 leírása az egyes élőhelyeknél megadja a Natura 2000-es élőhely megfeleltetést is. A 3260-as esetében ez Aa: Források, gyors folyású patakok hínárnövényzete. Sipos és Varga 2003-as kézirata a 3260-as kategóriát az A5: Víziboglárkás, tófonalas vagy csillárkamoszatos szikes hínár élőhelynek felelteti meg. Összességében ezen megfeleltetési problémát kellő információ és kompetencia híján nem lehet feloldani, ha a jelenlegi ÁNÉR kategorizálás szolgál alapként, ezen közösségi jelentőségű élőhelytípus nem fordul elő a vizsgált területen, a kijelölés idején azért kerülhetett a listába, mert akkor (az itt ténylegesen előforduló) A5 ÁNÉR élőhelynek akkoriban ezt feleltették meg. A vizsgált területen lévő időszakos szikes tavak hínárnövényzete az A5 ÁNÉR kódú Szikes tavak hínárnövényzete kategóriába tartozik, ami a 1530-as Pannok szikes sztyeppék és mocsarak jelölő élőhellyel van megfeleltetve a jelenlegi beosztás szerit. Az Egyesült-Tápiónak a területen átfolyó szakaszán előfordulhatnak hínáros szakaszok, azok Ab ÁNÉR kódúak, melyeknek nincs Natura 2000-es élőhely megfeleltetése. Élőhely természetességi - degradáltsági értékelése: - Élőhely veszélyeztetettsége: - 25

27 Veszélyeztető tényezők: - Síksági pannon löszgyepek Élőhely kódja: 6250 Élőhely előfordulásai a területen: Nem fordul elő - pontosabban a 2013-as terepfelmérések során nem került megtalálásra olyan terület, ami ebbe a kategóriába sorolható lett volna. Élőhely területi aránya: 0% Élőhely kiterjedése a területen: 0 ha. Élőhely jellemzése: - Élőhely természetességi - degradáltsági értékelése: - Élőhely veszélyeztetettsége: - Veszélyeztető tényezők: A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű növényfajok Irányelv melléklete Faj név Population (A-D) II. kisfészkű aszat (Cirsium brachycephalum) C Faj magyar neve (tudományos neve) kisfészkű aszat (Cirsium brachycephalum) Irányelv melléklete: II. Faj előfordulásai a területen: A vizsgálati területen mezsgyéken, illetve meredek falú nedvesebb 26

28 mélyedésekben lehet vele találkozni, ahova nem tud a kaszálást végző gép rendszeresen bejutni. Állománynagyság (jelöléskor): egyed Állománynagyság (tervkészítéskor): egyed Állomány változásának tendenciái és okai: időjárásfüggő egyedszám, hibrid populációk rendszertani besorolása Faj veszélyeztetettsége: a faj aktuálisan nem veszélyeztetett, többfelé nagy, stabil állományai vannak. Veszélyeztető tényezők: vízszabályozások (J02 i i ), kiszáradás (K01.03 n n ), fragmentálódó populációk (J03.02 i i ) A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű állatfajok Irányelv melléklete Faj név Population (A-D) II. mocsári teknős (Emys orbicularis) C II. lápi póc (Umbra krameri) C II. ürge (Spermophilus citellus) C II. vöröshasú unka (Bombina bombina) C II. molnárgörény (Mustela eversmannii) C II. szivárványos ökle (Rhodeus sericeus amarus) C II. réti csík (Misgurnus fossilis) C II. vágó csík (Cobitis taenia) C II. vidra (Lutra lutra)* D II. nagy tűzlepke (Lycaena dispar)* D II. dunai tarajosgőte (Triturus dobrogicus)* D *Nem jelölő az adott területen. Faj magyar neve (tudományos neve) mocsári teknős (Emys orbicularis) Irányelv melléklete: II. 27

29 Faj előfordulásai a területen: Állandó Állománynagyság (jelöléskor): egyed Állománynagyság (tervkészítéskor): Nincs adat. Állomány változásának tendenciái és okai: 2013-ban a fajra vonatkozó kutatás megállapította, hogy az élőhelyek adottságai, különösen az Egyesült-Tápió érintett szakaszán valószínűsítik a faj előfordulását. Faj veszélyeztetettsége: mérsékelten veszélyeztetett Veszélyeztető tényezők: part menti területek használata, vízhiány élőhelyének kotrása, (J02 i i ) (K01.03 i i ) tojásrakóhelyek felszámolása pl. beépítés miatt (E i i ) 8J03.02 i i ) Faj magyar neve (tudományos neve) lápi póc (Umbra krameri) Irányelv melléklete: II. Faj előfordulásai a területen: Állománynagyság (jelöléskor): egyed Állománynagyság (tervkészítéskor): ritka Állomány változásának tendenciái és okai: Faj veszélyeztetettsége: Több, egymástól elszigetelt élőhelyen alkalmanként nagy egyedszámban fordul elő, azonban az élőhelyek sérülékenység e miatt ezek az állományok nem tekinthetők állandónak. Természetvédelmi helyzete rendkívül kedvezőtlen. Veszélyeztető tényezők: Lápok, mocsarak kiszáradása, (K01.03 n n ) 2. Vízügyi fenntartási munkák elvégzése csatornákon (J02 i i ) 3. fragmentáció (J03.02 i i ) Faj magyar neve (tudományos neve) ürge (Spermophilus citellus) 28

30 Irányelv melléklete: II. Faj előfordulásai a területen: Állandó Állománynagyság (jelöléskor): egyed Állománynagyság (tervkészítéskor): Állomány változásának tendenciái és okai: Faj veszélyeztetettsége: Erősen veszélyeztetett faj,. fragmentálódott populációkkal Veszélyeztető tényezők: legeltetés felhagyása (A04.03 i n ) beépítés (E01 i i ), rágcsálóirtás?? illegális fogyasztásra történő gyűjtés, fragmentáció (J03.02 i i ) Faj magyar neve (tudományos neve) vöröshasú unka (Bombina bombina) Irányelv melléklete: II. Faj előfordulásai a területen: áltlánosan elterjedt gyakori faj. A területen megtalálható összes élőhelytípusban (keréknyomtól a szikestavakig) mindenhol előfordul Állománynagyság (jelöléskor): gyakori Állománynagyság (tervkészítéskor): 108 Állomány változásának tendenciái és okai: Faj veszélyeztetettsége: természetvédelmi helyzete jó. Sokfelé előforduló nagy példányszámú populációk, nem veszélyeztetett Veszélyeztető tényezők: szaporodó helyek beépítése, betöltése, (J03.01 i i ) természetes szukcesszó (K02 i i ) vízgazdálkodási gyakorlat (J02 i i ) Faj magyar neve (tudományos neve) molnárgörény (Mustela eversmannii) 29

31 Irányelv melléklete: II. Faj előfordulásai a területen: Állománynagyság (jelöléskor): Állománynagyság (tervkészítéskor): Állomány változásának tendenciái és okai: Faj veszélyeztetettsége: elszórt előfordulásokról van tudomásunk. A faj állománya biztosan kicsi és veszélyeztetett. Veszélyeztető tényezők: elütés (D01.01 n n ), élőhelyeinek csökkenése (J03.02 i n ) Faj magyar neve (tudományos neve) szivárványos ökle (Rhodeus sericeus amarus) Irányelv melléklete: II. Faj előfordulásai a területen: a vízfolyás mentén nem egyenletes. Egy keresztirányú kőrakás áramlási holtterében volt megtalálható legnagyobb egyedszámban. Állománynagyság (jelöléskor): egyed Állománynagyság (tervkészítéskor): gyakori Állomány változásának tendenciái és okai: Állományának száma utal a számára megfelelő körülmények meglétére. Faj veszélyeztetettsége: közepesen veszélyeztetett Veszélyeztető tényezők: 1. Vízhiány (K01.03 i i ), 2. Iszaptalanító kotrások, (J02 i i ) 3. kisvízfolyások szennyezése (H01 i i ) Faj magyar neve (tudományos neve) réti csík (Misgurnus fossilis) Irányelv melléklete: II. 30

32 Faj előfordulásai a területen: Állománynagyság (jelöléskor): egyed Állománynagyság (tervkészítéskor): Állomány változásának tendenciái és okai: Nagyobb egyedszámban főként állóvizekben fordul elő. A Tápió vízrendszerén stabil állomány található. Faj veszélyeztetettsége: aktuális természetvédelmi helyzete kedvezőtlen. helyenként stabil állományok Veszélyeztető tényezők: 1. Vízhiány (K01.03 i i ), 2. Iszaptalanító kotrások, (J02 i i ) 3. kisvízfolyások szennyezése (H01 i i ) Faj magyar neve (tudományos neve) vágó csík (Cobitis taenia) Irányelv melléklete: II. Faj előfordulásai a területen: Állománynagyság (jelöléskor): egyed Állománynagyság (tervkészítéskor): gyakori Állomány változásának tendenciái és okai: Faj veszélyeztetettsége: stabil, nagy egyedszámú állományok a kisvízfolyások egyes szakaszain Veszélyeztető tényezők: 1. iszaptalanító kotrások, 2. mederrendezési munkálatok, (J02 i i ) 3. szennyvíztisztítók vizének élővízbe történő bevezetése (H01 i i ) A tervezési területen előforduló egyéb jelentős fajok Magyar név Tudományos név Védettség (V, FV) Jelentőség (1-2 mondatban leírni miért fontos a területen) 31