A BIZOTTSÁG.../.../EU RENDELETE ( )

Átírás

1 EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, C(2013) 9256 A BIZOTTSÁG.../.../EU RENDELETE ( ) a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról TERVEZET (EGT-vonatkozású szöveg) HU HU

2 TARTALOMJEGYZÉK I. FEJEZET II. FEJEZET Eljárási követelmények III. FEJEZET A különböző támogatási kategóriákra vonatkozó különös rendelkezések szakasz Regionális támogatás szakasz Kkv-knak nyújtott támogatás szakasz A kkv-k finanszírozási eszközökhöz való hozzáférését elősegítő támogatás szakasz Kutatás-fejlesztési és innovációs támogatás szakasz Képzési támogatás szakasz Hátrányos helyzetű és megváltozott munkaképességű munkavállalókra irányuló támogatás szakasz Környezetvédelmi támogatás szakasz A természeti katasztrófa okozta károk helyreállítására nyújtott támogatás szakasz Távoli területek lakosainak közlekedésére irányuló szociális támogatás szakasz Széles sávú infrastruktúrára irányuló támogatás szakasz A kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatás szakasz Sportlétesítményekre és multifunkcionális szabadidős létesítményekre nyújtott támogatás IV. FEJEZET Záró rendelkezések HU 2 HU

3 A BIZOTTSÁG.../.../EU RENDELETE ( ) a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról TERVEZET (EGT-vonatkozású szöveg) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG, tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 108. cikke (4) bekezdésére, tekintettel a július 22-i 733/2013/EU tanácsi rendelettel módosított, az Európai Közösséget létrehozó szerződés 92. és 93. cikkének a horizontális állami támogatások bizonyos fajtáira történő alkalmazásáról szóló, május 7-i 994/98/EK tanácsi rendeletre 1 és különösen annak 1. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontjára, [e rendelet tervezetének kihirdetését követően [HL-hivatkozás]], [az Állami Támogatások Tanácsadó Bizottságával folytatott konzultációt követően,] mivel: (1) Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: a Szerződés) 107. cikkének (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelő állami finanszírozás állami támogatásnak minősül, és azt a Szerződés 108. cikke (3) bekezdése értelmében kell jelenteni a Bizottságnak. A Szerződés 109. cikke szerint azonban a Tanács meghatározhat olyan támogatási kategóriákat, amelyek mentesülnek e bejelentési kötelezettség alól. A Szerződés 108. cikke (4) bekezdésének megfelelően a Bizottság rendeleteket fogadhat el az állami támogatások említett kategóriáira vonatkozóan. A Tanács a 994/98/EK rendeletben a Szerződés 109. cikkével összhangban úgy határozott, hogy a következő támogatási kategóriák mentesíthetők a bejelentési kötelezettség hatálya alól: a kis- és középvállalkozásoknak (kkv-knak) nyújtott támogatás, a kutatás-fejlesztés javára nyújtott támogatás, a környezetvédelem javára nyújtott támogatás, a foglalkoztatás és képzés javára nyújtott támogatás, valamint a Bizottság által minden egyes tagállamra jóváhagyott, regionális támogatási térképpel összhangban lévő támogatás. Az említettek alapján a Bizottság elfogadta a Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló, 800/2008/EK rendeletet 2 (általános csoportmentességi rendelet), amely december 31-ig alkalmazandó. (2) Ezenfelül a Tanács július 22-én elfogadta a 994/98/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló 733/2013/EU rendeletet 3, amellyel lehetővé tette, hogy a HL L 142., , 1. o. HL L 214., , 3. o. HL L 204., , 11. o. HU 3 HU

4 Bizottság a csoportmentességet újabb támogatási kategóriákra is kiterjessze. Ez alapján e rendeletnek rendelkeznie kell azon támogatási kategóriák csoportmentességéről, amelyekkel kapcsolatban a Bizottság tapasztalatai alapján meg tudja állapítani az összeegyeztethetőség feltételeit. Indokolt ily módon csoportmentességben részesíteni a következő új támogatási kategóriákat: természeti katasztrófa okozta károk helyreállítására nyújtott támogatás, távoli területek lakosainak közlekedésére irányuló szociális támogatás, széles sávú infrastruktúrára irányuló támogatás, innovációs támogatás, a kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatás, sportlétesítményekre és multifunkcionális szabadidős létesítményekre nyújtott támogatás. Feltéve, hogy további elegendő tapasztalat gyűlik össze, amely lehetővé teszi más támogatási kategóriák előzetes összeegyeztethetőségét biztosító operatív mentességi kritériumok kidolgozását, a Bizottság szándékában áll e rendelet alkalmazási körét felülvizsgálni azzal a céllal, hogy az említett területek egyes támogatástípusait belefoglalja a rendeletbe. A Bizottság különösen azt tervezi, hogy decemberig kritériumokat dolgoz ki a kikötői és repülőtéri infrastruktúrára vonatkozóan. (3) Az állami támogatások uniós szabályozásának korszerűsítéséről szóló közleményével 4 a Bizottság kezdeményezte az állami támogatási szabályok szélesebb körű felülvizsgálatát. E korszerűsítés fő célkitűzései a következők: i. fenntartható, intelligens és inkluzív fejlődés megvalósítása a versenyképes belső piacon, ugyanakkor hozzájárulás a közpénzek hatékony felhasználására irányuló tagállami erőfeszítésekhez, ii. a támogatási intézkedések Bizottság általi előzetes ellenőrzésének a belső piacot leginkább érintő ügyekre történő összpontosítása, ugyanakkor a tagállamok közötti együttműködés erősítése az állami támogatások végrehajtása terén, és iii. a szabályok egyszerűsítése és gyorsabb, tájékozottabb és megalapozottabb döntések meghozatala, amelyek egyértelmű gazdasági megfontolásokon, egységes megközelítésen, valamint egyértelmű kötelezettségeken alapulnak. (4) E rendelet a végrehajtási tevékenységek prioritásainak jobb meghatározását, valamint nagyobb mértékű egyszerűsítést tesz lehetővé; a rendeletet nemzeti és uniós szinten egyaránt nagyobb átláthatósággal, hatékony értékeléssel és az állami támogatási szabályok betartásának ellenőrzésével kell párosítani, egyúttal tiszteletben tartva az arányosság elvét, valamint megőrizve a Bizottság és a tagállamok intézményi hatásköreit. (5) A Bizottság által a 800/2008/EK rendelet alkalmazása során szerzett tapasztalatok egyrészt lehetővé tették, hogy pontosabban meghatározza, mely feltételek alapján tekinthetők egyes támogatási kategóriák összeegyeztethetőnek a belső piaccal, és kiterjessze a csoportmentesség hatályát, másrészt egyértelműen megmutatták, hogy meg kell erősíteni az átláthatóságot, az ellenőrzést, és lehetővé kell tenni a rendkívül nagy programok megfelelő a belső piaci versenyre gyakorolt hatásukat figyelembe vevő értékelését. (6) E rendelet általános alkalmazási feltételeit olyan közös elvek alapján kell meghatározni, amelyek biztosítják, hogy a támogatás közös érdekű célt szolgáljon, egyértelműen ösztönző hatású legyen, megfelelő és arányos, teljes átláthatóság mellett nyújtsák, ellenőrzési mechanizmus és rendszeres értékelés tárgya legyen, és ne torzítsa 4 A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának Az állami támogatások uniós szabályozásának korszerűsítése, , COM(2012) 209 final. HU 4 HU

5 a közös érdek szempontjából elfogadható mértéket meghaladóan a kereskedelmi feltételeket. (7) A Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettség alól minden olyan támogatást mentesíteni kell, amely megfelel az e rendeletben meghatározott valamennyi általános és az adott támogatási kategóriákra vonatkozó egyedi követelménynek. (8) Az e rendelet hatálya alá nem tartozó, a Szerződés 107. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokra továbbra is alkalmazni kell a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettséget. Ez a rendelet nem érinti a tagállamok arra vonatkozó lehetőségét, hogy bejelentsék azokat a támogatásokat, amelyek célja megegyezik az e rendeletben foglalt célokkal. (9) Tekintettel arra, hogy a nagy programok nagyobb hatást gyakorolhatnak a kereskedelemre és a versenyre, e rendelet nem alkalmazható azon programokra, amelyek esetében az éves állami támogatási kiadás meghaladja a nemzeti GDP-n alapuló határértéket és egy abszolút értéket, ezeket a programokat ugyanis utólagos értékelés tárgyává kell tenni. Az ilyen programokat a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése alapján be kell jelenteni, hogy értékelni lehessen az e rendeletben rögzített összeegyeztethetőségi feltételeknek való megfelelésüket, valamint hogy előzetesen meg lehessen határozni egy értékelési tervet és a program ideiglenes időtartamát. Az utólagos értékelés céljául annak ellenőrzését kell kitűzni, hogy teljesültek-e a program összeegyeztethetőségének alapjául szolgáló feltételezések és feltételek, hatékony volte a támogatási intézkedés az előre meghatározott általános és konkrét célkitűzések és mutatók alapján, valamint milyen hatást gyakorolt az intézkedés a versenyre és a kereskedelemre. Az értékelés tárgyát képező programok meghosszabbítását vagy módosítását az ilyen értékelés eredményének figyelembevételével kell megvizsgálni. (10) E rendelet nem alkalmazható az importtermékekkel szemben hazai termékek felhasználásához kötött támogatásokra és az exporttal kapcsolatos tevékenységekre irányuló támogatásokra. Különösen nem alkalmazható olyan támogatásokra, amelyek más országokban lévő értékesítési hálózat kialakítását és működtetését finanszírozzák. A kereskedelmi vásárokon való részvétel, illetve egy új vagy már meglévő termék egy másik tagállamban vagy harmadik országban található új piacra történő bevezetéséhez szükséges tanulmányok vagy tanácsadás költségeire nyújtott támogatások általában nem minősülhetnek exporttal kapcsolatos tevékenységekre irányuló támogatásnak. (11) E rendelet elvileg a gazdaság legtöbb ágazatára alkalmazandó. Alkalmazási körét azonban bizonyos ágazatokban tekintettel az ott alkalmazandó különleges szabályokra korlátozni kell. A halászat és az akvakultúra ágazatában e rendelet csak a képzési támogatásra, a kkv-k finanszírozási eszközökhöz való hozzáférését elősegítő támogatásra, a kutatás-fejlesztés területén nyújtott támogatásra, a kkv-knak nyújtott innovációs támogatásra, valamint a hátrányos helyzetű és a megváltozott munkaképességű munkavállalókra irányuló támogatásra alkalmazandó. A mezőgazdasági termékek elsődleges termelése vonatkozásában e rendelet csak a regionális működési támogatásra (a legkülső régiókban a felmerülő szállítási költségektől eltérő kiegészítő költségek ellentételezése), a kockázatfinanszírozási támogatásra, a kutatás-fejlesztés területén nyújtott támogatásra, a kkv-knak nyújtott innovációs támogatásra, a környezetvédelmi támogatásra, a képzési támogatásra, valamint a hátrányos helyzetű és a megváltozott munkaképességű munkavállalókra irányuló támogatásokra alkalmazandó, amennyiben e támogatási kategóriák nem tartoznak a [Szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termékek előállításával HU 5 HU

6 foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról és a 70/2001/EK rendelet módosításáról szóló, december 15-i 1857/2006/EK bizottsági rendelet helyébe lépő] bizottsági rendelet hatálya alá. (12) E rendelet bizonyos feltételek teljesülése esetén alkalmazható a mezőgazdasági termékek feldolgozására és forgalmazására. E rendelet alkalmazásában sem a valamely termék első értékesítésének előkészítéséhez szükséges, a mezőgazdasági üzemben végzett tevékenységek, sem az elsődleges termelő részéről a viszonteladók vagy feldolgozók részére történő első értékesítés, illetve annak előkészítésével kapcsolatos tevékenység nem tekinthető feldolgozásnak vagy forgalmazásnak. Az Európai Unió Bírósága megállapította 5, hogy ha az Unió jogszabályt alkotott valamely mezőgazdasági ágazat piaca közös szervezésének létrehozására, a tagállamok kötelesek tartózkodni olyan intézkedések meghozatalától, amelyek azt sérthetik, vagy amelyek az alól kivételeket hozhatnak létre. Ezért e rendelet nem alkalmazható olyan támogatásra, amelynek összege a piacon beszerzett vagy forgalomba hozott termékek ára vagy mennyisége alapján kerül rögzítésre, sem pedig olyan támogatásra, amely az elsődleges termelőkkel való megosztási kötelezettséghez kapcsolódik. (13) Tekintettel a versenyképtelen szénbányák bezárását elősegítő állami támogatásról szóló, december 10-i tanácsi határozatra 6, e rendelet nem alkalmazható a december 10-i tanácsi határozat szerinti, a versenyképtelen szénbányák bezárását elősegítő támogatásokra. Figyelembe véve a fent említett tanácsi határozatot, e rendelet más típusú támogatások, különösen a kutatás-fejlesztési és innovációs támogatás, a környezetvédelmi támogatás és a képzési támogatás vonatkozásában, a regionális támogatás kivételével alkalmazható a szénipari ágazatra. (14) A Bizottságnak biztosítania kell, hogy az engedélyezett támogatás ne változtassa meg az általános érdekkel ellentétes mértékben a kereskedelmi feltételeket. Ezért e rendelet alkalmazási köréből a természeti katasztrófa okozta károk helyreállítására irányuló támogatási programok kivételével ki kell zárni az olyan támogatást, amelynek kedvezményezettjével szemben teljesítetlen visszafizetési felszólítás van érvényben olyan korábbi bizottsági határozat nyomán, amely a támogatást jogellenesnek és a belső piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánította. (15) A nehéz helyzetben lévő vállalkozásoknak nyújtott támogatást a természeti katasztrófa okozta károk helyreállítására irányuló támogatási programok kivételével ki kell zárni e rendelet hatálya alól, mivel azt a nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásokról szóló iránymutatás 7 szerint kell vizsgálni, az iránymutatás kijátszásának megakadályozása érdekében. A jogbiztonság biztosítása érdekében egyértelmű kritériumokat kell felállítani, amelyek értelmében nem szükséges egy vállalkozás helyzetének valamennyi sajátosságát értékelni annak megállapításához, hogy a vállalkozás e rendelet értelmében nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak minősül-e. (16) Az állami támogatások végrehajtása nagymértékben függ a tagállamok együttműködésétől. A tagállamoknak ezért az e rendelet betartásához szükséges összes intézkedést meg kell tenniük, a csoportmentesség hatálya alá tartozó programok keretében nyújtott egyedi támogatások tekintetében is A C-456/00. sz., Franciaország kontra Bizottság ügyben hozott ítélet (EBHT 2002., I o.). HL L 336., , 24. o. A nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásokról szóló október 1-jei közösségi iránymutatás (HL C 244., , 2. o.) és az annak alkalmazását meghosszabbító bizottsági közlemény (HL C 296., , 3. o.). HU 6 HU

7 (17) A Bizottságnak a bejelentést követően meg kell vizsgálnia a nagyobb összegű, egyedileg vagy halmozottan nyújtott támogatásokat, mivel ezek esetében nagyobb a kereskedelmi feltételek hátrányos befolyásolásának kockázata. Ezért az e rendelet hatálya alá tartozó támogatások minden egyes kategóriája esetében olyan szintű határértékeket kell meghatározni, amely figyelembe veszi az érintett támogatási kategóriát és annak a kereskedelmi feltételekre gyakorolt valószínű hatását. Az említett határértékeket meghaladó összegű támogatásokra továbbra is a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség vonatkozik. (18) Az átláthatóság, az egyenlő bánásmód és a hatékony ellenőrzés érdekében e rendelet csak azon támogatásokra alkalmazható, amelyek esetében a bruttó támogatási egyenérték kockázatelemzés nélkül előre, pontosan kiszámítható ( átlátható támogatások ). Bizonyos támogatási eszközök mint például a kölcsönök, kezességvállalások, adóintézkedések, kockázatfinanszírozási intézkedések és különösen a visszafizetendő előlegek tekintetében e rendeletnek meg kell határoznia, hogy az említett eszközök milyen feltételek mellett tekinthetők átláthatónak. A tőkeinjekció például nem tekinthető átlátható támogatásnak, a kockázatfinanszírozásra vonatkozó különös feltételek sérelme nélkül. A kezességvállalás formájában nyújtott támogatás akkor tekinthető átláthatónak, ha a bruttó támogatási egyenérték kiszámítása az adott vállalkozástípus esetében meghatározott mentesülési díj alapján történt. Az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a kezességvállalás formájában nyújtott állami támogatásra való alkalmazásáról szóló bizottsági közlemény 8 például a kis- és középvállalkozások (a továbbiakban: kkv-k) esetében megállapítja azokat az éves díjszinteket, amelyeket meghaladóan az állami kezességvállalás nem tekinthető támogatásnak. (19) Annak biztosítása érdekében, hogy a támogatásra szükség legyen és ösztönzőleg hasson további tevékenységek vagy projektek beindítására, e rendelet nem alkalmazható olyan tevékenységekhez nyújtott támogatásra, amelyeket a kedvezményezett támogatás nélkül is elvégezne. E rendelet értelmében kizárólag akkor mentesíthetők a támogatások a bejelentés alól, ha a támogatott projekttel vagy tevékenységgel kapcsolatos munka azután kezdődik meg, miután a kedvezményezett benyújtotta a támogatásra irányuló írásbeli kérelmét. (20) Amennyiben a kedvezményezett nagyvállalkozás, bármely, e rendelet alkalmazásában nyújtott ad hoc támogatást illetően a tagállamnak a kkv-kra vonatkozó feltételek mellett azt is biztosítania kell, hogy a kedvezményezett belső dokumentumban elemezze a támogatott projekt vagy tevékenység támogatás melletti és támogatás nélküli életképességét. A tagállamnak ellenőriznie kell, hogy ez a belső dokumentum megerősíti-e a projekt/tevékenység hatókörének vagy méretének lényeges kibővülését, a kedvezményezett által a támogatott projektre/tevékenységre fordított teljes összeg lényeges növekedését vagy az érintett projekt/tevékenység megvalósítási ütemének lényeges felgyorsulását. Regionális támogatás esetében annak ösztönző hatását akkor lehet megállapítani, ha az érintett támogatott térségben a támogatás hiányában nem került volna sor a beruházási projekt végrehajtására. (21) Az adókedvezmény formájában megvalósuló automatikus támogatási programokat továbbra is az ösztönző hatásra vonatkozó, különös feltételtől kell függővé tenni, figyelembe véve azt a tényt, hogy az ilyen programokhoz tartozó támogatást egyéb támogatási kategóriáktól eltérő eljárások keretében nyújtják. E különös feltétel lényege, hogy az említett programokat a támogatott projekttel kapcsolatos munka vagy 8 HL C 155., , 10. o. HU 7 HU

8 tevékenység megkezdése előtt kell elfogadni. E feltétel azonban az adóintézkedés formájában megvalósuló módosított támogatási programok esetében nem alkalmazható, amennyiben a tevékenységre már a korábbi adókedvezmény formájában megvalósuló támogatási programok is vonatkoztak. E programok ösztönző hatásának értékelésekor az az időpont a meghatározó, amikor az adóintézkedést az eredeti adóintézkedés formájában megvalósuló támogatási program keretében amelyet aztán a módosított támogatási program váltott fel először meghatározták. (22) A regionális működési támogatás, a regionális városfejlesztési támogatás, a kkv-k finanszírozási eszközökhöz való hozzáférését elősegítő támogatás, a hátrányos helyzetű munkavállalók felvételéhez nyújtott támogatás, a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtott támogatás és a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásával járó többletköltségek ellentételezéséhez nyújtott támogatás, a környezetvédelmi adókedvezmény formájában nyújtott támogatás, a természeti katasztrófa okozta károk helyreállítására nyújtott támogatás, a távoli területek lakosainak közlekedésére irányuló szociális támogatás, valamint a kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatás esetében az ösztönző hatás nem feltétel vagy annak fennállását feltételezni kell, amennyiben az e rendeletben e támogatáskategóriák tekintetében meghatározott különös feltételek teljesülnek. (23) Annak biztosítása érdekében, hogy a támogatás arányos legyen és a szükséges összegre korlátozódjon, a maximális támogatási összeget lehetőség szerint az elszámolható költségekhez viszonyított támogatási intenzitásban kifejezve kell meghatározni. Amennyiben a maximális támogatási intenzitást nem lehet meghatározni, mivel az elszámolható költségek nem azonosíthatók, vagy annak érdekében, hogy a kis összegek esetében egyszerűbb eszközöket lehessen biztosítani, a támogatási intézkedések arányosságának biztosítása céljából nominális értékben meghatározott maximális támogatási összegeket kell megadni. A támogatási intenzitást és a maximális támogatási összeget a Bizottság tapasztalatait figyelembe véve olyan szinten kell meghatározni, amely a támogatott ágazatban a lehető legkisebbre csökkenti a verseny torzulását, ugyanakkor megfelelően orvosolja a szóban forgó piaci hiányosságot, illetve kohéziós problémát. A regionális beruházási támogatás esetében a támogatási intenzitásnak meg kell felelnie a regionális támogatási térképek szerint megengedett támogatási intenzitásnak. (24) A támogatási intenzitás kiszámítása során valamennyi felhasznált számadatot az adók vagy egyéb illetékek levonása előtt kell figyelembe venni. A több részletben kifizetett támogatást az odaítélés időpontjában alkalmazandó értékre kell diszkontálni. Az elszámolható költségeket szintén az odaítélés időpontjában alkalmazandó értékre kell diszkontálni. A diszkontáláshoz és a vissza nem térítendő támogatástól eltérő formában nyújtott támogatás összegének kiszámításához használt kamatlábként a támogatás odaítélésekor alkalmazandó leszámítolási kamatlábat kell alkalmazni a referencia-kamatláb és a leszámítolási kamatláb megállapítási módjának módosításáról szóló bizottsági közleményben 9 foglaltak szerint. A megállapított elszámolható költséget világos, konkrét és naprakész igazoló okmányokkal kell alátámasztani. Az adókedvezmény formájában nyújtott támogatások esetében a támogatás részleteit az adókedvezmények érvényesülésének különböző időpontjaiban alkalmazandó leszámítolási kamatláb alapján kell diszkontálni. Népszerűsíteni kell a visszafizetendő előleg formájában nyújtott támogatás igénybe vételét, mivel e kockázatmegosztási 9 A Bizottság közleménye a referencia-kamatláb és a leszámítolási kamatláb megállapítási módjának módosításáról (HL C 14., , 6. o.). HU 8 HU

9 eszköz jelentős mértékben hozzájárul a támogatás ösztönző hatásának fokozásához. Ezért indokolt megállapítani, hogy a visszafizetendő előleg formájában nyújtott támogatás esetében az e rendeletben meghatározott alkalmazandó támogatási intenzitás növelhető, kivéve a regionális támogatás esetében (mivel ez utóbbi csak akkor mentesíthető, ha megfelel a jóváhagyott térképeknek). (25) A jövőbeli adókra vonatkozó adókedvezmények esetében előfordulhat, hogy az alkalmazandó leszámítolási kamatláb és a támogatási részlet összege előre nem ismert. Ez esetben a tagállamnak az alkalmazandó támogatási intenzitást figyelembe vevő felső korlátot kell meghatároznia a támogatás diszkontált értékére. Ezt követően, amikor egy adott időpontban a támogatási részlet összege ismertté válik, a leszámítolást az akkor alkalmazandó leszámítolási kamatláb alapján hajthatják végre. A támogatás egyes részleteinek diszkontált összegét le kell vonni a rögzített felső korlát összegéből ( felső határ ). (26) Annak megállapítása érdekében, hogy az e rendeletben meghatározott egyedi bejelentési határértékeket és a maximális támogatási intenzitásokat betartják-e, a támogatott tevékenységre vagy projektre vonatkozó állami támogatási intézkedések teljes összegét kell figyelembe venni. Ezen túlmenően e rendeletben meg kell határozni azokat a körülményeket, amelyek esetén a különböző támogatási kategóriák halmozhatók. Az e rendelet értelmében mentesített támogatás abban az esetben halmozható az e rendelet értelmében mentesített vagy a Bizottság által jóváhagyott bármely összeegyeztethető támogatással, amennyiben az adott intézkedések különböző azonosítható elszámolható költségekre vonatkoznak. Amennyiben különböző támogatási források ugyanazokhoz a részben vagy egészében megegyező, azonosítható elszámolható költségekhez kapcsolódnak, a halmozás az e rendelet alapján alkalmazandó legmagasabb támogatási intenzitásig vagy támogatási összegig engedélyezhető. A rendeletnek különös szabályokat is meg kell határoznia az azonosítható és nem azonosítható elszámolható költségekkel rendelkező támogatási intézkedések halmozása, valamint a csekély összegű támogatással és a megváltozott munkaképességű munkavállalók javára nyújtott támogatással történő halmozás tekintetében. (27) Az Unió intézményei, ügynökségei, közös vállalkozásai és más szervei által központilag kezelt olyan uniós finanszírozás, amely sem közvetlenül, sem közvetve nem tartozik tagállami ellenőrzés alá, nem minősül állami támogatásnak. Ha az ilyen uniós finanszírozás állami támogatással párosul, csak ez utóbbit kell figyelembe venni annak meghatározásakor, hogy betartották-e a bejelentési határértékeket és a maximális támogatási intenzitásokat, feltéve, hogy az ugyanazon elszámolható költségekkel kapcsolatban nyújtott állami finanszírozás teljes összege nem haladja meg az alkalmazandó uniós jog szabályaiban foglalt legkedvezőbb finanszírozási arányt. (28) Mivel a Szerződés 107. cikke (1) bekezdésének értelmében nyújtott állami támogatás alapvetően nem megengedett, fontos, hogy valamennyi fél lehetőséget kapjon annak ellenőrzésére, hogy egy támogatást az alkalmazandó szabályoknak megfelelően nyújtanak-e. Az állami támogatások átláthatósága ezért elengedhetetlen a Szerződésben foglalt szabályok megfelelő alkalmazása szempontjából, és ennek következtében fokozódik az előírásoknak való megfelelés, az elszámoltathatóság, a szakértői értékelés és végül hatékonyabbá válnak a közkiadások. Az átláthatóság biztosítása érdekében e rendeletnek elő kell írnia regionális vagy nemzeti szinten egységes állami támogatási honlap létrehozását. Ezeken a honlapokon a tagállamoknak szabványos formátumú összefoglaló adatokat kell közzétenniük az e HU 9 HU

10 rendelet alapján mentesített minden egyes támogatási intézkedésről, továbbá közzé kell tenniük a támogatási intézkedések teljes szövegét és az egyedi támogatások odaítélésére vonatkozó információkat. E kötelezettségnek kell képeznie az egyedi támogatás belső piaccal való összeegyeztethetőségének egyik feltételét. Valamennyi tagállam állami támogatási honlapjának linkjét közzé kell tenni a Bizottság honlapján. A 994/98/EK rendelet 3. cikkének megfelelően a Bizottság honlapján közzé kell tenni az e rendelet alapján mentesített minden egyes támogatási intézkedés összefoglaló adatait. (29) Annak érdekében, hogy a 994/98/EK rendelettel összhangban biztosítani lehessen a támogatási intézkedések hatékony nyomon követését, a tagállamok számára jelentéstételi követelményeket kell megállapítani az e rendelet alapján eddig mentesített támogatási intézkedések, valamint e rendelet alkalmazása tekintetében. Ezen túlmenően indokolt megállapítani az e rendelettel mentesített támogatások tagállami nyilvántartására vonatkozó szabályokat is, a 659/1999/EK rendelet cikkében meghatározott jogvesztő határidőre tekintettel. (30) Az e rendeletben meghatározott összeegyeztethetőségi feltételek hatékonyságának megerősítése érdekében a Bizottságnak lehetőséget kell nyújtani arra, hogy a jövőbeli támogatási intézkedések tekintetében visszavonja a csoportmentesség kedvezményét, amennyiben az intézkedések nem felelnek meg e követelményeknek. Lehetővé kell tenni, hogy a csoportmentességi kedvezmény visszavonását a Bizottság korlátozni tudja bizonyos támogatástípusokra, bizonyos kedvezményezettekre, illetve bizonyos hatóságok által elfogadott támogatási intézkedésekre, amennyiben e rendelet be nem tartása csak korlátozott intézkedéscsoportot vagy bizonyos hatóságokat érint. A célzott visszavonás esetében az e rendelet megállapított be nem tartásához közvetlenül kapcsolódó, arányos korrekciós intézkedést kell biztosítani. Amennyiben a nyújtott támogatás nem felel meg az I. és a III. fejezetben meghatározott összeegyeztethetőségi feltételeknek, a támogatás nem tartozik e rendelet hatálya alá és következésképpen jogellenes támogatásnak minősül, amelyet a Bizottság a 659/1999/EK rendeletben rögzített vonatkozó eljárás keretében vizsgál meg. Amennyiben a támogatás nem felel meg a II. fejezetben meghatározott követelményeknek, a jövőbeli támogatási intézkedések tekintetében a csoportmentesség kedvezményének visszavonása nem befolyásolja azt, hogy az e rendeletnek megfelelő múltbeli támogatásokra csoportmentesség volt érvényben. (31) Azon különbségek felszámolása érdekében, amelyek a verseny torzulásához vezethetnek, és a kkv-kkal kapcsolatos különböző uniós és nemzeti kezdeményezések összehangolásának megkönnyítése céljából, valamint az átlátható adminisztráció és a jogbiztonság követelményére tekintettel e rendelet alkalmazásában a kkv-k fogalommeghatározásának a mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározásáról szóló, május 6-i 2003/361/EK bizottsági ajánlásban 11 szereplő fogalommeghatározáson kell alapulnia. (32) A regionális támogatás, amely a hátrányos helyzetű régiók problémáinak orvosolására összpontosít, a tagállamok és az Unió egészének gazdasági, társadalmi és területi kohézióját mozdítja elő. A regionális támogatás célja, hogy a beruházások és a munkahelyteremtés támogatásán keresztül fenntartható módon segítse elő a leghátrányosabb helyzetű területek fejlődését. A Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének a) pontjában előírt feltételeknek megfelelő területeken regionális HL L 83., , 1.o. HL L 124., , 36. o. HU 10 HU

11 támogatás nyújtható új létesítmény létrehozásához, meglévő létesítmény bővítéséhez, egy létesítmény termékpalettájának bővítéséhez vagy egy meglévő létesítmény teljes termelési folyamatának alapvető megváltoztatásához. Mivel a regionális hátrányok kevésbé sújtják a nagyvállalkozásokat, mint a kkv-kat, a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontjában előírt feltételeknek megfelelő területeken történő beruházások esetében a nagyvállalatoknak nyújtott regionális támogatás csak az említett területeken folytatandó új gazdasági tevékenységre irányuló induló beruházás esetében mentesíthető a bejelentési kötelezettség alól. (33) Amennyiben a regionális támogatási program a gazdaság bizonyos ágazataira irányul, előfordulhat, hogy a program célkitűzése és valószínű hatásai nem horizontálisak, hanem ágazatiak lesznek. Ezért az ágazati programok nem mentesíthetők a bejelentési kötelezettség alól. A Bizottság azonban a bejelentést követően az alkalmazandó iránymutatások, illetve keretszabályok fényében megvizsgálhatja lehetséges pozitív hatásaikat. Ez különösen a szénipari, a hajógyártási és a közlekedési ágazat gazdasági tevékenységeire irányuló regionális támogatási programokra vonatkozik. Továbbá az acélipari és a szintetikusszál-ipari ágazat sajátos jellemzőire tekintettel a Bizottság úgy véli, hogy a pozitív kohéziós hatás nem ellensúlyozza ezen ágazatokban a regionális támogatás negatív hatását, ezért ezekben az ágazatokban nem nyújtható regionális támogatás. Végül a turizmus és a széles sávú szolgáltatási ágazat fontos szerepet játszik a nemzetgazdaságokban, és általában igen pozitív hatást gyakorol a regionális fejlődésre. Ezért a turisztikai tevékenységekre és a széles sávú szolgáltatásokra irányuló regionális támogatási programokat mentesíteni kell a bejelentési kötelezettség alól. A mezőgazdasági termékek feldolgozása és forgalmazása ugyancsak szorosan kapcsolódik a helyi és regionális gazdaságokhoz, és azt csoportmentességben kell részesíteni. (34) A támogatott területeken a megújuló energiába, a kapcsolt energiatermelésbe, a hatékony távfűtésbe és távhűtésbe történő beruházásokra irányuló támogatások az e rendelet környezetvédelemre vonatkozó szakaszában meghatározott feltételek mellett engedélyezhetők; ezáltal a belső energiapiacon a lehető legkisebbre kell csökkenteni a támogatások versenytorzító hatását és biztosítani kell a költséghatékonyságra való fokozott összpontosítást. Tekintettel a belső energiapiacon megnyilvánuló esetleges nagymértékű versenytorzító hatásra, a nem megújuló energiaforrásokból származó villamosenergia-termeléshez és az energetikai infrastruktúrákhoz nyújtott állami támogatás nem mentesíthető a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól. (35) Annak érdekében, hogy a beruházások tőketényezője ne részesüljön előnyben a munkaerő-tényezővel szemben, lehetővé kell tenni, hogy a regionális beruházási támogatás mértékének megállapítása vagy a beruházás költségein, vagy a közvetlenül a beruházási projekt által létrehozott új munkahelyek bérköltségein alapuljon. (36) A bejelentés alól nem mentesülhet az olyan kedvezményezettnek nyújtott regionális beruházási támogatás, aki a regionális beruházási támogatási kérelem benyújtását megelőző két évben azonos vagy hasonló tevékenységet szüntetett meg az EGT területén, vagy aki a támogatási kérelem benyújtásakor konkrétan tervezi, hogy a támogatási kérelem tárgyát képező induló beruházás befejezését követő két éven belül ilyen tevékenységet szüntet meg az érintett területen. (37) A Bizottság elegendő tapasztalatot szerzett a Szerződés 107. cikke (3) bekezdése a) és c) pontjának a legkülső régiókban vagy a ritkán lakott területeken előállított áruk kiegészítő szállítási költségei, valamint a legkülső régiókban letelepedett HU 11 HU

12 kedvezményezetteknél felmerülő (a kiegészítő szállítási költségeken kívüli) kiegészítő termelési és működési költségek ellentételezésére nyújtott regionális működési támogatás vonatkozásában történő alkalmazása terén. A környezetre gyakorolt hatás és a kibocsátások minimalizálása érdekében a kiegészítő szállítási költség ellentételezésére nyújtott támogatást azon szállítási módok alapján kell kiszámítani, amelyek a környezet szempontjából a legalacsonyabb külső költségeket eredményezik, az energiafelhasználást is beleértve. A legkülső régiókban felmerülő (a kiegészítő szállítási költségeken kívüli) kiegészítő költségek ellentételezésére nyújtott regionális működési támogatás csak abban az esetben lehet összeegyeztethető a belső piaccal és mentesíthető a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettség alól, ha a támogatás nem haladja meg az érintett legkülső régióban működő kedvezményezett által évente előállított bruttó hozzáadott érték vagy az érintett legkülső régióban működő kedvezményezettnél felmerült éves munkaerőköltségek bizonyos hányadát. (38) A városfejlesztési támogatás azáltal, hogy kezeli a regionális támogatási térképen feltüntetett támogatott területeken található városi térségek koncentráltan előforduló gazdasági, környezeti és szociális problémáit hozzájárul a tagállamok és az Unió egésze gazdasági, társadalmi és területi kohéziójához. A városfejlesztési támogatás által kezelendő piaci hiányosságok összefüggnek a városfejlesztés finanszírozási környezetével, az integrált városfejlesztési megközelítés hiányával, a szűkös állami források nagyobb mozgósítását szükségessé tevő finanszírozási hiánnyal, valamint a városi térségek regenerációjára vonatkozó kereskedelmi megközelítés szükségességével. Ezért csoportmentességben kell részesíteni a támogatott területeken azonosított további problémák kezelésére irányuló, részvételt elősegítő, integrált és fenntartható stratégiák fejlesztésének támogatását célzó városfejlesztési támogatást. (39) A regionális támogatási térképen feltüntetett támogatott területeken megvalósuló, az Európa 2020 stratégia prioritásainak megfelelően a zöld technológiákhoz, a kutatásfejlesztéshez és innovációhoz, az alacsony szén-dioxid kibocsátású gazdaságra való átálláshoz kapcsolódó beruházásokhoz regionális többlettámogatás formájában magasabb támogatási összegeket kell nyújtani. (40) A kis- és középvállalkozások döntő szerepet játszanak a munkahelyteremtésben, és általánosabb értelemben a társadalmi stabilitás és a gazdasági fejlődés fontos tényezőjeként működnek. Fejlődésüket azonban korlátozhatja a piac nem megfelelő működése, aminek folytán a kkv-k a következő tipikus hátrányokat szenvedik. Gyakran nehezen jutnak tőkéhez vagy kölcsönhöz egyes pénzpiacok kockázatkerülő jellegéből és abból adódóan, hogy esetleg csak korlátozott biztosítékokat tudnak nyújtani. Szűkös forrásaik következtében csak korlátozott mértékben férnek hozzá az információkhoz, különösen az új technológiákra és a potenciális piacokra vonatkozóan. A kkv-k gazdasági tevékenysége fejlesztésének elősegítése érdekében ezért e rendeletnek bizonyos támogatási kategóriákat mentesítenie kell abban az esetben, ha azokat kkv-k részére nyújtják. E kategóriáknak magukban kell foglalniuk különösen a kkv-knak nyújtott beruházási támogatást és a kkv-k vásárokon való részvételéhez nyújtott támogatást. (41) A [COM(2011)611 ERFA/európai területi együttműködés] bizottsági rendelet szerinti európai területi együttműködés projektjeiben részt vevő kkv-k gyakran nehézséggel szembesülnek azon többletköltségek finanszírozása kapcsán, amelyek a különböző régiókban és különböző tagállamokban vagy harmadik országokban található partnerekkel való együttműködéshez kapcsolódnak. Tekintettel a kohéziós politika egyik célkitűzését jelentő európai területi együttműködés fontosságára, amely keretet HU 12 HU

13 biztosít a közös fellépések végrehajtására és a szakpolitikai tapasztalatcserére a különböző tagállamok vagy harmadik országok nemzeti, regionális és helyi szereplői között, e rendeletnek orvosolnia kell az európai területi együttműködés projektjei előtt álló bizonyos nehézségeket annak érdekében, hogy megkönnyítse e projektek állami támogatási szabályoknak való megfelelését. Az európai területi együttműködés projektjeinek e rendelet által kezelendő egyedi problémái az európai területi együttműködés projektjeire alkalmazandó regionális támogatási intenzitáshoz, a kkv-k európai területi együttműködési projektekkel kapcsolatos együttműködési költségeihez, továbbá a közzétételi és információszolgáltatási, valamint az ellenőrzési célú jelentéstételi és nyilvántartási kötelezettségekhez kapcsolódnak. (42) A kis- és középvállalkozásokat sújtó sajátos hátrányokra és a kkv-k közötti különbségekre való tekintettel eltérő alap támogatási intenzitás és eltérő többlettámogatás határozható meg. (43) A kis- és középvállalkozásokba történő kockázatitőke-befektetések előmozdítását célzó állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatás 12 alkalmazása során szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy az Unióban számos egyedi kockázatitőke-piaci hiányosság tapasztalható a beruházások bizonyos fajtáinak tekintetében a vállalkozások fejlődésének egyes szakaszaiban. Ezek a piaci hiányosságok a kockázati tőke kínálatának és keresletének nem megfelelő összehangolásából származnak. Ennek következtében a piacon rendelkezésre álló kockázati tőke túlságosan korlátozott lehet, és a vállalkozások annak ellenére nem jutnak forráshoz, hogy értékes üzleti modellel és növekedési kilátásokkal rendelkeznek. A kockázatitőke-piacok hiányosságának, amely különösen a kkv-k tőkéhez való hozzáférésére van kedvezőtlen hatással, és amely indokolhatja az állami beavatkozást, fő forrása a hiányos vagy aszimmetrikus információ. Mindez nemcsak a kockázati tőke nyújtását befolyásolja, hanem bizonyos kkv-k esetében az idegen tőkével történő finanszírozáshoz jutást is gátolja. Következésképpen bizonyos feltételek mellett mentesíteni kell a bejelentési követelmény alól azokat a kockázatfinanszírozási célú intézkedéseket, amelyek kockázatfinanszírozási célból magántőkét vonzanak a finanszírozási hiány által érintett, tőzsdén nem jegyzett kkv-kba, és biztosítják a nyereségorientált befektetési döntéseket és a pénzügyi közvetítők kereskedelmi irányítását. (44) Bizonyos feltételek mellett mentesíteni kell a bejelentési kötelezettség alól az induló kisvállalkozásoknak nyújtott támogatást, a kkv-kra szakosodott alternatív kereskedési platformoknak nyújtott támogatást, valamint a kkv-k felkutatási költségeihez kapcsolódó támogatást. (45) A kutatás-fejlesztési és innovációs támogatás elősegítheti a fenntartható gazdasági növekedést, a versenyképesség fokozását és a foglalkoztatás növekedését. A 800/2008/EK rendelet és a kutatás-fejlesztési és innovációs állami támogatások közösségi keretrendszerének 13 alkalmazása során szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy a piaci hiányosságok megakadályozhatják, hogy a piac elérje optimális teljesítményét, és csökkenthetik hatékonyságát. A nem hatékony működés általában összefügg az externáliákkal, a közjavak/tudás átszivárgásával, a hiányos vagy aszimmetrikus információkkal, valamint a koordinációs és hálózati hiányosságokkal. (46) A kutatás-fejlesztési és innovációs támogatás különleges fontossággal bír a kkv-k számára, amelyek nehézségekkel szembesülhetnek az új technológiai fejlesztések, a tudástranszfer vagy a magasan képzett munkaerőhöz való hozzáférés területén. Ezeket HL C 194., , o. HL C 323., , o. HU 13 HU

14 a problémákat orvosolhatja a kkv-knak a kutatás-fejlesztési projektekhez nyújtott támogatás, a megvalósíthatósági tanulmányokhoz nyújtott támogatás, valamint az innovációs támogatás beleértve a kkv-k ipari tulajdonjogokkal kapcsolatos költségeinek fedezésére nyújtott támogatást, ezért bizonyos feltételek mellett mentesíteni kell a bejelentési kötelezettség alól. (47) Ami a kutatás-fejlesztési projektekhez nyújtott támogatást illeti, a kutatási projekt támogatott részének teljes mértékben az alapkutatás, az alkalmazott kutatás vagy a kísérleti fejlesztés kategóriájába kell tartoznia. Amennyiben egy projekt több feladatot foglal magában, az egyes feladatokat aszerint kell minősíteni, hogy az alapkutatás, az alkalmazott kutatás vagy a kísérleti fejlesztés kategóriába tartoznak-e, vagy nem tartoznak e kategóriák egyikébe sem. Ennek a minősítésnek nem kell feltétlenül időrend szerint történnie, azaz nem kell az időben szakaszosan haladnia az alapkutatástól a piachoz közelebb álló tevékenységek felé. Ennek megfelelően a projekt keretében egy későbbi időpontban elvégzett feladat is minősíthető alkalmazott kutatásnak. Ugyanígy egy korábbi időpontban végzett tevékenység is minősíthető kísérleti fejlesztésnek. A projekt támogatott része magában foglalhatja a kutatási tevékenységet előkészítő megvalósíthatósági tanulmányokat is. (48) Az úttörő jellegű kutatáshoz és innovációhoz egyre nagyobb szükség van kiváló minőségű kutatási infrastruktúrákra, mivel ezek vonzzák a globális tehetséget, és elengedhetetlenek az új információs és kommunikációs technológiák és a kulcsfontosságú alaptechnológiák szempontjából. A közszférához tartozó kutatási infrastruktúráknak továbbra is együtt kell működniük az alkalmazott kutatással. A közfinanszírozású kutatási infrastruktúrákhoz átlátható és megkülönböztetésmentes módon, piaci feltételek mellett kell hozzáférést biztosítani. Amennyiben ez utóbbi feltételek nem teljesülnek, a támogatási intézkedés nem mentesíthető a bejelentési kötelezettség alól. Egy adott kutatási infrastruktúrát több fél is birtokolhat, működtethet és használhat, és a közszervek és vállalkozások közösen is használhatják az infrastruktúrát. (49) A kutatási infrastruktúrák gazdasági és nem gazdasági tevékenységeket is végrehajthatnak. Annak elkerülése érdekében, hogy az állami támogatás gazdasági tevékenységeket támogasson a nem gazdasági tevékenységeknek nyújtott közfinanszírozás útján, egyértelműen el kell különíteni a gazdasági és a nem gazdasági tevékenységek költségeit és finanszírozását. Amennyiben egy infrastruktúrát gazdasági és nem gazdasági tevékenységekre egyaránt használnak, az infrastruktúra nem gazdasági tevékenységeihez kapcsolódó költségeknek állami forrásokon keresztüli finanszírozása nem minősül állami támogatásnak. Az állami finanszírozás kizárólag annyiban tartozik az állami támogatási szabályok hatálya alá, amennyiben a gazdasági tevékenységekhez kapcsolódó költségekre vonatkozik. A bejelentési határértékek és a maximális támogatási intenzitások betartásának biztosítása céljából csak ez utóbbi esetet veszik figyelembe. Amennyiben az infrastruktúrát szinte kizárólag nem gazdasági tevékenységre használják, előfordulhat, hogy a támogatás egyáltalán nem tartozik az állami támogatási szabályok hatálya alá, még akkor sem, ha az infrastruktúrát olyan, kizárólag kiegészítő jellegű gazdasági tevékenységre is használják, amely pl. közvetlenül kapcsolódik az infrastruktúra működtetéséhez és szükséges ahhoz, illetve szervesen kapcsolódik annak fő, nem gazdasági használatához, és amelynek alkalmazási köre korlátozott. Ilyen esetnek tekintendő, ha az ilyen tevékenységre évente allokált kapacitás nem haladja meg a kutatási infrastruktúra teljes éves kapacitásának 15 százalékát. HU 14 HU

15 (50) Az innovációs klaszterre nyújtott támogatás célja azon koordinációs problémákhoz kapcsolódó piaci hiányosságok orvoslása, amelyek akadályozzák a klaszterek kialakulását, vagy korlátozzák a klasztereken belüli kölcsönhatásokat és ismeretáramlást. Az állami támogatás kétféleképpen segítheti e probléma megoldását: egyrészt az innovációs klaszterek nyitott és megosztott infrastruktúráiba történő beruházás támogatásával, másrészt pedig a klaszterek működésének támogatásával, erősítve ezzel együttműködésüket, hálózatépítésüket és egymástól való tanulásukat. Az innovációs klaszterre nyújtott működési támogatást azonban csak ideiglenesen, korlátozott időszakra kell lehetővé tenni. A támogatás teljes összege az ebben az időszakban elszámolható összes költséghez viszonyítva nem haladhatja meg az 50 százalékot, függetlenül a támogatás adott időszak alatti eloszlásától. (51) Az eljárási és a szervezési innováció terén fennállhatnak piaci hiányosságok pl. hiányos információk és pozitív externáliák formájában, amelyeket egyedi intézkedések révén kell kezelni. Az ilyen típusú innováció támogatása elsősorban a kkv-k számára fontos, mivel ezeket akadályozhatják azok a különböző tényezők, amelyek hátráltatják a termelési és szállítási módszerek javítását, illetve az üzleti gyakorlatok, a munkahely-kialakítás és a külső kapcsolatok jelentős mértékű fejlesztését. A nagyvállalkozások és a kkv-k közötti, eljárási és szervezési innovációs tevékenységekben való együttműködés ösztönzése érdekében bizonyos feltételek mellett azokat a támogatási intézkedéseket is csoportmentességben kell részesíteni, amelyek a nagyvállalkozások ilyen tevékenységgel kapcsolatos költségeire irányulnak. (52) A képzés ösztönzése, valamint a hátrányos helyzetű és a megváltozott munkaképességű munkavállalók felvételének/foglalkoztatásának elősegítése az Unió és tagállamai gazdasági és szociális politikáinak egyik központi célkitűzése. (53) A képzés rendszerint pozitív externáliákkal jár a társadalom egészére nézve, mivel növeli a szakmunkások számát, akiket más vállalkozások is felvehetnek, javítja az uniós ipar versenyképességét, és fontos szerepet játszik az Unió foglalkoztatási stratégiájában. E támogatás ezért bizonyos feltételek mellett mentesíthető a bejelentési kötelezettség alól. Tekintettel azokra a sajátos hátrányokra, amelyekkel a kkv-k szembesülnek, valamint arra, hogy a képzésbe történő befektetés esetén e vállalkozásoknak viszonylagosan magasabb költségekkel kell számolniuk, a kkv-k esetében az e rendelet által mentesített támogatási intenzitásokat növelni kell. Továbbá az e rendelet által mentesített támogatások intenzitását növelni kell, ha a képzést hátrányos helyzetű vagy megváltozott munkaképességű munkavállalóknak biztosítják. A tengeri szállítási ágazatban a képzés jellemzői egyedi megközelítést indokolnak az ágazat tekintetében. (54) A hátrányos helyzetű és a megváltozott munkaképességű munkavállalók egyes csoportjai még mindig rendkívüli nehézségekkel szembesülnek a munkaerőpiacra történő belépés, valamint a munkaerőpiacon maradás tekintetében. Ezért indokolt, hogy a hatóságok olyan intézkedéseket alkalmazzanak, amelyek ösztönzőleg hatnak a vállalkozásokra az említett munkavállalói csoportok, különösen a fiatalok foglalkoztatási szintjének emelése tekintetében. A foglalkoztatási költségek a vállalkozás szokásos működési költségeinek részét képezik. Ezért különösen fontos, hogy a hátrányos helyzetű és a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtott támogatás pozitív hatást gyakoroljon az említett munkavállalói csoportok foglalkoztatási szintjére, és ne csupán azon költségek csökkentését tegye lehetővé a vállalkozások számára, amelyeket egyébként is viselniük kellene. Következésképpen az ilyen támogatást akkor lehet mentesíteni az előzetes bejelentési kötelezettség alól, ha valószínűsíthető, hogy segíti e munkavállalói HU 15 HU

16 csoportok munkaerőpiacra történő belépését, újbóli bekerülését, illetve a munkaerőpiacon maradását. Az Unió fogyatékossággal élőkre vonatkozó stratégiájának 14 alapelemei diszkrimináció elleni intézkedések, illetve az egyenlő esélyek és az aktív befogadás érvényesítésére irányuló lépések figyelembe veszik a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményt, amelynek az Unió és a tagállamok többsége részes fele. E rendeletnek az ENSZ-egyezmény 1. cikkének értelmében kell hivatkoznia a megváltozott munkaképességű munkavállalókra irányuló támogatásra. (55) Az erőforrás-hatékonyabb, környezetbarátabb és versenyképesebb gazdaságot célzó fenntartható növekedés az Európa 2020 növekedési stratégia fő elemeinek egyike 15. A fenntartható növekedés többek között a környezet magas szintű védelmén és a környezetminőség javításán alapul. A környezetvédelem területe piaci hiányosságokkal szembesül, amelyek eredményeképpen a szokásos piaci feltételek mellett a vállalkozások nem feltétlenül kapnak ösztönzést az általuk okozott szennyezés csökkentésére, mivel e csökkentés növelheti a költségeiket anélkül, hogy megfelelő előnyökkel járna. Amennyiben a vállalkozások nem kötelesek a szennyezéssel kapcsolatos költségek internalizálására, a társadalom egésze viseli ezeket a költségeket. (56) Az ilyen piaci hiányosságok kötelező környezeti szabványok bevezetésével kezelhetők. A kötelező uniós szabványokat túlteljesítő beruházások révén magasabb szintre lehet emelni a környezetvédelmet. Annak érdekében, hogy a vállalkozásokat ösztönözzék a környezetvédelem kötelező uniós szabványokat túlteljesítő javítására, csoportmentességben kell részesíteni az e területen nyújtott állami támogatásokat. Annak érdekében, hogy a tagállamokat ne riasszák el a kapcsolódó uniós szabványokat túlteljesítő kötelező nemzeti szabványok megállapításától, ez az állami támogatás attól függetlenül nyújtható, hogy vannak-e az alkalmazandó uniós szabványoknál szigorúbb kötelező nemzeti szabványok. (57) Elvben nem nyújtható támogatás, ha a tervezett beruházások arra irányulnak, hogy a vállalkozás már elfogadott, de még nem hatályos uniós szabványoknak feleljen meg. Az állami támogatás azonban a vállalkozások környezettudatos magatartásának javulását eredményezheti, ha az állami támogatás arra ösztönzi a vállalkozásokat, hogy már az uniós szabványok hatálybalépése előtt, idő előtt alkalmazkodjanak a jövőbeni uniós szabványokhoz, feltéve, hogy az említett szabványok nem válnak visszamenőleges hatállyal alkalmazandóvá. A vállalkozások jövőbeni uniós szabványokhoz idő előtt történő alkalmazkodásához nyújtott támogatás révén hamarabb megvalósítható a magasabb szintű környezetvédelem, ezért e rendeletnek mentesíteni kell az ilyen támogatási kategóriát. (58) Az EU 2020 stratégia részeként az Unió célul tűzte ki, hogy 2020-ig 20 %-kal növeli az energiahatékonyságot, és elfogadta az energiahatékonyságról szóló irányelvet, amely közös keretrendszert hoz létre az energiahatékonyság Unión belüli ösztönzésére azzal az általános céllal, hogy az Unió primerenergia-fogyasztása 20 %-kal csökkenjen. E célok megvalósításának elősegítése érdekében csoportmentességben kell részesíteni az energiahatékonysági és energiatakarékossági beruházásokat, a nagy A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának Európai fogyatékosságügyi stratégia : megújított elkötelezettség az akadálymentes Európa megvalósítása iránt, /* COM/2010/0636 végleges. A Bizottság közleménye: Európa 2020 Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája, /* COM(2010) 2020 végleges. */ HU 16 HU