A faanyagok és faipari termékek árszínvonal- és áralakulása
|
|
- Dániel Biró
- 5 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Műszaki fejlesztés Az előző tervidőszakhoz viszonyítva nagyobb gondot kell fordítani az erdőgazdálkodás és a fafeldolgozás összehangolt műszaki fejlesztésére, a folyamatok gépesítésére. Az erdőgazdasági szakágazati tevékenység gépesítésére a terv számítási anyaga több mint 2 Md Ft-ot irányoz elő. Biztosítja a tervelőirányzat a mezőgazdasági üzemekhez hasonló mértékű állami támogatást is az erő- és munkagépekre, valamint az útépítésre. Mód nyílik a fafeldolgozás differenciált mértékű állami támogatására is. Az egyes erdőgazdasági tevékenységek műszaki fejlesztésénél indokolt elérni az alábbi gépesítettséget: Az erdőgazdasági tevékenységek tervezett gépesítését csak akkor lehet megvalósítani, ha erősítjük a belföldi gépgyártó vállalatokkal az együttműködést, valamint a kétoldalú nemzetközi tárgyalásokon már a tervidőszak előtt egyeztetjük az igényeinket és lehetőség szerint megállapodásokat kötünk a szállításokra. Ilyen előkészítettség mellett az eddigi együttműködés tovább javítható és a kölcsönös előnyök érvényesítésével annak új formái is kialakíthatók. Az erdőgazdálkodási ágazat fejlesztési célkitűzéseivel összhangban vannak a kialakított beruházási és támogatási keretek. A beruházási piacon meglevő kereslet miatt ez a kedvező lehetőség csak akkor realizálható, ha fejlesztéseinket a gazdaságpolitikai igényeknek megfelelően komplexen az eddiginél sokkal körültekintőbben készítjük elő. DR. FESZLER LAJOS A faanyagok és faipari termékek árszínvonal- és áralakulása A gazdálkodó szervek önállóságát, döntési jogkörét erősítő, január 1. óta érvényesülő árrendszerünkben tudatosan érvényesítjük az ún. vegyes ármechanizmust. Ennek az a lényege, hogy a legfontosabb alapanyagoknál és a feldolgozóipar felé alapanyagként forgalomba kerülő ipari félkésztermékeknél az árak kialakításába és érvényesítésébe való állami beavatkozást sokkal szélesebb körben alkalmazzuk, mint a széles választékban termelődő, fogyasztási célokat szolgáló ipari késztermékeknél, annak tudatában, hogy a fogyasztási forgalomba kerülő termékek árszínvonalát lényegében az alapanyagok és félkésztermékek árszínvonala determinálja. Ez az oka annak, hogy a faanyagoknál, mint széles körben felhasználásra kerülő alapanyagoknál, a sok vonatkozásban liberalizált árrendszerben is fenntartottuk az állami beavatkozásnak, az állami árszabályozással alkalmazott módszereit. Tudatában kell lenni azonban annak is, hogy az akár vállalati hatáskörben, akár hatóságilag megállapított árak, a termékek egymásközötti árukapcsolatában érvényesülő árarányokon keresztül orientáló hatást érvényesítenek a gazdálkodó szervek vezetői felé a gazdasági döntésekben. Ezért nagyon fontos a helyes válasz arra a kérdésre, hogy milyen elvek szerint kell az árrendszerben az alapanyagok egymás közötti árarányait kialakítani. Árrendszerünk e vonatkozásban az ún. hármas árcentrum elvét érvényesíti. Ez annyit jelent, hogy a jellemzően tőkés importból származó termékeknél az árakat tőkés árbázison, a jellemzően szocialista importból származó termékeknél az árakat szocialista árbázison és végül a jellemzően hazai forrásból származó termékek árát a hazai társadalmi munkaráfordításoknak megfelelően képezzük.
2 Ebből következik az is, hogy ha valamely termék mindhárom relációból származik, úgy általában az ún. súlyozott átlag szerinti kevert ár alkalmazása felel meg a hármas árcentrum elvének. Az átlag érvényesítéséből származó különböző torzulások elkerülésére való törekvés jegyében azonban egyre szűkebb területre korlátozódik a kevert ár alkalmazása és egyre inkább érvényesítjük az ún. fő relációs elvet és ennek természetes következményeként a fő reláción kívül egyéb relációkból származó azonos vagy helyettesítési kapcsolatban álló termékeknél az utóbbiakra vonatkozóan a fő relációból származó termék árához történő arányosítás szerinti árképzést. Tipikus példája ennek az ún. fő relációs elv szerinti árképzésnek a faanyagok árrendszere. Már az január 1-i árrendezésnél lényegében a jellemzően szocialista relációból származó fenyőfűrészáru bekerülési költségei alapján állapítottuk meg a fenyőfűrészárunak, mint a faanyagok vezértermékének árát a hosszúlejáratú szerződésben rögzített rubel árból a szocialista relációban érvényesülő valutaszorzó alkalmazásával. Az összes többi faanyagok árát a műszaki-gazdasági, vagy ha úgy tetszik, használhatósági arányok alapján az így kiszámított árhoz arányosítottuk. Amidőn azonban 1969-ben a fenyőfűrészáru belföldi árát 22%-kal felemeltük, tettük ezt a világpiaci árakhoz való közelítésre törekvés jegyében abból a célból, hogy ezen alapvető értékes alapanyagban a gazdálkodó szerveknél a takarékosságra való törekvés szempontját érvényre juttassuk. Ez okból helyeztük 1970 januárjától a tőkés import fenyőfűrészáru árát a szabad árformába és szüntettük meg a tőkés importból származó fenyőanyagoknál az egycsatornás forgalmazást is. Ezek az intézkedések azonban a lényegen, hogy ti. a faárrendszerünkben jellemzően a szocialista import determinálja az árszintet és hogy a műszaki-gazdasági értékmutatókon, a használati értékarányokon keresztül a belföldi származású lombos faanyagok árszínvonala is közvetve a fenyőanyagok árszínvonalának függvénye, ezek a fent említett intézkedések mit sem változtattak. Ma már közismert tény, hogy az év második felében a világpiacon bekövetkezett árrobbanás rendkívüli helyzetet teremtett a tőkés import áraknál és az is köztudott, hogy a külkereskedelem-érzékeny magyar népgazdaság nem maradhatott közömbös ezekkel a korábban soha nem feltételezett mértékű tőkés világpiaci áremelkedésekkel szemben. Külön pénzügyi intézkedések nélkül ezek a kiugró áremelkedések árrendszerünkben közvetlen hatást gyakoroltak volna a gazdálkodó szerveknél abból következően, hogy január 1-én megszüntettük a külkereskedelmi tevékenységnek az ipari tevékenységektől való korábbi szerves elválasztását és annak pénzügyi eszközét az ún. külkereskedelmi árkiegyenlítést, a sajátszámlás ügyletkötési forma helyett az ún..bizományosi ügyletkötési forma rendszeréből következően, az ipar fontos alapanyagainál jelentkező kiugró devizaár-emelkedések a konstans valutaszorzón keresztül, az ipar anyagköltségének színvonalát a világpiaci áremelkedések mértékével azonos mértékben megemelték volna. Szocialista tervgazdálkodásunkban az ilyen jelenség az árak jövedelemszabályozó szerepéből következően az életszínvonal-politikai terveink miatt elviselhetetlen, tervgazdálkodásunk célkitűzéseivel összeegyeztethetetlen, amiből következően érthető, hogy az állami költségvetésnek kellett a kiugró áremelkedések árkülönbözeteit a vállalatokkal szemben ártámogatások formájában közömbösíteni. Ez volt a jellemző az év gazdálkodására. A költségvetési ártámogatások azonban egyedül az árstabilitás célkitűzéseinek érvényesítésére voltak alkalmasak. Tudatában kellett lenni annak, hogy a világpiaci áralakulástól elszakított belföldi árrendszer a belső ellátás folyamatos biztosítása helyett az exportérdekeltséget helyezi előtérbe és így pl. az erdőgaz-
3 daságoknál is olyan érdekeltséget teremtett, amely a belföldi áraknál lényegesen magasabb exportárak mellett, a gazdaságokat a belföldi szállítások helyett export szállításokban teszi érdekeltté. Azt is látni kellett, hogy a költségvetési támogatások rendszerében a világpiacon egyre dráguló anyagokkal való takarékosság messzemenően nem érvényesül a természetellenesen alacsony szinten tartott hazai árviszonyok mellett. Arra is fel kellett figyelni, hogy egyes ágazatokban itt jellemzően nem a fagazdaságókra gondolok olyan exportárak mellett jöttek létre kötések, amelyek sok esetben nem fedezték a világpiaci áron számított anyagértéket sem. Ezek után ugyebár érthető, hogy január 1-ére viszonylag széles körben árrendezésre került sor az energiahordozóknál és üzemanyagoknál, a vas- és alumíniumkohászati, vegyipari termékeknél, a ruházati ipari termékeknél, az áruszállítási tarifáknál. Az évi termelői árrendezésnél arra törekedtünk, hogy a különböző, árrendezéssel érintett ágazatok vállalatai lehetőleg változatlan nyereséggel kerüljenek ki a rendezésből, ez okból az árrendezéssel érintett körben következetesen megengedtük az áremeléseknek az előállított termékek árában való továbbhárítását. A fogyasztói árakban való továbbhárítást pedig azzal mérsékeltük, hogy a begyűrűződő anyagáremelkedéseknek a feldolgozóipar által való továbbhárítását a feldolgozóipari termékek árába beépített forgalmiadóból ellentételeztük. Ezzel a módszerrel kettős hatást értünk el. Egyrészt új-, ból megerősítettük az árak ún. orientáló hatását, másrészt mérsékeltük az áremelkedéseknek a fogyasztói árszínvonalra gyakorolt hatását. Számszerű mértéke ennek az árrendezésnek az volt, hogy az ipari termelői árszint mintegy 9%-kal emelkedett, a fogyasztói ártervben ennek ellenére mindössze 3,6%-os árszintemelkedést terveztünk évre vonatkozóan. A faanyagokat az évi árrendezés nem érintette, a faipari termékeket, különösen a bútoripari termékeket pedig csak annyiban, amennyiben a vegyipari termékeknél és lakástextíliáknál a begyűrűződő áremelkedések továbbhárítása az árak felemelését igényelte. Abból következően azonban, hogy ben a szocialista táboron belül áttértünk az évenként változó árak rendszerére és mivel a szocialista árrendszerben változatlanul a világpiaci árbázis szerepel árrendezési elvként, számítani kellett arra, hogy 1976-ra vonatkozóan a faanyagok világpiaci árai a szocialista árbázisú anyagoknál, tehát a faanyagoknál is a korábban alkalmazott árakkal szemben a faanyagok árrendezését elkerülhetetlenné teszik évre vonatkozóan tehát faárrendezést hajtunk végre, ami az árrendezéssel érintett egyéb anyagok mellett, faárrendszerünk teljes körű felülvizsgálatának szükségességét vetette fel. Mielőtt azonban a faárrendezésnél érvényesülő elvek ismertetésére rátérnék, szükséges az 1976-ra vonatkozó termelői árrendezésnek néhány, az 1975-ben alkalmazott árrendezési elvektől lényegesen eltérő sajátosságát hangsúlyozni. Amíg az évi árrendezésnél következetesen megengedtük a begyűrűződő anyagáremelkedéseknek a vevő felé való továbbhárítását és ennek a fogyasztó felé való mérséklését költségvetési áldozattal biztosítottuk, addig az évi árrendezésnél össze kellett hangolni az árrendezést az V. ötéves tevre vonatkozó szabályozó változtatásokkal. A szabályozó változtatásoknak egyik fontos célkitűzése az ún. központosított tiszta jövedelemhányad növelése. Ennek nemcsak az az. egyik eszköze, hogy az élőmunka jelenleg 25%-kal való adóztatását a szabályozó változtatások során 10%-kal megemelik, hanem az is, hogy az 1976-os árrendezésnél általában alapvető irányelv az, hogy a begyűrűző anyagáremelkedéseknek egy részét a gazdálkodó szerveknek nyereségük terhére kell viselni. Az árrendezési irányelvek szerint a nyereség 35%-a erejéig kell a be-
4 gyűrűző anyagáremelkedések fedezetéről vállalaton belül gondoskodni és csak az ennél nagyobb mértékű anyagáremelkedések árban való áthárítását engedik meg az árrendezési irányelvek. Nem jelenti azonban ennek az elvnek következetes érvényesítése azt, hogy nagyon indokolt esetben az árrendezés során nem biztosít az árrendezés meghatározott körben és okokból ezen elv alól kivételt. Bizonyos fokig és jól felismerhető okokból ilyen terület az erdőgazdasági fatermékek és az elsődleges faipari termékek területe is. Milyen sajátos elvek szerint történik tehát az január 1-i hatályú faárrendezés? Az első sajátossága a faárrendezésnek mindenek előtt az, hogy különböző okokból a lakosság felé nem is január 1-i hatállyal rendezzük a faárakat, hanem már augusztus 4-én felemeltük az építési célú faanyagoknak a fogyasztói árát. Ebben az intézkedésben egyrészt az évre vonatkozó fogyasztói árintézkedések tehermentesítése jut kifejezésre, másrészt ez a gyors intézkedés alkalmas volt arra, hogy a faárrendezés az áruforgalomban zavarokat okozó spekulatív vásárlások megelőzését szolgálja. Ez az intézkedés azonban nem érintette évben a hatóságilag szabályozott termelői'árakat, a termelők egymás közötti áruforgalmában tehát az árrendezésre január 1-én kerül sor. A termelői árrendezésnél alapvető kérdés volt annak eldöntése, hogy milyen elvek szerint alakítsuk ki az új faárrendszert. Nem látunk semmi indokot arra, hogy az január l-e óta érvényesülő elveket megváltoztassuk. Eszerint tehát változatlanul a fenyőfűrészáru az árrendszer vezérterméke és változatlanul a fenyőfűrészárura megállapítandó új árakhoz kell arányosítani a lombos faanyagok árát. Ennek az elvnek következetes érvényesítésére való törekvés mellett is azonban sok részletkérdésben merült fel probléma. Mindenek előtt eldöntendő volt a fenyőfűrészáru új árszínvonala és ezen belül az a kérdés, hogy az 1975-ben alkalmazott vagy a várható árváltozások prognosztizálása alapján olyan fenyőfűrészáru árat határozzunk meg, amely a lehetőség szerint az V. ötéves tervre stabilizálja a faárrendszert, elkerülhetővé teszi újabb faárrendezés végrehajtását és ezen keresztül számos fafeldolgozóipari termék árának változtatását. Arra törekedve, hogy új faárrendszerünk viszonylag hosszabb ideig fenntartható árakat juttasson kifejezésre, az új faárrendszerben a jelenlegi fenyőfűrészáru átlagárhoz képest 40%-os fenyőfűrészáru áremelést érvényesítünk. Ez az áremelés viszonylag mértéktartó, ha meggondoljuk, hogy a Konjunktúra és Piackutató Intézet árdokumentációi szerint a világpiaci ár Fob svéd kikötő US $/m 3 borovi-luc fenyőfűrészáru átlagára 1971-ben 58,5 $ volt és ez az ár ugyancsak a KOPINT adatai szerint 1974-re 161%-ra emelkedett. Ha az 1976-ra tervezett valutaszorzó változtatással, valamint az V. ötéves tervben alkalmazható dinamikus árfolyampolitikával is számolunk, úgy a 40%-os fenyőfűrészáru áremelés viszonylag hosszabb időre stabil fenyőfűrészáru árakat biztosíthat és valószínűnek tartjuk, hogy 1978-nál előbb ezt a problémát újból nem kell elővenni. Az január 1-től alkalmazandó új faárrendszerben fontos volt abban is állást foglalni, hogy az általában szokásos árképzési módszereknek megfelelően a fűrészrönk új szocialista áraiból kiindulva kell-e fenyőfűrészáru árakat kialakítani, vagy helyesebb az ágazat speciális elveként a szocialista relációból importált fenyőfűrészáru árából visszaszámítással meghatározni a fűrészrönk árát. Az árstabilitásra való törekvés célkitűzése olyan döntést igényelt, amely szerint ez utóbbi megoldást kell választani, amiből következően azonban nyilvánvaló, hogy a faanyagok új árrendszere mellett nem hiányozhatnak a faárrendszerben eddig is ismert pénzügyi hidak. Fenyőfűrészárut ugyanis nagyrészt közvetlenül importálunk ugyan, emellett azonban fenyőfűrészárut a hazai
5 Fűrészeken is termelünk részben rubelért vásárolt gömbfából, részben dollárért vásárolt, részben pedig hazai gömbfából. Az importált fenyőfűrészárura épített faárrendszerben tehát nyilvánvalóan egyrészt az import forgalmiadónak, másrészt pedig az import árkiegészítésnek az árakhoz való hozzákapcsolódása biztosíthatja a különböző relációkból származó gömbfából termelt fenyőfűfészáru bekerülési költsége és az importált fenyőfűrészáruból visszaszámított ára közötti különbözet áthildalását. Továbbra is jellemző tehát az új faárrendszere az, hogy pénzügyi hidak egészítik ki a hatósági árakat és e pénzügyi hidak mértékének megállapításánál kell figyelembe venni az egycsatornás forgalmazás áruforgalmi és manipulációs költségeit is. A lombos faanyagok és lombos fűrészipari termékek nagyrészt eddig is hazai forrásból származtak. A faárrendszerben eddig is, ezek árát a fenyőfűrészáruhoz, illetőleg fenyő hengeres választékokhoz történő arányosítással határozta meg az árrendszer. Ezen az elven és gyakorlaton a továbbiakban sem akarunk változtatni. Vitatható volt azonban az, hogy az arányosításnál alkalmazzunk-e a jelenleg érvényesülő faárrendszerben a fenyőfűrészáruhoz képest megállapított árarányoktól valamilyen, egyébként mérlegelendő szempont szerint eltérést. Elsősorban az egyre növekvő bükk fűrészáru felhasználás következtében kellett ilyen szempontokat mérlegelni. Bükk fűrészáru importunk növekvő tendenciájú. Mérlegelni kellett, hogy a növekvő igényeket növekvő mértékben követő importárak miatt a belföldi árakat a fenyőfűrészáru ismertetett mértékű áremelésénél magasabban kell-e meghatározni, mivel csak ez esetben lehet kiküszöbölni a fenyőfűrészárunál jobban dráguló import egyébként elkerülhetetlen ártámogatását. Ennek ellenére nem látszott célszerűnek a lombos faanyagoknál az egyébként is bizonytalan import árbázisra való áttérés, hiszen az egyes faanyagoknál kiegészítő jelleggel szükséges import ellenére a lombos faanyagok jellemzően belföldi eredetűek. A fenyőfűrészáru áremelésnek megfelelő mértékű lombos faanyag áremelés a faárrendszerben fenntartja az eddig is érvényesített árarányokat. Az áremelés mértéke teljesen elegendő arra, hogy a belföldi igények kielégítésében való érdekeltséget tartósan biztosítsa. Ügy véljük, hogy ha a jelenlegi árarányoktól eltérő árarányok alkalmazásának szükségességét vizsgáljuk, úgy erre egyetlen mérlegelési szempont a helyettesítési érdekeltség növelése. A helyettesítési érdekeltség pedig kizárólag a lágylombos faanyagoknál mérlegelendő szempont, mivel ezek alkalmas anyagok a fenyőanyagok helyettesítésére. A helyettesítésben való érdekeltség növelése céljából ezért a cser- és nyár faanyagoknál kisebb mértékű áremelést alkalmazunk, mint a magas értékű lombos faanyagoknál (tölgy, bükk, kőris, juhar, gyertyán), amely utóbbiaknál következetesen fenntartjuk felemelt árszinten a jelenlegi faárrendszerben érvényesülő árarányokat. Külön mérlegelés tárgyát képező elvi kérdés a faárrendezés kapcsán a lemezipari termékek árszintjének meghatározása. Sok szempont, és ezek között elsősorban a termelés bővítésében való érdekeltség folyamatosságának biztosítása szól amellett, hogy a lemezipari termékeknél a belföldi ráfordításoknak árban való megtérülése és ezen felül megfelelő jövedelmezőség biztosítása legyen a rendezési elv. Ennek kapcsán kellett az 1973-ban már végrehajtott rostfa áremelés, majd az 1974-ben jelentkező műgyanta lakk áremelkedés költségnövekedését árban elismerni. Arra is fel kellett figyelni, hogy a faforgácslapok és farostlemezek érvényesülő árának nyereségtartalma az 1968 óta bekövetkezett költségnövekedések következtében rendkívül alacsony, az amortizációs normák elavultak, a bővített újratermelés feltételeinek biztosítása alapvető népgazdasági érdek, mindezekből következően az árrendezés begyűrűző költségnövekedésének a nyereség egy részéből való ellensúlyozása ebben az iparágban valóban vitat-
6 ható intézkedés. A lemezipari termékek árrendezésénél végül is nem látszott célszerűnek a feldolgozóiparban következetesen érvényesülő árrendezési elvek alkalmazása. Helyesebbnek tartottuk az elsődleges faipar árrendezésénél a faanyagok új árrendszerének kialakításánál alkalmazott arányosítási elv érvényesítését, különös tekintettel a fűrészipari termékeknek és a lemezipari termékeknek konvertálhatóságára, vagy legalábbis kiegészítő jellegére. A lemezipari termékeknél ezért a fűrészipari termékekhez viszonyított árakat kell meghatározni, mintegy 20 25%-os áremeléssel, azt feltételezve, hogy ezen az áremelési mértéken belül megoldódnak a lemezipari termékek mindazon sajátos költséges eredményproblémái, amelyek egyébként a ráfordítási elv szerinti árrendezés során külön mérlegelést igényeltek volna. A faanyagok és az elsődleges faipari termékek árrendezésénél tehát a szocialista import árbázis szerint történő árkialakítás és az ehhez történő árarányosítás a rendező elv. Ennek következtében lehetőség van arra, hogy olyan jövedelemszabályozási rendszert alkalmazzunk, amelyben a fejlesztés tudatos segítésével megteremtjük az újratermelés feltételeit. Másszóval az új faipari árrendszer tehát nem akadálya annak, hogy az erdőgazdaságok és az elsődleges faipar fejlesztéséhez a materiális feltételek rendelkezésre álljanak, ezt követően a jövedelemszabályozás feladata a konkrét feltételek biztosítása. Külön kell megemlíteni a faárrendezés következtében a feldolgozóiparban kialakításra kerülő árak problematikáját. A fafeldolgozóipari termékeknél a faanyagok árrendezéséből következően, mindenekelőtt jellemző a viszonylag jelentős mértékű anyagáremelkedés. Ezzel kapcsolatban azonban az január 1-i hatállyal érvényesülő feldolgozóipari termelői árakra vonatkozóan következetesen érvényesíteni kívánjuk az árrendezésnek azt az alapelvét, hogy a begyűrűződő anyagáremelkedésekből csak annyi hárítható tovább, amennyi a feldolgozóipari nyereség 35%-át meghaladja. Ez az elv érvényesül a bútoripari termékek árrendezésénél és hasonló módon rendeztük az árakat az épületasztalosipari termékeknél, valamint a nagyrészt helyiipari termelésű fafeldolgozóiparban (játék, hangszer, sportszer, kefe, ecset, meszelő stb.) is. Ezeknél a feldolgozóipari termékeknél csak a közvetlen anyagköltség emelésének áthárítását engedélyeztük. Viszont teljeskörű átárazás útján hajtottuk végre a termelésben levő termékállományra vonatkozóan a költségemelkedéseknek részbeni áthárítását, nagyobb részben azonban a nyereség 35 /o-ából való megtérítését a bútoripari, termékeknél. A faanyagok és faipari termékek termelői árrendezése tehát, fentiekből következően, viszonylag kismértékű fogyasztói árszintemelést eredményez annak ellenére, hogy az elsődleges anyagoknál meglehetősen jelentős mértékű termelői áremelést kellett végrehajtani az árak orientációs hatásának növelése érdekében. A fogyasztói árszint védelmét szolgálja a feldolgozóipari nyereségből való ellentételezésen kívül az 1976*. évi árrendezésnek az áz előírása, amely szerint minden termelő amennyiben az. árrendezésbe be nem vont termék árát emelni kívánja, köteles áremelési szándékát az árhatóságnál bejelenteni, az árak változtatásáról dokumentációt felfektetni és az általa változtatott árakra vonatkozó szándékát az új árakkal együtt, az érvényesítés előtt 75 nappal a vevővel közölni. Az árrendezésből hátra van még az új cikkek árképzési irányelveinek felülvizsgálata, illetőleg ezen irányelvek kidolgozása. Mivel feltehetően az árrendezésnek a vállalati nyereséget csökkentő intézkedéseiből következően növekszik a vállalatok érdekeltsége a termelésben levő termékek kicserélésében, ez a munka az árhatóságoktól még igen alapos elemzést és nagy körültekintést igényel.
Az V. ötéves tervelőirányzat népgazdasági és fagazdasági főbb célkitűzései
VÁRADI GÉZA Az V. ötéves tervelőirányzat népgazdasági és fagazdasági főbb célkitűzései A Minisztertanács 1975. január 30-i ülésén jóváhagyta az V. ötéves terv kidolgozásának tervezési irányelveit és meghatározta
RészletesebbenProf. Dr. Molnár Sándor NYME, FMK, Faanyagtudományi Intézet Átdolgozta: Dr. habil Németh Róbert. Fahasznosítás Magyarország erdő- és fagazdasága
Prof. Dr. Molnár Sándor NYME, FMK, Faanyagtudományi Intézet Átdolgozta: Dr. habil Németh Róbert 3. Fahasznosítás Magyarország erdő- és fagazdasága A magyarországi erdők fafajcsoport megoszlása (2008) Fafaj
RészletesebbenAz V. ötéves terv szabályozó rendszere
HALÁSZ ALADÁR Az V. ötéves terv szabályozó rendszere Az V. ötéves terv szabályozó rendszerének kereteit a vezető szervek ugyan jóváhagyták, de ennek tartalommal való megtöltése és a szabályozók egyes elemeinek
RészletesebbenA FATERMÉKEK ÉS A HELYETTESÍTŐ TERMÉKEK ÁRARÁNYAI
Dr. Feszler Lajos: 434.0.83:737 088,4 A FATERMÉKEK ÉS A HELYETTESÍTŐ TERMÉKEK ÁRARÁNYAI A tervutasításos rendszerről a különböző közgazdasági szabályozókkal irányított gazdálkodásra áttért gazdaságunkban
RészletesebbenPROGNÓZIS KISÉRLET A KEMÉNY LOMBOS VÁLASZTÉKOK PIACÁRA
PROGNÓZIS KISÉRLET A KEMÉNY LOMBOS VÁLASZTÉKOK PIACÁRA Magyarország fakitermelése em 3 AESZ 2008 6000 5000 4000 3000 5836 5784 5659 5940 5912 2000 1000 0 2002 2003 2004 2005 2006 A kemény sarangolt és
RészletesebbenOrszágos Statisztikai Adatgyűjtési Program Adatgyűjtések és Adatátvételek. adatszolgáltatóinak meghatározása. Országos Meteorológiai Szolgálat
Tipus: = adatgyűjtés AÁ, adatátvétel 1066 1254 1255 1256 1257 1259 Levegőtisztaság-védelmi adatok Beszámoló az erdősítésekről és a fakitermelésről Erdővédelmi kárbejelentő lap Jelentés az erdészeti szaporítóanyagokról
RészletesebbenALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚ-
ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚ- TORIPARBAN LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁNKÉNT Az új osztályozási rendszer bevezetésével a létszám adatokban is változás következett be. A 0-9 fő közötti kategória
RészletesebbenLankadt a német befektetők optimizmusa
www.duihk.hu Sajtóközlemény Kiadja: Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK), Budapest Kelt: 2018. október 25. Sajtókapcsolat: Dirk Wölfer, kommunikációs osztályvezető T: +36 (1) 345 76 24, Email:
RészletesebbenFelépítettünk egy modellt, amely dinamikus, megfelel a Lucas kritikának képes reprodukálni bizonyos makro aggregátumok alakulásában megfigyelhető szabályszerűségeket (üzleti ciklus, a fogyasztás simítottab
RészletesebbenA faipari, fűrészipari feldolgozás és a biomassza energetikai hasznosításának kapcsolata Magyarországon
A faipari, fűrészipari feldolgozás és a biomassza energetikai hasznosításának kapcsolata Magyarországon Prof.. Dr. Molnár Sándor Toth Béla 1 Előadás tartalma: Hazai fűrészipari feldolgozás alapanyaghelyzete
RészletesebbenREGISZTRÁLT GAZDASÁGI SZERVEZETEK SZÁMA AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, FA- ÉS BÚTORIPARBAN
REGISZTRÁLT GAZDASÁGI SZERVEZETEK SZÁMA AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, FA- ÉS BÚTORIPARBAN ERDŐGAZDÁLKODÁS 2013-ban tovább emelkedett a regisztrált szervezetek száma az erdőgazdálkodás területén (+4,8%). Folytatódott
RészletesebbenStatisztika I. 7. előadás. Előadó: Dr. Ertsey Imre
Statisztika I. 7. előadás Előadó: Dr. Ertsey Imre STATISZTIKAI INDEXEK STATISZTIKAI INDEXEK Index: latin eredetű szó, egyszerűen mutatót jelent A statisztikai indexszám: - komplexebb tartalmú, - többet
RészletesebbenVÁLLALATGAZDASÁGTAN. Eszközgazdálkodás alapok. ELŐADÓ: Dr. Pónusz Mónika PhD
Eszközgazdálkodás alapok ELŐADÓ: Dr. Pónusz Mónika PhD Az előadás témakörei ESZKÖZÖK - Tárgyi eszközök 1. Tárgyi eszközök fogalma, csoportosítása 2. Tárgyi eszközökkel való gazdálkodás 3. Tárgyi eszközök
RészletesebbenA földgáz fogyasztói árának 1 változása néhány európai országban 1999. július és 2001. június között
A földgáz fogyasztói árának 1 változása néhány európai országban 1999. július és 2001. június között A gázárak változását hat európai ország -,,,,, Egyesült Királyság - és végfelhasználói gázárának módosulásán
Részletesebben(makro modell) Minden erőforrást felhasználnak. Árak és a bérek tökéletesen rugalmasan változnak.
(makro modell) Vannak kihasználatlat erőforrások. Árak és a bérek lassan alkalmazkodnak. Az, hogy mit csináltunk most, befolyásolja a következő periódusbeli eseményeket. Minden erőforrást felhasználnak.
RészletesebbenJavaslat a távhőszolgáltatás díjait szabályozó önkormányzati rendelet mellékletének módosítására
Gödöllői Távhő Kft. ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület 2005. december 15-i ülésére Tárgy: Javaslat a távhőszolgáltatás díjait szabályozó önkormányzati rendelet mellékletének módosítására Előterjesztő:
RészletesebbenNemzetközi gazdaságtan PROTEKCIONIZMUS: KERESKEDELEM-POLITIKAI ESZKÖZÖK
Nemzetközi gazdaságtan PROTEKCIONIZMUS: KERESKEDELEM-POLITIKAI ESZKÖZÖK A vám típusai A vám az importált termékre kivetett adó A specifikus vám egy fix összeg, amelyet az importált áru minden egységére
RészletesebbenNEGYEDÉVES INTEGRÁLT GAZDASÁGSTATISZTIKAI JELENTÉS Mezőgazdasági, kereskedelmi és szolgáltatási ágazatok
Eitv.melléklete II/14 szerinti közzétételhez NEGYEDÉVES INTEGRÁLT GAZDASÁGSTATISZTIKAI JELENTÉS Mezőgazdasági, kereskedelmi és szolgáltatási ágazatok Beérkezési határidő: a tárgynegyedévet követő hó 20.
RészletesebbenAZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Javaslat: A TANÁCS RENDELETE
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 7.7.2009 COM(2009) 354 végleges 2009/0094 (CNS) C7-0103/09 Javaslat: A TANÁCS RENDELETE az 1234/2007/EK rendelettől ( az egységes közös piacszervezésről szóló
RészletesebbenALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚTORIPARBAN LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁNKÉNT
ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚTORIPARBAN LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁNKÉNT Az új osztályozási rendszer bevezetésével a létszám adatokban is változás következett be. A 0-9 fő közötti kategória
RészletesebbenJAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Gazdasági ismeretek emelt szint 0804 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 25. GAZASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM A javítás
RészletesebbenMezőgazdasági termelői árak és hatásuk az élelmiszerek fogyasztói árára
211/31 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu V. évfolyam 31. szám 211. május 23. Mezőgazdasági termelői árak és hatásuk az élelmiszerek fogyasztói árára A tartalomból 1 Bevezetés 1 Élelmiszerek
RészletesebbenXXIII. évfolyam, 4. szám, Statisztikai Jelentések MŰTRÁGYA ÉRTÉKESÍTÉS I-III. negyedév
XXIII. évfolyam, 4. szám, 2012 Statisztikai Jelentések MŰTRÁGYA ÉRTÉKESÍTÉS 2012. I-III. Műtrágya értékesítés Műtrágya értékesítés XXIII. évfolyam, 4. szám, 2012 Megjelenik ente Osztályvezető Dr. Vágó
RészletesebbenA gazdálkodás és részei
A gazdálkodás és részei A gazdálkodás a szükségletek kielégítésének a folyamata, amely az erőforrások céltudatos felhasználására irányul. céltudatos tervszerű tudatos szükségletre, igényre összpontosít
RészletesebbenA magyar vegyipar* 2010-ben
A magyar vegyipar* 2010-ben Nemzetközi gazdasági folyamatok Míg a gazdasági válság kibontakozásával a 2009. év a dekonjunktúra jegyében telt, addig a 2010. évi adatok már a növekedés megindulását mutatják.
Részletesebben2012/7. Állományváltozás az első félévben Állománynövekedés Állománycsökkenés Állományváltozás
2012/7 A KSH adatai szerint a szarvasmarha-állomány júniusban 733 ezer egyed, 41 ezerrel több, mint egy évvel ezelőtt. A tehénállomány 8 ezerrel haladja meg a tavaly júniusit, 335 ezer darab. E pozitív
RészletesebbenTájékoztató jelentés az élelmiszeripar fejlesztésére irányuló kormányzati intézkedésekről
Tájékoztató jelentés az élelmiszeripar fejlesztésére irányuló kormányzati intézkedésekről dr. Kardeván Endre élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkár 2012. február 6. Élelmiszergazdaság
RészletesebbenMELLÉKLETEK. a következőhöz: A BIZOTTSÁG (EU) / FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2019.5.3. C(2019) 3211 final ANNEXES 1 to 4 MELLÉKLETEK a következőhöz: A BIZOTTSÁG (EU) / FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ HATÁROZATA a 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek
RészletesebbenXVI. évfolyam, 4. szám, Statisztikai Jelentések MŰTRÁGYA ÉRTÉKESÍTÉS I-III. negyedév
XVI. évfolyam, 4. szám, 2015 Statisztikai Jelentések MŰTRÁGYA ÉRTÉKESÍTÉS I-III. negyedév Műtrágya értékesítés Műtrágya értékesítés XVI. évfolyam, 4. szám, 2015 Megjelenik negyedévente Osztályvezető Dr.
RészletesebbenSzentes Város Polgármesterétől 6600 Szentes, Kossuth tér 6. Száma: F-28404/2008. Tárgy: Szentes város helyi tömegközlekedés
Szentes Város Polgármesterétől 6600 Szentes, Kossuth tér 6. Száma: F-28404/2008. Tárgy: Szentes város helyi tömegközlekedés 2009. évi díjai Mell.: - Tisza Volán Rt. javaslata - rendelet-tervezet Szentes
RészletesebbenVállalkozások árképzése (Renner Péter, BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar)
1/24 Vállalkozások árképzése (Renner Péter, BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar) Árbevétel Nyereség Fejlődés, presztízs 2/24 Hozam Árbevétel Bevétel HOZAM RÁFORDÍTÁS EREDMÉNY ÁRBEVÉTEL KÖLTSÉG BR. NYERESÉG
RészletesebbenBruttó hazai termék (GDP) volumenindexe. 1960=100 Éves változás 85 1960. 1964. 1968. 1972. 1976. 1980. 1984. 1988. 1992. 1996. 2000. 2004.
1. oldal MAGYARORSZÁG NÉHÁNY FONTOSABB GAZDASÁGI MUTATÓJA Az ország területe 93. km 2, ebből 24. január 1. 1.836,4 ezer ha erdő, ami 19,7-os erdősültségnek felel meg. A lakosság száma 24. január 1-én 1,1
RészletesebbenAZ ENERGIAFELHASZNÁLÁS HATÉKONYSÁGÁRÓL A 27/2012 EK DIREKTÍVA(EED) ÉS AZ ISO 50001 SZABVÁNYOK TARTALMI KAPCSOLATAIRÓL
AZ ENERGIAFELHASZNÁLÁS HATÉKONYSÁGÁRÓL A 27/2012 EK DIREKTÍVA(EED) ÉS AZ ISO 50001 SZABVÁNYOK TARTALMI KAPCSOLATAIRÓL FONTOS ELŐÍRÁS AZ ENERGIAHATÉKONYSÁGRÓL SZÓLÓ 2012/27 EU DIREKTÍVÁBAN ÉS A 2015. ÉVI
RészletesebbenAz értékesítési rendszer szereplői, a közvetítők. Az értékesítési rendszer szereplői
Az értékesítési rendszer szereplői, a közvetítők Az értékesítési rendszer szereplői Készítette: Tóth Éva Tanársegéd Pannon Egyetem, Georgikon Kar Tóth É. - Kereskedelmi ismeretek 2 Az értékesítési rendszer
RészletesebbenA vám gazdasági hatásai NEMZETKZÖI GAZDASÁGTAN
A vám gazdasági hatásai NEMZETKZÖI GAZDASÁGTAN Forrás: Krugman-Obstfeld-Melitz: International Economics Theory & Policy, 9th ed., Addison-Wesley, 2012 A vám típusai A vám az importált termékre kivetett
RészletesebbenKözponti Statisztikai Hivatal. A gazdaság szerkezete az ágazati kapcsolati. mérlegek alapján
Központi Statisztikai Hivatal A gazdaság szerkezete az ágazati kapcsolati mérlegek alapján Budapest 2004 Központi Statisztikai Hivatal, 2005 ISBN 963 215 753 2 Kzítette: Nyitrai Ferencné dr. A táblázatokat
RészletesebbenA FAFELHASZNÁLÁS SZERKEZETVÁLTOZÁSÁNAK LEGFŐBB SAJÁTOSSÁGAI KÖZÖTT
634.0.905.2. DR. BENCZE TIBOR A FAFELHASZNÁLÁS SZERKEZETVÁLTOZÁSÁNAK LEGFŐBB SAJÁTOSSÁGAI 1960-1979 KÖZÖTT A világ fafelhasználása 1960 1979 között több mint másfélszeresére növekedett, és elérte a 3 md
RészletesebbenHavi elemzés az infláció alakulásáról augusztus
Havi elemzés az infláció alakulásáról. augusztus A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló, 3. évi CXXXIX. tv.) 3. () az árstabilitás elérését és fenntartását jelöli meg a Magyar Nemzeti Bank elsődleges
RészletesebbenÉves beszámoló eredménykimutatása (összköltség eljárással) " A " változat. (adatok ezer forintban) Előző év(ek) módosítása i. Sorszá m.
6.) Határozza meg az eredménykimutatás célját! Ismertesse az eredmény- megállapítás módjait, az A változat szerint (összköltség és forgalmi költség eljárás)! Részletezze az egyes eredmény kategóriák tartalmát!
RészletesebbenSTATISZTIKAI TÜKÖR 2014/ III. negyedévében 3,2%-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 2014 III. negyedév, második becslés december 3.
STATISZTIKAI TÜKÖR 1 I ében 3,-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 1 I, második becslés 1/18 1. december 3. EMBARGÓ! Közölhető: 1. december 3-án reggel 9 órakor Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1
RészletesebbenÁltalános rendelkezések
Szekszárdi Önkormányzat 35/2007.(X.1.) rendelete az önkormányzat fenntartásában álló intézményeknél és az önkormányzat tulajdonában lévő gazdasági társaságoknál folyó munkahelyi étkeztetés megszervezéséről
RészletesebbenJavaslat a szennyvízcsatorna évi díjainak megállapítására Előterjesztő: Dr. Gémesi György
Gödöllő Város Polgármestere ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület 2010. december 16-i ülésére Tárgy: Javaslat a szennyvízcsatorna 2011. évi díjainak megállapítására Előterjesztő: Dr. Gémesi György - 2 - Tisztelt
RészletesebbenHavi elemzés az infláció alakulásáról április
Havi elemzés az infláció alakulásáról. április A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló,. évi CXXXIX. tv.). () az árstabilitás elérését és fenntartását jelöli meg a Magyar Nemzeti Bank elsődleges
RészletesebbenREGIONÁLIS GAZDASÁGTAN B
REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN B Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/a/KMR-2009-0041 pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA
RészletesebbenSTATISZTIKAI TÜKÖR 2014/ I. negyedévében 3,5%-kal nőtt a GDP (második becslés) június 4.
STATISZTIKAI TÜKÖR 1 negyedévében 3,5%-kal nőtt a GDP (második becslés) 1/5 1. június. EMBARGÓ! Közölhető: 1. június -én reggel 9 órakor Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal...
RészletesebbenMakroökonómia. 7. szeminárium
Makroökonómia 7. szeminárium Amit eddig tudunk hosszú táv: Alapfogalmak: GDP, árindexek Hosszú távú (klasszikus) modell: alapvető egyensúlyi összefüggések Solow-modell: konvergencia, növekedés Ami most
RészletesebbenVállalkozások árképzése (Renner Péter, BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar)
1/24 Vállalkozások árképzése (Renner Péter, BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar) Árbevétel Nyereség Fejlődés, presztízs 2/24 Hozam Árbevétel Bevétel HOZAM RÁFORDÍTÁS EREDMÉNY ÁRBEVÉTEL KÖLTSÉG BR. NYERESÉG
RészletesebbenA NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A
A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 5. előadás A termelés környezeti feltételei A környezeti feltételek hatása Közvetlen Termék-előállítás
RészletesebbenJavaslat A TANÁCS RENDELETE
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.4.11. COM(2016) 208 final 2016/0111 (NLE) Javaslat A TANÁCS RENDELETE a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésével kapcsolatos egyes támogatások és visszatérítések
RészletesebbenA magyar vegyipar 2008-ban
A magyar vegyipar 2008-ban A szakma fejlődését megalapozó gazdasági környezet A világgazdaság dinamikus (évi 5% körüli) növekedése 2008-ban lefékeződött, az amerikai másodlagos jelzálogpiacról kiindult
Részletesebben3. A VÁLLALKOZÁSOK ERŐFORRÁSAI
3. A VÁLLALKOZÁSOK ERŐFORRÁSAI 3.1 A vállalkozás eszközei és szerepük a gazdálkodásban A vállalkozás tevékenysége ellátásához felhasznált eszközeit a számviteli törvény a következő csoportokba rendezi:
RészletesebbenA8-0380/3. A vidékfejlesztési programok időtartamának meghosszabbítása
6.12.2017 A8-0380/3 Módosítás 3 Czesław Adam Siekierski a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság nevében Jelentés A8-0380/2017 Albert Deß A mezőgazdaság és a vidékfejlesztés területén érvényben lévő
RészletesebbenÉlelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály
Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271
RészletesebbenHAVI ELEMZÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL
HAVI ELEMZÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 1 J Ú N I U S A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló, 13. évi CXXXIX. tv.) 3. (1) az árstabilitás elérését és fenntartását jelöli meg a Magyar Nemzeti Bank
RészletesebbenHavi elemzés az infláció alakulásáról május
Havi elemzés az infláció alakulásáról 17. május 1 A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló, 13. évi CXXXIX. tv.) 3. (1) az árstabilitás elérését és fenntartását jelöli meg a Magyar Nemzeti Bank
RészletesebbenA fafeldolgozó és bútoripar helyzete 2011. január-december
A fafeldolgozó és bútoripar helyzete 2011. január-december Jelen tanulmányban az ágazati adatok az új TEÁOR 08 osztályozásnak megfelel en szerepelnek. Fontosnak tartom, a jobb áttekinthet ség és adatértelmezés
RészletesebbenVezetői összefoglaló
Vezetői összefoglaló Árinformáció az egészségügyi intézményekben 2012. I. negyedév OSAP 1477 (288/2009. (XII. 15.) Korm. rendelet) Az árinformációs rendszer az egészségügyi intézményeknél figyeli az árak
RészletesebbenA FENYŐHELYETTESÍTÉS LEHETŐSÉGEINEK FELTÁRÁSA A FAIPARI KUTATÁS PROGRAMJÁBAN
beindulásával megduplázódik. A lombosfáknak hullámlemezzé, ill. hullámdobozzá való feldolgozása a korszerű csomagolás fejlesztését segíti elő és így közvetve is hozzájárul a fenyő gömbfa és fűrészáru helyettesítéséhez.
RészletesebbenXIV. évfolyam, 1. szám, Statisztikai Jelentések NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE év
XIV. évfolyam, 1. szám, 2014 Statisztikai Jelentések NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE 2013. év Növényvédő szerek értékesítése Növényvédő szerek értékesítése XIV. évfolyam, 1. szám, 2014 Megjelenik évente
RészletesebbenAz élelmiszeripar jelene, jövője
Az élelmiszeripar jelene, jövője dr. Kardeván Endre élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkár 2012. április 25. Élelmiszergazdaság jelentősége Stratégiai jelentőségű ágazat:
RészletesebbenA magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr.
A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr. A termelés és az árbevétel alakulása 2013-ban 1. táblázat a termelés változásának indexe Év 2005 2008 2009 2010 2011 2012 2013
RészletesebbenA minőség gazdasági hatásai
5. A minőség gazdasági hatásai 5.1 A minőség költségei A minőség költségeit három nagy csoportra oszthatjuk: az első csoportot a minőség érdekében tett megelőző jellegű intézkedések költségei, a másodikat
RészletesebbenNEMZETKÖZI KÖZGAZDASÁGTAN Kereskedelempolitika
NEMZETKÖZI KÖZGAZDASÁGTAN Kereskedelempolitika Kiss Olivér Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Tanszék Van tankönyv, amit már a szeminárium előtt érdemes elolvasni! Érdemes előadásra járni, mivel
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,
RészletesebbenGAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Gazdasági ismeretek emelt szint 1111 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. május 26. GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA A javítás
RészletesebbenA hazai fűrészipar áttekintése
A hazai fűrészipar áttekintése Mőcsényi Miklós és Tóth János Fakonferencia Balatonszemes, 211. október 25-26. Korábbi FAGOSZ fűrészipari felmérések és elemzések: Az első felmérést 1999. őszén készítettük
RészletesebbenGyakorló feladatok a Kontrolling alapjai tárgyhoz Témakör: Költség volumen - eredmény elemzés
1. feladat Egy világító kertitörpéket gyártó vállalkozás 12 000 darab kertitörpe gyártását és értékesítését tervezi. Költségei és árbevétele várhatóan az alábbiak szerint alakulnak: Megnevezés eft Változó
RészletesebbenBiztosan felkészült egy transzferár ellenőrzésre? Változó NAV ellenőrzési gyakorlat, növekvő kockázatok. Szigorodó adatbázis-szűrési szabályok
2015 Biztosan felkészült egy transzferár ellenőrzésre? Változó NAV ellenőrzési gyakorlat, növekvő kockázatok Szigorodó adatbázis-szűrési szabályok TransferPricingServices Komplex transzferár szolgáltatások
RészletesebbenHATÁROZAT. Ügyintéző: dr. Kun István, Szombati Attila Melléklet: -
Ügyiratszám: KS/2794-5/2015. Tárgy: az országos bitfolyam hozzáférés nagykereskedelmi szolgáltatás ának megállapítása retail minus módszer alkalmazásával (UPC RM20) Ügyintéző: dr. Kun István, Szombati
RészletesebbenKözgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet
Universität Miskolci Miskolc, Egyetem, Fakultät Gazdaságtudományi für Wirtschaftswissenschaften, Kar, Gazdaságelméleti Istitut für Wirtschaftstheorie Közgazdaságtan alapjai Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti
RészletesebbenA belföldi és a külföldi gazdasági szereplőket az alábbi adatokkal jellemezhetjük:
1 feladat A belföldi és a külföldi gazdasági szereplőket az alábbi adatokkal jellemezhetjük: U i = D X,i D Y,i, ahol i = belföld,külföld Q X,belföld = K X,belföld Q X,külföld = K X,külföld Q Y,i = K 0,5,
RészletesebbenNEMZETKÖZI SZÁMVITELI BESZÁMOLÁSI RENDSZEREK IAS 2 KÉSZLETEK. Füredi-Fülöp Judit
NEMZETKÖZI SZÁMVITELI BESZÁMOLÁSI RENDSZEREK IAS 2 KÉSZLETEK Füredi-Fülöp Judit FOGALOM A készletek olyan eszközök, amelyeket a szokásos üzletmenetben megvalósuló értékesítésre tartanak amelyek még az
RészletesebbenFilmlaboráns Fényképész és fotótermékkereskedő. kereskedő
A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,
RészletesebbenMi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok
Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Kecskemét, 2014. június
RészletesebbenAz Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA
Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei
Részletesebbennak kapcsolata Magyarországon
A faipari, fűrészipari feldolgozás és a biomassza energetikai hasznosításának nak kapcsolata Magyarországon gon Prof. Dr. Molnár Sándor Toth Béla 1 Előadás tartalma: Hazai fűrészipari feldolgozás alapanyaghelyzete
RészletesebbenA közlekedés valódi költségei Magyarországon Pavics Lázár Levegő Munkacsoport
A közlekedés valódi költségei Magyarországon Pavics Lázár Levegő Munkacsoport Az Európai Zöld Költségvetés éves konferenciája Budapest, 2010. július 8-9. A közlekedésben résztvevők döntő többsége a költség
RészletesebbenMagyar Energetikai TársasT. VIII.. rendezvény
Magyar Energetikai TársasT rsaság ENERGIA MŰHELY M VIII.. rendezvény ny 2013. február r 5. Elvonások és s támogatt mogatások szerepe az energetikában Dr. Lakatos MáriaM 1 TARTALOM 1. A JELENLEGI HELYZET
RészletesebbenUKRAJNA SZEREPE A MAGYAR KÜLGAZDASÁGI STRATÉGIÁBAN MISKOLC, MÁJUS 19.
UKRAJNA SZEREPE A MAGYAR KÜLGAZDASÁGI STRATÉGIÁBAN MISKOLC, 2009. MÁJUS 19. A magyar külgazdasági stratégia alapkérdései Az EU csatlakozás, a közös kereskedelempolitika átvétele módosította a magyar külgazdasági
RészletesebbenJavaslat a helyi adórendeletek felülvizsgálatára és új rendeletek megalkotására
Előterjesztő: Szitka Péter polgármester Készítette: Dr. Kakas Zoltán vezető-főtanácsos Javaslat a helyi adórendeletek felülvizsgálatára és új rendeletek megalkotására Tisztelt Képviselő-testület! A Borsod-Abaúj-Zemplén
RészletesebbenHavi elemzés az infláció alakulásáról augusztus
Havi elemzés az infláció alakulásáról 17. augusztus 1 A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló, 13. évi CXXXIX. tv.) 3. (1) az árstabilitás elérését és fenntartását jelöli meg a Magyar Nemzeti
RészletesebbenA magyar vegyipar* 2011-ben
A magyar vegyipar* 2011-ben Nemzetközi és hazai gazdasági folyamatok¹ 2011-ben a globális konjunktúra dinamikája veszített lendületéből. A Nemzetközi Valutaalap előrejelzése szerint 2011-ben a világgazdaság
RészletesebbenÉRDEMES BELEVÁGNI? A precíziós gazdálkodás Banki értékelése
ÉRDEMES BELEVÁGNI? A precíziós gazdálkodás Banki értékelése Takarék Agrár Igazgatóság Értékesítési Osztályvezető Sánta József Dátum: 218.8.1 Kibocsátási mutatók 2 21 22 23 24 25 26 27 28 29 21 211 212
RészletesebbenNemzetközi közgazdaságtan
Budapesti Corvinus Egyetem 2011. őszi félév, 6. hét 1. feladat - Kis nyitott gazdaság, értékvám Tételezzük fel, hogy az általunk vizsgált kis nyitott gazdaságban az alábbi keresleti és kínálati viszonyok
RészletesebbenEplény Községi Önkormányzat Képviselő-testülete január 26-i ülésére
E L Ő T E R J E S Z T É S Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 2012. január 26-i ülésére Tárgy: Eplény Községi Önkormányzat által fenntartott óvodai intézményben alkalmazandó intézményi térítési
RészletesebbenA BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA (2012.12.6.) az agresszív adótervezésről
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.12.6. C(2012) 8806 final A BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA (2012.12.6.) az agresszív adótervezésről HU HU A BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA (2012.12.6.) az agresszív adótervezésről AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
RészletesebbenHAVI ELEMZÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL
HAVI ELEMZÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 1 JÚL I U S A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló, 13. évi CXXXIX. tv.) 3. (1) az árstabilitás elérését és fenntartását jelöli meg a Magyar Nemzeti Bank
RészletesebbenA könyv segítségével megismerhetitek
A könyv segítségével megismerhetitek az egyes vállalkozási formákat, a működés kereteit, a vállalatok különösen a kereskedelmi vállalatok tevékenységéhez szükséges tárgyi és személyi feltételeket Az első
RészletesebbenAz energiapiac helyzete Magyarországon a teljes piacnyitás kapujában. Előadó: Felsmann Balázs infrastruktúra ügyekért felelős szakállamtitkár
Az energiapiac helyzete Magyarországon a teljes piacnyitás kapujában Előadó: Felsmann Balázs infrastruktúra ügyekért felelős szakállamtitkár Tartalom I. Az új magyar energiapolitikai koncepció II. Ellátásbiztonság
RészletesebbenFaipari anyagok és technológiák. Gép- és Terméktervezés Tanszék 2009
Faipari anyagok és technológiák Gép- és Terméktervezés Tanszék 2009 Tartalomjegyzék Anyagok Natúrfák...3 Félkész termékek...6 Műszaki fatermékek...7 Technológiák Fűrészelés...9 Gyalulás, marás, fúrás...11
RészletesebbenAz Agrár-Vállakozási Hitelgarancia Alapítvány évi Üzletszabályzatának módosulása július 1-i hatállyal
Az Agrár-Vállakozási Hitelgarancia Alapítvány 2009. évi Üzletszabályzatának módosulása 2009. július 1-i hatállyal Az elmúlt évben bekövetkezett pénzügyi-gazdasági válság hatására kialakult helyzetben a
RészletesebbenA vetőmagágazatot érintő aktuális szabályozási kérdések
A vetőmagágazatot érintő aktuális szabályozási kérdések Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Vidékfejlesztési Minisztérium Martonvásár, 2012. szeptember 25. Az agrár- és élelmiszergazdaságstratégiai
RészletesebbenVAGYONGAZDÁLKODÁSI IRÁNYELVEK, KÖLTSÉGHATÉKONYSÁG JAVÍTÁSI ESZKÖZÖK DR. SZALÓKI SZILVIA
VAGYONGAZDÁLKODÁSI IRÁNYELVEK, KÖLTSÉGHATÉKONYSÁG JAVÍTÁSI ESZKÖZÖK DR. SZALÓKI SZILVIA AZ ELŐADÁS VÁZLATA 1. Költséghatékonyság javító eszközök - a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal eszköztára
RészletesebbenXXIV. évfolyam, 2. szám, Statisztikai Jelentések MŰTRÁGYA ÉRTÉKESÍTÉS I. negyedév
XXIV. évfolyam, 2. szám, 2013 Statisztikai Jelentések MŰTRÁGYA ÉRTÉKESÍTÉS 2013. I. Műtrágya értékesítés Műtrágya értékesítés XXIV. évfolyam, 2. szám, 2013 Megjelenik ente Osztályvezető Dr. Vágó Szabolcs
RészletesebbenA T E R M E L É S E L E M Z É S E
Controlling A T E R M E L É S E L E M Z É S E Az ipari termelés 2 Az ipari termelésen az ipari szervezetek ipari termelőtevékenységének közvetlen és hasznos eredményét értjük, amely lehet termék vagy szolgáltatás.
RészletesebbenFA ENERGETIKAI HASZNOSÍTÁSÁNAK VESZÉLYEI A MAGYAR FAIPARRA
FA ENERGETIKAI HASZNOSÍTÁSÁNAK VESZÉLYEI A MAGYAR FAIPARRA Miért kell a címben szereplő témáról beszélni? Ezen érdekek összehangolásával kell megfelelő állami szabályokat hozni. Most úgy tűnik, hogy ezen
RészletesebbenElőterjesztés Vaszar Község Önkormányzata 2015. március 30-i testületi ülésére
Előterjesztés Vaszar Község Önkormányzata 2015. március 30-i testületi ülésére Tisztelt Képviselők! A szociális igazgatásról és szociális ellátás szabályairól szóló többször módosított 1993. évi III. törvény
RészletesebbenSzámvitel III 11 gyakorlat Költségelszámolási rendszerek 12. szeminárium
1. Feladat Egy vállalat néhány éve alapanyagot vásárolt, amelynek beszerzési értéke 100 000 forint volt. Az alapanyag felhasználásával gyártott termékre nincs kereslet, egy vevő kivételével, aki az általa
RészletesebbenMikro- és makroökonómia. A keynesiánus pénzpiac és a teljes modell Szalai László
Mikro- és makroökonómia A keynesiánus pénzpiac és a teljes modell Szalai László 2016. 11. 18. A keynesiánus pénzpiac A keynesi pénzpiacon az árszínvonal exogén változó! Rögzített nominálbérek mellett a
RészletesebbenTársasági adóalap növelő megállapítás kapcsolt vállalkozással folytatott devizaügyletekkel összefüggésben
Társasági adóalap növelő megállapítás kapcsolt vállalkozással folytatott devizaügyletekkel összefüggésben Nemzeti Adó- és Vámhivatal Kiemelt Adózók Adóigazgatósága Ellenőrzési Osztály 5. 1 Jövedelem transzfer
Részletesebben