UML és OCL. Unified Modeling Language Object Constraint Language Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 1

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "UML és OCL. Unified Modeling Language Object Constraint Language Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 1"

Átírás

1 UML és OCL Unified Modeling Language Object Constraint Language Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében

2 UML és OCL - történet UML Egységes modellezési nyelv Version Adoption date URL 2.5. December July May January OCL Objektum-specifikációs nyelv Version Adoption date URL 2.4 February January February May October July March September February July December Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 2

3 UML Bevezető ismeretek Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 3

4 UML Unified Modeling Language Szabványos, általános célú modellező nyelv Nem módszer, csak leíró nyelv! Objektumorientált Önleíró: saját maga meta modellje is egyben OCL Object Constraint Language Alkalmazási területek (néhány példa): Szervezetek, rendszerek Szereplők Üzleti tevékenységek, folyamatok Logikai összetevők Programok, adatbázisok Kritikák: Túl nagy/bonyolult Sokféle diagram, amelyek részben redundánsak A diagramkészletet nem használják ki Pontatlan szemantika Az UML szemantikát részben OCL-el, részben angol nyelven, részben az UML-el magával definiálják, és előfordul, hogy verziónként változik (még nem kiforrott). leírása: viselkedés, struktúra, kapcsolatok stb Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 4

5 UML Diagram típusok Különböző nézőpontok szerepe Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 5

6 Osztály (class) diagram struktúra Emlékeztető: OO módszertan Osztály: megegyező/hasonló viselkedésű és struktúrájú objektumok alapján készített minta Polimorfizmus, öröklődés Generalizáció/specializáció Asszociáció/ Aggregáció/ Kompozíció Láthatóság (public/protected/private) Attribútum formája Metódus formája - status : int =0 + calctotal (a : int, b : int) : Money láthatóság attribútum neve típus kezdőérték láthatóság metódus neve paraméter, paramétertípus visszatérési érték Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 6

7 Osztály (class) diagram struktúra Emlékezető: objektumorientált módszertan láthatóság + Public (nyilvános) teljes hozzáférés: külső és saját metódusok, gyerekosztályok és metódusai # Protected (védett) korlátozott hozzáférés: saját metódusok, gyerekosztályok metódusai - Private (saját) zárt hozzáférés: saját metódusok ~ Package (default) Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 7

8 Osztály (class) diagram struktúra Társítás (association): osztályok közötti kapcsolat Tulajdonságai: Név Irányítottság (navigálhatóság) Szerepkör Multiplicitás (számosság) Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 8

9 Osztály (class) diagram struktúra Társítás osztály (association class): egy osztály, amely két másik osztályt valamilyen közös tulajdonság alapján kapcsol össze Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 9

10 Osztály (class) diagram struktúra Általánosítás (generalization): szülő-gyerek viszony bemutatása (öröklődés) Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 0

11 Osztály (class) diagram struktúra Öröklődés és lehetőségek Új attribútumok hozzáadására Új metódusok hozzáadására Örökölt metódusok átdefiniálására Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében

12 Osztály (class) diagram struktúra Függőség (dependency): egy osztály egy másik osztályt használ paraméterként, ezért annak az osztálynak a megváltoztatása hat rá A nyíl iránya ellentétes azzal amit elvárunk! A felhasználótól (kliens) a szolgáltató (szerver) felé mutat Célszerű sztereotípiát használni Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 2

13 Osztály (class) diagram struktúra Aggregáció (aggregation) Rész-egész viszony A részosztály létezhet a bennfoglaló osztály nélkül is! Kompozíció (composition) Rész-egész viszony A részosztály nem létezhet a bennfoglaló osztály nélkül! Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 3

14 Osztály (class) diagram struktúra Domain modell megoldás független (Adatbázis modellezés: Koncepcionális modell) Tervezési modell platform független (Adatbázis modellezés: Logikai modell) Végrehajtási modell Platform specifikus Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 4

15 Objektum (object) diagram struktúra Emlékeztető: OO módszertanok, objektum (példány) fogalma Az objektum egy rendszer egyedileg azonosítható szereplője, amelyet a külvilág felé mutatott viselkedésével, belső struktúrájával és állapotával jellemezhetünk. Tekinthető speciális osztálydiagramnak A modellezett rendszer teljes vagy részleges struktúráját mutatja be egy adott időpillanatban Célja: az osztály diagram megértésének támogatása Jelölések az osztály diagramhoz képest (koncepcionális szint): Az osztály diagram elkészítése előtt: a modellelemek és kapcsolataik feltárása (főleg ha egyes részrendszerek bonyolultak) Az osztály diagram elkészítése után: az osztálydiagram teljességének ellenőrzése Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 5

16 Objektum (object) diagram struktúra Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 6

17 Profile diagram struktúra Cél az UML szókincsének kiterjesztése: Nem definiált konkrét alkalmazási területekre/bármilyen speciális technológiára Az UML túl általános, használatával jelentős mennyiségű erőforrást igényel Az adott tartományra/szakterületre optimalizált UML nyelv létrehozása Kiterjesztési mechanizmusok: Sztereotípus (stereotype) Címkézett érték (tagged value) Kényszer/korlátozás (constraint) Példa: a felhasználó által definiált szakterületi objektumokhoz/elnevezésekhez rendelve segíti az automatikus kódgeneráló eszközök speciális környezetre (platformra) való kódgenerálását Példa: UML kiterjesztése -> programozási platformok (pl. Microsoft. NET, Java Enterprise Edition) Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 7

18 Profile diagram struktúra Sztereotípia: azt jelzi, hogy az elem valamilyenformán viselkedni fog, vagy hogy milyen módon lesz/lehet felhasználni A szakterületünkre jellemző, új modellelemek létrehozása Szinte bármire rátehető, pl.: << component >> << interface >> Hálózati modellezés, pl.: << router >> << hub >> << switch >> Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 8

19 Profile diagram struktúra Címkézett érték: a modellezett elem specifikációjának kiterjesztése Példa: a rendszer összeállításáért, teszteléséért és telepítéséért felelős csapat számára ad információkat Kód generáláshoz Verziókezeléshez (pl. verziószám) Konfiguráció-menedzsment Tesztelés (pl. a vizsgálat elvárt eredménye) Stb Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 9

20 Profile diagram struktúra Kényszer/korlátozás: mindenkor érvényes feltételek Megadásának módjai: a korlátozás teste Természetes nyelv Programozási nyel (pl. Java) Matematikai jelölések OCL (Object Constraint Language) A korlátok megjelenhetnek bármilyen típusú UML diagramban Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 20

21 Komponens (component) diagram struktúra Komponens: egy olyan univerzális (szoftver)egység, amely valamilyen szolgáltatás halmazt képvisel (a szolgáltatásokat egységbe zárja) A komponens nagysága változó lehet: Kisméretű: egy-két osztályt tartalmaz Nagyméretű: egy egész alrendszert tartalmaz A komponensek a szoftvermodulok fizikai kódját testesítik meg: Implementációs szintű modell A szolgáltatásokat más komponensek interfészeken keresztül érhetik el Komponens kicserélhetőségi feltétele: két komponens egymással helyettesíthető, ha interfészük és szolgáltatásaik megegyeznek Gyakran használt sztereotípiák: Komponens: <<component>> Futtatható fájl: <<exetcutable>> Könyvtár: <<library>> Adattábla: <<table>> Fájl: <<file>> Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 2

22 Komponens (component) diagram struktúra A diagram elemei: Komponensek Komponensek, mint black box. Interfészek Kapcsolatok lásd korábban (függőség, öröklés, társítás, stb.) Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 22

23 Komponens (component) diagram struktúra Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 23

24 Összetett struktúra (Composit stucture) diagram struktúra Milyen az osztály belső szerkezete? Milyen az osztály és környezete közti kapcsolat? Kapcsolódó rajzi elemek: Class Part Port Connector Usage Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 24

25 Telepítési (Deployment) diagram struktúra A rendszer futásidejű architektúráját modellezik HW, SW és egyéb elemek elhelyezkedése Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 25

26 Csomag (Package) diagram struktúra Más modell elemek csoportosítása A funkcionalitás szerint összetartozó osztályok csoportba szervezése A program névterét adja meg Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 26

27 Használati eset (Use Case) diagram viselkedés Cél: felhasználói szempontból leírni a rendszer viselkedését (Mit csinál a rendszer? Hogyan?) Jó kommunikációs felület biztosít a felhasználóval A funkciók prioritásának feltárása létfontosságú a release-k megtervezésekor. Vajon az utolsó release -ig mi fog megvalósulni? Használati eset (UC) A rendszer funkcionalitás részei UC-k azonosítása: igék keresése Aktorok: emberek vagy dolgok, akik/amik kapcsolatba lépnek a rendszer UC-ivel Elsődleges (primary) Támogató (supporting) Háttér (offstage) Aktorok azonosítás: főnevek keresése Rendszerhatár: definiálja, hogy mely funkcionalitás tartozik a rendszerhez Megadási formái (példákat lásd később) Rövid (brief): Egy bekezdés, jellemzően a sikeres forgatókönyv Általános (casual): Szoros formai kötöttségektől mentes, természetes nyelvi leírás, azonban minden fontos elemet tartalmaz Teljes (fully dressed): Teljesen kidolgozott, gyakran szigorú formát követő leírás minden lehetséges alternatíva leírásával Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 27

28 Használati eset (Use Case) diagram viselkedés Aktorok: Elsődleges aktor a jobb oldalon Támogató aktor a bal oldalon Kapcsolatok ez UC-ben: Include: egyik használati eset magába foglalj a másikat Extend: az egyik használati eset működését kiegészíti egy másik Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 28

29 Aktivitás (Activity) diagram viselkedés Emlékeztető: folyamatmodellezés Használati eset (UC) részletezése a folyamatok szerkezetének leírása Modellezési technikák ötvözete: folyamatábra, Petri-háló, állapotgép A jelölés főbb elemei: Aktivitás: elemi tevékenység (tovább már nem bontható), melyet a rendszer vagy a felhasználó végez Szekvencia: tevékenységek végrehajtási sorozata Szinkronizációs vonal: a vezérlés több szálra bomlása (join) vagy a párhuzamos szálak mindegyikének befejezésére való várakozás (fork) Döntés: feltétel, egymás ágyazott feltétel Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 29

30 Interaction Overview diagram viselkedés Az aktivitás diagram egy fajtája A csomópontjai egy interakciós diagramot reprezentálnak: Szekvencia diagram Kommunikációs diagram Idődiagram Stb. A használt elemek megegyeznek az aktivitás diagrammal, kivéve: Interaction occurrences: már meglévő interakciós diagramra való hivatkozás (Ref) Interaction elements: a meglévő diagram tartalmát is megjeleníti Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 30

31 Állapotgép (Statemachine) viselkedés Emlékeztető: állapot alapú modellezés Egy osztály objektumainak az életciklusuk alatt felvehető lehetséges állapotait és az állapotok közötti lehetséges átmeneteket ábrázolja Állapot: egy objektum attribútumainak a pillanatnyi értéke (van időtartama) Absztrakt állapot: A modellezés során egy bizonyos szempontból a konkrét állapotok meghatározott halmazai egyenértékűnek tekinthetők, egy állapot jelleget határoznak meg Entry: az állapotba lépéskor elvégzendő tevékenység Do: az állapothoz kapcsolódó tevékenységek Exit: az állapotból való kilépés előtt elvégzendő tevékenyég Kezdőállapot Végállapot Állapotátmenet: valamilyen esemény okozhatja (pillanatszerű) Kiváltó ok (trigger): az esemény megnevezése Feltétel (guard): az átmenet bekövetkezésének feltétele Hatás (effect): az átmenet miatt végrehajtandó tevékenység {<trigger>}* ['[' <guard>']'] [/<behavior-expression>] Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 3

32 Állapotgép (Statemachine) viselkedés Konkurencia: egymással párhuzamosan futó feladatok Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 32

33 Állapotgép (Statemachine) viselkedés Strukturált állapotgép szuperállapotok (emlékeztető: jelzőlámpa) Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 33

34 Állapotgép (Statemachine) viselkedés Állapotgép vs. Idődiagram Hogyan kommunikáljuk a viselkedést? Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 34

35 Állapotgép (Statemachine) viselkedés Emlékező állapot: a legutolsó aktív állapotkonfigurációt jegyzi meg Egyszerű emlékező állapot: csak az adott finomítási szinten Mélyen emlékező állapot: a mélyebb finomítási szinteken is Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 35

36 Szekvencia (Sequence) diagram viselkedés Az objektumok közötti üzenetváltások és azok időbeli sorrendje Üzenet típusok és jelölések: Szinkron üzenet (kérés): küldő elküldi az üzenetet, majd várja a választ Válasz üzenet: mindig az előző üzenetre vonatkozik Aszinkron üzenet (szignál): a küldő elküldi az üzenet, a választ nem megvárva folytatja a működést Objektum létrehozó üzenet: új objektumot hoz létre Objektum megszüntető üzenet: életvonal végén X Üzenet nem nulla továbbítási idővel: ferde nyíl Objektum saját magának küldött üzenete Rekurzív üzenet: az objektum saját magának küldött üzenete, a fő tevékenységet felfüggeszti Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 36

37 Szekvencia (Sequence) diagram viselkedés Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 37

38 Szekvencia (Sequence) diagram viselkedés Interakciós operátorok: Ref: gyakran előforduló interakció sorozat, melyet külön szekvencia diagramba szervezünk és meghivatkozzuk Loop: ciklikusan ismétlődő interakció sorozat Strict: szigorú sorrendben követik egymást az interakciók (az előző befejeződése szükséges a következő megkezdéséig) Stb. Feltételes végrehajtás operátorai: Opt: az operandus opcionálisan felléphet Alt: az alternatívák közül a feltételnek megfelelő eset választódik ki Break: a tartalmazó interakciót megszakítja Stb Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 38

39 Szekvencia (Sequence) diagram viselkedés Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 39

40 Kommunikációs (Communication) diagram viselkedés Régebben: Collaboration/Együttműködési diagram Az objektumok közötti üzenetváltások és az objektumok közötti kapcsolatok (üzenetek időbeli sorrendje számozással) Mi a különbség az együttműködési és szekvencia diagram között? Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 40

41 Idő (Timing) diagram viselkedés Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 4

42 SysML System Modelling Language Grafikus modellező nyelv Felhasználási terület komplex rendszerek: (pl. HW, SW, folyamatok, információs rendszerek, berendezések stb.) Specifikációja Elemzése Tervezése Verifikációja Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 42

43 SysML System Modelling Language UML SysML Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 43

44 SysML Pillérek Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 44

45 Betekintés az UML specifikációba UML specifikáció Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 45

46 OCL Bevezető ismeretek Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 46

47 OCL célja és kialakulása A OCL hátterében meghúzódó igény: UML diagramokkal nem fejezhető ki minden, ezért sok esetben Természetes nyelven, szöveges formában egészítik ki (pl. korlátozások) Kétértelműség Matematikai pontosságú kifejezésekkel egészítik ki Az átlag fejlesztő számára nem érthető, nehezen olvasható Az UML kifejezéseinek leírására használható nyelv Specifikációs/modellező nyelv Nem programozási nyelv! Az implementációs kérdések hatókörén kívül esnek Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 47

48 Mire alkalmas az OCL? Lekérdező nyelv (query language) Invariánsok (állandók) megadása Osztálydiagram Sztereotípiák Elő- és utófeltételek megadása (metódusok/műveletek) Műveletek korlátainak megadása Őrfeltételek megadás Stb Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 48

49 Betekintés az OCL specifikációba OCL specifikáció Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 49

50 Alkatrész készlet nyilvántartó rendszer Példa (RUP alkalmazása) Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 50

51 Alkatrész-készlet nyilvántartó rendszer fejlesztése Bemenet: Szöveges leírással megfogalmazott Mindösszesen egy oldalnyi követelmény Hiányos és ellentmondásos megfogalmazások Stb. Cégünk vezetői bevállalták Mit tehetünk? Hogyan álljunk neki? Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 5

52 A fejlesztés bemenetét képező információk összegyűjtése Tudjunk meg minél többet, minél gyorsabban! Milyen eredményeket kaphatunk és hogyan használjuk fel? Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 52

53 Vízió: Tartalomjegyzék A rendszer és rendszerhatárok azonosítása A jelenleg alkalmazott alkatrész készlet kezelési rendszer A rendszer célja A rendszer és rendszerhatárok leírása A szervizelt berendezések típusai és alkatrészeik Az alkatrész-készlet raktára Az alkatrészek megrendelése A megrendelt alkatrészek kiszállítása A kiszállított alkatrészek felvétele a raktárba és az alkatrészkészlet-nyilvántartó rendszerbe Az alkatrészek vételezés a berendezések javításához (a szervizeléshez) Alkatrészek leltározása Az alkatrész-készlettel kapcsolatos statisztikák, kimutatások A rendszer üzemeltetése A rendszer áttekintése Stakeholderek A rendszer közvetlenül nem felhasználó stakeholderek azonosítása A rendszert közvetlenül felhasználó stakeholderek azonosítása A stakeholderek céljainak, problémáinak és hasznainak összefoglalása Alkalmazási korlátozások A rendszer funkcióinak és környezetének azonosítása (szöveges leírások) Körvonalazódnak a folyamatok Szereplők azonosítása és kapcsolatuk a rendszerrel Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 53

54 Vízió: A rendszer áttekintése A rendszer elnevezése Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 54

55 Vízió: Stakeholderek azonosítása Közvetlen felhasználók Közvetett érintettek A megrendelő cég vezetői A megrendelő cég vezérigazgatója A megrendelő cég szerelői Az alkatrész beszállító cég: A megrendelő cég titkárnője Rendelés felvevő részlege Logisztikai részlege Berendezés telepítő részlege Az alkatrészek szállítását végző cég Berendezés üzemeltető cég A fejlesztő cég: Üzleti menedzsmentje Projekt menedzsmentje Fejlesztőcsapata Konkurens fejlesztő cég Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 55

56 Vízió: stakeholder elemzés Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 56

57 Kitekintés: Miért fontos a stakeholderek azonosítása? Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 57

58 Vízió: alkalmazási korlátozások Emlékeztető: életciklus fázisok (rendszermeghatározás) Azonosító Alkalmazási korlátozás AC-00 A PSYS rendszer csak magyar nyelven üzemeltethető. AC-002 A PSYS rendszer nem képes kapcsolatot létesíteni más szerviz cégek alkatrész-készlet nyilvántartó rendszereivel. AC-003 AC-009 AC-00 AC-0 AC-02 AC-03 AC-04 AC-05 AC-06 A PSYS rendszer nem támogatja a meglévő alkatrészjegyzék módosítását, új típusú alkatrészek felvételét. A PSYS rendszer nem képes a beszállított alkatrészekért felszámolt alkatrészellátási díjak kezelésére. A PSYS rendszerben, ha alkatrész felvételt kezdeményeztek, akkor további alkatrész felvétel és alkatrész vételezés már nem kezdeményezhető. A PSYS rendszerben egyszerre csak egy szerelő kezdeményezhet vételezést. A SYS rendszer nem képes egy javítási folyamathoz több szerelőt rendelni és kezelni. A PSYS rendszer maximum 8 címre képes elküldeni automatikusan a havi jelentést arról, hogy melyik típusú berendezéshez milyen alkatrészből mennyi fogyott. A PSYS rendszer maximum 6 vezető kezelésére képes. A PSYS rendszer maximum 64 szerelő kezelésére képes. A PSYS rendszer maximum alkatrész kezelésére képes Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 58

59 Rövidítések Rövidítés Leírás PSYS Alkatrész-készlet nyilvántartó rendszer S(R)S Supplementary (Requirement) Specification Kiegészítő Követelmény Specifikáció AC Application Condition Alkalmazási Korlátozás SMS Short Message Service Rövid üzenet szolgáltatás UC Use Case RFID Radio Frequency IDentification IMAP Internet Message Access Protocol SMTP Simple Mail Transfer Protocol EDI Electronic Data Interchange Elektronikus Adatcsere. GSM Global System for Mobile Communications GUI Graphical User Interface Grafikus felhasználói felület Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 59

60 Szótár (fogalomtár) ID Fogalom Leírás G-00 alkatrész Az a tárgy, amely a berendezés elemi alkotóeleme. G-002 alkatrész felvétel A szerelő által végzett tevékenység, amely jelentheti: - az alkatrészek (fizikai) elhelyezését az alkatrész raktárban vagy - az alkatrész felvételének bejegyzését az alkatrész-készlet nyilvántartó rendszerben. G-003 alkatrész raktár Az alkatrészek tárolására használt épület. A szerelő által végzett tevékenység, amely jelentheti: G-004 alkatrész vételezés - az alkatrészek (fizikai) kivételét az alkatrész raktárból vagy - az alkatrész kivételének bejegyzését az alkatrész-készlet nyilvántartó rendszerben. G-005 alkatrészcsere A szerelő által végzett javítási folyamat része, amikor a szerelő a terepi berendezésben lévő hibás alkatrészt kicseréli a raktárból vételezett ugyanolyan feltételezhetően működő alkatrészre. G-006 alkatrészek leltározása A vezető által végzett tevékenység, amely az alkatrész raktárban lévő alkatrészek megszámolását (tényleges darabszámának meghatározását) célozza. G-007 alkatrész-készlet nyilvántartó rendszer Az alkatrészek kezeléséhez kapcsolódó folyamatokat támogató eszköz. G-008 alkatrészlista Az alkatrészek összefoglaló listája, amely tartalmazza az alkatrészek nevét és darabszámát. G-042 titkárnő Az a személy aki az alkatrész-készlet nyilvántartó rendszer felhasználói (vezetők és szerelők) adatait kezeli Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 60

61 Kiegészítő követelmény specifikáció (SRS) Emlékeztető: Életciklus követelmények fázis FURPS modell SRS-00 A rendszer hibajavító karbantartását a Fejlesztő 2 évi garanciával térítésmentesen elvégzi. /Supportability/ SRS-002 A hiba bejelentését követően a Fejlesztő 2 héten belül frissíti a PSYS alkalmazást a javításokkal. /Supportability/ SRS-003 A PSYS rendszerben az elvégzett műveletek naplózásra kerülnek a rendszer használatára jogosult személy azonosítójával és időbélyeggel kiegészítve. /Supportability/ SRS-008 A PSYS rendszernek az esetleges váratlan meghibásodására számítva az adatvesztés elkerülése érdekében megadott időközönként biztonsági mentéseket kell készítenie az adatokról. /Reliability/ SRS-03 A megjelenítő felületek a jelen kor technikai szintjének (state of the art) megfelelően kell megtervezni. /Usability/ SRS-09 Az emberi reakcióidőt nem szabad jelentősen túllépni. /Performance/ SRS-020 Ha valamely folyamat tovább tart 5 másodpercnél, akkor erről minden esetben tájékoztatni kell a felhasználót a megjelenítő felületen (a folyamat feldolgozás alatt van). Ilyen esetben meg kell jeleníteni azt is másodperc pontossággal, hogy várhatóan mikor fog végezni a rendszer a folyamattal. /Usability/ Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 6

62 Kiegészítő követelmény specifikáció (SRS) Emlékeztető: Életciklus követelmények fázis FURPS+ modell SRS-024 A PSYS alkalmazás olyan PC-re vagy tabletre telepíthető, amely megfelel legalább a következő alapkövetelményeknek: GHz vagy gyorsabb 32 bites (x86) vagy 64 bites (x64) processzor GB RAM (32 bites rendszerhez) vagy 2 GB RAM (64 bites rendszerhez) 6 GB (32 bites rendszerhez) vagy 20 GB (64 bites rendszerhez) szabad lemezterület DirectX 9 grafikus eszköz WDDM.0 vagy újabb illesztőprogrammal /Phisical requirements/ SRS-028 A PSYS alkalmazáshoz kapcsolódó kommunikációs interfészek: SMS gateway, imap szerver, smtp szerver. /Interface requirements/ SRS-029 Az ezéshez használt protokollok esetében figyelembe kell venni az EDI szabvány, amely vállalatok közötti üzleti folyamatok szabványos elektronikus adatcserében történő megvalósítására vonatkozóan ad ajánlásokat. /Implementation requirements/ SRS-030 Az SMS gateway-el kapcsolatban figyelembe kell venni a GSM szabványt. /Implementation requirements/ Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 62

63 Use Case modell (példa revízióra) Alkatrész-készlet nyilvántartó rendszer alkatrész rendelés smtp szerver havi jelentés küldése alkatrész leltározás vezető monitorozás /felügyelet/ imap szerver új telepítésű berendezések kezelése SMS gateway alkatrész felvétel alkatrész vételezés szerelő vezetők adatainak kezelése <<include>> bejelentkezés kezelése szerelők adatainak kezelése titkárnő címek kezelése REV Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében REV3 63

64 UC modellezés (brief leírás) Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 64

65 UC modellezés (fully dressed leírás) I. rész Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 65

66 UC modellezés (fully dressed leírás) II. rész Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 66

67 UC modellezés (fully dressed leírás) III. rész Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 67

68 UC modellezés (fully dressed leírás) IV. rész Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 68

69 Rendszerterv szintű szekvencia diagram (részlet) Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 69

70 Rendszerterv szintű aktivitásdiagram (részlet) Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 70

71 tartalmaz tartozik tartozik tartozik tartalmaz tartozik tartalmaz tartozik tartalmaz tartozik tartozik tartalmaz tartalmaz tartalmaz végez végez végez végez tartozik végez tartalmaz végez használ Szállító cég <<TransEU>> Rendszertervi Berendezésgyártó cég szintű domain modell (részlet) alkalmaz <<Device4U>> Leltározás..* Telepítés alkalmaz Szervizelő cég <<Service4U>> Alkatrészraktár foglalkoztat foglalkoztat foglalkoztat tartozik Alkatrészfelvétel Szerelő..50 végez Vezető - név - lakcím - telefonszám - cím..0 Titkárnő Szállítólevél archívum Szállítás * tartozik * végez - név - lakcím - telefonszám - cím tartozik 0..3 Felfüggesztett vételezés Archiválás * Alkatrészvételezés Berendezés - berendezés gyári szám (az.) - berendezés típus - telepítési hely * leírja Berendezéstípus - beépített alkatrész gyári szám - beépített alkatrész darabszám Alkatrésztípus..* * tartozik Szervizelés * * Alkatrészrendelés..* Szállítólevél 0..*..* Alkatrész..* - alkatrész gyári szám (az.) - alkatrész típus 0..* leírja *..*..* - hossz - magasság - szélesség Felvételi lap Vételezési lap Munkalap Megrendelőlap..* Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 7

72 Részletes tervezés: szekvencia diagram (részlet) REV Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 72

73 Hol van a végrehajtási modell és a megvalósítás? Emlékeztető: sikertelenül lezárt fejlesztések Miért bukott meg ez a projekt? Problémák a fejlesztőcsapatban Elégtelen kommunikáció az ügyféllel Mérföldkövek nem teljesültek Lejárt a teljesítési határidő Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 73

74 Összefoglalás UML OCL Példa: Alkatrész-készlet nyilvántartó rendszer Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 74

75 Köszönöm a figyelmet! Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 75

UML (Unified Modelling Language)

UML (Unified Modelling Language) UML (Unified Modelling Language) UML (+ Object Constraint Language) Az objektum- modellezés egy szabványa (OMG) UML A 80-as, 90-es években egyre inkább terjedő objektum-orientált analízis és tervezés (OOA&D)

Részletesebben

Dr. Mileff Péter

Dr. Mileff Péter Dr. Mileff Péter 1 2 1 Szekvencia diagram Szekvencia diagram Feladata: objektumok egymás közti üzenetváltásainak ábrázolása egy időtengely mentén elhelyezve. Az objektumok életvonala egy felülről lefelé

Részletesebben

Bánsághi Anna anna.bansaghi@mamikon.net. 2014 Bánsághi Anna 1 of 31

Bánsághi Anna anna.bansaghi@mamikon.net. 2014 Bánsághi Anna 1 of 31 IMPERATÍV PROGRAMOZÁS Bánsághi Anna anna.bansaghi@mamikon.net 9. ELŐADÁS - OOP TERVEZÉS 2014 Bánsághi Anna 1 of 31 TEMATIKA I. ALAPFOGALMAK, TUDOMÁNYTÖRTÉNET II. IMPERATÍV PROGRAMOZÁS Imperatív paradigma

Részletesebben

Modellinformációk szabványos cseréje. Papp Ágnes, Debreceni Egyetem EFK

Modellinformációk szabványos cseréje. Papp Ágnes, Debreceni Egyetem EFK Modellinformációk szabványos cseréje Papp Ágnes, agi@delfin.unideb.hu Debreceni Egyetem EFK Tartalom MOF, UML, XMI Az UML és az XML séma MDA - Model Driven Architecture Networkshop 2004 2 Az OMG metamodell

Részletesebben

Szekvencia diagram. Szekvencia diagram Dr. Mileff Péter

Szekvencia diagram. Szekvencia diagram Dr. Mileff Péter Dr. Mileff Péter 1 2 Szekvencia diagram Feladata:objektumok egymás közti üzenetváltásainak ábrázolása egy időtengely mentén elhelyezve. Az objektumok életvonala egy felülről lefelé mutató időtengelyt képvisel.

Részletesebben

Modell alapú tesztelés mobil környezetben

Modell alapú tesztelés mobil környezetben Modell alapú tesztelés mobil környezetben Micskei Zoltán Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék A terület behatárolása Testing is an activity performed

Részletesebben

10-es Kurzus. OMT modellek és diagramok OMT metodológia. OMT (Object Modelling Technique)

10-es Kurzus. OMT modellek és diagramok OMT metodológia. OMT (Object Modelling Technique) 10-es Kurzus OMT modellek és diagramok OMT metodológia OMT (Object Modelling Technique) 1 3 Modell és 6 Diagram Statikus modell : OMT Modellek és diagramok: Statikus leírása az összes objektumnak (Név,

Részletesebben

Előzmények 2011.10.23.

Előzmények 2011.10.23. Előzmények Dr. Mileff Péter A 80-as évek közepétől a szoftverek komplexitása egyre növekszik. Megjelentek az OO nyelvek. Az OO fejlesztési módszerek a rendszer különböző nézőpontú modelljeit készítik el.

Részletesebben

S01-7 Komponens alapú szoftverfejlesztés 1

S01-7 Komponens alapú szoftverfejlesztés 1 S01-7 Komponens alapú szoftverfejlesztés 1 1. A szoftverfejlesztési modell fogalma. 2. A komponens és komponens modell fogalma. 3. UML kompozíciós diagram fogalma. 4. A szoftverarchitektúrák fogalma, összetevői.

Részletesebben

Software Engineering Babeş-Bolyai Tudományegyetem Kolozsvár

Software Engineering Babeş-Bolyai Tudományegyetem Kolozsvár Software Engineering Dr. Barabás László Ismétlés/Kitekintő Ismétlés Software Engineering = softwaretechnológia Projekt, fogalma és jellemzői, személyek és szerepkörök Modell, módszertan Kitekintés Elemzés/

Részletesebben

01. gyakorlat - Projektalapítás

01. gyakorlat - Projektalapítás 2 Követelmények 01. gyakorlat - Projektalapítás Szoftvertechnológia gyakorlat OE-NIK A félév során egy nagyobb szoftverrendszer prototípusának elkészítése lesz a feladat Fejlesztési módszertan: RUP CASE-eszköz:

Részletesebben

HASZNÁLATI ESET DIAGRAM (USE CASE DIAGRAM)

HASZNÁLATI ESET DIAGRAM (USE CASE DIAGRAM) HASZNÁLATI ESET DIAGRAM (USE CASE DIAGRAM) Célja: A követelményrögzítés (a szoftverfejlesztés els fázisaiban, pl. a követelménydefiníciós fázisban használatos). Funkcionális diagram: középpontban a rendszer

Részletesebben

Programozási technológia

Programozási technológia Programozási technológia Dinamikus modell Tevékenységdiagram, Együttműködési diagram, Felhasználói esetek diagramja Dr. Szendrei Rudolf ELTE Informatikai Kar 2018. Tevékenység diagram A tevékenység (vagy

Részletesebben

Programozás 1. 2.gyakorlat

Programozás 1. 2.gyakorlat Programozás 1. 2.gyakorlat Ismétlés Objektum: Egy a való világból vett elem (ami lehet elvonatkoztatott is) számítógépes ábrázolása. Pl: Kurzus, Személy stb Minden Objektum rendelkezik: Állapottal Viselkedéssel

Részletesebben

Név: Neptun kód: Pontszám:

Név: Neptun kód: Pontszám: Név: Neptun kód: Pontszám: 1. Melyek a szoftver minőségi mutatói? Fejlesztési idő, architektúra, programozási paradigma. Fejlesztőcsapat összetétele, projekt mérföldkövek, fejlesztési modell. Karbantarthatóság,

Részletesebben

Modellalkotás UML-ben

Modellalkotás UML-ben Modellalkotás UML-ben Modellalkotás UML-ben A Unified Modeling Language (UML) egy grafikus modellező nyelv, amely lehetőséget nyújt egy megoldandó probléma specifikációjának leírására absztrakt szinten,

Részletesebben

A SZOFTVERTECHNOLÓGIA ALAPJAI

A SZOFTVERTECHNOLÓGIA ALAPJAI A SZOFTVERTECHNOLÓGIA ALAPJAI Objektumorientált tervezés 8.előadás PPKE-ITK Tartalom 8.1 Objektumok és objektumosztályok 8.2 Objektumorientált tervezési folyamat 8.2.1 Rendszerkörnyezet, használati esetek

Részletesebben

Kölcsönhatás diagramok

Kölcsönhatás diagramok Kölcsönhatás diagramok Célkitűzés Olvasni tudják az alap UML kölcsönhatás diagramok (kommunikáció és szekvencia) diagramok jelöléseit. 2 Bevezetés Miért léteznek az objektumok? Azért, hogy a rendszer valamilyen

Részletesebben

Rendszer szekvencia diagram

Rendszer szekvencia diagram Rendszer szekvencia diagram Célkitűzések A rendszer események azonosítása. Rendszer szekvencia diagram készítése az eseményekre. 2 1.Iteráció Az első igazi fejlesztési iteráció. A projekt kezdeti szakaszában

Részletesebben

OOP és UML Áttekintés

OOP és UML Áttekintés OOP és UML Áttekintés Tóth Zsolt Miskolci Egyetem 2013 Tóth Zsolt (Miskolci Egyetem) OOP és UML Áttekintés 2013 1 / 32 Tartalom jegyzék 1 OOP Osztály Öröklődés Interfész, Absztrakt Osztály Kivétel kezelés

Részletesebben

Szoftverarchitektúrák 3. előadás (második fele) Fornai Viktor

Szoftverarchitektúrák 3. előadás (második fele) Fornai Viktor Szoftverarchitektúrák 3. előadás (második fele) Fornai Viktor A szotverarchitektúra fogalma A szoftverarchitektúra nagyon fiatal diszciplína. A fogalma még nem teljesen kiforrott. Néhány definíció: A szoftverarchitektúra

Részletesebben

ELTE, Informatikai Kar december 12.

ELTE, Informatikai Kar december 12. 1. Mi az objektum? Egy olyan változó, vagy konstans, amely a program tetszőleges pontján felhasználható. Egy olyan típus, amelyet a programozó valósít meg korábbi objektumokra alapozva. Egy olyan változó,

Részletesebben

Adattárház kialakítása a Szövetkezet Integrációban, UML eszközökkel. Németh Rajmund Vezető BI Szakértő március 28.

Adattárház kialakítása a Szövetkezet Integrációban, UML eszközökkel. Németh Rajmund Vezető BI Szakértő március 28. Adattárház kialakítása a Szövetkezet Integrációban, UML eszközökkel Németh Rajmund Vezető BI Szakértő 2017. március 28. Szövetkezeti Integráció Központi Bank Takarékbank Zrt. Kereskedelmi Bank FHB Nyrt.

Részletesebben

Sapientia - Erdélyi Magyar TudományEgyetem (EMTE) Csíkszereda IRT 6. kurzus

Sapientia - Erdélyi Magyar TudományEgyetem (EMTE) Csíkszereda IRT 6. kurzus Sapientia - Erdélyi Magyar TudományEgyetem (EMTE) Csíkszereda IRT 6. kurzus 5-ös Kurzus (UML) Visszatekintés: történelmi szempontok Az UML létrejötte UML-1 (Unified Modeling Language) és UML-2 Magyarul

Részletesebben

Programfejlesztési Modellek

Programfejlesztési Modellek Programfejlesztési Modellek Programfejlesztési fázisok: Követelmények leírása (megvalósíthatósági tanulmány, funkcionális specifikáció) Specifikáció elkészítése Tervezés (vázlatos és finom) Implementáció

Részletesebben

Folyamatmodellezés és eszközei. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék

Folyamatmodellezés és eszközei. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék Folyamatmodellezés és eszközei Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék Folyamat, munkafolyamat Ez vajon egy állapotgép-e? Munkafolyamat (Workflow):

Részletesebben

A dokumentáció felépítése

A dokumentáció felépítése A dokumentáció felépítése Készítette: Keszthelyi Zsolt, 2010. szeptember A szoftver dokumentációját az itt megadott szakaszok szerint kell elkészíteni. A szoftvert az Egységesített Eljárás (Unified Process)

Részletesebben

Alkalmazások fejlesztése A D O K U M E N T Á C I Ó F E L É P Í T É S E

Alkalmazások fejlesztése A D O K U M E N T Á C I Ó F E L É P Í T É S E Alkalmazások fejlesztése A D O K U M E N T Á C I Ó F E L É P Í T É S E Követelmény A beadandó dokumentációját a Keszthelyi Zsolt honlapján található pdf alapján kell elkészíteni http://people.inf.elte.hu/keszthelyi/alkalmazasok_fejlesztese

Részletesebben

Szoftver-technológia II. Szoftver újrafelhasználás. (Software reuse) Irodalom

Szoftver-technológia II. Szoftver újrafelhasználás. (Software reuse) Irodalom Szoftver újrafelhasználás (Software reuse) Irodalom Ian Sommerville: Software Engineering, 7th e. chapter 18. Roger S. Pressman: Software Engineering, 5th e. chapter 27. 2 Szoftver újrafelhasználás Szoftver

Részletesebben

Metamodellezés. Simon Balázs BME IIT, 2011.

Metamodellezés. Simon Balázs BME IIT, 2011. Metamodellezés Simon Balázs BME IIT, 2011. Bevezetés Metamodellezés EMF & ecore Tartalom (C) Simon Balázs, BME IIT, 2011. 2 Hétfő: Simon Balázs Bevezetés hetente felváltva: előadás és gyakorlat metamodellezés

Részletesebben

Autóipari beágyazott rendszerek. Komponens és rendszer integráció

Autóipari beágyazott rendszerek. Komponens és rendszer integráció Autóipari beágyazott rendszerek és rendszer integráció 1 Magas szintű fejlesztési folyamat SW architektúra modellezés Modell (VFB) Magas szintű modellezés komponensek portok interfészek adattípusok meghatározása

Részletesebben

Bánsághi Anna 2014 Bánsághi Anna 1 of 72

Bánsághi Anna 2014 Bánsághi Anna 1 of 72 IMPERATÍV PROGRAMOZÁS Bánsághi Anna anna.bansaghi@mamikon.net 12. ELŐADÁS - UML MODELLEZÉS 2014 Bánsághi Anna 1 of 72 I. ALAPFOGALMAK, TUDOMÁNYTÖRTÉNET II. IMPERATÍV PROGRAMOZÁS Imperatív paradigma Procedurális

Részletesebben

Az UPPAAL egyes modellezési lehetőségeinek összefoglalása. Majzik István BME Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék

Az UPPAAL egyes modellezési lehetőségeinek összefoglalása. Majzik István BME Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék Az UPPAAL egyes modellezési lehetőségeinek összefoglalása Majzik István BME Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék Résztvevők együttműködése (1) Automaták interakciói üzenetküldéssel Szinkron

Részletesebben

Modellező eszközök, kódgenerálás

Modellező eszközök, kódgenerálás Modellező eszközök, kódgenerálás Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hibatűrő Rendszerek Kutatócsoport Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika és Információs Rendszerek

Részletesebben

Utolsó módosítás:

Utolsó módosítás: Utolsó módosítás: 2012. 02. 20. 1 Bonyolult rendszerekkel csak úgy tudunk dolgozni, hogy először egy egyszerűbb modellt építünk, megvizsgáljuk a rendszert különböző szempontokból. A modellezés nagyon általános

Részletesebben

Számítógépes munkakörnyezet II. Szoftver

Számítógépes munkakörnyezet II. Szoftver Számítógépes munkakörnyezet II. Szoftver A hardver és a felhasználó közötti kapcsolat Szoftverek csoportosítása Számítógép működtetéséhez szükséges szoftverek Operációs rendszerek Üzemeltetési segédprogramok

Részletesebben

Magas szintű adatmodellek Egyed/kapcsolat modell I.

Magas szintű adatmodellek Egyed/kapcsolat modell I. Magas szintű adatmodellek Egyed/kapcsolat modell I. Ullman-Widom: Adatbázisrendszerek. Alapvetés. 4.fejezet Magas szintű adatmodellek (4.1-4.3.fej.) (köv.héten folyt.köv. 4.4-4.6.fej.) Az adatbázis modellezés

Részletesebben

Szakterületi modell A fogalmak megjelenítése. 9. fejezet Applying UML and Patterns Craig Larman

Szakterületi modell A fogalmak megjelenítése. 9. fejezet Applying UML and Patterns Craig Larman Szakterületi modell A fogalmak megjelenítése 9. fejezet Applying UML and Patterns Craig Larman 1 Néhány megjegyzés a diagramokhoz Ez a tárgy a rendszer elemzésről és modellezésről szól. Noha például egy

Részletesebben

Osztálytervezés és implementációs ajánlások

Osztálytervezés és implementációs ajánlások Osztálytervezés és implementációs ajánlások Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2006. 04. 24. Osztálytervezés és implementációs kérdések OTERV / 1 Osztály tervezés Egy nyelv

Részletesebben

Osztálytervezés és implementációs ajánlások

Osztálytervezés és implementációs ajánlások Osztálytervezés és implementációs ajánlások Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2006. 04. 24. Osztálytervezés és implementációs kérdések OTERV / 1 Osztály tervezés Egy nyelv

Részletesebben

Folyamatmodellezés és eszközei. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék

Folyamatmodellezés és eszközei. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék Folyamatmodellezés és eszközei Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék Folyamat, munkafolyamat Munkafolyamat (Workflow): azoknak a lépéseknek a sorozata,

Részletesebben

A J2EE fejlesztési si platform (application. model) 1.4 platform. Ficsor Lajos Általános Informatikai Tanszék Miskolci Egyetem

A J2EE fejlesztési si platform (application. model) 1.4 platform. Ficsor Lajos Általános Informatikai Tanszék Miskolci Egyetem A J2EE fejlesztési si platform (application model) 1.4 platform Ficsor Lajos Általános Informatikai Tanszék Miskolci Egyetem Utolsó módosítás: 2007. 11.13. A J2EE application model A Java szabványok -

Részletesebben

Ficsor Lajos Általános Informatikai Tanszék Miskolci Egyetem

Ficsor Lajos Általános Informatikai Tanszék Miskolci Egyetem A Java EE 5 platform Ficsor Lajos Általános Informatikai Tanszék Miskolci Egyetem Utolsó módosítás: 2008. 04. 17. A Java EE 5 platform A Java EE 5 plattform A J2EE 1.4 után következő verzió. Alapvető továbbfejlesztési

Részletesebben

Komponens alapú fejlesztés

Komponens alapú fejlesztés Komponens alapú fejlesztés Szoftver újrafelhasználás Szoftver fejlesztésekor korábbi fejlesztésekkor létrehozott kód felhasználása architektúra felhasználása tudás felhasználása Nem azonos a portolással

Részletesebben

Szoftvertechnológia ellenőrző kérdések 2005

Szoftvertechnológia ellenőrző kérdések 2005 Szoftvertechnológia ellenőrző kérdések 2005 Mi a szoftver, milyen részekből áll és milyen típusait különböztetjük meg? Mik a szoftverfejlesztés általános lépései? Mik a szoftvergyártás általános modelljei?

Részletesebben

Használati alapú és modell alapú tesztelés kombinálása szolgáltatásorientált architektúrák teszteléséhez az ipari gyakorlatban

Használati alapú és modell alapú tesztelés kombinálása szolgáltatásorientált architektúrák teszteléséhez az ipari gyakorlatban Használati alapú és modell alapú tesztelés kombinálása szolgáltatásorientált architektúrák teszteléséhez az ipari gyakorlatban Nagy Attila Mátyás 2016.12.07. Áttekintés Bevezetés Megközelítés Pilot tanulmányok

Részletesebben

Interfészek. PPT 2007/2008 tavasz.

Interfészek. PPT 2007/2008 tavasz. Interfészek szenasi.sandor@nik.bmf.hu PPT 2007/2008 tavasz http://nik.bmf.hu/ppt 1 Témakörök Polimorfizmus áttekintése Interfészek Interfészek kiterjesztése 2 Már megismert fogalmak áttekintése Objektumorientált

Részletesebben

Osztott rendszer. Osztott rendszer informális definíciója

Osztott rendszer. Osztott rendszer informális definíciója Osztott rendszer Osztott rendszer informális definíciója Egymástól elkülönülten létező program-komponensek egy halmaza. A komponensek egymástól függetlenül dolgoznak saját erőforrásukkal. A komponensek

Részletesebben

Alapszintű formalizmusok

Alapszintű formalizmusok Alapszintű formalizmusok dr. Majzik István BME Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék 1 Mit szeretnénk elérni? Informális tervek Informális követelmények Formális modell Formalizált követelmények

Részletesebben

Leolvasói rendszer kialakításának koncepciója ipari mobil eszközökkel (ipari PDA-val)

Leolvasói rendszer kialakításának koncepciója ipari mobil eszközökkel (ipari PDA-val) Leolvasói rendszer kialakításának koncepciója ipari mobil eszközökkel (ipari PDA-val) A leolvasási feladat AS Szerver DB Számlázási, ügyfélszolgálati adatbázis Adatgyűjtő szerver Mobil adatgyűjtő AS szerver

Részletesebben

UML Feladatok. UML Feladatok

UML Feladatok. UML Feladatok UML Feladatok 2008.01.08 4. Feladat Az alábbi ábrán három UML2 modell elemet megjelöltünk. Adja meg elemenként, hogy az melyik UML2 meta-modell elem példánya! 2008.01.15 4. Feladat Jelölje meg, hogy a

Részletesebben

Széchenyi István Egyetem. Programozás III. Varjasi Norbert varjasin@sze.hu

Széchenyi István Egyetem. Programozás III. Varjasi Norbert varjasin@sze.hu Programozás III. Varjasi Norbert varjasin@sze.hu 1 A java virtuális gép (JVM) Képzeletbei, ideális számítógép. Szoftveresen megvalósított működési környezet. (az op. rendszer egy folyamata). Feladata:

Részletesebben

A Java EE 5 plattform

A Java EE 5 plattform A Java EE 5 platform Ficsor Lajos Általános Informatikai Tanszék Miskolci Egyetem Utolsó módosítás: 2007. 11. 13. A Java EE 5 platform A Java EE 5 plattform A J2EE 1.4 után következő verzió. Alapvető továbbfejlesztési

Részletesebben

Szoftver újrafelhasználás

Szoftver újrafelhasználás Szoftver újrafelhasználás Szoftver újrafelhasználás Szoftver fejlesztésekor korábbi fejlesztésekkor létrehozott kód felhasználása architektúra felhasználása tudás felhasználása Nem azonos a portolással

Részletesebben

A szoftver-folyamat. Szoftver életciklus modellek. Szoftver-technológia I. Irodalom

A szoftver-folyamat. Szoftver életciklus modellek. Szoftver-technológia I. Irodalom A szoftver-folyamat Szoftver életciklus modellek Irodalom Ian Sommerville: Software Engineering, 7th e. chapter 4. Roger S. Pressman: Software Engineering, 5th e. chapter 2. 2 A szoftver-folyamat Szoftver

Részletesebben

Modellellenőrzés a vasút automatikai rendszerek fejlesztésében. XIX. Közlekedésfejlesztési és beruházási konferencia Bükfürdő

Modellellenőrzés a vasút automatikai rendszerek fejlesztésében. XIX. Közlekedésfejlesztési és beruházási konferencia Bükfürdő Modellellenőrzés a vasút automatikai rendszerek fejlesztésében XIX. Közlekedésfejlesztési és beruházási konferencia Bükfürdő 2018.04.25-27. Tartalom 1. Formális módszerek state of the art 2. Esettanulmány

Részletesebben

Szoftver-technológia II. Architektúrák dokumentálása UML-lel. Irodalom. Szoftver-technológia II.

Szoftver-technológia II. Architektúrák dokumentálása UML-lel. Irodalom. Szoftver-technológia II. Architektúrák dokumentálása UML-lel Irodalom L. Bass, P. Clements, R. Kazman: Software Architecture in Practice, Addison-Wesley, 2003 H. Störrle: UML 2, Panem, 2007 2 Szoftver architektúra (emlékeztet!)

Részletesebben

OOP. Alapelvek Elek Tibor

OOP. Alapelvek Elek Tibor OOP Alapelvek Elek Tibor OOP szemlélet Az OOP szemlélete szerint: a valóságot objektumok halmazaként tekintjük. Ezen objektumok egymással kapcsolatban vannak és együttműködnek. Program készítés: Absztrakciós

Részletesebben

Norway Grants. Az akkumulátor mikromenedzsment szabályozás - BMMR - fejlesztés technológiai és műszaki újdonságai. Kakuk Zoltán, Vision 95 Kft.

Norway Grants. Az akkumulátor mikromenedzsment szabályozás - BMMR - fejlesztés technológiai és műszaki újdonságai. Kakuk Zoltán, Vision 95 Kft. Norway Grants AKKUMULÁTOR REGENERÁCIÓS ÉS Az akkumulátor mikromenedzsment szabályozás - BMMR - fejlesztés technológiai és műszaki újdonságai Kakuk Zoltán, Vision 95 Kft. 2017.04.25. Rendszer szintű megoldás

Részletesebben

A modellellenőrzés érdekes alkalmazása: Tesztgenerálás modellellenőrzővel

A modellellenőrzés érdekes alkalmazása: Tesztgenerálás modellellenőrzővel A modellellenőrzés érdekes alkalmazása: Tesztgenerálás modellellenőrzővel Majzik István Micskei Zoltán BME Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék 1 Modell alapú fejlesztési folyamat (részlet)

Részletesebben

Enterprise JavaBeans. Ficsor Lajos Általános Informatikai Tanszék Miskolci Egyetem. Az Enterprise JavaBeans

Enterprise JavaBeans. Ficsor Lajos Általános Informatikai Tanszék Miskolci Egyetem. Az Enterprise JavaBeans Enterprise JavaBeans Ficsor Lajos Általános Informatikai Tanszék Miskolci Egyetem Az Enterprise JavaBeans Az Enterprise Javabeans Az Enterprise JavaBeans (EJB) server oldali komponens, amely Az üzleti

Részletesebben

Objektumelvű programozás

Objektumelvű programozás Objektum, osztály Objektumelvű programozás Az elemzés együttműködő objektumok rendszereként fogalmazza meg a feladatot. Objektum-központú elemzés A tervezés a feladat tárgyköreit egy-egy objektum felelősségévé

Részletesebben

AZ INTEGRÁLT NYOMONKÖVETŐ RENDSZER BEMUTATÁSA (TÁMOP 3.4.2-B) Kern Zoltán Közoktatási szakértő Kern.zoltan@educatio.hu

AZ INTEGRÁLT NYOMONKÖVETŐ RENDSZER BEMUTATÁSA (TÁMOP 3.4.2-B) Kern Zoltán Közoktatási szakértő Kern.zoltan@educatio.hu AZ INTEGRÁLT NYOMONKÖVETŐ RENDSZER BEMUTATÁSA (TÁMOP 3.4.2-B) Kern Zoltán Közoktatási szakértő Kern.zoltan@educatio.hu Integrált (Elektronikus) Nyomonkövető Rendszer Miért használjuk? Hogyan használjuk?

Részletesebben

Az UML2 és a modell-vezérelt alkalmazásfejlesztés

Az UML2 és a modell-vezérelt alkalmazásfejlesztés Az UML2 és a modell-vezérelt alkalmazásfejlesztés Papp Ágnes, agi@delfin.unideb.hu Debreceni Egyetem EFK A vállalati alkalmazások fejlesztése manapság olyan megközelítést igényel, amely flexibilis módon

Részletesebben

A modellellenőrzés érdekes alkalmazása: Tesztgenerálás modellellenőrzővel

A modellellenőrzés érdekes alkalmazása: Tesztgenerálás modellellenőrzővel A modellellenőrzés érdekes alkalmazása: Tesztgenerálás modellellenőrzővel Majzik István Micskei Zoltán BME Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék 1 Modell alapú fejlesztési folyamat (részlet)

Részletesebben

Kinek szól a könyv? A könyv témája A könyv felépítése Mire van szükség a könyv használatához? A könyvben használt jelölések. 1. Mi a programozás?

Kinek szól a könyv? A könyv témája A könyv felépítése Mire van szükség a könyv használatához? A könyvben használt jelölések. 1. Mi a programozás? Bevezetés Kinek szól a könyv? A könyv témája A könyv felépítése Mire van szükség a könyv használatához? A könyvben használt jelölések Forráskód Hibajegyzék p2p.wrox.com xiii xiii xiv xiv xvi xvii xviii

Részletesebben

Dinamikus modell: állapotdiagram, szekvencia diagram

Dinamikus modell: állapotdiagram, szekvencia diagram Programozási : állapotdiagram, szekvencia diagram osztályszerep Informatikai Kar Eötvös Loránd Tudományegyetem 1 osztályszerep Tartalom 1 2 3 osztályszerep 2 Bevezető Állapot Interakciós Tevékenység osztályszerep

Részletesebben

Már megismert fogalmak áttekintése

Már megismert fogalmak áttekintése Interfészek szenasi.sandor@nik.bmf.hu PPT 2007/2008 tavasz http://nik.bmf.hu/ppt 1 Témakörök Polimorfizmus áttekintése Interfészek Interfészek kiterjesztése Eseménykezelési módszerek 2 Már megismert fogalmak

Részletesebben

Enterprise JavaBeans 1.4 platform (EJB 2.0)

Enterprise JavaBeans 1.4 platform (EJB 2.0) Enterprise JavaBeans 1.4 platform (EJB 2.0) Ficsor Lajos Általános Informatikai Tanszék Miskolci Egyetem Utolsó módosítás: 2007. 11.13. Az Enterprise JavaBeans Az Enterprise Javabeans Az Enterprise JavaBeans

Részletesebben

Információ-architektúra

Információ-architektúra Információ-architektúra IEEE 1471: Ipari szabvány szerint a szoftver architektúra kulcs fontosságú fogalmai Rendszer 1 Architektúra 1..n Érintett fél 1..n 1 Architektúra leírás 1..n 1..n Probléma 1..n

Részletesebben

S01-8 Komponens alapú szoftverfejlesztés 2

S01-8 Komponens alapú szoftverfejlesztés 2 S01-8 Komponens alapú szoftverfejlesztés 2 Tartalom 1. Komponens megvalósítása: kölcsönhatás modell, viselkedési vagy algoritmikus modell és strukturális modell. 2. Komponens megtestesítés: finomítás és

Részletesebben

Szoftverminőségbiztosítás

Szoftverminőségbiztosítás NGB_IN003_1 SZE 2014-15/2 (3) Szoftverminőségbiztosítás A szoftverminőségbiztosítási rendszer (folyt.) Eljárások, munkautasítások Eljárás: egy adott módja valami elvégzésének részletezett tevékenységek,

Részletesebben

Java VI. Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék. Utolsó módosítás: Ficsor Lajos. Java VI.: Öröklődés JAVA6 / 1

Java VI. Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék. Utolsó módosítás: Ficsor Lajos. Java VI.: Öröklődés JAVA6 / 1 Java VI. Öröklődés Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2006. 03. 07. Java VI.: Öröklődés JAVA6 / 1 Egy kis kitérő: az UML UML: Unified Modelling Language Grafikus eszköz objektum

Részletesebben

Komplex záróvizsga témakörök Gazdaságinformatikus szak Pénzintézeti informatikus szakirány 2018

Komplex záróvizsga témakörök Gazdaságinformatikus szak Pénzintézeti informatikus szakirány 2018 Komplex záróvizsga témakörök Gazdaságinformatikus szak Pénzintézeti informatikus szakirány 2018 Objektumorientált tervezés és programozás 1. (4 kredit) 1. Osztály, objektum. Az osztály szerkezete. Az objektum

Részletesebben

MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK, A KÖRKERESŐ SZOFTVER SPECIFIKÁCIÓJA, KÖLTSÉGVETÉS. A) Műszaki követelmények

MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK, A KÖRKERESŐ SZOFTVER SPECIFIKÁCIÓJA, KÖLTSÉGVETÉS. A) Műszaki követelmények 1. sz. melléklet MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK, A KÖRKERESŐ SZOFTVER SPECIFIKÁCIÓJA, KÖLTSÉGVETÉS A) Műszaki követelmények A körkereső szoftvernek (a továbbiakban Szoftver) az alábbi követelményeknek kell megfelelnie

Részletesebben

III. Alapfogalmak és tervezési módszertan SystemC-ben

III. Alapfogalmak és tervezési módszertan SystemC-ben III. Alapfogalmak és tervezési módszertan SystemC-ben A SystemC egy lehetséges válasz és egyben egyfajta tökéletesített, tovább fejlesztett tervezési módszertan az elektronikai tervezés területén felmerülő

Részletesebben

Junior Java Képzés. Tematika

Junior Java Képzés. Tematika Junior Java Képzés Tematika I. Szakmai törzsanyag A tematika tartalmaz algoritmuselméletet, programozási tételeket, tipikus adatfeldolgozó feladatokat, programozási nyelvi alapelemeket, technológiai ismereteket,

Részletesebben

Bevezetés a Programozásba II 5. előadás. Objektumorientált programozás és tervezés

Bevezetés a Programozásba II 5. előadás. Objektumorientált programozás és tervezés Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Kar Bevezetés a Programozásba II 5. előadás Objektumorientált programozás és tervezés 2014.03.10. Giachetta Roberto groberto@inf.elte.hu

Részletesebben

Objektum orientált programozás Bevezetés

Objektum orientált programozás Bevezetés Objektum orientált programozás Bevezetés Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2008. 03. 04. OOPALAP / 1 A program készítés Absztrakciós folyamat, amelyben a valós világban

Részletesebben

Bevezetés az SAP világába. 5. Kommunikációs és integrációs technológiák

Bevezetés az SAP világába. 5. Kommunikációs és integrációs technológiák Bevezetés az SAP világába Zolnai László zolnai@elte.hu http://zolnai.web.elte.hu/bev_sap.html 5. Kommunikációs és integrációs technológiák 1 Rendszerek közötti kapcsolatok SAP és nem-sap rendszerek Vállalaton

Részletesebben

UML. Unified Modeling Language Egységesített Modellező Nyelv

UML. Unified Modeling Language Egységesített Modellező Nyelv UML Unified Modeling Language Egységesített Modellező Nyelv Modell A modell egy rendszer (bonyolult probléma vagy szerkezet) absztrakciója, amely a megértést és a kezelhetőséget célozza. A modell az adott

Részletesebben

Absztrakció. Objektum orientált programozás Bevezetés. Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás:

Absztrakció. Objektum orientált programozás Bevezetés. Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: Objektum orientált programozás Bevezetés Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2008. 03. 04. OOPALAP / 1 A program készítés Absztrakciós folyamat, amelyben a valós világban

Részletesebben

Programozás III KIINDULÁS. Különböző sportoló típusok vannak: futó, magasugró, focista, akik teljesítményét más-más módon határozzuk meg.

Programozás III KIINDULÁS. Különböző sportoló típusok vannak: futó, magasugró, focista, akik teljesítményét más-más módon határozzuk meg. KIINDULÁS Különböző sportoló típusok vannak: futó, magasugró, focista, akik teljesítményét más-más módon határozzuk meg. Programozás III Az egyszerűség kedvéért mindegyiket a nevük alapján regisztráljuk,

Részletesebben

Könyvtári címkéző munkahely

Könyvtári címkéző munkahely Könyvtári címkéző munkahely Tartalomjegyzék A RENDSZER HARDVER ELEMEI...3 1 RFID CÍMKÉK... 3 2 RFID ASZTALI OLVASÓ... 3 A RENDSZER SZOFTVER ELEMEI... 4 1 KÖNYV CÍMKÉZŐ MUNKAÁLLOMÁS... 4 2 A PC- S SZOFTVEREK

Részletesebben

Objektumorientált paradigma és a programfejlesztés

Objektumorientált paradigma és a programfejlesztés Objektumorientált paradigma és a programfejlesztés Vámossy Zoltán vamossy.zoltan@nik.uni-obuda.hu Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar Ficsor Lajos (Miskolci Egyetem) prezentációja alapján Objektumorientált

Részletesebben

Párhuzamos programozási platformok

Párhuzamos programozási platformok Párhuzamos programozási platformok Parallel számítógép részei Hardver Több processzor Több memória Kapcsolatot biztosító hálózat Rendszer szoftver Párhuzamos operációs rendszer Konkurenciát biztosító programozási

Részletesebben

Bánsághi Anna anna.bansaghi@mamikon.net. 1 of 67

Bánsághi Anna anna.bansaghi@mamikon.net. 1 of 67 SZOFTVERTECHNOLÓGIA Bánsághi Anna anna.bansaghi@mamikon.net 5. ELŐADÁS - RENDSZERTERVEZÉS 1 1 of 67 TEMATIKA I. SZOFTVERTECHNOLÓGIA ALTERÜLETEI II. KÖVETELMÉNY MENEDZSMENT III. RENDSZERMODELLEK IV. RENDSZERARCHITEKTÚRÁK

Részletesebben

Modellek végrehajtása, kódgenerálás

Modellek végrehajtása, kódgenerálás Modellek végrehajtása, kódgenerálás Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hibatűrő Rendszerek Kutatócsoport Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika és Információs Rendszerek

Részletesebben

Integrált keretrendszer

Integrált keretrendszer Integrált keretrendszer Példa SAP R/3 Üzleti, szervezeti folyamatok modellezése Eseményvezérelt folyamat lánc (Event-driven Process Chain (EPC), Ereignisgesteuerte Prozessketten (EPK)) 1 BPMN Business

Részletesebben

Utolsó módosítás:

Utolsó módosítás: Utolsó módosítás: 2016. 02. 16. 1 Bonyolult rendszerekkel csak úgy tudunk dolgozni, hogy először egyszerűbb modelleket építünk, és ezeknek a segítségével megvizsgáljuk a rendszert különböző szempontokból.

Részletesebben

Microsoft SQL Server telepítése

Microsoft SQL Server telepítése Microsoft SQL Server telepítése Az SQL Server a Microsoft adatbázis kiszolgáló megoldása Windows operációs rendszerekre. Az SQL Server 1.0 verziója 1989-ben jelent meg, amelyet tizenegy további verzió

Részletesebben

A szoftverfejlesztés eszközei

A szoftverfejlesztés eszközei A szoftverfejlesztés eszközei Fejleszt! eszközök Segédeszközök (szoftverek) programok és fejlesztési dokumentáció írásához elemzéséhez teszteléséhez karbantartásához 2 Történet (hw) Lyukkártya válogató

Részletesebben

1. fejezet Bevezetés a web programozásába (Balássy György munkája)... 11 Az internet működése... 11

1. fejezet Bevezetés a web programozásába (Balássy György munkája)... 11 Az internet működése... 11 Tartalomjegyzék 1. fejezet Bevezetés a web programozásába (Balássy György munkája)... 11 Az internet működése... 11 Géptől gépig... 11 Számok a gépeknek... 13 Nevek az embereknek... 14 Programok egymás

Részletesebben

Információtartalom vázlata

Információtartalom vázlata 1. Az Ön cégétől árajánlatot kértek egy üzleti portál fejlesztésére, amelynek célja egy online áruház kialakítása. Az árajánlatkérés megválaszolásához munkaértekezletet tartanak, ahol Önnek egy vázlatos

Részletesebben

1. Mi a fejállományok szerepe C és C++ nyelvben és hogyan használjuk őket? 2. Milyen alapvető változókat használhatunk a C és C++ nyelvben?

1. Mi a fejállományok szerepe C és C++ nyelvben és hogyan használjuk őket? 2. Milyen alapvető változókat használhatunk a C és C++ nyelvben? 1. Mi a fejállományok szerepe C és C++ nyelvben és hogyan használjuk őket? 2. Milyen alapvető változókat használhatunk a C és C++ nyelvben? 3. Ismertesse a névtér fogalmát! 4. Mit értünk a "változó hatóköre"

Részletesebben

Intelligens biztonsági megoldások. Távfelügyelet

Intelligens biztonsági megoldások. Távfelügyelet Intelligens biztonsági megoldások A riasztást fogadó távfelügyeleti központok felelősek a felügyelt helyszínekről érkező információ hatékony feldolgozásáért, és a bejövő eseményekhez tartozó azonnali intézkedésekért.

Részletesebben

Üzleti interoperabilitás. - elektronikus üzleti szolgáltatások - elektronikus kereskedelem - elektronikus közbeszerzés

Üzleti interoperabilitás. - elektronikus üzleti szolgáltatások - elektronikus kereskedelem - elektronikus közbeszerzés Üzleti interoperabilitás - elektronikus üzleti szolgáltatások - elektronikus kereskedelem - elektronikus közbeszerzés Business Interoperability Interface Ország független elvárások Opcionális PEPPOL/BII

Részletesebben

Bevezetés az informatikába

Bevezetés az informatikába Bevezetés az informatikába 6. előadás Dr. Istenes Zoltán Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar Programozáselmélet és Szoftvertechnológiai Tanszék Matematikus BSc - I. félév / 2008 / Budapest Dr.

Részletesebben

CCS Hungary, 2000 szeptember. Handling rendszer technikai specifikáció

CCS Hungary, 2000 szeptember. Handling rendszer technikai specifikáció CCS Hungary, 2000 szeptember Handling rendszer technikai specifikáció Hálózati architektúra SITA Hálózat/ Vám/ Internet/... CodecServer üzenet központ DB LA N Laptop computer RAS elérés Adatbázis szerver

Részletesebben