Modellek végrehajtása, kódgenerálás
|
|
- Ildikó Takácsné
- 5 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Modellek végrehajtása, kódgenerálás Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hibatűrő Rendszerek Kutatócsoport Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék 1
2 Modellező eszközök funkciói Modell Megjelenítés Visszavezetés Nézet Nézetek Szerkesztés Szöveges Grafikus Egyéb szerkesztőfelületek Demo internal: event A event B 2
3 Modellező eszközök funkciói Modell Megjelenítés Visszavezetés Nézet Nézetek Szerkesztés Funkcionális leírás Transzformáció + Információ: Hogyan generáljunk (fájlnevek, stratégia, ) Dokumentáció Konfiguráció Forráskód Rendszer leírása Különböző beállítások, elrendezések Leírásnak megfelelő program 3
4 Modellező eszközök funkciói Modell Megjelenítés Visszavezetés Nézet Nézetek Szerkesztés Rendszer leírás Szimuláció Megjelenítés Interakció + Információ: Rendszer paraméterei, környezete Lehetséges lefutások útvonala Rendszer paraméterek hangolása Tapasztalat 4
5 MODELLEZŐESZKÖZÖK 5
6 Yakindu modellezési funkciói Konkrét szintaxis (Szerkesztők) Grafikus Szintaxis Szemantika Modellező funkciók Ellenőrzés Kódgenerálás Szöveges Demo internal: event A event B Modell (Absztrakt szintaxis) 6 (Forráskód, dokumentáció, konfiguráció)
7 Absztrakt szintaxis Definíció: a szerkesztés alatt álló rendszer strukturális modellje. Modellező program kezeli Emlékeztető: strukturális modell = gráf o csomópontok, élek és tulajdonságok gráfja Switch Router Server Workstation Workstation Printer Workstation 7
8 Absztrakt szintaxis példa: Yakindu Kérdés: Hogyan készítenénk modellező programot? Példa: Yakindu modell Absztrakt szintaxis 8
9 Absztrakt szintaxis példa: Yakindu Kérdés: Hogyan készítenénk modellező programot? Példa: Yakindu modell Neveket String-ként tároljuk name = "X" Absztrakt szintaxis Modellelemeket objektumként Kapcsolatokat pointerekkel Válasz: objektum-orientált program + Extra funkciók 9
10 Konkrét szintaxis: Szöveges szintaxis Cél: konkrét megjelenítés mögöttes modell Szöveges szintaxis (programozási nyelv) o Feladat: Szöveg Modell o Nyelvtani szabályok alapján Nyelvtan <Statechart>::= <Name> <Interface>* <Interface>::= ("internal" <Name>) ":" <Event>* <Event>::= "event" <Name> <Name>::= 10 Statechart Demo event Demo internal: event A event B Megfelelő technológiákkal (pl. Xtext) könnyű saját modellező / programozási nyelvet csinálni! A Absztrakt Szintaxis internal event B
11 Példa Feladat: címek beolvasása, ellenőrzése Saját nyelvtan: könnyen megoldható Reguláris kifejezés: (?:(?:\r\n)?[ \000-\031]+(?:(?:(?:\r\n)?[ \t] )+ \Z "(?:[^\"\r\\] \\. (?:(?:\r\n)?[ \t]))*"(?:(?: \r\n)?[ \t])*)(?:\.(?:(?:\r\n)?[ \000-\031]+(?:(?:(?:\r\n)?[ \t])+ \Z "(?:[^\"\r\\] \\. (?:(?:\r\n)?[ \t]))*"(?:(?:\r\n)?[ \000-\0 31]+(?:(?:(?:\r\n)?[ \t])+ \Z \[([^\[\]\r\\] \\.)*\ ](?:(?:\r\n)?[ \t])*)(?:\.(?:(?:\r\n)?[ \000-\031]+ (?:(?:(?:\r\n)?[ \t])+ \Z \[([^\[\]\r\\] \\.)*\](?: (?:\r\n)?[ \t])*))* \000-\031]+(?:(?:(?:\r\n)?[ \t])+ \Z "(?:[^\"\r\\] \\. (?:(?:\r\n)?[ \t]))*"(?:(?:\r\n)?[ \t])*)*\<(?:(?:\r\n)?[ \000-\031]+(?:(?:(?:\ r\n)?[ \t])+ \Z \[([^\[\]\r\\] \\.)*\](?:(?:\r\n)?[ \t])*)(?:\.(?:(?:\r\n)?[ \000-\031]+(?:(?:(?:\r\n)?[ \t])+ \Z \[([^\[\]\r\\] \\.)*\](?:(?:\r\n)?[ \t] \000-\031]+(?:(?:(?:\r\n)?[ \t])+ \Z \[([^\[\]\r\\] \\.)*\](?:(?:\r\n)?[ \t])* )(?:\.(?:(?:\r\n)?[ \000-\031]+(?:(?:(?:\r\n)?[ \t] )+ \Z \[([^\[\]\r\\] \\.)*\](?:(?:\r\n)?[ \t])*))*) *:(?:(?:\r\n)?[ \000-\031]+(?:(?:(?:\r\n)?[ \t])+ \Z "(?:[^\"\r\\] \\. (?:(?:\r\n)?[ \t]))*"(?:(?:\r \n)?[ \t])*)(?:\.(?:(?:\r\n)?[ \000-\031]+(?:(?:(?: \r\n)?[ \t])+ \Z "(?:[^\"\r\\] \\. (?:(?:\r\n)?[ \t ]))*"(?:(?:\r\n)?[ \000-\031 ]+(?:(?:(?:\r\n)?[ \t])+ \Z \[([^\[\]\r\\] \\.)*\](?:(?:\r\n)?[ \t])*)(?:\.(?:(?:\r\n)?[ \000-\031]+(? :(?:(?:\r\n)?[ \t])+ \Z \[([^\[\]\r\\] \\.)*\](?:(? :\r\n)?[ \t])*))*\>(?:(?:\r\n)?[ \t])*) \000-\031]+(?:(? :(?:\r\n)?[ \t])+ \Z "(?:[^\"\r\\] \\. (?:(?:\r\n)? [ \t]))*"(?:(?:\r\n)?[ \t])*)*:(?:(?:\r\n)?[ \t])*(?:(?:(?:[^()<>@,;:\\".\[\] \000-\031]+(?:(?:(?:\r\n)?[ \t])+ \Z (?=[\["()<>@,;:\\".\[\]])) "(?:[^\"\r\\] \\. (?:(?:\r\n)?[ \t]))*"(?:(?:\r\n)?[ \t])*)(?:\.(?:(?:\r\n)?[ \000-\031]+(?:(?:(?:\r\n)?[ \t])+ \Z (?=[\["()<>@,;:\\".\[\]])) " (?:[^\"\r\\] \\. (?:(?:\r\n)?[ \t]))*"(?:(?:\r\n)?[ \t])*))*@(?:(?:\r\n)?[ \t] )*(?:[^()<>@,;:\\".\[\] \000-\031]+(?:(?:(?:\r\n)?[ \t])+ \Z (?=[\["()<>@,;:\\ ".\[\]])) \[([^\[\]\r\\] \\.)*\](?:(?:\r\n)?[ \t])*)(?:\.(?:(?:\r\n)?[ \t])*(? :[^()<>@,;:\\".\[\] \000-\031]+(?:(?:(?:\r\n)?[ \t])+ \Z (?=[\["()<>@,;:\\".\[ \]])) \[([^\[\]\r\\] \\.)*\](?:(?:\r\n)?[ \t])*))* (?:[^()<>@,;:\\".\[\] \000- \031]+(?:(?:(?:\r\n)?[ \t])+ \Z (?=[\["()<>@,;:\\".\[\]])) "(?:[^\"\r\\] \\. (?:(?:\r\n)?[ \t]))*"(?:(?:\r\n)?[ \t])*)*\<(?:(?:\r\n)?[ \t])*(?:@(?:[^()<>@,; :\\".\[\] \000-\031]+(?:(?:(?:\r\n)?[ \t])+ \Z (?=[\["()<>@,;:\\".\[\]])) \[([ ^\[\]\r\\] \\.)*\](?:(?:\r\n)?[ \t])*)(?:\.(?:(?:\r\n)?[ \t])*(?:[^()<>@,;:\\".\[\] \000-\031]+(?:(?:(?:\r\n)?[ \t])+ \Z (?=[\["()<>@,;:\\".\[\]])) \[([^\[\ ]\r\\] \\.)*\](?:(?:\r\n)?[ \t])*))*(?:,@(?:(?:\r\n)?[ \t])*(?:[^()<>@,;:\\".\ [\] \000-\031]+(?:(?:(?:\r\n)?[ \t])+ \Z (?=[\["()<>@,;:\\".\[\]])) \[([^\[\]\ r\\] \\.)*\](?:(?:\r\n)?[ \t])*)(?:\.(?:(?:\r\n)?[ \t])*(?:[^()<>@,;:\\".\[\] \000-\031]+(?:(?:(?:\r\n)?[ Egyetlen cím, vagy lista \t])+ \Z (?=[\["()<>@,;:\\".\[\]])) \[([^\[\]\r\\] \\.)*\](?:(?:\r\n)?[ \t])*))*)*:(?:(?:\r\n)?[ \t])*)?(?:[^()<>@,;:\\".\[\] \0 00-\031]+(?:(?:(?:\r\n)?[ \t])+ \Z (?=[\["()<>@,;:\\".\[\]])) "(?:[^\"\r\\] \\. (?:(?:\r\n)?[ \t]))*"(?:(?:\r\n)?[ \t])*)(?:\.(?:(?:\r\n)?[ \t])*(?:[^()<>@, ;:\\".\[\] \000-\031]+(?:(?:(?:\r\n)?[ \t])+ \Z (?=[\["()<>@,;:\\".\[\]])) "(? :[^\"\r\\] \\. (?:(?:\r\n)?[ \t]))*"(?:(?:\r\n)?[ \t])*))*@(?:(?:\r\n)?[ \t])* (?:[^()<>@,;:\\".\[\] Útvonallal \000-\031]+(?:(?:(?:\r\n)?[ kapcsolatos \t])+ \Z (?=[\["()<>@,;:\\". információk \[\]])) \[([^\[\]\r\\] \\.)*\](?:(?:\r\n)?[ is tárolhatóak \t])*)(?:\.(?:(?:\r\n)?[ \t])*(?:[ ^()<>@,;:\\".\[\] \000- \031]+(?:(?:(?:\r\n)?[ \t])+ \Z (?=[\["()<>@,;:\\".\[\] ])) \[([^\[\]\r\\] \\.)*\](?:(?:\r\n)?[ \t])*))*\>(?:(?:\r\n)?[ \t])*)(?:,\s*(?:(?:[^()<>@,;:\\".\[\] \000-\031]+(?:(?:(?:\r\n)?[ \t])+ \Z (?=[\["()<>@,;:\\ ".\[\]])) "(?:[^\"\r\\] \\. (?:(?:\r\n)?[ \t]))*"(?:(?:\r\n)?[ \t])*)(?:\.(?:(?:\r\n)?[ \t])*(?:[^()<>@,;:\\".\[\] \000-\031]+(?:(?:(?:\r\n)?[ \t])+ \Z (?=[ \["()<>@,;:\\".\[\]])) "(?:[^\"\r\\] \\. (?:(?:\r\n)?[ \t]))*"(?:(?:\r\n)?[ \t ])*))*@(?:(?:\r\n)?[ Opcionálisan \t])*(?:[^()<>@,;:\\".\[\] \000-\031]+(?:(?:(?:\r\n)?[ név is írható \t ])+ \Z (?=[\["()<>@,;:\\".\[\]])) \[([^\[\]\r\\] \\.)*\](?:(?:\r\n)?[ \t])*)(? :\.(?:(?:\r\n)?[ \t])*(?:[^()<>@,;:\\".\[\] \000-\031]+(?:(?:(?:\r\n)?[ \t])+ \Z (?=[\["()<>@,;:\\".\[\]])) \[([^\[\]\r\\] \\.)*\](?:(?:\r\n)?[ \t])*))* (?: [^()<>@,;:\\".\[\] \000-\031]+(?:(?:(?:\r\n)?[ \t])+ \Z (?=[\["()<>@,;:\\".\[\ ]])) "(?:[^\"\r\\] \\. (?:(?:\r\n)?[ \t]))*"(?:(?:\r\n)?[ \t])*)*\<(?:(?:\r\n)?[ \t])*(?:@(?:[^()<>@,;:\\".\[\] \000-\031]+(?:(?:(?:\r\n)?[ \t])+ \Z (?=[\[" ()<>@,;:\\".\[\]])) \[([^\[\]\r\\] \\.)*\](?:(?:\r\n)?[ Hierarchikus \t])*)(?:\.(?:(?:\r\n) felépítés?[ \t])*(?:[^()<>@,;:\\".\[\] '.'\000-\031]+(?:(?:(?:\r\n)?[ elválasztással \t])+ \Z \[([^\[\]\r\\] \\.)*\](?:(?:\r\n)?[ \t])*))*(?:,@(?:(?:\r\n)?[ \t])*(?:[^()<>@,;:\\".\[\] \000-\031]+(?:(?:(?:\r\n)?[ \t])+ \Z (?=[\["()<>@, ;:\\".\[\]])) \[([^\[\]\r\\] \\.)*\](?:(?:\r\n)?[ \t])*)(?:\.(?:(?:\r\n)?[ \t] )*(?:[^()<>@,;:\\".\[\] \000- \031]+(?:(?:(?:\r\n)?[ \t])+ \Z (?=[\["()<>@,;:\\ ".\[\]])) \[([^\[\]\r\\] \\.)*\](?:(?:\r\n)?[ \t])*))*)*:(?:(?:\r\n)?[ \t])*)? (?:[^()<>@,;:\\".\[\] \000-\031]+(?:(?:(?:\r\n)?[ \t])+ \Z (?=[\["()<>@,;:\\". \[\]])) "(?:[^\"\r\\] \\. (?:(?:\r\n)?[ \t]))*"(?:(?:\r\n)?[ \t])*)(?:\.(?:(?: \r\n)?[ \t])*(?:[^()<>@,;:\\".\[\] \000-\031]+(?:(?:(?:\r\n)?[ \t])+ \Z (?=[\[ "()<>@,;:\\".\[\]])) "(?:[^\"\r\\] \\. (?:(?:\r\n)?[ \t]))*"(?:(?:\r\n)?[ \t]) *))*@(?:(?:\r\n)?[ \t])*(?:[^()<>@,;:\\".\[\] \000-\031]+(?:(?:(?:\r\n)?[ \t]) + \Z (?=[\["()<>@,;:\\".\[\]])) \[([^\[\]\r\\] \\.)*\](?:(?:\r\n)?[ \t])*)(?:\.(?:(?:\r\n)?[ \t])*(?:[^()<>@,;:\\".\[\] \000-\031]+(?:(?:(?:\r\n)?[ \t])+ \Z (?=[\["()<>@,;:\\".\[\]])) \[([^\[\]\r\\] \\.)*\](?:(?:\r\n)?[ \t])*))*\>(?:(?:\r\n)?[ \t])*))*)?;\s*) Forrás: 11
12 Konkrét szintaxis: Grafikus szintaxis Grafikus szintaxis (Diagram) o Feladat: Diagram Modell o Könnyebben átlátható, nehezebben írható o Nézeti modell szabályok Feltétel a modellen Diagram elem létrehozása Feltétel a modellben teljesül Diagram elem létrejön Diagram változik Modell változik 12
13 Konkrét szintaxis: Grafikus szintaxis Eredmény: Megfelelő technológiákkal (pl. Sirius) könnyű saját modellező / programozási nyelvet csinálni! 13
14 Modellek validálása: szintaxisellenőrzés Szintaktikai ellenőrzés: modellező eszközök összekötik a logikailag egymásra épülő modellelemeket Deklarálás interfészen: var clock: integer = 60 Használat modellben: after 1 s [clock>0]/ clock -= 1 Szintaxisvezérelt szerkesztő o Szerkesztés közben hiba Couldn t resolve reference o Fejlett szerkesztőeszköz (például lehetőségek felkínálása) Kód és diagram együtt Programozás: Modellezés: szerkesztés közben hibás szerkesztés közben helyes 14
15 Modellek validálása: strukturális helyesség Strukturális ellenőrzés: modell gráf vizsgálata Hibaminták keresése szerkesztés közben Például elérhetetlen állapot: Node is not reachable. További ellenőrzések: hiányzó kezdőállapot, holtpont, változó értékadások, stb. 15
16 KÓDGENERÁLÁS BEMUTATÓ 16
17 Kódgenerálás feladatai Feladat: modellnek megfelelő viselkedésű program automatikus előállítása Több megoldás létezik tervezői döntések o Interpretált: modellt beolvassuk és végrehajtjuk Programkód: forráskód o Programozási nyelvek: Java, C, C++ o Optimalizálás: memória vs CPU Megfigyelhetőség vs Teljesítmény o Hogyan kapcsoljunk saját kódot a generálthoz? Kódgenerátor: paraméterezhető + kiterjeszthető 17
18 Kódgenerátor példán keresztül: Feldadat: Generáljunk C kódot Yakindu állapotgépekből Demo internal: event A event B Írjunk olyan függvényt: kap egy Modell objektumot visszaad egy szöveget A szöveg egy Demo.c fájlba kerül Fordító lefordítja 18
19 Sablon alapú kódgenerátor (Xtend) Cél: Állapotok Enum Összevágunk egy char*-ba a kimenetet, %s helyére írjuk az X,Y neveket Megoldás: C program sprintf(result, "enum states {\n\tstate%s,\nstate%s\n};", state1->name, state2->name); Sablon (Xtend): ''' enum_states { State«state1.name», State«state2.name» }''' Megírjuk a sablonosan 19 enum states { StateX, StateY }; Ez egyből működik! nehezen átlátható. Megadjuk a változások helyét Könnyebb írni Átláthatóbb Könnyű módosítani +1 technológia
20 Kódgenerátor példa: Állapotok Várt C kód: //States of the statemachine enum states { StateX, StateY }; Lehetséges állapotok: Enumként felsorolva Sablon: //States of the statemachine enum_states { «FOR state : states SEPARATOR ','» State«state.name» «ENDFOR» }; 20 Demo internal: event A event B 1.Összes állapoton végigmegyünk 2.Vesszővel elválasztva írjuk ki: State«név» Pl: StateX,StateY
21 Kódgenerátor példa: kezdőállapot Várt C kód: // The actual state // First = initial state. enum states currentstate = StateX Aktuális állapot = kezdőállapot Demo internal: event A event B Sablon: // The current state. // Initial value = the entry state. enum states currentstate = State«findEntry(states).name» 1.Megkeressük a kezdőelemet 2.Kiírjuk a nevét 21
22 Kódgenerátor példa: Állapotátmenet Várt C kód: // Execute "A" event void doa{ switch(actualstate) { case StateX: A / X Y } } actualstate = StateY; break; case StateY: break; A / - Egy (egyszerű) állapotgéphez ennyi a kódgenerátor! 22 Demo internal: event A event B Sablon (vázlatosan): 1. Minden eseményhez egy do«esemény neve» függvény 2. A tranzíciók alapján mást csinál a függvény
23 Kódgenerátor Összefoglalás Kódgenerálás = Fordító Ugyanaz a lépés: Állapotgép C Assembly Gépi kód A problémát a saját nyelvén: Produktivitás ++ Sok unalmas, bonyolult kód automatikusan Teljesítmény ++ Ellenőrizzük a saját nyelvén: Megbízhatóság ++ Tanszékünkön fejlesztett projektek: akár 95% generált kód 23
24 PÉLDA ECLIPSE ALAPÚ MODELLEZŐ ESZKÖZÖK 24
25 EclipseLink: Java objektumok Adatbázisok Feladat: Objektumok adatbázisban tárolása Megoldás: Kapcsolat modellezése annotációkkal public class Car long identifier; String numberplate; Person owner; Car_Table } Identifier NumberPlate Ovner_ID 1 EGG KSS KAF
26 XMind: Mindmap tervező 26
27 Bonita: Üzleti folyamatok modellezése 27
28 Kalypso: Vízügyi tervezés + szimuláció 28
Modellező eszközök, kódgenerálás
Modellező eszközök, kódgenerálás Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hibatűrő Rendszerek Kutatócsoport Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika és Információs Rendszerek
RészletesebbenDigitális technika VIMIAA01 9. hét Fehér Béla BME MIT
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika VIMIAA01 9. hét Fehér Béla BME MIT Eddig Tetszőleges
RészletesebbenDigitális technika VIMIAA01 9. hét
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika VIMIAA01 9. hét Fehér Béla BME MIT Eddig Tetszőleges
RészletesebbenModell alapú tesztelés mobil környezetben
Modell alapú tesztelés mobil környezetben Micskei Zoltán Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék A terület behatárolása Testing is an activity performed
RészletesebbenProgramozási nyelvek Java
Programozási nyelvek Java 11.gyakorlat Operációsrendszertől függő tulajdonságok PATH elválasztó Unix ":" Windows ";" final String PATH_SEPARATOR = File.pathSeparator; Ugyanaz, csak karakterkent final char
RészletesebbenISA szimulátor objektum-orientált modell (C++)
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem ISA szimulátor objektum-orientált modell (C++) Horváth Péter Elektronikus Eszközök Tanszéke 2015. február 12. Horváth Péter ISA szimulátor objektum-orientált
RészletesebbenFordító részei. Fordító részei. Kód visszafejtés. Izsó Tamás szeptember 29. Izsó Tamás Fordító részei / 1
Fordító részei Kód visszafejtés. Izsó Tamás 2016. szeptember 29. Izsó Tamás Fordító részei / 1 Section 1 Fordító részei Izsó Tamás Fordító részei / 2 Irodalom Izsó Tamás Fordító részei / 3 Irodalom Izsó
RészletesebbenBevezetés a programozásba Előadás: Tagfüggvények, osztály, objektum
Bevezetés a programozásba 2 1. Előadás: Tagfüggvények, osztály, objektum Ismétlés int main() { string s; s; s= bla ; cout
RészletesebbenUML (Unified Modelling Language)
UML (Unified Modelling Language) UML (+ Object Constraint Language) Az objektum- modellezés egy szabványa (OMG) UML A 80-as, 90-es években egyre inkább terjedő objektum-orientált analízis és tervezés (OOA&D)
RészletesebbenMetamodellezés. Simon Balázs BME IIT, 2011.
Metamodellezés Simon Balázs BME IIT, 2011. Bevezetés Metamodellezés EMF & ecore Tartalom (C) Simon Balázs, BME IIT, 2011. 2 Hétfő: Simon Balázs Bevezetés hetente felváltva: előadás és gyakorlat metamodellezés
RészletesebbenModellek fejlesztése
Modellek fejlesztése Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hibatűrő Rendszerek Kutatócsoport Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék 1 Tartalom
RészletesebbenProgramozási nyelvek Java
Programozási nyelvek Java Kozsik Tamás előadása alapján Készítette: Nagy Krisztián 9. előadás Interface - típust vezet be, de osztálypéldány nem készíthető belőle (statikus típust ad) - több osztály is
RészletesebbenPénzügyi algoritmusok
Pénzügyi algoritmusok A C++ programozás alapjai Sztringek Osztályok alapjai Sztringek Szöveges adatok kezelése Sztring Karakterlánc (string): Szöveges adat Karaktertömbként tárolva A szöveg végét a speciális
RészletesebbenNagy bonyolultságú rendszerek fejlesztőeszközei
Nagy bonyolultságú rendszerek fejlesztőeszközei Balogh András balogh@optxware.com A cég A BME spin-off-ja A Hibatűrő Rendszerek Kutatócsoport tagjai alapították Tisztán magánkézben Szakmai háttér Hibatűrő
RészletesebbenModellek fejlesztése
Modellek fejlesztése Molnár Vince, Dr. Pataricza András Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hibatűrő Rendszerek Kutatócsoport Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika és
Részletesebben1. Template (sablon) 1.1. Függvénysablon Függvénysablon példányosítás Osztálysablon
1. Template (sablon) 1.1. Függvénysablon Maximum függvény megvalósítása függvénynév túlterheléssel. i n l i n e f l o a t Max ( f l o a t a, f l o a t b ) { return a>b? a : b ; i n l i n e double Max (
RészletesebbenC++ programozási nyelv
C++ programozási nyelv Gyakorlat - 13. hét Nyugat-Magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar Informatikai Intézet Soós Sándor 2004. december A C++ programozási nyelv Soós Sándor 1/10 Tartalomjegyzék Objektumok
RészletesebbenGPU Lab. 4. fejezet. Fordítók felépítése. Grafikus Processzorok Tudományos Célú Programozása. Berényi Dániel Nagy-Egri Máté Ferenc
4. fejezet Fordítók felépítése Grafikus Processzorok Tudományos Célú Programozása Fordítók Kézzel assembly kódot írni nem érdemes, mert: Egyszerűen nem skálázik nagy problémákhoz arányosan sok kódot kell
RészletesebbenOOP #14 (referencia-elv)
OOP #14 (referencia-elv) v1.0 2003.03.19. 21:22:00 Eszterházy Károly Főiskola Információtechnológia tsz. Hernyák Zoltán adj. e-mail: aroan@ektf.hu web: http://aries.ektf.hu/~aroan OOP OOP_14-1 - E jegyzet
Részletesebben3. Osztályok II. Programozás II
3. Osztályok II. Programozás II Bevezető feladat Írj egy Nevsor osztályt, amely legfeljebb adott mennyiségű nevet képes eltárolni. A maximálisan tárolható nevek számát a konstruktorban adjuk meg. Az osztályt
Részletesebben1. Bevezetés szeptember 9. BME Fizika Intézet. Szám. szim. labor ea. Tőke Csaba. Tudnivalók. feladat. Tematika. Moodle Házi feladatok
Számítógépes szimulációk 1. Bevezetés BME Fizika Intézet 2015. szeptember 9. Bevezetés A félév menete C-ismétlés, 1. rész Oktatók: Nagyfalusi Balázs: nagyfalusi@phy.bme.hu, F3 211. : tcsaba@eik.bme.hu,
RészletesebbenProgramozás C és C++ -ban
Programozás C és C++ -ban 2. További különbségek a C és C++ között 2.1 Igaz és hamis A C++ programozási nyelv a C-hez hasonlóan definiál néhány alap adattípust: char int float double Ugyanakkor egy új
RészletesebbenEntity Framework alapú adatbáziselérés
Entity Framework alapú adatbáziselérés Dr. Johanyák Zsolt Csaba http://johanyak.hu A gyakorlat célja Model-first megközelítéssel Entity-Framework modell létrehozása, majd ebből adatbázis generálása LocalDB-ben.
RészletesebbenA szemantikus elemzés helye. A szemantikus elemzés feladatai. A szemantikus elemzés feladatai. Deklarációk és láthatósági szabályok
A szemantikus elemzés helye Forrásprogram Forrás-kezelő (source handler) Lexikális elemző (scanner) A szemantikus elemzés feladatai Fordítóprogramok előadás (A, C, T szakirány) Szintaktikus elemző (parser)
RészletesebbenLabVIEW példák és bemutatók KÉSZÍTETTE: DR. FÜVESI VIKTOR
LabVIEW példák és bemutatók KÉSZÍTETTE: DR. FÜVESI VIKTOR LabVIEW-ról National Instruments (NI) által fejlesztett Grafikus programfejlesztő környezet, méréstechnikai, vezérlési, jelfeldolgozási feladatok
RészletesebbenVizuális adatelemzés - Gyakorlat. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék
Vizuális adatelemzés - Gyakorlat Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék Adatelemzés szerepe a rendszermodellezésben Lényeges paraméterek meghatározása
RészletesebbenOOP. Alapelvek Elek Tibor
OOP Alapelvek Elek Tibor OOP szemlélet Az OOP szemlélete szerint: a valóságot objektumok halmazaként tekintjük. Ezen objektumok egymással kapcsolatban vannak és együttműködnek. Program készítés: Absztrakciós
RészletesebbenAdatbázis rendszerek. dr. Siki Zoltán
Adatbázis rendszerek I. dr. Siki Zoltán Adatbázis fogalma adatok valamely célszerűen rendezett, szisztéma szerinti tárolása Az informatika elterjedése előtt is számos adatbázis létezett pl. Vállalati személyzeti
RészletesebbenBASH script programozás II. Vezérlési szerkezetek
06 BASH script programozás II. Vezérlési szerkezetek Emlékeztető Jelölésbeli különbség van parancs végrehajtása és a parancs kimenetére való hivatkozás között PARANCS $(PARANCS) Jelölésbeli különbség van
Részletesebben2011.11.29. JUnit. JUnit használata. IDE támogatás. Parancssori használat. Teszt készítése. Teszt készítése
Tartalom Integrált fejlesztés Java platformon JUnit JUnit használata Tesztelési technikák Demo 2 A specifikáció alapján teszteljük a program egyes részeit, klasszikus V-modell szerint Minden olyan metódust,
RészletesebbenAutomatikus infrastruktúra menedzsment és alkalmazástelepítés
Intelligens rendszerfelügyelet Automatikus infrastruktúra menedzsment és alkalmazástelepítés Szatmári Zoltán Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék
RészletesebbenOccam 1. Készítette: Szabó Éva
Occam 1. Készítette: Szabó Éva Párhuzamos programozás Egyes folyamatok (processzek) párhuzamosan futnak. Több processzor -> tényleges párhuzamosság Egy processzor -> Időosztásos szimuláció Folyamatok közötti
RészletesebbenInformatika terméktervezőknek
Informatika terméktervezőknek C# alapok Névterület (namespace) using Osztály (class) és Obejtumok Metódus (function, procedure, method) main() static void string[] arg Szintaxis // /* */ \n \t Névadások
RészletesebbenProgramozási nyelvek (ADA)
Programozási nyelvek (ADA) Kozsik Tamás előadása alapján Készítette: Nagy Krisztián 1. előadás Hasznos weboldal http://kto.web.elte.hu Program felépítése Programegységek (program unit) eljárások (procedure)
RészletesebbenTranszformációk integrált alkalmazása a modellvezérelt szoftverfejlesztésben. Ráth István
Transzformációk integrált alkalmazása a modellvezérelt szoftverfejlesztésben Ráth István rath@mit.bme.hu A grafikus nyelvek... mindenhol ott vannak: Grafikus felületek (Visual Studio) Relációs sémák (dbdesign)
RészletesebbenAz UPPAAL egyes modellezési lehetőségeinek összefoglalása. Majzik István BME Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék
Az UPPAAL egyes modellezési lehetőségeinek összefoglalása Majzik István BME Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék Résztvevők együttműködése (1) Automaták interakciói üzenetküldéssel Szinkron
RészletesebbenJava-ról Kotlinra. Ekler Péter AutSoft BME AUT. AutSoft
Java-ról Kotlinra Ekler Péter peter.ekler@aut.bme.hu BME AUT Tartalom Java és Kotlin kapcsolata Hogyan próbálhatjuk ki? Kotlin kultúra kialakítása cégen belül Milyen a Kotlin a Java-hoz képest? Történet
RészletesebbenSzámítógép-rendszerek fontos jellemzői (Hardver és Szoftver):
B Motiváció B Motiváció Számítógép-rendszerek fontos jellemzői (Hardver és Szoftver): Helyesség Felhasználóbarátság Hatékonyság Modern számítógép-rendszerek: Egyértelmű hatékonyság (például hálózati hatékonyság)
RészletesebbenFunkcionális Nyelvek 2 (MSc)
Funkcionális Nyelvek 2 (MSc) Páli Gábor János pgj@elte.hu Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar Programozási Nyelvek és Fordítóprogramok Tanszék Tematika A (tervezett) tematika rövid összefoglalása
RészletesebbenBevezetés a programozásba. 9. Előadás: Rekordok
Bevezetés a programozásba 9. Előadás: Rekordok ISMÉTLÉS Függvényhívás #include #include #include #include using using namespace namespace std; std; double double terulet(double
RészletesebbenProgramozás I. 3. gyakorlat. Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar
Programozás I. 3. gyakorlat Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Antal Gábor 1 Primitív típusok Típus neve Érték Alap érték Foglalt tár Intervallum byte Előjeles egész 0 8 bit
RészletesebbenC programozási nyelv Pointerek, tömbök, pointer aritmetika
C programozási nyelv Pointerek, tömbök, pointer aritmetika Dr. Schuster György 2011. június 16. C programozási nyelv Pointerek, tömbök, pointer aritmetika 2011. június 16. 1 / 15 Pointerek (mutatók) Pointerek
RészletesebbenOOP: Java 11.Gy: Enumok, beágyazott osztályok. 13/1 B ITv: MAN
OOP: Java 11.Gy: Enumok, beágyazott osztályok 13/1 B ITv: MAN 2019.04.24 ArrayList Rugalmas tömb A tömbök korlátai Fix méret, nem lehet menet közben megnövelni Ha túl nagyra választjuk, fölösleges helyfoglalás
RészletesebbenProgramozás. C++ osztályok. Fodor Attila. Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kar Villamosmérnöki és Információs Rendszerek Tanszék foa@almos.vein.
Programozás C++ osztályok Fodor Attila Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kar Villamosmérnöki és Információs Rendszerek Tanszék foa@almos.vein.hu 2010. április 8. Csak bázisosztályként használt/értelmezhető
RészletesebbenA modellellenőrzés érdekes alkalmazása: Tesztgenerálás modellellenőrzővel
A modellellenőrzés érdekes alkalmazása: Tesztgenerálás modellellenőrzővel Majzik István Micskei Zoltán BME Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék 1 Modell alapú fejlesztési folyamat (részlet)
RészletesebbenINFORMATIKAI ALAPISMERETEK
Informatikai alapismeretek középszint 0721 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. október 24. INFORMATIKAI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM
RészletesebbenSzoftvertechnológia alapjai Java előadások
Szoftvertechnológia alapjai Java előadások Förhécz András, doktorandusz e-mail: fandrew@mit.bme.hu tárgy honlap: http://home.mit.bme.hu/~fandrew/szofttech_hu.html A mai előadás tartalma: Miért pont Java?
Részletesebben1. Mi a fejállományok szerepe C és C++ nyelvben és hogyan használjuk őket? 2. Milyen alapvető változókat használhatunk a C és C++ nyelvben?
1. Mi a fejállományok szerepe C és C++ nyelvben és hogyan használjuk őket? 2. Milyen alapvető változókat használhatunk a C és C++ nyelvben? 3. Ismertesse a névtér fogalmát! 4. Mit értünk a "változó hatóköre"
RészletesebbenJava programozási nyelv
Java programozási nyelv 2. rész Vezérlő szerkezetek Nyugat-Magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar Informatikai Intézet Soós Sándor 2005. szeptember A Java programozási nyelv Soós Sándor 1/23 Tartalomjegyzék
RészletesebbenAWK programozás, minták, vezérlési szerkezetek
10 AWK programozás, minták, vezérlési szerkezetek AWK adatvezérelt szkriptnyelv text processing, adat kiterjesztés, tagolt adatok automatizált soronkénti feldolgozása a forrásállományt soronként beolvassa
RészletesebbenAutomatikus tesztgenerálás modell ellenőrző segítségével
Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék Automatikus tesztgenerálás modell ellenőrző segítségével Micskei Zoltán műszaki informatika, V. Konzulens: Dr. Majzik István Tesztelés Célja: a rendszerben
RészletesebbenA C# programozási nyelv alapjai
A C# programozási nyelv alapjai Tisztán objektum-orientált Kis- és nagybetűket megkülönbözteti Ötvözi a C++, Delphi, Java programozási nyelvek pozitívumait.net futtatókörnyezet Visual Studio fejlesztőkörnyezet
RészletesebbenA modellellenőrzés érdekes alkalmazása: Tesztgenerálás modellellenőrzővel
A modellellenőrzés érdekes alkalmazása: Tesztgenerálás modellellenőrzővel Majzik István Micskei Zoltán BME Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék 1 Modell alapú fejlesztési folyamat (részlet)
RészletesebbenSzerializáció. Tóth Zsolt. Miskolci Egyetem. Tóth Zsolt (Miskolci Egyetem) Szerializáció / 22
Szerializáció Tóth Zsolt Miskolci Egyetem 2014 Tóth Zsolt (Miskolci Egyetem) Szerializáció 2014 1 / 22 Tartalomjegyzék 1 Szerializációs Alapfogalmak 2 Szerializációs Megoldások Object Szerializáció XML
RészletesebbenProgramozási alapismeretek 4.
Programozási alapismeretek 4. Obejktum-Orientált Programozás Kis Balázs Bevezetés I. Az OO programozási szemlélet, egy merőben más szemlélet, az összes előző szemlélettel (strukturális, moduláris, stb.)
RészletesebbenUtolsó módosítás:
Utolsó módosítás: 2012. 02. 20. 1 Bonyolult rendszerekkel csak úgy tudunk dolgozni, hogy először egy egyszerűbb modellt építünk, megvizsgáljuk a rendszert különböző szempontokból. A modellezés nagyon általános
RészletesebbenBevezetés. Dr. Iványi Péter
Bevezetés Dr. Iványi Péter Programozási készség Számos munka igényel valamilyen szintű programozási készséget Grafikus a képfeldolgozót, Zenész a szintetizátort, Programozó a számítógépet programozza.
RészletesebbenA C programozási nyelv III. Pointerek és tömbök.
A C programozási nyelv III. Pointerek és tömbök. Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék A C programozási nyelv III. (Pointerek, tömbök) CBEV3 / 1 Mutató (pointer) fogalma A mutató olyan változó,
RészletesebbenProgramozás II gyakorlat. 6. Polimorfizmus
Programozás II gyakorlat 6. Polimorfizmus Típuskonverziók C-ben: void * ptr; int * ptr_i = (int*)ptr; Ez működik C++-ban is. Használjuk inkább ezt: int * ptr_i = static_cast(ptr); Csak egymással
RészletesebbenProgramozás BMEKOKAA146. Dr. Bécsi Tamás 5. előadás
Programozás BMEKOKAA146 Dr. Bécsi Tamás 5. előadás Tömbök átméretezése public static void Resize( ref T[] array, int newsize ) Példa: int[] a=new int[20]; Array.Resize(ref a, 22); 2016. 10. 19.
RészletesebbenSzoftver karbantartási lépések ellenőrzése
Szoftverellenőrzési technikák (vimim148) Szoftver karbantartási lépések ellenőrzése Majzik István Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék http://www.inf.mit.bme.hu/
Részletesebben1. SZÁMÚ FÜGGELÉK MŰSZAKI LEÍRÁS
1. SZÁMÚ FÜGGELÉK MŰSZAKI LEÍRÁS Az Enterprise Architect (EA) modell illesztése az számú, Komplex népegészségügyi szűrések elnevezésű kiemelt projekt megvalósításához kapcsolódóan 1. Fogalmak és rövidítések
RészletesebbenFolyamatmodellezés (BPMN) és alkalmazásai
Folyamatmodellezés (BPMN) és alkalmazásai Rendszermodellezés 2018. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hibatűrő Rendszerek Kutatócsoport Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika
RészletesebbenC++ programozási nyelv Konstruktorok-destruktorok
C++ programozási nyelv Konstruktorok-destruktorok Nyugat-Magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar Informatikai Intézet Soós Sándor 2004. szeptember A C++ programozási nyelv Soós Sándor 1/20 Tartalomjegyzék
RészletesebbenKiterjesztések sek szemantikája
Kiterjesztések sek szemantikája Példa D Integer = {..., -1,0,1,... }; D Boolean = { true, false } D T1... T n T = D T 1... D Tn D T Az összes függvf ggvény halmaza, amelyek a D T1,..., D Tn halmazokból
RészletesebbenModellezési alapismeretek
Modellezési alapismeretek Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hibatűrő Rendszerek Kutatócsoport Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék
RészletesebbenJava II. I A Java programozási nyelv alapelemei
Java II. I A Java programozási nyelv alapelemei Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2008. 02. 19. Java II.: Alapelemek JAVA2 / 1 A Java formalizmusa A C, illetve az annak
RészletesebbenFüggvények. Programozás alapjai C nyelv 7. gyakorlat. LNKO függvény. Függvények(2) LNKO függvény (2) LNKO függvény (3)
Programozás alapjai C nyelv 7. gyakorlat Szeberényi Imre BME IIT Függvények C program egymás mellé rendelt függvényekből áll. A függvény (alprogram) jó absztrakciós eszköz a programok
RészletesebbenProgramozás alapjai C nyelv 7. gyakorlat. Függvények. Függvények(2)
Programozás alapjai C nyelv 7. gyakorlat Szeberényi Imre BME IIT Programozás alapjai I. (C nyelv, gyakorlat) BME-IIT Sz.I. 2005.11.05. -1- Függvények C program egymás mellé rendelt függvényekből
RészletesebbenA C programozási nyelv III. Pointerek és tömbök.
A C programozási nyelv III. Pointerek és tömbök. Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék A C programozási nyelv III. (Pointerek, tömbök) CBEV3 / 1 Mutató (pointer) fogalma A mutató olyan változó,
RészletesebbenProgramozás C++ -ban 2007/7
Programozás C++ -ban 2007/7 1. Másoló konstruktor Az egyik legnehezebben érthető fogalom C++ -ban a másoló konstruktor, vagy angolul "copy-constructor". Ez a konstruktor fontos szerepet játszik az argumentum
RészletesebbenSzoftver újrafelhasználás
Szoftver újrafelhasználás Szoftver újrafelhasználás Szoftver fejlesztésekor korábbi fejlesztésekkor létrehozott kód felhasználása architektúra felhasználása tudás felhasználása Nem azonos a portolással
RészletesebbenC# nyelvhez kapcsolódó programozási feladatok
2016/11/13 15:36 1/7 C# nyelvhez kapcsolódó programozási feladatok < Programozási feladatok C# nyelvhez kapcsolódó programozási feladatok Szerző: Sallai András Copyright Sallai András, 2011, 2015 Licenc:
RészletesebbenMechatronika és mikroszámítógépek 2017/2018 I. félév. Bevezetés a C nyelvbe
Mechatronika és mikroszámítógépek 2017/2018 I. félév Bevezetés a C nyelvbe A C programozási nyelv A C egy általános célú programozási nyelv, melyet Dennis Ritchie fejlesztett ki Ken Thompson segítségével
RészletesebbenJava II. I A Java programozási nyelv alapelemei
Java2 / 1 Java II. I A Java programozási nyelv alapelemei Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2009. 02. 09. Java II.: Alapelemek JAVA2 / 1 A Java formalizmusa A C, illetve
RészletesebbenFelhasználó által definiált adattípus
Felhasználó által definiált adattípus C++ Izsó Tamás 2017. február 24. Izsó Tamás Felhasználó által definiált adattípus/ 1 Irodalom Izsó Tamás Felhasználó által definiált adattípus/ 2 Programtervezési
RészletesebbenJava I. A Java programozási nyelv
Java I. A Java programozási nyelv története,, alapvető jellemzői Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2007. 02. 12. Java I.: Történet, jellemzők, JDK JAVA1 / 1 Egy kis történelem
RészletesebbenIntervenciós röntgen berendezés teljesítményszabályozójának automatizált tesztelése
Intervenciós röntgen berendezés teljesítményszabályozójának automatizált tesztelése Somogyi Ferenc Attila 2016. December 07. Szoftver verifikáció és validáció kiselőadás Forrás Mathijs Schuts and Jozef
RészletesebbenA szoftverfejlesztés eszközei
A szoftverfejlesztés eszközei Fejleszt! eszközök Segédeszközök (szoftverek) programok és fejlesztési dokumentáció írásához elemzéséhez teszteléséhez karbantartásához 2 Történet (hw) Lyukkártya válogató
RészletesebbenObjektumok inicializálása
Objektumok inicializálása Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Objektumok inicializálása CPP4 / 1 Tartalom public adattagok inicializálása felsorolással konstruktor objektum tömbök osztály típusú
RészletesebbenOrvosi készülékekben használható modern fejlesztési technológiák lehetőségeinek vizsgálata
Kutatási beszámoló a Pro Progressio Alapítvány számára Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar Mérnök informatika szak Orvosi készülékekben használható modern
RészletesebbenSegédanyagok. Formális nyelvek a gyakorlatban. Szintaktikai helyesség. Fordítóprogramok. Formális nyelvek, 1. gyakorlat
Formális nyelvek a gyakorlatban Formális nyelvek, 1 gyakorlat Segédanyagok Célja: A programozási nyelvek szintaxisának leírására használatos eszközök, módszerek bemutatása Fogalmak: BNF, szabály, levezethető,
RészletesebbenSzéchenyi István Egyetem. Programozás III. Varjasi Norbert varjasin@sze.hu
Programozás III. Varjasi Norbert varjasin@sze.hu 1 A java virtuális gép (JVM) Képzeletbei, ideális számítógép. Szoftveresen megvalósított működési környezet. (az op. rendszer egy folyamata). Feladata:
RészletesebbenDECOS Nemzeti Nap. DECOS Nemzeti Nap. DECOS Nemzeti Nap
Biztonság-vezérelt automatikus architektúra szintézis Balogh András abalogh@mit.bme.hu Implementáció 2 Célkitűzés Fejlesztőeszköz készítése modell-alapú folyamathoz Meglevő eszközök felhasználásával Fejlesztési
RészletesebbenProgramozás alapjai gyakorlat. 2. gyakorlat C alapok
Programozás alapjai gyakorlat 2. gyakorlat C alapok 2016-2017 Bordé Sándor 2 Forráskód, fordító, futtatható állomány Először megírjuk a programunk kódját (forráskód) Egyszerű szövegszerkesztőben vagy fejlesztőkörnyezettel
RészletesebbenProgramozási nyelvek Java
statikus programszerkezet Programozási nyelvek Java Kozsik Tamás előadása alapján Készítette: Nagy Krisztián 2. előadás csomag könyvtárak könyvtárak forrásfájlok bájtkódok (.java) (.class) primitív osztály
RészletesebbenBevezetés a programozásba Előadás: A const
Bevezetés a programozásba 2 6. Előadás: A const ISMÉTLÉS Interface - Implementation struct Particle { int x,y; unsigned char r,g,b; void rajzol(); }; }; void Particle::rajzol() { gout
RészletesebbenEseménykezelés. Szoftvertervezés és -fejlesztés II. előadás. Szénási Sándor.
Eseménykezelés előadás http://nik.uni-obuda.hu/sztf2 Szénási Sándor szenasi.sandor@nik.uni-obuda.hu Óbudai Egyetem,Neumann János Informatikai Kar Függvénymutatókkal Származtatással Interfészekkel Egyéb
RészletesebbenOperációs Rendszerek II. labor. 2. alkalom
Operációs Rendszerek II. labor 2. alkalom Mai témák (e)grep Shell programozás (részletesebben, példákon keresztül) grep Alapvető működés: mintákat keres a bemeneti csatorna (STDIN vagy fájl) soraiban,
RészletesebbenProgramozási nyelvek II.: JAVA
Programozási nyelvek II.: JAVA 6. gyakorlat 2017. október 16-20. 6. gyakorlat Programozási nyelvek II.: JAVA 1 / 1 Az 6. gyakorlat tematikája Túlterhelés - összefoglalás statikus adattagok és metódusok
RészletesebbenProgramozás. (GKxB_INTM021) Dr. Hatwágner F. Miklós március 3. Széchenyi István Egyetem, Gy r
Programozás (GKxB_INTM021) Széchenyi István Egyetem, Gy r 2018. március 3. Függvények Mi az a függvény (function)? Programkód egy konkrét, azonosítható, paraméterezhet, újrahasznosítható blokkja Miért
RészletesebbenMintavételes szabályozás mikrovezérlő segítségével
Automatizálási Tanszék Mintavételes szabályozás mikrovezérlő segítségével Budai Tamás budai.tamas@sze.hu http://maxwell.sze.hu/~budait Tartalom Mikrovezérlőkről röviden Programozási alapismeretek ismétlés
RészletesebbenTartalom Platform-független modellezés Alkalmazás-modellezés A DECOS hardver platform Platform modellezés Hardver-szoftver integráció Implementáció 2
Biztonság-vezérelt automatikus architektúra szintézis Balogh András abalogh@mit.bme.hu Tartalom Platform-független modellezés Alkalmazás-modellezés A DECOS hardver platform Platform modellezés Hardver-szoftver
RészletesebbenStrukturális modellezés
Strukturális modellezés Rendszermodellezés 2017.02.15. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hibatűrő Rendszerek Kutatócsoport Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika és Információs
RészletesebbenSymfony kurzus 2014/2015 I. félév. Security: authentication, authorization, user provider, role-ok, access control, FOS user bundle
Symfony kurzus 2014/2015 I. félév Security: authentication, authorization, user provider, role-ok, access control, FOS user bundle Authen'ca'on Ez még csak azt dönti el, hogy a rendszer által azonosítóható-e
RészletesebbenTSIMMIS egy lekérdezés centrikus megközelítés. TSIMMIS célok, technikák, megoldások TSIMMIS korlátai További lehetségek
TSIMMIS egy lekérdezés centrikus megközelítés TSIMMIS célok, technikák, megoldások TSIMMIS korlátai További lehetségek 1 Információk heterogén információs forrásokban érhetk el WWW Társalgás Jegyzet papírok
RészletesebbenRendszermodellezés: házi feladat bemutatás
Rendszermodellezés: házi feladat bemutatás Budapest University of Technology and Economics Fault Tolerant Systems Research Group Budapest University of Technology and Economics Department of Measurement
RészletesebbenGENERIKUS PROGRAMOZÁS Osztálysablonok, Általános felépítésű függvények, Függvénynevek túlterhelése és. Függvénysablonok
GENERIKUS PROGRAMOZÁS Osztálysablonok, Általános felépítésű függvények, Függvénynevek túlterhelése és Függvénysablonok Gyakorlatorientált szoftverfejlesztés C++ nyelven Visual Studio Community fejlesztőkörnyezetben
RészletesebbenMutatók és címek (ism.) Programozás alapjai C nyelv 8. gyakorlat. Indirekció (ism) Néhány dolog érthetőbb (ism.) Változók a memóriában
Programozás alapjai C nyelv 8. gyakorlat Szeberényi mre BME T Programozás alapjai. (C nyelv, gyakorlat) BME-T Sz.. 2005.11.07. -1- Mutatók és címek (ism.) Minden változó és függvény
Részletesebben