Funkcionális Nyelvek 2 (MSc)

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Funkcionális Nyelvek 2 (MSc)"

Átírás

1 Funkcionális Nyelvek 2 (MSc) Páli Gábor János Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar Programozási Nyelvek és Fordítóprogramok Tanszék

2 Tematika

3 A (tervezett) tematika rövid összefoglalása Monádok, monádtípusok, ezek kombinációja Tulajdonságalapú tesztelés Konkurens és párhuzamos programozás (tisztán funkcionális nyelvben) Perzisztens (tisztán funkcionális) adatszerkezetek Hatékonyság funkcionális nyelvekben Beágyazott nyelvek Interaktív funkcionális programok [3..30]

4 Monádok

5 Programozás monádokkal bevezetés https://byorgey.wordpress.com/2009/01/12/ abstraction-intuition-and-the-monad-tutorial-fallacy/ [5..30]

6 Programozás burritokkal [6..30]

7 Programozás burritokkal [7..30]

8 Programozás burritokkal [8..30]

9 Programozás burritokkal [9..30]

10 Programozás burritokkal [10..30]

11 Programozás burritokkal [11..30]

12 Programozás burritokkal [12..30]

13 Mi nem a monád? A következő állítások mindegyike hamis: A monádok nem tisztán funkcionálisak. A monádok programbeli hatásokat modelleznek. A monádok az állapotról szólnak. A monádok utasítások sorbarendezését teszik lehetővé. A monádok az I/O-t modellezik. A monádok működéséhez szükséges a lusta kiértékelés. A monádok segítségével lehet trükkösen mellékhatásokat használni. A monádok egy beágyazott nyelv a Haskelleben belül. A monádokat csak matematikusok érthetik meg. [13..30]

14 A monád fogalmának megértése 8 egyszerű lépésben 1. Ne olvassuk tutorialokat! 2. Ne olvassuk tutorialokat! 3. Tanuljunk a Haskell típusairól ( Nyelvek típusrendszere tárgy)! 4. Tanuljuk meg a típusosztályokat ( Funkcionális nyelvek tárgy)! 5. Tanulmányozzuk a Typeclassopediát! 6. Tanulmányozzuk a monádok definícióját! 7. Programozzunk monádokkal ( beadandók)! 8. Ne írjunk tutorialokat! brent-yorgey/tc.pdf [14..30]

15 Programozás monádokkal programstruktúrálás Tegyük fel, hogy meg szeretnénk írni egy tisztán funkcionális nyelven az alábbi algoritmussal rendelkező programot: Írjuk ki a képernyőre, hogy "Provide me a word> ". Olvassuk be a felhasználó által begépelt szót. Az adott szótól függően tegyük a következőt: Ha palindróma, akkor írjuk ki a képernyőre, hogy "Palindrome." Ha nem palindróma, akkor írjuk ki a képernyőre, hogy "Not a palindrome." Adottak: putstr :: String -> World -> World getline :: World -> (String, World) [15..30]

16 Programozás monádokkal programstruktúrálás ($) :: (a -> b) -> a -> b f $ x = f x program :: World -> World program w = (\(s, w) -> if (s == reverse s) then putstr "A palindrome." w else putstr "Not a palindrome." w) $ getline $ putstr "Provide me a word> " $ w [16..30]

17 Programozás monádokkal programstruktúrálás ( >) :: a -> (a -> b) -> b x > f = f x program :: World -> World program w = w > putstr "Provide me a word> " > getline > \(s, w) -> if (s == reverse s) then putstr "A palindrome." w else putstr "Not a palindrome." w [17..30]

18 Programozás monádokkal programstruktúrálás type IO a = World -> (a, World) -- putstr :: String -> IO () -- getline :: IO String (>>=) :: IO a -> (a -> IO b) -> IO b (f >>= g) w = (g x) w where (x, w ) = f w (>>) :: IO a -> IO b -> IO b f >> g = f >>= \_ -> g program :: IO () program = putstr "Provide me a word> " >> getline >>= \s -> if (s == reverse s) then putstr "A palindrome." else putstr "Not a palindrome." [18..30]

19 Programozás monádokkal programstruktúrálás main :: IO () main = do putstr "Provide me a word> " s <- getline if (s == reverse s) then putstr "A palindrome." else putstr "Not a palindrome." [19..30]

20 Programozás monádokkal a Monad típusosztály -- Control.Monad class Monad (m :: * -> *) where return :: a -> m a (>>=) :: m a -> (a -> m b) -> m b (>>) :: m a -> m b -> m b x >> f = x >>= \_ -> f fail :: String -> m a fail s = error s (>=>) :: Monad m => (a -> m b) -> (b -> m c) -> (a -> m c) f >=> g = \x -> f x >>= g return >=> f === f f >=> return === f (f >=> g) >=> h === f >=> (g >=> h) + run függvény [20..30]

21 Programozás monádokkal a do szintaktika Átírási szabályok: do { e1; e2 } --> e1 >> do { e2 } do { p <- e1; e2 } --> e1 >>= \x -> case x of p -> do { e2 } _ -> fail "error" do { let p = e1; e2 } --> let p = e1 in do { e2 } do { e } --> e Például: do { do x <- f; x <- f f >>= \x -> y <- g; y <- g g >>= \y -> z <- h; --> z <- h --> h >>= \z -> let t = (x,y,z); let t = (x,y,z) let t = (x,y,z) in return t return t return t } [21..30]

22 Milyen monádok léteznek? data IO a =? Az IO monáddal tetszöleges mellékhatást tudunk modellezni, ez a "jolly joker". Például: putstrln: írás a szabványos kimenetre getline: olvasás a szabványos bemenetröl IORef: módosítható hivatkozások, mutatók IOError: kivétel(kezelés) IOArray: hatékony, felülírható elemeket tartalmazó tömb forkio: (konkurens) szálak létrehozása run függvény: a futtató rendszer, unsafeperformio [22..30]

23 Ilyen monádok léteznek? data [a] = [] a:[a] instance Monad [] where return x = [x] xs >>= f = concat [ f x x <- xs ] fail _ = [] multiplytonm :: (Num a, Eq a, Enum a) => a -> [(a,a)] multiplytonm n = do x <- [1..n] y <- [x..n] if (x * y == n) then return (x,y) else fail "Not applicable." multiplyton n = [ (x,y) x <- [1..n], y <- [x..n], x * y == n ] [23..30]

24 Az Identity monád type Identity a = a -- a -> (a -> b) -> b (>>=) :: Identity a -> (a -> Identity b) -> Identity b x >>= f = f x -- a -> a return :: a -> Identity a return x = x -- a -> a runidentity :: Identity a -> a runidentity x = x [24..30]

25 Az Identity monád -- Control.Monad.Identity data Identity a = I a runidentity :: Identity a -> a runidentity (I x) = x instance Monad Identity where return x = I x x >>= f = f (runidentity x) [25..30]

26 Az Identity monád (példa) m :: Int -> Identity Int m x = return (x * x) m :: Int -> Identity Int m x = do return (x * x) return (x * 2) return (x * 3) m :: Int -> Identity Int m n = do x <- m n y <- return (x * n) m y y = runidentity (m 4) [26..30]

27 A Maybe monád data Maybe a = Just a Nothing (>>=) :: Maybe a -> (a -> Maybe b) -> Maybe b (Just x) >>= f = f x Nothing >>= f = Nothing return :: a -> Maybe a return x = Just x testmaybe :: Maybe Int testmaybe = Just 3 >>= \x -> Just 4 >>= \y -> return (x + y) [27..30]

28 A Reader monád type Reader e a = e -> a -- (e -> a) -> (a -> (e -> b)) -> (e -> b) (>>=) :: Reader e a -> (a -> Reader e b) -> Reader e b (x >>= f) e = f (x e) e -- a -> (e -> a) return :: a -> Reader e a return x = \e -> x -- e -> e ask :: Reader e e (ask) e = e -- (e -> a) -> e -> a runreader :: Reader e a -> e -> a runreader f x = f x [28..30]

29 A Reader monád -- Control.Monad.Reader data Reader e a = R (e -> a) runreader :: Reader e a -> e -> a runreader (R f) x = f x instance Monad (Reader e) where return x = R (\e -> x) x >>= f = R (\e -> let x = runreader x e in runreader (f x ) e) ask :: Reader e e ask = R (\e -> e) [29..30]

30 A Reader monád (példa) type Identifier = String type Bindings a = Data.Map.Map Identifier a valueof :: Identifier -> Bindings a -> a valueof name binds = maybe (error "Not found") id (Data.Map.lookup name binds) bindings :: [(Identifier, a)] -> Bindings a bindings = Data.Map.fromList -- getvaluesm :: [Identifier] -> Bindings a -> [a] getvaluesm :: [Identifier] -> Reader (Bindings a) [a] getvaluesm ids = do binds <- ask return [ valueof id binds id <- ids ] getvalues :: [Identifier] -> Bindings a -> [a] getvalues ids names = runreader (getvaluesm ids) names [30..30]

Feldspar: Nyelv digitális jelfeldolgozáshoz

Feldspar: Nyelv digitális jelfeldolgozáshoz Feldspar: Nyelv digitális jelfeldolgozáshoz Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest Támogatja: Ericsson, KMOP-1.1.2-08 Feldspar funkcionális beágyazott nyelv Feldspar digitális jelfeldolgozáshoz párhuzamossághoz

Részletesebben

FUNKCIONÁLIS PROGRAMOZÁS GYAKORLAT JEGYZET

FUNKCIONÁLIS PROGRAMOZÁS GYAKORLAT JEGYZET FUNKCIONÁLIS PROGRAMOZÁS GYAKORLAT JEGYZET Szerkesztette: Balogh Tamás 2013. május 17. Ha hibát találsz, kérlek jelezd a info@baloghtamas.hu e-mail címen! Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add

Részletesebben

Programozás II. 2. Dr. Iványi Péter

Programozás II. 2. Dr. Iványi Péter Programozás II. 2. Dr. Iványi Péter 1 C++ Bjarne Stroustrup, Bell Laboratórium Első implementáció, 1983 Kezdetben csak precompiler volt C++ konstrukciót C-re fordította A kiterjesztés alapján ismerte fel:.cpp.cc.c

Részletesebben

Operációs Rendszerek II. labor. 2. alkalom

Operációs Rendszerek II. labor. 2. alkalom Operációs Rendszerek II. labor 2. alkalom Mai témák (e)grep Shell programozás (részletesebben, példákon keresztül) grep Alapvető működés: mintákat keres a bemeneti csatorna (STDIN vagy fájl) soraiban,

Részletesebben

Java programozási nyelv

Java programozási nyelv Java programozási nyelv 2. rész Vezérlő szerkezetek Nyugat-Magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar Informatikai Intézet Soós Sándor 2005. szeptember A Java programozási nyelv Soós Sándor 1/23 Tartalomjegyzék

Részletesebben

ö Á ö É É ü ü É É Ő ö É ö Á ó ü É Ó Ö Á ú é ü ö é Ö é ü é é ü ü é é Ü é ö ö Ö ö é Á é é é é é ó é é é é ü é ö ö ö í é ü ú é é é ü ü é é é ü é é ö é ö é é ó ö ü é é é é ó ó ö í ó é ó é é é ó é é é ű ö é

Részletesebben

Á Ó Á Ü ő ű Ú ö í ő Ó ú ö Á ú Ű Ó ű Ó í ű ö í ö ő ö ö í ö ö ő É ö Á ű Ó ö Á Ó ö í Á í í ö ű ö ú ö ö ú ö Ú ö ű Ó Ú ö Á í Ó í í Í í í Í ö Ú ö Á ú í Ó ő í ú ö Á ú Á í ú ö Á ú í ö Á ú í Ó ö ű Ó Ú Ú ű ő ö ü

Részletesebben

Á Á É Á Ü ö ű ű ő í ő ö ő í ő ö í É ő í ű ö ő ő í ö ü ő ő ü ő ü í ö ö ü ö ü ő ő ü ü ő ü ö ő ő ő ő íő ö ö ö ü ő ő ő ő í ú ő ő í ü ö ő í ű ü ö ő ő ő ő í ú ö ö ő ö ö ö ö ü ő ő ö ő ő í í ő ö ü ö í ö ö ö ö

Részletesebben

ó Í ó ó Ü ó ő Ú ő É ó É Í ő Ö ő ő ó Íó ó Ú ó É Ö ó ő ő Ú Íő ő ő ő ő ő Ú ő ó ó ő ő ő ő ó ő ő ő ő ő ő Í ő ő ó ő ő ó ő Í ő ó ő ő ő ő ő ó ó ó ő ő ó ő ő ő ő ő ő ó ő ő ő ó ő ő Á ű ő ő ő ő ő ő Í ó ő ő ő ő ó ó

Részletesebben

Á Á Í ó ó ó ö ó Ü ö ú Í ó ö ö ó ú ö ó ö ö Ü ö ú ó ó ó ó ö ü ó ö ö ü Ü ö ö ú ó ó ö ú ö ó ó ó ó ö ó ö ó ö ó ö ű ö ö ö ű ö ö ű ö ö ö ű ö ö ó ö ö ó ó ü ö ö ű ö ö ö ó ö ű ö Ü ö ö ú ó ö ó ü ü ö ü ü ö Í ö ü ö

Részletesebben

ó ő ó ó ö ö ú Á Í ö ó ő ö ú Í ó ü ó ő ö ú ö ó ő ó ő ü ő ű ö ö ü ő ü ó Ó ö ó ó ő ő ő ö Í ó ö ö ö ó ő ö ő Í ü ö ö ö ö ö ö ő ö ö ö ö ú ú ű ö ű ó ó ö ö ő ű ö ú ö ö ö ö ö ó Á ö ö ö ő ő ó ő ő Ö ő ú ó ö ú ú ű

Részletesebben

í ö ő í ú ö ö í íí ü Ú Í Á ú ü í ö í ő í ö ő ű Í í ö ü ü ő ő ú í ő í ő ü ü ő Í ő Í í ü ö ö ö ö í ű ő ö ö ö í ü í Ó ö í ő ő í í ő Ó Ú Ő Íő Ő Ó ő ö ő ü ű í í ü ú Ő Í ő ő ő í ü ő É í Ő í ü ü ö ő í ü ö ö ü

Részletesebben

Í ö Í ű ú ö ö ú ö É í í ö Ó ű í ö ö í ö ö ö í í ö í í ö ö í ö ö ö ű í ö ö ö ö ö ö ö ú ö í ö ö í ö ö ö ö ö ú ű ű ú ö ö í ö É í ö ö í ö ö ö ú ű ö ö í ö ú ű ö ö í í ú ö ö í ö í í ö ö ö ú ö ö ö ö Í ö ú ö ú

Részletesebben

ö Ö ö Ö ö ö ö ö ö ö ö Ö ö Ö ö ö ö ö ö ű ö ö ö ö Ö ö Ő Ü ö ö Ö Ö ö ö ö ö ö ö ö ö Ü ö ö ö ű ö ö ö ö ű ö ű ö Ö Ü Ü ö ö ú Ű ÍŐ Ö Ő ÍŐ ö ö ö ö ű ö Ö Ö Ó ö ö Ö ö ö Ö ö ö Ö ö ű ö ö É ö ö Í Á Á Ő ű ö ű ú Ö Ü Á

Részletesebben

í ö Ö Á í ö í í ö í ö ö í í ö ö ö ö í í ö í ö í ö í ü í í ö í í í í í ö ö í í í ú ö í í ö Á Á Á ü ú í ö Á í í í ö í í ü ö ö ö ö í ö í í í ú í í ű ú í í í í ö í ű í ö ö ü ö ű ö ö í í í í í ö ü í ö í ö ű

Részletesebben

Ő Ö ö Ö É Á Ü É ó É ó ü É É Ö Ö Á É Ő ú É Á ú Ő Ö Ü Ö Ö ü ó ó ü Ü ű ö ú ó Á í ó ö ö ö ö ó ü í í Á í Ó í ó ü Ö ö ú ó ó ö ü ó ó ö í í ű ö ó í ü í ö í í ű ö ü Ő ü ú Ö ö ó ö ó ö ö ö ü ó ö í ó Ö ö Ő ü Ö Ö ü

Részletesebben

ű í ö ö Á ü ü ö ö ö í í É ú ú ö ö ű í ö ü ö ú ü ű ú ö í í ú ö ú í ö ü í í ö í Á Ó É í ű ö ü ö ü ú ü ö ü ú ű ö ü ű ü í ü ű ü ü ö ű í ü í ö ü í í í í ö í ö ö ö Á ű ú ű ö ö ű í ö ö í ú í í ű í ö ú ö ö í Á

Részletesebben

ö é Ö é ü ö é ü ö é Ö é ü í ü ü ü é é ü é é Ö ö é é é é ö ü ö ü ö é é ö é é ö é é ö ö é í é ü é é é í é ö é é ö é ö é ü é ü ú é é é é é í é é é é ö ö é é ö ö é é í í é í é ü ö ü Á é ö Á í ö í é ö ü ö é

Részletesebben

ú ű ö ö ü ü Í ö ö ö ö É Í É ú ú É ú ú ö É ö Í Ü ú Í ö ö Í ú ö ö ö ö ü ö ö ú ü Ü ö ü Í ö ö ű ö ö Í ű ú ö ö ö ö Í ö ö ű ö ö Í ü Í ü ú Í É ö ö ü ö ö Ü ö ö Í ü Í ö ü Í Í ö Í ö Í ü ö ú Í ú Í ö É ú Í ö ö Í É

Részletesebben

É ö ö Í Í Í Ó Í Í Á Ó Á Ü Ú Í Á Á ű Á Ó Í Í É Á Ó Á Á ö ö Á Í Á Á ö ö ű ö ö Í Í ű Ö ű ö ö ű Í Í Ü ö ö Ó ű Í ö ö Í ö ö Ó ö Ö Í ö ö Ö ö ű ö ö Ó Í ű Ó ö ö ű ö ű Ö Ü Ö ű ű ö ö ö ö ö ö Íö ö Í Ö Ó ű ö ű ö ö

Részletesebben

Ő Ö Ü Ö Ö ő ü ó í ü ü ő ü ó Ö ó ő ó ó ő ó ő í ő í ü ő ö ö ö ü í ü ö ö ö ö Ö ő ő Ö ő í ó ő ó ő Ö í ő ő ő ő ü ő ő ö ó ű ö ó ö ú ő ő ó ü ö í ü ö ö ó í ú ő ó ő í ö ö ö í ő ö ő ő ó ü ö ú ü ő ó ó ő ó ő ó í í

Részletesebben

É É É Ó Ö É í Ö ő ü ó ő ó ű Á ű ó ő ó ü ó ő ű ő Ö ü É É É ó É ó ü ű í Ö ü ó ű í ó ő ó ő ü ó ü ő ó É Í ő ő ő Ú ó ő ő ő ó ű ó ő ó ü ő ő ő í ü ő ü ő ó Ü ő ó ő ő ó ő Ú ő ő ó ő í ó ő ü ó Í ő ő ü ő É í ő ü ó

Részletesebben

ú Ö ü ő ő ú ú ű ő í ó ó í ó ú ő ü ú ű ő í ó ó í ó ű í ó ő Í ő ü ú ő ő í ó ú Ö ő Ü ó ő ő É ó ó ó ó ő ő ú ű ő í ó ú ű ő ú ú ő ű ő í ő ó í ű ő ü ú ó ő ő ó ű ő ő í í í í ó ű ú ő Á ó ő Á ú ó ó ő ó í ó ű í í

Részletesebben

ú ő ó ú ö ő ü ú ö ő ó ó ó ü ő í ö í ó ú ő ó ó ó ú ó ú ó ő ő ö ö ő ó ú ó ő ó ő í Á Á ö ö ó ő ú ö ő ú ó í ő ü ü ü í ú ü ü ü ó ú í ü í ó ő ó ő í ú ü ú ó ü ü ö ó ü ó í ü ó ő ö ö í ü ú ó ő ó í ó ő ó í ó ó í

Részletesebben

Á ó ü ő Ö Á ü ó ü ő Í ü Í Ó ü ő ő ó ó ó Í ó ü ó ő ő ó ó ü ú Í ő ő ó Ó ő ó ü ó Á ü ó ő ó Í Á Í ő ó ó ó ő ő Á ó ó ú ő Í ő ű ó Ó ü ó ó ú ó ő ú ü ő ó ó ó ő ó ó Ö ó ó ő ó ő ó ő ü ű ő ó ó ő ú ő ú ü Í ü ő ó ó

Részletesebben

ü ö Ö ü ó ü ó ó ó Á Ő É ö Ö ü ó ü ú ó ó ó ö ó í í ö ú Ó É ö Ö ü ó ü ü ó ó ó ö ó í ü ö Ö ó ü ü ü ó ó ó ö ó ü í í í ó í ú ű ű ü ű ú í ü ö ö í ö ú ü ó ú ú ű í ü ö ö ó ú ó í ü ú ó ü ó ó ű ó í ü ű ü í ű í

Részletesebben

ü ó Ö ü í ü ü ü ö É ó ó í ó ó ö ó ö ö ö í í ű ü ü ü Í í ü ü ü ö í ó í ó ó í ó í É ü ö í Í É í ö ú í ó í ö ö ó í ö ó ó ó ö ó ö í í ó ó í ó ó Ö í ö ö ó ö ó ú ó ö ó í ó ó í í ü ó í ö ó ó ü ü ó ö ó ú í ó í

Részletesebben

Í ú ó ú ó ú ó ó Á ó ó ö ű ú Á ú ó ó ó Í ó ö ö ö Í ö ó ó ö ó ó ó ö ó ö ö ö ö ó ö ó ö ó ü ó ó ü ó ü ö ö ö ö Ő ó ó Íó ó ó ü ó ű ó ó ű ű ó ö ü ö ú ö ü ű ö ö ö ö ó ú ö ö ö ü Í Í Í Á ó ó ú ü ú Á ü ö Á ó ü ó

Részletesebben

ü Ü ö ö ú Í ó í í ó ó ó ü ó ű ó í ó ó í ö ó ö ú ü ö Í í í ó ó ó ó Í ó ü ű ó í ó ó í ó Í í ó ü ö ú ó ó ó í í ó í í ű í ü ö í ó í ö í ú ó í ú ü ú Í í ü Í í í ó ü ö í ó í ó ü ö ó Í í í ó Í É ó ó ó Í í ö ö

Részletesebben

É ő ő íí í ú í ő Ő ő ü ü ü ü ü Ü Ü ő ő ő ő í ő ő ő í íí í ő ű í Ó Ó Ó í Ö Ö í Á Ö Ü Ö É í Ö í ő Ö Ö Ö Á í Á ő ő ő ő É Í Í ő ú Ú ú Ö í ő Á Ö ő Í Í ő ű í ő ú ü íí í Ö ő ő ő ő Í ő ő ő ő í ő ő ő ő í É É í

Részletesebben

ö ú í í í ő ű Ü Ű Í í Ő Á Á Ö Ő Ű Í ö ú í í í ú ő ö ű í í í ö Ó ő í í í ö ú í ö ö ö ö Ü ő ö ö ö ú ű ő ú ű ö ö ú ö ö ő Ü ö ö í í ő ö í í í í í í ö ö í ö ö í í ő í ő ö ő í ú í ö í ö í í ö ű ö ö Ó Ü ö ő ő

Részletesebben

Szkriptnyelvek. 1. UNIX shell

Szkriptnyelvek. 1. UNIX shell Szkriptnyelvek 1. UNIX shell Szkriptek futtatása Parancsértelmez ő shell script neve paraméterek shell script neve paraméterek Ebben az esetben a szkript tartalmazza a parancsértelmezőt: #!/bin/bash Szkriptek

Részletesebben

Példa: Aktuális könyvtár tartalmának fájlba mentése, melynek neve az aktuális dátum és idő: ls l > `date+%f_%h-%m`.txt

Példa: Aktuális könyvtár tartalmának fájlba mentése, melynek neve az aktuális dátum és idő: ls l > `date+%f_%h-%m`.txt Beépített változók (paraméterezés): $# - paraméterek száma $1...9 - az adott paraméter értéke $0 - az adott héjprogram neve $* - az összes paraméter egyben Idézőjelek típusai: ' ' - belső szöveg stringként

Részletesebben

Delphi programozás I.

Delphi programozás I. Delphi programozás I. Konzol alkalmazások készítése Delphiben A Delphi konzol alkalmazása (console application) olyan 32 bites program, amely nem grafikus felületen, hanem egy szöveges konzol ablakban

Részletesebben

Webprogramozás szakkör

Webprogramozás szakkör Webprogramozás szakkör Előadás 5 (2012.04.09) Programozás alapok Eddig amit láttunk: Programozás lépései o Feladat leírása (specifikáció) o Algoritmizálás, tervezés (folyamatábra, pszeudokód) o Programozás

Részletesebben

Java programozási nyelv 6. rész Java a gyakorlatban

Java programozási nyelv 6. rész Java a gyakorlatban Java programozási nyelv 6. rész Java a gyakorlatban Nyugat-Magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar Informatikai Intézet Soós Sándor 2004. október A Java programozási nyelv Soós Sándor 1/16 Tartalomjegyzék

Részletesebben

XML adatkezelés. 11. témakör. Az XQuery nyelv alapjai. XQuery. XQuery célja egy imperatív lekérdező nyelv biztosítása. XQuery.

XML adatkezelés. 11. témakör. Az XQuery nyelv alapjai. XQuery. XQuery célja egy imperatív lekérdező nyelv biztosítása. XQuery. XML adatkezelés 11. témakör Az nyelv alapjai ME GEIAL dr Kovács Lászl szló célja egy imperatív lekérdező nyelv biztosítása SQL XPath XSLT (nem XML) XDM Forrás XML processzor Eredmény XML 1 jellemzői --

Részletesebben

A Feldspar fordító, illetve Feldspar programok tesztelése

A Feldspar fordító, illetve Feldspar programok tesztelése A Feldspar fordító, illetve Feldspar programok tesztelése [KMOP-1.1.2-08/1-2008-0002 társfinanszírozó: ERFA] Leskó Dániel Eötvös Loránd Tudományegyetem Programozási Nyelvek és Fordítóprogramok Tanszék

Részletesebben

file./script.sh > Bourne-Again shell script text executable << tartalmat néz >>

file./script.sh > Bourne-Again shell script text executable << tartalmat néz >> I. Alapok Interaktív shell-ben vagy shell-scriptben megadott karaktersorozat feldolgozásakor az első lépés a szavakra tördelés. A szavakra tördelés a következő metakarakterek mentén zajlik: & ; ( ) < >

Részletesebben

Büki András UNIX/Linux héjprogramozás Büki András: UNIX/Linux héjprogramozás Büki András Felelõs kiadó a Kiskapu Kft. ügyvezetõ igazgatója 2002 Kiskapu Kft. 1081 Budapest Népszínház u. 29. Tel: (+36-1)

Részletesebben

C programozás. 1 óra Bevezetés

C programozás. 1 óra Bevezetés C programozás 1 óra Bevezetés A C nyelv eredete, fő tulajdonságai 1. Bevezető C nyelv alapelemei többsége a BCPL (Basic Combined Programming Language {1963}) Martin Richards B nyelv Ken Thompson {1970}

Részletesebben

1. Alapok. #!/bin/bash

1. Alapok. #!/bin/bash 1. oldal 1.1. A programfájlok szerkezete 1. Alapok A bash programok tulajnképpen egyszerű szöveges fájlok, amelyeket bármely szövegszerkesztő programmal megírhatunk. Alapvetően ugyanazokat a at használhatjuk

Részletesebben

Matematikai statisztikai programcsomagok gyakorlat

Matematikai statisztikai programcsomagok gyakorlat Matematikai statisztikai programcsomagok gyakorlat Statisztikai programok 2. PÓTZH MEGOLDÁS Matematikus BSC képzés 2010.12.09. Állományok: Adott két SAS adatállomány cdr_pot.sas7bdat és a custinform_pot.sas7bdat.

Részletesebben

Szövegek C++ -ban, a string osztály

Szövegek C++ -ban, a string osztály Szövegek C++ -ban, a string osztály A string osztály a Szabványos C++ könyvtár (Standard Template Library) része és bár az objektum-orientált programozásról, az osztályokról, csak később esik szó, a string

Részletesebben

Ö Á Í Í ű ű ú ű ű ű ű ú ú ú ú ű ű ű ű ű ű ű ű ű ú ű ú ú ú ű ú Á ú ű ű Ó ú ű ű ű ú Ó ú ű ú É ú ú ú ű ű ú ű ú Ú Á ú É ú Ó ú ú ú ú ű ű ű ú É Á É É ű ű Í ú ú Ó Í ű Í ű ű ú ű ű ű É ű ú Á ű ű ú Í ű Á ű ú ú É

Részletesebben

ö ö ö ö ö ö ö ű ű ö ö ö ö ö Ő ö Ó Ú ö Ö ö ö ö ö Ö Ő ö ö Í Ó Ó Ő ö ö ö ö ö Ő Ő Ó Ő É ö Ú ö ö Ő ö ö ö ö ö ö ö Ő ö Ő É ö Ő ö ö Ő ö ö ö Ó ű ö ö ö Ő ö ö ö Í Ő Ó Í ö ö ö ö Ő Ő Ő Ő Í Ó Ő Ő Í Ő ö ö ö ö ö Ő Ő ö

Részletesebben

Ú ű ü ü Ü ű É É Ö Ö Á ü ü ü ű É ú Á Ö Ü ü ü ű É Á É Ű ű Ü Ü ű ü ű ü ű ü Ü ü ü Ű Á Á Á ű ú ű Á Ó Ó É Á Ó Á Ó ű ü ü ű ű ü ú ú ü ü ü ű ü ű Ü ű ü ü ú ü Ö ü ú ú ü ü ü ü ű ú ü Ó ü Ó Ó ü ü Ó ü ü Ó ű ű ú ű ű ü

Részletesebben

Bevezetés a programozásba

Bevezetés a programozásba Bevezetés a programozásba 1. Előadás Bevezetés, kifejezések http://digitus.itk.ppke.hu/~flugi/ Egyre precízebb A programozás természete Hozzál krumplit! Hozzál egy kiló krumplit! Hozzál egy kiló krumplit

Részletesebben

Oktatási segédlet 2014

Oktatási segédlet 2014 Oktatási segédlet 2014 A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012- 0001 azonosító számú Nemzeti Kiválóság Program Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése

Részletesebben

INFORMATIKAI ALAPISMERETEK

INFORMATIKAI ALAPISMERETEK Informatikai alapismeretek emelt szint 1021 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. május 13. INFORMATIKAI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM

Részletesebben

Fejlett programozási nyelvek C++ Iterátorok

Fejlett programozási nyelvek C++ Iterátorok Fejlett programozási nyelvek C++ Iterátorok 10. előadás Antal Margit 2009 slide 1 Témakörök I. Bevezetés II. Iterátor definíció III. Iterátorok jellemzői IV. Iterátorkategóriák V. Iterátor adapterek slide

Részletesebben

Adatbázisok II. Jánosi-Rancz Katalin Tünde tsuto@ms.sapientia.ro 327A

Adatbázisok II. Jánosi-Rancz Katalin Tünde tsuto@ms.sapientia.ro 327A Adatbázisok II. 6 Jánosi-Rancz Katalin Tünde tsuto@ms.sapientia.ro 327A XQUERY 6 XQUERY jellemzői XML dokumentumok lekérdezésére szolgáló lekérdezőnyelv W3C szabvány 2007 óta; a böngészők és ABKR értik

Részletesebben

A C# programozási nyelv alapjai

A C# programozási nyelv alapjai A C# programozási nyelv alapjai Tisztán objektum-orientált Kis- és nagybetűket megkülönbözteti Ötvözi a C++, Delphi, Java programozási nyelvek pozitívumait.net futtatókörnyezet Visual Studio fejlesztőkörnyezet

Részletesebben

Programozás I. - 11. gyakorlat

Programozás I. - 11. gyakorlat Programozás I. - 11. gyakorlat Struktúrák, gyakorlás Tar Péter 1 Pannon Egyetem M szaki Informatikai Kar Rendszer- és Számítástudományi Tanszék Utolsó frissítés: November 16, 2009 1 tar@dcs.vein.hu Tar

Részletesebben

Java II. I A Java programozási nyelv alapelemei

Java II. I A Java programozási nyelv alapelemei Java2 / 1 Java II. I A Java programozási nyelv alapelemei Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2009. 02. 09. Java II.: Alapelemek JAVA2 / 1 A Java formalizmusa A C, illetve

Részletesebben

Bevezetés a C++ programozásba

Bevezetés a C++ programozásba Bevezetés a C++ programozásba A program fogalma: A program nem más, mint számítógép által végrehajtható utasítások sorozata. A számítógépes programokat különféle programnyelveken írhatjuk. Ilyen nyelvek

Részletesebben

Á Í Á Ó É ö á í á ő á á Á ő ő á ő á í á ő á á á á í ő ö í á á í á á ö ő á í ő áí á á ő á í í á ú ü ö á ú ö á í á á á ö á á ő á á á ő á ő á ú ü á ő á í ő ő ő áí á á ö ő á ő á á ő ő á í á ő á ő á á á ü ő

Részletesebben

Programozási technikák Pál László. Sapientia EMTE, Csíkszereda, 2009/2010

Programozási technikák Pál László. Sapientia EMTE, Csíkszereda, 2009/2010 Programozási technikák Pál László Sapientia EMTE, Csíkszereda, 2009/2010 Előadás tematika 1. Pascal ismétlés, kiegészítések 2. Objektum orientált programozás (OOP) 3. Delphi környezet 4. Komponensek bemutatása

Részletesebben

Programozás II gyakorlat. 6. Polimorfizmus

Programozás II gyakorlat. 6. Polimorfizmus Programozás II gyakorlat 6. Polimorfizmus Típuskonverziók C-ben: void * ptr; int * ptr_i = (int*)ptr; Ez működik C++-ban is. Használjuk inkább ezt: int * ptr_i = static_cast(ptr); Csak egymással

Részletesebben

ő ü ő ő ő í ő ü í ü Á ő ő ő ű ő ő ő ő ő ő Ó Ó Ö ő ü ő ű ú ü ő ú ü ő ű ű ú ű ő í ő ű ő í ü Ő ő Ö Ö í ő ü ő ő ű ú ú í ú Ö ő Ö ő ü ő Ö í ú ő ú ü ő ű ű ú ő ú ő í ű ő í ü ő ő Ö Ö ő ő Ö Ö ő ű ú ú í ú Ö ő Ö ő

Részletesebben

Programozás II. ATM példa Dr. Iványi Péter

Programozás II. ATM példa Dr. Iványi Péter Programozás II. ATM példa Dr. Iványi Péter 1 ATM gép ATM=Automated Teller Machine Pénzkiadó automata Kezelő szoftvert szeretnénk írni Objektum-orientált módon 2 Követelmények Egyszerre csak egy embert

Részletesebben

Szelekció. Döntéshozatal

Szelekció. Döntéshozatal Szelekció Döntéshozatal Elágazásos algoritmus-szerkezet Eddig az ún. szekvenciális (lineáris) algoritmust alkalmaztunk a parancsok egyenként egymás után hajtüdnak végre. Bizonyos esetekben egy adott feltételtől

Részletesebben

Gépi tanulás a Rapidminer programmal. Stubendek Attila

Gépi tanulás a Rapidminer programmal. Stubendek Attila Gépi tanulás a Rapidminer programmal Stubendek Attila Rapidminer letöltése Google: download rapidminer Rendszer kiválasztása (iskolai gépeken Other Systems java) Kicsomagolás lib/rapidminer.jar elindítása

Részletesebben

Alkalmazott modul: Programozás 2. előadás. Procedurális programozás: adatfolyamok, adatsorok kezelése

Alkalmazott modul: Programozás 2. előadás. Procedurális programozás: adatfolyamok, adatsorok kezelése Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar Alkalmazott modul: Programozás 2. előadás Procedurális programozás: adatfolyamok, adatsorok kezelése 2015 Giachetta Roberto groberto@inf.elte.hu http://people.inf.elte.hu/groberto

Részletesebben

Egy Erlang refaktor lépés: Függvényparaméterek összevonása tuple-ba

Egy Erlang refaktor lépés: Függvényparaméterek összevonása tuple-ba Egy Erlang refaktor lépés: Függvényparaméterek összevonása tuple-ba Témavezető: Horváth Zoltán és Simon Thompson OTDK 2007, Miskolc Egy Erlang refaktor lépés: Függvényparaméterek összevonása tuple-ba OTDK

Részletesebben

Programozás C++ -ban 2007/1

Programozás C++ -ban 2007/1 Programozás C++ -ban 2007/1 1. Különbségek a C nyelvhez képest Több alapvető különbség van a C és a C++ programozási nyelvek szintaxisában. A programozó szempontjából ezek a különbségek könnyítik a programozó

Részletesebben

A C# PROGRAMOZÁSI NYELV

A C# PROGRAMOZÁSI NYELV A C# PROGRAMOZÁSI NYELV 2010.02.23. Bevezetés C# nyelv jellemzői 2 Kis és NAGY betű érzékeny Minden utasítást pontos vessző zár. Utasítás zárójel a:,. .NET Framework keretrendszerek 3 Microsoft.NET Framework

Részletesebben

Internet programozása. 3. előadás

Internet programozása. 3. előadás Internet programozása 3. előadás Áttekintés Hogyan használjuk az if szerkezetet arra, hogy bizonyos sorok csak adott feltételek teljesülése mellett hajtódjanak végre? Hogyan adhatunk meg csak bizonyos

Részletesebben

E- Laboratórium 3 Az ABB robotok alkalmazásai Elméleti leírás

E- Laboratórium 3 Az ABB robotok alkalmazásai Elméleti leírás E- Laboratórium 3 Az ABB robotok alkalmazásai Elméleti leírás Egy RAPID program bizonyos számú parancsból áll, amik leírják a robot működését. A különböző parancsoknak konkrét utasítások felelnek meg,

Részletesebben

12-13. Informatika E FAKT 2013-12-05 , = ±

12-13. Informatika E FAKT 2013-12-05 , = ± 2-3. Informatika E FAKT 203-2-05 if (feltétel) then todo todo if ( == ) //elágazás case (érték) todo case (érték2) todo2 todo switch () case : Console.WriteLine("nem, nem 2");. Írjuk meg a fenti folyamatábrán

Részletesebben

I. ALAPALGORITMUSOK. I. Pszeudokódban beolvas n prim igaz minden i 2,gyök(n) végezd el ha n % i = 0 akkor prim hamis

I. ALAPALGORITMUSOK. I. Pszeudokódban beolvas n prim igaz minden i 2,gyök(n) végezd el ha n % i = 0 akkor prim hamis I. ALAPALGORITMUSOK 1. Prímszámvizsgálat Adott egy n természetes szám. Írjunk algoritmust, amely eldönti, hogy prímszám-e vagy sem! Egy számról úgy fogjuk eldönteni, hogy prímszám-e, hogy megvizsgáljuk,

Részletesebben

INFORMATIKAI ALAPISMERETEK

INFORMATIKAI ALAPISMERETEK Informatikai alapismeretek középszint 1021 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. május 13. INFORMATIKAI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM

Részletesebben

Kinek szól a könyv? A könyv témája A könyv felépítése Mire van szükség a könyv használatához? A könyvben használt jelölések. 1. Mi a programozás?

Kinek szól a könyv? A könyv témája A könyv felépítése Mire van szükség a könyv használatához? A könyvben használt jelölések. 1. Mi a programozás? Bevezetés Kinek szól a könyv? A könyv témája A könyv felépítése Mire van szükség a könyv használatához? A könyvben használt jelölések Forráskód Hibajegyzék p2p.wrox.com xiii xiii xiv xiv xvi xvii xviii

Részletesebben

A perzisztens adatkezelő rendszer tesztelése és demonstrálása a GRID környezetben

A perzisztens adatkezelő rendszer tesztelése és demonstrálása a GRID környezetben A perzisztens adatkezelő rendszer tesztelése és demonstrálása a GRID környezetben A TESZT KÖRNYEZET KIALAKÍTÁSA 2 A TESZT PÉLDA LEÍRÁSA 2 A TESZTHEZ SZÜKSÉGES ELŐKÉSZÜLETEK 3 A TESZT FUTTATÁS KÉPERNYŐ

Részletesebben

ő ö é ü ö é Ö é ő ü é í ü é é ő ö é ő ö Á ó ü ö é í é ö é Ö é ő ü ü é í é é ó é é í í é é ő ü í ő Ö í é ő é é ő é ő éü ú ü ö ő í Ú Ú ö É í í ü ó ó ó ü ő ö é í ó ö é í ö é é í ö é ó ű ő ö é ő ű ő í é í

Részletesebben

Párhuzamos programozási platformok

Párhuzamos programozási platformok Párhuzamos programozási platformok Parallel számítógép részei Hardver Több processzor Több memória Kapcsolatot biztosító hálózat Rendszer szoftver Párhuzamos operációs rendszer Konkurenciát biztosító programozási

Részletesebben

Sorosítás (szerializáció) és helyreállítás. 1. Bináris sorosítás és helyreállítás. 1.1. Szükséges névterek. 1.2. Attribútumok. 1.3.

Sorosítás (szerializáció) és helyreállítás. 1. Bináris sorosítás és helyreállítás. 1.1. Szükséges névterek. 1.2. Attribútumok. 1.3. Sorosítás (szerializáció) és helyreállítás Cél: a memóriában tárolt adatok egyszerű lemezre mentése és visszatöltése. A sorosítás során létrehozunk egy állományt és egy sorosítást kezelő objektumot. Ez

Részletesebben

500. AA Megoldó Alfréd AA 500.

500. AA Megoldó Alfréd AA 500. Programozás alapjai 2. NZH 2010.05.13. gyakorlat: / Hiány:0 ZH:0 MEGOLD IB.027/51. Hftest: 0 Minden beadandó megoldását a feladatlapra, a feladat után írja! A megoldások során feltételezheti, hogy minden

Részletesebben

Programozás alapjai C nyelv 5. gyakorlat. Írjunk ki fordítva! Írjunk ki fordítva! (3)

Programozás alapjai C nyelv 5. gyakorlat. Írjunk ki fordítva! Írjunk ki fordítva! (3) Programozás alapjai C nyelv 5. gyakorlat Szeberényi Imre BME IIT Programozás alapjai I. (C nyelv, gyakorlat) BME-IIT Sz.I. 2005.10.17. -1- Tömbök Azonos típusú adatok tárolására. Index

Részletesebben

Szerző. Varga Péter ETR azonosító: VAPQAAI.ELTE Email cím: Név: vp.05@hotmail.com Kurzuskód:

Szerző. Varga Péter ETR azonosító: VAPQAAI.ELTE Email cím: Név: vp.05@hotmail.com Kurzuskód: Szerző Név: Varga Péter ETR azonosító: VAPQAAI.ELTE Email cím: vp.05@hotmail.com Kurzuskód: IP-08PAEG/27 Gyakorlatvezető neve: Kőhegyi János Feladatsorszám: 20 1 Tartalom Szerző... 1 Felhasználói dokumentáció...

Részletesebben

Statisztikai szoftverek Molnár Gábor József

Statisztikai szoftverek Molnár Gábor József Statisztikai szoftverek Molnár Gábor József SAS-ban megírt programok megvalósítása SQL-lel Bevezetés A SAS, statisztikai szoftver, egy önálló adatkezelési nyelvvel rendelkezik; ez a SAS BASE amely segítségével

Részletesebben

/* Az iter függvény meghívása és a visszatérő érték átadása a gyok változóba */ gyok = iter( n, a, e ) ;

/* Az iter függvény meghívása és a visszatérő érték átadása a gyok változóba */ gyok = iter( n, a, e ) ; 1. Írjunk programot, amely függvény alkalmazásával meghatározza n a értékét, (a az n-edik gyök alatt), az általunk megadott pontossággal, iterációval. Az iteráció képlete a következő: ahol : n-1 x uj =

Részletesebben

GTL Graphical Template Library

GTL Graphical Template Library Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar Programozási Nyelvek és Fordítóprogramok Tanszék GTL Graphical Template Library Vatai Emil V. éves Programtervező Matematikus hallgató Témavezető: Dr. Porkoláb

Részletesebben

Delphi programozás III.

Delphi programozás III. Delphi programozás III. A Delphi for ciklusa II. A Delphi újabb verziói egy olyan for ciklust vezettek be, amely a régebbi Delphi-verziókban vagy pl. a Turbo Pascalban még nem voltak ismertek. A for-element-in-collection

Részletesebben

Számítógépek architektúrák. Architektúrák

Számítógépek architektúrák. Architektúrák Számítógépek architektúrák Architektúrák Bemutatkozom Dr. Kovács Szilveszter, egyetemi docens szkovacs@iit.uni-miskolc.hu http://www.iit.uni-miskolc.hu/~szkovacs Tel: +36 46 565-136 Informatikai Intézet

Részletesebben

Bevezetés a C++ programozási nyelvbe

Bevezetés a C++ programozási nyelvbe Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Bevezetés a C++ programozási nyelvbe Oktatási segédlet Összeállította: Ficsor Lajos 2001. 1. A C++ programozási nyelv története A C++ programozási nyelv

Részletesebben

ö Á Ú Á ö Á ö É Í Ú ö É ö ö ö ö ű ö ö ö ö ö Ö ö ö ö ö ö ö ű Ö ö ö ö ö Ö ö ű ö ö Í ö Ú ű Ú ö ű ö ö ö Ú Í Ú É Ö ö ö ű ö ö ö ö ö Ö ö ö ö ö ö Ö Íö ö Í ö ö ö ö ö Ö ö ö ö ö ö ö ö ö ö ö ö ö Ö ö ö ö ö ö ö ö ö

Részletesebben

Programozás II. 4. Dr. Iványi Péter

Programozás II. 4. Dr. Iványi Péter Programozás II. 4. Dr. Iványi Péter 1 inline függvények Bizonyos függvények annyira rövidek, hogy nem biztos hogy a fordító függvényhívást fordít, hanem inkább az adott sorba beilleszti a kódot. #include

Részletesebben

Programozás. C++ típusok, operátorok. Fodor Attila

Programozás. C++ típusok, operátorok. Fodor Attila Programozás C++ típusok, operátorok Fodor Attila Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kar Villamosmérnöki és Információs Rendszerek Tanszék foa@almos.vein.hu 2010. március 4. Deklaráció és definíció C++

Részletesebben

Adatszerkezetek 7a. Dr. IványiPéter

Adatszerkezetek 7a. Dr. IványiPéter Adatszerkezetek 7a. Dr. IványiPéter 1 Fák Fákat akkor használunk, ha az adatok között valamilyen alá- és fölérendeltség van. Pl. könyvtárszerkezet gyökér () Nincsennek hurkok!!! 2 Bináris fák Azokat a

Részletesebben

ő ő ű í ú ő ő ő ő ú í ő ő ő ő í í ő ő ő ű í ú ú ű í ő ő ő ő í í Á í í ő ő ő ő í ő ő ú ú ú í ő ő ő ű í ú Ó ú ű í ő ő ő ő í ő ő ő ő í ő ő ő ő í É í í í í ú ű í ő í í Ö ő ú ű í í í í ő ő ő É í í ű í ő ő ő

Részletesebben

OAF Gregorics Tibor: Minta dokumentáció a 3. házi feladathoz 1.

OAF Gregorics Tibor: Minta dokumentáció a 3. házi feladathoz 1. OAF Gregorics Tibor: Minta dokumentáció a 3. házi feladathoz 1. Feladat Szimuláljuk különféle élőlények túlélési versenyét. A lények egy pályán haladnak végig, ahol váltakozó viszonyok vannak. Egy lénynek

Részletesebben

Programozás I. gyakorlat

Programozás I. gyakorlat Programozás I. gyakorlat 1. gyakorlat Alapok Eszközök Szövegszerkesztő: Szintaktikai kiemelés Egyszerre több fájl szerkesztése pl.: gedit, mcedit, joe, vi, Notepad++ stb. Fordító: Szöveges file-ban tárolt

Részletesebben

Ő Ú Ú Ó Ó Ó Ö Ó Ó Ó Ó Í Ó Í ó ő ó ő Ó Ó Ó ó Ó Í Ü Ó Ü Ó Ó Ó Ü Ü Ó Í ö Ó Ó ó ó Í Ó ó ő É ő Í Ó Ó ó ó Í ó Í ő ó ÓÍ ó Ó ó Ó ó ö Í Ó Ó ó Ü Ó Ú ó ö Ü Í Ó Í Í Ó Ü Ó Í Í Ó Ü Ö Ó Í Ó Ó Ó Ó Í Ó Ó ó ő ó Í Ü Ő ő

Részletesebben

í ö Ö ú íű ö ö ö ö ö ú ü ö ü í ö ö ö í ú ö ö ö ö ö í ö í í í í ö í ő ö ö ú ö ö í ö ö ö ü ú ü ú ö ő íö íö ö ö ö ö í ö ö í íö ö í íö ü ú í ő ö ö ü ő ü ű ö í ö í ü ő ü ő ö í Ö ő í í ű ü ő í ö ö ö ö ö ő í

Részletesebben

CREATE TABLE student ( id int NOT NULL GENERATED ALWAYS AS IDENTITY PRIMARY KEY, name varchar(100) NOT NULL, address varchar(100) NOT NULL )

CREATE TABLE student ( id int NOT NULL GENERATED ALWAYS AS IDENTITY PRIMARY KEY, name varchar(100) NOT NULL, address varchar(100) NOT NULL ) Célok: a Java DB adatbázis-kezelő rendszer használatának ismertetése, adatbázisok használata Java alkalmazásokban - kétrétegű architektúra, egyszerű kliens-szerver architektúra használata hálózati alkalmazásokhoz.

Részletesebben

ü ő ü ő ő ű ő ő ú ú ü ú ö ő ő Í ü ű ö ú Ö Ö ú Ö ú ú ö ő ő ö ú ü ü Ö ü Í ü ü Í ö Í ö ú ő ü ö Ú Í Ú Ü ö ö ő ő Í ű ö ő ö Í Í ű ő ő ő ő Í Ú ö ü ő Í Í ü Ú ö ö ü ü Í ő Í Í ő ő ö Ú Í Í ö Ü Ö Íő ö ö ö Í ű ű ö

Részletesebben

C programozási nyelv Pointerek, tömbök, pointer aritmetika

C programozási nyelv Pointerek, tömbök, pointer aritmetika C programozási nyelv Pointerek, tömbök, pointer aritmetika Dr. Schuster György 2011. június 16. C programozási nyelv Pointerek, tömbök, pointer aritmetika 2011. június 16. 1 / 15 Pointerek (mutatók) Pointerek

Részletesebben